ELÔSZÓ Fejezetek a magyar művelődéstörténet európai kapcsolatai köréből Éder, Zoltán

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ELÔSZÓ Fejezetek a magyar művelődéstörténet európai kapcsolatai köréből Éder, Zoltán"

Átírás

1 ELÔSZÓ Fejezetek a magyar művelődéstörténet európai kapcsolatai köréből Éder, Zoltán

2 Túl a Dunatájon: Fejezetek a magyar művelődéstörténet európai kapcsolatai köréből Éder, Zoltán Ez a kötet az alábbi intézmények és magánszemélyek támogatásával jelent meg. A Kiadó hálás köszönetet mond segìtségükért: Nemzeti Kulturális Alapprogramm (irodalmi és könyvkiadási szakkollégium, miniszteri különkeret) Cirkos Tamás (Budapest) Vajda Péter (Folio Kft., Budapest, XIII., Fáy u. 5.) Szerzői jog 1999 Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Szerzői jog 1999 Éder Zoltán Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosìtás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes ìrásbeli hozzájárulásához van kötve.

3 Tartalom 1. ELŐSZÓ A magyar nyelv felfedezése Sylvester Grammatikájának utóéletéről PÉLDAMONDAT Pápaszem szavunk keletkezésének művelődéstörténeti hátere Nyelvészeti törekvések a felvilágosodás korában Újabb szempontok a Demonstratio hazai fogadtatásának kérdéséhez A kérdés rövid története Kedvezőtlen volt-e a Demonstratio hazai fogadtatása? Miért nem folytatta nyelvészeti kutatásait Sajnovics? Kik utasìtották el Sajnovics tanìtását? Végezetül még egy szerény adalék Sajnovics és Demonstratiója új megvilágìtásban Mi volt a neve Sajnovicsnak? Mikor jelent meg a Demonstratio nagyszombati kiadása? Miért korszaknyitó mű a Demonstratio? SZÓTÁRIRODALMUNK TÖRTÉNETÉNEK MOSTOHAGYERMEKE Kalmár György alakja két évszázad távolából Vályi András, a magyar nyelv tanára A magyar nyelvnek, és a nemzeti nyelvbéli literaturának oktatója, Pesten, a királyi tudományok fő oskolájában A magyar nyelv gyakorlati tanìtásának és tanulásának alapvonalai erre a célra készìtett táblázattal Gyarmathi Sámuel Nyelvmesterének egyik fő forrása Révai Miklós, a történeti nyelvtudomány megalapìtója Révai Miklós stilisztikai kézikönyve Források A mű helye és jelentősége Verseghy Ferenc első nyelvészeti munkája Verseghy Ferenc brünni nyelvtani jegyzetei Verseghy Ferenc nyelvtanai, tekintettel a magyar mint idegen nyelv oktatásár Verseghy magyar-német összevető nyelvtana Verseghy nyelvtanainak elemzéséről A Neuverfaßte Ungarische Sprachlehre értékeléséről A Neuverfaßte Ungarische Sprachlehre tematikája és felépìtése A Neuverfaßte Ungarische Sprachlehre az idiomatizmusokról A Neuverfaßte Ungarische Sprachlehre mint összevető nyelvtan Az általános tiszteletnevek használata Szabályok az ëggy határozatlan névelő használatára Verseghy Ferenc nyelvművelő kézikönyve Verseghy Ferenc nyelvi rendszere és a kortársi grammatikák VERSEGHY FERENC NYELVTUDOMÁNYA és AZ UTÓKOR Hazai és külföldi utazások Honismereti törekvések A 18. század végén az első magyar nyelvű útikönyvben Az első magyar nyelvű útikalauzról és szerzőjéről Egy olasz utazó Vácott 1780-ban Migazzi püspök udvarában A nyelvújìtás győzelme Tudós mérséklet érvényesülése a nyelvújìtási harcban Gróf Teleki József nyelvelméleti munkája Nyelvtudományi munkálatok Erdélyben A pápai-páriz-szótár Éder-féle bővìtéseinek egyik forrása Éder józsef károly a nyelvjárásokról, a jövevény- és idegen szókról XIV. Az Erdélyi lakó?ok nyelvei Szabó T. Attila nyelvtudománytörténeti munkássága iii

4

5 1. fejezet - ELŐSZÓ Éder Zoltán Túl a Duna-tájon. Fejezetek a magyar művelődéstörténet európai kapcsolatai köréből cìmen mintaszerű, egyúttal sajátos tanulmánygyűjteményt nyújt át az olvasó számára a Mundus Magyar Egyetemi Kiadó gondozásában. A sajátos jelző ezúttal a tanulmányok témakörére, a nyelvtudomány-történetre utal, effélével ugyanis ritkán találkozunk. Maga a tudománytörténet egyébként igen sok irányú ismeretet, szinte interdiszciplináris tudást, fejlett kritikai érzéket, nagy gyakorlatot és jó ìráskészséget kìván. Visszahelyezni az alkotókat és az egyes műveket a maguk korába és ugyanakkor a mindenkori ma szemével mérlegre tenni őket a legnehezebb tudósi feladatok közé tartozik. Nos, Éder Zoltán eddigi életútja fényesen igazolja nagyon is megfelel a jelzett követelményeknek. Egyénisége és életpályája mintegy predestinálta és predestinálja a tudománytörténet, jelesül a nyelvtudománytörténet eredményes művelésére. Ha röviden akarnám jellemezni tudósi tevékenységét, azt mondanám: kiváló filológus, szélesebb értelemben véve. Mit jelent mindez? Azt, hogy utánajár valamennyi kérdésnek, egészen a lehetőségek végső határáig; hogy a tényeket, adatokat tiszteli; hogy mindig felkutatja és jó kritikai értékkel felhasználja természetesen hivatkozással a korábbi eredményeket; hogy az elméleti hátteret rendre figyelembe veszi; hogy mondanivalóját világos okfejtéssel, hatásos stìlusban adja elő, és végül hogy számára a nyelvészet nem elszigetelt tudomány, hanem kapcsolódik az irodalomtudományhoz, a történelemhez, röviden szólva szűkebb szakterületét a művelődéstörténet részének tekinti. Azt, hogy Éder Zoltán kiváló filológussá lehetett, egyéniségén kìvül szerencsés életútja is segìtette, amelynek természetesen ő maga szintén formálója volt. Negyedéves bölcsész korában már nyelvészeti jellegű cikket közölt tőle a Magyar Nyelvőr, de szakdolgozatát olasz irodalomtörténetből ìrta. Az egy évtizedes gimnáziumi magyar- és olasztanìtás amellett, hogy minden bizonnyal sok tekintetben jó gyakorlóterep volt a számára a nyelvoktatás felé tereli érdeklődését. Azonban ezekben az években feldolgozza Babits középiskolai tanári éveinek történetét (Babits a katedrán, Budapest, Szépirodalmi, 1966). Utóbb 1966-tól kezdődően az MTA Nyelvtudományi Intézetében dolgozik, ahol intenzìv formában bekapcsolódik a Nyelvművelő Kézikönyv megszerkesztésébe: ez érleli aztán igazán filológussá. Itt fordul érdeklődése a nyelvtudomány-történeti kutatások felé, aminek legmaradandóbb eredménye a Benkő József nyelvészeti munkásságát feldolgozó monográfia (Benkő József nyelvészeti munkássága és az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978), illetve Révai Miklós A magyar szép toll cìmű nevezetes stilisztikájának, valamint a Révai munkásságát bemutató kötetnek a közreadása (Révai Miklós: A magyar szép toll, közzéteszi és az utószót ìrta: Éder Zoltán, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973, és Révai Miklós (A múlt magyar tudósai), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972). Ezt követően 1974-től a nápolyi Keleti Egyetemen öt éven át a magyar nyelv és irodalom professzora: vendégtanári működése természetszerűen irányìtja figyelmét a magyar mint idegen nyelv oktatásának az elméletére és gyakorlatára. Valójában ennek eredményeként lett 1979-től az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a Központi Magyar Nyelvi Lektorátus vezetője és egyben a jelzett diszciplìna fellendìtője, sőt igazából tudományos alapokra helyezője ben létrehozza a magyar mint idegen nyelv tanári szakot, továbbá kutatócsoportot szervez, és 1983-tól elindìtja a Dolgozatok a magyar mint idegen nyelv és hungarológia köréből c. kiadványsorozatot, amelynek már számos sikeres darabja látott napvilágot. Éder Zoltán munkásságának középpontjában azonban mint a jelen kötet is mutatja kétségtelenül a nyelvtudománytörténet, azon belül a nyelvtantörténet, a vizsgált időszakot illetően pedig a felvilágosodás kora áll. A kötet cìme, amint jeleztem: Túl a Duna-tájon. Fejezetek a magyar művelődéstörténet európai kapcsolatai köréből. A közreadott huszonöt tanulmány tehát túlmutat a Duna-tájon, a történelmi Magyarország határain. Sylvester Jánostól Szabó T. Attiláig olyan nyelvtudósoknak a műveit mindenekelőtt nyelvtanait, nyelvünk elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó munkáit tárgyalja, akik a hazai művelődést, a magyarság szellemi, erkölcsi, társadalmi és közvetve anyagi fejlődését szolgálták, de akik azonban mindig kapcsolódtak Európához, merìtettek az európai eredményekből, mi több, nem egyszer gyarapìtották is azokat. Arról, hogy a kötetben milyen jellegű nyelvtudományi munkákat találhat meg az olvasó, jól tájékoztat az öt fejezetcìm: A magyar nyelv felfedezése ( old.), Nyelvészeti törekvések a felvilágosodás korában ( old.), Hazai és külföldi utazások ( old.), A nyelvújítás győzelme ( old.) és Nyelvtudományi munkálatok Erdélyben ( old.). Érthetően legterjedelmesebb a felvilágosodás korával foglalkozó rész a maga tizenöt tanulmányával, a többi fejezet két vagy három értekezést foglal magába. Amint a szerző az egyes értekezések cìméhez fűzött jegyzetben mindig utal rá, az itt közzétett ìrások már legnagyobb részt napvilágot láttak nyelvészeti folyóiratokban (a Magyar Nyelvben, a Magyar Nyelvőrben stb.), 1

6 ELŐSZÓ konferenciák gyűjteményes köteteiben vagy éppen a szerző által megjelentetett korabeli munkák elő- és utószavaként. Így, együtt, egy-egy nyelvtudós, egy-egy fontos nyelvi esemény, egy-egy műfaj, egy-egy korszak köré csoportosìtva mégis lényegesen más képet mutatnak: egységet, összetartozást és folyamatot, a felvilágosodáskori nyelvtudomány esetében pedig éppen a még részletesebb bemutatást. Ugyanakkor elolvasva vagy újraolvasva a sorjázó dolgozatokat örömmel fedezzük fel azt a tényt, hogy ezeket a tanulmányokat természetes egységbe fogja szerzőjük reális nyelvszemlélete, sajátos kutatómódszere és mindig hatásos stìlusa is. Vagyis Éder Zoltán jelen munkája mégha korábban önállóan napvilágot látó darabokból is állt össze szerves egységet alkot. Mely nyelvtudósoknak a művét, műveit veszi vizsgálat alá a szerző? A tárgyalás sorrendjében a következőket: Sylvester János, Sajnovics János, Jambressich András, Kalmár György, Vályi András, Gyarmathi Sámuel, Verseghy Ferenc, Sándor István, Teleki László, gróf Teleki József, Éder József Károly, Benkő József és Szabó T. Attila. A nyelvtudósokról egy vagy két tanulmány szól, csupán Verseghy életművét elemzi a szerző hét értekezésben. Lássuk azt is, milyen diszciplìnákkal, részdiszciplìnákkal, tárgykörökkel találkozunk a kötetben, a nyelvtudomány-, illetve a művelődéstörténeten belül. A legfontosabbak ezek: a nyelvtantörténet, a történeti lexikográfia, a finnugor nyelvtudomány, a magyarnak mint idegen nyelvnek a tanìtása, a kontrasztìv nyelvészet, a stilisztika, a nyelvújìtás, a történeti honismeret, a tárgy- és megnevezéstörténet, valamint az utazástörténet. Külön szükséges szólni Éder Zoltán kutatómódszerének néhány jellegzetes vonásáról. Mindenekelőtt csodálni való az az energia, amellyel kitartóan utánajár kéziratoknak, műveknek, akár a Magyar Tudományos Akadémia könyv- és kézirattáráról, akár kolozsvári vagy éppen müncheni könyvtárakról legyen is szó. És Éder tanár úr természetesen állandó látogatója az antikváriumoknak is (lásd pl. hogyan jutott hozzá Jambressich szótárához: 95. old.). De még inkább csodálni való az a már-már hivatásos detektìvekre valló nyomozóképesség, amellyel lépésről lépésre, szìvós kitartással igyekszik kiderìteni a vizsgált nyelvtan vagy egyéb mű forrásait és egy-egy fontos megállapìtás eredetét. Ez vezérli több nyelvtudós, illetve nyelvészeti munka utóéletének a teljes felderìtésében (lásd pl. a Sylvester János grammatikájáról és Kalmár György életéről szóló tanulmányt: old., old.). Az ilyen és hasonló nyomozásokra épülő részletes, sokoldalú egybevetés, elemzés segìti hozzá a szerzőt új összefüggések feltárásához. Így pl. hosszú vizsgálat alapján mondja ki, hogy Vörösmarty Révai örökségéből»különösen«az igeragozás rendszerét akarta megőrizni. A névragozásban viszont Révainak egy korábbi stádiumot képviselő, kevés esetű deklinációja helyett Verseghynek a magyar névragozás leìrására alkalmasabb, sok esetű rendszerét vette át. ( old.) És még sorolhatnám tovább a szerző kutatótudósi erényeit. Nem hallgathatom el, mi több, hangsúlyozottan újra emlìtenem kell, Éder Zoltán értekezéseinek a sikeréhez nem kis mértékben hozzájárul a megfogalmazásmód, a stìlus. Minden ìrása olvastatja magát: azok nemcsak a tudományos nyelv szabályainak felelnek meg, hanem az olvasó érdeklődését nagy erővel felkeltő módon, hatásosan is vannak megszerkesztve. És még valami: szinte átsüt rajtuk a szerző hite a tudományban, a tudományos kutatásban, továbbá a nyelvünk iránti szeretete és a múlt, a hagyomány iránt érzett feltétlen tisztelete. * * * Kiknek ajánlhatnám Éder Zoltán e gyűjteményes kötetét? Elsősorban nyelvészeknek, irodalmároknak, művelődéstörténettel foglalkozóknak, ìgy természetesen tanároknak, egyetemista és középiskolai diákoknak, valójában azonban mindenkinek, akit nyelvünk múltja és jelene érdekel. Szathmári István 2

7 2. fejezet - A magyar nyelv felfedezése 1. Sylvester Grammatikájának utóéletéről 1 Ő először tárta fel rejtek kincseinket. Nyelvünk nemességében hazaszeretete, nemzeti önérzete gyönyörködött. Nemcsak nyelvtani példának ìrta le Grammaticájában a latin mondást: Dulcis amor patriae, hanem érezte, hogy (saját fordìtása szerint) ìdes az hazának szerelme. (Horváth János, 1943) 1.1. PÉLDAMONDAT Sylvester János Magyar-latin nyelvtaná -ból DULCIS AMOR PATRIAE, ÍDES AZ HAZÁNAK SZERELME: Szentìrás ez is, tüzes nyelveket szólásra ìgy indìtott az elme szavak ingó szalmagerenda-tutaján hajózunk makacsul apostoli grammatikád után. (Petrőczi Éva, 1987.) Az ilyen kiemelkedő, fényesen ragyogó évforduló, mint a mai, mindenképpen az összegezés, a számvetés igényét kelti fel bennünk. Azért ha Sylvester Grammatica Hungarolatinája a magyar nyelv felfedezését jelentette, én ebben az ünnepi órában megkìsérlem Sylvester nyelvtana felfedezésének történetét vázlatosan előadni, mégpedig a külső történet keretében a belső történetre irányìtva a figyelmet. Arra a folyamatra tehát, amelynek során a kutatók, literátorok és nyelvészek, lépésről lépésre haladva, bemutatták a mű egyes részeit, kibontották alkotó elemeit, megvilágìtották rejtett értékeit, föltárták belső összefüggéseit, hogy azután napjainkban a részkutatások eredményeit összegezve és újakkal kiteljesìtve állìtsák elénk a mű páratlan jelentőségét. A sylvesteri grammatika utóéletét próbálom tehát áttekinteni, azt, amit az olaszok a könyvek fortunájának neveznek. Magyar viszonylatban és épp az első, Magyarországon nyomtatott könyv esetében ez a szó nem annyira szerencsét, hanem inkább viszontagságot, legjobb esetben forgandó szerencsét jelent. Ennek a fortunának ugyanis mindjárt a kezdete baljós, mert gyászosak voltak az idők, amelyekben a mű megkezdhette volna utóéletét. Önök itt bátran mondhatjuk: Sylvester városában jól tudják, hogy a grammatika nyomdai munkálatai előszavának keltezése szerint június 14-én fejeződtek be. Két évvel utána következett be az országos méretű katasztrófa, Buda eleste, amely a szellemi életet is megbénìtotta. A háborús idők nem kedveztek sem a könyvnyomtatásnak, sem a könyvterjesztésnek. Így történt, hogy a grammatika példányai egy ideig ott porosodtak Nádasdy kamrájában, majd hosszú időre, csaknem végleg, nyomuk veszett. Két és fél évszázad múltán adott hìrt és rövid ismertetést a máig is egyetlen fennmaradt példányról Weszprémi István, Debrecen orvosa, ìró, a 18. század második felének tudós polihisztora. 1 Sárváron a Sylvester János Könyvtárban június 14-én tartott előadás szövege. Rövidebb változatban megjelent: Magyar Nyelvőr 1989, old. 3

8 A magyar nyelv felfedezése A legrégibb Magyar Grammatikáról cìmű cikkét előbb 1972-ben a kassai Magyar Museumban jelentette meg, majd a Magyarországi öt különös elmélkedések cìmet viselő, Pozsonyban, 1795-ben napvilágot látott kis művelődéstörténeti kötetébe vette fel. Weszprémi egyrészt a grammatika könyvészeti leìrásával foglalkozik, másrészt Sylvester pályafutását mutatja be, külön is méltatva sárvári működésének és a grammatika létrejöttének indìtékait, nem felejtkezve el Nádasdy Tamásnak az érdemeiről sem. Weszprémi nem volt nyelvész, nem is volt szándékában, hogy a grammatika nyelvészeti elemzésébe fogjon, mégis érdemes elolvasnunk, amit e vonatkozásban papìrra vetett, mert ez Sylvester nyelvtanának első nyelvészeti érdekű jellemzése. Íme ìgy szól: Nem ereszkedem én most olly mélyen belé, hogy Sylvester János a Magyar nyelvet e Grammatikájában rend[d]el minémű regulákba szedte és foglalta légyen öszve; mert az itten célomon kìvül igen sokra terjedne ki. Méltó volna ezt a drága ritkaságú könyvet újra kinyomtattatni. Nyelvünkre, sőt egyéb okokra nézve is, sokat lehetne belőle tanúlni, annyival is inkább, hogy szélylyel az ìrásában nyilvánvalóvá tette, hogy a Magyar Nyelvnek melly nagy szoros megeggyezése légyen a Zsidó nyelvvel, és példákkal egyszersmind meg-is mutogatja azt; azomban még a Görög nyelvből is a tekintetben sok dolgokat világosìt-meg. Egész gyönyörűség ezt a Nyelvünkre tartozó régi ìrást megolvasni; amellyből világosan ki lehet még azt is hozni, hogy senki egy valóságos Magyar Grammatikát nem ìrhat, hanem ha a Zsidó és Görög nyelveket jól érti; sőt kevés igazìtással ebből lehetne egy jóféle Magyar Grammatikát, a mi időnkhöz képest kevés munkával alkalmaztatva, a Magyar Haza számára készìteni. Abban kora felfogása és a protestáns nyelvtani hagyomány nyilatkozik meg, hogy oly fontosnak tartja nyelvünknek a héberrel való összevetését. Viszont a lényegre tapint rá akkor, amikor azt emeli ki, hogy Grammatikájában Sylvester a magyar nyelvet renddel, vagyis rendszeresen regulákba szedte, szabályokba foglalta. Nyilvánvaló továbbá, hogy Weszprémi a műben magyar nyelvtant látott, s azt igen magasra értékelte. Legnagyobb tette mégis az marad, hogy egyáltalán hìrt adott róla, s ezáltal az esetleges elkallódástól megmentette. Épp e hìradás indìtotta Kazinczy Ferencet arra, hogy a mű nyomába eredjen és kiderìtse, amit Weszprémi nem árult el, hogy az egyedülálló ritkaság Debrecenben Sinai Miklós református tanár birtokában van. Sinai a kincset féltékenyen őrizvén, Kazinczy csak másolatát kaphatta meg, azt is csak hosszas három évig tartó huzavona után. Ennek alapján tette közzé újra a grammatikát mint a bibliográfiákban, köztük a Nagyné Piroska Lilla által összeállìtott Sylvester János bibliográfiában (Sárvár-Szombathely, 1987) is olvasható az 1808-ban Pesten megjelent Magyar Régiségek és Ritkaságok I. kötetében. Kazinczy a grammatika elé húsz, illetőleg huszonnégy lapnyi bevezetést ìrt. Weszprémihez hasonlóan először könyvészetileg ismerteti a művet, majd részletesebb életrajzot közöl, ő is ecsetelve Sylvester sárvári tartózkodásának és benne Nádasdy szerepének a jelentőségét. Nyelvészeti elemzésre Kazinczy sem vállalkozott, hacsak a grammatika egyes részeihez fűzött, korabeli vitás nyelvhelyességi kérdéseket boncolgató lapalji jegyzéseit nem számìtjuk ide. Ellenben lényegre törően utalt Sylvester világképének s egyben nyelvszemléletének kétágú gyökerére, Erasmusra és Melanchtonra, és tömören körvonalazta Sylvesternek a magyar nyelvtanìrásban betöltött úttörő vállalkozását. A vonatkozó rész ìgy hangzik: Erdősi valóban eggyike vala nemzetünk letiszteltebb Hérosainak, a szeretetre-méltó Melanchtonnak és Erasmusnak indult el nyomdokain, s egész élete azon dicső tárgynak volt intézve, hogy a Szépnek tudományát, melly a Jóéval és Igazéval mindég eggyütt jár, vagy inkább ezeket mindég megelőzi, Hazánkban virágzatba hozhassa. Ő vala az, aki kilesvén nyelvünknek tulajdonságait, mellyet őelőtte senki nem merészlett annak törvényeit tudományos rendbe szedte. Kazinczynak mindenképpen elévülhetetlen érdeme, hogy kiadásával Sylvester nyelvtanát közkinccsé tette. Ehhez képest viszont feltűnő az a mintegy félévszázadnyi szünet, amelyben a szakirodalom nem tart számon Sylvester grammatikájáról szóló egyetlen ìrást sem. Lehetetlennek kell azonban tartanunk, hogy az 1810 és 1860 között működő nyelvtanìrókra egyáltalán ne hatott volna ez a mű. Ennek felderìtésére további kutatásokat kell kezdeményezni. Új fejezet nyìlik a sylvesteri grammatika utóéletében Toldy Ferencnek Corpus grammaticorum linguae hungaricae veterum. A régi magyar nyelvészek Erdősitől Tsétsiig (Pest, 1866.) cìmű kiadványával, amely megelevenìtette a régi magyar nyelvtanok iránti érdeklődést s különösen a Sylvester nyelvtanával való foglalkozást. A múlt század utolsó két évtizedéből két tanulmányìró nevét emelem ki ebben a vonatkozásban: Jancsó Benedekét és Szegedy Rezsőét. Annál is inkább, mert az újabb szakirodalom kissé leegyszerűsìtve a 4

9 A magyar nyelv felfedezése dolgot szembeállìtja egymással őket 2, mégpedig azon az alapon, hogy a Grammatica Hungarolatinában Jancsó kizárólag magyar nyelvtant, Szegedy viszont csupán latin nyelvtant látott volna. Jancsó Benedek Erdősi János nyelvészete cìmű ìrása 3 Sylvester nyelvtanának első tüzetesebb elemzése. Amellett azonban hogy a szerző pongyola, terjengős stìlusa próbára teszi az edzettebb olvasót is, és csapongó gondolatmenete miatt mondanivalója lényege nehezen ragadható meg, eszmefuttatásában a találó megfigyelések gyakran téves állìtásokkal keverednek. Sylvester grammatika-meghatározását A nyelvtan a helyes beszédnek és ìrásnak a legjobb költők és ìrók tekintélyére alapozott tudománya fejtegetve például helyesen mutat rá arra, hogy e meghatározásban a reneszánsz férfiai által megjavìtott grammatika képe lebegett előtte, ugyanakkor viszont művét félreértve állìtja azt, hogy Sylvester egy élő nyelv grammatikáját ìrta, vagyis a magyar nyelv nyelvtanát alkotta meg, s indokolatlanul és anakronisztikusan kéri számon tőle az élő nyelvhasználat normatìv szerepének hiányát. Egy helyütt azután elbizonytalanodik, és maga vonja kétségbe alapgondolatát: Ezek után (Sylvester) megkezdi a declinatiok tárgyalását, de itt tulajdonképpen alig tesz mást, mint felsorolja a latin declinatiokat szóról szóra, éppen úgy mint (a) latin grammatikák szokták tenni, ugyannyira, hogy ezt látva, hajlandó az ember azt hinni, hogy nem is magyar, hanem egyenesen latin grammatikát ìr. Egy másik nyilatkozatából pedig az világlik ki, hogy teljesen tévesen értelmezte Sylvester nyelvtanát és nyelvészeti munkásságát: Volt alkalmunk látni, hogy Erdősi nyelvtana, melyet ő gyermekek számára ìrt, korántsem gyakorlati nyelvtan és legkevésbé való gyermekek kezébe, mert Erdősi amily kitűnő nyelvész a maga kora és tudománya korabeli állásához képest, épp oly rossz grammatikus még a korabeli grammatika állásához képest is. Éppen ezért végső következtetése sem állja meg a helyét: Végigtekintettünk Erdősi nyelvtanán, láttuk hibáit és érdemeit, láttuk, hogy műve csak az úttörés, a kezdés érdemével bìr, láttuk, hogy nyelvünk egyetlen kérdését sem oldja meg, sőt távol áll attól is, hogy jelét adja nyelvünk sajátos szerkezete megértésének, láttuk, hogy a latin nyelv grammatikájának nyűgeiből nem tud s talán nem is akar kiszabadulni és mégis dicsérve, sőt büszkén emlékeztünk meg Erdősi nyelvtudományosságáról. Ám még Sylvesternek, a nyelvésznek értékelésében sem találja fején a szöget. Ezt állìtja ugyanis: Erdősi mint nyelvész különösen három nyelvészeti álláspontjára tartozó dologért érdemli teljes méltánylásunkat 1. mint összehasonlìtó nyelvész, 2. mint etymológus, 3. mint nyelvművelő nyelvújìtó. E három tulajdonság az, mely egy valódi nyelvésznek ismertető jele. Tegyük még hozzá, hogy e három tulajdonság taglalása során Sylvestert mint összehasonlìtó nyelvészt méltatva, tárgyi tévedést követ el, ami arra mutat, hogy Sylvester szövegét felületesen olvasta. Szerinte ugyanis Sylvesternél nem találkozunk nyelvünk orientális voltának hitével s ami ezzel szoros kapcsolatban van, a héber nyelvből való származással, az ő szelleme még nincs elfogódva ebben a rokonsági teoriában, ő még nem csűricsavarja a nyelv tényeit e rokonság igazolására. Ő csupán csak hasonlìt a héber nyelvhez, de egyebet e hasonlìtásnál nem tesz. Ezzel szemben a valóság az, hogy Sylvester igenis rokonnak tartotta a hébert. A tárgyas ragozás fejtegetése után a héberben hasonló jelenségre bukkanván, ìgy nyilatkozik: Quae res manifestissime ostendit magnam nostrae linguae cum sacra illa, nimirum Hebraea esse affinitatem ut autem id cunctis sit manifestum nostram linguam cum Hebraea hic quoque coniungemus. Magyarul: Ez a dolog igen világosan mutatja, hogy nyelvünk szoros rokonságban áll ama szent nyelvvel, a héberrel, s hogy pedig ez mindenkinek nyilvánvaló legyen, nyelvünket itt a héberrel együtt is ragozzuk. Nem meglepő, hogy Jancsó cikke éles kritikát váltott ki, igaz csupán két évtized múltán. Szegedy Rezsőt ugyanis Jancsó tévedései késztették arra, hogy megìrja a maga elemzését Sylvester nyelvtanáról. 4 Szegedyt a mai szakirodalom elsősorban úgy tartja számon, mint aki azt vallotta, hogy Sylvester nyelvtana latin nyelvtan. 2 Balázs János: Sylvester János és kora, Budapest, 1958, 189. old.; Szathmári István: Régi nyelvtanaink és egységesülő irodalmi nyelvünk, Budapest, 1968, 90. old. 3 Jancsó Benedek: Magyar nyelvtudomány-történeti tanulmányok a XVI-XVII. századból, Budapest, 1881, old. 4 Szegedy Rezső: Sylvester nyelvtana, Egyetemes Philologiai Közlöny 1899, old. 5

10 A magyar nyelv felfedezése Valóban ezt vallotta, de ez a tétel tanulmányának csupán a Jancsó állìtásával polemizáló kiindulópontja, illetőleg első része. Mindenekelőtt felteszi a nevezetes azóta ismételten elhangzott kérdést: tulajdonképpen milyen nyelvtant akart Sylvester ìrni? S Jancsóval szemben leszögezi: tulajdonképpen latin nyelvtant ìrt. Két érvet hoz fel állìtása mellett. Az egyik a grammatika előszavából való, amelyben Sylvester mint jól tudjuk kifejti, hogy valamely idegen nyelvet csakis az anyanyelv alapján lehet és kell tanìtani. Teljesen felesleges lett volna Sylvesternek ezt a gondolatot az előszóban fejtegetni ìgy folytatja Szegedy, ha nem az idegen nyelv grammatikáját nyújtja, tehát magyar tanuló ifjak számára ìrt latin nyelvtant, és ìgy annak szabályait a magyar nyelv doctrináival akarta megvilágìtani. Ez magyarázza meg nyelvtanának egész berendezését, s ehhez kapcsolódik Szegedy másik érve: Ha Sylvester valamely nyelvtani jelenségről szól s nem teszi ki, hogy melyik nyelvre vonatkozik mondanivalója, akkor mindig a latin nyelvre illik, ellenben ha oly jelenséget tárgyal, mely a magyar nyelvre vonatkozik, akkor mindig kiteszi külön: in sermone nostro vagy in lingua patria; az előrebocsátott főszabály mindig a latin nyelvre vonatkozik, s csak azután, mintegy jegyzetképpen következnek a magyar nyelv eltérései a latin nyelvhasználattól. Ebből következően Szegedy azt tartja, hogy Sylvester grammatikájának ismertetésében el kell választanunk a latin grammatikát a magyartól: egészen más szempontok érvényesülnek az elsőnek, mint a másodiknak a méltatásánál. És ìgy is jár el. Ami a latin grammatikai részt illeti, azon a nézeten van, hogy Sylvester latin grammatikájával semmi újat nem nyújtott: az egész csak reprodukciója azoknak a szabályoknak, amelyek a XVI. századig el voltak terjedve. Ami pedig a forrásokat illeti, úgy találja, hogy leginkább Donatusból merìtett: Sylvester egész latin nyelvtana alig más, mint Donatus nyelvtanának egy kissé szabadabb reproductioja, ezért ha Sylvester latin grammatikájának viszonyát forrásaihoz pontosan meg akarjuk határozni, nem is kell annyira az egyezéseket Donatussal keresni, hanem rövidebb úton érhetünk el célt, ha az eltéréseket feltüntetjük s azokat magyarázzuk. Ezt a sajátos elemzési módszert ezúttal nem követhetjük nyomon, egy érdekes eredményét mégis kiemelhetjük, mindjárt az elemzés kezdetéről. Mint ismeretes, Sylvester a grammatika már idézett fogalmának meghatározásával kezdi nyelvtanát, s Szegedy rámutat arra, hogy ilyen definìció az ókori grammatikusoknál nem található, sem Donatusnál, sem másnál. Mivel nézete szerint Sylvester latin grammatikájával nem nyújtott semmi újat, Szegedy úgy vélekedik, hogy Sylvester önálló gondolkodásának s nyelvészi tehetségének megìtélésére sokkal fontosabb s reánk nézve sokkal érdekesebb az ő magyar grammatikája. S tanulmánya további, nagyobb részét ennek elemzésére fordìtja. Először is Melanchton görög nyelvtanának hatását látja abban, hogy Sylvester a latin grammatika megfelelő helyeihez a magyar nyelvre vonatkozó jegyzeteket fűzött: Melanchton a görög nyelv egyes jelenségeinek fejtegetésénél kitéréseket tesz a latin és német nyelvre: ezt Sylvester is megengedi magának a héber és a magyar nyelvre vonatkozólag, csakhogy sokkal nagyobb mértékben. Melanchtonnak a nemzeti nyelveket megbecsülő humanista felfogása hatását fedezi fel abban, hogy Sylvester meg akarja mutatni: nyelvünk miatt nincs okunk szégyenkezni, sőt Szegedy úgy véli: Ezt kimutatni volt egész grammatikájának elburkolt célja. Ezek után elsőrendű kérdésnek tartja annak megvizsgálását, hogy a magyar nyelvtani kérdések fejtegetésében mennyiben áll Sylvester a latin grammatika hatása alatt, illetőleg mennyire tudta magát e tekintetben függetlenìteni. E vizsgálódás részleteiben ismét nem tudjuk ezúttal követni a szerzőt, csupán főbb megállapìtásaira utalhatunk. Többek között, hogy emlékeztet arra: Sylvester a főnévvel kapcsolatban tárgyal olyan beszédrészt is, amely a latinban nem szerepel, tudniillik a névelőt. Hogy kimutatja: meglepő önállóságot tanúsìt Sylvester a magyar főnévragozás tárgyalásában. Hogy Sylvester utódait is megelőzi abban, hogy felfedezte a kapcsolatot a személyes és birtokos névmás, valamint az igei személyragok között. Hogy kìsérletet tesz a magyar igeragozás osztályozására, s hogy tisztában volt a tárgyas ragozással, még akkor is, ha nem tudta a tárgyas alakokat az igeragozás körében megfelelően elhelyezni. Azt hiszem az eddigi, korántsem kimerìtő áttekintésből is kiderülhetett, hogy a kissé elfeledett, háttérbe szorìtott Szegedy Rezső volt az első, aki Sylvester grammatikáját, mégpedig annak mindkét részét jelentőségéhez méltóan tárgyalta, és róla való ismereteinket számos, ma is érvényes megállapìtással gazdagìtotta. Ezután ismét évtizedeknek kellett eltelnie ahhoz, hogy újabb megvilágìtásba kerüljön Sylvester műve. Németh László Sylvester nyelvtana cìmű, 1929-ben keletkezett esszéje 5 eredetien új gondolatmenettel s az alapkérdésekben is egyéni észrevételekkel lep meg bennünket. Azt is bajos megmondani, miféle könyv ìgy indìtja eszmélkedését. Vajon valóban gyermekeknek való tankönyv? Mit szóljunk ehhez a gyermekeknek való 5 Kötetben: Németh László: Az én katedrám, Budapest, 1969, old. 6

11 A magyar nyelv felfedezése gyermekséghez, amely a középkor nagy grammatikusaival vitatkozik, négy nyelven idéz szöveget, s héber analógiákkal hozakodik elő. Ugyanakkor elemista tankönyv, amikor önálló tudományos mű is. A nyelvtan jellegére vonatkozóan pedig a következő megállapìtásra jut: A legmeglepőbb azonban, hogy ez az első magyar nyelvtan nem is magyar nyelvtan, hanem csak nyelvtan, amely a definìciókat magyarul adja, s helyenként a magyar nyelv természetéről is elmélkedik. Sylvester szemében a grammatika nyelvek fölött álló, abszolút tudomány, alkalmazható jelenségekre, de nélkülük is van, mint a logika vagy a matematika. Ő ezt a nyelvek fölötti grammatikát adja itt elő, latin nyelven és latin példákon, mint a középkor nagy grammatikusai. Hogyan született meg mégis az univerzális grammatika keretei között az első magyar nyelvtan? Németh László elemzése szerint ìgy: Miért fűzött hozzá magyar szöveget? A bevallott cél megint pedagógiai: a gyerek jobban érti a nyelvtant, s elsősorban a latin nyelv szerkezetét, ha anyanyelvén is bemutatjuk a szabályokat (naturali sermone peregrinum comprendere). E bevallott cél mögött azonban egy látens cél lobog: bebizonyìtani, hogy a magyar nyelv sem marad el a többiek mögött: grammatikára méltó nyelv. Ez a bizonyìtás hosszú kitérésekre kényszerìti. Eldicsekszik vele, hogy lám, nekünk is van névelőnk, nemcsak a görögnek és németnek, mint Melanchton hitte. Ahol a magyar nyelv szegényebbnek bizonyul, mint a latin, a héberre utal: ott úgy van, mint a magyarban. Nyelvünk nemeslevelét prókátorkodja ki a latin törzsszöveghez fűzött elmélkedésekben. Így azonban mégiscsak külön magyar nyelvtan keletkezik az internacionális alatt. A nyelvtant akarta megìrni, könyvének ez a külső frontja, ez a front szilárd és lezárt, mint a középkori tanok, de mögötte egy rendszertelen, sokszor szeszélyes és aránytalan, de mégiscsak sokkal izgatóbb magyar nyelvtan lappang. A kutatásban pedig Turóczi-Trostler József tanulmánya jelentett fordulópontot. 6 Ez ugyanis a korabeli európai művelődés keretei közé helyezte el Sylvester működését, feltárta a német protestáns-humanista nyelvtanirodalomhoz fűződő kapcsolatait, s mélyrehatóan elemezte Melanchton grammatikáinak Sylvesterre gyakorolt hatását. Sylvester egyhelyütt praeceptor noster -nek, tanìtómesterünknek nevezi Melanchtont, s ez teszi hozzá Turóczi nem puszta szólásmód, hanem legmélyebb vallomás. S bár Melanchtonnak csupán görög grammatikájára hivatkozik, kétségtelen, hogy latin nyelvtanát, a humanista-protestáns átmenet legtekintélyesebb grammatikájá -t is ismerte. Szemben a korábbi kutatásokkal, amelyek mint láttuk elsősorban az ókori latin grammatikákat, s köztük is a Donatusét tekintették Sylvester forrásául, Turóczi a Grammatica Hungarolatina legfontosabb forrásaként Melanchton grammatikáit jelöli meg. A Melanchton és Sylvester közti egyezéseket három csoportba sorolja: 1. a közös ókori és középkori hagyományból eredő egyezések (ilyenek a meghatározások és a felosztás); 2. a humanista nyelvtanirodalomból származó egyezések (amilyenek a bővìtések, összevonások, ragozási táblázatok); 3. a számbelileg legkisebb, de legjelentősebb csoport: a csak Melanchton és Sylvester közötti egyezések (ezek: a nyelvtani nemről mondottak, a hónapok neveinek magyarìtása, a városokra vonatkozó megjegyzések, a névelő tárgyalása). Az eltérések viszont arra vezethetők vissza, hogy Sylvester Melanchton mellett egyéb forrásokból is merìt, meg persze arra, hogy a magyar nyelv bevonásával néhány új megfigyelésre és eredményre jut. De az egyezéseket is, az eltéréseket is összefogja Melanchton filológiai szellemének Sylvesterre tett bátorìtó s nagykorúsìtó hatása. Ám az eredetiség és kölcsönzés, az önállóság és önállótlanság filológiai kérdése elhomályosul Sylvester hallatlan teljesìtménye: a magyarìtás, a magyar nyelv első grammatikalizálása, vagyis a magyar nyelv felfedezése mellett. Arra az alapvető kérdésre pedig: milyen nyelvtant ìrt valójában Sylvester, Turóczi azt feleli: latint s egyben magyart is, és megkapóan érzékelteti azt az alkotási folyamatot, amelynek során a latin grammatika mellett megszületik tollán a magyar nyelvtan: Sylvester latin nyelvtant akart ìrni, de tovább jutott a kitűzött célnál: ìrás közben felfedezte a magyar nyelvet, s a felfedezés első impresszionista lendületében azonnal hozzáfogott a grammatizáláshoz, vagy ami ezzel egyet jelent: a törvényesìtéshez és egyenjogúsìtáshoz. Minden lépésnél megáll, hogy számot adjon megfigyeléseiről. Mintha csak érezné, hogy most rakja le egy új épület alapját. Valóságos izgalom fogja el, valahányszor sikerül összhangba hoznia anyanyelve jelenségeit a klasszikus kategóriákkal, de a legtermékenyebbek azok a pillanatai, 6 Turóczi-Trostler József: A magyar nyelv felfedezése. Két tanulmány az európai s a magyar humanizmus kapcsolatairól, Budapest, 1933, old. 7

12 A magyar nyelv felfedezése amikor az eltérések ráeszméltetik a magyar nyelv különös természetére, a legérdekesebbek pedig azok, amikor a nyelvtani tudat találkozik a kultúrtörténetivel és a földrajzival. Ez utóbbiak közé tartozik a műnek a magyar folyó- és városnevekkel foglalkozó, illetőleg folyókról és városokról szóló része. Szülővárosát s nevét ìgy idézi föl: Van egy város hazánknak azon a vidékén, melyet Meggesall á-nak hìvnak, és Nagyságos Perényi János úr birtokában van. Ezt a várost hét igen kies, mégpedig szőlőtermelő dombja nevezetessé varázsolja, földjének termékenysége boldoggá, legelői kövérré, mezei és rétjei virulóvá, forrásai és patakjai jól öntözötté, ugyanakkor kivágásra szánt és érintetlen erdei igen kedvessé, a fák ezerféle gyümölcse termékennyé, aranya, ezüstje, sója gazdaggá teszi, s ahol magam is megláttam a napvilágot, s ahová testestül-lelkestül tartozom, s amelyet Szìnirvárallának neveznek a mieink. És ìme ìgy jelenìti meg Sárvár-Újszigetet: A Sárwárnak nevezett vár közelében fekszik Szigeth város, ahol Magyarországon először kezdtük gyakorolni a nyomtatásnak ezt az isteni művészetét, mégpedig Princepsünknek, Nagyságos Nádasdi Tamás úrnak, grófnak és bánnak a fáradságával és költségével, és a magam szerény szolgálatával, s innen adtuk ki ezt a Rudimentát az ifjúság valamiféle hasznára. A valóság alapján nevezik ìgy, mivel két folyó folyja körül, közülük az egyik a Raba, a másik a Gemmeus nevet viseli, mi pedig Neanesusnak, Vyszigethnek nevezzük, mivel Urunk maga egészen új formájúvá varázsolta. Először pedig árokkal és sánccal úgy megerősìtvén, hogy az 1532-es évben az ostromló török dühe be nem vette. Mert vereséget szenvedve onnan takarodni kényszerült. Azután a folyókat szabályozván, majd a fenyegető sűrű vadon fáit kiirtván, s helyüket szép kies gyümölcskerteknek szentelvén, végtére tégla épületű elemi iskolát épìtvén rá. Ilyen módon lehetett volna többi városunknak is nevet adni. 7 Visszakanyarodva a tanulmányhoz, Turóczi hangsúlyozza: Sylvester öntudatos büszkeséggel jelöli ki a magyar nyelv helyét a héber, görög és latin mellett, s igazi humanista észjárással szabályozottsága folytán tartja méltónak erre a helyre. Grammatikája vége felé ugyanis ìgy nyilatkozik: Áttekintettük a nyelvtannak azt a részét, amely a ragozható szófajokat öleli fel, s ebben a részben nincsen semmi, amit hiányolhatnánk nyelvünkből, sőt, ami az igék és névszók ragozását illeti, éppenséggel könnyedén fölülmúlja az összes nyelvet, hiszen igen szabályozott, ahogy ezt mondani szokták, nem kevésbé, mint a három szent nyelv, a latin, a görög és a héber bármelyike. Sylvester tehát európai szemmel nézi a magyar nyelvet: nyelvszemléletének ez egyik legmaradandóbb vonása zárja fejtegetéseit Turóczi-Trostler József. Egy újabb, mérföldes lépéssel immár korunkhoz érkezünk, amely ellentétben az utóbbi négy évtized művelődéstörténetének számos visszahúzó jelenségével, irányzatával a Sylvester-kutatás felvirágzását és benne grammatikája elemzésének és értelmezésének kiteljesedését, a korábbi kutatások szintézisét és új eredményekkel való gazdagìtását képviseli. Mindjárt a korszak kezdetén két kiemelkedő tudós ìrását találjuk. A nyelvész Zsirai Miklós avatott kézzel emeli ki és összegezi tömören Sylvester legfőbb eredményeit: A nemzeti nyelv rohamos térhódìtása nyomán hamarosan jelentkezett a helyesìrás egységesìtésének és a helyes beszédnek, a szabatos ìrásnak szükségérzete is. Ezen a vonalon is Sylvester veri a hidat: 1539-ben Grammatikát ìr, amely ugyan a latint foglalja rendszerbe, de a hagyományos Donatus-Priscianus-féle kereteket humanista, főleg Melanchtonra utaló meghatározásokkal, szempontokkal frissìti fel, ami ennél is jellemzőbb, szeme előtt állandóan a magyar nyelv anyagának, szerkezeti jellegzetességeinek különlegessége lebeg. Már a mű cìme is sejteti ezt a célzatosságot: Grammatica Hungarolatina. A nyelvtan latin szövegében az alapfogalmak, meghatározások, szabályok rendesen magyarul is olvashatók. A latintól eltérő magyar sajátságokat»sermo noster hungaricus«,»in nostra lingua«,»noster sermo«,»in patrio nostro sermone«utalással külön is kiemeli Ha az efféle, csupán magyar vonatkozású nyelvszerkezeti megjegyzésekhez hozzászámìtjuk még a latin grammatika problematikájától egészen független kisebb-nagyobb magyar helyesìrási, nyelvhelyességi, alaktani, összehasonlìtó nyelvészeti, nyelvtani terminológiai stb. kitéréseket és a magyar nyelvért, tudományért, népért lüktető érzelmi telìtettség váratlan ki-kibuggyanásait, bìzvást elmondhatjuk, hogy a diákok több elmemozdìtó magyar, mint latin nyelvi tudnivalót kaptak a könyvtől. 8 7 Sylvester János latin-magyar nyelvtana. Fordìtotta C. Vladár Zsuzsa, Budapest, 1989, old. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 185. sz.) 8 Zsirai Miklós: A modern nyelvtudomány úttörői I. Sajnovics és Gyarmathi, Budapest, 1952, 5. old. 8

13 A magyar nyelv felfedezése Századunk nagy irodalomtörténészének, Horváth Jánosnak Sylvester munkásságáról s grammatikájáról készült kitűnő méltatásából arra vonatkozó véleményét emeljük ki: kiknek ìrta grammatikáját Sylvester? Cìmében az in usum puerorum kitétel, valamint fiához intézett ajánló levele szerint fiúknak, tehát elemi fokú iskolásoknak készìtette. Ezzel szemben Horváth Jánosnak kell igazat adnunk, aki szerint magasabb szìnvonala, görög és héber példái, Donatust bìráló megjegyzése nyilvánvalóvá teszi, hogy a tanìtónak szánta. Mégpedig magyar fiúk nyelvtanìtójának: azért fordìt gondot a latin és a magyar nyelv eltérő szerkezeteinek számontartására, s használja kisegìtő eszközül általában a magyar nyelvet. Mindezt oly mértékben teszi, hogy észrevétlen egy magyar nyelvtan körvonalai rajzolódnak ki a latin palástja alatt. 9 Az idézett rész utolsó mondatából az is kiviláglik, hogyan vélekedik Horváth János arról az alapkérdésről: latin vagy magyar nyelvtant ìrt-e Sylvester. Ilyen előzmények után bontakozott ki a legjelesebb Sylvester-kutató és -szakértő, Balázs János munkássága. Sylvester János és kora cìmű monográfiája (Bp. 1958) a Sylvesterre vonatkozó irodalom legjelentősebb alkotása. A korábbi vizsgálódásokból kiindulva és a modern külföldi szakirodalom tanulságait értékesìtve, új szempontok felvetésével alakìtotta ki kutatási eredményeit, amelyek nagy mértékben járulnak hozzá Sylvester életművének és a kor tudományos törekvéseinek ismeretéhez. E szintézis mellett közleményeinek egész sora érinti közvetve vagy közvetlenül a témát. E publikációk időbeli ìve az 1954-ben megjelent Sylvester János és a 16. századi magyar irodalmi nyelv cìműtől 10 az 1987-ben napvilágot látott A magyar normatív nyelvtan körvonalai cìműig tart. 11 Ami más szóval azt jelenti, hogy kisebb-nagyobb megszakìtásokkal több mint három évtizeden át vissza-visszatérően foglalkoztatta őt Sylvester alakja, munkássága. A krónikás zavarba is jön, amikor e téren elért s különösen monográfiájába foglalt eredményeiről kell számot adnia. Bizonyos azonban, hogy az európai háttér megrajzolása mellett különösen értékes a krakkói humanizmus elemzése Sylvester grammatikai és ortográfiai munkásságában, valamint Sylvester nyelvtanának a héber nyelvtanirodalommal való kapcsolatait feltáró részek. Meggyőzően tárja elénk s talán ez a legfontosabb megállapìtása, hogy Sylvesternek az anyanyelv kiművelését, a magyar nyelv rendszerezését célzó munkássága az európai mozgalmaknak szerves magyarországi kiegészìtője, és előkelő helyet foglal el az európai nyelvtanirodalom fejlődéstörténetében. Külön is emlìtésre méltó mert a további kutatás számára iránymutató a nemzeti nyelvek nyelvtanirodalmának kialakulásában általa megkülönböztetett három fejlődési fokozat. A nemzeti vagy vulgáris nyelvek nyelvtanának a megteremtése ugyanis a három szent nyelv, különösen pedig a latin nyelv grammatikájának az uralma elleni harc eredménye. Abban a folyamatban, amelyben a vulgáris nyelvek grammatikája a latiné mellett mint annak árnyéka jelent meg, Balázs János a következő fokozatokat különböztette meg: a) A legkezdetlegesebb fokon a latin grammatikákat kisebb-nagyobb terjedelmű vulgáris nyelvű tolmácsolatok, magyarázatok egészìtik ki s teszik használhatókká. b) Fejlettebb fokot képviselnek a kétnyelvű (latin és vulgáris nyelvű) grammatikák, amelyekben a nemzeti grammatika már szinte egyenrangú társa a latinnak. c) A fejlődés legmagasabb fokán a vulgáris nyelvek önálló (latin vagy vulgáris nyelvű) grammatikái állnak, amelyek még a latin nyelvtan hatását tükrözik, de sokszor már meglepő eredetiséget mutatnak. 12 A vulgáris nyelvek nyelvtanirodalma kialakulásának ebben az európai tipológiájában szervesen helyezkednek el a magyar nyelvtanirodalom első termékei. Az első fokot képviseli az az első magyar nyelvtani jellegű munka, Hegendorfnak 1527-ben Krakkóban megjelent Rudimenta grammatices Donati cìmű, Donatus kisebb grammatikájának elemi szabályait tartalmazó három nyelvű kiadványa, melynek magyar tolmácsolata a latin nyelv jelenségeinek a jobb megértésére közölt példái ugyancsak Sylvester munkája. A második fokot egyértelműen Sylvester Grammatica Hungarolatinája jelenti, amelynek az európai nyelvtanirodalomban nemcsak cìme, hanem módszere szerint is leginkább a francia Dubois Grammatica Latino- Gallica a párja. Végül a harmadik fejlődési fokot Szenci Molnár Albert 1610-ben közreadott Nova Grammatica Ungarica-ja képviseli, amely latin nyelven az első teljes, mondattant is tartalmazó nyelvtan, illetőleg az első, csak a magyar nyelvtant tárgyaló s annak érdekeit szem előtt tartó vulgáris nyelvtan. 9 Horváth János: A reformáció jegyében, Budapest, , 147. old. 10 Magyar Nyelv 1954, old. 11 Balázs János: Hermész nyomában, Budapest, 1987, old. 12 Balázs János 1958, old. 9

14 A magyar nyelv felfedezése Arra a kérdésre, milyen nyelvtant ìrt Sylvester, Balázs János az általa felállìtott három nyelvtan-tìpus közül természetesen a másodikba sorolja Sylvester grammatikáját, mégpedig ezzel a megokolással: Az elsőnél feltétlenül fejlettebb fokot mutat, de a harmadik fejlettségét nem éri el, hiszen nemcsak a magyar nyelv grammatikája, hanem még nagyobb mértékben a latiné is. Ugyanakkor viszont, amikor a grammatika filológiai elemzésére kerìt sort, úgy vélekedik, hogy a súlypontot a latin részről át kell helyeznünk a magyar részre, mely minden szempontból fontosabb és eredetibb amannál. Ebben tehát tulajdonképp Szegedy Rezső nézetéhez csatlakozik. Abban pedig Horváth Jánossal ért egyet, hogy a szerző e művét a tanìtóknak szánta. 13 Balázs János fenti tipológiája termékeny kutatási szempontnak bizonyult. Alig egy évtized múltán két munkában is megjelenik hatása. Az egyik Szathmári Istváné, aki mind Sylvester nyelvtani műveinek elemzésében, mind Dévai Bìró Mátyás Orthographia Ungarica cìmű munkájának a fejtegetésében Balázs János tipológiai osztályozásából indul ki. Ő az egyébként, aki a korábbi vélemények ismeretében Sylvester grammatikájának jellegére vonatkozólag új elgondolást fejleszt ki. Szerinte ugyanis: Sylvester műve valóban két nyelv nyelvtana, de valamelyest nagyobb mértékben a magyaré. Hogy a magyar nyelv bemutatásának a javára billen a mérleg, arra a következő érveket hozza fel. Először: Sylvester nagyobb terjedelemben foglalkozik a magyar nyelv jelenségeivel, mint a latinéval, de ha az utóbbiéval foglalkozik is, csak azért teszi, hogy alapot, keretet és gyakran mintát adjon a magyar nyelv grammatikai elemeinek kifejtésére. Másodszor: Sylvester mindenáron igazolni akarja: a mi nyelvünk szintén szabályokba foglalható, s van olyan, mint a három szent nyelv és más nyelvek. Harmadszor: Sylvester igazi tanìtó volt, a szó legteljesebb értelmében»tanìtotta«(ill. úgy ìrta meg, mintha tanìtaná) a magyar nyelvtani részeket is: a latin részekkel kapcsolatban mindössze néhányszor fordul elő, hogy szavakban is kimondva tekintettel van a gyermek felfogóképességére, hogy tanácsot ad egy-egy nyelvi jelenség jobb megértésére, a magyar nyelvtani részekben viszont ez egészen gyakori. Negyedszer: Végül talán több puszta véletlennél, hogy Sylvester pl. Dubois»Grammatica Latinogallicá«-jával szemben a Grammatica jelzőjeként a Hungarolatiná-t használta ban jelent meg az Indiana University ural-altaji sorozatában Sylvester Grammaticája, a Corpus Grammaticorum szövegének hasonmás kiadása, Thomas A. Sebeok előszavával. 15 Ennél az előszónál fontosabb Décsy Gyula bevezetője, amelyet ugyanebben a sorozatban az 1969-ben közzétett Szenci Molnár Albert grammatikája hasonmás kiadása elé ìrt. 16 Décsy ugyanis nyelvtanirodalmunk korai termékeit új megvilágìtásba helyezi, amennyiben a kontrasztìv nyelvészeti terminológiával jellemzi őket. Gondolatmenete a következő: Európában a századi nyelvtanokban számos, az illető anyanyelvre vonatkozó megjegyzés jelenik meg, ezért ezek a nyelvtanok úgy tekinthetők, mint a latin nyelvnek és az illető nyelvnek kontrasztìv, összevető grammatikai megközelìtései. Az összevetések gyakorlati célt szolgálnak: a latin nyelvtani sajátságoknak az anyanyelv alapján való megértetését. A legrégibb magyar nyelvtani munkák, a Sylvester által jegyzetelt Rudimenta grammatices Donati és a Puerilium colloquiorum formulae ilyen termékek. A 16. századi iskolai latin grammatikákban az anyanyelvi összetevő egyre nagyobb teret nyervén, a latin mellett a szerzők mintegy melléktermékként megìrják saját anyanyelvük nyelvtanát is: e tìpushoz tartozik Sylvester Grammatikája. Végül elmarad a kontrasztìv, egybevető jelleg: ilyen Szenci Molnár munkája, amely már kifejezetten a magyar nyelv nyelvtana. Mindössze két publikációról kell még beszámolnom. Az egyik a Grammatica Hungarolatina ötödik, ezúttal az eredetinek hasonmás kiadása. 17 A másik Kovács Ferenc Sylvester János szerepe a magyar nyelvészeti terminológia kialakításában cìmű tanulmánya. 18 Szinte valamennyi eddig számba vett, a Grammatikáról szóló tanulmány méltatta Sylvesternek a nyelvtani terminológia magyarìtásában elért teljesìtményét. Kovács Ferenc nemcsak az eddigi eredményeket foglalja össze, hanem tüzetes vizsgálódásait kiterjeszti Sylvesternek a Rudimenta grammatices Donati és a Puerilium colloquiorum formulae köteteiben fellelhető terminológiai kìsérleteire és általában a Sylvester által kezdeményezett nyelvészeti műszavakra is. A tanulmány ezenkìvül arra is tanúság, hogy Sylvester nyelvészeti törekvései iránt napjainkban sem szűnt meg az érdeklődés. 13 Balázs János 1958, old. 14 Szathmári István: Régi nyelvtanaink és egységesülő irodalmi nyelvünk, Budapest, 1968, 91. old. 15 Joannes Sylvester Pannonius: Grammatica Hungaro-latina, Bloomington The Hague, (Ural and Altaic Series, Vol. 55.) 16 Albertus Molnár Szencziensis: Nova Grammatica Ungarica, Bloomington The Hague, (Ural and Altaic Series. Vol. 98.) 17 Eötvös Loránd Tudományegyetem. Fontes ad historiam linguarum populorumque Uralensium, 4. sz. A fakszimile szövegét gondozta Molnár József, magyar és német előszóval ellátta Szathmári István. 18 Magyar Nyelv 1988, , old. 10

15 A magyar nyelv felfedezése Íme ìgy fest Sylvester Grammatica Hungarolatiná-jának utóélete. Sajátos és viszontagságos sors ez, de mégis szerencsés a kimenetele. Saját korában nem tudta kifejteni hatását, a mostoha időkben nyomtalanul eltűnt, hogy azután csaknem három évszázad elteltével bukkanjon fel újra. A Toldy által 1866-ban közzétett harmadik kiadása óta pedig egyre fokozódó érdeklődés és hozzáértés kìsérte, amely korszakunkban érte el tetőpontját. Olyannyira, hogy tanulmányozása és értékelése befejezettnek tűnik. Vajon ezek után lehet-e még valami új megfigyelést hozzátenni, valami új adattal kiegészìteni az eddigi kutatásokat? Jórészt erre az előadásra való felkészülésnek köszönhetem, hogy néhány szerény észrevétellel és adalékkal megtoldhatom az elmondottakat. Ezek részben magára a műre, részben utóéletére, részben jövőjére vonatkoznak. a) A Grammatikát közvetlenül megelőző Epistola nuncupatoria ad Theodorum filium, vagyis az Ajánlólevél Tódor fiához eddig sem kerülte el a kötetet forgatók figyelmét. Itt az alkalom, hogy mai szemmel élesebb megvilágìtásba helyezzük és nevén nevezzük e tulajdonképpeni bevezetés mibenlétét. Sylvester ebben egyrészt annak a felfogásának ad hangot, hogy a nyelv eszköz, mégpedig az ismeretek és a műveltség megszervezésének eszköze, másrészt kifejti a nyelvtanulásra vonatkozó nézeteit. Kimondhatjuk tehát, hogy ez az első olyan ìrás Magyarországon, amely a nyelvtanulás módszereit és az összevető nyelvtanulás előnyeit ecseteli. b) Arra vonatkozólag, hogy nyelvtana nem a gyermekek, hanem a tanìtók számára készült, Sylvesternek más vonatkozásban Szathmári által érintett ún. tanìtási módja is perdöntő. Ugyanis egy-egy nyelvtani szabály előadásakor, tanìtásakor nem közvetlenül szól a gyermekekhez, hanem csak közvetve utal rájuk, tehát valójában a tanìtókhoz intézi szavait, a változatos formájú felszólìtásuk közül például ilyenképpen: Példákat Donatusból merìtsen a gyermek. Noha ezek apróságok, mégis, úgy véltük, nem keveset számìt, ha figyelmeztetik a gyermekeket arra, hogy anyanyelvünkben ne használják egyik szót a másik helyett. Továbbá: Ismerje meg a gyermek ; Figyelmezzen arra a gyermek ; A határozószó jelentésének fajtáit Donatusból keresse ki a gyermek. c) Emlìtettem, hogy az évszázadokon át lappongó grammatika szövegét először Kazinczy adta ki újra, mégpedig a szakirodalom egyöntetű megállapìtása szerint 1808-ban. Ám ennek a kötetnek van egy évvel előbbi, tehát a tulajdonképpeni első kiadása. Cìmlapján ekkor még nem szerepel a Magyar régiségek és ritkaságok felirat, hanem a kötetbe foglalt három mű cìme van feltüntetve, ìgy: Sylvesternek Magyar-Deák Grammatikája. Nyomt. Új-Szigeten, A Krakkai kiadott Orthographia Vngarica; S Varjas Jánosnak E vocálisú éneke. Újra kiadta Kazinczy Ferencz. Pesten, Mossóczy I. Károly Könyvárósnál d) Újabb adalékaim közül az utolsó egy bejelentés. Sylvester János latin-magyar nyelvtana cìmmel még ebben az évben napvilágot lát a grammatika magyarul a Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadásában, C. Vladár Zsuzsa fordìtásában; az ő szìvességének köszönöm, hogy előadásomban magyarul szólaltathattam meg az idézetek szövegét. A fordìtás 19 a grammatika utóéletében minden bizonnyal egy új szakasz kezdetét jelenti, mert ìgy közkinccsé válván azok is birtokba vehetik, akiket tanulmányozásában eddig megakadályozott a mű latin nyelvűsége. Nyelvünk szépségét, jelességeit, értékeit grammatikájában Sylvester olyan szavakkal magasztalta, amelyek Balázs Jánost a költő Zrìnyi szavaira emlékeztették: egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók. Nekem pedig Bessenyeinek kétszáz évvel később ìrt sorait juttatják eszembe, a Magyarság bevezető mondatait, amelyek arról szólnak, hogy nemzetünk a maga anyanyelvét felejteni láttatik, s magyarul nem lehet, mondják, jól ìrni, okoskodni, mivel sem ereje, sem elégsége nincsen a nyelvnek. Mire Bessenyei azt feleli: Olybá venném, ha mondanád, egy nagy hegynek, mely aranykővel tele volna, hogy semmit nem ér, mivel nincs bánya s bányász benne. Mit tehet arról a drága hegy, ha kincseit belőle nem szedik; mit tehet róla a magyar nyelv is, ha fiai őtet sem ékesìteni, sem nagyìtani, sem felemelni nem akarják. 20 Sylvester, Bessenyei előfutáraként, patrióta önérzettel és európai öntudattal tesz hitvallást a magyar nyelv értékei mellett. A ragozható beszédrészek tárgyalását befejezve hangsúlyozza, hogy nyelvünk a névszók és igék ragozásában nemcsak kiállja a versenyt más nyelvekkel, hanem szabályozottsága révén minden más nyelvet fölülmúl. Annál inkább neheztel azokra, akik megvetik nyelvünket, mint amely az emberi érintkezésre méltatlan. Majd ìgy folytatja: Hiszen ezáltal velünk is ez történt, mint azokkal, akik szobájuk falai között roppant kincset rejtegetnek, de azzal, bár megszorultak, élni nem tudnak, mivel nem tudják, hová rejtették. El volt rejtve eddig anyanyelvünk kincse, amelyet most először fedeztünk fel és hoztunk napvilágra, s ha nem vonakodunk élni vele, akkor rövidesen (amint remélem és óhajtom) koldusszegényekből dúsgazdagok 19 Bibliográfiai adatait lásd a 7. sz. jegyzetben. Közben megjelent egy újabb hasonmás kiadás, Sylvester János: Grammatica Hvngarolatina. A fakszimile szövegét gondozta Kőszeghy Péter, a kìsérő tanulmányt ìrta Szörényi László, Budapest, (Bibliotheca Hungarica Antiqua XXV.) 20 Bessenyei György válogatott művei. Sajtó alá rendezte Szauder József, Budapest, 1987, 197. old. (Magyar Klasszikusok) 11

16 A magyar nyelv felfedezése leszünk június 14-e tehát azért nevezetes dátum számunkra, mert a magyar nyelv felfedezésének, törvényszerűségei feltárásának, kincsei napfényre hozatalának el nem sötétülő napja. Annak a nyelvnek, amelynek művelése és ápolása révén a magyar egyenrangú tagja volt és lesz az európai népek közösségének. Amikor Sylvester Jánost és művét ünnepeljük, és amikor egyúttal Nádasdy Tamásra is hálával emlékezünk, aki iskola alapìtásával, nyomda létesìtésével és személyes támogatásával tette lehetővé Sylvester termékeny munkálkodását, ismételten eszünkbe jut az is, hogy a szóban forgó évtized Magyarország történetének egyik leggyászosabb időszaka volt. Mégis az ezer sebből vérző ország egy zugában, a Rába és Gyöngyös határolta városkában szellemi központ alakult ki, ahol a géniusz és pártfogó találkozása jelentős, évszázadok múltán is emlékezetes alkotásokat hozott létre. Hazánk ma sincs virágzó állapotban. Ám az a tény, hogy ez a századunkban többszörösen megtépázott ország egy kis zugában, Sárvár városában, műhely jött létre, amely egy kis közösség kezdeményezéseként a múlt emlékét ápolja, értékeit veszni nem hagyja, és a mai nehéz körülmények közt is gondja volt arra, hogy egy grammatikát ünnepeljen mindez reménysugarat gyújt a jövőre, és a kibontakozás egy lehetséges útjára, a vidéki közösségek alkotó erejének szerepére is rávilágìt. Ennek az ünnepi órának a nyelvtudomány-történeti érdeken túl számomra ez a legfőbb tanulsága és értelme. 2. Pápaszem szavunk keletkezésének művelődéstörténeti hátere 22 A pápaszem összetételről A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 23 a vizsgálódások tanulságait abban a megállapìtásban összegezte, hogy a szó keletkezésének szemléleti háttere nincs földerìtve. Éppen ezért fokozott érdeklődéssel lapoztam fel annak idején a Magyar Nyelv évi kötetét, amelyben Erdődi József kìsérletet tett az elnevezés eredetének tisztázására. 24 A közlemény azért is magára vonja figyelmünket, mert az eszmefuttatást képzőművészeti alkotások illusztrációi kìsérik, a szerző ugyanis érveit a művészettörténetből merìti. Sajátos tehát vizsgálati módszere, amelyre cikkének nem szokványos cìme is utal: Ars ancilla denominationis ac etymologiae, vel historia nominis hungarici pápaszem conspicillium. Fejtegetéseiből aztán megtudjuk, hogy az ars itt nem akármilyen, közönséges ancilla, tehát nemcsak arról van szó, hogy a kifejezés alapjául szolgáló, de hiányzó tárgy- és művelődéstörténeti adatokat korabeli műalkotások, illetőleg azok részletei pótolják, hanem egyenesen arról, hogy nemegyszer s éppen ebben az esetben is az ars, a művészet alkotásai megnevezés alapjául szolgáltak 25 Ami a pápaszem elnevezést illeti, kialakulását Erdődi két tényezőre vezeti vissza. Egyfelől úgy véli: Be kell bizonyìtanunk, hogy a pápaszemet pápák meg magasrangú papok használták elsőkként, mivel a nyelvi tény, az elnevezés egymagában elégtelen. Nem felel meg bizonyìtásra a puszta tárgy, viselőjével együtt kell bemutatnunk. És e feladat teljesìtésére az egykorú művészeti alkotások alkalmasak. 26 Másfelől pedig feltételezi, hogy a szemüveges (pápa) ábrázolásokat a nép módosabb és egyszerűbb része, illetőleg a köznép (!) minden bizonnyal láthatta, amikor gyakorta akarata ellenére is rákényszerìtették a templomba-menésre, olykor a templomba-járásra, tehát a művészeti alkotások szemlélete, ismerete nyomán alkotta meg a kifejezést. Így jut aztán el a végkövetkeztetéshez: A pápaszem elnevezés létrejöttében fő szerepet a képzőművészeti alkotások játszhatták. 27 Jegyezzük meg közbevetőleg: az alapgondolat nem Erdőditől való, hanem Gáldi Lászlótól származik, aki ìgy vélekedett a kérdésben: Kellett lenni egy szemüveges pápáról képnek vagy éremnek, s ez adott alapot a pápaszem névnek. 28 Gáldi ötletét tehát Erdődi módszerré avatja, s bár annak igazolására fölhozott példái, hogy a művészet alkotásai megnevezés alapjául szolgáltak, eléggé gyönge lábon állnak és kevéssé meggyőzőek, ne hamarkodjuk el ìtéletünket! Minden attól függ, hogyan válik be s milyen eredményeket hoz a módszer. Lássuk tehát először is az Erdődi által összegyűjtött képzőművészeti bizonyìtó anyag -ot! 21 Idézi Balázs János: Magyar Nyelvőr 1957, 155. old. 22 Megjelent: Magyar Nyelv 1981, old. 23 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Főszerkesztő Benkő Loránd, III. köt., Budapest, 1976, 91. old. 24 Magyar Nyelv 1979, old. 25 Magyar Nyelv 1979, 314. old. 26 Magyar Nyelv 1979, 307. old. 27 Magyar Nyelv 1979, 314. old. 28 Gáldi László szóbeli nyilatkozatát P. Balázs János közölte: Magyar Nyelv 1971, 197. old. 12

17 A magyar nyelv felfedezése A bizonyìtásra szánt alkotások fölsorolását és leìrását a közlemény 3. pontjában találjuk, amely két el nem különìtett részre oszlik. Az első, kisebb terjedelmű részben a szerző öt olyan műalkotást ismertet, amelyen állìtása szerint szemüveges pápákat láthatunk. Ezek a következők: Az első az NSZK-beli Rothenburgban a Jakobskirche 1446-ban készült főoltárán van: ezen gótikus szárnyasoltár alsó részén, az oltárpolcon (szaknyelven predellán) az egyik kép Szent Pétert, az első pápát ábrázolja: bal csuklója köré szìj csavarodik, a szìjon két kulcs, fogaik jobbra és balra kifelé néznek, a vörös palástba burkolt Szent Péter bal kezén és karján ékkövekkel dìszìtett könyv nyugszik, és a szent, a pápa bal kezével fehér keretű orcsìptetőszerű szemüveget tart. Hát ez valóban pápaszem! 29 A második szemüveges alakot a nagyócsai Mária-oltáron találjuk: A valószìnűleg 1515-ből való faragott oltárképen balra (egyetlen figuraként) Szent Péter látható, orrán fekete keretű csìptetős szemüveg, baljával fogja: jobb keze ügyében, kis állványon (olvasó polcon) misekönyv... Ezen oltár ábrázolása megtalálható Radochay Dénes könyvében (A középkori Magyarország faszobrai. Bp., ábra), valamint Végh Jánosnak az erről a könyvről ìrott ismertetésében (Acta Historiae Artium Hung. Tomus 18, old., a szobor ismertetése a 312. lapon). 30 NB. Az idézett könyv adatai helyesen a következők: a szerző neve Radocsay, a könyv megjelenési éve 1967, a szoborcsoport képe a 263. ábra. A jelenet megfelelő részletét ìgy ìrja le Radocsay: Középen Mária térdel, akit Evangelista János támogat, két oldalról pedig egy-egy féltérdre ereszkedett idős apostol fog közre. (i. m old.) Végh az egész műalkotást jellemzi, a részletekre azonban nem tér ki, a szóban forgó alakról külön nem ìr. Ellenben Zolnay László az Erdődi által is idézett Kincses Magyarország cìmű könyvében (Bp , 149. old.) az apostol kinagyìtott képét ezzel a kìsérő szöveggel mutatja be: Fülöp apostol szemüveges alakja a hajdani Zólyom megyei Nagyócsa Ocsova Mária-halála oltárán. Magyar faragás a 15. század végéről. A harmadik pápaszemes ábrázolás az esztergomi Keresztény Múzeum gyűjteményében, osztrák festő 1440 táján készült művén lelhető fel: a Mária halálát ábrázoló oltárképen szemüveges apostol képe látható, akinek kilétéről a múzeum igazgatója egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy biztosan nem Szent Péter. 31 A negyedik pápaszemes figura az Ermitázsban lévő, Jean Provost németalföldi festő (1465. K.-1529) Szűz Mária megkoronázása cìmű képén látható: A szemüveg kerete ezen a képen fekete, formája egyezik azokéval, amelyekről eddig ìrtunk. Az apostol bal kezében félig nyitott könyv, szemüvegét jobbjával emeli homlokához Végül az ötödik műalkotás: X Leó pápának ( ) szemüveggel, helyesebben nagyìtóüvegszerűséggel való ábrázolása. A képet Raphael (Raffaello Giovanni Santi, ) festette, rajta a pápa kezében tartja a bekeretezett, olvasáshoz szánt (?) nagyìtó üveget. A kép hivatalos neve X. Leó pápa unokafivérei körében, lelőhelye Firenze, Uffizi. 33 Íme, ezek tehát azok az ábrázolások, amelyek Erdődi bizonyìtékainak fontosabbik részét alkotják. Úgy gondolom, azt bárki, még a laikus is első látásra meg tudja állapìtani, hogy ezeken a műveken szemüveges pápa nincsen. Vizsgáljuk meg azonban kissé részletesebben az ábrázolásokhoz fűzött, illetőleg sugalmazott értelmezéseket, s szembesìtsük őket a művelődéstörténeti ismeretekkel. Az első kép leìrása ezzel a felkiáltással zárul: Hát ez valóban pápaszem! Az ügyesen alkalmazott retorikai alakzat azonban ne terelje el figyelmünket arról az egyáltalán el nem hanyagolható körülményről, hogy a szemüveget nem pápa, hanem Szent Péter apostol tartja a kezében. Abból ugyanis, hogy őt Erdődi előbb az első pápa, majd csak a pápa értelmező jelzővel látja el, még nem következik, hogy valóban pápa volt vagy annak tekintették volna. Bármily különösen tűnhetik, válaszolnunk kell tehát arra a kérdésre: pápa volt-e Szent Péter? Először is vessünk egy pillantást a pápa szó történetére. ismeretes, hogy a lat. papa atya, a gör. pap(p)asz atya megszólìtó formájának, a pap(pa)a! alaknak az átvétele. A kereszténység első századaiban általában a püspökök megszólìtása volt, s csak a III. század végéről vannak jelei annak, hogy különösen a római püspök(ök)re kezdték vonatkoztatni, ilyen értelemben az első adat I. Marcell nevéhez fűződik (a IV. század elején). Ez a gyakorlat azonban csak az V. század végén erősödik meg, s csupán a VI. századtól válik 29 Magyar Nyelv 1979, 309. old. A leìrással ellentétben a közölt képen Szent Péter a jobb kezében tartja a szemüveget, baljával nem is foghatná, mert azt teljesen elfoglalják a kulcsok és a könyv. 30 Magyar Nyelv 1979, 309. old. 31 Magyar Nyelv 1979, 309. old. 32 Magyar Nyelv 1979, old. 33 Magyar Nyelv 1979, 310. old. 13

18 A magyar nyelv felfedezése rendszeressé (bár még ezután is előfordul a pápa titulus más, nem római püspök megszólìtásként). Végül is 1083-ban, a római zsinaton VII. Gergely nyilvánìtotta ki, hogy a pápa elnevezés csak Róma püspökét, a keresztény egyház fejét illeti meg. 34 Tegyük még hozzá, hogy az olaszban a papa szó csak a 13. századtól adatolható, a magyar pápa szóra pedig 1372 u./1448 k.-i időből (a Jókai-kódexből) való az első biztos adat. 35 Nyelvtörténeti szempontból tehát Szent Pétert pápának titulálni anakronizmus. Maga a katolikus egyház tanìtóhivatalának tisztét gyakorolva nem is esett az anakronizmusnak ebbe a hibájába. Szent Pétert nem nevezte és nem nevezi pápának, hanem egyszerűen csak Szent Péternek vagy apostolnak, esetleg az apostolok fejedelmének vagy Krisztus helytartójának. Elég ezzel kapcsolatban az egyház liturgiájára, a szertartások keretében mondott és a szentek ünnepeire rendelt hivatalos imádságaira hivatkoznunk. Így szertartásai közül a központi szerepet betöltő misében, annak is az állandó részében öt alkalommal kéri Szent Péter közbenjárását, mindig apostolnak nevezve őt. Fő ünnepén, Péter és Pál napján is csak mint apostolhoz fordul hozzá. 36 Szent Péter csupán az egyháztörténeti művekben, leìrásokban szerepel pápaként. Amikor ugyanis a pápaság történetét tárgyalják, a pápákról összeállìtást készìtettek, vele kezdik a sort. A pápaság intézményének a kereszténység kezdeteire való visszavetìtése s ezzel Szent Péternek pápává minősìtése az ellenreformáció idején vált szükségessé. Akkor, amikor a pápaságnak a reformáció által megtépázott tekintélyét kellett az ellenreformációt megszervező tridenti zsinat ( ) szellemében helyreállìtani, s egyebek között Szent Péter és az őt követő római püspökök közötti szakadatlan folytonosságot bizonyìtani. Világosan megmondja ezt a magyar ellenreformáció vezéralakja, Pázmány Péter, aki Kalauzában nálunk alighanem először közli a pápák lajstrom -át. 37 A fölsorolás hìvja föl a figyelmet azt szolgálja, hogy bizonyìtsa a continua successió -t, vagyis azt, hogy a római gyölekezet -nek az Apostoli üdöktül-fogva, mindenkor Egy-más-után következő Pásztori vóltak, kik hivatallyok-mellöl el nem mentek. S mielőtt közli a lajstromot, azt is szükségesnek tartja megjegyezni, hogy Noha a Szent Péter-után következő Négy elsö Pápák rendiben vagyon valami külömbözés a Régiek ìrásában: de abban minnyájan eggyeznek, hogy akár mellyik vólt eléb, de azért Roma Püspök nélkül nem maradot. 38 Pázmány tehát, bár a célnak megfelelően a lajstromot Szent Péterrel kezdi, még itt sem nevezi őt pápának, csak utódaira vonatkoztatja ezt a nevet. Hasonlóképpen tesz különbséget Sz. Péter Apostolrúl szóló prédikációjában, amikor ezeket mondja: Ne ìtild, hogy a Szent Péter tiszti meg-szűnt halálával. Mert nem tsak a régi Sz. Atyák egyenlő értelemmel tanìttyák, hogy az Anya-szent-egy-ház látható Fő-Pásztorsága a Sz. Péter-után következő Püspökökre, a Romai Pápákra szállott, hanem az okosság is azt mutattya, hogy Ez a szövegrész szinte a definìció egyértelműségével mondja ki: a római pápák = a Szent Péter után következó püspökök. Az eddig előadottakból is gondolható, hogy a köznép képzeletében soha föl sem merülhetett az, hogy Szent Péter pápa lett volna. Hogyan élt népünk tudatában Szent Péter alakja, azt a népi vallásos hagyományok kitűnő hazai ismerője, kutatója és tudósa ìgy ìrja le: Vallásos mondáinknak egyik legfőbb hőse a gyarlóságaiban, de jóravalóságában is annyira emberi Péter, aki Urával a földön, a világi nép között vándorol. Apró történetei, megesett dolgai akárhányszor szinte klasszikus népi példázattá válnak. Kìváncsiságával, akadékoskodásával sokszor az emberiség képviselőjének tetszik, aki a teremtés és a természet titkait, érthetetlen furcsaságait, az embersors nagy bökkenőit igyekszik kifürkészni, megérteni. Sokszor elégedetlen azzal, amit lát, tapasztal. Ki is fakad: Majd megmutatná ő, ha Isten lehetne belőle. A végén azonban mindig belátja, hogy Mesterének igaza van, ő tud és intéz mindent a legbölcsebben. 40 A szerző arra is rámutat, hogy ezek a mondák már a középkori szakrális európai hagyományban feltűnnek. Igen jellemzőnek kell tartanunk a kétkezi ember szemléletére azt is, hogy Szent Pétert mint halászembert a halászok céhe patrónusa gyanánt tisztelte, annak okán pedig, hogy Jézus a mennyország kulcsait Péterre bìzta, a lakatosok céhe választotta védőszentjévé Lásd: Tagliavini, Carlo: Storia di parole pagane e cristiane attraverso i tempi, Brescia, 1968, 298, 300, 543. old. 35 Lásd: Battisti, Carlo Alessio, Giovanni: Dizionario etimologico italiano, I-V., Firenze, , old.; A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Főszerkesztő Benkő Loránd, III. köt., Budapest, 1976, 90. old. 36 Lásd: Magyar latin misszále az év minden napjára a római misekönyv szerint. Fordìtotta Szunyogh Xav. Ferenc, Budapest, 1933, 550., 560., 574., 580., old. 37 Pázmány Péter: Hodegus. Igazságra vezérlő Kalauz, Nagyszombat, , old.: Catalogus Summorum Pontificum. 1. Petrus Apostolus, Martyr. 38 I.m old. 39 Pázmány Péter: A Romai Anya-Szent-Egy-ház szokásábúl minden vasárnapokra és egy-nehány ünnepekre rendeltt evangeliomokrúl Predikátziók, Nagyszombat, , old. 40 Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium, I. köt., Budapest, 1977, 510. old. 41 Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium, I. köt., Budapest, 1977, , 511. old. 14

19 A magyar nyelv felfedezése Szent Péter másfelől úgy él a nép képzeletében, mint a mennyország kapusa: Péter mint a mennyország bölcs, tapasztalt kapusa föltűnik népmeséinkben, tréfáinkban, sőt modern élclapjaink találó történetei között is. Szinte már ő dönti el, hogy ki érdemes az üdvösségre. Ezekre is csak utalhatunk, mert sokaságuk, olykor terjedelmük miatt sem idézhetjük őket. Mindenesetre Szent Péternek még tisztsége is szálka Szkhárosi Horvát András szemében: Tisztet osztottunk az megholt szenteknek, Porkolábságot adtunk Szent Péternek, Kik nem esmérik, mind kirekesztetnek. 42 A köztudatban kialakult Szent Péter-kép tehát kizárja annak lehetőségét, hogy Pétert a nép pápának tekintette, következésképpen az ilyen Péter-ábrázolás nem lehetett forrása a pápaszem elnevezésének (ennek nyomán legföljebb *Szent Péter szeme ~ *Szent Péter-szem születhetett volna meg). Így a fölsorolt műalkotások közül az első négy nem ad elfogadható magyarázatot pápaszem szavunk keletkezésére. Annál kevésbé, mert a szakértő műtörténészek szerint a második és a harmadik nem is Szent Pétert jelenìti meg, a negyedik esetében pedig az is kétséges, apostol-e a szemüveges alak, nem pedig rabbi vagy farizeus. Ilyenformán egyetlen valódi pápaábrázolás marad, Raffaello X. Leója. Igaz, rajta meg nincs szemüveg, de legalább egy kerettel ellátott nyeles nagyìtót tart a kezében. Van tehát végre egy olyan korabeli pápa, aki látása javìtására vagy tökéletesìtésére optikai eszközt talán szemüveget is használt. Mivel itt kerülünk legközelebb a pápaszem fogalmához, a kutatást ebben az irányban kellett volna folytatni. Erdődit azonban előre megkonstruált elmélete megakadályozta ebben, s ezért végül is zsákutcába jut. Maga is világosan láthatta ugyanis, hogy az eddig fölhozottak még csak nem is valószìnűsìtik a pápaszem létrejöttét, ezért ìgy folytatja: Mivel pillanatnyilag más szemüveges pápaábrázolást nem ismerek, ismét utalok a TESz. vélelmezésének második tételére: a pápaszem elnevezés keletkezésébe belejátszhatott az a tény, hogy főpapokat ábrázoltak szemüvegesen. Én hozzáfűzném: és apostolokat. A vélelmező a dolog elevenére tapintott, ezt kìvánjuk a továbbiakban illusztrálni. 43 E fordulat után mindenesetre apostolképek bemutatását várjuk. E helyett egy kardinális, két kanonok, Szent Jeromos, két evangelista, egy férfialak, két szerzetes, egy inkvizìtor, egy jómódú polgár és két Szent Anna szemüveges ábrázolásának minden rendszer nélkül való felsorolását kapjuk. Sőt a módszernek és a hozzá épìtett elméletnek mintegy karikatúrájaként a szerző két olyan képet is megemlìt, amelyek közül az egyiken valami majomfajta birtokolja a szemüveget, a másikon meg majom játszik csìptetős szemüveggel. 44 Úgy látom, a pápaszem eredete körüli nyelvészeti vizsgálódásokat a szemüvegviselés szerepének túlbecsülése, mondhatnánk, a szemüveg fetisizálása vitte tévútra. Ennek a szemléletnek mérsékeltehb változata szerint a szemüveget eleintén főképp papok hordták 45, illetőleg a szemüveg első viselői főképp papok voltak 46, amely felfogás azután A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában ilyen módon fejlődik tovább: Eredetileg talán arra utalt, hogy régen különösen a papok és a papok között is a legmagasabb rangúak hordtak csak szemüveget. Ha megállná helyét ez az elképzelés, akkor inkább a *(fő)papszem kifejezésnek kellett volna létrejönnie, hiszen az embereknek (még a köznép soraiból származóknak is) mindig volt annyi sütnivalójuk, hogy ne keverjék össze a pápát a különféle rendű és rangú papokkal. De nem igazolják ezt a feltevést a rendelkezésünkre álló ìrásos emlékek sem. A szemüveg elnevezéseként a pápaszem előtt négy évtizeddel felbukkanó okuláré korai adatai ugyanis éppen arra engednek következtetni, hogy már kezdetben köznemesek, tehát világiak, sőt közöttük nők is (például Nádasdy Tamásné Kanizsai Orsolya) használtak szemüveget. 47 A másik elképzelés szerint a szemüveg az ìrástudásnak, sőt általában a tudósságnak volt a jelképe. 48 Ha tehát a szemüveg használata a tudósság jelképeként a papok sajátossága, akkor a pápának mint a papok közt is nyilvánvalóan a legtudósabbnak állandó dìszìtő velejárója (epiteton ornansa) lett volna. Fölöttébb jellemző e 42 Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium, I. köt., Budapest, 1977, 511. old. 43 Magyar Nyelv 1979, 310. old. 44 Magyar Nyelv 1979, 311. old. 45 Réthei Prikkel Marián: Magyar Nyelv 1907, 339. old. 46 P. Balázs János: Magyar Nyelv 1960, 197. old. 47 P. Balázs János: Magyar Nyelv 1960, 95. old. 48 Csìrájában: P. Balázs János: Magyar Nyelv 1960, 197. old.; teóriává fejlesztve: Erdődi József: Magyar Nyelv 1979, 309., 312., 313. old. 15

20 A magyar nyelv felfedezése tekintetben Erdődinek a madridi Prado egyik képéhez fűzött megjegyzése: A férfiak csoportjában jobb oldalt álló figura, egy ferences barát visel szemüveget. Feltűnő, hogy a képen megjelenő pápa nem hord üveget. Ez már csak azért sem feltűnő, mert Erdődi más műalkotásokon sem talált szemüveges pápát (s ìgy indokolatlan is, hogy éppen ezen a képen reklamálja hiányát). Főképpen pedig azért nem feltűnő, mert a reneszánsz korával kialakult portréfestészetben a művészek nem előre kiagyalt sémák szerint, hanem a valóságnak megfelelően jelenìtették meg az alakokat. Ha tehát az ábrázolt személyre jellemző volt a szemüvegviselés, szemüvegesen készült el portréja: ha meg nem viselt szemüveget, anélkül festették meg, még ha adott esetben pápa volt is. Próbáljuk meg figyelembe venni ezt a kézenfekvő tényt a pápaszem magyarázatában is. Én a következőkben a pápaszem szemléleti hátterének felderìtését a szemüveg tulajdonképpeni: a látás javìtására szolgáló eszköz szerepéből kiindulva kìsérlem meg. Feltételezem egyfelől, hogy a pápaszem szavunk első ìrásbeli rögzìtése (1585) előtti időben élt egy pápa, akinek rendszeresen szemüveget kellett hordania, vagyis a szemüveghasználat közismerten jellemző sajátja volt. Feltételezem másfelől azt, hogy korabeli magyarok személyesen látták ezt a pápát, esetleg magát a szemüveget is pápaviselőjével együtt ismerték meg, s ennek a szemléletnek alapján nevezték el az optikai eszközt pápaszemnek. Magát a pápát egy képen, mégpedig egy fametszeten mutatom be (annál is inkább, mert ez az ábrázolás adta az első indìtást ahhoz, hogy a kérdés megoldását a jelzett irányban keressem). Nézzük meg tehát a mellékleten reprodukált fametszetet! A kép kártyapartit jelenìt meg, az asztalnál főrangú személyek játszanak, s az őket körülálló kibicek körében (tiarával a fején) a pápa csiptetős szemüvegét jobb kezével szeméhez illesztve figyeli a játszmát. Anélkül, hogy bármit tudnánk is a képről, a szempontunkból legfontosabb első pillantásra föltűnik: a csoportképen egyedül a pápa használ szemüveget, ez különbözteti meg őt a többiektől. A metszeten tehát egyértelműen a pápaszem korabeli ábrázolása tárul elénk. 49 A fametszetlap eredetije (amelyen a kép alatt nyomtatott magyarázó szöveget is találunk) decemberében Zürichben látott napvilágot, és ma is Zürichben a Zentralbibliothekban őrzik. A metszeten az asztalnal ülő kártyások a következő személyek másai: a koronás fő XII. Lajos, Franciaország királya, az asztal bal sarkánál az Eidgenoss, a svájci szövetséges (a kantonok képviselője) ül, az asztalfőn Leonardo Loredano, velencei dózse, balján pedig I. Miksa császár foglal helyet. És kit jelenìt meg a tiarás alak? A metszet keletkezésének évéből is következtethetünk rá: Giovanni De' Medicit, a hìres Lorenzo il Magnifico másodszülött fiát, X. Leó pápát ábrázolja. Ikonográfiája alapján is felismerhető: ugyanezt a petyhüdt arcot, ezeket az enervált vonásokat láthatjuk például Sebastiano del Piombo róla készült rajzán és Domenico Maio szobrán. 50 A metszetről ìrt tanulmány szerzője azonban témánk szempontjából többet mondó érvvel azonosìtja személyét: Der Papst ist durch die Brille eindeutig als der kurzsichtige Leo X. Gekennzeichnet. 51 X. Leó tehát közismerten rövidlátó s ezért szemüveget használó pápa volt. Jegyezzünk még meg annyit a metszeten látható kártyapartiról, hogy Európa hatalmasai nem akármiben játszanak, a tét ugyanis nem más, mint Milánó hercegsége (maga a milánói herceg, Massimiliano Sforza a kép jobb alsó sarkában az asztalról aláhulló kártyalapokat szedegeti össze). A metszet politikai papmflet a javából, és pontosan azokat a hatalmi törekvéseket szemlélteti, amelyeket Burckhardt X. Leó pápának a Mediciek érdekében kifejtett hódìtó politikáját ismertetve ìgy jellemez: És 49 A metszet reprodukcióját a Zeitschrift für Schweizerische Archäologie und Kunstgeschichte cìmű folyóirat 1978-i, 25. évfolyamának 2. füzetében a 102. lapon találtam, amely Peter F. Kopp Flüssis Vom politischen Kartenspiel der Machte zum Trinkspiel der Muotataler cìmű tanulmányának (i. h old.) mellékleteként jelent meg. A tanulmányból a témánkra tartozó tudnivalókat iktatom ide. 50 Reprodukciójukat lásd: Rodocanchi, E.: Le pontificat de Léon X, , Paris, 1931, a , illetőleg a oldalak között. 51 Zeitschrift für Schweizerische Archäologie und Kunstgeschichte 1978, 101. old. 16

1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL

1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL 1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 56. SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2006 4 KÖNYVEM

Részletesebben

2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG

2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXIX. SZATHMÁRI ISTVÁN

Részletesebben

SZATHMÁRI ISTVÁN STILISZTIKAI LEXIKON

SZATHMÁRI ISTVÁN STILISZTIKAI LEXIKON 1 SZATHMÁRI ISTVÁN STILISZTIKAI LEXIKON 2 A MAGYAR NYELV KÉZIKÖNYVEI VII. Sorozatszerkesztõ KISS GÁBOR A»stílus«eleven energia, amely a szavak médiumán át érzékiesen, lüktetõ érveléssel továbbít egy személyiséget

Részletesebben

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos

Részletesebben

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

A nyelvtudomány rövid története: ókor

A nyelvtudomány rövid története: ókor A nyelvtudomány rövid története: ókor Rómaiak: mindent elolvastak, amit a görögök írtak, de főképp a sztoikus és az alexandriai hagyomány erős náluk itt születik meg a grammatika mint tudomány és iskolai

Részletesebben

A Borda Antikvárium szakmai kiadványairól

A Borda Antikvárium szakmai kiadványairól KÖNYV A Borda Antikvárium szakmai kiadványairól Ha egyszer valaki megírja a magyarországi antikváriumok történetét, minden bizonnyal a legjelentősebbek között fogja tárgyalni a Borda házaspár, Borda Lajos

Részletesebben

Tanulmányok a középmagyar kor mondattana köréből

Tanulmányok a középmagyar kor mondattana köréből Tanulmányok a középmagyar kor mondattana köréből 1 2 3 Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 89. Tanulmányok a középmagyar kor mondattana köréből Szerkesztette Haader Lea Horváth László Tinta könyvkiadó

Részletesebben

A magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései (Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, 2001. 104 pp.)

A magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései (Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, 2001. 104 pp.) Szathmári István A magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései (Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, 2001. 104 pp.) B o d n á r Ildikó 2001 tavaszán az ELTE BTK akkori, Pesti Barnabás utcai épületében

Részletesebben

Nyelvészet. I. Témakör: Leíró nyelvtan

Nyelvészet. I. Témakör: Leíró nyelvtan Nyelvészet I. Témakör: Leíró nyelvtan 1. A magyar magánhangzó-harmónia és a hangtani hasonulások jellegzetességei KASSAI ILONA (1998): A beszédlánc fonetikai jelenségei. In: Kassai Ilona: Fonetika. Budapest:

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Tantárgy: irodalom Évfolyam: 10. osztály. Készítette: Sziládi Lívia. Óravázlat 1. Módszer: Az óra típusa: számítógép, projektor, prezentáció

Tantárgy: irodalom Évfolyam: 10. osztály. Készítette: Sziládi Lívia. Óravázlat 1. Módszer: Az óra típusa: számítógép, projektor, prezentáció Óravázlat 1. Témakör: A barokk irodalom Az óra típusa: közlő Taneszközök: tankönyv Tantárgy: irodalom Évfolyam: 10. osztály Az óra anyaga: Zrínyi Miklós Módszer:, egyéni Szemléltető eszközök: számítógép,

Részletesebben

Levélben értesítsen engem!

Levélben értesítsen engem! 2013/01/31 1. oldal (összes: 5) [1]Ez a díszes kötet az Országos Széchényi Könyvtár alapításának [2] 210. évfordulójára jelent meg, s a könyvtár nyomtatott katalógusainak szétküldése alkalmából Széchényi

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

alap közép felső angol német francia orosz

alap közép felső angol német francia orosz Könyvtárhasználói szokások (2001) Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum szeretné megismerni olvasóinak könyvtárhasználati szokásait. Kérjük, legyen segítségünkre, és válaszoljon az alábbi kérdésekre.

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

1 STÍLUS ÉS JELENTÉS

1 STÍLUS ÉS JELENTÉS STÍLUS ÉS JELENTÉS 1 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXI. STÍLUS ÉS JELENTÉS Tanulmányok Krúdy stílusáról Szerkesztette JENEI TERÉZ és PETHÕ JÓZSEF TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2004 4 KÖNYVEM

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉCTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIAI FÜZETEI

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉCTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIAI FÜZETEI A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉCTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIAI FÜZETEI 8. Dr.SCHNELLER KÁROLY / 1893-1953/ SCHNELLER KAROLY NÉPESSÉGTUDOMÁNYI ÉLETMŰVE Budapest 1990/1 KÖZPONTI

Részletesebben

Esszéírás 1X1. Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes január 6.

Esszéírás 1X1. Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes január 6. Esszéírás 1X1 Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes 2016. január 6. Mi az esszé? Az esszé a francia essay (=próba, próbálkozás) szóból ered. Eredetileg rövid terjedelmű

Részletesebben

KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója

KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója A könyv szerzője, Peter Goodrich, a New York-i Cardozo School of Law professzora számos jogi monográfiát jegyez,

Részletesebben

A nyelvtudomány rövid története: humanizmus & kora újkor

A nyelvtudomány rövid története: humanizmus & kora újkor De ez fölvetett több kérdést is (mindenütt) melyik nyelvi változatot használják? (nem volt köznyelv!) milyen írásformát használjanak? nemcsak betűválasztás, írásjelek, hanem nyelvi elemzés is! mi legyen

Részletesebben

Kép és Gondolat. Kép és Gondolat Published on Országos Széchényi Könyvtár ( 2013/06/ /03/10

Kép és Gondolat. Kép és Gondolat Published on Országos Széchényi Könyvtár (  2013/06/ /03/10 2013/06/22-2014/03/10 [1]Dante Alighieri 700 évvel ezelőtt megírt sorait írók és költők különböző formában tolmácsolták olvasóiknak saját gondolataikkal, egyéniségükkel átszőve, vagy hűen Dante minden

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

RECENZIÓK. Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok)

RECENZIÓK. Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok) RECENZIÓK Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok) A Mûemlékvédelmi Hivatal ameddig létezett eléggé hivatalosnak tûnhetett a laikusok számára ahhoz,

Részletesebben

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN.

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN. EGYHÁZI IRODALMUNK 1 925-BEN 155 Tanügyi jelentések újra sok kívánalmat tártak fel, minthogy azonban a tanügy helyzete a napi kérdések legégetőbbje, s minthogy e téren elhatározások előtt állunk, e kérdések

Részletesebben

Csík Tibor: Egy közgyűjtemény és használó

Csík Tibor: Egy közgyűjtemény és használó Csík Tibor: Egy közgyűjtemény és használó I. rész Minden intézmény számára elsőrendű fontosságú, hogy munkájáról visszajelzést kapjon, szolgáltatás nyújtójaként ismerje használóit és azok igényeit. Különösen

Részletesebben

Wacha Imre, Igényesen magyarul A helyes kiejtés kézikönyve

Wacha Imre, Igényesen magyarul A helyes kiejtés kézikönyve Szemle 351 gek kissé nehezen választhatók el a szerző véleményétől, és a temérdek alternatív gondolkodó tárgyalása közben már kissé elmosódnak a tanulmány elején megrajzolt csoporthatárok, ebből az írásból

Részletesebben

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010)

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Csernicskó István ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Gondolat Kiadó

Részletesebben

Liberális energiakoncepciótlanság

Liberális energiakoncepciótlanság Liberális energiakoncepciótlanság A GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Az új energiakoncepció alapkérdései Az állam szerepe a liberalizált energiapiacon c. tanulmányának bírálata. Összefoglalás. A tanulmány

Részletesebben

12. osztály nyelvtan anyaga: Nyelvi szinkrónia és diakrónia; a nyelv eredete és típusai

12. osztály nyelvtan anyaga: Nyelvi szinkrónia és diakrónia; a nyelv eredete és típusai 12. osztály nyelvtan anyaga: Nyelvi szinkrónia és diakrónia; a nyelv eredete és típusai Beszéljen a tétel címében felsorolt témákról! Vesse össze az alábbi példában szereplő kifejezést a mai nyelv állapotával!

Részletesebben

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉRTÉKELŐ ÉS KVANTITATÍV ANALÍZISEK

REGIONÁLIS ÉRTÉKELŐ ÉS KVANTITATÍV ANALÍZISEK REGIONÁLIS ÉRTÉKELŐ ÉS KVANTITATÍV ANALÍZISEK REGIONÁLIS ORSZÁGELEMZÉSEK Készült az Eötvös Loránd Tudományegyetem Regionális Földrajzi Tanszéke alapításának 50. évfordulója alkalmából Budapest, 2002. 1.

Részletesebben

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Sztenderd - szaknyelv A fejlett nyelvek rétegződnek sztenderd

Részletesebben

ME BTK MAGYAR SZAKOS OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS

ME BTK MAGYAR SZAKOS OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS ME BTK MAGYAR SZAKOS OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara (ME BTK) magyar szakos képzéseinek megtervezésekor alapvetően két tényezőt vettünk figyelembe: a hagyományos magyar

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

Útmutató A szakdolgozat elkészítéséhez

Útmutató A szakdolgozat elkészítéséhez Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Oxyologia Tanszék Útmutató A szakdolgozat elkészítéséhez Nyíregyháza, 2002. Tartalomjegyzék Bevezető I. Témaválasztás, általános tájékozódás 1.) Témaválasztás

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS DIPLOMAMUNKÁJÁNAK KÖVETELMÉNYEIRŐL

TÁJÉKOZTATÓ AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS DIPLOMAMUNKÁJÁNAK KÖVETELMÉNYEIRŐL TÁJÉKOZTATÓ AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS DIPLOMAMUNKÁJÁNAK KÖVETELMÉNYEIRŐL ~ ~ TÁJÉKOZTATÓ AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS DIPLOMAMUNKÁJÁNAK KÖVETELMÉNYEIRŐL Az Osztatlan tanárképzés zárásaként Diplomamunkát kell

Részletesebben

ME BTK MAGYAR SZAKOS OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS

ME BTK MAGYAR SZAKOS OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS ME BTK MAGYAR SZAKOS OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara (ME BTK) magyar szakos képzéseinek megtervezésekor alapvetően két tényezőt vettünk figyelembe: a hagyományos magyar

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és ú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29.sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 Email: bolyai29@axelero.hu Színháztörténet Színháztörténet:

Részletesebben

ERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS

ERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS Mindezt figyelembe véve elmondhatjuk, hogy ez a könyv szellemi életünk kiterebélyesedéséről tanúskodik. Arról, hogy már van olyan értelmiségi erőnk, amely képessé tesz bennünket arra, hogy vállalkozzunk

Részletesebben

Geológiai tárgyú egyetemi szakdolgozat felhasználása a munkáltató által megrendelésre készített kutatási jelentésben

Geológiai tárgyú egyetemi szakdolgozat felhasználása a munkáltató által megrendelésre készített kutatási jelentésben A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakértői véleménye Geológiai tárgyú egyetemi szakdolgozat felhasználása a munkáltató által megrendelésre készített kutatási jelentésben Ügyszám: SZJSZT 20/14 A Pécsi Törvényszék

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága Kiss Jenő* 1. A konferencia programja már önmagában is világosan jelzi, mennyire változatos, sokféle az a közeg, amelyben a Kárpát-medencei magyarság

Részletesebben

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI A d o r já n i Z o l t á n Jób testamentuma B e v e z e t é s f o r d í t á s j e g y z e t e k Adorjáni Zoltán Jób testamentuma

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz

Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz Szilágyi N. Sándor Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 10. rész Hányféle lehetőségünk van

Részletesebben

EMLÉKKÖNYVÜNK

EMLÉKKÖNYVÜNK EMLÉKKÖNYVÜNK 1938 1998 60 EMLÉKKÖNYVÜNK 1938 1998 60 A ceglédi Kossuth Reálgimnázium 1938. évben végzett tanulóinak emlékkönyve Összeállította: Taracsák István Mûszaki szerkesztés és tipográfia: Taracsák

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

Dr. Paczolay Gyula ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. az Alapkutatások a kémia magyarországi története körében c. OTKA-kutatásról

Dr. Paczolay Gyula ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. az Alapkutatások a kémia magyarországi története körében c. OTKA-kutatásról Dr. Paczolay Gyula ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS az Alapkutatások a kémia magyarországi története körében c. OTKA-kutatásról Két nagyobb kémiatörténeti kutatást végeztünk a kutatás négy éve alatt. Az első kutatásunk

Részletesebben

Nyelvtudományi Doktori Iskola - Japán filológia Doktori Program

Nyelvtudományi Doktori Iskola - Japán filológia Doktori Program Nyelvtudományi Doktori Iskola - Japán filológia Doktori Program A program rövid bemutatása: A nagy kulturális örökséggel rendelkező Japán megértése csak Japán kulturális gyökereinek és fejlődési sajátosságainak

Részletesebben

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Koncz Gábor A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Immár negyedszázad távlatából, messziről vagy kívülről nézve, összemosódnak a hónapok, egymásba csúsznak az évek eseményei.

Részletesebben

5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei

5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei Szakmai kompetenciák A TANTÁRGY ADATLAPJA 1 A képzési program adatai 11 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 12 Kar Római Katolikus Teológia 13 Intézet Római Katolikus Didaktikai Teológia

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk

Részletesebben

Jelentés az»erdélyi Múzeum«1941 1943. ^vi működéséről

Jelentés az»erdélyi Múzeum«1941 1943. ^vi működéséről tott és fájdalmasan nélkülözött intézményeinkkel ápoljuk a lelki összetartozást, jó sorsunkban ne feledkezzünk meg róluk, amikor azok a megpróbáltatás nehéz idejét élik, a felelőségérzetet, mellyel ezeknek

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

A történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára. Kritika és válasz

A történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára. Kritika és válasz A történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára Kritika és válasz Érdeklődéssel olvastuk Repárszky Ildikó és Dupcsik Csaba elemzését a történelem érettségi szerkezetében

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ. (1896 1960) festőművész emlékkiállítása. HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig

Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ. (1896 1960) festőművész emlékkiállítása. HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ (1896 1960) festőművész emlékkiállítása HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig A kis zugokat szeretem, mert a részekben azonosul a világ. Kerülő úton,

Részletesebben

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71.

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. BOGNÁRNÉ KOCSIS JUDIT REFORMÁTUS SZELLEMISÉG ÉS ÉRTÉKREND KARÁCSONY SÁNDOR FILOZÓFIÁJA ALAPJÁN Az öregek nemzedéke helytelenül jár el, mikor például az ifjúság

Részletesebben

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék

Részletesebben

BSc hallgatók szakdolgozatával szemben támasztott követelmények SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport

BSc hallgatók szakdolgozatával szemben támasztott követelmények SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport BSc hallgatók szakdolgozatával szemben támasztott követelmények SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Az alapszakon a záróvizsgára bocsátás feltétele szakdolgozat készítése. A szakdolgozat kreditértéke:

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak

Részletesebben

Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika

Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika Játék a végtelennel MAGYAR TUDÓSOK Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika Péter Rózsa Játék a végtelennel Matematika kívülállóknak

Részletesebben

BOD PÉTER ORSZÁGOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY

BOD PÉTER ORSZÁGOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY BOD PÉTER ORSZÁGOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY 2013/2014. tanév országos döntő I. kategória, 7-8. évfolyam 2014. április 23. szerda versenyző példánya A versenyző tanuló kódszáma: Elérhető pontszám: 71

Részletesebben

Kedves Olvasóink, bevezető

Kedves Olvasóink, bevezető Kedves Olvasóink, bevezető mivel a Bencés Kiadó, amelynek több, mint hat éve vezetője vagyok, 2010-ben meglehetősen nehéz évet zárt, bizonyos értelemben talán azt is lehetne gondolni, hogy a gondjainkat

Részletesebben

A magyar börtönügy arcképcsarnoka

A magyar börtönügy arcképcsarnoka A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ LINTNER ANITA Fejezetek a kétnyelvűségről a két háború közti Csehszlovákiában (különös tekintettel Somorja nyelvi helyzetére)

Részletesebben

MARGONAUTÁK. Szerkesztők

MARGONAUTÁK. Szerkesztők MARGONAUTÁK Írások Margócsy István 60. születésnapjára Szerkesztők Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Vaderna Gábor (I. rész) Ambrus Judit, Bárány Tibor (II. rész) Munkatárs: Teslár Ákos (II. rész) rec.iti

Részletesebben

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

Evezz a mélyre! Haladó kutatási tippek bölcsészet- és társadalomtudományok témakörben

Evezz a mélyre! Haladó kutatási tippek bölcsészet- és társadalomtudományok témakörben Evezz a mélyre! Haladó kutatási tippek bölcsészet- és társadalomtudományok témakörben Aranyi Zoltán (aranyi@ek.szte.hu) Molnár Sándor (sandor.molnar@ek.-szte.hu) Várnai-Vígh Adrienn E. (Adrienn.Varnai-Vigh@ek.szte.hu)

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2003. június 8., vasárnap 65. szám Tisztelt Olvasó! Egy darabka történelmet tart kezében. A Magyar Közlöny ünnepi száma a magyar

Részletesebben

Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek B. Biblikumok C. Rendszeres teológia

Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek B. Biblikumok C. Rendszeres teológia Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek A.1. Bibliák, bibliai részletek A.2. Konkordanciák A.3. Bibliai lexikonok, fogalmi szókönyvek A.4. Bibliai atlaszok A.5. Bibliai nyelvek A.5.1. Héber és arám

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. A dzsúdzsucu fogásrendszere és eszmeisége

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. A dzsúdzsucu fogásrendszere és eszmeisége Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Szabó Balázs A dzsúdzsucu fogásrendszere és eszmeisége Forrástanulmány a japán művelődéstörténethez Nyelvtudományi Doktori

Részletesebben

Idegennyelvi nyelvpedagógia 1. Az anyanyelv szerepe az idegen nyelvek tanulásában és tanításában

Idegennyelvi nyelvpedagógia 1. Az anyanyelv szerepe az idegen nyelvek tanulásában és tanításában Idegennyelvi nyelvpedagógia 1. Az anyanyelv szerepe az idegen nyelvek tanulásában és tanításában Kulcsfogalmak és témák Kontrasztív nyelvészeti alapismeretek Hibaelemzés (hiba vagy tévesztés; módszerek)

Részletesebben

A törzsszámok sorozatáról

A törzsszámok sorozatáról A törzsszámok sorozatáról 6 = 2 3. A 7 nem bontható fel hasonló módon két tényez őre, ezért a 7-et törzsszámnak nevezik. Törzsszámnak [1] nevezzük az olyan pozitív egész számot, amely nem bontható fel

Részletesebben

A könyvtári rendszer

A könyvtári rendszer A könyvtári rendszer Mi a könyvtár? Információk (dokumentumok) rendszerezett gyűjteménye, amelyet közhasználatra szánnak. A könyvtár gyűjt (könyv, periodika, CD, DVD stb.) rendszerez, hogy visszakereshetők

Részletesebben

Könyvtárosképzés Németországban.*

Könyvtárosképzés Németországban.* KISEBB KÖZLEMÉNYEK. Könyvtárosképzés Németországban.* A könyvtári alkalmazottaknak Németországban három csoportjuk van: felső, középső és alsófokú, a mi fogalmazásunk szerint tudományos tisztviselő, segédszemélyzet

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉPES NYELVI ADATBÁZISOK

SZÁMÍTÓGÉPES NYELVI ADATBÁZISOK SZÁMÍTÓGÉPES NYELVI ADATBÁZISOK A MAGYARÓRÁN Sass Bálint joker@nytud.hu Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Korpusznyelvészeti Osztály XVI. MANYE kongresszus Gödöllő, 2006. április 10-12.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája

Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája Kora modern kori csillagászat Johannes Kepler (1571-1630) A Világ Harmóniája Rövid életrajz: Született: Weil der Stadt (Német -Római Császárság) Protestáns környezet, vallásos nevelés (Művein érezni a

Részletesebben

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről OPPONENSI VÉLEMÉNY Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Tanácsához benyújtott,

Részletesebben

KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN

KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN Foglalkoztatáspolitika: problémák és megoldások (Csoba Judit Czibere Ibolya [szerk.]: Tipikus munkaerõ-piaci problémák atipikus megoldások, Kossuth Egyetemi Kiadó,

Részletesebben

MAGYAR ŐSTÖRTÉNET Tudomány és hagyományőrzés

MAGYAR ŐSTÖRTÉNET Tudomány és hagyományőrzés MAGYAR ŐSTÖRTÉNET Tudomány és hagyományőrzés MTA BTK MŐT Kiadványok 1. Sorozatszerkesztők Vásáry István Fodor Pál MTA BTK MŐT Kiadványok 1. MAGYAR ŐSTÖRTÉNET Tudomány és hagyományőrzés Szerkesztették Sudár

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

Az aradi magyar színjátszás 130 éve könyvbemutató

Az aradi magyar színjátszás 130 éve könyvbemutató 2018/03/29 2018/03/21 Március 29-én, 17 órakor kezdődik Piroska Katalin és Piroska István az aradi színjátszást feldolgozó két részes művének második, az 1905 és1948 közötti időszakot feldolgozó kötetének

Részletesebben

P. Müller Péter Székely György pályaképe

P. Müller Péter Székely György pályaképe 1 P. Müller Péter Székely György pályaképe Bizonyos értelemben méltánytalan dolog egy 94 éves életutat, és azon belül egy több mint hét évtizedes szakmai pályafutást egy rövid előadás keretében összegezni.

Részletesebben

A szöveggenetika elmélete és gyakorlata

A szöveggenetika elmélete és gyakorlata U N I V E R S I TA S tóth réka A szöveggenetika az írás folyamatát rekonstruálja és elemzi: a kéziratokban mozgásban lévő szöveg mintájára mozgásban lévő elméletnek és szövegmegközelítési módnak nevezhetnénk,

Részletesebben

A Garabonciás Művészeti Iskola Pedagógiai Programja Pedagógiai Programja Helyi Tantervek II. Táncművészet néptánc tánctörténet

A Garabonciás Művészeti Iskola Pedagógiai Programja Pedagógiai Programja Helyi Tantervek II. Táncművészet néptánc tánctörténet A Pedagógiai Programja Helyi Tantervek II. Táncművészet néptánc tánctörténet 1 Tartalomjegyzék TÁNCTÖRTÉNET... 3 Továbbképző évfolyamok... 3 9. évfolyam... 3 Fejlesztési feladatok... 3 Tananyag... 3 Követelmények...

Részletesebben

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnöke

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnöke Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnöke Szám: 318-2/2007. ELŐTERJESZTÉS A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági

Részletesebben

A család a Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz. 2003) meghatározása szerint a szülők, a gyermek(ek) (és legközelebbi hozzátartozóik) közössége.

A család a Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz. 2003) meghatározása szerint a szülők, a gyermek(ek) (és legközelebbi hozzátartozóik) közössége. Hidasi Judit, Osváth Gábor, Székely Gábor A család a Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz. 2003) meghatározása szerint a szülők, a gyermek(ek) (és legközelebbi hozzátartozóik) közössége. A rokon olyan személy,

Részletesebben