Az EU-csatlakozás hatása a magyar pénzügyi szektorra

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az EU-csatlakozás hatása a magyar pénzügyi szektorra"

Átírás

1 PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE Az EU-csatlakozás hatása a magyar pénzügyi szektorra (tanulmány) június 10.

2 Összefoglaló következtetések a. A magyar pénzügyi szektor az elmúlt mintegy tizenöt évben nagyarányú intézményi, szabályozási és szakmai fejlődésen ment keresztül. Ennek keretében kialakult a pénzügyi szolgáltatásoknak a modern piacgazdaságra jellemző tulajdonosi, intézményi és termékszerkezete, és lezajlott az EU pénzügyi szabályozási normáihoz igazodó jogharmonizáció túlnyomó része. Az így létrejött hazai pénzügyi szektor lényegében már ma is megfelel az EU egységes pénzügyi piaca által támasztott követelményeknek, mind szabályozási, mind pedig versenyképességi követelmények szempontjából. Ezért nagy biztonsággal kimondható, hogy a jövő évi EU-csatlakozást követően a hazai pénzügyi piacon nem várhatóak drámai szerkezeti és üzleti változások. b. Az előzőek ellenére bizonyosnak tűnik, hogy a magyar pénzügyi szektor az elkövetkező években az EU-csatlakozással szoros összefüggésben, de a pénzügyi szolgáltatások általános fejlődése miatt is nagyarányú és meszsze ható alkalmazkodási folyamat elé néz. Ez a folyamat várhatóan az EU egységes belső piacába történő szerves integráció formájában megy majd végbe, amelynek nagyobbik része a már elvégzett jogharmonizáció hatásainak kiteljesedéseként, kisebb része pedig további intézményi reformok (elsősorban az eurótérséghez történő csatlakozás) folyományaként következik be. Az alkalmazkodás folyamatát várhatóan nagymértékben befolyásolják majd a magyar gazdaság makrogazdasági fejlődése, ezen belül a reál- és monetáris konvergencia folyamatai, valamint a pénzügyi szolgáltatásokat világszerte érintő gyors technológiai fejlődés eseményei. c. Az alkalmazkodás várható fő iránya egyrészt a hazai pénzügyi közvetítés méreteinek nagyarányú növekedése, másrészt a pénzügyi szektor, ezen belül elsősorban a bankszektor jövedelmezőségének csökkenése, harmadrészt pedig hosszabb távon az értékpapírpiacoknak, valamint az alapszerű és biztosítási típusú közvetítésnek a bankok rovására történő lassú terjeszkedése lesz. A verseny a legtöbb területen várhatóan fokozódik, új külföldi szolgáltatók könnyű fogás reményében történő tömeges beáramlására azonban a hazai piacon már ma is létező éles verseny miatt nem látszik lehetőség. Új szolgáltatók, illetve szolgáltatások beáramlása inkább csak a termékkínálat gazdagodásával, illetve a kereslet fokozódásával és differenciálódásával összhangban, szerves folyamatként képzelhető el. d. A pénzügyi szektor területén a csatlakozás időpontjával közvetlenül egybeesően egyetlen potenciálisan nagyhatású intézményi reform várható, jelesül az EU pénzügyi szolgáltatóinak a hazai piacon történő szabad megjelenését biztosító egységes európai útlevél szabályának érvényesítése. Ez a változás gyakorlatilag a külföldi szolgáltatók hazai fióknyitásának jelenleg útjában álló adminisztratív akadályok lebontását fogja jelenteni. Vizsgálatunk eredményei szerint nem várható a külföldi pénzügyi szolgáltatók hazai operációinak tömeges elfiókosodása, mert a hazai pénzügyi piac szerkezeti és versenyjellemzői a túlbankosodás, a nagykereskedelmi piacok hiánya, illetve a kiskereskedelmi ágazatban történő terjeszkedés célszerűsége ezt nem teszik lehetővé. Ugyanakkor elképzelhető, hogy korlátozott számban új szolgáltatók hazai fiókot nyitnak, már jelenlévő egyes szolgál- 2

3 tatók leányvállalataikat fiókokká alakítják, illetve, hogy egyes nagy és kiterjedt hazai tevékenységet folytató szolgáltatók a kettős jelenlét (leányvállalat és fiók) mellett döntenek. e. A határon keresztül történő közvetlen szolgáltatás jelentősége a jövőben bizonyosan növekedni fog, nem csekély mértékben a technológiai fejlődés (internetes szolgáltatások), a határok fokozódó átjárhatósága, illetve a növekvő munkaerő-mobilitás folyományaként. Külön érdemes megemlíteni a külföldi intézmények közvetlen szolgáltatásként végzett határ menti terjeszkedését (például osztrák intézmények szolgáltatásait a határ közelében lakó, illetve működő hazai háztartások, illetve vállalatok számára). Ez a folyamat akár kétirányú is lehet, tehát hazai intézmények szolgáltatásaikat éppúgy értékesíthetik a határ túlsó oldalán (például a szlovákiai határ közeli régiók magyar nyelvű lakossága, illetve vállalatai részére). Tekintettel a technikai fejlődés gyors ütemére, illetve a politikai integrációnak a munkaerő-mobilitást növelő hatására, a szóban forgó szolgáltatások a hazai megtakarítások piacának hamarosan fontos tényezőjévé válhatnak. Részletes kifejtés 1. A lehetséges hatások fajtái Magyarország küszöbön álló EU-csatlakozása négy fő módon okozhat változásokat a hazai pénzügyi szektor helyzetében, fejlődésének irányában, illetve ütemében: a. olyan hazai szabályozási változások nyomán, amelyek a jogharmonizációs folyamat keretében a várható májusi csatlakozásig, a csatlakozással egyidejűleg, illetve esetleges átmeneti szabályozási kivételek megszűnésekor a csatlakozást követően következnek be; b. olyan, az Európai Unióban várható szabályozási változások következtében, amelyek előkészítése az Unió fokozottabb pénzügyi integrációja, vagy egyéb cél érdekében jelenleg folyamatban van; c. olyan alkalmazkodási folyamat révén, amely a jogharmonizáció keretében már bevezetett hazai szabályozási változások nyomán már megkezdődött, jelenleg is zajlik, de teljes megvalósulása csak a jövőben, további szerves fejlődés keretében várható; továbbá d. olyan szerves fejlődés nyomán, amely az Európai Unió gazdaságának és/vagy pénzügyi szolgáltatásainak növekedése, technológiai, illetve szerkezeti fejlődése, továbbá a hazai gazdaság és/vagy pénzügyi szektor fokozatos felzárkózásának következtében megy végbe. Könnyen belátható, hogy a c. és d. pontokban felsorolt szerves alkalmazkodási folyamatok egymástól elválaszthatatlan módon mennek végbe, és ezért gyakorlatilag csak együtt vizsgálhatók. Az EU jogi és intézményrendszeréhez, illetve piaci folyamataihoz történő magyar alkalmazkodás ugyanis mozgó célpontra irányul, mert az Unió pénzügyi rendszere a d. pontban részletezett módon maga is folyamatos fejlődésen megy keresztül. 3

4 2. Vizsgálandó kérdések Az előzőekben elkülönített hatásfajták vizsgálatához szükségesnek látszik a következő kérdések megválaszolása: a. Hogyan változik a pénzügyi szektor szabályozása az EU-csatlakozásig, illetve annak időpontjában? Lesznek-e a szektort érintő átmeneti szabályozási kivételek, és ha igen, milyen ütemezés szerint várható megszűnésük? b. Milyen, az EU-csatlakozás utáni időszakban várható, de ma már nagy valószínűséggel előre látható jogi, illetve intézményi változások következhetnek be az EU pénzügyi szektorában, amelyhez a magyar pénzügyi szektornak már az Unió egységes piacának részeként kell alkalmazkodnia? c. Hol áll jelenleg a magyar pénzügyi szektor az EU pénzügyi szektorához képest, vagyis milyen irányban kell a hazai pénzügyi szolgáltatásoknak igazodniuk? Mekkora az alkalmazkodás jelenlegi és várható sebessége? Milyen szerves fejlődési folyamatok zajlanak jelenleg (illetve várhatóak a későbbiek során) az EU pénzügyi szolgáltatási szektorában, amelyek módosíthatják a magyar alkalmazkodási folyamat irányát és sebességét? Általános módszertani megjegyzésként célszerű előre bocsátani, hogy az EUcsatlakozás körüli alkalmazkodási folyamat intenzitását, illetve sebességét tekintve a korábbi kései csatlakozók (Görögország 1981, Spanyolország, Portugália 1986, Ausztria, Finnország és Svédország 1995) akkori tapasztalatai csupán korlátozott mértékben, illetve érvényességgel nyújthatnak eligazítást. Ez azért van így, mert az említett korábbi csatlakozások mind az EU-t (vagyis akkoriban az Európai Közösséget), mind pedig a csatlakozókat tekintve a maihoz képest lényegesen más gazdasági fejlettség és intézményrendszer, illetve pénzügyi szektorszabályozás mellett következtek be. Így egyrészt a kései csatlakozások első két körének idején nem létezett a mai értelemben vett egységes pénzügyi piac, és a többé-kevésbé elkülönült nemzeti pénzügyi rendszerek a mai magyar feltételrendszertől jelentősen eltérő körülmények (tulajdonviszonyok, intézményi szerkezet, szabályozás és technológia) között működtek bár az EU-hoz képest mért gazdasági fejlettség tekintetében komoly hasonlóság állt fenn a mai magyar helyzettel. Másrészt a kilencvenes évek közepére az EU pénzügyi szolgáltatási szektorát tekintve lényegében a maival összehasonlítható szabályozási és technológiai feltételek jöttek létre, de az akkor csatlakozott országok elemzésünk szempontjából sajnálatos módon hazánknál jóval magasabb általános gazdasági fejlettséget élveztek, ami az alkalmazkodási folyamat szempontjából sarkalatos jelentőségű tényező. Az utóbbi eset a jelenlegi magyar helyzettel azért sem összehasonlítható, mert az 1995-ben csatlakozott három ország már a formális csatlakozást három évvel megelőzően az Egységes Európai Gazdasági Térség létrehozásakor gyakorlatilag az EU egységes pénzügyi piacának részévé vált, s az említett országok integrációja már csak ezért is egészen más ütemterv szerint, illetve feltételrendszer mellett következett be. Minderre tekintettel a magyar alkalmazkodási folyamat kilátásait tekintve leginkább a hasonló adottságokkal rendelkező EU-tagok közelmúltbeli teljesítménye, illetve a közelmúlt uniós és magyar szektorfejlődésének összevetése adhat felvilágosítást. 4

5 3. Változó szabályok és intézményi reform Magyarországon Az első kérdéscsoporthoz (a. pont) tartozóan úgy látjuk, hogy a jövőre bekövetkező EU-csatlakozással egyidejűleg várhatóan egyetlen jelentős szabályozási változásra, három-öt éven belül pedig egy további, várhatóan nagy horderejű reformra kerül sor. Az említett változások a következők: a. Szolgáltatások: A csatlakozás időpontjától kezdődően Magyarországon is érvényesül a bankok, biztosítók, brókercégek és más pénzügyi szolgáltatók szabad letelepedésének elve, amelynek értelmében az EU bármely országában bejegyzett pénzügyi vállalkozás (bank, biztosító, stb.) a hazai piacon szabadon kínálhatja szolgáltatásait, anélkül, hogy jelentős tőkeigénnyel leányvállalatot kellene erre a célra létrehoznia. Az említett külföldi, de az EU-ban bejegyzett pénzügyi vállalkozás szolgáltatásait részben közvetlenül a határon keresztül, részben pedig a hazai piacon létesített fióktelepeken keresztül értékesítheti. Bár fiókokat külföldiek a jelenlegi hazai jogszabályok szerint is létrehozhatnak, e tekintetben a csatlakozáskor mégis jelentős változás várható, mert a fiókalapítást a gyakorlatban megakadályozó számos kötöttség elsősorban egyfajta tőkekövetelmény előírása a belépéssel egyidejűleg meg fog szűnni. b. Valutareform: A pénzügyi szektor uniós integrációjának döntő lépése az európai közös valuta bevezetése lesz, amelyre a kormány jelenlegi tervei szerint 2007 és 2009 között kerülhet sor. (E tekintetben a régóta fennálló bizonytalanság nagy valószínűséggel hamarosan csökkenni fog, a kormánynak ugyanis az elkövetkező hónapokban nyilatkoznia kell, hogy az eurótérséghez mikor kíván csatlakozni, illetve, hogy a csatlakozás feltételeit milyen ütemterv szerint kívánja megvalósítani.) A közös valuta bevezetése elvileg értelmetlenné teszi azokat a tőkekorlátozásokat, amelyek fenntartását döntően a nemzeti valuta stabilitása miatti aggodalom indokolja. A valutakockázat és a valutaváltás költségeinek felszámolása pedig elmozdít egy alapvető fontosságú jogi/intézményi akadályt, amely jelenleg a magyar gazdaság és az eurótérség közötti szolgáltatás- és tőkeáramlás útjában áll. Az előző pontban említett tőkeáramlással kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az erre vonatkozó adminisztratív korlátozások száma és hatóköre az elmúlt években folyamatosan csökkent, és jelenleg marginálisnak mondható. A korlátozások teljes felszámolásáról azonban elvileg csak abban az esetben lehet beszélni, ha külföldiek bármely, belföldi számára elérhető pénzügyi instrumentumot a belföldiekkel lényegében azonos adminisztratív és üzleti feltételek mellett vásárolhatnak, illetve ha ugyanez a kritérium a belföldiek határon túli pénzügyi eszközökbe történő befektetéseire nézve is megvalósul. Ez a kritérium az EU-n belüli külföldi befektetők és pénzügyi eszközök tekintetében a csatlakozás időpontjától kezdve lényegében érvényesülni fog, nem csekély mértékben azért, mert az előző pontban tárgyaltaknak megfelelően a szolgáltatások szabadsága is érvényesül. 4. Intézményi reform az Európai Unióban 5

6 Az EU pénzügyi szolgáltatásait érintő, rövid, illetve középtávon várható belső reformokat csak jelentős bizonytalansággal lehet előre jelezni, mind a változások tartalma, mind pedig azok időzítése tekintetében. Az általános irányt tekintve azonban nagy biztonsággal állítható, hogy a fejlődés egyik fő iránya a történelmi tendenciát folytatva a további liberalizáció, illetve a jogi/intézményi egységesítés lesz. Az utóbbi két irányzat közül azonban nagy valószínűséggel az egységesítés lesz meghatározó, mert a belső piacot, illetve tőkemozgást érintő liberalizálás az eddigiek során jórészt már lezajlott. Az EU egységes pénzügyi piaca tehát már létezik, de a számos tekintetben eltérő nemzeti intézmények, illetve eljárások jelenleg még bizonyos szegmentáltságot okoznak, akadályozva az egységes piac tökéletesítését. Ebben a tekintetben várhatóan hosszabb távon fennmarad például a nemzeti adórendszerek különbözősége. Változás várható azonban három fontos tekintetben: a. Középtávon várhatóan jelentősen kibővülnek a jelenleg 12 országot, 300 milliós lakosságot és az EU teljes gazdasági teljesítményének mintegy 75%-át kitevő eurótérség határai. Az Egyesült Királyság, Dánia és Svédország, valamint az EU 2004-ben felveendő új tagországainak csatlakozásával a közös európai valuta használata 25 országra, 450 milliós lakosságra és a jelenlegi EU gazdasági teljesítményének mintegy 110%-ára terjedne ki. b. Ugyancsak középtávon várhatóan megkezdődik az EU tagországai nyugdíjés egészségbiztosítási rendszereinek egységesítése, bár a folyamat kiteljesedése inkább csak hosszú távon várható. Ez a kezdeményezés arra a felismerésre épül, hogy az elkülönült nemzeti társadalombiztosítási rendszerek fenntartása az egyéb tekintetben megvalósult integráció feltételei között nem indokolt, és gazdaságosan nem is megvalósítható. A társadalombiztosítási rendszer egységesítése várhatóan növeli majd a munkaerő mobilitását és élénkíti a tagországok közötti tőkemozgást. c. A jelenlegi várakozások szerint 2006-ban életbe lép a banki tőkekövetelményekre vonatkozó új nemzetközi egyezmény, az ún. Bázel II, amelynek előírásait 2007-től kerülnek majd alkalmazásra. A készülő egyezmény várható hatásairól jelenleg még nem lehetséges a végső szót kimondani, hiszen ahhoz a végleges egyezmény ismeretére volna szükség. Már most kimondható azonban, hogy az egyezmény által felajánlott tőkeszámítási modellek közötti választás lehetősége hatással lehet arra, hogy a hazai piacon működő szolgáltatók különösen az EU-ban honos külföldiek milyen intézményi forma (fiók, leányvállalat, illetve közvetlen szolgáltatás) mellett döntenek. Az EU belső gazdasági integrációját szolgáló reformok mellett meg kell emlékezni az EU külső viszonyaiból, illetve általános (globális) irányzatokból adódó várható intézményi változásokról is. Ebben a tekintetben két potenciálisan már középtávon is jelentős témakör említése tűnik indokoltnak: a. A WTO keretein belül jelenleg vita folyik a pénzügyi szolgáltatások globális liberalizálásáról. E folyamat keretében elképzelhető, hogy az EU középtávon a jelenleginél jobban megnyitja majd piacait a világ többi részéről származó pénzügyi szolgáltatók előtt, ami a verseny fokozódását eredményezné. b. A felhalmozott pénzügyi vagyon gyors növekedése, illetve a legutóbbi évek hatalmas részvénypiaci veszteségei nyomán világszerte fokozódó mértékben vetődik fel a befektetés-biztonság növelésének igénye. Ez a jelenlegi általános 6

7 felfogás szerint nagyrészt a prudenciális szabályok és a felügyeleti tevékenység szigorítása, a szolgáltatói termékfelelősség követelményének fokozódó érvényesítése, illetve a fogyasztóvédelmi tevékenység erősítése révén valósul meg. Az elkövetkező években a pénzügyi szolgáltatások szabályozása nagy valószínűséggel ebben az irányban fejlődik majd tovább. Ennek következtében általánosan fokozódnak majd a szolgáltatókkal szembeni hatósági és piaci követelmények és drágulnak a szolgáltatások. Végső soron azonban a befektetéseknek a veszteségek figyelembe vételével számított hozama akár növekedhet is. Az e pontban írtak lényege úgy általánosítható, hogy az EU pénzügyi szolgáltatási szektorának jogi és intézményi kereteit tekintve alapvető, illetve jelentős fordulatot hozó változás rövid- és középtávon nem valószínű. Ebben a körben az előre látható változások sokkal inkább korábbi nagyhatású reformintézkedések kiteljesítését, illetve a jelenleg is zajló fő folyamatok továbbvitelét fogják jelenteni. Ennek megfelelően valószínűnek tűnik az is, hogy az uniós intézményi keretek további reformja ebben az időszakban döntően szerves fejlődési folyamatként, nem pedig ugrásszerű változásokat hozó forradalomként fog megjelenni. 5. Az EU és Magyarország hasonlóságok Az EU és Magyarország pénzügyi szolgáltatási szektorainak összehasonlítását célszerű az egyáltalán nem csekély mértékű, illetve jelentőségű hasonlóságokkal kezdeni: a. Szabályozás: A hazai gazdaság, illetve a pénzügyi piac és pénzügyi szolgáltatók működésének kereteit adó jogi/szabályozási és intézményi rendszer az elmúlt mintegy tizenöt év strukturális reformjai és jogharmonizációs folyamata következtében igen nagymértékben hasonló, mondhatni csaknem azonos. b. Tulajdonlás: A hazai pénzügyi szektor működtetésében meghatározó a magántőke szerepe; a döntően a kilencvenes évek során végrehajtott privatizációs folyamat során a magántőkére alapozott tulajdoni, intézményi és vállalatirányítási szerkezet lényegében konszolidálódott. Az állami tulajdon a bankszektorban még mindig jelentős szerepet játszik, ez azonban a fejlett gazdaságokkal összevetve egyáltalán nem példátlan: egyes OECD-országok (például Németország) bankrendszereiben az állam tulajdonosi részesedése 50% körülire tehető, vagy erősen megközelíti azt. c. Szereplők: További hasonlóság a piaci szereplők messzemenő azonossága. Ez annak köszönhető, hogy a hazai privatizáció, illetve a piaci szerkezet szerves fejlődése során ismeretes módon főként külföldi szakmai befektetők szereztek jelentős pozíciókat. A magyar bankrendszer 70%-a, a biztosítási szektor 80% százaléka ilyen külföldi befektetők kezében van, az egyéb alszektorok közül pedig a befektetési és pénzügyi vállalkozások, a pénztárak, illetve a befektetési alapok jelentős része pénzügyi csoportok tagjaként az említett külföldi bankokhoz, illetve biztosítókhoz kapcsolódik. Az említett külföldi bankok és biztosítók túlnyomó részének fő működési területe az EU pénzügyi piaca. Mindennek nem elhanyagolható következménye, hogy a hazai pénzügyi szolgáltatók vállalatirányítási és üzletpolitikai stílusa, illetve gyakorlata nagymértékben csereszabatos az EU pénzügyi piacain megszokottal. 7

8 d. Stabilitás: A szabályozási környezet, a tulajdonosi háttér, a vállalatirányítás és üzletpolitika hasonlóságából, illetve a hazai gazdaság évek óta tartó kiegyensúlyozott és viszonylag gyors növekedéséből adódik, hogy a hazai pénzügyi szektor stabilitása és fejlődőképessége alapvetően összemérhető az EU pénzügyi szolgáltatóinak hasonló jellemzőivel. Mindez egyaránt vonatkozik a szolgáltatók általános tőkeellátottságára, nem-teljesítő eszközeinek állományának arányára illetve befektetési veszteségeinek mértékére, jövedelmezőségére, illetve növekedési teljesítményére. Más szóval a magyar szolgáltatók oldalán a felsorolt szempontokat tekintve semmilyen drámai mértékű, nagyszabású reformot igénylő lemaradás nem tapasztalható. e. Termékkínálat: A magyar pénzügyi szektorban többé-kevésbé az összes olyan termék, szolgáltatás, illetve szolgáltatói típus megtalálható, amely a fejlett gazdaságok és pénzügyi rendszerek gyakorlatában jelenleg létezik. Itt természetesen nem állíthatjuk, hogy az adott termék, szolgáltatás, vagy piac a hazai gyakorlatban nagy kereskedelmi volumen mellett, érett formában van jelen, hiszen ez számos esetben (például bizonyos derivatívák, a befektetési banki értelemben vett vállalatfinanszírozási tevékenység, a vállalati kötvénypiac, vagy egyes elektronikus banki szolgáltatások tekintetében) egyáltalán nem mondható el. Sokkal inkább azt tartjuk fontosnak, hogy a ma létező igen nagyszámú pénzügyi termék, illetve szolgáltatás szinte kivétel nélkül jelen van a hazai piacon, úgy hogy a szükséges szakmai tudás és gyakorlat, üzleti és infrastrukturális háttér valamilyen szinten létezik, illetve rendelkezésre áll. Következésképpen e szolgáltatások piacát, illetve feltételeit alapvetően nem kell újonnan feltalálni, illetve megteremteni azok többnyire egyfajta kialakult fejlődési görbén haladnak az érettség felé. f. Technológia: A pénzügyi szolgáltatások erősen függenek a gyorsan fejlődő technológiai feltételektől, utóbbiak azonban döntően a korszerű számítástechnikai (hardware/software) és távközlési infrastruktúra meglétét és folyamatos lépéstartását követelik meg. E tekintetben Magyarország az elmúlt évek során, e területen komoly mértékben felzárkózott: a szolgáltatók a fejlett gazdaságokban megszokott számítástechnikai infrastruktúrához férnek hozzá, a telefonsűrűség tekintetében öt éven belüli, az internetsűrűség tekintetében pedig 5-10 éves lemaradásunk van a legfejlettebb gazdaságokhoz képest. Ehhez érdemes azonban hozzáfűzni, hogy a hazai technológiai háttér bizonyos tekintetben ma is fejlettebb annál, amit a pénzügyi szolgáltatások adott színvonala megkíván. Például a jelenlegi 10,6 millió működő hazai telefonvonal (fix és mobil) több mint elegendő a szolgáltatók infrastruktúrájának, illetve a fogyasztók igényeinek kiszolgálására. 6. Az EU és Magyarország - különbségek Látható, hogy a hazai pénzügyi szolgáltatási szektor lényegében a nyolcvanas években elindult reformfolyamat keretében, tehát mintegy év alatt számos tekintetben és komoly mértékben felzárkózott a fejlett országok (és ezen belül) az EU pénzügyi szektoraihoz, úgy, hogy az alapvető vonások tekintetében inkább a hasonlóságok, semmint a különbségek tűnnek meghatározónak. Mindennek ellenére nyilvánvalónak tűnik, hogy számos tekintetben igen jelentős különbségek is fennmaradtak. Egyre inkább helytállónak tűnik azonban az a megállapítás, hogy a különbségek alapvetően mennyiségi jellegűek, amelyek a jelenlegi EU-országok és Magyarország 8

9 gazdasági fejlettségének (jövedelmi és vagyoni szintjének) különbözőségéből, illetve gazdasági rendszer és a pénzügyi szolgáltatások lényegében azonos irányú fejlődési folyamatának időbeli eltolódásából adódóan jelennek meg. a. Jövedelem és vagyon: Magyarország egy főre eső jövedelmi szintje (GDP) összehasonlítható árakon mérve 2002-ben az EU-átlag 54%-a, a fennálló tényleges árakon (illetve piaci árfolyamon átszámítva) azonban az EU-átlag mintegy 30%-a volt. A felhalmozott vagyon (pénzügyi és tárgyi) relatív méreteiről hasonlóan megbízható, átfogó adatok nem állnak rendelkezésre. Nem tévedhetünk azonban nagyot, ha azt állítjuk, hogy a különbség ezen a területen valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a jövedelmi szintek között áll fenn. Ennek főként azért kell így lennie, mert a közelmúltig uralkodó központi tervezésű gazdasági rendszerben a személyes vagyon felhalmozása szükségtelen és kerülendő törekvésnek számított a bér-, adó- és szociális rendszer pedig úgy volt beállítva, hogy a háztartások rendszeresen csupán szerény megtakarításokra tehessenek szert. A termelő tárgyi vagyon tekintetében pedig különösen feltűnő Magyarországnak a fejlett gazdaságokhoz viszonyított szegénysége, amelynek egyik fő következménye a hazai munkaerő számottevő alulértékeltsége. Ezért inkább óvatosnak tűnik az a becslés, hogy Magyarország és az átlagos EU-gazdaság egy főre eső felhalmozott vagyona között jelenleg legalább tízszeres különbség áll fenn. b. Szektorméret: Az előzőekben tárgyalt jövedelmi és főleg vagyoni különbségek a pénzügyi szektor által közvetített vagyon relatív méretét is meghatározzák, amint az a következő oldal táblázatának adataiból jól látható. Tekintve, hogy 1999-ben a magyar egy főre eső GDP folyó piaci valutaárfolyamon számítva az EU átlagnak mindössze 21%-a volt, a táblázatból kikövetkeztethetően az egy főre eső hazai közvetített vagyon az EU-átlag 9%-ának, illetve az USAátlag 6%-ának adódik. Ez nagyjából megfelel az előző pontban levezetett, a relatív vagyonra vonatkozó következtetésünknek, függetlenül attól, hogy mindhárom vizsgált esetben a közvetített vagyon jelentős hányada a számítás alapjául szolgáló időpontban külföldi befektetők tulajdonában volt. A pénzügyi közvetítés intenzitása 1999 végén (%, Forrás: OECD) USA EU Magyarország Bankhitelek/GDP 47,2 101,5 28,3 Kötvények/GDP 160,7 89,6 61,6 Tőzsdei részvények/gdp 188,9 90,2 34,0 Összes/GDP 396,8 281,3 123,9 c. Kiegyensúlyozottság: A hazai pénzügyi szektor egyes szolgáltatásokat tekintve jóval fejlettebb (nagyobb gazdasági súlyú), mint más területeken, ilyen értelemben tehát egyes alszektorainak, illetve üzletágainak fejlettsége kiegyensúlyozatlan. Az egyes pénzügyi szolgáltatások relatív fejlettsége, illetve üzleti súlya tekintetében a fejlett gazdaságok között is vannak jelentős eltérések. Esetünkben azonban arról is beszélhetünk, hogy a egyes üzleti területek fejlődése meglehetősen kezdeti szakaszban jár, míg más szolgáltatási ágak (pl. a legtöbb kereskedelmi banki szolgáltatás) fejlettsége elsősorban a szolgáltatási 9

10 volumen és a piac érettsége szempontjából a fejlett gazdaságok gyakorlatával összevethető. Csupán példákat felsorolva, az alulfejlett területek között találhatunk több befektetési banki szolgáltatást, így a vállalatfelvásárlási és finanszírozási üzletágat, illetve a pénzügyi derivatívák kereskedelmét. Csaknem teljes egészében hiányzik a vállalati kötvénypiac, és részvénypiac is igen kicsi súllyal szerepel a gazdaság finanszírozásában. Az elektronikus banki szolgáltatások (pl. hitelkártya-elfogadás, internet bank) gazdasági súlya az utóbbi évek gyors hazai fejlődése ellenére is nagyságrendi különbséget mutat a fejlett gazdaságok gyakorlatához képest, és hiányzik (vagy még gyermekcipőben jár) számos magas értéktartalmú kiskereskedelmi banki, illetve biztosítási szolgáltatás (például a fogyasztó nevében végzett lakás-ügyintézés). Az említett területek közül több esetben a lemaradás fő oka a gazdaság, illetve a szóba jöhető üzletek, vagy a piac kicsi mérete ez a helyzet például a befektetési banki szolgáltatások, illetve a részvénypiac esetében. További ismert ok a fejlett gazdaságoktól elmaradó szintű monetáris stabilitás, illetve az ehhez kapcsolódó befektetői bizalomhiány, amely magasan tartja a belföldi forrásköltségeket, ezáltal akadályozva a kötvény- és a részvénypiac fejlődését. Más esetekben, mint például az elektronikus banki szolgáltatások vagy általában a banki kiskereskedelmi szolgáltatások, a lemaradás részben jövedelmi/vagyoni okokból, jelentős részben viszont a szükséges pénzügyi kultúra korlátozott terjedési sebességéből adódik. d. Jövedelmezőség: A magyar pénzügyi szektor jövedelmezősége a befektetett tőkére vetített eredményeket tekintve igen magas ben az átlagos ROE a bankszektorban 19%-os volt, míg az egyéb alszektorokban 14-27%-os sávon belül mozgott. Hasonló átfogó adat az Európai Unióról jelenleg nem áll rendelkezésünkre, tudjuk azonban azt, hogy a között a bankszektor átlagos ROE-ja 8-15% közé esett (2001-ben 10,1% volt), tehát az elmúlt három év magyar szintjének fele-kétharmada körül alakult. Magyar viszonylatban minden bizonnyal a bankszektor tőkejövedelmezősége a meghatározó, hiszen a bankok a pénzügyi szektor által közvetített vagyon mintegy 75-80%-át képviselik, a többi alszektor jövedelmezősége pedig nagy valószínűséggel ennek függvényében alakul. A bankszektor magas hazai jövedelmezőségéből első látásra a pénzügyi szektorban folyó verseny tökéletlenségére lehetne következtetni. Ez azonban csak a történet fele (vagy inkább harmada): amint azt a következőkben bizonyítani igyekszünk, a magas hazai jövedelmezőség jelentős részben makrogazdasági eredetű. A hazai bankrendszer magas jövedelmezősége ugyanis döntően a magas banki kamatrésből adódik, amely viszont a fennálló hazai makrogazdasági viszonyoknak többé-kevésbé egyenes következménye. e. Makrogazdasági környezet: Mint ismeretes, a magyar gazdaság a fejlett gazdaságokhoz (ezen belül az EU-hoz) képest tőkeszegény, vagyis a benne felhalmozott tőkeállomány mennyisége és technológiai színvonala jóval csekélyebb annál, amit a rendelkezésre álló munkaerő hatékonyan működtetni tudna. Ezért a munkaerő olcsó, a tőke pedig drága; vagyis a hazai forrásköltségek magasak, illetve a befektető szempontjából a tőke határtermelékenysége magasabb, mint a fejlett gazdaságokban. E helyzet következtében Magyarország nettó tőkeimportőr (vagyis folyó fizetési mérlege deficites), mivel az értékesülési lehetőséget kereső tőke a liberalizált tőkepiacon, mint afféle közlekedőedény-rendszerben, a hazai gazdaság felé áramlik. Hosszú távon a 10

11 hazai gazdaság tőkeszegénysége, illetve a hazai és nemzetközi forrásköltségek eltérése így felszámolódik, más szóval a fejlett gazdaságokkal szemben reál- és monetáris konvergencia játszódik le. Rövidtávon azonban a fennálló helyzetet konzerválja a kormányzat túlköltekezése (a költségvetési hiány), amely a tőke (és más gazdasági javak) iránt jelentős többletkeresletet generál. E folyamatok eredőjeként a hazai gazdaságban mind az infláció, mind pedig a reálkamat magasabb, mint a fejlett gazdaságokban. Ugyanebbe az irányba hat, hogy a kereslet növekedését az infláció megfékezéséért felelős jegybank fékezni igyekszik, aminek jellemző módja a belföldi forrásköltségek magasan tartása, a hazai magánszféra tőkekeresletének mérséklése érdekében. Az így kialakuló kamatstruktúra szükségszerűen jelentősen különbözik a fejlett gazdaságokban megszokottól, amint azt az alábbi táblázatban szemléltetjük is évi átlagadatok %-ban; Forrás: MNB, EKB Magyarország Eurótérség Eltérés Infláció 5,3 2,1 3,2 Jegybanki betéti kamat 9,0 2,9 6,1 Jegybanki reálkamat 3,7 0,8 2,9 Vállalati hitel (<1 év) kamata 10,2 6,0 4,2 Vállalati betét (<1 év) kamata 7,3 2,8 4,5 Vállalati (<1 év) kamatrés 2,8 3,2-0,4 Fogyasztási hitel kamata 22,6 9,8 12,8 Ingatlanhitel kamata 14,2 5,3 8,9 Lakossági betét (<1 év) kamata 7,0 2,8 4,2 Fogyasztási hitel kamatrése 15,6 7,0 8,6 Ingatlanhitel kamatrése 7,2 2,5 4,7 Nettó kamatbevétel / összes eszköz (becslés) 4,2 1,5 2,7 f. Forrásköltségek: A fentiekben leírt makrogazdasági történet jól követhető a banki kamatstruktúra alakulásán. A nominális magyar kamatok magasabbak, mint az EU-kamatok, amit részben (3,2%-pont erejéig) a magasabb magyar infláció indokol. Szembetűnő azonban, hogy a jegybanki betéti kamatok közötti különbség az inflációs ráták közötti különbségnek csaknem kétszerese, ami egyértelműen a magyar jegybank egyensúlyteremtő törekvéseinek következménye. A magas jegybanki betéti kamat meghatározó a döntően rövidlejáratú hazai banki eszközök árazása szempontjából, s így egyben a nagyobb hazai banki kamatrést előidéző egyik fő tényezőnek is tekinthető. A jegybanki betéti kamat (sterilizációs ráta) szintjének meghatározása mindazonáltal nem önkényes döntés következménye, hiszen a jegybanknak meg kell oldania a már tárgyalt nagyszabású tőkebeáramlásból keletkező banki likviditás semlegesítését. Ilyen probléma az eurótérségben nem létezik, mert ott a bankrendszerben egyáltalán nincsen szabad likviditás, és így a jegybank nem is a betéti kamaton, hanem a refinanszírozási kamaton keresztül szabályoz. 11

12 A hazai kamatstruktúrát torzító, illetve az átlagos banki kamatrést növelő, másik fontos tényező a jelzáloghitel kamattámogatása. Ennek a bankok közötti versenyt torzító hatása a 2002-ben és idén az év első felében érvényes rendszer körülményei között szélsőségesen nagyarányúnak mondható, mivel a támogatás a bankok számára hatalmas 9-10%-os kamatrést biztosít. Az ingatlanhitel úgy rendkívül drága, hogy emellett a legdinamikusabban növekvő banki eszköztétel, tekintettel arra, hogy a költséget nem a hiteladós, hanem az adófizető állja. Ez tipikus példája annak a korábban leírt esetnek, amikor a kormányzati költekezés kamatrés-növelő hatású. Megjegyzendő, hogy az ingatlanhitel kamattámogatása a bankok érdekeltségét jelenleg magasabb szintre emeli, mint amit a bankok nem támogatott ingatlanhitelek nyújtásával a piacon el tudnak érni. Ezért kézenfekvő a következtetés, hogy az ingatlanhitel kamata, illetve az azon elérhető kamatrés akkor fog csökkenni, ha a kamattámogatás is csökken, és a hiteladósnak felszámított költség közelebb kerül a kereskedelminek tekinthető szinthez. Az itt ábrázolt helyzeten igen jelentős mértékben változtat a kormány legutóbbi döntése, amely szerint a kamattámogatás drasztikus csökkentése a közeli jövőben be fog következni. Az említett intézkedés következtében a jelzáloghiteleken realizálható banki kamatrés akár a korábbi szint felére is csökkenhet. g. Verseny: Az előzőekben mondottak természetesen nem jelenthetik azt, hogy a kialakult banki kamatstruktúrának, illetve kamatrésnek semmi köze a spontán piaci verseny intenzitásához. Az előző oldal táblázatában található szembetűnő ellenpélda a rövidlejáratú vállalati hitelek, illetve az azokon realizálható kamatrés mértéke. Első látásra meglepőnek tűnhet, hogy a hazai bankrendszer és az eurótérség között e kamatrés tekintetében alig van különbség, sőt, 2002-ben az eurótérségben realizálható kamatrés ebben a kategóriában valamivel magasabb volt. E jelenségnek az a legvalószínűbb magyarázata, hogy az igazán hitelképes, és nagy hiteligényű nagyvállalatok finanszírozása ismeretes módon jelentős részben a határon keresztül történik, igen gyakran úgy, hogy a külföldi anyavállalat adósodik el, és finanszírozza hazai leányvállalatát. Ez a körülmény más szóval annyit tesz, hogy a vállalati hitelezés tekintetében már ma is közvetlen és éles verseny áll fenn a hazai és a külföldi banki szolgáltatók között. A helyzet egészen más a kiskereskedelmi szektorban, ahol például a nem támogatott fogyasztási hiteleken tavaly közel 13%-os kamatrés volt realizálható. Ennek egyik oka mindenképpen az, hogy a hazai lakosság csak kivételes esetben találkozik közvetlenül határon túli banki szolgáltatóval. Érdemes ugyanakkor felfigyelni arra, hogy az ingatlanhitel állami támogatása a hazai fogyasztási hitel költségére is torzítóan hat, mert a bankok természetesnek tekintik, hogy az általánosságban kockázatosabb fogyasztási hiteleken többet keresnek, mint a jobban biztosított jelzáloghiteleken. Ebből ismét csak arra lehet következtetni, hogy a torzító diszkrecionális tényezők (jegybanki sterilizáció és állami kamattámogatás) nélkül a hazai bankrendszerben realizálható kamatrés továbbá a pénzügyi szektor egészének tőkejövedelmezősége a jelenleginél lényegesen kisebb lenne. Nem tudhatjuk azonban, hogy a kialakuló kamatrések és tőkejövedelmezőségek az EU pénzügyi szektoránál élesebb, vagy lanyhább versenyhelyzetet eredményeznéneke, mert a mikro- és makrogazdasági hatások (a spontán verseny és az állami/jegybanki beavatkozás) hatásának elkülönítése nem megoldható. 12

13 h. Banksűrűség: A pénzügyi szektorban fennálló versenyhelyzet értékelése talán jobban megközelíthető az aktuális banksűrűség oldaláról. Ez azért is kézenfekvő, mert végső soron a kérdés úgyis az, hogy az EU-csatlakozással együtt járó további liberalizálás következtében várható-e Magyarországon újabb bankok megjelenése. A válasz a pillanatnyilag jelentősen magasabb hazai bankjövedelmezőség alapján rövid távon eldöntöttnek látszik (igen, várható), középtávon viszont számolni kell a monetáris konvergencia hatásaival, vagyis elsősorban azzal, hogy a rendszerből eltűnik a magyar és az EU rendszer kamatstruktúrájának az eltérő inflációs ráták, illetve az állami/jegybanki torzítás miatti különbözősége. Azonos, vagy nagyon hasonló effektív nettó kamatráta mellett (vagyis, ha az EU-val azonos szintű nettó kamateredmény / öszszes eszköz ráta érvényesülne) pedig minden egyéb tényező változatlansága mellett a magyar bankrendszer veszteséges lenne, amint az a következő táblázatból is megállapítható. Banki eredménytételek az összes eszköz %-ában, 2001 Forrás: PSZÁF, EKB Magyaro./* EU Nettó kamatbevétel 3,83 1,51 Nettó jutalékbevétel 1,21 0,70 Devizakereskedelem, árfolyam, nettó 0,53 0,21 Egyéb működési bevétel, nettó -0,12 0,18 Működési bevételek, összesen 5,45 2,60 Személyi ráfordítások 1,42 0,88 Egyéb ráfordítások 2,05 0,83 Működési ráfordítások, összesen 3,47 1,71 Működési eredmény 1,98 0,89 */ kereskedelmi bankok Látható, hogy a kamateredményen kívüli tételeknél (bevétel mínusz ráfordítás) a hazai bankok eredményessége jelentősen elmarad az EU-átlagtól. Új belépők számára ez a kép valószínűleg nem túlságosan vonzó, ha okkal feltételezhető, hogy az effektív nettó kamatráta középtávon közelíteni, illetve igazodni fog az EU-átlaghoz. A fenti okfejtésen kívül rendelkezésünkre áll egy FED-tanulmány 1, amely hasonló következtetésre jut, mint ami a bankrendszer eredmény-kimutatásából leszűrhető. E tanulmány szerzői az OECD-országok adatai alapján statisztikai vizsgálatot folytattak. Eredményeik szerint nem meglepő módon egy ország bankszektorának mérete (összes eszköz) pozitívan korrelál az egy főre eső GDP-vel, a megtakarítási rátával és a külföldi tartozások arányával, illetve negatívan korrelál a kamatlábak mértékével. A szerzők számításokat végeztek Magyarországra is, és azt az eredményt közölték, hogy a 1995-ben a magyar 1 D. Jaffe- M. Levonian: The Structure of Banking Systems in Developed and Transition Economies, 2000; idézi Zsámboki B.: Az EU-csatlakozás várható hatása a magyar bankrendszer fejlődésére, MNB,

14 bankrendszer összes eszközeinek OECD-kompatibilis szintje 69 mrd $ lett volna (az akkori tényleges szint 267%-a), a bankok száma pedig 63, az akkori létszám 144%-a. Korábbi megállapításainkból következik, hogy a rendszer tényleges mérleg-főösszege azért maradt el ilyen jelentősen az OECDnormától, mert az összes eszköz állománya alapvetően nem a szerzők által vizsgált GDP-től, hanem a felhalmozott vagyon mértékétől függ, az utóbbi esetben pedig Magyarország lemaradása az OECD mögött lényegesen nagyobb, mint az egy főre eső GDP esetében. Jelen szempontunkból azonban inkább annak van jelentősége, hogy az idézett tanulmány eredményei szerint az átlagos OECD-bank 85%-kal nagyobb eszközállományt mozgat, mint az átlagos magyar bank, a hazai rendszer tehát ebben az értelemben és hangsúlyozottan a jelen méretei mellett túl sok bankkal dolgozik. Ez az eredmény azzal a jelenséggel is összhangban van, hogy az utóbbi években a belföldön működő bankok száma nem nőtt, hanem csökkent. i. Fióksűrűség: Az előző pontban idézett tanulmány érdekes megállapításokat közöl a fióksűrűség, és a banki dolgozók létszáma tekintetében is. Eszerint a hazai bankfiókok számának 1995-ben figyelembe véve a szerzők szerint az OECD-minta által indokolt összes eszközállományt, illetve a népesség méreteit 1798-nak kellett volna lennie (az akkori tényleges fióksűrűség mintegy kétszerese), a bankok összes foglalkoztatottainak száma pedig el kellett volna, hogy érje a 83 ezer főt (a tényleges létszám 230%-a). Ez egyrészt arra utal, hogy a foglalkoztatottak termelékenységével nincs különösebb probléma, hiszen az OECD-norma szerint működő magyar bankrendszerben egy dolgozó csupán 16%-kal több eszközt működtetne. Másrészt azt sugallja, hogy a hazai bankrendszer fiókhálózata még jelentős bővítés előtt áll, amelynek rövidtávon a pillanatnyi eszközállomány korlátozott nagysága (eltartó képessége) képezi a fő akadályát (lásd a 10. oldal táblázatát). Bár a foglalkoztatottak száma 1995 óta csökkent (a termelékenység tehát jelentősen javult), a tanulmány helyesen jósolta meg a fiókhálózatnak a banki eszközállománnyal együtt történő növekedését végén a bankok összesen 993 fiókkal rendelkeztek, amely 1998 végéhez képest 27%-os növekedést jelez. 7. Szerves fejlődés az EU pénzügyi szektorában Ebben a pontban néhány olyan folyamatot említünk meg, amely az EU pénzügyi szektorában jelenleg zajlik, és a magyar pénzügyi szektor alkalmazkodására, illetve konvergenciájára nézve is minden valószínűség szerint hatással lesz. a. Növekedés: A pénzügyi szektor által közvetített tőke mértéke folyamatosan növekszik, az általános gazdasági növekedéssel és vagyonfelhalmozással összefüggésben. Egy PWC-tanulmány 2 szerint a hüvelykujj-szabály az, hogy a GDP 1%-os növekedése közel 1%-os növekedést okoz a banki mérlegfőösszeg/gdp arányban. A bankrendszer által közvetített tőke tehát jellemzően gyorsabban növekszik, mint a gazdaság egésze, úgy, hogy mennél magasabb az egy főre eső GDP, annál magasabb a bankszektor mérlegén belül a kiskereskedelmi (lakossági) üzletág aránya. Az egyéb pénzügyi közvetítői típusok fajlagos növekedési sebességét tekintve nem rendelkezünk hasonló adatokkal, de az utóbbi év dezintermediációs irányzatából kiindulva úgy 2 Idézi Zsámboki B.: Az EU-csatlakozás várható hatása a magyar bankrendszer fejlődésére, MNB,

15 véljük, hogy a nem banki közvetítői csatornákon áramló tőke állománynövekedése még gyorsabb lehet. A közvetített tőke gyors növekedését segítő egyik fő tényező az átlagéletkor emelkedése, a dezintermediáció további kiteljesedését pedig részint ugyanez a folyamat (biztosítás), részint a nyugdíjalapok globális térhódítása fogja kikényszeríteni b. Koncentráció: Az 1993-as magyar bankkonszolidáció tanácsadójának (CSFB) a nemzetközi trendekkel kapcsolatos fő kiindulópontja az volt, hogy a globális banki kapacitások akkoriban mintegy kétszeresen meghaladták az akkori kereslet által hatékonyan (elfogadható nyereségrátával) működtethető szintet. Ez a megállapítás magyarázatul szolgál az azóta is zajló jelentős koncentrációs folyamatra, amely egyaránt jelentkezik nemzeti, regionális, kontinentális és globális szinten. A nemzeti piacokon gyakori jelenség, hogy az öt legnagyobb bank az összes banki eszköz 50-75%-át ellenőrzi. A nagybankok ugyanakkor a dezintermediáció ellen az alternatív közvetítői tevékenységek biztosítók, vagyonkezelők, brókerek, stb. fokozódó felvásárlásával reagálnak. c. Verseny: A koncentráció fő hajtóereje a verseny fokozódása, célja pedig végső soron a verseny korlátozása. A liberalizáció globális irányzata nyomán világszerte jelentősen szűkültek a kamatrések, növekedett a foglalkoztatottak termelékenysége, és éles verseny alakult ki a díj- és jutalékszintek tekintetében. Az euró bevezetésével ehhez járult a kamat- és árfolyamkockázatra alapozott üzletágak és a valutaátváltás banki bevételeinek drámai csökkenése. A verseny fokozódása komoly hajtóerő a technológiai fejlődés területén. Az elektronikus szolgáltatások terjedése például fiókokat vált ki, utóbbiak száma az EU-ban jellemzően csökken. Ugyanakkor a szolgáltatók profitbázisának lemorzsolódását gátolja a koncentrációs folyamat nyomán számos területen kialakuló oligopolisztikus verseny. d. Nemzetközi jelenlét: Az EU egységes pénzügyi piacán a verseny, a koncentráció, a technológiai fejlődés és a közös valuta bevezetése nyomán növekszik a határon keresztül történő szolgáltatások jelentősége. Eddig azonban elsősorban a határokon keresztüli szolgáltatás főként a nagykereskedelmi ágazatok bankközi betétek, származékos termékek, befektetési banki szolgáltatások, illetve nagyvállalati hitelezés tekintetében valósult meg, a kiskereskedelmi szolgáltatások területén az ilyen jellegű terjeszkedés sokkal lassabbnak tűnik. Az EKB adataiból leszűrhetően az EU jelenlegi tagországain belüli külföldi jelenlét egyelőre nem túlságosan kiterjedt, mivel a fogadó országok öszszes banki eszközeinek csupán mintegy 10-15%-át teszi ki. A liberalizált piac szerves fejlődésével, illetve az eurótérség további bővülése nyomán azonban a határon keresztül történő szolgáltatás arányának további jelentős bővülésére lehet számítani. e. Fiók/leányvállalat: Az egységes európai útlevél elve szerint az EU pénzügyi szolgáltatói a határokon keresztül háromféleképpen nyújthatnak szolgáltatást: közvetlenül, fiókintézményen keresztül, illetve leányintézmény létrehozásával. A Magyarországra irányuló szolgáltatások tekintetében az EU-tagországok számára formailag mindhárom említett csatorna nyitva áll, gyakorlatilag azonban csak kettő működik. A közvetlen szolgáltatás főként a vállalati hitelezés területén tetten érhető (mint említettük, ezt a szolgáltatási ágat már ma is éles verseny jellemzi), a belföldön letelepedő szolgáltatók azonban a fióknyitás bonyolultsága és költségei miatt gyakorlatilag egyáltalán nem létezik a külföldi szolgáltatók leányvállalatokat hoznak létre. A csatlakozás után azonban a fi- 15

16 óknyitást praktikusan korlátozó szabályok megszűnnek majd, aminek következtében elképzelhető, hogy bizonyos mai leányvállalatok a továbbiakban fiókká alakulnak át. Lehetséges továbbá az is, hogy a fióknyitás egyszerűsödésével, illetve költségeinek csökkenése nyomán olyan új szolgáltatók érkeznek Magyarországra, akiket eddig éppen ennek a lehetőségnek a gyakorlati hiánya tartott vissza a letelepedéstől. Az hogy a két lehetőség közül bármelyik bekövetkezik-e, illetve milyen mértékben, az mind felügyeleti, mind pedig versenyszempontból fontos kérdés. A fiók, vagy leányvállalat kérdés megválaszolásában komoly segítséget nyújthat egy az EKB Bankfelügyeleti Bizottsága által, ez év januárban készített statisztikai felmérés. 3 Ez a tanulmány 41 nagy európai bankcsoport külföldi szolgáltatásait mérte fel, amely bankcsoportok végén az EU-n belüli összes banki eszköz 43%-át adták. E csoportok leányvállalatokon, illetve fiókokon keresztül létesített külföldi eszközeinek részesedése az EU-n belüli fogadó országok összes banki eszközeiből a vizsgált időpontban 11%-os, a magyar bankrendszer összes eszközeiből pedig 39%-os volt. A külföldi részvétel tehát Magyarországon jelenleg sokkal jelentősebb, mint az Unió országainak átlagában. A szóban forgó magyarországi (és más, most csatlakozó országokban fennálló) eszközök szinte kizárólag leányvállalatokon keresztül jöttek létre, tekintettel arra, hogy a helyi szabályozás túlnyomórészt ezt tette lehetővé. Az EU-n belüli külföldi eszközök pedig a keletkeztető intézménytípus tekintetében megoszlottak úgy, hogy fiókokon keresztül az összes eszköz 47%-a, leányvállalaton keresztül pedig 53%-a jött létre. Az átlagos EU-bank tehát valamelyest előnyben részesíti a leánybankokon keresztül történő külföldi terjeszkedést a fiókokkal szemben. Ugyanakkor figyelemre méltó a fiókokon keresztül történő külföldi terjeszkedés az egyik legnagyobb európai bankpiac, az Egyesült Királyság tekintetében, ahol a fiókokon keresztül képzett eszközök aránya 87%. Ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy a londoni City a világ legnagyobb nagykereskedelmi és befektetési banki piaca, amely szolgáltatások esetében az anyaintézmény közvetlen részvétele már csak a vállalkozás mérete miatt is fontos, részint irányítási szempontból, részint mert a fiókként felállított telep részesülhet az anyaintézmény kedvező hitelbesorolásának előnyeiből. Az EU fennmaradó 14 országában azonban vizsgált csoportok külföldi eszközeinek csupán 21%-a keletkezett fiókok közreműködése révén, a leányvállalatok iránti preferencia tehát igen erősnek mondható. Itt meg kell jegyeznünk, hogy ezeken a területeken leginkább a kiskereskedelmi bankszolgáltatások, illetve az általános kereskedelmi szolgáltatások területén történt a külföldi terjeszkedés, a vállalatfinanszírozás, az értékpapír-kereskedelem, a vagyonkezelés, a fizetési, ügynöki és lakossági brókertevékenység aránya pedig a külföldi eszközökön belül meglehetősen kicsi. Ez logikusnak is tűnik abból a szempontból, hogy földrajzi szempontból kiterjedt módon a lényegesen kevésbé mobil kiskereskedelmi lakossági ügyfélnek érdemes a helyébe menni, míg a nagykereskedelmi szolgáltatások tekintetében a határon keresztül történő terjeszkedésnek inkább akkor van értelme, ha az egy kiemelkedő fontosságú nagykereskedelmi piac irányában megy végbe. A fiók kontra leányvállalat kérdésnek mármost itt úgy van jelentősége, hogy a kiskereskedelmi szolgáltatások 3 Mapping of Large European Banking Groups Conducting Significant Cross-Border Activities, ECB, Banking Supervision Committee, January

17 tekintetében a külföldi szolgáltató az eladhatóság és irányítási szempontok miatt általában előnyösebbnek tartja a helyi vállalatként történő megjelenést. Magyarország szempontjából mindez többé-kevésbé azt jelenti, hogy a külföldi tulajdonú leányintézmények elfiókosodásának, illetve új szolgáltatók fiókokon keresztül történő tömeges megjelenésének az esélye viszonylag csekélynek mondható. Ez azért van így, mert a már ma is rendkívül kompetitív vállalati szolgáltatások területe új befektetők számára nem igazán vonzó, a perspektivikusan jóval dinamikusabb és lehalászatlanabb kiskereskedelmi területen pedig az ágazatban uralkodó jelenlegi felfogás szerint a leányvállalati forma előnyösebb. Mint korábban már említettük, az e területtel kapcsolatos következtetéseket módosíthatja az új bázeli tőkeegyezmény tartalma is. Abban az esetben ugyanis, ha a választható olyan modell, amely egy elkülönült hazai leányvállalat számára alacsony tőkekövetelményt ír elő, akkor ez a körülmény meggyőzheti a tulajdonost a leányvállalati forma célszerűségéről. Így például várható, hogy a kiskereskedelmi (lakossági) szolgáltatások területén a tőkekövetelmény az új szabályrendszer szerint kisebb lesz, amely körülmény csökkentené a leányvállalat alapításának költségét. Ellenkező esetekben a tulajdonos könnyebben dönthet más intézményi forma, pl. a fiókon keresztül történő szolgáltatás mellett. 8. Mi várható a csatlakozás után? Az eddigieket összefoglalva: a május 1.-ére előirányzott EU-csatlakozás a hazai pénzügyi szektor szabályozását tekintve csekély mértékben hoz azonnali változást. Az e területet érintő jogharmonizáció túlnyomó része már lezajlott, további nagyhatású intézményi változásokra pedig csak középtávon, jelesül az eurótérséghez való magyar csatlakozás során, előreláthatólag között van kilátás. Ennél fogva a hazai szolgáltatók működési feltételeiben a csatlakozást követő azonnali és nagyarányú, mintegy sokkszerűen jelentkező változásokra nem kell számítani. Ugyanakkor várható, hogy az EU egységes pénzügyi piacához való integráció keretében olyan intenzív alkalmazkodási kényszer jelentkezik majd, amely a hazai pénzügyi szektor további fejlődését alapvetően meghatározza. Az említett kényszer által meghatározott alkalmazkodás várhatóan folyamatos lesz, és döntően szerves jellegű fejlődés képében jelenik majd meg. Olyan folyamatról van szó, amely a magyar pénzügyi szektorban több tekintetben már öt-tíz évvel ezelőtt megkezdődött, és amely a csatlakozást követően rövid-, közép-, és hosszú távon is folytatódni fog. Az itt említett alkalmazkodási folyamat fő elemei várhatóan a következők lesznek: Tőkeáramlás: Mint korábban már említettük, Magyarország esetében a tőkeáramlás természetes iránya a nettó tőkeimport, tekintettel a viszonylag szűkösen rendelkezésre álló hazai tőkeállománnyal kombinált hazai munkaerő nagyarányú alulértékeltségére, és ennek következtében a tőke viszonylag magas határtermelékenységére. E területen az aránytalanság annyira jelentős, hogy a szemmel látható kiegyenlítő tendenciák ellenére várhatóan még sokáig fennmarad. (Egységnyi teljesítményért a magyar munkaerő jelenleg az EU-átlag mintegy 40%-át kapja.) Ennek megfelelően nagy valószínűséggel sokáig fennmarad a nettó tőkebeáramlás tendenciája is, mégpedig úgy, hogy a monetáris konvergencia előrehaladtával a beáramló tőke mindin- 17

18 kább a részvénypiacot, illetve mind kevésbé az államkötvény és valutapiacot veszi célba. A külföldi szolgáltatók kínálatának növekedése persze várhatóan azzal jár majd, hogy a megtakarítások exportja is fölerősödik. Ez azonban a nettó tőkefolyam irányát várhatóan nem befolyásolja, mert a tőkeexport egyúttal a hazai befektetési eszközök áreséséhez vezet, ami viszont a külföldi befektetők keresletét fogja élénkíteni. Növekedés: A pénzügyi szolgáltatások hazai piaca az általa közvetített tőke mennyisége, az (egész népességre vetítve) egy főre jutó jutalékbevételek, illetve a szektor csúcstechnológiáját képviselő elektronikus bankszolgáltatások kiskereskedelmi igénybevétele tekintetében az EU pénzügyi szektorához képest mintegy szoros lemaradásban van. Ebből következően a hazai piac növekedési potenciálja igen jelentős, az EU pénzügyi piacának növekedési potenciálját jóval meghaladó mértékű. Ismeretes, hogy a piac már ma is igen gyorsan növekszik, hiszen 2002-ban a hazai pénzügyi szektor által közvetített összes tőke mennyisége 26%-kal, a GDP 132%-áról a GDP 146%-ára növekedett. Az e területen jelenleg is zajló és a továbbiakban várható felzárkózás egyrészt az ún. reálgazdasági konvergencia következménye, vagyis abból ered, hogy a hazai jövedelem (GDP) a kiinduló helyzetben szegényes tőkeellátottság javulása következtében gyorsabban növekszik, mint az EUátlag. E folyamat keretében a nominális GDP tekintetében középtávon viszonylag nagy biztonsággal számíthatunk évi 6-9%-os növekedésre, illetve az EU-átlaghoz képest 3-5%-os növekedési ütemkülönbségre. Az uniós fajlagos szektormérethez való közelítés másik eleme lehet a forintnak az euróval szembeni felértékelődése, amely a viszonylag alacsony belföldi termék- és szolgáltatásárak miatt hosszabb távon szükségszerű. Ez a folyamat azonban abszolút értelemben inkább fékezi a hazai pénzügyi közvetítés volumenét, hiszen a forint erősödése leértékeli a külföldi valutában fennálló állományokat. Szerencsére az utóbbi problémával várhatóan csak néhány éven keresztül kell szembe nézni, mivel az euró bevezetése az árfolyammozgás túlnyomó részének véget vet, addig pedig a forint várhatóan legfeljebb 10-15%-kal értékelődik fel az euróval szemben. A pénzügyi szektort érintő további konvergencia forrása lehet, ha a felhalmozott (hazai), illetve befektetett (hazai + külföldi) pénzügyi vagyon gyorsabban növekszik a hazai jövedelmeknél. Ez azonban jelenleg nincs így, és középtávon nem különösebben valószínű, mert a várható gyors és viszonylag kiegyensúlyozott gazdasági növekedés a hazai megtakarítási rátára előnytelenül hat. A folyó fizetési mérleg hiánya következtében a magyar gazdaságban rendszeresen befektetett új külföldi tőke ezen a helyzeten sokat javíthat, de figyelembe kell venni, hogy a monetáris konvergenciakövetelmény által kikényszerített fiskális stabilizáció a folyó hiány mértékét a jövőben erősen korlátozni fogja. A már említett reálkonvergencia forrása pedig amúgy sem a tőkeállomány gyors növelése, hanem a tőke magas hazai határtermelékenysége. Ennélfogva középtávon a hazai gazdaságban befektetett pénzügyi vagyont tekintve inkább a nominális GDP-éhez hasonló növekedési rátára lehet számítani, ami körülbelül a mai helyzetnek felel meg. A vázolt körülmények között a jelenlegi, és várhatóan folytatódó gyors közvetítési volumennövekedés talán legfontosabb forrása a közvetítés intenzitásának fokozódása. Ez világszerte együtt jár az egy főre eső jövedelmi és vagyoni szintek emelkedésével, azzal a korábban már érintett következménnyel, hogy a pénzügyi közvetítés vo- 18

19 lumene jóval általában jóval gyorsabban nő, mint maga a gazdaság. A közvetítés intenzitása annál gyorsabban nő, mennél sokrétűbb és szofisztikáltabb a pénzügyi közvetítőrendszer intézményi szerkezete és eszköztára. A rendszer sokrétűségének fokozódásával egyre nagyobb mértékben fordul elő, hogy például a lakosság befektetési alapokba fektet, az alapok kötvényeket vásárolnak, amelyek letétkezelt állományként is megjelennek, a kötvényből származó bevétel pedig bankbetétként jelentkezik, vagy további hiteleket finanszíroz, stb. Az így keletkező sokszorozódás hatását, és az ezzel kapcsolatos nemzetközi tapasztalatokat figyelembe véve nem túlzás arra számítani, hogy a pénzügyi közvetítés volumene középtávon évente akár 15-20%-kal is növekedhet. A volumennövekedés fogalmába mind az állományok, mind pedig jutalékbázis növekedése beleérthető. Jövedelmezőség: A fentiekben előre jelzett növekedési ütem mellett a hazai piacon közvetített állományok volumene négy-öt év alatt megkétszereződhet. Erre szükség is lesz, hiszen amint korábban kifejtettük, a hazai pénzügyi szektor jelenlegi kitűnő jövedelmezőségét fenntartó makrogazdasági torzítások ugyanezen időszak alatt többé-kevésbé felszámolásra kerülnek, feltéve, hogy a célul kitűzött monetáris konvergencia megvalósul, illetve az euró Magyarországon is bevezetésre kerül. A jelenlegi hazai banki kamatrés az EU-átlag 2-3-szorosa, de ez a különbség középtávon nagy valószínűséggel teljesen, vagy majdnem teljesen el fog tűnni. Ennek ellenére a banki (és ezzel együtt az egyéb pénzügyi szolgáltatói) eredménytömeg valószínűleg fenntartható lesz, feltéve, hogy a közvetített volumenek, illetve a jutalékbázis az általunk megjósolt módon növekszik. Az egységnyi tőke jövedelmezősége ugyanakkor nyilvánvalóan esni fog, hiszen a nagyobb közvetített volumenhez minden szolgáltatási ágban magasabb tőkekövetelmény tartozik ennél fogva nem volna meglepő, ha a hazai pénzügyi szektorban realizálható ROE az évtized végéig lényegében az EUban általános szintre esne vissza. A jövedelmezőség természetesen függ a működési költségektől is. Ebben a tekintetben a dologi kiadások gyors növekedésére lehet számítani, mert a pénzügyi szolgáltatás növekvő mértékben technológia- és beruházás-igényes üzletág. A beruházási kiadások az üzletméret eltartó képességének a függvényében növekedhetnek, e tekintetben tehát ugyancsak jelentős, de a közvetített volumen bővülésétől elmaradó ütemű növekedésre lehet számítani (hiszen az utóbbiból származó források egy részét elviszi majd a nettó kamatrés csökkenése). A technológiai beruházásokon túlmenően várhatóan tovább növekszik majd a hazai fiókhálózat, egészen addig, amíg az egyébként nemzetközi tapasztalat szerint csökkenő optimális méreteit el nem éri. (Jelenleg a bankok tekintetében a tényleges és a becsült optimális fiókhálózat aránya 60-70% lehet.) Ehhez a kiskereskedelmi szolgáltatásokkal összefüggésben az alkalmazottak számának növelésére is szükség lesz. A személyi kiadások részint ezért, részint pedig az EU-val szembeni várható bérkonvergencia miatt is növekedni fognak. Mennél magasabbak azonban a személyi kiadások, annál inkább teret fog nyerni az a fejlett gazdaságban tapasztalt tendencia, hogy a drága személyzetet a munkatermelékenységet javító technológia beruházásokkal igyekeznek kiváltani. Hozzá kell azonban tenni, hogy jelenleg a hazai banki alkalmazottak egységköltsége a fejlett gazdaságokhoz képest nem különösen alacsony, ami az e területen várható alkalmazkodás mértékének és sebességének bizonyos mértékig határt szab átlagában például a magyar bankok személyi kiadásai egységnyi banki eszközre vetítve 61%-kal haladták meg az átlagos EU-szintet. Az egységnyi eszközre eső nettó 19

20 jutalékok összege ugyanakkor a magyar bankrendszerben 73%-kal magasabb volt, a bérek egységére tehát valamelyest több nettó jutalékbevétel jutott Magyarországon, mint az EU-ban. Piacszerkezet: A pénzügyi közvetítés szerkezetének várható alakulása először is a szolgáltatói üzletágak, illetve intézménytípusok relatív fejlődése szempontjából fontos. Ebben a tekintetben a jelenlegi helyzet az, hogy a banki közvetítés súlya túlnyomó a részvény- és kötvénypiacokkal szemben csakúgy, mint ahogy a bankok, mint a megtakarításokat összegyűjtő szervezetek súlya túlnyomó bár csökkenő mértékben - a biztosítókkal, befektetési alapokkal és nyugdíjpénztárakkal szemben. A pénzügyi piacok és szolgáltatási gyakorlat szofisztikáltságának fokozódásával, illetve a pénzügyi vagyon fokozatos felhalmozódásával együtt e tekintetben igen valószínű, hogy a banki közvetítés szerepe folyamatosan csökken az értékpapírpiacok, valamint az alapszerű és biztosítási típusú megtakarítások, illetve közvetítés javára. Az értékpapír ágazaton belül a részvénypiac gyorsabb, illetve a kötvénypiac lassabb fejlődése várható. E tekintetben Magyarország gyakorlata várhatóan közelít az EU-éhoz, éppen úgy, ahogy az EU gyakorlata is várhatóan közelít ugyanebben az irányban a gazdaságilag, és a pénzügyi szolgáltatások szempontjából fejlettebb Egyesült Államokhoz. Az előbbiekből azonban minden bizonnyal korai volna konkrét bankok, vagy a bankokat ellenőrző tulajdonosok háttérbe szorulására számítani. Erősen valószínű, hogy az éles piaci verseny, illetve a hosszú távú üzletági trendek figyelembe vételével a nagyméretű bankok, amelyek jelenleg a pénzügyi szolgáltatási tevékenység központi intézményei, folytatni fogják azt a jelenleg is meghatározó jelentőségű, üzletágak közötti diverzifikációt, amely még nagyobb méretű, több üzletágat átfogó pénzügyi csoportok kialakulásához, illetve végső soron az ugyancsak jellemző koncentrációs folyamat kiteljesedéséhez vezet. Mint egyéb elemzéseink eredményei bizonyítják, a pénzügyi csoportosodás Magyarországon is jelenlévő, sőt alapvető jelentőségű folyamat, amelynek a jövőben további erősödésére lehet számítani. Fiók/leányvállalat: További fontos kérdés, hogy az EU csatlakozást követően számíthatunk-e a hazai pénzügyi szektorban új szolgáltatók jelentős számú megjelenésére. Mint korábban már kifejtettük, közvetlenül a csatlakozás tényéből adódóan ilyen jelenség nem igazán valószínű. A csatlakozás időpontjában egyetlen jelentős szabályozási változás várható, a hazai fióknyitás adminisztratív könnyítése gyakorlatilag teljes liberalizálása. Az európai bankok gyakorlatának példáján láttuk azonban, hogy a külföldi fióknyitás inkább nagykereskedelmi, illetve vállalati szolgáltatások esetén célszerű. Magyarországon azonban nincsen olyan pénzügyi piaci központ, ahol a kimondott nagykereskedelmi jelleg érvényesülne, a vállalati szolgáltatások tekintetében pedig éppen hogy túlkínálat, illetve a külföldi és hazai szolgáltatók közötti éles verseny a jellemző. Értelmes befektetési célpontot jelentős méretekben inkább a perspektivikusan növekvő jelentőségű kiskereskedelmi terület kínálna, itt azonban a külföldi terjeszkedés esetén az EU-n belül inkább a leányvállalat alapítása jellemző. A jobb eladhatóságot szolgáló helyi vállalati identitás mellett ennek komoly oka a szükséges üzemméret is. A kiskereskedelmi szolgáltatások gazdaságos működtetéséhez ugyanis jellemzően kiterjedt hálózatra van szükség, amely viszont méreteinél és helyi sajátosságánál fogva elkülönült, helyi irányítást is igényel. Hasonló megfontolás vonatkozhat a biztosítási üzletágra is, ahol a szolgáltatások értékesítése még a banki fiókhálózatoknál is kiterjedtebb ügynökhálózat révén történik. 20

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése Az ERSTE Bank Hungary Nyrt. 26. évi konszolidált beszámolója az összevont konszolidált tevékenység összegzését tartalmazza,

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján E sajtóközleménytől kezdve a gazdasági szereplők szektorbontása megváltozik, a pénzügyi derivatívák egységesen bruttó piaci értéken,

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE Kötelező Öngondoskodás Figyelő Heti Válasz Konferencia 2010. november 24. Vízkeleti Sándor I. A háztartások megtakarításai nőni kezdtek 12,0 10,0 8,0 Háztartások nettó finanszírozási

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

Piaci összehasonlításban az üzemi eredmény továbbra is egyértelműen jobb

Piaci összehasonlításban az üzemi eredmény továbbra is egyértelműen jobb Oberbank / féléves eredmény 2014: A lehető legnagyobb mértékű ismételt eredmény-növekedés! Franz Gasselsberger, az Oberbank vezérigazgatója 2014 első félévére ismételten bankja kiemelkedő fejlődéséről

Részletesebben

A felügyelt szektorok működése és kockázatai

A felügyelt szektorok működése és kockázatai A felügyelt szektorok működése és kockázatai 2008. október 1 Tartalom 1. Összefoglaló 3 2. Kockázati körkép, 2008 7 2.1. Makrogazdasági környezet 7 2.2. A pénzügyi szektor fő kockázatai 14 3. A pénzügyi

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A Magyar Statisztikai Társaság Gazdaságstatisztikai Szakosztályának ülése, 2015. április 2. Simon Béla MNB Statisztikai Igazgatóság,

Részletesebben

A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások. Király Júlia, alelnök

A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások. Király Júlia, alelnök A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások Király Júlia, alelnök Mindennapi Pénzügyeink konferencia 212. ius 14. Stabilitás és növekedés: lehet-e

Részletesebben

FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló

FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló Közgyűlés Közgyűlés 2006. 2006. április április 21. 21. AZ FHB EREDMÉNYE A BANKSZEKTOR TÜKRÉBEN FHB - Mérlegfőösszeg

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december A BÉT ma és holnap a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde 2012. december Bankszektor: veszteségek és forráskivonás Bankszektor ROE mutatója % % 30 70

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1 KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 ában 1 2004. ban a háztartási szektor folyószámlahiteleinek és fogyasztási hiteleinek átlagos kamatlábai csökkentek,

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 00 januárjában Az Európai Központi Bank módszertanának megfelelően 00. januártól az MNB megváltoztatta a háztartási és a nem pénzügyi

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

A Gránit Bank üzleti modellje, szerepe a vállalkozások finanszírozásában

A Gránit Bank üzleti modellje, szerepe a vállalkozások finanszírozásában A Gránit Bank üzleti modellje, szerepe a vállalkozások finanszírozásában Hegedüs Éva Alelnök-vezérigazgató Budapest, 212. szeptember 28. A gazdasági válság már több mint 4 éve tart, amely folyamatos kihívást

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

(az adatok ezer forintban értendők) *(a konszolidált táblázatok alatt minden esetben dőlt betűvel tüntettük fel a társaság nem konszolidált számait)

(az adatok ezer forintban értendők) *(a konszolidált táblázatok alatt minden esetben dőlt betűvel tüntettük fel a társaság nem konszolidált számait) TR 2014 Szöveges magyarázat a 2014. üzleti évhez: Társaságunk a 2014. év során tőkeerejének növelését tűzte ki fő prioritásként. A kiemelt célok között szerepelt a korábbi bankhitelek saját forrásokkal

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

Budapesti Értéktőzsde

Budapesti Értéktőzsde Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Pénztárak, mint a tőzsdei társaságok tulajdonosai Horváth Zsolt a BÉT vezérigazgatója Gondolkozzunk hosszú távon! A pénztárak természetükből adódóan hosszú távú befektetésekben

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is

Részletesebben

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL Rekord magasságokban a hazai befektetési alapok Újabb csúcsra ért a magyar befektetési alapok vagyona áprilisban, köszönhetően a tavaly nyár óta tartó nettó

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal)

1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal) Sorszám Sorkód Megnevezés 1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal) 001 1AB0 Eszközök összesen (2+10+75+102+114+275+302+316+333+357) 002 1AB1 Pénztár és elszámolási számlák (3+

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete 2014 eddig eltelt időszakában. 2. A 2014. évi módosított finanszírozási terv főbb

Részletesebben

A pénztárak szerepe a magyar bankok stratégiájában

A pénztárak szerepe a magyar bankok stratégiájában 2009.03.17. 10:22 A pénztárak szerepe a magyar bankok stratégiájában Pénztárkonferencia 2006. november 8-9. PSZÁF Előadó: dr. Csányi Sándor Elnök-vezérigazgató OTP Bank Magyarország a lakossági megtakarítási

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék

Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék Bankmenedzsment Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék Tananyag: Pénzügytan II. Szöveggyűjtemény 7-8-9-10 fejezet (oktatási segédlet) Dr. Huszti Ernő: Banktan Tas Kft. 2003. Vizsgára bocsátás feltétele: Kiválasztott

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Tájékoztató

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Tájékoztató 12. a) sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Tájékoztató a Pannónia Nyugdíjpénztár 2012-2013. évi tevékenységéről, a Pénztár előtt álló 2013-2014.évi feladatokról

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi fizetési mérleg Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi pénzügyi piacok mikroökonómiája Árfolyam alakulás, árfolyam rendszer kérdései A piac szabályozottsága (kötött devizagazdálkodás-

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt Sajtóközlemény száma: 08/275 AZONNALI KIADÁSRA 2008. november 6. Nemzetközi Valutaalap Washington, D.C. 20431 Amerikai Egyesült Államok Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

Magyar bankok: itt a feketeleves

Magyar bankok: itt a feketeleves Magyar bankok: itt a feketeleves 2013.02.26 11:05 Palkó István Az elmúlt tíz év során csak kétszer szenvedett el százmilliárd forintnál is nagyobb veszteséget a magyar bankszektor: a válság kezdetén és

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Kis Gábor Magyar Nemzeti Bank Statisztika Monetáris Statisztika vezetője

Részletesebben

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET Székhely: 7623 Pécs, Köztársaság tér 2. Adószám: 11017897-2-02 KSH: 11017897-6419-122-02 Cg.: 02-02-060334 Honlap: www.mvhsz.hu ELŐTERJESZTÉS A 2. NAPIRENDI PONTHOZ Beszámoló

Részletesebben

A nem teljesítő hitelek helyzete a magyar piacon. Felfalusi Péter, CEO

A nem teljesítő hitelek helyzete a magyar piacon. Felfalusi Péter, CEO A nem teljesítő hitelek helyzete a magyar piacon Felfalusi Péter, CEO A lakossági hitelportfolió alakulása Fedezett* 8 000 000 25,00% 7 000 000 6 000 000 20,00% 5 000 000 15,00% 4 000 000 3 000 000 10,00%

Részletesebben

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank IX. Soproni Pénzügyi Napok 2015. október 1. Az előadás felépítése 1. Az adósságkezelés szerepe, jelentősége

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján?

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Az Uniós csatlakozást megelőző helyzet főbb jellemzői A tevékenységi környezet újdonságai A csatlakozás nyomán bekövetkezett

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése Az elnök-vezérigazgató üzenete Kiemelt adatok Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban

TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése Az elnök-vezérigazgató üzenete Kiemelt adatok Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése 4 Az elnök-vezérigazgató üzenete 5 Kiemelt adatok 7 Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban 8 Üzletági jelentések 11 Vezetôi elemzés 25 AVezetés elemzése

Részletesebben

Az elnök-vezérigazgató üzenete

Az elnök-vezérigazgató üzenete Az elnök-vezérigazgató üzenete T i s z t e lt R é s z v é n y e s e k! Elmúlt évi köszöntőmben azzal indítottam, hogy a 2013-as év nehéz lesz. Igazam lett, de ennek egyáltalán nem örülök. Öt évvel a globális

Részletesebben

2004. évi éves jelentés a Budapest Ingatlan Alapok Alapjáról

2004. évi éves jelentés a Budapest Ingatlan Alapok Alapjáról 2004. évi éves jelentés a Budapest Ingatlan Alapok Alapjáról Alap megnevezése: Budapest Ingatlan Alapok Alapja Típusa: nyíltvégű értékpapír, befektetési alapba fektető befektetési alap Futamideje: nyilvántartásba

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 2008-ban

Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 2008-ban Fő kérdések: Adósságkezelés a hitelpiaci válság időszakában Dr. Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes 1. Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 28- ban, 2. A forint államkötvény-piac

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB 2 ában a kincstári kör hiánya 22, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése címen kifizetett 2, milliárd forint. Csökkentette a finanszírozási

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg szerepe Az NFM (Balance of Payments - BPM) egy adott ország vállalatai, háztartásai és kormánya, valamint a külföldi országok

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Államadósság ellenőrzése

Államadósság ellenőrzése Államadósság ellenőrzése Készítette: Pongrácz Éva Szabályozási háttér 2 Magyarország Alaptörvénye Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény Az Állami Számvevőszékről szóló 2011.

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben