A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM"

Átírás

1 AZ IPARI PARKOK KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKRA ÉS AZ AZOKHOZ KAPCSOLÓDÓ VÁRHATÓ EU TÁMOGATÁSOKRA A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM megbízásából készítette az IPARI PARKOK EGYESÜLET november 25.

2 TARTALOMJEGYZÉK Oldal BEVEZET 1 VEZET I ÖSSZEFOGLALÓ 4 1. IPARPOLITIKA - IPARI PARKOK Nemzetközi iparfejl dési trendek Fordizmustól a poszt-fordizmusig Csúcstechnológia Hogyan tovább? Az új ipari célrendszer, paradigmaváltás JELENLEGI HELYZET Kihívások és célok Az ipari parkok fejl désének f bb vonásai (swot analízis) Az ipari park definíciói Parktípusok Funkciók (küldetés) szerinti parktípusok Átfogóbb szervezeti struktúrák A telepítés jellege szerinti parktípusok Fejl dési fázisok (nemzetközi kitekintés) Globális célok szerinti parkhálózatok (modellek) AZ IPARI PARKOK SZERVEZ DÉSE MAGYARORSZÁGON Klaszterek Klaszterek Magyarországon Az ipari park program eredményei 2002 év végén Az "Ipari Park" címmel rendelkez szervezetek 44 csoportosítása 3.5. Dinamikus fejl dési modell 45 1

3 4. IPARI PARKOK - EU Az EU támogatási rendszerének alapjai Az EU támogatási rendszerének néhány jellemz je Strukturális Alapok Nemzeti Fejlesztési Terv Decentralizáció IPARI PARKOK - KISTÉRSÉGEK STRATÉGIAI FELADATOK Az ipari parkok stratégiai f irányai, prioritásai Befektetés-ösztönzés Kis- és középvállalkozások fejlesztése Innováció 79 Helyzetkép 79 Innováció - EU 85 Az innovációpolitika hazai stratégiai céljai és 86 feladatai Ipari parkok mint innovációs struktúrák Információs társadalom és gazdaságfejlesztés Intézményrendszer Pénzügyi, jogi keretek Forrásszükséglet Ipari Park Alap Jogi keretek Szervezeti feltételek 116 IRODALOMJEGYZÉK 117 MELLÉKLET ÁBRÁK, DIAGRAMOK 2

4 FÜGGELÉK Az Ipari Parkok adatainak feldolgozása és a klaszterek magyarországi helyzetének áttekintése Térinformatikai módszerek az ipari parkok fejlesztésében Értékalapú parkok Magyarországon és külföldön Székesfehérvár TECHNOLPOLIS 3

5 BEVEZET Az ipari parkok közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiája, különös tekintettel a regionális fejlesztési programokra és az azokhoz kapcsolódó várható EU támogatásokra c. munka egyértelm en jöv orientált. A pályázatot elnyer Ipari Parkok Egyesület (IPE) ezért az ipari parkok fejl dési sajátosságaival csak olymértékben foglalkozik, amennyire ezt a jöv beli (tervezett, javasolt) funkciók, feladatok indokolják. Ez a metódus nem gyengíti a munka megalapozottságát, mert az IPE számos tanulmányban, illetve januárjától rendszeresen megjelen Hírleveleiben folyamatosan foglalkozott az aktuális tennivalókkal éppúgy, mint a távlati (stratégiai) feladatokkal (Lásd: 1. sz. Melléklet). A stratégiai anyag készítése során igyekeztünk elkerülni minden ismétlést, átfedést a gazdasági tárca számára korábban készített szakmai munkákkal. Azzal számolunk, hogy az azokban szerepl ismeretek adottak, ezért csak az id közben történt változásokra utalunk az anyagban (pl.: ma már nem 48%, hanem az ipari parkoknak több mint 60%-a rendelkezik honlappal...). Az IPE nagyon fontosnak tartja, hogy a stratégiával kapcsolatos elgondolásokba bevonja az ipari parkokat is. A regionális workshopok ezért megkülönböztetett szerepet kaptak az anyag összeállításában. Az Egyesület által októberében és novemberében szervezett regionális workshopokon, a november 29-i országos konferencián a Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiáját, illetve operatív programjait véleményezték az ipari parkok menedzserei, kistérségi megbízottak, és tettek javaslatokat intézkedések, programok, projektek kidolgozására. Ebbe a sorba tartozik az IPE Közgy lése is, ahol ez a téma átfogó jelleggel képezte a vita tárgyát. A stratégia kialakításában meghatározó volt a 2003 júliusában megtartott hét regionális workshop, ahol a swot analízist, a koncepció lényeges kérdéseit lehetett megvitatni. A sort a november 13-án, a GKM-ben, Pongorné dr. Csákvári Marianna helyettes államtitkár Asszony elnökletével megtartott konferencia zárta a csaknem kész stratégiai anyagról. 1

6 Az IPE kezdett l részese a Nemzeti Fejlesztési Terv munkálatainak, javaslatai jórészt beépültek a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programba. Mindemellett az el ttünk lev jöv tele van bizonytalansággal. Az ipari parkok pozíciója a programfinanszírozásra épül EU-ban kedvez, hiszen minden ipari park egy pályázatra benyújtott programmal nyerte el az "Ipari Park" címet. A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai az ipari parkok számára a jöv ben számos új lehet séget nyitnak, az együttm ködés témakörei kib vülnek, s mind jelent sebb küls forrásbevonással számolhatunk. Ebben a helyzetben rendkívül fontossá lesz, hogy a sporadikus elhelyezkedés ipari parkok egy átgondolt stratégia jegyében dolgozzanak, s hálózattá fejlesztésük átgondoltan, a szinergia-hatások érvényre juttatásával valósuljon meg. A stratégia jegyében egy jól definiált modellre teszünk javaslatot. Kett s cél vezet bennünket a modell közreadásával: - képet szeretnénk adni arról, hogy az ipar- és térségfejlesztési célok elérését milyen ipari park típusok (üzleti-, technológiai-, tudományos-, innovációs-, logisztikai-, stb.) szolgálhatják, s ezeknek milyen követelményeknek kell megfelelniük, fejl désük érdekében milyen képességek elsajátítása lesz egyre fontosabb, s ezek milyen kormányzati szerepvállalást igényelnek; - bemutatni, hogy az EU-ban az ipari parkok révén a versenyképesség milyen változatos szervezeti és finanszírozási megoldásokon keresztül növelhet, a sz ken értelmezhet "ipari tevékenység" hogyan tágítható (f ként szolgáltatásokkal) az átfogóbb tartalmat kifejez "értéktermel tevékenység" felé. E vonatkozásban a függelékek igyekeznek orientációs utakat bemutatni. Az ország ipari parkjainak fejlesztési stratégiája nem nélkülözheti az EU-ban körvonalazódó, perspektivikus elgondolások figyelembevételét. Kapcsolatot létesítettünk ezért azzal a munkával, amely az EU 5. K+F keretprogram keretében "Az ipari-szolgáltató parkrendszer általános modellje, strukturálódása, m ködése, jellegzetes vonásai" címmel számos EU ország kutatóinak bevonásával készül. Köszönet Dr. Cselényi József professzor úrnak aki magyar részr l vesz részt a 2

7 programban az együttm ködésért, hogy több ponton a két munkát össze lehet kapcsolni. A tanulmány készít i tehát inkább a lehet ségek bemutatására összpontosítottak, semmint kész receptek ajánlására. Fontosnak tartjuk a világban már m köd parkok tapasztalatainak figyelembevételét de ezeket minden régiónak, parknak egyedileg is fel kell dolgoznia, értékelnie, saját rendszerét kiépítenie. A Stratégiakutató Intézet tanulmánya szemléletesen mutatja be: milyen sokszín ma már a kép a világban. Mindemellett a stratégia nélkülözi a tételes feladatkijelölést, néhány fontos elemre koncentrál (innováció, regionális irányítás, t kebevonás, szolgáltatás, Ipari Park Alap, differenciált struktúra kialakítása, ipari park törvény, stb.). Fontosnak tartjuk a fejlesztések módszertani korszer sítését az információtechnológia alkalmazásával. Dr. Detrek i Ákos akadémikus és munkatársai által összeállított tanulmány e téren új lehet ségekre világít rá. Annak érdekében, hogy a stratégia valóságformáló funkcióra tegyen szert, körvonalaztuk azokat az intézményi, finanszírozási, jogi tennivalókat, amelyek végrehajtását sürget nek tartjuk. E vonatkozásban reményt kelt az a konzultáció, amit Dr. Csillag István miniszter úrral és Pongorné dr. Csákváry Marianna helyettes államtitkár asszonnyal folytattunk a legfontosabb kérdésekr l. A Magyarországon létrejött ipari parkok nem csupán id beli (mintegy évtizedes) el nyt élvezhetnek Kelet-Közép Európában, hanem a helyi kezdeményez er b l fakadón megalapozottságot, a helyi adottságokhoz szervesen kapcsolódó, a rugalmas alkalmazkodásra képes struktúrák el nyeit is. Ezt a továbbiakban is olyan értékként tételezzük, amit meg kell rizni. A szerves fejl dés során kialakult szubszidiaritás, partnerség az ipari parkok számára olyan további értékek, amelyek érvényre juttatása, illetve továbbfejlesztése közös érdek. Rakusz Lajos elnök Budapest, november 25. 3

8 VEZET I ÖSSZEFOGLALÓ A rendszerváltás utáni id szak talán legjelent sebb technológiapolitikai fejleménye az ipari parkok megjelenése, szerves fejl dése, a gazdaságpolitikában stratégiai státus elérése. Fontos szerepük volt abban, hogy a privatizációs hullám elülte után az ország t kevonzó képessége nem esett vissza, s jelenleg 130 ezer embernek biztosítanak munkaalkalmat. 1. Magyarországon jelenleg 160 szervezetnek van "IPARI PARK" címe. Az ipari parkok adták 2002-ben az ipar teljes értékesítési árbevételének 26,3%-át, az ország ipari exportárbevételének 39,0%-át. Az ipari foglalkoztatottak 15,7%- a dolgozik ipari parkjainkban. Az ipari parkokban m köd vállalkozások egy foglalkoztatottra jutó termelése az ipari átlagot 70%-al haladja meg, s 15%-ra közelíti meg az EU országok termelékenységének átlagát. Az ipari parkokban az "Ipari Park" cím elnyerésének id pontjához, mint bázishoz viszonyítva a betelepült vállalkozások száma 865-el, a foglalkoztatottak száma 50 ezerrel, a termel beruházások értéke 930 Mrd Ft-al, az éves termelési érték Mrd Ft-al n tt. Az ipari parkok betelepítettsége, fejlettsége változó. 46 ipari parkba már több mint 10 vállalkozás települt be és parkonként már több mint 500 f t foglalkoztatnak, ezek "ipari park szer en" m ködnek. 46 ipari parkban a betelepülés már el rehaladt. 44 ipari parkban a betelepülés megindult, vannak már m köd vállalkozások. 24 ipari parkban még nincs m köd vállalkozás, a fejlesztések a kezdeteknél tartanak. Az ipari parkok betelepítettsége összességében 40%-os és 2003 között az ipari parkok számára biztosított összes (IKIM, GKM, Központi TFC és decentralizált TFC, valamint PHARE) támogatás 7,304 Mrd Ft-ot tett ki. Az alap-infrastruktúra beruházás hatékonyságát jelzi, hogy 1 Ft állami (központi és önkormányzati) támogatás 48 Ft érték m köd t ke letelepedését segítette el. Ez összefügg azzal, hogy a termel 4

9 beruházás t keösszetétele gyökeresen változott, korszer bbé vált, f ként a mintegy 4,1 Mrd USD külföldi t ke betelepedésének köszönhet en. 2. Az ipari parkok fejl désében az EU csatlakozás gyökeresen új helyzetet teremt. Az EU az állami szerepvállalást a versenyképesség fokozásában az ipari parkok, s különösen az innováció-orientált regionális szervezeti struktúrák esetében nem csak lehet vé teszi, hanem ösztönzi is. Az EU kijelöli azokat az irányokat, ahol az állami források koncentrált felhasználása nem csupán lehetséges, de kívánatos is. Kulcsszó a versenyképesség. Az EU saját globális versenypozícióinak er sítése érdekében - a gazdasági növekedésben az innovációt meghatározóvá kívánja tenni, a lisszaboni (2000) és a barcelóniai (2003) csúcsok döntései új (harmadik generációs) innovációpolitikát kezdeményeztek, illetve er sítettek meg, - a K+F szférában húzó hatás elérésére ösztönzi a közösséget is, a tagországokat is (a 6. K+F keretprogram 17 Mrd eurót szán ennek a célnak az elérésére), - a regionális fejlesztés terén az EU az el bbieknél egy nagyságrenddel nagyobb állami forrást enged mobilizálni a helyi er források bevonására, azok multiplikáló hatásának növelésére, - priorizálja a hátrányos helyzet térségek felzárkóztatását. 3. Az ipari parkok a regionális politika megvalósításában rendkívül fontos funkciót töltenek be: - Valamennyi ipari park egy igényes megvalósíthatósági tanulmány alapján kidolgozott térségfejlesztési programmal rendelkezik. - Az ipari parki programok illeszkednek az adott település, megye, régió, fejlesztési terveihez (rendezési terv, fejlesztési program, koncepció, stb.), s így a regionális program (koncepció) szerves részét képezik. 5

10 - Az egyes ipari park címeket a gazdasági tárca mindenkori vezet je az önkormányzati törekvések szem el tt tartásával ítélte oda (a pályázatokat bíráló bizottságban a tárcák és civil szervezetek gondoskodtak a sokoldalú és szigorú véleményformálásról). - Az ipari parkok létesítése szinte kizárólag helyi kezdeményezéssel történt és történik. E vonatkozás azért fontos, mert az EU-ban megkövetelt szubszidiaritás elvének ez a szervez dési forma (az országban szinte egyedüliként) teljes mértékben megfelel. - Az ipari parkok hozzájárulhatnak a térségek fejlettségében mutatkozó különbségek mérsékléséhez. A fentiekb l fakadóan szükséges, hogy a regionális fejlesztési tanácsok munkájába az ipari parkok regionális divíziói részt tudjanak venni, az ipari parkok a regionális stratégia kialakításának és valóra váltásának érdemi szerepl i legyenek. 4. Az ipari parkok fejlesztése során mind az EU, mind az ország prioritásait figyelembe lehet (és kell) venni. Az EU követelményei szerint értelmezett stratégiai prioritások: - a foglalkoztatottság és a szociális biztonság növelése; - a vállalkozói kedv növelése és az innovációs készségek javítása; - a környezet védelmének er sítése. E prioritások figyelembevételével alakította ki a kormányzat a "Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terve Stratégia" c. dokumentum célrendszerét. A fenti prioritásokat e stratégiai anyagban az "életmin ség javítása", mint "legfels bb cél" fogja össze. 6

11 A vállalkozói kedv növelése és az innovációs készségek javítása terén a szükséges fejl dést a Nemzeti Fejlesztési Terv-en belül a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) intézkedései hivatottak el mozdítani. A GVOP-ban kijelölt prioritások azok, amelyek közvetlenül hatnak az ipari parkok fejlesztésére is. Ezek: - befektetés-ösztönzés; - kis- és középvállalkozások fejlesztése; - innováció; - információs társadalom- és gazdaságfejlesztés. Az ipari parkok valamennyi itt jelzett prioritás érvényesítésében részt tudnak venni, azokat igen hatékonyan el tudják mozdítani. 5. Magyarország az innováció terén ellentmondásos intézményhálózattal rendelkezik. A tudománypolitika terén a nemzetközi normáknak megfelel az intézményrendszere (fels oktatás, tudományos intézetek, OTKA, stb.), a publikációk terén fajlagosan (1 M USD-re jutó publikációk számát tekintve) a világ élvonalában vagyunk. A technológiapolitika terén ezzel ellentétes a helyzet: irányító szervezettel (az OMFB megsz nése óta) a kormányzat nem rendelkezik, az innovációt szolgáló intézmények sporadikusan m ködnek, nemzeti innovációs rendszerr l nem beszélhetünk, a vállalati K+F súlya az EU átlag tört része, lemaradásuk több évtizedes. A regionális innovációs irányítási szint kiépítése, az ipari parkok bekapcsolása a technológiai transzfer folyamatba, tanácsadó szolgáltatások feltételeinek megteremtése, az innovációs szolgáltatások térnyerése: el ttünk álló feladat. 6. A kis- és középvállalkozások számára az ipari parkok üzleti lehet ségeik kiszélesítését, hatékonyságuk növelését nyújtják, s különösen ha az EU tagja leszünk. Az ipari parkok e vonatkozású f bb feladatai: - közrem ködés a kistérségi programok, pályázatok kidolgozásában; - részvétel oktatási projektek szervezésében; 7

12 - szolgáltatások nyújtása kisvállalkozóknak, különösen - logisztikai, - kommunikációs, - informatikai, - képzés, távoktatás, - ügyviteltechnikai területen; - részvétel klaszterek szervezésében, majd m ködtetésében; - tanácsadás a KKV-nak pályázatokban való részvétel, illetve pályázatkészítés terén. 7. Az innovációpolitika, ezenbelül különösen a technológiapolitika megvalósításában az ipari parkok új és ígéretes tevékenységi területet jelentenek. Alapvet feladat a szellemi bázis bekapcsolása a parkok munkájába, széleskör együttm ködés kialakítása a tudományos intézményekkel, fejleszt vállalatokkal: az EU "harmadik generációs" innovációpolitikájának hazai adaptálása, végrehajtásának el mozdítása. Mindez az ipari parkok irányításában, finanszírozásában, kapcsolataik építésében új megközelítést igényel. Tennivalók: - az ipari parkok differenciált struktúrájának kialakítása (létesül ipari park, tudományos, innovációs, technológiai, integrátor, üzleti, logisztikai parkok), illetve az értékteremtés egyéb park-jelleg intézményeinek beépítése az ipari park rendszerbe (lásd: következ pont); - az ipari parkok finanszírozási rendszerének kialakítása, az Ipari Park Alap létesítése; 8

13 - a regionális irányítási struktúrák kiépítése, az ipari parkok képviseletének intézményes megoldása, részvétel a regionális fejlesztési tanácsokban; - az egyetemi centrumok (Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Gy r, Veszprém) térségében regionális tudáscentrumok, tudásközpontok létrehozása, tudományos, technológiai parkokkal, innovációs centrumokkal; - az ipari parkokba történ t kebevonás el mozdítása a legfejlettebb technológiák alkalmazásával, az érdekeltek együttm ködésével; - az ipari parkok hálózattá fejlesztése, szolgáltatásaik feltételeinek min ségi javítása, - az ipari parkok monitoring rendszerének kiépítése és m ködtetése; - az ipari parki menedzserek képzésének, továbbképzésének megoldása. 8. Az ipari parkok ma már igen széles tevékenységi spektrumot fognak át, megérett a helyzet arra, hogy effektív tevékenységeik, illetve fejlesztési céljaik szerint csoportosítsuk e szervezeteket. Az alap-struktúrák: - "Létesül ipari park" (a pályázó szervezet programját a jelenlegi gyakorlatnak megfelel en a gazdasági tárca elfogadta, de a terület még "üres". Megfelel a zöld mez s ipari park címmel rendelkez szervezetek induló státusának). Ide tartozóak lennének a jelenlegi "ipari parkok" közül azok, amelyekben nincs betelepült cég. "Létesül ipari park" címet korlátozott ideig (pl. 5 év) lehetne használni. - "Ipari park". Domináns tényez a beruházás (az alapinfrastruktúra részben kiépült, vannak betelepült cégek, a szervezet viseli az "Ipari Park" címet. Dönt en termel tevékenység folyik a parkokban). A jelenlegi ipari parkok dönt többsége ennek a kategóriának felel meg. 9

14 - "Logisztikai park" dönt elem a logisztikai (szállítmányozás, raktározás, csomagolás, stb.) funkció, de nem zárható ki termel tevékenység sem (pl.: Logisztikai Szolgáltató Központ és Ipari Park, Debrecen; Harbor Ipari Park, Budapest). - "Integrátor Ipari Park". Térségfejlesztési funkciót is ellát. Már domináns tevékenység a szolgáltatás is. Új technológiát alkalmazó vállalatokat tömörít, f leg a K+F területén. Foglalkozik termeléssel, eladással és vállalati szolgáltatásokkal. Els rend feladata tehát szolgáltatások nyújtása, a szükséges infrastruktúra megteremtése ezen vállalkozások többnyire kisvállalatok részére. Jelenleg két ilyen park van: a Sárvári Ipari Park és a BITEP - Budaörsi Ipari és Technológiai Park. A következ egy-két évben (potenciálisan) park jöhet számításba e cím elnyerésére. - "Innovációs és technológiai park". A tudományos intézményekkel való együttm ködés és a technológiai transzfer egyaránt jellemz a park tevékenységére. A termelés, a térségfejlesztés mellett, a kisvállalkozók innovatív készségének és képességének javítása jelent s súllyal van jelen a park munkájában. Többnyire innovációs centrum is helyet kap a parkban (Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park). - "Tudományos park". A tudományos park olyan területi alapon induló szervez dés, mely nagyobbrészt a fels oktatási, kutatási intézményekhez és/vagy a területi K+F intézményekhez köt dik, feladata az új technológiákon alapuló vállalkozások létrehozása, illetve azok el segítése; a technológiai transzfer lebonyolítása a kutatóintézetek, valamint a parkokban (vagy azokon kívül) m köd vállalatok között (EU-definíció). Hazánkban ma még nincs m köd tudományos park, de az egyetemi centrumok térségeiben ezek létesítése napirenden van (pl.: INFO-Park Lágymányoson, miskolci, debreceni, pécsi tudáscentrumok) 10

15 Rekonstrukciós Ipari Parkok. A 160 ipari park kb. 1/3-a olyan rekonstrukciós ipari park, amely a korábbi ipartelepek infrastruktúráján alakult, dönt en a külvárosi iparvállalatok ipari szerkezetváltást túlél egységeib l létrejött vállalkozások m ködtetésére, valamint a kihasználatlan épületek és területek betelepítésére. Ezen ipari parkok infrastruktúrája többnyire elavult és elhasználódott. Az itt m köd és betelepül vállalkozások többsége magyar kis- és középvállalkozás, amelyek versenyképessége növekedésének alapvet követelménye az infrastruktúra felújítása, korszer sítése, a termelés fajlagos energia felhasználásának csökkentése. A stratégiai anyag javasolja ezen parkokat az "ipari park" kategóriába sorolni azzal, hogy preferenciarendszerüket, pályázási feltételeiket az adottságaiknak megfelel en kell kialakítani. (Egyedi programok!) 9. Források Négy pályázati csomagban az alábbi hazai, központi források szükségesek az ipari parkok lehet ségeinek kiaknázásához: 11

16 Pályázati csomagok Mrd Ft GVOP prioritások Alapinfrastruktúra pályázati összeg ,5 1,0 0,8 Hálózatépítés pályázat Integrátor-, tudományos-, innovációs-, technológiai parki pályázatok Képzés M ködtetési pályázat ,0 4,0 4,0 2,0 3,0 4,0 0,3 0,3 0,3 0,6 0,6 0,6 Összesen 8,4 8,9 9,7 A stratégiának fontos része, hogy e pályázati csomagokon túl egyedi kormányprogramok is induljanak egyetemi tudáscentrumok létesítésére, illetve "barna mez s" parkok kiemelt támogatására. 10. Ipari Park Alap Tekintettel arra, hogy az ipari parkok a vállalkozói szféra innovativitását hosszabb távon tudják el mozdítani, gondoskodni szükséges a fejlesztéshez szükséges források rendelkezésre állásáról nagyobb id távban is. Megfontolásra 12

17 javasoljuk ezért az MGYOSZ korábbi javaslatát is figyelembe véve egy Ipari Park Alap (IPA) létesítését. Az IPA kis részben az országos és nemzetközi feladatok ellátását mozdítaná el, nagyobb részben regionális fejlesztési törekvéseket finanszírozna az ipari parki stratégia jegyében. Az IPA-t 2004-t l fokozatosan kellene feltölteni, hogy 2006-ra már 8-9 Mrd Ft kihelyezésére-, a vállalkozói szféra versenyképességének fokozására teremtsen lehet séget. Az IPA felhasználásánál szükségesnek tartjuk a kisvállalkozók "saját er " problémájának enyhítését is. 11. Jogi keretek Az ipari parkok tevékenységének továbbfejlesztésével együtt el kell végezni azokat a kodifikációs munkákat is, melyek révén a parkok menedzserei és a betelepült cégek közötti együttm ködés, a tulajdonosi jogok érvényesítése és a kötelezettségek teljesítése, a kistérségekhez, a régiókhoz, a kormányzathoz f z d kapcsolatok megfelel jogi keretekben valósuljanak meg. Az egyes régiók fejlesztési intézményrendszerének kiépítése (innovációs ügynökségek, alapok, fejlesztési társaságok, stb.) során az ipari parkokkal összefüggésben a jogi szabályozás tennivalóit is el kell végezni. Fontos, hogy a regionális ügyeket ne elkülönülten, hanem a maguk összefüggésrendszerében, átfogó jelleggel rendezzük. Megfontolandó, hogy az Országgy lés az ipari parkokról törvényt alkosson. Ez a befektet k számára növelné a biztonságot. Tekintettel kell lenni arra is, hogy Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában az ipari parkokról törvényt fogadtak el éppen a kiszámíthatóság növelése, illetve az e téren meglev versenyhátrányaik mérséklése érdekében. 12. Szervezeti feltételek, kommunikáció, marketing Az ipari parkok stratégiai szerepe, az ezt megvalósító ipari park program nem nélkülözheti azokat a szervezeti intézkedéseket, amelyek a versenyképesség el térbe állítását az irányítási rendszerben el mozdítják. Ennek pillérei: 13

18 - a GKM kormányzati feladatainak elvégzését, koordinációs funkcióinak ellátását biztosító szervezet meger sítése, - az ipari park program áttekintését biztosító szerz dési és adatbázis rendszer kezelését végz PROMEI Kht. háttérintézményi szerepének er sítése a min sít és monitoring rendszer alkalmazásának megoldására, valamint a stratégia megvalósítását szolgáló újabb feladatok el készítésére és végrehajtására a kiterjesztett feladatok ellátását végz létszám és pénzügyi fedezet biztosításával, - az ipari parkok szakmai szervezeteinek (IPE, MATTIP) és rajtuk keresztül az ipari parkok fejlesztésében résztvev vállalkozások, szakért k bevonása a feladatok el készítésébe és megvalósításába. Az ipari parkok helyi kezdeményezéssel történ létesülésével együtt járt az egyedi kommunikáció és egyedi marketing tevékenység. A t kebevonás, mint els dleges prioritás a parkokat egymás versenytársává tette, s emiatt késlekedett a parkok hálózattá szervez dése éppúgy, mint együttm ködésük a kommunikáció és a marketing terén. A jöv ben felhasználva a legkorszer bb informatikai technológiát, tekintettel az EU-ban várható verseny e területen való megjelenésére, célul t zve a versenypozíciónk állandó javítását a marketing munkában fokozottan szükséges a parkok együttm ködése éppúgy, mint a parkok tevékenységében legközvetlenebb módon részt vev szervezetek (Magyar Fejlesztési Bank, Regionális Holding, ITD-H, PROMEI, Ipari Parkok Egyesület) közötti koordináció megoldása. Az ipari parkok fejlesztési stratégiájának megvalósítása szükségessé teszi a kormány állásfoglalását, kormányszint feladatterv elfogadását és végrehajtását. Budapest, november

19 1. IPARPOLITIKA - IPARI PARKOK Az ipari parkokat önmagukban nem célszer vizsgálni, csak abban a gazdasági (társadalmi) környezetben, amelyben létrejöttek és fejl dnek. Magyarország iparának fejl dése számos tanulsággal szolgál. Mindenekel tt azzal, hogy ez az ország képes nemzetközi mércével is igen jelent s teljesítményekre. A múlt század elején a nehézipar, az autóipar, a mozdonygyártás, a gyógyszeripar, a villamos gépek és hálózatok terén az európai fejl dés élvonalába tartoztak gyáraink és termékeink. A kés bbiekben azonban nemzetközi pozíciónkat a legtöbb iparágban feladni kényszerültünk. A tervutasításos rendszer évtizedeiben ( között) mind az ipari teljesítmény, mind a szakemberképzés, a humán er források terén a leszakadási trend tartóssá vált. A hatvanas évek végén (a gazdasági reform indítása), illetve a nyolcvanas években a piacgazdaság egyes elemeinek bevezetése (egyéni érdekeltség, kétszint bankrendszer, adórendszer, stb.) eredményeként valamelyest javult pozíciónk, de a termelés hatékonysága, a versenyképesség, a magas min ségi követelményeknek biztonsággal megfelel termékek el állításában hazánk és a fejlett iparral rendelkez országok közötti rést nem sikerült csökkenteni. Kiépült ugyanakkor egy olyan szellemi bázis, amely kvázi tudományos nagyhatalommá emelte az országot (Solla de Price: "Kis tudomány - nagy tudomány"). A nyolcvanas évek közepét l a GDP-b l 2,8-3%-ot fordítottunk kutatásra és fejlesztésre, (csak néhány jelent s gazdasági potenciállal rendelkez ország múlta felül hazánk tudományos teljesítményének fajlagos mutatóit), országos kutatási programjaink révén id ben reagáltunk többek között a számítástudomány, a biotechnológia, a szilárdtest-kutatás korszakváltó fejl désére. A rendszerváltás (1989) után válságos évek következtek. Az ipari teljesítmény 40%- kal, az agrárszféra kibocsátása felére csökkent. Kutatásra és fejlesztésre mind kevesebbet költöttünk: a csökken GDP-n belül az 1987-es szint negyedére esett öt év 15

20 alatt a K+F ráfordítás aránya. Az ipari kutatóbázis (önálló intézetek, fejleszt vállalatok, vállalati kutatóhelyek) nagyobb része megsemmisült. Mindamellett a 90-es évek er feszítései, a piacgazdaság intézményi, jogi és financiális feltételeinek megteremtése esélyt teremtettek arra, hogy a kilencvenes évek közepét l a felzárkózás elkezd djön. Az EU integráció reális cél lett, amely új fejl dési dimenziókat is nyitott az ipar számára Nemzetközi iparfejl dési trendek Az EU-integráció szükségessé teszi, hogy tekintettel legyünk azokra a fejl dési trendekre, melyek a fejlett iparral rendelkez országokban kialakultak. Nyilvánvalóan hazánknak nem szükséges azt az utat végig járni, amit ezen országok az elmúlt évtizedek során bejártak. A fejl désük jelenlegi szakaszában kell az EU intézményekhez való integrációt megvalósítanunk, figyelemmel azokra a trendekre, amelyeket ezen országok fejl désének kihívásai, felmerül problémáikra adott válaszai eredményeznek. Ugyanakkor igen gondosan számba kellett (és kell) vennünk: hol rendelkezünk tartalékokkal, komparatív el nnyel, er s pozíciókkal; az integráció kívánta lehet ségek milyen iparfejlesztési lehet ségeket kínálnak a felzárkózás gyorsítása érdekében. S az informatika nem kínál-e olyan lehet ségeket, amelyek gyökeresen új megközelítéseket is reálissá tehetnek? Az utóbbi mintegy három évtizedes id szak nemzetközi iparfejl dési változásainak tengelyében számos szakért szerint három igen fontos tényez nek volt meghatározó szerepe. Ezek: - az ipari csúcstechnológiák (melyek révén új ipari tevékenységi területek jöttek létre, alapvet en az informatika térnyerésével összefüggésben); - a termel tevékenységhez közvetlenül tartozó szolgáltatások részarányának dinamikus növekedése, (különösen a városi térségekben); - a kis- és középvállalkozások számának, gazdasági szerepének növekedése. 16

21 1.2. Fordizmustól a poszt-fordizmusig Ezek a változások a fejlett t kés országokban a 60-as években jelentkeztek, s a folyamat a 70-es, 80-as években számos válságjelenség kíséretében tet zött. A válság lényege az volt, hogy a tömegtermelés és a tömegfogyasztás összekapcsolására kiépült fordista termelési modell a hatvanas évek végére, a 70-es évek elejére elvesztette bels tartalékait, az új kihívásokra (energiaválság, környezetvédelmi problémák, informatika) már nem tudott megfelel választ adni*. El térbe kerültek a rugalmas rendszerek, mind a társadalmi mechanizmusokban (pl.: döntési rendszer diverzifikálása, demokratizálódás, stb.), mind a gazdaságban (kis sorozat, speciális igények kielégítése a termelésben és szolgáltatásban, stb.). A 80-as években induló új fejl dési szakaszt (poszt-fordista periódust) éppen a rugalmas vonások miatt szokták rugalmas felhalmozási rendszernek is nevezni. Figyelmet érdemel, hogy a jelzett három alapvet en fontos tényez ma az ipari parkok esetében együttesen, szinergikus hatást kiváltva tud jelen lenni. (Az, hogy a szinergia meg is valósuljon, a parkok dönt többségénél el ttünk álló feladat.) A fordizmus és a poszt-fordizmus fejl dési szakaszok közötti különbségek a folyamat lényegét érintik, s átfogják a társadalom és gazdaság egészét az állam szerepvállalásától a térszerkezetek átalakulásáig. Az 1. táblázat ezeket a f bb eltéréseket, felfogásbeli és m ködésbéli különbségeket hivatott érzékeltetni. * Georges Benko: Technológiai parkok és technopoliszok földrajza, 1992, könyv, MTA Regionális Kutatások Központja 17

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Az ipari parkok megjelenése

Az ipari parkok megjelenése Az ipari parkok megjelenése Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés 4 2. Logisztika 5 2.1 A logisztika fogalma és rövid története 5 2.2 A logisztika feladata 6 2.3 A logisztika céljai 6 2.4 A logisztika legfıbb

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

Kkv problémák: eltér hangsúlyok Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

A stratégia jegyében egy jól definiált modellre teszünk javaslatot. Ketts cél vezet bennünket a modell közreadásával:

A stratégia jegyében egy jól definiált modellre teszünk javaslatot. Ketts cél vezet bennünket a modell közreadásával: BEVEZET Az ipari parkok közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiája, különös tekintettel a regionális fejlesztési programokra és az azokhoz kapcsolódó várható EU támogatásokra c. munka egyértelmen jövorientált.

Részletesebben

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét Dr. Lengyel Imre, az MTA Doktora, közgazdász, dékánhelyettes, tanszékvezetı egyetemi tanár, Szegedi

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

Önkormányzati kihívások

Önkormányzati kihívások Önkormányzati kihívások Speciális piac, m ködése kihat a teljes társadalomra és a gazdasági szférára Változó elvek, változó közigazgatási, változó telepítésirányítási koncepciók. Új stratégiák, ügyfélközelség,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették:

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció 2007-2013 Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették: Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH Euroconsulting

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt?

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Az e-business menedzsment több, mint egy újabb oktatás az elektronikus kereskedelemr l. Ha meg akarunk felelni az elektronikus üzletvitel kihívásainak,

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze

Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 100 62 59 65 62 197 225 290 ERFA 54% ESZA 13% KA 33% 0 2000 2001 2002 2003

Részletesebben

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 2/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. május 8. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 1 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén Pályázati lehetőségek az IT területén Előadó: Nagy Tamás tanácsadó 2012. október 2. 1 AGENDA 00 Az Equinox Consulting bemutatása 01 Az Európai Unió által támogatott pályázati lehetőségek 02 Pályázatírással

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A SZERENCSI KISTÉRSÉG

A SZERENCSI KISTÉRSÉG A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2010. ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Részletesebben

6. Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon

6. Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon 159 6. Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon A klaszterek létrejöttének, kialakulásának és fejlődésének, magának

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16.

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. 1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. Tel.: 06-1-461 461-33-00 Az IT Információs Társadalom Kht. segítõ tevékenysége a pályázatok elõkészítésében Farsang Attila regionális irodavezetõ Miskolc, 2004. február

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) Stratégiai program III. Kidolgozó: Operatív program Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova

Részletesebben

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010

SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010 SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010 (TERVEZET) 2007. MÁJUS KÉSZÍTETTE: KÖZÉP-PANNON REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ZRT. Tartalomjegyzék 1. A Gazdasági Program sajátosságai... 4 1.1. Gazdasági

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Megújult módszerekkel az innovációért

Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Megújult módszerekkel az innovációért Megújult módszerekkel az innovációért ELTE Innovációs nap 2012 Bay Zoltán Közhasznú Nonprofit Kft. Slezsák István Ügyvezető igazgatóhelyettes (istvan.slezsak@bayzoltan.hu) Budapest 2012.02.23. A Bay Zoltán

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja II. Stratégiai program Natúrpark Térségfejlesztési Kht. 2002. 1 I.1. Az Őriszentpéteri Kistérség jövőképe. Az őrségi kistérség több

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - 2008. JANUÁR NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek

Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek regionális kutatási periodikus kiadvány, az észak-magyarországi regionális fejlesztés szakmai folyóirata Megjelenik félévenként az MTA Regionális Kutatások Központja,

Részletesebben

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KONSZENZUS BUDAPEST Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei ATIPIKUS MUNKAHELYEK KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANI ALAPJAI Készült a TÁMOP 1.3.1 kiemelt projekt

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS)

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) 2005. június 30. Készült: Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

AZ INNOVÁCIÓS POTENCIÁL MÉRÉSE KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA

AZ INNOVÁCIÓS POTENCIÁL MÉRÉSE KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja workshop 2003. Június 4. AZ INNOVÁCIÓS POTENCIÁL MÉRÉSE KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA BEMUTATKOZÁS 1991. Nemzetközi Technológiai

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.24. COM(2013) 330 final 2013/0171 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Budapest, 2013. augusztus

Budapest, 2013. augusztus 67188 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 154. szám Melléklet az 1666/2013. (IX. 23.) Korm. határozathoz JEDLIK-TERV NEMZETI STRATÉGIA A SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉRE 2013-2016. Budapest, 2013. augusztus

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZL EKEDÉSMÉRNÖ KI ÉS JÁRMŰMÉRNÖ KI KAR Járműmérnöki alapképzési (BSc) szak Budapest 2013 1. A felsőoktatási intézmény neve, címe; BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

TERVEZET. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. tevékenysége. 2007.

TERVEZET. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. tevékenysége. 2007. TERVEZET Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal tevékenysége 2007. évi beszámoló Budapest, 2008. július Dr. Vass Ilona mb. elnök 1 T A R T A L O

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőképe

Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőképe Szeged Megyei Jogú Város Verzió: 1.0 Készítette: Clarity Consulting Kft. Készült: 2016. január 6. 1/47 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 1.1. SZEGED SMART CITY VÍZIÓJA... 5 1.2. A SMART CITY VÍZIÓ

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben