A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALOMI FEJLESZTÉSI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALOMI FEJLESZTÉSI"

Átírás

1 STRATÉGIAI HELYEN, STRATÉGIAI IDŐBEN! A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALOMI FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAMJA Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából Készítette: Dr. Hanusz Árpád PhD, tanszékvezető főiskolai tanár Dr. Kókai Sándor, főiskolai docens, Pristyák Erika, tanársegéd, Sütő László tanársegéd, Szepesi János tanársegéd Nyíregyháza Mátészalka,

2 TARTALOM BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉS... 3 I. A FEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS PROGRAMOK ALAPELVEI... 4 I.1. A turizmus helyzete a mátészalkai kistérségben... 4 I.2. Fejlesztési célok... 5 I.2.1. A turizmus fejlesztésének lehetséges útjai... 5 I.2.2. Távlati célok... 7 I.2.3. Térségi fejlesztési irányok a kistérségen belül... 8 I.2.4. A megvalósítás feltételrendszere I.2.5. Várható eredmények II. STRATÉGIAI PROGRAM II.1. Stratégiai célok és programok II.2. Alprogramok I. stratégiai alprogram: A turizmus hatékony működési rendszerének kialakítása II. stratégiai alprogram: A szűk keresztmetszetek felszámolása III. stratégiai alprogram: Új komplex turisztikai termékek létrehozása II.3. Megvalósítás II.3.1. A program megvalósításának mechanizmusa II.3.2. A szereplők II.3.3. A program végrehajtásában közreműködő szervezetek együttműködése II.3.4. Az információáramlás és érdekérvényesítés rendszere II.4. Finanszírozás II.4.1. Források...18 II.4.2. A finanszírozás rendszere II.4.3. Előzetes költségvetés tervezet II.4.4. Ellenőrzési (monitoring) rendszer III. FEJLESZTÉSI PROGRAMOK ÉS A MEGVALÓSÍTÁS HELYSZÍNEI III.1. A kialakítandó turisztikai termékek III.2. A kialakítandó turisztikai termékek részletesebb kifejtése III.2.1. Hivatásturizmus III.2.2. Ökoturizmus, a védett területek bemutatása III.2.3. Kulturális turizmus III.2.4. Kulturális élményturizmus III.2.5. Sport turizmus III.2.6. Falusi turizmus III.2.7. Lovas turizmus III.2.8. Horgászat III.2.9. Vadászat, vadgazdálkodás, és a hozzá kapcsolódó turisztikai lehetőségek III Ifjúsági turizmus III Családi üdülés III Kerékpáros turizmus III Vallási turizmus III Átutazó turizmus III Kirándulások (a kistérségben tartózkodó turisták számára) III Egészségturizmus III Kétoldalú turisztikai programok IV. ELLENŐRZÉSI (MONITORING) RENDSZER V. MARKETINGTEVÉKENYSÉG TERVE VI. A KISTÉRSÉG LEGFONTOSABB TURISZTIKAI FUNKCIÓNAK POZÍCIONÁLÁSA VII. A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK TURISZTIKAI ADATBÁZISA

3 BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉS A koncepció a mátészalkai kistérség turizmusának közép és hosszú távú fejlesztési céljait és a megvalósításukhoz szükséges feltételrendszert vázolja fel, a stratégiai program pedig a középtávra szóló fejlesztési feladatokat tartalmazza. A dokumentum a mátészalkai Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás döntését hivatott előkészíteni arról, hogy a turizmus milyen szerepet játsszon közép- és hosszútávon a kistérség életében. Ehhez igazodva a koncepció és stratégiai program kidolgozásának további céljai: elősegíteni a turizmus fejlesztésének integrálását a területfejlesztési tervekbe, illetve azokon keresztül a Nemzeti Fejlesztési Tervbe; megalapozni a kistérség operatív turizmusfejlesztési programját, valamint a turisztikai projektek kidolgozását, s ezáltal elősegíteni a részvételt a hazai és nemzetközi források különösen az Európai Unió különböző alapjainak megszerzését lehetővé tevő pályázatokon; ösztönözni a turisztikai beruházásokat, az önálló, egyedi turisztikai termékek kialakítását a kistérségben; szakmai orientációt nyújtani a területfejlesztési és területrendezési tervek turisztikai vonatkozásainak elkészítéséhez, valamint a kistérségi és helyi turizmusfejlesztési programok kidolgozásához. A fejlesztési program a koncepció távlati céljai közül azokra összpontosít, középtávon amelyek a rendelkezésre álló vagy mozgósítható források felmérése alapján nagy valószínűséggel megvalósíthatók. A koncepcióval párhuzamosan kidolgozott stratégiai program felvázolja a célpiramist és a megvalósítás feltételrendszerét. A konkrét fejlesztési javaslatokat és intézkedéseket tartalmazó operatív program a koncepciót és a stratégiai programot követően, külön munkaszakaszban, a későbbiekben kerülhet kidolgozásra. Az elkészült tervezési dokumentum az alábbi fő részekből áll: I. A Mátészalkai kistérség fejlesztési stratégiájának és programjának alapelvei: turisztikai koncepció (helyzetelemzés; távlati célok; a megvalósítás feltételrendszere) II. Stratégiai program (stratégiai célok, alprogramok, megvalósítás, várható eredmények) III. Mellékletek (táblázatos és szöveges anyagok, háttértanulmány) Fontos leszögezni, hogy a jelenlegi lokális, települési kezdeményezésekkel szemben a kistérségnek egységes turisztikai arculattal és azt megvalósító komplex programsorozatokkal kell megjelennie az idegenforgalmi piacon, mert csak így tudja felvenni a versenyt a versenytárs térségekkel. A Stratégiai programban részletezett alprogramokban minden település megjelenik több turisztikai termékcsomag mellett, ahol lehetőséget látunk a megvalósításra. Így érhető el az, hogy a turisztikai fejlesztésekből a kistérség elmaradottabb települései is részesülhessenek, s a kistérség egésze élhessen az idegenforgalom adta felzárkózási lehetőségekkel. 3

4 I. A FEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS PROGRAMOK ALAPELVEI I.1. A TURIZMUS HELYZETE A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN A mátészalkai kistérség a turizmust illetően a megye kistérségeinek rangsorában a végén helyezkedik el annak ellenére, hogy a kistérségben van olyan település, amelyik turisztikai szempontból célterületnek számít. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak országos forgalmából 0,0285 %-kal részesedik, ezen belül az országos átlagnál alacsonyabb a külföldi, és magasabb a belföldi forgalom aránya. A megyei forgalomból 2,58 %-kal részesedik. A kistérség részesedése a megyei turisztikai bevételekből jelenleg 1 %-ra becsülhető. 1. táblázat: A mátészalkai kistérség súlya a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmából, megyei, régiós és országos adatokkal (fő, I-VI. hó) Forgalom (vendégéjszaka) Év Összesen Külföldi Belföldi Mátészalkai kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Észak-Alföldi Régió Magyarország (Forrás: KSH, Magyar Turizmus RT Észak-Alföldi Regionális Marketing Igazgatóság) A kistérség turizmusának fő jellemzői: az átutazó és a kiránduló forgalom túlsúlya, az erős szezonalitás és területi koncentráció. Alacsony a fajlagos költés, a turizmust szolgáló létesítmények fenntartási nehézségekkel küszködnek. A turizmus eddigi spontán alakulása nem segítette elő a kistérség nagy részének turizmusba való integrálását. A kistérségben a turisztikai vállalkozások közötti együttműködési készség gyenge, elégtelen az irányítási és a marketing tevékenység, a tevékenységek összehangolásának nincs gazdája. A turizmust érintő célok és feladatok nincsenek egyértelműen megfogalmazva és szervezethez rendelve. Bár a turizmus több települési szervezet keretében helyet kapott, a hatékony működést biztosító, összehangolt turisztikai intézményrendszer kialakítása indokolt lenne, megoldandó feladat. Sok tartalék rejlik a köz- és a magánszektor együttműködésében is, amelynek mozgósítása egyben a turizmus sikeres fejlesztésének is alapfeltétele lenne. A kistérségi települések intézményellátottsága még több hiányosságot mutat (1. térkép). Az alapellátáshoz tartozó egészségügyi szolgáltatások, a turizmust is kiszolgáló Internetes lehetőségek, valamint a programokhoz szükséges színterek (sporttelepek táncházak stb.) megléte komolyan befolyásolja a fejlesztések kijelölhető helyszíneit. Mivel a települések többségében (16) a súlyozott kiértékelés szerint az átlagosnál alacsonyabb a színvonal, ez is erősíti a mikrokörzetekben kialakítandó összefogások szükségességét. Legjobb helyzetben Mátészalka után Nagydobos, Nyírkáta és Nagyecsed és Jármi van, azaz egyedül a Holt- Szamos mikrokörzetben nincsenek megfelelő szolgáltatások. Mivel értékeiben kiemelt terület, ezért az alapellátás mindenképpen fejlesztendő. Vaja közepes helyzete, ha valóban turisztikai központi szerepkör ellátásában gondolkozik, mindenképpen javítandó. 4

5 1. térkép: A kistérség településeinek intézményi ellátottsági jelentősége súlyozott pontérték alapján I.2. FEJLESZTÉSI CÉLOK I.2.1. A turizmus fejlesztésének lehetséges útjai A helyzetelemzés, valamint a nemzetközi és hazai előrejelzések alapján a kistérség számára a turizmus fejlesztésére három módszer kínálkozik: 1. csak a piac által vezérelt fejlesztés, 2. illúziók követése 3. a tudatos fejlesztés. Az első gyakorlatilag az eddigi spontán fejlődés folytatását jelentené, ahol a piac utólagos szabályozó szerepe érvényesül ugyan, de a fejlődés szeszélyes és olykor túl nagy áldozatokkal járhat nemcsak a vállalkozók, hanem a települések vagy az egész térség számára is. A második ma különösen veszélyes lehet, hiszen az egyéb jövedelemtermelő tevékenységek hiánya, valamint a különböző forrásszerzési (támogatási) lehetőségek bővülése ott is gyakran a turizmus fejlesztésére ösztönöznek, ahol erre az adottságok egyszerűen 5

6 hiányoznak vagy a piaci lehetőségek nem olyan kedvezőek, hogy a befektetések ezen a területen valaha is megtérüljenek. A harmadik fejlesztési irány, a tudatos fejlesztés célszerűsége tehát nem csupán a világtapasztalatok adaptálásából következik, hanem a többi lehetőség kizárása miatt is az egyetlen követendő út, amely nem hagyja kihasználatlanul a lehetőségeket, de illúziókat sem követ. A kistérségben található turisztikai vonzerők változatossága, valamint a turizmus működtetési feltételeinek kialakításában rejlő tartalékok ugyanakkor a jelenleginél sokkal előkelőbb helyre predesztinálják a turizmust a kistérség életében, illetve jelentőségét a magyarországi turizmusban. E lehetőség kihasználásához azonban elengedhetetlen a fejlesztés, ugyanis a kistérség vonzerői jelenlegi állapotukban jobbára helyi jelentőségűek, rájuk alapozott, nemzetközi vagy országos jelentőségű komplex és versenyképes turisztikai termék nincs. Ennek megváltoztatására megoldandó feladatot jelent a turisztikai fogadókészség tárgyi, személyi feltételeinek mennyiségi és minőségi paramétereinek, valamint a kistérség megközelíthetőségének javítása. Az autópálya megépülése után ugyan lényegesen javulni fog a helyzet, azonban a jelenlegi turisztikai fogadókészség hiányosságai a különböző szállásférőhelyeken túl, a vendégek étkeztetésében, sportolási és egyéb szórakozási lehetőségeiben, egészségügyi és kulturális ellátásában, kereskedelmi és utazási szolgáltatásaiban egyaránt megmutatkoznak. Mindezek, áttételesen vagy teljes mértékben szerves részét képezik a helyi lakosság ellátásának is, ezért fejlesztésük többirányú regionális feladat. Éppen ezért a működő vendéglátási adottságok fejlesztése és további célzott telepítése mindenképpen indokolt lehet. 2. térkép: A kistérség vendéglátási adottságai és fejlesztési javaslatai 6

7 I.2.2. Távlati célok 2. táblázat: A mátészalkai kistérség távlati turizmusfejlesztési céljai Fő cél: A FENNTARTHATÓ TURIZMUS KIALAKÍTÁSA ÉS A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG VERSENYKÉPES TURISZTIKAI CÉLTERÜLETTÉ TÉTELE R ÉSZCÉLOK r é s z c é l o k TERMÉSZET TÁRSADALOM GAZDASÁG TURIZMUS 1. Romlatlan természeti környezet 2. A természeti értékek folyamatos védelme, látogatási övezetek kialakítása 3. Megfelelő területek biztosítása a turizmusfejlesztésre 4. A táj javítása és hasznosítása környezetbarát turizmus fejlesztésével 5. A táj, a turisták és a lakosság védelme a túlterheléstől 6. Az ökoturizmus kiemelt fejlesztése 1. Biztos megélhetés a lakosság növekvő hányada számára 1. Egyéni, vállalati és közjövedelmek létrehozása 1. Színvonalas szolgáltatások, megelégedett turisták, jól működő turisztikai szektor 2. A fiatalok megtartása a 2. Forrás a környezetvédelemmel turisztikai termékek, 2. Sajátos (exkluzív) térségben kapcsolatos feladatokra színvonalas részszolgáltatások 3. A települések közösségi életének felélénkítése 4. A kulturális értékek gazdagítása, hagyományok újjáélesztése 5. A korszerűsítési folyamat gyorsítása (infrastruktúra, szolgáltatások) 6. Korszerű szakképzési rendszer, környezetkultúra, szakszerűség 3. Multiplikátor hatás a többi szektorra (termékek helyi értékesítése) 4. Kis- és középvállalkozások felélénkülése 5. A gazdasági szerkezet korszerűsítése 6. A térségi együttműködés ösztönzése 3. Új kép: sajátos és változatos élmények szép és ép természeti környezetben 4. Szezonszéthúzás, jelentős szezonon kívüli forgalom 5. Élénk belföldi és sajátos piaci szegmenseket vonzó nemzetközi turizmus 6. Jó turisztikai szemlélet a lakosság és az önkormányzatok körében A koncepció fő célja: Tudatos fejlesztéssel a fenntartható turizmus kialakítása és a Mátészalkai kistérség versenyképes turisztikai célterületté tétele. A koncepció a gyakorlati megvalósítás elősegítése érdekében ezt a fő célt részcélokra bontja le, amelyek között a természeti környezettel, a társadalommal és a gazdasággal kapcsolatos célkitűzések egészítik ki a szakmaiakat. A fenntartható fejlődés eléréséhez elengedhetetlen, hogy a tervek megvalósítása és a létesítmények működtetése során a szakmai szempontok mellett a környezetvédelmi és általános társadalmi-gazdasági célok és elvek is érvényesüljenek. 7

8 A célok elérésének leginkább célravezető útjaként az exkluzív turizmus fejlesztése kínálkozik. Ennek tartalma: a kistérség turizmusát teljes egészében fenntarthatóvá kell tenni, de a fejlesztési politikában prioritást kell adni az olyan komplex turisztikai termékek létrehozásának, amelyek egyedi vagy sajátos vonzerőkön alapulnak és van is rájuk kereslet. Ennek indoka a következő: a máshol is megtalálható megoldások átvétele, és csak a tömegturisztikai termékek létrehozása esetén egyedül az árakkal lehet versenyezni, ami veszteséget jelent. A hazai és nemzetközi versenyképesség is leginkább ily módon érhető el. A kistérségben találhatók egyedi és sajátos természeti és kulturális vonzerők, pl. Vaja kulturális és gazdasági élete, vagy a kistérség sajátos hagyományai, népművészete, a természeti ritkaságok, a Holt-Szamos, az Ecsedi-láp, a lótenyésztés és a lovaglás hagyományai, a műemlék templomok, a falvak természet közeli élete stb. Elengedhetetlen azonban a vonzerőket szigorúan minősíteni aszerint, hogy milyen a hatókörük, milyen távolságból képesek (a rájuk alapozott turisztikai termékek komplex kiépítése esetén) turistákat vonzani. A kistérségi turisztikai koncepció a vonzerők közül azokra összpontosít, amelyek legalább megyei és regionális hatókörrel rendelkeznek, tehát képesek a megyei és a megye területén kívül élő embereket ideutazásra és itteni tartózkodásra bírni, s ezáltal külső jövedelmeket bevonni a kistérség életébe. Megfelelő marketingtevékenység és az idegenforgalmi alapszolgáltatások fejlesztése után pedig be kell kapcsolódni a nemzetközi turizmusba. A fenti kritériumok alapján a kifejlesztésre javasolt turisztikai termékek köre a következő: I. arculatformáló, exkluzív turisztikai termékek (az öko-, a kulturális, a sport-, a hivatás-turizmus); II. egyéb, komplex turisztikai termékek (falusi turizmus, természetjárás, vadász-, horgász-, kerékpáros, ifjúsági és 3. korosztályi turizmus); III. színvonalas rész szolgáltatások kifejlesztése a kiránduló forgalom gazdasági hozamának növelése, illetve a különösebb vonzerővel nem rendelkező falvak turizmusba való bekapcsolódásának elősegítése érdekében. I.2.3. Térségi fejlesztési irányok a kistérségen belül A kistérségi célok alapján ajánlások fogalmazhatók meg a kistérségi fejlesztések főbb irányaira Mátészalka, Vaja, Nagyecsed turisztikai arculatának javítására, turisztikai központi és információs szerepkörének növelésére, valamint a kistérség potenciális turisztikai lehetőségeinek kiaknázására is. Mátészalka jó feltételekkel rendelkezik az exkluzív termékek közül a hivatás-, a kulturális és a sportturizmus igényeinek kielégítésére alkalmas turisztikai termékek előállítására, emellett térszerkezeti helyzeténél fogva célszerű, hogy a kistérségi marketing és a turizmus szervezési központja is legyen. A fontosabb fejlesztési igények e lehetőségek kihasználásához a következők: több közepes kategóriájú szálloda és étterem, konferencia központ a Régi Megyeháza vagy a kocsordi, de mátészalkai tulajdonú Tisza Lajos kastély épületében, művészeti fesztivál a zsinagógában, egy-két élenjáró sportág kifejlesztése, ezt követően nemzetközi versenyek rendezése, túrakerékpáros versenyek, 8

9 A közepes kategóriájú szállodák és éttermek a hivatásturizmus valamennyi formájához (hivatásturizmus) elengedhetetlenek. A találkozók, tanácskozások megrendezéséhez egy új többfunkciós konferenciaközpont kialakítása is szükséges. Ma már egy ilyen létesítményt csak többcélúan szabad kialakítani, tehát az egy nagyobb szabású művészeti fesztiválnak is egyik fő színhelye lenne, emellett nagyobb szabású kiállítások és vásárok rendezésére is új lehetőséget nyújtana. Mátészalka Szabolcs-Szatmár-Bereg megye második legnagyobb települése. Helyzetét és hangulatát a felélénkülő hazai és nemzetközi turizmus alapvetően megváltoztatná. Vonzáskörének a tudatos turizmusfejlesztést követő kiszélesedése és a kibővülő forgalom a hosszabb időt itt töltő turisták kirándulásai nyomán elősegítené az egész kistérség felfedezését és turizmusba való bekapcsolódását. 3. térkép: A kistérség településeinek vendéglátási adottságainak súlyozott térképe A vendéglátás kiértékelése az étkezési és szálláslehetőségeket mutatja. Ezek alapján látható, hogy a kiugró Mátészalka után jelentős hiányosságok mutatkoznak már a következő kategóriába tartozó településeknél. Komolyabb turisztikai szerepkör eléréséhez mindenképpen további fejlesztésekre, vagy a vendéglátó egységek, vagy a szállásférőhelyek bővítése, kialakítása szükséges. Ha ezeken a településeken megvalósulnak a kívánatos (helyenként már tervezett) beruházások, akkor csak a Szamos-Kraszna mikrokörzethez kell a hiányzó szolgáltatásokat megfelelően kihelyezni (pl. Ópályiba). Az alacsonyabb kategóriába tartozó 20 településnél leginkább a meglévő egységek minőségi fejlesztésére lehet törekedni, hogy a betévedő turista találjon megfelelő szolgáltatásokat. Új beruházások ebben az irányban maximum a falusi turizmus szállások kialakítása jelenthet, de nagyobb költségekben nem szabad gondolkozni. 9

10 I.2.4. A megvalósítás feltételrendszere A koncepció megvalósításának feltételei rendszert képeznek, ezért csak együttes biztosításukkal várható a célok maradéktalan megvalósítása. A fő feltételek: 1. a koncepció elfogadása és beépítése a kistérségi területfejlesztési tervekbe; 2. a turizmus kistérségi intézményrendszerének kialakítása és a személyi feltételek biztosítása; 3. megfelelő jogi és közgazdasági szabályozás, a fejlesztési források biztosítása, valamint ösztönző rendszer létrehozása; 4. marketing stratégia kialakítása; 5. középtávú fejlesztési program kidolgozása és elfogadása; 6. projektek kidolgozása, menedzselése és megvalósítása; 7. ellenőrzés és visszacsatolás. A koncepció távlati céljainak megvalósításához a feltételeket fokozatosan kell kialakítani, azonban vannak olyan lényegi tényezők, amelyeket fontos rövid távon megoldani ahhoz, hogy megszűnjön a turizmus hanyatlása, a meglévő kínálat is több jövedelmet hozzon, és a leendő befektetők számára is vonzóbbá váljék a térség. Az alapvető feltételek: a Mátészalkai Kistérség turisztikai referensének kiválasztása és munkába állítása (az operatív feladatok ellátására a koordináció, a marketing, a projekt menedzsment és a fejlesztések területén); a referens működéshez szükséges eszközök időbeni biztosítása, szakmailag és emberileg egyaránt kiváló munkatárs alkalmazása; (On-line rendszerű) turisztikai adatbank kialakítása, Internetes információszolgáltatással a szakszerűség erősítése a településeken és a kistérségben, az arra alkalmas vállalkozók ki- és továbbképzésével; a beutaztató tevékenység ösztönzése látványos fesztivál jellegű rendezvények biztosításával, illetve a már működő fesztiválok időbeli koncentrálásával Mátészalkai Kistérségi Turizmusfejlesztési Alap létrehozása az e célra felhasználható központi források, önkormányzati saját források, vállalati hozzájárulások, pályázatokon megszerezhető támogatások stb. felhasználásával; ösztönző-rendszer kialakítása a turisztikai befektetések bátorítására és a tervek szerinti megvalósításuk elősegítésére, amelyhez a központi ösztönzők mellett a kistérség is hozzájárul; a kistérségi operatív turizmus fejlesztési program kidolgozása a koncepció elfogadását követően azonnal, majd a beruházási projektek kidolgozása folyamatosan; a mátészalkai kistérség középtávú marketing tervének kidolgozása; a koncepció integrálása a megyei és regionális területfejlesztési tervekbe; I.2.5. Várható eredmények A koncepció megvalósításától várható eredmények: tudatos fejlesztés révén megvalósítható a fenntartható és versenyképes turizmus megteremtése a kistérségbe, amely 10

11 kedvező módon egészíti ki a mezőgazdasági és az ipari termelést, elősegíti a természeti és kulturális örökség védelemmel egybekötött hasznosítását, az elmaradott települések felzárkózását, a lakosság megtartását és gyarapodását, életminőségének javítását. A koncepcióban felvázolt feltételekkel a turizmus gazdasági hozama a kistérségben hosszú távon a bruttó belső termék 4-5 %-át érheti el, és hasonló arányt érhet el a foglakoztatásban is. Tekintettel a gyenge mezőgazdasági adottságokra és a földrajzi helyzetre, a turizmus gazdasági szerepe a kistérségben fontos kiegészítő szektor lehet. A külső kapcsolatok bővítésével és a megfelelő vonzerővel rendelkező térségek turisztikai kínálatának komplex fejlesztésével a turizmus lehetőséget teremt a kistérségi fejlesztés stratégiai céljainak megvalósítására (ahol ez csak a turizmus által érhető el, pl. az emberi kapcsolatok bővítése, a természeti és kulturális örökség hasznosítással egybekötött megőrzése) vagy annak meggyorsítására (ahol a turizmus kedvező módon kiegészítheti az egyéb tevékenységeket). 11

12 II. STRATÉGIAI PROGRAM (stratégiai célok, alprogramok, megvalósítás, várható eredmények) II.1. STRATÉGIAI CÉLOK ÉS PROGRAMOK A mátészalkai kistérség turisztikai stratégiai program a közötti időszakra szól, amelynek fő stratégiai céljai a következők: 1) A fenntartható turizmus feltételrendszerének kialakítása a kistérségben 2) A kistérségi turizmus versenyképességének fokozása 3) A kistérségben élők életminőségének folyamatos javítása A fenntartható turizmus feltételrendszerét minél előbb szükséges kialakítani, különben félő, hogy a spontán fejlődés során jóvátehetetlen károk keletkeznek a természeti és a kulturális környezetben, s ezen belül a turizmus alapját jelentő vonzerőkben. A fenntarthatóság csak tudatos fejlesztéssel érhető el, ami feltételezi a turizmus hatékony működési rendszerének kialakítását. A fenntarthatóság biztosítása nélkül hosszabb távon nem érhető el a versenyképesség sem, de a versenyképesség eléréséhez szükség van még egyrészt a jelenlegi hiányosságok felszámolására, másrészt jelentős fejlesztésekre is, mert a kistérség turisztikai elmaradottságát behozni, és a felzárkózást biztosítani csak ebben az esetben lehet. Az életminőség folyamatos javítása mindennemű fejlesztés végső célja a kistérség számára, amihez a turizmus is képes és köteles hozzájárulni. Ezért ezt a célt a programozás és majd a fejlesztés valamennyi szakaszában fontos kiemelten figyelembe venni: a szokásos lehetőségek (munkahely-teremtés, jövedelmek létrehozása, a természeti és kulturális örökség védelemmel egybekötött hasznosítása stb.) kihasználása mellett tehát a fejlesztések megvalósítási módját is fontos úgy megválasztani, hogy az a helyi lakosság számára is lehetőleg életminőség javulást eredményezzen (pl. kerülni kell a zárt, csak a turistákat szolgáló, gettó jellegű fejlesztéseket; a kulturális és egyéb rendezvények szervezésébe a lakosságot is be kell vonni stb.). A stratégiai célok elérését három stratégiai alprogram megvalósítása szolgálja: az I. alprogram feladata a turizmus hatékony működési rendszerének kialakítása (azonnali feladat); a II. alprogram feladata a szűk keresztmetszetek felszámolása, valamint a jelenlegi hiányosságok megszüntetése és a szolgáltatások színvonalának javítása (rövidtávú feladat); a III. alprogram feladata az új komplex turisztikai termékek létrehozása (a teljes tervezési időszak alatt, folyamatos feladat). 12

13 II.2. ALPROGRAMOK I. stratégiai alprogram: A turizmus hatékony működési rendszerének kialakítása Kapcsolódó stratégiai cél: A fenntartható turizmus feltételrendszerének kialakítása a kistérségben A kistérségben élők életminőség folyamatos javítása FEJLESZTÉSI CÉL RÉSZPROGRAM KÖZREMŰKÖDŐK 3. táblázat Intézménykorszerűsítés A turizmus gazdasági hozamának növelése A tőkebevonás ösztönzése Fogyasztói érdekvédelem A természeti- és lakott környezet védelme Turisztikai szemléletformálás I.1. A Gazda szerepkör betöltése I.2. Hatékony kistérségi marketing megteremtése Új turisztikai vonzerővel bíró attrakciók kidolgozása, megvalósítása I.3. Projektek kidolgozása és menedzselése I.4. Ösztönzőrendszer kialakítása I.5. A szolgáltatások javítása I.6. Környezetvédelem I.7. A lakosság felkészítése I.8. Önkormányzatok felkészítése I.9. A vállalkozók felkészítése I.10. Civil szervezetek felkeresése Kistérségfejlesztő társulás, települési önkormányzatok, turisztikai szakmai szervezetek és vállalkozások, RIB Magyar Turizmus Rt, RIB, Regionális Marketing Iroda Kistérségi fejlesztő társulás, települési önkormányzatok, turisztikai szakmai szervezetek és vállalkozások, RIB Települési önkormányzatok, civil szervezetek Települési önkormányzatok, turisztikai vállalkozások, civil szervezetek, Önkormányzatok, turisztikai vállalkozások, civil szervezetek Környezetvédelmi Felügyelőség, civil szervek Önkormányzatok, teleházak, szakmai szervezetek, iskolák, sajtó Kistérség fejlesztő társulás, turisztikai referense Idegenforgalmi szakemberek, szakmai szervezetek Települési önkormányzatok, civil szervezetek, kamarák A humán erőforrások fejlesztése A program időtávja: I.11. A turisztikai oktatás és szakképzés korszerűsítése Részben azonnali, részben középtávú feladatok. Oktatási intézmények bevonása, turisztikai szakmai szervezetek 13

14 II. stratégiai alprogram: A szűk keresztmetszetek felszámolása Kapcsolódó stratégiai cél: A kistérségi turizmus versenyképesség fokozása A kistérségben élők életminőségének folyamatos javítása 4. táblázat FEJLESZTÉSI CÉL RÉSZPROGRAM KÖZREMŰKÖDŐK A jelenlegi hiányosságok megszüntetése II.1. Termékfejlesztés szervezése II.2. Szolgáltatások fejlesztése II.3. Meglévő értékek védelme II.4. A beutaztatás és a fogadás feltételeinek megteremtése II.5. Rend és tisztaság II.6. Öko/turisztikai szemlélet kialakítása II.7. Marketing szemlélet kialakítása II.8. Szálláshelyek korszerűsítése A program időtávja: Rövid- és középtávú távú feladatok. Települési önkormányzatok, térségi szakhatóságok, tur.-i szolgáltatók Vállalkozók, önkormányzatok, fogyasztóvédelmi felügyelet Települési önkormányzatok, média, rendőrség, turisztikai szervezetek, Önkormányzatok, teleházak, utazási irodák, szakmai szervezetek Önkormányzatok, rendőrség Természetvédelmi szervek, települési önkormányzatok, turisztikai szervezetek, média Teleházak, turisztikai vállalkozások iskolák, szakmai szervek, média Szálláshelyek üzemeltetői, szakmai szervek, önkormányzatok 14

15 III. stratégiai alprogram: Új komplex turisztikai termékek létrehozása Kapcsolódó stratégiai cél: A kistérségi turizmus versenyképességének fokozása A kistérségben élők életminőség folyamatos javítása 5. táblázat FEJLESZTÉSI CÉL RÉSZPROGRAM KÖZREMŰKÖDŐK A gazdasági, kulturális, tudományos stb. kapcsolatok kihasználása A természeti és a kulturális örökség védelemmel egybekötött hasznosítása III.1. Hivatásturizmus Utazásszervezők III.2. Ökoturizmus Természetvédelmi hatóságok, túraszervezők A kulturális értékek hasznosítása III.3. Kulturális turizmus Művelődési házak, utazásszervezők A kulturális értékek élménnyel egybekötött hasznosítása A sport által nyújtott lehetőségek kihasználása A falvak számára lehetőség nyújtása a turizmusba való bekapcsolódásra A lovas hagyományok megőrzése és hasznosítása III.4. Kulturális élményturizmus Utazásszervezők III.5. Sportturizmus Sportegyesületek, utazásszervezők III.6. Falusi turizmus Önkormányzatok, turisztikai szervezetek, szállásadók III.7. Lovas turizmus Lovasközpontok, utazásszervezők Az élővizek hasznosítása III.8. Horgászat Önkorm.-ok,felügyeleti szerv. A vadállomány megőrzése és tervszerű hasznosítása A kistérség és a megye ismertté tétele a jövő turistái számára Üdülési lehetőségek javítása a családok számára A szezonszéthúzást is elősegítő körutazási és üdülési lehetőségek bővítése a nyugdíjas korosztálynak A feltételek megteremtése a kerékpáros túrák bővülő keresletének lekötésére A bio- és gyümölcstermelés, a természeti környezet, stb. felhasználása egy új turisztikai kereslet lekötésére III.9. Vadászat Vadásztársaságok III.10. Ifjúsági turizmus Utazásszervezők III.11. Családi üdülés Önkormányzatok, szálláshelyek III korosztály túrák Utazásszervezők, programgazdák III.13. III.14. Kerékpáros turizmus Egészséges életmód túrák Turisztikai szervezetek Önkormányzatok, turisztikai szervezetek, vállalkozók Új életképes elképzelések támogatása III.15. Kreatív ötletek Önkormányzatok, média, civil szervezetek A program időtávja: A teljes tervezési időszak, folyamatosan meglévő feladatok. 15

16 II.3. MEGVALÓSÍTÁS II.3.1. A program megvalósításának mechanizmusa A program megvalósításának menete 6. táblázat FELADAT EGYÜTTMŰKÖDŐ SZERVEZET A FŐ FELELŐS ESZKÖZEI ÉS MÓDSZEREI A program elfogadása A projektek kidolgozása Források biztosítása Megvalósítás Ellenőrzés: a források felhasználása, a hatások nyomon követése, hatékonyságelemzés a) a kistérségi önkormányzati vezetők; b) a részprogramok felelősei c) a programokban megjelölt többi együttműködő partner, lakosság A részprogramok felelősei, tervezők, beruházók a) hazai és nemzetközi pénzalapok kezelői pályázatok; b) magán és közületi befektetők A köz- és a magánszektor különböző szervezetei (önkormányzatok, társhatóságok, helyi lakosság, a meglévő turisztikai vállalkozások és az új befektetők projektgazdák, stb.). A részprogramok felelősei, állami és magán ellenőrző szervek, tanácsadók. A program egyeztetése, előterjesztése és elfogadása. pályázat; megbízás; szerződés; koordináció; elfogadás. Saját források és külső források bevonása (pályázatokon való részvétel, szakmai koordináció, projekt menedzsment). tájékoztatás, kezdeményezés, pályázat, megbízások és szerződések, ösztönzés, koordináció, marketing. Saját tevékenység, koordináció, Megbízások. A program elfogadását, megvalósításának előkészítését, megvalósítását és ellenőrzését illetően a fő felelősök és a többi szereplő között szoros együttműködés kialakítása szükséges, amelyet különböző módszerekkel és eszközökkel az Kistérségi Gazdaságfejlesztő Társaságnak kell kezdeményeznie és mozgatnia. II.3.2. A szereplők A turizmusfejlesztési program megvalósításának főszereplői a döntéshozatalt illetően: a Kistérségi Önkormányzatok illetve a Kistérségi Gazdaságfejlesztő Társaság. Az operatív munka fő felelőse tisztség betöltésére a kistérségben jelenleg nincs alkalmas turisztikai szakember. Amennyiben a koncepcióban javasolt Turisztikai Menedzser állás 16

17 (TM) létrejön, úgy a feladatokat fokozatosan, az egyéb feltételek kialakulásával párhuzamosan e szakemberre át lehet ruházni. Erre az állásra olyan személy szükséges, aki jelentős helyismeretével képes a kistérség településeire leginkább jellemző, az adottságokra építő, de széles körű igényeket kielégítő programkínálat megszervezésére. Középtávon a koordinátori feladatok összetettsége miatt érdemes az informatikai feladatokhoz értő személy alkalmazása is, aki az (On-line) adatbázis működtetését, valamint az információáramlást biztosítja. A megvalósítás további szereplői: a meglévő turisztikai vállalkozások és az új befektetők; turisztikai és turizmusban érdekelt más non-profit szervezetek; oktatási intézmények; a helyi lakosság. II.3.3. A program végrehajtásában közreműködő szervezetek együttműködése A turizmusfejlesztési program egészének végrehajtásáért felelős személy optimális esetben egyúttal a kistérségi turizmuspolitika megvalósításának egészéért is felel. Ebben az esetben a fő felelős feladata a kistérség egész turizmusának figyelemmel követése és a szakmai érdekek érvényesítése a turizmust érintő valamennyi kérdésben, tehát gyakorlatilag a kistérség életének egészében, hiszen a turizmus minden részterülethez kapcsolódik. Emellett ő lehet a címzettje vagy kezelője a turizmus fejlesztését szolgáló turisztikai célelőirányzat és más központi források kistérséget illető részének, ami a program megvalósításához és a konkrét fejlesztési tevékenységhez elengedhetetlen alapvető feladatok (pl. a projektek kidolgoztatása) finanszírozását segíti elő. Végül ő látja el azokat a helyi marketing feladatokat, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy e térség iránti keresletet felkeltsük és a fejlesztési tevékenység a gyakorlatban is megvalósuljon, hatékony legyen. A program végrehajtásában közreműködő szervezetek munkamegosztása és együttműködése a felelősségek alábbi megoszlásán alapul: a program egészének fő felelőse a program elfogadását követően végig felügyeli és ellenőrzi a megvalósítás folyamatát, a részprogramok felelőseivel együttműködési megállapodást köt, segíti és koordinálja a munkájukat az egyes részprogramok felelősei az adott program teljes végrehajtásáról gondoskodnak; a többi közreműködő az egyeztetéseken, illetve a szerződésekben vállalt feladatot látja el. II.3.4. Az információáramlás és érdekérvényesítés rendszere Az információáramláshoz szükséges adatbázis létrehozása érdekében javasolható, hogy lehetőleg helyi támogatással a települési önkormányzatok, és vállalkozások együttműködésével mielőbb megszülessen és működni kezdjen a turisztikai menedzser (TM). A TM a fentebb felsorolt feladatok mellett különösen a projektek figyelemmel követése, menedzselése és a programmal kapcsolatos monitoring tevékenység elvégzése kapcsán az információáramlás rendszerét is kidolgozná és működtetné. Ez utóbbihoz különböző módszerek segítségére támaszkodhatna, mint pl. szakmai fórumok, lakossági fórumok szervezése, sajtótájékoztatók, workshopok, információk terjesztését elősegítő interaktív honlap működtetése, tanfolyamok stb. szervezése. 17

18 Napjaink információs technikai forradalma alapvetően átalakította a marketingstratégiát is. A kistérségi, települési információk megjelenítése a világhálón mind a vállalkozások, mind a befektetők számára az információk könnyebb és gyorsabb elérhetőségét biztosítja. A piaci alapon szerveződő Internetes, virtuális térség kialakításához szükséges a nem piaci jellegű információk (adottságok, vonzerők, programok, eddigi eredmények stb.) megjelenítése is. A kis- és középvállalkozások, és a lakosság bekapcsolódásával lehetőség nyílik az információk naprakész megjelenítésére, ezáltal javítható a települések és a kistérség versenyképessége a globalizálódó piacokon. Egy eredményes információs honlap lehetőséget teremt a bemutatott eredmények függvényében, a kistérségi együttműködés, a gazdasági aktivitás bemutatására, egyúttal a befektetők, üzletemberek felé kapcsolattartásra. Hosszú távon szükséges egy On-line turisztikai információs adatbank és virtuális szálláshely katalógus és programkínálati rendszer kialakítása. II.4. FINANSZÍROZÁS II.4.1. Források A program megvalósításához szükséges források lényegében két csoportba sorolhatók: 1. közpénzekből kell finanszírozni a közcélú feladatokat (tervezés; vonzerő és infrastruktúra fejlesztés; a magánforrások mozgósítására felhasznált ösztönzők nyújtása; a helyi marketing, mint pl. a tájékoztatás; szakképzés stb.); 2. többségében magánforrásokból és pályázati pénzből kell megvalósítani a nyereséget hozó tevékenységekhez szükséges beruházások zömét (turisztikai vállalkozások létesítményei, mint pl. az éttermek, panziók, üzletek, lovardák stb.). II.4.2. A finanszírozás rendszere A külső források megszerzésének alapfeltétele a pályázati kiírások megismerése és az azokban közölt feltételek pontos betartása. Tekintettel a külső források alapvető fontosságára, a Turisztikai Menedzser feladata lehetne a pályázatok figyelemmel követése mellett az azokról szóló folyamatos tájékoztatás és a pályázatok kidolgozásához nyújtandó tanácsadás, valamint a projektek menedzselése és a pénzek felhasználásának nyomon követése. A komolyabb pályázatok egyre inkább megkövetelik, hogy azok kistérségi programra és azon alapuló projektekre támaszkodjanak. A jelen középtávú fejlesztési program biztosítja az első feltételt, a projekteket illetően azonban csak javaslatokat tartalmaz majd (az operatív program keretén belül) az egyes részprogramokra. Ezért a program megvalósításának legelső teendői között kell szerepelnie a projektek kidolgozásának vagy kidolgoztatásának. A projektek megléte emellett nem csupán a pályázatokon való részvétel feltételét jelenti (döntően az önkormányzatok számára), hanem a magántőke beruházásainak ösztönzéséhez és irányításához is elengedhetetlen. Mindez nemcsak a finanszírozás szempontjából alapvető, hanem egyben a fenntartható fejlődésnek is alapfeltétele, hogy az eddigi spontán fejlődést tudatos fejlesztés válthassa fel. 18

19 II.4.3. Előzetes költségvetés tervezet A finanszírozás megszervezéséhez fontos lenne ismerni a program költségvetésének nagyságrendjét és a források várható szerkezetét. A stratégiai program készítésekor azonban sem a részprogramok költségvetése, sem a források várható nagyságrendje nem ismert, nem tervezhető. A költségvetés tervezetét az operatív program kidolgozását követően lehet majd véglegesíteni. A források megoszlásának pontosabb előrejelzéséhez az új hazai gazdaságpolitika és költségvetés, illetve az EU-csatlakozás, az új közösségi költségvetés és hazánk abból való részesedésének ismeretére lesz szükség, addig ezen a téren is csak becslésekre szorítkozhatunk. Mindez aláhúzza annak fontosságát, hogy a tervezést folyamatnak és ne egyszeri aktusnak fogjuk fel változó világunkban a tervek folyamatos karbantartása és aktualizálása alapkövetelmény. A tervek megvalósítása ezért elképzelhetetlen azok szakszerű menedzselése nélkül. A stratégiai program ehhez orientációt nyújt. II.4.4. Ellenőrzési (monitoring) rendszer A program végrehajtását folyamatosan nyomon kell követni és az esetleges eltérésekről vagy gondokról a visszacsatolást meg kell szervezni. Ez utóbbit célszerű úgy kialakítani, hogy a jelzések alulról felfelé áramoljanak, s így a szükséges intézkedések mindig a lehető legalacsonyabb szinten szülessenek meg. A folyamatos visszajelzéseket először a részprogramok felelősei kapják meg, akik vagy maguk intézkednek és arról tájékoztatják a végrehajtás fő felelősét, vagy intézkedést kérve továbbítják neki a jelzést. A döntési szintek részben a felelősök kompetenciájából adódnak, részben pedig az operatív program kidolgozása során kell azokat tisztázni. Az ellenőrzési rendszer eltérő módszerek alkalmazását igényli a végrehajtás különböző területein és szakaszain: A program megvalósítása során az ellenőrzési rendszer gyakorlatilag az együttműködés során született feladatvállalások teljesítését hivatott nyomon követni és jelezni az esetleges eltéréseket. Ehhez a program egészének végrehajtásáért felelős személynek minden teljesítésről tájékoztatást kell kapnia. Az információáramlást ezért úgy kell megszervezni, hogy ne csak a felmerülő problémákkal kapcsolatban forduljanak hozzá, hanem a források felhasználásáról és egyéb feltételek pontos teljesítéséről is mindenkor tájékozott legyen. A megvalósítást követően fontos feladat a társadalmi, gazdasági és környezeti hatások nyomon követése, ami kettős követelményt támaszt a monitoring rendszer megszervezését illetően. Egyrészt nem csupán az új fejlesztéseket fontos megismerni, hanem az általuk lehetővé tett turistaforgalom nagyságát és jellemzőit is, másrészt figyelni kell a fejlesztések és a turistaforgalom által a környezetre gyakorolt hatásokat. Az információrendszer kialakításakor fontos figyelemmel lenni a hatékonysági mutatók kiszámításához szükséges alapinformációkra, mert utólag már nem lehet pótolni azokat. A hatékonyság megbízható mérése nemcsak a jelen program eredményeit vagy hiányosságait tükrözi majd, hanem minden bizonnyal hozzájárul a további programok még sikeresebb kialakításához és megvalósításához, ezáltal pedig a kistérség távlati céljainak mielőbbi eléréséhez is. 19

20 III. FEJLESZTÉSI PROGRAMOK ÉS A MEGVALÓSÍTÁS HELYSZÍNEI A működő és korábban említett sikeres programokon túl az új termékek kialakításánál a terület jó természeti adottságait figyelembe véve elsősorban a természethez és tájhoz illő aktív turisztikai programokat javasoljuk "vezértermékként". A sajátos és különleges programok, mint az időutazás a múltba, a régészeti, az ezoterikus, a lovas táborok a táj harmóniáját tükrözik. Eladhatóságuk mind a hazai mind a külföldi piacon kiváló. Természeti értékekre alapozott turizmus Magyarország mintamodell lovasturisztikai programja is meghatározó szerepet szánt a térségnek: nemzetközi túraútvonal, lovasturisztikai oktató bázis, országos és nemzetközi jelentőségű komplex lovas környezet kialakítása, s csatlakozás a régió lovas bázisaihoz, ahol az első számú vonzerő a lovaglás (túra-, gyógylovaglás, fogathajtás, stb.), a lovas szolgáltatás (oktatás, szállás, programok stb.) valamint a szabadság érzete. A hazai természetjárás számára a kistérségnek éppen a csendes, nyugodt, érintetlen állapota jelenti a vonzerőt. Több olyan természeti és kulturális, épített környezeti értékkel rendelkezik, amelyek helyhez kötöttek, de felfűzésükkel tartalmas túraútvonalak alakíthatók ki. Az ehhez szükséges jelzett turistautak, tanösvények kiépítése, térképek, túrafüzetek elkészítése még várat magára. A domborzat és a növényzet változatossága, ugyanakkor a kis szintkülönbségek és a jól járható dűlőutak a gyalogos és a kerékpáros természetjáró szakágaknak is lehetővé teszik a megjelenését. Gasztronómiai élménypark kialakítása A kistérség sajátos, nemzetiségi és tájjellegű gasztronómiai hagyományainak felelevenítése alkalmas arra, hogy a turista élményét gazdagítsák és megelégedettségét fokozzák, amennyiben szerepelnek az étlapon, ha idegen nyelven is érthetővé tudjuk tenni, ha kifogástalanul készíti el a szakács. A vendéglátáshoz szükséges lenne, akár központi koordinációval is segíteni. Fejlesztési célként jelölhető meg: A gasztronómia hangsúlyosabb felhasználása a kistérségi marketingben, az erőteljesebb promóció, Törekedni kell a speciális (pl. bio- és vegetáriánus ételek iránti) igények kielégítését lehetővé tevő étlapok összeállításának ösztönzésére, (aszalványok, lekvárok: meggy, szilva, stb.) A korábban megszokott borkínálat helyett a magyar borkultúra terjesztésére. A szatmári szilva és egyéb minőségi pálinkák kulturált fogyasztásának visszaállítása, a fiatalok, második korosztály körében történő kulturált fogyasztásának népszerűsítése. Mindezt úgy irányítani, hogy a külföldi vendég megfelelő fogadására is irányuljon a vendéglátás, az éttermek berendezése a kategóriájának megfelelő legyen, valamint lehetőségek szerint ösztönözni kell a környezetbarát technológiák és anyagok bevezetését. A többnyelvű étlapok között a meglévő angol és német nyelvűek mellett lengyel, szlovák, ukrán és román nyelvű vendégek számára (az idelátogató turisták összetételének megfelelően). 20

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Mátészalkai kistérség turizmusfejlesztési koncepciója

Mátészalkai kistérség turizmusfejlesztési koncepciója Mátészalkai kistérség turizmusfejlesztési koncepciója (tervezet) Dr. Hanusz Árpád A projekt kidolgozói: Vezető: Dr. Hanusz Árpád PhD. tanszékvezető főiskolai tanár Tagok: Dr. Kókai Sándor főiskolai docens

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása Jövőkép A megerősödött helyi közösségekben a családok meghatározó aránya, tudatos életvitelével őrzi és fenntarthatóan működteti a hagyományokat

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a Bakonyban Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit A BAKONYÉRT Egyesület Egyesületünk alakult meg 2008-ban 2 megye, 3 kistérség 43 ezer érintett lakosa 4

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

Családi napközi Intézmény neve Működés helye Vezető Telefon Férőhelyek száma

Családi napközi Intézmény neve Működés helye Vezető Telefon Férőhelyek száma SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI CSALÁDI NAPKÖZIK, HÁZI GYERMEKFELÜGYELET CÍMLISTÁJA 20.. Családi napközi Intézmény neve Működés helye Vezető Telefon Férőhelyek száma Hétszínvirág Családi Napközi 448 Nyíregyháza-Sóstóhegy

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára Tel: 30/530-1642 E-mail: fatoszfotitkar@gmail.com. Kutatás, felmérés

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014.

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. Kerékpáros Magyarország Szövetség Alapítva: 2008 Tagjai lehetnek: olyan szervezetek,

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Az induló klaszter projekt eddigi eredményei

Az induló klaszter projekt eddigi eredményei Az induló klaszter projekt eddigi eredményei Lenkey Péter klasztermenedzser Klaszter Közgyőlés & Üzletember találkozó Miskolc, 2012.05.30. 1 Projekt adatok CÍM: ÉMOP-1.2.1.-11-0018 A NAUTILUS Klaszter

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Agenda 1. A múlt elemzése 2. A turizmuspolitikai irányítás megteremtése 3. Új típusú stratégiai

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) A TDM RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS ALAPVETŐ IRÁNYELVEI ? TDM ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) Mi a desztináció? A desztináció egy olyan földrajzi terület, ahol a turista legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben

Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben TDM 7. Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben Stratégiai működés megalapozása Dr. Piskóti István Intézetigazgató, ME Marketing Intézet A tervezés terepe Milyen turisztikai termékfejlesztés célszerű

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

A TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE

A TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE A TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE TDM - Vázlat Fogalom meghatározás TDM szükségessége, jellemzői Jelenlegi szervezeti rendszer TDM rendszer felépítése Feladatai Finanszírozása

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Budapest, 2010. december

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Magyar Kajak Kenu Szövetség

Magyar Kajak Kenu Szövetség Forrásszerzési lehetőségek Százhalombatta, Sáhl 2011.11.25 25 Magyar Kajak Kenu Szövetség Általános tennivalók: Önerő lehetséges maximális mértékéről Kötelezővállalások lehetséges tartalmáról pl. állományi

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A Sóvidék-Hegyalja kistérség turisztikai potenciálja. dr. Horváth Alpár

A Sóvidék-Hegyalja kistérség turisztikai potenciálja. dr. Horváth Alpár ? A Sóvidék-Hegyalja kistérség turisztikai potenciálja dr. Horváth Alpár Kontextus Sóvidék-Hegyalja HACS 41-313.-as intézkedés, Falusi turisztikai tevékenységek ösztönzése pályázati kiírás Sóvidék-Hegyalja

Részletesebben

A helyi TDM feladatai, működése

A helyi TDM feladatai, működése A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja

A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja 2010. Az Oroszlányi Kistérség kulturális stratégia rövidtávú operatív programja 1 A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja Közkincs kerekasztal

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

LEADER Intézkedési Terv

LEADER Intézkedési Terv LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Völgy Vidék LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése Helyi termékek, helyi szolgáltatások

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben