Módszertani útmutató

Átírás

1 ZÁRÓJELENTÉS (2009. december 1.) 2. sz. melléklet Módszertani útmutató A 2006/18/ számú Átmeneti Támogatás keretében megvalósult, Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése címő projekt során megfogalmazódott tervezési tapasztalatok és javaslatok Készítette az KvVM FI irányításával, a KvVM megbízásából a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft Budapest, Gellérthegy u Budapest, 2009.

2 2006/18/ számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése címő projekthez MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ A megbízó témafelelıse: A megbízó projektasszisztense: Vállalkozó képviselıje: Pallag Orsolya projektfelelıs, vezetı fıtanácsos KvVM TSZÁT Nemzeti parki és tájvédelmi Fıosztály, Vozár Ágnes tanácsos KvVM TSZÁT Természetmegırzési Fıosztály Göncz Annamária projektvezetı helyettes VÁTI Nonprofit Kht. Vállalkozó szakmai témafelelıse: Dr. Podmaniczky László projektvezetı, egyetemi docens Környezetgazdaságtani Tanszék, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem (továbbiakban :SZIE KTI) Vállalkozó projektasszisztense: Készítık: Segítséget nyújtottak: Faragóné Huszár Szilvia projektasszisztens VÁTI Nonprofit Kft. Bodorkós Barbara kommunikációs szakértı, SZIE KTI Faragóné Huszár Szilvia területrendezési tervezı, VÁTI Nonprofit Kft. Kalóczkai Ágnes kommunikációs szakértı, SZIE KTI Kelemen Eszter kommunikációs szakértı, SZIE KTI Marticsek József agrárkörnyezet-gazdálkodási szakértı, MME Megyesi Boldizsár kommunikációs szakértı, SZIE KTI Molnár Dániel PhD hallgató, SZIE KTI Dr. Pataki György kommunikációs vezetı, SZIE KTI Dr. Podmaniczky László agrárkörnyezet-gazdálkodási szakértı,szie KTI Sipos Balázs PhD hallgató, SZIE KTI Dr. Skutai Julianna agrárkörnyezet-gazdálkodási szakértı, SZIE KTI Králl Attila biológus, MME Schneller Krisztián területrendezési tervezı, VÁTI Kht Vajda Ferencné szerkesztı, VÁTI Nonprofit Kft. Budapest, 2009.

3 Tartalomjegyzék 1 Módszertani tapasztalatok és javaslatok Natura 2000 fenntartási tervek célja, feladata A 20 Natura 2000 mintaterület kiválasztásának szempontjai Az ország Natura 2000 területeinek reprezentáltsága A megalapozó háttérinformációk problémái Munkacsoport tervezése Elıírás-táblázat tervezése Kezelési egységek azonosítása a Natura 2000 területeken A fenntartási tervek területi és kezelési konfliktusai A kezelési elıírások gazdaság-szintő használhatóságának problémái A Hasznosított Mezıgazdasági Területtel (HMT) kapcsolatos problémák Támogatások Natura 2000 területeken Javaslat a támogatási rendszer kialakítására A tervek társadalmi egyeztetése A tervek szakmai egyeztetése Fenntartási tervek készítésének ütemezése Monitorozó rendszer, kutatás Javaslat a fenntartási tervek szerkezetére Mellékletek Jogszabályi háttér Uniós jogszabályok Hazai jogszabályok Natura 2000 területek egységes kezelési elıírásai Útmutató a Natura 2000 fenntartási tervek részvételi tervezéséhez Bevezetés Az elvégzett kommunikációs munka értékelése Javaslatok A Natura 2000 fenntartási tervek területi és kezelési konfliktusai Blokkonkénti kezelési egységek száma A blokkonkénti kezelési egységek elıírásainak összeegyeztethetısége Minta-terv az elıírások gazdaság-szintő adaptálására A gazdaság rövid bemutatása A minta-gazdaság elhelyezkedése a Dél-Örjeg Natura területen A minta-gazdaság által érintett kezelési egységek elıírásai... 76

4 3.6 Háttér-adatok a feldolgozott 20 fenntartási terv reprezentáltságához Az élıhelyek terület-kimutatása A területhasználat alakulása A területek feltártsága és a megalapozó munkák erıforrás-igénye A Natura élıhelyek elıfordulása a 20 mintaterületen... 89

5 1 Módszertani tapasztalatok és javaslatok /18/ számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése címő projekt során 20 Natura 2000 fenntartási tervet készítettünk el. A fenntartási tervek készítése közben számos tapasztalat és javaslat fogalmazódott meg a tervezıkben. Az alábbiakban az általunk legfontosabbnak tartott témakörök mentén foglaljuk össze ezeket bízva abban, hogy a további fenntartási tervek készítéséhez használható módszertani segítséget tudunk ezzel adni. 1.1 Natura 2000 fenntartási tervek célja, feladata A Natura fenntartási tervek célja az Uniós irányelvek figyelembevételével a kijelölt Natura 2000 területekre meghatározni azokat a fenntartási módokat, valamint fejlesztési irányokat, melyek a területkijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentıségő, valamint egyéb közösségi jelentıségő élıhelyek és fajok védelmét szolgálják. A fenntartási tervek jelentıségét az adja, hogy a nagyobb területeket egységesen kezelı, horizontális kezelési irányokra épülı programok (pl. AKG) helyett lehetıséget biztosítanak arra, hogy a különbözı területek eltérı adottságaihoz és igényeihez alkalmazkodó faj és élıhelyvédelmi irányok kerülhessenek meghatározásra. Ezzel a hazánkban mintegy 512 Natura 2000 terület egyedi kezelésére nyílik lehetıség. A megalapozó dokumentáció szakmai bázisán elkészült fenntartási terv megfelelı tervezési módszertan mellett a fajok és élıhelyek megırzéséhez és fejlesztéséhez szükséges beavatkozásokat határozza meg, figyelembe véve az azok megvalósításához szükséges támogatási rendszereket. A közösségi jelentıségő fajokra és élıhelyekre számos emberi tevékenység van hatással: 1. Mezıgazdasági földhasználat 2. Vadgazdálkodás 3. Vízgazdálkodás 4. Erdıgazdálkodás 5. Vonalas infrastruktúra fejlesztés (útépítés, közmőépítés) 6. Területen megvalósuló beruházás, fejlesztés 7. Településfejlesztés, település infrastruktúra fejlesztés 8. Turizmus, egyéb ipari és vállalkozási tevékenységek A fenntartási tervnek az elsı négy kategóriára pontos irányokat, korlátozásokat, valamint lehetıségeket kell mutatni, a második négy kategória esetében is meg kell határozni azokat a kritikus pontokat (kritikus pont analízis), hogy mely beavatkozások veszélyeztetik a faj, vagy élıhely fennmaradását. Ezek megvalósítása, illetve a különbözı jogszabályok egymáshoz hangolása a szakmai célok meghatározását követıen válik láthatóvá. Különösen fontos, hogy egy adott területen ne jelenjenek meg különbözı jogszabályok ellentétes 1 Készítette: Dr. Podmaniczky László, Dr. Skutai Julianna, Marticsek József Környezetgazdaságtani Tanszék, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Faragóné Huszár Szilvia, VÁTI Nonprofit Kft.,

6 célokkal, mert ez esetben egy adott jelölı faj vagy élıhely gyakorlati védelme megnyugtatóan nem oldható meg. Tehát a fent felsorolt szakterületeknek mindegyikére, az adott területre összehangoltan, egymással nem ellentétes formában kell az adott faj, vagy élıhely fenntartása érdekében szükséges célokat és feladatokat megfogalmazni. 1.2 A 20 Natura 2000 mintaterület kiválasztásának szempontjai A pályázat megvalósítása során elkészült 20 fenntartási terv a sokrétő kiválasztási szempontoknak köszönhetıen jól reprezentálják az ország valamennyi, tervezési adottságú (védettségi típus, területhasználat, szakmai háttéranyag megléte) Natura 2000 területét. Ezért a megfogalmazásra kerülı kezelési elıírások is kiterjeszthetık lesznek majd a többi területre is. A kiválasztás szempontjai az alábbiak voltak: Natura 2000 terület típusa Különleges természetmegırzési terület Kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület Madárvédelmi terület Natura 2000 élıhelyek aránya A Natura 2000 területen belül a Natura 2000 élıhelyek aránya, ezen belül a jelölı élıhelyek és fajok aránya Az országos Natura 2000 élıhelyek elıfordulási aránya Országos jelentıségő védett természeti területtel való átfedés Nemzeti parkkal, tájvédelmi körzettel vagy természetvédelmi területtel való teljes ill. részleges fedettség Természetvédelmi kezelési terv rendelkezésre állása Érzékeny Természeti Területtel való átfedés A Natura 2000 terület nagysága Települések sőrősége Mővelési ágak, gazdálkodási formák, Gyep, szántó, erdı, vizes élıhelyek A területen folyó gazdálkodás vagy annak hiánya Tulajdonviszonyok Elaprózott magántulajdoni szerkezettıl a jellemzıen nagyparcellás állami tulajdonig Veszélyeztetı tényezık fıbb formái A terület feltártsága Megalapozó háttértanulmányok és tervek rendelkezésre állása, további felmérések szükségessége A kiválasztás eredményéül elıállt különbözı adottságú területek különbözı felmérési, adatgyőjtési, idı-, pénz- és tervezési munkaráfordítási és kommunikációs igényt jelentettek. A tervezési munka indításánál készült egy összefoglaló táblázatos elemzés (ún. GAP analízis) a fenti szempontok szerint, amely segítette a tervezési munka megszervezését. Ez a vizsgálat a tervezés lezárultával aktualizálásra került. A következı fejezetben ennek szöveges összefoglalója kerül bemutatásra. 4

7 1.3 Az ország Natura 2000 területeinek reprezentáltsága 1 Natura 2000 területek típusa A kiválasztott mintaterületek közül 15 kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület, 2 különleges természetmegırzési terület, 1 madárvédelmi terület van és 2 olyan terület, amely egyben kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület is és madárvédelmi terület is. Ez az arány az országos aránynak is megfelel. Bár a madárvédelmi területek száma kis mértékben alulreprezentált, ami azzal magyarázható, hogy a tervezés célját tekintve inkább a természetmegırzési területek kiválasztása helyezıdött elıtérbe, ahol a Natura 2000 élıhelyek egyben jelölı élıhelynek is számítanak az adott területen. A kezelési elıírások elsıdleges célterületei pedig fıként a Natura 2000 élıhelyek (közösségi jelentıségő élıhelyek) voltak. Közösségi jelentıségő élıhelyek aránya Az élıhelyvédelmi irányelv 236 Natura 2000 élıhelye közül Magyarországon 46 fordul elı (19,4%). A hazánkban a közösségi jelentıségő élıhelyek közül 28 élıhely található meg a kiválasztott 20 mintaterületen, ami igen magas 61%-os reprezentativitást jelent. Nincsenek a mintaterületeken a Magyarországon csak elenyészı területi hányaddal bíró élıhelyek, továbbá azok, amelyek nem igényelnek különleges természetvédelmi kezelést (ezek száma összesen 10), ennek alapján még kedvezıbb a kép, a felmérés nyomán a hazai közösségi jelölı élıhelyek 82% százalékára született élıhelyvédelmi fenntartási/fejlesztési elıírás. A 20 mintaterületen elıforduló közösségi jelentıségő élıhelyek elıfordulását és számát a melléklet mutatja be. Országos jelentıségő védett természeti területtel való átfedés A fenntartási tervek készítése szempontjából külön jelentıséggel bír, hogy az egyes Natura 2000 területeken található-e országos jelentıségő védett természeti terület. A védett és védelemre tervezett területek mintegy fele rendelkezik kezelési tervvel, amely a Natura fenntartási tervnek mindenképpen szakmai megalapozó anyaga is egyben, valamint részben már iránymutatást és keretet szab a fenntartási elıírások további kialakításához. Habár a kezelési tervek nem egységes elıírásrendszerre alapulnak, a fenntartási tervek elıírásaihoz felhasználhatók és illeszthetık, ugyanakkor jóval szigorúbb elıírások is szerepelnek köztük. A 20 mintaterület közül 10 terület fed át védett területtel különbözı arányban. Pl. az Izsáki- Kolon-tó Natura 2000 terület szinte teljes egészében megegyezik a vele azonos nevő természetvédelmi területtel, míg a Szigeti homokok háromnegyed, a Tengelici-homokvidék pedig fele részben átfedı védett területekkel. Elıfordul azonban elenyészı részben védett területtel történı érintkezés is mint pl. a Dudlesz-erdıben vagy a Velencei-hegységben, ahol a teljes Natura 2000 terület kezelését tekintve e területrészesedések nem számottevık. A Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente Natura 2000 terület esetében a terület még csak országos védelemre tervezett. Magas Természeti Értékő Területekkel való átfedés A 20 Natura 2000 terület közül 6 területen található kijelölt MTÉT. A Zámolyi-medence és a Szigeti homokok teljes egészében ilyen terület. Az Izsáki Kolon-tó és a Turjánvidék 1 A fejezethez készített háttérszámításokat a 3.6. melléklet tartalmazza 5

8 nagyobb részt, a Hejı mente és a Tengelici homokvidék pedig kb. egyharmad részben fed át ilyen területtel. A Magas Természeti Értékő Területekkel való átfedéseknek a kezelési elıírásoknál van szerepe. Ezekre a területekre már jelenleg is hatályos kezelési elıírások érvényesek és gyakorlati tapasztalataik is ismertek. A Natura 2000 terület nagysága A 20 mintaterület összesen majdnem hektárt tesz ki, ami a hazai Natura 2000 területek 2%-a. Az egyes hazai területek kiterjedése vegyes képet mutat. A hazai élıhelyvédelmi területek átlagos kiterjedése 3000 hektár, a madárvédelmi területeké hektár körüli. A 20 mintaterület zömében 100 és 1000 hektár közötti területek. Egy terület tekinthetı kirívóan nagy méretőnek a többi között, a hektár feletti Turjánvidék. Érintett települések száma (db) Natura 2000 terület (ha) Egy településre jutó átlagos Natura 2000 terület (ha) Natura SCI ,7 669,5 Natura SPA ,3 1339,6 Együtt (átfedéssel) ,1 892,2 Együtt (átfedés nélkül) ,1 888,2 Érintett települések aránya (%) Átlagos Natura 2000 terület (ha) Egy Natura 2000 területre jutó átlagos településszám Natura SCI 467db 65,7 2992,2 4,4 Natura SPA 55 db 31, ,6 18,3 Együtt (átfedéssel) 512 db Együtt (átfedés nélkül) 522 db Megjegyzések: a táblázat 3174 magyarországi összes településsel számol 69,5 3844,2 4,3 97,6 5271,4 5,9 SCI: Site of Community Importance (Különleges Természetmegırzési Területek) SPA: Special Protection Area (Különleges Madárvédelmi Területek) 6

9 Települések sőrősége A 20 Natura 2000 mintaterület 94 település közigazgatási területét érinti, ami a hazai települések közel 3%-a. Ez arányban áll a 2%-os területi érintettséggel az ország Natura 2000 területeibıl. Az ország 512 Natura 2000 területe a települések közel 70%-át érinti. A 20 mintaterület egyedileg nagyon különbözı mértékben részesedik a települések közigazgatási határából, ami elsısorban a hazai településrendszerrel van összefüggésben és csak másodsorban a Natura 2000 terület nagyságával. Pl. a több mint 6000 hektáros Alsó- Zala-völgy 24 települést érint, míg a hektárnál nagyobb Turjánvidék csak 6 települést. Az országban átlagosan egy Natura 2000 terület 4 települést érint. Ez a zalai aprófalvas és a Pest-síkság óriásfalvas településtípusnak tudható be. Az érintett települések számának a tervezés szempontjából két esetben van szerepe, egyrészt a releváns településrendezési tervvel való illeszkedés tekintetében, másrészt a tervek társadalmasítása kapcsán. Természetesen nem arról van szó, hogy a településrendezési tervhez igazítjuk a fenntartási tervet, hiszen a Natura 2000 területekre vonatkozó jogszabályok és a megırzés szempontjai fölötte állnak a településrendezési tervben foglaltaknak (tehát, ha pl. egy tervezett beruházás Natura 2000 érdeket sért, akkor nem lehet a településrendezési tervre hivatkozni). Ugyanakkor a társadalmi egyeztetés elengedhetetlen az érdekellentétek megfelelı rendezése miatt. A feldolgozott 85 településrendezési terv közül 32-ben megjelenik a Natura 2000 terület határa. 31 tervben bár 2004 után készült Natura 2000 lehatárolás nem került ábrázolásra. A Natura 2000 területek elsısorban a településrendezési tervek védelmi erdı és általános mezıgazdasági terület területfelhasználási egységekbe lettek sorolva. A szabályozási tervekben a mezıgazdasági területek fıként korlátozott használatú mezıgazdasági terület övezetként jelentek meg, amelyhez szigorúbb építési elıírásokat rendeltek. A területfelhasználási egységek elemzésénél kiemelt fontosságot kell tulajdonítani a Natura és a beépítésre szánt területek közötti átfedésnek. Többségében a beépítésre szánt területekkel való átfedés viszonylag kismértékő, de esetenként nagyobb területet érintı fejlesztések is tervezettek (pl. Pátka lakóterület-fejlesztés). Natura 2000 területeket érinthetnek tervezett közlekedési elemek is. Ezek többsége mellékút és települési győjtıút, a gyorsforgalmi utak közül az M85 érint Natura területet (pl. Sopron területén a Dudlesz-erdı). Mővelési ágak, gazdálkodási formák A mővelési ágak megoszlása a tervezési területen igen heterogén, ami szintén a tervekben szereplı elıírás javaslatok szempontjából fontos. A 20 mintaterületen 14%-ban szántóföldek, 30%-ban gyepek, 37%-ban erdık és 16%-ban vizes élıhelyek fordulnak elı. A maradék 2 % kivett terület. Ezek az arányok az országban kijelölt összes Natura 2000 területek vonatkozásában: 23%, 22%, 41%, 12%, 2%. Ebbıl adódóan látszik, hogy a mintaterületek közé jellemzıen gyepes és vizes területek kerültek be. A 20 területen külön-külön is vizsgálva viszont elıfordulnak szinte teljes egészében erdıs területek (pl. Dudlesz-erdı) vagy magas arányban, 70-80%-ban erdıvel borított területek (pl. Tengelici homokvidék, Velencei-hegység), ugyanakkor jellemzı az átlagosnál magasabb arányú (45-65%) gyepterület (Szilvásváradi Aszaló, Izsáki Kolon-tó) is. Ez a mérték jóval meghaladja az ország Natura 2000 területeinek átlagos gyepterületeit, ami 30%. A szántóterületek zárványként, pufferterületként kerültek be egy-egy Natura 2000 területbe a kijelöléskor. A mintaterületeken igen nagy szórást mutat az arányuk, 1% alatti részesedéső pl. a Dudleszerdıben és a Dél-balatoni berkekben, viszont 60%-nál magasabb a Berhidailöszvölgyekben. Utóbbi területen azért állhat elı ilyen magas szántó arány, mert a nagyon 7

10 értékes, de kis területő gyepterület közös hrsz-on van a gyephez hasonlítva viszonylag nagy területő szántóval. Vizes élıhelyek is kerültek szép számmal kiválasztásra (Dél-balatoni berkek, Dél-İrjeg, Izsáki Kolon-tó, Gátéri Fehér-tó, Pirtói Nagytó) 40-60%-os mocsaras, vizenyıs területi részesedéssel, amely értékek az országos adatokat jóval meghaladják. A gazdálkodási formákban az országos tendenciák uralkodnak, tekintet nélkül arra, hogy a terület Natura 2000 területként van-e kijelölve vagy sem. A gyepes területeken a legnagyobb mértékő a gazdálkodás felhagyása. Sem kaszálás, sem legeltetés nem folyik sok helyen. A szántóföldek felhagyása is jellemzı. E területeken megindul a cserjésedés, a spontán beerdısülés és hamarosan az özönnövények is hatalmas teret nyernek,, ami viszont a természetes szukcesszió mellett komoly veszélyeztetı tényezı. Legjellemzıbb példája pl. a Szilvásváradi Aszaló. Tulajdonviszonyok A tulajdonszerkezet szintén heterogén képet mutat. A tervezési idıszakban nem állt rendelkezésre országos helyrajzi szám alapú tulajdonlap kataszter, amely a tulajdonosi szerkezet elemzésének alapját jelentette volna. Az érintett földrészletek száma, átlagos nagysága és szórása is ebbıl határozható meg. Alapvetıen a nemzeti park igazgatóságok adataira és a kommunikációs csoport által feltárt érintett elemzés eredményeire támaszkodott a tervezés. Ennek alapján a 20 mintaterületen a tulajdonviszonyok nagyon diverz képet mutatnak. A területekre mind az állami, mind a magán- és önkormányzati tulajdon jellemzı. Az állami tulajdonon állami tulajdonú gazdasági társaságok (pl. Erdészeti Zrt., Állami Ménesgazdaság, Környezetvédelmi- és Vízügyi Igazgatóság) osztoznak. A privatizációt követıen a területek jelentıs része magántulajdonba került. A tulajdonosok száma területenként nagyon eltérı és a terület nagyságával nem egyenesen arányos. Elıfordul a 10 körüli tulajdonos szám, de több ezres nagyságrend is jellemzı, sok osztatlan közös tulajdonnal. Általában az állami kezeléső területeken üzemszerő, a magántulajdonú és önkormányzati tulajdonú ingatlanok területein egyéni vagy bérgazdálkodás folyik. Veszélyeztetı tényezık A veszélyeztetı tényezık becslése a területre már rendelkezésre álló háttéranyagok alapján, ennek híján a nemzeti park igazgatóságok által kijelölt koordinátor szakember, ill. a szakértı területi tervezı helyismerete révén történt meg. A veszélyeztetı tényezık számbavételének elızetes ismerete azért vált fontossá, mert a természetvédelmi célkitőzéseket markánsan befolyásolja, fıként az egy területen ható több tényezı, esetlegesen a veszélyeztetı tényezı kiküszöbölésére szolgáló ellentmondásos megoldások jelentenek bonyolult tervezési problémát (pl. özönnövények égetéssel való irtása). A területre 5-6 veszélyeztetı tényezı megfogalmazását javasolták a szakértık, a lehetı legpontosabban megnevezhetı veszélyforrásokkal. A 20 területen releváns veszélyeztetı tényezıket a TIR adatbázis listája tartalmazta, új kategóriák megfogalmazására nem volt szükség. A megalapozó adatok elérhetısége A Natura 2000 területek tervezéséhez olyan alapadatok voltak szükségesek, amelyek széles körben országos szinten a jelölt Natura 2000 területekre már rendelkezésre álltak adatbázisok, térképi fedvények, másrészrıl olyan speciálisan egy adott területre vonatkozó felmérések, szakértıi jelentések, kutatások, amelyek a biotikai adatokat 8

11 szolgáltatták. A rendelkezésre álló dokumentumokat a projekt idıtartamára felhasználásra megkapták a tervezık. Minden területre rendelkezésre álltak az ún. általános adatok: a kijelölt Natura 2000 területek adatlapjai (Standard Data Forms), amelyek tartalmazzák a 2004-es kijelöléskori, Brüsszelbe megküldött és a 2008-as aktualizált legfontosabb biotikai adatokat (az adott Natura 2000 területre releváns fajok, élıhelyek állapotmutatóit), a kijelölt Natura 2000 területek térinformatikai fedvénye, amely a jelen állapotra aktualizált Natura 2000 területek kontúrvonalát tartalmazza, a Természetvédelmi Információs Rendszer, amely az ágazati irányítás teljes térinformatikai alapját adja. Gyakorlatilag a kijelölt Natura 2000 területek adatlapjai (Standard Data Forms) felhasználóbarát kezelı programja. az országos jelentıségő védett területek fedvénye, a 20 Natura 2000 területre leválogatott és georeferált ortofotó szelvények, digitalizált topográfiai szelvények. A speciális, adott területre vonatkozó adatok tekintetében azonban hiányosságok tükrözıdtek, amelyek pótlására részben az alábbi monitorozási, kezelési adatokat tartalmazó dokumentumok álltak rendelkezésre: a Nemzeti Biodiverzitás Monitoring Rendszer (NBmR) keretében végzett felmérések és a Natura 2000 monitorozás során eddig keletkezett adatok, kutatási jelentések, 11 Natura 2000 terület élıhelytérképe és a hozzá tartozó dokumentáció, természetvédelmi kezelési terv útmutatók, jogszabályok, a nemzeti park igazgatóságoknál elérhetı természetvédelmi kezelési tervtervezetek, az azokat megalapozó dokumentációk (5-6 db), kutatási jelentések és egyéb, a kijelölt programterületekre vonatkozó, nyilvános adatok Fontos hangsúlyoznunk, hogy a területek aktualizált felmérése az élıhelyek és fajok szempontjából igen jelentıs, hiszen a kezeléseknek erre kell épülniük. A fentiek értelmében a 20 kiválasztott terület kis része elızetesen jól feltárt, természetvédelmi kezelési tervvel is rendelkezett (pl. Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente, Izsáki Kolon-tó), míg nagyjából ugyanekkora hányada szinte szőz területnek számított (pl. Jánosházi-erdı és Égett-berek). A területek zömében rendelkezésre állt elızetesen Á-NÉR alapú élıhelytérkép vagy az ezt megalapozó adatok és a területi szakértıknek csak kiegészítı méréseket kellett végezniük. A megalapozásnál elsıdleges feladat az élıhelytérképezés volt Á-NÉR és Natura 2000 szempontból, s ezt kiegészítve készültek fajleíró adatlapok is, elıtérbe helyezve a Natura 2000 fajokat és kiegészítve a hazai védett, de nem közösségi jelentıségő fajokkal. 1.4 A megalapozó háttérinformációk problémái Egészen biztos, hogy a jövıben készítendı fenntartási terveknél a megalapozó (botanikai, zoológiai, élıhelyi) adatok összegyőjtését a tervezéstıl markánsan elválasztva, azt idıben is megelızı munka keretében kell elvégezni, mely munka eredményeként a tervezık részére - egyfajta megalapozó tanulmány formájában rendelkezésre állnak az alábbi adatok: Á-NÉR élıhelytérképek Natura 2000 jelölı élıhelyek térképe 9

12 Jelölı fajok elterjedési térképe Egyéb prioritást élvezı fajok elterjedési térképe Jelölı élıhelyekrıl és fajokról pontos terepi adatfelvételezés és adatlap kidolgozása A fenti háttér-információk összegyőjtése esetenként hosszú idıt vesz igénybe, több szakember, területileg illetékes nemzeti park igazgatóságok bevonását igényli. A fenntartási terv készítése során ezekkel az információkkal rendelkezni kell. Ezek hiányában a tervezés alapvetı céljai és eredményei válnak megkérdıjelezhetıvé. Meggyızıdésünk, hogy csak a már elkészült megalapozó háttértanulmány megléte esetén lehet megfelelı szakmai megalapozottsággal fenntartási tervet készíteni. Annak érdekében, hogy a szakmai háttértanulmányok országos szinten egyforma (vagy legalábbis kiegyenlített) minıségben készüljenek el, szükségesnek tartjuk a nemzeti park igazgatóságok tényleges bevonását a munkafolyamatba, hiszen leginkább a nemzeti park igazgatóságok rendelkeznek országos lefedettséggel - olyan terepi szakember gárdával, akik alkalmasak lehetnek a szükséges adatok összegyőjtésére. A hátralévı Natura 2000 fenntartási tervek elkészítésének hatékonyabb módja mellett a társadalmi részvételt is jobban ösztönözné, ha a tervezéshez kapcsolódó kommunikációban az érintett nemzeti park igazgatóságok nagyobb szerepet vállalnának. E munka során tisztázandók azok a problémák is, melyek abból adódnak, hogy a hivatalos Natura 2000 adatbázistól eltérı jelölı fajok és élıhelyek találhatók a területen, így a jelenlegi Natura 2000 adatbázis frissítése is megoldódik. Annak érdekében, hogy az ua megalapozó háttértanulmány nem csak a tervezéshez, hanem a Natura 2000 monitorozó rendszer mőködéséhez is elengedhetetlen, hiszen a fajok és élıhelyek változásának az értékeléséhez biztosítja a kiindulási szintet. A megalapozó térképek és adatlapok folyamatos frissítése révén lehet ugyanis a késıbbiekben nyomon követni a jelölı fajok és élıhelyek állapotának változásait, illetve ezek alapján értékelni a fenntartási tervben meghatározott elıírások hatását, hatékonyságát. A Natura 2000 területekrıl rendelkezésre áll egy, az Európai Bizottságnál is számontartott ún. Natura 2000 adatbázis, ami a Natura 2000 területek hivatalos leíró adatlapjait tartalmazza. (SDF=Standard Data Form, a leíró adatlapok angol megnevezése) Ezeket a tagállamok, így köztük Magyarország is, a kijelöléskor összeállította és megküldte az Európai Bizottságnak. Az adatbázis azonban idırıl-idıre frissítésre szorul, ahogy az egyes területekrıl újabb adatok, adatváltozások állnak rendelkezésre. A jövıben az egyes tagállamoknak félévente nyílik lehetısége a Natura 2000 adatbázis frissítésére. Az adatbázis legfrissebb változatát a természetvédelemért felelıs minisztériumtól kell kérni és amennyiben a tervezéskor, háttéradatok győjtésénél eltéréseket tapasztalhatók, azt szintén nekik (is) jelezni kell. 1.5 Munkacsoport tervezése Míg a háttértanulmányok elkészítése elsısorban természetvédelmi szakemberek, ökológusok, botanikusok, zoológusok bevonását teszi szükségessé, a fenntartási tervek elkészítése egyéb szakterületek megfelelı mélységő ismeretét is igényli. A háttértanulmányokhoz a nemzeti park igazgatóságok megfelelı szakember gárdával rendelkeznek, a fenntartási tervhez több szakterület szakértıibıl egy munkacsoport kialakítása indokolt. Javaslunk minden Natura 2000 területhez külön munkacsoportot kialakítani, úgy, hogy az adott területet leginkább ismerık vehessenek részt a tervezési munkákban. 10

13 A munkacsoportnak alapvetıen két fı feladata van a tervezés során: 1. meghatározni a kezelési egységeket 2. ezekhez megfelelı elıírásokat rendelni Az elsı feladat: a kezelési egységek területi azonosítása, a kezelési egységek veszélyeztettsége alapján a prioritások azonosítása, a kezelési egységek jövıképének felvázolása, a kezelési egységek fıbb veszélyeztetı tényezıinek meghatározása. Második feladatként a szakértık a saját kompetenciájuk alapján meghatározzák a fentiek figyelembevételével a szükséges elıírásokat, vagyis a célokat is és az azok elérését biztosító eszközöket és módszereket a szakmai kompetenciák mentén közösen dolgozza ki a munkacsoport. Tapasztalataink alapján az alábbi szakmai kompetenciák szükségesek a tervezıi munkacsoport hatékony mőködéséhez: Szakterület Agrár szakértı Feladat a fenntartási tervben Szántó és gyepterületek hasznosítására irányuló elıírások meghatározása Erdıgazdálkodási szakértı Erdı területek hasznosítására irányuló elıírások meghatározása Vízgazdálkodási szakértı Vadgazdálkodási szakértı Területi tervezı Természetvédelmi szakértı Kommunikációs szakértı A terület vízgazdálkodási javaslatának kidolgozása A terület vadgazdálkodási javaslatának kidolgozása A térségben lévı települések településfejlesztési terveivel való harmonizáció biztosítása a fenntartási tervvel Az elızı szakértık által javasolt elıírások vizsgálata a jelölı fajok és élıhelyek védelme szempontjából A társadalmi részvételő tervezési folyamat és a különféle szintő egyeztetések koordinálása 1.6 Elıírás-táblázat tervezése Annak érdekében, hogy a Natura 2000 területeken a támogatási rendszerek (jelenleg az EMVA) által is preferálható földhasználati módok kerüljenek bevezetésre, olyan elıírások kidolgozása szükséges, melyek megfelelnek az alábbi szempontoknak: A kifizetési (támogatási) igény számítható legyen Betartásuk ellenırizhetı legyen Javasoljuk a munka során kidolgozásra került, egységesített elıírás-táblázat (lásd 2.2 melléklet) alkalmazását, továbbfejlesztését annak érdekében, hogy országosan egységes elıírási lista alakuljon ki. Így az 512 Natura 2000 terület vonatkozásában a megalapozó adatokat tartalmazó központi háttéradatbázis mellett egy központi elıírás-táblázat is lenne, 11

14 mely az elıírások tervezésének egységes jellege mellett az elıírások anyagi támogathatóságát is biztosítaná. A munkánk során összeállt elıírás-táblázat az érintett 20 mintaterület vonatkozásában került meghatározásra, vagyis a további területek további elıírásokat tehetnek szükségessé. A táblázat összeállításának alapelve az, hogy ha csupán egy Natura 2000 terület egy kezelési egységén indokolt egy adott elıírás bevezetése, annak az elıírásnak szerepelnie kell az egységesített elıírás táblázatban. Így érhetı el, hogy a tervezık egy állandóan javuló, önfejlesztı táblázatból menüszerően állíthassák össze a kezelési egységekre javasolt elıírásokat. 1.7 Kezelési egységek azonosítása a Natura 2000 területeken A fenntartási terv ismerteti a tervezési terület Natura 2000 hálózat szempontjából meghatározó botanikai, zoológia értékeit, és az élıhelyekre vonatkozó adatok alapján meghatározza a természeti értékek fenntartása érdekében követendı, illetve javasolt gazdálkodási gyakorlatot. Ezeket a tervben elıírásoknak nevezzük. Szükséges azonban kiemelni, hogy azok az elıírások, amelyek nem képezik részét a jelenlegi jogszabályi rendszernek (pl. 269/2007. Kormányrendelet), nem kötelezı érvényőek a gazdálkodók számára, pusztán az érintett Natura 2000 területek élıhelytípusainak megırzését szolgáló földhasználati ajánlások. A fenntartási tervek kísérletet tesznek arra, hogy meghatározzák azokat az elıírásokat, amelyek a jövıben megfelelı kompenzációs háttér biztosítása esetén kötelezı érvénnyel betartandók lehetnek a gazdálkodók számára. Ezek az elıírások azonban csak a késıbbi egyeztetések eredményessége (a megfelelı támogatási rendszer kidolgozása) esetén ölthetnek jogszabályi formát, és válhatnak az érintettek számára kötelezıvé. A fenntartási tervben szereplı elıírások meghatározása mővelési ághoz kötötten élıhelytípus szinten történt. A faj- vagy élıhelyvédelmi szempontból azonos kezelést igénylı területegységeket, az egyszerőség kedvéért, a tervekben ún. kezelési egységként határoltuk le, és így jelenítjük meg az egyes területek térképein. A kezelési egységekhez olyan, ún. harmonizált listát használtunk, amely mővelési áganként eltérı számú, de egységes szerkezetben, kódszámmal ellátva tartalmazza a kiválasztott húsz Natura 2000 területre vonatkozóan a lehetséges elıírásokat. A Natura 2000 területek egységes kódszámmal jelzett ún. harmonizált elıírásai a 3.2 mellékletben találhatók. A kezelési egységek lehatárolására az alábbi lépesek mentén teszünk javaslatot: 1. lépés 2. lépés A kezelési egységek lehatárolása Á-NÉR alapon történik, vagyis a tervezés elsı lépése a területen elıforduló élıhelyek azonosítása. Ezt az indokolja, hogy az Á- NÉR országos szinten elfogadott és ismert rendszer, sok terület Á-NÉR szintő felmérése is rendelkezésre áll. Ennek a térképnek a terület 100%-át le kell fednie. A térképi elemzés számára a pontos lehatárolás érdekében legalább 1: méretarányú alaptérképek indokoltak. Tehát az Á-NÉR térkép képezheti a Natura 2000 fenntartási tervek térinformatikai tervezésének az alapját. A jelölı fajok életterének és a jelölı élıhelyek elıfordulásának azonosítása. Ebben a munkafolyamatban a jelenlegi, valamint a potenciális elıfordulási helyeket kell azonosítani, melyek megfelelı állapotban alkalmasak lehetnek a jelölı faj élıhelyének. Itt is egy térkép készül, mely a jelölı, vagyis a védelem tárgyát képezı fajok és élıhelyek jelenlegi, illetve potenciális foltjait jeleníti meg. Célszerő elkülöníteni egymástól az ismert elıfordulási helyeket, a lehetséges elıfordulási 12

15 3. lépés 4. lépés helyeket (lehet, hogy most is elıfordul ott az adott faj) és a csak potenciális elıfordulási helyeket (most nem található ott az adott faj, de alkalmas vagy alkalmassá tehetı a megtelepedésére) a kezelés, illetve az ajánlások erıssége tekintetében. Az 1. lépésben meghatározott foltok mindegyikére (a 2. lépésben meghatározott elvárások alapján) meg kell határozni a betartandó / javasolt elıírásokat. Az elıírások meghatározásának módja külön fejezetben kerül bemutatásra. Ennek eredményeként a térképen meghatározott foltokhoz gazdálkodási elıírások kerülnek rögzítésre. Aggregálás. Meg kell vizsgálni, hogy a meghatározott elıírások mely foltok esetében hasonlítanak. Amennyiben komoly szakmai ellentétek nincsenek az élıhely foltok kezelési elıírásai között, aggregálhatók a foltok. Ezáltal a foltok száma kevesebb, ugyanakkor méretében nagyobb lesz. Ezeket a kezelési szempontból aggregált élıhelyeket hívjuk kezelési egységeknek. Az aggregálást a szomszédos élıhelyek esetében kiemelten kell vizsgálni. A kezelési egységek lehatárolása a kifizetések mőködtetése szempontjából is vet fel problémákat. Nevezetesen: a jelenlegi támogatási rendszerhez akkor lehetne a legmegfelelıbben társítani a Natura 2000 kezelési egységeket, ha teljesülne az a feltétel, miszerint egy adott blokkban, egy mővelési ágon belül csak egy kezelési egység legyen meghatározva. Ez természetesen akkor vállalható, ha ez a típusú aggregálás nem veszélyezteti a jelölı faj vagy élıhely tervezett célállapotának az elérését. 1.8 A fenntartási tervek területi és kezelési konfliktusai A tervezés során többször felmerült annak a problémája, hogy a támogatási rendszer területi alapját biztosító MePAR rendszer miképpen alkalmas a kezelési egység szinten kialakított elıírások támogatására. Emellett az is megválaszolandó kérdést jelentett, hogy melyek azok a fizikai blokkok, ahol mővelési áganként több kezelési egység került kialakításra és ezek milyen problémákat vetnek fel a kezelési elıírások végrehajtásában és annak ellenırzésében? Mindemellett felmerült az MTÉT-tel való harmonizálásnak a problémája is, nevezetesen: összeegyeztethetık-e a hasonló zonalitású Magas Természeti Értékő Területeken (MTÉT) már mőködı támogatási rendszer elıírásai az Á-NÉR alapú Kezelési Egységek Natura 2000 elıírásaival? A kérdések megválaszolását célzó vizsgálatokat és azok eredményeit a 2.4 melléklet tartalmazza. Itt most csak a legfontosabb összegzı megállapításokat ismertetjük. A Natura 2000 területek szabályozott és a kompenzációs kifizetésekkel támogatott fenntartására a jelenlegi tervezetet alapul véve több mód is kínálkozik: Egyfelıl az alapvetı problémát kiváltó, a területalapú támogatások alapegységeként szolgáló, a Fenntartási Tervek léptékéhez képest túlságosan nagy kiterjedéső fizikai blokkok méreteinek csökkentése, azaz felosztása adhat megoldást a mőködtetésre. A fizikai blokkok jelen állapotának megırzése esetén, de szintén az FVM-re háruló feladatként, megoldást jelenthet egy új fedvény MePAR-ba történı bevezetése, melyen a Kezelési Egységek kerülnének kijelölésre. 13

16 Más típusú megoldási lehetıséget az elıírások és területek nagyfokú generalizációja adhat. Ez a variáció egyértelmően a védendı természeti értékek jelen állapotának fenntartása, illetve az élıhelyek egyedi fejlesztése ellen hat(hat). A probléma ilyesfajta orvoslása következtében az egész Natura 2000 program elvesztheti eredeti értelmét és válhat egy egyszerő, kompenzációs pénzeket egyéb vidékfejlesztési célokra kifizetı intézkedéssé. A gyakorlatban megoldást jelenthet a fenti alternatívák kombinációja, ami a kezelési egységek generalizálódását és blokkfelosztást jelent. Ez elıször a 20 teszt-terület teljes területi felülvizsgálatát, az élıhelyek kezeléseinek összevonását igényli minden terület egyedi felülvizsgálata után. A még elfogadható mértékő terület-összevonást követıen kerülhet sor a megfelelı blokkok felosztására. A blokkok továbbosztása az MVH és a FÖMI hatáskörébe tartozik. A MePAR ilyen mértékő módosítása nyomós ok, azaz világos jogszabályi háttér nélkül nem ajánlható, és nem vállalható. 1.9 A kezelési elıírások gazdaság-szintő használhatóságának problémái A Dél-Örjeg Natura 2000 területen megvizsgáltuk a terv gazdaság-szintő adaptálhatóságának a lehetıségét. Ennek érdekében a területen érintett gazdálkodók egyikét arra kértük, hogy biztosítsa számunkra gazdaságának a vizsgálathoz szükséges térképi és gazdálkodási adatait. A vizsgálat részletes bemutatását a 3. 5 mellékletben helyeztük el. Az eredmények alapján az alábbi összegzı megállapítások és javaslatok fogalmazhatók meg: A területre meghatározott kezelési egységek térképét a gazdaság táblatérképével átfedve azt tapasztaltuk, hogy több tábla (parcella) esetében egynél több kezelési egység található, sıt van olyan, nem is különösen nagy területő parcella (6. számú), amelyikhez 3 kezelési egység tartozik A fenti probléma az elızı (1.8) fejezethez hasonlóan elsısorban a mőködtetés szempontjából okoz gondot, hiszen a jelenlegi blokk-alapú támogatási rendszer nemhogy a parcellán belül, de még a parcella-szinten differenciált elıírásokat sem tudja kezelni Mindezek alapján egyre inkább úgy tőnik, hogy a Natura élıhelyek megırzéséhez kapcsolódó kompenzációs és egyéb kifizetések mőködtetésére a jelenlegi, blokkalapú támogatási rendszer nem alkalmas. Javaslatunk szerint a Natura területeket ki kellene emelni a jelenlegi terület-alapú támogatási rendszerbıl és gazdaság-szintő, kétoldali megállapodások (szerzıdések) keretében volna célszerő ezeket kezelni. Tehát nem támogatási jogcímként mőködtetnénk a Natura kifizetéseket, hanem a gazdaság területén fellelhetı összes kezelési egység fenntartására, fejlesztésére vonatkozó egyedi szerzıdések formájában kellene a gazdálkodókkal (egyenként) megállapodásra jutni abban, hogy mit vállalnak és ezért mennyi pénzt kapnak. Természetesen ehhez a fenntartási tervek elengedhetetlenek, de szintén nélkülözhetetlen a terület természeti értékeit, a térség jellemzı gazdálkodási gyakorlatát és magát a gazdálkodót is egyaránt jól ismerı tanácsadó közremőködése A Hasznosított Mezıgazdasági Területtel (HMT) kapcsolatos problémák A területalapú támogatások tervezésénél figyelembe kell venni azokat az irányelveket, melyek a Hasznosított Mezıgazdasági Terület (HMT) fogalmához kötıdnek. A 1698/2005 EK Tanácsi rendelet 38 cikke értelmében ugyanis: 14

17 (1) A 36. cikk* a) pontjának iii. alpontjában meghatározott kifizetéseket évente, a HMT után hektáronként kell nyújtani a mezıgazdasági termelık részére az érintett területeken a 79/409/EGK, a 92/43/EGK és a 2000/60/EK irányelv végrehajtásával összefüggı hátrányokból származó költségek és elmaradt jövedelem ellentételezése céljából. (2) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a mellékletben megállapított maximális összeget. A 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetésekre vonatkozó részletes szabályokat beleértve a támogatás felsı összeghatárát is a 90. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani. * a 36. cikk a környezet és vidék fejlesztése érdekében támogatott intézkedéseket sorolja fel, köztük a Natura 2000 területekre vonatkozókat is (a szerk. megjegyzése) A jelenlegi hazai területalapú támogatási rendszer a HMT fogalmát a MePAR alapján a támogatható terület lehatárolásához használja. Ennek értelmében a szegély élıhelyek, folyók, patakok és azok partja, fasorok nem tartoznak a támogatható terület vagyis a HMT hatálya alá. Meg kell említeni, hogy nem csupán ezek a fıként vonalas szegélyélıhelyek, hanem nagyobb egybefüggı területek is kiesnek a támogatási kategória alól, mint például a halastavak (madárvédelmi területek), nádasok, vizes élıhelyek, mocsarak stb. A munkánk során többször felmerült, hogy ezek az élıhelyek fontos természeti jelentıséggel bírnak, esetenként teljes jelölı élıhely, illetve a jelölı fajok élıhelyei esnek el a támogatási jogosultságtól. A jelenleg nem HMT-nek minısített területeket két kategóriába sorolhatjuk: Ténylegesen nincs gazdálkodási tevékenység a területen (fasor, szegély, mocsár) Van gazdálkodás a területen, de nem minısül támogathatónak (halastó, nádas) Mivel az UMVP elsısorban a gazdálkodásból származó bevételkiesés és többletköltség (jövedelem kiesése) kompenzálását határozza meg, így a jelenleg nem HMT területeknek a támogathatóságára nem nyílik lehetıség, ezzel több jelölı élıhely és faj védelme kérdıjelezıdhet meg. Ezeknek a területeknek a fenntartására, illetve támogatására két módszer képzelhetı el: 1. A nem HMT területek számára önálló támogatási keret, az EMVA-tól eltérı forrás biztosítása. Ez elsısorban természetvédelmi célokat irányozna meg, mivel sokszor nem is gazdálkodási szempontú kezelést igényelnek. a. Elıny: nem kell gazdálkodáshoz kötött kompenzációs támogatási struktúrát kidolgozni b. Hátrány: önálló forrást kell biztosítani, önálló, költséges adminsztratív eljárásrend, intézményfejlesztés és ellenırzési rendszer kidolgozása szükséges, sokszor nehezen mérhetı, mivel esetenként minimális területnagyságról van szó (néhány 100 m2). 2. A jelenleg nem HMT területek felülvizsgálata és azok átminısítése HMT területté. Erre számos külföldi példa van, hogy pl. a fasor a gazdálkodás, a gazdaság részét jelenti, ezért ezek fenntartó kezelésére is jár támogatás. a. Elıny: meglévı támogatási rendszerhez kapcsolható, önálló forrást nem igényel 15

18 a szegély élıhelyek nem jelennek meg önálló lehatárolásban, hanem a mezıgazdasági területekhez csatoltan kerül ellenırzésre (ilyen pl. a jelenleg is mőködı idıs fák jelölése Natura 2000 területen) b. Hátrány: MePAR átdolgozásával kapcsolatos problémák Mindkét esetben megoldást igényel az a probléma, hogy ezen területek tulajdonosa, kezelıje sok esetben nehezen azonosítható, esetenként nem regisztrált szervezet, amelyik nem is végez mezıgazdasági tevékenységet (útkezelı, önkormányzat, vízügyi társulat), annak ellenére, hogy tevékenysége értékes területekre van hatással Támogatások Natura 2000 területeken A jelenlegi jogszabályok alapján a Natura 2000 fenntartási terv semmilyen kötelezettséget nem jelent akár gazdálkodókra, akár más érintett számára. Az élıhelyek illetve jelölı fajok védelme azonban tagállami kötelezettség, ami miatt a fenntartási tervekben meghatározott földhasználati elıírások betartásához további jogszabálymódosítások, valamint jogszabályalkotások lesznek szükségesek. A földhasználati elıírások azonban megfelelı források allokációja mellett tehetık kötelezıvé, ami új támogatási rendszerek kidolgozását, illetve a jelenlegi támogatások módosítását teszik szükségessé. Ennek alapján a fenntartási terveknek figyelembe kell venni a jelenlegi adminisztrációs, valamint egyéb eljárásrendi jogszabályokat, annak érdekében, hogy a fajok és élıhelyek számára meghatározott földhasználati elıírások a jelenlegi támogatási rendszerekbe illeszthetık legyenek. A Natura 2000 területekre felvehetı hazai és uniós társfinanszírozású támogatások közül számos közvetlen hatást gyakorol egy adott terület természeti állapotára. Néhány támogatás pedig közvetett hatást gyakorol a területekre. Közvetlen hatással bíró támogatások: EMVA II. tengely KEOP Közvetett hatással járó támogatások EMVA I, III, IV tengely ROP GOP A fenntartási tervnek minden olyan támogatásra információt kell biztosítania, mely a jelölı fajokra és élıhelyekre hatással bír. Közvetlen hatással bíró támogatások A közvetlen hatással bíró támogatások megfelelı harmonizációja szükséges ahhoz, hogy a jelölı fajok és élıhelyek védelme biztosított legyen. A tervezés során az alábbi támogatások harmonizációja indokolt: Szántó és gyep területekre vonatkozó fenntartó elıírások: Natura 2000 kifizetések (EMVA 38. cikk) Szántó és gyep területekre vonatkozó fejlesztı elıírások: agrár-környezetgazdálkodási elıírások (EMVA 39. cikk) Szántó és gyep területek komplex élıhely fejlesztését célzó támogatások: agrár-erdészeti rendszerek támogatása (EMVA 44. cikk) 16

19 nem termelı beruházások támogatása (EMVA 41. cikk) KEOP mezıgazdasági földterület elsı erdısítése (EMVA 43. cikk) nem mezıgazdasági földterület elsı erdısítése (EMVA 45. cikk) Erdıterületekre vonatkozó fenntartó elıírások: Natura 2000 kifizetések (EMVA 46. cikk) Erdıterületekre vonatkozó fejlesztı elıírások: erdı környezetvédelmi kifizetések (EMVA 47. cikk) Erdıterületekre vonatkozó komplex élıhely fejlesztését célzó elıírások: nem termelı beruházások (EMVA 49. cikk) KEOP A fenti támogatási rendszerek közötti harmonizáció megteremtése érdekében az alábbi feladatok elvégzése szükséges: adminisztratív eljárásrend harmonizálása eltérı támogatások egymásra épülésének kidolgozása pontozási rendszerek harmonizálása Közvetett hatással járó támogatások Elsısorban a beruházási támogatások vannak közvetett hatással a Natura 2000 területekre. Sok esetben negatív hatások is jelentkezhetnek (légszennyezés, vonalas létesítmények: utak stb.). Az EMVA I tengelye a mezıgazdaság versenyképességének növelése mellett számos, az intenzifikációt célzó támogatásokat tartalmaz, ezáltal elıállhat az a szakmai zavart helyzet, hogy egyazon támogatási forrás (EMVA) egy területre egyszerre sarkallja az intenzifikációt a versenyképesség növelése miatt, illetve az extenzifikációt a természeti értékek megırzése miatt (igaz, eltérı tengelyek mentén). A támogatási források hatékony felhasználása érdekében a Natura 2000 területeken ezt a kettıs állapotot el kellene kerülni, és olyan célokat megfogalmazni ezekre a térségekre, hogy az ne hátrányként jelenjen meg egy gazdálkodó számára. Tehát nem az intenzifikációs támogatások kizárása a cél, hanem olyan beruházások ösztönzése, ami úgy javítja egy gazdálkodó jövedelemtermelı képességét, hogy az nem eredményezi a terület nagyobb terhelését vagy a természeti értékek károsítását Javaslat a támogatási rendszer kialakítására A kezelési egységekhez rendelt elıírások a mőködést tekintve a következık szerint csoportosíthatók: 1. Fenntartási elıírások: jogszabályokban rögzített, kötelezı elıírások, Natura 2000 kompenzációs elıírások (kötelezı formában). 2. Fejlesztési elıírások és javaslatok: mőködı támogatási rendszerekhez az Agrár-Környezetgazdálkodási Programhoz (AKG) és az Erdı-környezetvédelmi Programhoz (EKV) kapcsolt, önkéntes formában mőködı elıírások, 17

20 komplex élıhely-rehabilitációs és élıhely-fejlesztési javaslatok önkéntes formában. Az elıírások hierarchiáját az alábbi ábra szemlélteti: Fenntartási elıírások A fenntartási elıírások betartása azért szükséges, mert ezek révén biztosítható a Natura 2000 hálózat szempontjából fontos fajok, valamint élıhelyek fennmaradása, a területek jelenlegi állapotának megırzése. Ezek részben jogszabályokban ( Helyes Gazdálkodási Gyakorlat, Helyes Mezıgazdasági és Környezeti Állapot ) rögzítettek, tehát betartásuk anyagi ellentételezés nélkül is kötelezı; részben a Natura 2000 területekre alkalmazott olyan elıírások, melyek esetében az 1698/2005/EK rendelet 38. és 46. cikke alapján a Natura 2000 területen gazdálkodók kompenzációs kifizetésre lehetnek jogosultak a földhasználati korlátozásból eredı jövedelemkiesés mértékéig. Ilyen kompenzációs kifizetésben a 269/2007 (X. 18.) Kormányrendelet értelmében már részesülnek a Natura-2000 gyepterületeken gazdálkodók. A fenntartási tervek további kötelezı elıírásokat határozhatnak meg a szántó, erdı és vizes élıhelyek vonatkozásában, valamint pontosíthatják a gyepterületek elıírásait. Hangsúlyozzuk, hogy a kompenzációt igénylı elıírások csak akkor válnak kötelezıvé, ha sikerül megteremteni a kifizetések anyagi hátterét. Fejlesztési elıírások A fejlesztési elıírások a területek természeti értékeinek növelésére irányulnak olyan gazdálkodási formák ösztönzésével, amelyek a fajok populációjának növekedését, valamint az élıhelyek állapotának javítását célozzák meg. Ezek egyrészt olyan, az agrár-környezetgazdálkodási és erdı-környezetgazdálkodási logika mentén, önkéntes vállalás alapján és kifizetés ellenében megvalósítható új elıírások, amelyek a területi sajátosságok figyelembevételével kerültek kialakításra, és amelyek a gazdálkodási módok meghatározása révén alapvetıen a területek kezelésére vonatkoznak; 18

21 másrészt komplex élıhely-rehabilitációs, illetve élıhely-fejlesztési javaslatok, amelyek megvalósulásának eredményeként a terület arculata jelentısen megváltozik, természeti értékessége nagymértékben nı. A célok eléréséhez beruházási, fejlesztési feladatok elvégzése szükséges, ezért ezek is csak önkéntes formában, megfelelı támogatási programok mellett valósulhatnak meg. Az elıírások és a támogatási rendszerek tervezett kapcsolatát az alábbi táblázatban foglaltuk össze: 1.13 A tervek társadalmi egyeztetése A Natura 2000 fenntartási tervek társadalmi egyeztetése nem csupán az uniós tervezés módszertanának elvárt része, hanem a legalapvetıbb biztosítéka annak, hogy a tervben foglaltakat a helyi területhasználók hajlandók elfogadni, biztosítva ezáltal a terv alapján történı mőködtetést. A munkacsoport által készített dokumentum mindaddig javaslat marad, amíg azzal kapcsolatban társadalmi konszenzus nem alakul ki. A társadalmi egyeztetést az ismert módszerek alkalmazásával javasolt lefolytatni. Mivel a Natura 2000 területek fenntartása a helyben élı és gazdálkodó emberek, valamint szervezetek kezében van, a fenntartási tervben megfogalmazott célok, és az azokhoz rendelt elıírások csak abban az esetben lehetnek mőködıképesek, ha megfelelı társadalmi elfogadottságuk van. A hazánkban jelenleg mőködı közösségi és nemzeti költségvetésbıl finanszírozott támogatási rendszerek harmonizálásával a fenntartási tervekben meghatározott célok elérhetık, amennyiben a területeken élık az elıírásokat nem korlátozásként fogják megélni, hanem új megélhetési perspektívaként új tevékenységek/munkahelyek indítása révén. A Natura 2000 fenntartási tervek nyílt és részvételi tervezési folyamatának általunk ideálisnak vélt felépítését az alábbi összegzı ábrán foglaltuk össze a 2.3 mellékletben közzétett tapasztalatok, és az azok alapján megfogalmazott javaslatok fényében. A fenntartási tervek elkészítésének lehetséges helye a Natura 2000 hálózat kialakításának és implementációjának teljes folyamatában: 19