A fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesülése a Hódmezővásárhelyi Kistérségben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesülése a Hódmezővásárhelyi Kistérségben"

Átírás

1 A fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesülése a Hódmezővásárhelyi Kistérségben december

2 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés Fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés fogalma A fenntartható fejlődés alapelvei A fenntartható fejlődés Magyarországon Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Magyarországi helyzetelemzés Társadalom Társadalmi folyamatok Foglalkoztatás Oktatás Növekvő társadalmi különbségek Gazdaság Gazdasági folyamatok Gazdasági szerkezet, innováció Gazdasági fejlődés és területi különbségek Célok prioritások és feladatok Fenntartható Fejlődés az Európai Unióban Az Európai Unió fenntartható fejlődési stratégiája Az EU SDS célkitűzései A megújult EU SDS társadalmi aspektusai társadalmi integráció demográfia és migráció A tudásalapú társadalomhoz hozzájáruló több szakterületet érintő politika: oktatás és szakképzés Foglalkoztatás Az EU SDS és a munkahelyteremtést célzó Lisszaboni Stratégia kapcsolata A Lisszaboni Stratégia Foglalkoztatáspolitikai iránymutatások Fenntartható fejlődés és a Lisszaboni Stratégia kapcsolata A Hódmezővásárhelyi Kistérség bemutatása A Hódmezővásárhelyi kistérség fekvése A Hódmezővásárhelyi kistérség éghajlata A Hódmezővásárhelyi kistérség vízrajza A Hódmezővásárhelyi kistérség talajadottságai A Hódmezővásárhelyi kistérség növényzete Gazdaság Általános jellemzés A Hódmezővásárhelyi kistérség mezőgazdasága Állattartás állattenyésztés Tulajdonviszonyok Hódmezővásárhelyi kistérség ipara Szolgáltatás Feldolgozás, értékesítés Vállalkozói szektor - vállalkozói aktivitás, sűrűség Társadalom Demográfiai helyzet népesség

3 3.3.2 A Hódmezővásárhelyi kistérség foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyai Oktatás-képzés A fenntarthatóság szempontjainak érvényesülése a foglalkoztatásban Munkaerő keresleti és kínálati viszonyok vizsgálata Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért foglalkoztatási szempontok Gazdaságfejlesztési koncepciók Hódmezővásárhelyi Gazdaságfejlesztési program Kitörési pontok Gazdaságfejlesztési intézkedések és beavatkozási területek A Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja A fenntarthatóság szempontjainak érvényesülése az oktatásban Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért foglalkoztatási szempontok Szakképzés Szakképzés-fejlesztési Stratégia Dél - Alföldi Regionális Szakképzés-fejlesztési Stratégia Összegzés Irodalomjegyzék

4 1 Bevezetés Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesülését a Hódmezővásárhelyi kistérségben. A fenntartható fejlődés, mint több szakpolitikát átfogó alapelv nemcsak nemzetközi és Európai Uniós, hanem tagállami szinten is érvényesítendő alapelv. Egy olyan komplex szemléletmódot jelent, amely az élet teljes területét gazdasági, társadalmi és környezeti aspektusát áthatja. Az Európai Unió a szakpolitikák széles körében érvényesítette a fenntartható fejlődés célkitűzését, nemzetközi szinten fellépett az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és célul tűzte ki az alacsony CO 2 kibocsátású, tudásalapú, erőforráshatékony gazdaság elérését. Az erőfeszítések ellenére számos területen továbbra is jelen vannak nem fenntartható trendek: a természeti erőforrások iránti kereslet folyamatosan növekedik, és meghaladja azt a mértéket, amelyet a Föld hosszú távon képes fenntartani, hanyatlik a biológiai sokféleség és a Föld ökoszisztémáinak fenyegetettsége is egyre nagyobb. A gazdasági és pénzügyi válság még inkább rámutatott arra, hogy a fenntarthatóság nemcsak a természet és környezetvédelemben, hanem a pénzügyi rendszerekben és a gazdaság egészében is kulcsszerepet játszik. A válság valamennyi gazdasági ágazatot, háztartást, vállalkozást és a munkahelyet sújtja, az uniós munkaerőpiacok tovább romlanak a gazdasági válság hatására. Növekszik a munkanélküliség, továbbra is csökken az üres álláshelyek száma, valamint számos ágazatban további jelentős leépítéseket hirdetnek a vállalkozások. A munkaerő legsebezhetőbb rétegeit sújtja leginkább a válság. A tanulmány nem a fenntartható fejlődés természeti környezet védelmére irányuló aspektusaira, hanem a gazdasági, társadalmi összefüggésekre koncentrál, ezen belül pedig a Hódmezővásárhelyi kistérség gazdasági - társadalmi és természeti összefüggéseit vizsgálja a fenntarthatóság jegyében, különösképpen a munkaképes korú lakosság foglalkoztatottsági helyzetét; a munkanélküliség és a szakképzettség összefüggéseit; a munkaerő kereslet és a szakképzési kínálat összefüggéseit. A második fejezet a definiálja a fenntartható fejlődés fogalmát és ismerteti annak hazai és Európai Uniós intézményrendszerét, alapdokumetumait és célkitűzéseit, valamint a Lisszaboni folyamat fenntartható fejlődéssel, oktatással és foglalkoztatással kapcsolatos elemeit. 4

5 A harmadik fejezet a Hódmezővásárhelyi kistérség környezetének, gazdaságának, társadalmának bemutatásával és a gazdasági - társadalmi és természeti összefüggések a fenntarthatóság jegyében történő komplex vizsgálatával foglalkozik. A negyedik fejezet a fenntartható fejlődés és a foglalkoztatás kapcsolatrendszerét, valamint a fenntartható foglalkoztatáspolitikai eszközöket mutatja be. Ezen aktív eszközök ismertetésén túlmenően a Hódmezővásárhelyi kistérségre vonatkozó olyan gazdaságfejlesztő és versenyképességet javító eszközök (programok) kerülnek leírásra, amelyek a térség gazdaságának erősítésén keresztül hatással vannak a foglalkoztatás növelésére. A ötödik fejezet vizsgálja a fenntartható fejlődés és az oktatás szakképzés összefüggéseit. Ennek keretében a Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért elnevezésű dokumentum foglalkoztatáspolitikai aspektusai valamint az országos és helyi szintű Szakképzés - fejlesztési Stratégia céljai és intézményrendszere kerül bemutatásra. 5

6 2 Fenntartható fejlődés 2.1 A fenntartható fejlődés fogalma A fenntartható fejlődés fogalma a közismert Brundtland jelentés szerint A fenntartható harmonikus fejlődés a fejlődés olyan formája, mely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. Hétköznapi értelemben a fogalom lényegét jól példázza egy kenyai közmondás magyarosított fordítása: Gondozd jól a földet. Azt nem a szüleid adták neked. A gyerekeidtől kaptad kölcsön. A fenntartható fejlődés az emberek életminőségének hosszú távú és tartós megőrzését, illetve javítását célozza, és nem szűkíthető le kizárólag az anyagi jólétre, hanem magában foglalja többek között a környezet minőségét, a demokratikus jogok érvényesülését, a természeti erőforrásokhoz és a társadalom nyújtotta szolgáltatásokhoz, intézményekhez való hozzáférést, a teljes testi, lelki egészséget, a szabadidőt, a biztonságot is. 1 A társadalmi jólét a környezetminőség és a társadalom életminőségének együttes megnyilvánulása. A fenntartható fejlődés elmélete szerint a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak, a jólét elérésesének, megtartásának valamint a fentieket elősegítő gazdasági fejlődésnek és a társadalmi igazságosságnak, esélyegyenlőségnek együtt kell érvényre jutnia. 2 A természeti erőforrások szempontjából ez azt a követelményt fogalmazza meg, hogy hosszú távon a természeti környezet eltartó-képességével összhangban lehet csak a társadalmi szükségletek kielégítéséről gondoskodni, melynek során figyelembe kell venni, hogy a környezet eltartó képessége az igények kielégítésének korlátja is. Ennek messzemenő szem előtt tartásával lehetséges csak a természeti erőforrások fenntartható használata, amelynek megvalósításához a társadalom környezet-tudatos és környezet-etikus magatartása szükséges, melynek előfeltétele a jövő nemzedékének szakmailag megalapozott, megfelelően előkészített környezettudatos nevelése. 3 1 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 2 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 3 Magyar UNESCO Bizottság A fenntartható fejlődés fogalma célkitűzései 6

7 A fenntarthatóság elvei szerint élő társadalomban - többek között- az alábbi szempontoknak is érvényesülnie kell: 4 szociális igazságosság, a lehetőségekhez való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása; társadalmi terhekből való közös részesedés; az életminőség folytonos javítására való törekvés. A célok elérése érdekében olyan erkölcsi normarendszert szükséges kialakítani, ami a fenti folyamatokat erősíti és amelyeket a társadalom tagjai is elfogadnak. A fenntartható fejlődés definíciójának lényegi eleme a kontinuitás: azaz a fenntartható fejlődéshez, méltányos életkörülményekhez, a megfelelő életminőséghez való jog mindenkire így a jövő nemzedékekre is vonatkozik. A fenntartható fejlődés központi eleme tehát az egymást követő nemzedékek megfelelő életminőséghez való egyenlő jogának biztosítása. 5 Ennek megfelelően a fenntartható fejlődés olyan fejlődés kell, hogy legyen, amely lehetővé teszi a jelen generációk szükségleteinek kielégítését oly módon, hogy az nem veszélyezteti a jövő generációk azon lehetőségét, hogy szükségleteiket kielégítsék. 6 A jelenlegi társadalmi-gazdasági folyamatok, illetve azok kihatásai ellentétesek a fenntartható fejlődés követelményeivel. Ennek ismeretében nem kerülhető el egy olyan fejlődési pályára való áttérés, amely hosszú távon biztosítja a társadalmak fenntartható fejlődését. Ennek elérése nem lehetséges egy-egy ország, régió határain belül, hiszen minden társadalom egy tágabb természeti, társadalmi, gazdasági környezetbe van ágyazva. Az erősödő szinergiák és kölcsönös függőségek miatt a valamennyi társadalom hosszú távú jövője közös. 2.2 A fenntartható fejlődés alapelvei A fenntartható fejlődés alapelveit több nemzetközi szervezet (ENSZ, EU) is megfogalmazta. A legfontosabb elvek a követezőek: 7 4 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 5 Magyar UNESCO Bizottság A fenntartható fejlődés fogalma célkitűzései 6 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 7 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 7

8 A holisztikus megközelítés elve. Az elv érvényesítése megköveteli, hogy mindent egymással összefüggésben kell vizsgálni, mivel a rendszerek egymással szoros interakcióban vannak, azaz bármilyen intervenció tovagyűrűző hatásokat okozhat. A helyi szintű problémákat olyan módon kell megoldani, hogy közben figyelembe kell venni a tágabb környezetre gyakorolt hatásokat és a globális trendeket is. A nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elve. Az elv érvényesítése megköveteli, hogy a jelen nemzedékek szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy ne veszélyeztessük a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék saját szükségleteiket. Társadalmi igazságosság elve. Az elv érvényesítése megköveteli, hogy el kell ismerni mindenki jogát a méltó életfeltételekhez, mindenki számára biztosítani kell az alapvető emberi jogokat. Az oktatás területén ez azt jelenti, hogy mindenkinek azonos lehetősége kell, hogy legyen arra, hogy megszerezze azokat az ismereteket és tudást, melyek birtokában a társadalom teljes értékű tagja lehet. Tartamosság elve. Az elv érvényesítése megköveteli, hogy figyelembe kell venni a környezet eltartó képességének korlátait és természeti erőforrások takarékos használatával kell megőrzi a jövőbeli fejlődéshez szükséges forrásokat. Integráció elve. Az elv érvényesítése megköveteli, hogy a szakpolitikák, tervek, programok, stratégiák kidolgozása, végrehajtása során a gazdasági, társadalmi, szociális és a környezeti szempontokat, valamint azok kölcsönhatásait is figyelembe kell venni. A helyi, regionális és nemzeti szintű programokat is össze kell hangolni, ezáltal kell biztosítani, hogy azok kölcsönösen erősítsék egymást. Helyi erőforrások hasznosításának elve. Az elv érvényesítése megköveteli, hogy törekedni kell a közösségek szükségleteinek helyi szinten, helyi erőforrásokból történő kielégítésére. Társadalmi részvétel elve. Az elv érvényesítése megköveteli, hogy a társadalom valamennyi tagja számára megfelelő hozzáférést kell biztosítani a közéletre, a döntéshozatali folyamatokra, a környezetre vonatkozó információkhoz. Erősíteni kell a fenntartható fejlődéssel, annak 8

9 társadalmi-gazdasági és környezeti kapcsolódási pontjaival kapcsolatos tájékozottságot, valamint az állampolgárok döntéshozatalban való részvételét. Társadalmi felelősségvállalás elve. Az elv érvényesítése megköveteli, hogy csökkenteni kell, illetve eliminálni kell a fenntarthatóság elveivel össze nem egyeztethető termelési és fogyasztási módokat és erősíteni kell a vállalkozások társadalmi felelősségvállalását. Elővigyázatosság és megelőzés elve. Az elővigyázatos megközelítés azt jelenti, hogy súlyos vagy visszafordíthatatlan károsodás lehetőségének felmerülése esetén, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható fel alapként arra, hogy a környezetromlást megakadályozó hatékony intézkedések elhalasztására kerüljenek 8. A tevékenységeket ennek az elvnek a messzemenő figyelembevételével kell tervezni és végrehajtani, illetve meg kell előzni, mérsékelni kell a természeti rendszereket és az azokat veszélyeztető környezetkárosító tevékenységeket, illetve amennyiben lehetséges helyre kell állítani a károkat. A szennyező fizet elv. A termékek szolgáltatások árainak tükrözniük kell a fogyasztással és termeléssel kapcsolatos tevékenységek, és azok hatásainak valós költségeit, ideértve a természeti erőforrások használatának költségeit. A környezetkárosító, környezetszennyező tevékenységet folytatóknak meg kell fizetniük a fenti általuk okozottkárokat. 2.3 A fenntartható fejlődés Magyarországon Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia A Magyar Köztársaság Kormánya június 29-én elfogadta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiát és a hozzá kapcsolódó tagállami jelentést az Európai Unió megújított fenntartható fejlődési stratégiájának végrehajtásáról. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség április 26. és május 31. között bocsátotta társadalmi egyeztetésre a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiát, melynek 8 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 9

10 során közel 90 szakmai, érdekképviseleti, társadalmi szervezet, a gazdasági, az önkormányzati és a civil szféra képviselője küldte meg javaslatait, észrevételeit. A Kormány döntése értelemében a Stratégia rendszeres időközönként felülvizsgálatra kerül, és hozzá kapcsolódóan konkrét Cselekvési Tervek kerülnek kidolgozásra, melyek kétéves, gördülőtervező jelleggel kerülhetnek végrehajtásra Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács A Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos tervezési és egyeztetési folyamat feladatairól szóló 100/2007. (2007. november 12.) OGY határozat létrehozta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot. A Tanács létrehozásának célja a fenntartható fejlődési alapelvek, célkitűzések, átfogó feladatok meghatározásának elősegítése, a vonatkozó tervezési és egyeztetési feladatok koordinálásának támogatása, a nyilvánosság és a társadalmi részvétel erősítése. 9 A Tanács a fenntartható fejlődéssel foglalkozó stratégia rendszeres megújításában és végrehajtásában közreműködő szervezetek fóruma. Elnöke, az Országgyűlés mindenkori elnöke, a titkársági feladatok ellátásának biztosításáról a Kormány gondoskodik. A Tanács a fenntartható fejlődés kérdéskörében az Országgyűlés által létrehozott egyeztető, véleményező, javaslattevő testület, mely az Országgyűlés, továbbá saját kezdeményezésére napirendre tűzött kérdéseket vitatja meg, s azokra vonatkozóan kialakítja véleményét, s azt javaslat, ajánlás vagy állásfoglalás formájában közzéteszi. 2.4 Magyarországi helyzetelemzés A fenntartható fejlődés stratégiájának ismertetését megelőzően szükséges a Magyarországon zajló társadalmi és gazdasági viszonyokat, tendenciákat megvizsgálni annak érdekében, hogy a stratégia célkitűzései érthetőbbé váljanak. A helyzetelemzés megmutatja, hogy a fenntartható fejlődés stratégiájának milyen problémákra kell reagálnia, választ adnia. Tekintettel arra, hogy a jelen tanulmány a társadalmi (foglalkoztatási, oktatási és szakképzési) és gazdasági kérdésekre koncentrál, a fenntartható fejlődés 9 A Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos tervezési és egyeztetési folyamat feladatairól szóló 100/2007. (2007. november 12.) OGY határozat 10

11 természeti erőforrásokra koncentráló dimenziójának (környezetvédelem, természeti erőforrások fenntartható használata stb.) ismertetésére csak érintőlegesen kerül sor Társadalom Társadalmi folyamatok Magyarországon az elmúlt évben a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésén túlmenően jelentős társadalmi változások következtek be az életkörülmények, az iskolázottság és a foglalkoztatottság vonatkozásában. A legnagyobb problémát a szegénység és a társadalmi kirekesztettség okozza, a szegénység kockázata és a biztonság hiánya pedig halmozottan jelentkezik egyes hátrányos helyzetű csoportoknál. 10 A fenti táblázat 11 szemlélteti a szegénységi arány alakulását korcsoportok szerint. A fejlett országokhoz hasonlóan hazánkban is jelentős kihívás a gyorsuló ütemben fogyó és öregedő népesség, ami a társadalom elöregedésén keresztül a munkaképes korú népesség erőteljes csökkenéséhez vezet. Az idősek számának és arányának növekedése az egészségügyi és szociális gondozási 10 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 11 Központi Statisztikai Hivatal A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Budapest

12 szükségletek jelentős növekedését valószínűsíti. Az ellátórendszerek finanszírozása különös tekintettel a foglalkoztatás alacsony szintje miatt már ma is komoly kihívást jelent és ez igények várható növekedésével együttesen elkerülhetetlenné teszi a rendszerek átalakítását. Az idősek száma és aránya nő, amely az egészségügyi és szociális gondozási - ápolási szükségletek jelentős növekedését valószínűsíti. Az ellátórendszerek finanszírozása a foglalkoztatás alacsony szintje miatt már jelenleg is komoly kihívást jelent, és hosszú távon nem fenntartható. Mindez az igények várható növekedésével együttesen elkerülhetetlenné teszi az ellátórendszerek átalakítását, mely több területen már megkezdődött. A népesség csökkenése a kimagaslóan rossz mortalitás, különösen az aktív korú népesség (a 65 év alattiak) halandóságának következménye. 12 A halandóságban jelentős a területi egyenlőtlenségek mutatkoznak. A fenti problémák megoldását célzó kormányzati népesedéspolitikai intézkedések nem tekinthető sikeresnek. A reprodukciós ráta folyamatos csökkenése, illetve stagnálása a népesedéspolitika a születésszám növelésére, és a születendő gyerekek felnevelésének anyagi hátterének biztosítására koncentráló politikai törekvések ellenére is tart Foglalkoztatás Magyarországon a munkaerő-piaci helyzet legfőbb jellemzője az alacsony foglalkoztatási arány és munkaerő-piaci részvétel. Ennek kialakulásában az alacsony nyugdíjkorhatár és a társadalom rossz egészségi állapota mellett fontos szerepet játszott, hogy az állásukat vesztett, vagy a munkahelyüket veszélyeztetve érző emberek viszonylag széles körben vehették igénybe a jövedelempótló ellátásokat. 13 A munkanélküliek számottevő részét a tartósan munkanélküliek alkotják 14. A munkát keresők nemcsak a munkahelyhiány, hanem a szakképzettség hiánya miatt nem tudnak elhelyezkedni. A munkanélküliek munkaerőpiacra való visszaintegrálódását nehezíti, hogy szakképzettségük gyakran nem illeszkedik a 12 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 13 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 14 Központi Statisztikai Hivatal A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Budapest

13 folyamatosan változó munkaerő-piaci igényekhez és a hosszabb ideje inaktívak szakképzettsége elavult. A fenti táblázat 15 tartalmazza a tartós munkanélküliségi ráta alakulását Európai Uniós összehasonlítással. A foglalkoztatáspolitikában mindvégig is kiemelt cél a foglalkoztatottak körének bővítése. A foglalkoztatottság bővítésére irányuló eszközrendszerről folyamatos vita van, és jelenleg a pénzügyi jellegű ösztönzők dominálnak. Azok az eszközök, amelyek a társadalmi rétegek öntevékenységének motiválására, a megfelelő képzettség megszerzésére koncentrálnak, alárendelt szerepet kapnak. Ezen a területen is megfigyelhető, hogy munkaerő-piaci hátrányok, és a kirekesztődés kockázata fokozottabban érint egyes társadalmi rétegeket. Ebből a szempontból különösen hátrányos helyzetben vannak a romák, az alacsony végzettségűek, a hátrányos helyzetű térségben élők, a megváltozott munkaképességűek és a nők. 15 Központi Statisztikai Hivatal A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Budapest

14 A fenti ábra 16 szemlélteti a férfi és a női munkanélküliség közötti eltéréseket. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a magas adó- és járulékterhek gátolják a legális munkaerő-kereslet növekedését növelve, ezzel a be nem jelentett foglalkoztatás részarányát. A foglalkoztatás és a munkanélküliség terén jelentősek a régiók közötti és régiókon belüli különbségek, mely különbségek nem csupán a munkanélküliségi ráta nagyságában, hanem a munkanélküliek összetételében is jelentősek. A magas munkanélküliségi rátával rendelkező térségekben az átlagosnál nagyobb a rendszeres szociális segélyben részesülők, a tartósan munkanélküliek, az alacsony iskolai végzettségűek és a munkaerőpiacról tartósan kiszorult népesség aránya. 17 Továbbra is súlyos gond a gyermekszegénység. Leginkább a 14 éven aluliak, ezen belül a 3 évesnél fiatalabbak, valamint a sokgyermekesek, különösen az egyedülálló szülők élnek szegénységben. 18 Nőtt a szegénységbe kerülés kockázata a munkanélküliek, illetve alkalmi munkát végzők, a képzetlenek, a 16 Központi Statisztikai Hivatal A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Budapest Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 18 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 14

15 romák, valamint az Magyarországon északi és keleti részein lakók, valamint a vidéken élők körében. A fenti táblázat 19 szemlélteti a korcsoportonkénti szegénységi kockázatot. A folyamatosan változó munkaerő-piaci - gazdasági környezethez való alkalmazkodás és a foglalkoztatási esélyek szempontjából döntő jelentősége van a munkavállalók képzésének és a felnőttképzésnek Oktatás A magyar közoktatásban nemzetközi összehasonlításban romló színvonalú, a későbbi elhelyezkedést nem elég jól szolgáló, a társadalmi különbségeket felerősítő tendenciák alakultak ki, amelyek az utóbbi évek intézkedései alapján kezdenek megváltozni. 20 A rendszerváltás óta a lakosságának iskolai végzettség szerinti képzettségi színvonala emelkedett. 21 A növekedés legdinamikusabban a közép- és felsőfokú végzettségűek számában és arányában tapasztalható, különösen a fiatal nők körében jelentős. A 90-es években történt az oktatási expanzió növelte az oktatásban töltött időt és az oktatásban résztvevők részarányát. Az expanzió azonban nem a gazdaság igényeihez igazodó szerkezetben ment végbe ezért az iskolarendszerből kilépők elhelyezkedési nehézségei egyre növekvő problémát jelentenek. Sajnálatos 19 Központi Statisztikai Hivatal A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Budapest Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 21 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 15

16 módon a döntéshozók nem vették figyelembe, hogy az oktatási rendszer kiterjesztése csak akkor van kedvező hatással a munkaerőpiacra és ezen keresztül a foglalkoztatásra, ha az oktatás a munkaerő-piaci keresletnek megfelelő színvonalon és összetételben bővül. A fenti táblázat 22 tartalmazza a legmagasabb iskolai végzettség szerinti foglalkoztatási rátát. Az oktatásból való lemorzsolódás komoly szerepet játszik az alacsony iskolai végzettségű társadalmi rétegek újratermelődésében: sok fiatal iskolai végzettség, szakképzettség nélkül lép ki az oktatási rendszerből, ennélfogva a jövőbeni munkaerő-piaci kilátásaik nagyon rosszak. Ami az oktatás színvonalát illeti, általános kritika, hogy az oktatási rendszernek a mostaninál jobban kellene fejlesztenie az önérvényesítéshez szükséges alapkészségeket, gyakorlat-orientáltabbnak kellene lennie és jobban kellene 22 Központi Statisztikai Hivatal A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Budapest

17 szolgálnia a tanulók élethosszig tartó tanulását, ezáltal erősítve a rugalmas munkahelyváltás lehetőségét. 23 Jelentős problémát jelent a munkaerőpiacon az idegen nyelv ismeretének hiánya, amelynek kedvezőtlen hatása van a foglalkoztatottságban. Az elmúlt évtizedekben növekednek a minőségi különbségek az intézménytípusok között és az oktatási rendszerben is felismerhetővé váltak a társadalmi különbségek. 24 Az alacsonyabb státuszú csoportok gyermekei az alacsonyabb színvonalú oktatásban részesülnek és sajnos közülük sokan kiesnek az oktatási rendszerből, valamint a megfelelő kulturális háttér hiánya hosszú távon is megakadályozza őket a tanulmányaik befejezésében. Az intézmények közötti verseny egyrészt növelte az oktatási rendszer kínálatát másrészt viszont romlott mind az oktatásban való részvétel esélyegyenlősége, mind a tömegoktatás színvonala. 25 Az alacsony szintű eszköz és infrastrukturális ellátottság és az oktatási rendszerben elérhető pedagógusi bérek is gátolják a szakmai színvonal növelését és nehezítik az iskolák minőségi oktatókkal való ellátását. A magyar oktatási rendszer nem biztosít egyenlő feltételeket az abban részt vevők számára. A hátrányos helyzetű társadalmi rétegek rosszabb feltételek mellett, alacsonyabb színvonalú oktatásban részesülnek és súlyos különbségek mutatkoznak a szegény és a gazdag családból származó gyermekek eredményei között. A hátrányos helyzetű, elsősorban roma gyermekeket súlytó megkülönböztetésnek számos megnyilvánulási formája létezik. Az iskolákon belül érvényesülő szegregáció mellett az iskolák közti szegregáció is megjelent: a hátrányos helyzetű gyermekeket befogadó oktatási intézmények a vidéki településeken rendelkeznek a legalacsonyabb presztízzsel, személyi állományukat és infrastruktúrájukat tekintve pedig a legrosszabbul felszereltek. 26 A fenntarthatóságra vonatkozó tudás elsajátítását biztosító oktatás gyakorlata még nem alakult ki, oktatási anyaga teljes egészében hiányzik, a pedagógus szakma ezen a területen még csak a felkészülés kezdetén tart. 23 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 24 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 25 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 26 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 17

18 A felsőoktatásban, a 90-es évtizedben lezajlott reformok eredményeként jelentős változások történtek, amelyek elősegítették a magyar felsőoktatás közelítését az európai felsőoktatási szerkezethez. A fenti reformok azonban nem érintettek számos fontos területet úgymint felsőoktatási képzés szerkezetének átalakítása, tartalmának, minőségének, módszereinek, képzési kínálatának megújítása, a felsőoktatás és a gazdasági ágazat kapcsolatainak javítása, a K+F erősítése, az egész életen tartó tanulás programjának integrálása. 27 Komoly hiányosságok mutatkoznak meg az egész életen át tartó tanulás területén is. A fenti táblázat 28 szemlélteti az egész életen át tartó tanulás alakulását. Nem épült ki megfelelően az oktatás különböző szintjeit összekötő rendszer, másfelől nem biztosítottak a tanuláshoz történő hozzáférés feltételei. Különösen az alacsony képzettségű vagy a képzettség nélküli felnőtt népesség számára jelent szinte áthidalhatatlan nehézséget a megfelelő tanulási, képzési lehetőségekhez történő hozzájutás Növekvő társadalmi különbségek Az életszínvonal, a jövedelem, az egészségi állapot, a képzettség, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés vonatkozásában is jelentősen növekedtek 27 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 28 Központi Statisztikai Hivatal A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Budapest

19 a társadalmi különbségek. 29 Ennek legkritikusabb jeleként növekszik a szegénység területi koncentrációja és a szegregáció. 30 A közösségi szolgáltató/ellátó rendszerek (oktatás, kultúra, egészségügy, szociális ellátás, közlekedés) minőségi és hozzáférhetőségi egyenlőtlenségei nem csökkentik, sőt esetenként hozzájárulnak e leszakadás felerősödéséhez és konzerválódásához. A hazai roma népesség átlagos életszínvonala, lakáskörülményei, egészségi állapota, foglalkoztatottsága, iskolázottsága a társadalom egészénél lényegesen rosszabb; 82%-ának jövedelme nem éri el a létminimumot, 56%-uk a népesség legszegényebb 10%-ához tartozik. 31 A roma népesség foglalkoztatási szintje kevesebb, mint a fele, munkanélküliségi rátájuk három-ötszöröse, az egy keresőre jutó eltartottak aránya háromszorosa a nem roma lakosságénak. 32 A hátrányos helyzetűek társadalmi integrációját segítő kezdeményezésekben erősödik a civil szféra részvétele, emellett komoly társadalmi szerepet vállalnak az egyházak is Gazdaság Gazdasági folyamatok Az 1990-es évek első felében a GDP-vel párhuzamosan az ipari termelés és a mezőgazdaság kibocsátása is számottevő mértékben visszaesett. 33 A környezetterhelő ágazatok úgymint a mezőgazdaság, az ipari termelés és az építőipar részaránya csökkent, míg a környezetkímélő szolgáltatásoké jelentősen nőtt. 34 Ezek a folyamatok, azaz a termelés visszaesése és a szolgáltatási szektor bővülése hozzájárult az erőforrás-felhasználás és környezetszennyezés, valamint a mezőgazdasági kemikáliák használatának számottevő csökkenéséhez. Azokon a területeken, ahol a bányászati és kohászati tevékenység visszafejlődött vagy megszűnt, ott a szennyezés is csökkent, azonban szociális problémákat okozott Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 30 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 31 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 32 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 33 Központi Statisztikai Hivatal A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Budapest Központi Statisztikai Hivatal A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Budapest Központi Statisztikai Hivatal A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Budapest

20 A 90-es évek végén megindult gazdasági növekedés nem járt együtt a hagyományos szennyezések korábbihoz hasonló mértékű növekedésével. 36 Ennek oka a gazdasági és technológiai modernizáció, és az új környezetvédelmi jogszabályok megalkotása volt. Már az EU csatlakozás megelőzően a multinacionális cégek is megjelentek hazánkban, mely a vállalatok nemcsak számottevő működő tőkét fektettek be, hanem tekintélyes mértékben segítették a foglalkoztatás bővülését, és a magas színvonalú műszaki, szervezeti technológiákat is meghonosítottak. Az országon belüli fejlettségbeli különbségek növekedéséhez hozzájárult az a jelenség, hogy a modern beruházások a magasan képzett munkaerő, és a piaci felvevő kapacitások miatt a fejlett térségekben koncentrálódtak Gazdasági szerkezet, innováció A gazdasági szerkezetváltást jelentősen segítette a modern szervezeti, műszaki tapasztalatok átvétele, azonban a gazdasági fejlődés, innováció korlátja, hogy nemzetközi összehasonlításban igen alacsony a K+F kiadások GDP-hez viszonyított aránya. 37 Kevés cég vállalkozik önálló kutatás-fejlesztésre, és hiányzik a kutatóhelyek és az üzleti szféra kapcsolata. 38 A multinacionális vállalatok körében ugyanakkor van példa a magyar kutatói bázis és menedzsment közötti kapcsolatfelvételre, és léteznek oktatási-kutatási együttműködések is. A kis- és középvállalkozások foglalkoztatják a legtöbb munkavállalót, 39 ezért fejlesztésük, valamint a fejlődésüket gátló tényezők definiálása és megszüntetése fontos feladat. A kisvállalkozások fejlődését főleg a korszerű vezetési, szervezési, pénzügyi ismeretek alacsony foka és a magas adminisztrációs terhek gátolják. Az adminisztrációs terhek GDP-hez mért aránya uniós összehasonlításban hazánkban a legmagasabb (2006), több mint kétszerese az Unió átlagának. 40 A KKV szektor alacsonyabb termelékenységét gyenge innovációs képességük, mérsékelt tőkeellátottságuk és a pénzügyi szolgáltatásokhoz való rosszabb hozzáférésük konzerválja. 36 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 37 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 38 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 39 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 40 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 20

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

12606/16 eh/zv/zv/eh/ju 1 DG B 1C

12606/16 eh/zv/zv/eh/ju 1 DG B 1C Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 27. (OR. en) 12606/16 SOC 565 EMPL 375 ECOFIN 837 EDUC 302 FEDŐLAP Küldi: Címzett: Tárgy: a szociális védelemmel foglalkozó bizottság az Állandó Képviselők

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Küzdelem a társadalmi kirekesztettség ellen

Küzdelem a társadalmi kirekesztettség ellen Rácz Andrea Küzdelem a társadalmi kirekesztettség ellen Az Európai Unióban a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok kérdéskörét a 70-es évek közepéig a Közösség a tagállamok belügyének tekintette, az

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Vállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás azonosító jele neve VEKOP-1.2.1-15 Mikro-,

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 16.4.2012 2011/0269(COD) MÓDOSÍTÁS: 13-26 Véleménytervezet Vilija Blinkevičiūtė (PE483.818v01-00) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 1. Társadalmi egyenlőtlenségek Fogalma: az egyének, családok és más társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban jelentős

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár

Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár Győr, 2009. október 28. Válság van? Szabó Lajos: Válság akkor van, ha az emberek válságként élik meg a körülöttük levő

Részletesebben

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT VÉLEMÉNYTERVEZETE

EURÓPAI PARLAMENT VÉLEMÉNYTERVEZETE EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««2009 Közlekedési és Idegenforgami Bizottság IDEIGLENES 2004/0167(COD) 24.2.2005 A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZETE a Regionális Fejlesztési Bizottság

Részletesebben

Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője. Hablicsek László KSH NKI

Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője. Hablicsek László KSH NKI Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője Hablicsek László KSH NKI Reklám Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézet 1963-ban alapították A népességkutatás bázisintézménye A kutatási

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Ádám Sándor főosztályvezető Munkaerőpiaci Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2017. március 7. MUNKAERŐPIACI TRENDEK

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Bardócz Tamás Halászati osztály

Bardócz Tamás Halászati osztály A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Közúti pályák (BMEKOEAA213)

Közúti pályák (BMEKOEAA213) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Közúti pályák (BMEKOEAA213) Közlekedéspolitika Dr. Juhász János egyetemi docens Közlekedéspolitika az Európai

Részletesebben

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4. OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság

Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Polónyi István Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. Bevezető 11 2. Közpolitika, oktatáspolitika 13 2.1. A politika, közpolitika 13 2.2. Oktatáspolitika és formálói

Részletesebben