NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG TANTERVI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEK. Az AM kategóriás járművezető-képző tanfolyamok számára

Átírás

1 NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG TANTERVI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Az AM kategóriás járművezető-képző tanflyamk számára 2015

2 A Nemzeti Közlekedési Hatóságról (tvábbiakban: NKH) szóló 263/2006. (XII. 20.) Krm. rendelet 8. (1) bekezdés ha) és hb) pntjaiban kaptt felhatalmazás alapján az AM kategóriás tanflyam tantervét és vizsgakövetelményeit az alábbiakban határzm meg. Jelen dkumentum az AM kategóriás képzésekre vnatkzó kerettanterv. 3. váltzat Készítette: Nemzeti Közlekedési Hatóság Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal Képzési és Vizsgáztatási Fősztály Hatálys: május 1-től 2

3 Tartalmjegyzék Tartalmjegyzék... 3 I. A képzés célja, feladata, követelményrendszere... 4 A képzéssel kapcslats adatk... 5 II. Óraterv... 6 A. AM kategóriás képzés... 6 III. Általáns módszertani útmutató a képzéséhez... 7 IV. Tantárgyak tantervi és módszertani útmutatója... 8 A. Közlekedési alapismeretek... 8 B. Járművezetés elmélete C. Vezetési gyakrlat - alapktatás D. Frgalmi vezetés - főktatás V. Vizsgakövetelmények A. Az AM kategóriás képzés vizsgatárgyai VI. Vizsgatárgyak vizsgakövetelményei A. Közlekedési alapismeretek B. Járműkezelési vizsga C. Frgalmi vezetés

4 I. A képzés célja, feladata, követelményrendszere A képzés célja Az AM kategóriás tanflyamra jelentkezőket lyan segédmtrs kerékpár-vezetőkké képezni, akik képesek önállóan, biztnságsan, kulturáltan, a szabálykat betartva, a környezetet kímélve közlekedni, és a megszerzett vezetői engedély birtkában járművezetőként szerzett tapasztalataikat felhasználva tvábbfejlődni. A képzés feladata, követelményrendszere A felkészítés keretében mindazn ismeretek, jártasságk és készségek elsajátításának lehetőségét biztsítani, melyek a fenti cél eléréséhez szükségesek, ide értve: a közlekedés zavartalanságának elősegítése érdekében a jgszabályk helyes alkalmazásának az elsajátítását, a közúti közlekedésben rejlő veszélyek felismerését és helyes megítélését, a jármű feletti uralm birtkában a flyamats és biztnságs közúti közlekedést és az esetlegesen kialakuló veszélyhelyzetre a megfelelő módn való reagálást, a közlekedési partnerek különösen a fkzttan veszélyeztettek biztnságának szem előtt tartását, a jármű külön jgszabályban előírt ellenőrzését, a közlekedésbiztnságt veszélyeztető műszaki hiba felismerését és a tvábbhaladás lehetőségéről való helyes döntést. 4

5 A képzéssel kapcslats adatk 1. A képzés megnevezése: AM kategóriás képzés 2. A képzést előíró jgszabályk 2.1. A közúti közlekedésről szóló évi I. törvény 2.2. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általáns szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Krm. rendelet 2.3. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 3. A képzés minimális időtartama Srszám A tanflyam megnevezése Minimálisan kötelező óraszám 1. AM kategóriás tanflyam 26 óra* * Az óraszám előírás az elméleti és a gyakrlati képzés minimálisan teljesítendő óraszámát tartalmazza, amelyben az elméleti képzés tanteremben történő megvalósítása értendő. Az e- learning rendszerű ktatás keretében szervezett tanflyamkn a hallgatók egyéni haladási időigénye határzza meg az egyes tantárgyakra frdítandó időt. 5

6 II. Óraterv A. AM kategóriás képzés Tantárgy típusa Elmélet Gyakrlat Tantárgyak Minimálisan kötelező óraszám Közlekedési alapismeretek 1) 10 Járművezetés elmélete 1) 4 Vezetési gyakrlat alapktatás 4 Vezetési gyakrlat főktatás 6 1) A Közlekedési alapismeretek és a Járművezetés elmélete tantárgyak összes (együttes) óraszáma minimálisan 16 óra, a Minimálisan kötelező óraszám az egyes tantárgyakra minimálisan frdítandó óraszámkat jelölik. A tantárgyak tényleges óraszámait a képző szerv határzza meg az adtt tanulói igények alapján úgy, hgy az egyes tantárgyak minimális óraszámaira és tantárgyak összes (együttes) óraszámára vnatkzó előírásk is teljesüljenek. 6

7 III. Általáns módszertani útmutató a képzéséhez Az igények figyelembevételével a tantervben megjelöltnél nagybb óraszámban is ktathatók az egyes témakörök, az itt szereplő óraszámkat kötelezően előírt minimumnak kell tekinteni. A tanflyam srán figyelembe kell venni az utóbbi évek közlekedési gyakrlatát, a pzitív és negatív jelenségeket, a jellemző közlekedési balesetek kait, a bíróságk állásfglalásait. Törekedni kell, hgy a képzés az értelemre és az érzelemre egyaránt hassn, igazlja, hgy a jgkövető viselkedésnek előfeltétele a szabályk ismerete és annak belátása, hgy ezek a szabályk jók és hasznsak. Az elméleti tantárgyak eredményes ktatásáhz nélkülözhetetlen a váltzats módszerekkel végzett szemléltetés. A videprgramk, falitábla-srzatk, írásvetítő fólia készletek mellett javasljuk egyéb eszközök: mdellek, makettek, metszetek, valós szerkezetek, számítógépes animációk stb. felhasználását. A tanflyamt meghirdető képzőszervek nyújtsanak segítséget az egyéni tanuláshz, adjanak írásbeli tájékztatást a felkészüléshez, amely tartalmazza: az önálló tanulás ajánltt ütemtervét, a tananyag feldlgzásának elősegítését szlgáló tanulás-módszertani tanácskat, a tanuláshz felhasználható segédanyagk (könyv, jegyzet, ellenőrző kérdések) beszerzésének helyeit. 7

8 IV. Tantárgyak tantervi és módszertani útmutatója A tantárgyak felsrlása A. Közlekedési alapismeretek Módszertani útmutató A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM rendelet (KRESZ) szabályzza a közlekedési partnerek közötti együttműködést, valamint a tanúsítandó fntsabb magatartási szabálykat. A szabályismeret tanításának feladata, hgy a tanulók jól érthető ismereteket kapjanak a frgalmban résztvevők jgairól és kötelezettségeiről. A közlekedési szabályk időközben módsulhatnak, illetve ismételten értelmezésre szrulhatnak, ezért fel kell kelteni a hallgatókban az igényt a flyamats önképzésre is. A tananyag megértéséhez nélkülözhetetlen a szemléltetés. A pnts és világs képzetek kialakítása, az utasításk és tilalmak megértése annál mélyebb és maradandóbb, minél több érzékszervet mzgósítunk ennek érdekében. A tantárgy tanításának célja, hgy a tanulók a tanflyam elvégzése után minden helyzetben tudják, hgy a közútn milyen kötelezettségeik vannak és ezek alapján helyesen döntsenek a tvábbi teendőikről. Az egyes fgalmakat, jelzéseket, szabálykat a közlekedés flyamata szerint felépített rendszerben, akkr és tt kell ismertetni, ahl, és amikr arra először szükség van, s mindig csak annyit kell mndani róluk, amennyi az adtt részhez kapcslódik. Így a jgszabály valamely adtt paragrafusában található szabály együttes akár részenként különböző fejezeteknél tárgyalandó, s egy-egy fejezetben a jgszabály különböző paragrafusaiba fglalt szabályk jelenhetnek meg. Tárgyi feltételek Tantermi ktatás esetén a tanflyam létszámának megfelelő tanterem, fali tablók, multimédiás ktatástechnlógiai eszköz vagy vide lejátszó és televíziókészülék vagy számítógéppel és prjektrral (kivetítő berendezés). E-learning rendszerű ktatás esetén a képzésnek megfelelő, tanúsíttt és minősített e-learning keretrendszer és tananyag. Személyi feltételek A tantárgy ktatásáhz szükséges képesítés, végzettség: Közlekedési ismeretek szakn szerzett közúti járművezető szakktatói klevél. Részletes tanterv Az ktatás srán az alább felsrlt ismeretanyagt kell bemutatni. Ismeretanyag A közlekedőkre vnatkzó általáns rendelkezések a közúti közlekedés szabályzásának és a szabályk ismeretének a szükségessége, fgalmak, a segédmtrs kerékpár fgalmkörébe tartzó járművek. alapelvek, szabálykövetés, viselkedés, a hatósághz való viszny, a bizalmi elv, 8

9 a legsérülékenyebb közlekedők (gyermekek, kerékpársk, mzgássérültek) biztnságának védelme, a közútnak és környezetének a védelme, a járművezetés személyi feltételei, a biztnságs vezetésre képes állapt, vezetői engedély, alkhl, kábítószer hatása, vezetéstől eltiltás, a zavarás (a hangjelzés általáns tilalma is), az akadályzás és a veszélyeztetés, a járművezetés átengedése, a járművek közlekedésben való részvételének feltételei, a frgalm irányítására, ellenőrzésére jgsult személyek, a jármű ellenőrzése, rakmány (csmag) elhelyezése, szállítása. Frgalmirányító fényjelző készülékek, közúti jelzőtáblák, útburklati jelek frgalmirányító fényjelző készülékek fajtái, működésük, a jelzőtáblákra vnatkzó közös rendelkezések, útvnaltípust jelzőtáblák, elsőbbséget szabályzó jelzőtáblák utasítást adó jelzőtáblák, tilalmi jelzőtáblák, veszélyt jelző táblák, tájékztatást adó jelzőtáblák, útburklati jelek. Közlekedés segédmtrs kerékpárral mtrs öltözék, kötelező tartzékk, az egyenesen haladó frgalm védelme, a megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó gépjárművek elsőbbsége, óvatsság a figyelmeztető jelzést használó járművekkel szemben, elindulás, a segédmtrs kerékpár kivilágítása, irányjelzés, elsőbbségadás, haladás az útn, jbbra tartási kötelezettség, sebesség; abszlút, relatív sebességhatár, várható akadályk és az azkra figyelmeztető jelzések, sebesség megválasztását meghatárzó tvábbi tényezők, célszerű sebesség, követési távlság, kitérés, előzés, feltételei, iránya, tilalmak, kikerülés, haladás párhuzams közlekedésre alkalmas úttesten, közlekedés buszsávval elláttt úttesten, közlekedés villams pályával elláttt úttesten, segédmtrs kerékpárkra vnatkzó tilalmak, álló járműsrk közötti előrehaladás a fényjelző készülék tils jelzésénél, közlekedés kerékpárútn, kerékpársávn. Keresztező frgalm gyalgsk, kerékpársk, vasúti átjáró, az átjárót előjelző táblák, útburklati jelek, biztsító berendezések, a vasúti pálya megközelítése és az áthaladás, a tvábbhaladást tiltó jelzések, tilalmak, a keresztező villams pálya. 9

10 Útkereszteződés az útkereszteződéshez kapcslható jelzőtáblák, útburklati jelek, elsőbbség az útkereszteződésben, amikr a segédmtrs kerékpárnak elsőbbsége van, és amikr elsőbbségadásra kötelezett a közlekedés más résztvevői részére, bekanyardás, besrlás az útkereszteződés előtt, jbbra és balra történő bekanyardás, a manőver végrehajtásának elsőbbségi szabályai, körfrgalm, jelzése, megközelítése, be- és kilépés, frgalmirányítás, a frgalmirányító fényjelző készülékek, rendőri frgalmirányítás, összefglaló áttekintés az útkereszteződésre vnatkzó előzési és elsőbbségi szabálykról. Megfrdulás a manőver végrehajtásának feltétele, tilalmak. Megállás, várakzás a segédmtrs kerékpár leállítása az úttesten és a járdán, a vnatkzó táblák és útburklati jelek, tilalmak, a mzgáskrlátzttakra vnatkzó szabályk, a szabálytalan elhelyezés miatti elszállítás esetei. Közlekedés laktt területen kívül összefglaló áttekintés az eltérésekről a laktt területen való közlekedéséhez képest. A közlekedés különleges helyzetei közlekedés éjszaka és krlátztt látási visznyk között, az álló járművek kivilágítása, a fényvisszaverő mellény, műszaki hiba, közúti baleset. Másként közlekedve kerti traktrral, kerékpárral, állati erővel vnt járművel, kézikcsival, állatk hajtása, gyalgsan. 10

11 B. Járművezetés elmélete Módszertani útmutató A tantárgy tanításának célja egyrészt a járművezetési gyakrlat közvetlen megalapzása a technikai kezelés, a vezetéstechnika és a közlekedési taktika tárgyköreinek tanításával, másrészt a jelöltek felkészítése lyan helyzetekre, melyeket a járművezetési gyakrlatk srán nem, vagy csak nagyn esetlegesen, véletlenszerűen ismerhetnek meg (például közlekedés különleges körülmények között, veszélyhelyzetek stb.). Mindezekhez megfelelő elméleti alapzás is szükséges, de a fő hangsúlyt a gyakrlatban közvetlenül alkalmazható ismeretekre kell helyezni. Igen lényeges a tantárgy szemléletfrmáló szerepe is. Olyan vnzó közlekedési magatartásmódkat kell megismertetni a tanulókkal, melyek érzelmi alapú elfgadása hsszú távn biztsítja a közlekedési flyamatba való knfliktusmentes beilleszkedését. Tárgyi feltételek Tantermi ktatás esetén a tanflyam létszámának megfelelő tanterem, amely alkalmas a világító- és jelzőberendezések működőképes mdelljének bemutatására, fali tablók, multimédiás ktatástechnlógiai eszköz vagy vide lejátszó és televíziókészülék vagy számítógéppel és prjektrral (kivetítő berendezés). E-learning rendszerű ktatás esetén a képzésnek megfelelő, tanúsíttt és minősített e-learning keretrendszer és tananyag. Személyi feltételek A tantárgy ktatásáhz szükséges képesítés, végzettség: Közlekedési ismeretek szakn szerzett közúti járművezető szakktatói képesítés, vagy Műszaki ismeretek szakn szerzett közúti járművezető szakktatói képesítés vagy annak megfelelő végzettség, vagy Járművezetési gyakrlat szakn szerzett közúti járművezető szakktatói képesítés. Részletes tanterv Az ktatás srán az alább felsrlt ismeretanyagt kell bemutatni. Ismeretanyag A járművezetés emberi tényezői a lelki jelenségek, az életmód szerepe a közlekedésben, az érzékelés, a láthatóság, a szem alkalmazkdása a megvilágítás erősségéhez, látás, látótér, hltterek, az éleslátás mezeje és a perifériás látómező, a távlságk és a sebességek észlelése, hallás, szaglás, tapintás, az egyensúly, a testhelyzet és a testmzgás érzékelése, hideg- és meleg érzékelés, egyéb belső érzékelések. a figyelem fajtái, megsztása, szerepe a közlekedésben, a mérlegelési és döntési flyamat, a reakcióidő, az érzelmek fajtái, szerepük az infrmáció-felvételben, a mérlegelési és döntési flyamatban, az alkalmazkdás, az alkalmazkdás tanulási flyamata, a technikai kezelés és a közlekedési érzék, az alkalmazkdás napi prblémái, elfáradás, alkhl, kábítószer, betegségek, gyógyszerek, dhányzás, az emberi kapcslatk, 11

12 az együttműködő viselkedésmód, a versengő viselkedésmód, a büntető-megtrló viselkedésmód, a félénk-bizalmatlan viselkedésmód, belátás, segítés, együttműködés, önfegyelem. Az egy nymn haladó járművek vezetésének sajátsságai egy nymn haladó járművek vezetőinek védtelensége, sérülések mtrs védőruházat, szerepük A jármű és az út kapcslata járműfizikai alapfgalmak a kerék és a talaj kapcslata a tapadás, a kúszás, víz az útn, vízen futás, szennyeződések az útn, a gumiabrncs típusa és állapta, a kerék terhelése, a tapadóerő felhasználása, a megcsúszás. a gyrsítás a vnóerő és a tapadási erő. lassítás, fékezés a lassítás, fékezés eszközei, a fékezés flyamata, erővisznyk a fékező járműnél, a tengelyterhelés váltzása, a menetstabilitás alakulása, a kerekek megcsúszása, a féktávlság és a követési távlság. ütközés az ütközéskr keletkező erő, bukósisak, teendők ütközéskr. kanyardás, ldalszél, brulás ldalerők, kúszás, csúszás, a kanyarvétel módja, nymvnala, sebessége, fékezés kanyarban, megcsúszás, brulás, magatartás megcsúszáskr, bruláskr. emelkedő, lejtő, bukkanó az erők alakulása, veszélyek. A jármű vezetése elindulás előtti tennivalók ruházat (ruha, cipő, kesztyű), bukósisak, szemüveg, a jármű ellenőrzése (világító- és jelzőberendezés, krmány, gumiabrncs, visszapillantó tükör, fék, elsősegélynyújtó felszerelés). a járművezetés alapjainak elsajátítása a jármű mzgatása, középső támaszra emelése, ldaltámaszra döntése, helyes ülési helyzet megkeresése, a mtr beindítása (hideg és meleg mtrnál), elindulás, megállás, 12

13 elindulás emelkedőn, sebességváltás, fékezés, kikerülés, mtrzás könnyű terepen, földútn, szükségindítás (betlással és lejtőn való legurulással). A frgalmban a közlekedési partnerek kapcslat a közlekedési partnerekkel, a gyakribb közlekedési partnerek jellemzői. a frgalmi rend a frgalmi rend elemei, a tájékzódást nehezítő körülmények, szempntk és alapelvek. frgalmi műveletek áthaladás útkereszteződésen, áthaladás kijelölt gyalgs-átkelőhelyen, kanyardásk, sávváltztatás, előzés. közlekedés különleges körülmények között éjszaka és rssz látási visznyk között, télen és rssz útvisznyk között. adalékk az önálló közlekedéshez váratlan akadály, lemndás az elsőbbségről, közlekedés emlékezetből, tájékzódás térképről, csmópntk, nymvnalak, útvnaltervezés. Veszélyhelyzetek a veszélyhelyzet fgalma és kai külső és belső kk, szabályszegés és baleset. a veszély felismerése a dynmen, veszély és infrmáció. a veszély elhárítása a megelőzés, a menekülés, a kisebbik rssz választása. váratlan események fékhiba, gumidefekt, padkára futás. balesetek és tanulságaik közlekedési balesetek elemzése. Üzemanyag-takaréksság műszaki tényezők a mtr és tartzékainak állapta. környezeti tényezők terhelés, útburklat, dmbrzat, légellenállás, időjárás, frgalm. vezetéstechnikai tényezők hidegindítás, gyrsítás, sebességváltás, hegymenet, lejtmenet, megállás. A környezetvédelem alapjai a környezetkársító hatásk 13

14 elkerülhetetlen, elkerülhető (sár felhrdás, szemetelés); környezetkársítás menet közben kipufgógázk, zaj, rádiófrekvenciás sugarak, pr; környezetkársítás elkerülésének lehetőségei karbantartáskr tanklás, lajcsere, járműmsás, akkumulátr csere, hűtőflyadék csere, gumicsere. 14

15 C. Vezetési gyakrlat - alapktatás Módszertani útmutató A segédmtrs kerékpárvezető-képzés legfntsabb s egyben leginkább balesetveszélyes része a gyakrlati képzés. A képzés srán ügyelni kell arra, hgy a jármű feletti uralmat, a biztnságs és balesetmentes közlekedést a tanulók a lehető legkisebb veszélyeztetettség mellett sajátítsák el. Az alapktatás srán a tanulók a jármű biztnsági ellenőrzését, technikai kezelését, a jármű feletti uralmat sajátítják el. A biztnsági ellenőrzés elsajátításáhz szükséges segédlet a jármű kezelési útmutatója, melynek használatában a tanulóknak jártasságt kell szerezniük. Öltözék a vezetési gyakrlat ktatása srán: szakktató (amennyiben a szakktató segédmtrs kerékpárral mutatja be a feladatkat): bukósisak, szemüveg (a bukósisak kialakításától függően), prtektrs hsszúnadrág (nadrágba vagy nadrágra illeszthető térdprtektrral) és prtektrs dzseki (dzsekibe vagy dzsekire illeszthető könyök- és gerincprtektrral), prtektrs kesztyű, magas szárú zárt cipő vagy csizma, tanuló: bukósisak, szemüveg (a bukósisak kialakításától függően), prtektrs hsszúnadrág (nadrágba vagy nadrágra illeszthető térdprtektrral) és prtektrs dzseki (dzsekibe vagy dzsekire illeszthető könyök- és gerincprtektrral), prtektrs kesztyű, magas szárú zárt cipő vagy csizma, elől-hátul T" betűvel elláttt számztt, vagy tanulóként eltérő színű tanulómellény. Az alapktatás srán a szakktató egyidejűleg maximum 3 fő tanulót ktathat. A tanulócsprtk megtervezése srán ügyeljenek arra, hgy a közel azns képességű tanulók kerüljenek közös csprtba. A gyakrlati képzés megkezdése előtt célszerű meggyőződni a jelölt kerékpárzási tudásáról. A képzésnek személyre szabttnak kell lennie, a tantervben felsrlt feladatk mellett a legváltzatsabb rávezető gyakrlatk alkalmazása is szükségessé válhat. Minden fglalkzásn, a technikai kezelési és manőverezési feladatk gyakrlásának megkezdése előtt, a szakktató felügyelete mellett minden tanuló ellenőrizze a segédmtrs kerékpár biztnsági berendezéseit. Szakktató a feladatkat mutassa be, és csak ezután gyakrltassa a tanulóval. A tanulók csak az egyes feladatk helyes, pnts végrehajtása után léphetnek tvább és kaphatják meg a következő feladatt. Tárgyi feltételek AM kategóriába tartzó kétkerekű jármű, amelynek legnagybb tervezési sebessége a 25 km/órát meghaladja, de nem több mint 45 km/óra, a mtr hengerűrtartalma nem nagybb 50 cm 3 -nél vagy a mtr legnagybb haszns mtrteljesítménye nem több 4 kw-nál, a feladatk végrehajtására alkalmas méretű (min. 7 x 100 m-es, vagy egy 20 x 40 m- es) és kialakítású gyakrlópálya az alábbi jellemzőkkel: frgalm elől elzárt terület, szilárd burklat (aszfalt, betn), mely időjárástól függetlenül, a burklat defrmációja nélkül alkalmas a feladatk gyakrlására, az adtt feladatk kijelöléséhez szükséges darabszámú kúppal, ill. pallóval, 15

16 legyen alkalmas a gyakrlást egyidejűleg végzők számának figyelembevételével az előírt feladatk biztnságs végrehajtására, kulturált WC és kézmsási lehetőség. Személyi feltételek A tantárgy ktatásáhz szükséges képesítés, végzettség: Járművezetési gyakrlat szakn szerzett közúti járművezető szakktatói képesítés és érvényes B kategóriás vezetői engedély (a december 1. napját megelőzően szerzett Járművezetési gyakrlat szaks képesítéssel rendelkező személynek legalább két éve érvényes, kezdőnek nem minősülő B kategóriás vezetői engedéllyel kell rendelkeznie). Részletes tanterv Az ktatás srán az alább felsrlt ismeretanyagt kell bemutatni. Ismeretanyag A mtrkerékpár felépítése, a futómű és a krmányszerkezet a mtrkerékpár felépítése, főbb szerkezeti egységek a futómű a vázszerkezetek, az első és a hátsó kerék felfüggesztése, a rugózás, a lengéscsillapító, a kerekek és a gumiabrncsk, a futómű ellenőrzése és karbantartása, a környezetvédelmi szempntk. a krmányszerkezet felépítése és ellenőrzése. A fékberendezések feladata, hatósági előírásk, a kerékfékszerkezetek (db- és tárcsafék), a mechanikus és hidraulikus üzemi fékberendezések felépítése és működési elve, az ldalkcsi fékezése, a fékberendezések ellenőrzése és karbantartása. A mtrk és segédberendezéseik a mtrk felépítése és működése a mtrk szerkezete, az Ottó-mtrk működési elve, többhengeres mtrk. a mtr kenése a mtrlajk tulajdnságai, keveréklajzás, szivattyús lajzás, az lajzási rendszerek ellenőrzése és karbantartása, környezetvédelmi szempntk. a hűtés a vízhűtés és karbantartása, a léghűtés és karbantartása. a mtr üzemanyag-ellátása ejtő tartálys-, injektrs-, elektrms benzinszállítás, benzinszűrő, 16

17 a keverékképzés, a karburátr működési elve (üresjárati, indító-berendezés), a karburátr ellenőrzése és karbantartása, légszűrő, kipufgó-berendezés, környezetvédelmi szempntk. Az erőátviteli berendezés feladata, a tengelykapcsló működése, a sebességváltómű, a kerék meghajtása (lánc, kardán, brdásszíj), az erőátviteli berendezések ellenőrzése és karbantartása. A villams berendezések az akkumulátr szerkezete, ellenőrzése és karbantartása, az áramfejlesztők feladata, a villams gyújtóberendezések (akkumulátrs, mágneses) működése, karbantartása és beszabályzása, a vezetékhálózat (vezetékek, kapcslók, biztsítók), a világítóberendezés működése (távlsági és tmpíttt fényszórók, helyzetjelző lámpák, rendszámtáblát megvilágító lámpa, ködlámpa), a jelzőberendezések működése, előírásk (féklámpa, irányjelző és hangjelző berendezések), környezetvédelmi szempntk. Jármű biztnsági ellenőrzése gumiabrncsk, krmányberendezés, világító- és fényjelző berendezések, fékberendezés. Elindulás előtt a segédmtrs kerékpár mzgatása, a segédmtrs kerékpár felállítása középső kitámasztóra, a helyes ülési pzíció megkeresése. A mtr beindítása előkészületek a mtr beindításáhz, a mtr beindítása, leállítása, a mtr kezelő-berendezései működtetésének gyakrlása álló mtrú, középtámaszra felállíttt járművön. Elindulás és megállás együtt járás a segédmtrs kerékpárral, (lassú menet csúsztattt kuplunggal), elindulás, haladás I. sebességi fkzatban, megállás, az üres sebességi fkzat megkeresése alapjáratn működő álló segédmtrs kerékpár mellett. Járdaszegély felhajtás 90 -s szögben 5-10 cm magas járdára, gerendára vagy ékre. 17

18 Lassúmenet keskeny flysóban lassú menet 1 m széles flysóban, vagy 30 cm széles pallón (maximális sebesség 1 m/s). A járműirányítása kanyardás, megfrdulás, haladás előre kijelölt nymvnaln a tanpálya adttságainak figyelembevételével (ajánltt nym-vnalak: kör, nylcas, szlalm). Sebességváltás felkapcslás, visszakapcslás fékezéssel, fékezéssel és fkzatkihagyással. Fékezési gyakrlatk fékezés lábfékkel, fékezés kézifékkel, fékezés mindkét fék-kel, megállás adtt pntnál. féktávlságn belül lévő akadály kikerülése, Irányjelzés irányjelzés karral vagy irányjelzővel. Kanyardás kanyardás a segédmtrs kerékpár megdöntésével. Összetett fékezési feladatk 18

19 szakaszs fékezés, pillanat megállás, intenzív fékezés km/h sebességről fékezve (a fékút nem lehet több 12 m- nél), féktávlságn belül lévő akadály kikerülése, Elindulás emelkedőn Önálló menetek szabálys elindulás, megállás irányjelzéssel, kanyardás jbbra kis- és balra nagysugarú íven. Frgalmi vezetést elősegítő manőverek gyakrlása előzés, sávváltás, útkereszteződés megközelítése, lassítósáv, gyrsítósáv. 19

20 D. Frgalmi vezetés - főktatás Módszertani útmutató A főktatás egységébe a frgalmi vezetés feladatai tartznak. A feladatk ez esetben is egymásra épülnek, de a feladatk srrendjét itt skkal inkább beflyáslják a tanulók képességei és a helyi frgalmi sajátsságk, mint az alapktatásnál. Öltözék a vezetési gyakrlat ktatása srán: szakktató (amennyiben a szakktató segédmtrs kerékpárral, vagy mtrkerékpárral kíséri a tanulót): bukósisak, szemüveg (a bukósisak kialakításától függően), prtektrs hsszúnadrág (nadrágba vagy nadrágra illeszthető prtektrral) és dzseki (dzsekibe vagy dzsekire illeszthető könyök- és gerincprtektrral), prtektrs kesztyű, magas szárú zárt cipő vagy csizma, láthatósági mellény, tanuló: bukósisak, szemüveg (a bukósisak kialakításától függően), prtektrs hsszúnadrág (nadrágba vagy nadrágra illeszthető prtektrral) és dzseki (dzsekibe vagy dzsekire illeszthető könyök- és gerincprtektrral), prtektrs kesztyű, magas szárú zárt cipő vagy csizma, elől-hátul T" betűvel elláttt számztt, vagy tanulóként eltérő színű tanulómellény. A főktatás srán egy szakktató egyidejűleg a tanulókat segédmtrs kerékpárral, mtrkerékpárral, vagy gépkcsival kísérve maximum 2 fő tanulót ktathat. A gépkcsival történő kísérés esetén, a gépkcsin a mtrs ktatásra utaló jelzést el kell helyezni. Segédmtrs kerékpárral, mtrkerékpárral való kísérés esetén a szakktató először a tanulók előtt haladva mutassa be egy-egy frgalmi helyzet helyes megldását. Majd a tanulók egymást váltva vezetik a csprtt és így gyakrlják a frgalmi feladatkat. A vezetési gyakrlat főktatási részét a szakktató a tanuló részére akkr taníthatja, ha meggyőződött arról, hgy a tanuló rendelkezik a segédmtrs kerékpár kezelésének a közúti frgalmban történő részvételhez szükséges magabiztssággal. Tárgyi feltételek AM kategóriába tartzó kétkerekű jármű, amelynek legnagybb tervezési sebessége a 25 km/órát meghaladja, de nem több mint 45 km/óra, a mtr hengerűrtartalma nem nagybb 50 cm 3 -nél vagy a mtr legnagybb haszns mtrteljesítménye nem több 4 kw-nál, a feladatk végrehajtására alkalmas közúti környezet. Személyi feltételek A tantárgy ktatásáhz szükséges képesítés, végzettség: Járművezetési gyakrlat szakn szerzett közúti járművezető szakktatói képesítés és érvényes B kategóriás vezetői engedély (a december 1. napját megelőzően szerzett Járművezetési gyakrlat szaks képesítéssel rendelkező személynek legalább két éve érvényes, kezdőnek nem minősülő B kategóriás vezetői engedéllyel kell rendelkeznie). Részletes tanterv Ismeretanyag Haladás gyér frgalmú védett útvnaln, flyamats vezetés gyakrlása sebességváltásk, a sebességfkzatk megválasztása, 20

21 iránytartás, sebességtartás magasabb sebességnél, a tekintet irányítása, a jelzőtáblák, útburklati jelek figyelése, a közlekedési partnerekhez való alkalmazkdás, a jó együtt-működés kialakítása. Haladás gyér frgalmú mellékútvnaln, áthaladás egyenrangú útkereszteződéseken egyenesen, jbbra, balra, elsőbbségadásk, különös tekintettel a gyalgskra. Haladás különböző útvnalakn közepes frgalmban ráhajtás főútvnalra, védett útra, jbbra, balra, lehajtás főútvnalról, védett útról jbbra, balra, gyalgs-átkelőhely megközelítése, áthaladás, haladás frgalmirányító fényjelző készülékkel elláttt útkereszteződéseken, közlekedés vasúti átjáróban, egyirányú frgalmú útn, körfrgalmban. Haladás közepes frgalmú útn, technikai és manőverezési feladatk életszerű gyakrlása megállás a járdaszegély mellett, beállás járművek közé, megfrdulásk. Haladás frgalmas fő- és mellékútvnalakn kikerülés, előzés, áthaladás gyalgs-átkelőhelyen, ráhajtás védett útvnalra. Haladás villams pályával elláttt útn (ha lehetséges) besrlás, keresztezés, ldaltávlság. Haladás frgalmas útvnalakn, közlekedés egyirányú utcában és szttt pályás úttesten besrlás, sávváltás, kanyardásk, kikerülés, előzés, várakzás, követési távlság. Haladás menetrend szerint közlekedő autóbuszk és trlibuszk által is használt sűrű, nagy frgalmú útvnalakn Autóbusz, trlibusz követése, megközelítése megállóban és kikerülése, megelőzése, BUSZ sáv használata elindulásának segítése, kanyardás autóbuszsávról. Haladás párhuzams közlekedésre alkalmas úttesten (jelölt és jelöletlen sávk esetén) jbbra tartás, sávtartás, sávváltás, 21

22 gyalgs-átkelőhely megközelítése, áthaladás. Haladás lejtőn, emelkedőn (hegyvidéki utakn, ha lehetséges) elindulás, megállás, a sebesség megválasztása és tartása. Közlekedés laktt területen kívül, kerékpársávn, kerékpárútn Haladás frgalmas útvnalakn Az eddigi feladatk összetett gyakrlása szakktatói instrukciók és infrmációk fkzats csökkentésével, fkzódó tanulói önállósággal. Haladás csúcsfrgalmban Önálló vezetés sűrű frgalmban, a közlekedési előrelátás, a partnerismeret és a defenzív taktika fejlesztése. Haladás frgalmirányító jelzőlámpákkal elláttt útvnalakn zöldhullám, előrelátó sávválasztás. 22

23 V. Vizsgakövetelmények A. Az AM kategóriás képzés vizsgatárgyai Vizsgatárgy típusa Elmélet Gyakrlat Vizsgatárgyak Közlekedési alapismeretek Járműkezelési vizsga Frgalmi vezetés Vizsgatárgy fajtája Számítógépes elméleti vizsga Gyakrlati vizsga Gyakrlati vizsga 23

24 VI. Vizsgatárgyak vizsgakövetelményei A vizsgatárgyak felsrlása A. Közlekedési alapismeretek A vizsga követelményei A vizsga teljesítéséhez egy 25 kérdésből álló számítógépes, feleletválasztós tesztet kell sikeresen megldani. A vizsga időtartama 25 perc, kérdésenként 1 perc a rendelkezésre álló idő. Az elérhető maximális pntszám 35 pnt, melyből a sikeres vizsgáhz legalább 30 pntt kell elérni. A vizsga ismeretanyaga A vizsga ismeretanyag megegyezik az AM kategóriás tanflyam Közlekedési alapismeretek, Járművezetés elmélete című tantárgyainak ismeretanyagával. A vizsgáztatás személyi feltételei Közúti járművezetői vizsgabiztsi képesítés. A vizsgáztatás tárgyi feltételei A vizsgát az NKH elnöke által előzetesen jóváhagytt számítógépes elméleti vizsgateremben lehet lebnylítani. A vizsgáztatás egyéb feltételei A vizsgára bcsátás feltétele az AM kategóriás tanflyam igazlt elvégzése. 24

25 B. Járműkezelési vizsga A vizsga követelményei A járműkezelési vizsga célja annak megállapítása, hgy a vizsgázó az alapktatás eredményeként rendelkezik-e a segédmtrs kerékpár biztnságs közlekedéséhez szükséges ellenőrzési ismeretekkel, tvábbá a segédmtrs kerékpár technikai kezelésében és a manőverezési feladatk végrehajtásában eljuttt-e a jártasság szintjére. Öltözék a járműkezelés vizsgán: tanuló: bukósisak, szemüveg (a bukósisak kialakításától függően), prtektrs hsszúnadrág (nadrágba vagy nadrágra illeszthető prtektrral) és dzseki (dzsekibe vagy dzsekire illeszthető könyök- és gerincprtektrral), prtektrs kesztyű, magas szárú zárt cipő vagy csizma. A vizsgázónak a közúti közlekedés szabályaiban előírt elindulás előtti ellenőrzéseket végre kell tudni hajtania a segédmtrs kerékpárn, annak szerkezeti felépítését a feladatk megldásáhz szükséges mértékig ismernie kell. A vizsgázónak a segédmtrs kerékpárral való elindulás előtt fel kell ismernie a közlekedésbiztnsággal összefüggő meghibásdáskat. A vizsgázónak rendelkeznie kell a frgalmi ktatás megkezdéséhez szükséges jármű feletti uralmmal. A vizsgabizts a feladatk végrehajtási módjából állapítja meg, hgy a vizsgázó eljuttt-e a jártasság szintjére. A vizsgabizts a feladatk végrehajtását tárgyilagsan, azn a szinten értékeli, ami a vizsgázótól az alapktatást követően elvárható. A feladatk végrehajtása srán kitámasztó lábnak el kell fgadni a gyárilag szerelt ldaltámaszt, függetlenül attól, hgy a mtrkerékpárn középtámasz is van. A vizsga időtartama 15 perc, melyből 10 perc a feladatk végrehajtására biztsíttt idő. A járműkezelési vizsga srán a vizsgázónak el kell végeznie a jgszabályban kötelezően előírt, a járművön végrehajtandó ellenőrzéseket, elindulás előtti teendőket (Biztnsági ellenőrzési feladatk), sikeresen végre kell hajtania a jelen vizsgakövetelményekben meghatárztt technikai kezelési és manőverezési feladatkat (M1-M2) a vizsgapályán (Technikai kezelési és manőverezési feladatk). A feladatk srrendje nem cserélhető fel. Mzgáskrlátztt személynek a technikai kezelési és manőverezési feladatk közül csak a Kis sebességű manőverezés és iránytartás feladatt kell végrehajtani. Sikeres vizsgáhz a vizsgázónak a biztnsági ellenőrzési, a technikai kezelési és manőverezési feladatkat a rendelkezésre álló időn belül úgy kell végrehajtani, hgy közben sikertelenséget kzó hibát nem követett el. Sikertelen a vizsga és Nem felelt meg minősítést kell adni a vizsgázónak, ha a) a biztnsági ellenőrzési feladatk vnatkzásában: a feladatk elvégzéséhez nem rendelkezik kellő ismerettel és jártassággal, a feladatkat nem hajtja végre, 25

26 figyelmetlenségből vagy hzzá nem értésből kárt kzna, balesetveszélyes helyzetet teremt, megszegi a munkavédelmi rendelkezéseket; b) a technikai kezelési feladatk vnatkzásában:kétszer a mtrt lefullasztja, vagy az elzárt benzincsap miatt a feladat végrehajtása közben a mtr leáll, bármelyik technikai kezelési és manőverezési feladat végrehajtásakr sikertelenséget kzó hibát követett el, a meghatárztt idő alatt a feladatkat képtelen végrehajtani, függetlenül attól, hgy a már teljesített feladatk végrehajtásakr sikertelenséget kzó hibát nem követett el. A vizsga ismeretanyaga Biztnsági ellenőrzési feladatk A jármű biztnsági berendezéseinek elindulás előtti kötelező ellenőrzése Követelmény A vizsgázó a vizsga technikai és manőverezési feladatainak végrehajtása előtt végezze el a kötelezően előírt ellenőrzéseket (gumiabrncsk, krmányberendezés, világító- és fényjelző berendezések, fékberendezések, fékhatás ellenőrzése a jármű elindításával és megállításával is). Technikai kezelési és manőverezési feladatk A technikai kezelési és manőverezési feladatkat az alábbi elrendezésű pályákn lehet végrehajtani. A kúpk közötti távlságkat a jármű szélessége + 0,5 m szerint kell meghatárzni. M1 - Kis sebességű manőverezés és iránytartás 26

27 Követelmény Elindulás előtt a vizsgázó vegye fel a bukósisakt, állítsa be és csatlja be. A segédmtrs kerékpárt emelje le a kitámasztó lábról és tlja az indulás helyét jelző vnalhz. A vizsgabizts jelzésére a vizsgázó indítsa be a mtrt, majd a megfelelő üléshelyzet elfglalása, irányjelzés (karral vagy irányjelzővel), az indító fkzat kapcslása és kellő körültekintés után induljn el. Egyenletes, lassú tempóval haladjn segédmtrs kerékpárjával a kijelölt nymvnaln (a kúpk között, illetve azk kerülésével) a kúpk érintése nélkül. A pálya végén frduljn meg egy ívben és egészen lassú menetben (maximum 1m/s) haladjn át az 1 m széles és 8 m hsszú flysón. A flysóból kiérve növelje a segédmtrs kerékpár sebességét, a fkzat nélküli váltóval szerelt segédmtrs kerékpár kivételével kapcslja a másdik sebességi fkzatt, majd fékezzen és álljn meg az úttest szélén úgy, hgy az első kerék a négy kúppal kijelölt területen belül, a megállás helyét jelző vnal előtt legyen. Kapcslja a 0 sebességi fkzatt. A feladat végrehajtása srán minden irányváltztatási szándékt jelezni kell, és az irányváltztatás végrehajtásának veszélytelenségéről kellő körültekintéssel kell meggyőződni. Sikertelenséget kzó hibát vét a vizsgázó, ha a pálya területét elhagyja; a segédmtrs kerékpárral felbrul; útvnalat téveszt (kúpt kihagy); kúpnak ütközik; menet közben leteszi a lábát; 1 m/s sebességnél gyrsabban halad át a flysón; a meghatárztt helyen nem áll meg; kétszer sebességi fkzatba kapcslt mtrt akar beindítani; kétszer irányjelzést vagy körültekintést elmulaszt. M2 - Gyrs manőverezés és intenzív fékezés 27

28 Követelmény A vizsgázó becsatlt bukósisakban a segédmtrs kerékpárján ülve, járó mtrral az indulási vnalnál várja a vizsgabizts indító jelzését. A vizsgabizts jelzésére a vizsgázó az irányjelzést követően, az indító fkzat kapcslása és kellő körültekintés után induljn el a segédmtrs kerékpárral. Gyrsítsn fel km/h sebességre és a kúpk között a kijelölt nymvnaln a segédmtrs kerékpár döntögetésével szlalmzva haladjn, majd a pálya végénél elhelyezett kúpk körül két nylcas -t írjn le. A nylcas -ból kihajtva a pálya szélén, a kúpk mellett gyrsítva haladjn visszafelé. Gyrsítsn fel kb km/h sebességre. Az úttest szélénél lévő jelző kúptól és a fékezés kezdetét jelző vnaltól kezdve intenzív fékezéssel, mindkét fék egyidejű használatával, a segédmtrs kerékpárral úgy álljn meg, hgy az első kerék a megállás helyét jelző vnal előtt legyen. Kapcslja a 0 sebességi fkzatt. A megállási szándékt nem kell jelezni. A feladat végrehajtása srán irányjelzést csak elinduláskr kell adni. Sikertelenséget kzó hibát vét a vizsgázó, ha indulásnál az irányjelzést vagy a körültekintést elmulasztja; útvnalat téveszt (kúpt kihagy); a pálya területét elhagyja; a segédmtrs kerékpárral felbrul; kúpnak ütközik; menet közben leteszi a lábát; nem gyrsít fel az előírt sebességre; az előírt fékútn nem tud megállni; a megálláshz nem használja mindkét féket. A vizsgáztatás személyi feltételei A vizsgatárgy vizsgáztatásáhz szükséges képesítés, végzettség: közúti járművezetői vizsgabiztsi képesítés GY szakra érvényes A kategóriás vezetői engedély. A vizsgáztatás tárgyi feltételei 28