2. Témavázlatok Tk. polihidroxi-aldehidek (aldózok),vagypolihidroxi-ketonok (ketózok),i letveezek kondenzációvallétrejött

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2. Témavázlatok Tk. polihidroxi-aldehidek (aldózok),vagypolihidroxi-ketonok (ketózok),i letveezek kondenzációvallétrejött"

Átírás

1 2/8anyag,6.oldal 2. Témavázlatok Tk Szénhidrátok Az él lények számára tápanyagforrást, energiaforrást, vázanyagot, anyagcserefolyamatok anyagait jelenthetik. Szénhidrátok: szénb l,hidrogénb lés oxigénb lfelépül szerves vegyületek.kémiailag polihidroxi-aldehidek (aldózok),vagypolihidroxi-ketonok (ketózok),i letveezek kondenzációvallétrejött származékai. Csoportosításuk: funkcióscsoportalapján:aldózok,ketózok szénatomszám alapján:triózok,tetrózok,pentózok,hexózok molekulák száma szerint: o MONOSZACHARIDOK Laktózvagytejcukoregyglükóz ésegygalaktóz összekapcsolódásával jönlétre. Redukáló. POLISZACHARIDOK Vízbennem vagycsak kolloidálisanoldódnak (keményít ),hidrolízissel továbbiegységekre bonthatók,nem édesek. Acellulóza Földlegelterjedtebbpoliszacharidja,a növények vázanyaga,(a fa szárazanyagának 5%-a)többezer -glükózösszekapcsolódásával jönlétre. El nem ágazó,a párhuzamosláncok közötihidrogénkötések rendkívül stabilláteszik. (-lebontása nehéz,növényev k cellulózbontóbaktériumok!). Hidrolízisével el bbcellobiózt,majd -glükóztkapunk. Akeményít növényitartalék tápanyag,a fotoszintézisvégterméke. Többszáz -glükózépítifel. EInem ágazóamilózból éselágazóamilopektintb l áll. Az amilóz-amilopektinarány20-80%). Aglikogénazállatok ésazembertartaléktápanyaga. Szintén -glükózból épül fel,szerkezeteazamilopektinhezhasonló,többelágazással. Akitinnitrogéntartalmúpoliszacharid. Arovarok küls vázának,gombák sejtfalának anyaga. Acellulózhozhasonlófelépítésemia trendkívül ellenálló. Monoszacharidok: 3-7 szénatomot tartalmazó egyszer szénhidrátok. (a poliszacharidok monomerjei)édes íz,vízben jóloldódó,savas hidrolízisseltovább nem bonthatóak. Triózok:a glicerinaldehid,mintglicerinaldehid-foszfátanyagcserefolyamatokbanközti termék. pentózok: ribózazrns,a dezoxiribóza DNSalkotórésze Hexózok: aglükóz (másnévensz l cukor)lényegébena vércukor,a szervezetlegfontosabbmobilizálhatószénhidrátforása. Származékaiazanyagcsere-folyamatok fontosköztesei(glükóz-foszfát). Kiemeltjelentóség a poliszacharidok kialakításában. Az egyes és az ötös szénatom közötkialakulógy r vé záródás eredményeként glükozidos OH-csoportalakulki,amikorennek a csoportnak a térállása megegyezik a 6. szénatom térállásával (3-glükózról,ha ellentétesa-glükózról beszélünk. Ellentétbena glükózzal,amialdohexóz,a fruktóz vagygyümölcscukor(méz) ketohexóz. Foszfátszármazékaiazanyagcserefontosköztesei. DISZACHARIDOK Hidrolízissel kétegyszer cukora bonthatók,vízbenoldódnak,édesek. Egyszer cukrokból vízkilépéssel jönnek létre. Fontostápanyagok,poliszacharidok köztesei. Maltóz két a-glükóz összekapcsolódásával jönlétre. Akeményít bontásának köztese.redukáló. Celobióz két (3-glükóz összekapcsolódásával jönlétrea cellulózbontásának köztese Redukáló. Szacharóz egy glükóz ésegy fruktóz összekapcsolódásával jönlétre. Nem redukáló. Nagymennyiségbenfordul el a cukorépában(répacukor)ésa cukornádban, iparilagezekb l állíthatóel. Celulózbontóbaktériumok: talajban szabadon és egyes növényev á latok bélflórájában él olyan baktériumok,amelyek képesek acelulózt monoszacharid egységeirebontani. Kimutatásuk: Ezüstükörpróba:azaldehidcsoportottartalmazószénhidrátlúgosközegbenazezüstiont fémezüstéredukálja:

2 2/8 anyag, 7. oldal Fehling-próba: az aldehid csoportot tartalmazó szénhidrát lúgos közegben a Cu2+ -iont több lépésben Cu+ -ionná redukálja: Aldóz - ketóz elkülönítés o Szelivanov reakció: savas közegben a rezorcin ketózzal piros szín reakcióterméket ad. Keményít kimutatása Lugol-oldattal: a Lugol-oldat kálium-jodidos jódoldat (KI+IZ). A jód beépül a keményít amilóz helikális szerkezetébe, megváltozik a molekula fénytörése kék színreakciót kapunk. Melegítésre az oldat elszíntelenedik, majd leh lés után visszaáll a már tapasztalt kék szín. Cukorfügg társadalom november 15., hétf 8:06 Magyar Rádió -Kossuth AzEgészségügyiVilágszervezet (W HO)november 14-én tartjaadiabétesz(cukorbetegség)világnapot, ugyanisekkor van azinzulin feltalálójának, FredericGrant BantingNobel-díjaskanadaiorvosnak aszületésnapja. A világban 150 millió cukorbetegél, hazánkban 550 ezer anyilvántartott cukorbeteg, ám számuk ennél jóval magasabb, hiszen sokan nem istudják, hogybetegek. -Bizonyított tény, hogyazoknál anépeknél, akik nem fogyasztanak finomított cukrot, illetve finomított szénhidrátokat, tehát finomított lisztet sem, ott nem fordul el acukorbetegség-mondtael BendaJudit egészségtanácsadó. Mindigisédesített azemberiség, csak cukor helyett természetesédesít szereket használtunk. Mézet használtunk, azaleg sibb, illetve szárított ésnyersgyümölcsöket. Hamézet fogyasztunk, nem leszünk cukorbetegek, sajnoshacukrot fogyasztunk, akkor cukorbetegek leszünk. A cukorbetegség els leírásaangliából származik, ugyanisangliamint gyarmattartó ország, annakidején már axvi., XVII. században cukrot termesztetett atrópusokon. Cukornádból állították ugyanisel annak idején kizárólaga cukrot. Sajnos, ezt írjale acukorbluescím könyv, amelyszámomraegyegészen megdöbbent adat, hogy annakidején arabszolga-kereskedelem acukorért folyt. Tehát azért kellett rabszolgákat tartani, hogya trópusokon cukrot tudjanak termelni. Egybrit történészakövetkez ket mondjaerr l:nem túlzásazt állítani, hogyarabszolga-kereskedelem során 20 millió afrikaipusztult el, skétharmaduk acukor miatt. - Nagy ára volt akkor annak, hogy több száz évvel kés bb itt a fél világ beteg legyen, nem?van ebben némicinizmus, hogy az ember ezt így mondja, de miért alakul kitulajdonképpen a cukorbetegség?[/b] -A cukor egyteljesen természetellenesvalami. A cukorrépaésacukornád, amib l acukrot kivonják, ezek természetesélelmiszerek, tehát ezekb l atermészetesélelmiszerekb l kivonnak mindent, kivonják afehérjéket, azsírokat, azásványisókat, nyomelemeket, vitaminokat, rostosanyagokat ésatöbbit éscsak ezaz úgynevezett diszacharidmolekula, aszaharózmaradakristálycukorban. Ilyen töménységben cukor a természetben nem fordul el. Tehát ezegyteljesen természetellenesvalami, hiányzanak bel le azéletfontosságúanyagok, ezért amikor aszervezetbe kerül acukor, nem úgybomlik le, nem úgyszívjafel aszervezet, mint egytermészetesélelmiszert. Haegyalmát elfogyasztok, azalmában isvan cukor, ezt azalmát megrágom, lassan lenyelem, lassan jut be atápcsatornába, lassan megemészt dik, bejut aszervezetbe. A cukrot nem kell megrágnom, acukrot lenyelem, nagyon gyorsan fölszívódik, sokkal gyorsabban megemeli avércukorszintet. Ezt aszervezet úgyélimeg, mint egystresszt. Nagyon sok inzulint bocsát ki, hogya normálisszintre visszavigye avércukorszintet, viszont túll acélon természetesen, mert hogynem tudja olyan pontosan szabályozni. Túll acélon, ilyenkor lesüllyedavércukorszint, ilyenkor érezzük azt, hogy ismét cukrot kell fogyasztanunk. - Egy önmagát gerjeszt folyamatról van szó. -Ígyvan. A hasnyálmirigyinzulintermel sejtjeinek ezegynagyon nagymegterhelés, hogyilyen nagy mennyiség inzulint ésilyen sokszor kell kibocsátania, amilyen gyakran micukrot eszünk. Ugye acivilizált ember folyamatosan cukrot fogyaszt, mert minden élelmiszerben található cukor. Ésezazt eredményezi, hogyahasnyálmirigyinzulintermel sejtjeikimerülnek. Azegészhormonháztartást megterheliezésígy alakul kiacukorbetegség. - Az is egy érdekes kérdés, hogy tudjuk-e, vagy felismerjük-e id ben azt, hogy veszélyeztetettek vagyunk vagy éppen már kezd d cukorbajunk van? -A cukrot tartják acivilizációsbetegségek kialakulásában af b nösnek. Ezazt jelenti, hogygyakorlatilag azösszesbetegségünk kialakulásában valamilyen módon szerepet játszik acukor, afogszuvasodástól a rákig, askizofréniától agyomorfekélyig, acukor hatására, illetve acivilizációstáplálkozáshatásáraösszesz kül azállkapcsunk, ezért nem férnek el aszánkban afogak. Hogyezhogyan alakul ki?a cukor, illetve a civilizációstáplálék egyhiánytáplálék. Mitulajdonképpen éhezünk ajólétben, mert hogyse acukor, se a többicivilizációstáplálék nem tartalmazzaazokat azéletfontosságúanyagokat, amikre aszervezetnek szüksége lenne. - Ha mindezt tudjuk, akkor mégis miért fogyasztunk ennyisok cukrot? -A cukor iránt ugyanolyan függ ségalakul ki, mint azösszestöbbifügg séget kialakító anyagiránt, mint például anikotin, alkohol, akábítószerek ésakávé. Tehát azagyerek, akire azt mondják aszül k, hogy nem eszik semmit, azagyerek biztos, hogycsak édességet eszik, egycukorfügg gyerek. Megjegyzem, hogynem kevésgyerek cukorfügg, s t ezazegésztársadalom cukorfügg, merthogyebben növünk föl. - Ebben nyilván érdekelt az élelmiszeripar is, nem? -Azélelmiszeripar abban érdekelt, hogyminél többet együnk, acukoripar abban érdekelt, hogyminél több cukrot fogyasszunk. Rengetegcukrot eszünk, körülbelül kilót egyévben. Szinte világels k vagyunk acukorfogyasztásban, holott aháborúel tt mégcsak 10 kiló cukrot fogyasztottunk, százévvel ezel tt pedig2 kilót. Ezazutóbbiid ben n tt megilyen rettent en. De nehogyazt higgyük, hogyezt mindkristálycukor formájában esszük meg. Azösszesélelmiszerünkben szinte el van rejtve acukor. Az üdít italokban, agyümölcslevekben. Ugye rávan írva, hogyeredetisz l lét tartalmazésazember el veszi anagyítóját éselolvassa, hogy1,2 százalék sz l levet tartalmazésezen kívül rengetegcukrot ésaromát. A péksüteményekben, afelvágottban, acigarettában, aketchupban, amustárban -méghozzánem iskevés. Például egy3decisketchupban, amelynek tulajdonképpen savanyúazíze, 30 darab kockacukornyimenynyiségvan benne. - Ezért szeretik a gyerekek annyira. -Igen. Rengetegvizsgálatot végeztek acukorral kapcsolatban, ésazderül ki, hogyagyerekkori hiperaktivítás, viselkedésianomáliák nagyon nagyrésze gyógyítható azzal, hamegvonják agyerekek táplálékából acukrot, illetve azadalékanyagokat tartalmazóélelmiszereket. Olyan gyerekeket vizsgáltak, akik kisegít iskolábajártak ésatáplálékukból megvonták egyideigafinomított élelmiszereket, tehát afinomított lisztet, acukrot ésazt tapasztalták, hogyegyid után agyerekek képesek voltak arra, hogyanormál iskolában folytassák atanulmányaikat. Ugyanilyen vizsgálatokat végeztek feln ttekkel is, börtönlakókkal, fiatalkorúb nöz kkel, illetve id sebbekkel ésazt tapasztalták, hogyafelt n viselkedésirendellenességek, azagresszivitásszemmel láthatóan csökkent, szinte megsz nt, abörtönlakók jobban el tudták foglalni magukat, olyannyira, hogyvolt olyan intézmény, ahol adelikvensek maguk kérték, hogymegtarthassák ezt atáplálkozásiformát. - Itt élünk akkor a saját jól kialakított kényelmes kis börtönünkben, cukorfügg k vagyunk és potenciális cukorbetegek. -Namost azt, hogyezt nem tudjuk acukorról, ennek azazoka, hogyamikor megeszünk egyszelet csokoládét, akkor nem esünk le holtan aszékr l, tehát nem kapunk sem szívinfarktust, se nem leszünk azonnal cukorbetegek. Ahhoz, hogyezek acivilizációskárosodások létrejöjenek, illetve el jöjenek, észrevehet kké váljanak, évtizedekre van szükség. Tehát aszervezet évtizedekigképeskompenzálnialétrehozott károkat. NagyKatalin

3 2/8 anyag, 8. oldal 2.2. Fehérjék Aminosavakból felépül sokrét feladatot ellátó makromolekulák: a szervezet legfontosabb épít elemei, katalizátorok, szállítómolekulák stb. Jelentése: els dleges, els dleges fontosságú (PAULING;a polipeptidlánc felépítése, betegségek esetén fellép rendellenességek kutatása, 1954Nobel-díj. Jelent sek E. Fischer aminosav, fehérjekutatásai, 1902 Nobel-díj.) Az aminosavak Az aminosavak molekuláiban egyszerre fordul el az aminocsoport (-NH2) és a karboxilcsoport (- COOH). C H 2 N H 2glicin C O O H (amino-ecetsav) -aminosav H 2 N A fehérjéket felépít -aminosavak esetében az aminocsoport és a karboxilcsoport ugyanahhoz a szénatomhoz kapcsolódik. Húsz fehérjealkotó aminosavat ismerünk, amelyeket oldalláncuk polaritása, savas ill. bázikus jellege szerint csoportosíthatunk. Esszenciális aminosavak: A fehérjékben el fordulóegyesaminosavakataszervezetnem tudszintetizálni,mertpéldául gy r smolekulákatnem tudel állítani.ezeketküls forrásb l azazatáplálékunkból fedezi,melyek ezérttáplálékunk nélkülözhetetlen alkotórészei. Azemberben esszenciálisaminosavak: valin, leucin, izo-leucin, lizin, fenil-analin, triptofán, metionin, treonin. A növekedésben lév szervezetnek fokozotazesszenciálisaminosavak irántiigénye!it érdemeselgondolkozniavegetáriánusétkezésokoztaesetlegeshiányállapotok lehet ségén is! Az ikerionos szerkezet Az aminosavak aminocsoportja bázikus jelleg,tehát protont vehet fel,míg a karboxilcsoport savas jelleg,vagyis protont adhat le. Ezt az aminosavak szerkezetének felírásakor is feltüntethetjük: C H 2 C H 2 C H 2 -amino-vajsav (GABA) -aminosav C O O H Ennek a szerkezetnek biológiai jelent sége pu ferkapacitásában rejlik. (Minden összekapcsolódás után maradszabadamino- illetve karboxilcsoport a polimerlánc két végén!) Optikai izoméria A fehérjealkotóaminosavak a glicin kivételével királis vegyületek,mert az - szénatomhoz négykülönböz csoport kapcsolódik. A -szénatom konfigurációja az L- glicerinaldehidével analóg,vagyis a természetben csak L-aminosavak fordulnak el. Fontos az aminosavak ikerionos jellege,ami annak a következménye,hogya karboxilcsoport hidrogénje könnyen átkerülhet az aminocsoport nemköt elektronpárt tartalmazónitrogénjére. Az ígykialakult ikerionos szerkezetben stabilizálótényez még,a karboxil csoporton belüli delokalizáció: Peptidkötés A peptidkötés az egyik aminosav aminocsoportja és a másik aminosav karboxilcsoportja között jön létre vízkilépéssel,kondenzációs reakció: N H 2 CH R H 2 N HOCH C 2 H 2 N COOH R CH R COOH H 3 N CH HO COH C CH 2 OH CH 2 OH L-glicerinaldehidD-glicerinalde H 2 N H COOH C R CH 2 OH L-aminosav H R COH C R ikerionos szerkezet COOH H 2 N COOH CH H N C N COOH + 2 CH CH + R' H R R' OH COOH C NH 2 CH 2 OH D-aminosav R O COOH C COO CH 2 OH NH 2 HO H

4 2/8anyag,9.oldal Az aminosavak peptidkötéssel összekapcsolódva dipeptidet, tripeptidet... oligopeptidet hoznak létre. di-, tri-,...oligopeptid (max.10aminosav) Peptidek: legfeljebb 50aminosavrészb l felépül molekulák. Változatos szerepet töltenek be a szervezetben, pl. hormonok (inzulin, vazopresszin, oxitocin) vagy a redoxireakciók szabályozásában részt vev glutation (GSH, -glutamil-ciszteinil-glicin). Fehérjék: a peptideknél több aminosavrészb l felépül makromolekulák. Alapvet en 20-féle aminosav építi fel. A kapcsolódási sorrend korlátlan, 100aminosav 20a századikon módon rakható sorba. A szervezetben különböz feladatokat látnak el (pl. vázfehérjék, szállító fehérjék, enzimek stb.). A fehérjék szerkezeténél négy szintet különítünk el: A fehérjék szerkezete Els dleges szerkezet: az aminosavak min sége, kapcsolódási sorrendje. Az aminosavak szerkezetéb l következ en, (az egyetlen eltérés az oldalláncokban van!), az összes többi lehetséges szerkezetet megszabja! (elment - lement). A fehérjék térszerkezetét (másodlagos, harmadlagos, negyedleges szerkezet) rögzít kötéstípusok: kovalens kötés (S-S). ionos kötés (-C00~-NH3'), hidrogénkötés (-H-O- ), Másodlagos szerkezet: lehet a-hélix, ilyen pl. a haj, gyapjú, izom, vagy p-lemez (vagy red zött struktúra). Ilyen a selyem. Harmadlagos szerkezet: gomolyag (globuláris) szerkezet, a biológiai hatás hordozója. Az enzimek m ködése ehhez a struktúrához kapcsolható. Negyedleges szerkezet: több fehérjemolekula összekapcsolódásával alakul ki (aktomiozin az izomban). Fontosak a multi-enzimkomplexek: bonyolult folyamatok irányítói A fehérjék csoportosítása: 1. Összetételalapján a) protein (egyszer fehérje) -~ aminosavak b)proteid (összetett fehérje) --> aminosav + egyéb anyag a képz d egyéb anyag szerint; 1. foszfoproteidek (foszfort tartalmaznak pl. a kazein), 2, kromoproteidek (színes anyagot tartalmaznak pl. a hemoglobin), 3. mukoproteidek (szénhidrátot tartalmaznak pl. a glikoproteidek), 4. lipoproteidek (zsírszer anyagot tartalmaznak) 5. nukleoproteidek (nukleinsavat tartalmaznak pl. DNS), 6. metalloproteidek (különböz fémek komplexei pl. a hemoglobin). 2. Oldékonyságalapján: a) albuminok (vízben oldódnak: tojásfehérje, vérsavó) b) globulinok (sóoldatokban oldódnak: fibrin) Kísérletes kimutatások: Van der Waals-féle kölcsönhatás (-CH3-CH3). Kimutatások, vizsgálatuk:

5 2/8 anyag, 10. oldal Biuret-reakció: háromnál több aminosavat tartalmazó fehérjék lúgos közegben CuS04-al ibolyaszín komplexet képeznek. Xantoprotein próba: az aromás aminosavat tartalmazó fehérjék tömény HN03-val sárga színreakciót adnak. Reverzíbilis kicsapás: könny fémsók (Na, K) fehérjék hidrátburkát vonják el, (kicsapódás), elegend vizet adva a rendszerhez a fehérje viszszanyeri oldott állapotát, aktivitását. (117144) Irreverzíbilis kicsapás: a fehérje alapvet szerkezeti változásokat szenved. Ilyen hatásúak a nehéz fémsók (Pb, Cu, Hg), magas h mérséklet (magas láz veszélyei!), tömény (ásványi, szerves) savak, lúgok, ezért veszélyesek, mérgez ek. (118145) 2.3. Nukleinsavak Az elnevezés eredete az, hogy 1869-ban MISCHERa gennysejtek magjában savas természet anyagot talált J. WATSON, F. CRICK, (a képen) a DNS szerkezetének megfejtése A DNS és RNS összehasonlító jellemzése DNS RNS cukor dezoxiribóz ribóz bázisok A-T, G-C, foszforsav A-U, G-C bázispárok szerkezet kett s spirál egysoros fonál, helyenként önmagához kapcsolódva móltömeg: 1-I00 milliós 25 ezer-1 millió el fordulás: sejtmag, színtest, sejtmagvacska, citoplazma, mitokondrium riboszóma biológiai jelent ség: információtárolás ÖRÖKÍT ANYAG információszállítás FEHÉRJESZINTÉZIS mrns, trns, rrns A DNS lánc kett s csavarjának sematikus képei: Ribóz: öt szénatomos aldóz cukor, melynek zártláncúkonfigurációjúfoszforsavas észtere fontos nukleinsav-alkotó. Dezoxiribóz: a ribózból redukcióval származtatható pentóz, melynek 2. szénatomján a hidroxil-csoport helyett csak egy hidrogénatom található. Ugyancsak fontos nukleinsav-alkotó.

6 2/8 anyag, 11. oldal (A. HERSEY, AVERY) A kísérletek leírása Baktériumtranszformáció Griffith angol kutató 1928-ban írta le baktériumokkal végzett kísérleteinek eredményeit. Az általa vizsgált baktériumnak (Streptococcus pneumoniae) két változata ismert. Az S-variáns egerekbe oltva tüd gyulladást okoz, sejtjeit vastag tok veszi körül. Az R-variáns ezzel szemben nem kórokozó, sejtjeit nem védi tok. A kísérleteket az alábbi táblázat foglalja össze: Kísérlet Az egérbe oltott baktérium típusa Az állatok reakciója Az elhullott állatból kimutatott baktérium 1. él R-variáns egészségesek - 2. él S-variáns elpusztulnak él S-variáns 3. elölt S-variáns egészségesek - 4. elölt S-variáns + él R-variáns néhány elpusztul él S-variáns Griffith meglep dve tapasztalta, hogy a h vel elölt S-variánssal és él R-variánssal beoltott állatok egy része tüd gyulladásban elpusztul, és szöveteikb l él S-variáns mutatható ki. A jelenséget baktériumtranszformációnak nevezte el. Feltételezte, hogy a h vel elölt S-variáns anyagai valamilyen módon átalakítják az R-variánsokat. Az elölt S-variáns örökít anyagának egy része, amely a tokképzésért felel s enzimet kódolja, bejut az R-variánsba, így az S-variánssá alakul, tokja megvédi a gazdaszervezet immunrendszerét l. Hasonló folyamat az antibiotikumrezisztencia átadása plazmidok közvetítésével. A transzformációt a génsebészet területén is alkalmazzák A nukleinsavak szintézise A DNSszintézise: 1. A DNS kett s spirál szétnyílik, 2. A bázispárosodás szabályai szerint új szál szintetizálódik. A szintetizálódott DNS egyik szála régi, a másik szála új. Szükségesek: mintát adó DNS, nukleotidok, DNS polimeráz enzim, ATP. A megkett z dés egyszerre 5000 ponton is megindul. A szintézis esetleges hibáit egy reparáló, javító enzim kijavítja. Az RNSszintézise: 1. A DNS kett s spirál szétnyílik 2. A bázispárosodás szabályai szerint az egyik szálon új szál szintetizálódik. Szükségesek; mintát adó DNS, nukleotidok, RNS polimeráz enzim, ATP. A nukleinsavak információhordozók: Kísérletes igazolás: 1. Van örökítés baktérium transzformációs kísérlet. Lényege; a h vel elölt kórokozó (tokos) baktérium, a nem kórokozó (tok nélküli) baktériumot kórokozóvá tette. 2. A DNS örökít izotópos kísérlet. Lényege: A kén csak a fehérjében, foszfor csak a DNS-ben fordul el. Olyan bakterimokkat fert zve, amelyek egyik csoportja izotóp ként, a másik izotóp foszfort tartalmazott: a létrejöv új bakteriofágok foszfor aktivitást mutattak. DNSmint információhordozó1. Évekkel kés bb, 1944-ben Avery amerikai kutató és munkatársai igazolták, hogy a transzformációért felel s anyag a DNS. Avery és munkatársai 1944-ben publikált vizsgálata bizonyította: a kutató a tokos baktériumtörzs sejtjeit lipidoldószerrel feltárta, majd sejtmentes sz rletet készített bel lük. Ez a kivonat is képes volt kórokozóvá alakítani a nem kórokozó variánst. Ám amikor a sz rletet különféle enzimkivonatokkal kezelte, eltérést tapasztalt: szénhidrát- vagy fehérjebontó enzim alkalmazása nem befolyásolta a kísérlet eredményét, ha azonban dezoxiribonukleáz (DNS-bontó) enzimmel kezelte a kivonatot, az elveszítette az átalakító képességét! DNSmint információhordozó2. A DNS információhordozó tulajdonságát támasztja alá az a jelenség is, hogy a bakteriofágok megfert zik a baktériumokat. A vírusok közé tartozó bakteriofágok felépítésére a DNS-molekulájuk és az azt körülvev fehérjeburok a jellemz. M ködésük feltétele a baktérium-gazdasejt, amelyben él sködnek. Miután rátapadnak a baktériumok küls falára, DNS-tartalmuk bekerül a baktériumsejtbe, míg a fehérjeburok kívül marad. Olyan vírust állítottak el, melynek fehérjéje 35-ös kén-, nukleinsava 32-es foszforizotópot tartalmazott, így nyomon lehetett követni jelenlétüket. A baktériumból kiszabaduló új vírusok csak a foszforizotópot tartalmazták - Salvador Luria, Max Delbrück. Alfred Hershey. A bakteriofágok felépítésére vonatkozó összes információt a bakteriofág DNS-molekulája tartalmazza. Ez a DNS bejutva a baktériumsejtbe a bakteriofág fehérjéinek el állítási programját hajtja végre, miközben a baktérium anyagait használja fel. A DNS-molekula tehát az él lények örökl d tulajdonságainak információhordozója.

7 2/8 anyag, 12. oldal Rejtelmes örökít anyag Szonda, , szerk.: Gimes Júlia november 3., szerda 11:03 Valóban szemét-e a szemét, avagy mi történt azokkal az egerekkel, amelyekb l eltávolítottak olyan örökít anyag-darabokat, amelyek a géneket nem tartalmazó, a szakemberek által junk - nak, szemétnek nevezett DNS szakaszokon vannak. Örökít anyagunkhosszú-hosszúdnsláncának98százalékátolyan szakaszokteszikki, amelyeknem tartalmaznakgéneket, azaz fehérjékmin ségére és termeltetésére vonatkozó információkat. Ezértezta 98 százalékota tudósoknemes egyszer séggel junk -nak, szemétneknevezik. Régóta folyika vita, hogya szemétvalóban szemét-e, és ha nem az, márpedignehéz elképzelni, hogyaz elb völ en tökéletes megoldásokatprodukáló életennyiértelmetlen feleslegetprodukálna, szóvalha nem szemét, akkor mégis mit csinál? A KaliforniaiBerkeleyNemzetiLaboratórium kutatóiolyan genetikailagmódosíto tegértörzsethoztak létre, amelynekörökít anyagábóltöbb mintegymilió egységnyi, több mintegymilió bázispárnyidns-t eltávolíto tak. Az eljárássalkikta tákörökít anyaguk1 ezred részét. És hogymitörtént?semmi. Az egerekköszönikszépen, jólvannak. A kutatókfelismerésüketa legtekintélyesebb természe tudományos folyóiratban, a Nature-ben jelentettékmeg. Venetiáner Pálbiokémikustkértem: segítsen egykicsiteligazodnia kérdésben. Akkor mostszemétvagynem szemét? -Ezekaz egerek, amelyekb leltávolíto tákezeketa szakaszokat, ezekminden jelszerintteljesen normálisan éltek, szaporodtak, az éle tartamukés az egészségiálapotukmegkülönböztethetetlen volta normálistól. Tehátennekalapján a kísérletez kutatókazta következtetéstvontákle, hogyez az úgyneveze t szemétdns, ez valóban szemét, vagyis nem szükséges az álatoknormális m ködéséhez. De vannak kutatók, akikaztmondják, kizártdolog, hogyez valóban szemét volna, másokpedigaztmondják, hogy de, minden bizonnyalaz. Na most, ez a kísérletennekaz utóbbiiskolánakszálítérveket, de természetesen szó sincs arról, hogybizonyítaná. Ugyanis van egycsomó kísérletaz elmúltid kb l, hogylétfontosságúgéneketis ellehettávolítaniminden következménynélkül, egyszer en azért, mertvan egyúgyneveze t redundancia, tehátugyanazta funkcióttöbb gén is kódolja. Tehátazokegyikétha eltávolítják, a másik minden továbbinélküla funkciótbiztosítja. Természetesen ugyanez lehetséges, s t, nagyon valószín ennéla nem kódoló DNS-nélis. Az életmindigminden körülményekközöttúlbiztosításokkaldolgozik. Tehátaz, hogyegyezrelékeltávolítása nem okozo tsemmiproblémát, ez nem bizonyítja azt, hogya 98 százaléknakvagyannaknagyrészéneknincs valamiféle lényeges szerepe. Tehátén egész biztos vagyok benne, hogyéletképtelen volna egymagasrend él lény, ha a teljes szemét DNS-teltávolítanák. A másikpedigaz, hogyigaz ugyan, hogyezekaz egereknormálisan éltek, feltehet legaz egér életkor végs határáig, s tszaporodtakis, de ez evolúciós értelemben egyjelentéktelen id skála. Tehátaz, hogyezen az id skálán nem történtsemmibaj, ez korántsem jelentiazt, hogyaz evolúció ideje ala tnem voltenneka régiónakigen jelent s, életképességivagyel nytbiztosító funkciója. A DNS szerkezete a sejtben: Kromatin A sejt DNS-állományának hiszton és nem-hiszton fehérjékkel kialakított komplexe. Az eukarióták DNS-e mindigfehérjékhez köt dik. Ezek a fehérjék lehetnek bázikus jelleg ún. hisztonfehérjék,amelyek stabilizáló,szerkezetkialakítófunkciójúak,illetve lehetnek inkábbsavas jelleg nem-hiszton fehérjék is,amelyek pediga DNS megkett z désében,rns-másolat készítésében vagy a génaktivitás szabályozásában játszanak szerepet. A hisztonfehérjék a prokariótákból teljesen hiányoznak.

8 2/8anyag,13.oldal A hisztonoknak több altípusa létezik. Ezek közül a H2A, H2B, H3és H4jel ek 2-2példánya (tehát összesen 8db)egy hisztonmagot alkot, amelyre a DNS kétszeresen, egy 146bázispárnyi hosszúságú szakaszával feltekeredik: (Ebb l is látható, hogy a kromoszómaszám nem fejlettségi bélyeg, az emberben a kett közötti, 46db a testi sejtek kromoszómaszáma.) A kromoszómák az interfáziban nem különíthet k el, csak az osztódások alatt (f leg a középszakaszban)válnak jól láthatóvá. Kromatida A kromoszóma egy DNS-molekulát tartalmazó része. Magyarázat: A kromoszómák az osztódások elején 2db DNS-molekulát tartalmaznak, ilyenkor kétkromatidás kromoszómának nevezzük. A kromatidákat az ún. centroméra (vagy els dleges bef z dés)köti össze: A kromatinnak ezt a komplex egységét nukleoszómának nevezik. A kromatin nagyon sok ilyen nukleoszómából épül fel, amelyeket átlag 54bázispárnyi DNS-szakaszok kötnek össze, így egy gyöngysorhoz hasonló struktúra keletkezik: A nukleoszómához kapcsolódó H1hiszton szerepe a kromatinállomány további feltekeredésének szabályozása. A sejtosztódások közötti ún. interfázisban a kromatin nagy része laza, letekeredett. Ilyenkor eukromatinnak hívjuk. Kisebb kromatinszakaszok még ilyenkor is tömör, feltekeredett állapotban vannak, ennek neve heterokromatin. (Azokra a szakaszokra jellemz ez, amelyek az adott sejttípus m ködéséhez szükségtelen géneket tartalmaznak, így, heterokromatinként ugyanis inaktívak.) Az osztódások alatt a kromatin teljes egészében heterokromatinná alakul, mert így könnyebben transzportálhatók a kromoszómák. Kromoszóma A sejt kromatinállományának egymástól különálló egységei. A kromatinállomány nem egyetlen DNS-molekulából áll, azok száma igen széles határok között változhat. Az egyik bél-orsógiliszta (Ascaris megalocephala)testi sejtje pl. mindössze 2db, az egyik haraszté (Ophioglossum reticulatum)pedig 1260db egységre (kromoszómára)osztható. Az ábrán látható másodlagos bef z dés nem minden kromoszómán látható, csak azokon, amelyek a magvacskával állnak kapcsolatban (a magvacska latin neve nukleólusz, ezért a nukleóluszorganizáló régió elnevezés). Az osztódások végén a kromoszómák kromatidái szétválnak egymástól, így ún. egykromatidás kromoszómák jönnek létre (ilyen kromoszómát mutat az ábra jobb oldali, Bjel része) A fehérjeszintézis A DNS központi szerepét a fehérjeszintézisben centrális dogmának nevezzük:dns -~ RNS ~ fehérje -> tulajdonság Lépései:1. Transzkripció;a sejtmagban a DNS szál szétnyílik, az aktív szálon mrns képz dik. Az mrns a citoplazmában a riboszómára kerül. 2. Ezzel egy id ben a citoplazmában aktivált aminosavak kapcsolódnak a trns-hez.

9 2/8 anyag, 14. oldal 3. Transzláció: a riboszómán a bázispárosodás szabályai szerint kapcsolódnak az mrns és a trns bázishármasai ~ kialakul egy aminosav sorrend, amit végs soron a DNS határozott meg. A genetikai kód jellemz i: 1. Bázishármasok, triplettek kódolnak 2. Degenerált: ugyanazt az aminosavat több kód is jelöli 3. Atfedésmentes: egy bázis egyszerre csak egy tripletthez tartozhat. 4. Vessz mentes: lánc közben nincsenek értelmes szakaszok és csak az elején kezd dhet a leolvasás. 5. Általános érvény : az adott jel minden él lényben azonos aminosavat jelöl nukleotidok Épít egységek, az energiatárolás és -felszabadítás központi vegyületei. Szerkezetük: szerves bázisok; purin: adenin, guanin pirimidin: timin, uracill citozin pentóz: ribóz dezoxiribóz foszforsav 'Nukleotid típusú vegyületek ATP: az él lények legfontosabb energia-tároló és -felszabadító vegyülete. Makroerg kötései (nagy energiájú) révén az els foszfátcsoport leválásával 30 kj/mól, mindkett leválásával 36 kj/mól energia szabadítható fel ATP ADP+P AMP+P NAD,NADH NADP: a felépít folyamatok proton- és elektronszállító koenzime. KoA: pl: acetilcsoportokát (CH3C0- ) szállít. KoA,koenzim A 2.5. Gyors ismétl feladatok: (megoldások az anyag végén!) Ötféle asszociáció a) a guanin b) a citozin c) az adenin d) a timin 38. Az RNS-molekulában bázispárokat is képezhet

10 2/8 anyag, 15. oldal 39. az adeninnel két hidrogénkötést képes kialakítani 40. az uracilt helyettesítheti 41. a nuleotidban a gy r jének egy nitrogénatomjával kapcsolódik a pentóz 1-es szénatomjához 42. páratlanszámú nitrogén van a molekulájában 43. két nitrogénatomot találunk benne 44. az RNS- és a DNS-molekulában is megvan 45. kilencatomos gy rgt tartalmazó szerves bázis Többszörös választás 46. Hogyan épülnek fel a nukleotidok? 1. a pentóz 1. szénatomjához kapcsolódik a foszforsav 2. a pentóz ribóz vagy dezoxiribóz lehet 3. a pentóz 5. szénatomjához a szerves bázis kapcsolódik 4. a bázisok purin vagy pirimidin alapvázúak Ötféle asszociáció A) az RNS B) a DNS C) mindkett D) egyik sem 47. pentózában öt oxigént találunk 48. antiparalel (ellentétesen párhuzamos) a komplementer nukleotidsor 49. polinukleotid lánc alkotja 50. a purinbázisok mennyiségéb l megadható a pirimidinek száma 51. több, különböz m ködés típusa van 52. az egységek között S-3 foszforsavdiészter kötések vannak 53. érvényes az A + T = G+ C 54. egyik nukleotidja energiaközvetít ként is szerepelhet a) a guanin b) a citozin c) az adenin d) a timin 55. kilencatomos gy r t tartalmazó szerves bázishoz kapcsolódhat 56. öt vagy több nitrogénatomot találunk a molekulájában 57. nukleotid típusú önálló vegyületben is el fordulhat 58. nitrogént tartalmaz 59. a DNS-molekulában megtalálható 60. molekulájában két gy r kondenzálódott (kapcsolódott össze) 61. az RNS egyik típusában sincs meg 62. metil-csoport van a gy r jén A KÖSZVÉNY A húgysav az anyagcserének egyik salakanyaga, s jobbára a vizelettel, kisebbrészt a széklettel ürül ki a szervezetb l. Ha a testnedvekben kórosan töményebbé válik, a nátriumsója kicsapódik a lágy részekben meg az ízületekben, s az utóbbi miatt ízületi gyulladást kaphat az ember. A baj elhatalmasodását gyógyszeres és étrendi kezeléssel akadályozhatjuk meg. Minthogy a köszvény többnyire a láb nagyujjának t ízületi fájdalmával hívja fel magára a figyelmet, az orvosok ezt a betegséget podagrának (ez görögül azt jelenti: lábköszvény), míg az angolok a latin guta (= csepp)szóból eredeztetett goutnak nevezik, annak idején ugyanis úgy vélték, hogy a bajt az ízületbe jutó valamilyen méregcsepp okozza. Nos, nem jártak messze az igazságtól, hiszen az ízületben lev savós nedv folyadékcseppnek fogható fel, s köszvény esetén abban töményedik be és csapódik ki a méreg, vagyis a húgysav. Gazdagok betegsége Minthogy régen jobbára a jómódban él k (a húsféleségeket és bels ségeket, valamint a szeszes italokat b ségesen fogyasztó emberek)betegedtek meg köszvényben, e betegséget arthritis divitumnak, azaz a gazdagok ízületi gyulladásának is nevezték. Aligha véletlen, hogy sok híresség is akadt a benne szenved k táborában. A feljegyzések szerint V. Károly német-római császár, II. Frigyes porosz király, W allenstein herceg, az osztrák császári hadvezér, Newton, a jeles angol természettudós, a német filozófus Leibnitz, de Rubens, a kiváló flamand fest is egyaránt köszvényes volt. A betegség els részletes klinikai leírása a XVII. század végén él, szintén köszvényben szenved Sydenham angol orvos nevéhez f z dik, ám még nem ismerte a baj okát, ekképp nem oki kezelést, hanem tapasztalati alapon kinint és tejkúrát ajánlott rá. Ezek ugyanis nem ártottak a betegnek, hiszen tejet látjuk majd b ségesen ihat a köszvényes ember. Egy évszázad múltán azonban, amikor fölfedezték a húgysavat, fény derült arra, hogy a baj igazi forrása e szerves anyagnak a kikristályosodó nátriumsója. Honnan származik a testfolyadékokban megjelen húgysav? F képp a nukleinsavakat (a riboés a dezoxiribonukleinsavat)alkotó purinbázisok (az adenin és a guanin)bomlásakor keletkezik, s rendesen deciliterenként 3 7milligrammos töménységben fordul el a vérben. Minthogy a fölöslegben képz d húgysav mint a bevezet ben említettük kiürül a testb l, bajt nem okoz. Ha ellenben a vér és a többi testfolyadék húgysavszintje valamilyen ok miatt deciliterenként 7milligramm fölé n, a folyadék erre az anyagra nézve túltelítetté válik, s megjelennek benne a t alakú nátrium-urát-kristályok. Rohamok támadnak A köszvény legjellemz bb tünete a rendszerint egy, néha azonban több ízületben hirtelen, rohamszer en támadó fájdalom. Ez, valamint az ízület megduzzadása és pirosra, szederjesre színez dése az ízületi gyulladásnak csalhatatlan jele. A fájdalom olyan heves lehet, hogy az ízület legkisebb mozgatása, s t, a megérintése is kínokat okoz a betegnek. Még az alvó ember is felébred t le. Az eseteknek mintegy a felében el ször az öregujj (a nagylábujj)t ízülete gyullad be, de a többi lábujj t ízülete és egyéb ízületek is megbetegedhetnek. Élet és Tudomány szám

Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam. 2. anyag 2005. november

Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam. 2. anyag 2005. november Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 2. anyag 2005. november 2/8 anyag, 2. oldal Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam Kedves levelező hallgatóink! Az első levélre

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag

Részletesebben

Az élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:

Részletesebben

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20.

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. Definíció (2x1 = 2 pont): a) Mikroszkopikus méretű szilárd részecskék aktív bekebelezése b) Molekula, a sejt

Részletesebben

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük. 1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó

Részletesebben

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk. Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak

Részletesebben

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi

Részletesebben

A szénhidrátok lebomlása

A szénhidrátok lebomlása A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen

Részletesebben

A replikáció mechanizmusa

A replikáció mechanizmusa Az öröklődés molekuláris alapjai A DNS megkettőződése, a replikáció Szerk.: Vizkievicz András A DNS-molekula az élőlények örökítő anyaga, kódolt formában tartalmazza mindazon információkat, amelyek a sejt,

Részletesebben

a III. kategória (11-12. évfolyam) feladatlapja

a III. kategória (11-12. évfolyam) feladatlapja 2009/2010. tanév I. forduló a III. kategória (11-12. évfolyam) feladatlapja Versenyző neve:... évfolyama: Iskolája : Település : Felkészítő szaktanár neve:.. Megoldási útmutató A verseny feladatait nyolc

Részletesebben

Poligénes v. kantitatív öröklődés

Poligénes v. kantitatív öröklődés 1. Öröklődés komplexebb sajátosságai 2. Öröklődés molekuláris alapja Poligénes v. kantitatív öröklődés Azok a tulajdonságokat amelyek mértékegységgel nem, vagy csak nehezen mérhetők, kialakulásuk kevéssé

Részletesebben

12/4/2014. Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció. 1952 Hershey & Chase 1953!!!

12/4/2014. Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció. 1952 Hershey & Chase 1953!!! Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció 1859 1865 1869 1952 Hershey & Chase 1953!!! 1879 1903 1951 1950 1944 1928 1911 1 1. DNS szerkezete Mi az örökítő anyag? Friedrich Miescher

Részletesebben

Szerkesztette: Vizkievicz András

Szerkesztette: Vizkievicz András Fehérjék A fehérjék - proteinek - az élő szervezetek számára a legfontosabb vegyületek. Az élet bármilyen megnyilvánulási formája fehérjékkel kapcsolatos. A sejtek szárazanyagának minimum 50 %-át adják.

Részletesebben

Mire költi a szervezet energiáját?

Mire költi a szervezet energiáját? Glükóz lebontás Lebontó folyamatok A szénhidrátok és zsírok lebontása során széndioxid és víz keletkezése közben energia keletkezik (a széndioxidot kilélegezzük, a vizet pedig szervezetünkben felhasználjuk).

Részletesebben

A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok)

A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) 1 Sejtorganellumok vizsgálata: fénymikroszkóp elektronmikroszkóp pl. scanning EMS A szupramolekuláris struktúrák további szervezıdése sejtorganellumok

Részletesebben

Az endomembránrendszer részei.

Az endomembránrendszer részei. Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete

Részletesebben

A sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános

A sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános A sejtek élete 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék e csak nézd! Milyen protonátmenetes reakcióra képes egy aminosav? R 2 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános képlete 5.2. A legegyszerűbb

Részletesebben

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Élődi Pál BIOKÉMIA vomo; Akadémiai Kiadó, Budapest 1980 Tartalom Bevezetés 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Mi jellemző az élőre? 17. Biogén elemek 20. Biomolekulák 23. A víz 26.

Részletesebben

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot. Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két

Részletesebben

A biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András

A biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András A biokémia alapjai Wunderlich Lívius Szarka András Összefoglaló: A jegyzet elsősorban egészségügyi mérnök MSc. hallgatók részére íródott, de hasznos segítség lehet biomérnök és vegyészmérnök hallgatók

Részletesebben

AMINOSAVAK, FEHÉRJÉK

AMINOSAVAK, FEHÉRJÉK AMINOSAVAK, FEHÉRJÉK Az aminosavak olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (-NH2) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt előfordul. Felosztás A fehérjéket feloszthatjuk aszerint, hogy

Részletesebben

A szénhidrátok lebomlása

A szénhidrátok lebomlása A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen

Részletesebben

AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA

AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT MEGHÍVÓ AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA 15 ÓRÁS INGYENES SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 11. BIOLÓGIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 11. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár. Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)

Részletesebben

A kémiai energia átalakítása a sejtekben

A kémiai energia átalakítása a sejtekben A kémiai energia átalakítása a sejtekben A sejtek olyan mikroszkópikus képződmények amelyek működése egy vegyi gyárhoz hasonlítható. Tehát a sejtek mikroszkópikus vegyi gyárak. Mi mindenben hasonlítanak

Részletesebben

Emberi szövetek. A hámszövet

Emberi szövetek. A hámszövet Emberi szövetek Az állati szervezetekben öt fı szövettípust különböztetünk meg: hámszövet, kötıszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet. Minden szövetféleség sejtekbıl és a közöttük lévı sejtközötti

Részletesebben

A géntechnológia genetikai alapjai (I./3.)

A géntechnológia genetikai alapjai (I./3.) Az I./2. rész (Gének és funkciójuk) rövid összefoglalója A gének a DNS információt hordozó szakaszai, melyekben a 4 betű (ATCG) néhány ezerszer, vagy százezerszer ismétlődik. A gének önálló programcsomagként

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai

Részletesebben

3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése

3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése 3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése Örökítő anyag: DNS A DNS-lánc antiparallel irányultságú kettős hélixet alkot 2 lánc egymással ellentétes iráyban egymással összecsavarodva fut végig. Hélixek

Részletesebben

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,

Részletesebben

A sejtek lehetséges sorsa. A sejtek differenciálódása. Sejthalál. A differenciált sejtek tulajdonságai

A sejtek lehetséges sorsa. A sejtek differenciálódása. Sejthalál. A differenciált sejtek tulajdonságai A sejtek lehetséges sorsa A sejtek differenciálódása, öregedése Sejthalál osztódás az osztódási folyamatok befejezése és specializálódás egy (összetett) funkra: differenciá elöregedés (szeneszcencia) elhalás

Részletesebben

Biológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja.

Biológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja. Biológia 3. zh Az izomösszehúzódás szakaszai, molekuláris mechanizmusa, az izomösszehúzódás során milyen molekula deformálódik és hogyan? Minden izomrosthoz kapcsolódik kegy szinapszis, ez az úgynevezett

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

12. évfolyam esti, levelező

12. évfolyam esti, levelező 12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,

Részletesebben

4. SZERVES SAVAK. Az ecetsav biológiai előállítása SZERVES SAVAK. Ecetsav baktériumok. Az ecetsav baktériumok osztályozása ECETSAV. 04.

4. SZERVES SAVAK. Az ecetsav biológiai előállítása SZERVES SAVAK. Ecetsav baktériumok. Az ecetsav baktériumok osztályozása ECETSAV. 04. Az ecetsav biológiai előállítása 4. SZERVES SAVAK A bor után legősibb (bio)technológia: a bor megecetesedik borecet keletkezik A folyamat bruttó leírása: C 2 H 5 OH + O 2 CH 3 COOH + H 2 O Az ecetsav baktériumok

Részletesebben

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)

Részletesebben

SZÉNHIDRÁTOK. 3. Válogasd szét a képleteket aszerint, hogy aldóz, vagy ketózmolekulát ábrázolnak! Írd a fenti táblázat utolsó sorába a betűjeleket!

SZÉNHIDRÁTOK. 3. Válogasd szét a képleteket aszerint, hogy aldóz, vagy ketózmolekulát ábrázolnak! Írd a fenti táblázat utolsó sorába a betűjeleket! funkciós kimutatása molekulák csoport betűjele neve képlete helye 1. Írd a táblázatba a szénhidrátok összegképletét! általános képlet trióz tetróz 2. Mi a különbség az aldózok és a ketózok között? ALDÓZ

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

TestLine - Biogén elemek, molekulák Minta feladatsor

TestLine - Biogén elemek, molekulák Minta feladatsor TestLine - iogén elemek, molekulák iogén elemek, szervetlen és szerves molekulák az élő szervezetben. gészítsd ki a mondatot! aminocsoportja kondenzáció víz ún. peptidkötés 1. 1:48 Normál fehérjék biológiai

Részletesebben

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program Kémia tantárgy kerettanterve KÉMIA HELYI TANTERV A kémia tantárgy teljes óraterve 9. osztály 10. osztály Heti

Részletesebben

Biológia. Tájékoztató az írásbeli felvételi vizsga feladattípusairól a határainkon túli magyar felvételizők számára

Biológia. Tájékoztató az írásbeli felvételi vizsga feladattípusairól a határainkon túli magyar felvételizők számára Biológia Tájékoztató az írásbeli felvételi vizsga feladattípusairól a határainkon túli magyar felvételizők számára Feladattípusok I. Egyszerű választás Ezekben a feladatokban a feltett kérdésekre öt lehetséges

Részletesebben

,:/ " \ OH OH OH - 6 - / \ O / H / H HO-CH, O, CH CH - OH ,\ / "CH - ~(H CH,-OH \OH. ,-\ ce/luló z 5zer.~ezere

,:/  \ OH OH OH - 6 - / \ O / H / H HO-CH, O, CH CH - OH ,\ / CH - ~(H CH,-OH \OH. ,-\ ce/luló z 5zer.~ezere - 6 - o / \ \ o / \ / \ () /,-\ ce/luló z 5zer.~ezere " C=,1 -- J - 1 - - ---,:/ " - -,,\ / " - ~( / \ J,-\ ribóz: a) r.yílt 12"('.1, b) gyürus íormája ~.. ~ en;én'. fu5 héli'(ef1e~: egy menete - 7-5.

Részletesebben

A Fejezet tanulásához a tankönyv ábráira és a honlapomon a Bemutatók menü Sejtalkotók összeállítás képeire is szükség van!

A Fejezet tanulásához a tankönyv ábráira és a honlapomon a Bemutatók menü Sejtalkotók összeállítás képeire is szükség van! A SEJTALKOTÓK (1.0 változat) A Fejezet tanulásához a tankönyv ábráira és a honlapomon a Bemutatók menü Sejtalkotók összeállítás képeire is szükség van! A sejt (cellula) Az élet legkisebb alaki és működési

Részletesebben

3. Sejtalkotó molekulák III.

3. Sejtalkotó molekulák III. 3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, posztszintetikus módosítások). Enzimműködés 3.1 Fehérjék A genetikai információ egyik fő manifesztálódása Számos funkció

Részletesebben

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek 1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek

Részletesebben

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer

Részletesebben

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl.

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl. A sejtek kémiai felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A biogén elemek Biogén elemeknek az élő szervezeteket felépítő kémiai elemeket nevezzük. A természetben található 90 elemből ez mindössze kb.

Részletesebben

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA Novák-Nyitrai-Hazai A tankönyv elsısorban szerves kémiai szempontok alapján tárgyalja az élı szervezetek felépítésében és mőködésében kulcsfontosságú szerves vegyületeket. A tárgyalás-

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje A szénhidrátok a szervezet számára fontos, alapvető tápanyagok. Az emberi szervezetben

Részletesebben

Nukleinsavak. Szerkezet, szintézis, funkció

Nukleinsavak. Szerkezet, szintézis, funkció Nukleinsavak Szerkezet, szintézis, funkció Nukleinsavak, nukleotidok, nukleozidok 1869-ben Miescher a sejtmagból egy savas természetű, lúgban oldódó foszfortartalmú anyagot izolált, amit később, eredetére

Részletesebben

DNS, RNS, Fehérjék. makromolekulák biofizikája. Biológiai makromolekulák. A makromolekulák TÖMEG szerinti mennyisége a sejtben NAGY

DNS, RNS, Fehérjék. makromolekulák biofizikája. Biológiai makromolekulák. A makromolekulák TÖMEG szerinti mennyisége a sejtben NAGY makromolekulák biofizikája DNS, RNS, Fehérjék Kellermayer Miklós Tér Méret, alak, lokális és globális szerkezet Idő Fluktuációk, szerkezetváltozások, gombolyodás Kölcsönhatások Belső és külső kölcsöhatások,

Részletesebben

Aminosavak, peptidek, fehérjék. Béres Csilla

Aminosavak, peptidek, fehérjék. Béres Csilla Aminosavak, peptidek, fehérjék Béres Csilla Aminosavak Az aminosavak (más néven aminokarbonsavak) olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (- NH 2 ) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 14. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 14. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

BIOLÓGIA TANMENET. XI. évfolyam 2013/2014

BIOLÓGIA TANMENET. XI. évfolyam 2013/2014 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM BIOLÓGIA TANMENET XI. évfolyam 2013/2014 A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján készítette Zárdai-Csintalan Anita 1. óra Év eleji

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

Szakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam

Szakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam 9-10. évfolyam A szakközépiskolában a kémia tantárgy keretében folyó személyiségfejlesztés a természettudományos nevelés egyik színtereként a hétköznapi életben hasznosulni képes tudás épülését szolgálja.

Részletesebben

CzB 2010. Élettan: a sejt

CzB 2010. Élettan: a sejt CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal

Részletesebben

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

Számolási feladatok. A = 17,5 % T = 17,5 % 32,5 % G és ugyanennyi C

Számolási feladatok. A = 17,5 % T = 17,5 % 32,5 % G és ugyanennyi C Számolási feladatok 1. Egy 200 bázispárt tartalmazó DNS szakaszról megállapították, hogy az egyik szálban 30 db A és 40 db T bázis, a másik szálban pedig 40 db C bázis van. Mekkora az egyes bázisok %-os

Részletesebben

TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013

TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013 Készítette: ZÁRDAI-CSINTALAN ANITA 1. óra Év eleji ismétlés 2. óra A biogén elemek 3. óra A víz néhány tulajdonsága 4. óra A lipidek

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben A szénhidrátokkal és a lipidekkel ellentétben szervezetünkben nincsenek aminosavakból

Részletesebben

4. Sejt szerveződése és a sejt élete. Sejtalkotók, felépítő és lebontó folyamatok, jelátvitel, trafficking, sejtosztódás, sejthalál

4. Sejt szerveződése és a sejt élete. Sejtalkotók, felépítő és lebontó folyamatok, jelátvitel, trafficking, sejtosztódás, sejthalál 4. Sejt szerveződése és a sejt élete Sejtalkotók, felépítő és lebontó folyamatok, jelátvitel, trafficking, sejtosztódás, sejthalál Az élet alapegysége, a legkisebb funkcionális elem Az élő szervezetek

Részletesebben

A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN. Somogyi János -- Vér Ágota Első rész

A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN. Somogyi János -- Vér Ágota Első rész A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN Somogyi János -- Vér Ágota Első rész Már több mint 200 éve ismert, hogy szöveteink és sejtjeink zöme oxigént fogyaszt. Hosszú ideig azt hitték azonban, hogy

Részletesebben

BIOLÓGIA VERSENY 9. osztály 2016. február 20.

BIOLÓGIA VERSENY 9. osztály 2016. február 20. BIOLÓGIA VERSENY 9. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. Definíció (2 pont) A közös funkciót ellátó szervek.. alkotnak. II. Egyszerű választás (10 pont) 1. Melyik állítás

Részletesebben

A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA

A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA Biológia tanmenet-javaslatunk a 2000 augusztusában hatályba lépett Kerettanterv és a Pedellus Novitas Kiadó Biológia tanterve alapján készült.

Részletesebben

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási

Részletesebben

3.6. Szénidrátok szacharidok

3.6. Szénidrátok szacharidok 3.6. Szénidrátok szacharidok általános összegképlet: C n (H 2 O) m > a szén hidrátjai elsődleges szerves anyagok mert az élő sejt minden más szerves anyagot a szénhidrátok további átalakításával állít

Részletesebben

Az élő anyag szerkezeti egységei: víz, nukleinsavak, fehérjék. elrendeződés, rend, rendszer, periodikus ismétlődés

Az élő anyag szerkezeti egységei: víz, nukleinsavak, fehérjék. elrendeződés, rend, rendszer, periodikus ismétlődés Az élő anyag szerkezeti egységei: víz, nukleinsavak, fehérjék Agócs Gergely 2013. december 3. kedd 10:00 11:40 1. Mit értünk élő anyag alatt? Az élő szervezetet felépítő anyagok. Az anyag azonban nem csupán

Részletesebben

RNS SZINTÉZIS ÉS ÉRÉS

RNS SZINTÉZIS ÉS ÉRÉS RNS SZINTÉZIS ÉS ÉRÉS A genom alapvetõ funkciója, hogy a sejt mûködéséhez esszenciális gépek (fehérjék) elõállí tására vonatkozó információt tartalmazza. A DNS-ben rejlõ információ egy kétlépéses folyamatban

Részletesebben

CIÓ A GENETIKAI INFORMÁCI A DNS REPLIKÁCI

CIÓ A GENETIKAI INFORMÁCI A DNS REPLIKÁCI A GENETIKAI INFORMÁCI CIÓ TÁROLÁSA ÉS S KIFEJEZŐDÉSE A DNS SZERKEZETE Két antiparalel (ellentétes lefutású) polinukleotid láncból álló kettős helix A két lánc egy képzeletbeli közös tengely körül van feltekeredve,

Részletesebben

A sejtmag szerkezete és szerepe

A sejtmag szerkezete és szerepe SEJTMAG A sejtmag szerkezete és szerepe Jellemzők: DNS-t tartalmaz Alak lehet: Gömbölyű, ovális, szabálytalan, lebenyezett Sejtmagok száma sejten belül: egy: (mononuclearis); kettő: (binuclearis); több:

Részletesebben

Biológia 8. osztály. A harmadik forduló. Anyagcsere szervrendszere: A)... B)... C)... D)...

Biológia 8. osztály. A harmadik forduló. Anyagcsere szervrendszere: A)... B)... C)... D)... MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

7. A SEJT A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

7. A SEJT A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK DIA 1 DIA 2 DIA 3 DIA 4 A sejtbiológia a biológiának az a tudományterülete, amely a sejt szerkezeti felépítésével, a különféle sejtfolyamatokkal (sejtlégzés, anyagtranszport,

Részletesebben

Az élő anyagot felépítő kémiai elemek

Az élő anyagot felépítő kémiai elemek BIOKÉMIA SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM Az élő anyagot felépítő kémiai elemek 1. Elsődleges biogén elemek (a sejtek tömegének 99 %-át adják). Makro elemek Másodlagos biogén elemek (0,005-1%-ban fordulnak elő

Részletesebben

A citoszkeleton Eukarióta sejtváz

A citoszkeleton Eukarióta sejtváz A citoszkeleton Eukarióta sejtváz - Alak és belső szerkezet - Rugalmas struktúra sejt izomzat - Fehérjékből épül fel A citoszkeleton háromféle filamentumból épül fel Intermedier filamentum mikrotubulus

Részletesebben

1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037. Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél. Röviden a cukorbetegségről

1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037. Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél. Röviden a cukorbetegségről 1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037 Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél Röviden a cukorbetegségről A diabéteszről általában Kiadó: Gönc Város Önkormányzata

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia emelt szint 0621 É RETTSÉGI VIZSGA 2006. november 2. BIOLÓGIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az emelt szintű dolgozatok

Részletesebben

Archenius egyenlet. fehérje denat. optimum

Archenius egyenlet. fehérje denat. optimum Bírság A bírság nem mentesít semmi alól. A környezetvédelmi minisztérium vagy a jegyző szabhatja ki (utóbbi esetben a bírság 30%-a az önkormányzatot illeti). ( ) Alap 9-18.000 Ft Környezetveszélyeztetés

Részletesebben

O O O O O O O O O O O (3) O O O O O

O O O O O O O O O O O (3) O O O O O Név:............................ Helység / iskola:............................ Beküldési határidő: Kémia tanár neve:........................... 2012. ápr.7. TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, X.-XII. osztály,

Részletesebben

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (25/2014 (VIII.26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (25/2014 (VIII.26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (25/2014 (VIII.26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 52 815 02 Gyakorló kozmetikus

Részletesebben

Hiánybetegsége: hajhullás és a fogak elvesztése. Fő forrásai: asztali kősó, olajbogyó, tengeri moszat.

Hiánybetegsége: hajhullás és a fogak elvesztése. Fő forrásai: asztali kősó, olajbogyó, tengeri moszat. Nyomelemek, ásványi anyagok: Nevükhöz hűen csak nyomokban, egészen icipici mennyiségben szükségesek a szervezet számára, ugyanakkor ez a nagyon kicsike mennyiség egyben létfontosságú is! Néhány rövid mondat

Részletesebben

2. A MIKROBÁK ÉS SZAPORÍTÁSUK

2. A MIKROBÁK ÉS SZAPORÍTÁSUK 2. A MIKROBÁK ÉS SZAPORÍTÁSUK A biológiai ipar jellemzően mikroorganizmusokat, vagy állati és növényi szervezetek elkülönített sejtjeit szaporítja el, és ezek anyagcseréjét használja fel a kívánt folyamatok

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA É RETTSÉGI VIZSGA 2014. október 21. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 21. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

AZ EMÉSZTÉS ÉLETTANA. Fehérjeemésztés kimutatása földigiliszta tápcsatornájában

AZ EMÉSZTÉS ÉLETTANA. Fehérjeemésztés kimutatása földigiliszta tápcsatornájában AZ EMÉSZTÉS ÉLETTANA Az állati szervezetek testük felépítéséhez szükséges anyagokat és energiát táplálék formájában veszik fel. Táplálékuk minısége szerint lehetnek húsevık, növényevık és mindenevık. A

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

SZÉNHIDRÁTOK (H 2. Elemi összetétel: C, H, O. O) n. - Csoportosítás: Poliszacharidok. Oligoszacharidok. Monoszacharidok

SZÉNHIDRÁTOK (H 2. Elemi összetétel: C, H, O. O) n. - Csoportosítás: Poliszacharidok. Oligoszacharidok. Monoszacharidok Szénhidrátok SZÉNIDRÁTK - soportosítás: Elemi összetétel:,, n ( 2 ) n Monoszacharidok (egyszerű szénhidrátok) pl. ribóz, glükóz, fruktóz ligoszacharidok 2 6 egyszerű szénhidrát pl. répacukor, tejcukor

Részletesebben

Az ember szervezete és egészsége. Biológia verseny. 8. osztály. 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM:

Az ember szervezete és egészsége. Biológia verseny. 8. osztály. 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM: Az ember szervezete és egészsége Biológia verseny 8. osztály 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. A tápcsatorna szervei

Részletesebben

Táplálkozási ismeretek. Fehérjék. fehérjéinek és egyéb. amelyeket

Táplálkozási ismeretek. Fehérjék. fehérjéinek és egyéb. amelyeket Táplálkozási ismeretek haladóknak I. Az előző három fejezetben megismerkedtünk az alapokkal (táplálék-piramis, alapanyag-csere, napi energiaszükséglet, tápanyagok energiatartalma, naponta szükséges fehérje,

Részletesebben

MITOCHONDRIUM. Molekuláris sejtbiológia: Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet

MITOCHONDRIUM. Molekuláris sejtbiológia: Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Molekuláris sejtbiológia: MITOCHONDRIUM külső membrán belső membrán lemezek / crista matrix Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Tudomány-történet

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom

Részletesebben

IX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok)

IX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok) IX Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok) A szénhidrátok polihidroxi-aldehidek, polihidroxi-ketonok vagy olyan vegyületek, amelyek hidrolízisekor az előbbi vegyületek keletkeznek Növényi és

Részletesebben

II. Grafikonok elemzése (17 pont)

II. Grafikonok elemzése (17 pont) I. Az ember táplálkozása (10 pont) Többszörös választás 1) Melyek őrlőfogak a maradó fogazatunkban (az állkapcsok középvonalától kifelé számozva)? 1) az 5. fog 2) a 3. fog 3) a 8. fog 4) a 2. fog 2) Melyik

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 31. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. október 31. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 Élettan előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 oktató: Dr. Tóth Attila, adjunktus ELTE TTK Biológiai Intézet, Élettani és Neurobiológiai tanszék

Részletesebben

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT. 240 perc

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT. 240 perc PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA EMELT SZINT 240 perc Útmutató A feladatok megoldására 240 perc fordítható, az id leteltével a munkát be kell fejezni. A feladatok megoldási sorrendje tetsz leges. A

Részletesebben

Mária. A pirimidin-nukleotidok. nukleotidok anyagcseréje

Mária. A pirimidin-nukleotidok. nukleotidok anyagcseréje Prof.. Sasvári Mária A pirimidin-nukleotidok nukleotidok anyagcseréje 1 A nukleobázisok szerkezete Nitrogéntartalmú, heterociklusos vegyületek; szubsztituált purin- és pirimidin-származékok purin Adenin

Részletesebben