A TURIZMUS VENDÉGLÁTÁS KÖZÖSSÉGI ÉTKEZTETÉS MUNKAHELYTEREMTŐ KÉPESSÉGÉNEK LEHETŐSÉGEI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TURIZMUS VENDÉGLÁTÁS KÖZÖSSÉGI ÉTKEZTETÉS MUNKAHELYTEREMTŐ KÉPESSÉGÉNEK LEHETŐSÉGEI"

Átírás

1 A TURIZMUS VENDÉGLÁTÁS KÖZÖSSÉGI ÉTKEZTETÉS MUNKAHELYTEREMTŐ KÉPESSÉGÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV ÉS A NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TÜKRÉBEN A tanulmány a Turizmus és Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottságának megbízásából készült Morvainé Lovas Erzsébet - dr. Probáld Ákos május hó

2 TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló Bevezető I. A turizmus és vendéglátás szerepe, súlya a gazdaságban.. 22 (dr. Probáld Ákos) 1. Nemzetközi kitekintés A világ turizmusának alakulása A turizmus súlya az EU tagországokban A hazai helyzetkép A turizmus hazai gazdasági környezete A turizmus és a GDP II. A hazai turizmus szereplői (dr. Probáld Ákos) 1. Alapágazatok Társas vállalkozások az alapágazatokban Egyéni vállalkozók az alapágazatokban Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás melléktevékenységként, más ágazatokhoz tartozó társas vállalkozásaiban A turizmusban közvetlenül, legálisan foglalkoztatottak BECSÜLT száma A turizmusra jellemző ágazatok

3 III. Munkaerő-piaci helyzetkép a turizmus alapágazatokban.. 48 (Morvainé Lovas Erzsébet) 1. Foglalkoztatottság alakulása a turizmus alapágazatokban Foglalkoztatási struktúra elemzése az alapágazatokban Foglalkoztatottak a vállalkozások nagysága és szakágazati összetétele szerint Foglalkoztatottak korcsoport és iskolai végzettség szerint Foglalkoztatottak FEOR munkakörök szerint Regionalitás Szezonalitás Foglalkoztatási formák Alkalmazottak és egyéb foglalkoztatottak Atipikus foglalkoztatási formák Részmunkaidős foglalkoztatás Határozott munkaidejű szerződések Munkaerő-kölcsönzés Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatottak Tevékenység-kiszervezés és hatása az ágazat foglalkoztatására Munkaerő-forgalom, munkanélküliség Munkaerő-forgalom Munkaerő-forgalomban résztvevők száma Álláskeresők és üres álláshelyek a turizmus alapágazatokban Munkanélküliség alakulása Bérek, jövedelmek, munkaerő-költségek Az alapágazatokban foglalkoztatottak kereseti viszonyai Bruttó átlagkeresetek alakulása A minimálbér és az ágazati keresetek alakulása Szakágazati keresetek Bérek és keresetek az alapágazatok jellemző foglalkozásaiban A munkaerő-költség alakulása Munkajövedelmek alakulása Munkaerő-költségek Az alapágazatok élőmunka-igényessége, az élőmunkához kapcsolódó adóés járulékterhek

4 IV. Turisztikai beruházások munkahelyteremtő hatása Széchenyi tervben támogatott szállodai beruházások munkahelyteremtő hatása (dr. Probáld Ákos) A beruházások hatására létrejött új munkahelyek; a beruházás helye szerinti térség foglalkoztatási helyzetének elemzése Nemzeti Fejlesztési Terv I.-ben támogatott jelentősebb turisztikai beruházások munkahelyteremtő hatása (Morvainé Lovas Erzsébet) Az NFT I.-ben támogatott turisztikai beruházások A megvalósuló beruházások foglalkoztatásra gyakorolt hatásának becslése V. Jövőkép A turizmus várható nemzetközi és hazai trendjei (dr. Probáld Ákos) A hazai turizmus versenyképessége és a foglalkoztatás (Morvainé Lovas Erzsébet) A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia foglalkoztatással közvetlen összefüggésben megfogalmazott céljai és azok megvalósításának lehetőségei Az ágazat megjelenése az Új Magyarország Fejlesztési Tervben, különös tekintettel a támogatással megvalósuló turisztikai beruházások versenyképességre és foglalkoztatásra gyakorolt hatásaira Az alapágazatok versenyképességét és ezen keresztül munkahelyteremtő képességét befolyásoló főbb környezeti feltételek Foglalkoztatást közvetlenül segítő és támogató intézkedési javaslatok A munkaerő-piaci monitoring rendszer hiányosságai, javaslatok ezek orvoslására (dr. Probáld Ákos). 101 Melléklet: Táblázatok Függelék I.: Fogalmi meghatározások 110 Függelék II.: Források, felhasznált irodalom Függelék III.: Szerzők rövid szakmai önéletrajza

5 Vezetői összefoglaló A tanulmány célja Amellett, hogy az elmúlt években több, a turizmus gazdasági szerepét elemző tanulmány született, a terület foglalkoztatási kérdései mindmáig feltáratlanok. Ez a tanulmány ezt a hiányt szeretné részben pótolni. Egy olyan összetett ágazat, mint a turizmus, és annak olyan összetett kérdése, mint a munkaerőpiac teljes vertikumának bemutatása irreális vállalkozás lenne. Jelen tanulmány célja, hogy feltérképezze a turizmus közvetlen szereplőit felölelő főbb munkaügyi folyamatokat, amely megfelelő alapot teremhet a munkaerőpiac további speciális kérdései, részterületei elemzéséhez. Ezt az alapvető célt követve a tanulmány olyan kérdésekre kísérelt meg választ adni, mint: az ún. turizmus alapágazatok szálláshely-, vendéglátás-, utazásszervezésszolgáltatást nyújtók hány főnek biztosítanak jövedelemszerzési lehetőséget Magyarországon, és melyek a legfontosabb foglalkoztatási jellemzők; a fentiekben meghatározott virtuális ágazat milyen súllyal játszik szerepet a hazai foglalkoztatásban; milyenek az ágazatokban foglalkoztatottak kereseti viszonyai, és az ágazatok ezzel milyen pozíciókat foglalnak el a nemzetgazdaságban; hogyan generálnak új munkahelyeket az ágazatok szolgáltatásai iránt megnyilvánuló kereslet pozitív változásai, a fejlesztések; melyek az ágazat munkahelymegtartó és új munkahelyteremtő képességének jövőbeni lehetőségei és feltételei. Az anyag a fenti témák bizonyos részeivel nem a szerzők igénytelensége, hanem adatés információforrások hiánya miatt csak érintőlegesen, mélyebb elemzés nélkül foglalkozik. 5

6 A tanulmány nem tárgyalja a foglalkoztatás néhány nagyon fontos területét, mint a munkaerőigény minőségi és mennyiségi elvárásainak az oktatással, képzési rendszerrel összefüggő kérdését, illetve nem foglalkozik a feketemunka témájával sem. A szerzők megítélése szerint a foglalkoztatás ezen kérdései és jelenségei önálló, nagyobb lélegzetű elemzést, részben empirikus kutatások révén történő feltárást igényelnének. Adatforrások A munka az adatforrások (Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatgyűjtései, KSH Munkaerő-felvétel, KSH Gazdasági Szervezetek regisztere, egyéni vállalkozók adatbázisa stb.) feltárásával, felkutatásával kezdődött. A forráselemzések olyan látszólagos vagy valós ellentmondásokat hoztak felszínre, melyek tisztázása nélkül nem alkotható hiteles kép a meglehetősen sokszereplős turizmus és vendéglátás ágazatokban lezajló valós gazdasági és munkaügyi folyamatokról. Sajnálatos módon az alapágazatokra fellelhető adatok, információk nagyon sok esetben nem állnak rendelkezésre a mélyebb elemzés által igényelt részletességben. Ezt a problémát tovább árnyalják a turizmus összetettségéből adódó, az adatgyűjtések által nem, vagy csak nehezen kezelhető jelenségek, mint például más ágazatok vállalkozásainak egyre bővülő szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás tevékenysége. A tisztánlátást bonyolítja például a munkaadók szerkezete, amely úgy alakult át, hogy meghatározóvá váltak többek között élénk demográfiájuk miatt a nehezebben ellenőrizhető, statisztikai adatszolgáltatásukat tekintve nehezebben kezelhető mikro- és kisvállalkozások. Hasonló jelenség a kiszervezés, a gyors ütemben terjedő bérelt vagy kölcsönzött munkaerő kezelése, mozgásának követése. Különösen a turisztikai kereslet szezonális hullámzása miatt jelen van az alkalmi munkavállalási forma; a munkaerőpiac aktív szereplői lehetnek az egyébként inaktív demográfiai csoportok, mint a tanulók, vagy a 65 év feletti nyugdíjasok, akiknek foglalkoztatására az ún. atipikus formák jellemzőek, amelyekről ugyancsak nehézkes megbízható információkat gyűjteni. Nem követhető nyomon a külföldi állampolgárok foglalkoztatása, a külföld munkaerő-elszívó hatása és a migráció valós mértéke. 6

7 Főbb megállapítások A turizmus nemzetgazdaságban betöltött szerepe A magyar gazdaság szerkezete az utóbbi két évtizedben úgy alakult át követve a világ- és európai trendeket, hogy a primer- és a hagyományos feldolgozóipari ágazatok (kohászat, textilipar, élelmiszeripar, mezőgazdaság stb.) tért vesztettek, a szolgáltató ágazatok (kereskedelem, szállítás, pénzügyi szolgáltatások, üzleti szolgáltatások, szórakoztatóipar, sport, reklám stb.) bővültek. A turizmust és vendéglátást is magába foglaló szolgáltatási szektor 2007-ben a bruttó hozzáadott érték 66,3%-át adta. Az összes hazai fogyasztás 8-9%-a köszönhető a turizmus belföldi és külföldi alanyainak, a bruttó nemzeti termék 8,3-8,5%-ára becsülhető a turizmus közvetlen és közvetett hatása. Ezen túlmenően az is figyelemre méltó, hogy a szolgáltatás-export egyharmada is a turizmusból származik. A turizmus foglalkoztatásban betöltött szerepe Az ún. alapágazatok statisztikailag kimutatott foglalkoztatottainak száma (közel 166 ezer fő) és a 4,2%-os foglalkoztatási arány nem mutatja reálisan a turizmus foglalkoztatásban betöltött szerepét. Becsléseink szerint mintegy 230 ezer fő a turizmusban közvetlenül, legálisan foglalkoztatottak száma, amely a nemzetgazdaságban összesen foglalkoztatottak 5,9%-át teszi ki. A közel 230 ezer főn túl további ezer fő foglalkoztatása kapcsolódik az ún. jellemző ágazatokkal a turizmushoz, ezzel a turizmushoz közvetlenül kötődő foglalkoztatottak számát valamivel több mint 300 ezerre, nemzetgazdaságon belüli foglalkoztatási arányát 7,8%-ra lehet becsülni. 7

8 A turizmus alap- és jellemző ágazatait érintő, 300 ezer főt meghaladó foglalkoztatott mellett a turizmusnak további 180 ezer ember megélhetésében van nem elhanyagolható szerepe. Így a tovagyűrűző hatásokat is figyelembe véve 480 ezer főről és 12,3%-os munkaerő-piaci részesedésről beszélhetünk! Ezek a számok már önmagukban is a turizmus foglalkoztatásban betöltött nem elhanyagolható szerepét mutatják. Jelentőségét erősíti, hogy egy nemzetgazdasági szinten stagnáló foglalkoztatottsági volumen és nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően alacsony foglalkoztatási ráta körülményei között a turizmus munkaerőigényének folyamatos növekedése figyelhető meg. A turizmus munkaadói (vállalkozásai) Magyarországon több mint 2 ezer szálláshely- és 11 ezer vendéglátó-szolgáltató működik, valamint több mint ezer vállalkozás rendelkezik utazásszervezői engedéllyel. A társas vállalkozások közül a kisméretű vállalkozások vannak túlsúlyban: a 13 ezer társas vállalkozás között a foglalkoztatottak számát illetően 300 főnél nagyobb vállalkozás csak elvétve van (összesen 19 db). Ezzel párhuzamosan az 5 főnél kevesebbet foglalkoztató társas vállalkozások aránya meghaladja a 70 százalékot. A társas vállalkozások több mint 104 ezer foglalkoztatottjából 25 ezer fő a szálláshelyszolgáltatók, 73 ezer fő a vendéglátó-szolgáltatók (ebből 22 ezer a munkahelyi vendéglátók, közétkeztetők) alkalmazásában áll. A kis- és mikrovállalkozások foglalkoztatják a munkavállalók több mint felét. Az ágazatra a mikrovállalkozások túlsúlya mellett a nagyfokú koncentráltság is jellemző. A koncentráció azt jelenti, hogy olyan kulcsmutatók tekintetében, mint a nettó árbevétel, a bruttó hozzáadott érték, a foglalkoztatottak, a hálózat vagy a vendégforgalom, a piacot lényegében egy-két tucat vállalkozás uralja. Ennek a vállalkozásnak az együttes részesedése a mutatók többsége tekintetében lefedi a piac 80-85%-át. A munkahelyi vendéglátás, közétkeztetés a legkoncentráltabb. 8

9 A nem az alapágazatokban működő (így teljesítményüket és alkalmazottaikat tekintve más ágazatokban kimutatott) szálláshelyek és vendéglátó üzletek melyeket főtevékenységként nem a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban működő vállalkozások üzemeltetnek száma szálláshelyek vonatkozásában megközelíti az 1500-at, kapacitásuk (szoba, férőhely) a teljes hálózat egyharmada, az általuk foglalkoztatottak száma közel 9 ezer fő. A más ágazatokban működő vállalkozások által üzemeltetett kereskedelmi és munkahelyi vendéglátó üzletek száma 18 ezer, ez a teljes üzlethálózat közel egyharmada. A munkahelyi és közétkeztetési szolgáltatást nyújtó vállalkozások és üzletek tekintetében messze a legnagyobb (közel 50%) azoknak az üzleteknek a száma, amelyeket nem az ágazathoz tartozó és nem is a versenyszférában működő vállalkozás üzemeltet. Magyarországon ma 34 ezer magánszálláshely-szolgáltató végez fizető-vendéglátó, és 6,6 ezer falusi szálláshely-szolgáltató tevékenységet. Az alapágazatokra jellemző foglalkoztatási tendenciák között A közötti nemzetgazdasági szintű mindössze 1,9%-os bővülés mellett a turizmus alapágazatokban 18,8%-kal növekedett a foglalkoztatottak száma, amely 2006-ban fő volt, több mint 26 ezer fővel magasabb a évinél. Az alapágazatok nemzetgazdasági szintű foglalkoztatásban betöltött súlyának növekedését mutatja, hogy a évi 4,2%-os részesedése a évinél 0,6 százalékponttal magasabb. Ennél is sokkal erősebb az alapágazatok foglalkoztatásban betöltött szerepvállalása abban az összefüggésben, hogy a nemzetgazdasági szintű foglalkoztatottak száma elmúlt hatévi növekedésének mintegy egyharmadát ez az ágazatcsoport adta! Összegezve a változások trendjét, jól kivehető, hogy miközben a nemzetgazdaság egészében az alkalmazásban állók száma szinte stagnál, addig a turizmus alapágazatok munkaerőigénye fokozatosan növekszik. 9

10 A turizmus alapágazatok főbb foglalkoztatási jellemzői Az ágazatokban foglalkoztatottak közel 50%-a a mikrovállalkozásoknál jelent meg. Szakágazati összetétel: az összes foglalkozatott közel 75%-a a vendéglátásban, 20%-a a szálláshely-szolgáltatásban, a fennmaradó 5% pedig utazásszervező vállalkozásoknál dolgozik. Korösszetétel: a turizmus ágazatokra is jellemző a év közötti korosztály meghatározó súlya (2006-ban 67%). Nemzetgazdasági szinten a legmagasabb foglalkoztatottsági számot a év közötti korosztály birtokolja, míg a szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás ágazatban a év közöttiek száma a legmagasabb (közel 50 ezer). Iskolai végzettség: a turizmus ágazatokban a nemzetgazdasági átlagnál meghatározóbb a szak- és középszintű végzettségűek foglalkoztatása. Számuk 2006-ban 131 ezer fő volt, amely az ágazati összes foglalkoztatottak 79%-át jelenti. A 8 osztályos és annál kevesebb iskolai végzettségűek létszáma alig haladta meg a 20 ezer főt, és részesedésében nem érte el a 13%-ot. A diplomások évi 14 ezer fős létszámában meghatározó a főiskolai végzettség. Az iskolai végzettség szerinti összetétel tekintetében az elmúlt hat évben jelentős elmozdulás nem történt. Foglalkoztatási főcsoportok szerint: a turisztikai jellegű foglalkozásokban dolgozók 87%-a vendéglátásban betöltött munkakör, 95%-a pedig szakképzettséget igényel. Az alapágazatokban évben 92%, évben már csak 83,7% a turisztikai jellegű foglalkozások aránya, ami azt jelenti, hogy a foglalkoztatottak számának növekedésében egyre meghatározóbb szerepet játszik a hagyományosan nem turisztikai és vendéglátó-ipari munkakörben dolgozók száma. Regionalitás: a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban foglalkoztatottak közel fele (46,5%-a) Közép-Magyarország régióban kerül alkalmazásra (a mutató a valósnál erősebb foglakoztatási koncentráltságot mutat, mivel az adatgyűjtés a fővárosi 10

11 székhelyű, szinte valamennyi régiót érintő egységeket üzemeltető szállodaipari és vendéglátó-ipari cégek létszámát is e régióban veszi számba). Szezonalitás: viszonylag stabilabb, nagyobb kilengésektől mentes az alapágazatban történő foglalkoztatás, mint azt annak jellemzői alapján első megközelítésben feltételeznénk. Nem éri el a 6000 főt a legmagasabb és a legkisebb foglalkoztatotti létszám közötti különbség, s az éves átlagos létszámhoz viszonyítva a legnagyobb kilengés csupán 3,5%-os. Több más tényező mellett a munkahelyi vendéglátás és közétkeztetés foglalkoztatásának éppen a nyári hónapokban (július-augusztus) történő visszaesése mérsékli mintegy fővel - a foglalkoztatottak szezonális hullámzását. Alkalmazottak és egyéb foglalkoztatottak: az ágazatban a foglalkoztatási jellegben meghatározó az alkalmazotti munkaviszony. Az ágazat foglalkoztatási jellegének nemzetgazdasági átlaghoz való hasonlításában elmondható, hogy a vizsgált időszakban bekövetkezett változásokkal az ágazati összetétel közelített a nemzetgazdasági szintű foglalkoztatásra jellemző összetételhez. Míg 2000-ben az ágazati alkalmazotti arány 5,5 százalékponttal maradt el a nemzetgazdasági szintűtől, addig 2006-ban ez a különbség 1,1 százalékpontra zsugorodott. Tehát az alapágazatokra, azon belül is legjellemzőbben a vendéglátásra és az utazásszervezésre jellemző mikro- és kisvállalkozói formák mellett is a foglalkoztatás alkalmazotti jogviszonyban ölt formát. Atipikus foglalkoztatási formák: úgymint az állandó vagy szezonális jelleggel alkalmazott részmunkaidős foglalkoztatás, határozott idejű munkaszerződések, munkaerő-kölcsönzés, alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatás a turizmus objektív adottságainál fogva idénymunka jelleg, rövidebb távon (napi, heti) is egyenetlen munkaerőigény stb. jó terepe az atipikus formák terjedésének, ami a fekete foglalkoztatás kifehérítése irányába hat. Ezen túlmenően jelentőségüket a nem kvalifikált munkaerő nagyszámú és rugalmas felszívása adja. Ugyanakkor nem hallgatható el az a tény sem, hogy e foglalkoztatási formák eszközül is felhasználhatók a fekete foglalkoztatás legálisnak tűnő álcázására. Ez utóbbi negatívum ellenére az 11

12 atipikus foglalkoztatási formák jelenleginél erőteljesebb ösztönzése (például járulékteher és adminisztratív könnyítések) nemzetgazdasági szinten olyan kívánatos célok, mint a gazdaság kifehérítése és a foglalkoztatási szint emelkedésének irányába hatna, még a turizmus alapágazatok vonatkozásában segítené munkahelyteremtő képességének növelését és jelenlegi versenyképességi problémáinak részbeni feloldását. Tevékenység-kiszervezés: az ágazat közvetlen foglalkoztatása csökkenésének irányába ható kiszervezéssel a turizmushoz közvetlenül vagy közvetve nem köthető szolgáltatási ágazatok munkaerejének igénybevétele történik, számbavételük még a turizmus különböző statisztikai módszerekkel történő nemzetgazdasági szintű foglalkoztatási mutatóinál sem jeleníthető meg. Egy szűk körű empirikus adatfelvétel eredményeként végzett becslés eredményei szerint a szállodai szolgáltatás területén mintegy 8-9%-os arányú a kiszervezéssel biztosított munkaerő-szükséglet, amely a szakágazatra vetítve mintegy 1500 fős létszámot jelent. Munkaerő-forgalom, munkanélküliség: a munkaerőmozgás ágazatokra legjellemzőbb tendenciái közül kiemelendő, hogy a munkahelyet változtatók magas, 80% körüli arányú, ágazaton belüli mozgása a szakmán belüli mobilitási lehetőséget mutatja. Az általános munkaerő-piaci helyzet (munkanélküliség) mellett a szakma iránti vonzódás is feltételezhető abban a jelenségben, hogy a turizmus jellemző foglalkozásaiban való elhelyezkedési igény magasabb, mint a korábban e foglalkozásokat betöltő álláskeresők száma. Ugyanakkor igen magas (8-10% közötti) az ágazat munkanélküliségi (a munkanélküli utolsó munkahelye szerint mért) rátája. Kereseti viszonyok A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete hosszú évek óta a legalacsonyabb a nemzetgazdaságban. Jól mutatja az ágazat kereseti viszonyait, hogy a 2006-ban elért 12

13 Ft/fő/hó átlagkereset nem érte el a évi nemzetgazdasági átlagot, amely 2006-ban már Ft/fő/hó volt. A vizsgált időszakban a nemzetgazdasági átlaghoz képest a lemaradás tovább növekedett, a évi 64,5%-kal szemben 2006-ban annak csupán csak 60%-át tette ki. Az ágazatban, főleg a mikrovállalkozások körében jelentős a minimálbéren történő, illetve azt csak kismértékben meghaladó foglalkoztatás. Ennek ellenére a minimálbér évi erőltetett ütemű növelése sem változtatta meg az ágazat kereseti rangsorban elfoglalt pozícióját. Ennek oka, hogy a vállalkozások a minimálbérek központilag diktált jelentős emelését a minimálbér felett foglalkoztatottak béremelésének elmaradásával vagy csak nagyon alacsony mértékével ellensúlyozták. Tehát amellett, hogy a minimálbér emelése hozzájárult az ágazati keresetek növeléséhez, egyben csökkentette a javadalmazási különbségeket. A piac által determinált vállalkozói döntések tehát úgymond kiigazították a piacba való mesterséges beavatkozásnak minősíthető központi intézkedést. Az ágazati keresetek addigi és azt követő alacsony volta mögött alapvetően az ágazat alacsony jövedelmezősége húzódik meg, amelynek terhére a minimálbér megemelésével járó drasztikus béremelések nem voltak végrehajthatók. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat szakágazatai között még ma is jelentős különbségek vannak a bruttó keresetekben annak ellenére, hogy az elmúlt éveket egy nagyon erőteljes kiegyenlítődés jellemezte. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat foglalkoztatottainak átlagos, egy ledolgozott munkaórára jutó jövedelme nem éri el a nemzetgazdasági átlag 60%-át, míg a szociális költségek (azaz a jövedelmi terhek) ennél 1,5 százalékponttal magasabb arányt képviselnek, azaz az ágazat munkajövedelmei a nemzetgazdasági átlagnál fajlagosan közel 1 százalékponttal magasabb terhelésűek (ágazat 39,2%, nemzetgazdaság 38,3%). 13

14 Élőmunka-igényesség A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat élőmunka igényességét mutatja, hogy a vállalkozások személyi jellegű kiadásainak összes költségen belüli részesedése 30,9% (kettős könyvvitelt vezetők adatai alapján). Ez a mutató nemzetgazdasági szinten mindössze 20% körüli. Az ágazat fejlődésének, versenyképessége erősödésének, ezen keresztül a foglalkoztatásban mára betöltött szerepe fenntartásának, illetve a benne rejlő lehetőségek kiaknázásának kulcskérdése a vállalkozások élőmunka terheinek csökkentése. Fejlesztések munkahelyteremtő hatása A szállodafejlesztések munkahelyteremtő hatása két irányból is vizsgálható volt: a jelenleg működő szállodahálózatból kiindulva arra lehet számítani, hogy 1000 szállodaszoba építése közvetlenül új munkahelyet teremt, a tovagyűrűző hatásokat is figyelembe véve pedig fő számára teremt kereseti lehetőséget; a Széchenyi terv keretében támogatott szállodaberuházások minden 1 milliárd Ft-ja közvetlenül 52,7 fő új munkahelyet (összesen 817-et) hozott létre. Ez alapján az NFT I. keretében támogatott szálláshely-fejlesztések által közvetlenül létrejövő új munkahelyek száma mintegy 900-ra tehető. E számszerű hatása mellett kiemelendő, hogy jelentős számmal valósultak meg szálláshely-fejlesztések a gazdasági fejlődés és a foglalkoztatás javítása szempontjából is nagyobb prioritást élvező régiókban. 14

15 Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia foglalkoztatásra vonatkozó céljai elérésének lehetőségei A turizmusban közvetlenül és közvetve foglalkoztatottak 2013-ra megfogalmazott célértékei (200 ezer ezer fő) már a jelenlegi számokban visszaigazolódnak. A turizmusban közvetlenül, legálisan foglalkoztatottak becsült száma 230 ezer fő, míg a tovagyűrűző hatásokat is figyelembe véve 480 ezer fő. Valószínűsíthető, hogy az alapágazatokban foglalkoztatottak létszámának jövőbeni változása nem fogja elérni az elmúlt évek dinamizmusát, de 2013-ra még így is szűkebb körre nézve 180 ezer, tevékenységi szemléletben 250 ezer főt elérő és kedvezőbb helyzetben akár ezt meghaladó is lehet. Várhatóan folytatódik az alapágazatok foglalkoztatása nemzetgazdaságban betöltött súlyának növekedése. Várható az ágazat vállalkozási méret szerinti összetételében a nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozások részarányának növekedése, elsősorban a vendéglátás területén a mikrovállalkozások elmúlt években tapasztalt csökkenése tendenciájának folytatódása. Ez a foglalkoztatásra egyrészt a nagyvállalati hatékonysági intézkedéseken keresztül csökkentő irányban hat, másrészt a fekete- és szürkefoglalkoztatás mérséklődésével, a legális foglalkoztatás növekedésével jár (a nagyobb vállalkozások bejelentett munkavégzést, stabilabb foglalkoztatási környezetet biztosítanak). Ami a szezonális és egész éves foglalkoztatásra vonatkozó stratégiacélokat illeti, elmondható, hogy a turizmus keresleti és kínálati tendenciái egyaránt (a főszezoni üdülések hosszának rövidülése és ezzel párhuzamosan az évközbeni egy vagy több rövidebb pihenés, utazás, az üdüléssel éppen ellentétes időszakra eső corporate-, rendezvény- és konferenciaturizmus erősödése, a kínálatban a gyógy-, wellness-, rendezvény- és konferenciaszolgáltatási kapacitás jelentős bővülése) a szezonális ingadozások kiegyenlítődése irányába hatottak és hatnak. Természetesen ettől még az üdülőterületeken a szezonalitás és az ezzel együtt valószínűsíthetően erőteljesebben megjelenő fekete vagy szürke munkavégzés változatlanul jelentős foglalkoztatási kérdést jelent. E témakörbe tartozónak tekintendő a közétkeztetés területén a nyári szünidő miatti foglalkoztatási probléma. Véleményünk szerint ezek megoldását indokolt 15

16 lenne központi munkaerő-piaci eszközökkel is támogatni. Az éves foglalkoztatás ösztönzése beilleszthetőnek tűnik a jelenleg működő úgynevezett START programok működési mechanizmusába. Ez azt jelentené, hogy meghatározott (vagy határozatlan) időre járulékkedvezmény illetné meg a vállalkozást, amennyiben szezonális, illetve nem teljes éves tevékenységéhez a foglalkoztatottat egész évben alkalmazza. Kimondható, hogy a stratégiában egyébként indokolt elvárásként megfogalmazott keresetnövekedés elérése még távolabbra tolódik. Az elkövetkezendő hat év reális célja lehet az eddigi tendencia megfordítása, amennyiben bekövetkezik az adó- és járulékrendszer megreformálása, konkrétan a munkáltatók élőmunkához kapcsolódó járulékterheinek érzékelhető mérséklése. Amíg a Stratégia alapágazatokra és a turizmus egészére, 2013-ra megfogalmazott teljesítményi és a foglalkoztatás mennyiségi célértékeinek elérése illetve megközelítése várható, addig a feketefoglalkoztatás visszaszorítására, a keresetekre, a turizmusban dolgozók életviszonyaira (stabilabb foglalkoztatás, biztos megélhetés stb.) vonatkozóan megfogalmazott célok és célértékek elérésének lehetőségei egy kiszámítható és a hosszabb távon rentábilis működést biztosító vállalkozói környezet meglétének hiánya miatt időben nem prognosztizálható távolságba kerültek. Új Magyarország Fejlesztési Terv és a turizmus Az uniós támogatások célrendszeréből fakadóan a piaci szegmensbe tartozó alapágazati vállalkozások közvetlen támogatásban csak nagyon szűk körben és kismértékben részesülnek, tehát az ÚMFT az ágazatok munkahelyteremtő-képességét közvetlenül csak szerény mértékben, míg a turizmus egészét véve várhatóan igen kedvezően érintik. A régiók a turizmust kitörési pontnak tekintik, amelytől a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez való fokozottabb hozzájárulást várnak. Bár a ROP pályázatok elsősorban az adott régiók vonzerejét hivatottak közvetlenül szolgálni, a turisztikai 16

17 termékfejlesztés és a fogadóképesség növelésének egyaránt immanens része az emberi erőforrás gyarapítása és színvonalának növelése. Az uniós pályázatokkal megvalósuló fejlesztésekben jelentős szerepet vállalnak az alapágazatokon kívüli vállalkozások (illetve azok tulajdonosai) és szervezetek. Tehát az eddigieknél nagyobb lesz a polarizáció, azaz várhatóan tovább nő az alapágazatok tevékenységét nem alaptevékenységként végzők vagy a turizmusba újonnan befektetők száma. A megvalósuló projektek által létrejövő munkahelyek a turizmusban közvetlenül foglalkoztatottak számát növelik, még akkor is, ha a statisztikai számbavételi módszerek szerint azok más ágazatokban kerülnek kimutatásra. Versenyképesség és munkahelyteremtő képesség megítélése A jelenlegi magyar adókörnyezet egyre inkább versenyképtelenné teszi a gazdaságot, negatívan hat a foglalkoztatásra. Magyarországon különösen magas a munkáltatók által fizetett ún. munkaerő-költség és az alkalmazottak által felhasználható adózott jövedelem közötti különbség (ún. adóék), ami egyenesen gátja a legális foglalkoztatás bővülésének és ösztönzője a munkajövedelmek láthatatlanná tételének, az adóelkerülési technikák terjedésének. Ez különösen érinti az olyan ágazatokat, mint a turizmus, amelynek bizonyos területein a tevékenységi és működési jelleg nagyobb teret engedhet a rendezetlen munkaügyi kapcsolatoknak. Megítélésünk szerint az ágazat versenyképessége szempontjából a turizmus emberközpontú és egyben hosszú távon is jövedelmező fejlődésének, továbbá ezen keresztül a munkahelymegtartó és -teremtő képességének kulcskérdése a nemzetközi viszonylatban is kimagasló vállalkozói járulékterhek csökkentése. 17

18 Bevezetés Az utóbbi időszakban látványos módon szaporodtak meg a turizmust, és különösen annak gazdasági szerepét tárgyaló, nagyító alá venni igyekvő tanulmányok. A vezető gazdaságelemző intézetek közül a Gazdaságkutató intézet, az ECOSTAT, a GfK Hungária, a KPMG, illetve számos kisebb műhely (ICEG Hungary Kft., Cordi Kht. stb.) is fontos témái között tartja számon a turizmust. Jelen tanulmány igyekezett nem ismételni ezen műhelyek megállapításait, némely ponton azonban nem kerülhette el fontosnak vélt következtetések rögzítését. A hangsúly ezúttal a turizmus munkaerőpiaci helyzetére, munkahelyteremtő képességére került. Elég kézenfekvőnek látszik, hogy a kormányzati foglalkoztatáspolitika mellett (ha van ilyen elfogadott foglalkoztatáspolitika, ha nincs) léteznie kell ágazati foglalkoztatáspolitikai koncepciónak, foglalkoztatáspolitikának, amelynek céljai között meg kell fogalmazni, hogy a (fenntartható) növekedéshez, gazdasági fejlődéshez milyen munkaerő rendelkezésre állása, és ehhez milyen feltételek rendelkezésre állása szükséges. A rendszerváltást követően radikálisan megváltozott a társadalmi, gazdasági környezet, és ebben az átformálódott világban sokkal összetettebb, lényegesen több változó által befolyásolt a munkaerő-piaci helyzet. A munka sokkal bonyolultabb világában lezajló folyamatok mérése, nyomon követése is komoly kihívásokkal kénytelen szembenézni pl. a megváltozott piaci helyzetben a már foglalkoztatottak és így a gazdaságilag aktívak, vagy akár a munkanélküliek számát is sokkal bonyolultabban és nagyobb hibahatárok között lehet mérni, és egyelőre nem tud felmutatni olyan eredményeket, amelyek a foglalkoztatáspolitika számára igazán megnyugtató alapot szolgáltatnának. Ez a megállapítás nemzetgazdasági, még inkább ágazati megközelítésben a foglalkoztatáspolitika formálói körében többnyire elfogadott, közismert. Pedig a foglalkoztatás nagyságát, jövőbeni keresletét meghatározó közgazdasági összefüggések, ezen belül a makrogazdasági környezet olyan elemei, mint az adók, infláció, kamat, árfolyam stb. vagy éppen a munkaadók magatartásának ismerete és jó minőségű előrejelzése, előre látása nehezen nélkülözhető. 18

19 A munkaerőpiac állapotára elvileg lényegében három hiteles információforrás létezik: (1) az ún. intézményi típusú statisztikai felvételek az alkalmazottak számára és kereseteire. Ezek gazdája a KSH (havi, negyedéves és éves adatgyűjtések a 4 főnél többet foglalkoztatók körében, részben teljes körű, részben mintavételes), illetve kisebb részt az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) Tarifa adatbázisa a munkáltatók évi egyszeri, májusi mintavételes megkérdezésére építve; (2) a lakossági, interjú technikával készülő felvételek, köztük a tízévenként, utoljára 2001-ben végrehajtott népszámlálás, az ötévenkénti utoljára 2005-ben lezajlott Mikrocenzus és a negyedéves gyakoriságú, negyedévenként 30 ezer főre kiterjedő, a foglalkoztatási változásokat, munkaerő-mozgásokat feltérképező Munkaerő-felmérés, melyek gazdája a KSH; (3) hatósági jellegű adatbázisok, többek között az OEP, ONYF, APEH és az önkormányzati nyilvántartások. Ezekre az adatrendszerekre az a jellemző, hogy mindegyik egy-egy speciális okból jött létre, a felvétel által érintettek köre, módja és adattartalma az adott hatóságra érvényes törvényi változások által determináltak, és a hozzáférés általában különböző szigorú szabályok által korlátozott. A munka jelenlegi fázisában ezek a források, elsősorban a jogszerű hozzáférés és összekapcsolás akadályai miatt nem kerülhettek felhasználásra. A három adatforrás adatai közvetlenül nem egybevethetők, hiszen céljuk, lehetőségeik, vonatkozási köreik, lefedettségük, az általuk érintettek számossága, módszereik, fogalmi készletük, adatgyűjtési technikájuk, kötelező, vagy önkéntes mivoltuk adott esetben merőben különböző, ettől azonban az egyes forrásokat különböző szegmenseinek, problémaköreinek vizsgálatára lehet és érdemes használni. Nem hagyhatók természetesen figyelmen kívül a nemzetközi összehasonlítások, még akkor sem, ha az adatokat egy-egy ország társadalmi-gazdasági adottságainak mélyebb ismeretei, összefüggései hiányában, továbbá a módszertani fogalmi különbözőségek miatt is adott esetben nem könnyű értelmezni. 19

20 A turizmus, annak vélt vagy valós gazdasági szerepe miatt ugyan évek óta áll a viták kereszttüzében, sokat foglalkoznak vele gazdasági és piacelemzők, elméleti és gyakorlati szakemberek, politikusok, ám gyakran feledkeznek meg arról, hogy néhány alapvető sokszor evidenciának tekintett fogalmat egymás között tisztázzanak. Pedig e tisztázások nélkül majdnem kizárt dolog az egy nyelven beszélés, és gyakran éppen ebből keletkeznek felesleges viták. Őszintén szólva jelen dolgozat címében is pontatlannak tűnhet a turizmus ÉS vendéglátás kifejezés használata, és a későbbiekben ki is derül, hogy a szerzők a sok-sok ágazat közös gazdasági teljesítményeként értelmezett turizmusnál szűkebben dolgozzák fel a munkaerőhelyzet és munkahelyteremtő képesség témáját, ám úgy, hogy a vendéglátást a turizmus egyik alapágazatának tekintik. A fogalmi tisztázást már itt, az ágazat értelmezésénél kell kezdeni, hiszen a turizmus nem önálló, legfeljebb virtuális ágazat -ként határozható meg. Közgazdászok, gazdaságelemzők, amikor ágazat -okról beszélnek, elfogadott nemzetközi (az ENSZ és az Európai Unió által jóváhagyott) szabványokból indulnak ki. Ezekkel 100%-ban harmonizált a magyar szabvány, a Gazdasági Tevékenységek Egységes ÁGAZATI Osztályozási Rendszere (TEÁOR), amely igazodva az EU NACE szabványához, éppen január 1-jétől használja pontosított, aktualizált verzióját <25>. Ezt a nomenklatúrát egységesen használja a kormányzati szektor, a független jegybank, az MNB, és hivatkozik rá számos adó- és egyéb jogszabály. A négyszintű (nemzetgazdasági ág / ágazat / alágazat / szakágazat) TEÁOR turizmus ágazatot nem ismer; ennek ellenére, ha teljesítményét más, ezzel a kitüntetéssel rendelkező gazdasági tevékenységgel, tehát önálló ágazatként kezelt entitással össze akarjuk vetni, szükség van a létező tevékenységekből (ágazatokból, alágazatokból, szakágazatokból) álló csoport egyezményes meghatározására, amelyet turizmusnak, vagy virtuális turisztikai ágazatnak tekintünk. Ezzel a megközelítéssel a nemzetközi közgazdasági gyakorlat (és nem csak a turizmus esetében) már viszonylag régen kísérletezik, hogy közelébe kerülhessen a turizmus gazdasági teljesítményei elfogadható becslésének. Ezeket a munkákat a szakirodalom 20

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló TARTALOM Módszertan

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS:

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK TOVÁBB BŐVÜLŐ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója Ideje: Helye:

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom 2015. június Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági környezetben)...2 2. Az építőipar

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának bemutatása

A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának bemutatása A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának készült a Turizmus és Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság megbízásából

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana 2015. július TARTALOM Bevezetés Az IKT és digitális gazdaság kapcsolata A digitális gazdaság mérete A digitális gazdaság

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Fogalomtár. Készítette: Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány Budapest 2014

Fogalomtár. Készítette: Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány Budapest 2014 Fogalomtár Készítette: Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány Budapest 2014 Project number: HUSK 1101/1.2.1/0171 Project title: Szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-mad arská pohraničná migrácia

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport

A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport Az Európai Zöld Költségvetés éves konferenciája Budapest, 2010. július 8-9. A közlekedésben résztvevők döntő többsége a költség

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. d) SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. d) SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók Pályázat Program neve: Program kódja: Gazdaságfejlesztési Operatív Program GOP-2012-2.2.4 Támogatás szakmai iránya: Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahely teremtési képességének támogatása Megvalósítandó

Részletesebben