A mészkő, azaz kalcium-karbonát C-on kalcium-oxidra és szén-dioxidra bomlik:

Átírás

1 ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK Az emissziókereskedelem hatásai a német mésziparra Tárgyszavak: emissziókereskedelem; építőanyag. A mészkő bányászata és égetése egyike az emberiség legrégibb iparszerű tevékenységének, amely ma is nélkülözhetetlen és világszerte nagy méretben folyik. A mészkövet Németországban jelenleg a felszínről robbantással nyerik. A nagy vontatókon a központi kőtörőbe szállított darabokat először megtisztítják a szennyezésektől (pl. agyagos részektől), majd a kívánt méretre aprítják, ill. őrlik. A legfinomabb frakciót szitálással vagy mosással távolítják el. A tisztított kőzetet szemcsemérete szerint zúzalékként ( sóder ), őrölve trágyaként értékesítik vagy mésszé égetik. Mészkő és égetett mész A mészkő, azaz kalcium-karbonát C-on kalcium-oxidra és szén-dioxidra bomlik: CaCO 3 CaO + CO 2 (T>900 ) Mészégetésre különféle berendezések: hagyományos, gyűrűs, többaknás aknakemencék, egyen/váltakozó áramú regeneratív, dőlt kettőskemencék, forgó csőkemencék stb. használatosak. A számos típus közüli választást a mészkő tulajdonságai, a rendelkezésre álló, olcsó fűtőanyag, a termék rendeltetése és kívánt minősége határozza meg.

2 A mész felhasználásának %-os megoszlása (2003. évi németországi adatok): vas- és acélipar 40, építőipar 22, környezetvédelem 22, egyéb ágazatok 16. Minden felhasználó más-más minőséget igényel, és mindegyiket csak a megfelelő kemence nyújtja: a mészhomoktégla gyártásában sokkal gyorsabban reagáló mészre van szükség, mint pórusbetongyártáshoz; az ivóvíz előkészítéséhez használt mész az élelmiszertörvény tisztasági rendelkezéseinek van alávetve; az acélgyártás tisztasági követelményei szintén nagyok, mivel itt a mész az érc és a nyersvas szennyezéseinek eltávolítására szolgál. A mészégetéskor felszabaduló, tonnánként 785 kg szén-dioxidot kihajtják a késztermékből ( savtalanítás ) egy részét azonban a mészhabarcs, szilárdulása folyamán a levegőből ismét felveszi, ez az ún. mészkörfolyamat részét képező visszakarbonátosodás. A mészégetés kiemelten energiaigényes művelet: az égetett mész gyártási költségének 40%-át energiára kell fordítani. A mai égetőművek, néhol 85%-ot is meghaladó hatásfokukkal már elérték a műszaki lehetőségek határát. Ugyanez érvényes a folyamat CO 2 -kibocsátására, amelynek jelenlegi átlaga nem csökkenthető tovább. Ez azt jelenti, hogy 1 t mész termelésekor mintegy 1,2 t CO 2 válik szabaddá, ennek kétharmada származik természetesen befolyásolhatatlan módon a kémiai reakcióból, a többi az eltüzelt fűtőanyagból. Az európai emissziókereskedelem A sajátságos európai emissziókereskedelem az országok önkéntes, de szerződésekben rögzített mértékű emissziócsökkentéséből indul ki. Pl. a német ipar az évi klímavédelmi egyezményben 2005-ig vállalt CO 2 -csökkentéséből a mészipar a fajlagosan, azaz a termelt CaO-ra számítva 15%-kal veszi ki a részét (1. ábra). A kibocsátások csökkentésére irányuló egyezményes és hatósági környezetvédelmi szabályozásból eredő nyomásra a vállalatok kétféleképpen reagálhatnak: beruháznak emissziócsökkentő technológiákba (hatékonyságnöveléssel, kisebb CO 2 -kibocsátású vagy alternatív fűtő használatával) vagy megvásárolnak saját kibocsátásra jogosító más cégeknél emissziómentességet igazoló tanúsítványokat.

3 100 CO2/t mészkő, ill. dolomit 1999: 100% önként vállalt cél aktuális csökkenés ábra A CO 2 -emissziónak a fűtőanyag-felhasználással összefüggő csökkenése a német mésziparban Ezeken az összefüggéseken két német jogszabály is nyugszik: az üvegházhatású gázok kibocsátásának kereskedelmét szabályozó törvény (Treibhausgas Emissionshandelsgesetz, TEHG) és a hazai elosztási terv törvénye (Gesetz über den nationalen Zuteilungsplan, ZuG). A mésziparnak, a kimerülő technikai lehetőségek már szinte csak az utóbbi választást hagyják meg. A periódus termelésén alapuló emisszióelosztási terv a német mészipar számára igen kedvezőtlen. Ugyanis egyik fontos ügyfele, az építőipar ezalatt súlyos dekonjunktúrát élt át, miközben magában a mésziparban a bázisidőszak után a nagyobb termelés várható. A továbbiakban az építőipar némi fellendülésére, ezen kívül új szabályozásra lehet számítani, más szektorokban is, így a környezetvédelemben és az útépítésben (mészhidrát használata). Erre a helyzetre alkalmazva a törvényes (ZuG) meghatározásokat 1-es teljesítési tényező a technológiai CO 2 -re 0,9709-es a fűtőanyag- CO 2 -re a német mészkőiparnak a időszakban több mint évi t CO 2 -ről, 2008 és 2012 között 1 Mt-ról szóló tanúsítványa hiányzik (1. táblázat). A 2020-ig kitűzött célt, ti. a CO 2 -kibocsátás 40%-os csökkentését 1990-hez képest az ipar nem tudja elérni. Ha pedig az európai politika megmarad hatályos irányelvei mellett, akkor a jelenlegi számokból kiindulva több mint évi 150 Mt CO 2 -nak megfelelő tanúsítvány fog hiányozni, amennyiben az uniós országok teljesí-

4 teni óhajtják az 1998-as Kiotói Jegyzőkönyvben aláírásukkal vállaltakat. Valószínűtlen, hogy ezt a kínálati hiányt pótolni tudják majd az új belépők. 1. táblázat A mészipar és a nemzeti CO 2 -allokációs terv, Mt (?!) Termelési és emissziós adatok Termelés Technológiai CO 2 Fűtőanyaghoz kötött CO Összes CO Az allokációs terv szerinti technológiai CO fűtőanyaghoz kötött CO Hiányzó mennyiség 355 >1 M Mindeközben a német piacon is verseny alakul ki az iparágak közt a tanúsítványokért (2. ábra), s ezen a piacon a mészipar csekély értékképzésével jelentős hátrányban lesz, az árak iránt kevésbé érzékeny iparágakkal, pl. villamos szektorral szemben (3. ábra). 2,0 1,8 1,6 t CO 2 /t termék 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0,0 cement (fosszilis tüzelőanyag) mész tűzálló tégla kerámia acél nemvasfémek vegyi papír üveg 2. ábra Egyes iparágak CO 2 -intenzitása Németországban, 1999-ben

5 20,0 15,0 kg CO 2 /euró 10,0 5,0 0,0 cement (fosszilis tüzelőanyag) mész tűzálló tégla kerámia acél nemvasfémek vegyi papír üveg 3. ábra Egyes iparágak forgalomra vonatkoztatott CO 2 -kibocsátása (Németország, 1999) Hatások az áralakulásra Az elmúlt években Németországban a verseny nem engedte meg a mészárak emelkedését, ezzel szemben a kibocsátott CO 2 -ra a számítógépes prognózisok (az EU-nál is)10 30 euró/t-s árat jeleznek. Ez, a termelt mész tonnájára számított 1,2 t CO 2 -emisszió mellett euró fajlagos többletnek felel meg, pl. 60 euró/t eladási ár esetén (4. ábra). De meg kell vásárolni az elkerülhetetlen CO 2 -kibocsátásra a tanúsítványokat is (még ha csak átmenetileg terheli is a légkört), feltéve, hogy lesz-e belőlük kellő kínálat. S mindebbe nincsenek beszámítva az esetleges emissziós büntetések: 40 euró/t az első és 100 a második periódusban. Az emissziókereskedelem következményei Az emissziókereskedelem várható hatásai a mésziparra: emelkedő villamosenergia-árak (a mésziparban felhasznált energia 10%-a a villamos energia), eddig ismeretlen méretek és tételek az állami bürokrácia által megkövetelt költségekben (engedélyezési díjak, monitoring stb.), az új kockázatok miatt megnövekedett bankhitelköltségek, csökkenő vállalati rugalmasság és versenyképesség az emissziókereskedelem nélküli országokhoz viszonyítva.

6 t mészre számítva %-ban 2003-as ár 10 euró 20 euró 30 euró 4. ábra A tanúsítványok árának lehetséges hatása a mész árára, 1 t mészre számítva Mivel a mész nélkülözhetetlen termék, a súlyos megszorítások és azok másodlagos hatásai Németországban (és más túlszabályozott országokban is) importkényszert idézhetnek elő. Itt nyilvánvalóan olyan régiók jönnek számításba, ahol nemcsak a hatósági szabályozás lazább, hanem a termelés is több CO 2 kibocsátásával jár együtt. A mész szállításakor elkerülhetetlen szennyezést pedig ráadásként szenvedné el a környezet. Az elmondottak igen negatív összegzése szerint Németországban az ipari CO 2 -kibocsátás emissziókereskedelmének bevezetése óta (?) kereken 10 Mt-val kevesebb a CO 2 -kibocsátás, ami az összes üvegházhatású szénemisszió kevesebb mint 1%-os csökkenésével egyenértékű (és pl. a kínai gazdasági növekedéshez képest szinte észrevehetetlen). S mindehhez életbe lép egy piacgazdasági elemekkel alig enyhített állami termelésirányítási rendszer. Összeállította: Dr. Boros Tiborné von Landsberg, D.: Auswirkungen des Emissionshandels auf die deutsche Kalkindustrie. = ZKG Zement Kalk Gips International, 57. k. 7. sz p Hoenig, V.; Schneider, M.: Auswirkungen eines CO 2 -Emissionshandels auf energieintensive Industriesektoren. = ZKG Zement Kalk Gips International, 55. k. 5. sz p Miner, R.; Upton, B.: Methods for estimating greenhouse gas emissions from lime kilns at kraft pulp mills. = Energy, 27. k. 8. sz p

7 Röviden Az atrazint az EU-ból kitiltották, az USA-ban biztonságosnak fogadják el Az EU-ban érvényes tiltással szemben az USA-ban elfogadott tudományos álláspont szerint az atrazin néven ismert rovarirtó használata biztonságos, legfeljebb békákra lehet ártalmas. Az atrazin a világszerte legelterjedtebb rovarirtó, amelyet 2004-ben száműztek az EU-ból, miután kis koncentrációban kimutatták a talajvízben. Újabb vizsgálatok kapcsolatot véltek felfedezni békák atrazinexpozíciója és nőivarú átalakulása között, de ezt az összefüggést az EPA peszticidszabályozó osztályának szakemberei, kellő bizonyíték hiányában kétségbe vonják. Az elmúlt 40 évben megjelent több száz cikk átnézése után megállapították, hogy az atrazin nősténypatkányokon növeli az emlőrákelőfordulások számát, de ennek emberi relációban nincs jelentősége, mivel a patkányok ösztrogénszintje a korral emelkedik, öregedő embereké viszont csökken. Az EPA-kutatók kockázatbecslés alapján is állítják, hogy a békák feminizálódása nem az atrazin-expozíciónak, hanem a táplálékmegvonás másodlagos hatásának tulajdonítható. Tereptanulmányok során bebizonyították, hogy olykor a legkisebb atrazin-koncentrációjú vizekben találták a legtöbb átalakult békát. Az atrazint genetikailag módosított kukoricának az Egyesült Királyság kormánya által megrendelt évi szabadföldi termesztési kísérleteiben is használták. Kritikusok szerint a GM-kukorica biodiverzifikáló hatása nem érvényesülhet, mivel az atrazin a hagyományos kukorica gyomirtója, s ehhez képest minden helyettesítés elviselhetőbb a vadvilág számára, semlegesítve a GM-növény előnyét. Ez a jelenség gyakran megfigyelhető a szervezet endokrintermelés megzavarására való reagálásakor, amely ez ideig tisztázatlan mechanizmusú, rendellenes hatás/reakció görbét eredményez. Ez próbára teszi azt a toxikológiai gyakorlatot, hogy meg lehet találni a mérgek hatást még nem kiváltó dózisát, s ezt töredékére csökkentve állítani, hogy az expozíció bizonyosan ártalmatlan. (Chemistry and Industry, sz. febr. 7. p.10.)