A fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesülése a Hódmezővásárhelyi Kistérségben

Átírás

1 A fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesülése a Hódmezővásárhelyi Kistérségben december

2 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés Fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés fogalma A fenntartható fejlődés alapelvei A fenntartható fejlődés Magyarországon Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Magyarországi helyzetelemzés Társadalom Társadalmi folyamatok Foglalkoztatás Oktatás Növekvő társadalmi különbségek Gazdaság Gazdasági folyamatok Gazdasági szerkezet, innováció Gazdasági fejlődés és területi különbségek Célok prioritások és feladatok Fenntartható Fejlődés az Európai Unióban Az Európai Unió fenntartható fejlődési stratégiája Az EU SDS célkitűzései A megújult EU SDS társadalmi aspektusai társadalmi integráció demográfia és migráció A tudásalapú társadalomhoz hozzájáruló több szakterületet érintő politika: oktatás és szakképzés Foglalkoztatás Az EU SDS és a munkahelyteremtést célzó Lisszaboni Stratégia kapcsolata A Lisszaboni Stratégia Foglalkoztatáspolitikai iránymutatások Fenntartható fejlődés és a Lisszaboni Stratégia kapcsolata A Hódmezővásárhelyi Kistérség bemutatása A Hódmezővásárhelyi kistérség fekvése A Hódmezővásárhelyi kistérség éghajlata A Hódmezővásárhelyi kistérség vízrajza A Hódmezővásárhelyi kistérség talajadottságai A Hódmezővásárhelyi kistérség növényzete Gazdaság Általános jellemzés A Hódmezővásárhelyi kistérség mezőgazdasága Állattartás állattenyésztés Tulajdonviszonyok Hódmezővásárhelyi kistérség ipara Szolgáltatás Feldolgozás, értékesítés Vállalkozói szektor - vállalkozói aktivitás, sűrűség Társadalom Demográfiai helyzet népesség

3 3.3.2 A Hódmezővásárhelyi kistérség foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyai Oktatás-képzés A fenntarthatóság szempontjainak érvényesülése a foglalkoztatásban Munkaerő keresleti és kínálati viszonyok vizsgálata Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért foglalkoztatási szempontok Gazdaságfejlesztési koncepciók Hódmezővásárhelyi Gazdaságfejlesztési program Kitörési pontok Gazdaságfejlesztési intézkedések és beavatkozási területek A Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja A fenntarthatóság szempontjainak érvényesülése az oktatásban Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért foglalkoztatási szempontok Szakképzés Szakképzés-fejlesztési Stratégia Dél - Alföldi Regionális Szakképzés-fejlesztési Stratégia Összegzés Irodalomjegyzék

4 1 Bevezetés Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesülését a Hódmezővásárhelyi kistérségben. A fenntartható fejlődés, mint több szakpolitikát átfogó alapelv nemcsak nemzetközi és Európai Uniós, hanem tagállami szinten is érvényesítendő alapelv. Egy olyan komplex szemléletmódot jelent, amely az élet teljes területét gazdasági, társadalmi és környezeti aspektusát áthatja. Az Európai Unió a szakpolitikák széles körében érvényesítette a fenntartható fejlődés célkitűzését, nemzetközi szinten fellépett az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és célul tűzte ki az alacsony CO 2 kibocsátású, tudásalapú, erőforráshatékony gazdaság elérését. Az erőfeszítések ellenére számos területen továbbra is jelen vannak nem fenntartható trendek: a természeti erőforrások iránti kereslet folyamatosan növekedik, és meghaladja azt a mértéket, amelyet a Föld hosszú távon képes fenntartani, hanyatlik a biológiai sokféleség és a Föld ökoszisztémáinak fenyegetettsége is egyre nagyobb. A gazdasági és pénzügyi válság még inkább rámutatott arra, hogy a fenntarthatóság nemcsak a természet és környezetvédelemben, hanem a pénzügyi rendszerekben és a gazdaság egészében is kulcsszerepet játszik. A válság valamennyi gazdasági ágazatot, háztartást, vállalkozást és a munkahelyet sújtja, az uniós munkaerőpiacok tovább romlanak a gazdasági válság hatására. Növekszik a munkanélküliség, továbbra is csökken az üres álláshelyek száma, valamint számos ágazatban további jelentős leépítéseket hirdetnek a vállalkozások. A munkaerő legsebezhetőbb rétegeit sújtja leginkább a válság. A tanulmány nem a fenntartható fejlődés természeti környezet védelmére irányuló aspektusaira, hanem a gazdasági, társadalmi összefüggésekre koncentrál, ezen belül pedig a Hódmezővásárhelyi kistérség gazdasági - társadalmi és természeti összefüggéseit vizsgálja a fenntarthatóság jegyében, különösképpen a munkaképes korú lakosság foglalkoztatottsági helyzetét; a munkanélküliség és a szakképzettség összefüggéseit; a munkaerő kereslet és a szakképzési kínálat összefüggéseit. A második fejezet a definiálja a fenntartható fejlődés fogalmát és ismerteti annak hazai és Európai Uniós intézményrendszerét, alapdokumetumait és célkitűzéseit, valamint a Lisszaboni folyamat fenntartható fejlődéssel, oktatással és foglalkoztatással kapcsolatos elemeit. 4

5 A harmadik fejezet a Hódmezővásárhelyi kistérség környezetének, gazdaságának, társadalmának bemutatásával és a gazdasági - társadalmi és természeti összefüggések a fenntarthatóság jegyében történő komplex vizsgálatával foglalkozik. A negyedik fejezet a fenntartható fejlődés és a foglalkoztatás kapcsolatrendszerét, valamint a fenntartható foglalkoztatáspolitikai eszközöket mutatja be. Ezen aktív eszközök ismertetésén túlmenően a Hódmezővásárhelyi kistérségre vonatkozó olyan gazdaságfejlesztő és versenyképességet javító eszközök (programok) kerülnek leírásra, amelyek a térség gazdaságának erősítésén keresztül hatással vannak a foglalkoztatás növelésére. A ötödik fejezet vizsgálja a fenntartható fejlődés és az oktatás szakképzés összefüggéseit. Ennek keretében a Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért elnevezésű dokumentum foglalkoztatáspolitikai aspektusai valamint az országos és helyi szintű Szakképzés - fejlesztési Stratégia céljai és intézményrendszere kerül bemutatásra. 5

6 2 Fenntartható fejlődés 2.1 A fenntartható fejlődés fogalma A fenntartható fejlődés fogalma a közismert Brundtland jelentés szerint A fenntartható harmonikus fejlődés a fejlődés olyan formája, mely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. Hétköznapi értelemben a fogalom lényegét jól példázza egy kenyai közmondás magyarosított fordítása: Gondozd jól a földet. Azt nem a szüleid adták neked. A gyerekeidtől kaptad kölcsön. A fenntartható fejlődés az emberek életminőségének hosszú távú és tartós megőrzését, illetve javítását célozza, és nem szűkíthető le kizárólag az anyagi jólétre, hanem magában foglalja többek között a környezet minőségét, a demokratikus jogok érvényesülését, a természeti erőforrásokhoz és a társadalom nyújtotta szolgáltatásokhoz, intézményekhez való hozzáférést, a teljes testi, lelki egészséget, a szabadidőt, a biztonságot is. 1 A társadalmi jólét a környezetminőség és a társadalom életminőségének együttes megnyilvánulása. A fenntartható fejlődés elmélete szerint a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak, a jólét elérésesének, megtartásának valamint a fentieket elősegítő gazdasági fejlődésnek és a társadalmi igazságosságnak, esélyegyenlőségnek együtt kell érvényre jutnia. 2 A természeti erőforrások szempontjából ez azt a követelményt fogalmazza meg, hogy hosszú távon a természeti környezet eltartó-képességével összhangban lehet csak a társadalmi szükségletek kielégítéséről gondoskodni, melynek során figyelembe kell venni, hogy a környezet eltartó képessége az igények kielégítésének korlátja is. Ennek messzemenő szem előtt tartásával lehetséges csak a természeti erőforrások fenntartható használata, amelynek megvalósításához a társadalom környezet-tudatos és környezet-etikus magatartása szükséges, melynek előfeltétele a jövő nemzedékének szakmailag megalapozott, megfelelően előkészített környezettudatos nevelése. 3 1 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 2 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 3 Magyar UNESCO Bizottság A fenntartható fejlődés fogalma célkitűzései 6

7 A fenntarthatóság elvei szerint élő társadalomban - többek között- az alábbi szempontoknak is érvényesülnie kell: 4 szociális igazságosság, a lehetőségekhez való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása; társadalmi terhekből való közös részesedés; az életminőség folytonos javítására való törekvés. A célok elérése érdekében olyan erkölcsi normarendszert szükséges kialakítani, ami a fenti folyamatokat erősíti és amelyeket a társadalom tagjai is elfogadnak. A fenntartható fejlődés definíciójának lényegi eleme a kontinuitás: azaz a fenntartható fejlődéshez, méltányos életkörülményekhez, a megfelelő életminőséghez való jog mindenkire így a jövő nemzedékekre is vonatkozik. A fenntartható fejlődés központi eleme tehát az egymást követő nemzedékek megfelelő életminőséghez való egyenlő jogának biztosítása. 5 Ennek megfelelően a fenntartható fejlődés olyan fejlődés kell, hogy legyen, amely lehetővé teszi a jelen generációk szükségleteinek kielégítését oly módon, hogy az nem veszélyezteti a jövő generációk azon lehetőségét, hogy szükségleteiket kielégítsék. 6 A jelenlegi társadalmi-gazdasági folyamatok, illetve azok kihatásai ellentétesek a fenntartható fejlődés követelményeivel. Ennek ismeretében nem kerülhető el egy olyan fejlődési pályára való áttérés, amely hosszú távon biztosítja a társadalmak fenntartható fejlődését. Ennek elérése nem lehetséges egy-egy ország, régió határain belül, hiszen minden társadalom egy tágabb természeti, társadalmi, gazdasági környezetbe van ágyazva. Az erősödő szinergiák és kölcsönös függőségek miatt a valamennyi társadalom hosszú távú jövője közös. 2.2 A fenntartható fejlődés alapelvei A fenntartható fejlődés alapelveit több nemzetközi szervezet (ENSZ, EU) is megfogalmazta. A legfontosabb elvek a követezőek: Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 5 Magyar UNESCO Bizottság A fenntartható fejlődés fogalma célkitűzései 6 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 7 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 7

8 A holisztikus megközelítés elve. Az elv érvényesítése megköveteli, hogy mindent egymással összefüggésben kell vizsgálni, mivel a rendszerek egymással szoros interakcióban vannak, azaz bármilyen intervenció tovagyűrűző hatásokat okozhat. A helyi szintű problémákat olyan módon kell megoldani, hogy közben figyelembe kell venni a tágabb környezetre gyakorolt hatásokat és a globális trendeket is. A nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elve. Az elv érvényesítése megköveteli, hogy a jelen nemzedékek szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy ne veszélyeztessük a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék saját szükségleteiket. Társadalmi igazságosság elve. Az elv érvényesítése megköveteli, hogy el kell ismerni mindenki jogát a méltó életfeltételekhez, mindenki számára biztosítani kell az alapvető emberi jogokat. Az oktatás területén ez azt jelenti, hogy mindenkinek azonos lehetősége kell, hogy legyen arra, hogy megszerezze azokat az ismereteket és tudást, melyek birtokában a társadalom teljes értékű tagja lehet. Tartamosság elve. Az elv érvényesítése megköveteli, hogy figyelembe kell venni a környezet eltartó képességének korlátait és természeti erőforrások takarékos használatával kell megőrzi a jövőbeli fejlődéshez szükséges forrásokat. Integráció elve. Az elv érvényesítése megköveteli, hogy a szakpolitikák, tervek, programok, stratégiák kidolgozása, végrehajtása során a gazdasági, társadalmi, szociális és a környezeti szempontokat, valamint azok kölcsönhatásait is figyelembe kell venni. A helyi, regionális és nemzeti szintű programokat is össze kell hangolni, ezáltal kell biztosítani, hogy azok kölcsönösen erősítsék egymást. Helyi erőforrások hasznosításának elve. Az elv érvényesítése megköveteli, hogy törekedni kell a közösségek szükségleteinek helyi szinten, helyi erőforrásokból történő kielégítésére. Társadalmi részvétel elve. Az elv érvényesítése megköveteli, hogy a társadalom valamennyi tagja számára megfelelő hozzáférést kell biztosítani a közéletre, a döntéshozatali folyamatokra, a környezetre vonatkozó információkhoz. Erősíteni kell a fenntartható fejlődéssel, annak 8

9 társadalmi-gazdasági és környezeti kapcsolódási pontjaival kapcsolatos tájékozottságot, valamint az állampolgárok döntéshozatalban való részvételét. Társadalmi felelősségvállalás elve. Az elv érvényesítése megköveteli, hogy csökkenteni kell, illetve eliminálni kell a fenntarthatóság elveivel össze nem egyeztethető termelési és fogyasztási módokat és erősíteni kell a vállalkozások társadalmi felelősségvállalását. Elővigyázatosság és megelőzés elve. Az elővigyázatos megközelítés azt jelenti, hogy súlyos vagy visszafordíthatatlan károsodás lehetőségének felmerülése esetén, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható fel alapként arra, hogy a környezetromlást megakadályozó hatékony intézkedések elhalasztására kerüljenek 8. A tevékenységeket ennek az elvnek a messzemenő figyelembevételével kell tervezni és végrehajtani, illetve meg kell előzni, mérsékelni kell a természeti rendszereket és az azokat veszélyeztető környezetkárosító tevékenységeket, illetve amennyiben lehetséges helyre kell állítani a károkat. A szennyező fizet elv. A termékek szolgáltatások árainak tükrözniük kell a fogyasztással és termeléssel kapcsolatos tevékenységek, és azok hatásainak valós költségeit, ideértve a természeti erőforrások használatának költségeit. A környezetkárosító, környezetszennyező tevékenységet folytatóknak meg kell fizetniük a fenti általuk okozottkárokat. 2.3 A fenntartható fejlődés Magyarországon Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia A Magyar Köztársaság Kormánya június 29-én elfogadta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiát és a hozzá kapcsolódó tagállami jelentést az Európai Unió megújított fenntartható fejlődési stratégiájának végrehajtásáról. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség április 26. és május 31. között bocsátotta társadalmi egyeztetésre a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiát, melynek 8 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 9

10 során közel 90 szakmai, érdekképviseleti, társadalmi szervezet, a gazdasági, az önkormányzati és a civil szféra képviselője küldte meg javaslatait, észrevételeit. A Kormány döntése értelemében a Stratégia rendszeres időközönként felülvizsgálatra kerül, és hozzá kapcsolódóan konkrét Cselekvési Tervek kerülnek kidolgozásra, melyek kétéves, gördülőtervező jelleggel kerülhetnek végrehajtásra Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács A Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos tervezési és egyeztetési folyamat feladatairól szóló 100/2007. (2007. november 12.) OGY határozat létrehozta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot. A Tanács létrehozásának célja a fenntartható fejlődési alapelvek, célkitűzések, átfogó feladatok meghatározásának elősegítése, a vonatkozó tervezési és egyeztetési feladatok koordinálásának támogatása, a nyilvánosság és a társadalmi részvétel erősítése. 9 A Tanács a fenntartható fejlődéssel foglalkozó stratégia rendszeres megújításában és végrehajtásában közreműködő szervezetek fóruma. Elnöke, az Országgyűlés mindenkori elnöke, a titkársági feladatok ellátásának biztosításáról a Kormány gondoskodik. A Tanács a fenntartható fejlődés kérdéskörében az Országgyűlés által létrehozott egyeztető, véleményező, javaslattevő testület, mely az Országgyűlés, továbbá saját kezdeményezésére napirendre tűzött kérdéseket vitatja meg, s azokra vonatkozóan kialakítja véleményét, s azt javaslat, ajánlás vagy állásfoglalás formájában közzéteszi. 2.4 Magyarországi helyzetelemzés A fenntartható fejlődés stratégiájának ismertetését megelőzően szükséges a Magyarországon zajló társadalmi és gazdasági viszonyokat, tendenciákat megvizsgálni annak érdekében, hogy a stratégia célkitűzései érthetőbbé váljanak. A helyzetelemzés megmutatja, hogy a fenntartható fejlődés stratégiájának milyen problémákra kell reagálnia, választ adnia. Tekintettel arra, hogy a jelen tanulmány a társadalmi (foglalkoztatási, oktatási és szakképzési) és gazdasági kérdésekre koncentrál, a fenntartható fejlődés 9 A Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos tervezési és egyeztetési folyamat feladatairól szóló 100/2007. (2007. november 12.) OGY határozat 10

11 természeti erőforrásokra koncentráló dimenziójának (környezetvédelem, természeti erőforrások fenntartható használata stb.) ismertetésére csak érintőlegesen kerül sor Társadalom Társadalmi folyamatok Magyarországon az elmúlt évben a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésén túlmenően jelentős társadalmi változások következtek be az életkörülmények, az iskolázottság és a foglalkoztatottság vonatkozásában. A legnagyobb problémát a szegénység és a társadalmi kirekesztettség okozza, a szegénység kockázata és a biztonság hiánya pedig halmozottan jelentkezik egyes hátrányos helyzetű csoportoknál. 10 A fenti táblázat 11 szemlélteti a szegénységi arány alakulását korcsoportok szerint. A fejlett országokhoz hasonlóan hazánkban is jelentős kihívás a gyorsuló ütemben fogyó és öregedő népesség, ami a társadalom elöregedésén keresztül a munkaképes korú népesség erőteljes csökkenéséhez vezet. Az idősek számának és arányának növekedése az egészségügyi és szociális gondozási 10 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 11 Központi Statisztikai Hivatal A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Budapest

12 szükségletek jelentős növekedését valószínűsíti. Az ellátórendszerek finanszírozása különös tekintettel a foglalkoztatás alacsony szintje miatt már ma is komoly kihívást jelent és ez igények várható növekedésével együttesen elkerülhetetlenné teszi a rendszerek átalakítását. Az idősek száma és aránya nő, amely az egészségügyi és szociális gondozási - ápolási szükségletek jelentős növekedését valószínűsíti. Az ellátórendszerek finanszírozása a foglalkoztatás alacsony szintje miatt már jelenleg is komoly kihívást jelent, és hosszú távon nem fenntartható. Mindez az igények várható növekedésével együttesen elkerülhetetlenné teszi az ellátórendszerek átalakítását, mely több területen már megkezdődött. A népesség csökkenése a kimagaslóan rossz mortalitás, különösen az aktív korú népesség (a 65 év alattiak) halandóságának következménye. 12 A halandóságban jelentős a területi egyenlőtlenségek mutatkoznak. A fenti problémák megoldását célzó kormányzati népesedéspolitikai intézkedések nem tekinthető sikeresnek. A reprodukciós ráta folyamatos csökkenése, illetve stagnálása a népesedéspolitika a születésszám növelésére, és a születendő gyerekek felnevelésének anyagi hátterének biztosítására koncentráló politikai törekvések ellenére is tart Foglalkoztatás Magyarországon a munkaerő-piaci helyzet legfőbb jellemzője az alacsony foglalkoztatási arány és munkaerő-piaci részvétel. Ennek kialakulásában az alacsony nyugdíjkorhatár és a társadalom rossz egészségi állapota mellett fontos szerepet játszott, hogy az állásukat vesztett, vagy a munkahelyüket veszélyeztetve érző emberek viszonylag széles körben vehették igénybe a jövedelempótló ellátásokat. 13 A munkanélküliek számottevő részét a tartósan munkanélküliek alkotják 14. A munkát keresők nemcsak a munkahelyhiány, hanem a szakképzettség hiánya miatt nem tudnak elhelyezkedni. A munkanélküliek munkaerőpiacra való visszaintegrálódását nehezíti, hogy szakképzettségük gyakran nem illeszkedik a 12 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 13 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 14 Központi Statisztikai Hivatal A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Budapest

13 folyamatosan változó munkaerő-piaci igényekhez és a hosszabb ideje inaktívak szakképzettsége elavult. A fenti táblázat 15 tartalmazza a tartós munkanélküliségi ráta alakulását Európai Uniós összehasonlítással. A foglalkoztatáspolitikában mindvégig is kiemelt cél a foglalkoztatottak körének bővítése. A foglalkoztatottság bővítésére irányuló eszközrendszerről folyamatos vita van, és jelenleg a pénzügyi jellegű ösztönzők dominálnak. Azok az eszközök, amelyek a társadalmi rétegek öntevékenységének motiválására, a megfelelő képzettség megszerzésére koncentrálnak, alárendelt szerepet kapnak. Ezen a területen is megfigyelhető, hogy munkaerő-piaci hátrányok, és a kirekesztődés kockázata fokozottabban érint egyes társadalmi rétegeket. Ebből a szempontból különösen hátrányos helyzetben vannak a romák, az alacsony végzettségűek, a hátrányos helyzetű térségben élők, a megváltozott munkaképességűek és a nők. 15 Központi Statisztikai Hivatal A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Budapest

14 A fenti ábra 16 szemlélteti a férfi és a női munkanélküliség közötti eltéréseket. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a magas adó- és járulékterhek gátolják a legális munkaerő-kereslet növekedését növelve, ezzel a be nem jelentett foglalkoztatás részarányát. A foglalkoztatás és a munkanélküliség terén jelentősek a régiók közötti és régiókon belüli különbségek, mely különbségek nem csupán a munkanélküliségi ráta nagyságában, hanem a munkanélküliek összetételében is jelentősek. A magas munkanélküliségi rátával rendelkező térségekben az átlagosnál nagyobb a rendszeres szociális segélyben részesülők, a tartósan munkanélküliek, az alacsony iskolai végzettségűek és a munkaerőpiacról tartósan kiszorult népesség aránya. 17 Továbbra is súlyos gond a gyermekszegénység. Leginkább a 14 éven aluliak, ezen belül a 3 évesnél fiatalabbak, valamint a sokgyermekesek, különösen az egyedülálló szülők élnek szegénységben. 18 Nőtt a szegénységbe kerülés kockázata a munkanélküliek, illetve alkalmi munkát végzők, a képzetlenek, a 16 Központi Statisztikai Hivatal A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Budapest Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 18 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 14

15 romák, valamint az Magyarországon északi és keleti részein lakók, valamint a vidéken élők körében. A fenti táblázat 19 szemlélteti a korcsoportonkénti szegénységi kockázatot. A folyamatosan változó munkaerő-piaci - gazdasági környezethez való alkalmazkodás és a foglalkoztatási esélyek szempontjából döntő jelentősége van a munkavállalók képzésének és a felnőttképzésnek Oktatás A magyar közoktatásban nemzetközi összehasonlításban romló színvonalú, a későbbi elhelyezkedést nem elég jól szolgáló, a társadalmi különbségeket felerősítő tendenciák alakultak ki, amelyek az utóbbi évek intézkedései alapján kezdenek megváltozni. 20 A rendszerváltás óta a lakosságának iskolai végzettség szerinti képzettségi színvonala emelkedett. 21 A növekedés legdinamikusabban a közép- és felsőfokú végzettségűek számában és arányában tapasztalható, különösen a fiatal nők körében jelentős. A 90-es években történt az oktatási expanzió növelte az oktatásban töltött időt és az oktatásban résztvevők részarányát. Az expanzió azonban nem a gazdaság igényeihez igazodó szerkezetben ment végbe ezért az iskolarendszerből kilépők elhelyezkedési nehézségei egyre növekvő problémát jelentenek. Sajnálatos 19 Központi Statisztikai Hivatal A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Budapest Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 21 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 15

16 módon a döntéshozók nem vették figyelembe, hogy az oktatási rendszer kiterjesztése csak akkor van kedvező hatással a munkaerőpiacra és ezen keresztül a foglalkoztatásra, ha az oktatás a munkaerő-piaci keresletnek megfelelő színvonalon és összetételben bővül. A fenti táblázat 22 tartalmazza a legmagasabb iskolai végzettség szerinti foglalkoztatási rátát. Az oktatásból való lemorzsolódás komoly szerepet játszik az alacsony iskolai végzettségű társadalmi rétegek újratermelődésében: sok fiatal iskolai végzettség, szakképzettség nélkül lép ki az oktatási rendszerből, ennélfogva a jövőbeni munkaerő-piaci kilátásaik nagyon rosszak. Ami az oktatás színvonalát illeti, általános kritika, hogy az oktatási rendszernek a mostaninál jobban kellene fejlesztenie az önérvényesítéshez szükséges alapkészségeket, gyakorlat-orientáltabbnak kellene lennie és jobban kellene 22 Központi Statisztikai Hivatal A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Budapest

17 szolgálnia a tanulók élethosszig tartó tanulását, ezáltal erősítve a rugalmas munkahelyváltás lehetőségét. 23 Jelentős problémát jelent a munkaerőpiacon az idegen nyelv ismeretének hiánya, amelynek kedvezőtlen hatása van a foglalkoztatottságban. Az elmúlt évtizedekben növekednek a minőségi különbségek az intézménytípusok között és az oktatási rendszerben is felismerhetővé váltak a társadalmi különbségek. 24 Az alacsonyabb státuszú csoportok gyermekei az alacsonyabb színvonalú oktatásban részesülnek és sajnos közülük sokan kiesnek az oktatási rendszerből, valamint a megfelelő kulturális háttér hiánya hosszú távon is megakadályozza őket a tanulmányaik befejezésében. Az intézmények közötti verseny egyrészt növelte az oktatási rendszer kínálatát másrészt viszont romlott mind az oktatásban való részvétel esélyegyenlősége, mind a tömegoktatás színvonala. 25 Az alacsony szintű eszköz és infrastrukturális ellátottság és az oktatási rendszerben elérhető pedagógusi bérek is gátolják a szakmai színvonal növelését és nehezítik az iskolák minőségi oktatókkal való ellátását. A magyar oktatási rendszer nem biztosít egyenlő feltételeket az abban részt vevők számára. A hátrányos helyzetű társadalmi rétegek rosszabb feltételek mellett, alacsonyabb színvonalú oktatásban részesülnek és súlyos különbségek mutatkoznak a szegény és a gazdag családból származó gyermekek eredményei között. A hátrányos helyzetű, elsősorban roma gyermekeket súlytó megkülönböztetésnek számos megnyilvánulási formája létezik. Az iskolákon belül érvényesülő szegregáció mellett az iskolák közti szegregáció is megjelent: a hátrányos helyzetű gyermekeket befogadó oktatási intézmények a vidéki településeken rendelkeznek a legalacsonyabb presztízzsel, személyi állományukat és infrastruktúrájukat tekintve pedig a legrosszabbul felszereltek. 26 A fenntarthatóságra vonatkozó tudás elsajátítását biztosító oktatás gyakorlata még nem alakult ki, oktatási anyaga teljes egészében hiányzik, a pedagógus szakma ezen a területen még csak a felkészülés kezdetén tart. 23 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 24 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 25 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 26 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 17

18 A felsőoktatásban, a 90-es évtizedben lezajlott reformok eredményeként jelentős változások történtek, amelyek elősegítették a magyar felsőoktatás közelítését az európai felsőoktatási szerkezethez. A fenti reformok azonban nem érintettek számos fontos területet úgymint felsőoktatási képzés szerkezetének átalakítása, tartalmának, minőségének, módszereinek, képzési kínálatának megújítása, a felsőoktatás és a gazdasági ágazat kapcsolatainak javítása, a K+F erősítése, az egész életen tartó tanulás programjának integrálása. 27 Komoly hiányosságok mutatkoznak meg az egész életen át tartó tanulás területén is. A fenti táblázat 28 szemlélteti az egész életen át tartó tanulás alakulását. Nem épült ki megfelelően az oktatás különböző szintjeit összekötő rendszer, másfelől nem biztosítottak a tanuláshoz történő hozzáférés feltételei. Különösen az alacsony képzettségű vagy a képzettség nélküli felnőtt népesség számára jelent szinte áthidalhatatlan nehézséget a megfelelő tanulási, képzési lehetőségekhez történő hozzájutás Növekvő társadalmi különbségek Az életszínvonal, a jövedelem, az egészségi állapot, a képzettség, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés vonatkozásában is jelentősen növekedtek 27 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 28 Központi Statisztikai Hivatal A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Budapest

19 a társadalmi különbségek. 29 Ennek legkritikusabb jeleként növekszik a szegénység területi koncentrációja és a szegregáció. 30 A közösségi szolgáltató/ellátó rendszerek (oktatás, kultúra, egészségügy, szociális ellátás, közlekedés) minőségi és hozzáférhetőségi egyenlőtlenségei nem csökkentik, sőt esetenként hozzájárulnak e leszakadás felerősödéséhez és konzerválódásához. A hazai roma népesség átlagos életszínvonala, lakáskörülményei, egészségi állapota, foglalkoztatottsága, iskolázottsága a társadalom egészénél lényegesen rosszabb; 82%-ának jövedelme nem éri el a létminimumot, 56%-uk a népesség legszegényebb 10%-ához tartozik. 31 A roma népesség foglalkoztatási szintje kevesebb, mint a fele, munkanélküliségi rátájuk három-ötszöröse, az egy keresőre jutó eltartottak aránya háromszorosa a nem roma lakosságénak. 32 A hátrányos helyzetűek társadalmi integrációját segítő kezdeményezésekben erősödik a civil szféra részvétele, emellett komoly társadalmi szerepet vállalnak az egyházak is Gazdaság Gazdasági folyamatok Az 1990-es évek első felében a GDP-vel párhuzamosan az ipari termelés és a mezőgazdaság kibocsátása is számottevő mértékben visszaesett. 33 A környezetterhelő ágazatok úgymint a mezőgazdaság, az ipari termelés és az építőipar részaránya csökkent, míg a környezetkímélő szolgáltatásoké jelentősen nőtt. 34 Ezek a folyamatok, azaz a termelés visszaesése és a szolgáltatási szektor bővülése hozzájárult az erőforrás-felhasználás és környezetszennyezés, valamint a mezőgazdasági kemikáliák használatának számottevő csökkenéséhez. Azokon a területeken, ahol a bányászati és kohászati tevékenység visszafejlődött vagy megszűnt, ott a szennyezés is csökkent, azonban szociális problémákat okozott Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 30 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 31 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 32 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 33 Központi Statisztikai Hivatal A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Budapest Központi Statisztikai Hivatal A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Budapest Központi Statisztikai Hivatal A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Budapest

20 A 90-es évek végén megindult gazdasági növekedés nem járt együtt a hagyományos szennyezések korábbihoz hasonló mértékű növekedésével. 36 Ennek oka a gazdasági és technológiai modernizáció, és az új környezetvédelmi jogszabályok megalkotása volt. Már az EU csatlakozás megelőzően a multinacionális cégek is megjelentek hazánkban, mely a vállalatok nemcsak számottevő működő tőkét fektettek be, hanem tekintélyes mértékben segítették a foglalkoztatás bővülését, és a magas színvonalú műszaki, szervezeti technológiákat is meghonosítottak. Az országon belüli fejlettségbeli különbségek növekedéséhez hozzájárult az a jelenség, hogy a modern beruházások a magasan képzett munkaerő, és a piaci felvevő kapacitások miatt a fejlett térségekben koncentrálódtak Gazdasági szerkezet, innováció A gazdasági szerkezetváltást jelentősen segítette a modern szervezeti, műszaki tapasztalatok átvétele, azonban a gazdasági fejlődés, innováció korlátja, hogy nemzetközi összehasonlításban igen alacsony a K+F kiadások GDP-hez viszonyított aránya. 37 Kevés cég vállalkozik önálló kutatás-fejlesztésre, és hiányzik a kutatóhelyek és az üzleti szféra kapcsolata. 38 A multinacionális vállalatok körében ugyanakkor van példa a magyar kutatói bázis és menedzsment közötti kapcsolatfelvételre, és léteznek oktatási-kutatási együttműködések is. A kis- és középvállalkozások foglalkoztatják a legtöbb munkavállalót, 39 ezért fejlesztésük, valamint a fejlődésüket gátló tényezők definiálása és megszüntetése fontos feladat. A kisvállalkozások fejlődését főleg a korszerű vezetési, szervezési, pénzügyi ismeretek alacsony foka és a magas adminisztrációs terhek gátolják. Az adminisztrációs terhek GDP-hez mért aránya uniós összehasonlításban hazánkban a legmagasabb (2006), több mint kétszerese az Unió átlagának. 40 A KKV szektor alacsonyabb termelékenységét gyenge innovációs képességük, mérsékelt tőkeellátottságuk és a pénzügyi szolgáltatásokhoz való rosszabb hozzáférésük konzerválja. 36 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 37 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 38 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 39 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 40 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS június 20