Civil kézikönyv.

Átírás

1 Page 1 of 82 Civil kézikönyv Portál: HÍD Egyesület e-learning portál Kurzus: Civil kézikönyv Könyv modul: Civil kézikönyv Nyomtatta: Iványi Gábor Dátum: Thursday, 5 February 2009, 11:29 PM

2 Page 2 of 82 Tartalomjegyzék 1 Az alapítvány 1.1 Az alapító okirat 1.2 Nyilvántartásba vétel 1.3 Alapítók 1.4 Név (alapítvány) 1.5 Célja 1.6 Vagyon 1.7 Kezelı szerv 1.8 Az alapítvány mőködése, bevételeinek fı forrása 1.9 Módosítás 1.10 Az alapítvány felügyelete 1.11 Az alapítvány megszőnése 2 A közalapítvány 3 Az egyesületek - társadalmi szervezetek 3.1 Alapítók - Tagság 3.2 Név (egyesület) 3.3 Nyilvántartásba vétel 3.4 Célok 3.5 Alapszabály/ Létesítı okirat 3.6 Az egyesület szervei - a közgyőlés 3.7 Az egyesület ügyintézı szervei - az elnökség 3.8 Felügyelı Bizottság 3.9 Az egyesület gazdálkodása 3.10 Tagdíj 3.11 A társadalmi szervezet - egyesület megszőnése, megszüntetése 4 A közhasznú jogállás 4.1 A közhasznú tevékenység 4.2 A közvetlen politikai tevékenység tilalma 4.3 A közhasznú szervezetek mőködésének és nyilvánosságának szabályai 4.4 Összeférhetetlenségi szabályok 4.5 A létesítı okirat 4.6 Közcélú adománygyőjtés 4.7 Nyilvántartási és beszámolási kötelezettségek 4.8 A közhasznú jogállás megszerzésének elınyei 4.9 A kiemelkedıen közhasznú szervezet 5 Közhasznúsági jelentés 6 Nyilvántartásba vétel utáni teendık 7 A non-profit szervezetek gazdálkodása 7.1 A non-profit szervezetek gazdálkodásának általános jellemzıi 7.2 A közhasznú jogállású szervezetek gazdálkodásának speciális jellemzıi 7.3 A non-profit szervezetek bevételei és kiadásai 8 Adózás, járulék fizetési szabályok, határidık 8.1 Társasági adó 8.2 Személyi jövedelemadó 8.3 Egészségügyi hozzájárulás 8.4 Szakképzési hozzájárulás 8.5 Az általános forgalmi adó bevallása és határidıi 8.6 Az éves adóbevallás

3 Page 3 of Helyi adók 8.8 Gépjármőadó 8.9 Illeték 9 A közhasznú szervezeteket támogatók adókedvezményei 9.1 Közcélú adomány fogalma 9.2 Tartós adományozás fogalma 9.3 Tartós adományozási szerzıdés meghiúsulásának következményei 10 A társasági adó hatálya alá tartozó adózók (jogi személyek) adókedvezménye 10.1 Tartós adományozás fogalma 10.2 Elszámolható kedvezmény 10.3 Tartós adományozási szerzıdés meghiúsulásának következményei 10.4 Térítésmentes szolgáltatás adományként 10.5 Adómentes kifizetési jogcímek 10.6 Adómentes kifizetések korlátozása 11 Az 1% (+1%) -ról 11.1 Kik lehetnek kedvezményezettek? 11.2 Hogyan juthat a számára rendelt összeghez a kedvezményezett? 11.3 Közzétételi kötelezettség 11.4 Az szja 1+1 százalékos rendelkezı nyilatkozatok benyújtásának határideje 12 A szervezeti és mőködési szabályzat ( SzMSz) 13 Non-profit gazdasági társaság, közhasznú társaság, szövetkezet

4 Page 4 of 82 1 Az alapítvány Az alapítvány tartós közérdekő célra rendelt vagyontömeg és szervezet, amelyet az alapító (k) egyoldalú jognyilatkozattal alapító okiratban az alapító(k)tól független önálló jogi személyként hoznak létre.

5 Page 5 of Az alapító okirat Az alapító alapítvány létrehozására irányuló szándékát megtestesítı okirat. Az alapító okirat tartalmaz minden fontos információt, adatot, mőködési elvet az alapítvány mőködését illetıen. Az alapító okiratban kötelezıen meg kell jelölni az alapítvány nevét, székhelyét, a célját, a céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját. Az alapító okiratban rendelkezni kell a kuratórium összetételérıl és meg kell jelölni az alapítvány képviseletére jogosult személyt. Az okirat ügyvédi ellenjegyzést, vagy közokirati formát (közjegyzı) nem igényel! Az alapító okiratot az alapítónak kell benyújtani a területileg illetékes megyei bírósághoz egy nyilvántartásba vételi kérelem formanyomtatvány kíséretében, a kötelezı mellékletekkel együtt. A nyilvántartásba vételi kérelem a bíróság bejegyzı végzésének jogerıre emelkedéséig visszavonható. Az alapító okiratban az alapító rendelkezhet az alapítványhoz való csatlakozás lehetıségérıl és egyéb feltételekrıl is. Az alapító az alapító okiratban rendelkezhet az alapítványhoz való csatlakozás lehetıségeirıl is. Az alapító okiratban az induló vagyont kell megjelölni. Az a gyakorlat, hogy az alapítók további vagyoni juttatásokra számítanak a csatlakozók által adott vagyonnal és az, esetleg az alapítvány gazdálkodásával kiegészíthetı, illetve az alapítvány egyéb bevételhez is juthat. Az alapító okiratban az alapító az alapítvány vagyonát kétféle módon határozhatja meg. Abban az esetben, ha az alapító a mőködés megkezdéséhez szükséges vagyont bocsátja az alapítvány rendelkezésére és lehetıvé teszi, hogy az alapítványhoz a törvényben biztosított módon bárki csatlakozhasson, akkor nyílt alapítványról beszélünk. Lehetıség van ugyanakkor arra is, hogy az alapító a vagyont úgy bocsátja az alapítvány rendelkezésére, hogy az összeg, illetve vagyon csatlakozással nem növelhetı. Ebben az esetben beszélünk zárt alapítványról. Ilyen esetben az induló vagyont csak annak hozadéka, az esetleges vállalkozói tevékenységbıl befolyt jövedelem növelheti. Az alapító okiratban mindig fel kell tüntetni az alapítónak azt, hogy nyílt alapítványt kíván létrehozni. A nyílt és zárt alapítvány nem jelent merev kötöttséget, az alapító egy alapító okiratban a vagyonról bármely (akár mindkét) formában rendelkezhet. Az okiratminta megtekintéséhez kattintson IDE

6 Page 6 of Nyilvántartásba vétel Az alapítvány nyilvántartásba vétele során a bíróság nemperes eljárásban, tárgyalás tartása nélkül, egyesbíróként jár el. Ha a kérelmet az alapító hiányosan nyújtja be, a bíróság felhívja hiánypótlásra. Amennyiben a kérelmezı/alapító határidıben nem teljesíti a bíróság felhívását, vagy nem teljes egészében tesz eleget a felhívásban foglaltaknak, a bíróságnak a kérelmet végzéssel el kell utasítania. Ezt követıen az alapító igazolási kérelmet nem terjeszthet elı, viszont a kérelmet ismételten, új eljárás keretében be lehet nyújtani. A bíróság legkésıbb a kérelem érkezésétıl számított hatvan napon belül köteles dönteni a nyilvántartásba vételrıl vagy a kérelem elutasításáról. E határidıbe nem számít bele a hiánypótlásra biztosított határidı lejártáig eltelt idı. Ismert az ún. automatikus bejegyzés is, ha a kérelem elbírálására nem került sor határidın belül, a nyilvántartásba vétel a határidı leteltét követı 9. napon a kérelem szerinti tartalommal létrejön. A nyilvántartás bejegyzett és törölt adatai, a bírósághoz benyújtott iratok nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti és azokról feljegyzést készíthet. A bíróság az ügy érdemében is végzéssel határoz, s azt az alapítóval (képviselıjével) és az ügyészséggel kézbesítés útján közli. A végzés ellen a kézbesítéstıl számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek.

7 Page 7 of Alapítók Alapítványt akár egy, akár több magánszemély is létrehozhat, vagy magánszemély és jogi személy, illetıleg jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság együtt is lehetnek alapítók. A magánszemély alapítónak mindig konkrét valós személynek kell lennie, hiszen a nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a bírósághoz az alapítónak - vagy meghatalmazott képviselıjének - lehet és kell benyújtania. Magánszemély alapító esetében az alapító okiratban pontosan fel kell tüntetni az alapító címét, és az alapító okiratot alá kell írnia. A jogi személy alapítót a bíróság a jogi személyisége igazolására mindenkor felhívhatja. Jogi személyiség hiányában ugyanis a beadott kérelem és az alapító okirat nem tekinthetı érvényes jognyilatkozatnak. Az alapító okiratot a jogi személy nevében a jogi személy képviselıje írhatja alá.

8 Page 8 of Név (alapítvány) Az alapítvány nevének meg kell felelnie a névkizárólagosság, névvalódiság és névszabatosság követelményének. Az alapítvány nevének egyedinek kell lennie, különböznie kell minden más alapítvány nevétıl, amely azonos területen tevékenykedik. Nem szerepelhet az elnevezésben olyan kifejezés, amely a szervezet jelentıségét, vagy mőködését illetıen megtévesztésre alkalmas. A név feleljen meg a névalkotás nyelvi és társadalmi követelményeinek. Célszerő, olyan nevet választani, ami tükrözi a szervezet jövıbeni tevékenységét, és szerepelnie kell a névben az Alapítvány" kifejezésnek. A már létezı nevekrıl a területileg illetékes megyei bíróságoknál lehet érdeklıdni, vagy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában.

9 Page 9 of Célja Az alapítvány létrehozására jogosultak alapítványt csak tartós közérdekő célra hozhatnak létre, (például oktatás, gyógyítás, szociális gondozás, kutatás, kultúra, tömegsport, stb.). Az alapítvány elsıdlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem hozható létre, elsıdleges célja nem lehet a vagyon gyarapítása, de alaptevékenysége megvalósítása érdekében folytathat ilyen tevékenységet. A tartós közérdek vizsgálata során abból kell kiindulni, hogy az alapítványnak a célja a társadalom vagy egy szélesebb közösség érdekeinek szolgálata. Azonban közérdekő lehet a célja annak az alapítványnak is, amely akár egyetlen ember érdekeit szolgálja, de célja elsıdlegesen a köz érdekében áll ( pl. emberiességi, vagy tudományos célkitőzés, súlyos beteg gyógyulásának elısegítése ). Viszont a bíróság nem jegyezte be azt az alapítványt, amelynek célja egy szőkebb közösség vagyongyarapodását szolgálta, vagy egyetlen gyermek továbbtanulását kívánta támogatni.

10 Page 10 of Vagyon Az alapítványnak a célja eléréséhez szükséges vagyonnal kell rendelkeznie. Az alapítványnak, mint önálló jogi személynek a vagyonát az alapító vagyonától el kell különíteni, hogy ennek alapján a közérdekő célt önállóan és az alapítótól függetlenül megvalósíthassa, és kötelezettségeiért az önálló vagyonnal feleljen. Az alapításkor a vagyon pénzbıl, ingó és ingatlan dolgokból, illetve ezek hozadékából vagy vagyoni értékő jogokból állhat. A bíróság mindig azt vizsgálja, hogy az alapító okiratban megjelölt cél a vagyon terjedelmével, mennyiségével, értékével összhangban áll-e, s hogy ez a vagyon a tartós közérdekő cél elérését lehetıvé teszi-e és rendelkezésre áll-e. Ez konkrétan azt jelenti, hogy pénzbeli adomány esetében a pénzösszeget pénzintézetben elkülönített bankszámlán kell elhelyezni, és ennek tanúsításához a számlavezetı pénzintézet igazolását kell csatolni a bírósági nyilvántartásba vételi kérelemhez. Ingóság esetében más hitelt érdemlı módon kell igazolni a vagyon meglétét. Abban az esetben, ha az alapítvány vagyonaként az alapító okiratban ingatlant jelöl meg, akkor mindig be kell nyújtani a tulajdoni lapot és be kell jelenteni a helyrajzi számot is. Elképzelhetı szellemi javaknak az alapítvány javára való lekötése is. Az alapító okiratban a vagyon összegét minden esetben pontosan meg kell határozni, illetve fel kell tüntetni. Több alapító esetében mindig külön-külön kell megjelölni az egyes alapítók által rendelkezésre bocsátott vagyon összegét.

11 Page 11 of Kezelı szerv Az alapítvány kezelésére az alapító független kezelı szervet hoz létre. Ez lehet egy személy is, de a gyakorlat az, hogy többtagú kezelı szervet, ( például kuratórium, gondnokok testülete, vezetıség, elnökség, ügydöntı testület, ügyvivıi értekezlet, stb.) hoznak létre az esetek legnagyobb részében. A kezelı szerv (szervezet) az alapítvány ügydöntı, ügyvezetı és képviselı szerve. Ez azt jelenti, hogy a kezelı szerv kezeli az alapítvány vagyonát az alapítvány céljának megfelelıen és érdekében, s képviseli az alapítványt hatóságok elıtt és harmadik személyekkel szemben. A kezelı szerv csak a nyilvántartásba vételi eljárás jogerıs befejezése után járhat el az alapítvány képviselıjeként. Alapítvány nem mőködhet kezelı szerv nélkül. Amennyiben az alapító nem rendelkezett kezelı szerv kijelölésérıl, vagy a kezelı szerv a feladat ellátását nem vállalja, a bíróság köteles kezelı szerv kijelölésérıl gondoskodni. Alapító is tagja lehet a kezelı szervezetnek, azonban - közvetlenül vagy közvetve - az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást nem gyakorolhat. Az alapító nem lehet az alapítvány képviselıje, és a bankszámla felett sem rendelkezhet. Az alapítónak az alapító okiratban rendelkeznie kell a kezelı szerv összetételérıl név szerint, és meg kell jelölnie az alapítvány kezelı szervének elnökét, tagjait, a képviseletére jogosult személyt, ha pedig a képviseletre többen jogosultak, úgy a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetıleg terjedelmét is. Az alapító úgy is rendelkezhet, hogy az alapítvány alkalmazottjának képviseleti jogot biztosít, megjelölve a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetıleg terjedelmét. A kuratóriumi tagok kijelölése szólhat határozatlan idıre, meghatározott idıtartamra, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig terjedı idıre. A kuratórium és az alapítványi képviselı kijelölésének a joga csak az alapítót illeti meg, ezt a jogot más nem gyakorolhatja, és ez a jog nem ruházható át a kuratóriumra. Az elnök nem jelölheti ki utódját sem. Ha a kezelı szerv tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a kijelölést visszavonhatja és kezelıként más szervet jelölhet ki. Az alapító a kuratórium tagjait egyenként nem hívhatja vissza, ha meg kell változtatni a kezelı szerv összetételét, az egész kuratórium kijelölést vissza kell vonni, és új összetételő testület nyilvántartásba vételét kell kérni. Az alapító törvényben biztosított jogainak gyakorlására - különösen halála, megszőnése esetére - maga helyett más személyt is kijelölhet. E személyre az alapítóra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A kijelölést a nyilvántartásba vétel után az alapító nem vonhatja vissza. Alapító vagy a jogainak gyakorlására kijelölt más személy hiányában - a kezelı szerv vagy az ügyészség erre vonatkozó bejelentése alapján - az alapítói jogosultságok a bíróságot illetik meg.

12 Page 12 of Az alapítvány mőködése, bevételeinek fı forrása Az alapítvány meghatározott cél megvalósítása érdekében önállóan gazdálkodik. Az alapítvány az alapító okiratban meghatározott célok szerinti tevékenységet folytathatja és vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben az az alapítvány célját nem veszélyezteti. Alapítvány elsıdlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem hozható létre. Az alapítvány bevételei: 1. A vállalkozási tevékenység bevétele; 2. Az alapítványi célú tevékenység bevételei (minden olyan bevétel, amely nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó befizetés, ideértve a céltámogatást, adományokat, pályázati forrásokat). Az alapítvány költségei (kiadásai): 1. A vállalkozási tevékenység közvetlen költségei; 2. Az alapítványi célú tevékenység közvetlen költségei; 3. Az alapítvány kezelı szervének költségei (kiadásai) és az egyéb közvetett költségek (kiadások).

13 Page 13 of Módosítás Az alapító az alapító okiratot indokolt esetben - az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül - módosíthatja. Az alapító okirat módosítására a kuratórium nem jogosult, ez a jog csak az alapítót, illetve az alapítókat illeti meg. Több alapító esetén csak egyhangú döntéssel határozhatják el az alapító okirat módosítását. A kuratórium javasolhatja az alapító(k) felé a módosítást. Az alapító okirat módosítsa során be kell nyújtani a módosítást, valamint az alapító okiratot egységes szerkezetbe foglalva. Gyakran fordul elı, hogy az alapító okiratot az alapító(k) azért módosítja, mert közhasznú jogállást kíván szerezni az alapítvány. Akadálya nincs, de figyelemmel kell lenni a törvény által elıírt korlátokra. Az alapítvány céljainak sérelmét jelenti az alapító okirat módosítása oly módon, hogy az alapítvány céljait jelentıs mértékben kibıvítik, hiszen az eredeti célok megvalósítása veszélybe kerülhet, mert ugyanazzal a vagyonnal több feladatot kell megvalósítani. Azonban ha az alapítvány vagyona kiegészítésre kerül, tehát az alapító megfelelı vagyont bocsát rendelkezésre, nem sérül az eredeti cél. A módosítási kérelem mindaddig - míg a bíróság jogerısen el nem bírálta - visszavonható, több alapító esetén bármelyikük visszavonhatja. Amennyiben az alapítvány neve, célja, székhelye, valamint a kezelı szerv összetételében következik be változás, 60 napon belül, a változást a nyilvántartásban át kell vezetni. Ha az alapítvány székhelye a nyilvántartásba vételt követıen megváltozik, a változást annak a bíróságnak kell a nyilvántartásban átvezetnie, amelyik azt nyilvántartásba vette.

14 Page 14 of Az alapítvány felügyelete Az alapítvány mőködése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet. A bíróság az alapítványt bejegyzı végzést megküldi az illetékes ügyészségnek, és a fellebbezésre nyitva álló idı alatt (15 nap) az ügyészség élhet fellebbezéssel. Ha az alapítvány mőködésének törvényessége másképp nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat. A bíróság határidı kitőzésével kötelezi az alapítvány kezelıjét, hogy az alapítvány jogszabálynak megfelelı mőködését állítsa helyre. A határidı eredménytelen eltelte után a bíróság az alapítványt peres eljárásban - megszünteti. Az ügyészség kizárólag abból a szempontból felügyeli az alapítványok mőködését, hogy megfelel-e a hatályos jogszabályoknak, eljárásaik, döntéseik törvényesek-e, az alapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszerőségét azonban nem felügyeli.

15 Page 15 of Az alapítvány megszőnése Az alapító a nyilvántartásba vétel után az alapítványt nem vonhatja vissza. Az alapítvány törlésére az alapítvány megszőnése vagy megszüntetése esetén kerülhet sor. Az alapító rendelkezésétıl függıen megszőnhet az alapítvány akkor, ha az alapításkor meghatározott cél megvalósult, az idı eltelt, vagy a feltétel bekövetkezett. További megszőnési ok, amikor a bíróság az érdekelt alapítók közös kérelmére új alapítvány létrehozása, vagy más alapítványhoz való csatlakozás céljából elrendeli az alapítványok egyesítését, ha ez az egyesítéssel érintett alapítványok céljainak megvalósításával összhangban van. Az alapítvány megszüntetése: Ha az alapítvány céljának megvalósítása valamely objektív ok folytán lehetetlenné vált, illetıleg ha jogszabályváltozás folytán a bejegyzést meg kellene tagadni (azaz az alapítvány céljának megvalósítása törvénybe ütközne), a bíróság az alapítványt megszünteti. Megszüntetheti az alapítványt a bíróság akkor is, ha a kezelı veszélyezteti az alapítvány célját, és az alapító - a bíróság felhívása ellenére - a kijelölést nem vonja vissza és nem jelöl ki más kezelı szervet. A fentiekbıl következıen tehát az alapítvány megszüntetésére sem az alapító, sem a kezelı szerv nem jogosult. A bíróság az alapítványt megszüntetı határozatában dönt az alapítványi vagyon sorsáról, hovafordításáról. Az bíróság a megszőnt alapítvány vagyonát - az alapító okirat eltérı rendelkezése hiányában - hasonló célú alapítvány támogatására köteles fordítani. Az alapítvány megszőnése esetére a megmaradó vagyon felhasználásáról csak az alapító jogosult dönteni az alapító okiratban, és ez a jog nem ruházható át a kezelı szervre. A nyitott alapítvány alapító okirata rendelkezhet arról, hogy az alapító által rendelkezésre bocsátott vagyon az alapítvány megszőnése esetén visszaszáll az alapítóra, akkor ha megvan. A csatlakozás folytán megnövekedett vagyont azonban az alapítvány megszőnése után is csak hasonló célú alapítvány támogatására lehet fordítani. Az alapítók a nyílt alapítvány megszőnésekor az alapítvány megmaradt vagyonát ugyancsak nem oszthatják fel egymás között. A bíróság csak akkor dönt az alapítvány még megmaradt vagyonának hasonló célú alapítvány támogatására fordításáról, ha errıl az alapító okiratban nem történt rendelkezés. A hasonló cél alatt tartalmi azonosságot kell érteni.

16 Page 16 of 82 2 A közalapítvány augusztus 24. óta nem alapítható új közalapítvány. Azok a szervezetek, akik korábban jogosultak voltak (az Országgyőlés, a Kormány vagy a helyi önkormányzat képviselı testülete) közalapítványt alapítani, ahhoz nem csatlakozhatnak és annak alapítói joga gyakorlására nem jelölhetık ki. A közalapítvány az alapítvány különleges formája. A közalapítvány nagyrészt az alapítványokkal azonos módon mőködik, de van néhány eltérés. Az Országgyőlés, a Kormány vagy a helyi önkormányzat képviselı testülete alapíthatta, közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása érdekében. Közfeladat az a feladat, amelyeknek az ellátását valamilyen jogszabály (törvény vagy helyi önkormányzati rendelet) az állam vagy az önkormányzat számára kötelezıen elıírja. Közalapítványok esetében kötelezı volt a több tagú kezelı szerv, kuratórium létrehozása, továbbá felügyelı bizottságot is létre kellett hozni, amely a kezelı szerv ellenırzésére volt jogosult. A törvény szabályozása értelmében a közalapítványok nyíltak, azokhoz bárki csatlakozhatott, de a csatlakozást a kuratóriumnak jóvá kellett hagynia. A közalapítványok alapító okiratát, valamint mőködésük és gazdálkodásuk fıbb adatait nyilvánosságra kell hozni. Az Országgyőlés, illetve a Kormány által létrehozott közalapítványok esetében a törvényességi felügyeletet nem az ügyészség, hanem az Állami Számvevıszék látja el. Az Állami Számvevıszék jogosult a törvényességen túlmenıen a gazdálkodás célszerőségét is vizsgálni, hiszen állami vagyonnal való gazdálkodásról van szó. Erre magánalapítványok esetében külsı szervnek nincs lehetısége. Különlegessége a közalapítványoknak, hogy az alapító jogosult megszüntetni a közalapítványt abban az esetben, ha az adott közfeladat ellátása a továbbiakban más formában (például más szervezeti keretben) hatékonyabban valósítható meg. A megszőnı közalapítvány vagyona ebben az esetben az alapítóra visszaszáll, aki azonban köteles a vagyont hasonló célra fordítani, és arról a nyilvánosságot tájékoztatni. A már nyilvántartásba vett, bejegyzett közalapítványok mőködésére az alapítványra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, eltéréssel: A közalapítvány csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben legalább többségi befolyással rendelkezik, és amelyben felelıssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. Közalapítvány által létrehozott gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet. A közalapítvány alapítványt nem hozhat létre, ahhoz nem csatlakozhat, azzal nem egyesíthetı, a közalapítvány alapítvány alapító jogainak gyakorlására nem jelölhetı ki. A közalapítvány pályázat kiírása nélkül évente a vagyona 5%-ának mértékéig, de legfeljebb összesen egymillió forint (közvetlen vagy közvetett) támogatást nyújthat az alapító okiratban foglalt célokra. A közalapítvány tevékenysége újabb közfeladat ellátásával nem bıvíthetı, a közalapítvány alapító jogainak gyakorlására más személy nem jelölhetı ki. A közalapítvány alapító okiratban megjelölt kezelı szerve (szervezete) a

17 Page 17 of 82 közalapítvány mőködésérıl az alapítónak évente beszámolni és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra hozni köteles. A közalapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszerőségét - a helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat képviselıtestülete által alapított közalapítvány kivételével - az Állami Számvevıszék ellenırzi. A közalapítvány alapító okiratának módosítását (módosítással egybeszerkesztett szövegét) a Magyar Közlönyben, illetve az önkormányzat hivatalos lapjában - ennek hiányában a helyben szokásos módon - közzé kell tenni. A közalapítványt - az alapítványra vonatkozó rendelkezéseken túlmenıen - a bíróság nemperes eljárásban akkor is megszünteti, ha az alapító ezt arra hivatkozással kéri, hogy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon vagy más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható. A közalapítvány megszőnése esetén az alapító köteles a megszőnt közalapítvány vagyonát - a hitelezık kielégítése után - a megszőnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani, és errıl a nyilvánosságot megfelelıen tájékoztatni. E kötelezettsége teljesítése során az alapító a megszőnt közalapítvány jogi személyiséggel rendelkezı szervezeti egységét saját alapítású költségvetési szervvé alakíthatja át a költségvetési szerv alapítására vonatkozó szabályok megfelelı alkalmazásával. Ennek során azonban gondoskodnia kell annak a jogszabálynak a kiadásáról, amely tartalmazza a jogutódlással kapcsolatos és mindazon rendelkezéseket, amelyek a közalapítvány bírósági nyilvántartásból való törlésének napjával azonos fordulónapon az érintett jogi személy további mőködésének folyamatosságát megfelelıen biztosítják.

18 Page 18 of 82 3 Az egyesületek - társadalmi szervezetek évi II. törvény alapvetı szabadságjogként határozza meg az egyesülési jogot, amelynek gyakorlására az állampolgárok társadalmi szervezetet, egyesületet hozhatnak létre. Az egyesülési jog mindenkit megilletı alapvetı szabadságjog, amelyet a Magyar Népköztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetıleg közösségeket hozzon létre, vagy azok tevékenységében részt vegyen." E jognak a korlátai: nem valósíthat meg bőncselekményt vagy arra való felhívást; mások jogainak vagy szabadságának korlátozását nem eredményezheti a jog gyakorlása; nem lehet fegyveres szervezetet létrehozni. Ez utóbbi szabály egyértelmően a Munkásırség vagy hasonló szervezet mőködését kívánja megakadályozni. A társadalmi szervezetek legfontosabb tulajdonságai: önkormányzattal rendelkezik; a tagság által elfogadott alapszabállyal rendelkezik; az alkotmányba nem ütközı alapszabályba foglalt célra alakul; nem elsıdlegesen gazdasági-vállalkozási jellegő a tevékenysége; nyilvántartott tagsága van; céljainak elérése érdekében szervezi tagjai tevékenységét. Különleges társadalmi szervezetek a tömegmozgalom (amelynek tevékenységében nem nyilvántartott tagok is részt vehetnek), a párt, valamint a szakszervezet is. Nem minısül társadalmi szervezetnek az állampolgárok egyesülési joga alapján létrehozott olyan közösség, amelynek mőködése nem rendszeres, vagy nincsen nyilvántartott tagsága, vagy a törvényben meghatározott szervezete. Léteznek tehát olyan állampolgári személyegyesülések, amelyeket a bíróság nem ismer el társadalmi szervezetnek, nem jegyzi be ıket (nem is kérik általában), ezért nem jelenhetnek meg a tagjaiktól elkülönült jogalanyként. Ilyenek a különbözı hobbikörök, szomszéd- és baráti társaságok, gyerekközösségek.

19 Page 19 of Alapítók - Tagság Legalább 10 alapító tag szükséges a létrehozáshoz, akik természetes személyek, jogi személyek vagy ezek jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetei is lehetnek. Az egyesületnek bárki tagja lehet, akár kiskorú, akár nem magyar állampolgár is. A rendes vagy teljes jogú tagok mellett az egyesületeknek lehetnek pártoló, valamint tiszteletbeli tagjai is, akiknek a jogairól és kötelezettségeirıl az alapszabálynak - hasonlóan a rendes" tagokéhoz - rendelkeznie kell. Az egyesület tagja: 1. részt vehet a társadalmi szervezet tevékenységében és rendezvényein; 2. választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe; 3. köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek.

20 Page 20 of Név (egyesület) Az egyesület nevének is - mint az alapítványokénak - meg kell felelnie a névkizárólagosság, névvalódiság és névszabatosság követelményének. Az egyesület nevének egyedinek kell lennie, minden más hasonló mőködési körben tevékenykedı korábban bejegyzett egyesület nevétıl különböznie kell. Nem szerepelhet az elnevezésben olyan kifejezés, amely a szervezet jelentıségét vagy mőködését illetıen megtévesztésre alkalmas. A név feleljen meg a névalkotás nyelvi és társadalmi követelményeinek. A már létezı nevekrıl a területileg illetékes megyei bíróságoknál lehet érdeklıdni, vagy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában. A név (vezérszó) mellett szerepeltetjük vagy az egyesület, vagy más elvevezést, mint például klub, kör, társaság, fórum.

21 Page 21 of Nyilvántartásba vétel Az egyesületet a székhely szerinti illetékes megyei bíróság veszi nyilvántartásba, és ekkortól válik jogi személlyé, ettıl az idıponttól kezdve gyakorolhatja jogait és vállalhat kötelezettséget. A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a társadalmi szervezet képviseletére jogosult személy köteles benyújtani a bírósághoz. A bíróság a kérelemrıl nemperes eljárásban határoz, tárgyalás tartása nélkül, egyesbíróként jár el. Ha a kérelmet a kérelmezı hiányosan nyújtja be, a bíróság felhívja hiánypótlásra. Amennyiben a kérelmezı határidıben nem teljesíti a bíróság felhívását, vagy nem teljes egészében tesz eleget a felhívásban foglaltaknak, a bíróságnak a kérelmet végzéssel el kell utasítania. Ezt követıen igazolási kérelmet nem terjeszthetı elı, viszont a kérelmet ismételten, új eljárás keretében be lehet nyújtani. A bíróság legkésıbb a kérelem érkezésétıl számított hatvan napon belül köteles dönteni a nyilvántartásba vételrıl vagy a kérelem elutasításáról. E határidıbe nem számít bele a hiánypótlásra biztosított határidı lejártáig eltelt idı. Ismert az ún. automatikus bejegyzés is, ha a kérelem elbírálására határidıben nem került sor, a határidı leteltét követı 9. napon a kérelem szerinti tartalommal létrejön a nyilvántartásba vétel. A nyilvántartásba bejegyzett és törölt adatok, a bírósághoz benyújtott iratok nyilvánosak, kivétel alakuló ülés jelenléti íve, valamint a társadalmi szervezet tagjairól készült - az alapszabály mellékletét képezı nyilvántartás. A bíróság az ügy érdemében is végzéssel határoz, s azt a kérelmezıvel (elnökkel) és az ügyészséggel kézbesítés útján közli. A végzés ellen a kézbesítéstıl számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek. A nyilvántartásba vételi eljárás illetékmentes és nem igényel ügyvédi képviseletet.

22 Page 22 of Célok Az egyesületek - tehát azon önszervezıdı csoportosulások -, amelyek tagjai a közös célok elérése érdekében szervezett körülmények, valamint jogilag szabályozott keretek között kívánnak mőködni, tevékenykedni. Egyesület minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alkotmánnyal, és amelyet törvény nem tilt, fegyveres szervezet nem hozható létre. Egyesület elsıdlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható.

23 Page 23 of Alapszabály/ Létesítı okirat Egyesületet (vagy társadalmi szervezetet) úgy lehet létrehozni, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítja, ügyintézı és képviseleti szerveit megválasztja, majd ezt követıen lehet a bírósági bejegyzést kérni. Az alapszabálynak a következı elemeket kell kötelezıen tartalmaznia: a szervezet neve ennek egyediségét vizsgálja a bíróság, a szervezet célja amely nem ütközhet az Alkotmányba, székhelye a tulajdonos befogadó nyilatkozata szükséges, szervezete tagok jogai és kötelezettségei, döntéshozatal módja, szervei.