Vállalkozási alapismeretek. Vidéki közösségek fejlődés és önszerveződés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vállalkozási alapismeretek. Vidéki közösségek fejlődés és önszerveződés"

Átírás

1 Vidéki közösségek fejlődés és önszerveződés 1

2 2

3 Vállalkozási, piacgazdasági alapismeretek BEVEZETŐ A hagyományos gazdálkodást folytató, vagy szüleiktől, nagyszüleiktől azt megtapasztalt emberek gyakran tekintenek gyanakvással, és nem értik a modern kor egyik, életükre egyre erőteljesebb befolyást gyakorló jelenségét, a piacot és annak működését, törvényszerűségeit. Mindazt, amit egy szóval piacgazdaságnak nevezünk, megkülönböztetve azt a hagyományos, nem piac alapú, a közvetlen szükséglet kielégítésén alapuló gazdaságtól. A közfelfogásban a piac fogalma a kereskedéshez kapcsolódik. Székelyföldön, régen, kereskedéssel erre szakosodott örmény és zsidó kereskedők foglalkoztak. Székely ember nem piacol, szokták mondani a szabad ember büszkeségével, kissé talán lenézve azokat, akik a termékek felvásárlásával és eladásával jelentős haszonra tettek szert, és látványosan meggazdagodtak. Az önfenntartó gazdálkodásra berendezkedett székelység hasonlatosan más népek paraszti közösségeihez feladatának nem a pénzszerzést, hanem családja szükségleteinek kielégítését tekintette. Az volt a biztos, amit munkájával, tudásával elő tudott állítani, fel tudott építeni, vagy éppen meg tudott javítani. A helyi közösség a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködés, kisegítés és a csere helye is volt. A piacgazdaság, a pénz és bankok elterjedése sok esetben értetlenséget, gyanakvást és elutasító magatartást váltott ki a modernizáció hajnalán. A saját magának élelmet, ruházatot, házat, szerszámokat előállító ember szabadság- és biztonságérzetét veszélyeztette a szakosodással és annak következtében megnövekedett hatékonysággal együtt megjelenő verseny és a pénztől való függőség egyre erőteljesebb jelenléte életében. Az állam gazdasági szerepvállalása, az adózás és később a támogatási rendszerek megjelenése tovább bonyolította a helyzetet. A modernizációval és a vele járó piacgazdasággal szembeni ellenkezésnek a gyökereit a paraszti társadalom kultúrájában: a kockázatkerülésben, az erőteljes családközpontúságban és a jövőorientáltság hiányában találhatjuk meg. Ennek következtében a vidéki közösségek elszenvedték a modernizációt, nem haszonélvezői, hanem inkább a vesztesei lettek annak. A falu előnytelen függőségbe került a várossal szemben, ahol a piacok fejlődtek. Olcsón kellett terményeket, nyersanyagot és munkaerőt vásárra vinni a városba, azért a kevés pénzért, amivel a drága ipari termékeket meg lehetett vásárolni. A függőség az ipar által előállított termékektől egyre növekedett. Kezdetben szerszámokért és gépekért, majd ruházatért és egyéb gyári termékért kellett a városi boltba menni. Aztán a boltok is kiköltöztek falura. Ma már a tojást, tejtermékeket és a kenyeret is boltból vásárolja a falusi ember. Ezeknek a termékeknek az ára a piac törvényei alapján (kis mennyiség, szállítási költségek) magasabb, mint a városban (nagy mennyiség, kisebb szállítási költségek). A hagyományosan megtermelt gabonafélék is eltűntek tájainkról (búza, rozs, árpa), hiszen a nagyobb hozamú, erre alkalmasabb területeken és nagygazdasági technológiával megtermelt gabona még a szállítási költségeket beszámítva is olcsóbb, mint az itthoni. Malmaink szerre bezártak, mert az üzletből szerezzük be azt a kevés lisztet, ami a majorságnak és a konyhai sütés-főzéshez szükséges. Mindezért cserében pénzt fizetünk a piacon. A televízió által a fogyasztói társadalom életmodellje eljutott falura is, teljesíthetetlen vágyakat ébresztve az ott élőkben. A falusi ember rádöbbent, hogy szegény, és nincs is reménye, hogy a meghirdetett életminőséghez a pénzt valaha is megszerezze. A valamikori bőség és szabadság helyét, a vidéket, az élet forrását a mai modern világban számos helyen azonosítják a szegénység és a kiszolgáltatottság földjével. A piacgazdasághoz való alkalmazkodás hiánya miatt kezdtek elköltözni az emberek faluról városra és felhagytak a szükségleteik közvetlen kielégítését szolgáló tevékenységekkel. Amit nem lehet a piacon értékesíteni, azt már nem érdemes megtermelni. Először a gyümölcs, majd a zöldség termesztése szűnik meg. Ezeket követi a szarvasmarha tartásának felhagyása, miután a tej már csak a tejfeldolgozó üzemek nyersanyagaként értékes, és annak felvásárlását szintén a piac vastörvényeinek (verseny az élelmiszerpiacon, a tejtermékek iránti kereslet csökkenése, külföldről importált nyersanyag alacsony ára) engedelmeskedő tejüzemek önkényesen szüneteltetik, vagy leállítják. A globalizáció és a vele járó gazdasági válságok sem változtatnak a fentebb vázolt helyzeten. A piacgaz- 3

4 daság egyeduralmát életünkben ma már nem kérdőjelezi meg senki. A hagyományos gyümölcstermékek fejlesztését célzó programunk is elfogadja a piacok létét és működését. A kései modern korban jelentkező bonyolult, értékvezérelt fogyasztói szokásokhoz alkalmazkodva törekszünk a vidéki élet számára fejlődési lehetőséget, kitörési pontot nyújtani. Értelmes munkát, jövedelemforrást látunk a minőségi hagyományos gyümölcsfajták termesztésében és a feldolgozott gyümölcstermékek értékesítésében. Oktatásunk célja a piacgazdaság működésének megismertetése a gazdákkal, azoknak az eszközöknek a bemutatása, amelyekkel a piaci folyamatok a vidéki gazdaság és vállalkozások hasznára fordíthatók. A gazdák elméleti fogalmakkal ismerkednek meg, majd mindegyik oktatási részt egy gyakorlati feladat zár. A gyakorlatokat lehet egyéni vagy csoportos formában végezni. Ezeknek célja az elméleti részben megismert fogalmak és módszerek használatának elmélyítése és a saját vállalkozásban hasznosítható üzlettervezési munka begyakorlása. Tananyagunk összeállításában nagymértékben felhasználtuk projektpartnerünk, a Modern Üzleti Tudományok Főiskola által kidolgozott Üzleti tervezés tananyagot. és tápláló. Hasznos. Az emberek a számukra elérhető, helyben megtermő gyümölcsfajtákat fogyasztották, és mindig azokat, amelyeket éppen a természet abban az időszakban nyújtott. Az őszi gyümölcsszüret mindig a bőség áldását hozta a családok, helyi közösségek számára. A modern, globalizált világunkban az emberek az év egész idején szeretnének friss gyümölcsöt enni. Ezért messzi tájakról szállítják a trópusi vagy mediterrán gyümölcsöket. A nagy távolságokra való szállításhoz a gyümölcsöt félig érett állapotban már leszedik, majd speciális körülmények között a hajókon utaztatva, vagy raktárakban érlelik azokat. Ha valakinek volt alkalma narancsligetben érett narancsot a helyszínen megkóstolni, az tudja, hogy mi a különbség a szupermarketben vásárolt narancshoz képest. Hasonló a helyzet minden helyben fogyasztható gyümölcs esetén. Ma már a gyümölcstermékek iránt érdeklődő fogyasztó széleskörű ajánlattal találkozik a piacon. A világ különböző országaiból származó friss és feldolgozott gyümölcstermékek özöne fogadja őt a polcokon. Ezek közül több az újdonság varázsával kívánja meggyőzni a vásárlót. A kínálat bősége ellenére mégis a vásárló szükséglete a meghatározó a vásárlásban. Többnyire a vásárlók a gyümölcsök fogyasztását az egészséges életforma részeként tartják szükségesnek. A gyümölcsök vitamintartalma, az egészséges cukor, ami energiát nyújt, az üdítő ízek motiválják alapjában a vásárlást. I. A GYÜMÖLCSTERMÉKEK PIACAI Miért vásárolnak gyümölcsöt a fogyasztók? A gyümölcskészítmények fontos szerepet töltöttek be a hagyományos életvitelű családoknál. Végigkísérték az emberiség történetét a gyűjtögető-vadászó életformától napjainkig. A friss gyümölcsöt régen üdítő, zamatos íze miatt, érése idején fogyasztották. A télire beérő fajtákat pincékben vagy a hideg házban erre alkalmas száraz, árnyékos helyen érlelték a téli fogyasztásra. Téli tárolásra bizonyos alma- és körtefajták voltak alkalmasak. A lédús szilvát tájainkon már aszalni kellett, ha nem akarták, hogy szilvapálinkának való legyen belőle tavaszra. Lekvárok és kompótok készültek a téli élelemszükséglet fedezésére. A pálinka és gyümölcsbor készítése is fontos tevékenység volt. Ezeket a szokásokat, a gyümölcsökkel kapcsolatos foglalatosságot a nemzedékről nemzedékre átörökített helyi hagyomány határozta meg. Az emberek nem tudtak sem a gyümölcsökben rejlő vitaminokról és mikroelemekről, sem az élet számára oly fontos egyéb hasznos anyagokról. Tudták, hogy finom Hagyományos gyümölcsöket ma már ritkán lehet a szupermarketek polcain találni. A termelők csak a hagyományos zöldség- és gyümölcspiacokra jutnak el termékeikkel. Ez a kis mennyiség és a nem megfelelő csomagolás, valamint a hiányos piaci információ, tudás miatt van. Ugyanakkor a hiányzó marketing-tevékenység miatt a potenciális vásárlók nem tudják, hogy a hagyományos gyümölcsök és a belőlük készített termékek milyen előnyöket nyújtanak az iparilag feldolgozott, intenzív termelésből származó gyümölcsökkel szemben. A hagyományos termék egyben kulturális termék is, hiszen egy nép múltjából éltet tudást, termelői és gazdasszonyi gyakorlatokat. Az így újrafogalmazott termék már szélesebb vásárlói igényekre adhat választ. A piac fogalma, kereslet-kínálat, a piaci egyensúly törvénye Amikor egy vállalkozás a piaccal kapcsolatba kerül, és arról dönt, hogy milyen szolgáltatásokat, termékeket állítson elő, illetve forgalmazzon, milyen tevékenységeket fejlesszen, illetve szüntessen 4

5 meg, kitől vásároljon, és kinek adjon el, mérlegelnie kell többek között a piaci kereslet-kínálati viszonyokat, a hasonló termékeket gyártó vállalkozások viselkedését, a piacon lévő termékek árainak alakulását, a piaci jövedelmezőségi viszonyokat és még sok egyéb tényezőt. A piac a tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere. A csere folyamata Eladó (szervezet, egyén) Termékek, szolgáltatás Kínálat Pénz, hitel, idő, szavazatok Egészség, biztonság, kényelem, g g, g, y, szépség... Vásárló (kliens) Szükségletek Kereslet Az a hely, ahol a vevő és az eladó találkozik, és az árucsere megtörténik. Minden piac őse az eredeti cserekereskedelem számára keretet biztosító terménypiac. A modern társadalomban a piacoknak több okból is kiemelt szerep jut. Az első, talán legfontosabb ok, hogy a termelő vagy eladó nem közvetlenül szembesül a fogyasztó vagy vásárló szükségleteivel, hanem a piac által közvetítve. Ez erőteljes szemléletbeli váltást követel meg a hagyományos gondolkodású emberektől. Meg kell tanulni a piaci kereslet mögé elrejtett, a szükségleteit kielégítő embert látni. A piac mintegy összesíti a sok kis fogyasztói igényt és azt sokszor egybemosva tálalja. Azt szoktuk mondani, hogy nem érdemes egy adott terméket előállítani, mert a piacnak nem kell, mert a piac nem óhajtja. Nincsen rá piac. Helyesebb lenne azt mondani, hogy a piacon vásárló, vagy éppen nem vásárló emberek óhajtják vagy nem termékünket. Ugyanakkor az is igaz, hogy az emberek nem minden szükségleteiket elégítik ki a piacon, hanem piacon kívüli cseréket bonyolítanak le, vagy önellátásba kezdenek. A másik ok, amiért a piacok ilyen erőteljesen jelen vannak életünkben, a piac értékmeghatározó szerepében rejlik. Amennyiben a termékek vagy értéket hordozó javak a piacon cserélnek gazdát, akkor azoknak a termékeknek az árát a piaci viszonyok fogják meghatározni. Erőteljes törekvés érzékelhető az irányban, hogy minden javak értékét a piac határozza meg. Maholnap a tiszta levegő, a jó emberi kapcsolatok, vagy a szép táj számára is lesz piac. Ugyanakkor hatalmas haszonra tehet szert az a vállalkozó, aki először visz be a piacra addig nem piacon (vagy piacon kívül) értékesített javakat. Ebben az esetben a majdnem ingyen megszerzett javakért az általa megszabott árat kérheti a vásárlótól. Legalábbis az elején, ameddig a piaci verseny meg nem erősödik. Jó példák erre a gazdaságtörténetből a kőolaj, vagy a fűszernövények importja egzotikus tájakról. A turisztikai vállalkozó sem fizet a vonzó tájért az ott élő embereknek, közösségeknek, akiknek több évszázados munkája nyomán alakult ki az a vonzó táj, vagy helyi kultúra, amiért a turisták hajlandóak a panzióját meglátogatni. A kereskedők mindig törekedtek arra, hogy a vásárlót elválasszák a termelőtől, azért, hogy az értékelési folyamatot, az áralkut kézben tudják tartani. Amikor azonban a vásárlót túl hosszú közvetítői lánc választja el a termelőtől, és a fogyasztóvédelmi rendszer sem tudja a bizalmat fenntartani, vagy a vásárlók elégedetlenek a piaci mechanizmusok által kialkudott árral, értékkel, késztetést éreznek a piac elhagyására. Ilyenkor keresik fel sajtért, túróért az esztenákat, hajlandóak részében gyümölcsöt szüretelni, vagy messze földre elutaznak, csak hogy a helyi forrásból szerezzék be a termékeket, és személyesen megismerjék annak előállítóját, valamint a termelés körülményeit. Esetleg szívesen részt is vállalnak a termék előállításában (barkácsolnak, festenek, építenek, önkéntesként dolgoznak a farmon, segítenek befőzni a gyümölcslekvárt). Az államok nem kedvelik a piacon kívüli szükséglet-kielégítést, mert elesnek a hozzáadott értékadó (TVA, ÁFA), jövedelemadó és egyéb, a gazdasági tevékenység ellenőrzéséből és engedélyezéséből fakadó jövedelmek begyűjtési lehetőségétől. Ugyanakkor mindig kerül elég rámenős és profitéhes vállalkozó, aki azon dolgozik, hogy a nagyobb eladási mennyiség és a piac által ígért nagyobb haszon érdekében a javait bevigye a piacra, sőt piacot teremtsen azok számára. A piacteremtés még az ádáz versenytársakat is gyakran együttműködésre készteti. Ezért érthető, hogy a napjainkban egyre népszerűbbé váló piacon kívüli, úgynevezett hálózatos cserék ellen az állami hatóságok és a kereskedők is berzenkednek. Addig azonban, míg ezek forgalma nem jelentős, vagy kiterjedésük csak a helyi társadalmat érinti, békében hagyják őket. Programunk számára is fontosak lehetnek a hagyományos gyümölcsök mind piaci, mind piacokon kívüli értékesítési formái. A modern gazdaságban az egyes fogyasztók és az üzleti szervezetek a piacokon keresztül lépnek kölcsönhatásba egymással, hogy megoldják a gazdaságszervezés három központi problémáját: Mit? Milyen termékeket és milyen mennyiségben állítsanak elő és juttassanak el kínálatként a piacra? 5

6 Hogyan? Hogyan használjuk fel erőforrásainkat a termelésben, hogy képesek legyünk nyereséget megvalósítani? Kinek? Kinek a szükségleteit elégítjük ki, és hol, milyen piacokon, milyen elosztásban? A promóciós kampány Célok meghatározása Üzenet megfogalmazása Kommunikációs csatornák kiválasztása Szükséges módosítások elvégzése Akcióterv megvalósítása Az eredmény értékelése A piac az árucserék összessége, a kereslet és kínálat jelentkezésének színtere, ahol a vevők és eladók találkozásának eredményeként megtörténik a csere és kialakul a termékek piaci ára. A piac legfőbb tényezői: a kereslet azt fejezi ki, hogy a fogyasztó hajlandó és képes valamilyen terméket és szolgáltatást megvásárolni. A kereslet tehát pénzzel alátámasztott, megvalósítható szükséglet. A piaci kereslet egy adott áru valamennyi szóba jöhető fizetőképes fogyasztójának igényét összesíti. a kínálat azt jelenti, hogy a vállalkozás képes és hajlandó valamely termék vagy szolgáltatás előállítására. A piaci kínálat tehát egy adott termék valamennyi termelőjének lehetséges (illetve szándékolt) termelését, azaz egyéni kínálatok összegét jelenti. az ár az áru vagy szolgáltatás pénzben kifejezett értéke, az a pénzmennyiség, amit a vevő hajlandó kifizetni az eladónak annak érdekében, hogy megszerezze a termék feletti tulajdonlás jogát. Jelentős befolyása van az adott termék keresletére és kínálatára, a nyereségre és a vállalkozói arculatra. a jövedelem a vállalkozó piacon realizálódó bevételeinek és a piac által is befolyásolt költségeinek különbözeteként jelentkezik. Alapvetően befolyásolja a vállalkozás piacra lépését, fejlődését és kivonulását a piacról. A piac tényezői között szoros kapcsolat (összefüggés) van, mely kapcsolatot a keresleti és kínálati függvény szemlélteti. A keresleti függvény adott termék fizetőképes keresletének mennyiségeit fejezi ki a termék árának függvényében. A keresleti függvény negatív lejtésű, azaz alacsony árhoz nagy kereslet (sokan képesek megfizetni), növekvő árhoz pedig csökkenő kereslet (kevesen képesek megfizetni) tartozik. A kínálati függvény azt fejezi ki, milyen menynyiséget kínálnak a termelők különböző árak mellett. A kínálati függvény pozitív emelkedésű, azaz növekvő árhoz növekvő kínálat tartozik. A magasabb ár ösztönzi a termelőket a kínálat fokozására. Ha az ár alacsony, akkor keveseknek éri meg az adott termékkel piacra lépni, ahogy nő az ár, egyre több vállalkozás képes nyereséget megvalósítani a termék eladásából. A kereslet-kínálati viszonyokat meghatározó fontosabb tényezők együttesen alakítják ki a piaci struktúrát, tehát azt, hogy a piacon milyen nagyságú, milyen számú, milyen részesedésű eladó és vevő van jelen, milyen a piaci forgalom koncentráltsága, milyen piacra lépési és piacról való kilépési korlátok állnak a piaci résztvevők előtt. A piac struktúrája viszont meghatározó jelleggel bír az egyes piaci szereplők megtartására, azok ár-, termék- és pénzügypolitikájára, valamint a versenytársakkal szembeni magatartására. A piac szűkebb értelemben vevőkből és eladókból áll. A vállalkozás működésére közvetett és közvetlen piaci hatást gyakorolnak egyes csoportok. Mivel befolyásuk jelentős mind a piacra, mind a vállalkozás egészére, a piac megismerése kapcsán e csoportokat is számításba kell vennünk. Ezek a következők: A társadalom véleménye Mit gondolnak az emberek a saját és mások szükségletei kielégítésének a társadalom által elfogadható, vagy óhajtott formájáról, a gazdaság társadalmi felelősségéről, a vállalkozásokról? Példaként említhető az utóbbi években felerősödött környezettudatosság, mint társadalmi elvárás, egészen addig, hogy a környezetet károsító technológiákkal előállított termékeket nem vásárolják. Jó példa a verespataki aranybányászás elleni tiltakozás a tervezett ciánalapú technológia miatt, vagy a Gyergyó-medencei szienitbánya engedélyezésének megtagadása a Hargita Megyei Tanács által, mert a turizmus fejlesztésében látják az elfogadható jövőt, nem a természetet károsító felszíni bányászatban. Helyi lakosság A faluban vagy a városban, ahol a vállalkozás telephelye van, az emberek viszonyulnak a vállalkozáshoz. Lehetnek helyi szokások, melyekre oda kell figyelni, például ünnepnapokon a munkaprogram, vagy helyi lakosok alkalmazásának elvárása, idegen munkaerő elleni fellépés, közösségi elvárások infrastruktúra, bérezés, környezetszennyezés vonatkozásokban. 6

7 A kormány gazdaságpolitikája A kormányok döntéseikkel meghatározzák a kötelezően fizetendő legkisebb bért, a jövedelem után fizetendő adókat, a hozzáadott érték után fizetett adót (TVA, ÁFA), a társadalombiztosítási hozzájárulás nagyságát, különböző engedélyezési illetékeket. Ezek mind jelentős költségek, amelyek akár a vállalkozás létét is meghatározhatják. Ugyanakkor a Nemzeti Bank által befolyásolják a valutaárfolyamokat, aminek jelentős következményei lehetnek az import-export tevékenységet folytató vállalkozásokra. A kormány maga is gazdasági résztvevő, hiszen vásárol és szolgáltat. Gazdasági hatékonysága, vagy a rossz gazdálkodása befolyásolja az inflációt, a munkanélküliséget. Bizonyos gazdasági ágazatok, mint például a mezőgazdaság és vidékfejlesztés irányába jelentős támogatásokat nyújtanak az EU és az államok kormányai. A vállalkozás tulajdonosai A tulajdonosok elvárásai a vállalkozás gazdaságosságával, a befektetett tőke hozadékával, a profittal és a vállalkozás társadalmi szerepével kapcsolatosak. Ezek a szempontok akkor is fontosak, ha kis vállalkozás esetén a tulajdonos(ok) végzi(k) a tevékenység nagy részét. A saját, tulajdonosi elvárásaik teljesülése nagymértékben hozzájárul elégedettségükhöz. Versenytársak A versenytársak ugyanazokat a szükségleteket elégítik ki, mint a saját vállalkozásunk, ugyanazokat a vásárlókat célozzák meg termékeikkel, mint mi. A vásárlók a termék minősége, ára és annak használatával nyert elégedettségük alapján döntenek, hogy a mi termékünket, vagy a versenytársainkét vásárolják meg. Mivel hasonló termékeket hasonló technológiával gyártanak, a munkaerőt is ugyanonnan szerzik be, mint mi. A vállalkozás alkalmazottai Munkatársaink motiváltságát, elégedettségét nagymér tékben befolyásolják a munkakörülményekkel, vezetési stílussal, fizetéssel, a más munkatársakkal kapcsolatos elvárások. Szállítók, bankok Milyen áron, milyen minőségben tudunk nyersanyaghoz és pénzhez jutni? A vevők Meghatározzák a vállalatunk sikerességét. Milyen terméket és mennyiért, milyen mennyiségben hajlandóak vásárolni? Milyen fogyasztói és vásárlási szokásaik vannak? Miként tájékozódnak a vásárlással kapcsolatos döntéseik meghozatalához? A vásárlói döntés folyamata A szükséglet felismerése Lehetőségek mérlegelése Vásárlás Információ felkutatása Döntés Az, hogy az egyes csoportoknak mekkora a befolyásuk az adott vállalkozásra, változó. A befolyás közvetlen és közvetett lehet. A vevők mint az árbevétel forrásai közvetlenül járulnak hozzá a vállalkozás sikeréhez, de közvetve (pl. intézményes tiltakozással az ár miatt) kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak. A vállalkozás magatartását a piacon és a piac egészének működését, teljesítményét nagymértékben meghatározza a piaci struktúra, azaz a piac szereplőinek száma, a szereplők piaci részesedése és annak megoszlása, a piaci koncentráció mértéke, a piac szereplői között kialakult együttműködés és a termékdifferenciálás mértéke. A piac szereplői között verseny alakul ki, amely befolyásolja az egy piachoz tartozók magatartását. Egy piachoz tartozónak tekintjük azon termékeket illetve a termékek gyártóit, eladóit és vevőit, amely termékek egymással helyettesíthetők. Tulajdonképpen ugyanazon a piacon vannak mindazok a vállalkozások termékeikkel és a vásárlók, akik hasonló szükségletek kielégítésében érdekeltek. A piac, amelyen vállalkozásunk megmérettetik, sokszor nagyon bonyolult viszonyokat és kapcsolatokat jelent. Tapasztalatlan vállalkozó számára még az is nehézséget jelenthet, hogy beazonosítsa a saját piacát: kik a vásárlói, kik a versenytársai? Ehhez mindig abból a kérdésből kell kiindulni, hogy vállalkozásunk milyen szükséglet kielégítésére kínál megoldást? A gyümölcstermékek piacának meghatározásában is abból kell kiindulni, hogy milyen szükségletet elégít ki a termékünk? Mindenekelőtt élelem, hiszen táplálékul szolgál. Ezáltal az élelmiszerek piacán található. Ebből fakadóan figyelembe kell venni az összes egészségvédelmi és élelmiszerbiztonsági előírást. A vásárló döntését meghatározza, hogy a család jövedelméből mennyit költhet élelemre. Az élelmiszereken belül nyilván az alapélelmiszerek (cukor, tej, hús, olaj, kenyér) élveznek 7

8 elsőbbséget. A gyümölcsök a kiegészítő élelmiszerek csoportjába kerülnek. Feldolgozottságuk mértékében a nyersgyümölcstől a lekvárig vagy gyümölcsléig versenyeznek az összes gyümölcstermékkel, sőt még az ásványvízzel és a szintetikus alapanyagú, gyümölcsízű szörpökkel is. Ezért szükséges ezt a bonyolult piaci viszonyrendszert leegyszerűsíteni. Ezt a piac szegmentálásával, feldarabolásával érhetjük el. A piacszegmentálás azt jelenti, hogy minél pontosabban meghatározzuk a kielégített szükségletet és a vásárló jellemzőit, majd azok alapján a piac egy jól körülhatárolt részén tevékenykedünk. Ezáltal csökken a potenciális vásárlók száma, de csökken a versenytársak száma is. A vásárlók pontosabban megkínálhatóak azzal, amire szükségük van, és ragaszkodásuk a mi ajánlatunkhoz erősebb lehet, mint a versenytársaink ajánlatához. Csupán arra kell vigyázni, hogy az így meghatározott piaci rés elég nagy legyen a vállalkozásunk eltartásához. Jó példa a piac szegmentálására az organikus (szerves), vagy közismertebben öko- vagy biotermékek piaca. Ebben az esetben egy független minősítési szolgáltatás tanúsítja, hogy az így előállított termék megfelel az ökológiai termelés elvárásainak. Ezáltal az összes olyan élelmiszer, amelyet nem biorendszer szerint állítottak elő, kiesik a versenyből. Igaz, hogy a vásárlók köre is leszűkül azokra, akik hajlandók a biotermeléssel járó magasabb termékegységre jutó költségeket a magasabb vásárlási árral fedezni. Napjainkat a verseny erősödése és korlátozása egyaránt jellemzi. A modern piacokon versenytörvények szabályozzák a szereplők magatartását, az egyeduralom elkerülése végett. Ugyanakkor az együttműködés is jellemző lett a versenytársak között, többnyire a piaci feltételrendszer kialakításában, az állam szabályozásával szembeni fellépés és új piacok megteremtése érdekében. A piacra lépést meghatározó tényezők és feltételek Amikor a vállalkozás vezetése arról dönt, hogy milyen tevékenységeket kíván folytatni, milyen piacokon kíván tevékenykedni, mindenekelőtt a piac jövedelmezőségi kilátásait vizsgálja meg. Információkat gyűjt a piacon uralkodó költség- és nyereségviszonyokról, elemzi a várható piaci tendenciákat, hogy miként módosulnának a főbb piaci erővonalak akkor, ha belép erre a területre. Végül, de nem utolsósorban a piacon elérhető nyereséget összeveti a piacon való megjelenés kockázatával. A vállalkozások piacra lépését a jövedelmezőségi kilátáson kívül az alábbi feltételek befolyásolják: Az állam hatósági jogkörénél fogva alapvető korlátot állít a piacra lépés elé akkor, amikor: egyes tevékenységeket hatósági jogkörénél fogva engedélyez (vagy nem); bizonyos termékek gyártását az állam az általa kijelölt vállalkozásokhoz rendelheti; előírja az alapításhoz szükséges tőke nagyságát; korlátozhatja a beszerzési, értékesítési csatornákhoz való hozzáférést; a már piacokon működő vállalkozások termelési adottságaihoz igazodó technológiai, minőségi követelményeket támaszthat, stb. A szükséges tőke megszerzése Minden vállalkozás beindításához tőkebefektetésre van szükség. Nemcsak a termelés beindításának fizikai szükségletei (épületek, gépek, berendezések), valamint a szükséges munkaerő alkalmazása kerülnek pénzbe, hanem az üzlet kezdeti nehézségeiből adódó veszteségek, marketing-költségek is jelentős lekötött tőkét kívánnak. A piacra lépéshez szükséges tőke mennyisége gazdasági áganként, a tevékenység jellegétől függően jelentősen változik, hisz merőben más nagyságrendű pénzösszeget kell előteremteni egy gépgyár, mint egy kiskereskedelmi üzlet beindításához. A befektetendő tőke nagyságán kívül annak megszerezhetősége, hozzáférhetősége is gondot jelenthet a vállalkozás számára. A nehézségek áthidalása alapvetően függhet a gazdaság pénzügyi intézményeinek fejlettségétől, a pénzés tőkepiacok működési mechanizmusaitól. A piacon lévők magatartása: egy új, piacra bejutni szándékozó vállalkozásnak figyelembe kell vennie, hogy a már piacon működők részéről milyen magatartásra, reagálásra számíthat. Amenynyiben a piacon lévők részéről ellenséges magatartás várható és a belépni szándékozónak nincs megfelelő tőkeereje, tartaléka a támadások kivédésére, megfontolandó a belépés. Bevitel-eredmény korlátok: a piacon lévő vállalkozások szigorúan ellenőrizhetik a beszerzési és értékesítési csatornákat, ami jelentősen megnehezíti a piacra lépni szándékozónak a szállítókkal, illetve a végső fogyasztókkal való kapcsolat kialakítását. A piac új szereplőjének meg kell győzni a kereskedőket, hogy az ő termékeit is vegyék fel választékukba, ajánlják vevőiknek, tartsák azokat készleten. Az újonnan piacra lépőnek meg kell küzdenie azzal, hogy a piacon régóta értékesítő vállalkozások márkanevükkel, ismertségükkel, hirdetéseikkel, különféle szolgáltatásaikkal már megszerezték maguknak a fogyasztók ragaszkodását, hűségét saját termékeik iránt. 8

9 A piacról való kilépés lehetőségei: amennyiben a vállalkozás fontolgatja, hogy betörjön-e egy új piacra, számításba kell vennie azt az eshetőséget is, hogy tervei nem válnak valóra, amikor is érdemesebb kivonulnia a piacról, mintsem veszteségesen vagy alacsony hatékonysággal működnie. Ha a piacról való kilépés költséges, jogi vagy adminisztratív akadályokba ütközik, a vállalkozás nem könynyen szánja rá magát a kilépésre, hiszen egyszer meghozott döntése visszavonhatatlanná válik, és ez számára túl nagy kockázatot jelent. Marketing-alapismeretek, a marketingeszközök használata A piacbefolyásolás eszköze és módszere: a marketing. Az angol eredetű kifejezés magyar honosítása nem történt meg, eredeti angol változatban terjedt el magyar nyelvterületen is. Értelemszerű fordításban piacolást jelent, vagyis mindazt a tevékenységet, amit egy piacra vitt termék esetében meg kell tegyünk, hogy a termékünk érvényesüljön, és eladása tisztességes hasznot hozzon a vállalkozónak. Piacorientált gondolkodás nélkül nincs vállalkozás. A vállalkozó számára a marketing olyan eszköz, amellyel lehetővé válik a vállalkozás beindítása, működésének fenntartása és fejlesztése. A marketing a vállalkozás egészét átfogó és átható piacra irányult szemlélet; tudományos eredményeket alkalmazó módszer és eszközrendszer: a piac igényeinek, szerkezetének, ezek várható alakulásának megismerésére, a tevékenységek a piaci igényekhez való igazítására, a piacon való fellépés módjára, a piac vállalkozás érdekeinek megfelelő befolyásolására, a minél eredményesebb működés és piaci jelenlét érdekében. A marketing tehát szemlélet, mely meghatározó jelentőséget tulajdonít a piacnak, tudatosan figyeli a piacot, annak jelzéseit, és egész cselekvését ehhez igazítja. A marketing fogalma A mozgató erő Szükségletek Pénzügyi erőforrások Kutatás Marketing Technikai kisegítő tev. Szervezet funkciói Termelési módszer Nyersanyag Szolgáltatás Menedzsment Célkitűzés Hosszú távú profitabilitás A marketing másrészt nem szűkíthető le a vállalkozás egy részterületére, annak a vállalkozás egészét át kell hatnia. Önmagában egy ezzel megbízott specialista semmit nem tehet, ha a vállalkozás többi résztvevőjének nem sajátja a marketingszemlélet. Végezetül: a marketing-mix a marketingmódszerek és -eszközök együttese, melyekkel a piac kutatható, melyek segítenek a jó piaci stratégiát kidolgozni, a piaci igényeknek megfelelő termékeket, árakat kialakítani, kedvező értékesítési módszereket találni, s mind a vállalkozás, mind a termékek számára hatékony reklámot készíteni. Marketingeszközök (mix, a 4P) Külső hatások Verseny Politika Gazdaság Törvények (A környezet) Természet Technologia Szervezet Termék Promóció Disztribúció Társadalom Kliens Azaz tulajdonképpen a vállalkozás marketingcéljainak megvalósítását szolgáló eszközök összessége, kombinációja, amelyet a vállalkozás különböző piaci helyzetekben alkalmaz. A marketing szakirodalma 4P néven említi az alkalmazkodás és a befolyásolás marketingeszközeit. A 4P elnevezés a négy fő terület kezdőbetűjét jelöli. Ezek a következők: Termék (Product) Ár (Price) Elosztási csatornák (hely) (Place) Értékesítés ösztönzés és kommunikáció (Promotion) Termék A termék mindazon fizikai és egyéb tulajdonságok összessége, amelyek alkalmasak a fogyasztói igények kielégítésére. A termék alatt tevékenységet, szolgáltatást is érthetünk, hiszen nemcsak a termelő, hanem a kereskedő- és a szolgáltató-tevékenységek is kifejezhetik a vállalkozás alapját. A vállalkozás termékkínálatát a mindenkori piaci igényekhez igazítja. A vásárlók jelenlegi és jövőbeli igényei jelölik ki az irányt a termékek és a választék kialakításában, kutatásában és fejlesztésében. A termék meghatározásában hasznos szemlélet, ha a terméket az értékesítési folyamat végétől, az eladástól, és nem csupán a gyártási lehetőségeink által behatároltan tekintjük. A marketing Ár marketing-mix ix 9

10 szempontjából nem az a termék, amit gyártunk, hanem az a termék, amit megvásárol a fogyasztó. Ha nem tudjuk értékesíteni a termékünket, szolgáltatásainkat, akkor tulajdonképpen nincsen termékünk. Ezzel a szemlélettel elkerülhető, hogy termelési adottságaink által raktárra termeljünk, és az eladás hiányában tulajdonképpen veszteséget és nem hasznot hozzunk létre. Ez különösen fontos a romlandó termékek (tej- és húskészítmények, gyümölcsök) esetén, ahol a raktárra termelés nagyon hamar szemétté és eladhatatlanná válik. Mindig az az alapkérdés a termék meghatározásában, hogy milyen szükségletet elégít ki, amikor azt megvásárolják? További kérdések: milyen formában, csomagolásban jelenik meg a termék a piacon, illetve milyen csatolt szolgáltatással (például szervizelés, részletre vásárlás) növeljük a termék értékét a versenytársak termékéhez képest? Napjainkban erőteljesen jelentkezik a szolgáltatásként kínált termék. A terméket egy adott probléma összetett megoldására kínált szolgáltatásként ajánlják a vásárlónak. A gyümölcstermékek esetén ilyen lehet egy sajátos módon készített lekvár, amely esetén a házigazda vendégül láthatja a vásárlót és megtaníthatja a finomság elkészítési módját neki. Ezáltal az eredeti egyszerű lekvár egy kulturális szolgáltatás részeként kerül piacra, és jelentősebb jövedelmet biztosít a termelőnek. A termékek életútjának egyes szakaszai A termék életciklus görbéje en Az értékes sített mennyiség g, volume Bevezetés Növekedés Érettség Hanyatlás Eladás Profit Kifejlesztés: a termék még nem létezik. A várható piaci kereslet alapján sor kerül a kifejlesztésére. Bevezetés: a termék ismertté tétele történik meg. Tájékoztatjuk, megnyerjük a vevőket, hangsúlyozzuk az újdonság előnyeit. A termék kereslete kiszámíthatatlan, nincs konkurencia. Növekedés: nő (esetleg ugrásszerűen) az értékesítés, a termék egy darabjára eső költségek csökkennek. Megjelenik a konkurencia. Meg kell kezdeni a pozíciók védelmét. Érettség: Ebben a szakaszban töltik a termékek általában a leghosszabb időt, az eladások Idő elérik a maximumot. Az összes konkurens gyártja a terméket (vagy utánzatot). Hanyatlás: az értékesítés jelentősen csökken. Vissza kell vonulni. Jó tudni, hogy általában a profitmaximumot a felfutás végétől az érettség csúcsáig adják a termékek. Ár Az ár a legegyszerűbb megfogalmazás szerint az áru vagy szolgáltatás pénzben kifejezett értéke, az a pénzmennyiség, amit a vevő hajlandó kifizetni az eladónak annak érdekében, hogy megszerezze az áru feletti tulajdon jogát. Milyen értéket nyújtunk a kliens számára? A termék használati értéke A csatolt szolgáltatás értéke A személyzet értéke Az arculatunk értéke Pénzügyi költségek k A ráfordított idő költsége Energia költségek Pszichikai költségek, stressz A kliens által észlelt érték A kliens költségei A kliensnek nyújtott teljes érték A tulajdon megszerzésének ténye meghatározó az ár szempontjából. Vannak olyan eszközbeszerzési ügyletek, például épület vagy gépek bérlése, autók lízingelése, ahol nem árról, hanem bérleti és lízingdíjról beszélünk, amit költségként kezelünk. Lízingelt gép esetén a gép ára tulajdonképpen az utolsó, úgynevezett maradvány összeg, aminek a kifizetésekor átírják a gépet a cégünk nevére. Egy lízingelt autó ára így lehet ötezer euró, míg értéke negyvenezer euró. A különbözetet lízingdíjban fizettük ki a lízingelő cégnek, aki mindvégig fenntartotta a tulajdonlási jogát az eszköz felett, hiszen azzal garantálta a bankhitelt, amivel a lízingelt autót megvásárolta a gyártótól. A fenti példa is mutatja, hogy habár az ár erőteljesen befolyásolja az adott termék értékét hogy azt milyen értékesnek tartja a vásárló, mégis az ár nem mindig tükrözi a termék értékét. Az árat a piac határozza meg, míg a termék értékét a fogyasztó. Az ár meghatározásának folyamata Piacelemzés: a KERESLET- KÍNÁLAT megértése Stratégia megfogalmazása az általános célok elérésére Kezdeti ár meghatározása A korlátok azonosítása: az ár minimális és maximális értékének meghatározása Az elérhető profit becsülése: az ártartomány leszűkítése Az ár pontosítása a piaci feltételeknek megfelelően 10

11 A piaci verseny miatt előfordulhat, hogy értékes termékünket az értékénél alacsonyabb áron tudjuk értékesíteni. Természetesen, ritkább esetben az is előfordulhat, hogy magasabb áron kell el a portéka, ha elég ügyesek voltunk ajánlatunk megfogalmazásában. Egy több éves, használt autóért egy adott piaci árat lehet kérni, ha az addig egy ismeretlen tulajdonosé volt, míg ha ugyanaz az autó egy neves színész tulajdona volt, a lelkes gyűjtők hajlandók az előbbi ár többszörösét megfizetni. Ugyanígy: ha a fogyasztó nem tudja, hogy a hagyományos gyümölcsből készült termékünk hol készült, milyen kulturális hagyomány fenntartásával, akkor a többi névtelen gyümölcstermékhez hasonlóan a verseny által nyomott alacsony áron tudjuk értékesíteni. Ellenben, ha sikerül meggyőzzük vásárlónkat termékünk egyediségéről, ritkaságáról, kulturális értékéről, és személyünket is csatoltuk a termékhez, ezáltal növelve a vállalt felelősséget és bizalmat, az ár sokkal magasabb lehet. Az árak meghatározzák azt, hogy a gazdasági erőforrások miként kerülnek felhasználásra. A fogyasztó szempontjából pedig azt az eszközt jelentik, ami a korlátozottan rendelkezésre álló forrásaik alapján az áruk és szolgáltatások közötti választást teszi lehetővé (és szükségessé). Az árak a vállalkozás számára a költségek megtérülését és profithoz jutást jelentik. Melyek azok a határok, amelyek között az ár mozoghat? A határok közötti elhelyezkedést milyen tényezők befolyásolják? Az ár meghatározását befolyásolják az árképzési célok. A vállalkozásnak természetesen mindig figyelembe kell venni az adott termékre és/ vagy piacra vonatkozó árképzési előírásokat (jogszabályok, kötöttségek) is. A piacon kialakuló verseny és a tisztességtelen árképzés elleni jogi garanciák megakadályozzák a tiszteségtelen árak kialakítását. Az alkalmazandó árképzési stratégia lehet ideális, költségalapú, keresletalapú vagy versenytársalapú. Az ideális (vagy optimális) árképzési rendszer a keresleti és kínálati viszonyok ismeretén alapul. Azt az árat keresik, amelyen a vállalkozás a lehető legnagyobb profitra tesz szert. Nyilván a nagyobb ár nagyobb bevételt eredményezhet. Azonban, a kereslet-kínálat törvénye alapján előfordulhat, hogy a magasabb ár alacsonyabb eladott mennyiséghez vezet. Az eladott menynyiség és az ár együttesen határozzák meg a bevételt. Az előállított mennyiség meghatározza a költségek jelentős részét. A kettő különbsége adja a profitot. A több, egymással bonyolult összefüggésben lévő tényező együttes követése elbonyolítja ezt az árképzési eljárást. Ezért a gyakorlatban csak a nagyobb vállalkozások alkalmazzák ezt a módszert. Kisvállalkozások esetén célszerűbb az alábbi egyszerűbb ármegállapítás valamelyikét alkalmazni. Az árakat meghatározó korlátok Költségek Kormány- rendeletek Disztribútorok elvárásai Ár Kliensek elvárásai Verseny Etika Alsó korlátot jelentenek a termék előállítási költségei. A felső korlát (elvileg nincs) az, amit a piaci kereslet még elfogad. Az alsó és felső korlát között az is korlátozza a vállalkozást a szabad ármeghatározásban, hogy azonos vagy hasonló termékek is vannak a piacon, azaz erőteljes a versenytársak hatása. A vállalkozás adott termék áráról való döntése befolyásolja többi termékének kelendőségét is. A költségalapú árképzés esetén a vállalkozás kiszámítja a termék előállításának teljes költségét, majd ezt egy meghatározott százalékkal (ritkábban összeggel) felszorozva kapja meg az árat. A szorzótényezőt a profitelvárás határozza meg. Ennél az eljárásnál a termék előállítási költsége a meghatározó. Előfordulhat, hogy az így meghatározott áron a termék nem adható el kellő mennyiségben, és a piac által meghatározott árhoz közelebb kell az árat hozni. A versenytársalapú (igazodó) árképzés esetén a cég azon a szinten szabja meg árait, amely megegyezik az adott termékkör szokásos piaci árszintjével, amit a versenytársak erőegyensúlya határoz meg. Ez az ár már közelebb van a piaci árhoz. Ellenőrizni kell, hogy az ezen az áron eladott termék mennyisége elegendő-e olyan bevétel megvalósításához, amely fedezi a költségeket? A keresletalapú árképzés arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan reagálnának a vevők a különböző árszintekre. Ezt az árra vonatkozó piackutatással tudjuk meg. 11

12 1. Probléma meghatározása A piackutatás folyamata 2. A kutatás terve 3. Adatgyűjtés 4. Elemzés, kiértékelés, bemutatás A végső ár megállapításánál a fenti módszereket együttesen használhatjuk. Továbbá figyelembe kell venni egyéb tényezőket is, mint a következők: Fizetési feltételek: készpénz, átutalás, részletfizetés, lízing. Azonnali, készpénzes fizetés esetén alacsonyabb árat szoktak meghatározni, míg részletfizetés vagy átutalás esetén az ár lehet magasabb. Kedvezmények: viszonteladói, készpénzfizetési (skontó), mennyiségi (rabatt), szezonális kedvezmény és beszámítás. Felárak: rövidebb előállítási idő (gyorsasági felár), előállított mennyiséghez (mennyiségi felár), speciális teljesítés (teljesítési felár). Tapasztalati görbe: a termelés ismétlődésével a begyakorlottság növekedése csökkenti az egy darab előállítására eső költségeket, ezért a termék életpályájának érettségi vagy hanyatló szakaszában a forgalom növelése érdekében lehet csökkenteni az árát. Szállítási feltételek: gyors, kamionnal vagy gyorsfutárral történő szállításnál lehet magasabb árat kérni, míg a bizonytalan vasúti szállítás esetén alacsonyabb ár kapcsolható. Árrugalmasság: a kereslet és árváltozás öszszefüggése. Vannak termékek, amelyek esetében az eladott mennyiség bizonyos határok közt nem függ az ártól, például: alapélelmiszerek, cigaretta, alkohol. Más termékek nagyon érzékenyek az árra, ha növeljük az árat, nagymértékben csökken a fogyasztás. Az árcsökkentés pedig növeli a fogyasztást. Ilyen termék például a benzin, könyvek, gyümölcsök. Árdifferenciálás: különböző csoportoknak különböző árak alkalmazása. Az árat sikeresen használhatjuk a piac szegmentálására (feldarabolására), amikor különböző fogyasztói csoportokat más árakon kínálunk meg termékeinkkel. Például fiatalok, diákok számára adott múzeumi belépők, autóbuszbérletek kedvezményes ára. Pszichológiai tényezők: a vevők szubjektív reakcióinak figyelembevétele. A termékért lelkesedő fogyasztó hajlandó magasabb árat fizetni. Például valamelyik kedvelt énekes koncertjére vagy focicsapat mérkőzésére a belépőjegy magasabb ára. Termék életgörbe: a termék életpályájának bevezető szakaszán alacsonyabb ár kérhető, míg a felfutó szakaszán, amikor veszik, mint a cukrot, az ár jelentősen növelhető. Az érettségi szakasz végén és a hanyatlási szakaszban az árat csökkenteni szokták a forgalom növelése, illetve fenntartása érdekében. Szezonalitás: több termék fogyasztása nem egyenletes az év különböző szakaszában. Például turisztikai termékek, nyári tengerparti, téli síparadicsombeli üdülés. Gyümölcseltevések, lekvárbefőzés esetén a cukor. Ilyenkor magasabb árral is el lehet adni a terméket, míg a szezon végén árkedvezményekkel lehet növelni a forgalmat. Nehezen tárolható termékek esetén éppen fordítva: a frissen aratott búza, széna vagy begyűjtött krumpli alacsonyabb áron adható el az aratáskor, és drágábban később, a téli hónapokban. Az egyes ártaktikákat az üzletpolitikai céloknak megfelelően a célpiacok megnyerésére (tisztességes haszon mellett) kell alkalmazni, arra törekedve, hogy a vállalkozás fenntartható módon működtethető legyen. Elosztási csatorna Az elosztási csatornák (az értékesítési rendszer) azokat az utakat jelentik, melyeken a termék a termelőktől a fogyasztókhoz kerül, amely csatornákon egyidejűleg, de különböző ütemben és irányban áramlanak a termékek, azok tulajdonjoga, a termékek ellenértéke, és megvalósul az információcsere is. Az elosztási csatornák lehetnek: közvetlenek: amikor a termelő közvetlenül a fogyasztónak adja el a termékét; közvetettek: amikor a termelő és fogyasztó közé beépülnek különféle kereskedelmi feladatokat ellátó partnerek, kereskedők. Alapszabály: az áru bár a továbbforgalmazó már átvette, és ki is fizette azt csak akkor van eladva, ha az a végső fogyasztóhoz került. A termelő ha a közvetett értékesítést választja háromféle taktikát követhet: a húzó, toló és a szabadesés formákat. A húzó taktika a végső fogyasztóban kelt vágyat, aki megrendeli az árut a kiskereskedőnél; ez az igény húzza a terméket a fogyasztó felé. Ezt erőteljes médiareklámmal szokták elérni, beharangozva az új terméket, vagy folyamatosan hirdetve a régit. Mosóporok, élelmiszerek, gyorsfogyasztású termékek esetén alkalmazzák sikerrel. 12

13 A toló taktikánál a termelő a nagykereskedelmet győzi meg, majd vele közösen a kiskereskedelmet, s a kiskereskedővel közösen a fogyasztót. Így tolják a terméket a felhasználóhoz. Autók, gépek, technológiai újítások esetén a gyártó rendelkezik azzal az információval, amivel a lánc többi tagját tanítja a termék értékesítésére. A szabadesés taktika az ahogy esik, úgy puffan elvet választja. A figyelem és az ösztönzés hiánya miatt nemcsak értékesítési lehetőségeket és vevőket veszít e módszer alkalmazója, hanem értékes piaci információktól, visszajelzésektől fosztja meg magát. Értékesítés-ösztönzés és kommunikáció Ha megvásárolja, boldog lesz. A kommunikációs folyamat modelje Forrás Feedback Vásárold meg és boldog leszel! Hm... Vajon, ha megvásárolom boldog leszek? Fogadó A marketingkommunikációs mix elemei a következők: reklámozás, mely elsősorban a terméket ismerteti meg a fogyasztóval. Az emberek tudatára hat. Tájékoztat, megerősíti, vagy éppen megváltoztatja az emberek véleményét és befolyásolja, megváltoztatja magatartásukat, döntésre, cselekvésre (pl. vásárlásra) késztet. értékesítés-ösztönzés, mely a kapcsolat kialakításában nyújt segítséget, előnyt ajánl fel a vevőnek, a fogyasztók körében közvetlen vásárlásra ösztönöz. propaganda, mely a vállalkozás egészének ismertségét és elismertségét hivatott fejleszteni. A kereslet nem személyes ösztönzése, kereskedelmi szempontból fontos hírek közzétételével nyilvános reklámhordozóban. személyes eladás, mely személyes kapcsolat keretében pszichológiai módszereket alkalmaz a vevő meggyőzése érdekében. Az eladó egy termék eladása érdekében személyesen informálja és győzi meg a fogyasztót. Kódolás Kommunikációs környezet Dekódolás A vállalkozónak a termékét, annak létezését meg kell ismertetni a potenciális fogyasztókkal, és különféle eszközökkel biztosítania kell az értékesítés támogatását. Ezen feladatok ellátása a marketingkommunikációs mix alkalmazásával lehetséges. A marketingkommunikáció alapfunkciói a következők: A marketingkommunikáció AIDA-modellje A (Awareness) TUDATOSÍTÁS: a kliens tudatosítása a termék (szolgáltatás) által kielégíthető szükségleteiről. I (Interest) ÉRDEKLŐDÉS: a termék (szolgáltatás) iránti érdeklődés felkeltése. D (Desire) VÁGY: a termék (szolgáltatás) használata iránti vágy felkeltése. A (Action) CSELEKVÉS: a a termék (szolgáltatás) azonnali megvásárlására való serkentés. figyelemfelkeltés, tájékoztatás, hatás, magatartás-változtatás, beállítódások, attitűdök kedvezővé tétele, cselekvésre ösztönzés, meggyőzés, a jó hírnév megalapozása és fenntartása stb. A marketing-mix elemeinek alkalmazása akkor lehet hatékony, ha ismerjük a piacot: Milyen igényeket kívánunk kielégíteni? Milyen igényeket tudunk másoknál jobban kielégíteni? A kérdések megválaszolása igényli: a kielégítendő szükséglet meghatározását; piackutatást: a piac dinamikájának és lehetőségeinek megismerése; kereslet-előrejelzést: a piacpotenciál, piacméret változásainak értékelése, becslése a jövő ben; a célpiacok megválasztását (piacszegmentálás) és a marketingstratégia kialakítását. A marketingorientált vállalkozásra jellemző, hogy szemléletében a vevők szükségleteinek minőségi kielégítését tekinti a realizálható nyereség zálogának, folyamatos kapcsolatban van a piaccal, alkalmazkodik és befolyásol is, nem a terméket vagy szolgáltatást, hanem az általa nyújtott előnyöket adja el a vásárlóknak, képes magát és termékét pozitív módon megkülönböztetni a versenytársaktól és pozitív image-t alakít ki a marketingeszközök széleskörű alkalmazásával. A gyakorlati foglalkozáson esettanulmányként megvizsgáljuk a Torockószentgyörgyön működő kúriapanzió és tejgyár tevékenységét (www.szekelykokuria.ro). A család működtet egy panziót és 13

14 natúr tejtermékeket előállító kisüzemet. Termékeikkel jelen vannak az ország jelentős kereskedelmi központjaiban, vendéglátó egységekben. Jó minőségű termék, tetszetős csomagolás, aktív piaci jelenlét és törődés jellemzi a sikeres vállalkozást. Egységes kultúrája, a termékekben is tükröződő marketingszemlélete van. A faluból vásárolja fel a nyersanyagot, összes alkalmazottja a faluközösség tagja. Különös gondoskodással viszonyul a vállalkozás tulajdonosa a munkatársakhoz, azok oktatása és egészségének biztosítása érdekében. Csoportos gyakorlat: Alkalmazzuk mindezt a gyümölcstermékekre! II. VÁLLALKOZÁS ALAPÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE VIDÉKEN Miért alapítanak az emberek vállalkozásokat? A vállalkozás és a vállalkozó A vállalkozások sikerességét vagy sikertelenségét a piac határozza meg. Akkor van piaci létjogosultsága egy vállalkozásnak, ha valós azaz létező és tudatosult szükséglet kielégítésére nyújt megoldást. Ezért a vállalkozásnak a piacon elfogadott értéket kell létrehoznia, ezt el kell adnia, ha sikert kíván elérni. A családok kezdetben önellátásra törekedtek, de közben bizonyos terményekből, termékekből a saját fogyasztásukon túli feleslegeket hoztak létre, amelyet cserekereskedés formájában, majd vásárokon értékesítettek. Ezt követte a későbbi szakosodás és a boltok nyitása. Az önellátás során is szembesülni kellett azzal, hogy: az önellátás, mint cél elérése erőfeszítéseket igényel, azaz meg kell előlegezni az erőforrásokat a cél elérése érdekében. Ez a befektetés. az erőforrások szűkösen állnak rendelkezésre, ami arra kényszerítette a családot, hogy terveket dolgozzon ki a felhasználásukra annak érdekében, hogy az elvárt termékmennyiség előállítása megtörténjen. Megjelent tehát a racionalitás, a tervszerűség és az eredményre törekvés, mint a döntéseket meghatározó jellemző. a tevékenység végrehajtása során fellépő váratlan, előre nem kiszámítható események, hatások jelentkeznek, ami zavarokat okoz az önellátás megvalósításában. A családnak számolni kellett a kockázatok felmerülésével. A többlettermék létrehozása kezdetben spontán következmény volt, később tudatos cél lett. A tudatosság kialakulásától beszélhetünk arról, hogy üzletszerű gazdálkodást folytat a család, azaz mint vállalkozás működik. A tudatos többlettermék létrehozását kezdetben az jellemezte, hogy a termelő a piaccal közvetlen kapcsolatban állt csak azt állította elő, ami biztosan eladható volt, esetleg közvetlen megrendelés történt, így a vállalt kockázat is a minimálisra csökkent. A többlettermék létrehozását termékekre szakosodott emberek végezték, akik azt termelték, amihez a legjobban értettek és amit a piac (megrendelő) igényelt. Hagyományos gyümölcsből készült termények (termékek) esetén is ezt a történelmi utat kell kövesse egy, addig vállalkozási tapasztalatokkal nem rendelkező gazda. A hagyományos gazdálkodási forma és a vállalkozás közti átmenet fokozatos. A vállalkozásokra jellemző, hogy tudatosan a piacra termelnek, hatóságok által elismert jogi személyiséggel rendelkeznek, ezáltal külön adószámot is kapnak (ami olyan, mint magánszemélyek esetén a személyi szám). A termelés mértéke a vállalkozások esetén a piaci kereslet által meghatározott. A családi gazdálkodás esetén a család szükséglete a mérvadó. Ezért, amennyiben a piaci kereslet lehetővé teszi, a vállalkozó növekedési késztetést érez, fejleszti a vállalkozását. Ehhez azonban rendszerint a saját és családja munkaereje nem elegendő, így alkalmazottként kell munkatársakat bevonni a vállalkozásba. A vidéki gazdálkodás esetén a vidékfejlesztési támogatások, vagy különböző kormányok által nyújtott segélyek elnyerése megköveteli a vállalkozások jogi bejegyzését. Sokszor kényszervállalkozások születnek, bejegyeztetnek egy egyéni vagy családi vállalkozást csupán a támogatás elnyerése érdekében (farmok, méhészetek, turisztikai vendéglátók) anélkül, hogy valós piaci kereslet létezzen az adott termékre vagy szolgáltatásra. Ilyen esetekben a bejegyeztetési költségeken kívül számolni kell az adóterhekkel és a vállalkozás könyvelési, adminisztrálási költségeivel. Egy kényszervállalkozás, ha nincsen piac, ami eltartsa, komoly teher lehet a család számára. A programunkban szereplő vállalkozók is többnyire vidéki környezetben élnek és hozzák létre vállalkozásaikat. Ez tovább növeli a vállalkozás nehézségeit. A vidéki életre jellemző a piacok és a pénzintézmények, a gazdasági infrastruktúra hiánya, illetve nehézkes megközelítése. A vállalkozások tőkehiánnyal küzdenek, az egyéni vagy családi vállalkozóknak nincsen felhalmozott tőkéje. Az örökölt eszköz- és épületállomány elavult, vagy feljavításra szorul. Sok esetben a hatósági engedélyek sem szerezhetőek meg ezekben a régi épületekben kialakítandó termelési felületekre. Állattartó farmok már nem létesíthetőek a faluban, ki kell költözni az istállóval a falu szélére. Sokszor bizonyul olcsóbbnak egy könnyűfém szerkezetes, de az EU-normáknak megfelelő, tájidegen pléhdoboz létesítése, mint a patinás épületek átalakítása. 14

15 Ugyanakkor a modern gazdaság által kialakított vállalkozási formákkal találkozunk a piacon. Nemzetközi tőketulajdonon alapuló, úgynevezett multinacionális vállalatok forgalmazzák a világ élelmiszerének nagy részét. Ezek a vállalkozások agresszív üzletpolitikájukkal megjelentek az ökológiai termékek piacán is, jelentős versenyhelyzetet, illetve előnytelen felvásárlói környezetet teremtettek a hagyományos termelők számára. A modern gazdaságban rejlő lehetőségekkel és veszélyekkel egyaránt számolnia kell a vállalkozónak. Ezért a vállalkozás elindítása, majd annak fejlesztése csak lépésről lépésre, lassan képzelhető el. A pénz hiánya miatt a fejlesztések sok személyes munkát igényelnek. A vállalkozás erőteljesen igénybe veszi a vállalkozó személyes fizikai munkáját, jelenlétét. A képzetlen és nehezen motiválható munkaerő sokszor bosszantó gondok forrása lehet. Ezért a vállalkozó saját családját és baráti körét mozgósítja elsősorban. A munka sokszor önkéntességi, vagy kalákaformát ölt, inkább hasonlít a hagyományos életformához, amikor az emberek nem pénzért dolgoztak. A hagyományos kultúra és rokoni kapcsolatokkal összefont helyi közösség megnehezíti a modern termeléshez szükséges fegyelem- és teljesítmény-orientáltság kialakítását a vállalkozásban. Jellemző, hogy a vállalkozásnál alkalmazásban lévő munkatársak számára a saját családi gazdaságukban megjelenő teendők fontosabbak, elsőbbséget élveznek a vállalati feladatokkal szemben. Ez a gyümölccsel foglalkozó vállalkozás számára, a tevékenység szezonális jellege miatt rendkívül bosszantó lehet például amikor nincs, aki az érő gyümölcsöt begyűjtse, mert a faluban mindenki a saját kertjében szüretel. Hasonló a helyzet egy állattartással foglalkozó kisvállalat esetében is, amikor a negyven-ötven szarvasmarha takarmányozására szükséges széna begyűjtésére nem lehet napszámost találni. A vidéki közösségeink információhiánya, zártsága és az újítással szembeni hagyományos ellenállása miatt nehezen alakítható ki modern, tulajdonos, cégvezető és alkalmazott munkatárs szerkezetű vállalkozás. A munkaerő-problémákat a vállalkozók a gépesítéssel próbálják megoldani, azonban az ehhez szükséges pénzzel nem rendelkeznek. Mindezekre tekintettel kell a vállalkozási formát megtalálni, és annak erőforrás-gazdálkodását, ügyvitelét, technológiai folyamatait kialakítani. A vállalkozás is része kell legyen a helyi közösségeknek és meg kell találja az együttélés módozatait a faluközösséggel. A sikeres vállalkozások vidéken ötvözik a hagyományos emberi viszonyok előnyeit, a családi, rokoni és közösségi kapcsolatokban rejlő társadalmi tőkét, a korszerű technológiákkal, eszközökkel és üzletviteli szemlélettel, ismeretekkel. Mit kell tennünk, hogy vállalkozók lehessünk? A vállalatalapítás folyamata A vállalkozónak meg kell találni, értékelni és fejleszteni kell üzleti lehetőségeit, hogy legyőzze az útjába kerülő akadályokat, és céljait elérje. A vállalkozási folyamatnak az alábbi elhatárolható szakaszai vannak: helyzetértékelés, a lehetőség felismerése és értékelése, az üzleti terv kialakítása, Tehnológiai terv A tervezés struktúrája Általános üzleti terv Marketingtervterv Ártervezés Promóciós Disztribúció- Termék- tervezés tervezés tervezés Az üzleti terv többi része a szükséges források meghatározása és előteremtése, a vállalkozás létrehozása, a vállalkozás működtetése és irányítása, valamint a vállalkozás megszűnése, befejezése. Helyzetértékelés Egy vállalkozás indításához nagyon alapos és körültekintő előkészítő munkálatok kellenek: tisztázni kell, hogy van-e használható ötlet, amely vállalkozás alapját képezheti. Az ötlet lehet saját, vagy valamely működő vállalkozásból merített gondolat, amely rendszerint kapcsolódik a vállalkozó sajátos tudásához, a vállalkozás előtti foglalkozásához, családi hagyományokhoz. az ötlet megvalósításához (a vállalkozás beindításához) pénz kell. A vállalkozó jelöltnek lenni kell valamennyi saját pénzének, és meg kell tudnia ítélni, hogy a hiányzó rész megszerezhető-e, és honnan? az egyénnek számot kell vetni önmagával 15

16 (személyes és családi adottságaival, körülményeivel), áldozat- és kockázatvállalási készségével, kitartásával. információkat kell gyűjteni a környezetről, hol remélhet támogatást, kihez fordulhat problémáival. Példa: Egy faluban hagyománya van a gyümölcs aszalásának. A hagyományos tudás alapján egy vállalkozó készít egy kis aszalóüzemet. A megfelelő csomagolással kiszerelt termékét eljuttatja az üzemanyagtöltő állomások üzleteit ellátó kereskedőhöz. Ezáltal biztos, jól fizető piacot talált az aszalt gyümölcs számára. A helyzetértékelés során felvetett kérdésekre a jelölteknek saját tapasztalataik, érzéseik és szubjektív benyomásaik alapján kell válaszolni. Nagyon fontos az őszinteség a válaszok megfogalmazásánál, mivel csak ebben az esetben számíthat igazi sikerre a vállalkozó a vállalkozási folyamat további elemeinek megvalósítása során. Olyan kérdésekre kell válaszolni, mint: Támogat-e a családom, baráti környezetem? Nehézségek esetén számíthatok-e megértésre, szeretetre, szakmai vagy egyéb segítségre? Vannak-e vállalkozói képességeim (kockázattűrés, kreativitás, kitartás)? Rendelkezem-e a szükséges szakmai ismeretekkel, honnan tudnám ezeket beszerezni? Működnek-e környezetemben tanácsadók a szakterületemen? Van-e életképes üzleti ötletünk? Van-e pénzünk az elinduláshoz? Milyen állami támogatások léteznek, és milyen feltételek mellett érhetőek el azok? A helyzetértékelés szakaszában végzett információgyűjtés kiterjed a vállalati környezet minden elemére. Ha ebben a fázisban még nem rendelkezik a potenciális vállalkozó megvalósítandó ötlettel, akkor azokról a feltételekről kell tájékozódnia, amelyek a vállalkozás alapítását és működtetését általában befolyásolják. Természetesen célirányosabb lehet a vizsgálat, ha már van megvalósítandó ötletünk. A vállalkozónak ebben a fázisban fel kell mérnie azt is, hogy milyen tőkével rendelkezik, de figyelembe kell vennie a megszerezhető források körét is. Ha számot vetettünk önmagunkkal, anyagi hátterünkkel és az ötlet megvalósítására van elképzelésünk, elkezdhetjük a vállalkozás létrehozásának munkálatait. Az ötlet akkor válik üzleti ötletté, ha az termelhető és eladható, tehát a piacon kereslet mutatkozik irányába. A tapasztalatok szerint a legjobb ötletet legtöbbször maga a fogyasztó szolgáltatja, illetve a piac megfigyeléséből nyerhető. Használható ötletet legegyszerűbben a különféle forgalmazási csatornák (kereskedők, szolgáltatók stb.) dolgozóinak véleményéből meríthetünk. Ők igazán tudják, mit keresnek a vevők, melyek a leggyakoribb panaszok, igények, hiányok stb. Ragyogó ötletekhez lehet jutni, ha megpróbálunk másokat, azaz olyan vállalkozásokat megfigyelni, amelyeknek hasonló a profilja. Az értékelt és elfogadott ötlet alapján lehet elkezdeni az üzleti tervezést. Az üzleti terv kialakítása Az üzleti terv felépítése: Tartalomjegyzékj Összefoglalás A vállalat általános leírása A vállalat kulcsemberei és szervezete Piacelemzés és forgalmi előrejelzés Marketingterv Termelési/kereskedelmi terv Kockázatbecslés Pénzügyi terv (mérleg, eredménykimutatás, cash-flow) Finanszírozás Függelék ÜZLETI TERV Az üzleti terv a vállalkozás olyan rövid, de információgazdag leírása, amely alapvetően a vállalkozás valós és biztos alapokon való beindítását, működtetését és/vagy fejlesztését szolgálja. A terv a teljes vállalkozást még annak beindulása előtt körvonalazza, és lehetővé teszi életképességének megítélését. A jelenleg aktív vidékfejlesztési támogatási pályázatkiírások mindegyike kötelezően kéri az üzleti tervet. Ennek segítségével tudják a vállalkozás hitelképességét és megvalósíthatóságát feltérképezni. Az új vállalkozást tervező személynek határozott elképzeléssel kell rendelkeznie a következőkről: az üzleti stratégiáról, a haszonról, a pénzügyekről, a telepítési helyről, a piacról és a fogyasztókról, hirdetésről és reklámról, a költségek fajtáiról és nagyságáról, a fedezeti pontról, $) edelmek ($ égek /jöve költs A fedezeti pont elemzése Fedezeti pont Eladott mennyiség (db) Jövedelem Fix költség Összköltség 16

17 a vállalkozás jogi formájáról és működési rendjéről, az értékcsökkenési politikákról, a készletértékelési módszerekről, stb. A tervezésnél elkövetett hiba, a nem kellő körültekintés olyan komoly hátrányokat okozhat, amelyekből a vállalkozás sohasem fog kilábalni. Célszerű, ha a vállalkozó első vállalkozása üzleti tervét elsősorban önmaga készíti el, mivel így még a vállalkozás beindítása előtt kénytelen a vállalkozás minden tartalmi mozzanatával módszeresen és rendszerezetten foglalkozni. Minden különösebb kockázat nélkül ( papíron ) olyan tapasztalatokra és felismerésekre tehet szert, amelyek később, a vállalkozás operatív működtetése során bőségesen megtérülnek majd. Hiszen olyan kényes kérdéseket kell megválaszolni, mint a következők: mi az ötletben az üzleti lehetőség? milyen igényeket fog kielégíteni, kik lesznek a vevők? milyen piaci részesedéssel számolhat, elég lesz-e ez a nagyságrend az üzleti vállalkozás fenntartásához? kikkel kell majd versenyezni? hogyan fog a vállalkozás működni? van-e elég pénz (és honnan?) a tervezett vállalkozás beindításához? Az erőforrások szerepe a vállalkozásban, a szükséges források meghatározása és előteremtése A lehetőség sikeres kiaknázásához tisztázni kell a szükséges forrásokat. Ha valaki eldöntötte, hogy saját üzleti vállalkozásba kezd, a nagy kérdés: mennyi pénzre lesz szükségem hozzá, és a saját pénzemből mennyit kockáztathatok? A kockázatvállalással kapcsolatos döntések közül az a legfontosabb, amely a pénzünket és egzisztenciánkat érinti. Rendszerint a vállalat által elvont pénzforrások a családi kasszát is megterhelik. Fontos előre tisztázni a családunk tagjaival, hogy ez az elvonás mekkora lehet, hol van a tűréshatár, mekkora az áldozatvállalás hajlandósága. A vállalkozáshoz szükséges eszközök és források meghatározásánál döntő jelentőségű, hogy: meg tudjuk különböztetni a lényeges és lényegtelen elemeket; reálisan meg tudjuk becsülni a szükséges erőforrások nagyságát és összetételét; meg tudjuk becsülni az esetleg elégtelen erőforrásokkal kapcsolatos kockázatokat. A vállalkozó meglévő forrásait értékeli, majd vizsgálja a megszerezhető források körét és nagyságrendjét is, amelyekre építve a vállalkozást létre kell hozni. A vállalkozó a saját forrásának számbavétele után a szükséges külső forrásokat (pénzt, berendezést, embert stb.) jól időzítetten biztosítani tudja, és közben az irányítást ne engedje kicsúszni a kezéből. A legkedvezőbb az, ha a vállalkozó kizárólag saját forrásaival (pénz és vagyontárgyak) képes elindítani a vállalkozást, mert a saját erő nagy biztonságot nyújt. Nem kell mások (tulajdonostársak, hitelezők) elvárásaival számolni. Bátrabban lehet kockázatot vállalni. Akkor sincs baj, ha a vállalkozás eleinte veszteséges, ha tudjuk, hogy mikortól várható nyereség, és addig milyen forrásokból és milyen ütemezésben vagyunk képesek a veszteséget fedezni. Ne feledjük azonban, hogy a veszteséget csak átmenetileg lehet és érdemes finanszírozni. A saját forrásból történő vállalkozás indításának nagyon is reális korlátjai vannak. A vállalkozóknak ezért külső források bevonására is szükségük van. Erre a család és a közösség tagjainak (mint üzlettársaknak ) a bevonása a legegyszerűbb megoldás. Sok esetben azonban a vállalkozókra jellemző individualizmus és az együttműködési készség és a partneri kapcsolatok menedzselési gyakorlatának hiánya az üzleti kapcsolatok megromlásához vezet, amint az első jövedelem, vagy a nehézségek megjelennek. Az üzlettársak szétválása könnyen viszszadobhat egy sikeresen induló vállalkozást az út elejére. A vállalkozás növekedése esetében a saját tőke bővítésének legfőbb módszere a már elért nyereség egy részének visszaforgatása. Emellett a saját tőke bővítéséhez hasonló módon kell eljárni, mint a saját tőkeszükséglet megszerzéséhez az alapítás idején. Új tőkéstársat kell bevonni, a magánvagyon egy részét fel kell szabadítani a vállalkozás céljára. A külső források biztosításának egyik fő formája új tulajdonosok tőkéjének bevonása a vállalkozásba. A finanszírozás azon módja, amikor új tulajdonosok tőkéjével bővítjük a vállalat saját tőkéjét, érdekeltségi finanszírozás. A vállalkozónak azonban körültekintően mérlegelnie kell, hogy mikor és milyen arányban mond le tulajdonosi pozíciójáról a növekedést megalapozó új tulajdonosok javára. Nem csak azt kell ismernie, hogy honnan képes a szükséges forrásokat megszerezni, hanem azzal is tisztában kell lennie, hogy a forrásokkal rendelkezőknek mik a szándékai és milyenek a feltételeik. Ez elősegíti, hogy a vállalkozó irányító szerepkörét megőrizze. 17

18 A vezetés, szervezés szerepe a vállalkozásban A vezetés a szervezet célirányos működésének biztosítása az erőforrások racionális felhasználásával. A vezetés ezért mindig kettős meghatározottság közt működik. Egyrészt követi a célt, annak elérése érdekében tevékenykedik. Másrészt gazdálkodik a vállalkozás erőforrásaival, emberekkel, pénzzel, eszközökkel. A vezetés célkövetési teljesítményét méri az eredményesség, az erőforrásokkal való gazdálkodási teljesítményét méri a hatékonyság, hogy mennyi erőforrás felhasználásával érte el az eredményt. A vezetés határozza meg a vállalkozás működésének hatékonyságát. Középpontjában az ember áll. A vezető a szervezet tagjait befolyásolja, együttműködik velük a szervezeti és egyéni célok megvalósítása érdekében. A vezetés sikerét alapvetően a következő tényezők határozzák meg: az emberek múltbeli viselkedésének, a kulturális és közösségi magatartási minták megértése, a munkatársak közösségi, kulturális hátterének ismerete; a jövőbeli viselkedés meghatározása, tervezése, elgondolása, és a viselkedés irányítása, megváltoztatása, ellenőrzése. A vezető tevékenysége eltérő lehet annak függvényében, hogy a vállalkozás milyen szervezetű, és a vezető a szervezeti hierarchiában (ranglétrán) milyen szinten helyezkedik el. Egyszerű családi vagy egyéni vállalkozások, valamint a kisebb méretű korlátolt felelősségű vállalkozások (kft.) esetén lapos a szervezeti felépítés. Rendszerint egy-, vagy kétszintes szervezettel találkozunk. A tulajdonos azonos szinten, csapatban vezeti munkatársait, vagy kiemelkedik, feléjük rendelve magát csoportvezetőként vezeti a vállalkozást. Nagyobb vállalatok esetén a munkamegosztás megköveteli a több szintű szervezet kialakítását. A szervezeti szinteknek megfelelően megkülönböztetjük a következőket: Felsőszintű vezetők: feladata elsősorban a vállalkozás közép- és hosszú távú céljainak meghatározására terjed ki, általában a vállalkozás szempontjából fontos stratégiai tárgykörökkel foglalkozik. Operatív tevékenysége az esetleges működési zavarok elhárítására terjed ki. Beosztottjai a középvezetők. Kisebb vállalkozások esetén ezt rendszerint a tulajdonos(ok) tölti(k) be. Középvezetők: a vállalkozási célok elérésének irányítását látják el adott szakmai területen. Közreműködnek a felsőszintű döntések előkészítésében, így befolyásolják a vállalkozás stratégiáját is, de tevékenységükben már lényegesen több az operatív elem. Beosztottjaik az operatív vezetők. Operatív vezetők: közvetlenül irányítják a beosztottakat. Elsősorban a végrehajtandó feladatokra koncentrálnak. Ezek végrehajtásával lép előre a vállalkozás a stratégiai célok megvalósításának útján. Egy másik csoportosítás szerint megkülönböztetünk általános vezetőket, akik a vállalkozást irányítják (ezek jellemzően a felsővezetők, pl. igazgató) és funkcionális vezetőket, akik egy-egy szakmai tevékenység csoport irányítását látják el (pl. pénzügyi vezető, termelési vezető, stb.). A vezetés folyamata világosan elkülöníthető, de egymáshoz szervesen kapcsolódó tevékenységekből áll. A tevékenységek legismertebb csoportja a tervezés, szervezés és operatív irányítás hármas tevékenységsora. Az operatív irányítás további négy, jól elhatárolható résztevékenységre osztható: koordinálás, rendelkezés, ösztönzés és ellenőrzés. A hármas tevékenységsor mindegyikének meghatározó eleme a legjellegzetesebb vezetői tevékenység a döntés. A döntés feltételezi a tájékozódást és a probléma felismerését. Végül a döntéshez kapcsolódik az egyén- és a kollektívaformálás, valamint a szervezet képviselete, mint vezetői tevékenység. Az egyes tevékenységeket az ellenőrzés csatolja vissza a folyamat kezdetéhez, a tájékozódáshoz. A vezető irányít és vezet. Az irányítás a rendszer (vállalkozás) egészére, míg a vezetés a dolgozókkal való kapcsolatra irányul. A vezetés tevékenységi elemei időben nem egymást követően valósulnak meg, hanem egymással kölcsönhatásban. A különböző részfunkciók kivitelezéséhez természetesen kommunikációra, információk cseréjére is szükség van. A tervezés a vezetői tevékenység előkészítő szakasza, a cél meghatározása, a pillanatnyi helyzet felmérése, valamint a legalkalmasabb megoldás megkeresése. A tervezés során előre elhatározzuk, mit és hogyan kell elvégeznünk annak érdekében, hogy kitűzött célunkat elérjük. A szervezés az elvégzendő munka kibontása a tér és az idő koordinátáiban: kik, hol, mikor, mennyit, hogyan, miből stb. teljesítenek a célok elérését biztosító feladatok végrehajtása során. Ide tartozik a munka felosztása és összevonása, az aláés mellérendeltségi kapcsolatok meghatározása a végrehajtásban, a munka összerendelése (párhuzamosság, koordináció). Az operatív irányítás jelenti a tervezés és a szervezés által előkészített munka folyamatos végrehajtásának közvetlen irányítását. Bizonyos számú 18

19 együttműködő személy nem képes tevékenységét eredményesen végezni, hogy valaki ne őrködne a végrehajtás felett. A vezető a szervezeti célok és tervek ismeretében mozgósítja a munkatársait a megvalósításra. Az operatív irányítás keretében a vezető: Koordinál: elvégzi a belső szervezeti egységek, vagy a különböző részfeladatokat végző emberek céljainak és tevékenységeinek öszszehangolását a vállalkozás céljainak hatékony megvalósítása érdekében. Rendelkezéseket hoz: dönt a koordinálás érdekében szükséges kérdésekben. Ösztönöz: különféle eszközöket alkalmaz a szervezet tagjainak és egységeinek befolyásolására a hatékony célelérés érdekében. Össz hangot kíván teremteni az egyéni érdekek és szükségletek, valamint a vállalko zás érdekei és szükségletei között. Szükségletek Maslow-piramisa (a vásárlói magatartás és döntés szempontjából) Önmegvalósítási szükségletek Elismertségi szükségletek Társadalmi szükségletek Biztonsági szükségletek Fiziológiai, egzisztenciális szükségletek Az összhang megteremtése érdekében kény szert alkalmaz. Kényszerítő eszköz le het a többletjövedelem elérésének lehetősége, a büntetés, a dicséret, a hierarchiában va ló előrejutás lehetősége, stb. Ellenőriz: azt vizsgálja, hogy a tervezett, a megszervezett és a végrehajtásra elindított munkából mi és hogyan valósult meg, vagyis a vezetői előkészítés mit eredményezett. Az ellenőrzést visszatekintő elemzésnek is nevezik. Az ellenőrzés során tapasztalt eltérések befolyásolják a következő időszak terveit. A leglényegesebb vezetői döntések azok, amelyek a vállalkozás vagyoni és jövedelmi helyzetét befolyásolják, a vállalkozás egészének az érdekeit érintik. Elképzelhető az is, hogy a vállalkozó, a tulajdonos maga látja el az ügyvezetői funkciót is. Ebben az esetben a vállalkozó nemcsak a tőke-megtérüléssel kapcsolatos kockázatot viseli, hanem a vállalkozás irányítását is magára vállalja. A vezetés mindig hatalom gyakorlásával jár együtt. A vállalkozás szempontjából a hatalom nem más, mint termelést vagy szolgáltatást létrehozó képesség, vagy az eredmények megváltoztatásának képessége, vagy még általánosabban: a szervezeti hatások kiváltásának képessége, jogosultsága. A stratégiai menedzsment keretében meghozott alapvető vállalkozói döntéseket az üzleti terv tartalmazza. Ennek alapján készül az éves operatív terv, amely a menedzser munkájának és megítélésének alapját képezi. Mind a vállalkozó, mind pedig a menedzser is operatív terv alapján végzi megfigyeléseit és dönt a szükséges beavatkozásokról, de: a vállalkozó a tényeket a stratégiai erőforrások felhasználásának előírt ütemezéséhez méri és a megvalósítás előrehaladását becsült, nehezen mérhető adatok alapján előre jelzi; a menedzser a tényleges teljesítmények paramétereit az operatív terv mutatóihoz hasonlítja. A stratégiai menedzsment ebben a megközelítésben ellátja a stratégiai tervezés feladatát (a stratégia megfogalmazását), megteremti a szükséges feltételrendszert (létrehozza a szervezetet, annak keretében az irányítás, az ösztönzés, az emberi erőforrásokkal történő gazdálkodás rendszerét, az információs és kommunikációs rendszert, mely rendszereket a menedzser működteti), ellátja a stratégiai irányítás feladatait: nyomon követi a stratégia megvalósítási folyamatát, érzékenyen figyeli azokat a környezeti feltételezéseket, amelyeken a stratégia alapul, újrafogalmazza, módosítja, elveti stratégiai terveit, kidolgozza (kidolgoztatja) a szükséges beavatkozások módját, formáját, végrehajtja a folyamat helyes irányba terelése céljából szükséges beavatkozásokat és általános vezetési feladatokat végez. A vállalkozó (vezető) általános vezetői feladatai a következők: az elképzelés megalkotása (vagyis, hogy milyenné kell válnia a vezetett csoportnak), majd az elképzelés átadása, a csapat kialakítása, létrehozása, az értékek tisztázása (vagyis a szervezet értékeinek meghatározása, valós tettek segítségével történő átadása, megerősítése), helyzetmeghatározás, és ebből a stratégia kialakítása, kommunikáció, a célokra és azok végrehajtásának módjára vonatkozó közmegegyezés elérése, a csoporttagok segítése, hogy képességeiket a cél elérése érdekében kibontakoztathassák (képessé tétel), a vezetettek felkészítése feladataik ellátására; aktív érdeklődés a csoporttagok fejlődése iránt, 19

20 a kritikus sikertényezők meghatározása és az előrehaladás mérése. A vezetés nem csak egyének vezetését jelenti. Sőt, főleg nem azt. A vezetőnek (a vállalkozónak) ki kell tudnia alakítani az egyénekből egy csapatot, ugyanis a feladatok végrehajtása egyre inkább öszszehangoltságot, csapatmunkát igényel. Alapvető kérdés, hogy a vezető hogyan képes együttműködni munkatársaival, a helyi közösség tagjaival. Tud-e termékeny munkaközösséget alkotni velük, vagy munkatársaiban csupán alárendelt beosztottakat lát, akiknek egyetlen kötelességük, hogy utasításait végrehajtsák. Tervezés a vállalkozásban, készítsük el saját vállalkozásunk üzleti tervét A vállalkozás üzleti tervének elkészítése az alábbi feladatok elvégzését igényli: átgondolni a helyzetünket a terv készítése előtt, elsősorban az ötlet megvalósításához rendelkezésünkre álló források tekintetében; megismerni a terv felépítését és a tervkészítés menetét; a tervkészítés logikai lépéseit követve elkészíteni az üzleti tervet; az elkészült tervet áttekinteni, a feltevéseket és következtetéseket ellenőrizni. Az üzleti terv szerinti finanszírozási kérdések Az üzleti terv készítése előtt át kell gondolnia, hogy a vállalkozás beindításához mennyi tőkére van szüksége, mennyi az, amely ebből rendelkezésre áll, és a hiányzó tőkét honnan fogja megszerezni a vállalkozás beindításához. Célszerű, ha elkészíti a saját személyiségének, képességeinek és tulajdonságainak értékelését, továbbá átgondolja az üzleti terv készítéséhez kapcsolódó elképzeléseit. AZ ÜZLETI VÁLLALKOZÁS FŐBB JELLEMZŐI A vállalkozó hét alaptulajdonsága Önállóság Kíváncsiság Kommunikációs készség Önbizalom Kreativitás Állhatatosság Jó gyakorlati érzék Az elvárt jövedelem előzetes kimutatása Előzetesen határozza meg, hogy a vállalkozás működtetésére szánt tőkéje és a vállalkozás beindítására és működtetésére fordítandó tevékenysége alapján mekkora hasznot kíván elérni. Készítsen előzetes jövedelemtervet! Határozza meg a vállalkozás előzetes tőkeszükségletét a tervezett vállalkozás tevékenysége és mérete figyelembe vételével! Az előzetes tőkeszükségletre vonatkozó információt hasonló vállalkozások tapasztalatait felhasználva alakíthatja ki. Ez a feladat egy gazda, vagy kisvállalkozó számára teljesíthetetlennek tűnik. Tanácsadók igénybevételével azonban teljesíthető legalább egy jó becslés. E nélkül rendkívül kellemetlen helyzet adódhat, amikor kiderül, hogy a megvalósított jövedelem nem fedezi a működtetésre fordított költségeket. A folyamatos veszteség fedezésére a család vagy barátok támogatása egyszer csak megszűnik, és állandó konfliktus forrása lehet a vállalkozó és közössége közt a hitből és reményből továbbműködtetetett csődös vállalkozás. Az üzleti terv előkészítésének 9 lépése 1. lépés Határozza meg azt, hogy a ráfordítani szándékozott ideje és a befektetendő tőkéje után mekkora hasznot akar elérni. Ennek alapján készítsen jövedelemtervet! 2. lépés Vizsgálja meg a piacot és derítse ki, hogy van-e lehetősége az 1. lépésben meghatározott nyereséget biztosító mennyiség értékesítésére. A második lépés fő célja az, hogy megtudjuk: a felismert lehetőségekből mekkora értékesítésre számíthatunk a piacon vagyis az elvárt jövedelem szempontjait figyelembe véve megkezdhetjük a piac részletes feltérképezését, annak felderítését, hogy van-e reális lehetőség az általunk elképzelt piacon a számított árbevétel elérésére (a szükséges mennyiség érékesítésére). Ha a piackutatás eredménye az, hogy a szükséges mennyiséget nem lehet értékesíteni, akkor a terv, a vállalkozás feladásával sok idő és pénz spórolható meg. A piackutatás eredményeként három lehetséges változat állhat elő: 1. a piackutatás az eredeti elképzeléseket igazolja (ez a minimális elvárás); 2. minimálisnál többet tudunk értékesíteni, magasabb jövedelem érhető el (boldogság: vissza kell térni az első lépéshez, és a jövedelemtervet módosítani kell); 3. a piac nem veszi fel a minimális mennyiséget, álljunk el az üzlettől. 3. lépés Készítse el a felhasználandó eszközök jegyzékét. 20

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Marketing mix. Marketing-orientált árazás 2012.02.25. Értékajánlat

Marketing mix. Marketing-orientált árazás 2012.02.25. Értékajánlat Marketing mix Partnerek Értékajánlat Pozícionálás Márkaépítés Referenciacsoportok Szolgáltató Fogyasztó Termék Árazás Értékesítés Versenytársak Reklám gyüttfogyasztók Árazás Ár Áron egy termék vagy szolgáltatás

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Vállalkozások árképzése (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar)

Vállalkozások árképzése (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) 1/24 Vállalkozások árképzése (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) Árbevétel Nyereség Fejlődés, presztízs 2/24 Hozam Árbevétel Bevétel HOZAM RÁFORDÍTÁS EREDMÉNY ÁRBEVÉTEL KÖLTSÉG BR. NYERESÉG

Részletesebben

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv ÜZLETI TERV vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv 1 Rövid leírása a cégnek, a várható üzletmenet összefoglalása. Az üzleti terv céljai szerint készülhet: egy-egy ötlet

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat 1

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten A projekt kidolgozásakor, a részletes követelményekben meghatározott szintenkénti elvárásoknak kell tükröződniük. A projekt témák után

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

A kereskedelem helye, szerepe

A kereskedelem helye, szerepe A kereskedelem helye, szerepe Kereskedelem: Egyrészt tevékenység, melynek során a termékek előállítójuktól eljutnak a felhasználóhoz. Másrészt szervezet, amelyhez azok a vállalatok tartoznak, amelyek fő

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta

Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Általános bevezető Fogalmak a mai alkalomra: - kereslet/keresleti függvény/keresleti görbe - kínálat/kínálati függvény/keresleti görbe

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel K&H üzleti tippek 2015 Kovács Viktor Zoltán K&H KKV Marketing vezető 1 életciklus modell megújuló expanzió érett növekedés növekedő hanyatló induló induló vállalkozások

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS ÉS VEVŐTÍPUSOK 7. tétel A vásárlási döntés folyamata A kereskedelmi vállalkozások létérdeke a forgalom folyamatosságának fenntartása, növelés. Ehhez nem elegendő csupán alkalmazkodniuk

Részletesebben

A Székelygyümölcs mozgalom (Hagyományaink gyümölcsei) Egy lehetséges jó példa hagyományra és innovációra alapozott vidékfejlesztésre

A Székelygyümölcs mozgalom (Hagyományaink gyümölcsei) Egy lehetséges jó példa hagyományra és innovációra alapozott vidékfejlesztésre A Székelygyümölcs mozgalom (Hagyományaink gyümölcsei) Egy lehetséges jó példa hagyományra és innovációra alapozott vidékfejlesztésre Kolumbán Gábor,Székelyudvarhely, Civitas Alapítvány, Székelygyümölcs

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Ezek a témakörök a Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek szakmai előkészítő tantárgy érettségivizsgakövetelményeinek

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán 1. Fejezet: Az eladásmenedzsment stratégiai szerepe 2/28/2010 1 A fejezet tartalma 1. A különböző eladási helyzetek 2. Az eladásmenedzsment helye a marketingstratégiában

Részletesebben

Árképzési sablon A Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából Készítette: Laki Ferenc Szombathely 2011

Árképzési sablon A Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából Készítette: Laki Ferenc Szombathely 2011 Árképzési sablon A Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából Készítette: Laki Ferenc Szombathely 2011 BEVEZETÉS Miért is fontos nekünk az árképzés? Amennyiben a célunk, hogy intézményünk képes

Részletesebben

31 812 01 0000 00 00 Panziós, falusi vendéglátó Panziós, falusi vendéglátó

31 812 01 0000 00 00 Panziós, falusi vendéglátó Panziós, falusi vendéglátó A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Mottó: Ha a hatékony termékpolitika, reklám és értékesítéspolitika elveti az üzleti siker magvait, akkor a hatékony árpolitika learatja azt.

Mottó: Ha a hatékony termékpolitika, reklám és értékesítéspolitika elveti az üzleti siker magvait, akkor a hatékony árpolitika learatja azt. Árpolitika Az előadás fő témái I./ Az árpolitika céljai II./ Az árakat meghatározó tényezők III./ Az árképzés folyamata IV./ Árváltoztatások kezdeményezése V./ Árváltoztatások Mottó: Ha a hatékony termékpolitika,

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Ezek a témakörök a Vendéglátás-idegenforgalom

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ

MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ Az előadás témái 1./ A marketingkommunikációs mix tartalma 2./ Reklám 3./ Eladásösztönzés 4./ Személyes eladás 5./ PR Kommunikációs mix Reklám Eladásösztönzés Public Relations Személyes

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Vállalkozás általános bemutatása

Vállalkozás általános bemutatása Helyi adottságokhoz, erőforrásokhoz illeszkedő térségi gazdaságfejlesztés keretében Helyi vállalkozások fejlesztése, új szolgáltatási paletták kialakítása, versenyképességük növelése célterületre benyújtott

Részletesebben

0062-06 MARKETING ÉS PR ALAPISMERETEK TÉTELSOR

0062-06 MARKETING ÉS PR ALAPISMERETEK TÉTELSOR 1. A mellékelt források felhasználásával mutassa be a marketing gondolkodás fejlődését! Hasonlítsa össze a termelésorientált és a marketingorientált vállalkozást! Milyen lépéseket kell tenni a marketinges

Részletesebben

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon Marketing Marketinget gyakran tekintik mint a munka létrehozása, a termékek és szolgáltatások promóciója és szállítása az egyéni fogyasztók vagy más cégek, az úgynevezett üzleti ügyfelek számára. (A legrövidebb

Részletesebben

1. Az ár jelentősége. Az ár az áru pénzben kifejezett ellenértéke. Az a pénzmennyiség, amennyiért az áru eladható, megvehető.

1. Az ár jelentősége. Az ár az áru pénzben kifejezett ellenértéke. Az a pénzmennyiség, amennyiért az áru eladható, megvehető. Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1495-06 Marketing és PR ismeret Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1495-06/2 Marketing- és PR alapfogalmainak ismertetése,

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál

Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál Hozam: az adott időszak alatt értékesített áruk számlázott nettó ellenértéke (értékesítés nettó árbevétele) Ráfordítás: az értékesítés érdekében felmerült közvetlen

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

Dr. Szántó Szilvia. Marketingkörnyezet

Dr. Szántó Szilvia. Marketingkörnyezet Dr. Szántó Szilvia Marketingkörnyezet Az előadás témái 1./ Marketingkörnyezet jellemzése 2./ A mikrokörnyezet alkotóelemei 3./ A makrokörnyezet jellemzése Marketingkörnyezet Azok a külső tényezők és erők,

Részletesebben

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület konferenciája Forrásteremtés, támogatások, pénzügyi akadályok és lehetőségek

Részletesebben

Vállalkozás általános bemutatása

Vállalkozás általános bemutatása Helyi adottságokhoz, erőforrásokhoz illeszkedő térségi gazdaságfejlesztés keretében Helyi vállalkozások fejlesztése, új szolgáltatási paletták kialakítása, versenyképességük növelése célterületre benyújtott

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Bódulat-marketing (az áru a piacon)

Bódulat-marketing (az áru a piacon) Bódulat-marketing (az áru a piacon) Tistyán László Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete Dala Bernadett gyakornok Módszer Tárgy: a legális pszichoaktív szerek, ezen belül is az ún. dizájner

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Tartalmi és formai követelmények a KAP A saját farmom mindig zöldebb pályázathoz

Tartalmi és formai követelmények a KAP A saját farmom mindig zöldebb pályázathoz Tartalmi és formai követelmények a KAP A saját farmom mindig zöldebb pályázathoz A saját farmom mindig zöldebb című pályamunkában részletesen be kell mutatni egy elképzelt, vagy már működő gazdaságot.

Részletesebben

A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók. Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr.

A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók. Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr. A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr. Totth Gedeon A téma aktualitása - környezetváltozás változik a fogyasztói

Részletesebben

MAGYAR BESZÁLLÍTÓK A NEMZETKÖZI ÉRTÉKLÁNCBAN HOGYAN VÁLHAT AZ ÖN VÁLLALKOZÁSA IS SIKERES BESZÁLLÍTÓVÁ?

MAGYAR BESZÁLLÍTÓK A NEMZETKÖZI ÉRTÉKLÁNCBAN HOGYAN VÁLHAT AZ ÖN VÁLLALKOZÁSA IS SIKERES BESZÁLLÍTÓVÁ? MAGYAR BESZÁLLÍTÓK A NEMZETKÖZI ÉRTÉKLÁNCBAN HOGYAN VÁLHAT AZ ÖN VÁLLALKOZÁSA IS Nagyné Miske Margit ügyvezető igazgató NATURTEX Gyapjú- és Tollfeldolgozó Kft. RÖVID TARTALOM 1. Néhány mondat a NATURTEX

Részletesebben

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:

Részletesebben

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft.

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Igyunk-e előre a medve bőrére? Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Hogyan fejlesszünk jobb terméket/reklámot? Új termék vagy kommunikáció kidolgozásához /fejlesztéséhez

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági vállalkozások termelési tényezői, erőforrásai 30. lecke A mezőgazdasági

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák

Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák Nemzeti Workshop Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák Dr. Sebők András Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. 1 Az üzleti modell célja 2 Olyan vonzó ajánlat a vevők számára - a termékek

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

A MÓRAHALMI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HÁZA

A MÓRAHALMI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HÁZA A MÓRAHALMI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HÁZA A mórahalmi Fenntartható Fejlődés Háza Pályázati azonosító: KEOP-6.2.0/B-2008-0007 Projekt gazda: Mórahalom Város Önkormányzata A fenntartható életmódot és az ehhez

Részletesebben

A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem. Dr. Piskóti István Marketing Intézet

A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem. Dr. Piskóti István Marketing Intézet A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem Dr. Piskóti István Marketing Intézet Disztribúciós mix A marketing (értékesítési, disztribúciós) csatorna kialakítására, működtetésére

Részletesebben

Alapfogalmak, alapszámítások

Alapfogalmak, alapszámítások Alapfogalmak, alapszámítások Fazekas Tamás Vállalatgazdaságtan szeminárium 1. Vállalati gazdálkodás Gazdálkodás - Gazdaságosság. A gazdálkodás a vállalat számára szűkösen rendelkezésre álló és adott időszakon

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata:

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: 1. Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: - A szükséglet, az igény, a kereslet és kínálat összefüggései - A piac fogalma és alapösszefüggései - A piacok résztvevői

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

A vállalkozások pénzügyi döntései

A vállalkozások pénzügyi döntései A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása

Részletesebben

A LESKO 777 Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. 2002. április 2-án alakult iváncsai székhelyű vállalkozás. A foglalkoztatotti létszám: 18 fő.

A LESKO 777 Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. 2002. április 2-án alakult iváncsai székhelyű vállalkozás. A foglalkoztatotti létszám: 18 fő. Helyi adottságokhoz, erőforrásokhoz illeszkedő térségi gazdaságfejlesztés keretében Helyi vállalkozások fejlesztése, új szolgáltatási paletták kialakítása, versenyképességük növelése célterületre benyújtott

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Vezetõi számvitel tárgyhoz Témakör: Fedezeti elemzés

Gyakorló feladatok a Vezetõi számvitel tárgyhoz Témakör: Fedezeti elemzés 1. feladat Egy világító kertitörpéket gyártó vállalkozás 12 000 darab kertitörpe gyártását és értékesítését tervezi. Költségei és árbevétele várhatóan az alábbiak szerint alakulnak: Megnevezés eft Változó

Részletesebben

Szolgáltatások tervezése I.

Szolgáltatások tervezése I. Szolgáltatások tervezése I. A szolgáltatásmarketing tárgya Kétféle megközelítés Szolgáltatások alapsajátosságai Szolgáltatások minősége A szolgáltatásmarketing eszközrendszere: a 7 P A szolgáltatások a

Részletesebben

TÖRTÉNET. trehozása. (KAV-Farkaslaka,, Hargita. llalkozás. vállalkozv. mogatása. VállalkozV. Program keretében, amelynek szakmai támogatt.

TÖRTÉNET. trehozása. (KAV-Farkaslaka,, Hargita. llalkozás. vállalkozv. mogatása. VállalkozV. Program keretében, amelynek szakmai támogatt. TÖRTÉNET Az első közösségalapú vállalkozás s létrehozl trehozása (KAV-Farkaslaka,, Hargita megye) a FRUTRAD projekt keretében valósult meg a Norvég g Alap támogatásával 2009-2011 2011 időszakban. A második

Részletesebben

Összeállította: Sallai András. Minőség

Összeállította: Sallai András. Minőség Összeállította: Sallai András Minőség MINŐSÉG (QUALITY) Az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. Célok a vevő elvárásainak

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Kiszorító magatartás

Kiszorító magatartás 8. elõadás Kiszorító magatartás Árrögzítés és ismételt játékok Kovács Norbert SZE GT Az elõadás menete Kiszorítás és információs aszimmetria Kiszorító árazás és finanszírozási korlátok A BOLTON-SCHARFSTEIN-modell

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Pénzügyi szolgáltatások és döntések. 5. előadás. A lízing

Pénzügyi szolgáltatások és döntések. 5. előadás. A lízing Pénzügyi szolgáltatások és döntések 5. előadás A lízing Az előadás részei a lízing általános fogalma lényegesebb közgazdasági jellemzői a gyakorlatban előforduló fontosabb lízingfajták az operatív lízing

Részletesebben

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek

Részletesebben

www.family-business.hu VÁSÁRLÓI KLUB FAMILY BUSINESS Ahol a család és az üzlet találkozik!

www.family-business.hu VÁSÁRLÓI KLUB FAMILY BUSINESS Ahol a család és az üzlet találkozik! www.family-business.hu VÁSÁRLÓI KLUB FAMILY BUSINESS Ahol a család és az üzlet találkozik! A Family Business egy 100%-os magyar tulajdonban lévő hálózatos értékesítési rendszer, amely 2001 elején alakult.

Részletesebben

Közösség által támogatott mezőgazdaság. Sarbu-Simonyi Borbála Védegylet

Közösség által támogatott mezőgazdaság. Sarbu-Simonyi Borbála Védegylet Közösség által támogatott mezőgazdaság Sarbu-Simonyi Borbála Védegylet A közösség által támogatott mezőgazdaság egy olyan mezőgazdasági kezdeményezés, melyben a közösség átvállalja a gazdálkodótól a gazdálkodással

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba DR SZALÓK CSILLA TDM Konferencia I 2015. december 3-4. I Gyula A falusi turizmus helyzete Falusi szálláshelyek

Részletesebben

Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ. StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013.

Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ. StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013. Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013. 1 koncepció meghatározza, hogy kiknek mit ad el, és hogyan teremt ebből pénzt a vállalkozás. StartUP Vállalkozásindítás

Részletesebben

Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu Minden jog fenntartva.

Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu Minden jog fenntartva. Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu Minden jog fenntartva. 1210-06 Modul (Szépségszalon létrehozása, gazdálkodása, marketingje) 4. pontjának részletes

Részletesebben

3. A logisztikai szemlélet jellemzői. Készítette: Juhász Ildikó Gabriella

3. A logisztikai szemlélet jellemzői. Készítette: Juhász Ildikó Gabriella 3. A logisztikai szemlélet jellemzői 1 A logisztika új menedzsment szemléletet jelent a gazdaságban. Kialakulásának oka: élesedő versenyhelyzet a piacon A termék minőség mellett a kapcsolódó szolgáltatás

Részletesebben