KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE, Megjelenik mindem szerdán és szombatén.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE, Megjelenik mindem szerdán és szombatén."

Átírás

1 XI. Évfolyam. Budapest, január hó 26, 8. (967.) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE, Megjelenik mindem szerdán és szombatén. i niágoa m*rfu gudasigi gjrosület tagjai tafyta kapják. Hsa U4»k»»k~fl411z»téfl ásji fém hm M karosa, félírr* 1«korona, nígyadévr* A% Országos Gazdasági Bgyasttlet tulajdona. SzerkesitSíég 6a kiadóhivatal: Bnlapest (K«itdek), Űll«i-ét 25. nim Késiratokat a szerkautfséf nem küld riasaa. AZ OMGB. KÖZLEMÉNYEI. Ülésnapok a Köztelken január hó 29-én d. u. 4 órakor. Az OMGE. ipari és kereskedelmi február hó 4-én d. u. 4 órakor. Műszaki bizottság ülése. XVIII. tenyészállatvásár. Földmivelési és növénytermesztési szakosztály ülése. (1901. január 19.) Jelen voltak : Cserháti Sándor elnöklete alatt Bujanovics Sándor és gróf ZselénsU Róbert az OMGE. alelnökei, Osérer Lajos, Dorner Béla, Havas Pál, Imreh Lajos, Jablonowski József, Károly Rezső, KocLolányi Antal, Koppély Géza, Leveleky Ármin, Löherer Andor, Merza Márton, Perczel Ferencz, Ples«Mór, Propper Samu, Bajner Kálmán, gróf Széchenyi Imre, Szevera Károly, Szentgyörgyi Miklós és Tormay Béla szakosztályi tagok, a tisztviselő kar részéről Forster Géza igazgató, Rubinéi Gyula ügyvezető-titkár, Szilassy Zoltán szerkesztő-titkár, Buday Bírna titkár, De Pottere Brúnó s.-titkár és Jeszenszky Pál titkár, mint előadó. Á szakosztály és bizottságainak újraalakítása. A szakosztály az alapszabályok értelmében újraalakulván, Forster Géza igazgató javaslatára elnökül grof Szapáry Gyula, társelnökeikül Cserháti Sándor és gróf Dessewffy Emil választattak meg egyhangúlag. A megválasztott elnök jelen nem lévén, az elnöki széket Cserháti Sándor alelnök foglalja el, ki az ütést megnyitja, üdvözli a megjelent szakosztályi tagokat s felkéri előadót az ülés tárgvainak előterjesztésére. Jeszenszky Pa.1 előadó javaslatot tesz a szakosztály kebelében működő bizottságok és albizottságok újraalakítására nézve. A szakosztály előadó javaslatát elfogadva, az egyes bizottságokat újraalakítja a következőkben : Dohánytermesztési bizottság: elnök: gróf Desseffwy Aurél, tagok: gr. Almássy Imre, Cserháti Sándor, Czobor Gyula, Haracsek László, Kállay András, Kerpely Kálmán, Löherer Andor, br. Natorp Tivadar dr., Ordódy Pál, Az Országos Magvar Gazdasági Egyesület XVIII. tenyé«zállatvásárját évi márczíus hó 10. és 11-ik napjain tartja Budapesten, a Tuttersall részvénytársaság istállóiban (szemben a keleti pályaudvarral). A tenvészállatvásárral kapcsolatosan gép és eszközkiállítás is tartatik. A tenyészállatvásár tervezete a bejelentési ivekkel egyetemben már szétküldetett az ismertebb tenyésztők és gépgyárosok czimére. Akik tervezetre igényt tartanak, ezek szíveskedjenek ilyennek küldését levelező-lapon az OMGE. titkári hivatalától kérni. Propper Samu, gr. Szapáry Gyula, ifj. Szabó A rendező-bit olts ág. László, Váczy Ambrus, előadó: Szilassy Zoltán. Gyümölcstermesztési bizottság : elnök : Molnár István, tagok : Ai gyal Dezső, Tóth Lőrincz, Wagner Ernő, Leitgeb Imre, előadó : Buday Barna. Borászati és szőlészeti bizottság : elnök : Bernáth Béla, tagok: Angyal Dezső, Baross Károly, Czeiner Nándor, Deák Tamás, dr. Drucker Jenő, Engelbredit Károly, Galgóczy Károly, dr. Herczegh M hály, Hammersberg Jenő, Lónyay Ferencz, Mezey Gyula, Szalay Imre, dr. Szerencs János, Vásárhelyi László, Wimmer Károly, gr. Zselénsky Róbert, előadó : Rubinek Gyula, jegyző: Sporzon Vilmos. Műszaki bizottság: elnök: Bolla Mihály, tagok: Kerpely Kálmán, Kvassay Jenő, Karkoványi Ákos, Landgraf János, Cserháti Sándor, Lázár L Pál, Nagy Dezső, N'ck Ede, Propper Samu, R^nner Gusztáv, Reusz Henrik, ifj. Sporzon Pál, előadó: Jeszenszky Pál. Sörárpavásár rendező-bizottság : elnök : Ivánka Oszkár. tagok: Barcza Károly, Cserháti Sáneor, dr. Dégen A pád, Deininger Imre, Fáy Árpád, Hirsch Lajos, Kerpely Kálmán, Koppély Géza, Léwy Károly, Mayer Emil, Meskó Pál, Perczel Ferencz, Rainprecht Antal, dr. Roditzky Jenő, Serfőző Géza, Tnaisz Lajos, előadó: Jeszenszky Pal. Sőrárpakiállitás rendezése. Jeszenszky Pál előadó: Egyesületünk évek óta rendez sörárpakiallitasokat. Az elmúlt évben azonban rossz termés miatt nem tartatott meg a kiállítás, miután nagyobb számú finomabb minőségű sörarpaminta beküldésére nem lehetett számítani. Szóló azon véleményben van, hogy a kiállítások további fentartása kívánatos, mert ily módon évekre visszamenőleg alapos vizsgálatok utján meggyőződhetünk a hazankban termelt sörárpaféleségek minőségéről s tulajdonságairól. Indokolt volna tehát, hogy a szakosztály a választmánynak előterjesztést tegyen, a sörarpakiallitások fentartása érdekéoen, azzal, ho*y a szükséges intézkedések megtételére a sörárpavásár rendező-bizottsága utasittassék sa fildm ívelés ügyi miniszter felkéressék a rendezési költségek részbeni fedezésére, a m. kir. magvizsgaióállomás pedis a vegykisérleti állomással együtt felkéressék, hogy a minták megvizsgálását eszközölje. Rubinek Gyula szerint az eddigi kiállítások nem egészen megfelelő síkere azon mult, hogy az érdekelt vidéki gazdasági egyesületek ezen kérdést nem ugy kezelték, mint kellett volna. Kívánatos, hogy e tekintetben az egyletek nagyobb agitácziót fejtsenek ki s a működésűk területén levő termesztőket rábírják árpaminták beküldésére. A termesztők által kiállítandó kérdőívekbe fel kíván venni egy uj pontot, t. i. azt, amely az árpa előveteméayét említené meg s miután a kérdőivekben a terméshozam is jeleztetik, utalás történjék arra, hogv melyik üzemrendszer mellett érei" 7~~ ^U'uJv^^.i\ mwji ty Xcrfu/u^ IvuAAAAMS f Mai számunk 24L oldal.

2 166 KÖZTELEK, JANUÁR HÓ 26, 8. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM, tett el minőségileg és mennyiségileg a legnagyobb termés; igy bizto3 támpontot nyerhetnénk arra nézve, hogy az ország egyes vidékein mi a legjobb előveteménye a sörárpának. Károly Rezső : A sörárpa termesztése s illetve fogyasztása legközelebbi kapcsolatban van a komlóéval; eddig nem volt alkalom arra, hogy Magyarország különböző komlóival bizonyos összehasonlítás tétessék. Szóló tudomása szerint a komlóértékesités nagy akadálya, hogy az minőség tekintetében hátramarad s 3Ü 40%-a a nálunk termesztett komlónak nem alkalmas a finom sörárpa előállítására. Kívánatos volna tehát a komlóértékesi'és emelése szempontjából, hogy a termesztés a komló megbirálásával is fejlesztessék; felveti azon kérdést, hogy vájjon nem e volna kívánatos az árpakiállitással együtt komlókiállítást is tartani, mely alkalmul szolgálna a fogyasztóknak, illetve sörgyárosoknak a hazánkban termesztett komló megismerésére. Cserháti Sándor elnök: Szintén helyesli, hogy a sörárpakiállitások évenként megtartassanak ezentúl is; szerinte e kiállításokon csak minőség szerint lesznek az árpák elbírálva s ebből haszna elsősorban a gyárosnak és kereskedőnek van, de az itt történt elbírálás után sohasem lehet tudni azt, hogy a mezőgazdasági czélra melyik sörárpa alkalmasabb, melyik nem? Annak idején szóló utalt arra, hogy évenként más és más árpaféleség kapta a dijat a kiállításon. Azért szerinte a bírálóbizottság feladatául kell tenni, hogy a bírálati szabályzatot olyképen módosítsa, hogy nemcsak az árpa használata, de a termesztési értéke, érési ideje és termőképessége is figyelembevétessék. Tormay Béla: Helyesli amit az elnök mondott, de óhajtaná, hogy a termesztők is figyelmeztessenek arra, hogy ezen momentumokat figyelembevegyék az általuk termesztett sörárpa-mintákra vonatkozó adatok beszolgáltatásánál. Propper Samu: Óhajtja hogy, az árpaminták necsak minőségre, de termelési értékre nézve is elbíráltassanak és az első díjjal kitüntetett árpa, egyúttal mint legjobb vetőmag is bírálat alá essék. Cserháti Sándor elnök: Indítványa megtételénél szólót az vezette, hogy az eddigi bírálatoknál nem lehetett arra következtetni, hogy a díjjal kitüntetett sörárpa egyúttal jó vetőmagul is szolgáljon. Löherer Andor : Elnök indítványát nagyon fontosnak tartja s mint elvet kívánja kimondatni a szakosztály által, hogy a birálő-bizottság a bírálatot ugy ejtse meg, hogy a féleségre nagy figyelmet fordítson s a gazdaközönség tudni fogja, hogy az az árpaféleség, amely dijaztatik, érdemes arra, hogy nagyobb tömegben való termelése felkaroltassák vidékenként. Koppély Géza : Helyesli, hogy a komlókiállitás tarlasának kérdése felvettetett. Utal arra, hogy ily komlóktállítás tartása 1888-ban kiséreltetett meg s azon kiállításra külföldről is sokan jöttek a szakemberek s egyhangúlag kimondották, hogy az azon kiállításon bemutatott komlóminták minden tekintetben kitűnőek, de azóta csekély mértékben lehetett kivitelre dolgozni, a belföldi gyárosok pedig vonakodnak a magyar komló átvételétőt. eredményt, hogy melyik vidéken, melyik sörárpa termeszthető legnagyobb sikerrel. Cserháti Sándor elnök: Tapasztalásból tudja, hogy több árpaféleséget termesztenek Magyarországon és hogy az egyes vidéken a féleségeket változtatni szokták. Szóló tud uradalmat, mely minden három évben változtatja a féleséget, mert sok gazda azt a nézetet vallja, hogyha máshonnan hozatja a vetőmagvat, az jobb lesz. Az ország legnagyobb részére a hannaárpát tartja szóló legjobbnak és ez már is domináló állást foglal el, a földmivelésügyi minisztérium is kedvezményes árban adja a termesztőknek, tehát ez bizonyítja, hogy van már egy sörárpaféleség, amely domináló szerepet játszik. Aján'ja indítványának elfogadását. A szakosztály a sörárpakiállitás rendezésére nézve előadó indítványát Cserháti Sándor javaslatával kibővítve elfogadja, a komlókiállitás tartására vonatkozó javaslatot a tárgysorozat erre vonatkozó pontjával együttesen fogja tárgyalni. Országos sörárpa-vásár rendezése. Jeszenszky Pál titkár : Az egyesület illetve Szövetség már évek óta tett kísérleteket országos sörárpavásárok rendezésével ; elsőizben az ország két helyén: Pozsonyban a vásár teljes fiaskót vallott, a miskolczi vásárokat két év óta rendezte az egyesület, azonban ezek sem elégítik még ki a kívánalmakat, de mivel az ottani érdekeltség kívánja a vásárok fentartását, melyek ügyében a Borsod-vármegyei Gazdasági Egyesület a nagygyűléshez is felirt s ez kimondotta a vásárnak ezévben való megtartását is, javasolja tehát a szakosztálynak, hogy a sörárpavásar-üzletszabályzatnak megállapítására és a vásáron való részvétel czéljából a szakosztály kiküldöttjeit nevezze meg. A szakosztály az egyesület képviseletében dr. Rodiczly Jenő, Reusz Henrik és Jeszenszky Pál tagokat küldi ki. Sárosmegyei Gazdasági Egyesület átirata a cserebogarak rendszeres irtása tárgyában. Jeszenszky Pál titkár: Sáros vármegyében a mult évben cserebogár-járás volt, mely ott igen nagy károkat okozott. A Sárosmegyei Gazdasági Egylet a saját kezdeményezéséből mindent megkisérlett, hogy a csapáson enyhítsen, azonban nagyobb eredményeket elérni nem tudott. Az 1894-dik évi XXII. törvényezikkben foglaltatnak ugyan intézkedesek arra nézve, hogy a mezőgazdaságra kártékony rovarok mi módon irtassanak, de a nevezett egyesület hivatkozik arra, hogy e tekintetben abszolúte semmi sem történt és a törvénynek idevonatkozó rendelkezései végrehajtva nem lettek. A Sárosvármegyei Gazdasági Egyesület tehát fölterjesztést intézett a földmivelésügyi miniszterhez, melyben kérte, hogy az idézett törvényczikk idevonatkozó rendelkezéseit szigorúan végrehajtassa. Az egyesület fölterjesztésének másolatát megküldte egyesületünknek is azzal a kérelemmel, hogy ezügyben szintén pártolólag írjon fel a miniszterhez. Előadó javaslatbahozza a felterjesztés intézését. tiroztak és csináltak belőle olyan műtrágyát, amelynek értéke sokkal nagyobb volt, mint amit érte fizettek. Szóló szükségesnek találná, hogy a sárosmegyeiek felterjesztését necsak pártolja az egyesület, hanem maga is e tekintetben bizonyos kezdeményezéssel menjen előre és a Sopronmegyei Gazdasági Egyesület által követett eljárásról a gazdasági egyesületeket értesítse s felkérje arra, hogy hasonló eljárást kövessenek. Bujanovics Sándor alelnök jelzi, hogy a Sárosmegyei Gazdasági Egyesület is hasonlólag járt el, jutalmakat tűzött ki, mind ennek daczára az irtásnak nagy sikere nem volt, mert a szomszédos területeken nem védekeztek a cserebogarak ellen. A Sárosmegyei Gazdasági Egylet beadványa felsorolja azon módokat, amelyeket követendőnek tart a cserebogár-irtásra vonatkozólag s ha az egyesület pártolólag fel is ir a földmivelésügyi miniszterhez, ez még nem zárja ki azt, hogy a szövetségi tagok figyelme is fel ne hivassék a Sopron-megyei Gazdasági Egylet által követett irtási módra. Jeszenszky Pál fölemlíti, hogy Sáros vármegyében is ugyanazt az eljárást követték mint Sopronban. Pár száz héktoliter cserebogarat össze is szedtek. A védekezésnek azonban sikere nem volt, mert a szomszéd törvényhatóság területén nem védekeztek. Jablonowski József elismeri, hogy a mezőrendőri törvény tartalmaz intézkedéseket a cserebogarak irtására nézve s annak egyik szakasza azt mondja, hogy: a cserebogarak megjelenésük idejében tömegesen irtandók. A törvényben ugyan benne van, hogy a cserebogarakat nem irtó korona erejéig büntethető a szolgabíró által s daczára annak, hogy a törvény néhány éve már életbe van léptetve, szóló nem emlékszik arra, hogy akár a mezőrendőri törvény értelmében, akár az előtt, amikor vármegyei szabályrendelet rendezte ezt az ügyet, valakit megbüntettek volna a hatóságok. A törvény szakaszai tehát nem hajtatnak végre, ezt mindnyájan tudjuk. Igaza van gróf Széchenyinek, hogy necsak a törvényt feszegessük, hanem a gazdaközönséget is késztessük bármi uton arra, hogy e kérdéssel törődjék. A kisbirtokosoktól nem várhatjuk, de ha a nagybirtok megkezdi a védekezést és szorítja a közigazgatási tisztviselőket s hogyha "lesz preczedensünk a megbírságolásra, amire hivatkozhatunk, akkor vonjuk le a konzekvencziát is s akkor meglehetünk róla győződre, hogy lesz érvényé. Szóló ismeri a francziaországi viszonyokat e tekintetben, hol a közbirtokosság maga állott össze s maga ellenőrzi nemcsak azt, hogy gyüjtetnek-e a cserebogarak, hanem nyakára küld e szántó-vetőnek, hogy szedeti-e a pajorokat és hogyha nem, akkor elbánnak vele. Azt hangsúlyozza még, hogy a törvény nem fog segíteni semmit a bajon, hogyha a közgazdasági faktorok és gazdaosztály meg nem mozdul. Kodolányi Antal azt tartja, hogy a cserebogárirtás szükségességét és hasznosságát a népbe kellene beleoltani. A falusi iskolákban tanítják Ázsia, Afrika földrajzát, de Tormay Béla javasolja, hogy aszövetséges azt, hogy a cserebogár irtassék, azt egyetlen gazdasági egyesületekhez is irjon át az egyesület kérdést téve, hogy az idézett törvény Rubinek Gyula : Igazat ad Jablonowski- egy falusi iskolában sem tanítják. Rubinek Gyula: Az elnök által fölvetett kérdéshez kiván szólani; az eddigi sorárpa-kiállitások igazolták, hogy az első dijat minden letükön s ha nem hajtatnak végre, a végregatni, de nem egyedül az általa ajánlott módon. rendelkezései végrehaj tatnak-e működési terünak, hogy a gazdatársadalmat kell megmoz- évben más-más árpaféleség nyerte el. hajtást szorgalmazzák a megyei hatóságnál. Szóló leggyakorlatibb dolognák azt tartja, amit Ez természetesen az évjáratok szerint Gróf Széchenyi Imre felhívja a szakosztály figyelmét azon czélszerü intézkedésre, megyei Gazdasági Egyesület eredményesen ke- gróf Széchenyi felemiitett s amelyet a Sopron- változni fog ezentúl is, de abban az elnöknek igazat ad, hogy a bírálóknak bizonyos irányítást kell adni, illetve nem a bírálatnak, e tekintetben tett. Az egyesület felhívta á közbejöttével, hanem társadalmi uton. Ez az melyet a Sopronmegyei Gazdasági Egyesület resztülvitt. Nemcsak a közigazgatási hatóság hanem annak, ki az összes eredményt felfogja birtokosokat arra, hogy egy bizonyos mennyiségű cserebogár átvételére vállalkozzanak. S anyagi áldozatokkal nem jár, nem kell bün- egyetlen gyakorlati mód az irtásra, amely dolgozni évről-évre és konstatálja azt, hogy bizonyos évi átlagokban bizonyos vidékeken, midőn az aláírások megtörténtek, a tanitók és tetni senkit, hanem jutalmazni azokat, akik a melyik árpaféleség az, amelyik a legnagyobb falun lakó intelligens emberek gyermekekkel bogarat és pajorokat gyűjtik. Ajánlja gróf minőséget adta, igy ezen vidékre tehát ez az szedették össze a cserebogarakat, melyeket Széchenyi javaslatát elfogadásra és azt, hogy árpa való és igy évek multán konstatálhatjuk az aztán az illető birtokosok átvettek, komposz- a gazdasági egyesületeknek a Sopronmegyei

3 SZÁM. 11 -ÍK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, I90I. JANUAR HÖ Gazdasági Egyesület által követett módszere ajánltassék. Jallonowshi József, Rulinek Gyula és Löherer Andor felszólalása után a szakosztály elhatározza, hogy a földmivelésügyi miniszterhez az évi XII. törvényczikknek a cserebogár irtásra vonatkozó szakaszai rendelkezései szigorúbb végrehajtása ügyében felterjesztés intéztessék, amelyben egyúttal kéri a minisztert az egyesület, hogy évenként különböző helyeken nagyszámban tartani szokott gazdasági előadásokon az előadók ezen rendkívül fontos kérdésre is kiterjeszdjenek. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének tagjai pedig hivassanak fel arra, hogy az említett törvény rendelkezéseinek szigorú végrehajtását ellenőrizzék s figyelmük felhivassék a Sopronmegyei Gazdasági Egyesület által az irtás tekintetében követett helyes eljárásra. Komlótermesztés előmozdítása érdekében teendő intézkedések. pasztalatokból következtetni lehet, a jövőben sem fognak sikerülni, amire nézve ujabb s igen érdekes adatok állanak rendelkezésünkre. Issekutz Győző, Erdély egyik legnagyobb komlótermesztője egyesületünkhöz intézett beadványában kifejti, hogy az erdélyi termesztők Jeszenszky Pál előadó: A komlótermesztés állami támogatással igyekeztek megcsinálni a és specziálisan a komlóértékesités kérdése mintegy másfél évvel ezelőtt beható tárgyalás anyagát képezte egyesületünk kebelében, amely tárgyalásnak eredményeként az tünt ki, hogy a térmesziők bármit tegyenek is magukra hagyatva az állam erélyes beavatkozása nélkül az értékesítést javítani nem lesznek képelek. Ép azért az egyesölet oly irányban terjesztett fel a kormányzathoz részletes jávaslatokat, hogy mi módon volna az értékesítés kormányzati intézkedések révén javítható. Sajnos, az egyesület ezen javaslatainak mindeddig semmiféle gyakorlati eredménye nem volt. Az értékesítési viszonyok összes mezőgazdasági terményeinknél rosszak ezidőszerint, de ta'án egyik terménynél sem oly rosszak, mint a komlónál, amely hazai piaczainkon egyáltalában nem értékesíthető. Nekünk komlóban nagy a szükségletünk s bár ennek a szükségletnek köiülbelül egyharmadrészét megtermesztjük idehaza, mégis előáll az a furcsa helyzet, hogy ez idehaza termesztett komlót alig tudjuk értékesíteni. Ennek oka a sörgyárosok azon felfogásában keresendő, hogy ők azt állítják, hogy a magyar komló minősége nem megfelelő s finomabb és nehezebb sör gyártására egyáltalán nem használható. Ez a meggyőződésük a gyárosoknak annyira megrögzött, hogy őket ettől eltéríteni nem lehet s legföljebb gyakorlati uton lehetne meggyőzni őket nézetük helytelenségéről. Hogy a magyar komlót a hazai sörgyárosok nem veszik, csak azért, mert az magyar termény, erre egy eklatáns példát hoz fel szóló és felolvas egy Forster Géza igazgatóhoz ez ügyben intézett német levelet (olvassa). Magyar-Óvár, 22. Október Hochwolbgeboren Herrn Géza Forster Gutsbesitzer. Ács. Herr Profesfor Hensch war so gütig und hat mir ein Muster Ihres Hopfens gezeigt. Trotzdem es sehr fein ist und auf eine ausserst edle Abstammung Ihres Hopfens zeigt, können wir, obwohl eine solche Kleinigkeit, Ihren Hopfen nicht kaufen. Die Qualitat möchte uns sehr gut passen ; jedoch wenn es puliié wird, dass wir ungarischen Hópfen verrbauchen, kommt unser Product in Verruf und die Konkurrenz bekommt eine wirksame Waffe gegen uns. Mit gleicher Post schreibe ich an Herrn Ad. Lehmanns Nachfolger, Hopfenbandler in Saaz und Sie können auch mit ihm in Verbindung treten. Hochachtend J. Peska, Braumeister. Ez a levél kétségtelenül igazolja a magyar komlótermesztők azon állítását, hogy sörgyárosaink a magyar komlót csak azért, mert hazai termény, nem vásárolják. Épen ezért, mikor a mult évben ezen kérdést tárgyaltuk, azt a javaslatot tettük a miniszternek, hogy találjon módot kétséget kizáró bebizonyítására annak, hogy van-e minőségbeli különbség a magyar és idegen komló között és egyáltalában rosszabb minőségű-e hát a magyar komló. Hogy ez kimutatható legyen, kértük a földmivelésügyi minisztertől, hogy valamely sörgyárban kellő ellenőrzés mellett összehasonlító termelési kísérletet végeztessen hazai és a külföldi származású komlóval. A miniszter ezt a kérelmet, mint teljesithetetlent visszautasította. Ez volt az egyik, amit egyesületünk proponált az értékesítés előmozdítása végett. Egy másik javaslatunk az volt, hogy Budapesten egy komló-akczió szerveztessék. Midőn ezen tervet felvetette az egyesület, ebben az a tudat vezérelte, hogy a Segesvárott rendezett komlóvásárok, mint a múltban szerzett ta- szövetkezetet és egymásközt megállapodtak, hogy terményüket kéz alatt el nem adják, hanem csak az akczión. Issekutz állítása szerint azonban a nagyobb termesztők közül nem egy, a többi háta megett az ügynököknek adta el a terményét s az ügynökök ennek a néhány termesztőnek a termését megvásárolván a többi termesztőknek a termésére rá sem néztek s vásárról szólani sem lehetett. Issekutz maga is oda konkludál, hogy Segesvárott ily vásár további fentar ása nem lehet czélravezető, egyrészt, azon okból, mslyet szóló előbb említett, másrészt azért mert Segesvár kiesik a forgalmi központokból. Mikor ezen kérdést másfél évvel ezelőtt az egyesület tárgyalta, akkor abból a feltevésből indult ki, hogy ily aukczió rendezése kívánatos, de ezt központosítani kell Budapesten. Ezirányban feltejesztést intézett az egyesület a kereskedelemügyi miniszterhez, egyben megfelelő szállítási kedvezményeket, ingyen-raktárakat stb. kérve, de a kereskedelmi miniszter visszautasította a kérelmet és az aukcziókat nem engedélyezte. Ezek voltak nagyjában azok a propozicziók, amelyeket a komlóértékesités javítása tekintetében egyesületünk tett. A szakosztálynak ma a termesztés mikénti fellendítéséről felesleges volna tárgyalni, mert hiába fogunk igyekezni a termesztést javítani és kiterjeszteni, ha az értékesítés olyan hogy a termesztő nem tudja, vagy csak oly áron tudja értékesíteni terményét, amely őt ki nem elégíti. Itt tehát elsősorban az értékesítés javításának kérdésével kell foglalkozni. Mint a felolvasott levélből láthatjuk, akármit teszünk is, nem tudjuk a sörgyárosokat ráveni, hogy ők magyar komlót vásároljanak ha csak módot nem találunk, hogy a magyar komló feldolgozásáért bonifikáljuk őket. Szóló tájékozást szerzett a kereskedelmi minisztériumban arra nézve, hogy kapnak-e a sörgyárak állami kedvezményeket. Állítólag nem kapnak, kivéve szénszállitási kedvezményt. Szólónak az a véleménye, hogy kedvezmények megadását kellene javasolnui k olymódon, hogy vagy adó- vagy más kedvezményeket adjon az állam a sörgyáraknak olyan kikötéssel, hogy magyar komlót kötelesek legyenek feldolgozni. Mikor folytonosan az iparfejlesztésről van szó mostanában, méltán lehet szó a hazai termények értékesítésének előmozdításáról is. Javasolja ennélfogva szóló, hogy irjon fel az egyesület a kormányhoz a tekintetben, hogy a mult évben előterjesztett javaslatai effektuáltassanak, másodszor pedig, hogy tegye a kormány lehetővő valamelyes állami kedvezmények megadásával azt, hogy a hazai sörgyárosok, hazai komlót használjanak föl a sörgyártásnál. Az alábi határozati javaslatot terjeszti elő, kérve annak elfogadását. A szakosztály kimondja, hogy : í. a választmány utján fölkéri a kormányt, hogy a magyar komlónak gyártási czélokra leendő felhasználására nézve egyes gyárakban összehasonlító kísérleteket végeztessen magyar és külföldi származású komlóval s azok eredményét a gazdaközönséggel közölje. 2. Ha ezen kísérletek magán gyárakban nem végezhetők, ugy létesítsen a kormány valamely állami birtokon minta sörgyárat, mely e kísérletek végzése mellett magyar sörfőző mesterek kiképzésére szolgáljon. 3. Budapesten komlóaukcziók rendezésére engedélyt adjon s az ezekre fölküldendő komló szállítására viteldijkedvezményeket engedélyezzen, a szükséges raktárhelyiségeket díjtalanul; illetve mérsékelt áron rendelkezésre bocsájtván. 4. Hazai komlót földolgozó gyárakat adókedvezményben részesítse. Gróf Zselénski Bóbert: Előadónak igaza van, midőn azt mondja, hogy a komlóértékesités nálunk felette nehéz. Szóló tavaly egy hold földet rendezett be komlótermesztésre. S ezen holdon az idén szép komló termett. Szólónak van sörgyára, de nem használta fel gyártásra a termesztett komlót, mert megakarta tudni, hogy mit lehet kapni érette. Kínálta mindenfelé a gyárosoknak és a végeredmény az lett, hogy a legmagasabb ajánlat volt q.-ként 10 frt. Holott gyára részére 110 frtért veszi métermázsáját. Ez tehát egy lehetetlen állapot. Előadó javaslatát elfogadja. A maga részéről is nagy súlyt fektet egy a központban rendezendő komlóaukczió tarlására. Ami azon javaslatot illeti, hogy a magyar komló egy hazai sörgyárban kipróbáltassák, erre szívesen rendelkezésre bocsájtja szóló a sörgyárát. Gróf Széchenyi Imre: Nyolcz éve termeszt komlót s mindig az első dijakat nyerte a kiállításokon, ebből következteti, hogy a magyar komló még sem oly értéktelen, mint a hazai sörgyárosok állítják. Mindemellett megtörtént szólóval, hogy a brüsszeli kiállításon első dijat nyert komlóját, mivel az eladás szezonja már elmúlt, kénytelen volt a sertésekkel megetetni. Aukcziókat kell tehát a központban Budapesten tartani, ahova eljöhet a külföld is s a kereskedelmi miniszternek kell lehetővé tenni, hogy a termesztők kevés költséggel ide szállíthassák komlótermésüket. Szóló még attól sem riadna vissza, hogy a sörgyári főzőknek prémiumot adna, ha magyar komlót dolgoznak fel. Rubinek Gyula szerint a kérdés megoldásának az volna a módja, ha a gyapjuaukcziókhoz hasonlólag vagy a Mezőgazdák Szövetkezetere, vagy pedig egy magánczégre bízatnék a komló-aukczió rendezése, természetesen állami támogatás mellett. Emellett azonban még a gróf Széchenyi által javasolt prémium adományozása utján is elősegíteni kívánná a magyar komló itthon való feldolgozását, de a kivitelre való termesztésnek is tere nyilik, mert kivált az erdélyi részekben nagyon sok a komlótermesztésre alkalmas talaj a filloxera-pusztitotta vidékeken. Forster Géza: Sörgyárosaink külföldi sörfözőket hoznak be, akik talán ellenszenvből is vonakodnak magyar komlót feldolgozni. Az volna tehát a teendő, hogy alkalom nyújtatnék a magyar serfőzőmesterek kiképzésére. Ez volna a kérdés egyik része, a másik pedig az angol piacz megszerzése és ezt illetőleg módunkban volna a földmivelésügyi miniszter utján a gazdasági ludósitót felkérni, hogy tanulmányozza az angol komlópiaczot s közrehatna oda, hogy Angliába direkt komlókivitel létesüljön. Helyesli azt is, hogy prémium utján segittessék elő a magyar komló feldolgozása s a sörgyáraknak adott kedvezményeket k kereskedelmi miniszter ahhoz köthetné, hogy a sörgyárak a főzésnél magyar komlót is felhasználnak-e. Javasolja tehát, hogy a kereskedelmi miniszter kéressék fel arra, hogy a

4 168 KÖZTELEK, 190i JANUÁR MO 26 8 SZÁM. 10-ik ÉVFOLYAM kedvezmények megadásánál presszionálja a sörgyárosokat arra, hogy a magyar komlót vezessék be sörgyártásukba. Imreh Lajos: A magyar komló jobban és könnyebben értékesítése érdekében terjeszt elő javaslatokat. Kéri a szakosztályt, hogy mondja ki határozatként, hogy 1. a hazai komlónak jobban és könnyebben értékesítése végett hatáskörében minden tőle telhetőt megtesz, 2. a földmivelésügyi minisztériumhoz fölterjesztést intéz a segesvári komlóvasárok fenntartása, illetve módosítása tárgyában, valamint 3., egy komlóüzlet megalapítójának a legnagyobb kedvezmények kieszközlése ügyében 4., a földmivelésügyi minisztériumhoz, esetleg a Magvar Mezőgazdák Szövetkezetéhez átiratot intéz komlókiviteli akczió rendezése ügyében. Javaslatát szóló meg is indokolja. A segesvári komlóvásár nem sikerült, mindennek daczára szóló mégis fentartana ily kiállítással kapcsolatos vásárt, melyet helyesebb alapokra kellene fektetni. Az aukczió kérdését illetőleg abban a nézetben van, hogy a termesztök szövetkeznének s a szövetkezet egy privát czég czimét venné fel, mely összeköiteteseket szerezne és képviseletet irodát tartana fenn Saazban és egyéb komlóp aczokon. Gsérer Lajos szerint nem a termelésben, hanem az értékesítésben van a hiba, legfőbb baj az, hogy közvetlen értékesítésünk nincs s daczára annak, hogy komlótermesziésünk legnagyobb része külföldre vitetik, a saazi, nürnbergi hivatalos komló börze kimutatásokban a magywr, vagy erdélyi komló nem jegyeztetik. Hozzájárul ahhoz a javaslathoz, hogy központi komlóaukczió rendeztessék, akár a Mezőgazdák Szövetkezete, akár egy kiviteli czég közbejöttevei. Je»zmstky Pál előadó : Imreh Lajosnak a komlókiállitasok rendezésére vonatkozó javaslatához készséggel hozzájárul, de azt nem tartja összeegyeztethetőnek a magyar termelők önérzetévei, hogy szövetkezetté tömörülve, Szilassy Zoltán: A kisérletügyi bizottságban külföldi czég czim alatt működjenek a saází piaczoion. szóló tett javaslatot arra nézve, hogy a földmivelésügyi miniszter a buza sikértartalmának Perczel Ferencz szintén és nemesítésének a kérdését a legszé- pártolja azt az eszmét, hogy a kereskedelemügyi minisztérium lesebb alapokon tanulmányoztassa. A miniszter a komlóauücziók engedélyezésére felkéressék. szakembereivel a legszélesebb alapon tétetett A Mezőgazdák Szövetkezete készséggel fog vállalkozni az aukczió vitélére. A sörgyárosok fázékonyságát látja a szövetkezet a sörárpanál is, mert a magyar sörárpát Bécsben és Csehországban el tudja helyezni, de a legnagyobb erőfeszítések daczára sem lehet a hazai sörgyárosokkal egyenes összeköttetést létesíteni. A szövetkezet tiszai árpát ad el külföldre, melyből kint sört főznek, ha tehát a tiszai árpából lehet sört főzni, akkor erre bizonyára alkalmas a magyar komló is. Hogyha aukczió révén a magyar komlót nagy tömegben összehozni sikerül, ezzel talán a sörgyárosok ellenszenvét is meglehetne törni. Szóló elfogadja az előadó által proponált javaslatokat. Cserháti Sándor, Perczel Ferencz, Gsérer Lajos, Imre Lajos és Jeszenszky Pál tagokat küldi ki. Elnök a szakosztály nevében köszönetet mond gróf Zselénski Róbertnek, ki készségét fejezte ki aziránt, hogy sörgyárában a magyar komlóval probafőzések eszközöltessenek. Országos buzakiállitás. Rubinek Gyula ügyvezető-titkár terjesztette elő ezután az országos buzakiállitás tartására vonatkozó javaslatait. (A javaslat a Köztelek* január hó 19-iki 6 dik számában egész terjedelmében közzé volt téve.) Cserháti Sándor: Előadó javaslatának első pontjával nem ért egyet s a második ponttal is csak részben. Kérdi, hogy hol van az megírva, hogy a magnemesitési mód, melyet Francziaország követ, jó lesz Magyarorszagon. Magot nemesíteni mi is tudunk s téved előadó, mikor azt mondja, hogy Nemetország műtrágyázás utján érte el a nagy termésátlagot. Szóló szerint a kisgazdának csak azt kell hangoztatni, hogy a java magját vesse, mert mi búzánkon csak ugy segíthetünk, hogyha a kisgazdák jó magot vetnek. Szerinte a magyar buzatermesztesnek nagy baja az idegen buza beözönlése. A nemesítésre a földmivelésügyi minisztérium mindent elkövet, folynak a kísérletek s szerinte teljesen fölösleges a franczia pé da utan indulni. A buzakiállitást czél-zerünek tartaná szóló akkor, hogyha mindig ugyanazon termesztőtől kapjuk a kiállításra a buzat, mert különben nem tudjuk a jó előveteményt megállapítani. Azt sem helyesli, hogy a buza kiállításra felhozandó minták az óvári kísérleti állomáson elemeztessenek és összehasonlittassanak. Ez igen nehéz feladat volna s szóló abban a véleményben van, hogy a buzakiállitasnak csak az a feladata, hogy az egyes gazdák lássák, hogy mely vidéken minő buza terem. A határozati javaslatnak a buzakiállitás tartására vonatkozó pontjaihoz készséggel hozzájárul. kísérleteket minden irányban és a magyar buza nemesítésére vonatkozólag szintén elrendelte a kísérleteket. Szóló tehát abban a véleményben van, hogy előadónak az erre vonatkozó javaslata felesleges, de midőn a szakosztály a javaslat e részét mellőzi, egyúttal köszönetét fejezheti ki a miniszternek, az e tekintetben tett intézkedésekért Szóló a buzakiallitás kérdé-ét nagyon fontos dolognak tartja, de a gazdák közreműködése nélkül a buzanemesités és sikér tartalmának emelésére vonatkozó in- adónak ezen nagyfontosságú kérdések felvetéseért s hozzá is járul javaslataihoz azért, mert előadó nem köti magát javaslata szövegéhez teljesen s csak azt kívánja, hogy mód és alkalom szolgáltattassék arra, hogy nálunk is a búzatermesztés a megérdemelt fontosságra helyeztessék, a termesztés növeltessék, a termés fokoztassék bizonyos határokon belül. Francziaországra az előadó azért mutatott reá, mert ott évek óta beható tanulmány tárgyát képezi a buza kérdése, emellett ott könyvtárra menő irodalma van, mig minálunk e téren vajmi kevés történt eddig. A búzatermesztés nálunk is van oly nagyfontosságú, mint az állattenyésztés, melyért annyit teszünk, mig a buzatermelésert vajmi keveset. Löherer Andor: Fölhívja a szakosztály figyelmét arra, hogy sütőpróbák tartása révén is sokat lehetne tennünk a magyar buza régi jóhirnevének visszaszerzésére. Bujanovics Sándor: legnagyobb fontosságot tulajdonit előadó javaslata első pontjának, mely főképen a kisgazdáknak figyelmét kívánja felhívni a jó vetőmag alkalmazására. Ez igen fontos része a javaslatnak s miután nem mindenütt vannak gazdasági egyesületek, de ezek helyett ott vannak a mezőgazdasági bizottságok, melyek felhivandók volnának a földmivelésügyi miniszter utján, hogy a saját hatáskö-ükben hassanak oda, hogy a termelők, kivált pedig a kisgazdák jó vetőmagot használjanak. Szóló tehát előadó javaslatának első pontját is elfogadja. Koppély Géza kívánatosnak tartja, hogy oly megyékben, ahol gazdasági egylet, vagy mezőgazdasági bizottság rendelkezésre nem áll, a miniszter saját hatáskörén belül jó búzavetőmag kiosztását eszközöltesse. Rubinek Gyula előadó: Örömmel kostatálja, hogy javaslata a felszólalók többségének helyeslésével találkozott s ezután röviden reflektál az elnök ellenvéleményére. Szóló nem kívánta dehonesztálni a magnemesitési eljárást és az e téren működő szakiéi fiakat. Szóló arra helyez súlyt, hogy ily évről-évre ismétlődő buzakiállitásokkal dokumentáljuk a külföld előtt is, hogy búzánk minőségében nem hanyatlik. Szóló teljesen hozzájárul Bujanovics Sándor alelnök ur álláspontjához s ahhoz is, hogy az egyesület köszönetét fejezze ki a miniszternek, a magyar búzára vonatkozó s tudományos alapon eszközölt kísérletek kezdeményezéseért s midőn ezt teszi, az egyesület egyúttal kérje fel arra is a minisztert, hogy a gazdasági előadások alkalmával hivassa fel a kisgazdák figyelmét, hogy termesztésükben jobb vetőmagot használjanak. Cserháti Sándor elnök a nyert felvilágosítás után hozzájárul előadó előterjesztéséhez. A szakosztály előadó javaslatát elfogadja s a buzakiállitás rendező-bizottságába Cserháti Sándor elnöklete alatt Dégen Árpád, Klein Giula, Kerpely Kálmá^Károly Rezső, Perczel Ferencz, Reiner Kálmán js Thaisz Lajos tagokat küldi ki. tézkedéseknek nem lesz meg a kellő sikere, akármily nagy kötséget fordít erre a minisztérium. Szóló tehát a buzakiállit ásókat épen a gazdák ösztönzésére s azok törekvéseinek előmozdítására szükségesnek tartja, de a kiállí- Rubinek Gyula az egész kérdést két részre kívánja osztani, egyrészt előadó javaslatát gróf Széchényi Imre által előterjesztettel tásra beküldött minták megelemzésére szintén n^m fektet súlyt, mert e tekintetben igazat ad pótolva fogadná el, mig az aukczió kérdését Cserhátinak, hogy végérvényes eredmények teljesen elkülönítené s erre nézve egy bizottságot kér kiküldeni, amely a Mezőgazdák Szö- konstatálása végett ugyanegy helyről kellene Reformeszmék. venni a mintákat. Szerinte az elemzéseknek vetkezetével együttesen megallapitaná az aukczió egyéb czéljuk nem volna, minthogy az egyes Á belügyi tárcza költségvetésének szabályzatát, valamint azon kedvezményeket, évjáratoknak búzája összehasonlítható lenne és vitája alkalmából azt tapasztaltuk, hogy melyeket a kereskedelmi és földmivelésügyi ebből kiderülne az, hogy egyik-másik gazda tisztelt honatyáink reformtervekkel vannak tele. Reformálni akarják a közigaz- miniszterektől az aukczió részére kérni kellene. helyes, vagy helytelen irányban működött aző gazdálkodása körében a búzatermesztés terén. A szakosztály az előadó javaslatát elfogadja azon módosításokkal, melyek a fel- Propper Samu : A földmivelésügyi miniszkét irányban a jogerősités és a jogfejgatást, söt még a parlamentet is. Mindszólalások során tétettek, nevezetesen, a kereskedelemügyi minisztérium a sörgyáraknak adandó adatokat szolgáltatnak, de nem szolgálnak alatérium által végeztetett kísérletek igen érdekes lesztés a czél, amint mondják, leginkább állami kedvezményeket ahhoz a föltételhez pul arrra, hogy a magyar búzának elvesztett a társadalom alsóbb rétegeinek érdekében. Röviden igy is ki lehetne fejezni kösse, hogy magyar komlót is dolgozzanak jóhirnevét a külföldön visszaszerezzék. Épen fel, sőt a magyar komló földolgozása prémiummal is elösegittessek. A szakosztály hozzá- előadójavaslatát s egy bizottságot kér kikül- népnek. A közönséges értelemben vett ezért elnök indítványával ellentétben elfogadja a szóbanforgó törekvést: több jogot a járul ahhoz, hogy a körárpa kiállítással kapcsolatosán komló-kiállítás is rendeztessék s az alapján a magyar buza hanyatló hírnevét javídeni azon módozatok kidolgozására, amelyek szocziálisták igy fejezik ki a maguk tételét: több kenyeret a népnek. A szo- aufeczió szabályzatát előkészítő bizottságba tani lehet. Széchenyi Imre gróf, ZselénsH Róbert gróf, Károly Rezső: Köszönetét fejezi ki előcziálista kenyeret követel, a szocziál-

5 3. SZAM. lí-ik SVFOLYAM, KÖZTELEK, JANUÁR KO 26 politikus jogot. És az esetben a szocziál-praktikus bizonyul álmodozónak. Mert kenyér talán sohasem lesz elég, mig a világ tart, de a jog no az már fejleszthető. A jog képzeletbeli értékének dáriusi kincsét lehet kiosztogatni. Csak az a kérdés, van-e azután ennek a kincsnek forgalmi értéke is? Tisztelt honatyáink csakugyan nem tévedtek abban, hogy az alsóbb osztályok érdekképviseletének hiányain segíteni szükséges. A közigazgatás bizonyára egyik legfontosabb intézménye az alsóbb osztályok érdekképviseletének. Hiszen az egyszerű emberek gazdasági életének mindennapi jogesetei a közigazgatás hatáskörébe tartoznak. Adóügy, legelöfeltörés, a mezörendőrségi törvények, apróbb kihágások s a kormányrendeletek tengerének itt van az elintézési fóruma. A szegény falusi ember és a rajta kivül esö egész világ és államhatalom között az első és gyakran egyedüli összekötö kapocs a község jegyzője és birája. S miután a falusi ember gazdasági életének úgyszólván minden hivatalos vonatkozásában afaluházához van utalva, ez egyszersmind az ö gazdasági érdekképviseleti szervezete is. Az ö egész érdekképviselete a nótárius toliában konczentrálódik. Ha ez a toll rosszul perczeg, a szegény ember jogát elviszi a kánya, a zsebét pedig a keselyű kezdi ki. Azaz, hogy kár volt e két madár között különbséget tenni. A szegény embernek joga és gazdasági érdeke ugyanaz. Létfeltétele tehát, hogy a nála teljesen egybeeső jogi és gazdasági érdeket a hivatalos szervezet jól képviselje. Ma gazdasági érdekképviselet törvényesen szervezve nincs. Nyakába varrták ezt az eféle feladatra be nem rendezett közigazgatásnak. Ebből az a baj támadt, hogy a közigazgatás, mint a mezőgazdasági érdekképviselet első és a közigazgatás reformálását sürgetni okos dolog. Nem árt azonban mellesleg kimondani, hogy voltaképpen a mezőgazdasági érdekképviselet rendezésére van szükség. Könnyű szerrel sikerül felismerni, hogy a közigazgatás reformját tulajdonképpen a gazdasági bajok szorongatásai sürgetik. A parlament reformja valójában megint csak a tökéletesebb gazdasági érdekképviseletre czéloz. Legalább is erre kell czéloznia. A jogfejlesztés ugyanis az alsóbb tömegre főképpen a gazdasági érdekek szempontjából jelent valami kézzel foghatót. Kézzel fogható előnyt jelentene a jogfejlesztés a nem emanczipált alsóbb rétegekre akkor, ha ezen jognál fogva saját maguk javára valamit kivívhatnának. És Óriási szocziális bajokat látok a középosztályban, különösen pedig a közép-birtokosok között. És ugy látom, hogy az ő bajaik oka nem a követelési jogok hiányából eredt. A középbirtokos jő pajtás az egész közigazgatással, sőt még a törvényhozók tenyerébe is belevereget. Gyöngy módra benne van a jogélvezetben és mégis pusztul egymásután. Mert a legmagasabb beavatkozási jog is csak eszmei előnyt jelent rá nézve, gazdasági megkönnyülése érdekében azt alkalmazni nem tudja. Ahol a politikus intelligenczia sem tud megélni, ott a politikus-proletároktól nem sokat remélünk. Hát ha épen tudni akarjuk, nem az a legnagyobb baj, hogy a jogerő kevés, hanem az, hogy a meglevő sem bir átjutni az érdekképviselet retortáin. Hogy ily viszonyok között mit jelentene a kifejlesztett jog az alsóbb tömegek kezében, amikor amellett a jogerős intelligenczia is ily siralmas pályát fut be, hogy micsoda előnyös gazdasági átalakulást várhatnánüsttől, ezt átlátni bajos. Képzeleti értékben sokat jelent a közszabadság legapróbb gyümölcse is. De mit ér, ha az éretlen és megenni nem lehet! Mit ér olyan jogot adományozni gyengék kezébe, amelyet kihasználni az erősek sem tudnak? Nem többet ér-e ennél, ha előbb a meglevő jogokat igyekszünk kiaknázhatóvá tenni, ha előbb a gazdasági elnyomottság alul szabadítjuk fel a letörött exisztencziákat? Az agrárius törekvések előtt bizonyára egy erős és független társadalom eszménye lebeg, melynek minden tagja elég erős legyen a szabad joggyakorlásra is. Az agráriusok azonban gazdasági erőkben igyekeznek visszaállítani a társadalmi függetlenség elvesztett alapjait. Ha ezt a törekvést minden képviselő magáévá tenné, mindjárt megtalálnák azt, amit keresnek. Találnának egy óriási joghalmazt, amely ma legközvetlenebb intézménye, nem bir meg parlagon hever a panaszok siralmas a feladatával. Ilyen körülmények között mezején. Segítsék ezeket az érvényesülés felé és mindjárt rájönnek a független és tovább fejleszthető társadalom megteremtésének gyakorlati politikájára. Reformra igenis szükség van, de ennek neve mindenekelőtt a gazdasági reform legyen. Ez ami gazdatársadalmunk rosszul alkalmazott opportunizmusból kiadogat minden önvédelmi fegyvert a kezéből. Eszmei függetlenség itt ma nincs, mert az anyagi függetlenség hiányzik. A kenyér biztosságának tudata hiányzik százezerekböl, vagy hiányzik belőlük az az erény, hogy a kis karaj kenyérrel is beérjék. Az anyagi élet válságai,. megbillent egyensúlya és szörnyű erömérközései hozták ezt a bajt magukkal. Eszmei előnyöknek az osztogatása itt egyelőre egy fabatkát sem ér. Az eszmei szabadság templomába ezernyi uri koldus ma is csak ugyan mit követelnének azok, akik beavatkozási jogot nyernének saját sorsuk irányítására? Hát követelnének munkát kéregetni jár. Csakis az anyagi függetlenség és a megélhetés biztosságának tudata és gazdasági jólétet. De vájjon a gazdasági jólét feltétele megvan-e ott, ahol a adhatja vissza ennek a szomorú társadalomnak az elvesztett erkölcsi alapot, követelés joga megvan? Ezt már nem lehetne amelyen azután a jogász-politikus keze mondani majd alkotásokat emelhet. De a mai ingadozó alap, építményt meg nem bir. Azt erősíteni kell. Függetlenné kell tenni az embereket gazdaságilag, érdekképviseleti uton kiépített közgazdasági politika révén. Ez a munka kezdete. Korhadt fáról azonban ne kívánjunk gyümölcsöt szedegetni, mert a szüret nem adódik oly könnyen. A földmivelésügyi tárcza költségvetésénél különben alkalom kínálkozik a reformgondolatoknak további kifejtésére. Bizonyos reformgondolatoktól a földmivelésügyi miniszter sem idegenkedik. Ámbár meg kell vallani, hogy Darányi nem azon dolgozik, hogy minél több legyen a politikus; hanem csupán azon, hogy minél kevesebb legyen a szegény ember. B. B. NÖVÉNYTERMESZTÉS. Rovatvezető: Cserháti Sándor. Ujabb tapasztalatok a czukorrépa termesztéséről. A czukorrépa okszerű termesztéséről a nézetek az utóbbi időben lényegesen változtak, amit azelőtt okvetlen elkerülendőnek tartottak, most megengedhetőnek mondják s miért is nem lesz érdektelen a czukorrépatermesztés terén az utóbbi időben tett tapasztalatokról tájékoztatni az olvasót. A czukorrépa tulajdonképeni őseként a Beta vulgáris és B. maritima nevü fajokat tartják, amelyekről eleinte azt hitték, hogy külön-külön fajták, de eltérő tulajdonságaikat később a különböző éghajlati viszonyoknak tudták be. Arra, hogy ezen növényből czukrot is lehessen nyerni, már 1747-bea rájöttek ugyan, de mégis csak 1806 ban I. Napoleon alatt létesültek a répa feldolgozásával foglalkozó gyárak olyképen, hogy a nagy császár szárazföldi zárlatot léptetvén életbe, egyszerűen lehetetlenné tette az angoloknak nádczukor behozatalát, melylyel azon időben ellátták egész Európát és monopolizálták a czukorpiaczot. Nem ecsetelem itt azon veszteséget, amely az angolokat ezzel érte, azonban nézetem szerint csodálkoznunk kell már is Napoleon ily erélyes fellépésén, melylyel nagy alternatíva elé állitotta népét, mert hiszen az akkori répában a technika gyenge előrehaladottsága mellett csak 2 3 /o volt az értékesíthető czukor. Igaz, hogy bizonyára éppen a kényszerűség vitte azután rá a czukorrépatenyésztők francziá nesztorát a nagy érdemű.vilmorint* és német részről.knauert" a gondos tenyészkiválasztás által arra, hogy lényegében a még ma is gyakorolt módon, a répa czukortartalmát fokozzák a mai 15 18%-ig. Nagyon természetesen a mint fejlődött a répa czukortartalma, oly mérvben ügyeltek gazdák és gyárosok arra, hogy minden oly tényezőtől távoltartsák a czukorrépát, amely annak czukortartalmára kártékony hatással van illetve az ő nézetük szerint ily hatással volt. Ilyen nagy kihatással biró tényező a czukorrépa trágyázása, amely A. F. Kichl Ertragreicher Zuckerrübenbau" czimü könyvében nagyon érdekesen van Ieirva. Nevezetesen elsősorban a szarvasmarha és juhtrágya hatásáról szól, jelentvén miszerint Németországban még mindig vannak juhtartó gazdaságok, a melyek egyúttal czukorrépát is termesztenek és azokat nagy zavarba hozta a czukorgyárosoknak 1884-ben hozott azon határozata, melynek értelmében eltiltják a juhtrágya alkalmazását a czukorrépa alá, mert állítólag a minőség

6 170 KÖZTELEK, JANUÁR HO SZAM. 11-flK ÉVFOLYAM. rovására van. Kichl ugyan nem említi, de azért tudják,, hogy a juhtrágya felől táplált ezen nézet már igen régi keletű, amennyiben Achard* már 1809-ben irt a juhtrágyáról ily értelemben, de a czukorgyárak nem látván azt érdemlegesen bebizonyodottnak, nem fektettek arra nagyobb súlyt és hogy ezek daczára 1884-ben mégis előszedték, azt a német czukorgyárak akkori válságos helyzetének lehet tulajdonítani, midőn létkérdésükről volt szó és ennek hatása alatt a lehető legelőnyösebb pozicziót akarták maguknak megteremteni. Sok gazdát érintvén ezen rendelet, megindultak a kísérletezések és ugy ezek, mint a régebbi tapasztalatok alapján azon meggyőződésre jutottak, hogy juh és szarvasmarhatrágya hatása között czukortartalom tekintetében különbség alig van. így pl ben: szarvasmarfiatrágyával trágyázott répa súlya volt aug. 16-án 191 gramm, átlag 16 25% czukorral, a juhtrágyával trágyázott répa súlya volt aug. 16-án 178 gr., átlag 12-08% czukorral, szarvasmarhatrágyával trágyázott répa súlya volt szeptember 12-én 381 gramm, átlag 14'77% czukkorral, a juhtrágyával trágyázott répa súlya volt szeptember 12-én 330 gramm átlag, 15'10% czukorral, szarvasmarhatrágyával trágyázott répa súlya volt október 9-én 436 gramm, átlag 16-14% czukorral, a juhtrágyával trágyázott répa súlya volt október 9-én 438 gr. átlag 16'25% czukorral, tehát sem a mennyiség, sem a czukortartalomra nem volt káros hatással a juhtrágya, a mi igen sok más hasonló eredményű kísérlettel együtt kimutatta, hogy a juhtrágya felől táplált ilyen nézet nem nyugszik oly. alapon, amely azt indokolttá tehetné. Valamikor régente, mikor még kosaraztatták a juhokat, túlságos hevesnek és nem répa alá valónak tartathatott a juhtrágya, azonban ma már ennek alig lehet alapja. Különben nézetem szerint már azért is csak pressziónak tekinthető a gyárosok ezen rendelete, illetőleg tiltakozása 1884-ben, mert csakis a juhtrágya ellen szólt, azt remélvén ezáltal elérni, hogy kevesebb répát lesznek kénytelenek átvenni, ami az akkori czukorárak mellett szinte kívánatos volt. Az elmondottnál sokkal fontosabb volt a többi trágyák, nevezetesen a műtrágyák alkalmazásának kérdése, amely egy növénynél sem képezte annyi és oly heves vita tárgyát igen hosszú időn át, mint a czukorrépánál. Ne menjünk nagyon messze vissza a múltba, hanem kezdjük mindjárt az 1885-iki évvel, mikor is azt követelték a gyárak, hogy az istállótrágya őszszel ízántassék alá a répaföldön és amennyiben ez nem lenne keresztülvihető, holdankint 1 q. szuperfoszfát adassék. Frissen trágyázott földben salétromot alkalmazni nem szabad, különben lehet, de ekkor is egy q.-át szabad adagolni és ezt őszszel kell kiszórni, 2 q. szuperfoszfáttal együtt ban az előbb elmondottak érvényben tartása mellett csupán még azt követelték a gyárosok, hogy az istállótrágyához 1 q. helyett, 2 q. szuperfoszfát adassék ben ezen követelmények annyiból változtak, hogy a salétromnak tavaszkor történő kiszórása megengedtetett ben megkövetelik, miszerint az istállótrágya őszszel szántassák alá, vagy ahhoz 2 q. szuperfoszfát adassék. A salétromból 1 q-t lehet alkalmazni szuperfoszfáttal. A répa fejtrágyázása azonban tilos ben az előbbeniek megmaradtak, csak a fejtrágya eltiltására szóló intézkedés helyeztetett hatályon kivül. Az elmondottak áttekintésével látjuk, azon erős idegenkedést, melylyel a gyárosok a salétrom tavaszi alkalmazása ellen viseltettek. Nem is volt az egészen ok nélküli, mert néhány hibásan alkalmazott salétromozás eredménye miatt zárkóztak el előle a gyárosok. Ugyanis a salétrom rendszerint csak egy részletben alkalmaztatott, ekkor egyszerre sok jutott a talajba, annak nagy része vagy alámosatott s igy a gazdát károsította azzal, hogy reánézve elveszett, vagy raktáron tartatott kötöttebb természetű talajon, kevesebb csapadék mellett és esős idő bekövetkezte után a fejlődés előrehaladott stádiumában a répának immár erősen kifejlett gyökérzete által hirtelen felvétetett és birta növekedésre a répát akkor, mikor ily mérvű növekedés már kívánatos nem volt. Az ily répa sokáig maradt zöld és esetleg nem érett be, a gazda és gyáros egyaránti kárára. Ezen esettől eltekintve, előfordult az is, hogy a salétromok nagyobb mennyiségben történt egyszeri adagolása következtében, annak perklorat-tartalma megtámadta a még gyenge növényzetet és részben kiölte a vetést. De tegyük fel, hogy ez az eset nem áll be, akkor még mindig valószínű, miszerint az egyszeri salétromozás mellett a fiatal növény eleinte bö tápanyagban részesülvén, szépen fejlődik, de vissza fog esni, illetőleg abnormális fejlődésüvé válik, amint ez a tápanyag elfogy és az úgynevezett nitrogénéhség tünetei fognak rajta jelentkezni kivált akkor, ha a talajból eleget és elég gyorsan felvenni nem képes. Ezek szólnának a nitrogénnek salétromsav alakjában való egyszeri nagyobb adagolása ellen, de természetesen nem szólnak egyáltalán a nitrogéntrágyázás ellen, mert hiszen az ma már meghaladott álláspontot képez, mikor jól tudjuk mindnyájan, hogy istállóirágyát sikerrel lehet alkalmazni a répa alá, ha azt őszszel adjuk, mert akkor tavaszig elég felvehető tápanyagra fog találni a répa és ha ezenkívül még foszforsavat is adunk műtrágya alakjában, nemcsak megteremtettük azon kellő összhangot, amelyben kell, hogy álljon a növényi tápanyag, hogy sikerrel használhassa ki a növény, hanem a czukorrépa minőségének elérésére is megtettük amit lehetett, mert a foszforsav a czukorképződést előnyösen befolyásolja. Amig tehát az istállótrágyát foszforsavtrágyával egyetemben használni ajánlatos, addig használhatunk tisztán nitrogéntrágyát is, salétromsav alakjában anélkül, hogy az emiitett káros hatások bármelyike is jelentkeznék. Elérjük pedig azt azzal, ha a felültrágyázást tavaszszal nem egy, hanem több részletben adagoljuk.,kichl" szerint leghelyesebben jár el valaki, ha az 1 hektárra számított kg. salétromot 3 részre osztja, az első részletet adja akkor, mikor a répa kezd kibújni a földből, a másodikat az első kapáláskor, a harmadik részletet pedig a második kapáláskor, csakhogy akkor a répának még legfeljebb 6 levéllel szabad bírnia, mert későbben adagolva már esetleg árthatna a répa minőségének. Ilyen adagolás mellett mindig szép eredményeket értei gazdaságában igy pl ben: Chillisalétrommal fejtrágyázott répa adott pro hekt q répát 4913"8 kg. czukorral. Fejtrágyázásban nem részesült répa adott pr hekt q répát 4481*5 kg. czukorral. Ezenkívül még igen sok év eredményét sorolja fel és mindegyik a fejtrágya alkalmazásának előnye mellett szólt. Hazánk szakférfiai szintén ajánlják nálunk is a salétrommal való fejtrágyázást azon módosítással, hogy az első részletet már vetéskor ajánlják alkalmazni és igy a többi részletet is korábban kapja a répa, ami szárazabb klímánkra való tekintettel nagyon is indokolt. Kedvező eredményre a fejtrágyázás azonban csak akkor fog vezetni, ha a többi tápanyag jelenlétének helyes arányára, nevezetetesen első sorban a foszforsavra vagyunk tekintettel, miért is rendszerint a chilisalétrom- I mai való fejtrágyának karöltve kell járni a szuperfoszfáttal. A harmadik igen fontos növényi tápanyag a káli, a melynek nagyobb szerep jutott a czukorrépatermesztés terén, mióta már könnyebb természetű talajokon is termesztetik a czukorrépa. Ugyanis az ily talajok hosszabb czukorrépatermesztés mellett megkívánják káliban amúgy sem bővelkedő készletük részbeni visszapótlását. Nálunk ennek még most nincs jelentősége, de Németországban már nagyon érzik és alkalmazzák a kálitrágyázást, annyival is inkább, mert mióta a 40% kálisót bocsátották forgalomba, ez használható anélkül, hogy a talaj fizikai tulajdonságát rontaná (mint azelőtt a kainit). Az elmondottakban lennének összefoglalva a czukorrépa trágyázása felől táplált nézetek a jelenben uralkodó felfogásig, megjegyzem azonban, hogy azért még ma is van pro és kontra egyes kérdésekben, igy pl. még Kichel ős vele együtt minden német gazda a fej trágyázás híve, már W. Herzog" a mult évben kiadott könyvében Monografie der Zuckerrübe" még most is felhozza, hogy a salétrom f'ejtrágya alakjában a répa feldolgozását teheti nehézzé, holott ezen feltevés a kilenczvenes években volt csak általánosan elterjedve, de megdűlt akkor, midőn egy münsterbergi czukorgyár ig mintegy 1414 vizsgálatot végzett ily irányban ésegyetlenegy esetben sem jött rá arra, hogy a fejtrágyázásban részesülő répát bármily tekintetben nehezebben lehetne feldolgozni. A czukorrépa előveteményére nézve is lényeges átváltozáson mentek át a felőle táplált nézetek, az utolsó években. Különösen vonatkozik ez a lóhere és luczernára, melyet azelőtt czukorrépatermesztő gazdaságokban a vetésforgóban a czukorrépával össze nem egyeztethetőnek tartottak, ma pedig idevágó kísérleteknél elért eredmények alapján minden további nélkül alkalmazzák. Nevezetesen Kichl végzett ily irányú kísérleteket 14 éven át és azt tapasztalta, hogy : buza után termett átlagban q. répa, 4039 kg. czukorral hektáronkint, zab után termett átlagban 498'19 q. répa, kg. czukorral hektáronkint, here után termett átlagban 615*13 q.répa, kg. czukorral hektáronkint. Tehát a here után termesztett czukorrépa mennyiség és minőség tekintetében nemcsak felülmulta jóval a zab után termesztetett, hanem 5769 q. répa, illetőleg kg. czukorral adott többet, mint a buza után termesztett czukorrépa és ezzel világosan ki lett mutatva miszerint a here elővetemény iránt táplált nézet nem nyugszik indokolható alapon már azért sem, mert a kísérletek sok helyen különböző égalji és talajviszonyok között végeztettek és igy nem illethetők azzal, hogy csak egy gazdaság specziális viszonyaira mérvadók. Akkor, midőn ezen kísérletsorozat még csak az ötödik évét érte el s szerző az eredményt közölte, Marcker már akkor megjegyzi, hogy amennyiben tovább is hasonló eredménynyel járnak, nagy és üdvös kihatással bírnak a czukorrépát termesztő gazdaságokra nézve, amennyiben az ott kénytelenségből nem termesztett here termeszthető lesz és ezzel a talajnak nitrogéntartalma is növekedni fog, aminek hátrányáról a czukorrépára Marcker már 1891-ben, mikor ezt kijelentette, nem szólt. Marcker" szerint az előbbieken kivül a herét azért sem vették fel a czukorrépát termesztő gazdaságok vetésforgásába, mert a czukorrépa mély mivelése által túlságosan fellazított talajba jutott és ezért állítólag nem adott volna megfelelő termést, a min szerinte ugy lehet segíteni, hogy ugy helyeztessék a here a vetésforgóba, hogy közvetlenül kövesse a répa, mikor is addig, mig ismét herevetésre kerül a sor, a talaj már eléggé meg lesz ülepedve. A heretermesztés ellenségei ezenkívül még

7 8. SZÁM. ) 1-1K ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, JANUAR HO azt is felhozták, hogy a here után termesztett ezukorrépavetést erősebben pusztítanák az állati élősdiek, mint ha más elővetemény után termesztetik, ennek azonban Kichl szerint már azért sincs komoly alapja, mert a nagyobb rovarkárnak akkor a herét követő más terményeken is meg kellene látszania, pedig azt sem ő nem tapasztalta, sem ily panaszokról nem hallott. Egy másik nem kevésbé fontos termesztési tényező a répa kapálása, amelyről szintén régóta tudjuk, hogy előnyösen befolyásolja a czukortartalom növekedését. Erre nézve az utolsó 10 esztendő alatt sok megfigyelés közöltetett igy pl ben megfigyelték, illetőleg megvizsgálták e külömböző számú kapálásban részesült répát és azt találták hogy: 3-szor kapálva termett 633'45 q. répa 4654'1 kg. czukorral. 2-szer kapálva termett 572*74 q. répa kg. czukorral. 1-szer kapálva termett q. répa kg. czukorral. Már a r.épánál betartandó sortávolra nézve még az utolsó években se voltak a vélemények megegyezők és sokszor történt megbeszélés tárgyát képezte, a nélkül, hogy teljesen megegyező eredményre vezetett volna, mert hiszen arra ez egyes gazdaságok specziális viszonyai nagy befolyást gyakorolnak. Azért nem is említek itt fel számokat, mert azok határát mindenkinek magának lehet legjobban megjelölni, ha számol azzal, hogy a czukorrépa túlságos nagy területet nem tud kihasználni, viszont azonban a vetésnek túlságos sűrűnek sem szabad lenni, mert a répa apró marad és a szárazságot is nagyon megérzi. Mint a czukorrépa termését befolyásoló tényezők egyikét, az időjárást említhetjük, nem szólva normális időjárásról, hanem azon esős időkről, amelyek oly nagy kárt okoznak a gazdának, ha a répa kiszedése előtti 5 6 héten belől állnak be, különösen hosszantartó szárazság után, mikor az általánosan ismert czukorapadás áll be és helyébe sólerakodások állanak elő. Sok uj gyökér képződik, azok nedveket szállítanak és késleltetik a répa érését. Szóval a már sárguló répavetés ismét megelevenedik, növésnek indul és ezzel szaporítja ugyan a mennyiséget, de ez egyáltalán nem áll arányban a czukorveszteséggel. Ha az időjárás a tenyészet folyama alatt nem volt túlságosan száraz, természetesen az ilyen időben jelentkező eső káros hatása sem lesz oly nagy. Daczára annak, hogy ilyen elemi csapással szemben a gazda tehetetlenül áll, mégis jó tájékozódni a répában végbemenő elváltozások mérvéről, mert ha elegendő időt adunk a répának és nem sietünk ilyenkor a kiszedéssel, még minőség tekintetében igen sokat javulhat, a mire nézve a már emiitett gyár több vizsgálódási eredménye szolgál szép példaként, igy többek között 1898-ban meglehetős normális időjárás volt ugyan, azonban augusztus második fele és szeptember hónapokban szárazság uralkodott, mikor is a czukorrépa szept. 20 2% czukortartalommal birt; ezután hirtelen esők szálltak le és azt eredményezték, hogy a czukorrépa czukortartalma ugyan e hó 27-én 17%ra szállt alá, azonban a kiszedés idejéig, október 11-ig mégis csak 19 3%-ra tu- törvénynyel 3000 darabban állapíttatott meg. Miután ezen szám az év végével tényleg eléretett, julius 24-én ismét törvényileg elhatároztatott az állami ménlóállományt 3000 drbról 3450-re kiegészíteni, ugy, hogy ezen szám 1901 január 1 tői évente még 50 drabbal szaporittatik. A megszaporított ménló-állomány fentartási költsége és a kilátásba helyezett ujabb beszerzések fedezése, a földmivelésügyi tárcza budgetjébe lett fölvéve, megállapításával annak, hogy a mének vételára frank lehet. Mint ebből is látható, az ország lóállományának javítása és gyarapítása ezidőszerint még nagyobb lendületet vett, mint eddig. Az állam lótenyészanyagának fejlesztésére, kitűnő mének beszerzése és tartására, lóversenydijak és jelesebb állatok díjazására már most is évente 9 millió frankot áldoz; az egyes departementek, városok és egyesületek pedig millió frankot fordítanak lóversenydijakra és díjazásokra. Ehhez járul még az évente Francziaországba behozott lovak értéke, amely körülbelül 10 millió frankkal haladja meg a kivitt lovak pénzbeli értékét. A legutóbbi években megközelítőleg 8000 drb lóval többet hoztak be az országba, mint kivittek. Hogy ezen befektetések és kiadások a franczia lótenyésztésre már eddig sincsenek haszon nélkül, megmutatta legutóbb a párisi világkiállítással kapcsolatban Vincennesben tartott állatkiállitás, ahol Francziaország lótenyésztése, ugy mennyi-, mint minőségileg kitűnő anyaggal volt képviselve. A bemutatott lóanyag élén, a telivérek mellett a normanni félvér volt szép számmal képviselve, amely fajta különben is Francziaország összes lóállományának mintegy felét teszi ki. Kiváló szép mének és kanczák voltak ott láthatók, utóbbiak és a fiatalabb mének magántenyésztőktől, az idősebb csődörök pedig az állami ménesekből. A normannok eredetileg északról, Angolország, Dánia és Észak- Németországból vitettek be Francziaországba. Az utóbbi 50 évben többszörösen angol lovakkal lettek keresztezve, de azért alakjuk és mozgásuk sajátosságát megtartották. Kifejlett erős állatok, telt és mély törzszsel, erős csontozattal, egészséges lábakkal és arányos mozgással. Inkább kitartóbbak, mint gyorsak s ezért gazdasági munkák végzésére, vagy nehéz kocsilovaknak jobbak, mint jukkereknek vagy hátaslovaknak. Színük legtöbbnyire sötét. A franczia percheron és loulognais lovakon az eredeti vér mind máig fentartatott. Anélkül, hogy tul lennének fejlesztve, megfelelnek azon követelményeknek, a melyeket nehéz igáslovakhoz füzünk s emellett ellentétben minden más fajtával tetszetős külsejűek, fejük kicsiny, az arabokra emlékeztető. A boulognaisok legtöbbnyire szürkék, vagy fehérek a percheronok sötétbarnák. Az említett franczia félvérlovakból a külföldre tetemes mennyiség vittetik ki, igy pl. Németországba évente drbot importál, a mi azt bizonyítja, hogy ezek, még a német intenzív viszonyok között is megállják helyüket. A mi magát a franczia tenyészanyagot illeti, ez ugylátszik mindezideig kiviteli tért nem hódí- kisgazdáktól az őszivásárokon 6 hónapos csikókat vettek felnevelés czéljából. Az idei vásáron azonban a csikók legnagyobb része el nem kelt, épen a fent említett oknál fogva és a tulajdonosok a legnagyobb aggodalommal vannak eltelve, hogyan telelik ki azokat. Ezért ugy ezek, mint azok a gazdák, akik külömben 3 4 éves korban szokták eladni lovaikat, kénytelenek alacsonyabb árakon és ha csak lehet túladni rajtok. A féléves normanni mének rendes ára frank; 3 4 éveseket, olyanokat, amilyeneket az állam vásárol, 3000 franktól 12,000 frankig kapni. * íiatal percheron és boulognais mének WC Vi vagy félanynyival olcsóbbak. á e. SZÖLŐSZET, KERTÉSZET. Rovatvezető: Angyal Dezső. Sima zöldoltványok előgyökereztetése. E. K. úrtól alábbi kérdést vettük: Szőlőterületem felújításához szolgáló sima zöldoltványnyal rendelkezem, melynek kirakásánál az egy évig tartó gyökereztető iskolázást elkerülni akarnám; mily czélhoz vezető eljárás követendő, hogy az még a tél folyamán, vagy rügydagasztás, vagy némileges gyökereztetésre hozható volna, hogy igy még a tavaszszal kirakható volna? Helyes eljárás volna-e a szabadban egy 1 méter mély árkot húzni, ezt szalmás trágyával megtölteni, reá hogy a levegő alatta szabadon járhasson egy bizonyos vastag rétegű venyigét rakni, mire azután a zöldoltvány homokba rakva jutna, rézsútos fekvésben ugy, hogy az oltásrész takaratlanul maradna, továbbá ha esetleg ez az eljárás jó, ugy mely időben kell eszközölni, hogy a zöldoltás a kirakás idejében a kellő stádiumban legyen. A sima szőlővesszők és igy a sima zöldoltványok előgyökereztetésének is több módja ismeretes, a melyek, mivel gyakorlatilag ki vannak próbálva és jónak elismerve: biztos eredményeket szolgáltatnak, miért is ezek közül ajánlanék választani. Kérdésttevő által felemlített eljárás, mely szinte jó lehet, de használhatóságát csak kísérletek állapithatják meg, a mennyiben ez, legalább előttem, teljesen ismeretlen és igy véleményt nem mondhatok felőle. A régibb alkalmazásban lévő előgyökereztetési eljárások közül az egyik a trágyatelepen való elögyöjcereztetés, mely czélra a, trágyatelep melegét használjuk fel oíyképen, hogy márczius közepetáján eligazittatja a trágyatelepet ugy, hogy a széleire cm. vastagon készíttet szélfogónak egy peremet, a telep közepét pedig egyenletesre jól letapostatja. Erre hordat cm. vastagon tiszta homokot. Midőn a homokréteg jó langyosra átmelegedett, előveszi a darabonként csomókba kötött sima oltványokat, melyeknek alsó vége mind egy sikban és az alsó kötés lehetőleg tágan álljon és függélyes állásban belenyomkodja őket a homokrétegbe, ugy hogy azok mintegy 8 10 cm.-re kerüljenek abba bele, mire tiszta kuszált szalmával egy arasznyi vastagon beborítja az egész telepet tott, kivéve egyes eseteket, a melyekben egykét telivér szereztetett be a porosz állami és kellő eligazítás után hideg vízzel megöntözi, hogy a szalma összeállóbbá váljék. Ezt ménesek által. dott ismét felemelkedni. Úgyszólván naponta az öntözést esetről-esetre megismételheti, hogy A fiatal lovak vásárlására Francziaországban, a vevők részérőinagyon kedvező alkalom emelkedett a czukortartalom, amivel az illető a vesszők ki ne száradjanak. Igy a vesszők tisztában levén, sokat megmentett az elveszni alsó része, a melyeken a gyökereztetőbe helyezés előtt a metszési felületet megújította, ugy- volt az őszszel, sőt van még most is. Oka készülő czukorból azzal, hogy sietett a répa ennek, az elmúlt nyár hónapokon át tartott kiszedésével. Érolopp Hugó. mondott meleg talpon állanak, a többi rész szárazsága, a mely országszerte uralkodott, pedig hűvösen marad, minek következtében minimumra redukálván a takarmánytermést. 2 3 hét alatt kallusz vagyis gyökéralap, sőt Az átteleltetés nehézsége tehát az, ami a lovak néha már apró, fehéres gyökerek jelentkeznek LÓTENYÉSZTÉS. eladási árát oly nagyon csökkenti. Egyes olyan anélkül, hogy a felső rügyek jelentékenyen departementokra áll ez különösen, mint pl.' megindultak volna. Ekkor elérkezett az ideje Calvados, ahol a lótenyésztés oly nagy mérveket öltött, hogy egy falusi udvarban 20 drbnál Néhány szó Francziaország annak, hogy a vesszőket, vagy ez esetben az oltványokat, a gyökereztetőből kivéve állandó lótenyésztéséről is több csikót állítottak be egyszerre tenyésztésre. Itt ugyanis az egyes tenyésztők, a szom- helyére elrakja. Az államköltségen tartott mének száma Francziaországban az évi január 26-iki szédos departementok, nevezetesen Manche-i A gyökereztető szétbontására, illetőleg az

8 112 KÖZTELEK, JANUÁR HO SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM. oltványok kiszedésére lehetőleg szélcsendes és 1 borús napot czélszerü választani. Ezen kivül pedig szalmamentes friss marhatrágya, viz és könnyű televényes földből készült habarékba ajánlatos a vesszők kalluszos végét mártani, hogy az elveszítse a levegőn életképességét. Április közepével az idő és a talaj is átmelegedvén, a vesszők a szokásos módon elrakhatők állandó helyükre. Ez íme az előgyökereztetésnek egyik módja, a mely csak keveset tér el attól, a melyet kérdésttevő felemiit; de mint látható, annál mégis sikeresebb. Természetes, hogy ha trágyatelep felett nem rendelkezik, néhány kocsi vásárolt melegtrágy gól is készíthet ilyen előgyökereztetőt, mely a czélnak épen ugy meg fog felelni, ha mindent pontosan végez, mintha most részletezett eljárást a trágyatelepen végezte volna. A másik előgyökereztetési mód, amely talán még kiterjedtebben alkalmaztatik, mint az első, ismét a buktatva való elögyökereztetés, mely lényegében véve a következőképen végeztetik: április első felében, midőn a napnak már elég ereje van, egy széltől védett napos helyen ássunk cm. mélységű és az előgyökereztetés alá veendő vesszők vagy sima oltványok mennyiségéhez mért terjedelmű árkot, a melyet az alább előadandők után nem lesz nehéz kiszámítani. A gödörből, vagy jobban mondva veremből, kihányt földet attól egy bizonyos távolságban felhalmozzuk az északi, nyugati és keleti részen, a délit ellenben nyitva hagyjuk. Ezek után az oltványokat füzvesszővel három helyen összekötjük olyanformán, hogy az alsó kötés ismét tágabban álljon, mint a másik kettő. Midőn ezzel is készen vagyunk, a darabönként csomókba kötött kévéket felfordítva, vagyis buktatva, hogy a szemek lefelé nézzenek, reáfüzzük egy megfelelő hosszúságú és erősségű karóra és pedig egyre-egyre 2 3 kévét téve. Ezen karók segélyével a veremhez viszszük és azon ugy fektetjük keresztbe, hogy a kévék sem egymást, sem pedig a verem oldalait vagy fenekét ne érjék. Mikor mind elhelyeztük, akkor a csomók hézagait szalmával tömjük ki, a vesszővégekre ped'g 5 6 cm. vastagon mohát, erre 8 10 czm. vastagon érett porszerü trágyát hintünk és langyos vízzel megöntözve reá még egy kis arasznyi vastagon szalmástrágyát teritünk, hogy a meleg mentől egyenletesebben maradjon meg. A további teendő ezek után arra szorítkozik, hogy a netáni sok esőtől a vermet deszkákkal óvjuk, időnként pedig félrehuzzuk a szalmástrágyát és megnézzük; eléggé nyirkos-e még a mohareteg, mely ha öntözést igényelne, mindenkor langyos vízzel végeztessék. A veremben lévő vesszők 3 5 hét alatt, a szerint, a mint az idő melegebb vagy hűvösebb, elkezdenek kalluszt képezni, miért is a harmadik hőt végefelé minden 3 4 napban átnézzük vesszőinket és midőn azt látjuk, hogy már elegendő kallusz fejlődött, a vesszőket kiszedjük és állandó helyükre ültetjük. A. D. GAZDASÁGI ÉPÍTÉSZET. Rovatvezető; Száhlender Gyula. Lakóház vándor munkások részére. S. J. ur alábbi kérdést intézte hozzánk: Mily méretűnek kell lenni egy 50 pár munkás számára építendő nyári munkáshajléknak és mily belső berendezésének kell lenni a fekvőhelyeket illetőleg, továbbá mily szempontok veendők figyelembe annak építését és elhelyezését s a felhasználandó anyagot stb. illetőleg? Tekintve, hogy a vándor napszámosokra javarészt csak a melegebb évszakokban van szükség s ezek akkor is csak éjjente vonulnak hajlék alá ; a számukra építendő lakóház is inkább ideiglenes jeleggel s lehető olcsón szokott készülni. A ház oldalfalát tehát felépíthetjük minden rendelkezésre álló anyagból s C3ak oly vastagra szabjuk mint a mennyit a szilárdság éppen megkövetel. Igy lehet a fal fából összeróva s agyaggal kitapasztva, vagy kőből, vályogból, téglából felépítve. Egészen megfelelő ház emelhető továbbá még kavics-mész, sőt földtömésből is. Téglából P A j Ljyj ' b i im i c j [ r-rn i 16. ábra. Vándormunkás-lakás alaprajza. álló falakat csak 32 cm., vályogból cm. erősre rakatjuk; s csak a sarkokat támogatjuk 48 cm., illetve 64 cm.-re vastagodó pilérrekkel. 17. ábra A konyha keresztmetszete. fedésére legjobb a nád vagy a szalma; s csak ott, ahol a tűzbiztonság megkövetelné, használjunk aszfalt lemezt vagy esetleg hornyos cserepet. Mennyezetre, födémre ilyen épületnél általában véve nincsen szükség. Maguk a munkások amúgy se használják s mivel télen rendesen üresen' áll a hideg elleni elszigetelés se jöhet számba. A házat tehát felül egyenest a tető határolja. Az épület beosztása a lehető legegyszerűbb legyen. Egy felül a férfiak (16. ábra) (A), másik oldalon a női munkások osztálya (B), a kettő között esetleg egy konyha (C) nyitott tüzhelylyel s kenyérsütővel képezi a leghelyesebb elrendezést. A szobák földdel vagy agyaggal vannak kiverve s a falaik csak 2 2 2"4 m. magasak. Az épület belső szélességét a hosszfalak mentén elhelyezett fekvőhelyek (F) 5"0 5*20 méterben határozzák meg; hosszasága pedig két-két emberenkint 80 cm. szokott lenni. A konyhák elejét czélszerü már á tűzbiztonságra való tekintetből is szilárd anyagból, tehát téglából, kőből építeni s vagy Felső szerkezete egyszerű s a falak hordképességének megfelelően könnyű legyen. Bebeboltozni, vagy legalább mennyezettel ellátva benádazni s bevakolni. Hátul a nyitott tűzhely felett a mászható kémény már amúgy is boltozatot képez. (17. ábra.) A16,17.és 18. ábrákban a m.-óvári föhercz. uradalomban már több helyt felépített vándormunkáslakás vázlatát mutatjuk be. Mint az 16. számú ábra alatti alaprajzból láthatjuk, a lakóház itten is 2 osztályból s a köztük fekvő konyhából áll. Egy-egy lakóosztályban 10 pár munkás talál helyet, az egész épület tehát 40 embernek ad hajlékot. A falak mivel a kavics kéznél van kavics-mésztömésből készülnek s ha a felszivárgó altalajviztől kellőleg elvannak szigetelve, minden tekintetben megfelelő, száraz s olcsó lakást nyújtanak. Fekvő-helyekül a hosszfalak mentén elhelyezett s fabakokon nyugvó pallók szolgálnak, melyekre időnkint friss szalmát szórnak. A konyhában (17. ábra) egy sütőkemenczét (S) s két nyitott tűzhelyet találunk. Egyéb felszerelésre rendszerint nincs is szükség. Mivel a nevezett uradalomban manapság a hornyos cserepeken kivül más fedöanyagot nem alkalmaznak, ugy ezeket a lakóházakat is evvel szokták befedni. Teljesen elkészítve egyegy ilyen épület 1610 frba kerül, mely összegben a saját anyagok s fuvarok körülbelül 320 frttal szerepelnek. A beépített terület (146'32 m 2 ) egy négyszögméterére igy tehát átlag ll'o frt s egy-egy munkás elhelyezésére 40 frt esnék. Száz napszámos részére az épület 6'20 m. külső szélesség mellett körülbelül 48'0 m. hosszú lesz s nádfedést feltételezve megközelíts számítás szerint 3200 frtért bizonyára fel lehetne építeni. Sz. Gy. GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. Rovatvezető: Mezey Gyula. Adatok a taraczkbuza életéhez. A taraczkbuza (Triticum repens) talán az összes gyomok között a legtöbb gondot ád a gazdának. Földalatti, gyorsan szétterjedő szára keresztül-kasul hálózza a földet, elvonja a teret s a táplálékot a szántóföldön termesztett növényektől. Különösen a lazább talajokban néha annyira elhatalmasodik, hogy a gabonát és a hüvelyeseket egészen elnyomja, a répát és a burgonyát pedig alig győzi a gazda ataraczkos földben eleget kapálni. Ami a taraczkbuza irtását illeti, mai napig sincs olyan általános módunk, a melynek segélyével sikeres eredménynyel küzdhetnénk e gyom ellen. L. Althausen foglalkozott ujabban a rostocki gazdasági tanintézeten a taraczkbuza életének és irtásának tanulmányozásával s tanulmánya eredményét nemrég közzé ís tette.*) Althausen dolgozata sok érdekes adatot tár elénk a taraczkbuza életéből, a melyek becses alapot szolgáltathatnak mindazok számára, akik e gyom irtásával vagy az irtás kérdésének tanulmányozásával fogkoznak. Althausen kísérleteinek lényegesebb adatai a következő pontokban foglalhatók össze. 1. A taraczkbuza nagymérvű és sokoldalú ellenállóképességet tanusit a kedvezőtlen életviszonyokkal szemben s a növénynek eme ellenállóképessége a taraczkbuza földalatti szárára (rhizomá-jára) is kiterjed. 2. A taraczkbuza, különösen a földalatti szár nagyon szereti a levegőt s épen ezért jobban érzi magát a homoktalajokban, mint a nehezebb vályogban. Az a mélység, amely alá kell takarnunk a taraczkbuza földalatti szárait a végből, hogy ezek megfulladjanak, mindig a talaj minőségétől függ ; mennél szellősebb a talaj, annál nagyobb mélységbe kell juttatni a a földalatti iaraczkszárakat. *) Lásd: Versuche über Queckenvertiígung", von L. Althausen, Halle a. S., 19C0, Ref. az, Illustrierte ( Landw. Zeitung" multévi 99. száma.

9 8. szám. 11-ik évfolyam Ha a taraczk földalatti szárait a kellő mélységre juttattuk, ezek itt 19 hétnél nem mennek előbb tönkre. 4. Az alagcsövezés jelentősége a taraczkbuza elleni küzdelemben nagymértékben hátrányosan befolyásoltatik azáltal, hogy minden alagcsövezés egyúttal emeli a talaj szellősségét is. 5. Viz alatt a földalatti szárak 4*/a hét alatt halnak el, akkor, ha a vizet fel nem frissítjük. Ha azonban a vizet rendszeresen felfrissítjük, ugy az alája merített szárrészek még 8 hét múlva is képesek kihajtani. 6. Ha a taraczk földalatti szárait kiszárítjuk, ezek csak ugy hat nap múlva, akkor halnak el teljesen, midőn súlyúknak körübelül 50%-át elvesztették. 7. A taraczk hajtásainak folytonos levagdosása csak akkor teszi tönkre a növényt, ha a hajtásokat közvetlen a föld fölött, és 9 l /a heti idő alatt legalább 18 izben metszik le. Ha a hajtásokat nem közvetlen a föld színén, hanem ettől csak 10 milliméternyi magasságban is metszették le, ugy nem használt semmit ez a munka akkor sem, a midőn 3 hónap alatt azt 26 szor ismételték. 8. Ha a taraczkot a föld színe alatt metszik le, ugy elpusztul a növény már akkor, ha e munkát 6 hét lefolyása alatt 7-szer megismételjük. 9. A világosságtól elzárva, a taraczk körülbelül 9 hét alatt megy tönkre. 10. Ha a taraczk különféle oldatokkal öntöztetett, ugy a növénynek csak ama részei mennek tönkre, amelyeket a mérges oldat belepett s később a növény rendesen megint összeszedi magát. # LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 71. kérdés. Mennyit vészit súlyából levágásától számítva, átlag havonkint egy télen levágott cm. átmérőjű, kérgében meghagyott gömbölyű bükkfatörzs? A fát suly szerint akarják tőlem megvenni, s igy ezen adat fontos, szakkönyvekben pedig csak a sulykülönbözetet találom a nyers és teljesen száraz fa között, amely a lehéjazott bükkfánál 1010, illetve 740 kg. tömör köbméterenkint. B. A. 72. kérdés. Vizenyős rétemet szeietném a kosárkötésre legkeresettebb s legjobban megfizetett nemes fűzzel körül beültetni. Kérek szíves útbaigazítást, hogy melyik fajta füzet ültessem, hol szerezhetem a dugványokat be s van-e oly munka magyar, német vagy más nyelven, mely a nemes fűz mikénti müvelését tárgyalja? Z. N. 73. kérdés. Azon, már tényleg nem szolgáló gazdatisztek, akik a törvényszerinti kvalifikáczióval nem birnak, azonban gazdatiszti czimüket mégis fönn akarják tartani, mi módon tehetik azt? 74. kérdés. Nincsen-e törvényes intézkedés a feles juhászatra vonatkozólag? Mily feltételek alatt szokásos ezt elvállalni? Ki fizeti e magát s mily eredménynyel e. gazdálkodási ág? D. J. 75. kérdés. A Duna közelében alkalmas területen létesíthető egy, esetleg több halastó Felelet. A bükkfa sulyapadása (Felélet a 71. sz. kérdésre.) Minthogy a felvetett kérdésre, hogy mennyit vészit a télen döntött cm.-es bükkfa súlyából havonként, határozott adatokat csakugyan nem lehet találni az erdészeti segédtáblákban, legjobb ha B. A. ur maga szerzi meg közvetlen mérés utján a szükséges adatokat. Legjobb, ha egy fél köbméter gömbölyű tönkfát keres ki magának pl. ily darabokban: 1 rönk 2 m. hosszú 20 cm. vastag m 8 1 3, , 1 2, 29, , ' Összesen 0 5 m 8. Ezen famennyiség, mely kb. 4 5 métermázsának felel meg, egy jó, pontos tizedes mérlegre helyezhető s ott időnként, pl. havonként megmérve s a mérés eredménye feljegyeztetvén, az egyes mérések közti különbségek fogják a 0-5m 8 -re vonatkozó sulyapadást adni, miből az egész köbözött fatömeg sulyapadása könnyen kiszámítható. Földes. Nemes füz tenyésztése vizenyős réten. (Felelet a 72. sz. kérdésre.) Hasonló kérdésre már megfeleltem a,köztelek" m. é és sz. lapjain, kérnem kell tehát annak átolvasását. Ajánlatos nemes füzek : a Salix viminalis, amygdalina, uralensis, parpurea és rubra, melyek dugványai megszerezhetők a gr. Eszterházy uradalomban Csákváron (Fejérmegye) vagy a földmivelési miniszter utján a lippai m. kir. főerdőhivatal apátfalvi erdőgondnokságában, ha a megrendelés jókor történik, mielőtt a füzfatermés eladatott. A nemes füz mivelését tárgyaló magyar munkának is kell lenni, erre nézve legjobb Grill Károly budapesti könyvkereskedőhöz kérdést intézni. Németben a következő munkát ajánlhatom:,die Korbweide, ihre Cultur, Pflege und Benutzung von B. Schulze, kiadó: Wilh. Góttl. Korn Bresslau. Lippa, január 19. Földes János, m. k. főerdész. A gazdatiszti czim használata. {Felelet a 73. sz. kérdésre.) A birtokos ós a gazdatiszt közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló évi XXVII. t.-cz ának 2. bekezdése értelmeben a gazdatiszti czimet mindazok az egyének használhatják, a kik ezt a czimet évi január hó 1. előtt jogosultan viselték. A törvény ezen rendelkezése értelmében nem tesz különbséget az a körülmény vájjon a gazdatiszti cz:met használó egyén okleveles-e illetőleg, hogy a törvény 24. ban előirt alaki képzettség felett rendelkezik-e, vagy nem. Hasonlóképen nem tesz különbséget az a körülmény sem, hogy az az egyén, ki a gazdatiszti czimet évi január hó 1. előtt jogosultan használta, a törvény életbelépte után, még tényleges szolgálatban van-e, vagy azt már elhagyta. A tényleges szolgálat, illetőleg a gazdatiszti czim ezidőszerinti használata tehát a törvény szempontjából közömbös lévén, vitás kérdés esetén csupán annak bizonyítása mutatkozhatik szükségesnek, hogy a kérdésben forgó egyén, a g^zdatiszti czimet évi január hó elseje előtt jogosultan használta-e, vagyis minden kétséget kizárólag bizonyítani kell azt a körülményt, hogy a kérdésben forgó egyénnek évi január hó elseje előtt olyan állása volt, a melynek alapján őt a gazdatiszti czim használata jogosan megillette. Ami már most azt a kérdést illeti, hogy a törvény életbelépte idején már tényleg szolgálatban nem lévő és az alaki képzettség felett nem rendelkező gazdatisztek, szolgálatuk elhagyásakor ezen vidéken, jövedelem szempontjából érdemes-e használt czimüket mily módon tart- a mesterséges haltenyésztés és körülbelül hatják fenn, erre nézve megjegyzem, hogy a mily haszon mutatkozna, például egy törvény ebben az irányban rendelkezést nem 1000 halastó mennyibe jönne és abból áz tartalmaz. Nincsen azonban természetesen kizárva eredmény? D. M. annak a lehetősége, hogy a földmivelés- ügyi kormány, mint a törvény végrehajtója a tényleges szolgálatban nem levő és alaki képzettség felett nem rendelkező gazdatiszteknek, a tényleges szolgálat ideje alatt viselt czimük fentarthatását bizonyos feltételekhez, nevezetesen bejentéshez illetve bejegyzéshez köti, a melynek az ily gazdatisztek eleget tenni tar2 toznak, ha a gazdatiszti czim használatára való igényüket fentartani óhajtják. Egyelőre azonban a végrehajtási utasítás kibocsátásáig nyugodtan hasznaihatják gazdatiszti czimüket azok, akik ezt évi január hő elseje előtt is jogosultan használták, a mennyiben a czim használatára a tényleges szolgálat megszűnte befolyást nem gyakorol. Dr. Gsay László. Feles juhászatok. (Felelet a 74. sz. kérdésre.) A régente meglehetős elterjedésnek örvendő feles juhászatok ma már csak ott ismeretesek, ahol még különösen a raczka és czigája juh ily irányú tenyésztése a talaj és klimatikus viszonyokból, valamint a követett külterjes gazdasági üzemből kifolyólag ma is elfogadható alapokon nyugszik. Hazánkban jelenleg a feles juhászatok már csak az erdélyi részeken, különösen a Székelyföldön ismeretesek. Ezen részeken a feles juhászat egyszerű szerződések alapján kezeltetik, midőn is a juhtulajdonos a földbirtokos vagy bérlő állandó és esetleges legelőinek vagy rétjeinek az előre megállapított időben történő használatáért illetve legeltetéséért a szerződéses év lejárta után a termelt gyapjút és a juhszaporulatot megfelezi. A juhok legeltetési, nyiretési és az esetleg kikötött esztenázási költségek a juhtulajdonost terhelik. A feles juhtenyésztésnek egy másik módja is dívik, midőn is a, juhtulajdonos a juhokat a földbirtokos gondozására bízza, ki azokat a kikötött idő alatt eltartja s azoknak legeltetési és nyiretési költségeit is fedezi, ily esetekben azonban a szerződéses idő lejárta után az egész átve.tt juhállomány fele az ő tulajdonát fogja képezni. A községi vagy közös legelők használatát, a legeltetést illetőleg a községi, vagy megyei szabályrendeletek figyelembe vétele mellett egy számos marhára 8 10 drb juhot szokás számiteni. A feles juhászatokra vonatkozó kü ön országos törvényes intézkedések nincsenek,[azonban áz egyes megyékben lehetnek külön erre nézve is szabályrendeletek. A juhtenyésztés e neme más megfelelő állatállomány hiányában kihasználatlanul heverő legelőterületekkel rendelkező külterjes gazdaságokban még a legczélszerübb. Annál is inkább, mert igy a legelők értékesítése és a rendszeres esztenázás által azoknak termőerőben való megtartása minden nagyobb tőkebefektetés nélkül érhető el. Buday Gyula. Mesterséges haltenyésztés. (Félelet a 75. kérdésre.) A haltenyésztés mesterségesen arra a czélra készített tavakban határozottan ajánlható, jövedelmező vállalkozás. Természetes dolog, hogy a jövedelmezőség a tulajdonos, illetve a kezelő szakértőtől függ. Miután kérdéséből ugy látjuk, hogy a tárgygyal nem rég foglalkozik, megkísértjük a felől dióhéjban tájékoztatni. Legelső sorban a tavakká alakítandó területhez fűződnek bizonyos követelmények, azután a tavak létesítésének módja jelentős s végül a halgazdaság kezelése kíván gyakorlati ösmereteket. A tavakká alakítandó terület jó ha növényzettel borított s a halak annál jobban gyarapodnak a tavakban, mennél termékenyebb talaj volt már eredetileg is a tófenék. A tavak táplálására legalább oly erős állandó vízfolyás szükséges, mely a naponta elpárolgott vízmennyiséget pótolni tudja, mert a tavak átiagos mélységét ugy 1 méter körülinek szokták tervezni s ez a mélység huzamosabb ideig tartó nagy melegek idején nem biztosítja eléggé a tó esetleges kiszáradását. A tavakat ugy szokták létesíteni, hogy földből készült töltésekkel zárják útját a viz lefolyásának. A töltésekbe a legmélyebb pontokon zsilipeket fektetnek be, hogy azokon át a tó vizét az utolsó cseppig le lehessen bocsátani. Ahol rendszeres tenyésztést folytatnak, azaz ikrából nevelik a halat piaczi áruvá, ott legalább is kat. holdnyi területre van

10 110 KÖZTELEK, 1901.JANUÁR/HÓ SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. szükség, mert kisebb helyen nem létesíthetők a tenyésztéshez megkívánt többfajta tavak oly nagyságban, amely kiterjedéseket a jövedelemre számító tenyésztés megkövetel. Ahol a terület nem elég nagy, vagy nem elég alkalmas arra, hogy a rendszeres tenyésztéshez szükséges több tóvá alakittassék, ott egy, vagy ritkábban két tavat készítenek s azokban a más tógazdaságból vásárolt két, illetve egyéves halakat piaczi áruvá növelik, u. n. hizlalást folytatnak. Erre a czélra már kisebb tavak is beválnak, az egy-két hold körüliek azonban itt is inkább csak szenvedélyt elégíthetnek ki, számot tevő jövedelmet kicsinységüknél fogva nem hajthatnak. Az eddigi tapasztalatok szerint a kat. holdankénti befektetés rendszerint 40 és 100 korona között változik halgazdaságok (ponty) létesítésénél, a felső határ körül csak akkor, ha nagyobb müépitmények szükségesek. A jövedelmezőségre azt mondhatjuk, hogy kat. holdanként 90 kg. husszaporulatra lehet számítani évenként s a halhús métermázsáját koronával lehet értékesíteni. A lehalászási és más üzemköltségek évente és holdanként mintegy 8 10 koronára tehetők. M. Országos lótenyésztési értekezlet. Dr. Darányi Ignácz földmivelési miniszter elnöklete alatt január hó 14-én megkezdett országos lótenyésztési értekezlet január 15 én ért véget. Az értekezlet utolsó napi tárgyalásáról a következő tudósításunk számol be. 7. kérdés. A magántulajdont képező lovak értékesítése mi módon volna előmozdítható? Schmausz Endre a közvetítők üzelmei korlátozásának egyik módjául ajánlja, hogy a közvetítés engedélyhez legyen kötve s csak megbízható emberek kapjanak engedélyt. Szabadkán a mult évben 22,000 lovat adtak el közvetítők utján különböző külföldi államoknak, ez az egész ország lókivitelének majdnem a fele, a közvetítők haszna felülhaladja az 1, forintot, ami hacsak felerészben jutna is a tenyésztők közé, óriási előny volna. Szabadkán nemzetközi lóvásárt kellene létesíteni, ahol esetleg előbb a katonai kincstár fedezhetné a szükségletét és csak ezután jöhetnének az idegen vásárlók. Melegen ajánlja a minisztérium figyelmébe, hogy Szabadkának, mint kitűnő piacznak fentartásával ez a kérdés valami módon a tenyésztők javára oldassék meg. Makfalvay Géza a külföldre való kivitellel foglalkozik. Konstatálja,# hogy lóállományunk 1870-ben 1.820,600 darab volt, ez a szám 1884 ig 1.749,600 darabra csökkent, 1895-ig pedig 1.972,930 ra emelkedett. Van tehát némi emelkedés a lovak létszámában, de ez a népesség szaporodásával nem áll arányban. Megnyugtató azonban, hogy ha a lóállományt a területhez viszonyítjuk, akkor Magyarország Németország után következik az európai államok között. Egy kilométerre Németországban 6'5, Magyarországon 6"3, Angliában 6*1, Francziaországban 5'4, Ausztriában 4'9, Olaszországban 2'4 ló esik. Lókivitelünk is emelkedést mutat, 1899-ben 38,296 darabot vittünk ki ,000 korona értékben. A kivitel főképp Ausztriába irányult. Mikor látjuk, hogy mily fontos közgazdasági tényező lókereskedelmünk, mindent el kell követnünk annak érdekében. Igy a vám- és kereskedelmi szerződések megújításánál a külföldi magas vámok leszállítását kell kieszközölni. Forster Géza: A tenyésztő a kivitelnél egy lóért alig kap többet, mint átlag 150 frtot, amiért nem érdemes lovat tenyészteni, abból semmi haszna a mezőgazdaságnak, ha olcsó lovakat tenyésztenek. Több izben fel volt vetve az eszme, hogybizományi istállók állíttassanak fel; ez csak a luxus-lovakra volna jó. Nagyobb földön tenyésztett lovak részesüljenek dijakban, mert különben rohamosan elfoglalnák a tért az amerikai ügetők és ez nem kívánatos. (Általános helyeslés.) Az előző kérdőpontokban nem Szilassy Zoltán szükségesnek tartja a kisgazdák tenyésztésének érdekében, hogy tenyésztési egyesületek alakíttassanak, melyiknek mód nyújtandó arra, hogy állami segélylyel megfelelő csikólegelöket létesíthessenek. Hogy a kisgazda lótenyésztésének eredménye a reáforditott nagy áldozatok daczára oly silány, súlyt fektet arra, hogy a kisebb értékű lovak értékesítését alkalmas helyeken felállított központok, lehetőleg szövetkezeti alapon eszközölnék, az elérendő nagyobb haszonból, a tenyésztőnek is juttatna. 8i kérdés. tárgyált megjegyzések és kívánságok. Gróf Széchényi Aladár a katonai csikótelepek szaporítását ajánlja, ez is egy mód volna a közvetítő ügynököket némileg kiszorítani, mert ezek 3 éves és fiatalabb csikókat nem szívesen vesznek, csak 4 éveseket. Éppen a kistenyésztők szempontjából kívánatos volna, hogy a csikótelepek már esetleg kétéveseket is átvennének, mert a kisgazdának nehezére esik felnevelni. Gr. D'Orsay Olivér ezredes ajánlja a Mezőhegyes környékén dívó népies tájfajta tenyésztést, általában a kerületi tenyésztést, vagy bárminek nevezzük, mert csak ily módon lehet a különféle akadályokat elhárítani. A tájfajta tenyésztésnek az az előnye, hogy szakértők határozzák meg, hogy melyik a gazda legjobb tenyészanyaga s azt el nem adja s igy tenyészete folyton javult s ennek következtében mindig jobb és jobb anyagot tud vásárra vinni. A tenyészkerületek beosztását polgári szakértők és méneskari tisztekből álló szaktanácskozmánynak kellene megállapítani, ' a kerületek vezetését pedig legczélszerübb volna méneskari tisztekre bizni. Forster Géza : mindenekelőtt megjegyzi, hogy amit lehet, azt az állam bizza a társadalomra és ne vonjon be mindent a maga körébe. Ámbár nagyon szereti a lótenyésztés körében a katonai pontosságot, nem látja be, miért ne lehetne itt a gazdatársadalmat is igénybe venni, az olcsóbb és egyúttal a mezőgazdaságra nézve hasznosabb is volna. A ménlovakat állandóan azon a vidéken lehetne állomáson hagyni a hova úgyis kiosztatnak. A felügyelet maradhatna a mostani, de nem volna szükség annyi nagy beruházást igénylő telepekre. A lótenyész bizottságok újjászervezését is ajánlja, mert most már keveset működnek. A lótenyész-bizottmányok mellé segítségül kellene adni a jelenlegi állattenyésztési felügyelőket, a kiknek úgyis be kell járni évenkint egy-kétszer a kerületüket. Katonai lovakon kivül a külföldre alkalmas lovakat kell nevelni. Ajánlja a nagyobb termetű lovak, azután a hegyi lovak tenyésztését; a hidegvérű lovak tenyésztése előtt sem zárkózik el, ott, ahol eddig is voltak. Sokszor volt alkalma eziránt felszólalni s ez alkalommal is melegen ajánlj a a szavatossági törvény végrehajtását a miniszter figyelmébe. Ajánlja az ügető sport támogatását esetleg nagyobb dijak kitűzésével s végül a selejtes anyag értékesítésének megkönnyítését. Bécsbe hetenként felvisznek 80 drbot, de ez nem elég; a ló vágóhidak felállítását szorgalmazza. Lossonczy Mihály min. tad.: A közvetítők nem oly károsak, mint állíttatik. Igen sokszor azoknak köszönhetik a kisgazdák, hogy silányabb anyagukat aránylag jó áron eladhatják. Ami a méncsikók felnevelését illeti, megjegyzi, ma már 53 nagyobb magánménessel van szerződés. Az eladásra kerülő kanczák megvizsgáltatnak és csak azon mének használtatnak ott tenyésztésre, melyek javaslatba hozatnak. Ily uton évről-évre tetemesebb számú mén fog a tenyésztők rendelkezésére állani. A hegyi lovakra vonatkozólag megjegyzi, hogy a hegyvidékre a lippizzai ló való. Hogy mindenütt jó ló legyen Magyarországban, azt bajos elérni, de hogy e czél megközeiittessék, abban mulasztás nem történik. Gr. Szapári Iván megpendíti a lovak biztosításának eszméjét. Gr. Széchenyi Aladár a csikótelepek intézményét jónak tartja. Az ügető sportra nézve megjegyzi, hogy nincs kifogása ellene, ha a földmivelési miniszter ur e sportot, pártolja, de csak egy feltétel alatt és ez az, hogy csak bel- annak főrészben az az oka, hogy a csikókat kellő legelők hiányában a csikó természetével ellentétes módon neveltetik föl. Ha az anyagot nemesitjük, módot kell arra is nyújtani, hogy az megfelelő módon fölnevelhető legyen. A tenyésztési egyletek nemcsak a lovak felnevelésével, hanem közös értékesítésével is megfelelő módon szervezkedve előnynyel foglalkozhatnának. A katonai sorozó-bizottság elé is ezek a tenyésztési egyesületek vezetnék a csikókat s ugy a kupeczek elkerülhetők volnának, akik csak a kisgazda fáradságának diját lefölözik. Báró Harkányi Jánosnak nincs észrevétele az ellen, ha valaki privát passzióból bárminő lovat tenyészt, de áldozatot hozni az állam részéről csakis a népies lótenyésztés érdekében indokolt. Azért az ügető lovak tenyésztésének támogatását nem ajánlja, mert az amerikai ügető után, jó katonaló nem származik. Hammersberg László Forster Géza felszólalására megjegyzi, hogy a lótenyész-bizottságok azért hanyatlottak, mert hatáskörük és befolyásuk a lótenyésztés mai vezetése mellett igen csekély. Az állattenyésztési felügyelők közreműködését nem tartja czélszerünek, mert ha azok igen jól értenek ig a szarvasmarhához, juhhoz, sertéshez stb., még nem következés, hogy a lóhoz is értsenek. Sokkal inkább ajánlja a méneskari tisztek közreműködését, különösen a három évenkénti klasszifikáczióhoz való kiküldetésüket. D'Orsay gróf indítványát a tájfajta tenyésztést illetőleg melegen ajánlja. Lossonczy Mihály megjegyzi, hogy nemcsak a lótenyészbizottsági elnöknek a kívánsága, hanem az egyes tenyésztők kívánsága is figyelembe lett véve az előzetes ménbeosztásnál s hatáskörül elvonásáról nem lehet szó. Kovács Sebestyén Endre pártolja az ügető lovak tenyésztését, nem látja be, miért maradjon el e téren Magyarország. Azt nem mondja és azt senki sem kívánja, hogy a köztenyésztésbe vétessék át. Kisérletképen lehetne ügetőversenyekre illetve ügető lovaknak versenypályán leendő kipróbálása végett tenyészversenyek kiírására pár évre bizonyos összeget áldozni. Hammersberg Jenő nem ajánlja az ügető lavak tenyésztésének segélyezését. Az amerikai trapper behozatala veszélyeztetné a vérnek tisztaságát, amelyre pedig áldozatokkal törekedtünk. Maradjon az a magán indusztriának fentartva. Nem helyesli Makfalvay Gézának azt a nézetét, hogy a hadsereg részére csak 4 5 éves lovak vásároltassanak, mert ez csak a nagytenyésztőknek volna érdeke. Az államnak a kistenyésztők érdekét is fel kell karolni, mert a katonai ezélokra való lóanyag óriási nagy hányadát épen a kistenyésztők állítják elő, ezeket kell buzdítani katonalovak tenyésztésére. Szükségesnek tartja, hogy egyéves, de lehetőleg kétéves csikók is vásároltassanak a hadsereg részére. Dr. Darányi Ignácz földmivelési miniszter : T. értekezlet! A kétnapi tárgyalás folyamán számos uj eszme, uj szempont merült fel. Őszintén megvallom, hogy az utóbbi időkben alig emlékszem oly tanácskozásra, mely elejétől végig oly érdekes lett volna, mint az a tanácskozás, melyet ezen alkalommal tartottunk. Az a jegyzőkönyv, mely ki fog nyomat - tatni és visszaadja a tanácskozás lefolyását,

11 8 SZAM. 11-ik JIVFOLYAM. KÖZTELEK, JANUAR HO 26! 175 egy nagyon becses anyagot fog képezni nekem arra, hogy annak magvát kiverjük, a czélból, hogy lótenyésztésünket magasabb és magasabb fokra emeljük. Az értekezleten kidomborodott az az általános meggyőződés, hogy a tenyésztés szempontjából, mint eddig, ugy ezentúl is a katonalóra kell a legnagyobb súlyt fektetni. Az az előzékenység, melyet a nagymélt. közös hadügyminiszter ur kiküldöttje báró Bothmer altábornagy ur tanúsított, az az érdeklődés, melylyel végig kisérte a tanácskozást és az a szakértelem, melylyel hozzászólt az értekezlet tárgyaihoz, az nekünk garancziát nyújt e tekintetben, hogy a nagymélt. közös hadügyminiszter ur álláspontja és a tenyésztők kívánságai és óhajai mindig közelebb és közelebb jönnek egymáshoz, amiért köszönetemet kifejezni kötelességemnek tartom. Ami pedig általában a lótenyésztési ügyünk fejlesztését és előmozdítását illeti, azt tartom, hogy mindent meg kell tenni, amit csak okszerűen tehet; ezen még a mai viszonyok közt is jövedelmező gazdasági ág érdekében; hogy különösen a lótenyésztő kisgazdáink sorsát emeljük és kedvezőbbé tegyük, de a midőn hangsúlyozom, hogy ez esetben is a gazdák jogos kívánságai teljesítést igényelnek, akkor az általam mindenkor vallott elvnek megfelelően azt is hozzá kell tennem, hogy a mit tenni óhajtunk, azt nemcsak a gazdákért, de lehetőleg a gazdák által és a gazdákkal együtt is tegyük. (Helyeslés.) Ezzel megköszönöm azon szíves részvétet, melyet az értekezlet igen tisztelt tagjai tanúsítottak és magamat és az ügyet, melyet képviselek, jövöre is szíves támogatásukba ajánlom. (Lelkes éljenzés.) Gróf Széchenyi Aladár ugy hiszem, hogy a jelenlevő összes tag urak érzelmeit tolmácsolom, midőn megköszönöm az értekezlet nevében a miniszter urnák, hogy oly kegyes volt az ország lótenyésztésének ügyében bennünket Előadván az én eszmémet, a végén azt írja, hogy az áldozat, melyet a hadügyminisztérium hozna, abból állana, hogy ezek a lovak 3 4 évig szolgálnának az ezredeknél. Ehelyett azt mondottam, hogy az áldozat a hadügyminisztérium részéről az volna, hogy ezen kiszemelt lovak csak 3 4 évig teljesítenének katonai szolgálatot és aztán a földmivelési miniszter által akár vétel, akár csere utján megszereztetvén, visszaadatnának a köztenyésztésnek. A felszólalás vége pedig az volt, hogy Amidőn a helyreigazító soroknak készséggel adunk helyet, a magunk mentségére azt megjegyezni kötelességünknek tartjuk, hogy a tudósítást a legilletékesebb hivatalos forrásból nyertük és a tudósítás és a gróf ur felfogása közötti különbség, valószínűleg a tudósítás gyors elkészítésére rendelkezésre állott idő csekélységéből magyarázható meg. A hivatalos jegyzőkönyv azonban mindezeket az eltéréseket tartalmazni nem fogja, mert abban a felszólalások a gyorsírói jegyzetek alapján szórólszóra benn fognak foglaltatni. Gazdasági egyesületek mozgalma. Rovatvezető : de Pottere Brunó. A temesmegyei gazdasági egyesület ujjásze;vezése. I. Régi viszonyok. Temesmegyében a mezőgazdasági képviselet uj alakulás előtt áll. A Temesvármegyei Gazdasági Egyesület újból megalakul olykép, hogy a pár év óta külön működő megyei mezőgazdasági bizottság teendői az uj egyesület igazgató választmányára ruháztatnak át olykép, hogy e két mindeddig különálló szervezet, most egységes vezetés alatt összhangzó működést fog kifejthetni. A régi Temesvármegyei Gazdasági Egyesület már több mint 25 esztenő óta áll fenn, tavaly tartotta meg negyedszázados jubeliumát. Hogy kiválóbb eredményeket nem érhetett el, nagyobb tevékenységet nem fejthetett ki, ez nagyrészt a megye visszás társadalmi viszonyainak folyománya, mely viszonyok közt eredményes működést kifejteni legjobb akarat mellett is igen nehéz volt. Az egylet fennállása utolsó éveiben, mikor a megye társadalmáról végleg bebizonyosodott, hogy miieden önálló tevékenységre, önmüködésre képtelen, a megyei hivatalos körökből megindult egy akczió, megalakult egy közeg, mely hivatva volt az egyletet idővel teljesen pótolni, annak működését teljesen átvállalni. Molnár Viktor főispán kezdeményezésére és összehívni és nézeteinket meghallgatni és köszönjük Nagyméltóságodnak különben is az ország ügyeiben való fáradozását. (Hosszas lelkes éljenzés.) elnöksége alatt megalakult a Temesvármegyei mezőgazdasági bizottság, melynek előadói székébe mint gazdasági tanácsost Nagy György Gróf Széchenyi Aladár ur a következő helyreigazítás közzétételére kérte fel a szerkesztőséget : királyi tanácsost ültették. E bizottság két évi fennállása óta nagy munkát végzett, elismerésre méltó eredményeket ért el. Oly megyében, hol a közelmúltban a szövetkezeti eszme teljesen Tisztelt szerkesztőség! idegen volt, ezen rövid két év alatt a megyei A,Köztelei' f. hó 19-én megjelent 6. mezőgazdasági bizottság vezetése alatt 50 nél számában leírván az országos lótenyésztési több hitelszövetkezet alakult, közel 10,000 értekezlet lefolyását, a 6 ik kérdésnél hozza az taggal, 20,000 korona jegyzett tőkével és kerek én beszédemet is, mely azonban kissé hézagos 1 millió koronányi üzleti forgalommal. E szövetkezetek és egyes részei nem igy lettek mondva. már oly erős gyökeret vertek, hogy a Kérem tehát azt következőképen rektifikálni. községek vagyonukat nagyobbrészt azoknál A gróf Dessewffy Aurél által fölvetett helyezik el, ugy hogy jelenleg Temesmegyében a eszmére azt adják az én szájamba, hogy nem községeknek már több százezer kor.-nyi betétjük tartom keresztülvihetőnek, pedig azt mondtam, van a községi hitelszövetkezeteknél. A szövetkezeti hogy az eszme nagyon is jó, csak abban a formában nem tartom keresztülvihetőnek, amint mozgalom ily nagyarányú fejlődése kész- tette a bizottságot arra, hogy e fejlődés jövőbeli a gróf fölvetette, mert ez által a lovasság biztosítása czéljából azon javaslattal fordult harczképessége szenvedne. a megye törvényhatóságához, hogy a megye az árvák vagyonának felét, azaz 1 milló koronát a jövőben a Központi Hitelszövetkezetnél helyezze el olykép, hogy a Központi Hitelszövetkezet hasonló magas összegre nyit majd hitelt Temes vármegye községi szövetkezeteinek. Temes vármegye mult hó 31-én tartott közgyűlése elhatározta, hogy az 1 millió korona árvapénzt az emiitett czélra fogja fordítani és ezzel uj forrását nyitotta, uj alapját biztosította a temesvármegyei szövetkezeti mozgalom jövőbeli felvirágozásának. Számos román községben is alakultak hitelszövetkezetek csupa ha a kistenyésztő érdekében a hadügyi kincstár nem hoz valami áldozatot, akkor az lasankint fölhagyván a tenyésztéssel a hadügy- román parasztokból, kiket ezzel sikerült az agitátorok káros politikai befolyása alól kivonni minisztérium 10 év múlván már nem kap és a hivatalos' megyei szakférfiak vezetése remondát. alatt eredményesebb gazdasági tevékenységre szorítani. Igy pl. a Zsébély községben alakult hitelszövetkezet annyira megnyerte az odavaló román parasztság bizalmát, hogy magának a községnek tulajdonát képező 20,000 koronányi tőkét a községi testület kivette a Zsebelviana román takarékpénztárból és a szövetkezetnél helyezte el 3% mellett, s még akkor sem tágított ez elhatározásától az agitátorokkal szemben, midőn azok azt ígérték, hogy 8% ot is fi?etnek a tőke után, ha azt intézetükhöz viszszahelyezik. Vagy érdekes példa Mramorák községe, egész lent a megye déli határszélén, mely Községben német, román és szerb parasztok alakítottak egy közös hitelszövetkezetet és ez uton törekszenek arra, hogy a gazdasági érdek közösségével ellensúlyozzák ős idővel teljesen elhallgattassák a nemzetségi ellentéteket. A temesmegyei mezőgazdasági bizottságnak e :irányu példaszerű, az egész megyei parasztságra nemzetiségre való tekintet nélkül kiterjedő tevékenysége annál figyelemreméltóbb, mert e nemzetiségi megyében valóban hézagpótló, amennyiben az ugyanazon érdek- vidéken szintén nagy sikerrel működő másik gazdasági testület, a.délvidéki Földmivelők Gazdasági Egyesülete" egész működését alapszabályiig csakis a lakosság egy részére, a németségre terjeszti ki s ezzel inkább szeparatisztikus jelleget öltvéo, sajnos a nemzetiségi ellentétek mérséklését, lehetőleg való kiegyeztetését programmjába fel nem vehette. Pedig hogy nemzetiségi vidékeinken a politikai ellentéteket kiegyenlítő s erre egyenest törekvő gazdasági politika nálunk a jövőben mennyire fontos, az ország nemzetiségi vidékeinek ez ujabb közgazdasági tevékenykedéssel való meghódítására épen a szövetkezeti mozgalom és eszme mennyire megfelelő és hivatott, azt itt bővebben megmagyaráznunk fölösleges s ezért társegyesületeinknek s azok vezetőinek csakis melegen ajánlhatjuk, hogy a temesmegyei mezőgazdasági bizottságnak kezdeményezését minél buzgóbban követendő példának tekintsék. A mezőgazdasági bizottság további működése abban állott, hogy több gazdakört, tejszövetkezetet és az országban első 2 községi gabonaraktárt létesítette. Tavaly két állatdijazást rendezett Dettán és Rékáson és 2 községben Sinyérszegen és Merczifalván mintagazdaságokat alakított. A dohánytermesztésnek a délvidéken való nagyobb felkarolása végett számos kisbirtokosnak 300-nál több holdra eszközölt ki dohánytermesztési engedélyt s a jövőben dohánytermesztési szövetkezetek alakítását vette tervbe. Nagy figyelmet fordít a gyümölcs-, különösen a szilvatermesztés nagyobb kiterjesztésére, mit ingyen csemetéknek és jutalmaknak kiosztásával remél elérhetni. Arra való tekintettel, hogy a megye területén, Szépfalun működ j füzfakosár-gyár vessző-szükségletét messze vidékről, sőt Galicziából is kénytelen hozatni, elősegíti a gazdákat füzesek létesítésében. Továbbá az uj találmánynak, a tengeriszálból készülő fonatok és kosarak gyártását is iparkodik e bizottság a földmivelő nép minél szélesebb rétegeiben otthonositani és pedig oly sikeresen, hogy a kultuszminiszter 20 néptanítót akar az idén e mesterségben kitanitatni, hogy ezúton ezen uj ipárág más vidéken is követőkre találhasson. A f. évre ismét több állatdijazás és tejelő-verseny van tervbe véve, de legfőbb súlyt a jövőben a bizottság a szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésére, különösen pedig termelő és értékesítő szövetkezetek alakítására fogja fektetni. Ezen rövid, alig 2 éves időszak alatt tehát a megyei mezőgazdasági bizottság oly szép eredményeket ért el, melyek határozottan túllépve a kezdetlegesség határait, biztos alapot nyújtanak az újonnan megalakuló vármegyei gazdasági egyesület sikeres működésének, mely egyesület lesz hivatva a megkezdett irányban továbbhaladva a megye közgazdasági viszonyain a szükséges gyökeres javításokat végleg megvalósítani. A Komáromvármegyei gazdasági egyesület f. hó 23-án tartotta Sárközy Aurél, cs. és kir. kamarás, főapán elnöklete alatt évi tisztújító

12 KÖZTELEK, JANUÁR HÓ szam. 11-IK ÉVFOLYAM. közgyűlését, melyen a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségét" de PottereBrúnó, OMGE" segédtitkárja képviselte. A közgyűlés a választmány és az elr ökség tagjait kevés kivétellel újból megvála ztotta. Tárgyalás alá vették ezután az OMGE. átiratát a Gazdák Bizositó Szövetkezete" ügyében. A közgyűlés elhatározta, hogy a szövetkezetbe alapitó tagul belép s lépéseket tesz aziránt, hogy az Első Magvar Általános Biztosító Részvénytársasággal fennálló szerződés felbontassák azon indokból, mert az emiitett társaság a szerződés megkötése óta kartelbe lépett s ezt az egyesület a maga részéről a szerződés határozott megsértésének tekinti. Az egyesület fel fogja szólítani az Első Magyar Általános Biztosító Társaságot, hogy vagy a kartelből lépjen ki, vagy az egyesülettel kötött szerződését tekintse felbontottnak. Ez utóbbi esetben az egyesület elvállalja a Gazdák Biztosító Szövetkezetének a képviseletét. A közgyűlés ezután elhatározta, hogy az év őszén Pozsonyban tartpndó II. országos mezőgazdasági kiállításnak rendezésében részt vesz, s a Szövetség ez ujabb vállalkozását tőle telhető hathatós támogatásban részesíti. A rendező-bizottságot ugy alakították me?, hogy a megye mídden járása 1 1 földbirtokossal van képviselve. A kérdés anyagi oldalát illetőleg a közgyűlés elhatározta, hogy a kiállítás költségeihez 1000 koronával járul hozzá s hasonló összeg megszavazására Komárommegye törvényhatóságát átiratilag kéri fel. Az esetleges hiány fedezésére a földmivelésügyi miniszter segélyét kérik ki, amely segély megnyerését annyival is inkább remélik, mert a földmivelésügyi miniszter már több izben jelét adta az egyesület iránt érzett me leg érdeklődésének és áldozatkészségének. Megállapodott továbbá a közgyűlés abban, hogy a kiállításon résztvenni szándékozó közép- és nagybirtokosok a felmerülő költségeket maguk legyenek kötelesek viselni és a' gazdasági egyesület csak az egyes népies csoportos kiállításban részt venni akaró kisgazdákat támogatná anyagilag. A résztvétel módozataira nézve elhatározták, hogy az egyesület különösen a lókíállitáson, a méhészeti és halászati, szőlőszeti, gyümölcsészeti és a bányászati csoportokban és a háziipari kiállításon vesz részt. A részletek kidolgozásával, a tervezet és költségvetés összeállításával a rendezőbizottságot bízzák meg. VEGYESEK, Mai számunk tartalma: Oldal Az OMGE. közleményei Reformeszmék: , 168 Országos lótenyésztési értekezlet. 174 Gazdasági egyesületek mozgalma. 174 Növénytermesztés. Ujabb tapasztalatok a czukorrépa termesztéséről Szőlészet, Kertészet. Sima zöldojtványok előgyökereztetése 171 Gazlasági építészet Lakóház vándormunkások részére Jobb és Gazdasági növénytan. Adatok a taraczkbuza életéhez Levélszekrény, Vegyesek. 176 Kereikedelem, tőzsde 177 Szerkesztői Szenetek. i. _ 178 A muzeum látogatása ingyenes. A legközelebbi villamos-kocsi megállóhely a Kerepesi-uton : a városból jövet VII. ker., Alsó-erdősor ulcza sarkán, a városba menet VIII. ker., a Kenyérmezöutcza sarkán van. Halálozás. Harkányi Károly báró zalaszent-gróti földbirtokos, főrendiházi tag e hó 24-én, életének 69 ik évében meghalt. Régen betegeskedett; szívbaja kivált feléségénekszül. Vörös Emíliának halála óta állandóan gyötörte. A megboldogultban az OMGE. alapitó tagját vesztette el. Báró Harkányi Károly született Szegeden julius 6-án. Középiskolai tanulmányait Pesten és a budai kegyesrendiek konviktusában végezte, majd a pesti egyetemen bölcsészetet hallgatott. Az iki szabagságharcz alatt nemzetőr volt. Miután Hohenheimban gazdatiszti tanulmányokat folytatott. A hatvanas évek elején atyjával együtt megszerezte a szerencsi uradalmat s ennek rendezésével foglalkozott, miközben mezőgazdasági tapasztalatairól a napilapoknakadottszámot Zemplén vármegye tiszteletbeli aljegyzőjének, a megyaszói kerület országgyűlési képviselőjének választotta meg ig a nagybereznai kerület, ig Újvidék városát képviselte szabadelvű programmal. Nehánv év óta szentgroti birtokán gazdálkodott. A király 1895-ben bárói rangra emelte és a főrendiház örökös tágságát adományozta neki. A pozsonyi II. orsz. mezőgazdasági kiállítás rendező-bizottságába, mint Pozsonyból jelentik : Pozsony városa a legutóbbi törvényható- földmivelési miniszter több 100 ezer példányban népies nyelven megirt ismertetést osztat ki a nép között, hogy ezáltal minél szélesebb körben felköltse az érdeklődést a munkáspénztár iránt. Gazdabál az Országos Gazdatiszti Nyugdijegyesület" javára. Hatvan és vidékének gazdái folyó hó 12-én tartották meg a A magyar kir. földtani intézet mnzenma a közönségnek díjtalanul nyitva áll minden vasárnap és gazddbáljukat Hatvanban, mely a várakozásnak megfelelően, nemcsak hogy erkölcsileg is csütörtökön, délelőtt 10 l-ig. Más napokon, hétfő ős péntek kivételével, délelőtt 10 l-ig, egy korona személyenkénti belépő dij teljesen sikerült, hanem anyagilag is igen lefizetése után tekinthető meg. szép eredménynyel zárult, amennyiben az Országos Gazdatiszti Nyugd jegyesületnek 515 A m. fcir. mezőgazdasági muzema gyűjteménye korona és 85 fillérnyi tiszta hasznot hozott. a VII. ker., Kerepesi-ut 72. se ám alatti házban megtekinthetők a hétfői ás az ünnepeket követő napon küldöttsége f. hó 16 án személyesen adta át Ezen összeget a bálrendező bizottság hattagú kivételével: az Országos Gazdatiszti Egyesület választmányának s az összeget, mint a hatvani gazda- naponkint d. e. 9 órától d. n. 1 óráig. Hétfői és az ünnepeket követő napokon a muzeum bál" alapítványát kérte a nyugdíjintézet vagyonához csatolni. A küldöttség részt vett az egyesület aznap tartott választmányi gyűlésén is, mely alkalommal Chriastélyi Béla bálbizottsági titkár, mint a küldöttség szónoka, szép beszéd kíséretében adta át az alapítványt rendeltetésének; egyúttal kifejtvén, mennyire czélszerü volna a vidéken is gazdatiszti körök létesítése s ilyent elsőül Hatvant ajánlotta az ottani gazdatisztek nevében, mit a gyűlés örömmel el is fogadott s elvileg kimondta, hogy a vidéki gazdatiszti körök leendő létesítése eszméjének megvalósításában a hatvani gazdatiszteket támogatni fogja. Maga a gazdabál fényesen sikerült s résztvett azon a vidék gazdatisztjeivel egyben a vidék birtokos és bérlő osztálya is, élén hatvani Ha'vany-Deutsch József és Forrai Miklós diszelnökökkel. Felülfizetősekkel járultak az anyagi siker fokozásához a következők : Hatvani Hatvany-Deutsch József (Hat an) 200 kör., Forrai Miklós (Lőrinczi) 42 kor. tornyai Schossberger Rezső (Selyp) és Sax Antal (tíécs) kor. Keglevich Gyula gróf (Sashalom) Koppély Géza (Hatvan) és Molnár József (Horth) kor. Deutsch Gyula (Bpest), L'bits Adolf (Alcsuth), Sipos Sándor (Hatvan), Tötössy Sándor (Kompolt) és Blumenthal Béla (Hatvan) koronát, Mautner Gyula (Budapest) 13 kor. Baik Pál (Budapest), Max Reiss (Bécs), Schwarz Lipót (Gsány), Strausz Miksa (Söj), Morvay Rezső (Hatvan), Leipziger Vilmos (Bpest), Szűcs Zsigmond (Bpest), Karsay Vilmos (Telek), : Faragó Samu (L^sva), Nick Ede (Gödöllő), Blumenthal Manó (Gödöllő), Lakner Aladár dr. (Hatvan), özv. Radvánszky Antalné báróné koronát. Börcsök Antal (Pokol-tanya) 8 kor. Weisz Lajos (Solt), Witz Zoltán dr. (Bpest), Szomjas Ede (Bpest), Mendl és fia (Bpest), Névtelen, Blumenthal Dániel (Hatvan), Adler József (Varsány), Hoffnann M. L (Hatvan) 5 5 koronát. Weisz Gábor (Hatvan), Hauer Lajos (Hatvan) és Tráber Károly (Hatvan) 4 4 kor. Klein Lajos (Hatvan), Schmidt Gyula (Lőrinczi), Hackenberg Gusztáv (Telek), Ungerleider Lajos sági bizottsági ülésén Brolly Tivadar polgármestert, Fantzler Gottliebet, Fülep Jónást, Seifert Józsefet, Sendlein Jánost és Weinert Győzőt küldte ki. A gazdasági munkáspéii'tár. Darányi földmivelési miniszter felkérte a nepies előadásokat rendező gazdasági egyletek elnökeit, hogy a téli előadások programmjába vegyék fel a most életbelépett munkáspénztárról való ismertetést. A felhívásra mint a Budapesti Levelező értesül 8000 ily előadás felvételét jelentették be az egyletek. A munkáspénztárba (Gyöngyös), Farkas Dezső (Hatvan), dr. Grün József (Hatvan), Zolenszky N. (Hatvan), Szabó alapitó tagul legújabban az OMGE. lépett be s Kálmán, Biró Lajos kerületi orszgy. képviselő egyúttal elhatározta, hogy tagjait felhívja a Zaleski Imre (Hatvan) Murckó Endre (Hatvanj példa követésére, az intézmény. érdekében a megbízhatóbb magvakat még kivánni sem lehet, mint a minők 5f 27 év óta -S m m JL l i ^ ^ ^ 'U J csász. és kir. udvari szállító I W» U JOLIKA V A magkereskedésében kaphatók.

13 7. szám. 11-ik évfolyam. köztelek, januarhö és Bleier Bernát (Fügéi) 2 2 koronát. A felülfizetések összege 711 koronát. Mely nemes adományaikért fogadják ezúton is a readezőség hálás köszönetét. Útmutatás a must és a bor okszerű kezelésére ezimü kézikönyvet 50 fillér beküldése ellenében portómentesen szállítja az OMGE. Utánvételezések minthogy többe kerülnek és megnehezítik a kezelést, nem fogadtatnak el. NYILTTÉR*) Sznperfoazfátot, kénsavas-kálit, kénsavas-ammont, Eo vasa vas-kálit, (dohánytrágy ázásra) Chilisalétromot, Kainítot, o-os kálitrágyasót és egyéb mütrágyaféléket elismert kitfinő minőségben legolcsóbban szállít HUNGÁRIA" műtrágya, kénsav és vegyi ipar részvénytársaság B U D A P E S T, V. ken., FBrdö-utcza 8. szám. Administratori állásút változtatni óhajtja egy elsőrendű erö, kitűnő referencziákkal biró végzett óvári, 38 éves, minden gazd. és erd. szakmát értő, evang. ref. vallású, egészséges és nagy munkabíró egyén, ki már 12 év óta nagy uradalmakat vezet. Megkeresések kéretnek E. M e lap kiadóhivatalához szervezese Dr. Darányi Ignácz főldmivelésügyi m. kir. miniszter megbízásából: Ausztria, Németország és Dániában tett tanulmányútja alapján IRTA Jeszenszky Pál az O. M. O. E. titkára. ÁP a: 2 k o r o n a. Megrendelhető ; O. M. G. E. titkári hivatalában. ") kt e rovat alatt közöltekért a srírkesitőlőg fa'.előméget nem vállal évi forgalom: 26,480 bál A Feihivjuk a t. cz. gazdaközsnség figyelmét melyek az év folyamán több sorozatban, julius és szeptember hónapokban tartatnak meg. Az aukcziókra felküldött és Gyapjuárverést vállalat Budapest, Dunaparti teherpályaudvar" czimzett gyapjuküldemények a M. A. V. összes vonalam tetemes díjkedvezményben, valamint Ingyen raktározásban részesülnek. Gyapjuárverési vállalat HELLERM. s TÁRSA, BUDAPEST, V., EnsM-fér 13. fi KERESKEDELEM, TŐZSDE. Badapesti gabonatőzsde. {Quttmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Napi jelentés a gabonafizletrői január 25. Az ismét hidegebre fordult idő természetes következményeként szilárdabb hangulat uralkodik tőzsdénken, mely hangulatot bécsi czégek forszírozott vételeik által, takkarmányczikkekben állandósítani igyekszeknek. Mivel pedig csak ritkán történik, hogy takarmányuk felfelé gravitálnak, kenyérmagvak meg visszamaradjanak, természetszerűleg a búzaárak is emelkedőben vannak. Mi részünkről nem sokat biiunk ezen ujabb áralakulásokban, mert Bécsben tegnap teljesen pangott a készbuza üzlet, a külföldi piaczok végeredményben változatlan irányt jeléntenek és a Cincinati Pr ce Current" legutolsó száma szerint a vetések az Egyesült-Államok területein kitűnően telelnek. Készbuza nálunb jobb kínálat és ugyanolyan vé- Finomabb minőségű áru inkább kerestetik. Rozsban kevés a forgalom az árak tartottak. Közönségesmerkantil áruár 14'40 koronáig, urasági rozésrt pedig koronáigfizetnekazonnali szállításra készpénz árakat értve Takarmányárpában gyenge a kínálat, a hangulat és az árak tartottak. Helyben jobb áruért kor. fizetnek. Zabban a határidőüzlet szilárdsága következtében 12-6o koronás árakat lehet elérni, a kinálat azonban nem valami nagy; a forgalom inkább gyengének mondható. Tengeri szintén szilárdabb irányt követ, az árak ma fillérei magasabbak mint tegnap. Januára 10 kor. érhetü el budapesti paritásra, Kőbányán pedig koronáig fizetnek. Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári képviselő tudósítása.) Aszeszüzletben e héten az üzletmenet változatlan élénk volt és a szeszárak azonnali szállításra és kötésre a multheti zárlatjegyzés szerint záródnak. Elkelt finomított szesz nagyban adózva kor., adózatlanul koronáig helybeli szeszgyáraktól. Élesztőszesz adózva kor., adózatlanul kor. kelt azonnali szállításra felső-magyarországi vevők által vásárolva. Az adózott nyersszesz és denaturált szesz ára változatlanul jegyeztetik. Vidéki szeszgyárak részéről kontingens finomított szesz e héten élénkebben volt ajánlva és jó vételkedv mellett több tétel azonnali szállításra 117. koronáig, adózatlanul koronáig kelt el helybel. vasútállomáshoz szállítva. Mezőgazdasági szeszgyárak kontingens nyersszeszt gyéren ajánlottak és így csak néhány kisebb tétel kelt el változatlbn áron azonnali és február-márcziusi szállításra fix árban. Bécn jegyzés korona kontingens nyersszeszért. Prágai iegyzés 112 korona adózott é«39--. korona adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés korona kiviteli szeszért, 90 /o hektoliterje. Kivitelre néhány száz hektoliterfinomítottszeszt vásároltak. Vidéki szeszgyárak változatlanul jegyeznek. Budapesti szesz 116- zárlatárak e héten: Nagyban K., élesztőszesz 116- : Finomított K nyersszesz adózva korona, nyersszesz adózatlan (exkontingens) korona, denaturált szesz korona. Kontingens nyersszesz Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bérmentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz fizetés mellett értendők. Vetőmagvak. (Mauthnw Ödön tudósítása.) Vörös lóhere. Érdekelt részről már hónapok óta oda irányul a törekvés, hogy lanyha hangulat idéztessék elé, e kísérlet csak annyiban sikerült, hogy e lefolyt héten lanyhaság volt ugyan észlelhető, mely azonban a tényleg uralgó köriitményeknek nem felelt meg és az ilyen helyzet fenforgása mely a piacz általános alakulásából nyer megerősítést és melyet itt bővebben meg is magyarázunk teljesen ki van zárva. Amerika szűk termése és magas árai miatt ez évben nem vehető számba és azon tömegeket tekintve, melyek más években kerülnek az európai piaczra, az sem jöhet tekintetbe, a május juniusi kötések alapján szállítva lett. Anglia, Franczia- és Németország többé vagy kevésbé a behozatalra vannak utalva. Az oly bőnek híresztelt cseh- és morvaországi termés nem multa felül a közepes termést, azon óriási tömegek, melyeket állítólag Oroszországból várni lehetett, még mindig késnek és ennek folytán a behozatalra szoruló országok szintén magyar árura lesznek utalva. Most azonban még egy lényeges kürülménynyel kell számolnunk: a belföld fogyasztásával. Ha ez olyan szükséglettel lép fel, mint a legutóbbi 2 évben, akkor a nálunk még meglevő készletek bizonyára nem lesznek elegendők. Ha már most számolunk e tényezőkkel, akkor kiviláglik, hogy a fennebb emiitett pillanatnyi lanyha hangulat mesterségesen idéztetett elő és valószínű, hogy nemsokára ismét szilárd hangulat fog lábrakapni. Luczerna. Ennek magvából alig ajánlottak valamit, a belfogyasztás különös élénken érdeklődik a magyar eredetű áru iránt Bükköny jó keresletre talál, ára emelkedik. Muharmagnak szintén jó kereslete van. Jegyzéseink 50 klgrmmonként Budapesten : Vörös lóhere elsőrendű öregszemü korona Vörös lóhere középminőségü Vörös lóhere gyengébb minőségű Luczerna magyar elsőrendű >-48 korona Luczerna magyar középminőségü 42 45, Muharmag 8 8*50 Baltaczim ,, Bükköny , A Mauthner Ödön czég e lap gazdaelőfizetőit kívánatra akár levélben, akár sürgönyileg teljesen költségmentesen értesiti az összes magfélék napi árairól. Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudr i- iás& a.köztelek" részére. Budapest, 19C1. jan. 24 én. Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tis;"» súlynak értve, zsákostul, a budapesti vasúti vagy ha ó- állomáshoz szállítva: Búzaliszt 7 7Vs ArK.: C buztk>rja 8-as takarmányliszt finom goromba korona C9. : Rozs! liszt: Szám: 0 0/1 I. I/b II. H/b K C A központi vásárcsarnok órujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szőrei* kezet üzleti jelentése jan. 23. Az üzleti viszonyok rosszabbodást mutatnak. A közeli házbérnegyedes idő a vásárcsarnok forgalmánál napról-napra mindinkább érezhetővé válik. Kedvezőtlen befolyással volt még az üzlet menetére a hirtelen beállott lanyha időjárás.

14 A husfélekben a kereslet nagyon gyenge. Báránvok iránt sem mutatkozik érdeklődés. Eladtunk vidéki marhahús elejét 60-76, hátulját76-90filléren kilóját- Vidéki borjú filléren fogyott kilónként. Középminőségü bárányok koronával keltek el páronként. Sertések szalonnástól 74 80, malaczok minőség szerint fillérres ár mellett is lassan fogytak A vadüzletet illetőleg kiemeljük, hogy a hozatatalok gyengébbek lettek, néhány kisebb tételű szarvas - miniszteri eladási engedély mellett - 60 filléren helyeztetett el. Nyulak a hét elején fillér mellett voltak elhelyezhetők. A vágott-baromfipiaczon az irányzat nagvon változó, az árak hol 8-10 fillérrel emelkednek, hol ennyivel leszállnak. Vágott ludért elértünk nagyban , pulykáért fillértkilónként. A tojásüzlet lanyha, mig prima áruért korona volt a hét elején elérhető, ma már koronás árak vannak érvényben. A vajüzlet megtartotta eddigi lanyhaságát, a kereslet még mindig gyenge. Prima teavajért kivételes esetben 160 fillér volt elérhető, egyébként filléres ár mellett is nagyon nehéz az elhelyezés. Főzővaj teljesen el van hanyagolva névleges ieevzése fillér kilónként. Túróban javulás állott be, amennyiben most már az értékesítés, bár még mindig alacsony ár mellett lehetővé válhat. Túróért hllértfizettekkilónként nagyobb vételeknél. Hideghnsvásár a Garay-téri élelmi piaczon január 25-én. (A székesfővárosi vásárigazgatósás lelentése a.köztelek' részére.* Felhozott Budapestről 64 árus 160 db sertést, 0 árus 10 db süldőt, 3500 kg. fnss hust, 11C0 kg. füstölt hust, 800 kg. szalonnát, t v> kg " z8irt > ~ kg. kolbászt, - kg hurkát, - kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonyakg. topörtőt dísznóbajt t ' ~ kg " >> sonkát, - Vidékről és pedig a szökött helyekről 40 árus 504 drb sertést és 73 drb süldőt. Forgalom élénk; Arak a következők: Friss sertéshús 1 kg fillér, lq korona, süldőhnja k * "2- J 20 fillér, lq korona, füstölt sertéshús 1 kg, fillér, 1 q koroná, szalonna zsírnak 1 kg fillér, 1 q korona lustolt szalonna 1 kg fillér, 1 g korona, háj 1 kg fillér, lq korona, disznózsír 1 kg fillér, 1 q korona, kocsonyahús 1 kg fillér, 1 q korona, fűstölt sonka 1 kg fillér, 1 q _ korona, kolbász 1 kg. Disznósajt 1 kg. hurka -, 1 drb, töpörtő 1 kg fii lér. Hldeghnsváaár az Orczy-uti élelmi piaczon 1901 január hó 25-én. (A székesfővárosi vásárigazgatósájelentése a.köztelek- részére). Felhozott Budapestről 74 árus 273 db sertést, 2 árus 7 db süldőt, 3400 ka. kthsát füstöu hu6t ' 2600 kg ' Bzalonnát ' 1000 Vidékről és pedig: Nagy-Székelyről 2 árus 27 drb sertést, Czeczéről 1 árus 14 drb sertést, Soltról 4 árus 32 dib sertést, Dunavecséről 5 árus 27 drb sertést, Dunapatajról 2 árus 17 drb sertést, összesen 14 árus 117 drb sertést, helybeli árus 273 darab sertést, mindössze 390 darab sertést Forgalom élénk. Arak a következők: Friss sertéshús 1 kg fillér, 1 q K süldőhus 1 kg fillér, 1 q 1 K., füstölt sertéshús 1 kg fii, 1 q 'korona szalonna zsírnak 1 kg üli., lq füstölt szalonna 1 kg , 1 q K fíuér' ÍV^o" ioo-112, 1 q fillér. disznózss 1 Ín Ín 4, v q fi"ér, kocsonyahús kf',, fi llér» füstölt sonka 1 kg fillér. 1 q korona, kolbász 1 kg. - fillér, disznósajt 1 kg. fillér.' Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, Mesterutcza janáur 25-én. A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a,köztelek" részére.) Felhozatott a szokott községekből 145 szekér réti széna, 15 szekér muhar, 30 szekér zsupszalma 29 szekér alomszalma, szekér takarmányszalma, Bzekér tengeriszár, 35 szekér egyéb takarmány (zabosbükköny, sarjú stb.) 700 zsák szecska. A forgalom közepes. Arak fillérekben, q-ként, a következők : réti széna 4S0 500, muhar , zsupszalma , alomszalma , egyéb takarmány, lóhere, takarmányszalma, 100 kéve tengeriszár, luczerna, sarjú , szalmaszecska , széna, uj,, zabosbükköny OsszeB kocsiszám 261, suly 352,500 kg. Állatvásárok. Budapesti smrémarhavásár jan. hó 24-én. A székesfővárosi közvágóhíd ét marhavásár igazgatóságának jelentése. KÖZTELEK, 1901 JANUÁR HO : Felhajtatott: belföldi 255 db, eladatott - db, Kőbányai sertésvásár évi jan. hó 25 -én" galicziai drb, eladatott drb, tiroli drb, el- I í e X ^ T M ^ Az üzlet csendes adatott drb, növendék élő borjú 19 db, eladatott Z 77 m? 5 4 f ány 29 db - eladatott - drb ; ölött belföldi 96 drt eladatott - drb, galicziai 1 drb, eladatott - drb, tiroli - drb, eladatott - drb, bécsi ölött - drb, ii adatott drb, növendék borjuk drb, eladatott - drb, ölött bárány 525 drb, eladatott drb, élő fecske drb, eladatott drb. Borjuvásár. hangulata lanyha volt. Arak a következők: Blő borjuk: belföldi Soronáig, kivételesen koronáig dbonkint, 66-86' - koronáig, kivételesen 88 koronáig súlyra, galicziai -, kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, far. koronáig súlyra, tiroli koronáig kiv. koronáig drbonkint, koronáig by. koronáig súlyra, növendék borjú, koronáig, kiv. koronáig drbkint, k't^-- bv " koronáig súlyra. Ölött borjú: belföldi koronáig, kiv. - koronáig súlyra, galicziai koronáig, kiv. koronáig súlyra, tooh - koronáig, kiv. koronáig arbonkint, bécsi koronáig, kiv. koronáig súlyra, növendék koronáig, kiv. koronáig drbonkint, élö bárány koronáig Oáronkmt, ölött bárány & 15'- koronáig párja 8. SZAM. 11-IK ÉVFOLYAM fátőszállásokban maradt 1/ db. Felhajtás: Szerbiából 1867 db, Romániából drb, összesen 4349 drb. MUiajtás: 1473 drb, maradt állomány 2876 drb éa pedig drb szerb és 2876 db román. Az egészségügyi szemlénél jan. 1-től miig 11 drb a fogyasztás alól ki- Budapesti gazdasági és tenyészmariiavásár vi január hó 24-én. (A budapesti közvágóhíd vonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. és narhavasangazgatóság jelentése a.köztelek* részére. Felhajtatott: 142 db, úgymint: jármos ökör elsőmin, <H>, közép db, alárendelt db. Fejőstehén : fehér 11 db, tarka 90 db, tenyészbika 0 drb, tarka tinó, fehér db, jármosbivaly db, bonyhádi 41 db, hizlalni való ökör db,üsző fehér db. A fejőstehén vásár irányzata lanyha volt. Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos ökör, középmin. jármos ökör pár., alárendelt minőségű jármos ökör, Jármos ~r ~ é -.» mm-. K-.ig páronkint. jobb mmőségü jármos ökör mm.-kint é, s., tarka bekötni való ökör K.-ig. Fejőstehenekért és pedig: Fehérszőrű magyar tehén, tarka kevert származású tehén koronáig darabonkmt, bonyhádi tehén , kiv. koronáig Budapesti vágómarhavásár évi jan. Febr. 5. Veszprémi atkviha- dr. Csekő én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a Köztelek' részére.) Felhajtatott: 2370 db kir. tvszék tóság Imre lagy vágómarha, nevezetesen: 1114db magyar és tarka 3kör, 559 db magyar és tarka tehén, 491 db szerbiai 5kör, 31 db szerbiai tehén, db boszniai ökör, "" q ü.niai tehén, 120 db bika és 55 db bivaly. Minőség szerint: 17 darab elsőrendű hizott 90 db középminőségü és 16 db alárendelt min. bika 82 db elsőrendű hizott ökör, 1475 db középminőségü ökör és 72 db alárendelt min. ökör; 69 db olsőrendü hizott tehén, 447 db középminőségü tehén, 102 db alárendelt minőségű tehén. A vágómarha felhajtás a multhetihez képest változatlan maradt s miután a vételked 7 gyenge volt, az irányzat lanyha. Az árak általában változatlanok, v, Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb minőségű 58-64, kivételesen 68 - hizott magyar ökör középminőségü 52-56, alárendelt minőségű magyar ökör 46-50', jobb minőségű magyar és tarka tehén 42-60, kivételesen tarka tehén., magyar tehén középmin ( ) alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 42- ' 60, szerbiai ökör jobb minőségű 50 58, kiv., szerbiai ökör középminőségü 40 48, szerbiai ökör alárendelt minőségű, szerbiai bika , kivételesen., szerbiai bivaly 33 44, magyar legelőmarha I. rendű, kivi,' II. rendű koronáig métermázsánkint élősulybar! Budapesti lóvásár. Budapest, jan. 24-én. {A budapesti vasangazgatóság jelentése a,köztelek" részére). A vásár alacsony felhajtás mellett gyenge forgalmú volt. Felhajtatott összesen 498 db. Eladatott 284 db.iobb minőségű lovakból hátas 12 drb, eladatott 4 db K.-ért, könnyebb kocsiió (jukker stb.) 20 db' eladatott 6 db, K.-ért, nehezebb kocsiió (hintós) 40 db, eladatott 15 db K.-ért igás kocsiió (nehéz nyugoti faj) 30 db, eladatott. 8 db ' K.-ért, ponny - db, eladatott 0 db K.-értközép minőségű lovakból : nehezebb félék (fuvaros ló stb.). 80 db eladatott 15 db K.-ért könnyebb félék (parasztló stb.) 250 db, elsdatott 220 db K.-ért; alárendelt minőségű lovakból 66 db, eladatott 16 db K.-ért. Bécsi vágóra vásároltatott 80 db, az állatkert részére vásároltatott 2 darab tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott db, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott db, takonvkór miatt a gyepmesterhez küldetett db. volt. Heti átlag-árak : Magyar válogatott kgros nehéz fii., kgrammos nehéz fii,, öreg 300 kg. tuli fii., vidéki sertés könnyű f. Szerb f. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás és 4% engedmény szokásos. Eleség árak: Tengeri uj korona, árpa uj kor. Kőbányán átvéve. Helyi áll mány : január 18 án maradt darab. Felhajtás: Belföldről 1331 darab, Szerbiából 1867 darab. Romániából drb, egyéb államokból darab. Összesen 3198 db. F ő ö s s z e g db. Állomány és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti fogyasztásra (I X. kerület) 936 drb, belföldre Budapest környékére 669 drb, Bécsbe 533 drb, osztrák tartományokba 977 drb, Ausztriába db. Német birodalomba darab egyéb országokba darab, összesen 3132 db. A szappangyárakban feldolgoztatott: 2, szállásokban elhullott 0 darab, vaggonokból kirakott hulla 4 darab, borsókásnak találtatott 11 darab, összesen 15 db. Maradt állomáhy drb. A részvény-szállásokban 8379 drb van elhelyezve. Az egészségi és trao Ingatlanok árverései (40000 korona becsértékéé felül.) (Kivonat a hivatalos lapból.) Jan. 29. Budapesti atkviha- Deutsch kir. tvszék tóság József Jan. 30. Bpest I III. atkviha-schumy jbiróság tóság István Jan. 30. Bpestil III.ker. atkviha- Dubez kir. jbiróság tóság Károly Jan. 31. Budapesti atkviha- Dolinay kir. tvszék tóság Gyula Febr. 4. Budapesti atkviha- Rády kir. tvszék tóság Mihályné Febr. 7. Tiszafüredi atkviha- id. Nyáry 5424Í kir. jbiróság tóság József fiai ezég Márcz. 9. Borosjenöi a tkvi ha- Wallisch kir. jbiróság tóság Antal és Wallisch Ágoston Szerkesztői üzenetek. Mc»gga«dAfc ügyeimébe 1 " Elismert kltönö hazai gyártmány! 1600 gözcséplökészlet özemben! ELSŐ MAGYAR gazdasági gépgyár [ RÉSZ VÉN YTÁRSUL AT BUDAPESTEN, KÜLSŐ VÁCZI-UT 7. SZÁM. V/t, 3«/«, 4, 4>/«, 6, 8, 10, 12 lóerejttek. Magánjárók \ (uti mozdonyok,) KárjOkmlnden «z«kb»vágók*rdé««elbizalommal hozzánk fordulni, kétzséggal adunk klrrurlto ««felvllágotltö válatzt.

15 8. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM- KÖZTELEK JANUÁR Hó angol kaphatói: HCK OSWAID'lfi BUDAPEST, fiil, Ktllső-Xarapeti-ui 1. u. Kalmár Vilmos Budapest, L kerül!, Teréz-körut 3. szám. s csehországi Thomas-müvek magyarországi Tezérképviselője ajánl: % Kartellln" dohánytrágyát, " A műtrágyák béltartalmáért szavatolok. l a l i i l i i Legújabb szerkezetű kitűnő trágyaszóró gépek a legolcsóbb áron, & 11 " P «t» i ém lelkiismeretes UixslgiUi. É lelmi szerek értékesítését eszközük az előirt /o mellett. Felvilágosítást és csomagolási utasítást ingyen nynjt tagok és nem tagoknak. HT Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete HATÓSÁGI KÖZVETÍTŐ BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOKÁBAN. G) Sürgönyczim: Aurora Budapest. (j^ Hnsnemttket, füstölt húst, vadakat, szárnyasokat élő és leölt állapótban, tojást, Tajat, halat burgonyát, káposztát, zöldségféléket, gyümölcsöt stb. Elsőrendű vető árpát ajánl, mig a készlet tart, Hanna Malzfabrik in Kremsier (Morvaország). 201 Ajánlják nagy raktárukat minden patkolási czikklből és ezen szakmáiba vágó különlegessé- gekml. Továbbá ajánlják szaba- 1 dalmazott, kiváló szakférfiak által I ^legjobban ajánlott patkóikat 1 igásiotak és paripák, úgyszintén ö k r ö k v a s a l á s á r a. Különösen kiemeljük czégünknek legújabban szabadalmazott rudvasalásait és kengyeleit. II. SÖHME cs. és kir. udvari patkolási eszköz-szállitók WIEN, L, R E N N G A S S E 6. SZÁM. W e i s e r J. C. gazdasági gépgyár és malomépitészete NAGY-KANIZSAN. AJÁNLJA: jóit, szecskavágóit, hkoriczamorzsolóií minden nagyságban. Elvállal takarmány berendezéseket. egyes teljesen, jigy malomgépek, valamint alkatrészek készítését. Öntvényeket Malomberendezéseket saját ragy idegen minták után. SACK. RUDOIiF egyedüli képviselője Magyarországon PKOPPEIi Budapest, Váczi-körut SAMU 52. szám. Előre bocsátva, tiogy Sack Rudolf világhirü gyártmányai eredeti minőségben csak nálam kaghaiók: ajánlom közkedveltségü egyetemes és többvásu ekéimen kivül sik és dombos talajra egyaránt kitűnően alkalmas sorba- és szórva vetőgépeimet szecskavágó-, répavágó gépeimet. Kézi, járgány- és gőzhajtásra járgányaimat,!, í!f takarmánypároló készülékeimet s minden egyéb gazdasági gépeket és eszközöket. Mindenről kimerilő árjegyzék és készséges felvilágosítások.. Gazdák Biztosító Szövetkezete Budapest, V., Mária Valéria-utcza ÍO. (Thonet udvar) az Országos iagyar Gazdasági Egyesület úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége erkölcsi támogatásával. Biztosítéki alap: összeseih Alakult i 1ÖOO. l,600,00u kor. Biztosltásokat elfogad tüz- és jégkár ellen. Az üzlet eredményében biztositott tagok a dijarányában részülnek. Biztosítási ajánlatokat elfogad közvetlenül a központ vagy a képviselők közvetítésivel és felvilágosítással és nyomtatványokkal minden irányban készséggel szolgál 1898 az Igazgatóság.

16 180 KÖZTELEK január hö 26 8 SZAM. 11 -IK ÉVFOLYAM. 8 arany-, 19 ezüst-érem, j 30 disz- és elismeröoklevél' Cs. és kir. szab. mosóviz lovak számára. Gazdák, Iparosok!! Rud- és = Acetylen-lámpák valamint kézi-, kert-, istállé-, kocsi-, oldal-, Sprltzbogen, vállalkozóknak éjjeli munkára való Acetylen-lámpák ajánlhatok a AYER E. FIAI 60 év óta fennálló motorgépgyár malomépitésietl ozé Szombathelyen, (Magyarország). Saját Kyártm; elejes tyujtóval = VI, Gyár u. 48. Közel40 ív óta von használattan az udvari istállókban s í legnagyobb katonai és polgári istállókban is a lovak erősítésére, fárasztó menetek ^lött és után,flczamodásoknál é, Kvizda-féSe A szab. horzs-szalagok szürke, barní 4-féle nagyságban készülnek és pe III.» balwbak sz A bokán a-tól b-ig mérve cmt. nagysághoz illik az 1. ~ -' t, nagysághoz illik a 2. ÍZ. Illustrált árjegyzék Kwizda szab. gummi védő észülékeiről a lovak lábaira ingyen és bérmentve. - FŐRAKTÁR i. Kwizda Ferencz Jároos gyógyszerész, KORKEUBURG, Bécs mellett. Raktár: Budapest, V., Upét-kfirnt 18. Dr. FABINYI v. kórházi orvos, specialista. Meglepő eredmény gyengeségi állapotoknál. Rendelés» S-ig; este 8-8-lg. BUDAPESTEN, VII. ker., Erzsébet-körűt 12. szám. Levelekre díjtalanul válasz, kívánatra gyógyszerek. Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető: A sertés javitásaés hizlalása gazdák és hizlalók használatára. H - Irta K. Rufly Pál. Ara portómentes küldéssel 9 forint SO krajozár. Burgonya ültető gépek, Skorpi! szabad évi modell. Újonnan javított két és háromsoros javított burgonya válogató gépi nagy munkáké-1 pesség, 3 nagy-1 ságban választ, I legegyszerűbb I szerkezettel ajánl I JULIUS CAR0W gazdasági gépgyára Prag-Bul>na. A legjobban ajánlható gyümölcs- és erdei faiskola W. KLENERT, 6RAZ (Tulajdonos: Klenert Vilmos, ezelőtt Klenert és Geiger) ajánl gyümölcsfákat minden nem és formában, nemes gyümölcscserjéket, gyiimölosvadonczokat is bogyógyűmöicsöket; fasorfákat, erdei fákat, tűlevelűeket és rózsákat; sövénynövényeket, spárgaféléket stb. OTP" Árjegyzékek kivánatra ingyen. " M Szétküldés Ausztriába Magyarországba és külföldre. Méltóságos Báró Vécsey József úr többszörösen kitüntetett hírneves Csegöldi gulyájából eladó magyar fajú bika. Az eladás február hó 12-én délelőtt 9 orakor kezdetik, 18 db 2 éves és 2 db 3 évestenyészigazolványnyalbiró de előjegyzés addig is elfogadtatik. Az árak szabottak: és pedig a 2 éveseknél korig, a 3 éveseknél kor-ig; két vagy több vevő kívánságára a többek által előjegyzett állatokra árverés kérhető. Bővebb értesítést nyújt és eladást eszközöl S z. T r é g e r A l b e r t 3226 urad. intéző CSEGÖLDÖN u. p. Jánk. Magyar kir. államvasutak. Hivatalos érák. A) Hétköznapokon. I. Irodai hivatalos órák a gyors- és teheráru pénztárak részére: délelőtt 8 órától 12 óráig, délután 2 órától 6 óráig. II. Raktári hivatalos órák gyors- és teheráruk feladására és kiszolgáltatására: a) Április hó' 1-től bezárólag szeptember hó 30-ig: délelőtt 7 órától 12 óráig, délután 1 i/a órától 6 óráig. b) Október hó 1-től bezárólag március hó 31-ig: délelőtt 8 órától 12 óráig, délután lva órától 6 óráig. B) Szent István király napján hivatalos órák nem tartátnak. E napon az állomásokon áruk sem fel nem adhatók, sem pedig azok ki nem adatnak, kivéve a hulla-, élőallat- és robbanékony-küldeményeket, melyek közül a hullák (gyors- vagy teheráruként) a hétköznapokra megállapított hivatalos órák ideje alatt fel- és kiadhatók, míg a gyors- vagy teheráruként elszámolt élőállat és robbanékony-küldemények ezen idő alatt csakis kiadatnak, de fel nem vétetnek. C) Vasár- és ünnepnapokon: Irodai és raktári hivatalos órák csak gyorsáruk feladására és kiszolgáltatására délelőtt 9 órától 12 óráig tartatnak. Ezen hivatalos órák alatt kivételesen a teheráruként szállítandó sör- és baromfi-küldemények is felvétetnek és a teheráru sörküldemények is kiadatnak. Egyéb áruk sem fel nem adhatók, sem ki nem adatnak, kivéve a hulla-, élőállatés robbanékony-küldeményeket, melyek közül a hullák (gyors- vagy teheráruként) a hétköznapokra megállapított hivatalos órák ideje alatt feladhatók és kiadatnak, míg az élőállat- és robbanékony-küldemények ezen idő alatt csakis kiadatnak, de fel nem vétetnek. Figyelmeztetés. Szent István király napján és vasárnapokon az áruk feladása és' kiszolgáltatása a törvényes munkaszünetre való tekintettel korlátoztattatván, e napokon a hirdetményben külön megnevezett árukon kívül más árukat csak azok az állomások vehetnek fel és adhatnak ki, a melyek erre nézve felsőbb engedély alapján külön utasítást nyertek. Budapesten, 1901." évi január havában. A magyar királyi államvasutak igazgatósága.

17 6. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, januárho A szőlő és burgonya peronoiporájának a legbiztosabb, kényelmesebb és olcsóbb ellenszere a dr. Aschenbrandt-féle bordói-por: Ára Budapesten a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" rak- tárában: 50 kgos zsákokban á kg. 76 fíller. 10 kgos zsákokban ákg. 80' 5 kgos zsákokban á kg. 80 PC A szőlő első permetezéséhez Í /o Ítys 0 /o, második permetezéséhez jfi/a 2 lo; harmadik permetezéséhez 2 /o-os oldatott használjunk. Egy kat. holdra kell 3 permetezéshez 22 25kg. kevesebb, mint a tiszta rézgáliczból. SC A port konyhaszitán a vizbe szitáljuk és kész az oldat. A szőiö O I D E Ü M (lisztharmat) betegsége, legbiztosabb, olcsó és a szőlőt egyéb bajoktól és védő ellenszere a dr. Aschenbrandt-féle 50 kg. zsákokban _ 1 10 kg. zsákokban 5 kg. zsákokban... réz-kénpor.... h kg. 52 fíllér. á kg. 56,... á kg. 56., SŐT A hol az 1900-ik évben volt oidium először április hóban, a bordói por, 25-30f>la-al mikor a szőlő hajtása cm., porozzunk ; másodszor Junius hó vé- zönséges kénporból. 1 kevesebb fogy belőle mint a kö- Megrendelések a pénz beküldése, vagy utánvétel ellenélben a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez" intézendők, Budapest, Alkotmány-u. 31. i " A gyárfás korlátolt, tessék idejekorán rendelni* TWl T s z ő l ő s g a z d a b i z o n y í t v á n y á t k ö z ö l j ü k le m e g y é n k é n t, -g^g I. A dr. Aschenbrandt-féle bordói-por elismerő levelei. Kassa (Abauj-íorna vm.). En mindössze egyszer védekeztem a peronoszpóra ellen, még pedig julius elején P/vP/o-os bordói por"-oldattal, melynek perméjét többszöri részben nem porozott uradalmi szőlőkben is, jelentékeny kárt okozott. A hol eső sem volt képes lemosni, ugy. hogy szüretig is rajta volt a levélzeten. Előnye azonban idejében kétszer (junius és julius közepén) rézkénporral poroztunk, ezen szernek, hogy elkészítése könnyebb, kezelése tisztább és tapadása ott baj alig mutatkozott és porozás után terjedése azonnal megszűnt. Megfigyelésem szerint a porozás a fürtök érlelését is gyorsítja, úgyszintén tapasz- tökéletesebb, mint a rézgáliczoldaté. Özv. Ludomérszky Antalné. talható volt az is, hogy a hétszer permetezett és hétszer porozott szőlőkben Alsó-Vadász (Abauj-Torna vm.). a harmadik permetezés teljesen felesleges volt, mert a peronoszpóra Az idén a helytelenül, vagy nem kezelt szőlőkben. rendkívül sok igy sem mutatkozott, a hol pedig nem poroztunk, ott az idén négyszer kellett kárt tett a peronoszpóra, de én dr. Aschenbrandt-féle bordói porral védvén permetezni. Egyben megjegyzem, hogy a mult esztendőben mihelyt a lisztharmat fellépett, tiszta kénporral fujtattuk be a szőlőt, de ezen munkának meg szőlőmet, az mindvégig ment maradt ezen. betegségtől., Hegedűs József, szőlőbirtokos. ' ' Magyar-Sülye (Alsó-Fehér vm.). Az idei erős peronoszpóra-járvány mellett a bordói por hatását nagyon jól figyelhettem meg. A perme oly jól tapadt a levélzethez, hogy még szüretkor (október végén) is teljesen ép és szép zöldek voltak tőkéim, azért is véleményem szerint a bordói por határozottan jobb mint az eddig használt kékkő-vegyülék. Kozma Imre, szőlőbirtokos. Czelna (Asó-Fehér vm.). Szőlőmet mindössze egyszer julius második felében permeteztem be bordói por oldatával, mély könnyen oldódott és oly jól tapadt.a, levélhez, hogy peronoszpórától teljesen megóvta szőlőmet. Nagy előnyének tartom, hogy a bordói por.igen könnyen oldódik és a permetező gép sohasem dugul be tőle. Br. Zeyk-féle Uradalom. Karakas Zsigmond, gazd. intéző. 2. A dr. Aschenbrandt-féle rézkénpor Magyar Pécske, (Arad vm.). ezen veszedelmes betegségtől megóvnom. Porozást a tőkék megtámadása Permetező anyagul ezidén a bordóipornak" l'/spjoilletve 2 /o-os oldatát után alkalmaztam és a rézkénpor" a'baj továbbterjedését teljesen megakasztotta. Miután a porozást későn végezhettem, többé permetezést nem alkal- használtam. Az eső a permét alig volt képes lemosni, ugy, hogy 50 /o-a szüretig a levélzeten maradt. A pornak kitűnő hatását észleltem, mert teljesen megóvja maztam, de peronoszpóra sem lépett fel szőlőmben. Kisérlet czéljából kénmáj a szőlőt a peronoszpóra ellen és a levelek sötétzöldek maradnak. Amellett az oldattal is próbálkoztam, de mig az nem vált be, addig a rézkénpor hatá oldat könnyebben készíthető el, mint más szerrel és jobban tapad. Ezen védekezési eljárás a gyoroki szőlőkben annyira megtetszett, hogy valószínűleg áltálában sával teljesen megvoltam elégedve. Kemény Salamon, szőlőbirtokos. ezt fogják használni. Povázsay Soma, főjegyző, Pankota (Arad vm.). Szőlőmben, melyet az idén háromszor l 1 / 2 "/", illetőleg 2% bordóipor" A lisztharmat az idén igen erősen pusztított a nem kezelt szőlőkben, oldattal permeteztem, peronoszpóra egyáltalán nem lépett fel. A porszitálás mig én rézkénpornak" egyszeri alkalmazásával tökéletesen megvédtem és folytonos keverés mellett könnyen oldódik, a permetező tisztán marad és szőlőimet. Káros utóhatása ezen pornak a szőlőre és borra nem észleltetett, nem dugul be. Koczer János, szőlőbirtokos. miért is a közönséges kénporral szemben ezen uj szert előnyösébbnek tartom. Keresztes Ferencz, békéscsabai lakos. anulíh-irvhljni szőlőbirtokos. Bács Kelebia. Kuvin és Arad (Arad vm.). A rézkénpor kitűnő hatásával meglévén elégedve, a kezelésem alatt álló Mig a peronoszpóra két mesgyés szomszédom szőlőjét oly mértékben telepet jövőre is ezzel kívánom kezelni. Ennek alapján minden szőlőbirtókosés én szaktársamnak ezen kiváló szert legmelegebben ajánlom. Piukovits József támadta meg, hogy a tőkéken levél már szeptember végén nem volt, addig ura- a magasabban fekvő szőlőket kétszer, az alantabban fekvőket pedig háromszor bordói por" permetezéssel tökéletesen megvédtem az inváziótól. Az oldat dalma, Nagy Lajos, telepkezeiő. jól ragadt és az eső azt egykönnyen le nem mosta, hatása, mint fent említettem, teljes volt. Előnye ezen szernek a régi bordói keverék felett, hogy jobban Ötvenes (Arad vm.). Az idei oidium-invázió ezen a vidéken igen erős volt, ugy, hogy a semmiféle eredménye. nem volt, mert a beporozott fürtök egytől-egyig tönkre mentek. Gr. Zsélénski Róbert-féle uradalom", Bartha Elemér, szőlőkezelő. ' Kuvin (Arad vm.). Szőlőimben az idén háromszor használtam rézkénport", melynek hatásával tökéletesen meg voltam elégedve, daczára annak, hogy a lisztharmat a nem porozott szőlőkben tetemes kárt tett, nálam ' ezen betegség egyáltalán nem mutatkogótt. Kisérlet czéljából a szőlő egy részében a harmadik permetezést elhagytam o meg sem mutatkozott ott peronoszpóra. Miután a rézkénpor minden tekintetben megfelel a czélnak, más szerrel kísérletet sem kívánok tenni. Sármezey Endre, az Arad-csanádi vasutak" főmérnöke. Apatelek (Arad vm.). Mig a nem porozott szőlőkben az idén" a a lisztharmat nagy kárt tett, addig nekem a rézkénpor egyszeri alkalmazása mellett sikerült szőlőmet Aradhegyalja. Rács-Almás. Az idéu' a lisztharmat kisebb mértékben mutatkozott, mint tavaly és tapad és előállítása olcsóbb mint a rézgáliez-keveréké; első permetezéshez a rézkénpor" segélyével a beteg fürtöket is megbírtam gyógyítani és a be' IW/o, a továbbiaknál S /o-os oldatot alkalmaztam. Sármezey Endre, az Arad- továbbterjedését megakadályozni. Knebelspitz Oános, szőlőbirtokos., Csanádi vasutak" főmérnöke. (Folyt, köv.) (Folyt, köv.) fisst" Használati utasítást vagy a porok részletes ismertetését Meghízottak kerestetnek a községekben szőlős vidéke ; tartalmazó füzetet a 100 elismerő bizonyitványiiyal kivánatra bárki' ken, akik a porok terjesztésével és megrendelések gyűjtésével foglalkoznak. A megbízottak kellő kedvezményben nek megküldi a szövetkezet. részesülnek.. I

18 182 KÖZTELEK, JANUÁR HO 26 SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. KITÜNTETVE: W f l W l 1'ÉÜflPWF A ÜT amerikai és euró P ai sima és gy ökcres vesszö Ez idő szerint 820 faj mi- Bécs bronz-érem I V l l i i H l i A r a H ll.-la.ill termelő immúnis homok és ojtvány telepei közp, velés alatt Bpest elism. oklevél. kezelőségénél Tata-Tóvároson a következő _ Prága 1893^ arany-erem őszi veirnieiésü" vesszők eladók. Páris ezüst-érem. Készlet csak 1 millió 2 éves gyökeres és 3 millió sima!!! Sürgöny-czim: Michl Tata. Telefon interurbán 36. sz. sima sima sima sima Borfaj Js Borfaj 10 db. kr. 100 db. frt ffi Csemegefaj 100 db. frt' 83s Csemegefaj t* Nagyburgundi.50 io 4. Oportó Chass. vibert Damascusi fehér Budai zöld Ökörszem vegyesfin.fajok 5 Duschesse of buci. óriás. 5. Fehér denka Plante bouse 1. d'angers piros 30 Ezerév. m. orsz. eml St. Laurent 1. fonteneblau Ferd. Lesseps Erdei (fehér bakator) 5. Rip. port. I. r. szokv. fait. rouge hatif Babó, 12 Frankentali fehér 40 Furmint.60 4., ' 11., ronsard. Mézes 3.50 Rup.Mont. I; róug Asez d'lot , Genuai óriás Kecskecsecs nagy Mustos fehér.80 5.' II.,.60 de la Soi Madelaine angevine 30 Olasz rizling,50 Csemegefaj royal 30 '2! 12 Ortliebi sárga 2. Chass. blank fehér negropont Malaga óriás Rakk vagy Járdovány.50 croquant Fehér denka Sárfehér de Barducis, tokay angevine Precoc de Malíngre 30 8,. Semillon blaiik angevine, rouge croquant, 80 5 Passatuti Sauvignon blank corneille blank Raisin de calabre Szlankamenka bar sur aube rose de faloux, 12 Szemendriai Szerémi zöld , bulchery kev.fin.fajok 6 Bakator piros Zöld sylváni -.50 courtillier, ' Muscat Alexander fehér Beregi rózsás 30 veltelini.50 thomery croquant Blank 15 Bogdányi dinka Piros bakator.80 diamant citrönelle Bronnerstraube Bogdányi dinka 12! fonteneblau 1.50 Dr. Róbert Hogg Kecskecsecs piros Kövidinka!ö0 4.50, duhamel Muscat flor orange fehér Vörös dinka.50 fleur d'orange frontignan, Rosa mena di vacca, Ménesi rózsa gama.drome Aramon fekete Tramini fűszeres gross dore, ottonel Dodrelabi Piros veltelini imperial blane, d'corail piros Kecskecsecs Alicante bouschet muscat de Nantes frontignan Othelló 40 8 Carbenet frank.40 muscadine vhyte hamburger bl. fekete 40 Ökörszem Kadarka Napoleon, Mr. Princ. bl., Trollingi Merlot német fehér Maderf. court 50 Izabella 30 J Az árak csomagolás nélkül értendők,-a mit önköltségen számitok. Készleten lévő fásojtványokról árjegyzékkel sz és lelkiismeretes kiszolgálásról. A megrendeléshez az ár Ve-ad része csatolai Szőlőmivelők és mezőgazdák s (ám ár a! Mayfarth Ph, és társa-féle önműködő ugy hordozható mint kocsira, SYPHÖNIA íí mayfarth Ph. és társa I. és kir. kiz. szabadalmazott mszögazdaígi gépgyárak BÉCS, II., Taborstrasse 71. HIRDETÉSEK II. évfolyam. Szerkeszti és kiadja Jeszenszky Pál, stilete tagjainak ajánlott küldéssel 3 kor. 30 fill. Bolti ára 4 korona. Tejgazdasággal foglalkozóknak nélkülözhetetlen. Megrendelhető a kiadóhivatalban, Bpest, IX., Ullőiut 25. szám. feltétetnek a kiadémvatalte BUDAPEST,!1 t-nt 8S-4UK müm. Bika-eladás. Nagyméltóságú gróf Wenckheim Frigyes ur békési uradalmában f. év február hó 5-től kezdve 2 drb hároméves és 16 drb kétéves tiszta magyar fajta, hágóképes tenyészbika, szabadkézből eladó. Vasútállomás és posta Békés. Venni szándékozók felkéretnek, miszerint az esetleg kivánt - felvilágosítások érdekében alulírotthoz fordulni Békés, jánuár 15. JEmperl Ernő, urad. tiszttartó. Knuth Károly mérnök és gyáros. 4JÍ jlloodbj frt fs QYÁE 06 IRODAi BUDAPEST, U. Ker., fiaray-ateia. sséss Elvállal: KSzpoüti-, vlz-5 lég- és ggzfiitéssk, léi szesz- és vízvezetékek, esatornázásek, szei!8z-l tetéaek, elesettek, szivattyúk, vlzerömlvi emel -! 1 ' nemkülönben kőszén-, olaj- és f/,í2jsí!t> mleísésa Ui0ti-«iÍT*li raktárén. Hirdetmény. Magyar vasúti kötelék. Uj díjszabások életbeléptetése. A magyar vasúti kötelék forgalomban évi január hó 1-én II. rész 3. füzet, illetve II. rész 8. füzet megjelöléssel uj díjszabások lépnek hatályba, melyek közül az előbbi különböző áruczikkekre, az utóbbi pedig ásvány-szénküldeményekre tartalmaz kiterjedtebb mértékben közvetlen mérsékelt díjtételeket. Ezen díjszabások által a folyó évi január hó 1-től érvényes II. rész 3. füzet I. pótlékával, továbbá az évi január hó 1-től érvényes III. rész 3. füzet I. pótlékával együtt hatályát veszti. E díjszabások közül az előbbi egy koronáért, az utóbbi pedig 50fillérértlesz a magy. kir. államvasutak igazgatóságánál (Csengery-utczá 33), valamint a részes vasutaknál megszerezhető. Budapest, november hó 1-én A magy. kir. államvasutak igazgatósága, a részes vasutak nevében is. Bérleti hirdetmény. Egy szlavóniai uradalomban több kataszt. hold nagyságú, eddig házilag kezelt szép fekvésű gazdaság bérbe adandó; jó gazdasági épületekkel, vasút közelében. Egészséges szép vidék. Jó munkásviszonyok. Czim. a kiadó:- hivatalban

19 8 SZAM. 11-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, JANÜÁR HÖ A magy. kir. államvasutak gépgyárának vesérixgynöksége B U D A P E S T, Váczi-körut 33. szám. ajánlja a magy. kir. államvasutak gépgyárában készült g ő z c s é p l ő k é s i z i e t e i t, s z a l m a k a z a l o z ó i t, gmilleititiiiiia 5 9 legnjabb szerkezetű = = f ű k a s z á l ó -, m a r o k r a k ó» és k é v e k ö t ő a r a t o g é p e i t, : továbbá: a szab.osztr.-magyar, állámvasuttársaság resiczai mezőgazdasági gépgyárában készült 4 lóerejü gőzeséplő-készleteit, Sack rendszerű, aczélöntéstt ckefőrel ellátott ekéit és egyéb mezőgazdasági eszközeit KAIMIT BSegrtmdúlhtstő aa Országos Magyar Gaadasági SgyosUhst ttetíkri hivatalánál (Budapest Köztelek). Árak: nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 írt. A vasúti azállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint frt között váltakozik. ICiesSssytísn mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egy 3-- süieti tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyidsüleg a kainit árát egyesütetük péestárihos baküidani kérjük, a szállítási költségek a küldemény átrhtelénél fuetendők. i f p r f f w i f f f i f f i c. n. Hirdetmény. Rajna westfáli osztrák-magyar vasúti kötelék.) (Mérsékelt díjtételek érvényességének meghosszabbítása.) A fenti kötelék forgalomban évi október hó 1-étöl érvényes II. rész, 4. fűzet czimü díjszabás 1. függelékben" foglalt és ' oly közönséges gyorsárukra szóló díjtételek, melyeknél az egyes csomagok súlya 50 kgot meg nem halad, visszavonásig, de legkésőbb évi deczember hó végéig hatályban maradnak. A magy, kir. államvasutak igazgatóságára részes vasutak nevében is. (Utánnyomás nem dijaztatik.),. CELLERIN HENRIK WIEN, VESZI7ATTYÜ-GEPEK ~ Teljes vízellátás és vízvezetéki munkák készitése. Előnyei: -ÍSKSSÍnem Mindenütt felállítható. Tüzelés mint bármely közönséges kályhánál. fföst* Vezetéséhez és kezeléséhez nem kell) tanult gépész. Bárki; s kezelheti. TGP Előnyei: Rendkívüli egyszerű szerkezet és szolid kivitel. Nincsenek szelepei, rugói, emeltyűi, excenterei sem más érzékeny részei. A tüzelő, illetve működtető anyag 1 kőszén, koaksz, 1 faszén, kukoriczacsntka stb. Legolcsóbb, legkényelmesebb és legczélszeriibb vizellátás kertek, villák, majorok, téglagyárak, vasúti vizállomások, fürdők részére, földek öntözésé és lecsapolására, bányavizek kiszivattyuzására, pinczék, kőbányák részére stb. Használható majdnem minden czélra, hol óránklnt kb. 36,000 liter víz szükséges. *. *. *. *. *. Üzem költség 10 óránként 1-3 korona. * szivattyú gépek RENDSZERES Qdazásek és egyes H & L O É P E H, termény-tisztító - mqvek gabonaraktárak (silos) részére. fibáepqildflé gép- és rostalemeigyár, mai«bépiuint Marshall, Sons & Co. Lmtd anplországi gépgyár vozériigynsk* BUDAPESTEN, V. ker., Külső vácá-it 4.

20 KÖZTELEK I901. JANUÁR HO SZÁM. 11-ÍK ÉVFOLYAM. M t G J t t t N T JL. Gajdctfáffi Számviteli Waptár é v n e. - Szerkesztö: SZILASSY ZOLTÁN az Orsz. Magy. Gazd. Egyes, szerkesztő-titkára. Kiadja az Országos Magyar Gazdasági Egyesület. Ara portomentes küldéssel egy korona 80 fillér (90 krajczár). Egy diszesen s teljesen vászonba kötött, naptár részszel és gazdasági tudnivalókkal ellátott nagy alakú egyszerit számviteli könyv, a melyet minden gazda számvitelének bejegyzésére az egész éven át használhat..köztelek" kiadóhivatalába, BUDAPEST, IX. ker., Üllői-ut 25. szám alá intézendők.. ^ J - i T Az Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár rendes közgyűlését folyó évi február hó 5-én délután 4 órakor, központi osztályában (V. kerület, Dorottya-utcza 4. sz., saját épületében) tartja, melyre a t. cz. részvényesek az alapszabályok 12., 14. és 15. -ai értelmében tisztelettel meghivatnak. T Á R G Y S O R O Z A T : 1. Az igazgatóság és a felügyelő-bizottság Jelentésének, a mult évi zárszámadásoknak előterjesztése, a mérleg megállapítása, a nyereség felosztása, s az igazgatóság és a felügyelőbizottság részére a felmentvény megadása iránti határozathozatal. 2. Az intézeti nyugdij-szabályzatnak módosítása. 3. JSgy igazgatósági tagnak megválasztása két évre. 4. Öt felügyelő-bizottsági tagnak megválasztása 3 évre. W8~ Azon t. cz. részvényesek, kik a közgyűlésen résztvenni és szavazati jogukat személyesen vagy más meghatalmazott részvényes által gyakorolni óhajtják, szíveskedjenek az alapszabályok 18. és 20. -ai értelmében legkésőbb évi deczember hó végéig saját nevükre irt részvényeiket legkésőbben 3 nappal a közgyűlés előtt, tehát legkésőbben bezárólag folyó évi február hó l-ig a takarékpénztár központi vagy budai osztályában (V. kerület, Dorottya-utcza 4. szám, vagy II. ker., Fő-utcza 2. szám alatt) letenni; ugyanott a megvizsgált évi zárszámadások és a felügyelő-bizottsági jelentés példányai az alapszabályok a értelmében folyó évi január hó 28-ától kezdve átvehetők. Budapesten, évi január hó 19-én, Az Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár 3213 igazgatósága. Bérlethirdetés. A nm. gróf Pálffy-család koridösbségí hitbizományi uradalom október l-töl fogva 12 évre haszonbérbe adja a Pozsonymegye Nagyfödémes, Diósförgepatony, Lögérpatony, Csérsénypatony községek határaiban fekvő összesen 2882ii) m. hold kiterjedésű földbirtokát, miből 2386 jü hold szántóföld, 3II^ hold rét, a többi legelő, erdő, nádas, kert stb. A birtoktesthez 4 major tartozik, melyek jó karban levő épületekkel teljesen fel vannak szerelve, azonkívül van Nagyfödémeseii szép és nagy bérlőlakás. A vasúti állomás Diószeg, honnan a nagyfödémesi birtok V-2 óra távolságra fekszik. Bérleti ajánlatok f. é v i f e b r u á r h ó v é g é i g az uradalom központi irodájához Pozsony Lörinczkapuutcza 14. szám alatt intézendők, hol bővebb felvilágosítás is adatik, és a bérleti feltételek betekinthetők. Az uradalom fenntartja magának azt a jogot, hogy az ajánlkozók közül szabadon választhat. 3143

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT ÍRTA: KELETI JÓZSEF A szociális állam keretében az egészség teljesen elveszti magánérdekjellegét és olyan közüggyé válik, melyre nézve az egészségügyi

Részletesebben

Bauer Henrik építész: Szociáltechnika.

Bauer Henrik építész: Szociáltechnika. Bauer Henrik építész: Szociáltechnika. Akár a szociálpolitika egyik ágának, akár azon kívül eső törekvésnek tekintsük is, bizonyos, hogy ez a fogalom nem új, még ha talán először mondjuk is itt ki a szót.

Részletesebben

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgató-választmányának,

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgató-választmányának, VII. évfolyam. Budapest, 1897. évi november hó 6-án. 9, (635 ). szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MACYAR CAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. ám erwágoi m. gazdasági egyesület tagjai

Részletesebben

Szátok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014. sz. Jegyzőkönyve

Szátok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014. sz. Jegyzőkönyve Szátok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014. sz. Jegyzőkönyve Készült: Szátok Község Önkormányzat Képviselő testületének üléséről, 2014. április 28. napján. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal

Részletesebben

A mezőgazdasági termelés fejlesztése és az állattenyésztés főbb problémái.

A mezőgazdasági termelés fejlesztése és az állattenyésztés főbb problémái. 7 Molnár Imre: a Szatmármegyei Gazdasági Egylet titkára A mezőgazdasági termelés fejlesztése és az állattenyésztés főbb problémái. A növénytermelés terén kereshetjük a gazda helyzetének javulását: 1. a

Részletesebben

Munkásvédelem. Küzdelem a foszfornekrosis

Munkásvédelem. Küzdelem a foszfornekrosis 254 Munkásvédelem. Küzdelem a foszfornekrosis ellen. A Törvényes Munkásvédelem Magyarországi Egyesülete, mely mint a Nemzetközi Törvényes Munkásvédelmi Egyesület*) magyar osztálya alakult meg, nemcsak

Részletesebben

HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK

HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK Az Állam erdészeti Tisztviselők Gyermekeinek Nevelését Segélyező Alap zárószámadása az 1936/1937. évről. I. Zárókimutatás. A számla megnevezése Forgalom Egyenleg M é r 1 e g Eredmény

Részletesebben

A csoki útja SZKA_210_31

A csoki útja SZKA_210_31 A csoki útja SZKA_210_31 TANULÓI A CSOKI ÚTJA 10. ÉVFOLYAM 369 31/1 TUDOD-E HONNAN ÉRKEZIK A KAKAÓ? Járj körbe az osztályban és kérdezgessétek társaidat: tudod-e, hogy honnan érkezik a kakaó Magyarországra?

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012

Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012 Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012 Dr. Rodics Katalin A helyi-és tájfajták jelentõsége, elterjedésük elõsegítése 2012.augusztus 11 EGYEZMÉNY A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGRŐL, a földi élet védelméről A Biológiai

Részletesebben

J ászkisér V áros Önkormányzata Képviselő-testülete. 2015. május 27-i soron kívüli nyílt üléséről

J ászkisér V áros Önkormányzata Képviselő-testülete. 2015. május 27-i soron kívüli nyílt üléséről J ászkisér V áros Önkormányzata Képviselő-testülete 5137 Jászkisér, Fő út 7. E-mail: jaszkiser@vnet.hu Tel.: 57/550-130 Fax: 57/550-120 Ikt. sz.: 13-14/2015. Je gyz őkönyv. Jászkisér Város Önkormányzata

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 2007. december 14-i üléséről.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 2007. december 14-i üléséről. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: a 2007. december 14-i üléséről. Az ülés helye: a Megyeháza Díszterme. Jelen vannak: Barcza Gábor, Boldog István, Búsi Lajos, Dobos László, Farkas András Andor, Kovács Sándor,

Részletesebben

Tölgyerdeink aranyszagáról a gubacsról.

Tölgyerdeink aranyszagáról a gubacsról. Tölgyerdeink aranyszagáról a gubacsról. Irta Erdődi Adolf. (Folytatás.) II. A gubacs értékitése. Az erdőbirtokosok a gubacsot minálunk rendesen a fán szokták ajánlatok vagy árverezés utján eladni. Az eladási

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Ügyiratszám: 13264/9/2008. az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről, működtetéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról

Részletesebben

A szeszgyártás és szeszkereskedelem.

A szeszgyártás és szeszkereskedelem. 251 A szeszgyártás és szeszkereskedelem. Előadó: Dr. Szöllősi Ödön szeszgyáros, Székelyudvarhely. A mezőgazdasági szeszgyárak rendszerét legelőször Ausztriában és Magyarországon létesítették az 1888. évben.

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: Lébény Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. március 29-én, a községházán tartott nyilvános üléséről.

Jegyzőkönyv. Készült: Lébény Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. március 29-én, a községházán tartott nyilvános üléséről. Jegyzőkönyv Készült: Lébény Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. március 29-én, a községházán tartott nyilvános üléséről. Jelen vannak: Kovács Gábor polgármester Kiszeli Lajos alpolgármester

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2007. május 14-én 16,15 órai kezdettel. tartott rendkívüli üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2007. május 14-én 16,15 órai kezdettel. tartott rendkívüli üléséről 14 / 2007. szám J E G Y Z Ő K Ö N Y V Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2007. május 14-én 16,15 órai kezdettel tartott rendkívüli üléséről A rendkívüli képviselő-testületi ülés helyszíne:

Részletesebben

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE, Megjelenik minden szerdán és szombaton.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE, Megjelenik minden szerdán és szombaton. X. Évfolyam Budapest 1900. november hő 21. 92 ó>50./ szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE, Ái országos magyar gazdasági egyesület tagjai Ingyen

Részletesebben

http://mszp.hu/calendar

http://mszp.hu/calendar 2012.06.22. péntek A miskolci rendőrség előtt demonstráltak helyi szocialisták Emberközelibb politikát Európában! A költség el van vétve Fenyegető igazságtalanság Széll-el szemben Kaposváron Nagykátán

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja Felterjesztés a Pénzügyminiszterhez az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításából

Részletesebben

2008. ÁPRILIS 24., CSÜTÖRTÖK

2008. ÁPRILIS 24., CSÜTÖRTÖK 1 2008. ÁPRILIS 24., CSÜTÖRTÖK ELNÖKÖL: ONESTA ÚR Alelnök 1. Az ülés megnyitása (Az ülést 10.00-kor nyitják meg.) 2. Dokumentumok benyújtása: lásd a jegyzőkönyvet 3. 2009. évi politikai stratégia (benyújtott

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Készült: Maglóca Község Képviselő-testületének 2010. június 8-án tartott nyilvános üléséről.

Készült: Maglóca Község Képviselő-testületének 2010. június 8-án tartott nyilvános üléséről. Maglóca Község Képviselő-testülete 2-4/2010/Ny. J e g y z ő k ö n y v Készült: 2010. június 8-án tartott nyilvános üléséről. A képviselő-testületi ülés kezdete: 13 30 óra A képviselő-testületi ülés helye:

Részletesebben

Pátka Község Önkormányzatának 66-21/2011. Képviselő-testülete. JEGYZŐKÖNYV a képviselő-testület 2011. december 14-i nyílt üléséről

Pátka Község Önkormányzatának 66-21/2011. Képviselő-testülete. JEGYZŐKÖNYV a képviselő-testület 2011. december 14-i nyílt üléséről Pátka Község Önkormányzatának 66-21/2011. Képviselő-testülete JEGYZŐKÖNYV a képviselő-testület 2011. december 14-i nyílt üléséről Rendeletek: 27/2011.(XII.14.) A települési szilárd-hulladékkal kapcsolatos

Részletesebben

XX. Töredékek a hátultöltő fegyverek lőszeréről.

XX. Töredékek a hátultöltő fegyverek lőszeréről. XX. Töredékek a hátultöltő fegyverek lőszeréről. DOMANICZKY ISTVÁNTÓL. A kinek agyában új szerkezetű hátultöltő puska eszméje megvillan, legelőször is azt kérdezze magától: van-e tölténye hozzá? Mert závárzatot

Részletesebben

a földadó-kataszter nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXII-ik tv.-czikk végrehajtása iránt. (1885. évi 45.055. szám.) 1. FEJEZET.

a földadó-kataszter nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXII-ik tv.-czikk végrehajtása iránt. (1885. évi 45.055. szám.) 1. FEJEZET. LT t cl S 11 cl s a földadó-kataszter nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXII-ik tv.-czikk végrehajtása iránt. (1885. évi 45.055. szám.) 1. FEJEZET. A földadó-kataszter nyilvántartásának czélja és tárgya.

Részletesebben

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K!

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! Gyakran Ismételt Kérdések a Vonzás Törvényéről 2010 KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! A kiadvány a tartalom módosítása nélkül, és a forrás pontos megjelölésével szabadon terjeszthető.

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Az ülés napirendi pontjainak elfogadása. Spóner Tibor megválasztása jegyzőkönyvhitelesítőnek

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Az ülés napirendi pontjainak elfogadása. Spóner Tibor megválasztása jegyzőkönyvhitelesítőnek Községi Önkormányzat Lövő 2-1 /2015. J E G Y Z Ő K Ö N Y V H A T Á R O Z A T N A P I R E N D 4/2015.(II.03.) Az ülés napirendi pontjainak elfogadása 5/2015.(II.03.) Spóner Tibor megválasztása jegyzőkönyvhitelesítőnek

Részletesebben

***I JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0311/2015 23.10.2015

***I JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0311/2015 23.10.2015 EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 23.10.2015 A8-0311/2015 ***I JELENTÉS az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről, valamint a(z) XXX/XXX európai parlamenti és tanácsi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 26-i rendes ülésére

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 26-i rendes ülésére Új napirendi pont 41. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 26-i rendes ülésére Tárgy: ÖKO-DOMBÓ Dombóvári Környezet- és Hulladékgazdálkodási

Részletesebben

Felsőtárkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. E-mail: felsotarkanyicko@freemail.hu

Felsőtárkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. E-mail: felsotarkanyicko@freemail.hu Felsőtárkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. E-mail: felsotarkanyicko@freemail.hu Jegyzőkönyv Készült a Felsőtárkányi Polgármesteri Hivatal tárgyalójában a Felsőtárkány Roma

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES Azt olvassuk a Társadalombiztosító Intézet jogelődjének, az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak

Részletesebben

dr. Józan-Jilling Mihály, a Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke

dr. Józan-Jilling Mihály, a Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke Szám: IV/B/20-2/2016. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2016. március 8-án (kedden) 8 órakor a Vármegyeháza dísztermében (Szekszárd, Béla király tér

Részletesebben

ALAKORSHOW. Teljes termékpályás ellenőrzési és online tételtanúsítási rendszer a nemesítéstől a sörös polcokig

ALAKORSHOW. Teljes termékpályás ellenőrzési és online tételtanúsítási rendszer a nemesítéstől a sörös polcokig ALAKORSHOW Teljes termékpályás ellenőrzési és online tételtanúsítási rendszer a nemesítéstől a sörös polcokig Kanyó Zsolt, fejlesztési részlegvezető BiokontrollHungária Nonprofit Kft. ALAKORSHOW Teljes

Részletesebben

A pellagra^betegség.

A pellagra^betegség. A pellagra^betegség. A pellagra (pel agra = durva bőr) sajátságos lefolyású, nehéz és rendesen évek hosszú során át elhúzódó betegség, mely kezdetben egyszerű bőrbetegség alakjában mutatkozik (a honnét

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Dohánytermelési kisérletek.

Dohánytermelési kisérletek. Dohánytermelési kisérletek. A termesztett dohányok chemiai összetétele. A termesztett dohányfélék chemiai összetételérıl tájékozást óhajtván nyerni, fölkértem az akadémia vegykisérleti állomását az elemzések

Részletesebben

A takarmány értékesitéséröl.

A takarmány értékesitéséröl. A takarmány értékesitéséröl. Minden gazda elıtt ismeretes, hogy az állattartásnál való haszonvételi módok közül az a legelınyösebb, mely a felhasznált takarmányt legmagasabban értékesiti, vagy az istállótrágyát

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

Cégvezető, MIR vezető: rajtuk áll vagy bukik minden

Cégvezető, MIR vezető: rajtuk áll vagy bukik minden Cégvezető, MIR vezető: rajtuk áll vagy bukik minden Mit mond az ISO 9001 es szabvány a vezetővel kapcsolatban? A szabvány 8 fejezetből áll, ebből a 8-ból egy fejezet teljes mértékben a vezetői feladatokról

Részletesebben

Fogyasztói reklamáció intézése a kereskedelmi egységekben. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Fogyasztói reklamáció intézése a kereskedelmi egységekben. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Fogyasztói reklamáció intézése a kereskedelmi egységekben Készítette: Friedrichné Irmai Tünde A reklamáció intézése - Kis boltokban az eladó feladata - Nagyobb kereskedelmi egységekben a vezető intézi

Részletesebben

J EGYZŐKÖNY V készült a Képviselő-testület 2008. január 24. napján megtartott rendkívüli üléséről

J EGYZŐKÖNY V készült a Képviselő-testület 2008. január 24. napján megtartott rendkívüli üléséről J EGYZŐKÖNY V készült a Képviselő-testület 2008. január 24. napján megtartott rendkívüli üléséről Helye: Polgármesteri Hivatal tanácsterme Enying, Kossuth u. 26. Jelen vannak: Tóth Dezső polgármester,

Részletesebben

3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló

3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló Zöldforrás Vidékfejlesztés Kft 8000 Székesfehérvár, Károly János Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t-online.hu 3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. július 14-ei rendkívüli, nyílt ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. július 14-ei rendkívüli, nyílt ülésére Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18.,titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: 2011. december 20-án, a Heves Megyei Közgyűlés üléséről

Jegyzőkönyv. Készült: 2011. december 20-án, a Heves Megyei Közgyűlés üléséről Jegyzőkönyv Készült: 2011. december 20-án, a Heves Megyei Közgyűlés üléséről Az ülés helye: Megyeháza II. emeleti Barkóczy terme Eger, Kossuth Lajos utca 9. Jelen voltak: Bossányi László,, Dr. Gondos István,

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: FVB/31-1/2013. FVB-14/2013. sz. ülés (FVB-116/2010-2014. sz. ülés)

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: FVB/31-1/2013. FVB-14/2013. sz. ülés (FVB-116/2010-2014. sz. ülés) Ikt. sz.: FVB/31-1/2013. FVB-14/2013. sz. ülés (FVB-116/2010-2014. sz. ülés) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi bizottságának 2013. május 21-én, kedden, 10 óra 37 perckor a Képviselői Irodaház

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Hort Községi Önkormányzat Képviselő-testületének november 11-én megtartott rendkívüli üléséről.

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Hort Községi Önkormányzat Képviselő-testületének november 11-én megtartott rendkívüli üléséről. JEGYZŐKÖNYV Készült: Hort Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. november 11-én megtartott rendkívüli üléséről. Határozat Tárgya: száma: 89/2015.(XI.11.) Pedagógiai asszisztens álláshely 90/2015.(XI.11.)

Részletesebben

dr. Jancsó Árpád Az arad-temesvári vasút

dr. Jancsó Árpád Az arad-temesvári vasút dr. Jancsó Árpád Az arad-temesvári vasút 140 éves KEZDETI KÍSÉRLETEK GófSéh Gróf SzéchenyiIstvánnak, 1848. január 25-én Pozsonyban kiadott előterjeszése (J ( Javaslat a magyar közlekedési k ügy rendezésirül

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V TERKA 8/2012. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Egyek Nagyközség Polgármesteri Hivatalának tanácskozó termében 2012. június 25. napján 14:00 órai kezdettel az Ügyrendi Bizottság NYILVÁNOS ülésén. Jelen vannak:

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Szám:... /2014. Jelen vannak: Kiss László polgármester Varga-Dénes Zsuzsanna alpolgármester

Szám:... /2014. Jelen vannak: Kiss László polgármester Varga-Dénes Zsuzsanna alpolgármester Szám:... /2014. JEGYZŐKÖNYV Készült: Márianosztra Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. június 10. napján megtartott testületi üléséről. Az ülés helye: Az önkormányzat tanácsterme, 2629 Márianosztra,

Részletesebben

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: OTB/44-1/2013. OTB-13/2013. sz. ülés (OTB-101/ sz. ülés)

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: OTB/44-1/2013. OTB-13/2013. sz. ülés (OTB-101/ sz. ülés) Ikt. sz.: OTB/44-1/2013. OTB-13/2013. sz. ülés (OTB-101/2010-2014. sz. ülés) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának 2013. május 14-én, kedden, 9 óra 54 perckor az

Részletesebben

Legénd Községi Önkormányzat. Képviselő-testületének. 2008. évi. 10. számú. jegyzőkönyve

Legénd Községi Önkormányzat. Képviselő-testületének. 2008. évi. 10. számú. jegyzőkönyve Legénd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. évi 10. számú jegyzőkönyve Készült: 2008 június 27én a nógrádsápi Polgármesteri Hivatalban megtartott Nógrádsáp és Legénd községek -testületeinek

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v. Készült: Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 28-án megtartott nyilvános üléséről.

J e g y z ő k ö n y v. Készült: Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 28-án megtartott nyilvános üléséről. Tárnokréti Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 3-5/2015. J e g y z ő k ö n y v Készült: 2015. április 28-án megtartott nyilvános üléséről. A képviselő-testületi ülés kezdete: 19 00 óra A képviselő-testületi

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v Készült: Szentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. június 13-án (csütörtökön) 17,00 órai kezdettel megtartott üléséről. Jelen vannak: Szabó Gellért polgármester,

Részletesebben

Kóny és Győrsövényház Községek Önkormányzatai Képviselő-testületei 9144 Kóny, Rákóczi u. 30. Tel.: 96/280-140. Szám: 1-3/2012. K Szám: 2-3/2012.

Kóny és Győrsövényház Községek Önkormányzatai Képviselő-testületei 9144 Kóny, Rákóczi u. 30. Tel.: 96/280-140. Szám: 1-3/2012. K Szám: 2-3/2012. Önkormányzatai Képviselő-testületei 9144 Kóny, Rákóczi u. 30. Tel.: 96/280-140. Szám: 1-3/2012. K Szám: 2-3/2012. Gy J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Önkormányzat Képviselő-testületei 2012. február 27-én,

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v Készült: 2013. július 24-én (szerda) 18 órakor megtartott rendkívüli ülésén, a Varsányi Közös Önkormányzati Hivatalban. Jelen vannak: Pintérné Kanyó Judit polgármester Bárány Erzsébet

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Szám: IV.56-7/2015. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2015. május 7-én (csütörtökön) 15 órakor a Vármegyeháza dísztermében (Szekszárd, Béla király tér

Részletesebben

Az ipari mérgezés judikatúránkban. Írta: Dr. Kadosa Marccl.

Az ipari mérgezés judikatúránkban. Írta: Dr. Kadosa Marccl. Az ipari mérgezés judikatúránkban. Írta: Dr. Kadosa Marccl. Az Állami Munkásbiztosítási Hivatal ismert állásfoglalása tudvalevőleg lehetetlenné tette a magyar munkásbiztosítás számára, hogy a baleset folytán

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

A szabadság jogi fogalma.

A szabadság jogi fogalma. A szabadság jogi fogalma. Írta: BÚZA LÁSZLÓ. A szabadságnak két faja van: az egyéni és a politikai szabadság. A politikai szabadság a nemzet önkormányzatát jelenti, azt, hogy az államhatalom nem mint idegen

Részletesebben

KÜLÖNSZÁM! B E S Z Á M O L Ó. Nyírlugos Város Önkormányzata 2006 2010. évi tevékenységéről KÜLÖNSZÁM!

KÜLÖNSZÁM! B E S Z Á M O L Ó. Nyírlugos Város Önkormányzata 2006 2010. évi tevékenységéről KÜLÖNSZÁM! A NYÍRLUGOSI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA KÜLÖNSZÁM 2010. szeptember B E S Z Á M O L Ó Nyírlugos Város Önkormányzata 2006 2010. évi tevékenységéről Ismét eltelt négy év. Az 1990. szeptember 30-i első szabad önkormányzati

Részletesebben

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET MIYATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenít limei szerdái és szombaton.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET MIYATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenít limei szerdái és szombaton. IX. Évfolyam. Budapest 1899. november hő 25. 95. (849.) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET MIYATALOS KÖZLÖNYE. A* országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen

Részletesebben

Javaslat a Heves Megyei Közgyűlés 2015. év II. félévi üléstervére és a 2016. év I. félévi ülésterv-tervezetére

Javaslat a Heves Megyei Közgyűlés 2015. év II. félévi üléstervére és a 2016. év I. félévi ülésterv-tervezetére 78-3/2015/231 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Közgyűlés 2015. év II. félévi üléstervére és a 2016. év I. félévi ülésterv-tervezetére A Közgyűlés és Szervei Szervezeti

Részletesebben

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI.

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. XI. Évfolyam. Budapest, 1901. márczius Iió 21. 25. (984.) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Ülésnapok a Köztelken.

Részletesebben

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum:

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum: A vidékfejlesztési miniszter 45/2012. (V.8.) VM rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról (Magyar Közlöny 2012/54.)

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

r};jjf1it- !t~l ... T~~._.. ~."-~. L,_ ... c~~:~:\(. : }.~. --;- I I~ "'- Jelenléti ív Meghívottak: Cl~III..' r ~ l

r};jjf1it- !t~l ... T~~._.. ~.-~. L,_ ... c~~:~:\(. : }.~. --;- I I~ '- Jelenléti ív Meghívottak: Cl~III..' r ~ l Jelenléti ív az 1996. év november hó 11. napján megtartott rendkivüli képviselőtestületi ülésről l.! Citka János 2./ Farkas János 3./ Fábián Jánosné 4./ Juhász György 5./ Kunsági László 6./ Dr. Pápai Péter

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet

A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet (Népszava 2009. február 27.) Dobjuk félre a meglévő fogalmakat és határokat, mert nem működnek - mondja Kállai Ernő. A nemzeti és etnikai kisebbségi

Részletesebben

Összefoglaló. A takarmánybúza ára július 6-7-én még tartja magát, utána élesen esni fog. Az igazodás előtt még van a piacon lehetőség.

Összefoglaló. A takarmánybúza ára július 6-7-én még tartja magát, utána élesen esni fog. Az igazodás előtt még van a piacon lehetőség. Zöldforrás Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.axelero.net www.zoldforras.hu 2009/15

Részletesebben

J e g y zőkönyv AIÜB-V-5/2011. (AIÜB-V-8/2010-2014.)

J e g y zőkönyv AIÜB-V-5/2011. (AIÜB-V-8/2010-2014.) AIÜB-V-5/2011. (AIÜB-V-8/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság Az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reformot

Részletesebben

1/21 BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE JEGYZŐ KÖNYV

1/21 BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE JEGYZŐ KÖNYV 1/21 BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Ikt. szám: 9-2/15/2009. JEGYZŐ KÖNYV Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 2009.

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. 2013. szeptember 27-én 9.30 órakor a Humán és Népjóléti Bizottság rendkívüli ülésén. Dorner László

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. 2013. szeptember 27-én 9.30 órakor a Humán és Népjóléti Bizottság rendkívüli ülésén. Dorner László A J K A V Á R O S Ö N K O R M Á N Y Z A T A HUMÁN ÉS NÉPJÓLÉTI BIZOTTSÁG 8401 AJKA, Városháza Szabadság tér 12. (88) 521-111 fax:(88) 212-794 Ügyszám: 1/50-13/2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: 2013.

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

ERDÉSZETI RENDELETEK TARA.

ERDÉSZETI RENDELETEK TARA. 805 ERDÉSZETI RENDELETEK TARA. KÖRRENDELET Valamennyi vármegyei törvényhatóságnak. 9847/II-C/1904. belügy, m. sz. Az 1898. XIX. t. cz. alapján szervezkedett volt úrbéresek és közbirtokosságok tulajdonát

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Jelen vannak: Szőllős Sándor polgármester

Jegyzőkönyv. Jelen vannak: Szőllős Sándor polgármester Jegyzőkönyv Készült: 2013. október 29-én 15 30 órai kezdettel a Bocskaikert Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Tanácstermében tartott rendkívüli testületi ülésről. Jelen vannak: Szőllős Sándor

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v 350/4/2014. szám. J e g y z ő k ö n y v Készült Ágfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 4. napján 19:00 órai kezdettel Harka Község Önkormányzatának Tanácskozójában (Harka, Nyéki

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2004. május 24. (OR. en) 9713/04 Intézményközi dokumentum: 2002/0047 (COD) PI 46 CODEC 752

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2004. május 24. (OR. en) 9713/04 Intézményközi dokumentum: 2002/0047 (COD) PI 46 CODEC 752 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. május 24. (OR. en) 9713/04 Intézményközi dokumentum: 2002/0047 (COD) PI 46 CODEC 752 FELJEGYZÉS Küldi: a Tanács Főtitkársága Címzett: a delegációk Előző dok. sz.:

Részletesebben

Fertőd Város Képviselő-testülete 16/2014. SZÁMÚ

Fertőd Város Képviselő-testülete 16/2014. SZÁMÚ Fertőd Város Képviselő-testülete 16/2014. SZÁMÚ J E G Y Z Ő K Ö N Y V 2014. szeptember 24. napján megtartott R E N D E S K É P V I S E L Ő T E S T Ü L E T I Ü L É S É R Ő L Készült: 3 példányban 1 Fertőd

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. február 12-i rendkívüli ülésére

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. február 12-i rendkívüli ülésére Előterjesztés 1. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. február 12-i rendkívüli ülésére Tárgy: Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesülettel kapcsolatos csatlakozási szándék

Részletesebben

6. napirendi pont. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. január 29-i ülésére

6. napirendi pont. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. január 29-i ülésére 6. napirendi pont E LŐTERJESZTÉS Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. január 29-i ülésére Előterjesztés címe és tárgya: A 2015. évi Munkaterv és jogalkotási program elfogadása A tárgykört

Részletesebben

2. A tordai középtanodáröl.

2. A tordai középtanodáröl. 2 3 4 ISKOLAI ÉRTESÍTŐ. 234 lóknak a mivelődlietésre s az önerején való kiképzésre szép alkalom van nyílva. Vajha az ifjúság kellően tudná méltányolni e kedvező körülményt s teljes erejökből egyen-egyen

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

4. A jog- és társadalomtudományi szakosztály jelentése.

4. A jog- és társadalomtudományi szakosztály jelentése. 4. A jog- és társadalomtudományi szakosztály jelentése. Tisztelt Közgyűlés! Szakosztályunknak elmúlt évi működéséről szóló jelentésemnek elkészítése be kell vallanom nehéz feladatot teremtett részemre.

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

lelx~szi'fizet~srenoez~s

lelx~szi'fizet~srenoez~s fl MF\GYF\RORSzAGI AG. H. E\)F\NG. KER. EGYHAZ EGYETEMES NYUGDíJINTÉZETÉNEK ÚJJRSZERVEZÉSE ALKRLMRSÓL EGYETEMES lelx~szi'fizet~srenoez~s, TERVEZETE. ~ KIDOLGOZTA ES AZ EGYETEMES LELKÉSZI TESTÜLETNEK AJÁNLJA:

Részletesebben

Jegyzőkönyv készült az Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság 2014. november 26-án 14.00 órakor megtartott rendes üléséről

Jegyzőkönyv készült az Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság 2014. november 26-án 14.00 órakor megtartott rendes üléséről Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzatának Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága Jegyzőkönyv készült az Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság 2014. november 26-án 14.00 órakor

Részletesebben

Kölcsey Berzsenyi fölött tartott emlékbeszéde a Magyar Tudományos Akadémián

Kölcsey Berzsenyi fölött tartott emlékbeszéde a Magyar Tudományos Akadémián Docēre et movēre Bölcsészet- és társadalomtudományi tanulmányok a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar 20 éves jubileumára. pp. 123 128. Kölcsey Berzsenyi fölött tartott emlékbeszéde a Magyar Tudományos

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

A méter-mértéknek az erdőgazdaság körében való mikénti alkalmazásáról.

A méter-mértéknek az erdőgazdaság körében való mikénti alkalmazásáról. A méter-mértéknek az erdőgazdaság körében való mikénti alkalmazásáról. (Folytatás é s vége). VIII. Faszén. A faszénnek átvétele és átadása, illetőleg eladása a vevő kívánsága szerint, űrmérték vagy súlymérték

Részletesebben