A gázszolgáltatók által bérbevett földgáz-elosztóvezetékek használatának kérdései, javaslatok a rendszerhasználat szabályozására

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A gázszolgáltatók által bérbevett földgáz-elosztóvezetékek használatának kérdései, javaslatok a rendszerhasználat szabályozására"

Átírás

1 MANDRAZ Tanácsadó Kft A gázszolgáltatók által bérbevett földgáz-elosztóvezetékek használatának kérdései, javaslatok a rendszerhasználat szabályozására Készült a Magyar Energia Hivatal megbízásából február hónapban

2 Tartalomjegyzék 1 Összefoglalás és ajánlás A vezetéktulajdonos vállalkozások kialakulása és átalakulásai napjainkig Bevezetés Történelmi előzmények Gázrobbanás az 1990-es években A vezetéktulajdonos társaságok működési jellemzői A gázszolgáltatói működési engedély Gázelosztó vezeték létesítése Gázszolgáltatás bérelt vezetéken Kényszerpályák Jogviták, perek Új gázszolgáltatók alakulása, a régiek globalizációja A szerződések tartalma Az Európai Unió irányelve a földgázpiac egységes szabályozásáról A földgáz piac közös szabályairól szóló irányelv fő követelményei A vezetéktulajdonos társaságok megfelelése az irányelvnek A vezetéktulajdonos a magyar jogi szabályozásban Alkotmány és Polgári törvénykönyv Alkotmány Polgári Törvénykönyv Gázszolgáltatási törvény Gázszolgáltatói működési engedély Biztosítási kötelezettség Üzemeltetési szerződés Szerződés alapján üzemeltetett települések megjelölése Gázellátási törvény 2003-tól Fogalom meghatározások Engedélyezés Kizárólagossági jog és kötelezettség Az együttműködő földgázrendszerhez való hozzáférés Mérés, elszámolás, díjfizetés Ármegállapítás és szociális földgázellátás Felhatalmazó rendelkezések Javaslatok a nem gázszolgáltatói tulajdonban lévő földgázrendszerek használatának szabályozására A szerződések és a piacnyitás Gázpiaci modell A gázelosztó vezeték fejlesztésének kérdései a piacnyitás után

3 4.6.2 A hálózatfejlesztési hozzájárulás intézményének megszüntetése A vezeték használati díj Megtérülés mértékének a szabályozása ROI befektetés megtérülése módszerrel Ármaximum (ársapka) elvére épülő tarifa A vezetéktulajdonos fellépése elosztói engedélyesként, közüzemi szolgáltatóként és/vagy kereskedőként A nem gázszolgáltatói tulajdonú gázelosztó rendszer fenntartásának és felújításának kérdései Állagmegőrzés, felújítás, ellátási kötelezettség Eljárás a tulajdonos gazdasági ellehetetlenülése esetén Ellátási kötelezettség gazdaságilag ellehetetlenült társaság tulajdonában lévő, felújításra szoruló vezetéken? Irodalomjegyzék Mellékletek

4 1 Összefoglalás és ajánlás A magyar földgázipar gázszolgáltató ágazatában az es években olyan folyamatok zajlottak, amelynek eredményeként sajátos földgázipari vállalkozások jöttek létre. Az időszak az alacsony gázárak miatt jelentősen megnövekedő igényekkel és fejlesztési forráshiánnyal jellemezhető. A gázhálózati fejlesztések központosított -és regionális pénzügyi támogatási rendszere, valamint a gázszolgáltatási törvényhez kapcsolódó fejlesztési rendszer nem volt és ma sincs összhangban. Ennek eredményeként a gázelosztó vezetékhálózatot nem a gázszolgáltató társaságok fejlesztették, hanem többségében önkormányzati tulajdonú társaságok. Az elkészült gázközmű üzemeltetésére azonban részben ismét a forráshiány, részben a regionális gázszolgáltatók gazdasági erőfölénye miatt új gázszolgáltató társaságok a szükségesnél kisebb számban alakultak. Magyar sajátosság, hogy vannak olyan vállalkozások, amelyek gázelosztó vezetékrendszert birtokolnak, de annak üzemeltetésére nincs jogosultságuk, hanem bérleti-üzemeltetési szerződés keretében átadják a vezetéket valamely gázszolgáltatónak. További tény, hogy a gázszolgáltatásról szóló évi XLI. törvény (Gszt.) egyetlen szóval sem tesz említést e földgázipari vállalkozások létezéséről. Ennél még sajnálatosabb, hogy a készülőben lévő gázellátási törvény (GET) sem rendezi a helyzetüket megnyugtatóan. A Magyar Energia Hivatal adott megbízást jelen tanulmány elkészítésére, amellyel kapcsolatban a tanulmány szerzői kiemelten fontosnak tartják megjegyezni, hogy a készülő gázellátási törvény nem kielégítően szabályozza a vezetéktulajdonos vállalkozásoknak az elosztó, -közüzemi szolgáltató vállalkozásokhoz, a fogyasztókhoz és egyéb piaci szereplőkhöz való viszonyát és kapcsolatrendszerét. A Gszt. jogalkotás általános álláspontja az volt, hogy a vezetéktulajdonos a gázszolgáltatóval a polgári törvénykönyv szerinti bérleti jogviszonyt létesít, amelyet nem szükséges a gáztörvényben tovább szabályozni. A GET megalkotásakor ezt az álláspontot felül kell vizsgálni, mivel az Európai Unió Gázdirektívája nem ismeri ezt a helyzetet. A 2. cikkely alapfogalmai a földgázipari vállalkozás és a rendszer tekintetében egyértelműek. A földgázipari vállalkozás kategóriába akkor tartozik egy vállalkozás, ha az elosztó rendszerhez kapcsolódóan elosztást és/vagy ellátást végez. A rendszer fogalma viszont azt mondja ki, hogy a rendszer alatt olyan szállító és/vagy elosztó hálózatokat kell érteni, amelynek tulajdonosa és/vagy üzemeltetője földgázipari vállalkozás. Az előző fogalmak elemzéséből tehát az állapítható meg, hogy vagy a gázvezeték-tulajdonos társaságot kell földgázipari vállalkozásnak tekinteni, vagy a tulajdonában lévő gázelosztó vezeték nem lehet része az elosztó rendszernek. Ez utóbbi képtelenség lenne, tehát mindenképpen a tulajdonost kell földgázipari vállalkozásnak tekinteni. Ezt megerősíti a földgázipari vállalkozás meghatározásban szereplő azon kitétel is, hogy a vállalkozás felel az elosztás, -ellátás tevékenységekhez kapcsolódó műszaki és/vagy fenntartási feladatokért! Továbbiakban pedig a fogalom meghatározás csak a végfelhasználót zárja ki a földgázipari vállalkozások sorából. Elemzésünk során megvizsgáltuk a vezetéktulajdonosnak az elosztáshoz és ellátáshoz kapcsolódó bérleti-üzemeltetési szerződésekben foglalt tevékenységeit. Egyértelműen azt kell 4

5 megállapítani, hogy a tulajdonosnak a rendszeren történő elosztás és ellátás érdekében, - amit eddig úgy hívtunk, hogy biztonságos üzemeltetés- hosszú távon alapvető kötelességei vannak. A rendszer fejlesztése, felújítása, a hatóság által előírt pótlólagos beruházások elvégzése, a rendszerhez való csatlakozás engedélyezése, a vagyonbiztosítás, és a másra nem hárítható károk megtérítése minden szerződésben alapvetően a tulajdonos joga és kötelessége. E jogot és kötelességet a GET sem veheti el, még akkor sem, ha a rendszerhez való hozzáférés szabályozásánál például meg sem említi a tulajdonost, mint e jogok birtokosát, csak az elosztó vállalkozást. A vezetéktulajdonost, mint létező objektív valóságot kell tehát kezelni, és földgázipari vállalkozásként számára is biztosítani kell olyan bevételt, ami lehetővé teszi kötelezettségei teljesítését, továbbá elismert vagyonarányos nyereség elérésével kell érdekeltségén keresztül az ellátásbiztonságot megtartani. Az a gazdaságpolitika ugyanis, amelyik csak az elosztó és szolgáltató vállalkozásokat gazdagítja, tönkre teszi azokat a vállalkozásokat, amelyek az előbbiek gazdagodását megalapozták. A tanulmány keretében bemutatjuk, hogy a vezetéktulajdonosok kényszerhelyzetben kötöttek bérleti szerződést a gázszolgáltatókkal a rendszerük üzemeltetésére. A törvényi szabályozásnak a kiszolgáltatottságuk csökkentését kellene elérni. Ahogy a Gszt. védi a fogyasztókat a gázszolgáltatóval szemben, ugyanúgy a vezetéktulajdonosok védelmi rendszerét is fel kellene állítani a GET -ben. Miért veszélyes a vezetéktulajdonosnak a gázszolgáltatóval szembeni kiszolgáltatottsága? A vezetéktulajdonos vállalkozásokat az állami szabályozó rendszer hívta életre, adott nekik üzleti lehetőséget. Hosszú távú működési feltételek hiányában gázfogyasztók százezrei számára kerülhet veszélybe a szolgáltatás biztonsága és folyamatossága. A GET átgondolása a vázolt veszélyek elkerülése érdekében indokolt! Elemzéseink a múltbeli eseményekhez kapcsolódó nem minden esetben következetes megoldások, nemegyszer hibák feltárásán keresztül rávilágítanak a problémák fontosságára, súlyára. A szándékunk egy minden gázpiaci szereplő érdekeit szolgáló hazai törvényi szabályozás megteremtése, ami az EU normáknak is megfelel, de a hazai viszonyokat is jogegyenlőségi elven kezeli. A szerzők javaslata, hogy a jogszabály előkészítésébe vonják be az érdekelteket. Ez erősítse meg a tulajdon primátusát, adjon iránymutatást a MEH-nek, hogy milyen ajánlást adjon ki a vezetékhasználati díjjal kapcsolatban a piacnyitásig. A piacnyitásig rendelkezésre álló idő alatt a Évi parlamenti ülésrendet figyelembe véve, véleményünk szerint, lehetőség van a GET átdolgozására illetve kiegészítésére. Ennek során a jelenlegi törvény tervezetet szükséges úgy módosítani, hogy az jogi keretet adjon a gázelosztó vezetékek használatával kapcsolatosan. A szerzők véleménye szerint - a GET 3. paragrafusát a fogalmi meghatározásokat bővíteni kell egy új Földgázipari vállalkozás fogalommal, ami szerint: földgázipari vállalkozás aki e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet folytat, valamint aki szállító vagy gázelosztó vezetéket tulajdonol. A fogalomrendszert tovább kell bővíteni az elosztóhálózat tulajdonosának definíciójával. - A 4. paragrafusban az állami feladatok bővítését látjuk szükségesnek mely szabályozná, hogy az állam milyen módon felügyeli a gázhálózat tulajdonosok és az üzemeltetők közötti szerződéseket. 5

6 - Az engedélyezés szabályozását leíró 6. paragrafus 3/b pontjában alapvető kritériumként kellene feltüntetni a gázelosztó vezeték tulajdonossal megkötött szerződést. - A kizárólagossággal foglalkozó 13. paragrafusban szükségét látjuk kiemelni annak, hogy a kizárólagossági jog csak addig érvényes, ameddig azzal a vezeték tulajdonos egyetért. - A tulajdon feletti rendelkezési jog, mint alapelv tiszteletben tartása szükségessé teszi, hogy a 30. paragrafusban a rendszerhez való hozzáférésnél a tulajdonos is szerepet kapjon. - A 18. (3)-t kiegészítését javasoljuk a következőkkel: Ha a vezeték nem az engedélyes üzemeltető tulajdona, a vezeték használatára szerződést kötelesek a felek kötni, amelyet a Hivatal számára meg kell küldeni. - A csatlakozási díjjal (hozzájárulással) kapcsolatos szabályozásnál a kedvezményezettek körét ki kell bővíteni a tulajdonossal (ha az nem azonos az engedélyessel). - A hozzáférés megtagadásának szabályozásánál a tulajdonos létét és jogait is figyelembe kell venni. - A jogszabálynak biztosítania kell, hogy a vezeték tulajdonos is rendelkezhessen hiteles mérővel, vagy mérési rendszerrel és a közüzemi fogyasztóknak a méréshez az engedélyessel azonos feltételű eszközöket biztosíthasson. - A végrehajtási rendeletek között szükség van az elosztóvezetékek használatának kérdésével foglalkozó rendeletre, ahol definiálni kellene a tulajdonos és a használó jogait és kötelezettségeit. A tulajdonos kötelezettségei között külön meg kell határozni a rendszer fejlesztésével kapcsolatos kötelezettségeket. - Az átmeneti időszakban az érintett társaságoknál a MEH kezdeményezésére eszköz átértékelést kellene végezni és az új eszközérték lenne az alapja a vezeték használati díjnak, amely a postabélyeg elv alapján működne és két komponensből állna, egy rendelkezésre állási díjelemből, ami megfelelne a rendszer amortizációjának és egy használati díjelemből, amely a tőkekockázatot és a nyereségelemet elismerő rész lenne, arányban a rendszeren értékesített gáz mennyiségével. - Abban az esetben, ha a GET előzőekben felsorolt módosítására nincs lehetőség, a kodifikációt nem akarják újra lefolytatni, akkor a javasolt módosításokat a GET egyes szakaszaira vonatkozó hivatkozással a VHR-ben kell rendezni. - A piacnyitásra való felkészülésig lehetőség nyílik arra, hogy homogenizáljuk a tulajdonosok elosztórendszerét, azaz az átmenet során kedvezményesen (ÁFA mentesen) megvásárolhatnák a tulajdonosok a rendszerhez fizikailag most is hozzátartozó, de tulajdonilag a szolgáltatók tulajdonában lévő mérőket és nyomásszabályozókat. A fenti javaslatok realizálásával megteremtődik a lehetősége annak, hogy a vagyonkezelők vezeték üzemeltetővé vagy szolgáltatóvá fejlődjenek, ezzel színesedne a gázipar palettája és nőne a piaci szereplők száma, ami összhangban van a piacnyitás a gázpiaci liberalizáció elképzeléseivel. A GET-et és a VHR-t olyan szellemben kellene kiegészíteni, illetve elkészíteni, ami biztosítja, hogy a piac szereplői egyenrangú félként ismerjék el a vezeték tulajdonosokat, és tiszteletben tartsák a tulajdon feletti rendelkezés jogát! A jelenlegi szerződések módosítását a körülmények lényeges megváltozása, azaz a clausula rebus sic stantibus elv alapján szükségszerű és indokolt. Hasznos lenne, ha a MEH irányelveket adna ki a magánjogi szerződések megváltoztatásához, melyben javaslatot tenne többek között a költségindexálások mértékére, a mérési differencia elfogadott szintjére. Bízunk benne, hogy a Hivatal elfogadja javaslatainkat, vállalja a javaslatokkal szemben felmerülő szolgáltatói averzió leküzdését és olyan intézkedéseket hoz, amelyek révén a vagyonkezelők egyenrangúsága és a vagyon feletti rendelkezés jogának primátusa megvalósul. 6

7 2 A vezetéktulajdonos vállalkozások kialakulása és átalakulásai napjainkig 2.1 Bevezetés A Magyar Energiahivatal decemberében bízta meg a Mandraz Tanácsadó Kft.-t jelen tanulmány elkészítésével. A megbízás célja elemzéssel támogatni a várhatóan évben elfogadásra kerülő gázellátásról szóló törvénynek (GET) a gázelosztó-vezetékek üzemeltetési szerződéses feltételeiről szóló végrehajtási rendelete megalkotását. A megbízás teljesítése keretében vizsgáltuk a vezetéktulajdonos vállalkozások kialakulásának körülményeit, a tulajdonukban lévő gázelosztó-vezetékek üzemeltetésének hosszú távú érdekeltségi viszonyait, az üzemeltetési szerződések jellemzőit, az európai és hazai jogszabályi környezetet. A tapasztalatok értékelését követően javaslatokat dolgoztunk ki a vezetéktulajdonos és a gázszolgáltató kapcsolatrendszerének kormányrendeletben történő szabályozására. (Az új gázipari modellben a gázszolgáltatót az elosztó és közüzemi szolgáltató váltja fel, de a tanulmányban az egyszerűbb fogalmazás érdekében az új törvény környezetében is a gázszolgáltató megnevezést használtuk.) 2.2 Történelmi előzmények A magyar gázszolgáltatás 158 éves fejlődésének története egy dinamikus, de sok kitérőt is tartalmazó folyamat. Azóta, hogy augusztus 20-án Nagycenken kigyulladt az első gázláng Gróf Széchenyi István birtokán, sok pénzre és erőfeszítésre volt szükség ahhoz, hogy elérjünk a mai állapothoz, amikor 3 millió háztartás használja a földgázt Magyarországon. A gázszolgáltatás területi és szervezeti struktúráját egy 1967-es kormányhatározat alapozta meg, amely a városi gázgyártó-és gázszolgáltató vállalatokat az OKGT-be integrálta és létrehozta az öt regionális gázszolgáltató vállalatot ban lépett életbe a negyedszázadig érvényes gáztörvény, ami az ágazat működését alapvetően meghatározza még ma is azáltal, hogy a végrehajtási rendeletei hatályban vannak. Nagy lökést adott a gázszolgáltatás fejlődésének az 1970-es Földgázfelhasználási Központi Fejlesztési Program, az úgynevezett gázprogram, melynek keretében a gázipar 31 milliárd Ft-ot kapott műszaki színvonalának fejlesztésére és a gázszolgáltatás elterjesztésére. A gázprogram végrehajtása keretében 1977-ben ünnepeltük Pápán a 100. település földgázszolgáltatásba kapcsolását ben Sopronban bezárt az utolsó vidéki városi gázgyár, 1989-ben pedig Budapesten ben Veszprémfajsz volt az ezredik bekapcsolt település. Jelenleg az ország 3400 településéből kb on van gázszolgáltatás. A gázprogram keretében létrejöttek a regionális gázszolgáltatók, területileg és elvileg lefedve az egész országot. További állami forrás hiányában azonban a gázszolgáltató szektor fejlődése lelassult, 1980-ban gyakorlatilag befejeződött. A gáztörvény végrehajtási rendelete évi módosítása lehetővé tette lakossági pénzek fejlesztésbe való bevonását tanácsi szervezésen keresztül. Ezt a lehetőséget kezdetben a gázszolgáltatásba már bekapcsolt települések gázzal el nem látott területein élők ragadták meg. Új település bekapcsolásához OKGT javaslat alapján az Ipari Minisztérium engedélyére volt szükség. A rendszerváltást követően ez az engedélyezési gyakorlat elhalt. Egyrészt antidemokratikusnak tűnt az engedélyezés 7

8 szükségessége, másrészt rövid idő alatt kialakult az a várakozás, hogy a fejlesztéseket féken fogja tartani a tőke megtérülési elvárása. 2.3 Gázrobbanás az 1990-es években A gázszolgáltató ipar a rendszerváltás éveiben egyre színesebbé és összetettebbé vált. A települések földgázszolgáltatásba történő bevonására nem volt hatása annak, hogy a vidéki regionális gázszolgáltatók július 1-jével kiváltak az OKGT-ből és önálló részvénytársaságokká alakultak. A szintén 1991-ben kihirdetett, az önkormányzatok infrastrukturális beruházásait támogató kormányrendelet alapján azonban milliárdos fejlesztési program állt össze. A beruházások kezdeti 50 % mértékű állami támogatása olyan lendületet adott a fejlesztéshez, amelyet a későbbi támogatás csökkenés sem fékezett meg. Minden önkormányzat számára vonzó volt szigorú gazdaságossági követelmények teljesítése nélkül nagyarányú állami támogatást szerezni, ezért az 1990-es években végigsöpört az országon az alulról kezdeményezett második gázprogram. A közel 100 milliárdos programban a gázszolgáltatók befektetőként alig vettek részt. A földgáz hazai elterjedése óta a mindenkori kormányok gazdaságpolitikája a földgáz árát a piaci ártól mesterségesen eltérítve, alacsonyan tartotta. Emiatt a gázszolgáltatók ebben az időszakban sem rendelkeztek forrással a hálózatok fejlesztéséhez. A gázszolgáltató társaságok 1995-ös privatizációja előírt ugyan a külföldi tulajdonosok felé fejlesztési kötelezettséget, azonban a 32/1995. IKM rendelet szabályrendszert alkotott a gázszolgáltatók által a fogyasztóktól kérhető hálózatfejlesztési hozzájárulásról. Ez már elvileg gazdaságossági mutatók alapján foglalkozik a fejlesztésekkel, de alkalmazására elvétve kerülhetett sor, mivel a fejlesztések kezdeményezői nem a gázszolgáltatók voltak. Aktívabbak voltak a gázszolgáltatóknál az egyes települések, régiók önkormányzatai és lakossága, valamint az építőipari vállalkozók, akik a kezdeményezést átvették a gázszolgáltatóktól. A gázszolgáltatók évi privatizációjával új tulajdonosok jelentek meg a magyar gázpiacon, amely részben új szemléletet, új gazdálkodási -és kereskedelmi politikát hozott. A koncentrált központi források, amelyek korábban dinamikus és látványos fejlődését adták a gázszolgáltatásnak, illetve az egész földgáziparnak, megszűntek. Az alacsonyan tartott gázárak a gázszolgáltató társaságoknál nem indukáltak olyan nyereség alapú forrást, amely elősegítette volna, hogy a még ellátatlan települések földgázszolgáltatásba történő bekapcsolása felgyorsuljon. A nyomott árak nem csak forráshiányt teremtettek a társaságoknál, hanem egyidejűleg keresletnövekedést is indukáltak. A kedvező gázárak oda vezettek, hogy a közel 1000 települést jelentő fehér foltok (egyes települések, településcsoportok és nagyobb ellátatlan területek) földgázszolgáltatásba történő bekapcsolására erősödött az igény. A helyi, önkormányzati, regionális politikai erők összefogtak a lakossággal a fehér foltok felszámolására. A nagy gázszolgáltatóknál számtalan olyan szakember volt, akik különböző okokból megváltak a cégüktől és a helyi kezdeményezések élére álltak. Ezáltal találkozott az igény és a szükséges szakembergárda, az önkormányzatok nem szűkölködtek szakmai támogatásban. Az adózási szabályok kedvezőtlen változása révén az önkormányzati beruházás túlságosan drágává vált, ami a cél eléréséhez szinte kikényszerítette a kisrégiós gázközmű beruházóépíttető társaságok alapítását. Ugyanakkor az építőipari cégeknek is jól jött, hogy viszonylag alacsony közmű sűrűségű területeken építhettek gázközművet. A MOL érdekeltségű vezetéktulajdonos és gázszolgáltató 8

9 társaságok elhelyezkedését bemutató térképen (1.sz. melléklet) látható, hogy az új társaságok elsősorban a Dunától keletre eső területeken, a Budapesti agglomerációban Budapesttől Délkeletre és Észak-keletre, valamint Veszprém megyében alakultak. Az ÉGÁZ Rt.-nek tulajdonított területen belül három önkormányzati társaság jött létre. A TIGÁZ Rt. által jegyzett 7 megyén belül kb. kétmegyényi területet foglaltak el a kiskunsági, jászsági, záhonyi, Dél-borsodi, mátrai, zempléni, bihari, kizárólagos vagy többségi önkormányzati tulajdonú és a magántulajdonú Debrecen-józsai vezetéktulajdonos társaságok, amelyek száma eredetileg húsz körül volt. A debreceni Főnix Gáz kft. úttörő szerepet vállalt, amikor azért kezdeményezett gázhálózati beruházást, hogy saját tulajdonú rendszerére gázszolgáltatói jogosultságot is szerezzen. Ezzel az évi gázszolgáltatási törvény környezetében komoly szakmai-jogi precedens ügyet teremtett az államigazgatás és a bíróságok számára. Az úttörő vállalkozó nyomában már szinte akadály nélkül jött a többi új gázszolgáltató társaság: ZAB Zemplén-Abaúj Gázszolgáltató Rt., WAV-GÁZ Kft., DB-GÁZ Kft., Közös jellemzőjük, hogy mind Debrecenből induló vállalkozás és mind érintette belemart a TIGÁZ területébe. 2.4 A vezetéktulajdonos társaságok működési jellemzői A beruházó-építtető társaságok a célul kitűzött fejlesztéseket többé-kevésbé eladósodva fejezték be. A mű üzemeltetéséhez szükséges gázszolgáltatói működési engedélyt az üzembe helyezés tervezett időpontjára csak Záhonyban és a Zemplén-abaúji térségben sikerült megszereznie a beruházó-építtető társaságoknak. A gázszolgáltató tevékenység megkezdéséhez ugyanis további jelentős szellemi -és pénztőke szükséges (technikai felszerelés, forgóeszköz állomány a gázvásárlás finanszírozásához, gázmérő és nyomásszabályozó). A létesítmény üzembe helyezésétől pedig azonnal elkezdődik az értékcsökkenés elszámolása. Erre a jelentős költségre a gázértékesítés árrése, majd csak kb. az üzemeltetés évtől. nyújt fedezetet. A gázszolgáltatók évig térítésmentesen vették át az önkormányzatoktól az általuk lakossági pénzekből megépített vezetékeket. A gázszolgáltatók önálló állami részvénytársasággá alakítását követően megjelent a gázvezeték vagyon utáni önkormányzati kárpótlást biztosító rendelet, amelynek elszámolása napjainkban sincs talán teljesen lezárva. Ettől kezdve azonban az önkormányzatok nem adták át a vezetékeket a gázszolgáltatónak, és főleg nem tették, tehették ezt a gazdasági vállalkozások. A vezetéktulajdonos társaságok kényszerhelyzetbe kerültek. A gázszolgáltatók erőfölényük révén teljesen egyoldalú, akár ellenszolgáltatás nélküli üzemeltetési szerződéseket terjesztettek elő a tulajdonosok felé, akik kénytelenek voltak elfogadni azért, hogy a régóta várt vezetékbe végre földgáz kerülhessen. A gázszolgáltatók helyzete sem volt egyébként teljesen problémamentes, mert a gázmérő és nyomásszabályozó térítésmentes felszerelése jelentős befektetést igényelt az új fogyasztók bekapcsolásakor részükről. A kapcsolat azonban messze nem volt egyenrangú. A MOL Rt. nem vehetett részt a gázszolgáltatók 1995-ös privatizációjában, de a kiskereskedelem eredményéből részesedni kívánt, ezért a piacra lépés más módját választotta ben a stratégiájába illesztette az un. Fehér folt akciót, melynek keretében sorra felvásárolta a vezetéktulajdonos társaságok jelentős részét és az új gázszolgáltatókat. A MOL Rt. által kezdeményezett felvásárlás megmozgatta a gázszolgáltatókat is, akik kb. 300 településen vásárolták meg ebben az időben a gázhálózatot. A MOL Rt. a földgáz kiskereskedelmi portfolióját képező társaságok egyesítését 1998-ban kezdte meg. Napjainkra ez a portfolió már csak 6 társaságból áll. A társaságok 439 településen lévő több mint 7500 km hosszúságú elosztó hálózatához 150 ezer gázfogyasztó 9

10 kapcsolódik. Az átlagosan 5 éve üzemeltetett vezetékeken a fogyasztói telítettség átlagban még 50 % alatti, ezért az évenkénti értékesítés növekedés 8 % körüli értéket is elér. A 150 ezer fogyasztóból azonban a MOL-GÁZ Kft. jelenleg csak 60 ezer fogyasztó gázszolgáltatója, a többi 90 ezer fogyasztót a TIGÁZ Rt. és az ÉGÁZ Rt. szolgálja ki üzemeltetési szerződéssel. Ez a fogyasztói kör jelenleg a hazai gázfogyasztók számának 3 % - át teszi ki, a forgalom a hazai gázszolgáltató társaságok forgalmának 2,4 % -a. A MOL Rt. érdekeltségébe nem került be minden hazai gázvezeték-tulajdonos társaság. A szórvány rendszereken mintegy 10 ezer fogyasztót érintő kérdés az üzemeltetési szerződések léte, jövője. A jelentős koncentráció ellenére még legalább éves időtartamban kell azzal számolni, hogy az időközben megduplázódó számú fogyasztó gázellátása tekintetében fenn marad az üzemeltetési szerződéses struktúra, ha csak a piacnyitással, illetve az arra való felkészülés során nem vizsgálják felül a szolgáltatási szerződéseket (ami kimondottan célszerű és szükséges lenne) vagy a veztéktulajdonos társaságok átalakulnak elosztó vagy szolgáltató vállalattá. Az adatokból kitűnik, hogy a kis gázszolgáltató társaságok szerepe, ha nem is meghatározó, de figyelemreméltó az ország földgázszolgáltatása szempontjából, hiszen azokon a területeken működnek, amelyek viszonylag későn jutottak a földgázhoz, mint hatékony a környezet fejlesztését indukáló energiához, és jelenlétükkel alapjai és támaszai lehetnek a környezet, a kistérség, a régió fejlődésének. Ennek nagyon szép példáival találkozhattunk Zemplén megyében, a budapesti agglomerációban és Tatabánya városában. 2.5 A gázszolgáltatói működési engedély A gázelosztó vezetékek fejlesztésére vonatkozó alapvető rendelkezéseket a gázszolgáltatásról szóló évi XX törvénnyel módosított évi XLI törvény tartalmazza. A Gszt. gyakorlati alkalmazásánál is figyelembe kellett venni azt a demokratikus jogállamokban érvényesülő alapelvet, hogy amit a jogszabály nem tilt, vagy feltételhez nem köt, azt szabad tenni. Erre alapozva jöttek létre a gázvezeték beruházó-építtető vállalkozások, amelyek vagyonkezelő társaság nevet adtak leginkább maguknak. (A vagyonkezelő név helyett a szerzők a vezetéktulajdonos megnevezést tartják kifejezőbbnek, ugyanis a vagyonkezelés más tulajdona tekintetében is elképzelhető, fordítva viszont nem.) Sem a koncessziós törvény, sem a Gszt. nem tette koncessziókötelessé a gázszolgáltatást, hanem hatósági engedélyhez kötött tevékenységnek minősítette. Az engedélyt a Magyar Energia Hivatal adja ki. A fogyasztók folyamatos és biztonságos ellátása érdekében, gázszolgáltatói engedélyt a Hivatal annak a gazdálkodó szervezetnek ad, amely: Műszaki biztonsági szempontból megfelel a bányafelügyelet (első fokon a bányakapitányságok, másodfokon a Magyar Bányászati Hivatal) műszaki-biztonsági előírásainak, Gázforrás-biztosítási, pénzügyi és gazdasági szempontból pedig megfelel a Gszt. végrehajtási rendeletében (3/1995. Korm. rendelet) meghatározott dokumentumok által bizonyítottan a Hivatal által lefolytatott engedélyezési eljárás követelményeinek. A határozatlan időre szóló gázszolgáltatói működési engedélyben meg kell határozni azokat a településeket, településrészeket illetve területeket amelyeken az engedély alapján a gázszolgáltató kizárólagosan jogosult a földgáz elosztására és a fogyasztók részére történő gázszolgáltatásra. (GSZT bek.) 10

11 Feladatunk szempontjából nagyon lényeges ennek a rendelkezésnek a kiemelése és a figyelembevétele. Ez a törvényi rendelkezés tartalmazza azt -ellentétben az áramszolgáltatókkal-, hogy nem működési területre, régióra kapnak kizárólagos szolgáltatói jogosultságot, hanem az engedélyben meghatározott települések, területek gázellátására. A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló évi XLVIII törvény azért adott az áramszolgáltatóknak működési területre, régióra kizárólagos szolgáltatási jogosultságot, mert a villamos energiaszolgáltatásban már valamennyi településrészt és területet, beleértve a tanyai területeket is bekapcsolták. A villamos energiaszolgáltatásban nincsenek ellátatlan területek. 2.6 Gázelosztó vezeték létesítése Az áramszolgáltatással szemben a gázszolgáltatás vonatkozásában még ma is vannak ellátatlan területek, fehér foltok, és a fentebb említett törvényi rendelkezés adta meg a lehetőségét annak, hogy a vidéki gázszolgáltatók tradicionálisnak tekintett területein önálló jogi személyiségű beruházó-építtető társaságok, és/vagy gázszolgáltatásra képes társaságok is szerveződjenek. Ez összhangban áll a Gszt bekezdésben foglaltakkal is: a gázszolgáltatásba még be nem kapcsolt települések, területek gázszolgáltatójának kijelöléséről, illetve az igény-kielégítés ütemének megállapításáról a hivatal az érdekelt helyi önkormányzatok képviselőtestületei véleményének figyelembevételével dönt. A fehér foltokon levő települések vezetékes gázszolgáltatásba történő bekapcsolásához szükséges gázelosztó vezetékek létesítésére (építésére) a Gszt. 17. ad szabályozást. A törvény rendelkezése szerint gázelosztó vezetéket bárki létesíthet, de csak gázszolgáltató üzemeltethet. A kormány által 1993-ban beterjesztett törvényjavaslat bekezdése még azt a rendelkezést tartalmazta, hogy gázelosztó vezetéket csak gázelosztó létesíthet és üzemeltethet. Az országgyűlés önkormányzati bizottsága azonban úgy ítélte meg, hogy a települések vezetékes gázszolgáltatásba történő mielőbbi bekapcsolása szükségessé teszi, hogy a helyi erők felhasználásával minél előbb kiépüljenek a gázelosztó vezetékhálózatok, ezért a törvényjavaslatnak erre vonatkozó rendelkezését módosítani javasolta. Az országgyűlés az önkormányzati bizottság javaslatát megszavazta. Ez nagyon nagy jelentőségű lépés volt, mert nem fagyasztotta be a fejlesztést, hanem ellenkezőleg tágra nyitotta a gázelosztó vezetékhálózat létesítésének lehetőségét. A helyi erőből, általában a települési önkormányzat, önkormányzatok szervezésében, későbbiekben gazdasági társaságában létesített gázelosztó vezetékrendszerek tulajdonosai saját gázszolgáltatói jog hiányában bérleti-üzemeltetési szerződéseket kötöttek a területen lévő gázszolgáltatóval. 2.7 Gázszolgáltatás bérelt vezetéken A Gszt. 8. rendelkezése szerint a hivatal a kiadott engedélyeket a gazdasági minisztérium hivatalos lapjában, az Ipari és Kereskedelmi Értesítőben közzéteszi. A gázszolgáltatók privatizációjának megfelelő előkészítése érdekében a Hivatal 1995-ben elkészítette és kiadta az akkor létező hat gázszolgáltató működési engedélyét. Az engedélyek mellékletét képező, település jegyzékekből az állapítható meg, hogy a gázszolgáltatók döntően a tulajdonukban álló gázelosztó vezetékrendszereken végeznek gázszolgáltatást, de a működési engedélyek bemutatják azt is, hogy milyen számban léteznek üzemeltetési szerződéssel ellátott 11

12 települések. A vidéki nagy gázszolgáltatókra vonatkozó adatokat és évi összehasonlításban a következő táblázat tartalmazza. gázszolgáltató Összes település az alapengedélyben Település üzemeltetési szerződéssel DDGÁZ DÉGÁZ ÉGÁZ KÖGÁZ TIGÁZ összesen A bérelt vezetékek száma és aránya eltérő mozgásban volt között. Az ÉGÁZ Rt. területén csökkent, a TIGÁZ Rt. szolgáltatási érdekeltségében jelentősen nőtt, de a közbenső időszakban a jelenleginél magasabb is volt. A DÉGÁZ Rt. ellátási körében pedig a jelzett időszakban jelentek meg. A csökkenést döntően a vezeték és cégfelvásárlás eredményezte. 2.8 Kényszerpályák Nem kétséges, hogy az önkormányzatoknak a jelentős értékű infrastruktúra vagyon megszerzése és annak védelme fontos gazdasági és politikai kérdés is volt egyben. A lakossági hozzájárulások és az önkormányzatok saját pénzügyi forrásai nem voltak elegendőek a beruházások finanszírozásához, ezért vagy banki hiteleket vettek fel, vagy megpróbáltak befektetőket keresni. Az adott területen működő gázszolgáltató társaság nem volt érdekelt a beruházás finanszírozásában, mert biztos volt benne, hogy a megépült gázelosztó rendszeren ő lesz a Magyar Energia Hivatal által kijelölt szolgáltató. A tulajdonosi és a gázszolgáltatói szerep kialakulásában az játszotta a döntő szerepet, hogy a gázszolgáltatók nem szolgáltató, hanem elosztó pozícióból közelítették meg az új területek bekapcsolásának kérdését. A vezetéktulajdonos társaságok megalakításuktól kényszerpályán voltak. Az első kényszerpálya az állami fejlesztési források megszerzése és a beruházást terhelő általános forgalmi adó visszaigénylése érdekében folytatott küzdelem. A leggyakoribb megoldás a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján korlátolt felelősségű társaság alapítása volt. Valódi gazdasági tevékenységet nem folytattak, felfogadtak egy fővállalkozót, jobb esetben ellenőrizték is a kivitelezést, szorongtak a pénzhiánytól, és ha volt miből, kifizették a számlákat. A következő kényszerpálya a létesítmény építési engedélyének megszerzésével kezdődött. A beruházás megkezdéséhez a létesítmény kiviteli terveit gázszolgáltatónak kell minősíteni. Ezt a gázszolgáltatók szakszerűen, első kérésre megadták, miután előszerződést kötöttek az építtetővel a beruházás közbeni gázszolgáltatói ellenőrzés elvégzésére. Ebben a megállapodásban rögzítették azt is, hogy a gázszolgáltató egy később megkötésre kerülő üzemeltetési szerződés alapján kizárólagosan jogosult a vezeték üzemeltetésére. Az önkormányzatok érezték, hogy csapda helyzet van, de mégis besétáltak. % 12

13 A létesítmény építését befejezve a polgármesterek megkapták a gázszolgáltató üzemeltetési szerződését. Ebből megtudták, hogy a művük üzletileg értéktelen, bérbeadásából bevételt szerezni legalábbis belátható néhány éven belül nem lehetséges. A vezeték üzembe helyezésére természetesen a szerződés megkötését követően kerülhetett sor. A gázvezeték építésre pedig egyébként az a jellemző, hogy mindig késő őszi időszakban vagy már tél elején fejeződik be. Ha nincs szerződés, nincs fűtés, a választópolgár pedig elégedetlen az önkormányzat teljesítményével. Az önkormányzatok ezen a pályán haladva elfogadták az egyoldalú szerződéseket. De ezzel még csak a kényszerpálya első szakaszának végéhez értek. Néhány hónappal az első számla benyújtását követően a vezetéktulajdonos taggyűlésén a könyvelő elmagyarázta, hogy jött össze a mérleg kötelezettség sorában lévő jelentős érték, és miért van az eredmény kimutatás utolsó sorában negatív szám. A bevétel ugyanis a minimális létszámú 2-3 főt foglalkoztató társaság személyi költségeit sem fedezte, a kötelező vagyonbiztosítás díjának kifizetéséhez már tőkét kellett emelni, az amortizáció lekönyvelésével pedig a társaság elindult a csőd felé. Ekkortájt et írtunk. Ekkor az önkormányzatok a gázszolgáltatóhoz és/vagy a MOL Rt-hez fordultak segítségben bízva. Az önkormányzati kényszerpálya a cég üzletrészei vagy a gázvezeték eladásával ért véget. Erre kényszerült az önkormányzati társaságok döntő része. 2.9 Jogviták, perek Az 1990-es évek elejének keresleti piacát jellemző bemutatott környezet és kapcsolatrendszer tehát egyáltalán nem volt üzleti alapú. Az üzleti megoldások persze megjelentek a piac telítődésével és változásával egyidejűleg. A kínálati piac korlátozott üzleti feltételei jellemzik a következő időszakot, amikor a gázszolgáltatók először arra mutattak hajlandóságot, hogy az általuk használt, de más tulajdonában álló vezetékhálózat használatáért megállapodás szerinti szerény díjat fizessenek vagy a beruházás tényleges költségeinek % -án vásárlási ajánlatot tettek. Az akkori alacsony gázár és fogyasztói telítettség mellett az üzleti érték megállapítása valóban kockázatos volt a vevő oldaláról. Az önkormányzatok forráshiányuk miatt az adás-vétel során sem tudtak egyenrangú szerepbe kerülni. A regionális gázszolgáltató társaságok számukra rendkívül előnyös szerződéseket kötöttek az önkormányzati gázvezeték-tulajdonos társaságokkal, mely szerint minimális (pl Ft/év/település) vagy nulla használati díjat fizettek a rendszer bérletéért. Tehát ha az önkormányzati tulajdonú gázközmű társaság a beruházást be is tudta fejezni, az üzemeltetés során nem tudott annyi árbevételhez jutni, hogy hiteleinek terheit finanszírozni tudja, nem is beszélve a rendszeren képződő amortizáció fedezetéről. Tehát üzembe helyezéstől folyamatosan megjelent az üzleti veszteség. A MOL Rt. piacra lépésével kétvevős de valódi piac jött létre a gázberuházó társaságok felvásárlásában. Az átlagos vételár megemelkedett %-os szintre. A forráshiánnyal küszködő társaságok fellégezhettek. A MOL Rt. a fehér folt stratégiája megvalósítása során kb. 20 önkormányzati tulajdonú társaságot vásárolt fel. Az előnytelen üzemeltetési szerződések miatt a vezetéktulajdonosok a regionális gázszolgáltató társaságokkal kötött üzemeltetési szerződéseiket több esetben fel is mondták. A szerződések felmondását azonban a gázszolgáltatók legyintve vehették át, hiszen a működési engedély birtokában folytathatták a szolgáltatást. A gázszolgáltatói működési engedély Hivatal általi visszavonhatatlanságát hangsúlyozták, ezzel is példázva a monopoljogokat. Sorozatos perek kezdődtek szerződés érvényességének, illetve működési engedély visszavonásának jogellenessége megállapítása tárgyában. A perek több évig tartottak. A 13

14 TIGÁZ Rt. által évben a MEH 106/1996 sz. határozata érvénytelensége megállapítása iránt indított keresete például február 5-én zárult le a felperes pervesztességével. Ennél gyorsabban zajlott a Főnix Gáz Kft. Debrecen-Józsa településrész és a Bihari-térség 41 települése gázszolgáltatási engedélyéért indított pere, amely 25, illetve 20 hónap időtartamra még tovább biztosította az első (TIGÁZ Rt.) gázszolgáltató működését. A gázszolgáltatók magatartását versenypiacon tisztességtelen piaci magatartásként kellene értékelni gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt, a Gszt. környezetében viszont védhetetlenül lehet hivatkozni az engedélyes szolgáltatási kötelezettségére Új gázszolgáltatók alakulása, a régiek globalizációja A társaságok mindegyikében erős volt a késztetés arra, hogy új szerződéses körülményeket teremtsen a gázszolgáltató és a tulajdonos között, és több társaságban, is felvetődött a gázszolgáltatóvá válás gondolata, illetve a kijelölt gázszolgáltató lecserélése. Erre is a Főnix Gáz Kft. volt a példa, amikor 1999 január 1.-ével a Bihari Közmű Kft. 41 településén átvette a TIGÁZ Rt.-től gázszolgáltatói feladatokat. Ez a piaci részesedés megszerzésén túl azért is siker, mert figyelmezteti a piac szereplőit arra, hogy a privatizációs szerződések nem biztosítottak kiváltságokat, előjogokat a gázszolgáltatóknak, noha ezt a gázszolgáltatók külföldi befektetői vitatják. Ha nem törnek be évben a piacra az új gázszolgáltatók, akkor a hazai gázszolgáltatásban a valós piaci viszonyok érvényesülése még részlegesen sem következett volna be. A mai értékelésünk az, hogy legcélszerűbb, ha egy ellátatlan terület gázellátásának kockázatát, ezáltal a hálózat beruházásának a költségeit olyan társaság vállalja, amelyben együtt van a tulajdonosi és gázszolgáltatói érdek. Csak így oldható fel a tulajdonos és gázszolgáltató korábbi ellentéte, ami a nem azonos érdekek miatt alakult ki. Az infrastrukturális beruházások természetéhez ma hozzátartozik, hogy az önkormányzatok a finanszírozásban még annyit sem tudnak vállalni, mint korábban. A vezetékhálózat forrásigényét különböző országos és helyi alapokból lobbizták össze korábban is, kisebb részét pedig a lakosságtól hálózatfejlesztési hozzájárulásként. Az önkormányzati kezdeményezést ma sem zárja ki semmi, de a finanszírozás szűk keresztmetszete akkor sem kerülhető meg. He ehhez még azt is figyelembe vesszük, hogy a folyamatos gázszolgáltatási tevékenység igen komoly forgóeszköz finanszírozást is feltételez - és itt még nem is a vevőállomány fizetőképességével kapcsolatos problémára utalunk, - akkor az alábbi következtetések adódnak: A mai feltételek arra ösztönöznek, hogy ahol gázszolgáltatás jó feltételek között prognosztizálható (nagy az egységnyi vezetékhosszra kapcsolható és minél nagyobb felhasználást produkáló fogyasztói szám) a gázszolgáltató óhatatlanul döntő többségi tulajdonossá válik a gázszolgáltatásra létrehozott társaságban. Az önkormányzatok és egyéb befektetők szerepe pedig minimális. Magyarországon a társaságok többnyire alultőkésítettek, fejlesztési - és forgóeszköz forrásaikat jelentős részben hitelből biztosítják, ami a vállalkozás eredményességét csökkenti. Az előzőekből következik, hogy ott, ahol a gázszolgáltatás az eltérő adottságok által reprezentált piaci feltételek miatt nem minősül jó üzletnek, nem, vagy csak potenciális veszteséggel alapítható vállalkozás, mert a jelen szabályozási körülmények mellett minden fogyasztó számára egységes áron kell értékesíteni a gázt. A folyamat veszteségforrását az esetlegesen magasabb hálózatfejlesztési hozzájárulás sem képes kompenzálni. 14

15 A fejlesztésekhez két egymásnak ellentmondó követelmény kapcsolódik, amelyeket egyidejűleg kellene kielégíteni. Egyrészt a helyi önkormányzatok, és vállalkozások szerepét célszerű erősíteni, ugyanis a különböző visszterhes vagy vissza nem térítendő állami támogatások és megyei területfejlesztési kedvezményes források nagy részét regionális alapú szerveződéssel lehet csak megpályázni, hasonlóan az EU infrastrukturális jellegű projectjei megítéléséhez. Sőt az esetleges banki finanszírozást is célszerűbbnek látszik regionális szinten megvalósítani, akár úgy is, hogy a bank befektetőként vegyen részt az új társaságban. Másrész viszont az utóbbi javaslat fényében, csak üzleti alapú nyereséges társaság jöhet létre. Elképzelhetetlen, hogy egy bank akár hitelt akár tőkét ad a projekthez, nem támasztana olyan alapkövetelményt, hogy a beruházás jellegétől függő felfutási szakaszt követően a vállalkozás nyereségessé váljék. Infrastrukturális szempontból minél kedvezőtlenebb helyen van az ellátatlan terület, az ellátás annál költségesebb. Az is igaz, hogy annál nagyobb igény van arra, hogy az ellátatlanságot felszámoljuk és megteremtsük az infrastrukturális hátteret a vidék iparának kifejlesztéséhez. Ebben a helyzetben kivezető útnak látszik az a kormányzati szándék, amely a Magyar Fejlesztési Bankra alapozva ben megalakította az Első Magyar Infrastruktúra Befektetési Részvénytársaságot. Az ELMIB Rt. feladatának tekinti a még ellátatlan területeken az infrastrukturális hálózatok fejlesztésén kívül a szigetszerű, elszórtan létrehozott közművek felvásárlását, egységesítését. Ezzel lehetőséget teremtenek arra, hogy az értékesítés felfutásig működő képessé tegyék a társaságot, majd a felfutás után, amikor a társaságok önfinanszírozóvá, önellátóvá válnak akkor egy attraktívabb fejlődő pályára lehessen állítani ezeket az új vállalkozásokat. Az eddigi eredmények kedvezőek, a földgázszolgáltatás szempontjából a Magyar Gázszolgáltató Kft. az egyik olyan prominens leányvállalata az ELMIB Rt.-nek, amely végén már 100 településen szolgáltatott földgázt, igaz, hogy mindössze három és félezer fogyasztónak. Mindez azt bizonyítja, hogy más módja is lehet a helyi és központi források felhasználásának, mint a korábbi támogatási rendszerek. Áttekintve a földgáz beruházó-építtető társaságok és a kis gázszolgáltatók működését és fejlődését, arra a megállapításra juthatunk, hogy a nemzetgazdasági jelentőségű területfejlesztésben nagyobb szerepük volt, van és még lehet is (MOL-GÁZ Kft., Magyar Gázszolgáltató Kft.) is, mint a BIG SIX -nek. Realitását látjuk annak, hogy az új fogyasztói igények kielégítése révén a kis gázszolgáltatók piaca lényegesen növelhető és ennek a sziszifuszi munkának lehetne a következménye az, hogy a hatok részesedése a piacnyitást követő években a magyarországi gázkereskedelemben a jelenlegi 76%-ról 65 %-ra vagy még kisebb mértékre szűkül. Ez természetesen összefüggésben van azokkal az intézkedésekkel és szabályozásokkal, amelyek a piacnyitási utáni időszak mozgásterére vonatkoznak, melynek a vezetéktulajdonos társaságokra és a kis gázszolgáltatókra vonatkozó elképzeléseit e dolgozat keretében még részletesen ki fogjuk fejteni. Azt azonban feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a BIG SIX -et sem fogja közömbösen hagyni a vezetéktulajdonos társaságok bővülési lehetősége, amennyiben az jövedelmező az adott tarifarendszer és árparaméterek között. Arra kell tehát felkészülni a vezetéktulajdonos társaságoknak, hogy legalábbis a vidéki nagy gázszolgáltatók egyre erősebb konkurensként fognak velük szemben fellépni. 15

16 Mi várható, mi a jövője a gázvagyon tulajdonos társaságoknak, ha figyelembe veszzük a Magyarországon is megjelent globalizációt, valamint a nagyobb társaságok összevonására vonatkozó terveket? A Gas de France szándéka az ÉGÁZ és DÉGÁZ összevonásáról ésszerű, de reálisak a lehetőségek a különböző német tulajdonosok kezében lévő gázszolgáltató társaságok összevonására is. Ekkor 2-3 nagyobb gázszolgáltatóval számolhatunk. A kis gázszolgáltatók és vezetéktulajdonos társaságok tulajdonosainak is elemi érdeke lesz társaságaik összevonása. Ezzel, ha nem is elrettentő erejű, de mozgékony és életképes versenytársat, a magyar nemzeti gázszolgáltató bázist tudják létrehozni a külföldi tulajdonban levő gázszolgáltatókkal szemben A szerződések tartalma Időtáv tekintetében vannak húsz-harminc év határozott időre kötött, és vannak határozatlan időre kötött szerződések is. A szerződés felmondási ideje többnyire meghatározott, azonban előfordult az is, hogy a határozatlan időre szóló üzemeltetési szerződésben törvényellenesen a felmondási jogot is kizárták. A szerződés felmondási jogának lehetősége, valamint a felmondási idő tekintetében a Ptk rendelkezései az irányadók, miszerint: a határozatlan időre kötött bérletiüzemeltetési szerződés esetében a felmondási jogot kizárni nem lehet, ha a felek a szerződésben más időtartamban nem állapodtak meg, vagy a felmondást kizárták a felmondási idő 15 nap. A gázszolgáltatók felől közelítve három társaság gázhálózat üzemeltetési szerződését (TIGÁZ Rt., ÉGÁZ Rt., MOL-GÁZ Kft.) vehetjük alapul elemzésünknél. A TIGÁZ Rt. -nek a MOL-GÁZ Kft. jogelődeivel, és a KISKUNGÁZ Rt. -vel kötött szolgáltatási szerződéseit, valamint az ÉGÁZ Rt. ZSÁMBÉK-GÁZ Rt. -vel, TURULGÁZ Rt. -vel és a GERECSE-GÁZ Rt. -vel kötött szerződéseit elemeztük. A MOL-GÁZ Kft. -nek a Balatongáz Kft. -vel kötött szerződése, mint nem független vállalkozások közötti szerződés is színesíti a palettát. A felsorolás érdekessége, hogy a MOL-GÁZ Kft. annak ellenére, hogy rendelkezik gázszolgáltatási működési engedéllyel 256 településen, -a társaságba korábban beolvadt Börzsönygáz Kft., MÁTRAGÁZ Kft. és Dél-Borsodi Gázközmű Kft. által megkötöttüzemeltetési szerződéses viszonyban van, mint vezeték tulajdonos a TIGÁZ Rt. vel 165 település vonatkozásában. A bérleti-üzemeltetési szerződésekben a szerződő felek a vezetéktulajdonos, mint bérbeadó és a gázszolgáltató, mint vezetékhasználó meghatározták a bérbe adott rendszert (tételesen felsorolva a szolgáltatási engedélyben feltüntetett településeket, település részeket), a szolgáltatás feltételeit, a felek jogait és kötelességeit. A szerződésekben a vezetéktulajdonos jogait és kötelezettségeit általában a következőkben határozták meg. A tulajdonos jogai: Vezetékhasználati díjat számlázhat általában negyedévente. Betekinthet a gázszolgáltató üzemeltetési dokumentációiba, az ehhez kapcsolódó nyilvántartásaiba, Ellenőrizheti a karbantartás, dokumentációk, nyilvántartások megfelelőségét, Kifogást emelhet az üzemeltetés minőségével szemben, 16

17 Megállapítja és beszedi az utólag csatlakozóktól a csatlakozási díjat, Engedélyezi a gázelosztó vezetékre történő utólagos csatlakozást. A tulajdonos kötelezettségei: Külön megállapodás hiányában viseli a gázelosztó vezeték általa jóváhagyott és elfogadott bővítési költségeit. A bányaszolgalmi jogot az ingatlan nyilvántartásba bejegyezteti és biztosítja annak érvényesíthetőségét. E kötelezettségének elmulasztásából eredő valamennyi jogkövetkezmény a Tulajdonost terheli. Átadja a gázelosztó vezeték dokumentációit, a hatósági engedélyeket a gázszolgáltatónak. Végrehajtja a hatóság által elrendelt pótlólagos beruházásokat. Vagyonbiztosítást köt a tulajdonát képező gázelosztó vezetékekre. A gázszolgáltató jogosult: A gázfogyasztókkal közüzemi szerződés kötésére, a szolgáltatás teljesítéséből, illetve a földgáz értékesítéséből befolyó árbevételre, valamint a fogyasztókkal való kapcsolattartásra, A szerződés hatálya alatt, annak tárgyát képező gázelosztó vezetékek rendeltetésszerű használata, kizárólagos üzemeltetése. A rendszeres karbantartást meghaladó beavatkozást csak előzetes egyeztetés után a Tulajdonos hozzájárulásával végezhet a Tulajdonos költségére. A gázszolgáltató saját költségére végzendő, a karbantartást meghaladó beavatkozásról a tulajdonost köteles értesíteni. A gázszolgáltató kötelezettségei: Adatszolgáltatás a tulajdonos üzleti tervéhez, Az üzemeltetett gázvezeték használatáért a gázszolgáltató a tulajdonosnak használati díj megfizetése, A gázelosztó vezetékek üzemképes állapotban tartása és a műszaki dokumentációk naprakészségének biztosítása, A folyamatos gázszolgáltatás biztosítása, A hálózat üzemeltetéssel kapcsolatos karbantartási, ellenőrzési és felelősség biztosítási költségek viselése, A fogyasztókkal kapcsolatos szolgáltatási teendők ellátása (gázmérők, nyomásszabályzók biztosítása és üzemképes állapotban tartása, gázfogyasztók tájékoztatása, fogyasztói panaszok kivizsgálása, a fogyasztók érdekképviseleti szerveivel való együttműködés. A szerződés megszűnésekor a gázelosztó vezetékeket rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban, naprakész műszaki dokumentációkkal köteles visszaszolgáltatni a tulajdonosnak, a visszaszolgáltatáskor hatályban lévő jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően. A gázszolgáltató köteles a tulajdonost a gázszolgáltatást akadályozó körülményekről értesíteni, a tőle elvárható módon a körülményt elhárítani, a minőségbiztosítási rendszerében rögzítettek szerint, vagy a tulajdonos intézkedéséig, - ha az biztonsági okból szükséges a rendszert üzemen kívül helyezni. A gázszolgáltató köteles a hibás teljesítése miatt bekövetkező károkért közvetlenül helytállni a tulajdonossal és a fogyasztókkal szemben is. 17

18 A szerződésekben a szerződő felek meghatározzák a díj elszámolásának módját, amelyet egy esetleges árrendszer változáskor vagy általában a tulajdonos kérésére időnként felülvizsgálhatnak. A használati díj mértéke a MOL Rt. portfoliójába tartozó társaságoknál az árrés alapú és általában magasabb az önkormányzati tulajdonú társaságok által elért értékeknél. Az általánostól eltérő az árrés mértéke a MOL-GÁZ Kft. TIGÁZ Rt. -vel kötött szerződésében abban a tekintetben, hogy a 20 éves időtartamú határozott idejű szerződés időtartama alatt degresszíven változik. Némileg javítja a tulajdonosi pozíciót, hogy a gázszolgáltató által maximálisan elszámolható gázveszteség is csökken 4 % -ról 3 % -ra. Ugyanakkor a MEH az indokolt költségeknél a jövőben csak 1,9 % veszteséget ismer el költségként. A használati díjat a gázszolgáltató negyedévenként fizeti meg a tulajdonos által kibocsátott számla ellenében. A szerződések általában határozatlan idejűek de van húsz éves határozott idejű szerződés, és van egy éves időtartamú, felmondás alatt álló szerződés is. Felmondás csak a szerződésben meghatározott rendkívüli esetekben lehetséges: A vezeték használati díj fizetési kötelezettség felszólítás ellenére is elmaradó teljesítése. Ha bármelyik féllel szemben csődeljárás vagy felszámolási eljárás indul vagy végelszámolást kimondó határozatot fogadnak el. A gázszolgáltató működési engedélyének visszavonása. A tulajdonos részéről ha a gázszolgáltató a gázelosztó vezetékeket az élet-, egészségés a vagyonbiztonságot, illetve a környezetet súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti vagy a gázszolgáltatásról szóló törvényből eredő gázszolgáltatói kötelezettségének nem tesz eleget, és e tényt a megfelelő hatáskörű hatóság megállapította. A gázszolgáltató a számlakibocsátáshoz és az elszámoláshoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget. A gázszolgáltatót a szerződésekben általában elővásárlási jog illeti meg a vezetékek elidegenítésekor. A szerződő felek a szerződésekkel kapcsolatos viták rendezésére változóan a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választott Bíróság kizárólagos döntését fogadják el, vagy a területileg illetékes megyei bíróságok kizárólagosságát kötötték ki. A szerződő felek általános egyetértésre jutottak abban is, hogy amennyiben a szerződés hatálybalépését követően jogszabályváltozás vagy valamelyik szerződő fél körülményeiben bekövetkező lényeges változás azt indokolttá teszi, úgy egymással tárgyalásokat folytatnak a szerződés megfelelő módosítása érdekében. A gázhálózati üzemeltetési szerződések alkalmazása mintegy 8 éves múltra tekint vissza. Az elmúlt időszakban azt tapasztalhattuk, hogy a gázszolgáltatók igyekeztek élni és visszaélni jogosultságukkal a vezeték tulajdonosokkal szemben. Ez az információk nem megfelelő biztosításában, az elszámolások időpontjának, tartalmának nem a szerződések szelleme és szándéka szerinti teljesítésében nyilvánult meg. Előfordultak szélsőséges esetek is, például amikor a gázszolgáltató az elszámolásnál kétszámjegyű (13 %!) mérési differenciát alkalmazott. A gázszolgáltatók magatartása oda vezetett, hogy állandósul és erősödik a vezetéktulajdonosoknak az a szándéka, hogy kezdeményezik a szolgáltatási szerződések 18

19 felülvizsgálatát. Elvi szinten nem egy társaságnál felmerült a szolgáltatási szerződés felmondása, a gázszolgáltató cseréje. Egy társaság a ZSÁMBÉKGÁZ Rt. már felmondta a szolgáltatási szerződést. A vezetéktulajdonos társaságok abban bíznak, hogy a gázszolgáltatói piac közelgő megnyitása új jogi helyzetet teremt a vezetéktulajdonos - gázszolgáltatói jogviszonyban, amely elég alapot és indokot ad arra, hogy a vezetéktulajdonos társaságok átgondolják a szerződéses viszonyokat a jelenlegi gázszolgáltatóval, és jobb feltételekkel új gázszolgáltatóval kössenek szerződést, de legalább a jelenlegi gázszolgáltatóból csikarjanak ki jobb feltételeket. 3 Az Európai Unió irányelve a földgázpiac egységes szabályozásáról Az március 15-én kelt Római Szerződésben az alapítók az Európai Gazdasági Közösség létrehozását határozták el. A szerződés szerint a Közösség a gazdasági tevékenységek harmonikus fejlődése, a gazdasági tevékenységek konvergenciája, a foglalkoztatás és szociális védelem, valamint az életszínvonal és életminőség növelése érdekében közös belső piac, valamint gazdasági és monetáris unió létrehozását határozta el. A közös belső piacon, az áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgását biztosítják a tagállamok között annak érdekében, hogy a verseny torzításmentes legyen. Ezzel elő kívánja mozdítani a közösség ipari versenyképességének növelését. Az energetikára ható célkitűzés a transzeurópai hálózatok kiépítésének és fejlesztésének támogatása. A Közösség megalakulása után az árukra és a szolgáltatásokra vonatkozó szabályok az energiahordozók piacán csak korlátozottan érvényesültek. A vezetékes energiahordozók piacai monopol szabályozású nemzeti piacokként működtek, ahová külső szereplők nem léphettek be. A magas vezetékesenergia-költségszint akadályozta az európai ipar versenyképességének javulását az amerikai és a távol-keleti versenytársakkal szemben. Ezt felismerve a közösség politikai döntést hozott a vezetékes energiahordozók piacának átalakításáról. Az Európai Parlament és a Tanács 96/92/EC számú irányelve a villamos energia, a 98/30/EC számú irányelve a földgáz piac közös szabályait rögzítette, melynek értelmében a tagállamoknak fokozatosan lehetővé kell tenni a piaci versenyt. 3.1 A földgáz piac közös szabályairól szóló irányelv fő követelményei A földgáz távvezetéki szállítás, elosztás, ellátás és tárolás szervezetére, működésérére a piachoz való hozzáférésére és az engedélyezési eljárásra tartalmaz előírásokat - A földgázipari vállalkozások között versenyt kell létrehozni, és biztosítani kell a társaságok diszkriminációtól mentes működését. A gázrendszer építésének és üzemeltetésének engedélyezésére megfelelő hatóságot kell kijelölni, és biztosítani kell annak objektív, nyilvános követelményrendszer alapján történő diszkriminációtól mentes működését. A szállító, tároló és szolgáltató társaságok üzleti partnereik, illetve saját üzleteik között nem tehetnek különbséget. A szállító, tároló és elosztó hálózatokhoz való hozzáférést biztosítani kell. A tulajdonosi jogok nem jelenthetnek előjogokat a szereplőknek és a tulajdonosi jogokkal rendelkezők nem korlátozhatják mások tevékenységét. 19

20 Az irányelv meghatározza, hogy a földgázipari vállalkozás súlyos gazdasági pénzügy helyzete elkerülése érdekében átmeneti alkalmazásmentességet, derogációt kérhet egy tagállam. Az Európai Unió Tanácsa (EC) 98/30 számú ( ) EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS A BELSŐ FÖLDGÁZPIAC SZÁMÁRA című irányelve tételesen meghatározza a földgázpiaci liberalizáció célját, a végrehajtás módját és ütemét, és a végrehajtás során figyelembe veendő követelményrendszereket. A tanulmány szempontjából meghatározó jellegű követelmények és előírások az EU irányelveiben a következők: A tagállamokban működő rendszerek eltérő szerkezete és egyedi jellemzői miatt a rendszerhez való hozzáférés különböző eljárás rendjét kell kialakítani az objektív, átlátható és diszkriminációtól mentes követelményrendszernek megfelelően. (24-es axióma) I. fejezet 2. cikkely Az irányelv alkalmazásában 1. földgázipari vállalkozás olyan jogi vagy természetes személy, amely/aki az alábbi tevékenységek közül legalább egyet folytat: földgáz- (beleértve az LNG -t) termelés, -távvezetéki szállítás, -elosztás, -ellátás, -vásárlás vagy -tárolás, és amely/aki felelős ezen tevékenységekhez kapcsolódó kereskedelmi, műszaki és/vagy fenntartási feladatokért; azonban a fogalom nem terjed ki a végfelhasználóra; 5. elosztás földgáznak helyi vagy regionális csővezeték hálózaton keresztül való továbbítása a vevőkhöz való eljuttatás céljából; 6. elosztó vállalkozás az a jogi vagy természetes személy, amely/aki elosztó tevékenységet folytat; 12. rendszer alatt olyan távvezetéki szállító hálózatokat és/vagy elosztó hálózatokat és/vagy LNG létesítményeket értünk, amelyeknek tulajdonosa és/vagy üzemeltetője földgázipari vállalkozás, beleérte ennek kiegészítő szolgáltatást nyújtó berendezéseit és azokat a kapcsolt vállalkozásait, amelyek a távvezetéki szállításhoz és az elosztáshoz való hozzáférés biztosításához szükségesek. IV. Fejezet 10. cikkely 1. Minden egyes elosztó vállalkozásnak a gazdasági feltételeknek megfelelően biztonságos, megbízható és hatékony rendszert kell üzemeltetnie, fenntartania és fejlesztenie, kellő figyelemmel a környezetre. 2. Az elosztó vállalkozások semmilyen körülmények között sem tehetnek megkülönböztetést a rendszerhasználók vagy a rendszerhasználók egyes csoportjai között, különösen nem kapcsolt vállalkozások javára. 3. Minden egyes elosztó vállalkozás bármelyik másik elosztó és/vagy távvezetéki szállító és/vagy tároló vállalkozás részére köteles megfelelő információt nyújtani annak biztosítása érdekében, hogy a földgáz távvezetéki szállítása olyan módon történhessen, amely megfelel az összekapcsolt rendszer biztonságos és hatékony üzemeltetésének. A rendszerváltás után a Magyar Köztársaság kezdeményezte belépését az Európai Közösségbe. Már 1991-ben létrejött és az évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás rögzíti a kooperációs szándékot az energetika terén. Ennek része a transzeurópai energetikai hálózatokhoz történő csatlakozás, a vállalatok közötti együttműködés, a piaci liberalizáció és az energiatranzit elősegítése. A csatlakozási tárgyalások során Magyarország vállalta, hogy az Európai Unió belső piacán június 30.- án érvényes szabályokat a csatlakozás időpontjáig bevezeti. 20

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. február 14. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

Hogyan befolyásolja az új gázpiaci modell az árak alakulását? Farkas Zoltánné osztályvezető 2007.02.21

Hogyan befolyásolja az új gázpiaci modell az árak alakulását? Farkas Zoltánné osztályvezető 2007.02.21 Hogyan befolyásolja az új gázpiaci modell az árak alakulását? Farkas Zoltánné osztályvezető 2007.02.21 Érintett témák Szabályozott rendszerhasználati tarifák Szállítás Elosztás: időszakos teljesítmény

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye HÍRLEVÉL I. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által előírt tájékoztató a társasházi tulajdonosok részére A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési

Részletesebben

Vállalkozások Energiatudatosságáért. MET-PMKIK közös rendezvénysorozata. 2014. október

Vállalkozások Energiatudatosságáért. MET-PMKIK közös rendezvénysorozata. 2014. október Magyar Energetikai Társaság Vállalkozások Energiatudatosságáért MET-PMKIK közös rendezvénysorozata 2014. október Magyar Energetikai Társaság Kereskedelmi és ipari ingatlanok belső villamosenergia ellátásának

Részletesebben

I. Rész. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya

I. Rész. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya Abony Város Önkormányzat 14/2007. (IV.12) sz. rendelete az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről (egységes szerkezetben a módosításáról szóló 1/2010.

Részletesebben

T/3027. számú törvényjavaslat. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról

T/3027. számú törvényjavaslat. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3027. számú törvényjavaslat a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter 2007. május 2007.

Részletesebben

Modellváltás a földgázellátásban. Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet

Modellváltás a földgázellátásban. Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet Modellváltás a földgázellátásban Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet Témakörök Áttekintés a szabályozás, a tulajdonosi és vállalati szerkezet, valamint a szereplők és funkcióik változásairól Az

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2010. június 30-án tartandó ülésére

Előterjesztés a Képviselő-testület 2010. június 30-án tartandó ülésére Előterjesztés a Képviselő-testület 2010. június 30-án tartandó ülésére Tárgy: Enying Város szennyvízelvezetésének és szennyvízkezelésének a kiépítése című projekthez kapcsolódó szükséges döntések meghozatala

Részletesebben

Az MKB Bank Zrt. (1056 Budapest, Váci utca 38.)

Az MKB Bank Zrt. (1056 Budapest, Váci utca 38.) Az MKB Bank Zrt. (1056 Budapest, Váci utca 38.) módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Üzletszabályzata a pénztári letétkezelésről 2014. március 15. 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. Jelen Üzletszabályzat

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI, VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA 9600 SÁRVÁR, VÁRKERÜLET 2-3.

SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI, VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA 9600 SÁRVÁR, VÁRKERÜLET 2-3. SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI, VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA 9600 SÁRVÁR, VÁRKERÜLET 2-3. M E G H Í V Ó Sárvár város Önkormányzatának Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére. Javaslat az ÉPIT Zrt. részvényeinek megvásárlására

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére. Javaslat az ÉPIT Zrt. részvényeinek megvásárlására Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat POLGÁRMESTERE :1041 Budapest, István út. 14. :231-3131 Fax:231-3133 e-mail: wintermantel.zsolt@ujpest.hu ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére Tárgy:

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

Határozatok - 2012.11.14. Nádudvar Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 203/2012. (XI.14.) önkormányzati számu határozata:

Határozatok - 2012.11.14. Nádudvar Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 203/2012. (XI.14.) önkormányzati számu határozata: Határozatok - 2012.11.14. Nádudvar Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 203/2012. (XI.14.) önkormányzati számu határozata: A Nádudvar Városi Önkormányzat Képviselő-testülete egyetért azzal, hogy

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. . Képviselő-testületének 2014. év. napján tartandó rendkívüli, nyílt ülésére

ELŐTERJESZTÉS. . Képviselő-testületének 2014. év. napján tartandó rendkívüli, nyílt ülésére ELŐTERJESZTÉS Előterjesztő:. polgármester Mellékletek száma: nincs. Képviselő-testületének 2014. év. napján tartandó rendkívüli, nyílt ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Önkormányzat tulajdonában lévő víziközművek

Részletesebben

FÖLDGÁZ-KERESKEDELMI SZERZŐDÉS

FÖLDGÁZ-KERESKEDELMI SZERZŐDÉS Szerződés száma:.. Felhasználási hely száma:. Bekötés szám:.... I. Szerződést kötő felek: FÖLDGÁZ-KERESKEDELMI SZERZŐDÉS 20 m 3 /h alatti gázmérő névleges összteljesítménnyel rendelkező alapdíjas, nem

Részletesebben

ELOSZTÓI CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS idegen tulajdonú gázelosztó vezetékre történő csatlakozás esetén (csatlakozási díj fizetés és vezetéképítés nélkül)

ELOSZTÓI CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS idegen tulajdonú gázelosztó vezetékre történő csatlakozás esetén (csatlakozási díj fizetés és vezetéképítés nélkül) PST kód:. ÜP: Nyilv.szám:. ELOSZTÓI CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS idegen tulajdonú gázelosztó vezetékre történő csatlakozás esetén (csatlakozási díj fizetés és vezetéképítés nélkül) amely létrejött egyrészről

Részletesebben

Fábián János 2013. október 07. kirendeltségvezető

Fábián János 2013. október 07. kirendeltségvezető Tájékoztató az elosztói engedélyes szerepéről a földgáz csatlakozó vezetékek és berendezések üzemzavar elhárításáról, javításáról és időszakos műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról Fábián János 2013 október

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2015. február 23-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2015. február 23-i ülésére Tárgy: A Békés Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesület kérelme Előkészítette: Holopné dr. Sztrein Beáta Gazdálkodási Osztály Véleményező Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/6 Döntéshozatal módja: Egyszerű

Részletesebben

11/2004. (II. 13.) GKM rendelet. a gáz csatlakozó vezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról

11/2004. (II. 13.) GKM rendelet. a gáz csatlakozó vezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról 11/2004. (II. 13.) GKM rendelet a gáz csatlakozó vezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 56. (2) bekezdés g)

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport

A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport Az Európai Zöld Költségvetés éves konferenciája Budapest, 2010. július 8-9. A közlekedésben résztvevők döntő többsége a költség

Részletesebben

HÁLÓZATI CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

HÁLÓZATI CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI HÁLÓZATI CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI A hálózati csatlakozási szerződés tartalmi elemeinek minden fogyasztóra általánosan irányadó részét a jelen általános szerződési feltételek tartalmazzák,

Részletesebben

HATÁROZAT. Ügyintéző: dr. Kun István, Szombati Attila Melléklet: -

HATÁROZAT. Ügyintéző: dr. Kun István, Szombati Attila Melléklet: - Ügyiratszám: KS/2794-5/2015. Tárgy: az országos bitfolyam hozzáférés nagykereskedelmi szolgáltatás ának megállapítása retail minus módszer alkalmazásával (UPC RM20) Ügyintéző: dr. Kun István, Szombati

Részletesebben

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST KÖZTÁRSASÁG TÉR 7.

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. 1081 BUDAPEST KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: ES-1113/03 ÜGYINTÉZŐ: Petróczy Lajos TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7707 TELEFAX: 06-1-459-7764; 06-1-459-7770 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; petroczyl@eh.gov.hu TÁRGY:

Részletesebben

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ 1. oldal Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ I. Általános rész 1./ Általános háttérinformációk Bakony és Balaton Keleti

Részletesebben

Pusztaföldvár Községi Önkormányzat Képviselő Testületének 14/2013. ( V. 2.) sz. önkormányzati rendelete

Pusztaföldvár Községi Önkormányzat Képviselő Testületének 14/2013. ( V. 2.) sz. önkormányzati rendelete Pusztaföldvár Községi Önkormányzat Képviselő Testületének 14/2013. ( V. 2.) sz. önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló nem lakáscélú helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról

Részletesebben

2. Földgáz-kereskedelmi szerződés általános tartalmi elemei

2. Földgáz-kereskedelmi szerződés általános tartalmi elemei M3. számú melléklet Igénybejelentés és ajánlattételhez szükséges információ; a GDF SUEZ Energia Holding Hungary Zrt. földgáz-kereskedelmi szerződéseinek általános tartalmi elemei A GDF SUEZ Energia Holding

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Tárgykód megnevezése: 7/2015.(IV.02.)

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

BÉRLETI ÉS ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS

BÉRLETI ÉS ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS BÉRLETI ÉS ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS mely létrejött egyrészről a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. ( 5600. Békéscsaba, Irányi u. 4-6. sz. ), mint Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által megbízott bérbeadó

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28 - i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28 - i ülésére 2067-2/2014 E L Ő T E R J E S Z T É S A Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28 - i ülésére Az előterjesztést készítette: Ferencz Péter ügyvezető Előterjesztő: Dr. Kelemen

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM./2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009.......-án/én. ELŐTERJESZTÉS a 2001. évi C. törvény III. részének hatálya alá

Részletesebben

HATÁROZAT SZÁMA: 303/2004.

HATÁROZAT SZÁMA: 303/2004. Ügyintéző: Szabó László Zsolt Telefon: 06-1-459-7757 Fax: 06-1-459-7760 E-mail: szabol@eh.gov.hu HATÁROZAT SZÁMA: 303/2004. Tárgy: A 36/2004. számú, Földgázelosztás minimális minőségi követelményének és

Részletesebben

Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál

Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza 2011. május 19. Dr. Grabner Péter osztályvezető Villamos Energia

Részletesebben

TIGÁZ-DSO Kft. FÖLDGÁZELOSZTÁSI ÜZLETSZABÁLYZATA II/8. MELLÉKLET. Kapacitás-lekötési szerződésszegés jogkövetkezményei (Üzletszabályzat 8.

TIGÁZ-DSO Kft. FÖLDGÁZELOSZTÁSI ÜZLETSZABÁLYZATA II/8. MELLÉKLET. Kapacitás-lekötési szerződésszegés jogkövetkezményei (Üzletszabályzat 8. TIGÁZ-DSO Kft. FÖLDGÁZELOSZTÁSI ÜZLETSZABÁLYZATA II/8. MELLÉKLET Kapacitás-lekötési szerződésszegés jogkövetkezményei (Üzletszabályzat 8.b) SZERZŐDÉSSZEGŐ MAGATARTÁS FORMÁI FÖLDGÁZELOSZTÓ Nem értesíti

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. július 10-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. július 10-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-012 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU Szám: 02/151-2/2014. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Csatlakozóvezetékek és fogyasztói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatának megoldási lehetőségei

Csatlakozóvezetékek és fogyasztói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatának megoldási lehetőségei Csatlakozóvezetékek és fogyasztói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatának megoldási lehetőségei Előadó: Csallóközi Zoltán igazgató FŐGÁZ csoport Kecskemét, 2008. március 28. V. Országos Kéménykonferencia

Részletesebben

Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése és pénzügyi kimutatásai

Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése és pénzügyi kimutatásai Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése és pénzügyi kimutatásai (MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ALAPJÁN) 1997. december 31. Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése A teljeskörû

Részletesebben

Szabadság és Reform Intézet

Szabadság és Reform Intézet Felsőoktatási PPP-k edina.berlinger@uni-corvinus.hu Szabadság és Reform Intézet Befektetés vagy Kifektetés? A magyar felsőoktatás jövője c. konferencia Téves eszmék a felsőoktatásban 1. Túl sok a diplomás.

Részletesebben

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám Szerződés száma: BÉRLETI SZERZŐDÉS A szerződő Felek: Bérbe adó: Cím: Adószám: Cégbejegyzés száma: Telefon/fax: a továbbiakban Bérbe adó valamint, valamint Bérlő: Cím: Posta cím: Számlavezető

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei, valamint az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendeletei

A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei, valamint az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendeletei 64881 IV. A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei, valamint az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendeletei A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének 2/2013. (VII. 25.) MEKH rendelete

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Vállalkozások Energiatudatosságáért MET-PMKIK közös rendezvény 2014. október

Vállalkozások Energiatudatosságáért MET-PMKIK közös rendezvény 2014. október Magyar Energetikai Társaság Vállalkozások Energiatudatosságáért MET-PMKIK közös rendezvény 2014. október Hálózati kérdések, költségcsökkentés a lekötött teljesítmény/ kapacitáslekötés csökkentésével Dr.

Részletesebben

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása 1.

Részletesebben

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP-ÉS HOSSZÚTÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 1. BEVEZETÉS A folyamatosan változó társadalmi-gazdasági környezet, az átalakulások korszakát élő közszolgáltatások, a közigazgatási

Részletesebben

modell GASCON 2007. február 20. Balázs István László

modell GASCON 2007. február 20. Balázs István László Az alakuló földgázpiaci modell GASCON 2007. február 20. Balázs István László 1 Alapelvek A közüzem mint szabályozott piaci elem megszűnik Minden fogyasztó feljogosított Minden kereskedő feljogosított Kapacitás

Részletesebben

Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során

Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztály E-mail cím:

Részletesebben

Előterjesztés. Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2013. február 13. napján tartandó ülésére. 13. számú napirendi pont

Előterjesztés. Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2013. február 13. napján tartandó ülésére. 13. számú napirendi pont Előterjesztés Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. február 13. napján tartandó ülésére 13. számú napirendi pont Tárgy: Közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási terv Előterjesztő és

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. január 27-i ülésére Tárgy: A Zirc, Kossuth u. 18. szám alatti 996/3/C helyrajzi számú garázs ingatlan bérleti úton történő

Részletesebben

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó

Részletesebben

INTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei

INTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei 1.. Általános szabályok Az INTER-TRADE KFT minden magyarországi értékesítésére jelen feltételek alkalmazandók, függetlenül az értékesítendő árutól, illetve

Részletesebben

Az FHB Nyrt. 200.000.000.000,- Ft keretösszegű. 2013-2014. évi Kibocsátási Programjához. készített Összevont Alaptájékoztatójának. 5. sz.

Az FHB Nyrt. 200.000.000.000,- Ft keretösszegű. 2013-2014. évi Kibocsátási Programjához. készített Összevont Alaptájékoztatójának. 5. sz. FHB Jelzálogbank Nyrt. Az FHB Nyrt. 200.000.000.000,- Ft keretösszegű 2013-2014. évi Kibocsátási Programjához készített Összevont Alaptájékoztatójának 5. sz. Kiegészítése Jelen dokumentum alapjául szolgáló

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2008. június 23- i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2008. június 23- i ülésére ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2008. június 23- i ülésére Tárgy: A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola sajátos nevelési igényű tanulóira vonatkozó társulási

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete

Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Gönyű Község Önkormányzatának képviselő-testülete

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről szóló átláthatósági

Részletesebben

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: 2001. évi CVIII. Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése

Részletesebben

Decs nagyközség képviselő-testületének 2014. január 29-én, 16:30 órakor megtartandó ülésére

Decs nagyközség képviselő-testületének 2014. január 29-én, 16:30 órakor megtartandó ülésére Decs nagyközség képviselő-testületének 2014. január 29-én, 16:30 órakor megtartandó ülésére Az előterjesztés száma: 8/2014. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! A Decs Kulturális,

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. február 23-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat településfejlesztési koncepciója, mint a településrendezési terv módosítás folyamatában

Részletesebben

KISTOLMÁCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 11/2006. (XII.20.) számú rendelete a vízdíjak megállapításáról, a számlázás és a díjfizetés feltételeiről

KISTOLMÁCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 11/2006. (XII.20.) számú rendelete a vízdíjak megállapításáról, a számlázás és a díjfizetés feltételeiről KISTOLMÁCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 11/2006. (XII.20.) számú rendelete a vízdíjak megállapításáról, a számlázás és a díjfizetés feltételeiről (módosítással egységes szerkezetben) Kistolmács Község Önkormányzatának

Részletesebben

A rendelet hatálya. Általános rendelkezések. (1) E rendelet alkalmazásában:

A rendelet hatálya. Általános rendelkezések. (1) E rendelet alkalmazásában: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 12/2006. (III.07.) önkormányzati rendelete az önkormányzati pénzeszközökből és támogatásokból megvalósuló beszerzésekről 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése

Részletesebben

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET Székhely: 7623 Pécs, Köztársaság tér 2. Adószám: 11017897-2-02 KSH: 11017897-6419-122-02 Cg.: 02-02-060334 Honlap: www.mvhsz.hu ELŐTERJESZTÉS A 2. NAPIRENDI PONTHOZ Beszámoló

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

ISIS-COM Szolgáltató Kereskedelmi Kft.

ISIS-COM Szolgáltató Kereskedelmi Kft. A SZOLGÁLTATÁS MINŐSÉGI MUTATÓI, CÉLÉRTÉKEI Minőségi mutatók neve, meghatározása, értelmezése 1. Új hozzáférési létesítési idő A szolgáltatáshoz létesített új hozzáféréseknek a vizsgálati tervben meghatározott

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere Ikt. szám: 1811/2011. Javaslat a Salgótarjáni Önkéntes Tűzoltó Egyesület részére térítésmentes helyiséghasználat biztosítására Tisztelt Közgyűlés! A Salgótarjáni

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 33/2014.(III.13.) HATÁROZATA. A városi sportpálya bérbeadásáról

Jegyzőkönyvi kivonat DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 33/2014.(III.13.) HATÁROZATA. A városi sportpálya bérbeadásáról Jegyzőkönyvi kivonat Készült Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. március 13. napján a Demecseri Polgármesteri Hivatal A épülete (4516. Demecser, Kétezer-egy tér 1.) Polgármester Irodájában

Részletesebben

Tájékoztató a Széchenyi Tőkebefektetési Alapról

Tájékoztató a Széchenyi Tőkebefektetési Alapról Tájékoztató a Széchenyi Tőkebefektetési Alapról 1. Az Alap célkitűzése A Széchenyi Tőkebefektetési Alap program célkitűzése a növekedési potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása

Részletesebben

Boconád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (I. 28) önkormányzati rendelet az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás rendjéről

Boconád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (I. 28) önkormányzati rendelet az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás rendjéről Boconád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (I. 28) önkormányzati rendelet az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás rendjéről Boconád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Ózd, 2014. február 13. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: Pénzügyi Osztály

Ózd, 2014. február 13. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: Pénzügyi Osztály Javaslat a szennyvízelvezetés és tisztítás fejlesztése Ózd városban című KEOP-1.2.0/2F/09-2010-0060 számú pályázat megvalósításához szükséges önerő biztosítására megkötött kölcsönszerződés módosítására

Részletesebben

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. A célok meghatározása, felsorolása A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) egyik legfontosabb feladata 2016-ban a törvényekből eredő feladatainak ellátása,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 4. NAPIREND Ügyiratszám: 1/330-4/2008. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2008. december 23-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandó: A szennyvízcsatorna

Részletesebben

J a v a s l a t. határozott idejű bérleti szerződés megkötésére a Római Katolikus Egyházzal a Sajóvárkonyi Könyvtár kialakítása céljából

J a v a s l a t. határozott idejű bérleti szerződés megkötésére a Római Katolikus Egyházzal a Sajóvárkonyi Könyvtár kialakítása céljából J a v a s l a t határozott idejű bérleti szerződés megkötésére a Római Katolikus Egyházzal a Sajóvárkonyi Könyvtár kialakítása céljából Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. év április 18.-i ülésére Tárgy: Pályázatok benyújtása a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanácshoz Előadó: Horváth László

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. december 13-i ülésére

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. december 13-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. december 13-i ülésére Tárgy: A települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 9/2010.(V.27.)

Részletesebben

VILLAMOSENERGIA VÁSÁRLÁSI SZERZŐDÉS EGYETEMES SZOLGÁLTA- TÁST IGÉNYBE VEVŐ FELHASZNÁLÁSI HELYEKRE

VILLAMOSENERGIA VÁSÁRLÁSI SZERZŐDÉS EGYETEMES SZOLGÁLTA- TÁST IGÉNYBE VEVŐ FELHASZNÁLÁSI HELYEKRE VILLAMOSENERGIA VÁSÁRLÁSI SZERZŐDÉS EGYETEMES SZOLGÁLTA- TÁST IGÉNYBE VEVŐ FELHASZNÁLÁSI HELYEKRE amely létrejött egyrészről a Budapesti Elektromos Művek Nyrt. Székhely : 1132 Budapest, Váci út 72-74.

Részletesebben

2013. évi LIV. törvény. a rezsicsökkentések végrehajtásáról 1

2013. évi LIV. törvény. a rezsicsökkentések végrehajtásáról 1 2013. évi LIV. törvény a rezsicsökkentések végrehajtásáról 1 A lakossági terhek csökkentése, a jövedelmek felhasználásának szabadsága, a létfenntartáshoz szükséges, mindenképpen kifizetendő háztartási

Részletesebben

ELSZÁMOLÁSI ÚTMUTATÓ MELLÉKLETE (TÁRGYI ESZKÖZ BERUHÁZÁSHOZ) A SPORTFEJLESZTÉSI PROGRAM JÓVÁHAGYÁSA, ILLETVE A TÁMOGATÁSI IGAZOLÁS KIÁLLÍTÁSA

ELSZÁMOLÁSI ÚTMUTATÓ MELLÉKLETE (TÁRGYI ESZKÖZ BERUHÁZÁSHOZ) A SPORTFEJLESZTÉSI PROGRAM JÓVÁHAGYÁSA, ILLETVE A TÁMOGATÁSI IGAZOLÁS KIÁLLÍTÁSA ELSZÁMOLÁSI ÚTMUTATÓ MELLÉKLETE (TÁRGYI ESZKÖZ BERUHÁZÁSHOZ) A SPORTFEJLESZTÉSI PROGRAM JÓVÁHAGYÁSA, ILLETVE A TÁMOGATÁSI IGAZOLÁS KIÁLLÍTÁSA A sportszakmai program tárgyi eszköz beruházása jogcímen igényelt

Részletesebben

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg:

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: Marketing menedzser Projekt munkatárs Műszaki munkatárs Pozíciókat érintő háttérinformációk 1 oldal 2 oldal 3 oldal 4-5 oldal Marketing

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez 1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám:.../2015. 12. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Területi-

Részletesebben

Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására

Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására 14253058 S algó Vagyon Kft. Salgótarján SV/2.411-2/2015 Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására Tisztelt Közgyűlés! Salgótarján Megyei Jogú Város

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 9/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 9/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről [egységes szerkezetben a módosításáról szóló 13/2014. (VIII.

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. február 20-án tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. február 20-án tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. február 20-án tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: A Tiszavasvári, Ady E. u. 8. sz. alatti irodák Vasvári Pál Múzeum által

Részletesebben

A földgáz nagykereskedelem múltja és jövője

A földgáz nagykereskedelem múltja és jövője A földgáz nagykereskedelem múltja és jövője Viktor László Siófok, 2009. október 29. A földgáz nagykereskedelem múltja és jövője Viktor László Siófok, 2009. október 29. Tartalom A 150 éves gázipar 50 éves

Részletesebben

2013. évi LIV. törvény a rezsicsökkentések végrehajtásáról 1

2013. évi LIV. törvény a rezsicsökkentések végrehajtásáról 1 2013. évi LIV. törvény a rezsicsökkentések végrehajtásáról 1 2014.10.1. és 2014.10.6. között hatályos szöveg A lakossági terhek csökkentése, a jövedelmek felhasználásának szabadsága, a létfenntartáshoz

Részletesebben

III/2. FÜGGELÉK. Jogszabályok, szabványok, belső utasítások

III/2. FÜGGELÉK. Jogszabályok, szabványok, belső utasítások III/2. FÜGGELÉK Jogszabályok, szabványok, belső utasítások 1. Jogszabályok 1.1.Törvények - 2008. évi XL. törvény - a földgázellátásról (GET) - 2006. V. törvény - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról

Részletesebben

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40237-11/2009/JI

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40237-11/2009/JI Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40237-11/2009/JI Cím: Előterjesztés a Barlangszínház-Kőfejtő területén, magántulajdonban lévő ingatlan kisajátításáról és az

Részletesebben

Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K

Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K A HITELPROGRAM CÉLJA a hazai mikro- és kisvállalkozóknak kíván az indulásukhoz, a vállalkozásuk fejlesztéséhez indokolt, szükséges, megalapozott és elégséges forrásokat

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2014. november 27-I ÜLÉSÉRE GIRÁN JÁNOS ALPOLGÁRMESTER

E L Ő T E R J E S Z T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2014. november 27-I ÜLÉSÉRE GIRÁN JÁNOS ALPOLGÁRMESTER IKTATÓSZÁM: 08-8/339-6/2014 TÁRGY: DÖNTÉS A PÉTÁV KFT. 2015. ÉVI BANKGARANCIA-VÁLLALÁS ÉS BANKSZÁMLAHITEL ÖSSZEGÉRŐL, A FELÜGYELŐBIZOTTSÁGI TAGOK, KÖNYVVIZSGÁLÓ VÁLASZTÁSÁRÓL ÉS A MÓDOSÍTOTT TÁRSASÁGI

Részletesebben

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE KORSZRŰ MENEDZSMENT RENDSZEREK ÉS TECHNIKÁK TÁMOGATÁSA* Támogatás mértéke: *Forrás: www.gkm.hu A projekt elszámolható költségének

Részletesebben

1. számú melléklet. Eljárási határidők és típusok összefoglalása

1. számú melléklet. Eljárási határidők és típusok összefoglalása 1. számú melléklet 1. számú melléklet Eljárási határidők és típusok összefoglalása Eljárás fajtája Közösségi értékhatárt elérő Nemzeti értékhatárt elérő I. EGY SZAKASZOS ELJÁRÁSOK 1. Nyílt eljárás 74.

Részletesebben

Káli szennyvízelvezetési agglomeráció csatornázása és szennyvíztisztítása beruházás. A Káli Kistérség Víziközmű Társulatának tájékoztatója

Káli szennyvízelvezetési agglomeráció csatornázása és szennyvíztisztítása beruházás. A Káli Kistérség Víziközmű Társulatának tájékoztatója Káli szennyvízelvezetési agglomeráció csatornázása és szennyvíztisztítása beruházás TISZTELT INGATLANTULAJDONOSOK! Örömmel értesítjük Önöket, hogy a Káli szennyvízelvezetési agglomeráció csatornázása és

Részletesebben