Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója"

Átírás

1 Vas Megyei Közgyűlés Vas Megye Területfejlesztési Kncepciója Helyzetelemzés Készítette: Vital Pr Kft A gazdasági fejezet elkészítésében közreműködött a Pannn Gazdasági Hálózat nvember

2 Tartalmjegyzék 1. Vas megyére értelmezhető külső környezet vizsgálata A megye fejlődésének, társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének aznsítása nemzetközi és hazai szinten Természeti adttságk, természeti erőfrrásk és a környezet állaptának elemzése a. Természeti adttságk (éghajlat, földtan, talajtan, vízrajz, dmbrzat, élővilág) b. A termőföldek területnagyságának és mennyiségének alakulása c. A táj jellemzői d. Természet- és tájvédelem e. Környezeti elemek állapta és az alakulásukat beflyásló fntsabb tényezők f. Szennyezett területek számbavétele g. Felszíni és felszín alatti vízkészletek h. Energiafrrásk i. Vízkárt kzó elemek (árvíz- és belvízveszély, fakadóvíz) és vízkárelhárítással kapcslats helyzetelemzés j. Épített környezet és a kulturális örökség védelme (műemlékek, régészeti lelőhelyek) Gazdasági bázis a. Főbb gazdasági ágazatk, azk fejlődési irányai: mezőgazdaság, erdőgazdálkdás, üdülés, idegenfrgalm, vízgazdálkdás, ipar, szlgáltatás stb b. A gazdaság belső és külső kapcslatai c. A termelési infrastruktúra állapta d. A telepítési tényezők értékelése e. A területi innvációs ptenciál Társadalmi környezet a. Kulturális adttságk, értékek b. Területi identitás, civil aktivitás c. Humán erőfrrásk: demgráfiai szerkezet és prgnózis, fglalkztatási visznyk, humánkapacitásk, jövedelmi visznyk, kisebbségek helyzete; Közlekedési (rszágs és térségi jelentőségű közúti, kerékpárs, vasúti, légi és vízi közlekedés) és kmmunális infrastruktúra: a. Vnalas rendszerek, létesítmények b. Egyéni és közösségi közlekedési megközelíthetőségi visznyk c. Vízellátás d. Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezés e. Energiaellátás f. Hulladéklerakók, hulladékgazdálkdás

3 2.4.g. A települések humán szlgáltató intézményei h. A települések jellemző lakásvisznyai Településhálózati adttságk Településhierarchia A településhálózat területen belüli és kívüli kapcslatai (nemzetközi és nemzeti hálózatk, vnzáskörzetek, agglmerációk) Települések közötti feladatmegsztásk, együttműködések A térszerkezeti elemek aznsítása, a térszerkezet időbeli alakulása, a térségi területfelhasználás váltzásai, tendenciák értékelése Vas megyét érintő tervezési-fejlesztési környezet áttekintése A térséget érintő ágazati kncepciók, területfejlesztési elképzelések és hatálys területi tervek áttekintése A térség területfejlesztési szereplői elképzeléseinek feltárása, a tervezési flyamat partnerségi tervének elkészítése és végrehajtása A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének elemzése A területfejlesztés frrásainak elemzése A területfejlesztés intézményrendszere (szervezet, működés, együttműködés) A területfejlesztés hatéknysága (eddigi eredmények, frrás-aktivitás, az intézmények hatása, hiánysságk) Helyzetértékelés A megye erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és a térséget fenyegető veszélyek aznsítása A megye lehetséges fejlesztési irányainak bemutatása, és ezek alapján a lehetséges cselekvési területek aznsítása

4 1. Vas megyére értelmezhető külső környezet vizsgálata 1.1. A megye fejlődésének, társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének aznsítása nemzetközi és hazai szinten Az alábbiakban összefglalásra kerülnek a főbb glbális flyamatk és várható következményei, hatásai a fejlesztésplitikára a.) Glbális és európai gazdasági és társadalmi flyamatk Európa glbális gazdasági pzíciójának relatív gyengülésének illetve a válságkezelés elhúzódásának kckázata Várható következmény: a fejlesztésplitika számára elérhető közfrrásk csökkenése, a vállalati szférában beruházásk csökkenése. A feldlgzóipari kapacitásk átrendeződése Európából a feltörekvő gazdaságk rszágaiba (pl. Kína, India, Távl-Kelet) flytatódik, ami elsődlegesen a munkaerő-intenzív ágazatkat érinti tvábbra is. A fejlődő feltörekvő gazdaságk vállalatai a feldlgzási flyamat egyre bnylultabb feladatainak megldására képesek és a glbális szállítási költségek tvábbra is relatíve alacsnyak maradnak Várható következmény: a megnő a helyi gazdasági környezet által kínált előnyök - kiemelten a munkaerő képzettségének és a glbális piack elérhetőségének - szerepe a vállalati beruházási döntésekben. Hsszabb távn egyrészt az innvációs képességek erősítésére másrészt a szlgáltatáskat nyújtó beruházásk fgadására, ezek ösztönzésére célszerű felkészülni, miközben a termelékenység fkzása mellet biznytalan a reálbérek növelésének az esélye, sőt erőfeszítéseket kell tenni, hgy az alapvetően bérmunkára építő feldlgzóipari üzemek a megyében maradjanak. A fejlődés innváció-vezérelt jellege megerősödik, az innváció keletkezési helyei elsődlegesen a világgazdaságba integrálódtt vársk és vársi agglmerációk. Az elsődleges innvációt elsődlegesen a plicentrikus várshálózat közvetíti az európai térben. Várható következmény: Egyrészt megnő annak jelentősége, hgy a térség mennyire képes kapcslódni az innvációban élen járó glbális közpntk hálózatáhz (elsődlegesen Bécsen illetve Budapesten keresztül), másrészt hgy önmaga, belső erőfrrásaira támaszkdva, mennyiben képes az innváció helyi szintű generálására illetve a befgadásra és alkalmazásra. Az energiaárak növekedése, az energiafrrásk diverzifikációjára való törekvés, a megújuló energiák részarányának növelésére irányuló plitikák erősödése illetve a megújuló energiák felhasználásának gazdasági és technlógiai lehetőségeinek bővülése Várható következmény: A megye kiváló adttságaira építve eredményesen kapcslódhat be a megújuló erőfrráskn alapuló energiatermelésbe (pl. bi-energia vagy termálvízre alapztt energiatermelés, napenergia felhasználás), másrészt a megye településszerkezetéből adódóan a helyi és térségi összefgásra alapztt energiatermelő kisrendszerek jelentősen hzzájárulhatnak az energiaellátás racinalizálásáhz. Tvábbá törekedni kell az energiafelhasználás mérséklésére, a pazarlás megszűntetésére, így a hulladékenergia megsztására felhasználás céljából. Az infrmációs és kmmunikációs technlógiák (ICT) tvábbi térnyerése, ezen belül a mbiltechnlógiára épülő és üzleti célú alkalmazásk relatíve gyrsabb fejlődése Várható következmény: A megye településszerkezetéből adódóan a technlógiák szelesebb körű használata jelentős mértékben járulhat hzzá a vidéki életminőség javításáhz és a közszlgáltatásk racinális szervezéséhez, javítva ezzel egyrészt a szlgáltatásk költség-hatéknyságát másrészt a települések vnzerejének erősítését mind a laksság, mind a turizmus résztvevői számára. Ennek kapcsán kihívás, hgy az aprófalvas térségekbe is eljussn megfelelő kapacitással a szélessávú internet-hálózat. b.) Nemzeti illetve reginális jellegű gazdasági és társadalmi flyamatk 4

5 A régiók szerepének gyengülése a hazai fejlesztésplitika térségi intézményi kereteiben, ezzel együtt a relatíve elmaradtt keleti területek preferenciájának fennmaradása Várható következmény: Megnőhet az esély arra, hgy a megye relatív elmaradttságát csökkenteni képes, a helyi sajátsságkat a jelenleginél pntsabban, hatéknyabban figyelembe vevő fejlesztésplitikai eszközök kerüljenek kialakításra, ugyanakkr annak kckázata is fennáll, hgy a közpntsító törekvések előtérbe kerülésével a megyére jellemző speciális prblémákat az egységesen közpntilag kialakíttt eszközök (támgatási rendszerek, prjektkövetelmények) csak kis hatéknysággal képesek kezelni. Az elmúlt években érdemben nem csökkent a legfejletlenebb térségek gazdasági-társadalmi elmaradása, az észak-keleti megyékben a legmagasabb tvábbra is a munkanélküliség, ezért a közpnti krmányzat beruházási preferenciájában a kelet-magyarrszági megyék tvábbra is priritást élveznek. Lehetőség Csehrszágtól Hrvátrszág északi részéig húzódó, elsődlegesen az autóiparra támaszkdó közép-európai növekedési zóna (tengely) kialakulására, melynek Vas megye is része. Várható következmény: Szmbathely, Szentgtthárd illetve az autóipari beszállítóknak helyet adó települések (pl. Kőszeg, Jánsháza, Sárvár) megszilárdítják jelenlegi gazdasági pzíciójukat, miközben a sikeres vállalataik révén akár vállalatcsprtn belüli, illetve kisebb új beruházásk helyszínei lehetnek. Ám a lehetőség kihasználásnak alapvető feltétele a megközelíthetőség javulása és a képzett, szabad munkaerő megléte, miközben a gépjárművek iránti keresletnek is élénkülnie kell. Az egészséges életmódra, testi és lelki egészségre való személyes törekvések erősödése, ennek részeként a turizmus aktív, gyógy- és szelíd frmái iránti igény várható erősödése. Várható következmény: Vas megye kiváló adttságkkal rendelkezik a turizmus fejlődő elemeinek tekintetében (gyógy- és termálfürdők, klimatikus környezet), így a fejlesztési frráskat érdemes ezen területek kapacitásainak növelésére frdítani, másrészt pedig lyan fejlesztésplitikai stratégiát érdemes követni, amely fenntartható módn megőrzi a táji, természeti és kulturális örökség vnzerőként kihasználható elemeit és azkat kreatív, újszerű interpretációk mentén mutatja be. A mezőgazdaság és élelmiszer-termelés terén egyrészt a minőségi (ellenőrzött és magas minőségű) termékek iránti kereslet várható lassú emelkedése, emellett az lcsóbb termékek által támaszttt verseny erősödése. Várható következmény: A megyében célszerű a helyi mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek alapanyag-termelésének, illetve feldlgzásának és értékesítésének rendszerét tvábbfejleszteni, erre külső frráskat is felhasználni, annak érdekében, hgy a megye kiváló adttságai és hagymányai a gyakrlatban is kihasználhatóak legyenek. Ezáltal a helyi fgyasztás nagy része a helyben termelt, előállíttt termékek felé frdulhat, ösztönözve új munkahelyek teremtését a térségben. Mindehhez kapcslódhat a kézműves termékek értékesítésének helyben történő, az igényekhez igazdó megszervezése és a helyi fgyasztás ösztönzése. Flytatódik népesség idősebbé válásának tendenciája, ezzel párhuzamsan a népesség kis mértékű fgyása. Várható következmény: Számítani lehet egyrészt a kistelepülések laksságának drámai elöregedésének flytatására, ami a humán ellátó rendszerek racinális, gazdaságilag fenntartható megszervezésének és működtetésének kérdésére irányítja a figyelmet és esetenként a szlgáltatásk újszerű módn való megszervezését kényszerítheti ki, másrészt pedig felveti az elegendő munkaerő rendelkezésre állásának kérdését is. Tvábbá egy-két településen hsszabb távn fennállhat a lakónépesség elfgyásának a veszélye és ez esetben az épített értékeknek, infrastruktúrának újszerű hasznsítási frmáit kell megtalálni,pl. üdülési-rekreációs funkciók. c.) Jellemző környezeti flyamatk Egyértelműen előtérbe kerül a szénalapú vegyületek kibcsátásának csökkentésére irányuló törekvés, ami jellemzően az energiatermelésben és felhasználásban jár jelentős következményekkel: előtérbe kerül a megújuló energiafrrásk használata, illetve a kibcsátás drasztikus csökkentésére irányuló törekvések. Ez utóbbi flyamatk elsődlegesen a közlekedés fejlesztésének trendjeire vannak hatással (pl. a vasúti közlekedés előtérbe kerülése a közúti közlekedéshez képest, közösségi közlekedési módk 5

6 előtérbe helyezése az egyéni közlekedési módkkal szemben,) de igen jelentős hatással van a vársi mbilitás és szélesebb értelemben a vársfejlesztés területeire is. Tvábbi jellemző hatás a fűtési illetve hűtési energia-igény jelentős csökkenésére való igény, mind a köz- lakó és termelő épületek vnatkzásában. Mindezekkel párhuzamsan a fűtési-hűtési rendszerekbe a megújuló energia felhasználására építő új, jelenleg még költséges beruházásk megvalósítása szükséges, amihez napjainkban az állami ösztönzők nélkülözhetetlenek. Megnövekedett fntsságú a környezetvédelmen belül a vízkészlet megóvása, a feszíni és felszín alatti vizek fkztt védelme. Magyarrszág Európán belül kivételesen jelentős vízkészlettel rendelkezik, Vas megye szerepe ezen belül kiemelkedő (felszín alatti termál vizek bősége). A megye számára ezért a fenntartható vízgazdálkdás szintén egy fnts fejlesztési területet jelent. Egyértelműen előtérbe kerül a klímaváltzás hatásaihz való alkalmazkdás kérdése. A megyében a klímaváltzás hatásai elsődlegesen a szélsőséges időjárási helyzetek gyakribbá válásában jelentkeznek, mint pl. hirtelen lefutó árvizek, illetve szárazságk váltgatják egymást. Az erre való felkészülés magában fglalhatja az időben kevésbé egyenletes csapadék-elszlás hatásainak mérséklését, pl. a csapadékvíz-elvezető rendszerek, illetve víztárzók építését, kapacitásainak növelését. A fentebb vázlt flyamatk mellett a megye fejődését jelentősen meghatárzzák az EU és Magyarrszág nemzeti fejlesztésplitikai törekvései és céljai is. Ezeket a Helyzetelemzés 4. fejezete tekinti át. 2. Természeti adttságk, természeti erőfrrásk és a környezet állaptának elemzése1 Éghajlat 2.1.a. Természeti adttságk (éghajlat, földtan, talajtan, vízrajz, dmbrzat, élővilág) A kntinentális éghajlatú megye nyugati része Magyarrszág legcsapadéksabb területe. Az éves átlags csapadékmennyiség a Kőszegi hegységben és az Őrségben meghaladja a 900 millimétert, attól keleti irányba a mennyiség 650 milliméterig csökken. Az évi átlaghőmérséklet 8,5 ºC körüli, az éves napsütéses órák száma Az uralkdó szélirány a megye nyugati felében északi, a keleti felében észak-nyugati. Vas megye az rszág legkiegyenlítettebb klímájú területe. Míg az rszág más részein gyakran csapadékhiány mutatkzik, addig Vas megyében esetenként a vízfelesleg kz prblémákat. Földtan Vas megye területén az egymást követő földtörténeti krk erős szerkezeti tagltságt kztak, amelynek következményeként a megye területe gelógiai értelemben hetergén, ahl földtani jellegükben alapsan elütő tájak helyezkednek el. A megye területét a jó minőségű szénféleségek és a különböző ércek gyakrlatilag teljes hiánya, az építőipari nyersanyagk hatalmas mennyisége és a gazdag hévízkészlet jellemzi. A feltárt hévizek mindegyikének magas az ldtt ásványi anyag tartalma, amelyek jellemzően a klrids, szulfáts, illetve szénsavas típusú nátrium-hidrgénkarbnáts ásvány- vagy termálvizek közé srlhatók. Trny határában a talajfelszín alatt lignitmező terül el, amelynek kitermelését tájvédelmi kkból krlátzták. A megyében bőséges és kiaknázható mennyiségben található természetes CO2 készlet (Répcelak környékén) és gyógyhatású termálvíz. Előbbi fnts vegyipari nyersanyag, utóbbi pedig a megye idegenfrgalmának egyik legfőbb vnzereje. Talajtan A megye talajvisznyai a dmbrzat, a klíma és a növényzet, mint fő talajképző tényezők váltzásait követik, ennek megfelelően váltzats, de összességében gyenge-közepes minőségűek a talajk. A megyének az északi és középső térségei a szántóföldi mezőgazdálkdás számára legjbb adttságú 1 A fejezet Vas megye területrendezési tervéken felhasználásával készült. 6

7 területei. A Rába-síkság csapadéksabb részén gyengébb termőképességű barna erdőtalajk és a rssz vízgazdálkdású, pangóvizes pszeudglejes barna erdőtalajk találhatóak. A Kemeneshát Rába és Zala által közrefgtt nyugati részét a talajtípusk nagybb hmgenitása jellemzi. Az uralkdó talajtípus az agyagbemsódáss barna erdőtalaj.. Vízrajz Vas megye felszíni vizekben és felszín alatti termálvizekben egyaránt gazdag. A terület nagy része a térség legjelentősebb flyójának, a megyében 140 km hsszan húzódó Rába flyó vízrendszeréhez tartzik, de jelentős területet fed le a Zala és a Mura vízgyűjtője. A megye flyóvizei: Rába, Gyöngyös, Pinka, Répce, Marcal, Kerka, Srk és Perint. A megye legjelentősebb tavai: Szajki-tó, Gersekaráti-tó és az Őrségben-Vendvidéken található Vadása-tó, Bajánsenyei-tó, Máriaújfalui-tó, Döröskei-tó. A talajvíz összefüggően és legnagybb bőségben a Gyöngyös-, a Répce- és a Rába-menti nagy tárlóképességű kavicstakarós síkságkn jelentkezik. A rétegvíz az összetett, jelentékeny tárlókapacitású és vastag rétegsrk következtében a megyében mindenütt feltárható, mennyisége aznban területileg váltzó. A megyében található hévízfúrásk közül hőfkuk és vízhzamuk alapján a jelentősebbek: Rábasömjén (81ºC, 70ºC), Vasvár (70ºC), Mesteri (61ºC), Bük (58ºC), Sárvár (45ºC), Brgáta (47ºC), Szmbathely (35ºC), illetve Nádasd és Nagytilaj. Dmbrzat A megye sajáts természeti erőfrrásai közé srlhatók a tájképi értékekben gazdag szubalpin középhegységi és dmbsági tájai, illetve a Kemenesalja és a Marcal-medence bazaltkúpjai. A megye nyugati peremén emelkedő Alpkalja a legnagybb átlagmagasságú taglt középhegységi és dmbsági térszíneket fglalja magába. A Sprn-Vasi síkság helyenként tökéletesen sík felszíne fekszik legalacsnyabban, míg a Kemeneshát taglt dmbsági, illetve hulláms fennsíkszerű felszíne kismértékben környezete fölé magasdik. Élővilág A megye növény- és állatvilága gazdag és skszínű, ahl keverednek a pannn és az alpi flóra és fauna elemei. A természetes növényzet a megye nyugati, határmenti sávjában képez nagybb kiterjedésű, összefüggő területet. Az Alpk hegytömegének közelsége és a nedvesebb klíma érezteti hatását, a legnyugatibb, magasabb térszíneken a zárt összefüggő erdőségek máig fennmaradtak, és a kelet-alpesi flóra- és faunaelemek, társulásk dminálnak. Az rszágs átlagnál hűvösebb és csapadéksabb táj eredeti természetes növénytakaróját jellemzően erdei fenyvesek, bükkösök, zárt tölgyesek, valamint gesztenyeerdők alktják. Az rszágs átlag (20,56%) feletti erdősültségű megye (28,56%) váltzats és színpmpás növényvilága jó életlehetőségeket biztsít a vadak számára. Jelentős értéket képviselnek az élővízflyásk (pl. Rába, Pinka, Kerka) és extenzív gyümölcsösök életközösségei, illetve az arbrétumk, parkk és védett fasrk. 2.1.b. A termőföldek területnagyságának és mennyiségének alakulása 1990 óta 27 ezer ha-ral csökkent a hasznsíttt mezőgazdasági terület nagysága A megyében az elmúlt két évtizedben összesen 27 ezer hektárral csökkent a mezőgazdasági művelés alá vnt területek nagysága: a szántó 13 ezer, a gyep 5 ezer, a kert 8 ezer, a gyümölcsös pedig ezer hektárral lett kisebb (frrás Vas Megyei Krmányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság). Az 1990-től egyik legjelentősebb területhasználat váltztatás a gyepes területeknél következett be, 2000-ig a gyepek ~75%-a megszűnt. Jelentősebb, 10%-t meghaladó csökkenés a megye dél-nyugati, illetve észak-keleti térségében figyelhető meg. A gyepek helyét elsősrban erdők és a beépített területek fglalták el között a megyében az rszágs tendenciáhz hasnlóan csökkent a hasznsíttt mezőgazdasági területek nagysága. A csökkenés mértéke aznban Vas megyében közel 1,5% pnttal erőteljesebb vlt az rszágs átlagnál. Használt mezőgazdasági terület (2000 és 2010.) Terület Éves értékek, ha Váltzás (%) /2000 Vas megye ,42 Országs átlag ,12 7

8 Frrás: T-star, KSH Az rszágs átlagt meghaladó erdősültség A művelési ágakat vizsgálva elmndható, hgy a mezőgazdasági területek művelés alóli kivnása Vas megyében között jelentősen, mintegy 32,5 százalékpnttal meghaladta az rszágs átlagt. A 2000-hez képest eltelt bő évtized alatt jelentős visszaesés vlt tapasztalható a szántó-, szőlő-, gyep-, erdő- és gyümölcsös művelési ágakban között a szántó-, szőlő- és gyepterületek csökkenése Vas megyében az rszágs átlaghz hasnlóan alakult. A legjelentősebb területi visszaesés a gyümölcsösökben következett be, ahl a megyében 10 év alatt 27,5 százalékpnts vlt a visszaesés, miközben az rszágs csökkenés 10 év alatt 1,8 százalékpnt vlt. Az eltűnő gyep, illetve szántóterületek rvására az erdőterületek és a kivett területek növekedtek. Mégis az erdőterületek és művelés alól kivett területek növekedése Vas megyében 5,5, illetve 1,7 százalékpnttal elmaradt az rszágs értékektől. A megye erdőterületeinek nagysága az közötti egyenletes növekedését követően nem váltztt nagyságrendileg. A 2010 évi művelési ágak szerinti megszlási adatkat vizsgálva Vas megyében az rszágs átlagt egyedül az erdősültségi (28,67 %) mutató haladja meg markánsan: a megye összes erdőterülete (erdő- és a fásíttt területek összesen) ha. Az rszágs átlaghz hasnló a szántó- (44,97 %) és kivett területek százaléks értéke (19,68 %). Az rszágs átlagt jelentősen, mintegy 3,36 százalékpnttal alulmúlja a megye gyepterületeinek (4,84 %) adata. Szintén rszágs átlag alatti a gyümölcsös (0,55 %), a szőlő (0,3 %), a nádas- (0,11 %), a halastó- (0,01 %) és kertterületek (0,86 %) aránya Az 1990-es évek elején a 160 ezer hektárs szántóterület 63 százalékán gabnafélékét, 16 százalékán takarmánynövényeket, 14 százalékán pedig ipari növényeket főleg lajnövényt termeltek re a gabnafélék területi részaránya 59 százalékra, a takarmánynövények területe pedig a felére csökkent. Az állattenyésztés háttérbe szrulása miatt a szálas takarmánynövények lucerna, vörös here termőterülete is harmadára zsugrdtt. A feldlgzóüzemek zömének megszűnése után egyre kisebb területen termelnek cukrrépát. Amíg a kilencvenes években a cukrrépa termőterület megközelítette a hektárt, addig 2012-ben alig néhány száz hektárn fglalkznak a termesztésével. A gazdák jelentős része az lajnövényekben találta meg azt az árunövényt, amelyhez Vas megye klimatikus és talajtani adttságai kiválóak és rentábilisan termeszthetők. Ennek megfelelően a repce vetésterülete húsz év alatt megtízszereződött. A naprafrgó vetésterülete közel két évtizede 7 és 9 ezer hektár között ingadzik, és jelentősen nem is növelhető. Sk gazdaságban átálltak a repce-búza-repce vetésfrgóra ben a repce vetésterülete már megközelítette a 20 ezer hektárt, mely területeket sk esetben a szmszéds Ausztria gazdái művelnek meg. A gépi kapacitás zöme ugyan a gabnatermesztést szlgálja, de kiválóan alkalmas a repce és a naprafrgó művelésére is. Vas megyében a Kerekerdő Alapítvány 18 bigazdálkdót tart nyílván, akik zöme az Őrségben, illetve Szmbathely környékén gazdálkdik. 8

9 2.1.c. A táj jellemzői A megye tájtani szempntból hetergén képet mutat, területén 5 középtáj, és ezek részeiként 16 kistáj sztzik. Vas megye legmagasabb térszínű, egyetlen középhegységi területe a Kőszegi-hegység, amelyet erősen taglt felszíne, szubalpin éghajlati jellege, összefüggő erdei fenyvesei, bükkösei és hegyi kaszálórétjei tesznek tájképileg gazdaggá. A hegységet övező hegylábfelszín a Kőszeghegyalja, amelyet a hegységben eredő vízflyásk hrdaléka brít, felszíne enyhén lejtősödő, jbbára tölgyesekkel, kisebb részt lehúzódó fenyvesekkel bríttt elegyengetett síkság, illetve fennsík. A Kőszegi-hegységtől délre emelkedik ki a Vas-hegy tömege. A hegylábfelszín flytatása déli irányban a szubatlanti éghajlati jellegű, helyenként fenyvesekkel, tölgyesekkel bríttt, kavicstakarós fennsík a Pinka-sík, amelyet nagybbrészt szántóként hasznsítanak. A megye nyugati kiszögellését elfglaló Vasi-hegyhát vízben, csapadékban bővelkedő, szubalpin éghajlatú, erősen felszabdalt eróziós-deráziós dmbság. A táj erdősültsége magas, csak a völgytalpakn van mezőgazdasági művelés. Hasnló jellegű a kevésbé taglt Rába-völgy és az rszághatár közt elterülő Felső-Őrség. A Kőszeghegyalja hegylábfelszínétől keletre terül el az a vízflyáskkal sűrűn behálóztt hrdalékkúp-síkság, a Gyöngyös-sík. A patakk mentén a rétek, legelők és ártéri ligeterdők dminálnak. A Gyöngyös síkvidéke a Répce-síkba megy át. A kavicstakarós hrdalékkúp-síkságn képződött barna erdőtalajkn nagybbrészt cseres-tölgyes erdőket, kisebb részt szántókat találunk. A megye középső sávjában húzódik keresztül a Rába-völgy és a Rábai teraszs sík. A flyóhz közeli sávban a réti öntéstalajkn szántók, rét, legelő és ártéri ligeterdők a jellemzőek. A Rába völgyét a nyugati ldaln kísérő Rábai teraszs sík a megye csaknem tökéletesen sík felszínei közé tartzik. Már a Kisalföld része a Kapuvári-sík, amelynek megyébe eső nagybb magasságú déli pereme a Rába által feltöltött tökéletes síkság, ahl a réti öntéstalajkn túlnymóan szántókat, néhl ártéri ligeterdőket találunk. A megye Rába-völgytől keletre elterülő részét csaknem teljesen a Kemeneshát fglalja el. A szubatlanti éghajlati jegyeket mutató Felső-Kemeneshát rövid vízflyásk völgyei által alapsan taglt, kavicstakarós dmbvidék, illetve fennsík. Az Alsó-Kemeneshát alacsnyabb térszínű, elegyengetett felszínű hrdalékkúp síkság. A Kemeneshát Marcal felé lealacsnydó flytatása a Kemenesalja, amelynek teraszs hrdalékkúp síkságát helyenként patakvölgyek teszik váltzatssá. Felszínét nagybbrészt szántók, másutt cseres tölgyes erdők, illetve vízflyásk mentén rétek, legelők brítják. A Marcal völgye ligeterdőfltkkal tarkíttt, túlnymóan szántókkal bríttt alacsnyártér. A megye legdélebbi kiszögellését a Felső-Zalavölgy és a Kerka-vidék északi része fglalja el. A Felső- Zalavölgy teraszs flyóvölgyét a túlnymóan réti talajkn kialakult rétek, legelők, kisebb részt szántók, a magasabb térszíneket erdők uralják. A Kerka-vidék a Zala és a Kerka flyók mellékvölgyei által taglt, szubalpin éghajlati jegyeket mutató dmbvidék, amelyet fenyő és bükk elegyes tölgyesek, illetve szántók brítanak. 2.1.d. Természet- és tájvédelem Vas megyében található természetvédelmi ltalm alatt álló területek: Nemzeti parkk: az Őrségi Nemzeti Park - összterülete ,5 hektár, melyből ,6 hektár esik Vas megye területére; Fertő-Hanság Nemzeti Park 1999 évi bővítés srán váltak a nemzeti park részévé a Répce menti területek, melyek egy része Vámscsalád és Nagygeresd községek területére esik. (Vas megyében található védett területek nagysága 321 ha.) Tájvédelmi körzetek: Kőszegi Tájvédelmi Körzet és a Sághegyi Tájvédelmi Körzet; Természetvédelmi területek: Kőszegi-tőzegmhás láp, Kámni Arbrétum, Sárvári Arbrétum, Szelestei Arbrétum, Körmendi park, Jeli Arbrétum, valamint a Nemesmedvesi emlékhely. Országs átlagnál jóval magasabb a védett természeti területek aránya Országs jelentőségű védett természeti területek aránya jóval meghaladja az rszágs átlagt (9,1%) Vas megyében, az összes terület 14,25 %-a tartzik ebbe a kategóriába. Az elmúlt évtizedekben Európa száms rszágában jelöltek ki védett erdőrezervátumkat, amelyek nagy része váltzats erdőszerkezetű, gazdag és különleges növény- és állatvilággal rendelkezik, és természetes dinamikát mutat. Az erdőrezervátum lyan védett erdőterület, ahl minden emberi tevékenységet végérvényesen beszüntetnek azért, hgy az erdő természetes flyamatai zavartalanul, hsszú távn érvényre 9

10 juthassanak és kutathatóvá, tanulmányzhatóvá váljanak. A hazai hálózatt jelenleg 63 erdőrezervátumból áll, amelyből a megyében az alábbi 4 rezervátum jelölte ki: Hsszú-völgy Erdőrezervátum (Kőszegi-hegység, Velem); területe 145,7 ha (magterület: 38,4 ha); Szabó-völgy (Vasi-Hegyhát, Felsőszölnök); területe 66 ha (magterület: 26,9 ha); Szalafő Erdőrezervátum (Vasi- Hegyhát, Szalafő); területe 97,4 ha (magterület 13,2 ha); Pap-erdő (vasi-hegyhát, Szaknyfalu); területe 42,2 ha (magterület: 20,4 ha). Az EU öklógiai hálózatának részét képező Natura 2000 területek védelmében különösen hangsúlys a hagymánys gazdálkdási módk szerepe, ahl a rezervátumszerű védelem helyett a társadalmi, kulturális, gazdasági és természetvédelmi érdekek összehanglására alapzó megóvás került előtérbe. Vas megye területén található (azt érintő) Natura 2000 területek: Különleges madárvédelmi terület: Őrség; Különleges természet-megőrzési terület: Gyöngyös patak és a kőszegi Alsórét, mely táj gazdaságságát bővíti a nemrégiben átadtt elsősrban árvízvédelmi célú Abért tavak; Kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területek (Vas megyében ~ ha): Marcal-medence, Répce-mente, Ablánc-patak völgye, Gércei tufagyűrű és láprét, Kemenessömjéni cserjés legelő, Kőszegi-hegység, Öregcser, Őrség, Pinka, Rába és Csörnöc-völgy, Ság-hegy, Váti gyakrlótér. A Nemzetközi jelentőségű Vadvizek Jegyzék -ébe Vas megyében a Rába-völgy tarzik, mely kiterjedése ha. Közlejövőben tervezett fejlesztés a Pinka felsőcsatári és prnóapáti szakaszán - a Víz Keretirányelv szerint kidlgztt Vízgyűjtő-gazdálkdási terv által előírt - öklógiai állapt létrehzása, az átjárhatóság biztsítása, rehabilitáció a természetes flyamatk felerősítése segítségével. 2.1.e. Környezeti elemek állapta és az alakulásukat beflyásló fntsabb tényezők Vas megyéről általánsságban elmndható, hgy ssem terhelte számttevő ipari eredetű szennyezés, mivel nem vlt nehézipara és a könnyűipara is a várskban vagy azk mellett összpntsult. A megyében az elmúlt 20 évben főként feldlgzóipari üzemek telepedtek le, melyek új termelőkapacitásainak kialakítása srán fkzttan érvényre juttt a kársanyag-kibcsátás minimálisra szrítása, a környezeti kckázatk alacsny szinten tartása. A nagybb üzemeknek helyet adó vársk (Szmbathely, Körmend, Sárvár, Szentgtthárd, Kőszeg) gazdasági létesítményeitől eltekintve a megye területének levegőminőségét térségi hatású háttérszennyezés nem terheli. Légszennyezés a főutak belterületi, jelentős közlekedési csmópntkban a legjelentősebb A megye légszennyezettségi állapta általánsságban jónak mndható, a mérőhelyek többségén a légszennyező anyagk kncentrációja határérték alatti. Egyes mérőpntkn alkalmanként szálló pr (PM10) és nitrgén-dixid (NO2) tekintetében határérték túllépéseket tapasztaltak, az éves átlagk aznban nem haladják meg a határértéket. A legszennyezettebb értéket jellemzően a frgalmas közlekedési csmópntk adatai mutatják. Szálló pr (PM 10 ) tekintetében a 24 órás határérték túllépések jellemzően a fűtési szeznban figyelhetők meg, de az éves átlagk a határérték alatt maradtak. 10

11 A legnagybb ipari kibcsátók többsége a megyeszékhelyen működik. Ezek közül a jelentősebbek a Falc Zrt. frgácslapgyártó telephelye (pr és nitrgén-xidk), a MÁV Vasjármű Javító és Gyártó Kft. szmbathelyi telephelye (ldószerek), a BPW-Hungária Kft. Körmendi úti telephelye (nitrgénxidk) a Szmbathelyi Távhőszlgáltató Kft. telephelyei (füstgázk) és a Metal Hungaria Hlding Zrt. (ldószerek) telephelye. Szmbathely legjelentősebb kibcsátója a Falc Zrt. frgácslapgyára, amely az elmúlt évek környezetvédelmi beruházásának köszönhetően csökkentette a szilárd szennyezőanyag emisszióját. Vas megyében különösen a nagy közúti frgalmat lebnylító főútvnalak (8, 86-s, 84-es, 87-es) belterületi szakaszai kznak légszennyezési prblémákat, amelyekre az elkerülő utak, illetve a 86-es mentén a már megkezdett gyrsfrgalmi úthálózati fejlesztések jelenthetnek megldást. Törekedni kell arra a jövőben, hgy a jelentős tranzit frgalmat lebnylító főutak kerüljék el a települések belterületeit. Szmbathely közlekedési eredetű légszennyezésének csökkentésében igen jelentős eredményeket hztt a fkzatsan kiépült körgyűrű, mely a csatlakzó hárm rszágs főútvnal frgalmát a vársn kívül vezeti el. Az elkerülő útvnalak ellenére a vársn belüli gépjárműfrgalm növekvő tendenciát mutat. Zajterhelés közlekedési frgalmat kivéve - leginkább zavaró az ipari üzemek, iparterületek és lakóterületek határain A zajterhelés vnatkzásában elmndható, hgy a zajkibcsátási határértékeket a legtöbb termelő- és feldlgzó üzem betartja. A legtöbb zajprblémát az kzza, hgy egyes üzemek a krábbi nem megfntlt településfejlesztések miatt lakóterületekkel határsak, tvábbá már meglévő ipari létesítmények közelében is előfrdult új lakóövezetet kijelölése. Jellemzően lakssági panaszra adhat kt a lakóterületekbe ékelődött kisebb műhelyek zaja, melyet a Felügyelőség egyedi eljárás keretében vizsgál, majd intézkedik. Tvábbi zajterhelés jelentkezik a főútvnalak belterületei szakaszain. Azn esetekben, ahl az elmúlt évtizedben megépültek a települési elkerülő utak (pl. Szmbathely, Sárvár, Vát, Szeleste) a levegő szennyeződés csökkenése mellet a zajterhelés is jelentősen mérséklődött. A Győr-Sprn-Ebenfurti Vasút Zrt. által üzemeltetett Sprn-Szmbathely-Szentgtthárd vasútvnal krszerűsítésével párhuzamsan a dízel vntatást a vnal teljes hsszában felválttta a villams vntatás, ami mind zajvédelmi, mind levegőtisztaság-védelmi szempntból kedvezőbb. Talajvíz szennyeződés kai fenn állnak: csapadékvíz-elevezetések megldatlansága, műtrágya alkalmazása, kmmunális szennyvíz-szikkasztásk Vas megyében az ivóvíz előállítása talajvízből, rétegvízből, parti szűrésű és frrásvízből történik. A vízfgyasztás visszaesése miatt a kiépített vízbázisk bővítése nem szükséges, a víztermelő kapacitásk meghaladják az igényeket. A kitermelt ivóvizek megfelelő kezelése a megyében megldtt. A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségét jelentősen beflyáslja a települések vízellátási és csatrnázttsági szintje és az ebből számítható közműlló nagysága. A közműlló a fejlesztések eredményeként flyamats záródik, 2010-ben Vas megye közműllójának százalékpnts értéke 25,8% vlt, ami enyhén rsszabb a 22,5%-s rszágs értéknél. A települési szennyvíztisztítás szempntjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII. 23.) Krm. rendelet alapján a Balatn vízgyűjtőterületén az alábbi települések vannak a megyében: Csehi, Csehimindszent, Csipkerek, Győrvár, Halastó, Hegyháthdász, Hegyhátszentjakab, Hegyhátszentpéter, Hsszúpereszteg, Ispánk, Kisráks, Miksszéplak, Nagyráks, Olaszfa, Oszkó, Őrimagyarósd, Őriszentpéter, Pácsny, Pankasz, Petőmihályfa, Sárfimizdó, Szaknyér, Szalafő, Telekes, Viszák. A felszíni vizek öklógiai állaptára vnatkzóan általánsan elmndható, hgy nem éri el a jó állaptt. A jó állapt minősítést Sárvár és Vasvár között a Herpenyő éri el, valamint a Rába Sárvártól lefelé eső szakasza, amelyre az erősen módsíttt víztest értékelés is vnatkzik. A vizek szennyezését egyrészt pntszerű szennyező frrásk kzzák, így például a települési szennyvíz és a települési szilárd hulladékk bemsódása. Tvábbi a felszíni és felszín alatti vizekre jelentős diffúz terhelést jelent a krszerűtlen csapadékvíz-elvezetési megldásk miatt keletkező szennyeződésbemsódás és a mezőgazdasági eredetű szennyezés. 11

12 A Rába szennyezésének kckázata az elmúlt évek eredményes lbbi tevékenységének köszönhetően csökkent Összességében megállapítható, hgy a megye területét térségi hatású háttérszennyezés jelenleg nem terheli; ugyanakkr a megye környezeti állapta szempntjából kiemelt jelentősége van az Ausztria területén üzemelő bőrgyárak kzta terhelésnek, ami elsősrban a Rába vízminőségét beflyáslja. Az elmúlt évek sikeres egyeztetéseinek eredményeként az sztrák gyárak ma már tisztítóművekkel csökkentik a szennyezésüket. Az elmúlt évek egyik legjelentősebb környezetvédelmi sikere, hgy úgy tűnik végérvényesen lekerült a napirendről a Szentgtthárdtól néhány száz méterre sztrák területen felépíteni tervezett hulladékégető. 2.1.f. Szennyezett területek számbavétele Vas megyében a különböző engedélyezési eljárásk srán végzett felügyelőségi vizsgálatk alapján évente kb db pntszerű szennyezés kerül feltárásra. A szennyezést kzó anyagk elsősrban lajféleségek, illetve szervetlen anyagk, mely szennyezések leggyakrabban valamilyen szénhidrgén tárlásából vagy szabálytalan hulladéklerakásból, hulladékkezelésből származnak. Nem jelentős a szennyezett területek mérete, a kármentesítés flyamatban van A megyében a krábbi iparsítás hiányából fakadóan speciális vegyi anyagk nem detektálhatók a szennyezett területeken. A tapasztalatk szerint a kimutattt szennyeződések száma jól krrelál egyegy település iparsdásának mértékével, így a megyében Szmbathelyen történik a legtöbb szennyezés feltárása. A felszín alatti vizek védelmében jelentős előrelépésként értékelhető, hgy az elmúlt években a veszélyes anyagk tárlótartályait az üzemeltetők átalakíttták a környezetvédelmi követelményeknek megfelelően. A megyében két helyen történik állami felelősségi körbe eső kármentesítés, illetve a MÁV alprgram keretében flyamatban van a szmbathelyi és a celldömölki vasútállmásk kármentesítése, melyek eredményes lezárásáhz tvábbi évek szükségesek. A megyében az ismert és feltárt szennyezések kiterjedése a szerencsés földtani adttságkból adódóan általában nem jelentősek, a szennyezések kezelhetők. A kimutattt szennyeződések nem jártak lyan hatással, amely miatt a megyében bárhl krlátzni kellett vlna a víz- vagy területhasználatt. 2.1.g. Felszíni és felszín alatti vízkészletek Flyók vízminőségi állapta nagyn hetergén A felszíni víztestek közül jó állapt minősítésű a Herpenyő Sárvár és Vasvár között, valamint a Rába Sárvártól lefelé eső szakasza. A Rába flyó a szentgtthárdi szakasz kivételével többnyire elfgadható minőségű. A Rába a trklati szakasz közelében az xigénháztartás jellemzőit tekintve jó (II. sztályú), a tápanyagháztartást illetően a közepes vízminőségű. Kiemelt jelentőséggel bíró környezeti knfliktus a megyében a Rába habzása, amire 10 évvel ezelőtt figyeltek fel a szentgtthárdiak. A Rába jelentősebb mellékvízflyásai közül a Lapincs, nátrium illetve a Srk-Perint tápanyagk vnatkzásában nagyn szennyezett. A kisvízflyásk vízminőségi állapta nagyn hetergén, a helyi körülményektől függően tiszták, vagy szennyezettek. Az esetek többségében a vízflyásban mért fszfr kncentráció lépi túl a határértékeket. 37 db sérülékeny ivóvízbázis a megyében 1994-ben rszágs prgram indult a stratégiai vízkészletek védelem alá helyezésére. Vas megyében 3 db távlati vízbázis került kijelölésre (Vát, Ikervár, Csákánydrszló). Vas megye területén 35 db előzetesen vagy határzattal kijelölt sérülékeny ivóvízbázis található. A vízbázisk közül a védőterületek meghatárzásra kerültek a nagybb vízműveknél, mint pl.: Bejcgyertyáns-Nyőgér, Bük, Kőszeg Rőti-völgyi, Körmend, Szmbathely Területi Vízmű vízbázisai (Déli, Újperinti, Perenye, Sárdéri, Balgunymi és a Kenézi), Sárvári, Celldömölki vízbáziskn. Bzsk és Velem községek üzemelő sérülékeny ivóvízbázisának (hasadékvízbázis) hidrgelógiai védőterülete 2011-ben került kijelölésre. Jelenleg is flyamatban vannak a munkálatk a Csepregi és Szentgtthárdi vízbáziskn. A közösségi előírásknak megfelelő vízminőség biztsításáhz ivóvízminőség-javító prgram került kidlgzásra. A szlgáltattt ivóvíz vnatkzásában nyilvántarttt minőségi kifgással érintett települések száma Vas megyében: 12

13 arzéntartalm miatt érintett 21 település; ammóniumtartalm miatt érintett 11 település. Jelentős mennyiségű, kitermelhető termál- és gyógyvíz Vas megye kedvező hidrgelógiai adttságainak köszönhetően jelentős mennyiségű, kitermelhető termál- és gyógyvízzel rendelkezik. A megye hévízkészletét a szénhidrgén kutatófúrásk tárták fel. A megye csaknem valamennyi kútja 35ºC-nál melegebb termálvizet szlgáltat. A feltárt hévízkészletek biztsítják a gyarapdó és bővülő fürdők termál- és gyógyvíz igényét. A megyében termálfürdő üzemel Szmbathelyen, Brgátán, Vasvárn és Szentgtthárdn. Gyógyvízzel rendelkező fürdők: Büki Gyógyfürdő, Sárvári Gyógyfürdő, Szelestén a Zsuzsanna Htel és gyógyfürdő, Celldömölkön a Vulkánfürdő (2007-től) és Mesteri fürdő (2008-tól). A megye hatalmas termálvízkészlete, tvábbá a már megfúrt, de elfjttt, jelenleg nem hasznsíttt kutak lehetővé teszik a hévizek nagybb arányú, skldalú hasznsítását, elsődlegesen a gyógyturizmus fejlesztése területén. Fnts megemlíteni, hgy a védett természeti területen található lefjttt termálkutak környékén nem lehet építeni, miközben a termálvíz hasznsítás megtérülését nehezítik a visszasajtlás magas költségei. Ezért célszerű lyan hasznsítási megldáskban gndlkdni, amelyek a termálvizet hőmérsékletétől és szennyezettségi állaptától függően egy kitermelésen belül többféle célra (pl. gyógykezelés, wellness, fűtés, melegházi növénytermesztés, haltenyésztés) hasznsítják. 2.1.h. Energiafrrásk Vas megyében nem üzemel 50 MW kapacitást meghaladó közcélú energiatermelő bázis. Szmbathely térségében a kutatásk srán jelentős kitermelhető lignitvagynt találtak, amely feltárásáhz aznban sem az érintett települési önkrmányzatk, sem a megyei hatóságk nem járultak hzzá. A megye lakssága és egyéb szereplői a lignitre alapztt hőerőmű létesítését sem támgatják. Vas megye déli térségében, a Felső-Zala-völgyben és Hetés térségében a MOL Zrt. a magyar államtól CH kutatási kncessziókat kaptt, ahl jelenleg is flyik a földgáz kitermelése. Bimassza hasznsítás kedvező adttságai A megújuló energiafrrásk közül az rszágs átlag (20,56 %) feletti erdősültségre alapzva (28,67 %) a bimassza nyújthat jelentős hasznsítási lehetőségeket, így az erdőgazdasági hulladékk, a faés bútripari, illetve egyéb növénytermesztési hulladékk, valamint energetikai célból telepített faültetvények biztsíthatnak elegendő mennyiséget, hgy krszerű technlógiával kiválthatóak legyenek: a nagybb kmmunális ktatási, kórházi, egyéb intézményi stb. létesítmények hagymánys energiahrdzói, a vársi távfűtőművek (Szmbathely, Sárvár, Kőszeg, Celldömölk, Körmend, Szentgtthárd, Vasvár), az ipari parkkban, illetve saját telephelyen működő vállalkzásk hő- és villamsenergiaátalakító bázisai. A bimassza kedvező adttságaira alapzva készült el a megye bimassza energiafrrás-hasznsítási javaslata, mely szerint az alábbi települések helyi hőellátását célszerű bimassza bázisn megépíteni, amennyiben a helyi szereplők is támgatják a versenyképes és környezetkímélő megldáskat és ezzel párhuzamsan elősegítve a helyi fglalkztatás bővítést. A javaslatban nevesített települések: északn: Csepreg és Bük térsége; délnyugatn: Csákánydrszló, Nádasd, Hegyháthdász, Őriszentpéter, Kndrfa és Magyarszmbatfa; nyugatn: Szentpéterfa; keleti és dél-keleti térségekben: Bérbaltavár, Nagytilaj, Hsszúpereszteg, Jánsháza és Gérce. Getermikus energia hasznsításában tvábbi lehetőségek vannak 13

14 A megye másik jelentős mennyiségben rendelkezésre álló megújuló energiafrrása a getermikus energia, amelynek többlépcsős hasznsítását (humán erőfrrás-fglalkztatás fejlesztés, gazdasági versenyképesség, életminőség javítás) javaslja a megye területrendezési terve. Vas megye területén a szénhidrgén kutatásk járuléks eredményekén számtalan CH szempntjából meddő kutat fúrtak, amelyek közül több ma is alkalmas termálvíz kitermelésére. A fejlesztéseket egyrészt a működő termálfürdők feltárt szabad kapacitásaira és műszaki bázisaira lehet alapzni, másrészt a megyében elszórtan található lezárt termál kutak, illetve új kúthasznsításk létesítésével lehet megldani. Jelenleg is több lyan prjekt előkészítése zajlik, amely a CH kutatófúrásk termálkúttá történő átépítését célzzák, illetve tervezhető Kisráks, Gersekarát, Magyarszmbatfa, Vasvár, Répcelak- Nick, Celldömölk, Ikervár, Srkplány, Hegyhátszentmártn, Felsőmarác, Bögöte, Győrvár településeken. A flyamatsan emelkedő energiaárak mellett a termálvíz többlépcsős és többcélú energetikai hasznsítása a helyi termálstrandk üzemeltetési költségszerkezetére is kedvező hatással lehet. A vízenergia hasznsításának aránya elméletileg növelhető lenne Vas megyében. A megvalósítás előtt aznban a duzzasztóművek környezeti hatásait vizsgálni szükséges. A területrendezési terv vízerőmű fejlesztési helyként jelöli ki Nick térségét, majd Körmend, Csörötnek, Szentgtthárd és Alsószölnök erőműveinek felújítását, illetve preferálható helyként jelöli ki Csákánydrszló, Mlnaszecsőd, Püspökmlnári és Rum településeket ahl a fejlesztés módját az öklógiai igényekkel összehangltan kell meghatárzni. Szélerőművek létesítési lehetősége a megye északi, keleti tájain Az éghajlati adttságk és az Országs Meterlógiai Intézet által 70 m magasságban végzett szélsebesség mérési eredményei alapján a megye északi és északkeleti, védett területektől távlabb eső részei alkalmasak a szélenergia hasznsítására. A széltérképek a Kőszeghegyaljai kistáj területét, illetve Szmbathely, Celldömölk és Jánsháza térségét jelölik ki a szélerő hasznsítás szempntjából kiváló adttságú területként. A szélenergia hasznsítására a megyében száms helyi kezdeményezés ismert, sőt Vép és Ostffyassznyfa, illetve Ikervár térségében már szélturbinák is üzemelnek. Szélerőművek telepítésének tervezése zajlik Jánsházán, Szmbathelyen, Uraiújfalun, Szelestén, Répceszentgyörgyön, valamint Sárvártól délkeletre és Sitke-Gérce térségében. Napenergia kisléptékű hasznsításának lehetőségei A napenergia hő- és villams energetikai célú hasznsítására inkább lkálisan jelentkezik igény, elsősrban a laksság részéről, illetve az időszaksan hasznsíttt üdülőterületeken, kempingek, szabadidőközpntk, üdülőegyüttesek és tárzótavak térségében. A környezetkímélő napenergia hasznsításával helyi szinten jelentős energia- és költségmegtakarítás érhető el. A megye krszerű energiafelhasználási rendszereinek kialakításában a szláris berendezésekkel kmbinálható bimasszabázisú energiaátalakítási technlógiák jelenthetnek mérhető nagyságrendet. 2.1.i. Vízkárt kzó elemek (árvíz- és belvízveszély, fakadóvíz) és vízkárelhárítással kapcslats helyzetelemzés Vas megye árvízi helyzete szrs összefüggésben van a közvetlenül kapcslódó sztrák vízgyűjtőterületeken történő eseményekkel. Az sztrák területen az éves csapadék mm közötti, ahl a vízgyűjtőterületek jellemzően hegyvidéki jellegűek, ezért a nagy csapadékk után néhány órával megérkezik az árhullám a határ menti településekre. A megyei befgadó vízflyáskban a hirtelen megnövekvő szállítandó vízmennyiségek főleg a völgyekben kznak prblémát, valamint a nem megfelelően karbantarttt mederszakaszknál és mélyvnulatkban. A védekezési feladatk az alsóbb szakaszkn jelentkeznek. Az árvízi védekezést a Rába hárm szakaszán (szentgtthárdi, körmendi és sárvári szakasz) a Nyuduvizig biztsítja. A Rába többi szakaszán, illetve a Gyöngyös-Srk-Perint patak, a Pinka, a Gyöngyös, a Répce és az Arany-patak menti védekezést az érintett települési önkrmányzatk végzik. Részben megvalósult, részben flyamatban lévő árvízvédelmi beruházásk A Rábán Szentgtthárdtól északra megépült a Lapincs árapasztó vápa, amely megldtta a várs és az ipari park védelmét. Csörötnek és Vasszentmihály részére védtöltést építettek. Csákánydrszló, 14

15 Gasztny és Rátót tvábbra is védelemre szrul. A Pinka magyarrszági szakaszán az 1965-ös árvizet követően elvégezték a szükséges mederbővítéseket és kiépültek a veszélyeztetett települések védművei. A Gyöngyös patak árvizei krábban több település belterületét is veszélyeztették, amit a Lukácsházi árvízcsúcs-csökkentő tárzó (Abért-tavak) megépítésével sikerült megnyugtatóan megldani. A Répce mentén szintén az 1965-ös árvíz után történtek jelentős árvízvédelmi fejlesztések. Gór és Bük között megépült a Gór-Bő árvízcsúcs-csökkentő tárzó, illetve tvábbi beruházásk flyamatban vannak, amely biztsítja az alatta fekvő laktt területek árvízvédelmét. A Kerka magasabb vízállása Kercaszmrn és Bajánsenyén kzhat veszélyhelyzetet. A térség árvízvédelme az 1998-as árhullám tapasztalatai alapján egy tárzó építésével ldható meg. A Marcal flyó Vas megyei szakasza nem kz árvízveszélyt. A megye nagybb vízflyásai vízkár elhárítási szempntból rendezettnek tekinthetők, a bel- és külterületi szakaszaik zömmel az évi árvíz után a mértékadó vízhzamra kiépültek. Az időszaks vagy állandó jellegű kisvízflyás medrei aznban a mértékadó csapadékvizek levezetésre alkalmatlan állaptban vannak. Ennek elsődleges ka a rendszeres fenntartás elmaradásából fakadó feliszaplódás és növénybrítttság. Flyamatban lévő árvízvédelmi beruházás: Rába szentgtthárdi szakasz árvízvédelmi fejlesztése. Településeken a csapadék-elvezető rendszerek hiánysságai fkztt ár- és belvízveszélyt jelentenek A vízgazdálkdásról szóló évi LVII. törvény szerint a csapadékvíz elvezető rendszerek kiépítése a helyi önkrmányzatk feladata. Tapasztalatk szerint az önkrmányzatk tekintettel jelentős frráshiányukra a vízelvezető rendszereket nem vagy csak nagyn lassan építik ki (jellemzően állami támgatás felhasználásával). Az időnként szélsőségessé váló időjárási helyzetben a településeken a meglevő csapadékvíz elvezető hálózatk is helyenként elégtelen kapacitásúnak mutatkznak. A nagybb települések csapadékvíz elvezető rendszereinek állapta rendszerint jbb, mint a kistelepüléseké. Sk településen prblémát kz, hgy a krábban egyesített rendszerben kiépült csatrnarendszer a csapadékhullás idején indklatlanul nagy vízmennyiséggel terheli a hidraulikailag kisebb kapacitásúra méretezett szennyvíz-tisztító telepeket. Túlterheltség esetén a kevert víz a záprkiömlőkön keresztül közvetlenül a befgadóba kerül (pl. Szmbathelyen, mintegy 5 helyen). 2.1.j. Épített környezet és a kulturális örökség védelme (műemlékek, régészeti lelőhelyek) Épített örökség értékekben gazdag megye Vas megye rszágs visznylatban a kulturális örökség értékekben gazdagabb megyék közé tartzik. A megye településeinek 73%-a rendelkezett műemlékkel, ami 3%-kal haladja meg az rszágs átlagt. A helyi építészeti értékek fnts identitás tényezői a településeknek, miközben néhány településen (Kőszeg, Szmbathely) a turizmus meghatárzó tényezői. Vas megyében világörökség helyszín, vagy vármánys terület nem található. A megyében az alábbi településeken található jelentősebb műemlék, illetve régészeti lelőhely: Kőszeg, Bzsk, Cák, Csepreg, Bük, Szmbathely, Ják, Sárvár, Körmend, Celldömölk, Vasvár, Szentgtthárd, Hegyhátszentpéter, Őriszentpéter, Szalafő, Szarvaskend. Kőszeg kiemelkedő a műemlékek gazdagsága az 1000 laksra jutó műemlékek száma alapján az rszág 5. műemlékekben leggazdagabb települése. Jellemző a megyében, hgy a műemléképületek többsége vlt uradalmi birtk, kastély épület, amelyek nagy része felújításra és hasznsításra vár a jövőben. Ugyanakkr száms nem védett egykri kastély, uradalmi birtk épület is megtalálható a megyében, melyek magas színvnalú hasznsítása még várat magára. A megyében meghatárzó Cákn, az szkói szőlőhegyen és az Őrségben a váltzats tájba illeszkedő népi építészet emlékei. Az elmúlt években a turisztikai funkcióhz illeszkedve megújult a sárvári Nádasdy-vár, illetve felújítása végéhez közeledik a kőszegi Jurisics-vár. 15

16 Műemlékkel rendelkező települések aránya az egyes megyékben, Frrás: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Történeti települési terület övezete Vas megyében, Frrás: Vas megye területrendezési terve A vársk település-rehabilitációs prgramjai alapvetően a településközpntk megújítására törekedtek, melyek részeként szinte minden vársban megújult a jelentősebb műemlék épületek közvetlen környezete, illetve magukban fglaltak műemlék-épület felújításkat. Vas megyében az alábbi településeken található jelentősebb műemlék, illetve régészeti lelőhely a megye településrendezési terv alapján: Bzsk határában őskri kőeszközökre leltek, de innen indult a római kri Savariát vízzel ellátó vezeték egyik ága is. A faluban római villa maradványaira bukkantak. A község legfntsabb építészeti értéke a vlt Sibrik-kastély és környezete, melyet Árpád-kri alapkra emeltek az 1610-es években. Említést érdemelnek még a Batthyány kastély maradványai, valamint az Árpád kri földvár. Bük legfntsabb építészeti értéke az ófaluban álló Szapáry-kastély együttese. Helyén a XVI. században még megerősített udvarház állt, 1696-ban Felsőbüki Nagy István építtette át krabarkk stílusban. Cákn szabadtéri néprajzi múzeumként látgatható a nylc épületből álló krabeli pincesr. Az épületeket a Savaria Múzeum 1974-ben megvásárlta és helyreállíttatta, majd szőlészeti-brászati kiállítást rendezett be. Celldömölk száms látnivalója és műemléke közül kiemelkedik a Szenthármság tér műemlék együttese. A Nagybldgasszny tiszteletére szentelt barkk stílusú római katlikus plébániatemplm ban épült. Csepreg már a rómaiak idején is laktt vlt, amit száms régészeti lelet és a település északi határában feltárt téglaégető kemence biznyítja. A várs legfntsabb építészeti értékei a XIV. századi eredetű római katlikus templm, a Szentkút káplna és a Bldgasszny (Kálvária) káplna, valamint említésre méltó a Schöller-kastély és a Rttermann-kastély. Hegyhátszentpéter tájháza egyedülálló érték, mivel a környéken valaha általánsan elterjedt festett, faragtt farmzatú lakóházak egyetlen, eredeti helyén fennmaradt példánya. Az épület 1891-ben részben válygból, részben téglából épült. Ják kiemelkedő építészeti értéke az apátsági templm és környéke. A XIII. században építtetett Szent György-templm és a mellette álló Szent Jakab-káplna nemzetközi hírű műemlék, a rmán kri magyar templmépítészet legjelentősebb megmaradt alktása. 16

17 Jánsháza nemzetközileg elfgadtt archelógiai lelőhely. Az itt feltárt urnasírk egy késő brnzkri kultúra, a Jánsháza-Farkasgyepű csprt néven emlegetett temetkezőhelyei. A település legfntsabb értéke az Erdődy-kastély és környezete. Körmend legfőbb nevezetessége a barkk stílusú Batthyány-kastély és környéke. A várkastély megmaradt parkja védelem alatt áll. A látnivalók közül figyelmet érdemel a késő gótikus Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére felszentelt római katlikus templm, a későbarkk refrmátus templm, a negótikus stílusú evangélikus templm, valamint a főtéren álló Heiszig-ház. Kőszeg bővelkedik az egyedülálló műemlékekben. A Várkörrel övezett vársmag rszágs védelem alatt álló műemléki jelentőségű terület. A várs legnevezetesebb műemléke a vár, amelyben Vármúzeum fgadja a látgatókat. A vársmag nevezetes műemléke a Fő téren álló, negótikus stílusú római katlikus templm, valamint a barkk és gótikus jegyeket egyaránt őrző Öregtemplm. A XIV-XV. századi eredetű kőszegi vársháza az rszág legrégebbi, ma is váltzatlan funkcióban működő vársházája. Őriszentpéter fnts látnivalói az archaikus településszerkezetében fennmaradt régi parasztházai. Nevezetes műemléke a Templmszeren álló a rmán kri Szent Péter templm, a vársszeri refrmátus templm, valamint a középkri téglaégető. Őriszentpéter nem csak a néprajzi tájegység, az Őrség közpntja, hanem itt található az Őrségi Nemzeti Park székhelye. Sárvár legismertebb műemléke a XIII-XIV. században kiépített Nádasdy-vár. Szent László királynak szentelt római katlikus templma középkri eredetű, amelynek közelében áll a várs 1535-ben alapíttt isklája. A Hatvany-Deutsch kastély csaknem 10 hektár területű arbrétumát 1802-ben alapíttták. Szalafő az őrségi szórványtelepülések tipikus példája, amely szinte megőrizte hnfglalás kri archaikus településszerkezetét. A dmbhátakra épített szerek majd mindegyikén találunk népi építészeti emléket. Szalafő legfőbb nevezetességei a Pityerszeren található szabadtéri néprajzi gyűjtemény és falumúzeum. Szarvaskend nevezetességei a Királyhegyen és a Sashegyen látgatható védett pincesrk. III. Béla király 1183-ban alapíttta Szentgtthárdt, amikr a Lapincs és a Rába összeflyásánál mnstrt és templmt építtetett a francia cisztercita szerzeteseknek. A várs nevezetessége a Nagybldgasszny templm és mnstr (vlt ciszterci apátság) mnumentális barkk épületegyüttese, valamint az ahhz kapcslódó barkk kert. Említésre méltó a Szentgtthárdi Kaszagyár (ipari műemlék), a Mindenszentek plébániatemplm, a Brenner káplna, valamint a farkasfai vársrész kötényes haranglábja. Szmbathely (Savaria) a Kárpát-medence egyetlen vársa, amely biznyítttan a római alapítástól a mai napig vársként laktt település. A várs elődjét Claudius császár alapíttta Krisztus után 50 körül, majd a római birdalm tartmányi székhelye lett. A település jelentőségét a rajta keresztül haladó Brstyánút adta. A római kr emlékeit az Iseum és környéke rmkertje képviseli, ahl megtekinthető a Brstyánút egy szakasza. A várs a barkk krból száms értékes műemlékkel büszkélkedhet, mint például a székesegyház, a püspöki palta és a környező egyházi épületegyüttes. A székesegyház előtti Templm tér hazánk egyik legszebb barkk tere. A Berzsenyi tér egykr várpiac vlt, melyet a Vármegyeháza és a mellette álló klasszicista kismegyeháza vesznek körül. Említést érdemel a vársi Kiszk épülete, a népfürdő, a múzeum, a dmnksk és karmeliták templma és klstra, valamint az erdei iskla. A hármszögletű Fő tér egyike legszebb vársi tereinknek. Vasvár Vas megye névadó vársa. A régészeti leletek tanúsága szerint a várs területén már a kőkrszak óta élnek emberek. A várs határában található jelentős emlék a földsánc és a római krból származó vaskhók. A vas jelentőségét már a hnfglaló magyark is ismerték, itt alakíttták ki az rszág egyik nagy vastermelő közpntját. A várs legfntsabb műemléke a középkri eredetű barkk Dmnks templm és a klstr, melyek feltételezhetően a régi vár helyén épültek. Említést érdemel a későbarkk temetőhegyi káplna is. 17

18 2.2. Gazdasági bázis 2.2.a. Főbb gazdasági ágazatk, azk fejlődési irányai: mezőgazdaság, erdőgazdálkdás, üdülés, idegenfrgalm, vízgazdálkdás, ipar, szlgáltatás stb. Gazdasági teljesítménye 2010-ben 16%-kal csökkent a hez visznyítva, miközben a gazdasági válság hatása is erősebb vlt a megyére az rszágs átlagnál Vas megye gazdasági teljesítménye 2010-ben 16%-kal csökkent 2000-hez képest, ami jelentősen elmarad az rszágs GDP mintegy 19%-s növekedésétől. Így Vas megyének az rszág gazdasági teljesítményében való részesedése 3%-ról 2,1 %-ra csökkent. A 2000-es évek kiugró teljesítményének ka, hgy a feldlgzóipari külföldi tőke befektetések pl. szentgtthárdi autóipari beruházásk rszágs visznylatban is kiugróan magas értéket képviseltek. Bruttó hazai termék (GDP) 2 Részesedés az rszágs Éves értékek (millió Ft) Váltzás (%) értékből (%) / /2005 Vas megye ,0 2,5 2,1-16% -21% Országs ,0 100,0 100,0 +19% -9% Frrás: T-star, KSH A fenti táblázatból megállapítható, hgy a gazdasági válság jelentősen, az rszágs átlagnál jbban éreztette a hatását a megyében, hiszen a megyei GDP közel 13 %pnttal nagy mértékben esett vissza 2005-ről re mint az rszágs GDP. Egy főre jutó GDP Éves értékek (Ft/fő) Váltzás (Ft) Vas megye Országs Frrás: T-star, KSH A fenti flyamatkat jól szemléleti az egy főre jutó GDP váltzása. Az egy főre jutó GDP Vas megyében 2000-ben az rszágs átlag 115%-a vlt, míg ez a visznylat 2010-re 83%-ra esett vissza. A fenti adatk arra utalnak, hgy Vas megye gazdasága az rszágs átlagnál nagybb mértékben kitett az rszág határn túli gazdasági flyamatkban bekövetkező negatív váltzásknak, illetve a hazai jövedelmek csökkenésével a belső fgyasztása visszaesésének ben a megye vásárlóerőparitásn mért egy főre jutó GDP-je 53%-a vlt az EU 27 tagállama átlagának. 2 A pénzügyi, jövedelmi adatk a hivatals éves infláció mértékével 2010-es értékre krrigálásra kerültek az összehasnlíthatóság érdekében. Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal. Megjegyzés: a térképen az egy főre jutó GDP váltzása 2000 és 2010 között pntatlanul szerepel 18

19 Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritásn (pps) - Vas megye és rszágs átlag Frrás: KSH Vállalati jövedelmeket tekintve megállapítható, hgy 2010-ben az adóztt eredmények is alacsnyabbak vltak a 2000-es évinél, ugyanakkr kiemelendő, hgy 2010-ben a megyei szintű pzitív adózás előtti eredmény 9,7 mrd Ft vlt, szemben a 2005-ös értékhez, amikr is ugyanez az eredmény 29,1 mrd Ft vlt. Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Feldlgzóiparnak az rszágs átlagnál magasabb munkatermelékenysége Az előállíttt személyi és vállalati jövedelmeket együttesen vizsgálva megállapítható, hgy a bruttó hzzáadtt érték 17 %-kal csökkent a megyében 2000 és 2009 között. Ez jelentősen elmarad az rszágs szinttől, ami 16,5%-s növekedést jelez. A megye részesedése az rszágban előállíttt bruttó hzzáadtt rétékből hasnló, mint a GDP esetén. A bruttó hzzáadtt értéknél is hasnló tendencia figyelhető meg, mint a GDP esetén, azaz egyenes növekedés 2005-ig, majd utána flyamats visszaesés, ami döntően a szentgtthárdi kistérség vállalatainak működéséhez kapcslódik. 19

20 Kistérségi szinten megállapítható, hgy a megye gazdaságában a Szmbathelyi térségnek kiemelkedő a dminanciája (55% a megye bruttó hzzáadtt értékének ben). Szmbathely után a srban a Sárvári (16%), Szentgtthárdi (10%) és Celldömölki (8%) kistérség következik. Ez a négy kistérség adta a megye bruttó hzzáadtt értékének a 89%-át 2010-ben. Ugyanakkr 2000-hez képest a legnagybb növekedést az alacsny bázisról induló Őriszentpéteri és Vasvári kistérség érte el, míg visszaesés a fentebb vázlt kk miatt a Szentgtthárdi és a Kőszegi, valamint a Csepregi kistérségben vlt érezhető. Utóbbi két térségben meghatárzó a turizmus, illetve a bérmunka jellegű feldlgzóipar, míg a Kőszeg várs megyei-reginális ellátásra épülő ktatási-intézményi köre fkzatsan visszaszrult. Az alábbi táblázat bemutatja, hgy a laksságaránysan mely térségekben a legnagybb a bruttó hzzáadtt érték. E tekintetben Szentgtthárd az első, míg Szmbathely mellett Sárvár és Celldömölk értéke a kiemelendő, miközben a megye többi térsége a megyei átlag 50%-t sem éri el. Ez a megye gazdaságnak a két részre szakadását jelenti. Fnts kiemelni, hgy nagybb hzzáadtt értékkel rendelkező térségek gazdaságában meghatárzó a feldlgzóipar. Ugyanakkr fnts azt is megjegyezni, hgy a Szmbathelyi körüli kisvársk térségei (Kőszeg, Körmend, Vasvár, Csepreg, Sárvár) közelségük miatt gyakrlatilag egy munkaerőpiact képeznek a megyeszékhellyel. Egy laksra jutó bruttó hzzáadtt érték Kistérség Éves értékek (eft) Váltzás (eft) Celldömölki Csepregi Körmendi Kőszegi Őriszentpéteri Sárvári Szentgtthárdi Szmbathelyi Vasvári Vas megye Országs Frrás: T-star, KSH A feldlgzóiparban előállíttt hzzáadtt értéket vizsgálva megállapítható, hgy a feldlgzóipar megyei szinten az átlagsnál jbban teljesítő ágazat vlt, a megye részesedése e tevékenység kategóriában mindig magasabb vlt, mint az összes hzzáadtt érték kategóriája (2009-ben 3,6%). A munkatermelékenységet meghatárzó, egy fglalkztatttra jutó bruttó hzzáadtt érték Ft vlt 2009-ben, mely érték csupán 77%-a az rszágs átlagnak. A megye termelékenységének a váltzása (21%) alacsnyabb vlt, mint az rszágs átlag. Ugyanakkr kiemelendő, hgy az ipar termelékenysége 2009-re 30 %-kal vlt magasabb az rszágs átlagnál ( Ft egy főre vetített ipari hzzáadtt érték 2009-ben), azaz Vas megye iparának termelékenysége jbb az rszágs átlagnál, miközben vélhetően a többi ágazat teljesítménye elmarad attól. Csökkenő beruházási mérték, nagybb állami szerepvállalás a beruházáskban Vas megyében a beruházásk 2000 és 2010 között az rszágs átlaghz képest nagybb mértékben csökkentek. Míg 2000-ben az rszág összes beruházásából 3,5% vlt Vas megye részesedése, addig 2010-ben csak 2,6%. A beruházásk csökkenő ütemét jelzi az is, hgy 2010-es beruházási érték ( MFt) 81%-a 2000-es beruházási teljesítménynek. Ezzel szemben rszágs visznylatban évi beruházásk 9%-kal haladták meg a évi beruházáskat. 20

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója Vas Megyei Közgyűlés Vas Megye Területfejlesztési Kncepciója Helyzetelemzés Készítette: Vital Pr Kft A gazdasági fejezet elkészítésében közreműködött a Pannn Gazdasági Hálózat 2012. nvember Tartalmjegyzék

Részletesebben

Üi.: Dancsecs Roland Tel. szám: 06-96-516-232

Üi.: Dancsecs Roland Tel. szám: 06-96-516-232 Dr. Szakács Imre úr elnök Győr-Msn-Sprn Megyei Önkrmányzat Győr Árpád u. 32. 9021 Iktatószám: Üi.: Dancsecs Rland Tel. szám: 06-96-516-232 Tárgy: Nyugat-dunántúli Reginális Energia Stratégia és Sprn-Fertőd

Részletesebben

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója Vas Megyei Közgyűlés Vas Megye Területfejlesztési Kncepciója Javaslattételi szakasz II. kötet M U N K A A N Y A G 2013. február Tartalmjegyzék 1. A megye jövőképe... 3 2. A megye célrendszerének bemutatása...

Részletesebben

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója Vas Megyei Közgyűlés Vas Megye Területfejlesztési Kncepciója Javaslattételi szakasz II. kötet 59/2013.(XI.30.) sz. határzattal elfgadtt váltzat 2013. nvember Tartalmjegyzék 1. A megye jövőképe... 3 2.

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 1-1. háttéranyag: Felszíni víztestek kijelölésének felülvizsgálata

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 1-1. háttéranyag: Felszíni víztestek kijelölésének felülvizsgálata Vízgyűjtő-gazdálkdási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarrszági része 1-1. háttéranyag: Felszíni víztestek kijelölésének felülvizsgálata Felszíni víztestek kijelölése Módszertan Vízflyás víztestek felülvizsgálata

Részletesebben

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója Vas Megyei Közgyűlés Vas Megye Területfejlesztési Kncepciója Javaslattételi szakasz II. kötet M U N K A A N Y A G 2014. február Tartalmjegyzék 1. A megye jövőképe... 3 2. A megye célrendszerének bemutatása...

Részletesebben

Felkészülés az éghajlatváltozásra: mit tehetnek a gazdák?

Felkészülés az éghajlatváltozásra: mit tehetnek a gazdák? Felkészülés az éghajlatváltzásra: mit tehetnek a gazdák? Beszámló kistérségi szemináriumról 2011. február 21, Havad község, Mars megye, Rmánia 15 18 óra Bemutatkzó kör A rendezvényen helyi gazdák, vadászk,

Részletesebben

Zala Megye Területfejlesztési Koncepciója

Zala Megye Területfejlesztési Koncepciója Zala Megyei Közgyűlés Zala Megye Területfejlesztési Koncepciója Helyzetelemzés (v.14) I. kötet Készítette: Vitál Pro Kft 2013. július 3. Tartalomjegyzék 1. Zala megyére értelmezhető külső környezet vizsgálata...

Részletesebben

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója Vas Megyei Közgyűlés Vas Megye Területfejlesztési Kncepciója Javaslattételi szakasz II. kötet M U N K A A N Y A G 2014. február Tartalmjegyzék 1. A megye jövőképe... 3 2. A megye célrendszerének bemutatása...

Részletesebben

ESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

ESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS ESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS Nyílt ülésen tárgyalandó. 52/2011.09.08. A határzati javaslat elfgadásáhz egyszerű többség szükséges. Előterjesztés az Esztergm és Nyergesújfalu

Részletesebben

A Közép-Nyírségi Agroipari Park megvalósíthatósági tanulmányterve

A Közép-Nyírségi Agroipari Park megvalósíthatósági tanulmányterve A Közép-Nyírségi Agripari Park megvalósíthatósági tanulmányterve Készült: A Közép Nyírségi Önkrmányzati Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a Prminent Kmmunikációs Bt. által Nyíregyháza, 2008. augusztus

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

Kibocsátás csökkentési Jelentés

Kibocsátás csökkentési Jelentés június8. 09 Kibcsátás csökkentésijelentés APálhalmaiAgrspeciálKft.BigázÜzemEgyüttes VégrehajtásPrjektjének2008.éviteljesítményéről A323/2007.(XII.11.)Krmányrendelet4.sz.mellékleténekkövetelményeialapján

Részletesebben

TANULMÁNY. Az állami kézbe kerülő iskolák energiahatékonysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13.

TANULMÁNY. Az állami kézbe kerülő iskolák energiahatékonysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13. Az állami kézbe kerülő isklák energiahatéknysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13. 2 / 5 BEVEZETÉS Ma szinte minden gazdasági témájú hír a magyar gazdaság bővülésével,

Részletesebben

A nyilvános tér, művészet és társadalom viszonyrendszere

A nyilvános tér, művészet és társadalom viszonyrendszere Oktató: Fleischer Tamás Kurzus: Várs, közlekedés, társadalm A nyilváns tér, művészet és társadalm visznyrendszere Árvay Orslya Szcilógia III. Dlgzatmmal a 2003. március 3-i, A vársi köztérről, a vársi

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A fogyasztói tudatosság növelése. az elektronikus hírközlési piacon

A fogyasztói tudatosság növelése. az elektronikus hírközlési piacon A fgyasztói tudatsság növelése az elektrnikus hírközlési piacn A Nemzeti Hírközlési Hatóság szakmai tájékztató anyaga 2008. szeptember A fgyasztók körébe meghatárzás szerint valamennyien beletartzunk,

Részletesebben

Újhartyán Község Önkormányzata

Újhartyán Község Önkormányzata Újhartyán Község Önkrmányzata Schulcz József plgármester 2367 Újhartyán, Fő u. 21. Tel./Fax: (29)372-133, 372-258, 372-025 Iktatószám:42-3/2013. Ügyintéző: Göndörné Frajka Gabriella, Jegyző elérhetősége:

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Normafa történelmi sportterület rehabilitációja. Részletes megvalósíthatósági tanulmány

Normafa történelmi sportterület rehabilitációja. Részletes megvalósíthatósági tanulmány Nrmafa történelmi sprtterület rehabilitációja Részletes megvalósíthatósági tanulmány Budapest Fővárs XII. kerület Hegyvidéki Önkrmányzat Nrmafa történelmi sprtterület rehabilitációja Megvalósíthatósági

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

Nyugat-dunántúli Operatív Program. Akcióterv vezetői összefoglaló

Nyugat-dunántúli Operatív Program. Akcióterv vezetői összefoglaló Nyugat-dunántúli Operatív Prgram 2. priritás: Turizmusfejlesztés Pannn örökség megújítása Akcióterv vezetői összefglaló 2007. július 25. 1. Priritásk bemutatása 1.1. Priritásk tartalma Priritás, száma

Részletesebben

DDOP 3.1.3/G - 14. Egészségügyi alapellátás fejlesztése

DDOP 3.1.3/G - 14. Egészségügyi alapellátás fejlesztése DDOP 3.1.3/G - 14 Egészségügyi alapellátás fejlesztése Pályázók köre: helyi önkrmányzatk; helyi önkrmányzatk társulásai; helyi önkrmányzatk, önkrmányzati társulásk által létrehztt nn-prfit gazdasági társaságk,

Részletesebben

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV EURÓPA BRÓKERHÁZ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Megfelelési kérdőív

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV EURÓPA BRÓKERHÁZ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Megfelelési kérdőív Üzletszabályzat 6. sz. melléklete EURÓPA BRÓKERHÁZ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megfelelési kérdőív EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Oldal 1 Ügyfél neve: Ügyfélkód: Jelen kérdőív kifejezett

Részletesebben

A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni globális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vonatkozó külügyminisztériumi konzultációs kérdésekre

A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni globális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vonatkozó külügyminisztériumi konzultációs kérdésekre A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni glbális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vnatkzó külügyminisztériumi knzultációs kérdésekre 2013.09.10. A HAND Szövetség az alábbi kérdések megválaszlásában

Részletesebben

Nagyvárosi térségek és regionalizmus Izraelben

Nagyvárosi térségek és regionalizmus Izraelben A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 aznsítószámú Nemzeti Kiválóság Prgram Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támgatást biztsító rendszer kidlgzása és működtetése rszágs prgram című kiemelt

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

SZÉKELY ERIKA. Szaktanácsadás támogatási lehetőségei a VP 2014-2020 időszakában. Kecskemét, 2014. 05.16.

SZÉKELY ERIKA. Szaktanácsadás támogatási lehetőségei a VP 2014-2020 időszakában. Kecskemét, 2014. 05.16. SZÉKELY ERIKA Szaktanácsadás támgatási lehetőségei a VP 2014-2020 időszakában Kecskemét, 2014. 05.16. Hangsúlyban a tudásátadás és az innváció A VP 2014-2020-ban a tudásátadás és az innváció előmzdítása

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Pályázati felhívás az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia

Pályázati felhívás az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia Pályázati felhívás az EGT Finanszírzási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia prgram keretében megjelenő HU-03 ----- jelű Megújuló energiafrrásk fenntartható hasznsításával kapcslats

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia-Románia- Ukrajna Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013

Magyarország-Szlovákia-Románia- Ukrajna Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 EURÓPAI UNIÓ Európai Szmszédsági és Partnerségi Eszköz Magyarrszág-Szlvákia-Rmánia- Ukrajna Határn Átnyúló Együttműködési Prgram 2007-2013 Közös Operatív Prgram Végleges javíttt váltzat, 2008. július 23.

Részletesebben

BUILD UP Skills II. Konferencia 2013. március 8. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

BUILD UP Skills II. Konferencia 2013. március 8. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem BUILD UP Skills II. Knferencia 2013. március 8. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudmányi Egyetem Hujber Drttya Prjektmenedzser, BUSH krdinátr ÉMI Nnprfit Kft. Tartalm ÉMI Nnprfit Kft. bemutatása BUILD UP

Részletesebben

Esztergom Város integrált településfejlesztési stratégiája

Esztergom Város integrált településfejlesztési stratégiája Esztergm Várs integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Prgram Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárskban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

Vas megye Integrált Területi Programja

Vas megye Integrált Területi Programja Vas megye Integrált Területi Prgramja 2014-2020 TERVEZET A megyei gazdaságfejlesztési és településfejlesztési integrált területi prgram tervezéséhez Cím Verzió 1.0 Megyei közgyűlési határzat száma és dátuma

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Prgram Operatív részprgram Végleges váltzat 2014. szeptember Tartalmjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Megvalósítással kapcslats kérdések...

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 56/2013. (XII. 19.) MÖK határzat Tárgy: A Veszprém Megyei Önkrmányzat 2014-2017. évekre vnatkzó stratégiai ellenőrzési tervének és a 2014. évi belső

Részletesebben

Velem községi Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciója

Velem községi Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciója E L Ő T E R J E S Z T É S Velem községi Önkrmányzat Képviselő-testületének 2009. nvember 27-ei testületi ülésére Tárgy: Előterjesztő: Összeállíttta: Melléklet: Velem községi Önkrmányzat 2010. évi költségvetési

Részletesebben

LUDA SZILVIA. sikerül egységnyi anyagból nagyobb értéket létrehozni, gyorsabban nő a GDP, mint az anyagfelhasználás.

LUDA SZILVIA. sikerül egységnyi anyagból nagyobb értéket létrehozni, gyorsabban nő a GDP, mint az anyagfelhasználás. A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS A PAPÍRFELHASZNÁLÁS ALAKULÁSA NÉHÁNY OECD ORSZÁG PÉLDÁJÁN KERESZTÜL Bevezetés LUDA SZILVIA A tanulmány az ök-hatéknyság fgalmának értelmezését bemutatva, felhívja a figyelmet annak

Részletesebben

ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ és TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM KÖZÉPTÁVÚ (2007 2013) PROGRAMFÁZIS

ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ és TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM KÖZÉPTÁVÚ (2007 2013) PROGRAMFÁZIS ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökszféra- Prjekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Prgram Operatív részprgram Egyeztetési váltzat 2014. június Tartalmjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Megvalósítással kapcslats kérdések...

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mkelnk@vpmegye.hu Szám: 02/303-11/2013. ELŐTERJESZTÉS A Veszprém Megyei Önkrmányzat

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Témavezető, projektmenedzser: Jáki Monika vezető tanácsadó. Munkatársak: Fodor Gabriella senior tanácsadó

Témavezető, projektmenedzser: Jáki Monika vezető tanácsadó. Munkatársak: Fodor Gabriella senior tanácsadó Készítette: REevluti Kft. Témavezető, prjektmenedzser: Jáki Mnika vezető tanácsadó Munkatársak: Fdr Gabriella senir tanácsadó Adamik Anna Farkas Sára junir tanácsadó gyakrnk Lektrálta: Fdr Gabriella Budapest,

Részletesebben

TISZAÚJVÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

TISZAÚJVÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TISZAÚJVÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2014. WENFIS Mérnök Irda Kft. Székhely: 2100 Gödöllő, Antalhegyi út 55. Telephely: 2100 Gödöllő, Méhész köz 5. E-mail: inf@wenfis.hu www.wenfis.hu TISZAÚJVÁROS

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

előszó Jelen anyag abudapesti Bevásárló és Tematikus utcák, azaz a BUM projekt jövőjével kapcsolatos elgondolásokat, javaslatokat tartalmazza.

előszó Jelen anyag abudapesti Bevásárló és Tematikus utcák, azaz a BUM projekt jövőjével kapcsolatos elgondolásokat, javaslatokat tartalmazza. 2 0 1 5 előszó Jelen anyag abudapesti Bevásárló és Tematikus utcák, azaz a BUM prjekt jövőjével kapcslats elgndláskat, javaslatkat tartalmazza. Az értekezés minden aspektusában a fgyasztói és visznteladói

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

A KFI Stratégia sarokpontjai és a regionális intelligens szakosodási stratégiák összefüggései Borsi Balázs

A KFI Stratégia sarokpontjai és a regionális intelligens szakosodási stratégiák összefüggései Borsi Balázs A KFI Stratégia sarkpntjai és a reginális intelligens szaksdási stratégiák összefüggései Brsi Balázs Nemzetgazdasági Minisztérium, Innvációs és K+F Fősztály Budapest, 2013. április 3. Az egyetemi-akadémiai,

Részletesebben

Út a munkához program. Kőnig Éva Hajdúszoboszló 2009. június 9-11.

Út a munkához program. Kőnig Éva Hajdúszoboszló 2009. június 9-11. Út a munkáhz prgram Kőnig Éva Hajdúszbszló 2009. június 9-11. Az átalakítás céljai és alapelvei Célk: a segélyezettek munkaerőpiaci pzíciójának javítása, a segélyezés munka ellen ösztönző hatásának mérséklése,

Részletesebben

5CG. számú előterjesztés

5CG. számú előterjesztés Budapest Fővárs X. kerület Kőbányai Önkrmányzat Plgármestere 5CG. számú előterjesztés Bizalmas az előterjesztés 2. mellékletének 2. és 211. melléklete! Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Körösi

Részletesebben

Szentendre Város Önkormányzata INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Szentendre Város Önkormányzata INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarrszági Operatív Prgram Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárskban Integrált Településfejlesztési Stratégiák

Részletesebben

Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ

Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ Baranya Megyei Gyermekvédelmi Közpnt Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ 2009. év Készítette: Illés Tibrné Gazd. Vez. BESZÁMOLÓ 2009. év A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Közpnt 2009. költségvetése az alábbiak

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 1 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY A Magyarrszág-Hrvátrszág Határn Átnyúló Együttmûködési Prgram 2007-2013 (HUHR CBC Prgram) keretében megvalósuló JOINT INDUSTRIAL PARK elnevezésû, HUHR/1001/2.1.4/0004 számú

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyi Esélyegyenlőségi Prgram Biharkeresztes Várs Önkrmányzata 2013-2018. Tartalmjegyzék Bevezetés... 3 A prgram háttere... 3 A prgram céljai... 4 Küldetésnyilatkzat... 5 A település bemutatása... 5 Helyzetelemzés...

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

KÜLTERÜLETEK BIZTONSÁGA 2014-2015

KÜLTERÜLETEK BIZTONSÁGA 2014-2015 KÜLTERÜLETEK BIZTONSÁGA 2014-2015 KIEMELT, POLGÁRŐR BŰNMEGELŐZÉSI PROGRAM PROGRAMINDÍTÓ FÓRUM 2014. február 15. ELFOGADVA: AZ OPSZ 2014. JANUÁR 17-EI ELNÖKSÉGI ÜLÉSÉN HOZOTT, ELN/5/2014. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL

Részletesebben

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA MÓDOSÍTÁS ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA VÉLEMÉNYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ Környezeti értékelés a 2/2005. (I.11.) Krm. rendelet alapján VÁROS TEAMPANNON KFT. 2015. december ÉRD

Részletesebben

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

2013. novemberi jóváhagyás tervezett. 2013. decemberi jóváhagyás tervezett

2013. novemberi jóváhagyás tervezett. 2013. decemberi jóváhagyás tervezett SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ Kerepes Várs flyamatban lévő (egyeztetés alatt álló) településrendezési eszköz módsításairól, és ezek és az Újnnan készülő településrendezési eszközök összefüggéseiről 2013. nvemberében

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A VÁLLALKOZÁSBARÁT ÖNKORMÁNYZAT VÁLLALKOZÓI INFORMÁCIÓS KÖZPONT

A VÁLLALKOZÁSBARÁT ÖNKORMÁNYZAT VÁLLALKOZÓI INFORMÁCIÓS KÖZPONT 02 A VÁLLALKOZÁSBARÁT ÖNKORMÁNYZAT Székesfehérvár Megyei Jgú Várs Önkrmányzata 2006 któberében támgatást nyert az Európai uniós INTERREG IIIC prgram keretében a MODELE prjektben való részvételre, és alprjekt

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

Kockázatkezelési irányelvek

Kockázatkezelési irányelvek Kckázatkezelési irányelvek Az FHB Jelzálgbank Nyilvánsan Működő Részvénytársaság (1132 Budapest, Váci út 20.; a tvábbiakban: Jelzálgbank) a prudens működés érdekében, a kckázatk alacsny szinten tartására

Részletesebben

INFORMATIKAI STRATÉGIA

INFORMATIKAI STRATÉGIA EREDMÉNYEK INFORMATIZÁLÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE (ÁROP 3.d) VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 8200 Veszprém, Óvárs tér 9. INFORMATIKAI STRATÉGIA Készítette: Indikátrk, amelyek teljesítéséhez

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Dáka Község Helyi Építési Szabályzata

Dáka Község Helyi Építési Szabályzata Dáka Község Helyi Építési Szabályzata 1 Dáka Község Önkrmányzat Képviselő-testületének 11/2008. ( XII.17.) rendelete Dáka község Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályzási Tervéről Dáka Község

Részletesebben

BALATONALMÁDI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

BALATONALMÁDI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALATONALMÁDI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS III. KÖTET ELFOGADVA A 207/2012.(IX.27) HATÁROZATTAL Megbízó Balatnalmádi Várs Önkrmányzata Keszey Jáns Plgármester 8220 Balatnalmádi, Széchenyi sétány

Részletesebben

TÁRSADALMASÍTÁSRA SZÁNT VERZIÓ. 2014. június

TÁRSADALMASÍTÁSRA SZÁNT VERZIÓ. 2014. június GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégia TÁRSADALMASÍTÁSRA SZÁNT VERZIÓ 2014. június MEGBÍZÓ: GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 9021 GYŐR, VÁROSHÁZ TÉR 1. GENERÁLTERVEZŐ: ACZÉL

Részletesebben

1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat.

1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat. 1.1.3. Számítógépes infrmációs rendszerek az isklában és a gazdaságban Ismerjen számítógépes katalóguskat és adatbáziskat. A. Alapfgalmak 1. rendszer 2. infrmációs rendszer B. Infrmációs technlógia 1.

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Brsd-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Kncepciója Javaslattételi szakasz II. kötet M U N K A A N Y A G 2013. december Tartalmjegyzék 1. A megye jövőképe... 3 2.

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Hivatalos név: BVK HOLDING Budapesti Városüzemeltetési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Postai cím: Városház u. 9-11. Város/Község: Budapest

Hivatalos név: BVK HOLDING Budapesti Városüzemeltetési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Postai cím: Városház u. 9-11. Város/Község: Budapest I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzési Hatóság Hivatals Lapja TÁJÉKOZTATÓ AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRŐL I.1) NÉV, CÍM ÉS KAPCSOLATTARTÁSI PONT(OK) Hivatals név: BVK HOLDING Budapesti

Részletesebben

L E V E G Ő M U N K A C S O P O R T

L E V E G Ő M U N K A C S O P O R T L E V E G Ő M U N K A C S O P O R T S T R A T É G I A 2 0 1 2 15 Budapest, 2012. május 24. IFUA Nnprfit Partner Közhasznú Nnprfit Kft. H-1119 Budapest Fehérvári út 79. A prjekt megvalósulását az IFUA Hrváth

Részletesebben

I. BEVEZETİ GONDOLATOK

I. BEVEZETİ GONDOLATOK I. BEVEZETİ GONDOLATOK Bács Kiskun megye Területfejlesztési Kncepciójának az elkészítése annak a flyamatnak az egyik fnts állmása, amely a Területfejlesztési Törvény elfgadása után kaptt különösen nagy

Részletesebben

Hivatalos név: BVK HOLDING Budapesti Városüzemeltetési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Postai cím: Városház u. 9-11. Város/Község: Budapest

Hivatalos név: BVK HOLDING Budapesti Városüzemeltetési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Postai cím: Városház u. 9-11. Város/Község: Budapest I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzési Hatóság Hivatals Lapja TÁJÉKOZTATÓ AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRŐL I.1) NÉV, CÍM ÉS KAPCSOLATTARTÁSI PONT(OK) Hivatals név: BVK HOLDING Budapesti

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

A helyi addiktológiai ellátórendszer

A helyi addiktológiai ellátórendszer A helyi addiktlógiai ellátórendszer Priritásk és fejlesztési lehetőségek Misklcn Döntéselőkészítő tanulmány Misklc MJV Önkrmányzata számára 2011. április Az addiktlógiai ellátórendszer fejlesztési lehetőségei

Részletesebben

Kimutatás a Vas megye területén aktiválható melegedőhelyekről

Kimutatás a Vas megye területén aktiválható melegedőhelyekről Kimutatás a Vas megye területén aktiválható melegedőhelyekről Ssz. Település Járás Megnevezés Cím 1. Acsád Szombathelyi járás Mézeskalács Óvoda Acsád, Béke utca 58. 2. Acsád Szombathelyi járás Kultúrház

Részletesebben

Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés

Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés Tanácsadás Pályázatírás Támgatás lehívása Utókövetés Prttípus, termék-, technlógia- és szlgáltatásfejlesztés Gazdaságfejlesztési és Innvációs Operatív Prgram KÓDSZÁM GINOP-2.1.7-15 A pályázati kiírás a

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Bevezető... 1 2. Válaszok és indoklások... 2

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Bevezető... 1 2. Válaszok és indoklások... 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 1 2. Válaszk és indklásk... 2 Budapest Fővárs Vársépítési Tervező Kft. 1061 Budapest, Andrássy út 10. Tel.: 317 3463 1. Bevezető Magyarrszág Krmánya több ízben kifejezte

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

Bevezetés. 1.) Bemutatkozás

Bevezetés. 1.) Bemutatkozás 2007. december 19. Bevezetés A minségirányítási prgram az intézmény minségirányítási rendszerét rögzíti, amely az intézmény vezetése, tanáraink, a pedagógiai munkát segít munkatársaink és partnereink számára

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Megállapodás. Áporka Község Önkormányzata 2338 Áporka, Petőfi S. u. 32. nyilvántartási szám: ÁHT 734774. képviseli: dr. Kovács Tibor polgármester

Megállapodás. Áporka Község Önkormányzata 2338 Áporka, Petőfi S. u. 32. nyilvántartási szám: ÁHT 734774. képviseli: dr. Kovács Tibor polgármester Megállapdás a Dunavarsány, külterület 036/16 hrsz. alatti, valamint Taksny, külterület 099/40 és 0107 hrsz. alatti ingatlankn feltárt talajvízszennyezés kármentesítése, tényfeltárási záró dkumentáció és

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

A duális felsőfokú képzés alapelvei

A duális felsőfokú képzés alapelvei A duális felsőfkú képzés alapelvei 1. A duális felsőfkú képzés definíciója A duális képzés definícióját az Nftv. 108. 1.a. bekezdése tartalmazza. Eszerint duális képzés: a műszaki, infrmatika, agrár, természettudmány

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

Hajdúszoboszló Város Helyi Fenntartható Fejlıdési Terve (Local Agenda 21) kivonat

Hajdúszoboszló Város Helyi Fenntartható Fejlıdési Terve (Local Agenda 21) kivonat Hajdúszbszló Várs Helyi Fenntartható Fejlıdési Terve (Lcal Agenda 21) kivnat Vezetıi összefglaló (Az adatgyőjtés lezárva: 2010. szeptember 1.) A TANULMÁNY KIDOLGOZÁSÁBAN RÉSZTVEVİ SZAKÉRTİK: Barabás Eszter,

Részletesebben