A közigazgatás és a civil szervezetek kapcsolata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A közigazgatás és a civil szervezetek kapcsolata"

Átírás

1 A közigazgatás és a civil szervezetek kapcsolata Bevezetés A Nemzeti Civil Alapprogram A Nemzeti Civil Alapprogram célja A Nemzeti Civil Alapprogram célcsoportja Nonprofit szervezetek helyzete Civil társadalom fogalma, jellemzői Nonprofit szektor típusai Az Alapprogram intézkedései Az Alapprogram követelményrendszere Alapelvek Az esélyegyenlőség biztosítása Az esélyegyenlőség szempontjai Egyenlő bánásmód és a diszkrimináció tilalma Pozitív diszkrimináció Esélyegyenlőség biztosítása az EU-ban Esélyegyenlőség biztosítása Magyarországon Az alapvető jogok biztosítása Az emberi jogok Állampolgári jogok Társadalom és civil szervezetek Civil szervezetek társadalmi szerepe European Citizens Consultations A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztése Magyarországon A civil kapcsolatok fejlesztésének jogi háttere... 14

2 A társadalmi részvétel eszközrendszerének fejlesztése Reprezentatív szervezetek Bevezetés A közigazgatás működési hatékonyságának növelése A Strukturális Alapok fogadása és a közigazgatás működési hatékonyságának növelése jelentős kihívás a magyar közigazgatási rendszer számára. Az átfogó modernizálás és decentralizálás jegyében újra kell gondolni a különböző közigazgatási szintekhez delegált feladatokat, meg kell erősíteni a helyi, kistérségi és regionális szintű közigazgatás kapacitásait is. Ennek eredményeként olyan többszintű közigazgatási modell valósulhatna meg, amelyben erős szerephez juthat a regionális szint és jelentősen javulhat a helyi önkormányzatok működésének hatékonysága. A területfejlesztésről szóló 1996 évi XXI. törvény is rendelkezik a regionális és kistérségi szintek, a Regionális Fejlesztési Ügynökségek megerősítéséről től kistérségi ügynökség jellegű irodákat is felállított a kormányzat, amelyek feladatai közé tartoznak a kistérségi szintű stratégiai dokumentumok tervezése, projektek generálása és fejlesztése, partnerségen alapuló kistérségi programok kidolgozása és végrehajtása. A civil szervezetek kulcsszerepet játszanak a települések fejlesztésében, jó eredményt tudnak elérni olyan szociális, egészségügyi és környezetvédelemmel kapcsolatos területeken, amelyeket a kormányzati szektor tevékenységei nem fednek le teljes mértékben. Az intézkedés a fentiek szellemében nyújt támogatást a közigazgatás, valamint a területfejlesztés intézményrendszerének, a település és területfejlesztésben érintett

3 szervezetek kapacitásépítéséhez. Az intézkedés támogatja továbbá a civil szervezetek képzését és a helyi szereplők közötti együttműködések ösztönzését. 1. A Nemzeti Civil Alapprogram 1.1. A Nemzeti Civil Alapprogram célja Az Országgyűlés is elismerte a társadalmi szervezetek és alapítványok működési feltételei állami garanciákkal való biztosításának szükségességét, ezért a civil szervezetek átlátható, költségvetési forrásautomatizmusra épülő, pártpolitikától mentes forrásainak biztosítása érdekében megalkotta a Nemzeti Civil Alapprogramot. A Nemzeti Civil Alapprogram célja a civil társadalom erősítése, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítése, a kormányzat és a civil társadalom közötti partneri viszony és munkamegosztás előmozdítása az állami, önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében A Nemzeti Civil Alapprogram célcsoportja Nonprofit szervezetek helyzete Magyarországon a bíróságok több mint 47 ezer civil nonprofit szervezetet (alapítványt, társadalmi szervezetet) tartanak nyilván. E szektor összbevétele 2002-ben elérte a 600 milliárd forintot, amelyeknek közel 30%-a költségvetési eredetű forrás. (Az állami támogatás aránya jelentősen elmarad az európai uniós országokban jelentkező 40-60%-os aránytól.) Ez a költségvetési eredetű bevétel azonban nem csak a szó klasszikus értelmében vett civil szervezetek támogatását szolgálja, hisz ennek 40%-a a szektor 5,4%-át jelentő - állami szervek és önkormányzatok által alapított - közalapítványokhoz, közhasznú társaságokhoz és köztestületekhez kerül.

4 A költségvetési eredetű forrás mértéke tehát ennek figyelembe vételével az összbevételnek valójában csak 18%-át teszi ki. A civil szervezetek állami, önkormányzati eredetű bevételekhez a közfeladatok ellátása átvállalásához kötődő normatív támogatások, pályázati támogatások és egyedi elbírálású támogatási keretek útján, valamint a személyi jövedelemadó 1%-ok felajánlása során jutnak. Ezek a források elsősorban programok és konkrét tevékenységek támogatását teszik lehetővé Civil társadalom fogalma, jellemzői Civil társadalom fogalma: az állampolgári kezdeményezések, szerveződések, mozgalmak együttese. A nonprofit szektor szervezeteinek jellemzői: céljuk nem a profitszerzés és annak elosztása (profitjukat nem oszthatják fel); a kormányzati szektortól szervezetileg elkülönültek, nem költségvetési szervek; önálló jogi személyiséggel rendelkeznek; önkéntességi, öntevékenységi, jótékonysági alapon működnek; közjót szolgálják és nem követnek pártpolitikai célokat Nonprofit szektor típusai A Polgári Törvénykönyv öt típust definiál: a) egyesület b) köztestület c) alapítvány d) közalapítvány e) közhasznú társaság

5 A Nemzeti Civil Alapprogram célja a civil szervezetek társadalmi szerepvállalása kiteljesedésének elősegítése, a kormányzat és a civil társadalom közötti partneri viszony és munkamegosztás, valamint az autonóm civil társadalmon belüli partneri viszony és munkamegosztás megteremtése, a civil társadalom erősítése. fent már szerepel ez a mondat majdnem teljesen ugyanígy Az Alapprogram intézkedései Az Alapprogram intézkedéseinek főbb pontjai: a Magyarországon bírósági nyilvántartásba vett civil szervezetek számára, azok működéséhez és tevékenységéhez központi költségvetési támogatást biztosítása; civil szervezetek működési támogatása; civil szervezetek közhasznú tevékenységének támogatása; civil szervezeteket érintő évfordulók, fesztiválok, hazai és határon túli rendezvények támogatása;

6 nemzetközi civil kapcsolatokban a magyarországi civil szervezetek jelenlétének biztosítása, hazai és határon túli rendezvényeken, fesztiválokon történő részvétel támogatása, nemzetközi tagdíjakhoz támogatás biztosítása, európai integrációt elősegítő programok támogatása; civil szférával kapcsolatos tudományos kutatások, monitoring tevékenység és nyilvántartási feladatok támogatása; civil szférával kapcsolatos szolgáltató, tanácsadó, oktatási, fejlesztő, segítő tevékenység és intézmények támogatása; civil szférát bemutató kiadványok, elektronikus és írott szakmai sajtó támogatása; civil szervezetek pályázati önrészeinek támogatása; adományosztó szervezeteknek szóló juttatás civil érdek-képviseleti tevékenység támogatása. Az Alapprogram a kormányzat és a civil nonprofit szervezetek együttműködési feltételeit hivatott javítani Az Alapprogram követelményrendszere Az alapprogram követelményrendszere: az állampolgárok és szervezeteik strukturált és folyamatos párbeszéd révén kinyilváníthassák véleményüket; civil ellenőrzés valósulhasson meg a kormányzat felett; a civil szektor szolgáltatást végző szervezetei hatékonyan részt tudjanak venni a közfeladatok ellátásában. A kormányzati szervek teljes mértékben tegyenek eleget tájékoztatási, felvilágosítási kötelezettségüknek a teljes civil szféra felé. Különösen azokkal a civil szervezetekkel és szövetségeikkel kell elmélyíteni az együttműködést, amelyek:

7 szakmai, szolgáltatási, karitatív és érdekképviseleti tevékenységet folytatnak. 2. Alapelvek 2.1. Az esélyegyenlőség biztosítása Az esélyegyenlőség szempontjai A kapcsolatok fejlesztése során elsősorban az ágazati szakterületekhez kapcsolódó, reprezentatívnak tekinthető szervezetekkel szükséges együttműködni, különös figyelemmel azon szervezetekre, melyek az esélyegyenlőség megteremtésén munkálkodnak. Az esélyegyenlőség egy olyan általános alapelv, amelynek leglényegesebb szempontjai az Európai Közösség alapító egyezményének 6. cikkelyében (tilalom nemzeti hovatartozás miatti diszkriminációról) valamint a 119.cikkelyében (a nők és férfiak egyenlő bérezése) vannak lefektetve. Ezek az alapelvek minden területen alkalmazandók, különös tekintettel a gazdasági, társadalmi, kulturális és családi életre. Ahhoz, hogy az esélyegyenlőség elve a gyakorlatban is érvényesülhessen, szükség lehet ún. pozitív megkülönböztető intézkedésekre is Egyenlő bánásmód és a diszkrimináció tilalma Az Amszterdami Szerződés hatálybalépésével egy új, a diszkrimináció tilalmáról szóló 6/A cikkely erősíti meg az esélyegyenlőség elvét. Ezen új cikkely célja, hogy a Tanács megtehesse a szükséges intézkedéseket mindennemű, a nembeli, a faji, az etnikai

8 hovatartozáson, a koron, a vallási, a lelkiismereti, és a szexuális érdeklődésen alapuló diszkrimináció leküzdése érdekében. Köznapi értelemben az adott állam hatóságai különösen jogviták eldöntésére a bíróságok által alkalmazott kötelező állami előírások (törvények, normák) alkotják a tételes jogot. Ez közel áll a jogpozitivista felfogáshoz, mely az államilag alkotott és kikényszeríthető magatartási szabályokat állítja jogfelfogása középpontjába, vagyis a jog követendőségének alapja az állami eredet és alkalmazás Pozitív diszkrimináció A modern jogrendszerek alapvető elve a diszkrimináció tilalma, illetve az egyenlő bánásmód követelménye. Tiltott minden olyan magatartás, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyekkel vagy személyek egyes csoportjaival szemben hátrányos megkülönböztetést eredményez. Tény azonban, hogy például a nem, a nyelv, a származás, a szexuális irányultság, valamilyen fogyatékosság s a felsorolás még hosszan folytatható lenne már akár születésétől fogva hátrányosabb helyzetbe hozhat valakit embertársainál. Gyökeresen eltérő lehetőségekkel, várakozásokkal vághat neki az életnek egy szegény, vidéki, alacsony műveltségű családban felnövő kislány és egy jómódú, nagyvárosi, értelmiségi családból való fiúgyermek. Éppen ezért nem elegendő annak biztosítása, hogy a hátrányos helyzetű személyeket a többiekkel azonos jogok illessék meg; az esélyegyenlőség eléréséhez olyan intézkedésekre van szükség, amelyek a hátrányokat csökkentik, illetve megszüntetik (lásd a évi CXXV. törvényt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról). Ezen intézkedések megtétele elsősorban állami feladat, de bizonyos kötelezettségeket az állam magánfelek számára is előírhat. Az ilyen pozitív diszkrimináció nem alkotmányellenes, bár formálisan sérti az egyenlő elbánás követelményét. A pozitív diszkrimináció korlátja, hogy nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését.

9 Esélyegyenlőség biztosítása az EU-ban Az egyenlő bánásmódhoz és a megkülönböztetés nélküli élethez fűződő jogok deklarálása érdekében hirdette meg az Európai Unió az Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Évet ben. Az egyenlő bánásmódhoz és a megkülönböztetés nélküli élethez fűződő jog két olyan alapelv, melyre az EU támaszkodik. Az európai évben a tagállamok széles körű eszmecserét folytattak a sokszínűség előnyeiről, hatásairól az európai társadalmakra és az egyénekre. Az európai év programjaival az emberek azon csoportjára irányította rá a figyelmet, akiket megkülönböztetés ér nemi hovatartozásuk, faji vagy etnikai származásuk, vallásuk vagy meggyőződésük, fogyatékosságuk, életkoruk vagy szexuális irányultságuk miatt. Ezek lehetnek a diszkrimináció, a hátrányos megkülönböztetés alapjai Esélyegyenlőség biztosítása Magyarországon Magyarországon az Egyenlő Bánásmód Hatóság küzd a hátrányos megkülönböztetés minden formája ellen a jog eszközeivel. Az emberi jogok védelmét szolgáló állami intézményrendszer mellett, kiemelkedő jelentősége van a jog és érdekvédelem területén működő társadalmi és civil szervezetek nap, mint nap megnyilvánuló együttműködési készségének. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény összhangban a vonatkozó uniós irányelvekkel, lehetőséget kínál a civil szervezeteknek a hátrányos megkülönböztetést szenvedettek érdekében történő fellépésre.

10 A diszkrimináció sértettjei önmagukban kevéssé rendelkeznek érdekérvényesítő képességgel, számos esetben nem kérik, nem vállalják az eljárás megindítását. Abban, aki különböző élethelyzetekben rendszeresen kerül ön hibáján kívül másoktól különböző tulajdonsága, pl. bőrszíne, fogyatékossága, neme miatt kiszolgáltatott helyzetbe, vagy e tulajdonsága miatt rendszeresen kudarcok elszenvedője, óhatatlanul kialakul egyfajta kisebbségi érzés. A hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemben ezért nagy jelentősége van az érintettek egymás iránti, s a társadalomnak a megkülönböztetettek iránti szolidaritásának, cselekvőkészségnek Az alapvető jogok biztosítása Az emberi jogok Az alapvető jog fogalma XIX. század második feléig a jogelmélet csak emberi jogokról szólt. Emberi jog, minden olyan jog, amely minden embert egyenlően megillet. Ezeket az elidegeníthetetlen jogokat mindenekelőtt az államnak kell tiszteletben tartania. Az emberi jog nemzetközi jogi elismerésére csak a II. Világháború embertelenségeinek, az elutasítására, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában került sor (ENSZ Közgyűlés, 1948), az emberi méltóság feltétlen tisztelete diktálta. A szabadságjogok listáját a gazdasági és szociális jogok egészítik ki. Jogilag kötelezővé az 1966-os Politikai és Polgári Jogok, illetve a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmányai tették.

11 Állampolgári jogok Az állampolgári jogok kiegészültek az egyén cselekvési szabadságjogának védelmével is. Később került a figyelem középpontjába az állampolgári jogok intézménye, amely előírja az állam pozitív cselekvését. A szabadságjogok közé sorolhatóak: a politikai vagy kollektív szabadságjogok (pl. egyesülési és gyülekezési jog, szabad véleménynyilvánításhoz való jog, sajtószabadság, lelkiismereti és vallásszabadság), a személyi szabadságjogok (pl. személyi sérthetetlenség, levéltitok sérthetetlensége, lakás sérthetetlensége); a tulajdonhoz való jog; az öröklési jog;

12 különböző gazdasági, szociális és kulturális jogok; pl. a munkához való jog, pihenéshez való jog; egészséghez és szociális biztonsághoz való jog; művelődéshez való jog. Az állami tevékenységben való részvételt biztosító jogok felölelik például a választójogot, panaszjogot, az igazságszolgáltatásban való részvétel és a népszavazás jogát. Az állampolgárok egyenjogúsága pedig olyan alkotmányos alapelv, amely az egész jogrendszert áthatja. Az állampolgári jogok védelmének területén kiemelkedő jelentőséggel bír az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága, - valamint az Ombudsman intézménye. 3. Társadalom és civil szervezetek 3.1. Civil szervezetek társadalmi szerepe Egy társadalom demokratikus működésének elemzésekor mindig fontos szempont a civil társadalom, a civil szervezetek, a különböző állampolgári kezdeményezések szerepének, működésének vizsgálata. A demokrácia működésének egyik fontos dimenziója, hogy az állampolgárok milyen módon, milyen szervezeteken keresztül képesek kielégíteni azon igényeiket, melyekkel sem a kormány, sem az üzleti élet intézményei nem foglalkoznak, vagyis milyen fejlett a részvételi demokrácia. Ezek az igények sokszor olyan feladatokat jelentenek, melyeket a harmadik szektor hatékonyabban tud ellátni, gyakran pedig olyanok, melyek természetüktől fogva a civil társadalom tevékenységi körébe tartoznak. Sokszor együttműködnek ezek a szervezetek a kormányzati intézményekkel, más esetekben pedig éppen ellenkezőleg, az a feladatuk, hogy figyeljék, kritizálják azok tevékenységét az állampolgárok érdekében.

13 Magyarországon akárcsak a régió többi országában a rendszerváltás után ugrásszerűen megnőtt a civil társadalom szerepe. A Magyarországon bejegyzett közel civil szervezet jelentősége felértékelődött az elmúlt 17 évben. A civil szervezetek nagyon fontos, olyan jellegű feladatokat látnak el, melyeket a kormányzat nem tud elvégezni. Hosszú távon a szektorok együttműködése vezethet el a mindenki számára kielégítő társadalmi működéshez. Ehhez azonban elengedhetetlen a civil szervezetek megerősödése, kapacitásuk növelése, szakemberek képzése és együttműködések kialakítása. Ezeket a célokat szem előtt tartva alakulnak ki az állam, a közigazgatás és a civil szervezetek együttműködését segítő programok European Citizens Consultations Az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatósága megbízásából a Baudouin Király Alapítvány (Brüsszel) májusában az Európai Állampolgári Konzultáció indította el az (European Citizens Consultations - ECC) című projektet. A projekt célja az volt, hogy az állampolgárok véleménye az Európai Unió energia- és környezetvédelmi, valamint szociálpolitikájával továbbá a világban betöltött szerepével kapcsolatban a döntéshozás alapjául szolgáljon vagyis az állampolgárok hangja, véleménye közvetlenül eljusson a döntéshozókig. A 27 tagországra kiterjedő projektnek közel 3000 résztvevője volt. Egy-egy hétvégén ugyanabban az időben, egyszerre több országban folytak a megbeszélések, a különböző helyszínek pedig közvetlen kapcsolatban álltak egymással, így lehetőség nyílt bepillantani mások munkájába is. A valamennyi résztvevő által aláírt javaslat sajtótájékoztató keretében került benyújtásra az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet képviselő vezetőknek, Margot Wallströmnek, Gérard Onestanak, illetve Jean-Luc Dehaene-nek. Az anyag ajánlásait az EU vezető intézményei figyelembe fogják venni az egyes területeket érintő döntéseknél. A résztvevők és

14 az Unió illetékesei véleménye szerint hasznos lenne rendszeressé tenni ezeket a konzultációkat A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztése Magyarországon A civil kapcsolatok fejlesztésének jogi háttere Magyarországon A 1065/2007. (VIII. 23.) Kormányhatározat rendelkezik a kormányzati civil kapcsolatok fejlesztését szolgáló egyes intézkedésekről. A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztése érdekében elérhetővé kell tenni: az egyeztetés alatt álló koncepciókat, jogszabályokat, az egyeztetési és véleménynyilvánítási fórumokról, valamint egyéb, a civil szervezeteket közvetlenül érintő rendezvényekről, eseményekről szóló tájékoztatást, a minisztériumok által működtetett vagy támogatott, civil szervezetek részére szolgáltatást nyújtó szervezetekről szóló tájékoztatást, a kormányzat munkáját segítő, civil részvétellel működő tanácsadó, javaslattevő, véleményező testületek feladatairól, összetételéről, a civil résztvevők elérhetőségéről, jelölésének szabályairól szóló tájékoztatást A társadalmi részvétel eszközrendszerének fejlesztése A társadalmi részvétel eszközrendszerének fejlesztése: A jogszabály-előkészítés teljes vertikumában meg kell határozni azokat a számszerűsíthető mutatókat, melyek a számon kérhetőség alapjául szolgálnak. Ki kell dolgozni az Ágazati Pályázati Kódexet, és ehhez kapcsolódóan ki kell alakítani az elektronikus pályáztatás ágazati struktúráját. Szakmai segítséget kell nyújtani a pályázatírás, a beszámoló-készítés folyamatában.

15 Biztosítani kell a civil szervezetek időbeni és érdemi tájékoztatását a döntéshozatali folyamatok állásáról, a döntésekről, a civil részvétel lehetőségeiről és gyakorlatáról. Fel kell mérni, a civil szervezetekkel együttműködve, hogy az érdemi döntéshozatali folyamatokban mely köztestületek vesznek, illetve vehetnének részt. Javaslatot kell tenni, milyen területen és/vagy köztestület esetében van lehetőség további érdemi együttműködésre. A köztestületek (tanácsok, fórumok stb.) Meg kell vizsgálni a civil szervezetek intézményes részvételének lehetőségét a döntés-előkészítési fórumrendszerekben. Meg kell teremteni az országos szintű együttműködés mellett a társadalmi párbeszéd (szakmai) regionális együttműködési rendszerét. Át kell tekinteni a civil szervezetekkel és szövetségeikkel kötött együttműködési megállapodásokat annak érdekében, hogy a formális elemeket felváltsa a tényleges együttműködés. Ki kell jelölni szakterületenként azt a civil kapcsolatokért, adatszolgáltatásért is felelős ügyintézőt (adatfelelős), aki szakterülete vonatkozásában együttműködik a civil kapcsolatok koordinációjáért felelős munkatársaival. Létre kell hozni a civil szervezetek önkéntes, online regisztrációján alapuló - felügyelt - Egységes Ágazati Civil Adattárat. Meg kell teremteni lehetőségét (dokumentumtár, fórum stb.) az ún. Jó gyakorlatok honlapon történő gyűjtését, tematikus bemutatását. A szakterületek gondoskodnak együttműködve a civil szervezetekkel - az újabb Jó gyakorlatok megjelentetéséről. Az állami feladatok kihelyezése, az önkormányzati feladatok kihelyezésének ösztönzése, a civil szervezetek erőforrásainak fokozottabb kihasználása érdekében javaslatot kell készíteni a feladat-kihelyezés szerződéses formáira, szakterületeire (humánerőforrás fejlesztése, közhatalmi döntéshozatal előkészítése, közfeladatok végrehajtásának ellenőrzése, információs rendszerek működtetése stb.). Javaslatot kell készíteni a helyi önkormányzatok, a helyi önkormányzatok társulásai és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai számára az önkormányzati feladatok kihelyezését és a közérdekű önkéntes tevékenységet elősegítő, az EU

16 tagállamokban bevált és a hazai jó gyakorlatokat is bemutató szakmai segédletet kidolgozásához. A szakterületek bevonásával át kell tekinteni az ágazati civil önkéntes programot lehetőség szerint bevonva szakmai civil szervezeteket - figyelemmel a szakmaspecifikus jellemzőkre, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényben foglaltakra. Fel kell tárni minden szakterületen azokat a szinergia-viszonyokat, valamint az ágazati forráskoncentráció lehetőségeit (pályázati alap stb.) és módjait, melyek elősegíthetik a partner civil szervezetek hatékonyabb működését, információhoz jutását, támogatását, az egymással és a tárcával való együttműködését. Be kell vonni az önkormányzati érdekszövetségeket és a reprezentatív civil szervezeteket azoknak a jogszabály-tervezeteknek (önkormányzatok szervezete, működése, feladat- és hatáskörök felülvizsgálata, dereguláció, finanszírozás stb.) az előkészítésébe, melyek elősegíthetik az önkormányzatok és a civil szervezetek közötti kapcsolatok szélesítését, a civil szervezetek önkormányzati feladatellátásba történő bevonását. Javaslatot kell készíteni a civil szervezetek állami és önkormányzati feladatellátásba történő bevonására, az államreform célkitűzéseivel összhangban végzett feladat- és hatáskörök felülvizsgálatát követően. Javaslatot kell készíteni a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény államreform célkitűzései szerinti módosításának előkészítése során, hogy jogszabály rendelkezzen a civil szervezetek önkormányzati feladatellátásba történő bevonásának lehetőségeiről. Felül kell vizsgálni - civilkapcsolati vonatkozásban - a jegyzői feladat- és hatásköröket, különös figyelemmel a civil szervezetek kistérségi közigazgatási feladatellátásba bevonásának lehetőségeire. Fel kell tárni a kistérségi társulások és civil szervezetek együttműködési lehetőségeit. Segíteni kell a létrejött együttműködések fejlesztését. Ajánlást kell készíteni hasznos, bevált módszerek elterjesztése érdekében.

17 Felül kell vizsgálni és aktualizálni kell a lakásügyi szakterületen a civil szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokat. A kapcsolatrendszerbe lehetőség szerint be kell vonni az újonnan alakult civil szervezeteket is. Támogatni kell módszertani segítségnyújtással, képzéssel a civil szervezetek hatékony részvételét. Ki kell dolgozni a képzés tematikáját. Növelni kell a közös szakmai projektek számát településfejlesztés, falumegújítás témakörökben. Szorosabban együtt kell működni a szakmai civil szervezetekkel és kamarákkal a területrendezési tervek egyeztetése során, valamint az épített környezet emberhez méltó, egészséges és esztétikus kialakításával, az építészeti kultúra terjesztésével, fejlesztésével, az építészeti értékek, az építészeti örökség védelmével kapcsolatos alapvető ismeretek terjesztése érdekében Reprezentatív szervezetek Az Európai Unióban alkalmazott követelmények alapján reprezentatívnak tekinthető az a szervezet, amely: tartósan szervezett, biztosítja, hogy tagjainak szakértelme közvetlenül igénybe vehető legyen, olyan közös ügyet képvisel, amely a társadalom javát szolgálja, beszámolási kötelezettsége van a tagjaival szemben, független, külső testületek nem utasíthatják, átlátható, főleg pénzügyi és döntéshozatali szempontból. Az államnak tartósan szüksége van közfeladatai magas szintű ellátásához a civil szektor erőforrásaira: tapasztalat és kompetencia a gazdaság és a társadalmi élet területén, a regionális, megyei és helyi szint alapos ismerete, közvetlen kapcsolat az állampolgárokkal és saját tagjaikkal, az ebből következő szócsőként működés lehetősége,

18 közvetlen kapcsolat a célcsoportokkal és azok igényeinek ismerete, helyi társadalmi csoportok és önkéntesek mobilizálásának képessége, nagy hatékonyság és hajlandóság arra, hogy modern cselekvési módszereket alkalmazzanak, lehetőség a közigazgatási tevékenység ellenőrzésére, jó kapcsolat a médiával.

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M)

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) A pályázatok benyújtása az alábbiak szerint lehetséges: Közösségi környezet kollégiuma esetén: 2015. március 16-ig Mobilitás és alkalmazkodás

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának CIVIL KONCEPCIÓJA

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának CIVIL KONCEPCIÓJA Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának CIVIL KONCEPCIÓJA A civil koncepció célja: A Civil Koncepció célja az önkormányzat és a civil szervezetek kapcsolatának szabályozása. A kapcsolat jellemzője

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

I. Országgyűlés Egyenlő Bánásmód Hatóság

I. Országgyűlés Egyenlő Bánásmód Hatóság I. Országgyűlés Egyenlő Bánásmód Hatóság I. A célok meghatározása, felsorolása A diszkrimináció elleni fellépés és az egyenlő bánásmód követelményének tudatosítása, társadalmi szemléletformálás. Az esélyegyenlőség

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Életkor és diszkrimináció Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Összefüggések Idősödő Európa, idősödő Magyarország Növekvő kihívást jelent az életkor miatti sztereotípiák kezelése különösen

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Képzés

Esélyegyenlőségi Képzés Esélyegyenlőségi Képzés KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Erdei tanóra program Nógrád megyében című projekt projektmenedzsment tagjai és a DIPO Khe. alkalmazottai számára Készítette: Glázer Éva Bánk, 2010. március

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

A területfejlesztés intézményrendszere

A területfejlesztés intézményrendszere A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni

Részletesebben

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a muzeális intézményekről,

Részletesebben

Nemzeti Együttműködési Alap Társadalmi Felelősségvállalás Kollégium 2012. évi bírálói tapasztalatai. Udvaros Renáta NEA- TF Kollégium Civil tagja

Nemzeti Együttműködési Alap Társadalmi Felelősségvállalás Kollégium 2012. évi bírálói tapasztalatai. Udvaros Renáta NEA- TF Kollégium Civil tagja Nemzeti Együttműködési Alap Társadalmi Felelősségvállalás Kollégium 2012. évi bírálói tapasztalatai Udvaros Renáta NEA- TF Kollégium Civil tagja NEA szabályozása A NEA működését a 5/ 2012 (II.16) KIM rendelet

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

2003. évi CXXV. törvény

2003. évi CXXV. törvény 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve,

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata Civil törvény változásai Péteri Község Önkormányzata Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény A civil szervezetek

Részletesebben

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A.3-2014 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER Jogszabályi keretrendszer: Az esélyteremtő programterv, illetve szélesebben véve, az

Részletesebben

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra;

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra; A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 2. sz. általános ajánlása: A rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelemben részt vevő szakosított nemzeti

Részletesebben

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek AJÁNLAT 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária sgt. 88-90. Telefon/Telefax: 62-444-188 Mobil: 0630-9381-702

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

106. plenáris ülés április 2 3. A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA

106. plenáris ülés április 2 3. A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA 106. plenáris ülés 2014. április 2 3. RESOL-V-012 A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA A TÖBBSZINTŰ KORMÁNYZÁSRÓL SZÓLÓ EURÓPAI CHARTÁRÓL Rue Belliard/Belliardstraat 101 1040 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË

Részletesebben

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17.

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. 2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati

Részletesebben

A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György

A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György Budapest, 2014. december 4. Mi alapján ítél a fogyasztó? - Szempontok A hétköznapokban nyert saját tapasztalatok. A média, mint hírforrás

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztésének irányelvei

A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztésének irányelvei Szociális és Munkaügyi Minisztérium A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztésének irányelvei 1. A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztésének alapelvei Az erős civil társadalom a demokratikus társadalomszerveződés

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Szám: 16-7/2012. K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése szeptember 28-i ülésének jegyzőkönyvéből

Szám: 16-7/2012. K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése szeptember 28-i ülésének jegyzőkönyvéből Szám: 16-7/2012. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2012. szeptember 28-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 44/2012. (IX. 28.) közgyűlési határozata a Tolna megye területfejlesztési

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13..

Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13.. Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13.. A Nemzeti Művelődési Intézet Az Emberi Erőforrások Minisztere alapította A 2012-13-ban zajlott átszervezési folyamat következtében

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros

Részletesebben

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete a közművelődésről Kacsóta községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi közművelődési feladatok ellátása érdekében a kulturális javak

Részletesebben

Nemzeti Együttműködési Alap pályázati lehetőségei civil szervezetek számára

Nemzeti Együttműködési Alap pályázati lehetőségei civil szervezetek számára Nemzeti Együttműködési Alap pályázati lehetőségei civil szervezetek számára 1 Nemzeti Együttműködési Alap pályázati kiírásai Civil szervezetek szakmai programjainak támogatása 2015 Pályázat kiírás kódja:

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv 2011.

Esélyegyenlőségi terv 2011. Esélyegyenlőségi terv 2011. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Újhartyán Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja

Részletesebben

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését

Részletesebben

Országos KID Egyesület

Országos KID Egyesület Országos KID Egyesület ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Debrecen, 2012. szeptember 27. Az első KID-ek 2002-2005 A KID-típusú programok módszertanát az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal (OFA)

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC

Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC Civil Információs Centrum általában az Emberi Erőforrás Minisztérium szakmai partnere

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

XXX. Gazdasági Versenyhivatal

XXX. Gazdasági Versenyhivatal XXX. Gazdasági Versenyhivatal I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH vagy Hivatal ) státuszát és jogosítványait a tisztességtelen piaci

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

Kovács Melinda. Az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének érdekvédelmi tevékenysége

Kovács Melinda. Az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének érdekvédelmi tevékenysége Kovács Melinda Az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének érdekvédelmi tevékenysége Bevezető Az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége legfontosabb

Részletesebben

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program célja a polgárok ismereteinek javítása az EU történelméről & sokszínűségéről az európai polgárság megerősítése az uniós

Részletesebben

Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP

Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP-1.3.5-16 Alapvető célok: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program célja a polgárok ismereteinek javítása az EU történelméről & sokszínűségéről az európai polgárság megerősítése az uniós

Részletesebben

Dr. Kákai László Nonprofit szektor és szervezetek definiciója. Pécs, szeptember 27.

Dr. Kákai László Nonprofit szektor és szervezetek definiciója. Pécs, szeptember 27. Dr. Kákai László Nonprofit szektor és szervezetek definiciója Pécs, 2005. szeptember 27. Civil szféra fogalmai a személyes és anyagi erőforrások önkéntes mobilizálása a közjó érdekében; az állam korlátozása

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

A projekt részcéljai:

A projekt részcéljai: ÓVODAI ÉS ISKOLAI SZOCIÁLIS SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSE A FELHÍVÁS KÓDSZÁMA: EFOP-3.2.9-16 Magyarország Kormányának felhívása a család-és gyermekjóléti központok vagy az általuk kiszerződött feladatellátó

Részletesebben

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Általános rész Büntető

Részletesebben

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG?

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? KRASZNÁRNÉ ERDŐS FELICIA FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? MFFLT KONFERENCIÁJA 2009. BUDAPEST Milyen választ adnak a kérdésre Az érintettek és családjuk A segítő szakemberek (rehabilitáció, gyógypedagógia,

Részletesebben

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 4. Megyei Civil Partnerségi Fórum 2014. október 20. A közigazgatás és a civil szervezetek Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal A területi közigazgatás

Részletesebben

XXX. Gazdasági Versenyhivatal

XXX. Gazdasági Versenyhivatal XXX. Gazdasági Versenyhivatal I. A célok meghatározása, felsorolása A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH vagy Hivatal ) státuszát és jogosítványait a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás

Részletesebben

Az Európa Tanács chartája a demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről

Az Európa Tanács chartája a demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről Peti Wiskemann Az Európa Tanács chartája a demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről Az Európa Tanács chartája a demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója Bevezető Magyarország Kormánya stratégiai célként fogalmazta meg az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködésének erősítését. Az

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Változásban az önkormányzati ifjúságügy

Változásban az önkormányzati ifjúságügy Változásban az önkormányzati ifjúságügy Téglásy Kristóf főosztályvezető 2011. október 13. NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Ifjúságügyi Főosztály Tartalom Bevezető Jelenlegi szabályozás ifjúságügyi vonatkozásai

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján Melléklet a 70/2015. (IV. 14.) önkormányzati határozathoz PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján 2015.

Részletesebben

I. Bevezetés. II. Általános célok, etikai elvek A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

I. Bevezetés. II. Általános célok, etikai elvek A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE I. Bevezetés Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebetv.) alapelvi szinten

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A költségvetési szerv fogalma

A költségvetési szerv fogalma 2 3. Közintézmények A négy szektor 3 A költségvetési szerv fogalma Az államháztartás részét képező jogi személy, amely közfeladatot alaptevékenységként haszonszerzési cél nélkül, ellátási kötelezettséggel,

Részletesebben

kapcsolatok erősítése Vácott

kapcsolatok erősítése Vácott Közigazgatási partnerségi kapcsolatok erősítése Vácott ÁROP 1.A.6 2013 2013 0017 0017 A pályázati konstrukció A Közigazgatási partnerségi kapcsolatok erősítése elnevezésű pályázat célja a közigazgatási

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés november 28.

Nemzetpolitikai továbbképzés november 28. Nemzetpolitikai továbbképzés 2016. november 28. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben