A befektetési egységekhez kötött, rendszeres díjú életbiztosítások évi adózási szabályai

Átírás

1 I. A befektetési egységekhez kötött, rendszeres díjú életbiztosítások évi adózási szabályai A szakértői anyag elején szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy január 1-jétől jelentősen átalakultak, módosultak a biztosításokhoz kötődő adókötelezettségek, melynek következtében számos értelmezési probléma, szabályozási bizonytalanság merült fel, melyek sok esetben a jogszabály szövegéből nem oldhatóak fel egyértelműen. Ezen bizonytalanságok kizárólag az Nemzetgazdasági Minisztérium bevonásával feloldhatóak, illetve több olyan eset is van, amikor lényegében csak jogszabály módosítással kezelhető a helyzet. Jelen tájékoztatói anyag követte azokat az értelmezési elveket, irányokat, amely a várható NGM álláspontban is megjelennek majd. Ugyanakkor teljes bizonyossággal csak az írásos NGM álláspont ismeretében véglegesíthetőek egyes ügyletek adókötelezettségei. Ezért ezen jövőbeni szakhatósági állásfoglalásokra, iránymutatásokra tekintettel kell lenni az egyes jogügyletek adózásának a megítélése során. Az alábbi szakértői adózási összefoglalóban a MetLife Biztosító Zrt. határozatlan tartamú befektetési egységekhez kötött életbiztosításainak az adókötelezettségeit mutatjuk be (továbbiakban: Életbiztosítások). A szakértői adózási összefoglaló a január 1-jét követően megfizetett biztosítási díjak adókötelezettségeire vonatkozik, a következő termékek vonatkozásában: a Madison, az Armada, a Presztízs Plusz, a Maxima, illetve az ezen termékekhez kapcsolódó, rendkívüli befizetést lehetővé tevő kiegészítő biztosítás, a Portfolió Plusz. A szakértői adózási összefoglalóban szereplő Életbiztosítások határozatlan tartamú (azaz élethosszig szóló) befektetési egységekhez kötött visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítások, amelyeknek egy része kizárólag határozatlan tartamú, egy másik része pedig határozatlan tartamú, de a biztosítási szerződés fennállása alatt határozott tartamúvá tehető. Mindegyik biztosításhoz köthető egy kiegészítő biztosítási termék, a Portfolió Plusz is, melyet önállóan nem lehet megkötni. A jelen szakértői adózási összefoglalóban az Életbiztosítások adózási kötelezettségeit mutatjuk be, arra az esetre fókuszálva, amikor egy gazdasági társaság köti meg az Életbiztosítást, mint szerződő és a biztosított magánszemélyek vagy a társaság munkavállalói, vezető tisztségviselői vagy a tagjai és a kedvezményezettek magánszemélyek. 1

2 I/1 A gazdasági társaság, mint szerződő által fizetett Életbiztosítási szerződések rendszeres díjának adókötelezettsége a biztosított magánszemélyek (munkavállaló, személyesen közreműködő tag, személyesen közre nem működő tag), illetve a gazdasági társaság esetében. A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja törvény) 3. - ának 89. pontja tartalmazza az adóköteles biztosítási díj fogalmát. E szerint adóköteles biztosítási díj a magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj (ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét és a biztosítás 1. számú melléklet szerint adómentes díját) a biztosított magánszemélynél. Az Szja törvény 1. számú mellékletének 6.9. alpontja alapján adómentes a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás - szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként fizetett - rendszeres díja azzal, hogy rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege nem haladja meg a biztosítási szerződés alapján az előző évi kötelezően fizetendő díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. Az Szja törvény 3. -ának 91. pontja alapján kockázati biztosítás az olyan személybiztosítás, amelynek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke, azzal, hogy kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is. Az Életbiztosítások élethosszig tartó életbiztosítások, melyek esetében az egyedüli biztosítási esemény a biztosított halála. A tartammódosítási opciót nem tartalmazó, továbbá az opciót tartalmazó, de határozott idejűvé át nem alakított Életbiztosítás az Szja törvény 1. számú mellékletének 6.9. alpontja szempontjából kockázati biztosításnak nem minősülő (halál esetére szóló) életbiztosításnak tekinthető, melynek vállalkozás által fizetett díja - a díjfizetés időpontjában - a biztosított munkavállaló, tag adómentes jövedelme, amennyiben a díj - a fenti szabályoknak megfelelően - rendszeres díjnak tekinthető. Amennyiben az Életbiztosítások díja adómentesnek minősül, akkor sem a biztosított magánszemélynek, sem a szerződő gazdasági társaságnak nem keletkezik adófizetési kötelezettsége az Életbiztosítások díja után. 2

3 A személyi jövedelemadó-mentes biztosítási díj a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. -ának k) pontja alapján nem képez járulékalapot. Az adómentes biztosítási díj után a magánszemélyt (mint TB biztosítottat) nem terheli egészségbiztosítási-, munkaerő-piaci járulék- és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény (annak IX. fejezete, a továbbiakban: Szochoz tv.) ának (1) bekezdése értelmében a személyi jövedelemadó mentes biztosítási díj nem képezi alapját a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adónak, ezért az adómentes biztosítási díj után szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettség nem keletkezik. Az adómentes biztosítási díj az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho törvény) 3. -ának (1) bekezdése alapján nem képezi a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapját, ezért a kifizető szerződőt és a biztosított magánszemélyt az adómentes biztosítási díj után százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség nem terheli. Ugyanakkor adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek minősülő gazdasági társaságnak ezen adómentes juttatás vonatkozásában az Szja törvény 1. számú mellékletének 9.6- os pontja alapján. A kifizető havonta, magánszemélyenkénti bontásban köteles adatot szolgáltatni az állami adóhatóság részére az említett életbiztosítás díjaként adómentesen fizetett összegről, továbbá a biztosító nevéről és székhelyéről. I/1/a A határozott idejűvé alakítható élethosszig tartó Életbiztosítások díjának adókötelezettsége, amennyiben az átalakítás még nem történt meg Az a tény, hogy az Életbiztosítás, szerződés módosítással, határozott idejűre alakítható át, nem befolyásolja a díj adókötelezettségét, így amennyiben a díj rendszeresnek minősül, akkor abban az esetben is adómentes az Életbiztosítás díja, ha az Életbiztosítás határozott idejűvé alakítható. I/1/b A határozott idejűvé alakítható élethosszig tartó Életbiztosítások díjának adókötelezettsége, amennyiben az átalakítás megtörtént a szerződő váltásig, vagyis a szerződő társaság az átalakító A határozott idejűvé alakítható élethosszig tartó, visszavásárlási értékkel rendelkező Életbiztosítások díja, amennyiben az eredeti szerződő társaság határozott idejűvé alakítja a biztosítást, a korábban megfizetett biztosítási díjak adókötelessé fognak válni, s természetesen 3

4 ettől az időponttól fizetett díjak is adókötelesek lesznek. Ebben az esetben a biztosítási díj (a korábban fizetett összes díj) egy összegben a tartammódosítás időpontjában válik kifizetői adófizetés mellett adókötelessé. Mivel adóköteles életbiztosítási díjként kell kezelni az átalakításig megfizetett biztosítási díjakat, ezért, ezért az Szja törvény 70. (1) bekezdésének c) pontja alapján egyes meghatározott juttatásnak fognak minősülni, mint a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj. Az adókötelezettség az Szja törvény 69. (1) bekezdés alapján a kifizetőt, vagyis a biztosítási díjat fizető gazdasági társaságot terheli. Az így adott juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, azaz a szerződés átalakításig megfizetett teljes biztosítási díj összege. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,19-szerese, az Szja törvény 69. (2) bekezdés alapján. A gazdasági társaságot terhelő személyi jövedelemadó mellett, egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is keletkezik az Eho törvény 3. (1) bekezdésének ba) pontja alapján. A kifizető 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi Szja törvény szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege után. A határozott idejűvé történő átalakítás után fizetett biztosítási díjak már nem fognak adómentesnek minősülni, hanem azok is egyes meghatározott juttatásnak fognak minősülni, a fentiekben leírt adókötelezettséggel. I/1/c Az élethosszig tartó (opciót tartalmazó vagy opciót nem tartalmazó) Életbiztosítások díjának adókötelezettsége, amennyiben a biztosított magánszemély a szerződésbe, mint szerződő belép, függetlenül attól, hogy a határozott idejűvé tétel megtörtént-e Az Életbiztosítást vállalkozás köti a munkavállalójára, társas vállalkozás a tagjára úgy, hogy a kedvezményezett a szerződőtől eltérő magánszemély. Egy későbbi időpontban a biztosított (munkavállaló, társas vállalkozás tagja) az eredeti szerződő (vállalkozás/társas vállalkozás) helyébe lép. A szerződőváltásnak - rendeltetésszerű joggyakorlást feltételezve - nincs semmilyen adójogi következménye, azaz nem keletkezik adófizetési, adóbevallási, illetve adatszolgáltatási kötelezettség. A szerződőváltást követően a biztosítási díjat a szerződővé váló (biztosított) magánszemély köteles fizetni. 4

5 A szerződőváltás nem jelent adókötelezettséget sem akkor, ha az Életbiztosítás díja a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély adómentes jövedelmének minősült (adómentes a biztosítási díj formájában megszerzett jövedelem az opciót nem tartalmazó szerződés esetében, továbbá az opciót tartalmazó szerződés esetében mindaddig, amíg az eredeti szerződő kifizető nem módosítja határozott tartamúra a szerződést a szerződés megkötését követő 10. vagy 15. év után). Továbbá abban az esetben sem jelent adókötelezettséget a szerződőváltás, ha az Életbiztosítás kifizető szerződő által fizetett díja a biztosított magánszemélynél adóköteles (ez az eset az opciót tartalmazó szerződésnél fordul elő akkor, ha a kifizető szerződő a szerződést a szerződés megkötését követő 10. vagy 15. év után határozott tartamúra módosítja). I/2. A gazdasági társaság, mint szerződő által fizetett Életbiztosítási szerződések visszavásárlása során keletkező adókötelezettségek vizsgálata Az Életbiztosítást vállalkozás köti a munkavállalójára, társas vállalkozás a tagjára úgy, hogy a kedvezményezett a biztosított személytől eltérő magánszemély. Egy későbbi időpontban vagy a biztosított (munkavállaló, társas vállalkozás tagja), mint az eredeti szerződő (vállalkozás/társas vállalkozás) helyébe lépő új szerződő vagy az eredeti szerződő (vállalkozás/társas vállalkozás) visszavásárlást igényel. I/2/a Az eredeti szerződő társaság helyébe lépett biztosított magánszemély (a szerződő társaság munkavállalója, tagja) a biztosítást egy későbbi időpontban visszavásároltatja, és a szerződés egy szerződésmódosítással határozott idejűre konvertálható, de még nem alakították át. Az Életbiztosítást vállalkozás köti a munkavállalójára, társas vállalkozás a tagjára úgy, hogy a kedvezményezett a szerződőtől eltérő magánszemély. Egy későbbi időpontban a biztosított (munkavállaló, társas vállalkozás tagja) az eredeti szerződő (vállalkozás/társas vállalkozás) helyébe lép, majd a szerződőváltást követően visszavásároltatja a biztosítást, de a biztosítás nem lett határozott idejűvé konvertálva. Az Szja törvény 28. (2) bekezdésének a) pontja alapján a magánszemély egyéb jövedelmének minősül a biztosító nem haláleseti teljesítéséből a magánszemélynek juttatott vagyoni értékből a biztosított által megfizetett biztosítási díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegét 5

6 meghaladó része, ha a biztosítás más személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által fizetett díja részben vagy egészben a magánszemély adómentes bevétele volt. A fentiek alapján, amennyiben a magánszemély válik a szerződővé, de a biztosítás még nem lett határozott idejűvé átalakítva, a visszavásárlás, részvisszavásárlás alapján történő biztosítói kifizetések, mivel nem haláleseti biztosítói szolgáltatások, egyéb jövedelemnek fognak minősülni, mely után személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni. Egyéb jövedelem esetén az adóalapját az Szja törvény 29. -a alapján kell meghatározni, mely szerint, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. Az adó mértéke 16%. Az említett életbiztosításokból származó egyéb jövedelem után az egészségügyi hozzájárulást nem a biztosítónak, hanem a magánszemélynek kell megfizetnie. Főszabály szerint az egészségügyi hozzájárulás mértéke 27 százalék, az Eho törvény 3. (1) bekezdésének a) pontja és a 11. (11) bekezdés e) pontja alapján. Az egészségügyi hozzájárulás alapja a személyi jövedelemadó alapjával egyezik meg, azaz az eho alap a ténylegesen megállapított jövedelem 78 %-a. Ha azonban a jövedelem megszerzésének időpontja a lejárati szolgáltatással nem bíró, teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítás megkötésétől de legkorábban január 1-jétől számított 10 évet követő időpontra esik, az egészségügyi hozzájárulás mértéke csak 14 százalék az Eho törvény 3. (7) bekezdése alapján. Az SZJA-t a biztosító, mint kifizető vonja le a visszavásárlási értékből és fizeti be, míg az EHO-t a visszavásárló szerződőnek kell bevallania és megfizetnie. Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg, melynek határideje a tárgy negyedévet követő hó 20-a. A tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg. 6

7 I/2/b Az eredeti szerződő társaság helyébe lépett biztosított magánszemély (a szerződő társaság munkavállalója, tagja) a biztosítást egy későbbi időpontban visszavásároltatja és a szerződést határozott idejűre konvertálták a szerződésváltást megelőzően. Ebben az esetben, mint azt az I/1/b pontban leírtuk, a biztosítási díj teljes egészében adóköteles biztosítási díjjá minősült át, mivel az eredeti szerződő alakította át a biztosítást határozott idejűvé. Az eredeti szerződő társaság a biztosítási díj után megfizette, mint egyes meghatározott juttatás után az szja-t és az eho-t. A szerződésváltás pedig nem keletkeztetett adókötelezettséget semelyik félnél sem. Mivel a szerződésre a gazdasági társaság által befizetett díjak teljes egészében adóköteles biztosítási díjnak minősülnek, továbbá a határozottá tétel után a társaság által fizetett díjak is adóköteles díjnak minősülnek, ezért amennyiben a szerződést visszavásároltatja a magánszemély adómentes biztosítási díj hiányában - nem kell az Szja törvény 28. (2) bekezdésének a) pontját alkalmazni, tehát ebben az esetben nem fog magánszemélynek egyéb jövedelme keletkezni. Amennyiben a visszavásárláskor a kifizetett összeg meghaladja a befizetett adóköteles díjak és a magánszemély által esetleg fizetett díjak összegét, akkor a magánszemélynek kamatjövedelme fog keletkezni az Szja törvény 65. (1) bekezdésének d) pontja alapján. Az adó alapja a biztosítói teljesítésből a befizetett biztosítási díjat meghaladó összeg lesz. Az Szja törvény ugyanakkor azt is kimondja, hogy a kamatadó alapjának a meghatározásakor nem lehet figyelembe venni befizetett díjként a kockázati biztosítás díját, tekintettel arra, hogy a kockázati biztosítás díja nem befektetési célú kiadás. További előírások vonatkoznak arra az esetre, ha a biztosítói teljesítéssel a biztosítási szerződés nem szűnik meg. Ekkor a befizetett díjak és az azt csökkenteni rendelt tételek olyan arányban vehetők figyelembe, mint ahogyan a biztosítói teljesítés összege aránylik a biztosítási szerződés a biztosítói teljesítés időpontjában történő megszűnése esetén járó biztosítói teljesítés összegéhez. A biztosítói teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket, valamint a befizetett díjat csökkentő tételként már figyelembe vett kockázati biztosítási díjat figyelmen kívül kell hagyni a kamatjövedelem biztosítói teljesítés időpontjában történő további megállapítása során. Az Szja törvény 65. (3a) bekezdés ac) pontja nem kell megfizetni a kamatjövedelem utáni adót a rendszeres díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő 10. év elteltével vagy az után következik. 7

8 Amennyiben a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő 6. év elteltével vagy az után, de a 10. év elteltét megelőzően következik be, akkor a kamatjövedelem fele után a kamatjövedelem adóját nem kell megfizetni a rendszeres díjas biztosítások esetében, az Szja törvény 65. (3a) bekezdés ad) pontja alapján. Ugyanakkor nem alkalmazhatók az előzőekben említett kedvezményes adózási szabályok, ha az adott biztosításra a biztosítás teljes tartama alatt a szerződés szerint elvárt díjon felül díjfizetés (így különösen eseti, rendkívüli, soron kívüli díj fizetése) történt, kivéve, ha a biztosító a szerződés szerint elvárt díjon felüli díjfizetést a hozzá tartozó biztosítástechnikai tartalékkal (vagy díjtartalékkal) együtt elkülönítetten tartja nyilván. Az eseti (rendkívüli, soron kívüli) díjak elkülönített biztosítói nyilvántartása esetén az elkülönített összegeket az adókötelezettség megállapítása során úgy kell tekinteni, mint önálló biztosítási szerződés szerinti díjat, biztosítástechnikai tartalékot, díjtartalékot (ekkor a szerződés létrejötte időpontjának az elvárt díjon felüli díjfizetés időpontja minősül) [Szja-tv. 65. (3a) bekezdés a) pont]. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az elkülönítetten nyilvántartott Portfólió Pluszra érkezik eseti befizetés, akkor a főbiztosítás kamatadó kedvezmény (50/100%) megállapítása szempontjából azt nem kell figyelembe venni. Amennyiben viszont a főbiztosításra történik eseti díjfizetés, akkor az módosítja a kamatkedvezmény számítását. A Szja törvény 65. (3b) bekezdése alapján, ha a biztosító az eseti díjakat és a hozzájuk tartozó biztosítástechnikai tartalékot (díjtartalékot) nem elkülönítetten tartja nyilván, de az utolsó eseti díj befizetésének időpontjától a kedvezményes adózás feltételéül az Szja törvény 65. (3) bekezdésében előírt idő (rendszeres díjas biztosítások esetében 6 év, 10 év) már eltelt, úgy a kamatjövedelem kedvezményes adózási szabályai alkalmazhatók. Ha elkülönítetten tartja nyilván, akkor pedig csak a Portfolió Pluszra vonatozik, hogy az utolsó eseti díj fizetésének időpontjától indul a kedvezményhez szükséges idő számítása. A kamatjövedelem után adót, az Szja törvény 65. (2) bekezdésének a) pontja alapján a Biztosító a megszerzés időpontjára állapítja meg, vonja le, fizeti meg. A kamatjövedelem után sem a Biztosítót, sem a magánszemélyt, sem a gazdasági társasságot nem terheli egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség, továbbá semmilyen más járulék, hozzájárulás sem (Szocha, Szaho, TB). 8

9 I/2/c A szerződő társaság, amelyik a munkavállalója vagy tagja, mint biztosított javára kötötte a szerződést, mint szerződő (a biztosított hozzájárulásával) a biztosítást visszavásároltatja Az Életbiztosítást vállalkozás köti munkavállalójára, illetve társas vállalkozás a tagjára, mint biztosítottra úgy, hogy a kedvezményezett a biztosított személytől eltérő magánszemély. Az Életbiztosítás díját a vállalkozás/társas vállalkozás (szerződő) fizeti, és költségei között elszámolja. Az Életbiztosítást egy későbbi időpontban a vállalkozás/társas vállalkozás (szerződő) - a biztosítottnak a visszavásárlást a visszavásárlás időpontjában nem korlátozó magatartása mellett - visszavásárolja. Ezen gazdasági esemény kapcsán a magánszemély biztosítottnak nem keletkezik semmiféle adókötelezettsége, mivel jövedelme sem fog keletkezni, ezért nem kell sem személyi jövedelemadót, sem egészségügyi hozzájárulást fizetnie. Továbbá a gazdasági társaságnak, mint szerződőnek sem keletkezik a magánszemély biztosított miatt adókötelezettsége, így a gazdasági társaságnak sem kell fizetnie sem szociális hozzájárulási adót, se eho-t, sem szakképzési hozzájárulást. Az ügylet kapcsán a számviteli elszámolással kapcsolatosan merülnek fel kötelezettségek és ezen keresztül, mint esetleges bevétel elszámolása társasági adókötelezettség keletkezhet. Ezen kötelezettségek részletes bemutatását az I/4-es és az I/5-ös pont tartalmazza. I/3. A gazdasági társaság, mint szerződő által fizetett Életbiztosítási szerződések esetén a Biztosító által nyújtott szolgáltatások adókötelezettségei Az Életbiztosítást vállalkozás köti a munkavállalójára, társas vállalkozás a tagjára úgy, hogy a kedvezményezett a szerződőtől eltérő magánszemély. Egy későbbi időpontban a biztosított (munkavállaló, társas vállalkozás tagja) az eredeti szerződő (vállalkozás/társas vállalkozás) helyébe lép, majd a szerződőváltást követően a biztosító szolgáltatást nyújt. I/3/a A Biztosító által nyújtott szolgáltatás a biztosított halálának bekövetkeztekor Az Szja törvény 1. számú mellékletének 6.6-os pontja alapján adómentesnek minősül a természetes személy haláleseti kedvezményezett részére teljesített kifizetés. Az ilyen jövedelmet nem terheli továbbá semmiféle járulékfizetési kötelezettség sem. 9

10 I/3/b A Biztosító által nyújtott elérési szolgáltatás, ha szerződőváltás időpontjáig az eredeti szerződő kifizető (vállalkozás/társas vállalkozás) az Életbiztosítást határozott tartamúvá alakította Az adókötelezettséget ennél az esetnél is úgy kell megállapítani, mint az I/2/b pontnál. Mivel a szerződésre a gazdasági társaság által a tartammódosításig befizetett díjak teljes egészében adóköteles biztosítási díjnak fognak minősülni, továbbá a határozottá tétel után a társaság által fizetett díjak is adóköteles díjnak minősülnek, ezért amennyiben eléri szolgáltatást teljesít a Biztosító a magánszemélynek adómentes biztosítási díj hiányában nem kell az Szja törvény 28. (2) bekezdésének a) pontját alkalmazni. Az elérési szolgáltatásból a magánszemélynek kamat jövedelme keletkezhet, melyre az Szja törvény 65. (1) bekezdésének d) pontját kell alkalmazni. Az adó alapja a biztosítói teljesítésből a befizetett biztosítási díjat meghaladó összeg lesz. Az elérési szolgáltatásnál is, mint azt az I/2/b pontban részletesen kifejtettük, a megfelelő feltételek fennállása esetén alkalmazni lehet a kamatjövedelemre a kedvezményes adózási szabályokat. A kamatjövedelem után adót, az Szja törvény 65. (2) bekezdésének a) pontja alapján a Biztosító a megszerzés időpontjára állapítja meg, vonja le, fizeti meg. A kamatjövedelem után sem a Biztosítót, sem a magánszemélyt, sem a gazdasági társasságot nem terheli egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség, továbbá semmilyen más járulék, hozzájárulás sem (Szocha, Szaho, TB). A Biztosítónak a szerződés határozott idejűvé alakításakori adókötelezettséget is meg kellett állapítania, így pontos információval fog rendelkezni arról, hogy a magánszemély milyen jövedelem után, milyen adókötelezettség terhelte, különös tekintettel arra, hogy az adókötelezettség megállapítása az Szja törvényben előírt kötelezettsége. I/4. A gazdasági társaság, mint szerződő által fizetett Életbiztosítási szerződések díjának számviteli elszámolásának bemutatása. Az Életbiztosítást vállalkozás köti a munkavállalójára/társas vállalkozás a tagjára úgy, hogy a kedvezményezett a szerződőtől eltérő magánszemély. Más esetekben a kedvezményezett maga a szerződő vállalkozás/társas vállalkozás (a biztosított személy hozzájárulásával). Az Életbiztosítás szerződője és egyben díjfizetője a vállalkozás/társas vállalkozás. A rendeltetésszerű joggyakorlás elvét betartva az Életbiztosítások díjának számviteli elszámolása 10

11 és társasági adó kezelése nem függ attól, hogy az adott Életbiztosítás rendszeres díjas vagy egyszeri díjas, illetve az sem befolyásolja a számviteli elszámolást, hogy az Életbiztosításra eseti, rendkívüli vagy egyéb a szerződés szerint elvárt díjon felüli díjfizetés történt. Ebből kifolyólag az alábbi számviteli elszámolás vonatkozik, mind a rendszeres díjakra, mind az eseti díjakra. A számviteli elszámolás tekintetében a Számviteli törvény 16. -ának (3) bekezdésében meghatározott tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelvet is érvényesíteni kell, mely szerint a beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni. A számviteli elszámolást ugyanakkor nem befolyásolja, hogy a biztosított a vállalkozás munkavállalója vagy annak tagja. A számviteli elszámolásnál ebből következően el kell bírálni, hogy a szerződő (vállalkozás) által kifizetett biztosítási díj azonnali és végleges vagyonvesztést jelent-e, vagy az számára olyan jogokat keletkeztet, amelyek révén a vagyonvesztés a biztosítási díj kifizetésével még nem - esetleg csak egy későbbi cselekmény alapján - következik be. Költségként azt a kiadást lehet elszámolni, amely a szerződőnél a kifizetéskor végleges vagyonvesztésnek minősül. Amennyiben a vállalkozás olyan életbiztosítást köt, melyben szerződő fél a vállalkozás, a biztosított a vállalkozás munkavállalója (tagja), a kedvezményezett pedig természetes személy, úgy - feltételezve, hogy a biztosítottnak a Polgári Törvénykönyv által biztosított jogai a szerződés futamideje alatt fennállnak - a vállalkozás által fizetett biztosítási díjat a személyi jellegű ráfordítások között, személyi jellegű egyéb kifizetésként (költségként) kell elszámolni [Számviteli törvény 3. -a (7) bekezdésének 3. pontja]. A számviteli elszámolás megítélésénél fontos körülmény, hogy ha a szerződő (vállalkozás) a biztosítási időtartam alatt a díjtartalék (ideértve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások biztosítástechnikai tartalékát is) terhére pénzt vonhat ki úgy, hogy a biztosítási szerződés nem szűnik meg és a pénzkivonáshoz nem kell a biztosított hozzájárulása mert a szerződés aláírásakor a biztosított korábban lemondott a Ptk-ban biztosított jogairól (például, hogy a szerződő helyébe lépjen stb.), akkor a szerződő által befizetett biztosítási díj díjtartalékba kerülő részét (vagy egészét) nem lehet költségként elszámolni (az nem minősül végleges vagyonvesztésnek). Ezt az összeget mindaddig követelésként kell kimutatni, amíg a biztosítási szerződés a szerződő számára meg nem szűnik, vagy amíg olyan változás nem történik a biztosítási jogviszonyban, amely végleges vagyonvesztést eredményez [Számviteli törvény 29. (1) bekezdés]. Ugyanígy, a fizetett biztosítási díjat nem lehet költségként elszámolni, ha például a biztosított 11

12 személy előre lemond a szerződővel való együttes kedvezményezett-jelölés jogáról. Ezekben az esetekben, mindaddig, amíg a biztosítási szerződés a szerződő (vállalkozás) számára meg nem szűnik, a befizetett biztosítási díj díjtartalékba kerülő részét (vagy egészét) a szerződőnél biztosítóval szembeni követelésként indokolt kimutatni. Azzal, hogy a szerződőnek a biztosított személy hozzájárulása nélküli visszavásárlási, részvisszavásárlási joga van, illetve azzal, hogy a kedvezményezett személyét önállóan módosíthatja - a Számviteli törvény 16. -a (3) bekezdésének előírását is figyelembe véve -, a szerződőt a biztosítói kifizetések jogosultjának lehet tekinteni, ezért ilyen esetekben a biztosítási díjat a kifizetéskor költségként nem lehet elszámolni. (Értelemszerűen, ebben az esetben a magánszemély semmilyen jövedelmet nem szerez.) Amennyiben a biztosítási szerződésben kedvezményezettként a szerződő kifizetőt nevesítik, akkor a befizetett biztosítási díj díjtartalékba kerülő részét szintén követelésként kell kimutatni, a biztosítási díj kockázati részét, illetve a nyilvántartási díjat fedező részét - amennyiben erre vonatkozóan a vállalkozás rendelkezik számviteli bizonylattal alátámasztott információval - személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni. I/5. A gazdasági társaság, mint szerződő által fizetett Életbiztosítási szerződések díjának társasági adó vonatkozásában történő vizsgálata. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.törvény) 3. számú melléklete B) Fejezetének 8. pontja értelmében vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek minősül a biztosítás díja, ha a biztosított az adózóval munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban álló magánszemély, az adózó vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, vagy az adózónál jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevő szakképző iskolai tanuló. A Tao törvény előbb hivatkozott rendelkezésének, továbbá a Tao törvény 8. -a (1) bekezdése d) pontjának figyelembevételével azon biztosítási díj, melyet a személyesen közre nem működő tag után fizet a társas vállalkozás, nem tekinthető vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ezért ezen biztosítási díj összegével - ha azt a számviteli szabályok betartása mellett költségként elszámolták - meg kell növelni a társaságiadó-alapot. A munkavállaló, a személyesen közreműködő tag (és a vezető tisztségviselő) esetében a biztosítási díj miatt elszámolt költség - rendeltetésszerű joggyakorlást feltételezve, ideértve azt is, hogy a biztosítási díj összege az ésszerű gazdálkodás elvét nem sérti - az adóalap meghatározásakor elismert költségnek minősül. 12

13 I/6. Az Életbiztosítások különböző technikai jellegű eltéréseinek vizsgálata, hogy azok befolyásolják-e az adóügyi megítélésüket. Az Életbiztosítások között különböző technikai jellegű eltérések találhatóak, így többek között a díjfizetés gyakorisága; a díjfizetés devizaneme (euró, illetve forint); az ügyfélbónusz lehetősége, annak számítási módja; határozott tartamúvá alakítás minimális várakozási idejének különbözősége (10, 15 év); a biztosítási termék értékesítése különböző csatornákon történik (saját hálózat, Brókernet Zrt, egyéb alkuszok). Az említett, Életbiztosítások közötti eltérések nem befolyásolják az Életbiztosítással kapcsolatosan ismertetett elszámolási és adójogi szabályokat. I/7. Az Életbiztosításokhoz járó, a Biztosító ügyfélbónusz adóügyi megítélése Az ügyfélbónuszok adókötelezettségét, kizárólag a határozatlan tartamú (azaz élethosszig szóló) befektetési egységekhez kötött visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítások vonatkozásában vizsgáltuk. A Biztosító az Életbiztosításokhoz különböző időtartamok után ( év), ún. ügyfélbónuszt ír jóvá, melynek mértéke az éves díj százalékában van meghatározva. Az ügyfélbónusz feltétele, hogy a Szerződő nem él a rendszeres díjak tekintetében a részleges visszavásárlás vagy a rendszeres pénzkivonás lehetőségével, egyszeri díjas a főbiztosítás tekintetében a részleges visszavásárlás lehetőségével és a szerződés díjfizetés mellett hatályban legyen. Az ügyfélbónuszt a Biztosító a szerződéshez kapcsolódó Portfólió Plusz kiegészítő biztosítás alszámláin írja jóvá a kiegészítő biztosítás vonatkozásában érvényben lévő díjmegosztási aránynak megfelelően. A fenti feltételeknek megfelelő ügyfélbónusz a Szerződő és a Biztosító között létrejött szerződés alapján kerül jóváírásra, mely tulajdonképpen nem más, mint egy üzletpolitikai célú árengedmény, mely minden szerződőre egyformán vonatkozik függetlenül attól, hogy az magánszemély vagy gazdasági társaság. Az ügyfélbónusz alapján jóváírt összeg vonatkozásában a jóváíráskor nem keletkezik semmiféle adókötelezettsége sem a Szerződőnek, sem a biztosított magánszemélynek, sem a Biztosítónak. Ugyanis ez az árengedmény magánszemélyek esetében az Szja törvény 1. számú mellékletének 8.14-es pontja alapján adómentes juttatásnak minősül, míg a Biztosító részéről a Tao törvény 3. számú mellékeltének B) 3) pontja alapján a vállalkozás érdekében felmerült költségnek. Az ügyfélbónusz akkor válik majd jövedelemmé a magánszemély biztosítottnál, amennyiben 13

14 adóköteles biztosítói kifizetés (visszavásároltatás, lejárati szolgáltatás) vagy adókötelezettséget keletkeztető szerződésmódosítás történik. Ebből kifolyólag az ügyfélbónuszt is ugyanaz az adókötelezettség fogja terhelni, így akár egyéb jövedelem, akár kamatjövedelem is lehet belőle. Az, hogy az ügyfélbónuszt a Portfólió Plusz eseti számlán írja jóvá a Biztosító, nem jelenti azt, hogy azt a főbiztosítástól minden esetben elkülöníthetően lehet kezelni (ennek részletes kifejtését a II. fejezetben tesszük meg). Az adókötelezettségét pedig ugyanúgy kell meghatározni, mint azt a fenti pontokban leírtuk az adott események alapján. 14

15 II. A befektetési egységekhez kötött, nem rendszeres díjú életbiztosítások évi adózási szabályai Az alábbi fejezetben a MetLife Biztosító Zrt határozatlan tartamú befektetési egységekhez kötött életbiztosításai közül azon biztosítások adókötelezettségeit mutatjuk be, melyek esetében nem rendszeres díjfizetés történik. Adójogi szempontból nem rendszeres díjfizetés alatt - egyrészt a szerződés szerint elvárt díjon felül díjfizetéseket (ideértve különösen az eseti, a rendkívüli, a soron kívüli díjakat és ide értve a kiegészítő biztosításokra, pl: Portfolió Pluszra fizetett eseti, rendkívüli, soron kívüli díjakat), - másrészt az egyszeri díjas életbiztosítások díjfizetéseit értjük. Ebben a fejezetben is a január 1-jét követően megfizetett biztosítási díjak adókötelezettségeit ismertetjük. II/1 A gazdasági társaság, mint szerződő által fizetett Életbiztosítási szerződések nem rendszeres díjának adókötelezettsége a biztosított magánszemélyek (munkavállaló, személyesen közreműködő tag, személyesen közre nem működő tag), illetve a gazdasági társaság esetében. Az alábbi pontokban mind a rendszeres díjú Életbiztosításokra fizetett elvárt díjon felüli díjak, mind az egyszeri díjas Életbiztosítások díjának adókötelezettségeit mutatjuk be. II/1/a A gazdasági társaság, mint szerződő által a rendszeres díjú Életbiztosításokhoz kapcsolódóan fizetett nem rendszeres díjak adókötelezettsége a biztosított magánszemélyek, illetve a gazdasági társaság esetében január 1-jétől az Szja törvény 1. számú melléklet 6.9. alpontja alapján teljes életre (halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások rendszeres díja (összegbeli korlátozás nélkül) adómentes. E rendelkezés alkalmazásában rendszeres díjnak az a díj minősül, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege nem haladja meg a biztosítási szerződés alapján az előző évi kötelezően fizetendő díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. Amennyiben a befektetési egységekhez kötött teljes életre (halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosításokra eseti, rendkívüli befizetés történik, 15

16 akkor azt nem lehet adómentesen kezelni. Az Szja törvény 70. (1) bekezdésének c) pontja alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj. Ebben az esetben a gazdasági társaság által a fentiekben meghatározott életbiztosításokra fizetett eseti biztosítási díj egyes meghatározott juttatásnak fog minősülni, mely után az adókötelezettség az Szja törvény 69. (1) bekezdés alapján a kifizetőt (itt az eseti biztosítási díjat fizető gazdasági társaságot) terheli. Az így adott juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, azaz a eseti biztosítási díj összege. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,19- szerese, az Szja törvény 69. (2) bekezdés alapján. A gazdasági társaságot terhelő személyi jövedelemadó mellett, egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is keletkezik az Eho törvény 3. (1) bekezdésének ba) pontja alapján. A kifizető 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi Szja törvény szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege után. A fenti jogszabályokra figyelemmel, amennyiben egy gazdasági társaság a munkavállalójára, tagjára teljes életre (halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítást köt és arra eseti befizetést teljesít, úgy az adókötelesnek fog minősülni, mely után az adókötelezettség a gazdasági társaságot fogja terhelni. Ugyanez az adókötelezettség fogja terhelni a rendszeres díjú, teljes életre (halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosításokhoz kötött kiegészítő biztosításra, a Portfolió Pluszra befizetett eseti díjakat is. II/1/b A gazdasági társaság, mint szerződő által egyszeri díjas Életbiztosítások díjának adókötelezettsége a biztosított magánszemélyek, illetve a gazdasági társaság esetében. Az Szja törvény 1. számú melléklet 6.9. alpontja alapján a teljes életre (halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások díjai közül csak a rendszeres díjakat lehet adómentesen kezelni. Ebből kifolyólag azon Életbiztosítások esetében, melyek egyszeri díjasak, az életbiztosítások díj teljes egészében adóköteles lesz, amennyiben azt a biztosított magánszemélytől eltérő személy fizeti meg. Az adókötelezettség meg fog egyezni a II/1/a pontban leírtakkal, így az Szja törvény 70. (1) bekezdésének c) pontja alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles 16

17 biztosítási díj. Ebben az esetben is a gazdasági társaság által a magánszemély (munkavállaló, tag) biztosított javára fizetett egyszeri, szerződés szerint elvárt biztosítási díj egyes meghatározott juttatásnak fog minősülni, mely után az adókötelezettség az Szja törvény 69. (1) bekezdés alapján a kifizetőt terheli. Az így adott juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,19-szerese, az Szja törvény 69. (2) bekezdés alapján. A gazdasági társaságot terhelő személyi jövedelem adó mellett, egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is keletkezik az Eho törvény 3. (1) bekezdésének ba) pontja alapján. A kifizető 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi Szja törvény szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege után. Amennyiben a szerződés szerint elvárt egyszeri biztosítási díjon felül a gazdasági társaság eseti, rendkívüli díjat is befizet, akkor az is egyes meghatározott juttatásnak fog minősülni és ugyanolyan adókötelezettség fogja terhelni, mint az egyszeri, elvárt díjat. II/2 A gazdasági társaság, mint szerződő által fizetett Életbiztosítási szerződések esetén a Biztosító által nyújtott szolgáltatások, kifizetések adókötelezettségei, amennyiben nemcsak rendszeres díjfizetés történik Az alábbi pontokban elkülönítetten mutatjuk be a rendszeres díjú Életbiztosítások, illetve az egyszeri díjas Életbiztosítások esetében a Biztosító általi szolgáltatások (visszavásároltatás, elérési szolgáltatás) adókötelezettségét figyelemmel a nem elvárt díjakra is, továbbá a rendszeres díjú Életbiztosításoknál bemutatjuk azokat az aleseteket is, amikor különböző módon határozott idejűvé lettek alakítva az Életbiztosítások. II/2/a A gazdasági társaság, mint szerződő által fizetett rendszeres díjú Életbiztosítási szerződések esetén a Biztosító által nyújtott szolgáltatások, kifizetések adókötelezettségei, amennyiben eseti díjfizetés is történt és a szerződés nem lett határozott idejűvé alakítva Amennyiben a rendszeres díjú életbiztosításhoz a gazdasági társaság eseti, rendkívüli díjfizetést is teljesített, akkor az eseti díj a II/1/a pontban leírtak alapján egyes meghatározott juttatásként adóköteles biztosítási díjnak fog minősülni. Ugyanakkor a rendszeres díjak továbbra is adómentesek maradnak. Ezért amennyiben nem haláleseti biztosítói kifizetés történik (visszavásárlás), akkor az Szja törvény 28. (2) bekezdésének alapján ez a biztosítói kifizetés egyéb jövedelemnek fog minősülni. A jövedelem, a biztosító által a magánszemélynek juttatott 17

18 vagyoni értékből, a biztosított által megfizetett biztosítási díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegét meghaladó része. Vagyis az adó alapja a visszavásárlási érték csökkentve az adóköteles biztosítási díjak (és a biztosított által megfizetett díjak) összegével, így a január 1- je után megfizetett elvárt díjon felüli, rendkívüli díjak összege is csökkenti az adóköteles egyéb jövedelmet. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy mivel adómentes, rendszeres díjú Életbiztosításra történik eseti díj befizetés, azt az egyéb jövedelmekkel kapcsolatos szabályok között nem fellelhető eltérő rendelkezés hiányában nem lehet adóügyileg külön kezelni, akkor sem, ha a Biztosító azt elkülönítetten tartja nyilván, mint esetünkben a Portfolió Plusz kiegészítő biztosításon. Ez azt jelenti, hogy rendszeres díjú biztosítások esetén, amennyiben a rendszeres díjak adómentesnek minősültek, az eseti befizetéseket is együtt kell kezelni a rendszeres díjakkal a biztosítói kifizetésekor, illetve a szerződés módosításakor is. A magánszemélynek ez a jövedelme egyéb jövedelemnek fog minősülni, mely után egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is keletkezik, a főszabály szerint 27%-os mértékben, mely szintén a magánszemélyt terheli. Mivel ebben az esetben történik tényleges kifizetés is, ezért a Biztosítónak nemcsak adómegállapítási, hanem adólevonási kötelezettsége is fog keletkezni, ugyanakkor egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség továbbra is magánszemélyt terheli, mivel a Biztosító ezen jövedelem vonatkozásában az Eho törvény alkalmazásában nem minősül kifizetőnek. II/2/b A gazdasági társaság, mint szerződő által fizetett rendszeres díjú Életbiztosítási szerződések esetén a Biztosító által nyújtott szolgáltatások, kifizetések adókötelezettségei, amennyiben eseti díjfizetés is történt és a szerződést a társaság alakította át határozott idejűvé Ennél az esetnél a gazdasági társaság által fizetett adómentes biztosítási díjak adókötelessé válnak, mely biztosítási díjak után az adókötelezettségek a gazdasági társaságot terhelték egyes meghatározott juttatás jogcímen. Az ilyen Életbiztosításokhoz fizetett eseti, rendkívüli díjak is egyes meghatározott jutatásnak minősültek, így az összes, a gazdasági társaság által fizetett biztosítási díjak adókötelesek, ebből következőleg adómentes biztosítási díj hiányában ilyenkor sem kell alkalmazni az Szja törvény 28. (2) bekezdését, hanem a biztosítói kifizetéskor keletkező jövedelem kamatjövedelemnek fog minősülni. 18

19 A kamatjövedelem után csak a magánszemélyt terheli személyi jövedelemadó kötelezettség, melynek részletes leírását, esetleges kedvezményes adózását az I/2/b pont tartalmazza. II/2/c A gazdasági társaság, mint szerződő által fizetett egyszeri díjas Életbiztosítási szerződések esetén a Biztosító által nyújtott szolgáltatások, kifizetések adókötelezettségei Az egyszeri díjas Életbiztosítás biztosítási díja egyes meghatározott juttatásként adóköteles, a II/1/b pontban leírtak alapján. Amennyiben az ilyen Életbiztosításokra eseti, rendkívüli vagyis az elvárt díjon felüli befizetés történt, úgy az is egyes meghatározott juttatásként vált adókötelessé. Ezt azért fontos kihangsúlyozni, mivel az ilyen típusú Életbiztosításokra fizetett összes díj adóköteles lesz, ami meghatározza a biztosítói kifizetések adókötelezettségét. Az egyszeri díjas Életbiztosításra, melynek csak és kizárólag adóköteles biztosítási díja volt, a biztosító teljesítése után, amennyiben az nem haláleseti, kamatjövedelem keletkezik az Szja törvény 65. (1) bekezdésének d) pontja alapján. Az adó alapja a biztosítói teljesítésből a befizetett biztosítási díjat meghaladó összeg lesz. Az Szja törvény ugyanakkor azt is kimondja, hogy nem lehet figyelembe venni befizetett díjként a kockázati biztosítás díját, tekintettel arra, hogy a kockázati biztosítás díja nem befektetési célú kiadás. További előírások vonatkoznak arra az esetre, ha a biztosítói teljesítéssel a biztosítási szerződés nem szűnik meg. Ekkor a befizetett díjak és az azt csökkenteni rendelt tételek olyan arányban vehetők figyelembe, mint ahogyan a biztosítói teljesítés összege aránylik a biztosítási szerződés a biztosítói teljesítés időpontjában történő megszűnése esetén járó biztosítói teljesítés összegéhez. A biztosítói teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket, valamint a befizetett díjat csökkentő tételként már figyelembe vett kockázati biztosítási díjat figyelmen kívül kell hagyni a kamatjövedelem biztosítói teljesítés időpontjában történő további megállapítása során. Az Szja törvény 65. (3a) bekezdés ac) pontja nem kell megfizetni a kamatjövedelem utáni adót az egyszeri díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő 5. év elteltével vagy az után következik. Amennyiben a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő 3. év elteltével vagy az után, de az 5. év elteltét megelőzően következik be, akkor a kamatjövedelem fele után a kamatjövedelem adóját nem kell megfizetni az egyszeri díjas biztosítások esetében, az Szja törvény 65. (3a) bekezdés ac) pontja alapján. 19

20 Ugyanakkor nem alkalmazhatók az előzőekben említett kedvezményes adózási szabályok, ha az adott biztosításra a biztosítás teljes tartama alatt a szerződés szerint elvárt díjon felül díjfizetés (így különösen eseti, rendkívüli, soron kívüli díj fizetése) történt, kivéve, ha a biztosító a szerződés szerint elvárt díjon felüli díjfizetést a hozzá tartozó biztosítástechnikai tartalékkal (vagy díjtartalékkal) együtt elkülönítetten tartja nyilván. Az eseti (rendkívüli, soron kívüli) díjak elkülönített biztosítói nyilvántartása esetén az elkülönített összegeket az adókötelezettség megállapítása során úgy kell tekinteni, mint önálló biztosítási szerződés szerinti díjat, biztosítástechnikai tartalékot, díjtartalékot (ekkor a szerződés létrejötte időpontjának az elvárt díjon felüli díjfizetés időpontja minősül) [Szja-tv. 65. (3a) bekezdés a) pont]. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az elkülönítetten nyilvántartott Portfólió Pluszra érkezik az eseti befizetés, akkor azt a főbiztosítás kamatadó kedvezmény (50/100%) megállapítása szempontjából nem kell figyelembe venni. Amennyiben viszont a főbiztosításra fizetik az eseti díjat, akkor az módosítja a kamatkedvezmény számítását. Az Szja törvény 65. (3b) bekezdése alapján, ha a biztosító az eseti díjakat és a hozzájuk tartozó biztosítástechnikai tartalékot (díjtartalékot) nem elkülönítetten tartja nyilván, de az utolsó eseti díj befizetésének időpontjától a kedvezményes adózás feltételéül az Szja törvény 65. (3) bekezdésében előírt idő (egyszeri díjas biztosítások esetében 3 év, 5 év) már eltelt, úgy a kamatjövedelem kedvezményes adózási szabályai alkalmazhatók. Ha elkülönítetten tartja nyilván, akkor pedig csak a Portfolió Pluszra vonatozik, hogy az utolsó eseti díj fizetésének időpontjától indul a kedvezményhez szükséges idő számítása. A kamatjövedelem után adót, az Szja törvény 65. (2) bekezdésének a) pontja alapján a Biztosító a megszerzés időpontjára állapítja meg, vonja le, fizeti meg. A kamatjövedelem után sem a Biztosítót, sem a magánszemélyt, sem a gazdasági társasságot nem terheli egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség, továbbá semmilyen más járulék, hozzájárulás sem (Szocha, Szaho, TB). 20