A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM 1. SZ. GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLÁJÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM 1. SZ. GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLÁJÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A nevelőtestület elfogadta: november 12. Az igazgató jóváhagyta: november 12. Hatályos határozatlan időre: november 18.

2 2 A PTE 1. Sz. Gyakorló Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatának véleményezése, elfogadása és jóváhagyása 1. A PTE 1. Sz. Gyakorló Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskolai Szülői Tanács véleményezte és elfogadásra javasolta. Pécs, november 12.. Szülői Tanács elnöke 2. A PTE 1. Sz. Gyakorló Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskolai diákönkormányzat véleményezte és elfogadásra javasolta. Pécs, november 12.. diákönkormányzat elnöke 3. A PTE 1. Sz. Gyakorló Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit a nevelőtestület elfogadta. Pécs, november 12.. Kovács Istvánné igazgató 4. A PTE 1. Sz. Gyakorló Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit az előírt egyeztetések után az iskola igazgatója jóváhagyta. Pécs, november 12.. Kovács Istvánné igazgató

3 3 TARTALOM 1. BEVEZETÉS A szervezeti és működési szabályzat célja, tartalma Jogszabályi háttér A szervezeti és működési szabályzat hatálya A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, nyilvánossága INTÉZMÉNYI ALAPATOK SZERVEZETI FELÉPÍTÉS Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény vezetője Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az intézmény vezetősége AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI ÉS HASZNÁLATI RENDJE Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása A pedagógusok munkaideje és munkarendje A pedagógusok munkavégzésével kapcsolatos egyéb rendelkezések Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az épület nyitva tartásának rendje Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje Az iskolába érkezés és tartózkodás rendje A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS KÖZÖSSÉGEI A nevelőtestület Az iskolatanács Vezetői értekezlet Szakmai munkaközösségek Munkaközösség-vezetők Az alkalmazotti közösség A közalkalmazotti tanács A munkavállalói érdekképviselet A szülők közösségei Intézményi tanács A diákönkormányzat Az osztályközösség A pedagógusok kötelességei és jogai A gyakorlóiskola szerepe a tanárképzésben Munkaköri leírás 29. Oldal

4 4 6. A VEZETŐK ÉS A BELSŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás A diákönkormányzati szerv, a diákvezetők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás Az intézményi sportkör és az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE Pedagógusok és a tanulók közösségei közötti kapcsolattartás A szakmai munkaközösségek együttműködése A pedagógusok közösségei és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Kapcsolat az iskola-egészségügyi ellátást biztosító szervezettel A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A dolgozók feladata a tanulóbalesetek megelőzésében és baleset esetén Intézményi preventív feladatok A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek megelőzésére, kezelésére vonatkozó intézményi eljárások Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők A testi, lelki, mentális egészség fejlesztése, magatartási függőség, Szenvedélybetegség, tanulót veszélyeztető bántalmazás megelőzése ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA AZ INTÉZMÉNYBEN A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI Fegyelmi eljárás szabályai Egyeztető eljárás Fegyelmi tárgyalás A fegyelmi tárgyalás menete AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSI ÉS KEZELÉSI RENDJE TÁJÉKOZTATÁS AZ ISKOLAI ALAPDOKUMENTUMOKRÓL A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS ÉS AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE A KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 62. Mellékletek: Adatkezelési szabályzat Eszközjegyzék Ingyenes tankönyv-igénylő lap

5 5 1. BEVEZETÉS 1.1. Az SZMSZ célja és tartalma A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az intézmény munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, az annak végrehajtására készülő éves munkaterv, valamint e szabályzat alapján végzi Jogszabályi háttér A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről, évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről, 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ és a mellékleteit képező egyéb szabályzatok hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett programok rendezvények ideje alatt Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, nyilvánossága Jelen szervezeti és működési szabályzatot a PTE 1. Sz. Gyakorló Általános Iskola nevelőtestülete fogadja el a szülői munkaközösség és az intézményi tanács és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az SZMSZ-t az iskola igazgatója hagyja jóvá, jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Az SZMSZ nyilvános, a tanulók, szüleik, a hallgatók, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában fogadó időben, valamint az igazgatóhelyettesi irodában, a tanári szobában, a könyvtárban, a tanulmányi irodában, továbbá az intézmény honlapján.

6 6 2. INTÉZMÉNYI ADATOK 2.1. Az intézmény neve: Pécsi Tudományegyetem 1. Számú Gyakorló Általános Iskola OM azonosítója: Az alapító szerv neve: Janus Pannonius Tudományegyetem jogutódja, a Pécsi Tudományegyetem (székhelye: 7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4.). Az intézmény jelen okirat alapján az alapító okirat keltétől működik. Tevékenysége jogfolytonosan kapcsolódik ezen alapító okirat jóváhagyás előtt végzett feladataihoz. Iskolatörténet szempontjából az alapítás éve 1894, gyakorló iskolaként 1950 óta működik Az intézmény felügyeleti szerve: a Pécsi Tudományegyetem, amely e jogát a Közoktatási Bizottság közreműködésével gyakorolja. Az intézmény önálló pedagógiai programmal és vezetéssel rendelkezik. Belső rendjét maga határozza meg Az intézmény jogállása: az intézmény a Pécsi Tudományegyetem önálló szervezeteként működő, szakmailag önálló intézmény, jogi személy Az iskola székhelye: 7624 Pécs, Alkotmány u Az intézmény típusa: 8 évfolyamos gyakorló általános iskola 2.7. Az intézmény fenntartója: Pécsi Tudományegyetem (7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4.) 2.8. Az intézmény törvényességi felügyeletét ellátó szerv: Baranya Megyei Kormányhivatal (7623 Pécs, József Attila u. 10.) 2.9. Az intézmény alapfeladata: Általános iskolai nevelés és oktatás nappali tagozaton Az intézmény alapfeladata szakfeladati rend szerint: Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Általános iskolai napközi otthoni nevelés Általános iskolai tanulószobai nevelés Iskolai intézményi étkeztetés Alapfokú oktatási intézmények komplex támogatása Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Az intézmény ellátja továbbá az Egyetem hallgatóinak a fenntartó által meghatározott mértékű gyakorlati képzését Az intézmény kiegészítő tevékenysége: Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Az intézmény saját helyiségeit, így a tantermeket, a tornatermet, valamint eszközöket kapacitáskihasználás címén két naptári évnél nem hosszabb időtartamra bérbe adhatja.

7 7 A bérbeadásra akkor kerülhet sor, ha az nem akadályozza az intézményben folyó oktatónevelő munkát, a mindennapos testedzést és az iskolai sportkör munkáját Az intézmény vállalkozási tevékenysége: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 570 fő Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: az intézmény a Pécsi Tudományegyetem önálló szervezete, amelynek éves költségvetési előirányzatait a Pécsi Tudományegyetem elemi költségvetése, valamint gazdálkodási terve tartalmazza. Az intézmény az előirányzatok felett a rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörrel rendelkezik, a rendelkezésére bocsátott vagyont a működéséhez szükséges mértékben használhatja, felette rendelkezési joga nincs Az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon: a 7624 Pécs, Alkotmány u. 38. szám alatt található iskolai épületegyüttes a hozzá tartozó udvarral, illetőleg a Pécsi Tudományegyetem vagyonnyilvántartásában szereplő, az intézményhez rendelt egyéb befektetett eszközök és fogyóeszközök Az intézmény vezetőjének kinevezése: az igazgatót az erre vonatkozó jogszabályok értelmében a Pécsi Tudományegyetem rektora bízza meg. A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 30.. (3) bekezdése értelmében a gyakorlóiskola igazgatója felett a munkáltatói jogokat a rektor gyakorolja Az intézmény bélyegzői: PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM 1. Sz. Gyakorló Általános Iskola Telefon: 72/ Pécs, Alkotmány u. 38. (fejbélyegző) PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM 1. Sz. Gyakorló Általános Iskola (körbélyegző) Az intézmény bélyegzőinek használatára jogosultak: igazgató: minden tekintetben igazgatóhelyettesek: az igazgató távollétében teljes joggal és felelősséggel gazdaságvezető: a felelősségi körébe tartozó esetekben osztályfőnökök, pedagógusok: egyedi megbízás esetén iskolatitkár: iskolalátogatási és diákigazolványok, egészségügyi ellátáshoz szükséges iratok esetében Levelezéskor az ügyben érintett pedagógust ügyintézőként kell feltüntetni.

8 A kiadmányozási jog az igazgatót illeti meg. E jogát írásos megbízás alapján átruházhatja. 3. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS 3.1.Az intézmény szervezeti felépítése

9 Az intézmény vezetője A köznevelési intézmény vezetője a) felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, b) gyakorolja a munkáltatói jogokat,

10 10 c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, f) képviseli az intézményt A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a) a pedagógiai munkáért, b) a nevelőtestület vezetéséért, c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, d) a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, e) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, h) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, i) a tanulóbaleset megelőzéséért, j) a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, k) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi A nevelési-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, a tanórák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az igazgatót távolétre esetén a felsős igazgatóhelyettes (a munkáltatói és bérgazdálkodási jogok kivételével) helyettesíti. A felsős igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén az alsós igazgatóhelyettes látja el a helyettesítést. Mindhárom vezető távolléte, illetve valamelyik harminc napot meghaladó hiányzása esetén a hiányzó vezető(k) feladatával a nevelőtestület bármely tagja megbízható. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor a saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja az iskolavezetés vagy a nevelőtestület más tagjára. A döntési jog átruházása (az igazgatóhelyettesek kivételével) minden esetben írásban történik.

11 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és határköreiből átadja az alábbiakat: a felsős és alsós igazgatóhelyettesek számára a területüket érintő dokumentumok előkészítését és az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét, a gazdasági vezető számára az oktatástechnikus és a kisegítő dolgozók szabadságolási rendjének megállapítását, a dolgozók munkavégzésének ellenőrzését és értékelését. 3.3.Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az igazgató feladatait a közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Közvetlen munkatársai: igazgatóhelyettesek gazdasági vezető iskolatitkár Munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel A felsős igazgatóhelyettes főbb feladatai és felelősségei: a felső tagozat nevelési-oktatási folyamatának irányítása, pedagógiai mérések elemzése, munkaközösségekkel (humán / művészeti / idegen nyelvi / nevelési) kapcsolatos kérdések, gyakorló tanítással (csoportos, mentor) és hospitálással kapcsolatos feladatok (szervezés, koordinálás), pályázatok, együttműködése a szülői munkaközösséggel, iskolai dokumentumok, nevelési értekezletek előkészítése, az iskolában folyó mérések előkészítése, lebonyolítása Az alsós igazgatóhelyettes főbb feladatai és felelősségei: az alsó tagozat nevelési-oktatási folyamatának irányítása, a tantárgyfelosztás és az órarend elkészítésének biztosítása, tanügyigazgatási feladatok, dokumentumok kezelése, helyettesítések, ügyeletek beosztása, munkaközösségekkel (alsó, napközi) kapcsolatos kérdések, iskolai dokumentumok, nevelési értekezletek előkészítése, javító és osztályozó vizsgák szervezése, részvétel az intézményi tanácsban, iskolai statisztika elkészítése A gazdasági vezető főbb feladatai: az intézmény jogszerű gazdálkodásának irányítása, az iskola éves költségvetésének és beszámolójának elkészítése, a gazdálkodás likviditásának biztosítása, saját bevételek ütemezett beszedése, az ingó és ingatlanvagyon működőképes rendelkezésre állásának biztosítása, az iskola felesleges kapacitásának hasznosítása,

12 12 kapcsolattartás a Gazdasági Főigazgatósággal és szervezeteivel, éves és havi ütemterv előkészítése és elkészítése, korrigálása, az oktatástechnikus és a kisegítő dolgozók munkavégzésének ellenőrzése, értékelése Az iskolatitkár főbb feladatai: az ügyiratkezelést, az iktatást mindenkor érvényben lévő szabályzat szerint végzi önállóan és teljes felelősséggel, lebonyolítja az intézmény levelezését, vezeti a tanulói nyilvántartást, végzi az 1. osztályos tanulók beírását, közreműködik a 8. osztályos tanulók továbbtanulásával kapcsolatos adminisztrációban, felelős a bizonyítványok, törzslapok gondos őrzéséért, a törzslapok évenkénti köttetését intézi, vezeti a tanügyi és egyéb hivatalos megbeszélések, értekezletek jegyzőkönyveit, lebonyolítja a diákigazolvány igénylésével és kiadásával kapcsolatos teendőket, részt vesz a személyzeti nyilvántartás végzésében, az ügyintézést az igazgató utasítása alapján végzi, a szükséges jelentési kötelezettségeket az egyetem osztályainak elküldi, ellátja a gépelési feladatokat Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetősége (igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető) mint testület konzultatív, véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik. Rendszeres (heti) megbeszélést tart, amelynek időpontját az éves munkaterv készítésekor rögzíti. A vezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak Az intézmény vezetősége együttműködik az alábbi közösségek képviselőivel: szülői munkaközösségek (felsős igazgatóhelyettes), a diákönkormányzat diákképviselőivel (felsős ig.h.), a munkavállalói érdekképviselettel (igazgató), intézményi tanács (alsós ig.h.). 4. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI ÉS HASZNÁLATI RENDJE 4.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodni abban az időszakban, amikor a tanulók számára szervezett iskolai rendszerű foglalkozások vannak.

13 13 Ennek biztosítása érdekében általában hétfőtől csütörtökig 7 00 és között, pénteken 7 00 és között az egyikük az intézményben teljesíti feladatait. Az ügyeletük napokon belül is megosztható. Érvényes beosztásuk az aktuális órarend elkészülésekor lesz nyilvános. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és az aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el A pedagógusok munkaideje és munkarendje Az iskolában pedagógus munkakörben (teljes foglalkoztatásban) dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra A heti teljes munkaidejének 80 %-át (kötött munkaidő) az intézményvezető által a törvényi előírások keretei között meghatározott feladtok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni A pedagógus teljes munkaidejének %-ban (neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. Az egyéb foglalkozások az alábbiak lehetnek: a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, b) sportkör, tömegsport foglalkozás, c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, e) napközi, f) tanulószoba, g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, h) pályaválasztást segítő foglalkozás, i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, j) diákönkormányzati foglalkozás, k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismeretek adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében az alábbiak rendelhetők el: a) foglalkozások, tanítási órák előkészítése, b) a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, c) az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, d) a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, e) előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő felügyelete, f) a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, g) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, h) eseti helyettesítés,

14 14 i) a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyvitelei tevékenység, j) az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, k) a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, l) osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, m) pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, n) a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, o) munkaközösség-vezetés, p) intézményfejlesztési feladatokban való közreműködése, q) környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, r) iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, s) hangszerkarbantartás megszervezése, t) különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, u) a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása A vezetőpedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje a teljes munkaideje 30 % a lehet (amennyiben teljesülnek egyéb feltételek, pl. hallgatói létszám). A vezetőpedagógus kettős munkakörben is foglalkoztatható (tanár-vezetőpedagógus megbízással) A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje tanítók és tanárok esetében is a teljes munkaideje 50 %-a lehet A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható a feladat. A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, és melyek azok a feladatok, amelyeket intézményen kívül lehet teljesítenie A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha a) munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére, b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember, vagy c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált Az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A nevelésseloktatással lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra Az intézményvezető az órarend és a munkatervben meghatározott feladatok alapján az intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidő-nyilvántartást vezet, és a munkavégzést havonta igazolja.

15 A szakszervezetek tisztségviselőit, továbbá a közalkalmazotti tanács tagjait és elnökét megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötött munkaidejének terhére kell kiadni oly módon, hogy a munkaidő-kedvezmény 80 %-a a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre, 20 %a a neveléssel-oktatással lekötött idő felső határa feletti kötött munkaidőre essen A pedagógusok munkavégzésével kapcsolatos egyéb rendelkezések A pedagógusok napi munkarendjét, az ügyeleti és helyettesítési rendet az alsós igazgatóhelyettes állapítja meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásakor az érdekképviselet (közalkalmazotti tanács) vezetőjének véleményét, a helyettesítési rend készítésekor a munkaközösség véleményét kikérheti. A konkrét napi munkabeosztások összeállításakor az intézmény feladatainak ellátását, működésének zavartalanságát kell biztosítani. Az intézményvezetőség tagjai a fenti alapelvek betartása mellett javaslatot tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére is. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel (ügyelet esetén 5 perccel) a munkavégzés helyén megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 20 percig köteles jelenteni az igazgatónak vagy helyettesének, hogy a helyettesítéséről intézkedhessenek. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább egy nappal előbb a tanóra elhagyására, illetve a tantárgyi programtól eltérő tartalmú foglalkozás megtartására. A tanórák elcserélését az igazgató, illetve az igazgatóhelyettesek engedélyezhetik. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzás esetén lehetőség szerint azonos szakos pedagógust kell helyettesítésre beosztani. A pedagógus számára a kötelező óraszámon felüli nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy eseti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízás-kijelölés alapelve a rátermettség, a szaktudás és az arányos és egyenletes terhelés Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató és a gazdasági vezető közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető vagy a gazdasági vezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. A munkarendet az aktuális munkaköri leírások tartalmazzák Az épület nyitva tartásának rendje A tanév során szorgalmi időben a diákok számára tanítási napokon reggel 7 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, legkésőbb 17 óráig van nyitva. Portaügyelet a dolgozók és az épületet bérlők számára reggel tól ig biztosított.

16 16 Az intézmény nyitva tartása tanítási szünetekben a tanév helyi rendjében meghatározott ügyeleti rend szerint történik. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az igazgató vagy helyettesei adhatnak engedélyt eseti kérelmek alapján. Az intézménybe érkező személyek csak a főkapun léphetnek be, illetve ott távozhatnak. Gépjárművel a vaskapun érkezhetnek az engedéllyel rendelkezők (ételszállítás, bútorszállítás, építkezés, lomtalanítás, stb.). A kerítés kapuját zárva kell tartani, ott személyközlekedés nem lehetséges. A belső udvarra vezető ajtó(k) 7 órától 17 óráig lehet(nek) nyitva, egyébként a portaszolgálatnak / bérlőnek zárnia kell. A porta előtti tér ajtóit a portás nyithatja elektromos távkapcsolóval. Kivétel tól ig, majd től ig terjedő időszakban, ekkor az ajtók a nagy tanulói forgalom miatt folyamatosan nyitva vannak. A tanulók/hallgatók a portaszolgálatot teljesítők kérésére kötelesek diákigazolványukkal igazolni magukat. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek csak a portás engedélyével, (tanítási időben) az ügyeletes diák kísérésével léphetnek az intézmény területére. A portás kérésére a személyi igazolványuk felmutatásával kötelesek igazolni magukat. A tanítás zavartalan megkezdése érdekében a szülők reggelente gyermekeiket a portáig kísérhetik. Kivételt képeznek az első osztályosok szülei/kísérői szeptemberben, illetve ha a tanuló egészségi állapota szükségessé teszi a kísérést. A szülők rendkívüli közlendő/esemény esetén a vezető ügyeletes pedagógus segítségét kérhetik a fenti szabálytól való alkalmankénti eltéréshez. A tanulók tanítási idő alatt csak az osztályfőnök, osztályfőnök-helyettes, az ügyeletes vezető vagy az iskolatitkár engedélyével, illetve a szülők írásbeli engedélye alapján hagyhatják el az iskolát Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket Magyarország címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős: a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással kapcsolatos takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért A tanulók az intézmény helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően a tanteremért felelős vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett lehetőségük van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező.

17 Az egyes helyiségek berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve a tanítási órákat követően a technikai dolgozók feladata A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit a diákönkormányzatot segítő tanárral való egyeztetés után szabadon használhatja Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje Az intézmény amennyiben nem sérti alapfeladatainak ellátását helyiségeit, berendezéseit bérbe adhatja. A bérbeadásról a gazdasági vezető javaslatára a vonatkozó rektori utasítás figyelembevételével az igazgató dönt Az iskolába érkezés és az iskolában tartózkodás rendje Az első óra megkezdése előtt 25 perccel mehetnek a tanulók a tantermekbe között a pedagógusok ügyeletet biztosítanak: jó idő esetén az udvaron, rossz idő esetén az erre kijelölt tanteremben. Az 5-8. osztályos tanulók csak a táskájukat vihetik a tantermekbe, többi holmijukat a kijelölt szekrényekbe zárják. Az öltözőszekrények zárása és rendben tartása a használó felelőssége és kötelessége. A nevelést-oktatást a délelőtti és délutáni időszakban úgy szervezzük, hogy a foglalkozások legalább 16 óráig tartsanak. A 16 óráig tartó foglalkozások alóli felmentést szülői írásbeli kérelemre az iskola igazgatója engedélyezheti Csengetési rend Délelőtt Délután 1.óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra Az iskolában főétkezésre és között van lehetőség, az órarend figyelembevételével. A tanulók a délutáni foglalkozások kezdete előtt 5 perccel gyülekeznek a kijelölt terem előtt, sportfoglalkozás esetén 10 perccel korábban mehetnek az öltözőbe A tanítási órák rendje, időtartama

18 18 a) Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők. b) A tanítási órák időtartama általában 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában óráig be kell fejezni. c) A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra csak az igazgató, illetve a hallgatói gyakorlatok beosztását végző igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az alsós igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. d) Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Dupla órák (engedéllyel) szünet beiktatása nélkül is tarthatóak, de csak rendkívüli esetben A belépés és bent tartózkodás rendje az intézménnyel jogviszonyban nem állók részére a) Az iskolával jogviszonyban nem álló személyek csak a portán történő jelentkezés után léphetnek az épületbe, és csak akkor, ha látogatásuk célját és indokoltságát a portaszolgálatnak igazolják. b) Az iskola helyiségét bérlő vagy ahhoz tartozó személyek csak akkor látogathatják, ha belépésük jogosságát igazolni tudják. c) A portaszolgálat a kiadott kulcsokról napi nyilvántartást vezet. A kulcs átvételét és visszaadását aláírással kell hitelesíteni. d) A tornaterem, a táncterem kulcsát csak a testnevelők és a szerződésben lévő felnőttek vehetik fel. e) Az iskola bármely helyiségének egy kulcsát a portán el kell helyezni. Azokat a kulcsokat, amelyek vagyonvédelmi szempontból különös kezelést igényelnek, csak az igazgatóság által kijelölt személyek vehetik fel aláírás ellenében. Ezek a helyiségek: számítógépterem és szertár, könyvtár, konyha. A személyes felelősségű termek/szobák kulcsát csak a felelős személy veheti fel, illetve az igazgató megbízottja. Ezek a helyiségek: tanulmányi iroda, gazdasági iroda, igazgatói iroda, igazgatóhelyettesi iroda, karbantartók műhelye. A tanári szobához, szertárakhoz, előadótermekhez, tantermekhez, csoportfoglalkoztatókhoz kulcsa van a portának, egyes esetekben a helyiségek használóinak. Illetéktelen személynek a kulcsot kiadni tilos.

19 Tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembevételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Egyéb foglalkozások: a) napközi és tanulószobai foglalkozások, b) szakkörök, c) korrepetálás d) felzárkóztatás-fejlesztő foglalkozás, e) tehetséggondozás, f) énekkari próba, g) iskolai sportkör, h) tanulmányi és sportversenyek, i) könyvtárlátogatás, j) a diákönkormányzat rendezvényei, k) kulturális rendezvények, l) tanfolyamok. a) A napközis és tanulószobai foglalkozások a tanórára való felkészülésnek, valamint a szabadidő hasznos eltöltésének egyaránt színterei. Működésük rendjét a napközis munkaközösség dolgozza ki, és rögzíti a házirendben. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő (a tájékoztató füzetbe beírt) kérelme alapján történhet, a napközis nevelő engedélyével. b) Szakköröket a munkaközösség-vezetők javaslata alapján, a költségvetési támogatás függvényében indít az iskola. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek; erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkört vezető pedagógus felelős a szakkör működéséért. A szakköröket fel kell tüntetni az éves munkatervben. c) A korrepetálások célja az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. d) Felzárkóztatásra a tanulók kötelezhetők. e) Iskolánkban három énekkar működik. Az Aviso (3-5. évf.), a Campanella gyermekkar (6-8.évf.), a kórusmunkára felkészülést a Kicsinyek kórusa szolgálja (1-2.évf.). A kórusok vezetőit az igazgató bízza meg. Az énekkarok biztosítják az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját. Felkérés, illetve lehetőség szerint képviselik az intézményt iskolán kívüli rendezvényeken is. f) Az ISK a tanulók mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult, keretében sportcsoportok működnek. Az ISK mint szervezett forma önálló szabályzat alapján működik, az iskola tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken való részvételre. (Szabályzata külön dokumentumban olvasható.) A mindennapos testnevelés kötelezettségét az alábbi módon teljesítjük. A délelőtti foglalkozások keretén belül minden diák számára biztosítunk 3 tanórát. A fennmaradó heti 2 óra foglalkozás teljesíthető az ISK sportcsoportjaiban, illetve a versenyszerűen sportoló igazolt, egyesületi tagsággal vagy amatőr sportolói sportszerződéssel rendelkezők esetében a sportszervezetben teljesített edzéssel.

20 20 A heti 2 óra mozgás szülői kérés esetén iskolánkban szervezett (önköltséges) tanfolyamokon is teljesíthető. Az ISK vezetője a tervezett versenyprogramot az igazgatóval egyezteti. Azon versenyek felsorolását, amelyen indulni kívánnak, a munkaterv tartalmazza. A versenyeredményekről feljegyzést készítenek, ezeket havonta számítógépes nyilvántartásba kell venni. g) A PTE 1. Sz. Gyakorló Általános Iskola tanulói az iskolai hagyományoknak megfelelően nagy számban vesznek részt különféle tanulmányi, művészeti és sportversenyeken. A versenyek fajtái: házi más iskola által szervezett körzeti városi megyei régiós/területi országos nemzetközi Az iskola, a munkaközösségek által támogatott versenyzési lehetőségekről tájékoztatja a tanulókat, nevezésüket a megfelelő helyre továbbítja. Az iskola szaktanárai segítséget nyújtanak a versenyekre való felkészüléshez. A tanulók versenyeredményeikért az iskolában jutalmat, dicséretet kaphatnak. A sikertelen szereplés miatt tanulót elmarasztalás, hátrány nem érhet. Versenyezni nem akaró tanulót arra kényszeríteni sem nyíltan, sem burkolt formában nem szabad. h) Tanulóink szervezett formában (tanórán), illetve egyénileg is díjtalanul használhatják a könyvtárat, vehetik igénybe szolgáltatásait saját szabályzata alapján. i) Az iskolai diákönkormányzat saját szabályzata alapján működik. Az iskola létesítményeit díjtalanul használhatja. Anyagi támogatását a költségvetés függvényében és a létszámot figyelembe véve évente határozzuk meg. j) Kulturális rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők, illetve részben a Makár Egylet fedezi. k) Igény esetén térítéses tanfolyam indítását az igazgató engedélyezi. A tanuló tanfolyamon való részvételét a szülőnek írásban kell kérnie. A tanfolyam díjat előre kell befizetni. A rendszeres tanórán kívüli foglalkozás választása esetén annak látogatása egész tanévre kötelező. Felmentést tanév közben a szülő írásbeli indoklása alapján az igazgató adhat. Az esetleges hiányzást a tanórákhoz hasonlóan igazolni kell. E követelményeket a szülőkkel a jelentkezés előtt ismertetjük. 5. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS KÖZÖSSÉGEI 5.1. A nevelőtestület a) A nevelőtestület: az iskola pedagógusainak közössége, a nevelési-oktatási-képzési kérdésekben a legfőbb tanácskozó és határozathozó szerv.

21 21 b) Tagja: az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági vezetője, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. c) A nevelőtestület kizárólagos döntési jogköre: a foglalkozási, illetve a pedagógiai program elfogadása, valamint módosítása, a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, az éves munkaterv elkészítése, jóváhagyása, az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a testület képviseletében eljáró pedagógusok megválasztása, a házirend elfogadása, az "Iskoláért" emlékplakett odaítélése, az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, a továbbképzési program elfogadása, dönt a jogszabályokban meghatározott más ügyekben. d) A nevelőtestület által átruházott jogkörök: A nevelőtestület a tanulók magasabb évfolyamba lépésének és osztályozó vizsgára bocsátásának döntési jogát az osztályban tanítók közösségére ruházza át. A nevelőtestület a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntést a fegyelmi bizottsága révén hozza meg. Az iskola költségvetésében a szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának tervezését és a fejlesztési tervek jóváhagyásának jogkörét az iskolatanácsra ruházza át. A meghozott döntésekről az azt követő nevelőtestületi értekezleten a döntéshozó beszámolni köteles. e) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. f) Ki kell kérni a tantestület véleményét: a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, a pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. g) A tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó tanévzáró értekezlet nevelési értekezlet (őszi, tavaszi) félévet záró értekezlet tájékoztató és munkaértekezlet (szükség szerint, általában havi gyakorisággal) rendkívüli értekezlet (szükség szerint) h) Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az iskolaigazgató, a nevelőtestület tagjai egyharmadának, az intézményi tanács, a szülői tanács, a diákönkormányzat kezdeményezésére. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készült az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. Amennyiben a szülői munkaközösség kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. i) A nevelőtestület döntéseit és határozatait jogszabályokban meghatározottak kivételével, valamint az Iskoláért emlékplakett odaítéléséért nyílt szavazással és

22 22 egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek Az iskolatanács a) Az iskolatanács az iskola vezetésében közreműködő, egyes kérdésekben döntési joggal felruházott, s egyben törzskari szerepet betöltő testület. b) Tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a diákönkormányzat tanárelnöke, a gazdasági vezető, a munkaközösség-vezetők, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a könyvtáros, az érdekképviselet és a közalkalmazotti tanács elnöke, az ISK vezetője. c) Feladatai: az iskola működésével, nevelő-oktató-képző munkájával kapcsolatos kérdések vizsgálata, elemzése, értékelése, az információk áramlásának biztosítása. d) Döntési joga van: a nevelőtestületi döntési jogkörök közül leadott kérdésekben, a tanács elé kerülő előterjesztések, beszámolók elfogadásában, a tankönyvek megválasztásának jóváhagyásában, a tagok által kezdeményezett és több csoportot érintő kérdésekben. e) Véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelő-oktató-képző tevékenységet érintő valamennyi kérdésben. f) Az iskolatanács tevékenységét értekezleten fejti ki, amelynek összehívásáért az igazgató felelős. Évi legalább két értekezletet tart. Rendkívüli ülés hívható össze az igazgatónak vagy a tanács felének javaslatára. Határozatát az iskolatanács nyílt szavazással, egyszerű többségi szavazattal hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az igazgató szavazata dönt. A határozatról emlékeztető feljegyzés készül. A munkaközösség-vezetők a munkaközösségük tagjait kötelesek tájékoztatni az iskolatanács üléseiről Vezetői értekezlet a) A vezetői értekezlet az iskola vezetésével összefüggő tevékenységek koordinálását, előkészítését végző testület. b) Tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a diákönkormányzat tanárelnöke. Gazdasági kérdések megvitatása esetén a gazdasági vezető, a pedagógusokat érintő kérdésekben pedig az érdekképviseleti szerv és a közalkalmazotti tanács vezetője részt vesz az üléseken. c) Feladatai: az iskola folyamatos műhelymunkájának biztosítása, ellenőrzések, értekezletek, rendezvények, iskolai események előkészítése, tapasztalatainak megvitatása, munkaerő-gazdálkodási, továbbképzési tervek elkészítése, fejlesztési, beruházási, felújítási tervek elkészítése, a gyakorlati képzés tartalmi, módszertani, szervezeti tapasztalatainak megvitatása. d) Vezetői értekezletet hetente kell tartani Szakmai munkaközösségek a) A munkaközösség azonos nevelési, képzési feladatot ellátó, illetve azonos tárgyat, tantárgycsoportot tanító (legalább öt) pedagógus közössége.

23 23 A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében. Összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok értékelő, minősítési eljárásában. b) Feladatai: az intézményben folyó nevelő-oktató-képző munka szakmai színvonalának, minőségének emelése, koordinálása, módszertani eljárások tökéletesítése, együttműködés különböző szakmai munkaközösségekkel, a területére vonatkozó helyi tanterv elkészítése, folyamatos javítása, a nevelési eredmények, a tantárgy, a tantárgycsoportos oktatás hatékonyságának növelése, a gyakorlati képzés tartalmi fejlesztése, a tanulói tankönyvek és taneszközök kiválasztása, eredménymérések készítése, elemzése, a tantárgyi, nevelési követelmények egységesítése, az osztályozó- és javítóvizsga-bizottság megalakítása, a tantárgyi követelmények meghatározása, a vizsgák lebonyolítása. c) Döntési joga van saját területén: alternatív tantervek, tankönyvek választásában, saját munkatervének, továbbképzési tervének meghatározásában, az iskolai tanulmányi versenyek programjának kialakításában. d) Véleményezési jogot gyakorol: a pedagógus-álláshelyek pályázati kiírásában, a munkaközösség tagjainak különböző feladatokkal való megbízásában, a tantárgyfelosztásban, az iskolatanács elé kerülő saját területüket érintő beszámolók, értékelések elfogadásában, módosításában. e) Javaslatot tehet a munkaközösség vezetője személyére és a területét érintő valamennyi kérdésben. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt évre az igazgató jogköre. f) A munkaközösségek saját programjuk szerint, de legalább évi három alkalommal üléseznek Munkaközösség-vezetők A munkaközösség-vezető szervezi, irányítja és koordinálja a munkaközösség tevékenységét. A munkaközösség-vezetőt a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bízza meg legfeljebb öt évre. a) A munkaközösség-vezető feladatai: a munkaközösségi program és beszámoló összeállítása a pedagógiai program és az iskolai munkaterv alapján, a munkaközösségen belüli munkamegosztás megszervezése, helyettesítések beosztása, a tantárgyfelosztás előkészítése, a tanulmányi versenyekkel kapcsolatos tennivalók koordinálása, a munkaközösség tagjainak látogatása, az iskola vezetőinek és a munkaközösség tagjainak kölcsönös informálása. b) Döntési joga van: a területéhez tartozó tantárgyi programok és a tanórán kívüli programok jóváhagyásában,

24 24 más munkaközösségekkel, külső szervezetekkel való kapcsolattartás módjában, saját területükön folytatott kísérletek, kutatások megindításában. c) Véleményezési jogkörrel rendelkezik: a munkaközösség tagjainak értékelésében, a pedagógus-álláshelyre benyújtott pályázatok elbírálásában, a szakterületük fejlesztésében, taneszközök beszerzésében. d) Javaslatot tehet: a munkaközösséget érintő valamennyi kérdésben, a munkaközösség tagjainak kitüntetésére és jutalmazására, bérfejlesztésére Alkalmazotti közösség Az iskolában közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatottak közössége (a nevelőtestület tagjai, adminisztratív és technikai dolgozók). Jogköre kiterjed az igazgató személyének véleményezésére Közalkalmazotti tanács a) A közalkalmazotti tanács közvetíthet az iskolavezetés és az intézmény dolgozói között. b) A közalkalmazottak nagyobb csoportját köteles tájékoztatni az iskolavezetés terveiről. c) A testület véleményét köteles a munkáltatóval közölni Munkavállalói érdekképviselet A munkavállalói érdekképviselet a törvényben meghatározott módon és formában képviselheti a munkavállalók érdekeit a munkáltató felé A szülők közösségei Az iskolában a szülők kötelességük teljesítése és jogaik érvényesítése érdekében az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. a) Az egy osztályba járó tanulók szüleinek közössége, ill. képviselője az odajáró tanulók ügyében járhat el. b) Az osztályok szülői közösségéből választott 2-2 fő alkotja az iskolai szülői tanácsot, amely a Makár Egylet keretein belül fejti ki tevékenységét. Működéséről az alapszabály rendelkezik. c) Az iskolai szülői közösség figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A tanulók nagyobb csoportját (a mindenkori tanulólétszáma 25 %-a) érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. d) Az intézményen kívüli kulturális, művészeti tevékenység, sportfoglalkozás, ill. kirándulás, erdei iskola amely nem tartalmazza a mindenki számára előírt tananyag megismerését és feldolgozását szülői kérésre, szülői finanszírozás mellett szervezhető. A Szülői Tanács évente meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény a fentiek megvalósításához nem léphet túl. e) A szülői közösség / tanács dönt: saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról,