Bevezetés a nemzetközi kapcsolatokba

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bevezetés a nemzetközi kapcsolatokba"

Átírás

1 Bevezetés a nemzetközi kapcsolatokba Oktatók: Schmidt Andrea, Glied Viktor 1. A nemzetközi kapcsolatok megközelítése, a tudományág rövid története, nemzetközi kapcsolatok a mindennapi életben ( ) 2. A nemzetközi kapcsolatok története röviden klasszikus nemzetközi rendszer, hosszú 19. század, rövid 20. század, hidegháborúk utáni világ (09.18.) 3. A nemzetközi rendszer megközelítések (09.25.) 4. Állam, nemzet, nemzeti érdek, államhatalom gyakorlása, a diplomácia jelentősége, külpolitikai döntéshozatal ( ) 5. Külpolitika eszközei diplomácia és gazdasági nyomás (10.09.) 6. A nyílt erőszak háborúk (intervenció) és a terrorizmus (10.16.) 7. Jog és etika a nemzetközi kapcsolatokban 8. A nemzetközi szervezetek, globális civil társadalom, államközi szervezetek, nem legális szereplők a globalizáció intézményrendszere (11.06.) 9. Globális problémák I., az Észak Dél szakadék (11.13.) 10. Globális problémák II., Globalizációs modellek (káoszelmélet, kauzalitás modell stb.) (11.27.) 11. Huntington Kultúra és vallás a nemzetközi kapcsolatokban; Civilizációk összehasonlítása. (12.04.) Irodalom: Egedy Gergely: Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe, HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft, Budapest, 2011 Mingst, Karen A.: A nemzetköz kapcsolatok alapjai, Napvilág Kiadó, Budapest, 2011 Samuel Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa Könyvkiadó, Budapest, Kurzus tejesítésének feltétele: a TVSz szerinti hiányzás, illetve félév végén zárthelyi dolgozat

2 Nemzetközi kapcsolatok elmélete Dr. Glied Viktor PTE BTK Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék

3 Nyílt erőszak: A háború 1. Carl von Clausewitz értelmezése (19. század első fele): A háború a politika folytatása más eszközökkel van kiindulópontja, költsége és várható haszna. 1. Lélektani tényezők (ellenszenv) és a véletlen fontossága. 2. A hadászatnak három fő célpontra kell irányulnia: 1. az ellenség erői, 2. az ellenség erőforrásai, 3. az ellenfél harcolni akarása. A védekező hadviselés mind katonai, mind politikai szempontból az erősebbik pozíció, de ha támadni kell, akkor meglepetésszerűen! Eszközök a nyílt háború elkerülésére: Alkudozás Fenyegetés Szankcionálás A háború megítélése eltérő (megszállás, vagy felszabadítás; jogos, vagy jogtalan)

4 Nyílt erőszak: A háború 1/2. Katonai erő alkalmazása 1. A diplomácia megerősítéseként 2. Az ellenfél nyílt fenyegetése (üzenet, vagy a katonai készenléti szint megemelése) 3. Katonai erő demonstratív alkalmazása (pl. díszszemle, hadgyakorlat) 4. Közvetlen katonai akció (korlátozott, vagy teljes; kis-közepes-nagy intenzitású) 5. Teljes, nagy intenzitású katonai akció: háború

5 Nyílt erőszak: A háború 1/3. A hadba lépés 6 feltétele: 1. Régóta fennálló, jól körülhatárolható elkötelezettség áll fenn 2. Erős elkötelezettség a győzelemre 3. Katonai erővel katonai erő ellen kell fellépni úgy, hogy az megváltoztassa az erőviszonyokat és az ellenfél politikáját 4. A katonai fellépés gyors és határozott legyen, mintsem lassú és habozó 5. A célokat világosan meg kell jelölni 6. A katonai akció széles támogatottságot élvezzen

6 Nyílt erőszak: A háború 2. A 20. század közepéig a háború általános rendezési elvnek számított (ágyúdiplomácia) Konvencionális háborúk: fenyegetés, hadüzenet, háború, fegyverszünet, békekötés ENSZ létrejötte > fegyveres konfliktusok elkerülése (közgyűlési, BT határozatok, békefenntartó műveletek) Hidegháború ( ) megváltozik a háborúk jellege (atomfegyverek kora) A nyílt háború helyett gerilla-, kiber(cyber) hadviselés és információs háború zajlik A média közvetíti a háborút

7 Nyílt erőszak: A háborúk okai 1. Individuális értelmezés emberi természet (gyarlóság, önzés, stressz, frusztráció megaláztatás, agresszió) Léteznek harciasabb népek / politikai rendszerek? A háború nem egyéni agresszió, hanem tömeges, társadalmipolitikai jelenség 2. Állami szintű értelmezés Belső konfliktusok externalizálása Figyelemelterelés a belső problémákról (pl. gyarmatosítás) Védelmi okok (határ, terület, nép, erőforrás) Preventív okok (megelőző csapás elmélete; a védelmet szolgálja, vagy rejtett agresszió?) Agresszorok: területszerzés, erőforrás biztosítás, megfélemlítés, bosszú, fenyegetés

8 Nyílt erőszak: A háborúk okai Rendszerszintű értelmezés A nemzetközi rendszer anarchiára épül (káoszelmélet) > egyensúlyt kell teremteni és azt betartani különböző eszközökkel (nemzetközi rezsimek, háborúk) Ha megbomlik az egyensúly > helyre kell állítani (stabilitás, kiszámíthatóság) Erőre erővel kell válaszolni (Morgenthau) Domináns fél (nagyhatalom ) + szövetségesek (neorealista iskola) > kizárólagosan manapság már nem irányíthatnak

9 Nyílt erőszak: A háborúk típusai A 16. sz-tól egyre nagyobb létszámú hadseregek csaptak össze Nemzettudat kialakulása > népek, nemzetek háborúznak Technikai fejlődés > gépek és erőforrások szerepe növekszik 1. Hagyományos / konvencionális háború Hagyományos háborúk, katonai célpontok ellen a polgári lakosság védelme, méltányosság elve a békekötésnél 2. Totális háború I. és II. világháború mindenki érintett benne, nincsenek védett célpontok A másik fél totális megsemmisítése a cél Tömegpusztító fegyverek: ABC (atom, biológiai és kémiai) Népirtás, genocídium (Dél-Afrika, Kongó, örmények, holokauszt, Bosznia, Ruanda, Sierra Leone, Szudán)

10 Nyílt erőszak: A háborúk típusai 2. A nukleáris fegyverek és az elrettentés Légicsapások + interkontinentális rakéták megjelenése elveszik a területi sérthetetlenség eszméje Nukleáris fegyverek elpusztítható minden > megváltozik a nemzetközi kapcsolatok iránya (atomhatalmak & mások), de patthelyzetet is eredményez! Elrettentés eszköze: katonai erő + atomfegyver Proliferáció Aggodalom: Észak-Korea és Irán stb. Űrfegyverkezés (Reagan) Leszerelési és non-proliferációs egyezmények (védelem növelése és a konfliktusok elkerülése)

11 Beavatkozás (penetráció) 1. Beavatkozás: egy adott ország politikájának, belső rendjének megváltoztatása Hogyan? Titkosszolgálati eszközök: kémkedés, lehallgatás, megfélemlítés és gyilkosság Belső konfliktusok, felkelések, polgárháború, puccsok kirobbantása > zűrzavar előidézése; lojalitás biztosítása Miért? Ideológiai (hidegháború), gazdasági, politikai, katonai-hadászati okokból

12 Beavatkozás (penetráció) 2. Típusai: Passzív penetráció: információ-gyűjtés; nyilvános adatok monitoringja; informátorok jelentései Lehallgatás > legális és illegális Meghatározott politikai, vallási csoport támogatása Civil szervezetek előkészítik a terepet a beavatkozásra (gazdasági elsősorban) Propaganda tevékenység (valami mellett / ellen)

13 Beavatkozás: propaganda Tömegkommunikáció fejlődésével kerül előtérbe Tömegek meggyőzése, manipulálása a célja Híres beszédek, amik üzenetek is egyben (Hitler, Kennedy, Reagan, Castro, Ahmadinezsád stb.) A propaganda érzelmekre ható, logikus érvelésekre és tényekre építő kommunikációs mechanizmus, melynek céljai lehetnek vmit támogató, illetve valami ellen megfogalmazottak Véleményformáló, attitűd és magatartásformáló szerep, szimbólumrendszer A propaganda eszközeinek összehangolása (TV, rádió, nyomtatott sajtó, internet stb.)

14 Beavatkozás: intervenció Típusai: 1. Gazdasági szankciók kiszabása (embargó, különböző import-export tilalmak, listák) pl. Irán 2. Politikai intervenció (bábkormány felállítása, az ellenzék korlátozása és betiltása) 3. Korlátozott katonai beavatkozás (1956 Magyarország, 1968 Csehszlovákia) 4. Teljes intervenció, egy ország teljes körű katonai megszállása (Afganisztán)

15 A terrorizmus 1. Egységes meghatározása nincs Eleinte helyi akciók (szabotázs, pokolgépes merénylet, politikusok elleni akciók) Az 1970-es évektől megjelent a nemzetközi terrorizmus > a megfélemlítés a célja A terrorizmus az erőszak szándékos alkalmazása, vagy az azzal való fenyegetés (az erőszak öncélú is lehet) Céljai nagyon változatosak és keverednek: 1. Szabadságharc (palesztinok, baszkok) 2. Idegenek, megszállók elleni harc (Afganisztán, Irak) 3. Vallási, etnikai okok (IRA, muszlim szervezetek) 4. Lakosság elleni erőszak > egy adott ország megzsarolása, vagy megbüntetése (London, Madrid, 9/11)

16 A terrorizmus 2. A tevékenység lényege: Megváltoztassa a biztonság percepciót, félelmet keltsen és tárgyalásra kényszerítse az érintettet Maximális hatékonyság és publicitás, minimális kockázattal > véletlenszerű célpontok (pl. öngyilkos merényletek) Szimbolikus célpontok támadása (katonai, energetikai, politikai létesítmények) Egy adott politikai rendszer megdöntése (pl. Peru)

17 A terrorizmus 3. A terrorizmus tipológiája: 1. Egyéni terrorizmus (pl. Breivik) 2. Szervezeti terrorizmus (hálózatok, sejtek IRA, ETA, al- Kaida, Hezbollah, Hamasz stb.) 3. Általános politikai, ideológiai célok miatt elkövetett akciók: 1. Baloldali szervezetek, anarchista (Vörös Hadsereg Frakció; Vörös Brigádok, Baader-Meinhof csoport) 2. Jobboldali szélsőséges, neonáci csoportok (árják, Ku- Klux Klán, 3. Vallási fundamentalista szervezetek: Iszlám Dzsihád stb. 4. Nacionalista, szeparatista szervezetek: ETA, kurdok stb. 4. Single issue akciók (ökoterrorizmus fajtái) 5. Indirekt terrorizmus (környezeti, biológiai, narko stb.)

18 A terrorizmus 4. Szintjei: Helyi, regionális és globális terrorizmus szeptember 11. megváltoztat mindent > globális lesz a terrorizmus és a terrorizmus elleni harc is Hagyományos terrorizmus (robbantás, lövöldözés, túszejtés, gépeltérítés, emberrablás, merénylet) Újfajta terrorizmus: 1. információs terrorizmus kiberterrorizmus (internethálózatok, informatikai rendszerek blokkolása) 2. ökoterrorizmus (környezet- és állatvédő szervezetek) 3. biológiai terrorizmus, agrárterrorizmus (magvak, föld, gyógyszerek megfertőzése) 4. környezeti terrorizmus: környezeti javak és környezeti infrastruktúra elleni akciók (pl. vízművek) 5. narkoterrorizmus kábítószer eladással és narkotikumok használatával elért eredmények (pl. FARC, ELN) 6. Megaterrorizmus tömegpusztító fegyverek és sugárzó anyag használata

19

20 A terrorizmus 5. Terrorizmus elleni fellépés Megelőzés (multikulturalizmus felszámolása, terroristagyanús csoportok ellenőrzése) védekezés; bűnüldözés; válaszadás A személyi szabadságjogok és a nemzetbiztonság egymással ütköző szempontjai > USA Homeland Security Act (megfigyelés, kínzás, fogva tartás és likvidálás) Szervezett bűnözés elleni harc > fegyver-, ember-, kábítószerkereskedelem Finanszírozás és a csempészútvonalak felszámolása (közös fellépés, NATO, EU, Interpol)

21 Ökoterrorizmus Figyelemfelkeltés, károkozás Nem engedményekre, publicitásra törekszik Szimbolikus célpontok (fakitermelők, építőipar, multik, kutatóintézetek, erőművek, turisztikai célpontok, gyógyszertárak, bankok) Nem az élet elvétele a célja Single issue akciók (politikai, gazdasági)

22 Akcióformák Lobbitevékenység, aláírásgyűjtés, ismeretterjesztés, kampány Demonstráció, polgári engedetlenség Bojkott, rémhírkeltés Közvetlen akciók (direct actions) Közvetlen erőszak (gyújtogatás, rongálás, levélbomba) Fenyegetés, zaklatás, megfélemlítés

23 Mérsékelt és radikális szárny Egyesült Államok, Ausztrália Hippik, radikális zöld csoportok, feministák, pacifisták, vegák (ideológiamentesség) Nincs törvényhozási lehetőségük Európa Egyéb terrorista csoportok Szélsőbaloldali, anarchista ideológiai töltet Parlamenti képviselet lehetősége Mélyökológia, vadonkultusz Aldo Leopold, Arne Naess > ökocentrikus megközelítés

24

25

26

27

28

29

30

31

32

33

34

35

36 Jog és etika a nemzetközi Mi a nemzetközi jog? kapcsolatokban 1. Államközi kapcsolatok, magatartási formák, szabályozások és tilalmak összessége Államközi kapcsolatok alanyai: szuverén államok (magánemberek nem!) Betartatása nehézkes > ki tartatja be és hogyan, mivel szankcionálható a be nem tartása? Külső és belső jogrend: jogharmonizáció és a külső jogrend átültetése szükséges (a külső jog a belső felett áll, ha elfogadják) Parafálás és ratifikáció > életbe lépés és végrehajtás + betartatás

37 Jog és etika a nemzetközi kapcsolatokban 2. Nincs világkormány, globális rezsimek viszont igen Pl. Kiotói Jegyzőkönyv; tengerjogi egyezmények; Aarhusi Egyezmény; Espoo-i egyezmény; CITES stb. WTO/IMF/Világbank egyezmények, szerződések ENSZ szerepe ENSZ és szakosított szervei + programjai EU szerződések: Római Szerződés (1957) EGK, SEA, Maastricht, Amszterdam, Nizza, Lisszaboni szerződések (2009-) Katonai egyezmények: NATO, SEATO, ANZUS Gazdasági egyezmények: NAFTA, EFTA, ECOWAS

38 Jog és etika a nemzetközi kapcsolatokban 3. A nemzetközi jog érvényesítésének problémája: Ki teszi ezt meg és hogyan? Bi-, tri- és multilaterális egyezmények; Bíróságok szerepe: nemzeti (adott ország) és nemzetközi (Hágai Nemzetközi Bíróság 1946); Fegyveres összecsapások joga: humanitárius szempontok, népirtás, vegyi és biológiai fegyverek bevetésének tilalma, taposóaknák Morális elvek: erőszak szerepe, emberi jogok, gazdasági erőforrások igazságtalan elosztása; erkölcsi rendszer Morális elvek elleni érvek: a morális elvet használó hátrányba kerülhet; az hogy mi a jó és a rossz, ki dönti el? Pl. civilizációs küldetés a gyarmatosítás során

39 Jog és etika a nemzetközi Emberi jogok kapcsolatokban 4. ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Élet és méltóság védelme (szabadság, egyenlőség) Nők védelme (diszkrimináció tilalma, 1981.) Gyermekek védelme Kulturális, gazdasági, szociális jogok (2. generációs jogok) Egészséges környezethez való jog, önrendelkezés, jövő generáció joga (3. generációs jogok) Kérdés: mi a helyzet Kínával? (miért lenne univerzális az emberi jog? Civilizációs fejlődések különbsége)

40 A nemzetközi szervezetek állami szereplő (ENSZ) + megfigyelő státuszok: Vatikán, Máltai Lovagrend, Palesztin Hatóság + tisztázatlan hátterű területek: Nyugat-Szahara, Koszovó 2. Transznacionális vállalatok (kb. 60 ezer) 3. Nem-kormányzati szervek (NGO) nemzetközi nem-kormányzati szervek (INGO) pl. Nemzetközi Vöröskereszt, FIFA, UEFA, Greenpeace, 4. Államközi-kormányközi szervezetek (kb. 300) NATO, EU, AU, ENSZ

41 A nemzetközi szervezetek 2. Funkciójuk: 1. Átfogó kérdésekkel foglalkoznak (arénák, fórumok) 2. Egy kérdéskörrel foglalkoznak (pl. UNESCO, OPEC, NOB) Földrajzi elhelyezkedés: 1. Globális szervezetek (ENSZ, NATO) 2. Regionális szervezetek (EU, AU, ASEAN, Arab Liga stb.)

42 A nemzetközi szervezetek 3. Nem legális nemzetközi szereplők Bűnözői és gerillacsoportok Fegyver-, ember-, kábítószer-, gyémánt és szervkereskedelem Terrorista szervezetek Nemzeti felszabadítási szervezetek (IRA, PFSZ)

43 A nemzetközi szervezetek 4. NGO-k Mi a globalizáció? Nemzetköziesedés Uniformalizálódás Egységesedés Kooperáció Hálózat Csökkenő távolságok Hatalom (döntéshozatal) területének elkülönülése Szabadság fogalmának átértékelődése Információs többlet Átterhelés

44

45

46

47

48

49 Globális civil szervezetek Államtól független hálózatok Politikai nyilvánosság fontossága Valamivel szemben, vagy valaminek a védelmében jönnek létre, rendszerkritikát fogalmaznak meg Értékeket közvetítenek Önkifejezés lehetősége és terepe; posztmateriális értékek elterjedése Ellenőrzés lehetőségének megteremtése (kormányok, vállalatok) Innovatív és cselekvő közeg Ideológiai típusai: Globalizációt támogató szervezetek Globalizációt elutasító szervezetek Globalizációkritikus szervezetek, reformerek Alternatívok

50 Mozgatórugója: a káoszelmélet Többközpontú világ kialakulása (hegemónok és követők) Ismert és ismeretlen bizonytalanságok a nemzetközi rendszerben Érdekek és morális kényszer megjelenése Poszt-environmentalizmus megjelenése (megszűnik az ellenideológia jellege)

51 Politikai aktivitás 1. Információs politika Tiltakozás, alternatív tudások megléte pl. Bázeli Egyezmény (1989) Greenpeace; brazil esőerdőkampány WWF, Sierra Club, FoE 2. Szimbolikus politika Dávid és Góliát harca (ez erős képi világgal párosul) 3. Számonkérés és befolyásolás (hitelesség megteremtése) Politikai befolyás/befolyásolás típusai 1. Agenda meghatározása 2. Tárgyalási alapok meghatározása 3. Intézményi eljárások és politikák megváltoztatása 4. Állami/intézményi magatartás megváltoztatása

52

53

54 Közpolitikai befolyásolás Lobbitevékenység: nemzetközi szervezeteken keresztül (EU, ENSZ, WTO) Erőforrások biztosítása: kormánydelegációk fizetése, adósságfelvásárlás és adósságcsere Betartatják a szabályokat és standardokat alkotnak (magatartási kódexek) CITES-egyezmény (1975. Washington) Name and shame elv (Monsanto, Shell, BP) ISO szabályozások kidolgozása (ISO14001) Fair Trade (méltányos kereskedelem) (kb. 500 millió dollár/év) Etikus kereskedelem (egyenlő szabályok vonatkozzanak mindenkire)

55 Típusai Jogvédő csoportok Humanitárius csoportok Környezetvédők Feministák Kisebbségi csoportok Pacifisták (Békejel) Ifjúsági csoportok Vallási szervezetek Politikai csoportok Média (alternatív híradások) Szakszervezetek Foglaltház mozgalom Ökoterroristák, hackerek Adósságelengedésért küzdő csoportok

56 Történet Párizs NGO-k világtalálkozója Rio de Janeiro (Föld-csúcs) II. WTO-csúcs Seattle-i WTO gyűlés szétválás (mérsékelt és radikális szárny) (a radikális Black Block megjelenése); Prága; Genova; Heiligendamm; Koppenhága; Róma Társadalmi/Szociális Világfórumok (ATTAC) Porto Alegre, Mumbai Nairobi

57 A világgazdaság a globalizáció korában századi gyarmatosítás > áruk és tőke mozgatása > közlekedés fejlődése (kőolaj mint energiaforrás) (szabad piac) (nemzeti piacok, gazdasági válság, New Deal, fasizmus kommunizmus megjelenése) (Nyugat-Európában Marshall-terv és irányított fejlődés; szovjet tömb: KGST tervgazdaság) olajárrobbanások > vége a korlátlan energia időszakának (energiaszűkösség) neoliberális kapitalizmus időszaka 2008 gazdasági válság és vegyes rendszer (állami irányítás erősödése > bankmentő csomagok)

58 A világgazdaság a globalizáció korában újjáépítés időszaka + hidegháború Montánunió Európai Gazdasági Közösség OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) Tudományos és technikai forradalom (techno-intenzív gazdaságok létrejötte) A világkereskedelem megtízszereződik EGK bővítése: több lépcsőben, többsebességes EU Maastrichti szerződés: Az Európai Unió létrejötte

59 Neoliberális kapitalizmus Atyja: Milton Friedman Kínálati gazdaságpolitika (Reagan, Thatcher és az as évek) Hármas jelszó (dereguláció, privatizáció, liberalizáció) Restriktív költségvetés az USA letér az aranyalapról > infláció, bankjegykibocsátás és hitelezés élénkítése A jóléti államok vége (kiadáscsökkentés, a szociális kiadások visszavágása) A gazdaság globalizációja > termelés áthelyezése Ázsiába (Kína, Vietnam, India) + környezeti átterhelés: Afrika, Ázsia

60 A globalizáció visszásságai Növekvő egyenlőtlenségek (80-szoros eltérés a leggazdagabb és legszegényebb országok között), a világ népességének 40%-a napi 2 dollárnál kevesebből élt Közjavak problémája: hozzáférés nem biztosított (közjavak beárazása nem végtelen a hozzáférhetőség), kisajátítások Kulturális különbözőségek elmosása: univerzális értékek (főként a fogyasztás) Konzumtársadalom kialakulása (az egyén megítélése a fogyasztás függvénye hitelfelvétel eladósodás), fenntarthatatlan fogyasztási modellek Természeti javak degradációja biztonságpolitikai tényezők(környezeti szűkösség: víz, talaj), mezőgazdaság (monokulturális növénytermesztés vetőmagok és növényvédőszerek) Fedezetlen hitelek és felmérhetetlen adósságállomány válságból válságba sodródás (a válságba jutott rendszer talpra állítása 3100 milliárdos segélycsomag USA) (adósságspirál) Város és vidék viszonyának végleges megváltozása a vidék a város kiszolgálójává válik

61 A globalizáció intézményrendszere 1. Gazdasági intézmények: neoliberális gazdaságpolitika megalapozói (Breton Woods 1944): 1959-től működnek globális szinten, amikor az európai valuták konvertibilissé váltak; a 80-as évektől összefonódva működnek A, IMF (Nemzetközi Valutaalap) B, GATT/WTO (Kereskedelmi Világszervezet) Uruguay C, Világbank (IBRD) Feladatuk: Nemzetközi kereskedelmi korlátok lebontása (egyezmények sora, pl. Lomé (1975), Cotonou (2000), Doha (2001) fejlődő világot érintik) Kollektív gazdasági cselekvések elősegítése Globális gazdasági válság megelőzése; gazdasági segítségnyújtás és újjáépítés (IMF) Strukturális kiigazítások egy adott ország gazdaságpolitikájában (adóemelés, deficitcsökkentés) (IMF) Munkaerőpiac, pénzügyi intézményrendszer és kereskedelempolitika (Világbank) Globális keresletélénkítés (WTO) Áruk és szolgáltatások szabad áramlásának ösztönzése, a kereskedelem liberalizálása (WTO) Vámok eltörlése, protekcionista gazdaságpolitika lebontása, liberalizált piacnyitás (torz struktúrák jönnek létre) Válságból válságba: Tőzsdekrach, Ázsiai kistigrisek, Oroszország, Argentína Globális pénzügyi és gazdasági válság

62 A globalizáció intézményrendszere Transz/ multinacionális vállalatok Áru, tőke, munkaerő és technológia szabad mozgatása Kulturális és gazdasági egységesítésre törekszenek (ez a nézet napjainkban fellazulóban van Mc szürkemarhaburger) Termelékenység növelése (olcsó munkaerő, vagy gépesítés és csúcstechnológia használata) Horizontális és vertikális cégek (egy adott termék, vagy szolgáltatás pl. mobiltelefonpiac) Globális Klíma Koalíció nagy olajcégek ( ) Profitmaximalizálásra törekszik 3. Globális civil társadalom (NGO-k) Határokon átnyúló együttműködések (emberi jogok, környezetvédelem, szegénység elleni harc stb.) Jubilee mozgalom, Greenpeace, WWF, FoE, Vöröskereszt Méltányos kereskedelem (Fair Trade) Transzparencia (átláthatóság) és elszámoltathatóság

63 Megoldási lehetőségek Milyen modellt tekintsünk megoldásnak? Bonyolult és komplex rendszer közpolitikai rendszerszemlélet Újraelosztás rendszerének átgondolása: A, Vállalatok szociális/társadalmi felelősségvállalása B, extraprofit, kamatok, nemzetközi átutalások kis mértékű megadóztatása (pl. Tobin adó) megelőzni a spekulációs pénzmozgást és az extraprofitok kialakulását C, Támogatások átstrukturálása a megelőzésre fektetni a hangsúlyt D, politikai legitimitás, és/vagy hatékonyság technokrata megközelítés (dilemma) Üzleti alapon, a piacra bízva kell megoldani a problémákat, azaz a gazdasági szereplőket érdekeltté kell tenni (fosszilis energiatermelők piaci részesedésének növekedése a megújulók piacán) A, Igényt teremteni B, A társadalom igényeinek megfelelni (pl Seattle után) zöld marketing és zöld piac felívelése; közjavak beárazása és a fogyasztás visszafogása Társadalmi részvétel és konszenzus: szélesíteni a döntéshozatalba bevontak körét és növelni a globális felelősségvállalás szintjét; méltányos kereskedelem; Környezetvédelmi Világszervezet létrehozása Glokalizációs elképzelések: szűkíteni a távolságokat; a termelést, a fogyasztást és a kereskedelmi csatornákat helyi szintekre korlátozni; helyi pénzrendszerek bevezetése;

64 Kauzalitás modell (ok-okozati) 19. század népességnövekedés, higiénés viszonyok lassú javulása, csökken a gyermekhalandóság Ipari forradalom: belépés a szénkorszakba (károsanyag-kibocsátás ugrásszerű növekedése) Iparosítás és modernizáció + a szociális igények megjelenése (biztosítások, gyermekmunka, rabszolgaság felszámolása) Urbanizációs folyamat (nagyvárosok növekedése a centrum területeken) Gyarmatbirodalmak (piacok kiterjesztése) Közlekedés fejlődése (vasút és hajózás, majd légiközlekedés) 20. század Rohamos technikai fejlődés 20-as évtized: belépés az olajkorszakba (kiemelt energiaforrás) Globális stratégiai lépések Tőke allokáció gazdasági és bankszektor összefonódása Természeti erőforrások felértékelődése (globális versenyfutás az energiahordozókért) 2 pólusú világ: eltérő pályák, egységesülő világ Nukleáris energia 1973/1979 olajárrobbanás, reform és tétova fordulat Neoliberális gazdaságpolitika: liberalizáció, dereguláció, privatizáció Szabadpiaci verseny és intézményrendszerének kialakítása Fukuyama: a történelem vége: az örök béke és jólét korszaka?

65 Kauzalitás modell Népességrobbanás (80% a fejlődő világban realizálódik) 2. Víz és élelmiszerkrízis 3. Urbanizáció (megapoliszok és nyomornegyedek létrejötte) 4. Ificsúcs (a lakosság fele 18 évnél fiatalabb) 5. Környezeti degradáció, klímaváltozás 6. Migrációs folyamatok, konfliktusforrás 7. Új gyarmatosítás: környezeti átterhelés, nyugati modell és kínai modell kizsákmányolás (energiahordozók és természeti javak) 8. Az iszlám válasza (modernizációs átmenet demokrácia, vagy irányított modernizáció) 9. Globális tőke érdekei érvényesülnek a regionális érdekek felett, a tőke a kisebb ellenállás felé mozdul el kiszolgáltatottság és szegénység újratermelése

66

67

68

69 A globalizáció és fejlődés Realista iskola (Keohane, Stiglitz): a nemzetközi tér szereplői az államok érdekek, költségek és haszon mozgatják (anarchikus folyamatok, kapcsolódik a hegemón elmélethez); nagy szerepet kap a biztonságpolitikai megközelítés Interdependencia elmélet: szereplők kölcsönhatása függőségi helyzetből fakad Határhaszon elmélet (Kuznets, Daly): igények csökkentése, összfogyasztás növekedése, versenyképesség növelése (paradigmaváltás szükségessége) ellentmondás a reálfolyamatokkal! Fejlettségi szintek eltérősége és felzárkóztatás (Vogel) a fejlett országok szigorú szabályozása megoldja a környezeti problémákat, ezért ezt el kell várni a fejlődőktől is ellentmondás a reálfolyamatokkal! A hegemón modell: Globális vezető szerep kialakítása (USA?) Rezsim modellek (Rosenau, Young): globális döntéshozatali rendszerek létrehozása tudományos konszenzus szükségessége, elvek, normák, szabályozások elfogadása; nem feltétlenül formális aktus

70

71

72 Népsűrűség (fő/km2)

73 Az Észak-Dél szakadék Globális Észak <> globális Dél (fejlett és fejlődő országok) Függőségi helyzet (nyersanyagok, olcsó munkaerő) (interdependencia) Afrika, Ázsia, Dél-Amerika > fenntartásai szükségszerű az Északnak Centrum periféria félperiféria (minden fejlődés a centrumból indul) Modernizáció vs. fejlődés: sajátos kettősség > agrárország marad, de iparosodik (tradíciók szerepe) Segélyezés, vagy fejlesztés? Klímaváltozás, természeti erőforrások romlása, katasztrófák Adósságcsapda és adósságelengedés > cserébe vmi? USA, Kína, vagy valaki más?

74 A kultúra és vallás a nemzetközi kapcsolatokban 1. Hidegháború > ideológiai szembenállás (elnyomja a kulturális és vallási különbségeket) Globalizáció > elmossa a kulturális különbségeket (mi az egyházak válasza, mi a nemzetállamok válasza? Anti- és alterglob válaszok (tiltakozó mozgalmak > kivonulás és/vagy lázadás) Szekták és új egyházak létrejötte (újkeresztény mozgalmak, szcientológia, Hit Gyülekezete stb.) Az iszlám válasza radikális (új iszlám mozgalmak, bevándorlók Európában és az USA-ban)

75 A kultúra és vallás a nemzetközi kapcsolatokban 2/1. Huntington-féle világkép: A civilizációk összecsapása Fukuyama: A történelem vége (a liberalizmus győzelme > hamis tézis) Huntington: a törésvonalak a kulturális különbségek mentén alakulnak ki > civilizációk: kulturális közösségek egysége, vallás, gondolkodásmódok, magatartásformák, érzések, identitások összessége Nagy vallások: római katolikus, ortodox, protestáns, iszlám, judaizmus, hinduizmus, buddhizmus, animista/természeti vallások Civilizációk: nyugati, iszlám, indiai, kínai, japán + ortodox, latin-amerikai, afrikai (?)

76

77 A kultúra és vallás a nemzetközi kapcsolatokban 2/2. Civilizációk önmeghatározása Felsőbb/alsóbbrendűség Félelem / bizalomhiány Nyelvi különbségek és kommunikációs félreértések, problémák > mi a közvetítő nyelv Tájékozatlanság, helyi protokoll ismeretének hiánya, tárgyalási módszer nem ismerete Szövetséges / versenytárs / ellenfél / ellenség problematika Létezik civilizációs átjárás? NATO / EU > Töröko.

78 A kultúra és vallás a nemzetközi kapcsolatokban 2/3. Civilizációs konfliktusok alapjai Globális fejlődésre való hatás (ENSZ, IMF stb.) Relatív katonai erő és beavatkozási képesség Relatív gazdasági hatalom, kereskedelem, befektetések Kisebbségvédelem, emberi jogok, csoportok védelme Értékek és kultúra érvényesítése Területi törésvonal konfliktusok (határterületek)

79

80

81

82

83

84

85 A kultúra és vallás a nemzetközi kapcsolatokban 3. Nyugat Nyugati kereszténység (zsidó-keresztény kultúrkör) Észak-atlanti érdekcsoport (katonai, gazdasági) Fő fogyasztók (Kína zárkózik); bankrendszer központjai Két központ: London-Párizs-Berlin & Washington A jog uralma, szekularizáció, emberi jogok védelme, képviseleti demokráciák, individualizmus Élen járnak: K+F, űrkutatás, repülés, kommunikáció, hadiipar, hajózás

86 A kultúra és vallás a nemzetközi kapcsolatokban 4. Kína Konfucianizmus eszmerendszere: helyes viselkedés és erkölcsi kódex > magasabb rendű mint a Nyugat, de kapitalizmus és a tervezés közösen vezet eredményre > állami dotáció és korlátozott piacgazdaság Békére törekvés, de a katonaság fejlesztése A közösség fontossága, az egyén alávetettsége, de az egyéni fejlődés erkölcsi kívánalom A társadalom számára fontos a fejedelem irányítása (császárok, pártfőtitkár) > fenntartás nélkül Modernitás keveredése a tradíciókkal (ősök tisztelete, de modern átalakulás)

87 A kultúra és vallás a nemzetközi kapcsolatokban 5. Ázsia és Japán A munka elsődlegessége Ázsiai kistigrisek előretörése > fejlesztések, munkamánia, a bizalom erős Kulturális és erkölcsi felsőbbrendűség érzete > 20. sz. végére el kell szakadni az USA-tól és közeledni Ázsiához (identitás zavar, devianciák, aszexuális attitűd kialakulása) Ázsiai belső piac erősítése > Korea, Szingapúr, Vietnam, Japán, Thaiföld (lojalitás, szorgalom, fegyelem) nyugati minták, de ázsiai forma

88 A kultúra és vallás a nemzetközi kapcsolatokban 6. Iszlám Fiatalabb a többi vallásnál (6-7. század) Több ágra oszlik: arab, siíta, szunnita, afrikai, indonéz iszlám Nyugat és az iszlám összecsapása már a 11. sz.-tól Nyugat dominanciája a 20. sz. közepéig > dekolonizációs folyamat (Afrika, Közel-Kelet, India) + a Szu. széthullása (iszlám köztárs-ok) Iszlám periféria országai: harc a globalizáció ellen, a Nyugati dominancia ellen, a kereszténység ellen (saját fejlődési út, de térítő vallás), sária áll a demokrácia felett; az iszlám határai mindig véresek (Afrika, Közel-Kelet, Bosznia) Hanyatló Nyugattal szemben foglal állást > vallási reneszánsz, Európában is (migránsok, együttélés) Modernizált iszlám (Kemal atatürk) <> fundamentalista iszlám Egyiptom, Pakisztán, Irán (muszlim megújulás) > arab tavasz?

Alterglob, antiglob. Glied Viktor. PTE-BTK Politikai Tanulmányok Tanszéke PTE Fenntartható Fejlődésért Szakkollégium

Alterglob, antiglob. Glied Viktor. PTE-BTK Politikai Tanulmányok Tanszéke PTE Fenntartható Fejlődésért Szakkollégium Alterglob, antiglob Globális civil szervezetek Glied Viktor PTE-BTK Politikai Tanulmányok Tanszéke PTE Fenntartható Fejlődésért Szakkollégium Mi a globalizáció? Nemzetköziesedés Uniformalizálódás Egységesedés

Részletesebben

A globalizáció visszásságai

A globalizáció visszásságai A globalizáció visszásságai Alapfogalmak Modernizáció = fejlődés? Jólét = boldogság? Információ = szabadság? Deszakralizáció = technológia uralma? Igény = szükséglet? Mi a növekedés? Munkahelyteremtés,

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 A világgazdaság fejlıdési szakaszai 1. Az ókor és középkor: merkantilizmus és korai gyarmatosítás (1492-1820)

Részletesebben

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE A tételek NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE 2012/13. tanév Szigorlati tételsor Nappali és Levelező tagozat 1. Az ókori kelet és a kora középkor nemzetközi joga 2. A késő középkor nemzetközi jogi

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban USA sztereotípiák 2013 05 02 USA 2 Szerkezet 1. Néhány tény és adat 2. Fejlődés 3. Gazdaságpolitikák 2013 05 02 USA 3 Egyesült Államok néhány adat Világ

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív

Részletesebben

Politikatudományi alapok II.

Politikatudományi alapok II. Politikatudományi alapok II. Modernizációelméletek és ideológiák Dr. Glied Viktor VÁLSÁG Válságok 1. 1873 pénzügyi válság 1914-1918 I. világháború világ újrafelosztása, a tőkeáramlás biztosítása, USA felemelkedése,

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Gondolatok a társadalmi, gazdasági, technológiai változásokról, negyedszázad tükrében, pénzen innen és elképzelések a folyatásról.

Gondolatok a társadalmi, gazdasági, technológiai változásokról, negyedszázad tükrében, pénzen innen és elképzelések a folyatásról. Fodor István Gondolatok a társadalmi, gazdasági, technológiai változásokról, negyedszázad tükrében, pénzen innen és elképzelések a folyatásról. Korok és jellemzőik 55-70 éve: szegénység, újjáépítés, diktatúra

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A nemzetközi kereskedelem szabályai: A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) A Multilaterális Kereskedelmi Rendszer megalkotása

A nemzetközi kereskedelem szabályai: A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) A Multilaterális Kereskedelmi Rendszer megalkotása A nemzetközi kereskedelem szabályai: A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) A Multilaterális Kereskedelmi Rendszer megalkotása 1 2 3 Előszó 4 1. A Multilaterális Kereskedelmi Rendszer születése és a GATT

Részletesebben

Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten. Kováts András és Zakariás Ildikó

Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten. Kováts András és Zakariás Ildikó Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten Kováts András és Zakariás Ildikó Az adatok forrása A kutatás: LOCALMULTIDEM - Multicultural Democracy and Immigrants Social Capital in Europe:

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

AZ ISZLÁM ÁLLAM. Tálas Péter NKE NIT SVKK talas.peter@uni-nke.hu

AZ ISZLÁM ÁLLAM. Tálas Péter NKE NIT SVKK talas.peter@uni-nke.hu AZ ISZLÁM ÁLLAM Tálas Péter NKE NIT SVKK talas.peter@uni-nke.hu Az iszlám állam 2003-2011 iraki háború Ellenállás 2003-tól különböző csoportok/milíciák Paul Bremer Baásztalanítás programja Szunnita és

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

TÁRSADALMI MARKETING 2. ELŐADÁS

TÁRSADALMI MARKETING 2. ELŐADÁS MARKETING MESTERSZAK TÁRSADALMI MARKETING 2. ELŐADÁS 2015. 11. 06-07. Magyar Mária FONTOS TUDNIVALÓK 2 MINITESZT: Következő órán 2. MINITESZT (4. fejezet társ. kom.) Összesen 4 MINITESZT, 50%-os súllyal

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS BEVEZETÉS A Gázai övezet története - A blokád bevezetése - Fokozatos elszigetelődés A gázai segélyflottilla-incidens - Mi is történt? - Következmények Törökország és Izrael - Jó gazdasági kapcsolatok -

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A Congregatio Jesu egyetemes küldetése: Latin-Amerika - Argentína - Brazília - Chile - Kuba Küldetés az egész világra, minden néphez Európa - Ausztria

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány

Részletesebben

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

ÁLLAMÉPÍTÉS, BÉKEFENNTARTÁS, TULAJDON BUDAPEST 2014.11.28. DR. BOLDIZSÁR GÁBOR EZREDES NKE HHK-DÉKÁN.

ÁLLAMÉPÍTÉS, BÉKEFENNTARTÁS, TULAJDON BUDAPEST 2014.11.28. DR. BOLDIZSÁR GÁBOR EZREDES NKE HHK-DÉKÁN. ÁLLAMÉPÍTÉS, BÉKEFENNTARTÁS, TULAJDON BUDAPEST 2014.11.28. DR. BOLDIZSÁR GÁBOR EZREDES NKE HHK-DÉKÁN. TARTALOM 1, AZ ÁLLAM 2, ÁLLAMÉPÍTÉS HADERŐ SPECIALITÁSA KOMPLEXITÁS MAGYAR BÉKEMŰVELETEK FEJLŐDÉSE

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés 1. SLIDE Ötödik előadás HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 3. tanulmány, 187-206. old. Kornai János:

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni? Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági

Részletesebben

A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI

A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI ZI ÖSSZEKAPCSOLÓDÁSASA I. A világgazdas ggazdaság g fogalma, kialakulása és s fejlődése 2007.11.08. 1 I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése A nemzetközi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A globalizáció és pénzügyi rendszer. Dr. Vigvári András egyetemi docens vigvaria@inext.hu

A globalizáció és pénzügyi rendszer. Dr. Vigvári András egyetemi docens vigvaria@inext.hu A globalizáció és pénzügyi rendszer Dr. Vigvári András egyetemi docens vigvaria@inext.hu Tudnivalók a kurzusról Szintetizáló funkció, átfogó témákról előadások. Vizsga írásban. Tananyag: Előadások+ Vigvári

Részletesebben

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ az ICT iparág csúcstalálkozója 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ és Magyarország gazdasági folyamatai Dr. Mellár Tamás Egyetemi tanár PTE Közgazdaságtudományi Kar ivsz.hu

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól!

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól! KIK VAGYUNK? Az Amnesty International kormányoktól, pártoktól és egyházaktól független civil szervezet, amely világszerte 150 országban, több mint 3 millió taggal és aktivistáival küzd az emberi jogokért.

Részletesebben

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

Változások a Iránnal kapcsolatos export-engedélyezési eljárásban" dr. Stefán László

Változások a Iránnal kapcsolatos export-engedélyezési eljárásban dr. Stefán László Változások a Iránnal kapcsolatos export-engedélyezési eljárásban" dr. Stefán László igazgató Haditechnikai és Exportellenőrzési Hatóság Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Változások a Iránnal kapcsolatos

Részletesebben

Innovációk a vidék fejlesztésében

Innovációk a vidék fejlesztésében VIDÉK AKADÉMIA A VIDÉK JÖVŐJÉÉRT Mezőtúr 2012. október 16-18. Innovációk a vidék fejlesztésében Dr. G.Fekete Éva Mi a vidék? Az urbánus térségekhez viszonyítva: 1. Alacsonyabb koncentráció (népesség, vállalkozások,

Részletesebben

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban Nem 1990-ben kezdődött sem a keleti, sem a nyugati nyitás Jelentős kapcsolatok az un fejlődőországokkal és a KGST országokkal is A devizában történőeladósodás,a

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Szent-Iványi Balázs Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése Migráció szerepe a fejlődésben Kereskedelmi nyitás

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben