Kapcsolatok a kétnyelvű mentális lexikonban

Átírás

1 Kapcsolatok a kétnyelvű mentális lexikonban N avracsics J u d it Bevezetés A mentális lexikon az egyén szótára, benne tároljuk az elraktározott aktív és passzív lexikai egységeket, amelyek egymás között kapcsolatokat hoznak létre. A m entális lexikon rendezettségének, szervezettségének kutatása során a m entális lexikon kiépítésekor létrejövő kapcsolatokat térképezzük fel. Több felfogás ism ert a mentális lexikon m űködésére vonatkozóan (vö. Gósy 1999). A legelterjedtebb és legszélesebb körben elfogadott n ézet (pókhálóelmélet) szerint az egyes szem antikai egységek többféle kapcsolatot is létesíthetnek és tarthatnak fenn. A m entális lexikon inform ációt tartalm az a tárolt egység fonológiai form ájáról, a jelentéséről, a szintaktikai környezetről, a gram m atikai szabályokról, a konnotációról és kollokációról, és a más egységekhez fűződő szemantikai, gram m atikai viszonyairól (Fillm ore 1971, Aitchinson 1987). H a szem antikai alapon vizsgáljuk a m entális lexikon szervezettségét, paradigm atikus, szintagm atikus és asszociatív kapcsolatokat fedezhetünk fel az egyes lexikai egységek között. A paradigm atikus kapcsolatok a felcserélhetőségen alapszanak (szinonímia, antoním ia, m eroním ia) (Jackson 2000). A saussure-i értelem ben vett szintagmatikus kapcsolatok szóösszetételekre utalnak, amelyek olyan viszonyokat hoznak létre egymás között, amelyek a nyelv lineáris voltán alapulnak (Saussure 1997). így, a főnévhez adott melléknév, a m elléknévhez kapcsolt főnév, az igéhez adott határozószó szintagmatikus jellegű kapcsolatra utal. Az asszociatív viszonyok Saussure szerint azok a kapcsolatok, amelyek az em lékezetben csoportokká alakulnak, és amelyeken belül különböző viszonyok uralkodnak. Mivel a paradigmatikus viszonyoknak külön csoportot hozunk létre, így Saussuretől eltérően az asszociatív viszonyokhoz csak azokat a kapcsolatokat soroljuk, amelyek esetében nem áll fenn paradigm atikus vagy szintagmatikus viszony, kapcsolódásuk véletlenszerű, a d h o c jellegű. A jelenlegi felfogás szerint a m entális lexikon nyelvspecifikus, azaz az egyén nyelvének struktúrája nagym értékben m eghatározza a lexikon rendezettségét. A m entális lexikonban - bizonyos feltételezések szerint - két szótár épül ki: a fonetikusan és a vizuálisan kódolt lexémák szótára (Lengyel 1996). Mások úgy vélik, hogy csak egy szótár létezik, de a keresés, azonosítás és lehívás m ódja a nyelvi form a m odalitásától függően változik. K ülönösen érdekes a többnyelvű m entális lexikon kutatása, hiszen ez esetben n e m csak az egy nyelven belüli szem antikai rendezőelvű kapcsolatokra világíthatunk rá, hanem a nyelvek között átterjedő kapcsolatokra is (Bialystok 1998). A különböző nyelvek m ás és m ás dolgot tesznek expli

2 22 Navracsics Judit citté, és különböző lexikalizációs m intájuk van. A m akrotervezés nyelvtől független, a m ikrotervezés nyelvspecifikus (G reen 1993). A kétnyelvűek esetében a két nyelv egyes szavainak kapcsolata egyénenként különböző, attól függően, hogy az egyén m iként sajátította el őket, m ennyire ism eri őket, szemantikailag m ennyire hasonlóak a szavak egymáshoz (Singleton 1999). A két- vagy többnyelvű egyén sohasem tudja kikapcsolni a m ásik nyelvét vagy nyelveit, következésképpen a m entális lexikonban meglévő kapcsolatok átnyúlhatnak a nyelvek h atárain is. A m ennyiben kiegyensúlyozottan használja az egyén m indkét nyelvét, a szem antikai tartalom nyelvtől függetlenül aktiválódik. Ezt tám asztják alá de G root (1993) vizsgálatai is. L am bert és m unkatársai (1958) arra a következtetésre jutottak, hogy a szó típusától is függ, hogy m iként tároljuk. A konkrét szavakat elsősorban összetett, m íg az absztrakt fogalm akat inkább koordinált m ódon raktározzuk. M ás esetben, K roll (1993) szerint az is fontos tényező, hogy a két nyelv között lexikai szintű kapcsolatok fellelhetők-e. Ezen feltételezések alapján m egkérdőjelezh etjü k a m entális lexikon nyelvspecifikus voltát (vö. Gósy 1999: 129) a kétnyelvűek esetében. A jelen vizsgálatban azokat az eredm ényeket elem zem, amelyeket kétnyelvű egyénekkel folytatott szóasszociációs teszt során kaptam. Célom annak kiderítése, hogy (i) m ilyen kapcsolatok fedezhetők fel a táro lt egységek között a kétnyelvű m entális lexikonban; (ii) van-e összefüggés a kétnyelvűvé válás időpontja és a m entális lexikon rendezettsége között; (iii) determ in ált-e a kapcsolat a szófaj alapján. H ipotéziseim a következők voltak: 1. A kétnyelvű m entális lexikonban - hasonlóan az egynyelvű m űködéséhez - elsősorban a szem antikai elv érvényesül, az is nyelvek felett átívelő: közös szem antikai reprezentáció feltételezhető, a nyelvenkénti lexikai szeparáltság n e m bizonyítja a lexikon nyelvspecifikus voltát. 2. A m entális lexikon rendezettségében különbség m utatkozik m eg a kétnyelvűvé válás időpontja tekintetében. 3. A lexikai egység szófaja m eghatározza a szó kapcsolatát m ás egységekkel. A k ísérletb en r é s z t v e v ő szem ély ek é s a v iz sg á la ti m ó d sz e r e k b e m u ta tá sa 11 szem ély vett részt a kísérletben, közülük 55 születésétől kezdve kétnyelvű, 22 később vált kétnyelvűvé. M indenkinek az egyik nyelve a magyar, a m ásik a következőképpen oszlik meg: angol (19), cseh (2), francia (1), hor-

3 Modern Filológiai Közlemények VI. évfolyam, 1. szám 23 vát (7), lengyel (2), ném et (18), olasz (2), orosz (9), rom án (6), szerb (5), szlovák (6). Á tlagéletkoruk: 30 év, a legfiatalabb 8, a legidősebb 80 éves. A kísérletben részt vevők azt a feladatot kapták, hogy adjanak egyesével azonnali választ 188 m agyar hívószóra. A nyelvet nem határoztuk m eg, sőt felhívtuk a figyelmet arra, hogy azt a szót m ondják, amelyik legelőször jut eszükbe, függetlenül a nyelvtől. A m agyar hívószavakat a Baló (1983) és jagusztinné (1985): M agyar verbális asszociációk I. II. cím ű könyvből vettük. A válaszokat m agnetofonra rögzítettük, m ajd szám ítógépre vittük. A válaszokat kategorizáltuk aszerint, hogy m ilyen kapcsolatot véltünk felfedezni a hívószó és a válasz között. A résztvevőket kétnyelvűvé válásuk ideje szerint két csoportra osztottuk. Az egyik csoportot azok a személyek alkották, akik születésüktől fogva kétnyelvűek, a m ásikat azok, akik később váltak kétnyelvűvé. Az összes adatot ( válasz) a személyek második nyelvének nyelvcsaládokba való illesztése szerint csoportosítottuk annak érdekében, hogy lássuk, vajon a hasonló struktúrájú nyelvek képviselőinek válaszai között van-e korreláció. így 3 nagyobb csoportot kaptunk: germ án (angol, ném et: összesen 6956 válasz), szláv (cseh, horvát, lengyel, orosz, szerb, szlovák: összesen 5828 válasz), újlatin (francia, olasz, rom án: összesen: 1692 válasz). A csoportosított válaszokat is egybevetettük. A kapott adatokat vizsgáltuk független m intás t-próbával, chi-négyzet próbával, ANOVA varianciaanalízissel, és m egnéztük a korrelációs te n d e n ciákat. E red m én yek A válaszokat a hívószó és a válaszok között felfedezhető kapcsolatok alapján 4 kategóriába osztottuk: paradigm atikus, szintagmatikus, asszociatív és nincs válasz. A paradigm atikus kapcsolatok kategóriába kerültek azok a válaszok, amelyek szinonim, antonim jelentéstartalm ú szavak, a hívószónak különböző m orfológiai m ódosulásai, a hívószó m ásik nyelvből lehívott lexikai ekvivalense. Szintagm atikus kapcsolatot m utatnak fel az olyan válaszok, amelyek a hívószóval különböző alárendelő szerkezetű vagy predikatív szintagm át alkotnak. A sszociatívoknak tarto m azokat a válaszokat, am elyeknél nyelvilogikai elv nem érvényesül a lexikai lehívás során, a válaszok véletlenszerűek. Ebbe a kategóriába soroltam a fonetikai hasonlóság alapján lehívott válaszokat is, hiszen feltételezhetően a válaszadót az akusztikai képsor késztette a hozzá h asonló hangzású szó lehívására. Az alábbi diagram a kapcsolatok százalékos m egoszlását m utatja:

4 24 Navracsics Judit 1. ábra Kapcsolatok a mentális lexikonban asszociatív nincs válasz / 10% 6% szintagm atikus / 18% 't Ns' v paradigm atikus 66% Az összes a d a t vizsgálatakor legnagyobb arányban a paradigm atikus válaszok fordultak elő. A további kapcsolatok csökkenő sorrendben: szintagm a- tikus, asszociatív és nin cs válasz. H a az egyes nyelvcsoportokban fellelhető válaszokat hasonlítjuk össze akár egymással, akár a teljes válaszlista kategóriáival, nem találunk szám ottevő különbséget. 1. táblázat Kapcsolatok nyelvcsoportonként kapcsolatok germ án szláv újlatin ö sszes p a rad igm atik u s 66% (4607) 67% (3884) 59% (998) 66% szin ta g m a tik u s 18% (1252) 15% (870) 22% (370) 18% a sszo cia tív 11% (759) 13% (757) 11% (191) 10% n in cs válasz 5% (338) 5% (317) 8% (133) 6% A korrelációs ten d en ciák és a kategóriák átlagarányai nyelvcsoporttól függetlenül hasonlónak tűnnek. M inden esetben a paradigm atikus kategóriájú válaszból van a legtöbb, ezt követi a szintagm atikus, m ajd az asszociatív és legvégül a nincs válasz. Legszorosabb (ellentétes irányú) összefüggés a p a ra digmatikus és szintagm atikus kategóriájú válaszok mennyisége között van m indhárom nyelvcsoportban. M inél tö b b a paradigm atikus kapcsolatot felm u tató válasz, annál kevesebb a szintagm atikus.

5 Modern Filológiai Közlemények VI. évfolyam, 1. szám ábra A kapcsolatok százalékos aránya nyelvcsoportonként 80 K apcsolatok a h á ro m n yelvcsoportb an f l = i ~ germán szláv újlatin paradigmatikus 0 szintagmatikus asszociatív F I nincs válasz Az ANOVA varianciaanalízis nem m utatott ki szignifikáns különbséget a nyelvcsoportok azonos kategóriái között. Mivel a germ án nyelvcsoportban viszonylag nagy szám ú adatközlő szerepelt, ezért az ő eredm ényeiket nyelvenként is össze tu d tu k verni statisztikai eszközökkel. A t-próba segítségével azt állapítottuk m eg, hogy van különbség nyelvtől függően az adatok között: míg a m agyar-angol kétnyelvűek inkább paradigm atikus kapcsolatot felm utató válaszokat adtak (t = 2,208; df = 35; p = 0,034), addig a m agyar-ném et kétnyelvűek válaszaiban nagyobb m értékben fordult elő szintagmatikus kapcsolat (t = -3,071; d f = 35; p = 0,005). A újlatin nyelvcsoportba tartozó adatokat a Pearson korrelációs tesztnek alávetve (a korrelációs együttható -0,921, p < 0,01) m egállapítottuk, hogy a szintagm atikus és a paradigm atikus válaszok korrelációja negatív: am ennyivel nő a paradigm atikus, annyival csökken a szintagm atikus ugyanannál a kísérleti szem élynél. A szláv nyelvcsoportba tarto zó k adataiban szintén ellentétes irányú korreláció fedezhető fel a szintagm atikus/paradigm atikus, asszociatív/paradigmatikus és a nincs válasz/paradigm atikus kategóriájú válaszokban, m indig a paradigm atikus javára. Pozitív a korreláció azonban az asszociatív és szintagm atikus válaszok között. Ez azt jelenti, hogy m inél több a szintagmatikus válasz, annál gyakoribb az asszociatív is. A kétnyelvűvé válás időpontja szerinti csoportosítás szerinti adatokat független m intás t-próbának vetettük alá. Arra voltunk kíváncsiak, hogy van-e különbség a válaszkategóriák között attól függően, hogy m ikor vált kétnyelvűvé az egyén. Szignifikáns különbség m utatkozott a paradigm atikus kategóriában a születéstől fogva kétnyelvűek javára (t = 2,358; d f = 75; p = 0,021). U gyanakkor szintén szignifikáns különbség m utatkozott a szintagmatikus kategóriában a késői kétnyelvűek javára (t = -2,017; d f = 75; p = 0,047). Szófaj szerint csoportosítottuk a hívószavakat és megvizsgáltuk, hogy m eghatározó-e a hívószó szófaja a rá adott válaszok tükrében.

6 26 Navracsics Judit 3. ábra A kapcsolatok megoszlása a hívószó szófaja szerint paradigmatikus szintagmatikus asszociatív nincs válasz A 3. sz. ábráról leolvasható, hogy m ind a főnevekre, m ind a melléknevekre, m ind pedig az igékre adott válaszok többsége a hívószóval paradigmatikus kapcsolatot m utat fel. Itt is hasonló a tendencia, m int a fentiekben, tehát a sorrend a szintagm atikus, asszociatív és nincs válasz. Az elvégzett chi-négyzet próba szignifikáns összefüggést m u tato tt ki a szófajok és a rájuk adott válaszok kategóriái között. Az azonban megállapítható, hogy a melléknevekre lényegesen nagyobb arányban kaptunk szintagmatikus választ, m int a főneveknél és az igéknél. U gyanakkor a m elléknevek hívtak le legkisebb számú asszociatív választ. 2. táblázat Kapcsolatok szófajonként kap csolatok fő n év m ellék n év ige p aradigm atik u s 67% 62% 60% szin tagm atik u s 14% 25% 19% asszo cia tív 13% 8% 14% n in cs v á la sz 6% 5% 7% A válaszokat megvizsgáltuk abból a szem pontból is, hogy m ilyen arányban hívtak le a m ásik nyelvből válaszokat a kísérleti személyek. Az összes válasz 22% -ánál tö rtén t m eg a lexikai lehívás a kétnyelvű m ásik nyelvéből. A két nyelv közötti váltások nem k ö th ető k egy bizonyos fajta tárolási m echanizmushoz, m ind a paradigm atikus, m ind a szintagmatikus, m ind pedig az aszszociatív kapcsolat kim utatható a válaszok kategorizálásakor. A másik nyelv szavait a születéstől kétnyelvűek 49% -a, a későbbiek 51% -a hívta le.

7 Modern Filológiai Közlemények VI. évfolyam, 1. szám 27 A szófaj szerinti váltások arányait a következő táb lázatb an ism ertetjük. 3. leggyakoribb váltás a főneveknél történt, ott a paradigm atikus válaszok 5 % -ában váltottak a m ásik nyelvre a születéstől fogva kétnyelvűek, 6% - ában a későiek. Viszonylag nagy szám ú váltást tap asztaltu n k az igei hívószavaknál - szintén a paradigm atikus kapcsolatoknál - m indkét típusú kétnyelvűeknél: a születéstől fogva kétnyelvűek 2,6% -ban, a későiek 1,8% -ban váltottak. A mellékneveknél is a paradigm atikus kategória esetében tö rtén t 2, illetve 1,7% -os váltás. Legkisebb szám ú váltás az ige hívószóra adott szintagmatikus kapcsolatot felm utató válasznál volt tapasztalható a születéstől fogva kétnyelvűeknél. A m int az alábbi táblázatból kiderül, a szintagmatikus és az asszociatív kapcsolatoknál igen csekély m értékben fordult elő váltás. A százalékos arányokból itt is látható, hogy nincs szám ottevő különbség a születéstől fogva és a később kétnyelvűvé vált egyének m ásik nyelvből tö r ténő lehívási m echanizm usában. 3. táblázat M ásik nyelvből történő lehívás szófajonként és kapcsolatonként Szófaj K apcsolat Kétnyelvű típusa Váltás %-ban Főnév Paradigm atikus születéstől 5 késői 6 Szintagm atikus születéstől 0,1 késői 0,6 Asszociauv születéstől 0,5 késői 0,7 M elléknév Paradigm atikus születéstől 2 késői 1,7 Szintagm atikus születéstől 0,1 késői 0,5 Asszociatív születéstől 0,2 késői 0,2 Ige Paradigm atikus születéstől 2,6 késői 1,8 Szintagm atikus születéstől 0,05 késői 0,5 Asszociatív születéstől 0,1 késői 0,2

8 28 Navracsics Judit D isz k u ssz ió A m entális lexikonban tárolt lexikai egységek között a legszorosabb a paradigmatikus kapcsolat. A hasonló vagy ellentétes jelentés, a rész-egész viszony és az azonos szemantikai m ező a fő rendező elv, am i nyelvcsoporttól független. Bármelyik típusú kétnyelvűség esetében az összes adat tükrében ezt az eredm ényt kaptuk. Ettől azonban lehetnek egyéni eltérések. A paradigm atikus kapcsolatot m utató válaszok csökkenő sorrendbe rendezésekor azt tapasztaltuk, hogy az első 15 kísérleti szem ély mindegyike a születéstől fogva kétnyelvűek csoportjába tartozik. A m agyar-angol és a m agyar-ném et kétnyelvűek adatait különvéve és egymással statisztikai eszközökkel összehasonlítva m egállapítottuk, hogy a m agyar-angol válaszok inkább paradigm atikusak, míg a m agyar-ném eteké többnyire szintagm atikusak. A paradigm atikus kapcsolat a következő jelentésviszonyokat tükrözi: - Azonos szem antikai mező: pl. emlékezni - memory, ablak ajtó, szomjas - hungry, éhes - tortellini, keserű - Unicum, fiú - dievca, hosszú - krátki, reggel - vecer, éhes - Wendy s cheeseburger, hely - Zagreb, kérdezni - repondre, ágy - schlafen, tolvaj - prison. - Szinonim jelentés: pl. kedves - aranyos, bemegy - belép, elmegy - eltávozik, enni - táplálkozni, fia ta l - zöldfülű, szék - ülőalkalmatosság. - Lexikai ekvivalencia: szabad -fre e, ablak - window/fenster, érteni - rozumet, hely - mesto, aludni - spavati, egyszerű - jednostavan. - R ész-egész viszony: pl. négyzet - corner, oldal - book. - A ntonim jelentés: pl. állni - ülni, elmegy - visszajön, egyszerű - bonyolult, öreg -yo u n g, lassú - fást, fu t - walk, város - viliágé. A paradigm atikus válaszok teh át jellem zőek a születéstől kétnyelvűekké válókra. Az eredm ények azt igazolják, hogy a szimultán kétnyelvűek számára a fogalmi egész a fontos, és a szemantikai tartalom alapján tárolják az információt. A szintagm atikus kapcsolatban alárendelő vagy predikatív szókapcsolatokat alkotunk a hívószóval. N éhány példa a kísérleti személyek által adott szintagm atikus kapcsolatot felm u tató válaszokra: - Jelzői szerkezet: ablak - tiszta, baj - nagy, kéz - dolgos, vendég - szívesen látott, savanyú - Gurke, szín - kalte und warme, hosszú - út, férfi - magas, v íz - sekély, zene - gyönyörű, négyzet - Keadpamnbiü Memp. - H atározói szerkezet: aludni - hosszú ideig, dolgozik - szívesen, elmegy - boltba, élni - örökké, sétálni - valakivel, érteni - világosan, bemegy - szobába, lát - kontaktlencsével, élni - boldogan. -T á rg y i szerkezet: kíván - cukrot, érteni - valamit, ház - építjük, állni - a nehézségeket, nézni - filmet, keres - mennyit?, enni - jó ennivalót, érteni - egymást, érteni - nyelvet. - Predikatív szerkezet: lámpa - világít, egyszerű - a minta, fiatal - a kislány, papír Papier ist geduldig, megy - vonat, drága un hotel, erős - un boxeur, hangos un chanteur, lámpa iiamna eopum.

9 Modern Filológiai Közlemények VI. évfolyam, 1. szám 29 A szintagm atikus kapcsolatot m u ta tó válaszok csökkenő so rren d b e rendezésekor az első 15 kísérleti személy közül 8 tarto zo tt a születéstől kétnyelvűek csoportjába, 7 személy pedig később vált kétnyelvűvé. A 15 személy között összesen 1 m agyar-angol volt (születéstől kezdve kétnyelvű), viszont 7 m agyar-ném et, a kik közül 4 születéstől kezdve, 3 pedig később vált kétnyelvűvé. A újlatin nyelvcsaládba tartozó nyelvek képviselői a többi nyelvcsoporthoz képest jóval nagyobb arányban adtak szintagm atikus kapcsolatot felmutató választ. Közülük csak a m agyar-rom án kétnyelvűek között volt olyan, aki születéstől kezdve kétnyelvű. A m agyar-francia, m agyarolasz kétnyelvűek m indannyian késői kétnyelvűek. A szláv nyelvcsoportba tartozók többsége késői kétnyelvű. E nnek ellenére az első 15 leggyakrabban szintagmatikus kapcsolatot felm utató választ adók között összesen egy-egy magyar-orosz, m agyar-cseh, m agyar-lengyel, m agyar-szerb személy volt. Noha a újlatin és a szláv nyelvcsoportba tartozó kétnyelvűek válaszai között arányaiban több a szintagmatikus jellegű, azok szám szerűen nem m últák felül a paradigm atikus válaszokat. Az azonban m eglepő, hogy a leggyakrabban szintagmatikus válaszokat adók között nem a késői, hanem a születéstől kezdve kétnyelvűek voltak többségben. E n n e k ellenére a különbség szignifikáns a késői kétnyelvűek javára a szintagm atikus kategóriában, hiszen a csökkenő sorrendbe állított adatok m ásodik felében egyre gyakrabban jelentkeznek a késői kétnyelvűek (kisebb szám ú szintagmatikus válasz, de nagyobb számú kísérleti személy). A újlatin és a szláv csoportoknál pozitív korreláció jelentkezett a szintagmatikus és asszociatív válaszok között: m inél több a szintagmatikus válasz, annál tö b b az asszociatív is. Az asszociatív válaszok között szignifikáns különbség nem m utatkozott a különböző nyelvcsoportok válaszai között. Á ltalában kis szám ban jelentek meg a fonetikai alapú asszociációk, viszont voltak olyan egyének, akik gyakran adtak ilyen válaszokat. N éhány példa az asszociatív válaszokra: -pszichológiailag magyarázható: harag - pokol, apa - támasz, lámpa - romantika, öröm - szülinap, ágy - fiú, gyerek - kincs, tér - LG T; - érzelem-, véleménynyilvánítás: talál - szerencsés, kenyér - mindenkinek legyen, megbocsát - soha, aludni - j ó, iskola - hülyeség, zöld - nyugtat; - teljesen váratlanszerű válasz: élet - legyen házam, szem - por, vendég - igazság, v íz - karate, csoport - alma, hang - seb; - hasonló hangzás keltette asszociatív válasz: egészség - egér, falu - fal, segít - segg, termelés - természet, tolvaj - toll, rész - részeg, hegy - Hegyi Ágnes, rész - részletes, orosz - oroszlán, egyszerű - másszor, egyszerű - többször, ígér - egér, jog - jóga, orosz - rossz, szőnyeg - szúnyog, fu t - foot láb, hold - hold (ang. ta rt ), tér - tear (ang. könny ), vaj - wire (ang. d ró t ), drága - dragon (ang. sárkány ), öröm - a room (ang. szoba ). Összefüggés fedezhető fel azonban az asszociatív és a nincs válaszok között az egyéneknél. A zok a kísérleti szem élyek, akiknél viszonylag gyakran fordultak elő asszociatív válaszok, tö b b hívószóra nem adtak választ. A m entális lexikonban a leggyakrabban, leggyorsabban elérhető kapcsolat

10 30 Navracsics Judit a paradigm atikus, amely a nyelvelsajátítás során szemantikai alapon tárolt lexikai egységek kapcsolata. A kétnyelvű elsőnyelv elsajátítás során m indkét nyelvből kap inputot a gyerm ek, így a lexikonja m indkét nyelvben egyszerre épül ki. Számára a fogalmi egész a fontos, a lexikai egységeket nyelvtől függetlenül, szem antikai, logikai alapon köti össze. Bizonyos esetekben - a szavak jóval kisebb hányadánál - szintagm ákat alkotunk a tároláskor. Mivel szignifikáns a különbség a kétnyelvű m ásodik nyelv elsajátítás csoportjába tartozó egyének és a kétnyelvű első nyelv elsajátítok között a szintagm atikus kapcsolatok javára, úgy tűnik, hogy a később kétnyelvűvé válók eltérő tárolási m echanizm ust alkalm aznak. Szám ukra fontos a kontextus. N yelvi-logikai értelem ben véve csupán erről a két kapcsolatról beszélhetünk. Létezik azonban az asszociatív kapcsolat is, amely vagy a hasonló hangzás m iatt jön létre, vagy pedig n e m nyelvi, hanem inkább pszichikai jellegű. Az is feltételezhető, hogy a hívószó és a válasz között nincs semmiféle kapcsolat. Ezt vagy az olyan válaszok tám asztják alá, am elyek semmiféle kapcsolatot nem m utatnak fel a hívószóval, vagy pedig nem is kapunk választ. A tárolás m ódja függ a szófajtól. A kísérletben szereplő szófajok m in d egyike (főnév, melléknév és ige) arányaiban több paradigmatikus kapcsolatot épít ki, mégis elm ondhatjuk, hogy a többi kapcsolat gyakoriságának m egjelenése függ a szófajtól. A főnevekre adott válaszokban szám íthatunk főnevekre (paradigm atikus kapcsolat), melléknevekre és igékre (szintagm atikus). A várható 1/3-2/3 arány helyett azonban a paradigm atikus kapcsolat áll az első helyen. H a a hívószó m elléknév, a válaszban v árh atu n k m elléknevet (p aradigm atikus), illetve főnevet (szintagm atikus). Itt m ár nagyobb az esélye a paradigm atikus kapcsolatnak (50% ), de az 50% -nál is nagyobb gyakorisággal fordul elő ez a kapcsolat. M eg kell azonban jegyezni, hogy ez az a szófaj, amelynél a legkisebb a különbség a paradigm atikus és a szintagmatikus kapcsolatok szám ában, itt találjuk a legnagyobb arányú szintagm atikus kapcsolatot felm utató választ, annak ellenére, hogy itt a legcsekélyebb az esély az elvárhatóság alapján. Az igéknél elvárható a válaszban az ige (p arad ig m a tikus), a főnév és a határozószó (szintagm atikus). H asonlóan a főnevekhez, itt is a paradigm atikus kapcsolat győz, de a különbség jóval kisebb a két kapcsolat között. A két nyelv közötti kapcsolatot vizsgáljuk a m ásik nyelvből lehívott válaszok elemzésével. E nnek vizsgálatakor K roll (1993) szerint az is fontos tényező a hívószóra ad o tt válaszoknál, hogy m ilyen a m ásodik nyelvi kom petencia minősége, és hogy a két nyelv között lexikai szintű kapcsolatok fellelhetők-e. Szinte sem m i különbség nem m utatkozott a jelen adatokban aközött, hogy születéstől fogva kétnyelvű vagy pedig később vált kétnyelvűvé az illető. Ez azt igazolja, hogy a nyelvi kom petencia minősége hasonló a két nyelvben, teh á t azok a kétnyelvűek, akik később kerültek a m ásik nyelvükkel kapcsolatba, ugyanolyan kétnyelvűnek tekinthetők, m int azok, akik születésüktől fogva kiegyensúlyozott kétnyelvűként nőttek fel. Az viszont kim utatható, hogy az egymással paradigm atikus kapcsolatban álló lexikai egységeket egymáshoz nagyon közel tárolják. E zért jogosnak érezzük, hogy a lexikai ekvivalenciákat interlingvális szinonim áknak tekintsük.

11 K övetkeztetések Modern Filológiai Közlemények VI. évfolyam, 1. szám A m entális lexikonban a tárolt lexikai egységek között túlnyom ó többségben vannak a paradigm atikus kapcsolatok. A logikai szem antikai elvet követi gyakoriságban a szintagm atikus kapcsolatot felm utató tárolás. N em tekinthetjük nyelvi kapcsolatnak az asszociatív kapcsolatot. Itt elsősorban pszichikai okai vannak a lehívásnak, kisebb m értékben esetleg a hangzás keltette benyom ásnak. Szoros korreláció m utatható ki az egyéneknél az asszociatív kapcsolatú válaszok és a nincs válasz között. 2. M egállapítható, hogy a kétnyelvűvé válás m ódja, annak ideje befolyásolja a lexikon kiépülését. Azok a szem élyek, akik egyszerre sajátították el a két nyelvet, lényegesen nagyobb m értékben tárolják a szavakat paradigm atikusan, m int szintagm atikusan. A később kétnyelvűvé válók többsége is a paradigm atikus tárolást részesíti előnyben, azonban közöttük több az egyéni eltérés, arányaiban több az olyan tárolási m e chanizm us, am ely szintagm atikus kapcsolatról árulkodik. 3. A tárolás m ódját erősen m eghatározza a lexikai egység szófaja: noha a paradigm atikus kapcsolat m in d h áro m szófajnál m eghatározó, a szintagm atikus kapcsolat különböző m érték b e n jelentkezik: legintenzívebben a m elléknévnél, ezt követi az igénél, végül a főnévnél. 4. A kétnyelvű m entális lexikon egységes voltát bizonyítja, hogy a p aradigm atikus kapcsolatokban nagyobb százalékban tö rté n ik m eg a m á sik nyelvből való lehívás, m int az egyéb kapcsolatokban. M ivel a másik típusú kapcsolatokban lényegesen kisebb számban történik m eg - ez azonban n em m agyarázható a nyelvi kom petencia hiányával -, feltételezhető, hogy a szintagmák szintjén m ár jobban nyelvhez kötött a két lexikai egység kapcsolata. így bizonyítható a közös szem antikai konceptuális reprezentáció és a n n ak a nyelvspecifikus lexikai m egvalósítása. Iro d a lo m A itchinson, J Words in the Mind. O xford: Blackwell. Balló L Magyar verbális asszociációk 1. Szeged: JG Y TF. Bialystok, E Beyond binary options: effects o f two languages on the bilingual mind. Studia Anglica Posnaniensia XXXIII de Groot, A M ixed-type Effects in Bilingual Processing Tasks: S u p p o rt for a M ixed-r epresentational System. In: S ch reu d er és W eltens (szerk.) The Bilingual Lexicon. A m sterdam /Philadelphia: John Benjam ins de Saussure, F Bevezetés az általános nyelvészetbe. Budapest: C orvina. Fillm ore, C.J Types of lexical inform ation. In: Steinberg, D.D. és Jakobovits, L.A. (szerk.) Semantics: An Interdisciplinary Reader in Philosphy, Linguistics, and Psychology. C am bridge: CUP

12 32 Navracsics Judit G ósy M Pszicholingvisztika. B udapest: C orvina. Green, D Towards a model of L2 com prehension and production In: Schreuder, R. and W eltens, B. (eds.) The Bilingual Lexicon. A m sterdam / Philadelphia: John Benjam ins. Jackson, H. és Amvela, E.Z Words, Meaning andvocabulary. L ondon and New York: Cassell. Jagusztinné Ú jvári K Magyar verbális asszociációk 2. Szeged: JG Y T F. K roll, J Accessing C onceptual R epresentations for Words in a Second L anguage. In: S chreuder és W eltens (szerk.) The Bilingual Lexicon. A m sterdam / Philadelphia: John B enjam ins L am bert, V.E., Havelka, J. an d Crosby, C T h e Influence of Language A cquisition C ontext on Bilingualism. Journal of Abnormal and Social Psychology Lengyel Zs Bevezetés a pszicholingvisztikába. Veszprém: VE. Singleton, D Exploring the Second Language Mental Lexicon. C am bridge: CUP. Dobos Csilla (szerk.) M is k o l c i N y e l v i M o za ik Alkalmazott Nyelvészeti és Nyelvpedagógiai Tanulmányok m egjelenik a A XV. MAGYAR ALKALM AZOTT NYELVÉSZETI KONGRESSZUS alkalm ából Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Modern Filológiai Intézet Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék 2005