Markazit, pirit és oxidációs termékeik előfordulása a bükki triász mészkövekben

Átírás

1 Fehér B. (szerk.) (2014): Az ásványok vonzásában. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére. Herman Ottó Múzeum és Magyar Minerofil Társaság, Miskolc, pp Markazit, pirit és oidációs termékeik előfordulása a bükki triász mészkövekben The occurrence of marcasite, pyrite, and their oidation products in Triassic limestones of the Bükk Mts., Hungary Gál Péter Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, 3515 Miskolc-Egyetemváros galpeti93@gmail.com Abstract The Triassic limestone, which makes up the main mass of the Bükk Mountains, is eposed in several quarries on the outer parts of the mountains, but etraction is carried out now in only two of these, while the majority of the quarries are slowly conquered back by the Nature. The occurrence of minerals in these quarries has been discussed very sparingly in scientific literature. The aim of my research has been to make a summary of the ferrous sulphide minerals and their alteration products which occur in these quarries. The research involved a lot of field trips for the collection of samples, followed by visual inspection and microscopic tests. I documented eleven ecavations altogether in this way. Pyrite and its polymorphic modification, marcasite, have formed in cracks of limestone partly as a result of thermal water gushing forth and partly due to acid precipitation seeping down from the surface. The ferrous sulphides near the surface have become partially oidated over time. During the first phase of the oidation process ferrous sulphides change into iron-sulphates, but as these have a high sensitivity to water, I was able to observe this phenomenon at only one place. My findings show that Bükk limestone has a higher occurrence of marcasite than pyrite. It usually occurs in disseminated form and as spots, but it can also be found as well-developed crystals in dipyramidal and pseudoheagonal tabular forms and as spear pyrites. Pyrite occurs only in a few places in intercrescenced heahedral crystals. Among the alteration products we can frequently find pseudomorphs after sulphides. These have mostly become unrecognizable by now, but some forms have been preserved more or less intact. I divided the characteristic types I had found into two groups. The first, more frequent group is made up by crystals and crystal-aggregates which grow on the limestone and which are in different states of alteration. The second group consists of the ferric-oide crusts formed from the ferrous sulphides developing as a thick crust. I eecuted some of the tests at home, while the Herman Ottó Museum and the Department of Mineralogy and Petrology at the University of Miskolc provided me with the opportunity to use an optical microscope. At the University X-ray powder diffractions were also made of ferric-oides from different places. These showed the presence of goethite and badly crystallized ferric-oides in the largest quantities, but hematite and lepidocrocite were also detected. Összefoglalás A Bükk hegység fő tömegét alkotó triász korú mészkövet számos kőfejtő tárja fel a hegység külső részein, de ezekből már csak kettőben zajlik termelés, a többit lassan visszahódítja a természet. A feltárások ásványelőfordulásairól nagyon kevés publikáció íródott. A kutatásom célja az volt, hogy készüljön egy összegzés az ezekben a bányákban előforduló vas-szulfidokról és mállástermékeikről, amit sok-sok terepbejárással, mintagyűjtéssel és az utána következő makroszkópos és mikroszkópos vizsgálatokkal igyekeztem megvalósítani. Összesen 11 feltárást dokumentáltam. A pirit és polimorf módosulata, a markazit mészkövek repedéseiben alakultak ki, részint a feltörő hévizes oldatok, részint a felülről beszivárgó savas csapadék hatására. Az idők folyamán a felszín közelében lévő vas-szulfidok részben oidálódtak. Az oidáció során a vas-szulfidok első lépésként vas-szulfátokká bomlanak, de mivel ezek vízérzékenyek, ezt a jelenséget csak egy helyen figyeltem meg. Tapasztalataim szerint a bükki mészkövekben a markazit gyakoribb a piritnél. általában hintésekként, fol-

2 86 Gál P. tokként jelenik meg, de jól fejlett kristályokban is előfordul dipiramis, dárdakovand, valamint álhatszöges táblás kristályok formájában. Pirit csak kevés helyen fordul elő, egymásba nőtt heaéderes kristályokként. Az átalakulási termékek között gyakoriak a szulfidok utáni pszeudomorfózák. Ezek már többnyire felismerhetetlenné roncsolódtak, de előfordulnak többé-kevésbé jól megőrződött kristályformák is. Az előforduló jellegzetes típusokat két csoportra bontottam. Az első, gyakoribb csoportot a repedések falán a mészkőre nőtt kristályok és kristályhalmazok alkotják, amelyek különféle átalakultsági állapotban vannak. A második csoportba a vaskos kéreg formájában kivált, vas-szulfidokból kialakult vas-oidos kérgek tartoznak, a kérgek felületét esetenként pszeudomorfózák borítják. Feltehetően a szélesebb repedések mentén alakultak ki, ahonnan fizikai hatásokra letöredeztek és az ott felhalmozódott agyagba ágyazódtak. A vizsgálatokat részben otthon végeztem, valamint a Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Egyetem ásvány és Kőzettani Tanszékén voltak segítségemre a fénymikroszkópos vizsgálatoknál. Utóbbi helyen röntgenpordiffrakciós vizsgálatokra is sor került különböző helyekről származó vas-oidokról. Ennek alapján a legnagyobb mennyiségben a goethit és a rosszul kristályos vas-oidok vannak jelen, de hematit és lepidokrokit is ki lett mutatva. 1. A lelőhelyek rövid ismertetése A Bükk fő tömegét felépítő triász korú mészköveknek számos feltárása van a hegységben, de a vas-szulfidok megjelenése kifejezetten a mesterséges feltárásokhoz kötött. Kutatásaim során 11 bányászati tevékenységgel feltárt előfordulást vizsgáltam át, nagy részüket többször is (I. táblázat). A feltárások túlnyomó része régóta felhagyott kőfejtő, a természet által részben visszahódítva. Négy kőfejtőt még nem érintett ez a jelenség, kettőt művelnek is közülük. A bányahelyek a hegység peremi részein, települések közelében vannak, többségében Miskolc és Eger térségében. Geológiai értelemben a feltárások zöme a hegység északi, keleti részén a Bükkfennsíki Mészkő Formációhoz, a déli és délnyugati részeken pedig a Bervai Mészkő Formációhoz tartozik (less et al., 2005). 2. Az előforduló vas-szulfid ásványok A feltárásokban megjelenő vas-szulfidok alacsony hőmérsékletű hidrotermális oldatokból váltak ki, a szűkebb repedések mentén önálló kristályokat, kristályaggregátumokat, a tágabb repedések mentén pedig vastagabb kérgeket alkotva. Az idők folyamán túlnyomó részük oidációval átalakult, de kis mennyiségben több helyen is lehet találkozni velük Markazit (FeS 2, rombos) A feltárások domináns vas-szulfidja, öt feltárásnál bukkantam rá. Rendkívül változatos, tucatnyi kristályformában jelenik meg. Önálló kristályok eléggé ritkák, legtöbbször aggregátumokként vagy ciklikus ikrekként (dárdakovand megjelenés) fordul elő. 1. Felsőtárkány, Mész-völgy: 1 5 mm-es rombos dipiramisokként (1. ábra), 1 3 mmes álhatszöges táblákként és dárdakovand megjelenésű ikerkristályokként, utóbbi változatos formákat képez. Foltok, gömbös aggregátumok, hintések és pecsétek is előfordulnak. Egy helyen fordul elő a bányában figyelemre méltó mennyiségben. Világos színű mészkőben jelenik meg. 2. Eger-Felnémet, Berva-völgy: 1 4 mm-es álhatszöges táblákként és 1 2 mm-es dárdakovandokként jelenik meg. Hintések, foltok is gyakoriak. Több helyen is előfordul kis mennyiségben, elszórtan a bányában. A legsötétebb mészkőtípusban jelenik meg elsősorban.

3 Markazit, pirit és oidációs termékeik előfordulása a Bükkben 87 I. táblázat. A vizsgált előfordulások ásványai. Előforduló ásványok Formáció Felsőtárkányi Mészkő Bervai Mészkő Bükkfennsíki Mészkő Fehérkői Mészkő Feltárás helye Eger, Kis-Eged-hegy Felsőtárkány, Mészvölgy Felsőtárkány, Kő-köz Eger-Felnémet, Bervavölgy Cserépfalu, Perpác-hegy Miskolc-Tapolca, Várhegy Miskolc-Tapolca, Nagy- Kőmázsa Miskolc-Diósgyőr, Meikó-völgy Szilvásvárad, Istállós-kő oldal Bélapátfalva, Bél-kő Miskolc-Diósgyőr, Fényes-kő-völgy Kőfejtő állapota, növényzettel ség felhagyott, erősen felhagyott, közepesen rekultivált, erősen folyamatosan művelt felhagyott, közepesen felhagyott, erősen Markazit Pirit Vas-szulfátok Vas-oidok/oihidroidok megjelenési formái (l. az 5. fejezetet) 1a, 1b 1a, 1b, 1c, 2a, 1a, 1b, 1c, 1d, 1e szünetel a művelés 1a, 1b, 1c, 1d, 1e folyamatosan művelt rekultivált, enyhén felhagyott, enyhén felhagyott, erősen 1a, 1b, 1c, 1d, 1e, 2a, 1a 1a, 1b, 1c, 1d, 2a 1a, 1b, 1c, 1d 3. Miskolc-Tapolca, Vár-hegy: 1 8 mm-es dárdakovandok jelennek meg pecsétekkel, gömbös aggregátumokkal, hintésekkel, foltokkal a szürkeagyagos mészkőbreccsához köthetően (Sánta, 2011). 4. Miskolc-Tapolca, Nagy-Kőmázsa: 1 10 mm-es dárdakovandok (változatos formákban), gömbös aggregátumok, pecsétek, hintések elsődlegesen mészkőbreccsához köthetően. 5. Miskolc-Diósgyőr, Meikó-völgy: 1 2 mm-es dárdakovandok (változatos formákban), gömbös aggregátumok, pecsétek, foltok a világosabb, fehérebb színű mészkőhöz köthetően. Feltehetően megtalálható még egyéb felszíni feltárásokban is (pl. Cserépfalu, Bélapátfalva).

4 88 Gál P. Table I. Minerals of the investigated occurrences. Formation Felsőtárkány Limestone Berva Limestone Bükkfennsík Limestone Fehérkő Limestone Locality Kis-Eged Hill, Eger Mész Valley, Felsőtárkány Kő-köz, Felsőtárkány Berva Valley, Eger-Felnémet Perpác Hill, Cserépfalu Vár Hill, Miskolc- Tapolca Nagy-Kőmázsa Hill, Miskolc-Tapolca Meikó Valley, Miskolc- Diósgyőr Istállós-kő Hillside, Szilvásvárad Bél-kő Hill, Bélapátfalva Fényes-kő Valley, Miskolc-Diósgyőr State of the quarry, amount of vegetation growing in the mine abandoned, heavily overgrown abandoned, moderately overgrown recultivated, heavily overgrown continuous mining abandoned, moderately overgrown abandoned, heavily overgrown suspended production Marcasite Pyrite Occurring minerals Iron sulphates continuous mining recultivated, slightly overgrown abandoned, slightly overgrown abandoned, heavily overgrown Forms of the iron oides/oidehydroides* 1a, 1b 1a, 1b, 1c, 2a, 1a, 1b, 1c, 1d, 1e 1a, 1b, 1c, 1d, 1e 1a, 1b, 1c, 1d, 1e, 2a, 1a 1a, 1b, 1c, 1d, 2a 1a, 1b, 1c, 1d * Abbreviations: 1 = crystals and crystal aggregates, in different degrees of alteration, grown directly on the fracture walls of the limestone; a = spots, traces of shattered crystals; b = encrustations consisting of unrecognizable fractured crystals; c = pseudomorphs with poorly preserved crystal forms; d = pseudomorphs with relatively well preserved crystal forms; e = pseudomorphs with perfectly preserved crystal forms. 2 = thick coatings in the fractures formed from iron sulphides; a = massive crust without recognizable crystal froms; b = thick crust with well developed crystals Pirit (FeS 2, köbös) A markazithoz képest alárendelt mennyiségben, mindössze három feltárásban biztos a jelenléte. Kizárólag heaéderes formában jelenik meg. Önálló kristályok nagyon ritkák, gyakori az ikresedés és a szabálytalan összenövés jelensége.

5 Markazit, pirit és oidációs termékeik előfordulása a Bükkben ábra. Dipiramisos markazitkristályok. Felsőtárkány, Mész-völgy. Képszélesség: 25 mm. Fig. 1. Dipyramidal marcasite crystals. Mész Valley, Felsőtárkány. Width of the picture: 25 mm. 1. Felsőtárkány, Mész-völgy: 1 2 mm-es kristályokból álló csoportok, összenövések, a markazitnál ritkább. Világos színű mészkőben jelenik meg. 2. Miskolc-Tapolca, Nagy-Kőmázsa: 1 6 mm-es kristályok, gömbös aggregátumok, foltok, hintések. Ritka, mészkőbreccsában jelenik meg. 3. Miskolc-Diósgyőr, Meikó-völgy: mm körüli kristályok, foltok a fehérebb színű, üde mészkőben. Ritka. A Geománia internetes oldal szerint ( a bélapátfalvai Bél-kőn is előfordul. 3. Az előforduló vas-szulfát ásványok A vas-szulfidok oidációjának első lépéseként szulfátos kivirágzás jelenik meg a bomló szulfid felületén. Mivel a vas-szulfátok rendkívül sérülékenyek és vízoldhatóak, csak ritkán lehet őket megfigyelni. A Bükkben kétféle víztartalmú, vas(ii)-szulfátot írtak le eddig (Szakáll et al., 2005), a melanteritet (FeSO 4 7H 2 O, monoklin) és a rozenitet (FeSO 4 4H 2 O, monoklin). A melanterit vékony, zöld, üvegfényű kérgek formájában figyelhető meg, ez idővel vízvesztés hatására szétesik, kifehéredik, rozenitté alakul. A rozenit fehér, porszerű bevonatok formájában jelentkezik. Eddig csak a Meikó-völgyi kőfejtőből ismert (Pósa, 2003). 4. Az előforduló vas-oidok és vas-oid-hidroidok A vas-szulfidok az oidáció végső részében vas-oidokká vagy vas-oid-hidroidokká alakulnak, s ezek már nem bomlanak tovább. Egy vas-oid, a hematit (Fe 2 O 3, trigonális) és két vas-oid-hidroid, a goethit [α-feo(oh), rombos] és a lepidokrokit [γ-feo(oh), rombos] lett kimutatva a vizsgált feltárásokról. A hematit leggyakrabban, mint a vörösagyagos betelepülések színezőanyagaként látható, néha vörös-vörösesbarna, porszerű halmazok, bekérgezések formájában jelenik meg, ritkábban vas-oid(-hidroid)os konkréciók, kérgek törési felületein szürke, enyhén fémes megjelenésben látható. Eseten-

6 90 Gál P. ként a szulfidok utáni pszeudomorfózák is hematitból épülnek fel. A hematit vörös karcporszínéről ismerhető meg, ha a megjelenés nem egyértelmű. A goethithez képest alárendelten fordul elő a szulfidok oidációjának végtermékeként. A lepidokrokit jelenléte csak röntgen-pordiffrakciós vizsgálattal lett kimutatva egy Bél-kőről származó mintában (2. ábra), ahol az előforduló oid-hidroidok 99%-a goethit. Ez a leggyakoribb oidációs termék, nagyon elterjedt színezőanyag agyagokban és márgákban, de a kalcitot is sokszor színezi. Színe sárgásbarna, vörösesbarna, rozsdabarna, fekete. Bekérgezések, bevonatok, foltok, kérgek, szulfidok utáni pszeudomorfózák a leggyakoribb megjelenési típusai. Karcának színe sárgásbarna. 2. ábra. A bél-kői (Bélapátfalva) vas-oidos minta röntgen-pordiffrakciós felvétele, feltüntetve a lepidokrokit és a goethit csúcsait. Fig. 2. X-ray powder diffraction pattern of an iron oide sample from the Bél-kő Hill, Bélapátfalva with the reflections of lepidocrocite and goethite. 5. Az átalakulási termékek csoportosítása Az átalakulási termékek gyakran, megőrizve a vas-szulfidok eredeti kristályformáját, pszeudomorfózákat (álalakokat) hoztak létre. Ezek már többnyire felismerhetetlenné roncsolódtak, de előfordulnak többé-kevésbé jól megőrződött kristályformák is. A felismerhető pszeudomorfózáknál is a markazit kristályformái jelennek meg többségben, de a pirit utáni álalakok sem olyan ritkák, mint az átalakulatlan pirit. A feltárásokban előforduló jellegzetes típusokat két csoportra bontottam. 1.) A repedések falán nagyrészt elkülönülten, közvetlenül a mészkőre nőtt kristályok és kristályhalmazok, amelyek különféle átalakultsági állapotban vannak. a; Foltok, szétroncsolódott kristályok nyomai mészkövön: A leggyakoribb típus, minden vizsgált feltárásban jelen vannak. Az álalakok már túlnyomó részt teljesen szétroncsolódtak, de néha még felismerhetünk egy-egy kristálylapot, amiből a kristályformára következtethetünk. Az ilyen típusú minták a vas-oidos felületek utolsó, megsemmisülés előtti állapotai a mészkő repedéseiben.

7 Markazit, pirit és oidációs termékeik előfordulása a Bükkben 91 b; Felismerhetetlenné roncsolódott kristályokból álló bekérgezések mészkövön: Az a;) típust követi gyakoriságban, annak egy korábbi változata egyes esetekben. Színben talán ezek a leglátványosabbak. Kristálylapok nem ismerhetők fel rajtuk, nagyon szét vannak roncsolódva. Pár mm vastag, összefüggő kérget alkotnak akár deciméteres nagyságú felületeken is. c; Rosszul megőrződött kristályformájú pszeudomorfózák mészkövön: Az előző típusoktól eltérően ez a megjelenési forma már nem lapos felületű, hanem dudoros, gömbösvesés aggregátumokból áll, amelyek koptatott élű, többnyire nehezen felismerhető kristályformákkal rendelkeznek. A feltárások nagy részében megjelennek. Az általam talált példányokon túlnyomórészt dárdakovand megjelenési formájú markazit utáni álalakokat sejtetnek a még felismerhető kristályformák. d; Viszonylag jó állapotban megmaradt kristályformájú pszeudomorfózák mészkövön: Ennél a típusnál az eredeti vas-szulfidok kristályformája viszonylag jól felismerhető. Az élek gyakran le vannak kerekítve és a kristályok színe szürke-szürkésbarna, néha fémes fényük is megmaradt. Szinte minden egyes feltárásban más és más kristályformákban jelentkeznek. e; Tökéletesen megőrződött kristályformájú pszeudomorfózák mészkövön: Ez a típus csak két-három, Miskolc környéki feltárásra jellemző. A mállás csak színükben mutatkozik, teljesen ép kristályformájuk van és az eredeti fényüket is megőrizték. A többi típusra jellemző sárgásbarna-barnás lepedék is hiányzik róluk. A lelőhelyeiken is jóval ritkábbaknak mondhatóak a többi típusokhoz képest. A kristályok élei néha meglepően élesek. 2.) A repedésekben vaskos bevonat formájában kivált vas-szulfidokból kialakult kérgek, ezek felületét esetenként pszeudomorfózák borítják. Feltehetőleg a szélesebb repedések mentén alakultak ki, ahonnan fizikai hatásokra felaprózódva letöredeztek és a repedésekben felhalmozódott agyagba, vörösagyagba ágyazódtak. Ilyeneket lehet találni a bányák agyagos meddőhányóin, a bányászattal felnyitott agyagkitöltéses töbrökben. 3. ábra. Pirit utáni goethit pszeudomorfózák vastag kérgen. Miskolc, Meikó-völgy. Képszélesség: 56 mm. Fig. 3. Goethite pseudomorphs after pyrite on thick crust. Meikó Valley, Miskolc. Width of the picture: 56 mm.

8 92 Gál P. a; Tömeges kéreg, felismerhető kristályformák nélkül, agyagból: Gyakran lehet találkozni ilyen kérgekkel a bükki feltárásokban. lehetnek tömörek és belül üregesek is. Kívülről gyakran sárgásbarna lepedékréteg borítja, belül sötétbarna-fémesszürke színűek. Biztonsággal felismerhető pszeudomorfózákat nem tartalmaznak, az esetlegesen felnyíló üregekben is alaktalan vagy gömbös-vesés halmazok fordulnak elő. Akár 4 5 cm-es vastagságúak is lehetnek. b; Vastag kéreg jól fejlett kristályokkal, agyagból: Ez a típus ritkának számít, mennyiségben alárendelt az a; típushoz képest. A kérgek kívülről szinte mindig sárgásbarna lepedékréteggel vannak borítva, az álalakok néha nagyméretű, magányos kristályokként, kristályhalmazokként jelennek meg, néha pedig az egész kérget mindkét felületén beborítják mm alatti kristályokkal. A kérgek vastagsága változó, fél centiméterestől 4 5 cm vastagságú mintákat gyűjtöttem. Ezeken fejlődtek ki a legsokszínűbb, legnagyobb kristályméretű pszeudomorfózák (3. ábra). Klasszikus lelőhelyük a Meikó-völgyi kőfejtő Miskolcon. 6. A felismerhető pszeudomorfózák jelentősebb lelőhelyei 1. Eger, Kis-Eged-hegy: mm körüli, 1d) típusú apró heaéderekből álló gömbös aggregátumok; ) típusú kérgeken 1 2 mm-es heaéderek és dárdakovandok figyelhetőek meg, továbbá cm-es gömbös aggregátumok a kérgeken, a rajtuk lévő lepedékréteg viszont nehézzé teszi felismerésüket. 2. Felsőtárkány, Mész-völgy: markazit utáni, 1 2 mm-es álalakok elterjedtek, 1 3 mm-es, heaéderekből álló gömbös aggregátumok se ritkák 1d) megjelenésben. Egy helyen a bányában gyakoriak a ) típusú kérgeken lévő cm méretű, dudoros, gömbösvesés, tompa élű markazit utáni álalakok. 3. Eger-Felnémet, Berva-völgy: 1d) típusú, 1 3 mm-es markazit utáni álalakok, ) típusú, vékonyabb kérgeken szintén 1 5 mm-es markazit utáni pszeudomorfózák. Ritka mindkettő megjelenés. 4. Cserépfalu, Perpác-hegy: 1 4 mm-es markazit utáni, 1c) típusú álalakok, lepedékréteggel borítva és ) típusú kérgek apró markazit utáni álalakokkal borítva, amelyek cm-es gömbös halmazokba rendeződnek. 5. Miskolc-Tapolca, Vár-hegy: 1 4 mm-es markazit dárdakovandok utáni, 1d) típusú álalakok, gyakori. 6. Miskolc-Tapolca, Nagy-Kőmázsa: 1 5 mm-es csillag alakú ikerkristályok (4. ábra), álhatszöges táblák és dárdakovandok utáni, 1d) és 1e) megjelenésű álalakok gyakoriak, pirit utáni álalakok nem kerültek elő. 7. Miskolc-Diósgyőr, Meikó-völgy: 1 3 mm-es 1d) és 1e) típusú markazit utáni álalakok és 1 5 mm-es ugyanilyen megjelenésű pirit utáni álalakok. Ezek nagyon gyakoriak, de a ) típus is elterjedt az agyagos részeken. Ezeknek felületén nagyméretű, akár 2 cmes pirit és markazit utáni álalakok is kifejlődhettek, melyek általában néhány mm-es kristályok szőnyegén nőttek fenn. Érdekes módon a pirit sokkal gyakrabban jelenik meg ennél a fajtánál, mint a markazit. A pirit utáni álalakoknál megjelenhet egy ritka, oszlopos kifejlődés is (Pósa, 2003), de a markazit is alkothat ritkább, nyúlt formákat. 8. Miskolc-Diósgyőr, Fényes-kő-völgy: 1 2 mm-es, 1c) és 1d) típusú markazit utáni álalakok.

9 Markazit, pirit és oidációs termékeik előfordulása a Bükkben ábra. Csillag alakú markazit ikerkistályok utáni goethit pszeudomorfózák. Miskolc- Tapolca, Nagy-Kőmázsa. Képszélesség: 15 mm. Fig. 4. Goethite pseudomorphs after star-shaped marcasite twin crystals. Nagy-Kőmázsa Hill, Miskolc-Tapolca. Width of the picture: 15 mm. 9. Bélapátfalva, Bél-kő: 1 2 mm-es, 1c) és 1d) típusú pirit utáni álalakok és 1 3 mmes, ugyanilyen típusú markazit utáni álalakok. Utóbbiak nagyobb mennyiségben jelennek meg, mint a pirit utániak, de összességében nincs sok álalak a bánya területén. Apró markazit utáni álalakokból álló gömbös aggregátumok is jelentkezhetnek. 7. Köszönetnyilvánítás Köszönetemet fejezem ki Dr. Szakáll Sándor tanszékvezető egyetemi docensnek (Miskolci Egyetem, ásványtani-födtani Intézet) a munkám során nyújtott sokoldalú támogatásáért. Dr. Kristály Ferencnek (Miskolci Egyetem, ásványtani-födtani Intézet) a röntgen-pordiffrakciós vizsgálatokat köszönöm. Irodalom References less Gy., Kovács S., Pelikán P., Pentelényi l. & Sásdi l. (2005): A Bükk hegység földtana: Magyarázó a Bükk-hegység földtani térképéhez (1:50 000) (Geology of the Bükk Mountains. Eplanatory book to the geological map of the Bükk Mountains (1:50 000)). Budapest: Magyar állami Földtani Intézet (in Hung. and English). Pósa T. (2003): Novemberi gyűjtés Miskolc mellett, a tatár-völgyi kőfejtőben [Mineral collecting at the Tatár-völgy Quarry, near Miskolc in November]. Geoda, 13/1, 4 5 (in Hung.) Sánta G. (2011): Markazit Miskolc-Tapolcáról [Marcasite from Miskolc-Tapolca]. Geoda, 21/2, (in Hung.). Szakáll S., Gatter I. & Szendrei G. (2005): A magyarországi ásványfajok [Mineral species of Hungary]. Budapest: Kőország Kiadó (in Hung.).