Impresszum. Felelős kiadó Csobán Róbert igazgató Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ 4026 Debrecen, Bem tér 19.

Átírás

1 Ha igazán a szabadság ügyét akarjuk szolgálni, akkor neveljük ennek az országnak a társadalmát a demokratikus kormányforma számára Terjesszük a kultúrát az országban, és mindenekelőtt gondozzuk és ápoljuk azokat a szellemi és erkölcsi szálakat, amelyek ezt az ezerfelé széttagolt magyar társadalmunkat... egy élő egész nemzeti egységgé foglalják össze. (Gr. Tisza István)

2 Impresszum Felelős kiadó Csobán Róbert igazgató Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ 4026 Debrecen, Bem tér 19. Szerkesztő bizottság Jantyik Zsolt Angyal László Zámbori Péter Czibere Ágnes Tördelés Turzai Nóra Nyomda Kapitális Kft. Debrecen Nyomdai felelős vezető Kapusi József A kiadvány megjelenését támogatta:

3 Tartalom Bevezető...5 Hajdú-Bihar megye...7 Balmazújváros...8 Debrecen...12 Derecske...26 Földes...37 Görbeháza...42 Hajdúnánás...46 Hajdúszoboszló...58 Konyár...62 Nagyrábé...66 Püspökladány...70 Szentpéterszeg...73 Bács-Kiskun megye...77 Kecskemét...78 Békés megye...93 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tuzsér...122

4

5 Bevezető Bevezető Tisztelt Olvasó! Kedves Érdeklődő! Ön a Közös Jövőnk-Hajdú-Bihar közösségi művelődési modell bemutatásának egyik záró dokumentumát tartja a kezében végén a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat hathatós támogatásával elindult szakmai program a kultúra sajátos eszközrendszere segítségével a megye közösségeinek megerősítését tűzte ki célul. A program kiinduló pontja a kultúra széles értelmezésén nyugszik. A magyar kultúrát ebből a szempontból a magyar társadalom kohéziós erejének tekinti, amely egyszerre jellemzi, s ugyanakkor egybe is tartja a társadalmat. Társadalmi célja a helyi közösségek megerősítése. Középpontjában a közösségek, az identitás megerősítése áll. A program gyakorlati végrehajtása partnerségben, együttműködésben tehát nem alá- fölérendelt viszonyban történt. A Méliusz Központ minden, a megyei művelődésben már meglévő, örökölt hasznosuló értéket, módszert át kívánt örökíteni az előző közművelődési gyakorlatból, ám a művelődési folyamatok középpontjába hangsúlyosan a helyi identitás, a helyi közösségek, a közösségi cselekvés megerősítését helyezi. A program koordinátora és motorja tehát a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ volt. Az elmúlt öt év alatt a Közös Jövőnk-Hajdú-Bihar program közösségi művelődési modellé formálódott. A közösségi művelődés ebben az értelemben több, mint lokális, a helyi társadalomban zajló közművelődési folyamatok összessége. Szemléletében azonban meghatározó, hogy nem központi kultúrpolitikai célok megvalósításaként, hanem a helyi közösségi kezdeményezések társadalmi hálózatba fonódó nemzeti együttműködéseként látja, láttatja a művelődés komplex folyamatát, rendszerét ben az NKA segítségével nemcsak a program gyakorlati folytatása, hanem konferenciák, szakmai műhelymunkák sora segítségével bemutathattuk és tovább fejleszthettük ezt a programot. Számunkra akik részt vettek megyénkből ebben a munkában megtiszteltetés, meglepetés és nagy öröm az, hogy mennyi segítőre, közös cselekvésre kész szakemberre, civilre, önkormányzati vezetőre találtunk az együttgondolkodás során Balatonfüredtől Sárospatakon át, Kecskeméten és Békéscsabán, amit innen is szeretnék megköszönni! E közös gondolkodás intenzitása is jelzi, a társadalmi kihívások javaslatokat, ötleteket és megoldásokat szülnek a mi szakmánk területén is. Ebben a kiadványban most azokból a jó gyakorlatokból, gyakorlati példákból mutatunk be néhányat, amit hajdú-bihar pédáinkból, békés megyei programválogatásból, s kecskeméti, hírös városi rendezvénysorozatból állítottunk össze. Valljuk ugyanis, hogy tanulnunk másoktól a jót nem szégyen, sőt napjainban talán minden másnál előbbre való, hiszen egész társadalmunk olyan kihívások előtt áll, amit egy-egy közösség, település, vagy szervezet aligha fog tudni egyedül megoldani. Jantyik Zsolt Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ igazgató-helyettese 5

6

7

8 Balmazújváros Kadarcs Napforduló A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat, cím, a további információkhoz való hozzáférhetőség Veres Péter Általános Művelődési Központ és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4060 Balmazújváros Kossuth tér vpamk@balmazujvaros.hu A tevékenység célok és kitűzött, konkrét elérendő eredmények A rendezvény megtervezésekor az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy összefogja a környék hagyományőrző, értékmentő csoportjait, legyen az néptáncos, lovasíjász, kézműves, vagy épp az aktív természetvédelemmel foglalkozó fiatal. Ha kicsit átgondoljuk, ezek a tevékenységek igen közel állnak egymáshoz, sőt, bizonyos mértékben hatnak is egymásra. Másik fontos célkitűzés volt, hogy a nyár eleji rendezvények szempontjából e környéken üresebb időszakban ünnepet, hagyományt teremtsen egy olyan réteg számára, amely saját kultúrájára igényes és fogékony a történelmi, néprajzi hagyatékok megőrzésére. A tevékenység időtartama június

9 Célcsoport, célcsoportok A rendezvény programjainak összeállításakor ügyeltek arra, hogy több korosztályhoz, célcsoporthoz szóljon, hogy egyszerre kösse le a kisgyermekes családokat, a fiatalságot, vagy épp a nosztalgiázó idősebbeket. Ugyanígy fontosnak tartották, hogy legyen olyan program, ami szórakoztat, mellette viszont kapjanak helyet az ismeretterjesztő előadások is. A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek (beleértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) Alapvetően a közös összefogásra épült az egész rendezvény. A Méliusz Központ karöltve a VPÁMK és AMI-val valamint a Balmazújvárosi Környezetvédelmi Csoport, mint főszervezői a rendezvénynek, számos csoportot vontak be a munkába. Csak felsorolásszerűen ezek a következők: Himes Néptáncegyüttes Egyesület Kadarcs Hagyományőrző Gazdakör Forgórózsa Néptáncegyüttes Szürke Falka Hagyományőrző Egyesület Szatmári Lovasíjászok Crux Alba Vívóiskola Zsongvölgyi Hagyományőrző Haditorna Egylet Kuckó Művésztanya Egri Vitézlő Oskola Kishimes Néptánccsoport Füzes Néptánccsoport Kadarcs Népzenei Együttes Füstifecskék Rózsaliliom citeracsoportok Veréce Hagyományőrző Egyesület Balmazújvárosi Versmondó Klub Tiszántúli Történész Társaság Balmazújvárosi Városgazdálkodási Nonprofit Közhasznú Kft. Megvalósítási módszerek A rendezvény helyszíne több szempontból is szimbolikus elemeket hordoz. A Veres Péter Emlékpark (a Kadarcs folyó egykori ártere) egy tizenkét hektáros terület, melynek jó részét ma már erdő borítja tól egy környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezet, a Balmazújvárosi Környezetvédelmi Csoport önerőből fejleszteni kezdte ezt a térséget, mely fejlesztésekhez több magánszemély és intézmény is csatlakozott. Az együttműködések eredményeként mára több tematikus tanösvény lett kialakítva, az erdő faállományában az őshonos fajok kezdenek lélegzethez jutni. Ezek a munkák több alkalommal, több közösséget tudtak egy-egy cél érdekében megmozgatni. Szimbolikus a tér, mert Veres Péter itt élte le balmazújvárosi életének legjelentősebb részét, és emlékháza a terület melletti utcán található, így azt is bevonták a programokba. A koncepció az volt, hogy a résztvevő csoportok mind hordozzanak a helyi 9

10 hagyományos értékekből valamit, amelyet meg tudnak mutatni, legyen az zene, tánc, szellemi értékek. A hagyományőrző csoportok koronként más bemutatókkal rendelkeztek, így a tematikusan szerkesztett programot úgy állították össze, hogy mindenki a tudásának legjavát adhassa, hogy a program egy kerek egész legyen. Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás A rendezvényre adott anyagi támogatások mennyisége jócskán alulmaradt az elvártnál. Összességében egymillió háromszázezer forintot tudtak a rendezvényre fordítani, mindenkinek, aki szervezőként lépett be a programba pár százezer forintnyi ráfordítással kellett számolnia. Az összeg csupán kis részét lehetett a programokra fordítani, nagy része a terület infrastruktúrájának megteremtésére lett költve. A tevékenység erősségei Az anyagi ráfordítást azonban valamelyest kompenzálta a rengeteg önkéntes munka, és természetbeni felajánlás (étel, a megvalósításhoz szükséges anyagok, szállítások, a terület vagyon- és rendvédelmi biztosítása, stb.). A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben még javítani szükséges Valódi gyengeség volt az idei évben az anyagi források csekélysége, ennek okán aztán szerényebb propagálást, illetve hírverést tudtak csak megvalósítani. Talán ami költségtakarékos lehetőség volna, egy, vagy több kedvcsináló felvonulás a rendezvényt megelőzően és/vagy közben. Eredmények Előadások, bemutatók, családi programok, plakátok, tájékoztató kiadványok. 10

11 Alkalmasság mások számára, s hogyan A leírtak mintaként alkalmazhatóak a hasonló tematikájú rendezvények megszervezéséhez, megvalósításához. Ha van egy olyan szervezői apparátus, aki nem sajnálja a befektetett munkát a szervezésbe, mindenképp ezen az úton kell elinduljon. A pályázati források, melyek a hasonló rendezvények megszervezéséhez adnak támogatást esetlegesek, rendszeres, minden évben megrendezendő fesztiváloknál az erre történő alapozás veszélyezteti a fenntartást. Ezért kell inkább úgy működni, hogy azokat a tevékeny civil szervezeteket, melyek a helyi értékek hordozói is egyben, össze kell fogni, munkájukat nemcsak az ilyen konkrét együttműködések alkalmával, hanem folyamatosan segíteni kell nap mint nap. Egy közművelődési intézménynek ezt fel lehet és kell vállalnia sikeressége érdekében, ennek az együttműködési formának viszont alapja a bizalom. Összességében elmondható, hogy az adódó nehézségek dacára szükség van az ilyen jellegű, emberi léptékű rendezvényekre, illetve összefogásokra, hiszen mint a nagyüzemű földművelésnél tudjuk, hogy az rövidtávon nagyobb hasznot hozhat, viszont hosszútávon kimeríti a föld tápanyagtartalmát, ezzel szemben az extenzív termeléssel hosszútávon is sikereket lehet elérni. Felvetődik a kérdés, hogy melyik lehet járhatóbb út a népművelés terén, egy inkább szórakoztató jellegű, sok mesterséges adalékot használó, túlgerjesztett, rövid távú sikereket célzó, vagy egy a hagyományokra épülő, alulról építkező, de alapvetően több munkával járó, mégis egészségesebb gyümölcsöt termő stratégia. 11

12 Debrecen 15. Eötvös Kupa nemzetközi röplabdatorna és a hozzá kapcsolódó kísérő rendezvények A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat, cím, a további információkhoz való hozzáférhetőség Honlapcímek: (Az Eötvös Kupa hivatalos honlapja) (Az Eötvös Kupáról és kísérő rendezvényeiről szóló média-megjelenések.) (Az Eötvös Kupa története, eredmények, képek) (A rendező egyesület, az Eötvös DSE honlapja) Főszervező: Szombathy András (+36-30/ , eotvosvolley@externet.hu ) A tevékenység célok és kitűzött, konkrét elérendő eredmények Kelet-Európa legnagyobb röplabda utánpótlás-tornája cím megőrzése: Jelenleg az Eötvös Kupa a fenti titulus jogos viselője (nem jogi értelemben) mind a résztvevők számát, mind a színvonalat illetően. A cél teljesült, hiszen idén az eddigi legtöbb csapat nevezett, összesen 40! A színvonal további emelése: Jelentős játékerővel rendelkező korosztályos válogatottakat, klubcsapatok kapnak meghívást a tornákra. Ezt a célt is sikerült teljesíteni, a magyar korosztályos válogatottak mellett (akik négy csapattal vettek részt a versenyen), a Magyar Parasport Szövetség válogatottja is szerepelt a kupán. Mellettük a torna történetében először Észak-Amerikából, az Amerikai Egyesült Államokból is érkezett egy együttest. A résztvevő országok számának növelése: A verseny előtt 29 ország csapatai vettek részt az Eötvös Kupán. Ez a változatosság a verseny érdekesebbé tételén kívül sportszakmailag a különböző játékstílusok elleni felkészülést is jelenti. A 15. Eötvös Kupa után elmondható, hogy eddig 30 csapatai szerepeltek a tornán. 12

13 A nemzetközi rutin megszerzéséhez szükséges játéklehetőség biztosítása: Az előző három terv megvalósulása esetén több hazai csapatnak így az Eötvös DSE utánpótláscsapatainak is az Eötvös Kupa olyan játéklehetőséget biztosít a jövőben is, amely Magyarországon máshol egyáltalán nem, külföldön is csak részleteiben lenne megoldható. A csapatoknak a jelentős költségkímélésen kívül egyedi lehetőség volt a felkészülésre az idei verseny is, hiszen többfajta játékstílus ellen nemzetközi rutint szerezhettek. A tevékenység időtartama A röplabdatorna időpontja: augusztus Célcsoport, célcsoportok A röplabdatornát az 1992-ben és azután születetteknek rendezték meg, ezért szűkebb értelemben a célcsoport a éves korosztály. Bővebb értelemben mindenkit megérintett a verseny, hiszen a röplabdatorna, a Nagytemplom előtti felvonulás és a rajzkiállítás nézői minden korosztályt képviselték. A nemzetközi rajzpályázat több korcsoportban került meghirdetésre és díjazták is őket az óvodásoktól kezdve az általános és középiskolásokon át a nyugdíjasokig. 16 fiú és 24 lánycsapat nevezett a versenyre augusztus 21-én a csoportmérkőzések zajlottak: Balmazújvároson egy lány-, Budaörsön egy lány és egy fiú, Nagyváradon szintén egy lány és egy fiú, míg Debrecenben három lány és két fiúcsoport csapatai küzdöttek négyes csoportokban. A második és harmadik napon minden mérkőzést Debrecenben játszottak az együttesek. A döntőnek az Oláh Gábor utcai csarnok adott helyet, melyet Hóbor Béla FIVB játékvezető irányított, aki eddig már két olimpiai döntőt és három Eötvös Kupa döntőt vezetett. A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek (beleértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) A tervezés a 14. Eötvös Kupa előtt megkezdődött, hiszen a 2010-es torna műsorfüzetében már szerepelt a évi, 15. Eötvös Kupa versenykiírása. A sok csoporthelyszín miatt a rendezők folyamatosan kapcsolatban voltak a budaörsi-, a nagyváradi és a balmazújvárosi szervezőkkel. Már a tervezés szakaszában rengeteg partnerrel kellett együttműködni, köztük a csoporthelyszínek önkormányzataival, a Debreceni Sportcentrum Kft.-vel, a Méliusz Központtal, a Főnix Rendezvényszervező Kft.-vel és sok segítővel, támogatóval, szervezővel, társadalmi aktivistával. A megvalósítást még többen segítették, beleértve a helyszínek felelőseit, szervezőit, munkatársait, sportembereit. 13

14 Megvalósítási módszerek A rendezvény lebonyolítása szűk időintervallumban, több helyszínen történt, ezért a feladatok részletesen megtervezve, felelősöket és határidőket tartalmazó ütemterv szerint valósultak meg. Pénzügyi (beleértve a természetbeni) és egyéb szükséges támogatás Az Eötvös Kupát egyik nagy szervezet, szövetség sem tartja igazán sajátjának, sem a Magyar Diáksport Szövetség, sem a Magyar Röplabda Szövetség, sem más országos szervezet sem támogatja. Egy kis diák-sportegyesület, az Eötvös DSE rendezi évek óta különböző társrendezőkkel,segítségekkel, támogatásokkal, melyek nélkül nem létezhetne a verseny. A torna összes költsége több mint hatmillió forint, melyek jelentős részét aktivisták társadalmi munkája csökkenti. Debrecen város önkormányzata 2011-ben kétszer forinttal és több más segítséggel például a Kossuth tér térítésmentes igénybevételének lehetőségével segítette a versenyt, az NKA pedig forint támogatást biztosított a résztvevők csoportos étkezéséhez és plakát készítéséhez. A többi - nem elhanyagolható kiadást támogatók segítségével sikerült a szervezőknek előteremteni. A verseny és a hozzá kapcsolódó kísérő rendezvények más jellegű támogatása igen széleskörű. A Magyar Röplabda Szövetség elnöke és a Szövetség több munkatársa emelték megjelenésükkel az Eötvös Kupa rangját. A megnyitón, a szakmai fórumon és a díjátadón is hangoztatták a torna fontosságát és megköszönték a szervezőknek a munkájukat. Az anyagi támogatásokon kívül nagyon sok eszmei támogatás, biztatás is elhangzott városvezetőktől, vállalkozóktól, sportvezetőktől, szülőktől, kollégáktól. A média segítsége is fontos, ismét sok anyag jelent meg rendezvényről, melyeket a honlapon lehet megtekinteni. A tevékenység erősségei A rendezvény fő erőssége éppen az, hogy nem munkaidejük végét figyelő fizetett alkalmazottak segítik a lebonyolítást, hanem a torna varázsát élvező társadalmi aktivisták, akik szabadidejükben ingyen végzik tevékenységeiket. Az Eötvös Kupán résztvevők megérzik a vendéglátók, szervezők figyelmességét, kedvességét és szívesen vesznek részt a tornán. Ezt mutatja az is, hogy még a legtávolabbról érkező együttesek is visszatérnek a tornára. Példa erre a chilei válogatott, amely egyetlen korosztályban sem volt Európában 50 éven keresztül 2009-ig, amikor először vettek részt a versenyen, majd 2010-ben visszatértek. De ugyanúgy többször vett részt a tornán például az Egyesült Arab Emírségekből az Al-Ain Sports Club, a tajvani válogatott, Görögországból az A.S.A. Evros Soufli, a tunéziai válogatott, Észtországból a Vanalinna Kooli Sport Club, a katari válogatott, Finnországból Kilpinen School, Jyväskylä, a litván Maksimo Gorkio V. Kaipėda és még sok más 14

15 szerb-, szlovák-, román-, cseh-, holland- és természetesen magyar együttes, köztük a válogatott, amely 2003 óta folyamatosan szerepel a versenyen. Az edzők közül csúcstartó a szervezőket kivéve Perjéssy Csaba, aki a kassai Gymnázium Trebiŝovska 12. csapatával 2003-ban fiúcsapattal érkezett, majd óta folyamatosan lánycsapattal vesz részt a versenyen. A verseny erősségének tekinthető egyedi hangulata. A Nagytemplom előtti felvonulás, a többi kísérő rendezvény, a soknemzetiségű légkör, a virágkarnevál közelsége, a két nem egy helyszínen történő játéka, a prominens személyek jelenléte, a telt házas Oláh Gábor utcai csarnok, a minden résztvevőnek adott ajándékcsomag, Debrecen nyár végi hangulata mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egyedi, megismételhetetlen légkör alakuljon ki, amelyre azonban visszavágynak a résztvevők. Ezért is történhetett az meg, hogy már a 2011-es verseny ideje alatt több csapat befizette a augusztus között megrendezésre kerülő 16. Eötvös Kupa nevezési díját. A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben még javítani szükséges Az Eötvös Utcai Általános Iskola megszűnésével a társadalmi aktívák száma jelentősen csökkent és szintén az előző éviekhez képest jóval kevesebb volt a támogatások összbevétele is. A jövő évi torna előtt szükséges a társadalmi aktívák számának növelése, illetve egy olyan személy megtalálása, aki a rendezvényről készült támogatói kiadványokat meg tudja ismertetni az esetleges támogatókkal. Eredmények (termékek, eredmények) A fentebb említett célokon és eredményeken kívül a következő termékek készültek: kiadvány a versenyről plakát a versenyről rajzkiállítás a rajzpályázatra beérkezett alkotásokból működő honlapok (lásd fentebb) Alkalmasság mások számára, s hogyan A tevékenység erősségei című részben leírtak alkalmasak minden rendezvény megvalósításának javítására, jobbá tételére. 15

16 Hajdúsági pecsétek Válogatás a Hajdúkerület és Hajdú vármegye kollektív jelképeiből című fotókiállítás megrendezése és lebonyolítása A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat, cím, a további információkhoz való hozzáférhetőség Honlapcím: Főszervező: Szálkai Tamás levéltáros, Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (+36-70/ , szalkaitamas@hbml.hu) A tevékenység célok és kitűzött, konkrét elérendő eredmények A Hajdúság kollektív jelképeinek tudományos feltárása: A Hajdúságban található települések pecsétjeinek, címeres pecsétjeinek szakszerű vizsgálata mindeddig nem valósult meg kellő hatékonysággal. Ezt most két ország három levéltárának dokumentumai alapján végezték el. Ilyen széleskörű forrásfeltárás a témában sosem valósult még meg, tudományos szempontból is kimagasló eredménynek számít. A tudományos eredmények közzététele népszerűsítő kiállítás formájában: Könnyen áttekinthető, egyszerű didaktikai felépítésű kiállítás, hogy a látogatók minél szélesebb bázisa számára befogadható legyen a közvetített tartalom. A közösségi pecsétek történeti fejlődésének bemutatásával az összetartozás tudat erősítése. Az elmúlt évtizedekben számos a régió történetét feldolgozó kötet foglalkozott a Hajdúsággal, ám mégis, a jelképek bemutatása és történeti fejlődésük bemutatása eddig elmaradt. A kiállítással ezt a hiányt igyekeztek pótolni. 16

17 A Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár együttműködésének fokozása közös kulturális rendezvények megvalósításával. A két megyei intézmény gyűjtőkörének területi illetékessége egyezik. A közös rendezvények a két intézmény önálló látogatói számára lehetőséget nyújt arra, hogy a másik intézmény munkájába is betekintést nyerjenek. A tevékenység időtartama A kiállítás időpontja: augusztus 19. szeptember 5. Célcsoport, célcsoportok A kiállítás anyaga témájából fakadóan széles társadalmi csoportok számára is érdekes lehet. A nagyméretű színes képek révén az egészen fiatal korosztálytól kezdve az általános, középiskolásokon és egyetemistákon át a nyugdíjasokig. A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek (beleértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) A tervezést és megvalósítást a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár munkatársai közösen végezték. A megvalósítást ezenkívül a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat mint a kiállítási helyszín biztosítója részéről többen segítették, beleértve a helyszín felelőseit, irányítóit, munkatársait. Megvalósítási módszerek A tervezés hosszabb, míg a megvalósítás szűkebb időintervallumban történt. Egy helyszínen, így a feladatok kiosztása részletes terv alapján, s annak megfelelően, problémamentesen zajlott. Pénzügyi (beleértve a természetbeni) és egyéb szükséges támogatás A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár biztosította a kiállítás képeinek kereteit, az NKA forint támogatást adott a képek nyomtatásához és plakát készítéséhez. 17

18 A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat az eszmei támogatáson kívül a kiállítás felépítéséhez szükséges eszközök, paravánok és helyszín biztosításával járult hozzá a rendezvény sikeréhez. A tevékenység erősségei A rendezvény fő erőssége a témáját adó történeti dokumentumokat hitelesítő pecsétrajzokban, illetve az azokon található címerekben van. A társadalom széles rétegei nyitottak saját településeik, régiójuk ilyen típusú jelképei, azok történeti fejlődésének képekkel illusztrált bemutatása iránt. A lebonyolítás során derült ki, hogy milyen hasznos önkormányzatok számára is, ha tudják, hogy a jelenleg általuk ismerttől akár jóval korábban is volt már címerük, ami legtöbb esetben eltér a ma használttól (pl. Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, stb.) A kiállítás közös jelképeinkben előforduló hasonló motívumvilág feltárásával, fejlődésének ismertetésével és bemutatásával az összetartozás tudatot erősíti. A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben még javítani szükséges A támogatások jelentős növelésével az ilyen és ehhez hasonló rendezvényekről készülő kiadványokat lehetne készíteni, melyek révén a tárlatok anyaga nyomtatott formában is megjelenhetne, így nemcsak a kiállítás időtartama alatt lenne lehetőség a kollektív tudatot formáló új tudományos eredmények népszerűsítő formában való összegzésére. Eredmények (termékek, eredmények) A fentebb említett célokon és eredményeken kívül a következő termékek készültek: Plakát a kiállításról Működő honlap (lásd fentebb) Alkalmasság mások számára, s hogyan A hasonló típusú tevékenység, legyen szó akár egy-egy település jelképeiről, vagy régió, megye pecsétjeiről, más közösségek számára is lehetővé teheti közös múltjuk jobb megismerését. Egy-egy régió jelképeinek bemutatása szomszédos megyékben is érdeklődésre tarthat számot. 18

19 Megyei Felnőtt Kórusfórum A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat, cím, a további információkhoz való hozzáférhetőség Hajdú-Bihari Zenei Egyesület 4225 Debrecen, Telek u. 21. demenyi@chello.hu A tevékenység célok és kitűzött, konkrét elérendő eredmények A megye felnőtt kórusainak találkozója, országos szintű felmérése, minősítése, a szakmai fejlődéshez való útmutatás. A tevékenység időtartama Minden év májusának első fele. Célcsoport, célcsoportok Hajdú-Bihar megye felnőtt amatőr kórusai. A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek (beleértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) A tervezés és szervezés a Hajdú-Bihari Zenei Egyesület feladata, azon belül is a felnőtt tagozat vezetőjéé, Kiss Csabáé. A lebonyolításban segítenek a helyi művelődési központok igazgatói és munkatársai, minden évben más- más város jelentkezik a megrendezés jogáért. A Méliusz Központ, mint társrendező, közművelődési módszertani intézmény, a rendezés anyagi feltételeinek nagyobb részét biztosítja. Az értékelést a szakmai zsűri véleménye alapján kapják meg a résztvevő kórusok. A zsűri tagjait az egyesület kéri fel. 19

20 Megvalósítási módszerek A felnőtt énekkari tagozat vezetője (Kiss Csaba) és az egyesület elnöke (Deményi Sarolta) megtekintik a helyszínt és konzultálnak a városi művelődési ház igazgatójával, munkatársaival és a vendéglátó kórus vezetőivel az igényekről és a feltételekről. Levélben és interneten felhívást küldenek szét a megye összes felnőtt kórusának. A felhívásra beérkezett jelentkezések és műsorok alapján a meghívó megszerkesztése következik, melyet a nyomdából szétküldenek az énekkaroknak. A zsűri tagjai közös személyautóval mennek a hangversenyre, ahol a helyi művelődési szervezők már előzetesen előkészítenek mindent a megbeszéltek szerint, hogy a különböző városokból érkezett énekkarok szereplésre való felkészítése, pihenése, ebédeltetése gördülékenyen menjen. Minden alkalommal van egy összkar is, amikor az összes kórus (kb. 400 énekes) együttes fellépését hallgathatja a közönség. A találkozón a minősítés nem feltétel, ha kéri valamely kórus, akkor az országos szervezet (Magyar Kórusok és Zenekarok Országos Tanácsa) elküldi postán az előzőleg megrendelt okleveleket, melyeket közvetlenül a hangverseny után a zsűri véleménye alapján kitöltenek és átnyújtanak. A találkozó egyik legsikeresebb momentuma, hogy egy vendég együttes rövid koncertet ad, vezetőjük pedig előadással gazdagítja a kórusok vezetőinek tudását. A rendezvény végén meghallgathatják a karnagyok a zsűri szakmai értékelését. Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás A program költségvetése egyesületi bevételekből, a Méliusz központ által vállat költségekből és pályázati forrásokból (főleg NKA) adódik össze. 20

21 A tevékenység erősségei A megye felnőtt kórusai évről évre egy országos szintű mércével méretnek meg, olyan fellépési lehetőség ez számukra, ahol hallhatják a többi kórus énekeseit, találkozhatnak velük. A karnagyok munkájuk megerősítését kapják. A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben még javítani szükséges A vidéki amatőr kórusok szakmai színvonala gyakran nem üti meg a kellő mércét. Fontos lenne az anyagi források bővítése, ami lehetővé tenné neves, országosan is elismert szakemberek meghívását. Eredmények (termékek, eredmények) Az énekesek és karnagyaik évről évre megküzdenek a nehézségekkel. Azok a célok pedig, melyeket a fórum támaszt eléjük, sarkallják őket a magasabb szintű munkára. A rendezvény technikailag alkalmazkodik a különböző helyszínek megváltozott körülményeihez és mindig a karok igényeinek megfelelő feltételeket állítanak rendelkezésre, melyek kellemessé teszik ezeket az összejöveteleket: közös ebéd, egy-két kórus útiköltségéhez való hozzájárulás, rugalmas, gördülékeny lebonyolítás. A zsűri tanácskozása közben, hogy lekösse a figyelmet, a meghívott szakember előadást tart. A zsűri különdíjat tud felajánlani a debreceni Kodály Filharmóniával való szoros és gyümölcsöző kapcsolat révén. Ez ingyen belépőjegyeket tartalmaz egy kórus számára valamely koncertre. A cél a kórus szakmai fejlődésének segítése. Alkalmasság mások számára, s hogyan A különböző helyszínek mindig új színnel gazdagítják az énekesek élményeit. Jó idő és arra alkalmas terület esetén az összkar szabadtéren zajlik, mely a város figyelmét is felhívja az eseményre. A műfaj népszerűsítése manapság nagyon aktuális kérdés. Sok múlik a helyi szervezők rátermettségén. 21

22 XII. Tűztánc Ifjúsági Táncfesztivál A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat, cím, a további információkhoz való hozzáférhetőség Csapókerti Közösségi Ház 4033 Debrecen, Süveg u. 3. Tel./fax: , info@csapokertikh.hu Pető Ibolya szervező petoibolya@hotmail.com Főnix Gyermek- és Ifjúsági Néptáncegyüttes 4033 Debrecen, Süveg u fonixneptanc@gmail.com Törökné Csécs Lenke művészeti vezető , lencsecske@gmail.com A tevékenység célok és kitűzött, konkrét elérendő eredmények A fesztivál célja: közel hozni és megélhetővé tenni az ünnepet a fiatalok és a polgárok széles rétege számára. További cél továbbá a magyar népi kultúra értékeinek megőrzése, bemutatása elsősorban a Csapókert városrész polgárai, fiataljai számára; a nyári napfordulóhoz kapcsolódó hagyományok újjáfogalmazása, megünneplése. Elérendő eredmények: A Csapókerti Közösségi Ház és a Főnix Néptáncegyüttes június én első alkalommal valósult meg az ifjúsági néptánc fesztivál, s innentől kezdve minden évben a Szent Ivánhoz legközelebbi hétvégén rendezik meg a Csapókert városrész nyár eleji nagy ünnepét ben a Magyar Millennium méltó megünneplése Hajdú-Bihar megyében és a régióban a felnőtt és a gyermek néptánccsoportok találkozhatnak fesztiválokon, ifjúsági néptánccsoportok számára nem adódott nagyobb méretű bemutatkozási lehetőség, melyet így kívántak megteremteni Hagyományteremtő szándékkal keresték egy nyár eleji szabadtéri rendezvény lehetőségét, melyet a városrész lakosai elfogadnak, érdeklődésükkel tüntetnek ki Jelenjen meg szűkebb környezetünkben a regionalitás A tánccsoportok számára barátságos, felszabadult, tét nélküli találkozási lehetőség megteremtése 22

23 A tevékenység időtartama június 25 június 26. A XII. Tűztánc Ifjúsági Táncfesztivál programja június 25-én 10 órakor kezdődött. A résztvevő néptáncegyüttesek vegyes csoportokban városismereti játék során ismerték meg a 650 éves Debrecen szimbólumait, értékeit, jelentős helyeit, épületeit. 15 órakor kezdődött a fesztivál közönségnek szóló programja Debrecenben, a Süveg utcában. Az utcát erre a napra lezáratták, az itt felállított színpadon, az utcán és a mellette található református templom kertjében zajlott a program 23 óráig. Az éjféltől hajnali 4 óráig tartó táncházzal zárult a fesztivál Csapókerti Közösségi Ház nagytermében. Célcsoport, célcsoportok A rendezvény célcsoportja: Debrecen s azon belül a Csapókert városrész lakossága; A fellépő Észak-alföldi, Hajdú-Bihar megyei, határon túli csoportok (tánc és utcaszínházi) tagjai. Debrecen Észak-keleti városrészében 21 ezer ember él. A rendezvény elsődleges célcsoportját ők képezik, valamint a fesztiváli program résztvevői, hiszen ez egy baráti találkozó, ahol a programok, a műsor szerkesztése lehetővé teszi, hogy egymás előadásait megtekintsék, személyes ismeretségekre tegyenek szert. Másodlagos célcsoport a népi kultúra, néptánc, népzene iránt érdeklődő fiatal városi értelmiségi felnőttek. Hajdú-Bihar megye 5 településének 8 néptánccsoportja fogadta el a meghívást egy együttes érkezett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből és egy a határon túli Coşnearól (Románia) jött. A programban közreműködők között volt a nagyváradi Liliput Bábszínház, ezen felül kézművesek, néprajzosok, népzenészek. A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek (beleértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) A fesztiváli program kezdetektől fogva a Csapókerti Közösségi Ház és a Főnix Gyermek- és Ifjúsági Néptáncegyüttes együttműködésével, közös tervezésben, megvalósításban jön létre. A fesztivál művészeti vezetője Törökné Csécs Lenke, szervezője Pető Ibolya. 23