Civil álom és politikus állam. Adalékok a civil sportszervezetek státuszának legújabb-kori politikatörténetéhez Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Civil álom és politikus állam. Adalékok a civil sportszervezetek státuszának legújabb-kori politikatörténetéhez Magyarországon"

Átírás

1 Semmelweis Egyetem Nevelés- és Sporttudományi Doktori Iskola Civil álom és politikus állam Adalékok a civil sportszervezetek státuszának legújabb-kori politikatörténetéhez Magyarországon PhD disszertáció tézisei Bakonyi Tibor Budapest, 2004

2 Tartalom Bevezetés 4 Témaválasztás indoklása 7 Célmeghatározás 9 Hipotézisek 9 Személyes érintettség 10 Szakirodalmi áttekintés 12 Módszerek 20 Történeti áttekintés 23 Sport politika társadalomtörténet 24 A modern tömegtársadalom és a sport. A politika színrelép 25 Az angol példa 28 Munkássport tömegsport és munkásmozgalom 31 Sportpolitikai útkeresések és viták a demokratikus Magyarországon ( ) 32 Sport és politika a létezo szocializmus évtizedeiben. Elvek és gyakorlat 37 Újhelyi sportpolitikai koncepciója 38 Elméleti vita a sportpolitika szerepérol 40 Sportpolitikai párthatározatok 42 Az 1970-es évek kritikai elemzése: visszatérés az állam irányításához 51 A válság fel- és beismerése. Az eltékozolt évtized 59 Elméleti megfontolások: Hankiss 70 Eredmények, megbeszélés 72 Mérlegen a sport. Sport állam és civil és társadalom az ezredfordulón 72 Igényli-e a kormány? 72 Önkormányzatok sportpolitikája 74 Az iskolai-, diáksport és utánpótlás-nevelés jelentosége 78 Két elhanyagolt terület: szabadidosport és sportlétesítmények 80 2

3 Útkeresés 82 Minisztériumi szintu sportirányítás 84 Hátrányban a civil sportszervezetek 92 Mérlegen a nyilvánosság 94 Mérlegen a politika: Az elso ciklus ( ) 105 Sport és politika a Magyar Köztársaság Országgyulésében Mérlegen a politika: A második ciklus és a sport ( ) 129 Mérlegen a politika: A harmadik ciklus, az eros állam sportpolitikája évi CXLV. Törvény a sportról 157 Sportpolitikánk a sportpolitikusok utólagos mérlegén 164 Következtetések és összegzés 171 Jegyzetek Irodalom Mellékletek 3

4 1. Bevezeto A szakirodalom és a szaksajtó már-már másfél évtizedes közhelye, hogy a sportszféra a rendszerváltás vesztese. Kétségtelenül, számos igazság rejlik e sommás ítéletben. Különösen akkor tunik fájdalmasnak a fenti kijelentés mögötti társadalmi valóság, ha azokra a statisztikai adatokra, szociológiai felmérésekre gondolunk, melyek a magyar társadalom életminoségérol, a fizikai rekreációra fordított ido mérlegérol, a hazai lakosság várható élettartamáról és egészségügyi állapotáról szólnak. A rendszerváltás számos ígérete közül nem kevés bizonyult illúziónak. Ilyenek voltak többek között a szociális piacgazdaságra, a jóléti társadalom gyors és fájdalommentes megteremtésére vonatkozók. A fentiekkel összefüggésben a civil társadalomra vonatkozó, ma már nem kis mértékben doktrinernek tuno elképzelések közül is számosat nem igazolt az ido és a hazai társadalomfejlodés az elmúlt évtizedben. A hazai társadalomtudományok és a sporttudományok is kritikátlanul vették át a leggyakrabban angolból fordított tranzitológiai patentokat, melyek középpontjában az az elképzelés állt, hogy a privatizáció, a jogállamiság és a civil szervezodések jogi kereteinek megteremtésével automatikusan a fejlett nyugati társadalmak mintáját fogja követni a magyar gazdaság és társadalom fejlodése. Ezek a gyakran illúziónak bizonyult elképzelések gyakran komoly hatást gyakoroltak a rendszerváltó törvények megfogalmazására, és ennek folyamán megszületésére. Ez alól a sport és a sportirányítás, sportfinanszírozás törvényi, politikai szabályozása sem maradt mentes. Véleményem szerint a kérdés izgalmas és fontos, és ahogy majd a következo fejezetben bemutatom, eleddig nagyon gyéren kutatott és publikált kérdéskör, hogy valójában miért is történt, történhetett mindez meg. Meggyozodésem, hogy a miért kérdésre nem adhatunk helyes válaszokat mindaddig, amíg nem vizsgáltuk meg a jelenségek, folyamatok hogyanját. Azt, hogy milyen környezetben, kontextusokban, milyen vélt vagy valós felismerések, politikai-ideológiai viták és doktrínák hatására formálódott a legújabb magyar demokrácia sportpolitikája. A (sport-) politikusok és a sportszakma, sportszakmák képviseloi gyakran egymásra mutogattak, mutogatnak, mondván, nem volt egyesek szerint ma sincs kongruens és korszeru sportpolitikai koncepciójuk. Kétségtelen, hogy a rendszerváltáskor nagyon 4

5 hiányzott egy, a piacgazdaság és a politikai demokrácia viszonyaiban alkalmazható sportpolitikai koncepció. Sokak szerint ilyen, egységes szakmai és politikai stratégia mind a mai napig hiányzik a palettáról. Ugyanakkor kétségtelen, hogy az ezerkilencszáz-kilencvenes évek eleje óta a Magyar Köztársaság törvényhozása és kormányai igyekeztek olyan törvényi, jogszabályi kereteket létrehozni, amelyben megvalósulhat(ott volna) a rendszerváltás, a nagy átalakulás a magyar sportban is. Tudvalevo, hogy minden, a Parlamentben meghozott törvény, jogszabály politikai, szakmapolitikai viták eredoje. Ezekben a vitákban pedig igenis fellelhetok olyan elemek, parakoncepciók, amelyek tükrözik egy adott korszak sportpolitikáját és a mögötte meghúzódó koncepciót, koncepciókat. Dolgozatom második felében épp e vitát igyekeztem rekonstruálni abban a reményben, hogy az említett koncepciók elemeire, sarkalatos pontjaira rámutassak. Enélkül a szöveg- és vitaelemzés nélkül a hogyan történt, hogyan alakult a magyar sport törvényi és jogi kereteinek politikai alakulása, alakítása nem válaszolhatunk hitelesen. Meggyozodésem, hogy ezen elemzés híján csak közhelyeket, indulatos minosítéseket lehetne megfogalmazni. Ez pedig alapvetoen idegen tolem és nem utolsósorban idegen a tudománytól. A különbözo jelleggel és helyen történt viták rekonstruálásakor arra törekedtem, hogy a leheto legobjektívebben mutassam be a mindenkori sportpolitikai elképzeléseket, parakoncepciókat és ezek ütközését. A rendszerváltás elotti korszak sportpolitikájának rekonstruálásakor, amit ez a disszertáció igyekezett megtenni, nem lehetett vitaelemzést alkalmazni. És itt rögtön le kell szögezzem, hogy bár számos igazság van abban a, foleg a sportszakmában hangoztatott nézetnek, mely szerint a sport a rendszerváltás egyértelmu vesztese, az tény, hogy a rendszerváltással megteremtodött a szabad és nyilvános szakmai, szakmapolitikai vita lehetosége, illetve megteremtodtek intézményi hátterei. Míg a rendszerváltás elotti sportpolitika rekonstruálásában jószerivel kizárólag az állampárti (sport-) politikai direktívákat lehetett forrásként használni, addig a rendszerváltást követoen a forrásbázis kiszélesedett és mennyiségét tekintve már-már átláthatatlanul hatalmasra nott. 5

6 A rendszerváltást követo hazai szakmapolitikai és nagypolitikai koncepciók, parakoncepciók és mindezek ütközését, ütköztetését egyfajta útkeresésként értelmeztem munkám során. Ebben az útkeresésben, útkeresésekben egyre fokozatosabban haladtak a sportpolitikai vita résztvevoi az illúzióktól, a doktrínáktól az egyre határozottabb koncepció, koncepciók irányába. Ez a számos buktatóval kísért kollektív munka mindmáig tart. És ez így is van rendjén, hisz modern, demokratikus jogállamunk társadalomépítése egy folyamatos, véget sosem éro kollektív munka. E munka során számos illúzióval kellett a benne résztvevoknek leszámolniuk. Ezek közül talán a legfájdalmasabb veszteség a civil társadalomra vonatkozó ma már egyértelmuen doktrinernek tuno elképzelések, illúziók sorsa. A rendszerváltáskor a társadalom, a politika és a sportszakma résztvevoinek túlnyomó többsége úgy vélte, hogy a piacgazdaság automatikusan megteremti a muködo demokráciát, melynek alapveto nucleusai épp a civil szervezodések lesznek. Az elmúlt másfél évtized számunkra épp arról szólt, hogy ez az automatikus megfelelés, megfeleltetés illúziónak bizonyult. A sport államtalanítása, depolitizálása és civil alapokon történo demokratizálása, mindennek automatikus megszületése jóindulatú illúziónak tunik a mából. Ám az kétségtelen, hogy a jövo azon sportpolitikáé lesz, amely a civil szervezetekkel folytatott folyamatos kommunikációra épül, a normativitás elvére alapuló, hosszú távú tervezést, illetve céltudatos szakmai munkát tesz lehetové. Olyan sportpolitikáé, amelynek prioritásai a fent említett kommunikációban alakulnak ki, manifesztálódnak, és épp e kommunikáció segítségével korrigálódnak majd. Itt annyit meg kell megjegyeznünk elöljáróban, hogy a civil (sport-) szervezetek léte nem azonos azok valóban civil muködésével. A statisztikai, szociológiai irodalomban a KSH által ismert és besorolt valamennyi, formális civil szervezetet valódi, voluntary civil szervezodésként fogják fel. A sportban és a sportért élok, de még a sportból élok is tudják, hogy ez az automatikus besorolás, megfeleltetés gyakran nem fedi a valóságot. Komoly szakmai vita folyt még néhány évvel ezelott is a hivatásos civilek körében arról, hogy különösen a sportszervezetek, de általában azok a szervezetek, amelyek alapvetoen költségvetési akár közvetlen, akár közvetett, például közalapítványon keresztül folyósított támogatásból tartják fenn magukat tekinthetok-e civileknek egyáltalán. Mára ez a vita eldolni látszik a civil szakirodalomban is. Épp a nyugati, jóléti államok példájából derült ki a szakemberek számára, hogy az az 6

7 elképzelés, mely szerint civil csak az a szervezet, szervezodés, mely kizárólag önkéntes alapon, alulról szerevezett és nem költségvetési pénzbol muködik, mára tarthatatlanul doktriner álláspontnak tekintheto. A közösségi, költségvetési, állami szerepvállalás, felelosségvállalás elve és a nyugati, jóléti demokráciákban bevett gyakorlata arra utal, hogy a normatív állami, kormányzati és törvényhozási sportpolitikának sokáig tág tere nyílik a kreatív politizálásra. Ennek alapján az is nyilvánvaló, hogy a depolitizálás, az államtalanítás elve nem jelenti, és nem jelentheti a közösségi, az állami felelosségvállalás gyakorlatának feladását. E felelosségvállalás mértékére, hogyanjára vonatkozóan a demokratikus viszonyok között a szakmapolitikai érdekek képviseloi számára is, eleddig nem látott mértéku alkotó és aktívan résztvevo kommunikációs, érdekérvényesítési tér nyílt. 1.1 Témaválasztás indoklása A civil szervezetekre vonatkozó, az 1980-as évek végén és az 1990-es években keletkezett szakirodalom áttekintésébol kitunik, hogy a szektorral kapcsolatban számos illúzió élt a rendszerváltás kapcsán, s ezen illúziók közül számossal maguk a hivatásos civilek számoltak le a kilencvenes évek végére. Több doktriner elképzelés kifinomodott, s vált egyre inkább pragmatikusabbá az évek során. Ami elképzelhetetlen volt a rendszerváltást közvetlenül követo években, az a kilencvenes évek második felére elfogadottá és pozitív, konstruktív dologgá vált. A civil szektor és a rá vonatkozó elképzelések folyamatosan változnak. Egyvalami változatlannak tunik, egyvalami ma sem nevezheto illúziónak. Az alternatív Nobel-díjas Bíró András szavaival: A civil társadalom megerosödése, kiterebélyesedése, határozott jelenléte a feltétele annak, hogy a magyar demokráciából valóságos demokrácia legyen. 1 A sport és a sportszervezetek lehetséges és valóságos helyére vonatkozóan abban a megerosödésben/megerosítésben, kiterebélyesedésben/kiterebélyesítésben, amirol Bíró András is szólt eleddig nem rendelkezünk alapkutatásokkal. Ahogy tanulmányban többször is jelzem, általában a civiliádával kapcsolatban is számos illúzió, tévhit, eloítélet és a politikai útkeresések félreértése, egyoldalú általánosítása merül fel mind a 7

8 mai napig. Egyszerre leíró és megérto szakmai elemzést mind a mai napig nem produkált a témában a hazai sporttudomány. Általában a társtudományoktól kölcsönzött lózungokkal írták le a sport civilizálásának és államtalanításának elkerülhetetlenségét (Bukta, 2001). Csatlakozva a helyzet boncolásához, Földesiné (1996) is kihangsúlyozza, hogy a magyar sport átalakulásáról szóló tanulmányoknak ma Magyarországon mindenképpen létjogosultsága van. Leírás helyett elsosorban eloírás ezen írások mufaja. Egy friss, a témába vágó publikáció szerzoje tézisei felállítása után tett javaslatot arra, hogy majd a publikáció után! fog hozzá alapkutásokhoz: Én egy mennyiségi felmérésre épülo minoségi vizsgálatot szeretnék folytatni ebben a kérdéskörben, és egy olyan modellt próbálok felállítani, amely a sportfeladatok ellátásában a leghatékonyabbnak bizonyul, s irányt mutathat az európai szintu sportrendszer felé (Bukta, p.13). E sorok írója sokkal kevésbé merész és nagyra töro. Úgy véli, hogy az irányt mutató, nagy ívu, európai modell eloírása elott elengedhetetlen a sportszakmai közvéleménynek és a sporttal foglalkozó politikusoknak szembesülniük azzal, hogy a magyarországi politikában milyen útkeresések is zajlottak a rendszerváltáskor és azt követoen. Mint majd látni fogjuk a politikát, a parlamenti sportpolitikát mérlegre tévo fejezetekben, az elmúlt bo évtizedben számos, egymásnak gyakran ellentmondó sportpolitika, sportpolitikai (para)koncepció jellemezte kollektív, szakmai és politikai útkereséseinket. Ezekben az útkeresésekben, jó-rossz döntésekben, a körülöttük kialakult nyilvános politikai és szakmai vitákban egyszerre tetten érhetoek a magyarországi rendszerváltás és az azzal elkezdodött nagy átalakulás összes kínjai, eszményei, téveszméi, illúziói, felismerni vélt kényszerpályái éppúgy, mint egy a rendszerváltáskor számos sebet kapott szektor, a sport mint olyan és képviseloi kísérletei a sport újrapozícionálására és/vagy pozíciómentésére. 8

9 1.2 Célmeghatározás Mikor a sportpolitikai, a sport társadalmi helyzetére, az állam szerepvállalására, felelosségére vonatkozó koncepciókat, parakoncepciókat és országgyulési vitaanyagokat igyekeztem rekonstruálni, vizsgálódásom középpontjába mindig a rendszerváltás hangsúlyozva: csak ma még gyakran illúziónak tuno nagy ígéreteire, azok alakulására koncentráltunk. Azaz a tanulmány fo célja a civil sportszervezetek lehetséges és valóságos státuszának meghatározása, azok létezésének és muködoképességének értelmezése. Célunk volt továbbá, hogy feltárjuk a sportpolitika és a civil sportszervezetek kölcsönös, illetve egyirányú kapcsolatrendszerét az elmúlt tizenöt évben. Azt is célul tuztük ki magunk elé, hogy rámutassunk a sportpolitika miként igyekezett a civil sportszervezetek státuszát meghatározni. Ezért is a témában lényeges szakirodalmon kívül, elsodlegesen a magyar sportpolitika szövegkorpuszán, a Magyar Köztársaság Országgyulése sporttárgyú napirendjein, törvényjavaslatain, vitáin, hozzászólásain keresztül szeretnénk bemutatni ezen útkeresés egy fontos és eleddig egyáltalán nem kutatott fejezetét. E fejezet oszinte, elfogulatlan ismerete nélkül nem kaphatunk, még hozzávetolegesen sem, hiteles képet mindarról, amit sportpolitikának hívunk. A civil szervezetekrol mint olyanokról folytatott nyilvános, magyarországi vita vázlatából is kiderül, hogy a politikai folyamatok, útkeresések nélkül nem értheto a civiliáda sorsának alakulása. Ahogy nem értheto a sport meghatározó kontextusa sem. Azé a kontextusé, mely 1989 óta folyamatosan változott. 1.3 Hipotézisek A szakirodalmi útmutatókra és tapasztalatokra építve, a következo hipotézisek beigazolódását várjuk el: 1. A civil társadalom nem tudja érvényesíteni az erejét a sportirányításban, létezése és muködoképessége az útkeresés idoszakát éli. A sportpolitika nem ismeri fel kelloképpen a civil társadalom jelentoségét, egyfelol szükségesnek tartja és lebegteti az állam kivonulását a sportból, másfelol nincs válasza arra a kérdésre, hogy milyen intézmények, szervezetek oldják meg a sporttal legfoképpen, legfoképpen a 9

10 lakossági sporttal kapcsolatos feladatokat. 2. Az elmúlt tizenöt évben sportpolitika és a civil sportszervezetek kapcsolatrendszerére egyoldalú függoségi viszony jellemzo, amely feloldására egyik fél sem képes. A sportpolitika leszukítetten kezeli a civil sportszervezetek fogalmát, részben az élsportot szolgáló civil sportszervezetekben gondolkodik, részben az iskolai testnevelés és sport jelentoségét hangsúlyozza. Azonban az utóbbival kapcsolatban döntoen az oktatási rendszerbe kötelezoen beépített formákra helyezi a hangsúlyt, a civil jellegu diák és egyetemi sportszervezetek a perifériára kerülnek. 3. A sportot irányító politikusok ismeretei a sportról igen eltéroek, attól függoen, hogy funkcióba kerülésük elott milyen kapcsolatban álltak a sporttal, ismereteik szintje befolyással van az általuk kialakított (elfogadott) sportkoncepcióra. 1.4 Személyes érintettség A Bevezeto végén úgy érzem kötelességem tisztázni egy hallatlanul fontos körülményt, melynek ismerete nélkül a tanulmány értelmezése nehéz lehet. E sorok írója 1994 óta aktívan vesz részt abban a vitában, melynek mind a mai napig aktív résztvevoje, formálója. Sportpolitikusként és politikusként, immáron tizedik éve, nap mint nap a sportpolitikai viták, döntések és döntés-elokészítések frontvonalában tevékenykedik. Ez a körülmény azonban csak látszólag segített a sportpolitikai viták rekonstruálásában és értelmezésében. Nem tehettem úgy e szöveg írásakor, mintha magam nem vettem volna részt az általam felhasznált és elemzett vitákban. Végig igyekeztem magam és kollégáim, politikai barátaim és politikai ellenfeleim szövegét kívülrol utólag gyakran, bizony nem kevés önkritikával szemlélni. A munkám jellegébol és elhivatottságomból adódóan bizonyosan nem sikerült mindig és mindenütt teljesen objektívnak maradnom. Ám a sporthoz fuzodo kettos, egyszerre politikai és szakmai, tudományos elkötelezettségem, elozetes tisztázása megkönnyítheti szövegem objektívabb olvasását, értelmezését. 10

11 Mindennek ismeretében, most hadd térjek rá azokra az ismeretekre, amelyek véleményem szerint szükségesek a mai magyar civil szervezetek helyzetének megértéséhez. Eloször egy rövid nemzetközi történeti vázlatot tartottam fontosnak elemezni, mely a politikai színrelépés kezdeteirol szól. Ebben mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy a sport és a politika összefonódása korántsem a hidegháború korában kezdodött, mint ahogy azt sokan hinnék. Sportpolitikusként magam is talán kisebb igényu modelleket keresek, igyekszem létrehozni, érvényre juttatni. Ám tudom, hogy a legjobb indulatú modell is írott malaszt marad, ha nem szembesülünk magunk saját múltunkkal, útkereséseinkkel. Ezt a szembesülést és szembesítést csakis sine ira et studio lehet elvégezni, a leheto legnagyobb megértéssel mindazon szakmai, politikai és a nyilvánosságban megszólaló szereplo személy, szervezet, párt iránt akik aktívan vettek részt a magyar sport rengeteg kínnal, nem kevés tévúttal járó útkereséseiben a rendszerváltást követoen. 11

12 2. Szakirodalmi áttekintés Amint említettem, a sporttudomány nem adott túl sok útmutatót számunkra a téma alapos feldolgozásához. Alapkutatások, leíró szakmai elemzések sem segítettek a munkánk menetében. Valamint a civil szervezetek és a sportpolitika kapcsolatát illúziók, eloítéletek és általánosítások sora jellemzi mind a mai napig. Ennek ellenére sikerült pár olyan forrást találnunk, ami elindíthatta a gondolatmenetet és az érdemi munkát. Ezek közül a Fehér Könyvvel kezdeném, méghozzá különleges helyzete miatt. Ez a helyzet abban nyilvánul meg, hogy a dokumentum jelentos számomra a szakirodalmi áttekintésen kívül az eredmények fejezetben is. Remélhetoleg jól érzékelhetoen különítjük el a jellemzo jegyeket az aktuális fejezetek céljaihoz illeszkedve. A Frenkl Róbert és Gallov Rezso által szerkesztett Fehér könyv (Helyzetkép a magyar sportról 2002.) címu áttekintés egy reprezentatív, összefoglaló tanulmány, melynek szerzoi között az elmúlt másfél-két évtized sportpolitikájának alakítói éppúgy megtalálhatók, mint a sporttudományok és a tágabb értelemben vett társadalomtudományok képviseloi. A tanulmány szerzoi politikailag és szakmailag is eltéro háttérrel a hazai sport és sporttársadalom, a sport és a magyar társadalom, valamint a sport és a politika alapkérdéseit illetoen teljes konszenzusra jutottak. Ez a szövegbol egyértelmuen kitunik. Ennek oka a Fehér könyv által az olvasók elé tárt távolról sem optimista helyzetértékelésben és magában a tényleges helyzetben keresendo. Ahogy a szerkesztoi Bevezeto fogalmazott: Idestova tizenkét esztendo telt el a rendszerváltás kezdete óta. A jó szándékot el nem vitatva, mégis sajnálatosan arra a következtetésre jut az objektív elemzo, hogy a sport és testkultúra vonatkozásában megfigyelheto folyamatok, változások egyáltalában nem valamiféle átgondolt, hosszú távú stratégia elvei mentén következtek be hazánkban, hanem sokkal inkább a gazdaságitársadalmi-politikai történések, mondhatni, járulékos következményeiként. A sport értékei, igényei az idonként elkerülhetetlen kényszerintézkedések ellenére, vagy éppenséggel ezt tükrözve, a periférián maradtak a döntéshozók általános megítélésében. A magyar sport meg nem érdemelt súlyos veszteségeket 12

13 szenvedett ebben a hányódó-vetodo sodródásban, s a jelenlegi helyzet is változatlanul kusza, zavaros. ( ) Végezetül szeretnénk nyomatékosan emlékeztetni arra, hogy a sport ugyan politikamentes maradéktalanul talán soha nem lehet, ám ezt elismerve is kifejezetten nemzeti ügyünk. Olyan, melynek ápolása, méltó fejlesztése mindannyiunk érdeke, egy olyan békés és semleges pálya, ahol a különbözo pártok parlamenti, önkormányzati képviseloi és egyéb tagjai sportszeruen versenghetnek a testkultúra mind hatékonyabb elobbre segítésében, bízvást egyetérthetnek a nemes és közös célokban, s oszintén együttmuködhessenek a sikerekhez vezeto út kijelölésében, majd annak megépítésében is. (Frenkl és Gallov, 2002) A sportpolitikában is kívánatos társadalmi-nemzeti konszenzust tükrözo Fehér könyv bevezetojében olvasható, az 1990-et követo évek hazai sportéletében és a sportpolitikában lezajlott folyamatokat minosíto kitételek nem egy konkrét sportpolitikai és pártpolitikai irányzat aktuális és efemer politikai-hatalmi céljait kívánták szakmailag igazolni, alátámasztani. A rendszerváltást követo társadalmi, gazdasági és közjogi változások és a nemzetközi gyakorlat alapján abból a tételbol indult ki a Fehér könyv, hogy ( ) a sport elsosorban ugyan a társadalmi élet része, jelentos területei viszont egyrészt az üzleti, másrészt a magánszférát érintik ( ) növekvo fontossága a modern életben markáns állami szerepvállalást igényel. (Frenkl és Gallov, p.4) A Fehér könyv megfogalmazása, szerkezete egyértelmuen arra utal, hogy a magyarországi sportélet társadalmi-politikai fontosságának leszögezése mellett még mindig évtizedes prioritásokból kiindulva tudott és tartotta érdemesnek érvelni. Még mindig az elso fejezetnél maradva, érdemes a szövegben is tetten érheto önellentmondásokat felidézni. Az állami beavatkozások káros gyakorlatát említi a magyar sport osbajainak egyikeként, kicsivel lejjebb egyenesen kézi vezérlésrol beszél, miközben az állam, pontosabban a mindenkori kormány elégtelen költségvetési támogatását kéri számon: 13

14 A nyugat-európai fejlett, demokratikus államokban fontos szerepet kapnak a nem kormányzati sportszervezetek mind a sportot érinto döntéshozatali folyamatokban, mind az ellenorzés terén. A hazai sportélet ezen a téren erosen megosztott, muködését korlátozott hatékonyság jellemzi. Nincs érdemi párbeszéd évek óta a kormányzati és a civil szervezetek között. Gyakori volt az állami beavatkozás különösképpen a civil témákban. (...) A rendszerváltás után az ágazat legfelsobb vezeto szervének minisztériumi rangra emelése egyértelmuen pozitív lépésként értékelheto. A létrejött minisztérium azonban nem váltotta be a hozzá fuzött reményeket. (...) Az 1999-tol bevezetett miniszteriális irányítás a pozitív folyamatok felgyorsítását igényelte, ez azonban csak minimálisan következett be. Részben az irányítási rendszer konkrét zavarai miatt, részben némely hibás szakmai elképzelés következtében. (...) A ciklus vége felé pedig, szemben a meghirdetett elvekkel, melyek a finanszírozásban automatizmusokat ígértek, egyre inkább a kézi vezérlés érvényesült. (p.5-6). A történeti perspektívából a rendszerváltást követo, a magyarországi sport- és sportoló (illetve gyakrabban nem sportoló) társadalmat közvetlenül érinto folyamatokat így jellemezte a Fehér könyv összefoglalóan: A rendszerváltás elso kormánya alatt a sport szervezettsége, finanszírozása a mélyponton volt. A sport életképességének fenntartása az elkötelezett szakembereknek, társadalmi munkásoknak köszönheto minden szinten. A sport túlélte a krízist úgy, hogy nemzetközi eredményességét is relatíve, de megtartotta. A második szabad kormány az ismert gazdasági nehézségek ellenére jelenetos köztartozások elengedése, illetve átütemezése útján átmeneti mentoövet dobott a sportszervezeteknek. Adminisztratív eszközökkel - mint például az évi sporttörvény - megteremtette a jogi lehetoséget a mélypontról való kimozdulásra, de megoldást a problémákra nem adott. ( A harmadik kormány rendelkezett a legnagyobb lehetoséggel a pozitív elorelépés útján, sajnos azonban nem tudott élni a lehetoséggel. A sportról szóló évi CXLV. törvény egyrészt túlszabályoz, másrészt fontos kérdésekrol nem rendelkezik, emellett ma is tartalmaz végrehajthatatlan feladatokat. (...) A sport központi és helyi szervezeti rendszerét leépítették. A 14

15 sportéletben eddig nem látott formában jelentek meg politikai szempontok. (p.7). A sportfinanszírozás kérdésében is elobukkan a történelmi szemlélet a Fehér könyvben. Itt a hazai társadalom sportoló kisebbségének - egyharmadának - sporttal kapcsolatos kiadásainak változása mellett a verseny- és élsporthoz kapcsolódó szolgáltatások forgalmi adóját, illetve a sportnak az egészség(ügy)re gyakorolt szekunder hatásait sorolták a szerzok annak az evidenciának a 2002-be szükségesnek tuno demonstrálására, hogy a sport támogatása nagy biztonsággal legalább kétszeresen megtérül a társadalombiztosítási kiadások terén. Retrospektív módon vizsgálták a sport és az életmód bonyolult összefüggéseinek változását az közötti idoszakban. Megállapították a Fehér könyv szerzoi, hogy jelentos változások zajlottak le a lakosság sportolási szokásaiban. Az egyesületi sortolást általában egyénileg szervezett, gyakran szolgáltatásszeruen igénybe vett sportolás váltotta fel. Az is tudvalevo, hogy a hazai lakosság körében a sportklub tagság elofordulása tizedakkora, mit az EU tagállamokban. Mindez azt vonja magával, hogy a bevételek így a sport és turisztikai vállalkozásokat gyarapítják, s nem nyújtanak támaszt az egyesületeknek. Az anyagi jellegu gondokat növeli a tény, hogy nyilvánvalóvá vált a sport-szponzori piac kimerülése is. A Fehér könyv is külön, mi több: kiemelt fejezetben tárgyalta a labdarúgást. Ezt, és a fejezetben olvashatóakat is egyfajta taktikai, kommunikációs gesztusként lehet csak értelmezni. Hogy ilyen kiemelt helyen és terjedelemben szerepel a magyar sport stratégiai dokumentumában a magyar labdarúgás, az csakis a fenti gesztussal és a szöveg keletkezési idejének kontextusával magyarázható. Hisz a szóban forgó fejezet utolsó bekezdése épp azt sugallja, hogy ez a kiemelés önmagában indokolatlan és indokolhatatlan. A labdarúgás ilyetén kihangsúlyozása a magyar sportnak a 21 század elején elkerülhetetlenné vált újrapozícionálását megcélzó szakmai szintézisben a szöveg belso szerkezetének figyelembe vételével válik még inkább érdekessé. Ugyanis a labdarúgást tárgyaló fejezet megelozi az önkormányzatokról szólót. Annak ellenére, hogy a Fehér könyv önkormányzati fejezete a visszatekintést az alábbi gondolattal kezdi: 15

16 A másik általam fontosnak vélt hazai forrás a Magyar sport szellemi körképe (Földesiné, 1996), amely a sportéletet három szemszögbol vizsgálja: 1) Elvek és tények a rendszerváltás utáni hazai sportéletben, 2) Adatok és információk a mai magyar testnevelésrol és sportról, és 3) A magyar sport legfontosabb dokumentumai a rendszerváltás után. A kötet azzal a céllal jött létre, hogy egy országos felmérés eredményeit közölje, mely az akkori sportélet valamennyi fontos területét elemezze. A témánk szempontjából jelentos Földesiné (1996) tanulmánya, amelyben megemlíti, hogy a szerkezeti átalakulás legfontosabb jellemzoje a sportszervezetek, a sportszövetségek, a sportklubok, a MOB függetlenné válása. Igaz, hogy ez a függetlenség már ban elindulhatott volna. Ahogyan a dolgozatban késobb errol bovebben szó lesz, a z államosított sport teljes társadalmasodása az évi II. törvény beiktatása után valósulhatott meg. A sportszférát az egyesülési törvény életbe lépése felkészületlenül érte és miként sok más társadalmi alrendszerben, a sportban is lassabb és bonyolultabb az átalakulás, mint ahogyan azt a rendszerváltás kezdetén feltételezték (Földesiné, p. 47). Ugyanígy, a sportban bekövetkezett legfontosabb változásokat sporton kívülrol kezdeményezték. A tanulmány azzal zárul, hogy a szerzo a sport muködoképességének megorzése, esetleges fejlesztése érdekében aktív lépésekre szólít, mivel még mindig nem látszik a kivezeto út, az elérendo és elérheto jövokép (p.49). A szakirodalmat kutatva világos, hogy nem magyar sajátosság, hogy hiányoztak sokáig a sportpolitikát érinto tudományos kutatások. A nemzetközi szakirodalom sem tud felmutatni a téma iránt érdeklodo szakemberek és kutatók, valamint a felelos döntéshozók számára nagyszámú, megalapozott kutatási eredményt. Laurence Chalip 1996-ban megjelent, Gondolatok a nemzeti sportpolitikáról címet viselo tanulmánya elsosorban az angolszász szakirodalom alapján gondolkodtatta el az olvasókat, hogy vajon miért is oly kevés s sportpolitikát, sportpolitikákat elemzo, értelmezo és összehasonlító kutatás. Holott érvel szerzo épp a világrendszer átalakulásának nagy kihívásai is azt mutatják, hogy a nemzeti sportpolitikai hagyományok és útkeresések leírása, valamint ezek összehasonlítása adhat csak megfelelo szakmai és tudományos alapot a világ nagy trendjei mögötti lokális eltérések megértéséhez. Chalip a nemzetközi esettanulmányokat magában foglaló tanulmánykötet bevezetojeként nem 16

17 tud és nem ír elo egyetlen követendo modellt sem a sportpolitika területén. Országonként, sot, a föderatív berendezkedésu államok esetében régiónként is, számos eltéro, létezo és legitim sportpolitikai irányzatot ismert a tanulmány(-kötet). Két, egymásnak látszólag ellentmondó jelenséget emelt ki Chalip definitíven értelmezo tanulmánya. Az egyik ilyen jelenség az, hogy a köznapi nyelvben a sport a játék (play) és a játszás (game) kategóriájába esik. Amennyiben a sport csak játék erre utal akaratlanul is a nyelv és a nyelvhasználat úgy tunhet, hogy a sport, mint olyan kevésbé fontos, mint az oktatás, a szociális jólét, vagy épp a nemzetvédelem. Ha sport, mint olyan csak játszás, úgy az értheto módon kevésbé fontos, mint a bunmegelozésbunüldözés, a közegészség ügye, vagy a környezet minoségének gondja. A sportpolitikával foglalkozó tanulmány(-kötet) természetesen elveti ezt a megközelítést, azzal a kézenfekvo magyarázattal, hogy az egyéni sport-programjaink összeállításakor hasonlóan járunk el, mint gyermekeink nevelésekor, oktatásakor és szocializálásakor. A sport elvitathatatlan hatással van a szukebb és a legtágabb közösségeink egészségi-, mentális stb. állapotára, s környezetünkre is. Emellett a sport elvitathatatlan az angolszász világban egészen más jelentéssel, mint hazánkban nemzetépíto szerepet is játszik, nem beszélve a hetvenes évek óta nyilvánvaló, valódi nemzet(-ek)közi diplomáciai tartalékiról sem, például! Miközben a neoliberális doktrínáktól sokszor megszédült kelet-európai közvéleményformálók és döntéshozók dogmaszeruen kezelték az államtalanítás üdvtanát, addig a nyugati féltekén egyre eroteljesebbé vált a közösségi, állami és kormányzati felelosségvállalás, beavatkozás a sportba: mindaz, amit Chalip sportpolitikáknak nevez. Ez a folyamat a kétpólusú világban szintén világ- és nagypolitikai eredetu volt, ám évtizedek óta a jóléti állammal kapcsolatos megoldási kísérletek eredoje. Magyarán, a demokratikus és fejlett piacgazdasággal rendelkezo országok sportpolitikája nem az aktuális kormányok pártállása, ideológiai, világnézeti koncepciójának szakmapolitikai implementálása: nincs ma azonosítható (neo-) liberális, konzervatív és/vagy szociáldemokrata állami és kormányzati sportpolitika. Az átmeneti kelet-európai politikák és közvélemények számára különösen érdekesek a Chalip tanulmányában és az azt követo esettanulmányokban is megjeleno képlet(ek), mely szerint a fejlett és a fejlodo világ Chalipnál és szerzotársainál is elsosorban és hangsúlyozottan kormányzati sportpolitikában nem a hatalmon lévo nemzeti kormányok pártpolitikai 17

18 és világnézeti hovatartozása a vízválasztó, hanem a jóléti államhoz és társadalomhoz való optimista vagy épp szkeptikus viszony. Tovább színezi a helyzetet az a nemzetközileg általános tendencia, hogy az utóbbi évtizedek nagy átalakulásai során az egyes országokon és országcsoportokon belül (gondoljunk csak az Európai Unióra!) s különbözo szintu és területi illetékességu struktúrák egymás között is versenyeznek az egye sportpolitikákon belül az illetékességekért. A számos magán és közösségi struktúra át- és átszövi, igen gyakran átfedi egymást (Chalip, 1996). A tanulmánykötet fel is sorol számos olyan közelmúltbeli konfliktust, amelyben épp a fenti struktúrák közötti illetékességi verseny és viszály kristályosodott ki. A reprezentatív tanulmánykötet esettanulmányaiból a sportpolitika Magyarországon címu magyar esettanulmány szerzoje Földesi(-né) Szabó Gyöngyi az is kitunik, hogy a világban lezajló nagy átmenet (a kétpólusú világrendszer megszunését követo idoszaknak a jóléti társadalommal kapcsolatos útkereséseiben nem lehetett olyan nemzetközi sportpolitikai szabványról-szabványokról beszélni, amelyeket bármely poszt-szocialista tranzitország automatikusan átvehetett volna. Az egyes nemzeti a kötetbol kituno módon, általában kormányzati sportpolitikák egy több évtizedes átalakulás és útkeresés nyomait viselték magukon a kilencvenes évek elején, s még az Európai Unió tagországaiban, valamint az amerikai kontinens fejlett országaiban, valamint Ausztráliában sem lelhettek fel az érdeklodok egységes, és automatikusan lemásolható kormányzati sportpolitikát (policy) és politikai stratégiát, koncepciót (politics). Földesiné az elozo publikációt még kettovel toldotta meg és mintegy könnyítette meg a téma megértését és elemzését (2004, 2002). Mindketto a magyar sport széles köru jellemzésével foglalkozik, méghozzá bemutatkozó, leírás jellegu tanulmányokkal. A sport szerkezetének és a sportpolitikának megközelítésének szempontjaiból mindenképp fontosnak véltem oket, tartalmában azonban az információ nagy részét az eredmények között említem majd meg. Amit mégis itt kell megemlítenem, hogy a Földesiné (2004) tanulmány az állami és civil szféra szerepét, szerkezetét és feladatait ismerteti. Helyet kap a rendszerben a Gyermek, Ifjúsági és Sport Minisztérium, (GYISM), a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), Nemzeti Szabadido Sportszövetség NSZSZ), Nemzeti 18

19 Sportszövetség (NSSZ) és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége is (FONESZ). Nemcsak hogy helyet kap, hanem egymáshoz viszonyulásukra, jellemzoire is rávilágít. A szerzo rávilágít a kormányzati oldal, a civil szféra és a kiemelt köztestületek viszonyaira, és helyzetére. Jelen dolgozatnak ezen témák feldolgozása nem feladata, ezért itt nem is tárgyalom oket. A politika döntések alátámasztásához a nemzetközi szakirodalomban is találtunk olyan munkákat, amelyek ismerete elosegítheti a társadalmi érdeku sportpolitikai döntések hatékonyságának növelését. Az ilyen jellegu munkák közül kiemelni kívánom Worldwide experiences and trends in Sport for all (2002) tanulmánykötetet, mely Lamartine DaCosta and Ana Miragaya szerkesztésében öt földrész szakemberei segítségével közöl sportpolitikai információkat. A tanulmányok az egyes országok képviseloi tollából ismertetik hazájuk sportjának rövid történetét, nemzeti sportjuk intézményrendszerét és struktúráját, a sport különbözo területeinek finanszírozását, a Sport for All mozgalommal kapcsolatos stratégiát, az országok sportjára ható legfontosabb kulturális és társadalmi tényezoket. a tanulmányok képet adnak arról is, milyen a munkamegosztás a hivatkozott országok szabadidosportjának muködtetésében az állami, üzleti és civil szféra között. A könyv tanulmányainak kritikai elemzése önálló dolgozat tárgya lehetne és bizonyára megérné sok hasznos tanulsággal szolgálna. 19

20 3. Módszerek Hogy miként jutottunk idáig, hogy mi vezetett a segélykéro kiáltvány, a Fehér könyv megírásához, ezt szeretném majd az alábbiakban - a Fehér könyvhöz hasonló módon körbejárni. Ehhez a Fehér könyv sugalmazása ellenére, elsosorban a Magyar Köztársaság Országgyulésében, plenáris üléseken (tehát nem a bizottságokban) elhangzott különbözo, sporttárgyú beszédeket és vitákat veszem górcso alá, legyenek azok kormányzati törvény-eloterjesztések, interpellációk, napirend elotti felszólalások, törvénytervezetek vitái, stb. A sport, mint a rendszerváltó Magyarország új közjogi berendezkedésének legfontosabb politikai intézménye, az országgyulés ülésnapjainak vitatémája már az elso kormányprogram vitájában is felbukkant. Ettol, az május 23.-i ülésnaptól érdemes figyelemmel kísérni azt, hogy a magyarországi sport különbözo kérdései hogy s milyen összefüggésben kerültek a Magyar Köztársaság Országgyulése elé. Ahogy a bevezeto fejezet adatolta, hogy a sportpolitikai útkeresések mögül jó évtizedig hiányzott az egységes szakmai koncepció, úgy a Magyar Köztársaság Országgyulésének plenáris üléseinek jegyzokönyvei alapján azokat a sportra vonatkozó politikai parakoncepciókat szeretném rekonstruálni, amelyek a kilencvenes években igyekeztek megszabni a magyar sport gazdasági, társadalmi és politikai viszonyait. Ahogy a rendszerváltást megelozo idoszak direktíva típusú dokumentumainak elemzésébol egyértelmuen kitunhet, ezek a szövegek legalább annyira reflektáltak az aktuális társadalmi, politikai (sport-) valóságra, mint amennyiben azt befolyásolni, megváltoztatni, fejleszteni kívánták. Nem utolsósorban, a szövegekben megbújó világnézetek és társadalomképek mellett felsejlenek azok a ki nem kristályosodott, ám egyáltalán nem ideológia- és politikamentes nézetek, amelyek a magyarországi sport társadalmi, gazdasági és politikai hasznára, szerepére vonatkoztak. Dolgozatomnak ez a része úgy épül fel, hogy a Magyar Köztársaság Országgyulése plenáris üléseinek jegyzokönyveiben, idorendi sorrendben sorra veszem és bemutatom azokat a sporttárgyú felszólalásokat, amelyek az elso három országgyulési ciklusban elhangzottak. Rögtön az elején tisztázni kell, hogy itt nagyszámú egymástól tárgyukban, stílusukban és mufajukban roppant különbözo szövegekrol van szó. 20

21 Ahogy, tehetjük hozzá, a nagy szövegkorpuszban, az országgyulési jegyzokönyvben általában. Megtalálhatók itt törvényeloterjesztések, törvényjavaslatok vitái, napirend elotti felszólalások, interpellációk, miniszteri válaszok, stb. Mind a sport, mint olyan költségvetési helyérol, súlyáról, a sportélet szabályozásáról, a sportot érinto gazdasági környezet törvényesítésérol, a sportszervezetekrol, mind egyedi, úgy nevezett single issuek-ról találhatunk változó mélységu és súlyú politikai szövegeket. E szövegek egyvalamiben megegyeznek: bennük formálódott, artikulálódott a rendszerváltás korának és az azt követo éveknek mindenféle sportpolitikai koncepciója. Ebbol a szempontból még senki sem gyujtötte ki és elemezte önálló egységként, ha tetszik: szövegkorpuszként ezeket a politikai szövegeket. Holott, az 1990 utáni hazai közjogi berendezkedés alapján, vitán felül e szövegek tekinthetok mindenféle, a magyarországi sportpolitikára vonatkozó vizsgálat legalapvetobb, megkerülhetetlen forrásainak. A napjainkra eldurvulva megmerevedni látszó belpolitikai csatározások és az egyre nehezebben minosítheto pártpolitikai közbeszédek idején visszamenolegesen is csak a nyilvánosság elott elhangzott és a nyilvánosság számára ellenorizheto szövegekben megmutatkozó (sport-) politikákat lehet és érdemes tisztességgel feltárni. E dolgozatban nem tudunk foglakozni, még akár a legközkeletubb publicisztikai, politológiai közhelyszámba meno ple tykákkal, elképzelésekkel és összeesküvéselméletekkel óta a magyar politika, és így a sportpolitika dönto kérdései a Magyar Köztársaság Országgyulésén kerülnek megvitatásra, formálódnak döntésekké. És ugyanitt artikulálódtak, artikulálódhattak a magyar sportéletet, sporttársadalmat új pályára állító szakmapolitikai koncepciók. E dolgozat elkészítésekor fontosnak tartottuk megszólaltatni azokat a legmagasabb beosztásban lévo sportvezetoket, sportpolitikusokat, akik az általam tárgyalt idoszakban a magyar sportot irányították, a sportpolitika meghatározói voltak. E célból alapos mélyinterjúkat készítettem hat olyan személyiséggel, akik a magyarországi sportirányítás, sportpolitika meghatározó vezetoi voltak a rendszerváltást közvetlenül megelozo évektol napjainkig. Hogy a teljes névsor összeállhatott és mindenki véleménye és tapasztalata megjelenhet e tanulmányban, abban bizonyosan szerepet játszik e sorok írójának kettos státusza. Az interjúkat 2004 tavaszán készítettem oly módon, hogy a válaszadók egymás válaszait 21

22 nem ismerhették, miközben ugyanazokra a kérdésekre, jelenségekre kérdeztünk rá. A kérdések három nagy témakörre vonatkoztak. A legelso a sportpolitika fogalmára, funkciójára vonatkozott. A következo pontban arra voltunk kíváncsiak, hogy a dolgozat mellékletében is bemutatott idomérleg adatokat hogyan értékelik, az adatok mögötti lehetséges társadalmi valóságot milyen társadalmi, politikai okokra vezetik vissza. Külön kérdés volt a rendszerváltás elotti és a rendszerváltás utáni sportpolitikai stratégiák megítélése. Az interjúk elemzését megnehezítette az a körülmény, hogy bizonyos kérdésekre egyes válaszadók nem vagy csak kitéro választ adtak. Ez a körülmény, ha áttételesen, de nagyban megnöveli az egyes interjúk alanyainak feltételezett oszinteségét, ami reményeim szerint az eredményekbol is kitunik. 22

23 4. Történeti áttekintés Még egy ilyen vázlatos történeti bevezetonek sem lehet az a feladata, hogy minosítsen korszakokat, valóságos folyamatokat. Inkább törekszünk az alábbiakban e folyamatok, a mindenkori sportpolitika és a valóságos sportélet vázlatos leírására. Ebben azt a módszert választottuk, hogy eloször a téma szempontjából nemzetközileg fontos tényezoket tárjuk fel, majd az ötvenes évektol a hetvenes évek végéig, nyolcvanas évek elejéig kiadott (megjelent) jellegzetes, hivatalos hazai sportpolitikai dokumentumokat elemzzük kritikusan. Ennek során elsosorban nem az ezekben a dokumentumokban megjeleno propagandisztikus elemekre és a fényes jövot vizionáló, ígéro direktívákra koncentrálunk. Azokat is bemutatjuk, hisz fontos tudnunk, hogy mit is kívánt és ígért a központi (sport- ) politika. Ám e hivatalos dokumentumok, források elemzésekor elsosorban az azokban akaratlanul is megjeleno deskriptív, a mufaj okán elsosorban kritikai önkritikai részekre, elemekre fókuszáltunk. Ha közvetetten is, de ezekben a dokumentumokban, forrásokban is ott rejlenek a korabeli valóság tényei, hisz amin folyamatosan javítani, változtatni akart az aktuális sportpolitika, azt a vonatkozó, aktuális dokumentumban jelezni kellett. Szerencsénkre ezt majd minden esetben megtették, így nyílt lehetoség arra, hogy bemutathassuk az elmúlt évtizedek sportpolitikai dokumentumaiban, irányelveiben, direktíváiban felbukkanó aktuális helyzetjelentéseket is. Az alábbi áttekintés nem kíván a magyarországi sportélet, a testnevelési és sportmozgalom politika- és társadalomtörténeti összefoglalója lenni. Nem kívánjuk részletesen ismertetni a hazai sportmozgalom, sportélet politikai, szakmai irányításának szervezeti változásait, azokat csak jelezzük a megfelelo helyeken. Az alábbi rész történeti vázlat és bevezeto kíván lenni a dolgozat mélyebb kutatásokon, elemzéseken nyugvó részéhez. E történeti áttekintést mégis elengedhetetlennek tartjuk, hisz a jelen és a közelmúlt sportpolitikai folyamatainak, a lehetséges közeljövo sportpolitikájának pozicionálásának az elmúlt évtizedek öröksége megkerülhetetlen és felülírhatatlan kontextusa. Sot! Nemcsak kontextus, hanem olyan, számos elemében velünk élo társadalmi és politikai valóság, amit figyelmen kívül hagyni nem lehet. 23

24 4.1 Sport társadalom politika társadalomtörténet A divat, a szórakozás, a design, a szabadido, a rekreáció, a sport és ezek közös metszetei átszövik mindennapi életünket. Úgy vélem ritkán vesszük ezeket eléggé komolyan. Olyan mélyebb társadalmi jelenségek felszíneinek tunnek hétköznapi életünk e formái, mint a munka, a politika, vagy éppen a családi élet. A kemény vagy keménynek tuno társadalmi, politikai struktúrák tükreinek, leképezéseinek tekintettük e jelenségeket, mely jelenségek a médiával együtt a pop-, vagy tömegkultúra körébe soroltunk. A XX. század végére kiderült, hogy a posztindusztriális társadalmakban a popkultúra és így a sport is több annál, sem mint azt korábban képzeltünk. E kultúra és e kultúra iparai, a reklámtól és az azzal szorosan összefonódó médián keresztül a sportig, a modern (egyesek szerint: posztmodern) társadalmakban egyenesen húzóágazatokká váltak. Manapság senki sem csodálkozik, ha egyes sportcsillagok ára, igazolási díja megegyezik egy közepes-nagyobb magyarországi város éves költségvetésével, ha éppen nem haladja azt meg. A modern tömeg- és versenysport jelensége elválaszthatatlan a modern popkultúrától, ahogy a modern popkultúra elválaszthatatlan az ipari (tömeg-) társadalom nagyvárosaitól. Közhely, és mint olyan minden klasszikus sporttörténetbol tudható, hogy már a régi görögök is ismerték a sportot. Minden korszaknak, civilizációnak megvolt a maga jellegzetes szabadidos tevékenysége s így sportja, sportjai is. Megjegyzendo, hogy mindaz, amit az irodalomból sportként ismerünk, a kapitalista tömegtársadalmak kialakulását megelozo évszázadokból, évezredekbol az uralkodó osztályok férfi tagjainak volt a privilégiuma. Az ipari forradalom által kiváltott alapveto és forradalmi társadalmi változások között említhetjük a pihenés, a szabadido szisztematizálódását. Az ipari forradalom legnagyobb eszköze a gyár és a gyári munka alapvetoen új módon szabályozta az idot. Új és sosem látott módon választotta el a munkaidot a munkán kívüli idotol. A nem munkaido a preindusztriális korszakokban ismeretlen módon vált üres- (értsd: szabad) 24

25 idové, melyet be kellett valahogy tölteni. Természetesen az említett folyamat nem egyidejuleg és nem egyetemlegesen zajlott le a világon, de még Európa nyugati felén és Észak-Amerikában sem. Általában elmondható, hogy még a XIX. században is a szórakozó pihenés (leisure) a vagyonos osztályok elojoga volt s csak a XX. század elején ért le a társadalom alsóbb osztályaihoz, mint az üres -, szabadido eltöltésének módja. 4.2 Modern tömegtársadalom és sport. A politika színrelép A modern sport mint új társadalmi jelenség az indusztrializált tömegtársadalom terméke. A hagyományos társadalmak hagyományos sportjától alapvetoen különbözik a modern ipari, majd posztindusztriális társadalmak sportja, sportélete. Szigorúan a modern sportnál maradva az alábbiakkal jellemezheto ezen új társadalmi jelenségek: 1. A modern sport élesen elkülöníti a résztvevoket és a nézoket. 2. A modern sportokat egységesített szabályok szerint és egységes körülmények között, szigorúan korlátozott tér(b)en és idoben uzik. 3. A modern sport, mint értékeket hangsúlyozza a fegyelmet és a szervezettséget, ami természetesen vezet el a professzionalizmus megjelenéséhez. 4. Hosszú szabálykönyveket, kiterjedt bürokráciákat, nemzeti, majd nemzetközi szintu sporthatóságokat teremt magának. 5. Azzal, hogy egy szuk embercsoport sporttevékenységét tömegek nézik, követik figyelemmel, az urbanizált társadalmakban a sport jövedelmi és gazdagságforrássá vált. 6. A fentiekkel összefüggésben a modern sport megteremti saját médiumait és a hozzájuk kapcsolódó iparágakat. 7. A kommercializmus, a professzionalizmus elterjedésével alapveto feszültséget generált a modern sport a formalizált látvány- és versenysport, valamint az általános sport-éthos között. Ennek legnyilvánvalóbb megjelenési formái az amatorizmus és profizmus, az elidegenedett és institucionalizálódott versenysport és a tömegsport közötti állandósulni látszó ellentétek (Allison, 1986; Dunning, 1986). A fenti jelenségek mellett a sporttörténészek még azt is megemlítik, hogy a modern társadalmak modern sportja kódolt módon politizált. A modern sport, politikailag 25

26 hasznos, hasznosítható forrás. Akár a testet, akár a lelket, (a gyakran manifeszt módon politizált) szellemet helyezte aktuális (sport-) propagandája középpontjába a modern politika, a sport mindig a politikai szocializáció kiemelt és hangsúlyozott eszköze volt a legújabb-korban. Függetlenül az aktuális politikai üzenettol, lett légyen szó a felsobbrendu német nemzeti szellemrol, a brit virtusokról, az amerikai kapitalizmus metaforájáról, az afrikai nacionalizmusok modernizációjának szimbólumáról vagy épp a létezo szocializmus, a szocialista életmód felsobbrenduségérol (Allison, 1986). A modern tömegtársadalom intézményei, a kapitalista vállalkozásoktól a politikai szervezeteken, pártokon keresztül az államig bezárólag igen hamar felismerték a sport szocializáló hatását. Továbbá felismerték, hogy a sport kiváló médium is lehet e modern intézmények propagálásában, reklámozásában: a tömegek elérésében. A modern ipari tömegtársadalomhoz hasonlóan a modern sport is brit földön jött létre. Gyökerei a brit középosztály magániskoláihoz nyúlnak vissza, azokhoz az iskolákhoz, amelyek a Brit Birodalom uralkodó elitjét képezték. A középosztály gyermekeinek tömeges megjelenése a brit elitképzo intézményekben kikényszerítette az iskolai sportélet szervezetté válását. Szabályok limitálták az agressziót és biztosították a fair play-t. A századforduló brit birodalmi ideálját, az izmos keresztényt segítette kitermelni az egyre növekvo sport-kultusz. A szervezett sport elérte az egyetemeket, majd volt diákok független sportklubokat alapítottak. Az iskolák közötti sportrendezvények, versenyek, és a független klubok versengései vonzották a tömegeket ra számos sportágnak létezett már Angliában szabálykönyve és versenyszabályzata. A brit kultúrimperializmus eredményeként a szervezett sport a civilizált világban hamar elterjedt. Az úgynevezett brit örökségben éles határ húzódott meg az amator és a professzionális (látvány-)sport között. Az amator sport sokáig a privilegizált osztályok sajátja maradt. A munkásosztály moráljáért, a gyáron kívüli idotöltésükért aggódó egyházak, iskolák, önkormányzatok, iparvállalatok és nem utolsó sorban a hadsereg a sportból sokáig törvényekkel is kirekesztett munkások számára a századelotol kezdve igyekezett megteremteni a tiszteletreméltó és szervezett sportolás lehetoségét. Számos professzionális futballklub egyházi vagy ipari kezdeményezésre jött létre. Vallásosszociális szervezetek, mint a YMCA, a cserkészek kezdték el a munkások testét 26

Civil álom és politikus állam. Adalékok a civil sportszervezetek státuszának legújabb-kori politikatörténetéhez Magyarországon

Civil álom és politikus állam. Adalékok a civil sportszervezetek státuszának legújabb-kori politikatörténetéhez Magyarországon Semmelweis Egyetem Nevelés- és Sporttudományi Doktori Iskola Civil álom és politikus állam Adalékok a civil sportszervezetek státuszának legújabb-kori politikatörténetéhez Magyarországon PhD disszertáció

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg UISZ jelentes.qxd 2006. 10. 21. 16:40 Page 4 Tisztelt Olvasók! Több okból vállaltam el, hogy e könyvnyi lapszámot mindenki figyelmébe ajánlom, akinek felelõssége és dolga van gyermekeink és ifjúságunk

Részletesebben

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban. 10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez ELŐTERJESZTÉS az önkormányzat sportrendeletéhez Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ez a jog többek között a rendszeres

Részletesebben

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról Segesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Transparency International Magyarország. Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató. Budapest. Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr!

Transparency International Magyarország. Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató. Budapest. Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr! KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA ELNÖK Transparency International Magyarország Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató Budapest Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr! Köszönettel vettük, hogy véleményezés és észrevételezés

Részletesebben

13/2000. (V. 18.) RENDELETE

13/2000. (V. 18.) RENDELETE ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 13/2000. (V. 18.) RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT TESTNEVELÉS ÉS SPORT, AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS, A HELYI TESTNEVELÉS ÉS SPORTTEVÉKENYSÉG TÁMOGATÁSÁRÓL

Részletesebben

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4 virtuális tudásközpontoknak közvetlen politikai befolyástól és gazdasági kényszertõl függetlenül kell mûködniük. E célból tanácsos ezeket a központokat legalább a legfontosabbakat virtuális autonóm közigazgatási

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Sportszervező BSc. Érvényes: a januári záróvizsgától

ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Sportszervező BSc. Érvényes: a januári záróvizsgától ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR Sportszervező BSc. Érvényes: a 2017. januári záróvizsgától A tételsor: A sport világa 1. Ismertesse a sport és a sporttevékenység fogalmait! Milyen funkciói vannak a sportnak? Melyek

Részletesebben

Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira

Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira Balázs Éva EXPANZIÓ KÖZÉPFOKON Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira Bevezetés A két világrendszer a rövid 20. század csaknem egész idõszaka alatt kölcsönös kihívást jelentett egymás

Részletesebben

A Törvénygyár vagy vitafórum? című konferencia és ami kimaradt belőle

A Törvénygyár vagy vitafórum? című konferencia és ami kimaradt belőle Mitől parlament egy törvényhozó szerv? SZABÓ ZSOLT Mitől parlament egy törvényhozó szerv? A Törvénygyár vagy vitafórum? című konferencia és ami kimaradt belőle A fenti kérdés kapcsán néhány találó felvetés

Részletesebben

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól

Részletesebben

Iskolai testnevelés és diáksport az önkormányzati politikában

Iskolai testnevelés és diáksport az önkormányzati politikában Iskolai testnevelés és diáksport az önkormányzati politikában Dr. Gémesi György Nemzeti Sportszövetség elnöke Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), 1123 Budapest Alkotás u. 44. AULA

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Öreglak Községi Önkormányzat Képviselő testületének 2/2004. (I. 30.) számú rendelete a sportról (egységes szerkezetben a módosításra kiadott 13/2009. (IX. 18.) számú rendelettel) Öreglak Község Önkormányzata

Részletesebben

Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL

Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL Bak Község Önkormányzatának Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

2011. Július 4. Czene Attila államtitkár Nemzeti Erőforrás Minisztérium Sportért Felelős Államtitkárság

2011. Július 4. Czene Attila államtitkár Nemzeti Erőforrás Minisztérium Sportért Felelős Államtitkárság Változóban a sport A sportfinanszírozás új rendszere Magyar Sport Háza 2011. Július 4. Czene Attila államtitkár Nemzeti Erőforrás Minisztérium Sportért Felelős Államtitkárság A kormányzat sportpolitikai

Részletesebben

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Tilinger Attila okleveles közgazdász A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI TÉRSÉG PÉLDÁJÁN

Részletesebben

A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása

A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Buday-Sántha Attila A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása Doktori

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

Valószínűleg kevés szakma létezik, amellyel szemben a társadalom olyan ellentmondásos követelményeket támaszt, mint a tanároké."

Valószínűleg kevés szakma létezik, amellyel szemben a társadalom olyan ellentmondásos követelményeket támaszt, mint a tanároké. Valószínűleg kevés szakma létezik, amellyel szemben a társadalom olyan ellentmondásos követelményeket támaszt, mint a tanároké." Hivatás: Lelki megszólítottság meggyőződés Mesterség: Speciális arculat,

Részletesebben

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA Hatályos: 2015február 01 napjától TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETŐ 3 I FEJEZET 4 A KIEMELT EDZŐ PROGRAM CÉLJA, HATÁLYA 4 II FEJEZET

Részletesebben

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5.

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5. Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben Szijártó Zsolt 2011. december 5. Egy idézet Most felém fordult. Elgörbült sz{jjal, gyűlölettel

Részletesebben

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról Kőröshegy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmánya 44/A. (2) bekezdésének

Részletesebben

A történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára. Kritika és válasz

A történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára. Kritika és válasz A történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára Kritika és válasz Érdeklődéssel olvastuk Repárszky Ildikó és Dupcsik Csaba elemzését a történelem érettségi szerkezetében

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 6/2003. (IV.7.) KT. sz. rendelete

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 6/2003. (IV.7.) KT. sz. rendelete Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 6/2003. (IV.7.) KT. sz. rendelete az önkormányzat testnevelés és sport feladatairól, a helyi testnevelés és sporttevékenység támogatásáról Sarkadkeresztúr

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete a sportról Mihályháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kötelező és az önként vállalt önkormányzati

Részletesebben

A rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS DECEMBER 3.

A rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS DECEMBER 3. A rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS 2018. DECEMBER 3. Az előadás szerkezete Mit jelent a rendszerparadigma? Szocializmus vs kapitalizmus A nyugati civilizáció fejlődésének fő

Részletesebben

A rendszerváltástól a struktúraváltásig

A rendszerváltástól a struktúraváltásig Bartha Eszter A rendszerváltástól a struktúraváltásig Valuch Tibor (2015) A jelenkori magyar társadalom Budapest: Osiris 1989 Klaus von Beyme szavaival valóságos fekete péntek volt a társadalomtudomány

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN

KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN Foglalkoztatáspolitika: problémák és megoldások (Csoba Judit Czibere Ibolya [szerk.]: Tipikus munkaerõ-piaci problémák atipikus megoldások, Kossuth Egyetemi Kiadó,

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről BAJCSI ILDIKÓ Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, Fórum

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés

MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés Dr. Gyökér Irén egyetemi docens 2012 ősz Jegyzetek, diasorok - ÜTI honlap http://www.uti.bme.hu/cgibin/hallgato/tantargyak.cgi?detail=true&tantargy_id=15035 Folyamatos számonkérés:

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

Miért van szükség közigazgatási minimumra?

Miért van szükség közigazgatási minimumra? Dr. Dudás Ferenc közigazgatási elemzõ, az MKKSZ szakmapolitikai vezetõje, a KözigPress fõszerkesztõje Miért van szükség közigazgatási minimumra? Iránymutató és példaadó Mesterek után mindig nehéz szólni.

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2003. (XI.27.) rendelete a sportról

Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2003. (XI.27.) rendelete a sportról Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2003. (XI.27.) rendelete a sportról Balatonfüred Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény 61. (1) és

Részletesebben

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor...

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... 1 1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... Örkény Antal Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1956 emlékének és mai megünneplésének van-e jelentősége a fiatal generáció számára.

Részletesebben

1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában

1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában Miklós Tamás A tudományos könyvkiadás lehetõségei 1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában Bár a magyar tudományos könyvkiadás ma elevennek, gazdagnak látszik, jó

Részletesebben

Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek

Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek 5. Bognár Zoltán Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek A trianoni határmódosításokat követően kisebbségbe került erdélyi magyar etnikum 1 elitje meghatározóan

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések. 1. A rendelet hatálya. 1. E rendelet hatálya kiterjed

I. Fejezet. Általános rendelkezések. 1. A rendelet hatálya. 1. E rendelet hatálya kiterjed Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2010. (V.25.) önkormányzati rendelete az önkormányzat testnevelés és sportfeladatairól, a helyi testnevelés és a sporttevékenység

Részletesebben

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Fórum Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Pongrácz Tiborné Hüttl Marietta egész aktív pályáját a ma már patinásnak mondható Népességtudományi Kutatóintézetben töltötte. Az ifjú munkatárs hamarosan

Részletesebben

Új kihívások, régi válaszok a magyar versenysport utánpótlás nevelésben

Új kihívások, régi válaszok a magyar versenysport utánpótlás nevelésben Új kihívások, régi válaszok a magyar versenysport utánpótlás nevelésben Velenczei Attila Kutatóhely: Nemzeti Sport Intézt és SE-TSK, Társadalomtudományi Tanszék Témavezető: Földesiné Dr. Szabó Gyöngyi

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Nemzetközösségi intézmény

Nemzetközösségi intézmény Kötõ József Nemzetközösségi intézmény Abból az igazságból kell kiindulnunk, hogy szerencsésebb dolog arról vitatkozni, hogyan tegyük lakhatóbbá házunkat, mint az otthon hiányáról panaszkodni. A Sapientia

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete /egységes szerkezetben/ Az Önkormányzat helyi sporttevékenységgel kapcsolatos feladatairól és kötelezettségeiről,

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar

Részletesebben

PhD értekezés tézisei

PhD értekezés tézisei PhD értekezés tézisei Szabadidostruktúra és fizikai rekreáció Magyarországon 1963-2000 között, életmód-idomérleg vizsgálatok tükrében dr. Gáldi Gábor Budapest 2004 1. A témaválasztás indoklása, a kutatás

Részletesebben

Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskola

Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskola Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskola AZ ÁLLAM SZEREPVÁLLALÁSA A MAGYAR FILMMŰVÉSZET ÉS FILMIPAR 2004-2014. KÖZÖTTI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MOZGÓKÉPÖRÖKSÉG MEGŐRZÉSÉRE

Részletesebben

Sportközgazdasági Szakosztály. perspektívái

Sportközgazdasági Szakosztály. perspektívái Sportközgazdasági Szakosztály A sportközgazdász képzés jelene és perspektívái Közgazdász Vándorgyűlés Eger, 2017. szeptember 8. Előadó: Prof. dr. habil Borbély Attila PhD, MBA Debreceni Egyetem, egyetemi

Részletesebben

Így választott Budapest

Így választott Budapest SZABÓ SZILÁRD Így választott Budapest Ignácz Károly: Budapest választ. Parlamenti és törvényhatósági választások a fővárosban 1920-1945 Napvilág Kiadó, h. n. 2013, 199 o. Ignácz Károly történész, a Politikatörténeti

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, november 22. Enyedi György Emlékülés

Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, november 22. Enyedi György Emlékülés Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, 2017. november 22. Enyedi György Emlékülés A bizarr cím indokolása Enyedi Györgyöt személyisége és kutatói habitusa távol tartotta a politikától

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 23-ai rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 23-ai rendkívüli ülésére Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI Az idegen nyelv érettségi vizsga célja Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

A KÖZFELADATOK KATASZTERE

A KÖZFELADATOK KATASZTERE A KÖZFELADATOK KATASZTERE A közfeladatok katasztere 2/5 1. A közfeladatok felülvizsgálata és a közfeladatok katasztere A közigazgatás korszerűsítése a világban az elmúlt másfél-két évtizedben vált központi

Részletesebben

50/2004. (XI.18.) Dabas Város Önkormányzati Rendelete. A sportról

50/2004. (XI.18.) Dabas Város Önkormányzati Rendelete. A sportról 50/2004. (XI.18.) Dabas Város Önkormányzati Rendelete A sportról Dabas Város önkormányzatának Képviselő-testülete a sportról szóló 2004. évi I. törvény 55 (6) bekezdése felhatalmazása alapján a kötelező

Részletesebben

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Koncz Gábor A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Immár negyedszázad távlatából, messziről vagy kívülről nézve, összemosódnak a hónapok, egymásba csúsznak az évek eseményei.

Részletesebben

PHD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

PHD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI ÉS MAGYAR JOGI SZABÁLYOZÁSRÓL A KÖRNYEZETJOGI ALAPELVEK, KÜLÖNÖSEN A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS TÜKRÉBEN PHD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZERZŐ: TAHYNÉ DR KOVÁCS

Részletesebben

Vágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel

Vágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel Vágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel Napilapcsoportunk kiadója egy EU-s pályázat keretében online kutatást végzett az Európai Unió kohéziós politikájának és úgy általában, Európának

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR

Részletesebben

Társadalmi Etikai Kódex

Társadalmi Etikai Kódex Társadalmi Etikai Kódex Magunkért Mozgalom 2017. április 30. A Kódex célja A Kódex azokat az értékeket és magatartási normákat foglalja össze, amelyeket elvárhatunk a mai kor emberétől, származástól, nemtől,

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA Nyíregyháza, 2010. május Készült a Felső-Tisza Alapítvány megbízásából. Szerkesztette: Filepné dr. Nagy Éva Katona Mariann Tóth Miklós Lezárva 2010. május 31-én. Nyíregyháza,

Részletesebben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben Iskolakultúra 1999/6 7 Hoffmann X Rózsa A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben A mögöttünk álló év legtöbbször hallott-olvasott, oktatásüggyel kapcsolatos kifejezése minden bizonnyal a minőségbiztosítás

Részletesebben

Rieder Gábor. A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia

Rieder Gábor. A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia Rieder Gábor A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia PhD disszertáció tézisei Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténet-tudományi Doktori Iskola A doktori iskola

Részletesebben

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u. EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.10/b Telefon: (06-1) 209-0619 E-mail: sportkozpont@ppk.elte.hu

Részletesebben

dimeb Dinet Logisztika Kft Technológia munkavédelmi szakembereknek és szolgáltatóknak. Hatékonyság - Minőség - Innováció.

dimeb Dinet Logisztika Kft Technológia munkavédelmi szakembereknek és szolgáltatóknak. Hatékonyság - Minőség - Innováció. dimeb Dinet Logisztika Kft Technológia munkavédelmi szakembereknek és szolgáltatóknak. Hatékonyság - Minőség - Innováció. Mi a dimeb? A dimeb munkavédelmi szakemberek számára kifejlesztett modern technológia.

Részletesebben

A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció

A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció Benke Magdolna Egyetemisták a tanuló közösségekért. Gondolatok a Téli Népművelési Gyakorlatok tanulságairól.

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Előszó... 9 I. Bevezetés. A szimbolikus elemek szerepe a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai alkotmányfejlődésben II. A nemzeti jelképek

Előszó... 9 I. Bevezetés. A szimbolikus elemek szerepe a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai alkotmányfejlődésben II. A nemzeti jelképek Tartalom Előszó... 9 I. Bevezetés. A szimbolikus elemek szerepe a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai alkotmányfejlődésben... 12 II. A nemzeti jelképek helye a hatályos magyar Alkotmányban kelet-közép-európai

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

Orbán Viktor beszéde a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülésén

Orbán Viktor beszéde a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülésén Orbán Viktor beszéde a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülésén 2012. október 16. Debrecen Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Házigazdák! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Rektori Konferencia! Hölgyeim és Uraim!

Részletesebben

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Borsányi András MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN Doktori (PhD) tézisek Témavezető: Dr. Szabó A. Ferenc egyetemi tanár BUDAPEST, 2003. 1 Montenegró a függetlenné

Részletesebben

Hivatali határok társadalmi hatások

Hivatali határok társadalmi hatások Hivatali határok társadalmi hatások Bevezetés a hatékony közigazgatás módszertanába Hajnal György Gajduschek György Szerzõk: Gajduschek György: 1. fejezet, 2.4 alfejezet, 4. fejezet, 9.8 fejezet Hajnal

Részletesebben