ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet július augusztus

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet 2008. július augusztus"

Átírás

1 A nők tudnak látni, anélkül, hogy odanéznének. Jókai Mór ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet július augusztus A nők tippelése mindig pontosabb, mint a férfiak állítása. Rudyard Kipling Beszélgetés dr. Makár Orsolyával, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Osztály munkatársával Gondolom, azon nincs vita, hogy manapság egy nőnek nehéz elhelyezkednie. Ha fiatal és még nincs gyereke, azért, hogy biztosan szülni akar, akinek már van gyereke, annak azért, mert biztosan sokat lesz otthon a beteg gyerekkel, az idősebb nők pedig a koruk miatt kapnak nehezen állást. Mit tud a minisztérium tenni az előítéletek eloszlatása érdekében? A jogalkotás az egyik legfontosabb tényező. E téren nem állunk rosszul. Jó a szabályozás, pontosan lehet tudni, hogy mi az, amit megtehet a munkáltató, mi az, amit nem. A minisztérium abban sokat tud segíteni, hogy ezek a jogszabályok minél szélesebb körökben ismertté váljanak. Ugyanis a kismamák és a munkáltatók jó része alig ismeri a jogszabályokat. Tudunk olyan dokumentált esetekről, amikor terhes nőket kirúgtak a munkahelyükről, ami pedig jogszabályba ütköző. Legyünk jóindulatúak és feltételezzük azt, hogy a munkáltató ezt nem tudja, ami persze nem mentesíti őt a felelősség alól, de gyakori az is, amikor a cég arra hivatkozik, hogy a kismama nem ismeri a jogait, vagy ha igen, nem mer majd lépni. Hol tájékozódhatnak a munkavállalók és a munkaadók a legfontosabb, nőket érintő törvényekről? Az egyenlő bánásmód törvény és a Munka törvénykönyve pontos eligazítást ad. Aki ismeri ez utóbbit, az pontosan tudja, hogy a munkavállalókat erős védelmi háló veszi körül. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség megteremtéséről szóló törvény pedig biztosítja a lehetőséget ahhoz, hogy akit sérelem ér, az hatósághoz fordulhasson. Olykor az is elég, ha az Egyenlő Bánásmód Hatóság a panaszosnak megírja, hogy milyen jogszabályra hivatkozzon munkáltatójánál. Ám, ha ez nem elég, akkor a hatóság szankciókat szabhat ki a munkáltatóra. És ott van még a másik fórum, ahonnan jogorvoslat várható: a Munkaügyi Bíróság is. Sok panasz érkezik az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz? Sajnos nem annyi, mint ahány atrocitás éri a munkavállaló nőket. Mik a jellemző esetek? A szexuális zaklatásról még szemérmesen hallgatnak a nők. Napjainkban főleg az anyaság miatt diszkrimináltak keresik meg a hatóságot. Az ilyen ügyekben többnyire sikerrel járnak el a szakemberek. Hogy lehet egy munkáltatóra rábizonyítani, hogy az anyaság miatt diszkriminál egy nőt? Például, ha elbocsát egy terhes asszonyt. Ezt tiltja a törvény. És átszervezésre hivatkozva? A terhes nő védettséget élvez. Mint ahogy védett a nő a szülés után is. A távolléte alatt nem lehet kedvezőtlenebb helyzetbe hozni, mint amilyenben korábban volt. Tehát nem lehet lefokozni. Nem, bizony! És ha mégis, akkor perel, majd megnyeri a munkaügyi pert, és utána másra hivatkozva rúgják ki. Az lehetséges, de azért egy vesztes per után kétszer is meggondolja a munkáltató, hogy miként dönt. Szerintem visszatartó ereje lehet annak, ha kiderül, hogy x munkáltatót enynyire büntették meg, y munkáltatóról megjelenik, hogy ilyen-olyan diszkriminatív eljárásokat alkalmaz. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megalakulása óta érezhető változás? Igen. Sokat segít az is, hogy a közbeszédben, a sajtóban egyre gyakoribb téma a diszkrimináció. Talán ennek is lehet a következménye, hogy anyasági korba ér egy olyan generáció, amelynek nő tagjai már sokkal tájékozottabbak, akiket már nem lehet félretolni, lehurrogni, akik fel merik emelni a szavukat, ha igazságtalanságot tapasztalnak. Örömmel látjuk azt is, hogy egyre több munkáltató ismeri fel, neki sem jó, ha mindenkinek felmond, aki szült, szülni fog, netán gyanús, hogy szülni szeretne, vagy már gyereke van. Célravezetőbb olyan intézkedéseket bevezetni, amelyek a jól képzett nők tudását hasznosítják. ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET július augusztus 13

2 Van erre példa? A Szociális és Munkaügyi Minisztérium minden évben meghirdeti a Családbarát munkahely pályázatot, amelyre sok olyan cég jelentkezik, ahol figyelnek a dolgozókra, legyen az kisgyermekes nő, vagy kisgyermekes férfi. Ugyanakkor hallottunk olyan szupermarketről, ahol piros szalaggal jelölik azokat a nőket, akik éppen menstruálnak. Ők ugyanis többször mehetnek ki a mosdóba. Minő humanizmus! Erről az esetről mi is hallottunk. És még hányról nem tudunk, aminek mint már említettem az az oka, hogy az érintettek félnek a hatósághoz fordulni. Visszatérve a családbarát munkahelyekre, azt tapasztaljuk, hogy ezek a cégek ügyesen szervezik a munkavállalók munkarendjét, engedélyezik a távmunkát, tartják a kapcsolatot a szülési szabadságon lévő dolgozóikkal, és nem jótékonysági, hanem gazdasági megfontolásból. Ezek főként olyan cégek, ahol sok a magasan kvalifikált munkatárs, akikhez ragaszkodnak a munkaadók, hiszen a továbbképzésükbe már nem kevés pénzt fektettek. Mi a piacon működő vállalatok jó példáinak megismertetésével próbáljuk ösztönözni a többi munkaadót, hogy ők is vezessenek be bizonyos intézkedéseket. Hiszen az nem kerül semmibe, hogy amikor a munkavállaló bejelenti, hogy gyermeket vár, leüljenek vele beszélgetni. Kérdezzék meg, mikorra tervezi a távollét megkezdését, és hogy nagyjából mennyi időre tervezi az otthonmaradást. Így a cég is tervezni tudja a saját és a kismama jövőjét is. Mert az sem megoldás, hogy a dolgozó gyed, gyes után váratlanul megjelenik a munkahelyén és feladatot kér. Ismerünk olyan munkahelyet, ahol a visszatérő kismamának megengedik, hogy fokozatosan kapcsolódjon a munkába. Kezdetben dolgozhat részmunkaidőben, majd néhány hónap után napi 8 órában. Ez a minisztérium is családbarát intézmény? Úgy gondolom, sok téren a minisztérium törekszik. Ide vissza lehet jönni szülés után, és a köztisztviselői törvény megengedett keretein belül, a kötött munkaidő ellenére is sok mindenben igyekszik rugalmasnak lenni. Hogyan értékelné egy tízes skálán a magyar női munkavállalók helyzetét? Még nem adnék öt pontnál többet, bár már vannak kiemelkedő jó példák, és fejlődünk. A skálán az ötös szám körül mozgunk. Hogy a nők mikor tudnak visszatérni a munkába az attól is függ, el tudják-e helyezni a gyerekeket bölcsödében, óvodában. Bölcsődéből jelen pillanatban kevés van. Ennek részben az az oka, hogy míg korábban a három év otthonlétet a legtöbb nő kihasználta, most egyre többen rájönnek arra, hogy három év után iszonyatosan nehéz visszamenni a munkaerőpiacra. És mi a helyzet az óvodai férőhelyekkel? Óvodából jól állunk. Nincs olyan gyerek, akit ne tudnának felvenni valahol az országban. De a kiskunfélegyházi gyerek nincs kisegítve azzal, hogy csak Budapesten lenne számára hely! Igaz, hogy például az agglomerációban élők sokszor nehéz helyzetben vannak, hiszen az óvodai helyhez jutás joga nem a gyerekhez kötődik. Hiába lenne jobb a gyereknek, ha azon a településen járna óvodába, ahol az édesanya dolgozik, kénytelen a lakóhelyi óvodába menni, mert a szülők ott fizetik az adót. SZŐNYI ISTVÁN Anya És hogy lehetne növelni a bölcsődék számát? Jobban ki kellene használni a családi napközikben rejlő lehetőséget. A 90-es években sorra zárták be az óvodákat és a bölcsődéket. A hosszú időre igénybe vehető gyed és gyes mellett a gyerekek többségével az édesanya maradt otthon. A családok jelentős része anyagilag nem győzte a fizetős bölcsődéket és az önkormányzatnak sem volt kerete a kieső normatív támogatás pótlására. Az 1200 bölcsőde száma rövid idő alatt 600-ra, majd még tovább csökkent. A Bölcsődék Országos Módszertani Intézete a probléma kezelésére alternatív megoldást keresett, és rá is bukkant Angliában a családi napközire, amelynek ott már komoly hagyományai voltak. Ezt a modellt igazították a hazai viszonyokhoz, és 2003-ban egy kistelepülésen létrejött az első kísérleti családi napközi, amely akkora sikert aratott, hogy azonnal hozzáláttak a szakmai háttér kiépítéséhez. A családi napközi egy kisvállalkozás, amely egyrészt munkalehetőséget teremt a működtetőnek, másrészt alternatív megoldási 14 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET július augusztus

3 lehetőség az ellátórendszerből kimaradt gyermekek elhelyezésére. A szülőknek megoldást nyújt ahhoz, hogy gyermeküket elhelyezzék és visszatérjenek a munka világába. A családi napközi 20 hónapos kortól 14 éves korig fogad gyermekeket, legfeljebb 5 7 fős csoportokban. A családi napközit üzemeltető legtöbbször saját otthonában várja a gyermekeket, így azok, akik ide járnak családias légkörben töltik el a napjukat. A különleges igényű gyermekek számára is megoldást jelent, hiszen az étkezéssel kapcsolatos problémákra is tudnak azonnal reagálni, illetve lehetőség van egyénre szabott foglalkozásokra is. Meg kell említeni, hogy a családi napközi rugalmasan alkalmazkodik a szülők igényeihez, időbeosztásához, mert a két fél közösen alakíthatja ki a családi napközi nyitva tartását. A családi napközi megoldást jelent a 20 hónapos 6 éves kisgyermekes szülők részére ugyanúgy, ahogy a éves kiskamaszok iskola utáni elhelyezésére is. A napközi működtetőjét kiterjedt fejlesztőrendszer segíti, különböző továbbképzéseken vehet részt, szakintézményekhez vagy a Családi Napközi Egyesülethez fordulhat tanácsért. Azok, akik hálózatban működnek, biztos hátteret tudhatnak maguk mögött, példa erre a Fehérkereszt Egyesület családi napközi hálózata. A kisvállalkozás elindításához három szakhatóság (ÁNTSZ, tűzoltóság, helyi építésügyi hatóság) és az önkormányzat engedélye (a működési engedély iránti kérelmet a székhely szerint illetékes jegyzőhöz kell benyújtani) szükséges. Az nyithat napközit, aki elvégzi a felkészítő tanfolyamot, vagy megfelelő szakképesítéssel rendelkezik. A napközik működésének színvonalát és feltételeit a hatóságok rendszeresen ellenőrzik, működik a gyermekjóléti jelzőrendszer is, de a legszigorúbb kontrollt a szülők jelentik. Jelenleg megközelítőleg 200 családi napközi várja a gyerekeket országszerte, és a kedvező feltételek miatt reméljük, hogy számuk dinamikusan nőni fog. A családok körében rendkívül népszerű ez a forma, így igény van továbbiak nyitására. Az idei év során, a pályázati lehetőségek kihasználásával, még több családi napközi indulhat. A nők olyanok, mint a versenyautók: hallatlanul érzékenyek, nagyon nehéz őket irányítani, de ha egyszer lendületbe jöttek, szinte lefékezhetetlenek. Jackie Steward VASZARY JÁNOS Anya gyermekével Nőt az uniós intézmények vezetői posztjaira! Brüsszel, július 16. Az európai lakosság 52 százaléka és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 59 százaléka nő, ám a döntéshozatalban részvételük korántsem tükrözi ezt az arányt. Ez ellen a helyzet ellen lépett fel Margot Wallström biztos asszony és a hozzá csatlakozó európai parlamenti képviselő asszonyok hétpárti csoportja. A csoport alapító tagja és egyik fő támogatója dr. Gurmai Zita, az Európai Szocialisták Nőszervezetének elnöke és az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságának alelnöke. Az elkövetkező választásokra készülve céljuk az, hogy az uniós intézmények négy vezetői posztja közül legalább egyet nő töltsön be. A biztosoknál tett látogatások egyik állomásaként július 15-én Neelie Kroes biztosnál jártak, aki büszkén említette, hogy maga is kvótanő, és kifejezetten támogatja a kezdeményezést. Az intézményközi női hálózat következő találkozója szeptemberben lesz, melynek célja, hogy pártjaikat és nemzeti kormányukat is mozgósítsák annak érdekében, hogy a legközelebbi európai választások során minél sikeresebben szerepeljenek a nők, és ezáltal a politikai életben való részvételük is erősödjön. Család- és nőpolitika az Unióban Válaszol: dr. Gurmai Zita, az Európai Szocialisták Nőszervezetének elnöke, az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságának alelnöke Az Európai Tanács barcelonai csúcsértekezletén (2003-ban) azt a célt tűzte ki a tagállamok elé, hogy 2010-ig a 3 év alatti gyermekek legalább 33 százaléka részére, a 3 és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 90 százaléka részére a gyermek-felügyeleti intézményeket biztosítsa. Ezt azzal a szándékkal tette, hogy ennek révén növekedjen a nők munkaerő-piaci részvétele és hozzájáruljon a teljes foglalkoztatás megvalósításához. Első korcsoport: 3 év alatti gyermekek ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET július augusztus 15

4 5 tagállam érte el a barcelonai célkitűzést (33%): Dánia (57%); Belgium (82%); Franciaország (43%); Svédország (41%); Hollandia (35%). 20 tagállam az elkövetkező 3 és fél évben jelentős lépéseket tesz, köztük olyanok is, melyeknél ez most még a 10 százalékot sem éri el. Például: Ausztria (9%); Csehország (8%); Németország (7%); Görögország (7%); Olaszország (6%); Magyarország (6%); Lengyelország (3%). Mindez azt mutatja, hogy a 3 év alatti gyermekek ellátása nagyon alacsony szintű. Második korcsoport: 3 és az iskolaköteles kor közötti gyermekek Több tagállam is teljesítette már a barcelonai célkitűzést (90%), illetve közel áll hozzá, például: Belgium; Franciaország; Spanyolország; Dánia; Olaszország; Svédország; Németország; Magyarország; Hollandia. A második korcsoport esetében jobb a helyzet, de a gyermekellátó intézmények nyitva tartása nem minden esetben egyezik meg a munkaidővel. Milyen az EU tagállamainak viszonya a családhoz és a családpolitikához? A családszerkezetben végbement számos változás és az egyén növekvő kultusza ellenére Európában továbbra is a család marad a társadalom záróköve. A családra vonatkozóan minden politikai irányzatnak (legyen az bal- vagy jobboldali ) van elképzelése. A legfontosabb kihívások: a népesség fogyása és a társadalom elöregedése; a családokat összetartó kapcsolatrendszer formáinak növekedése és fellazulása; a nemek közti újfajta viszony és annak a családra gyakorolt hatása; a család és a fizetett munka viszonyában beállt változás; az egyén növekvő kultusza, amely veszélyezteti a nemzedékek közti szolidaritást. A család fontos eleme a sikeres gazdaság- és társadalompolitika kidolgozásának, mely a következőkre kell, hogy irányuljon: jobb életminőség mindenkinek; a foglalkoztatás növelése, elsősorban a nők és az idősek esetében; fenntarthatóbb szaporodási szint; a társadalmi integráció magasabb szintre emelése; a gyermek- és az idősgondozás minőségének javítása, a szolgáltatás szélesebb körre kiterjesztése; összetartóbb társadalom, a nemzedékek közti háború elkerülése. A többi politikához képest azonban a családpolitika számos országban háttérbe szorul. Mivel a családdal kapcsolatos dolgok java magánügynek minősül, finom egyensúlyt kell teremteni a magán- és az állami hatáskörök között. Az egyes kormányok dolga eldönteni, mikor és hogyan avatkoznak be. Az Európai Uniónak nincs közvetlen beleszólási joga a tagállamok családpolitikájába, ám fontos szerepet játszik a kapcsolódó politikák formálásában (foglalkoztatás, társadalmi integráció, szociális védelem, nemi egyenlőség). A közelmúltban több felmérés is készült a családhoz való viszonyra vonatkozóan. A 25 jelenlegi uniós tagállam mellett Bulgária, Románia és Törökország területén végeztek ilyet. Az eredményeket téma szerint csoportosítva tették közzé. Életminőségük szerint hogyan viszonyulnak az európai polgárok a család intézményéhez? A felmérések tanulsága szerint az európaiak az életminőség megítélésében kulcsszerepet tulajdonítanak a családi kapcsolatoknak. Ez inkább a család részéről nyújtott támogatáshoz és a partnerkapcsolatban éléshez kapcsolódik, mint a gyermekvállaláshoz. Utóbbinak kisebb a jelentősége. Úgy tűnik, a család fontosabb az új tagállamok, mint a régiek polgárai számára, bár utóbbiakat nem szabad egy tömbként kezelni. A déli uniós tagországok (Portugália, Spanyolország, Olaszország, Görögország) lakói számára a család fontossága nagyobb, viszonyulásuk inkább az új tagokéval rokon. Milyen a gyermekvállalási hajlandóság? Az alacsony termékenység Európa-szerte gond. Elsősorban a magasan képzett nők vonakodnak gyermeket vállalni. Az államnak ugyanakkor nem szabad kézi vezérlésre kapcsolni. A közvélemény elutasítja a közvetlen állami beavatkozást a születések számába és a családok életébe, melyek bizonyos viselkedési mintákat erőltetnek (a házasságkötésre való adminisztratív eszközökkel történő ösztönzés, a válás illetve az abortusz megnehezítése). Ehelyett az olyan, támogató jellegű beavatkozásokat hajlandók elfogadni, amelyek a választási lehetőségek számát bővítik, nem pedig szűkítik. Persze ez sem biztosíték arra, hogy FEHÉR LÁSZLÓ Egy kép 1958-ból olaj, farostlemez 16 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET július augusztus

5 a kívánatosnak tartott lehetőséget választják. Létezik-e még és milyen mértékben a nemzedékek közti szolidaritás? Ennek a kérdésnek azért van különös jelentősége, mert a népesedési változások és a jóléti állam pénzügyi nehézségei miatt a gyermekek és az idősek gondozásának terhe egyre inkább a családok vállára kerül. Kérdés: hajlandók-e erre az aktív korú polgárok? A gondozás terhének a családok vállára való visszahelyezése kétélű fegyver: egyrészt csökkenti az állam jóléti kiadásait, viszont növeli az egyén, elsősorban a középkorú asszonyok terheit éppen azokét, akiket az állam a munkaerőpiacon szeretne tartani. A felmérések során a válaszadók közül a fiatalabbak nagyobb készséget mutattak arra, hogy az idősebbek gondozását vállalják, míg az idősebb korosztályokhoz tartozók (maguk az érintettek) inkább saját erejükre szeretnének hagyatkozni. Ez az eredmény rámutat arra, hogy sokkal nagyobb mérvű a nemzedékek közti szolidaritás, mint azt a nyilvános (médiában, politikai színtereken folyó) viták sugallják. Emellett egy másik felmérés tanúsága szerint az európaiak (EU-25) nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a nemzedékek közti ellentéteknek. A fentiek mellett még meg kell jegyezni, hogy a felmérések alapján elmondható, a tagállamok lakóinak 85 százaléka nem érzékel konfliktust a nemzedékek között. Az átlagnál egyedül Görögországban és Franciaországban rosszabb a helyzet, mert ott a társadalom csupán 75 százaléka vélekedik így. A család és a társadalmi integráció egy másik alapkérdés. A családi támogatás a fizetett munkahellyel rendelkezés mellett a társadalmi integráció második pillére Európában. Utóbbi (a munkahely) azonban önmagában nem elegendő, szükség van a család által is nyújtott kapcsolati hálóra. Emellett a család sok esetben pénzügyi támogatást is jelent, főleg ott, ahol az állam jóléti funkciói gyengék. A kirekesztődés elsősorban két társadalmi csoportot fenyeget: a munkanélkülieket és azokat, akik mögött nem áll család - az egyedülálló, kisgyermekes szülőket. E két csoport viszonyulása a leginkább kritikus a társadalommal szemben. Hogyan tudják Európa asszonyai összeegyeztetni a munkát és a családot? A munkaképes korú lakosság százalékának jelent problémát a munka és a családi élet összeegyeztetése. Elsősorban a kisgyermekes családok esetében van ez így. Főként a munkaidő hossza jelent problémát. A részmunkaidős foglalkoztatás a heti órát dolgozó nők esetében nagy könnyebbség. A férfiaknál nincs különbség e téren feltéve, hogy hetente legfeljebb 48 órát dolgoznak. Hogyan birkózhat meg a jelen kihívásaival az állami családpolitika a polgárok szerint? A közvélemény-kutatásban résztvevőket megkérték, nevezzék meg azt a három területet, amelyeket szerintük az államnak kiemelten kellene kezelnie a gyermekes családok helyzetének javítása érdekében. A következő opciók közül választhattak: szülési és szülés utáni szabadság; gyermekfelügyelet; gyermekek után járó juttatások; rugalmas munkaidő biztosítása; megfelelő lakáskörülmények; adókedvezmény; a munkanélküliség csökkentése; fogamzásgátlás és családtervezés hozzáférhetővé tétele. A kapott eredmények alátámasztják a jelenlegi politikai irányvonalat: a válaszok többsége a munkahelyteremtést és a foglalkoztatás növelését jelölte meg a legjobb szociálpolitikai eszköznek a gyermekes családok esetén is. A régi uniós tagállamok lakói emellett a rugalmas munkaidőt és a gyermek-felügyeleti szolgáltatásokat (bölcsődét, óvodát, napközit) jelölték meg. Ezzel szemben a 10 új tagállamban a gyermekekhez kapcsolódó pluszköltségek állami csökkentését illetve kompenzálását, valamint gyermekgondozási támogatást várnak el az államtól. Összegzésképpen elmondható, hogy a felmérések alapján úgy tűnik, a család sok szempontból még mindig jól működik Európában, a polgárok java a megfelelő életminőséghez nélkülözhetetlennek tartja. A család és a munka világa kapcsolatát azonban át kellene formálni, elsősorban a hosszú munkaidő és a munkahelyi stressz vonatkozásában, támogatni kellene pénzügyi szempontból és megfelelő háttérszolgáltatások biztosításával. Gondolom, többféle családpolitika létezik az Unió tagállamaiban. Unió-szerte minden államban létezik családpolitika, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség biztosítását, illetve a munka, a társasági és a családi élet összeegyeztetését szolgáló politika. A családpolitikáknak mindenütt alapeleme a gyermekek jóléte az erkölcs, az egészség és a nevelés terén, csakúgy, mint annak elősegítése, hogy a szülők a családban, a munkában és a társasági életben egyaránt kibontakozhassanak. A férfiak és nők közötti egyenlőségnek nemcsak a munkában, hanem a családi teherviselésben is történő érvényre juttatása ihlette a családpolitikákat a skandináv országokban. ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET július augusztus 17

6 Egy olyan környezetben, ahol a munkahely messze esik a családi tűzhelytől, és ahol a munka gyermekszülés és -nevelés miatti megszakítását a vállalatok nem mindig nézik jó szemmel és kezelik megértően, részben a munka és a családi élet összeegyeztetésére irányuló intézkedésekben rejlik az olyan családpolitikák lényege, amelyek a gyermekek társadalmi beilleszkedését hivatottak elősegíteni. A gyermekek társadalmi esélyegyenlőségének biztosítására irányuló szándék is vezérelheti a családpolitikákat. Gyakran a szorongatott anyagi helyzet áthidalása és a családi kötelezettségekből adódó kiadások megtérítése a cél. Ide tartoznak még azok a különböző intézkedések is, amelyek az olyan nehézségeken kívánnak segíteni, amelyekkel a gyermekeik iránti kötelességeiknél fogva főként a kisgyermekes apák és leggyakrabban az anyák szembesülnek a munkaerőpiacon. Más modellek a kérdést nem annyira a család, mint inkább a társadalom szempontjából közelítik meg. Itt a szegénység ellen a jövedelem újrafelosztása révén vívott küzdelem egyik formájáról van szó, de anélkül, hogy e politika mindig szükségszerűen együtt járna a különleges családi terhek kompenzálásával. Végül léteznek olyan, kifejezetten születésközpontú családpolitikák is, melyek egyértelműen a születések újbóli fellendítésére irányulnak abban az Európában, ahol túlságosan kevés gyermek születik. Gyakorlatilag a családok érdekében végrehajtott családpolitikai intézkedéseknek két fő ága létezik: egyrészt a közvetlen anyagi juttatások, másrészt pedig a gyermekfelügyelet területén nyújtott támogatott vagy ingyenes szolgáltatások (pl. bölcsődei, óvodai, védőnői hálózatok). Ügyelni kell arra, hogy ezek az intézkedések elősegítsék a munka és a családi élet öszszehangolását. De az is fontos, hogy a bölcsődei-óvodai szolgáltatások mindenki számára álljanak nyitva, és mindenki számára megfizethetők legyenek. Bizonyos politikák nagy hangsúlyt fektetnek az óvodai infrastruktúrára, a vonzó feltételekkel járó, nevelési célra kivett szülői szabadságra, a javadalmazott tevékenység és a családi élet összeegyeztetését, valamint a szülői szabadság után a munka világába való visszatérést elősegítő politikára. Más rendszerek inkább kedvező adózási feltételeket biztosítanak az egy fizetésből élő családok számára, és az otthon maradó szülő segélyt kap a gyermek születése után néhány évig. Néhány országban ötvözik a két rendszert: egyrészről kompenzálják a gyermekneveléssel járó többletköltségeket, másrészről olyan intézkedéseket is hoznak például szülői szabadság bevezetése, óvodai és ingyenes bölcsődei hálózat biztosítása, melyek összeegyeztethetővé teszik a munkát a szülőkre háruló kötelességekkel. A pénzügyi támogatások és a családoknak nyújtott szolgáltatások ilyen keveréke hatékonynak tűnik. A családi kötelezettségek, illetve a családi élet és a munka összeegyeztetése tekintetében a férfiak és nők közötti egyenlőség kérdése nyilvánvalóan igen fontos ahhoz, hogy az európai családok új lendületet kaphassanak. Ezzel párhuzamosan meg kell szüntetni a férfiak és nők közötti jövedelemkülönbségek strukturális okait, amelyek többek között abból adódnak, hogy a gyermekek felügyeletének és nevelésének terhei nagyon gyakran egyedül a nőkre hárulnak. A demográfia és a születési ráta szempontjából igen fontos szerepet játszik a férfiak és nők közötti egyenlőség és egyensúly elérése vágyaik, ízlésük és adottságaik függvényében megélhetésüket, a szülői, családi és háztartási kötelezettségek megosztását, illetve a politikai vagy más közérdekű tevékenységekben való részvételüket tekintve. A nők nagy többsége szeretne jogosan a férfiakhoz hasonlóan szakmai karriert, gyerekeket és lehetőséget arra, hogy a társadalom formálásában is szerepet tölthessen be. Európában mindenütt a gyermekvállalási kor kitolódása figyelhető meg, amely a termékenység alakulására nézve is következménnyel jár, még akkor is, ha a modern orvostudomány és a közegészségügyi kutatások lehetővé teszik az idősebb kori meddőség kockázatának csökkentését. A késői gyermekvállalás oka egyrészt a hosszabb ideig tartó tanulmányokban keresendő, másrészt sokáig tart, amíg a leendő szülők mindketten megfelelően biztos és jövedelmező állást találnak ahhoz, hogy gyermeket vállalhassanak. E tekintetben a fiatalok munkanélkülisége és egyes főleg nők számára fenntartott állások bizonytalansága a termékenységet és a családi életet csak negatívan befolyásolhatja. Általánosságban véve az európai gazdasági és társadalmi élet szervezeti formája, melyben a fiatalok egyre később kezdenek folyamatosan dolgozni, és a munkavállalók egyre fiatalabb korban kényszerülnek elhagyni a munkaerőpiacot, valamint a fiatalok újfajta életmódja nem ösztönzi a családalapítást és a gyermekvállalást. Az ilyen helyzetek javításához és a férfiak és nők közötti igazságos állapot eléréséhez ötvözni kell a családpolitikai és a nemek közötti egyenlőséget biztosító intézkedéseket. Ide tartoznak például a minőségi gyermekfelügyeleti intézmények köztük a vállalati bölcsődék, valamint adóügyi és szo- 18 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET július augusztus

7 ciális jogi intézkedések, amelyek arra irányulnak, hogy mind a nők, mind a férfiak össze tudják egyeztetni a gyermeknevelést a munkával és a társasági élettel. A még dolgozó, illetve továbbra is dolgozni kívánó nagyszülőknek is lehetővé kell tenni, hogy rugalmasabb munkaidő-beosztás mellett dolgozzanak. Így ők is jobban betölthetik nagyszülői szerepüket. Ha ezt nem sikerül elérni? Akkor nagy a kockázata annak, hogy a nők továbbra is nemet mondanak a gyermekvállalásra és a családi életre, és kizárólag szakmai karrierjükkel törődnek. Arra is ügyelni kell, hogy az alkalmazott politikák könnyebbé tegyék a fizetett munkához való visszatérésre irányuló elhatározást, miután szülés vagy kisgyermek(ek) nevelése miatt valaki egy időre megszakította szakmai karrierjét. Ezzel kapcsolatban fontos lenne még a szülői szabadság alatti képzések szervezése, valamint a kisgyermekekkel való foglalkozást lehetővé tevő rugalmas munkaidő-beosztás kialakítása. Ennek a szellemében a szabadon választott részmunkaidős foglalkoztatást is bővíteni kellene, anélkül azonban, hogy megnehezítenék a teljes munkaidős foglalkoztatásba történő visszatérést, ha már nincs szükség a részmunkaidős megoldásra. Végül arra is ügyelni kell, hogy amikor egy anya vagy apa a gyermeknevelés céljából igénybe vett szülői szabadság után ismét munkába áll, ne kerüljön szakképzettségénél alacsonyabb szintű munkakörbe. Azt a tényt, hogy az illető nemrég vette igénybe a szülői szabadságot, nem szabad hátrányos tényezőnek tekinteni a gazdasági nehézségekből eredő létszámleépítések során. Fontos, hogy a köz- és a magánszféra amelynek polgárbarátnak kell lennie olyan szociális politikákat, gyakorlatokat vagy újításokat vezessen be, illetve támogasson, amelyek megkönnyítik a gyermeket váró vagy nevelő párok munkavégzését. Nemcsak szónoklatokról és jogi rendelkezésekről van itt szó, hanem olyan kollektív és pszichológiai hozzáállásról is, mely szerint a gyermek nem akadályozó tényező, és így a családanya vagy apa sem kevésbé termelékeny vagy versenyképes elem. Ösztönözni kellene a vállalati, illetve az egyazon övezethez tartozó vállalatok közös szervezésében működő bölcsődék létrehozását célzó, fokozatosan kialakuló kezdeményezéseket. Az ilyen intézmények ugyanis igen hasznos szolgáltatást nyújtanak a szakmai feladatokat is ellátó pároknak, akiknek kevesebbet kell így utazniuk, és az időbeosztásuk is egyszerűsödik. Az is fontos, hogy a köz- és a magánszféra megértse azokat a problémákat, amelyek a kisgyermekes apák hivatása gyakorlása során merülhetnek fel, amikor szülői szabadságot akarnak kivenni, vagy családi okok miatt csökkenteni akarják munkaidejüket. Mit tehet a köz- és a magánszféra? Meg kellene teremtenie annak a feltételeit, hogy az apák is többet foglalkozhassanak gyermekeikkel. A szociális partnereknek fontos szerep jut ezzel kapcsolatban. Általánosságban az apákat ösztönözni kell arra, hogy valóban vegyék ki részüket az összes családi feladatból, különösen, ami a nevelést illeti. Számos szociológiai tanulmány megállapításai szerint ugyanis az apa hiánya jelentős problémákat okozhat a gyermeknevelés terén. A már alkalmazott vagy bevezetendő politikák tehát különfélék, a megoldandó problémák is különbözőek, ám a célok egybehangzóak: lehetővé tenni mindazoknak a férfiaknak és nőknek, akik szeretnék, hogy családot alapítsanak és gyermeket vállaljanak. Mindamellett a kutatások egyöntetűen azt mutatják, hogy az európaiak gyermekek iránti igénye nincs kielégítve, és a harmadik gyermek iránti, oly gyakran hallható vágy is beteljesületlen, gyakran pénzügyi vagy anyagi okokból, illetve főleg az anyák esetében a család és a munka összeegyeztetésével kapcsolatos problémák miatt. Nem csak az anyagi szempontok játszanak azonban szerepet. Az Európai Unió a világ egyik legfejlettebb és leggazdagabb része ugyan, most mégis a látens nyugtalanság időszakát éli. A dicsőséges harminc év után a gazdasági bizonytalanságok, a környezet állapotának rosszabbodása és az éghajlatváltozás miatti aggodalmak, a globalizáció bizonyos negatív következményei, a modern társadalmak bonyolultsága, a polgárok bizalmának a kormányok cselekvőképességével szembeni megrendülése Európaszerte pesszimizmust szült, ami aligha kedvez a születéseknek. Több európai országban hosszú idő után most először az az érzése a szülőknek, hogy valóban nem tudnak jobb jövőt biztosítani gyermekeiknek. Hogy alakul a női fogalalkoztatottság az Unióban? A megújuló lisszaboni stratégia két gazdasági prioritásra, a tartós gazdasági növekedésre és új, minőségi munkahelyek teremtésére kíván összpontosítani. A gazdasági növekedés és az új munkahelyek teremtése érdekében célként fogalmazták meg többek között Európa vonzóbb befektetési célponttá történő átalakítását, jobb és több munkahely létesítését, a tudás és az innováció fejlesztését. A lisszaboni stratégia megvalósítása lehetetlen a nők szerepének növelése nélkül. A férfiak és a nők közötti egyenlőségi politikák alapvető eszközei a gazdasági növekedésnek, a ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET július augusztus 19

8 jólétnek és a versenyképességnek. Mára egyértelművé vált, hogy nem tartható a lisszaboni célkitűzésekben megfogalmazott, 2010-re előirányzott 70 százalékos foglalkoztatási arány. Ehhez ugyanis öt év alatt 22 millió új munkahelyet kellene létesíteni. Kedvező jelenség ugyanakkor, hogy a munkaerőpiac az utóbbi évek reformjainak köszönhetően ellenállóbbá vált, s EU-átlagban még mindig kevesebb munkahely szűnt meg, mint amenynyi képződött. Az elmúlt években fontos fejlemények sora zajlott a női esélyegyenlőség térhódításának terén. Az EU számottevő haladást ért el a nemek közötti egyenlőség megteremtésében, melyben az egyenlő bánásmódról szóló jogszabályok, a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének elve, a nők helyzetének erősítését szolgáló intézkedések, cselekvési programok, a szociális párbeszéd és a civil társadalommal folytatott párbeszéd fontos szerepet játszott. Az Európai Parlament, különös tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságra, fontos szerepet töltött be az előrehaladásban. Az esélyegyenlőségi politika a célok két központi területének vezérfonala: a növekedésé, a foglalkoztatásé, illetve a demográfiai változásoké. Szüksége lesz a kohéziós politika teljes támogatására, amelynek új programozási időszaka idén kezdődött el. A férfiak és a nők közötti egyenlőségi politikák alapvető eszközei a gazdasági növekedésnek, a jólétnek és a versenyképességnek. Az európai munkaerő termelékenységi potenciáljának teljes kihasználása érdekében lényeges a nők részvételének és állandó jelenlétének előmozdítása a munkaerőpiacon, valamint a férfiak és nők közötti különbségek megszüntetése minden területen. A nemek egyenlősége megteremtésének útján a jelentés alapján az alábbi prioritások állnak a középpontban: A női foglalkoztatás mennyiségi és minőségi javítása, a növekedést és a foglalkoztatást célzó európai stratégia új ciklusának keretében. A gender szempontok integrálása a munka minőségének valamenynyi szempontjába. A munka és a magánélet öszszeegyeztetését segítő szolgáltatások mennyiségének és minőségének javítása. A sztereotípiák elleni további küzdelem az oktatásban, a munkahelyen, médiában, valamint a férfiak szerepének hangsúlyozása az egyenlőség előmozdításában. A politikák hatásvizsgálatában alkalmazható eszközök létrehozása. Alapvető pozitív fejlemény, hogy egyre több nő áll munkába, és a nők iskolázottsági szintje ma már meghaladja a férfiakét. A foglalkoztatás terén az Unióban az utóbbi években elért folyamatos növekedés leginkább a nők foglalkoztatásának köszönhető. Az EU tagállamai 2000 és 2006 között mintegy 12 millióval több főt foglalkoztatottak, amelyből több mint 7,5 millió nő volt. A nők foglalkoztatási rátája minden évben növekedett, így 2006-ban elérte az 57,2 százalékot, ami 3,5 százalékponttal meghaladja a 2000-es arányt. Így reálisnak tekinthető a lisszaboni célkitűzés (60%) elérése. A férfiak foglalkozási rátája ugyanebben az időszakban kevesebb mint egy százalékponttal növekedett. Az 55 éven felüli munkavállalók körében a nők foglalkozási rátája szintén dinamikusabban növekedett, mint a férfiaké, és elérte a 34,8 százalékot, azaz 2000-hez képest 7,4 százalékponttal emelkedett. Ezzel párhuzamosan a nők munkanélküliségi mutatói 10 év óta most a legalacsonyabbak (9%). E pozitív változásoknak köszönhetően a nők és a férfiak foglalkoztatási mutatóinak különbsége lényegesen, 17,1 százalékpontról (2000) 14,4 százalékpontra (2006) csökkent. Ugyanakkor magának a foglalkoztatási mutatók közötti különbségnek (ideértve a fiatalokét: 6 százalékpont a év közöttieknél) a létezése is kérdéseket vet fel, elsősorban azért, mert a nők iskolai és egyetemi teljesítménye áltagosan jobb a férfiakénál. A bérszakadék (gender pay gap) ezzel egyidőben ugyanakkor 2003 óta változatlan (15%), és 2000 óta csupán egy százalékponttal csökkent. A nemek alapján történő ágazati és foglalkozási szegregáció nem csökken, sőt, egyes országokban még növekszik is, ami azt jelzi, hogy a munkaerőpiacra újonnan belépő nők ugyanolyan ágazatokban helyezkednek el, és úgynevezett női állásokat töltenek be. A döntéshozatalnál is hasonló a helyzet: a vezető pozíciókban dolgozó nők aránya a vállalatoknál továbbra is csak 33 százalék, és a helyzet a politikai színtéren is alig javult: a nemzeti képviselők csupán 23 százaléka, az európai képviselők csupán 33 százaléka nő. A férfiak és a nők helyzete közötti különbségek a munka minőségének egyéb dimenzióiban is érezhetők, például a munka és a magánélet összeegyeztetése. Ezt jelzi a kisgyerekeket nevelő nők foglalkoztatási rátájának drasztikus csökkenése (átlagosan 13,6 pont), miközben a férfiaké növekszik. A kisgyermekes nők foglalkoztatási rátája csupán 62,4 százalék, míg a férfiaké 91,4 százalék (29 százalékpont különbség). A részmunkaidőben dolgozó munkavállalók háromnegyede (76,5%) nő, azaz ilyen munkaformában dolgozik minden harmadik nő, ugyanakkor csupán alig minden tizedik férfi. A nők gyakrabban írnak alá 20 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET július augusztus

9 határozott időtartalmú munkaszerződéseket is (15,1%, azaz egy százalékponttal többen, mint a férfiak). A hosszú távú munkanélküliség például szemmel láthatóan gyakoribb a nőknél (4,5%), mint a férfiaknál (3,5%). A nők rövidebb, lassabb és kevésbé jövedelmező pályafutása a marginalizálódás, kirekesztettség, szegénység veszélyét is magában hordozza, elsősorban a 65 évnél idősebbeknél (21%, 5 ponttal több, mint a férfiaknál). A nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó ütemterv új lendületet adott az ezirányú közösségi politikának. A munkaprogram szerint jelentős előrelépés történt az egyenlőség elvének az uniós politikákba történő integrálásában, elsősorban az ütemtervben kijelölt kiemelt fontosságú területeken. A jogi szabályozás mindig is központi szerepet játszott a nemek közötti egyenlőség felé vezető úton. Az egyenlő bánásmódra vonatkozó jogszabályokat illetően a 2002/73/ EK irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács 2002/73/EK irányelve (2002. szeptember 23.) a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló 76/207/EGK tanácsi irányelv módosításáról) átültetésével kapcsolatos mulasztás miatt kezdeményezett eljárások befejeződtek, kivéve egy esetet, ahol az átültetés továbbra is részleges. A nemzeti átültető intézkedések megfelelőségének vizsgálata folyamatban van. Az EK Szerződés 226. cikkében említett eljárás első szakasza 2007-ben kezdődött. A nemzeti jogszabályok megfelelőségének ellenőrzése 2008-ban is folytatódni fog. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének felállítására 2007-ben került sor, feladata, hogy jelentős szakmai támaszt nyújtson a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos politikákhoz. Melyek a legégetőbb feladatok? Mivel a nemek közötti szakadékok elsősorban a nők és a férfiak által betöltött munkaformák tekintetében (részmunkaidő, határozott időtartamra szóló szerződés, rosszabb minőségű és kevésbé megfizetett munkák) továbbra is mélyek, a munkaerőpiac horizontális és vertikális szegregációja nem tűnt el, sőt egyes országokban erősödik is, a bérszakadék pedig változatlan, ezért e területen kell leghatékonyabban lépni. Több erőfeszítést kell tenni a jobb, minőségi munkahelyek létrehozása érdekében. A minőségi munkák vonzzák a munkavállalókat, és lehetővé teszik, hogy teljes mértékben kiaknázzák termelőképességüket, valamint hogy hozzájáruljanak a társadalom átlagos életminőségének javításához. A nők és férfiak közötti egyenlőség a munka minőségének kulcsfontosságú összetevője. Az e téren tett erőfeszítések során fel kell számolni a munkaerőpiacon tapasztalható különbségeket, és meg kell vizsgálni a minőség valamennyi oldalát a nemek perspektívájából, ideértve az egészséget és a munkahelyi jólétet. A foglalkoztatás, munkanélküliség és a bérezés terén kialakult szakadékoknak, illetve a munkaerőpiac szegregációjának jelentős mértékű csökkentése érdekében a növekedési és foglalkoztatási európai stratégia új ciklusában meg kell erősíteni a nemek között a foglalkoztatás terén fennálló különbségek felszámolását célzó törekvéseket. Erőteljesebben kell támogatni a munka és a magánélet összeegyeztetését a férfiak és a nők esetében egyaránt, nevezetesen a munkaszervezési módok, valamint az új és személyes igényekhez igazítható szabadságok segítségével: ezeknek támogatniuk kell az eltartottakért felelős nőket és férfiakat munkájukban, illetve ösztönözniük kell a háztartási és a családi feladatok nemek közötti egyenlőbb elosztását, a felelősség megoszlásának elvével összhangban. Szakmai továbbképzéseket kell biztosítani a munkavállalók számára, hogy egész életük során kiaknázhassák képességeiket, ami megnyitja előttük az előrehaladás perspektíváját és lehetővé teszi, hogy a két nem kiegyensúlyozott arányban legyen jelen a felelősségteljes pozíciókban. A munka és a családi élet lehetséges összehangolásának alapja a rugalmasságot és a biztonságot a nemek egyenlőségének perspektívájából ötvöző modern munkaszervezés, illetve a könnyen hozzáférhető, megfizethető és jó minőségű szolgáltatások megléte. Megkülönböztetett figyelemben részesült a szolgáltatásokhoz elsősorban a gyermekfelügyelethez és az eltartott személyek egészségügyi ellátásához való hozzáférés javítása. CLAUDE MONET Madame Monet et son fils ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET július augusztus 21

10 Női vállalkozások Magyarországon A Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából Magyarországon egyedülálló, hiánypótló tanulmányt készített a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány: az első országosan reprezentatív vállalkozónői kutatást. Annak ellenére, hogy a nemzetközi tapasztalatok egyértelműen bizonyítják a női vállalkozások kitüntetett szerepét az országok gazdasági fejlődésében, Magyarországon még mindig nincs ennek kellő mértékben tudatában sem a kormányzat, sem a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szakembergárda, sem a közvélemény. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy közel két évtizednek kellett eltelni a rendszerváltás óta ahhoz, hogy ez tanulmány elkészülhessen. Az Európai Unió nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó, időszakot átfogó ütemterve (Gender Equality Road Map ) keretében hat prioritási területet határozott meg. Ezek egyike a nők és férfiak egyenlő mértékű gazdasági függetlenségének megteremtése. A hat prioritási területre a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakértői munkacsoportokat hozott létre. Ezek között található a vállalkozónői munkacsoport, amely az első, kormányzati forrásokból finanszírozott ugyanakkor nagyon sok civil önkéntes munkára is építő, deklaráltan a magyarországi női vállalkozók érdekében tevékenykedő testület. A munkacsoport 2007-es szűkös büdzséjének nagy részét a további munkához nélkülözhetetlen, hiánypótló reprezentatív vállalkozónői kutatásra fordította, amelynek eredményei a tanulmányban olvashatók. A SEED Kisvállalkozásfejlesztési Alapítvány A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány 1990 elején alakult, 1998-ban elsők között kapta meg a közhasznú minősítést óta akkreditált felnőttképzési intézmény, és ISO 9001 szabvány szerinti minőségirányítási rendszert működtet. Az alapítvány küldetése a fenntartható gazdaság és az esélyegyenlőség előmozdítása az etikus, felelős és hatékony vállalkozói magatartás népszerűsítésén és fejlesztésén keresztül. Tevékenységek: vállalkozói tanácsadás, vállakozói készségeket és ismereteket fejlesztő tréningek, szakmai rendezvények szervezése, kapcsolatépítési lehetőségek biztosítása, kutatás, szakértői tevékenység. Célcsoportok: női vállalkozások, családi vállalkozások, induló vállalkozások (vállalkozni készülő magánszemélyek), növekedni szándékozó mikrovállalkozások. Célok: a magyarországi vállalkozói kultúra fejlesztése, a vállalkozók szakmai ismereteinek bővítése, a kisvállalkozások versenyképességének növelése, a mikro- és kisvállalkozás-barát gazdasági környezet erősítése. Alapítók: minisztériumok, vállalkozási érdekképviseleti szervezetek, oktatási intézmények, pénzintézetek. Beszélgetés Horváth Annával, a SEED Alapítvány ügyvezető igazgatójával Ki támogatja és miből működik az alapítvány? Rendszeresen senki nem támogatja, pályázunk. Az első 5 8 évben, a 90-es évek első felében viszonylag sok pénzt helyett támogatást kaptunk külföldi vállalkozásfejlesztési szervezetektől. Ez a pénz szerencsére megvan, és a hozama jelent valamiféle biztonságot. Ám ez a költségvetésünknek körülbelül egyharmada. A hiányzó pénzt pályázatokból próbáljuk megszerezni. Térjünk rá a kutatás eredményeire. Gondolom nem csak az én véleményem, hogy ez egy igen alapos munka. Meglepődtek az eredményeken? Mi nem különösebben. Az alapítvány munkatársai 15 éve látják a gondokat. A rendszerváltás óta világosan látszik, hogy a nők egészen más helyzetből kezdenek egy vállalkozásba, mint a férfiak. A tanulmány célja az volt, hogy ezt konkrét tudományos igényű adatokkal alátámasszuk. Hazai helyzet: foglalkoztatottság Ország éves nők gazdasági aktivitása (%) Nincs gyerek 1 tizenkét év alatti gyerek 1000 nőt kérdeztek meg. És nyolcvan férfit, hogy kontrollcsoport is legyen. Mik a legfontosabb megállapítások? Három szembetűnő különbség van a női és a férfi vállalkozók között. Az egyik a nők kettős leterheltsége, ami miatt eleve hátrányból indulnak. A család és a háztartás mellett nem könnyű egy vállalkozást elindítani, illetve abban helytállni. Talán ebből és persze a hagyományokból is adódik, hogy a nőket nagyfokú önbizalomhiány jellemzi. És nem 3 vagy több tizenkét év alatti gyerek Ausztria 83,4 77,8 57,4 Csehország 85,7 61,4 22,0 Dánia 77,1 80,3 67,2 Görögország 56,5 54,2 39,6 Magyarország 78,2 59,4 12,6 EU25 75,1 64,8 41,2 Forrás: EUROSTAT, ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET július augusztus

11 jelent előnyt azt sem, hogy a nők foglalkoztatottsága jóval elmarad a férfiak mögött. Ebből több minden következik. Egyrészt, hogy a siker nagyobb esélyével indít el egy vállalkozást az, akinek munkatapasztalata van. Tudvalevő az is, hogy aki több időt tölt a munkaerőpiacon, annak kiterjedtebb a kapcsolatrendszere, anyagilag is jobban áll. Tehát a korábbi alkalmazottak sikeresebb vállalkozók lesznek Igen. Nekik jobbak is az esélyeik. Nehezebb helyzetben vannak azok, akik 2 3 gyerekkel otthon töltött 6 8 év után nem tudnak alkalmazottként elhelyezkedni, vagy pedig egyszerűen nem tudják összeegyeztetni az alkalmazotti munkát a család ellátásával, tehát vállalkozásba kezdenek. Ők komoly hátránnyal indulnak. Ők a kényszervállalkozók? Így is hívhatjuk őket. A nemzetközi kategorizálás szerint indulhat egy vállalkozás azért, hogy egy ötletet valósítson meg, vagy azért, mert a vállalkozónak nincs jobb munkaerő-piaci alternatívája. Ez természetesen férfiakkal is előfordulhat, de a statisztikák azt mutatják, hogy az utóbbi nőknél másfélszer nagyobb mértékben fordul elő. Történt valami változás a rendszerváltás óta? Mivel ez az első országos reprezentatív kutatás e téren, tudományosan összehasonlítható adatok nincsenek, de azt lehet mondani, hogy sem a vállalkozó nők aránya (1/3) sem az alapvető problémák nem változtak. A nemzetközi kutatások azt bizonyítják, ahhoz, hogy a nők vállalkozói aktivitása erős legyen, három dologra van szükség. Egyrészt arra, hogy magas legyen a foglalkoztatottságuk, másrészt arra, hogy legalább a férfiakhoz hasonló mértékben hozzáférjenek a pénzügyi és a szociális tőkéhez, harmadrészt, hogy az önbizalmuk erősebb legyen. Talán meglepő, ez utóbbiban a legnagyobb a lemaradás. Az ember azt hinné, hogy ezen a legkönnyebb változtatni. Pedig nem. Amíg a magyarországi közvélekedés szerint a nőnek alapvetően mégiscsak a család összetartása a feladata, addig ez önbizalomhiányt, gátlást eredményez. Ezért érzi úgy az asszonyok egy része, hogy ha az otthoni munkán kívül mással is foglalkozik, azzal a családját károsítja meg. Nemzetközi összehasonlításban milyen a magyar vállalkozó nők helyzete? A vállalkozó nők arányát tekintve jó a pozíciónk. Ám ez csalóka eredmény. Ugyanis a női vállalkozások letrejöttét két körülmény motiválja: egyrészt a vállalkozóbarát környezet, ez pozitív motívum. A másik azonban nem az. Nevezetesen: a nem nőbarát foglalkoztatás. Nálunk sajnos ez a domináns, és ettől magas a vállalkozó nők aránya. Nyugat-Európában például sokkal alacsonyabb, pontosan azért, mert a munkaerőpiacon alkalmazottként normális feltétekkel tudnak elhelyezkedni. A mienkhez hasonló a helyzet Dél- Amerikában. GEM Report on women and entrepreneurship Nemzetközi tények: gender gap a vállalkozásban Csaknem az összes országban több a férfi vállalkozó, mint a női (Japán az egyetlen kivétel!). A 2:1 arány jellemző a legtöbb országra, Magyarországra is. (Kétszer annyi a férfi vállalkozó, mint a női.) Ennél (a nők szempontjából) kedvezőtlenebb az arány a következő országokban: Izland, Olaszország, Litvánia, Szerbia, Szlovénia, Svédország, Egyesült Királyság. A 2:1 aránynál kedvezőbb az arány: Ausztria, Brazília, Kína, Kolumbia, Dominikai Köztársaság, Görögország, Japán, Kazahsztán, Peru, Románia, Svájc, Tájföld, USA, Venezuela. (Forrás: GEM Report on Women and Entrepreneurship, 2007) A nők vállalkozásai milyen arányban termelnek profitot, vagy inkább csak önfenntartók? Ezt is megkérdeztük a felmérés résztvevőitől; 16 százalék érzi növekvőnek a vállalkozását. Hogyan alakul ebben az évben a vállalkozás eredménye az előző évhez képest? (%) csökken (27%) A 16 százalék elég kevés. Egyébként általában jellemzője a magyar vállalkozásoknak, hogy viszonylag kevesen tudnak vagy akarnak növekedni, de azért a férfiak esetében jóval magasabb az arány. Látom, hogy a sikeres női vállalkozások főleg a szolgáltatások területén működnek. Ez nyilvánvaló, klasszikusan azokban a szakmákban vállalkoznak a nők, amikben egyébként is dolgozni szoktak. A felmérésen túl hogyan tudja az alapítvány a női vállalkozókat segíteni? Nekünk az alaptevékenységünk a tanácsadás és képzés. A képzési tematikát kimondottan nőknek állítunk össze. Ez egy önbizalomerősítő, önismereti készségfejlesztő blokkal keznő (20%) változatlan (53%) A férfiak között 57%-kal többen számítanak az eredmény növekedésére. Forrás: SEED vállalkozónői kutatás, 2008 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET július augusztus 23

12 GEM Report on women and entrepreneurship Forrás: GEM Report on Women and Entrepreneurship, 2007 Lehetőség és szükség által motivált vállalkozások aránya nemenként 1,57 3,07 0,77 2,04 17,69 28,00 3,64 8,11 3,88 6,30 3,30 5,34 Magyarország Horvátország Dánia Finnország Hollandia Svájc nő férfi Forrás: SEED vállalkozónői kutatás, 2008 Sikeres női vállalkozások Ágazat (%) - (sig.: 0,001) ipar építőipar kereskedelem szolgáltatás minta megoszlása növekvő vállalkozás dődik, ezután következnek a szakmai modulok, a marketing, a pénzügy, a vezetés, a menedzsment, a pályázatírás és egyebek. Ez ingyenes? Ha pályázati pénzből finanszírozzuk, akkor igen. A tanácsadás óradíjas, de csak jelképes összeget kérünk. Most már ötödik éve egy privát amerikai alapítvány támogatásával hatszor két napos programot tudunk szervezni, húszfős csoportoknak. Mit tapasztalnak egy-egy ilyen képzés után? Mivel Magyarországon kevéssé tudatosan vágnak bele az emberek a vállalkozásba, a résztvevők igencsak meglepődnek, hogy milyen sok mindenre kell gondolni a legkisebb vállalkozás menedzselése során is. Hihetetlen előnyt jelent, ha valaki egy ilyen komplex képzés után vág bele a vállalkozásába. Komoly lehetőség ez a nők számára öröklött hátrányaik kompenzálására. Mintha a nők kevésbé vállalnának kockázatot. Például félnek a hitelfelvételtől. Ez is az önbizalommal függ össze, amit állami szinten is erősíteni kellene.???? Forrás: SEED vállalkozónői kutatás, 2008 Kapcsolati és pénzügyi tőke Vett már igénybe bankhitelt a vállalkozása számára? (%) nem (78%) igen (22%) Férfiak esetében 25%-kal magasabb az arány. Az EU-országok legtöbbjében és Amerkiában is a női vállalkozók támogatása intézményi szinten zajlik. Ennek köszönhető, hogy a nők számára külön tanácsadással együtt járó hitelkonstrukciók léteznek. Nagyon jó amerikai példát tudok mondani, miként lehet a női vállalkozók kapcsolatrendszerét erősíteni. Érdekes, hogy miközben a családban, az ismeretségi körben, az önzetlen kapcsolatépítésben a nők nagyon jók, az üzleti kapcsolatteremtésben nem jeleskednek. Amerika egyik államában ezen úgy segítenek, hogy egy eljárás keretében minősítik a női vállalkozásokat. Első számú kritérium, hogy önálló értéket kell teremteniük, tehát nem lehetnek egy férfi tulajdonos vállalkozásának beszállítói. Ha megkapják a jó minősítést, akkor nagyon sokféle segítséget kapnak. Például kapcsolatépítő rendezvényeken összehozzák őket nagyvállalatokkal, amelyek logóval jelezhetik a honlapjukon, a termékeiken, hogy minősített női beszállítókkal dolgoztatnak. Hova tudják a javaslataikat előterjeszteni? A Szociális és Munkaügyi Minisztériumba, amely létrehozta azt a munkacsoport is, ahol a felmérés készült. Többek között tőlük reméljük, hogy itthon széles körben elterjed a 40 országon alapuló nemzetközi kutatás talán legfontosabb tanulsága, miszerint, társadalmi szinten a női vállalkozásokba történő befektetés jobban megtérül mint a férfiakéba. Ennek az az egyik oka, hogy a nők hajlamosabbak megosztani a környezetükkel anyagi és a szellemi tőkéjüket is. A nők időnként olyasmit tesznek, hogy az ember csak áll és bámul. Egész életedben próbálkozhatnál, bizonyos dolgokban mégsem volnál képes olyan könnyedségre, mint ők. A lelkük mélyén valahogy könnyedek. A lelkük mélyén. Alessandro Baricco A mellékletet szerkesztette: Szegvári Katalin Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából. 24 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET július augusztus

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1365/2016 9.12.2016 A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Unió prioritásairól

Részletesebben

Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest,

Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest, Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest, 2012.05.14. Brigitte Triems EWL past President Az Európai Női Lobbi

Részletesebben

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 16.4.2012 2011/0269(COD) MÓDOSÍTÁS: 13-26 Véleménytervezet Vilija Blinkevičiūtė (PE483.818v01-00) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

Szüntessük meg a nık és a férfiak közötti bérszakadékot.

Szüntessük meg a nık és a férfiak közötti bérszakadékot. Szüntessük meg a nık és a férfiak közötti bérszakadékot Összefoglaló Mi a nık és a férfiak közötti bérszakadék? Miért marad fenn a nık és a férfiak közötti bérszakadék? Milyen intézkedést tett az EU? Mit

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport

Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport Kovács Edina Felzárkózás-politikai együttműködések támogatása Békés megyében EFOP-1.6.3.-17-2017-00013 2018. január 1. - 2020. december 31. Fórum célja Megyei

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Dr. Simon Attila István Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Székesfehérvár, 2016. november 24. Tartalom

Részletesebben

AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013

AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013 AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013 Bátorítani a vállalkozó szellemet megszűntetni a kudarctól való félelmet A Survey of Amway Europe, October 2013 A kutatás Adatfelvétel: Minta: Országok: Módszer: Intézet:

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0197/26. Módosítás

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0197/26. Módosítás 7.6.2017 A8-0197/26 26 A preambulumbekezdés A. mivel 2014-ben az EU-ban a nemek közötti nyugdíjszakadék, amit a nők által nyugdíj címén kapott adózás előtti átlagjövedelem és a férfiak ugyanilyen átlagjövedelme

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Megyei Felzárkózási Fórum Gyermekek munkacsoport

Megyei Felzárkózási Fórum Gyermekek munkacsoport Megyei Felzárkózási Fórum Gyermekek munkacsoport Kovács Edina Felzárkózás-politikai együttműködések támogatása Békés megyében EFOP-1.6.3.-17-2017-00013 2018. január 1. - 2020. december 31. Fórum célja

Részletesebben

DEMOGRÁFIA ÉS GAZDASÁG

DEMOGRÁFIA ÉS GAZDASÁG Pleschinger Gyula l MNB Monetáris Tanácstag, Magyar Közgazdasági Társaság elnök Jövőnk a gyermek konferencia l Budapest l 2018. június 20. DEMOGRÁFIA ÉS GAZDASÁG 1 2 DEMOGRÁFIAI HELYZETKÉP A MAGYAR TERMÉKENYSÉGI

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Mit tehet egy mikrovállalkozás az esélyegyenlőség előmozdításáért és megéri-e neki? Gyakorlati tapasztalatok. Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Mit tehet egy mikrovállalkozás az esélyegyenlőség előmozdításáért és megéri-e neki? Gyakorlati tapasztalatok. Teremts esélyt magadnak és másoknak! Mit tehet egy mikrovállalkozás az esélyegyenlőség előmozdításáért és megéri-e neki? Gyakorlati tapasztalatok Horváth Anna, vállalkozó 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! 2 Egy

Részletesebben

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Jól- Lét Közhasznú Alapítvány, Első Hazai Anyabarát Munkaközvetítő és Tanácsadó Műhely tevékenysége és tapasztalatai a reintegrációban Keveházi Katalin Az

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról 156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,

Részletesebben

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Hogyan kapcsolható össze a minőségügy a foglalkoztatással? 1. CSR (a cégek társadalmi felelősségvállalása) = szociális és környezeti

Részletesebben

Az ábra feliratai % of employment A foglalkoztatottság %-os aránya

Az ábra feliratai % of employment A foglalkoztatottság %-os aránya A nemek közötti egyenlőség és a munka és magánélet közötti egyensúly A nemek közötti egyenlőtlenség továbbra is aggodalomra ad okot a munkaerőpiacon és az oktatás területén. A nemek közötti egyenlőtlenség

Részletesebben

TALIS 2018 eredmények

TALIS 2018 eredmények TALIS 2018 eredmények TALIS 2018 eredmények A TALIS főbb jellemzői A TALIS lebonyolítása Résztvevő országok Az eredmények értelmezési kerete Eredmények A TALIS-vizsgálat főbb jellemzői TALIS: Teaching

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER J/'.251/1... É eze 2C12 '.!OV 2 Q, NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER Iktatószám: NGM/23483 (2012) Válasz K/912S. számú írásbeli kérdésre»mit jelent a Miniszter Ur legújabb ötlete az önfinanszírozó

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

GYES-menedzsment a tapasztalatok tükrében. Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma

GYES-menedzsment a tapasztalatok tükrében. Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma GYES-menedzsment a tapasztalatok tükrében Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma 2012.05.23 GYES-menedzsment-egy fogalom születése NEM TUD VISSZAMENNI NEM TUD VISSZAVENNI GYES-menedzsment-egy fogalom születése

Részletesebben

2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7

2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7 2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7 A BIZOTTSÁG 20/2009/EK RENDELETE (2009. január 13.) az 577/98/EK tanácsi rendeletnek megfelelően a munka és a családi élet összeegyeztetésére vonatkozó

Részletesebben

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Életkor és diszkrimináció Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Összefüggések Idősödő Európa, idősödő Magyarország Növekvő kihívást jelent az életkor miatti sztereotípiák kezelése különösen

Részletesebben

A MUNKAHELYI NEMEN ALAPULÓ KÜLÖNBSÉGTÉTEL FELSZÁMOLÁSÁNAK ELŐFELTÉTELE A NEMEN ALAPULÓ RÉSZREHA JLÁS FELSZÁMOLÁSA A SZÜLŐI SZEREPEK TEKINTETÉBEN

A MUNKAHELYI NEMEN ALAPULÓ KÜLÖNBSÉGTÉTEL FELSZÁMOLÁSÁNAK ELŐFELTÉTELE A NEMEN ALAPULÓ RÉSZREHA JLÁS FELSZÁMOLÁSA A SZÜLŐI SZEREPEK TEKINTETÉBEN A HIVATÁS ÉS A CSALÁDI ÉLET ÖSSZEEGYEZTETÉSE Várandós munkavállalók védelme; szülési szabadság; szülő i szabadság Kollonay-Lehoczky Csilla JÓ MUNKAVÁLLALÓ kontra JÓ GONDOZÓ még meddig? A MUNKAHELYI NEMEN

Részletesebben

TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA

TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

GYEREVISSZA fórum- és képzés kommunikáció

GYEREVISSZA fórum- és képzés kommunikáció GYEREVISSZA fórum- és képzés kommunikáció Megjelenések Mantra Communication 2013. július 11. Kommunikáció Két körben zajlott a kommunikáció június hónapban. Június első hetében sajtóközleményt adtunk ki

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében 21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;

Részletesebben

L 165 I Hivatalos Lapja

L 165 I Hivatalos Lapja Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.

Részletesebben

Készítette: Lovász Anna. Szakmai felelős: Lovász Anna június

Készítette: Lovász Anna. Szakmai felelős: Lovász Anna június NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

A családi élet és a munka összeegyeztethetősége. Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit

A családi élet és a munka összeegyeztethetősége. Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit A családi élet és a munka összeegyeztethetősége Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit Fogalom Cél: családi élet és a munkavégzés összeegyeztethetősége Lényege: - Az egyén munkája

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban?

Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban? BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban? Több mint 30 évvel ezelőtt, a női mozgalmak fénykorában, a tüntetések gyakori jelszava volt az egyenlő

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

Nők a mezőgazdaságban. OMÉK 2017 Konferencia: Nők a jövőért Patasi Ilona, elnök Szlovákiai Agrárkamara

Nők a mezőgazdaságban. OMÉK 2017 Konferencia: Nők a jövőért Patasi Ilona, elnök Szlovákiai Agrárkamara Nők a mezőgazdaságban OMÉK 2017 Konferencia: Nők a jövőért 2017.09.21. Patasi Ilona, elnök Szlovákiai Agrárkamara A nők helyzete a (szlovák) mezőgazdaságban Szlovákiában az agrárágazatban dolgozók létszáma

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17. Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás

Részletesebben

Belső piaci eredménytábla

Belső piaci eredménytábla Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Kisgyermekes szülők foglalkoztathatósága Fűrész Tünde április 4.

Kisgyermekes szülők foglalkoztathatósága Fűrész Tünde április 4. Kisgyermekes szülők foglalkoztathatósága Fűrész Tünde 2018. április 4. Alapelvek 2011. évi CCXI. Törvény a családok védelméről Harmonikusan működő családok nélkül nincs jól működő társadalom. Az állam

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv 2011.

Esélyegyenlőségi terv 2011. Esélyegyenlőségi terv 2011. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Újhartyán Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja

Részletesebben

- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

GYEREKEK ANYAGI OKOK MIATTI VESZÉLYEZTETETTSÉG KÖVETKEZTÉBEN TÖRTÉNŐ KIEMELÉSE A CSALÁDBÓL NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEK, GYAKORLATOK

GYEREKEK ANYAGI OKOK MIATTI VESZÉLYEZTETETTSÉG KÖVETKEZTÉBEN TÖRTÉNŐ KIEMELÉSE A CSALÁDBÓL NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEK, GYAKORLATOK GYEREKEK ANYAGI OKOK MIATTI VESZÉLYEZTETETTSÉG KÖVETKEZTÉBEN TÖRTÉNŐ KIEMELÉSE A CSALÁDBÓL NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEK, GYAKORLATOK DR. HERCZOG MÁRIA CSALÁD, GYERMEK, IFJÚSÁG EGYESÜLET GYERMEKEK VESZÉLYBEN-

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Az elnökség tanácsi következtetéstervezetet tűzött napirendre e témában, a konferencia eredményére figyelemmel.

Az elnökség tanácsi következtetéstervezetet tűzött napirendre e témában, a konferencia eredményére figyelemmel. AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. november 10. (24.11) (OR. en) 15488/09 SOC 662 FELJEGYZÉS Küldi: a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)/az

Részletesebben

Magyarország népesedésföldrajza

Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népességváltozásának hosszú távú trendjei A demográfiai átmenet stációi Magyarországon Magyarországon a demográfiai átmenet kezdetét 1880-ra teszik 1885-ig

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

IDŐSEK A CSALÁDBAN. Dr. Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma Budapest,

IDŐSEK A CSALÁDBAN. Dr. Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma Budapest, IDŐSEK A CSALÁDBAN Dr. Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma Budapest, 2018.10.01. NÉHÁNY FONTOSABB DEMOGRÁFIAI ADAT Hiszem, hogy az öregedésre

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

A foglalkoztatás funkciója

A foglalkoztatás funkciója A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELADATA ÉS MODELLJEI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás funkciója Összetett gazdasági és társadalmi funkció Gazdasági

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

Válságkezelés Magyarországon

Válságkezelés Magyarországon Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5)

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) SZOCIO-DEMOGRÁFIAI FÓKUSZ Gazdasági és társadalmi rész Brüsszel, 2013. augusztus Mintavételi kör: Népesség:

Részletesebben

NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL

NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Jogi Bizottság 2.7.2014 NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: a brit alsóháznak indokolással ellátott véleménye a be nem jelentett munkavégzés

Részletesebben

a szakképzés és felnőttképzés területén

a szakképzés és felnőttképzés területén Kihívások Válaszok a szakképzés és felnőttképzés területén Kihívások A munkaerővel szemben támasztott követelmények változnak: felértékelődnek az emberi együttműködéssel kapcsolatos készségek Kihívások

Részletesebben

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében Egyenlő Bánásmód Hatóság Tapasztalat átadó konferencia 2012.11.15. Misszió Jövőképünk egy olyan társadalom,

Részletesebben

Nők szerepe a kutatásfejlesztésben. Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány

Nők szerepe a kutatásfejlesztésben. Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány Nők szerepe a kutatásfejlesztésben Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány Politikai háttér Lisszabon, Európai Tanács ülése, 2000. Cél: 2010-re az EU legyen a legversenyképesebb

Részletesebben

ZA4891. Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary

ZA4891. Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary ZA4891 Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary FLASH 266 WOMEN AND EUROPEAN PARLIAMENT Demographics D1. A kérdezett neme [1] Férfi [2] Nő D2. Hány

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika

Foglalkoztatáspolitika A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika Foglalkoztatáspolitika Az Európa 2020 stratégia legfontosabb célkitűzései közé

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Rugalmas foglalkoztatás, a munkaerő-megtartás egyik kulcsa

Rugalmas foglalkoztatás, a munkaerő-megtartás egyik kulcsa Rugalmas foglalkoztatás, a munkaerő-megtartás egyik kulcsa II. Dél-dunántúli Regionális Humán Erőforrás Konferencia Pécs, 2017. április 11. Kálmán Edina, szakmai vezető Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit

Részletesebben

Információs társadalom Magyarországon

Információs társadalom Magyarországon Információs társadalom Magyarországon 2007-2010 Dr. Csepeli György Közpolitikai Igazgató Siófok, 2006. november 10. Helyzetkép 2006. Economist Intelligence Unit: The 2006 e-readiness rankings Dimenziók:

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés értelmezése (24) a.) Ellentmondásos megközelítésekkel

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása HELYZETKÉP 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet MTA, 2014. január 20. 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 A teljes első női házasságkötési

Részletesebben

Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon, munkaerőpiaci pozíciót befolyásoló tényezők

Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon, munkaerőpiaci pozíciót befolyásoló tényezők Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon, munkaerőpiaci pozíciót befolyásoló tényezők Matiscsákné dr. Lizák Marianna adjunktus 1 Két idézet mottóként "Ösvényt talán már sikerült vágnunk, de hogy út legyen, az

Részletesebben

Európában továbbra is kihívást jelent a matematikában és a természettudományokban nyújtott gyenge teljesítmény javítása

Európában továbbra is kihívást jelent a matematikában és a természettudományokban nyújtott gyenge teljesítmény javítása EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Európában továbbra is kihívást jelent a matematikában és a természettudományokban nyújtott gyenge teljesítmény javítása Brüsszel, 2011. november 16. Két ma közzétett bizottsági

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.10. COM(2013) 621 final 2013/0303 (COD) C7-0265/13 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a belvízi hajózás fejlesztését szolgáló közösségi belvízi flottakapacitási

Részletesebben

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás?

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Női vállalkozók Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig Horváth Anna SEED Alapítvány Vállalkozónői konferencia, Budapest, 2006. május 30. A vállalkozások

Részletesebben

Információs társadalom Magyarországon

Információs társadalom Magyarországon Információs társadalom Magyarországon 2007-2010 Dr. Csepeli György Közpolitikai Igazgató Budapest, 2006. december 4. Helyzetkép 2006. Economist Intelligence Unit: The 2006 e-readiness rankings Dimenziók:

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben