SELMECBÁNYA ÉS A MÁRIA-TEMPLOM FŐOLTÁRA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SELMECBÁNYA ÉS A MÁRIA-TEMPLOM FŐOLTÁRA"

Átírás

1 POSZLER GYÖRGYI SELMECBÁNYA ÉS A MÁRIA-TEMPLOM FŐOLTÁRA A tölcsér alakjában, hegyen-völgyben épült Selmecbányán, mely lámpafényes ablakaival este úgy fest, mint ha a földgömb kicsúszott volna talpunk alól s fölöttünk, körülöttünk és alattunk az ég csillagtábora mosolyogna ránk, a XV század vége felé kezdték el az új, közel félszáz méter hosszú és 30 méter széles nagytemplom építését s a XVI. század elején be is fejezték. A művészet mindenfajta remekével elhalmozott Istenházát egy ideig a protestánsok is használták. Ám jött a török s hogy már-már bányavárosainkat is fenyegette, a selmeciek várrá alakították át. Fölszereléseit a város kisebb templomai s a szomszédos falvak egyházai között osztották szét." 1 Selmecbánya a hét alsó-magyarországi bányaváros Besztercebánya és Körmöcbánya mellett legjelentősebb, legrégebbi alapítású városa. Eredeti kiváltságlevele nem maradt fenn, 2 a város alapítása a IV Béla által e területre telepített szász lakossághoz köthető. 3 Az alapított városokra jellemző tervszerű, szabályos alaprajzi, helyrajzi elrendezés a magas hegyek közötti mély völgyben fekvő Selmecbányán a földrajzi adottságokhoz igazodva érvényesült. A város 13. századi magja a hegyre épült óvár volt, templommal, temetővel, ossariummal, melyet eleve körfal, vagy legalábbis palánk övezett, így szükség esetén a menedék szerepét is betölthette. 4 A lakótelepülés későbbi eredetű, a város csak lassan terjeszkedett a völgy felé, ahol a 14. század első felében már tekintélyes városrész létezett, és kialakulófélben volt az alsó Ring (circulus) is. A völgykatlanban fekvő városrész következetes kiépítésére az évi földrengés után került sor, amikor ez a kevésbé sérült városrész vált a polgári élet központjává. A főteret - ahol az 1488-ban elkészült városháza is áll - és a hosszan elnyúló főutcát egykor a gyűrűstéri polgárok, az ún. Ringbürgerek (cives circulares) házai szegélyezték. A 15. század második felében és a 16. században épült, a polgárság anyagi jólétét fennen hirdető házak szokatlanul tágas belső terei gyakran még az emeleten is boltozottak és gazdagon díszítettek voltak, hosszan elnyúló homlokzatuk legalább három ablakkal nyílt az utcára. 1 Hiányzik azonban a főteret, főutcát szabályosan körülvevő utcahálózat, a Ringbürgerek házaihoz csatlakozó majorsági udvarok tervszerűen kiosztott rendszere. A Ringen kívül girbe-gurba utcák nyúlnak fel a hegyoldalba, módos polgárházak és szegényesebb épületek sorakoznak egymás mellett. A társadalom Selmecbányán is a többi bányavároshoz hasonlóan tagozódott, és hasonló volt a jogrend felépítése is. 6 A teljes jogú, kiváltságokkal is rendelkező polgárok körét az alig több, mint három tucat családot számláló, városi viszonylatban gazdag réteg alkotta. Ez a csoport mind gazdasági, mind politikai tekintetben a város lakossága, a polgárság többi rétege fölé emelkedett. Főtéri házukra (Ringhaus, circularis ház) utalva, ami a városi tulaj donrendszer alapja és a jogok teljes köre elnyerésének szinte előfeltétele volt, nevezték őket Ringbürgernek. Az elnevezés jogi státust is jelent. A Ringbürgerek maguknak tartották fenn ugyanis a földesűri haszonvételeket: csak az ő házukban lehetett italt mérni, ők voltak az igen jövedelmező malomjog és mészárszéki jog kizárólagos letéteményesei, az ő tulajdonukban voltak a piaci bódék és a fürdők is. Fontos szerepet játszottak a bányaművelésben is, amit a bányapolgár (urburarius) megjelölés mutat. A Waldbürger (erdőpolgár) név pedig a fakitermelés őket illető monopóliumára utal, melyhez a vízierő hasznosításának kizárólagos joga is társult. A kiváltságok révén e családok kezében egyesültek tehát a bányaművelés legfontosabb feltételei, az es évek Selmecbányái kohótulajdonosai kivétel nélkül Ringbürgerek voltak. 7 A Ringbürgerek tartották kezükben a városi kormányzatot. Gyertyaszentelő Boldogasszony napján (február 2-án) közülük választották a városi bírót, közülük került ki a városi jegyző és a bányamester is, akik az ún. belső tanács tagjai voltak. Ez utóbbi tisztségviselők beiktatásához királyi megerősítés volt szükséges, mely jogot a király mindig a kamaragrófok által gyakorolta. 8 A Ringbürgerek legfontosabb tevékenységi köre eredendően a bányászathoz kötődött. A középkori Magyarország leggazdagabb rézércterülete a Besztercebánya környéki volt. Az ottani bányaművelésről a 13. század közepe óta vannak adatok. 9 Míg a kezdeti időszakban elsősorban ezüstércet, a következő században egyre inkább jó minőségű, magas ezüsttartalmú rezet hoztak a felszínre. A 15. századtól jól nyomon követhető azonban, hogy a kitermelés költségei a tárnák mélyülésével nagy mértékben növekedtek. A Waldbürgerek, a polgári bányavállalkozók nem rendelkeztek az ehhez szüksé-

2 ges üzemi tőkével, és korlátozott mértékű termelésükkel nem is tudták azt előteremteni. A 15. századi bányaművelés tehát nem képezte a városi vállalkozás azon területét, amely jelentős anyagi hasznot eredményezhetett volna. Az üzleti nyereség tisztes megélhetést, polgári jómódot nyújtott, nagyobb mérvű meggazdagodáshoz azonban nem vezetett. A bányagazdasággal kapcsolatos nagyobb haszon nem a polgárok kezén, hanem a termékeket közvetítő kereskedelemben keletkezett. A bányavállakozások és a kereskedelmi tőke között a kölcsönök és hitelek révén fokozatosan függőségi viszony alakult ki, majd ez utóbbi a szétaprózódott vállalatokat egyesítve, lassanként közvetlenül is bevonult a bányaművelésbe. Ezt a besztercebányai bányaiparban a 15. században végbemenő folyamatot Thurzó János nagyszabású vállakózása zárta le és 1495 között megvásárolta, illetve hosszabb távra bérbe vette az eladósodott Waldbürgerektől a város szinte valamennyi bányaüzemét. 10 Átfogó vállalkozásához, a termelés jelentős növeléséhez szükséges tőkét a Fuggerekkel való társulás biztosította. Thurzó János március 16-án szerződést kötött Fugger Jakabbal Pozsonyban. Hetenként 300 mázsa réz termeléséhez szükséges rézelválasztó kohók építését határozták el Besztercebányán, melyek üzemelésétől 360 forintnyi nyereséget vártak. A vállalat jövedelmezőségét Thurzó a királytól április 6-án nyert szabadalmával nagymértékben tovább növelte. II. Ulászló biztosította számára, hogy a Besztercebányán vagy bárhol másutt épített olvasztóit örökjogon bírja, továbbá a rézből ily módon nyert ezüstöt ne legyen köteles befizetni a királyi kamarába, hanem azt szabadon eladhassa ban pedig a király örökjogon felmentette őt az urbura fizetése alól. A vállalat 1495 és 1504 között rajnai forintot, 1504 és 1507 között pedig rajnai forintot jövedelmezett mindkét család számára. A besztercebányaitól némiképpen eltérő fejlődést mutat a selmeci. Itt a jó minőségű, arany tartalmú ezüstérc kitermelése állt előtérben, amelyben ez a terület egész Magyarországon egyedülállóan gazdag volt. A város nemesfém-termelése a 16. század elején messze meghaladta Besztercebányáét és Körmöcbányáét is, és egymaga nagyobb jövedelemhez juttatta a királyt, mint az utóbbi kettő együttvéve. Az alsó-magyarországi bányavidék kamarája és pénzverdéje Körmöcbányán működött, ami Selmecbánya számára alárendeltséget és bizonyos mérvű gazdasági kiszolgáltatottságot jelentett. A kamara döntött ugyanis a terület bányáinak bérbeadásáról, hatáskörébe tartozott az urbura kivetése, 11 a királyi nemesfém-monopóliumnak megfelelően az arany és ezüst beváltása, valamint a pénzverés. A kamara vezetője, a kamaragróf (comes camerae monetarum) a 15. század második felében általában a kamara bérlője volt. Az irányítást közvetlenül a selmeci és körmöci alkamaragrófok révén gyakorolta. A Selmecbányáról beszállított nemesérc finomságának, ezüst-, illetve aranytartalmának megállapítása, ami a beváltási ár alapját képezte, pedig a körmöci probator feladata volt. 12 A beváltási árat az érc piaci áránál esetenként akár 35-40%- kal is alacsonyabban határozták meg. A selmeci Waldbürgereket mindazon kötelezettségek - a nemesérc beváltása, az urbura fizetése - terhelték, amelyek alól a besztercebányai Thurzó-vállalat mentességet szerzett. A bányák fenntartásának és üzemeltetésének egyre növekvő költségei ugyanakkor őket is sújtották. A 15. század végére ezen körülmények együttesen a Waldbürgerek bányavállalkozásainak válságához vezettek. Ez a tevékenység olyan kevés jövedelmet eredményezett ugyanis, hogy a polgárság egyre inkább szabadulni igyekezett, és más megélhetési források felé fordult. 13 Ezek közül a legfontosabb a kiváltságaik közé tartozó italmérés volt. Jól tükrözi ezt a változást Beatrix királyné március 12-én kelt rendelete, melyben az italmérést csak azon polgárok számára engedélyezte, akik a bányaművelést legalább heti két forinttal támogatták. 14 A besztercebányai Waldbürgerek számára a Thurzóvállalat létrejötte előnyt jelentett. Adósságokkal terhelt, részben már el is hagyott bányáik megvásárlásával Thurzó János jelentős bevételhez jutatta őket. Königsberger Mihály és Glocknitzer Benedek besztercebányai polgárok 1493-ban, bányáik eladásakor pl forintot kaptak. A századvég leggazdagabb polgárai azonban azok közül kerültek ki, akik a Thurzóüzemben is szerepet vállaltak, valamint, akik az új tulajdonosok kereskedelmi tevékenységéhez csatlakozni tudtak. Königsberger Mihály például tárnabérlő lett a Thurzó-vállalatban. A városi polgárok között kiemelkedő nagyságú vagyonára azonban feltehetően németországi, elsősorban augsburgi kereskedelmi kapcsolatai révén tett szert. 15 A besztercebányai gazdag polgári családok jövedelmük és vagyonuk egy részét templomok és kápolnák építésére, berendezésére tett adományokra fordították. A plébániatemplom oldalához a jelesebb családok sorra kápolnákat építtettek. Königsberger Mihály pl. az áprilisában elnyert búcsú tanúsága szerint a Boldogságos Szűz hét örömének emlékére alapított kápolnát. 16 Végrendeletében pedig az Alamizsnás Szent János oldalkápolna javára tett adományokat. Plath Miklós besztercebányai polgár a Boldogságos Szűz egyházának oldalán Szent Borbála és Jeromos tiszteletére alapított kápolnát, amely adományról egy évi pápai búcsúlevél emlékezik meg. 17 A templom 1483-tól folyamatos építésének és felszerelésének költségeihez a jómódú polgárok és a nagyvállalkozók is jelentősen hozzájárultak ben Gürteller Miklós és neje, 1500-ban pedig a már említett Königsberger Mihály nyert búcsút a templom építésének elősegítésére. 18 Az újonnan épített szentély rézzel való befedésére az utóbbi február 8-án kelt végrendeletében 1000 forintot hagyott. Ugyanő további 1000 forintot adományozott a templom főoltárának költségeire is. 19 Altare maius speciosum, operae eleganti antiqua exstructum, statuis plurimis...

3 1. A Selmecbányái óvár látképe a Mária-templom szentélyével (Archív fénykép) Landscape of the Old Castle at Selmecbánya, with the Chancel of the Church of the Virgin Mary (Archive photograph) obdormitionis et simul assumptionis Mariae adeo eximiae artis, ut statuarum maiorum et minorum vultum affectus naturalissime pateant"- jegyzik fel az 1688-ban, illetve 1696-ban készült egyházlátogatási jegyzőkönyvek. 20 A Fuggerek is tettek alapítványokat Besztercebányán jótékony, egyházi és művészeti célokra közötti magyarországi kereskedelmükről szóló elszámolásaikban pl. a besztercebányai templom két üvegablaka számára tett 80 dukátról szóló adomány szerepel. Az ugyancsak általuk adományozott 100 Zentner réz pedig feltehetően a tetőfedés céljára szolgált. 21 A Thurzó-Fugger vállalat a Selmecbányái bányaművelésre nem terjedt ki. Az 1490-es években és az as évek elején ottani polgároknak, köztük Rössel Erasmusnak, a város egyik legvagyonosabb polgárának, aki kamaragróf is volt, Pisch Severin bírónak, aki később ugyancsak betöltötte a kamaragrófi hivatalt, Lang János királyi bányamesternek (Steiger) és Hillebrand András polgároknak tárnákat adományoztak, 22 a vállalkozások egy kézben való egyesítése tehát nem történt meg. Thurzó János azonban igyekezett befolyása alá vonni a selmeci bányavállalatokat is, és érdekeinek a városi tisztségviselőkön keresztül ott is érvényt szerezni ban körmöci főbányagrófként Lang Jánost küldte Selmecre bányagondnoknak (Bergmeister). Az új gondnokot, aki nyilvánvalóan bizalmasa volt, nagyon sok fontos szakmai tanáccsal látta el. Utasításában pontosan meghatározta a telkek, tárnák és felérek adományozására vonatkozó szabályokat is, amelyekkel saját érdekei szerint tudott befolyást gyakorolni a selmeci polgárok vállalkozási lehetőségeire. 23 A leggazdagabb Selmecbányái polgárok közé tartozott Steck Boldizsár, aki évtizedeken keresztül, 1478 és 1522 között jegyzőként volt tagja a városi vezetőségnek. 23 kötetből álló, mintegy 100 aranyforint értékű könyv-

4 tárának legtöbb darabját a 15. század utolsó éveiben Velencében nyomtatták. 24 Mátyás királlyal, II. Ulászlóval és II. Lajossal, valamint Beatrix és Anna királynékkal is szoros kapcsolatban állt ban, Mátyás és Beatrix Selmecbányái látogatásakor ő köszöntötte a városi polgárság élén a királyi párt. A város legtekintélyesebb polgárai közé tartozó jegyző feltehetően elsősorban szerteágazó kereskedelmi tevékenységének köszönhette gazdagságát. Beatrix királynét is többször segítette hitelekkel ben kelt levelében például 1264 forintot és 60 dénárt, cukrot, egy hordó bort, asztalneműt és vásznat kért tőle az özvegy. 25 Anna királyné pedig májusában kelt rendeletében, amelyben éppen Thurzó János körmöci főkamaragróf ajánlására a kincstári probator helyére a polgárok által választott városi kémlészt állított, e jól jövedelmező állásra a királyi udvarban már régóta ismert jegyzőt emelte. 26 A Thurzó János és Steck Boldizsár közti személyi összefonódottság nyilvánvaló. Selmecbánya tanácsa ugyanis éppen néhány hónappal ezt megelőzően, január elején vállalt kötelezettséget arra, hogy a bányaüzemhez szükséges ólmot négy évig csak Thurzó Jánostól vásárolja. 27 A 15. század második fele és a 16. század eleje Selmecbányán is a jelentős városi építkezések ideje. A városi polgárok gazdagságukhoz mérten, esetenként kiemelkedően nagy értékű adományokkal támogatták e munkálatokat. Ebben az időben bővítették a város főterén 1444-ben alapított Szent Katalin-kápolnát második, ún. alsó plébániatemplommá április 2-án 100 napi búcsút nyertek mindazok, akik a templom berendezésében és felszerelésében részt vettek. 28 A templomot november 16-án nagy ünnepség keretében szentelték fel. 29 Ekkor már minden bizonnyal készen állt a főoltár is, melyre alapítói (fundator), Johannes Galer és Hillebrand András 700 napi búcsút nyertek 1496-ban. 30 Hillebrand András tekintélyes selmeci polgár volt, ben városi jegyző. Bányavállalkozóként, a város képviselőjeként többször előfordul neve különböző városi iratokban. 31 Johannes Galert 1475 óta Selmecbányái prédikátorként, illetve plébánosként említik a források. 32 A főoltár építésére tett adományának összege nem ismert, a templom felszentelése alkalmával azonban 10 évre bérbe adott több malmának jövedelmét engedte át a plébánia javára. A 15. század második felében építették Selmecbányán, a völgy csaknem legalacsonyabb pontján az ispotály Szent Erzsébet tiszeteletére szentelt kápolnáját ből tudunk pl. Sigmund Korndel városi polgár 400 forint értékű adományáról, melyet örökös misemondás céljából tett az ispotály Szent Erzsébet-oltára javára. 34 Gilg Korndel selmeci kamaragróf 1477-ben a domonkosok Szent Miklós-kolostora számára tett adományt. A templom 1442-ben leégett, a 400 magyar forinttal Korndel az újjáépítés költségeihez, illetve a kolostor egyéb kiadásaihoz kívánt hozzájárulni. A Mindenszentek-oltárnak pedig, ahol lelki üdvéért naponta misét mondatott, két aranyozott ezüst keresztet juttatott. 35 Jelentős adományról tudunk az óvár Szent Mihály arkangyal-kápolnája esetében is. Egy selmeci polgár, Niclas Zygenpacher pl. a Gilg Korndeltól 1478-ban 700 forintért vásárolt malma és sörfőzdéje jövedelmét, újonnan vásárolt városi házát kerttel együtt adományozta a temetőkápolna javára, annak oltárát terítőkkel, kelyhekkel, misekönyvvel és egy képpel (Tafel) ajándékozta meg. 35 A 15. század második felének egyik legjelentősebb építkezése Selmecbányán az óvár Mária-temploma, a tulajdonképpeni plébániatemplom átépítése, illetve bővítése volt. A városi számadáskönyvek tetőfedőknek, illetve ácsoknak való sorozatos kifizetésekről tanúskodnak, és a tehetős polgárok is támogatták adományaikkal a munkát ben Gilg Keusch városi polgár végrendeletében 70 forintot adományozott a plébániatemplom építésére. Ugyanezen végrendeletben könyveit, die Tafeln Passionis Christi, all Schnitzwerk und Bild", három ércmalmát, valamint felesége halála után az ő ingóságait, gyűrűket, öveket, ezüst kelyheket, ruhákat, tálakat és gyertyákat, valamint házát és bányarészét a Szent Jeromos-kápolna javára hagyta, amely ezen malmok jövedelmének kamataiból már addig is évente 21 forint 67 dénár jövedelemmel rendelkezett ban becslések szerint összesen 710 forint 43 dénárt hagyott ugyanezen kápolna javára szeptember 29-én kelt végrendeletében Gaspar Hodritzer házát ajándékozta a Mária-templomnak. A házat a templom nevében Galer vette át. Ugyancsak ő 60 forintot helyezett el a Selmecbányái városi tanácsnál Róbert óbudai aranyműves Dorottya nevű lánya nevében azzal a megkötéssel, hogy Dorottya halála után a pénzt a Mária-templomnak kell átadni. 38 A Mária-templom építése több évtizeden át húzódott. A templom 1506-ban felállított új főoltárával, M S mester művével mindeddig egyetlen, részben közzétett dokumentum hozható összefüggésbe: az 1506-ban, az oltár Krisztus feltámadását ábrázoló jelenetén megadott évben, az alpítókként megnevezett Leonhardus Heynitzky" és Dorothea filia Andreáé Duschlin conjunx" számára kiadott búcsúengedély. 39 A megnevezett személyek a feldolgozott városi iratokban nem fordulnak elő, 40 feltehető tehát, hogy nem voltak Selmecbánya polgárai. M S mester oltárának donátorait és megrendelőit ezért valószínűleg a Selmecbányái polgárság körén kívül kell keresnünk. Az oltár rendkívül gazdag kivitele - gondoljunk csak a nagy méretű táblák domborműves oldalainak és a külső, az oltár hétköznapi, becsukott állapotában látható festett képeinek szokatlan, nagy aranyozott felületeire -, a nagy méret gazdag mecénást sejtet. Az ismert festmények sokrétű, árnyalt jelentés- és utalásrendszere pedig tudós megrendelőre enged következtetni. Az oltár tehát nemcsak kvalitásával emelkedik ki Selmecbánya és a bányavárosi művészet mindössze néhány fennmaradt emléke, illetve töredéke alapján rekonstruálható művészeti terméséből, hanem ké-

5 A Selmecbányái Mária-temlom alaprajza (Lux Kálmán rajza) Ground-plan of the Church of the Virgin Mary at Selmecbánya (Drawing by Kálmán Lux)

6 szítésének történeti körülményeit tekintve is. Nagy valószínűséggel nem sorolható a bányavárosokban megrendelt, a városi polgárok által esetenként igen magas összegű adományokkal is ellátott oltárok körébe. A besztercebányai főoltár építése pedig ugyanezen években igencsak nagy vállalkozásnak számított. A másik, ban felszentelt, szobrainak tanúsága szerint ugyancsak nagyméretű és igényes oltár a Selmecbányái Szent Katalin-templom főoltára volt. Ennek donátorai, amint láttuk, szintén a városi polgárság, illetve az egyházi tisztségviselők köréből kerültek ki. A fenti adatokból arra következtethetünk, hogy Selmecbánya rendelkezett olyan gazdag Ringbürger-réteggel - melynek jövedelme nem feltétlenül, vagy nem kizárólag a bányavállalkozásból származott -, amely mecénása lehetett volna a plébániatemplom főoltárának. Steck Boldizsár pl., aki nemegyszer több száz, olykor ezer forintos összeget hitelezett az özvegy Beatrix királynénak, mindenképpen közéjük tartozott. A Mária-templom főoltárának készítésével kapcsolatban álló személyeket azonban valószínűleg mégis más körben kell keresnünk. A történeti adatok és összefüggések elemzése - a művészettörténeti, stíluskritikai megfigyelések által is támogatva - jelölik, ki az ilyen irányú további kutatás számba jöhető irányait. Az egyik lehetséges tájékozódási pont Krakkó, Veit Stoß ottani, a Mária-templom oltárán dolgozó műhelye. M S mester Vizitáció-táblája és a krakkói Mária-oltár egyes jelenetei közti stiláris hasonlóságra - a formai jellemzők, a drapériák vonalvezetésének részletei, valamint a meglepően élénk zöld növények és színes virágok nagy felületű, részletező, a herbáriumok hagyományait követő bemutatása - a művészettörténeti szakirodalomban Mojzer Miklós hívta fel a figyelmet. 41 A fő jelenet és az oltárszárnyak ábrázolásai nagy méretűek, így sokak számára messziről is jól láthatók. Maguk az ábrázolások mintha hangszórón keresztül szólnának a hívekhez"- írja Mojzer a krakkói főoltárról, 42 amely megállapítás - az idulatok és érzelmek végletekig való felfokozottságát, a szemlélőre gyakorolt hatás intenzitását tekintve, melynek legközvetlenebb közvetítői ezeken az ábrázolásokon is a kifejező kézmozdulatok és testtartások, a tudatosan vezetett pillantások, a szenvedélyes arckifejezések és a lendületesen lebbenő drapériák -, akár M S mester Selmecbányái oltárára is vonatkozhatna. A Stoß-muhellyel való stiláris kapcsolatok mellett a szellemi hasonlóság is fontosnak tűnik tehát. A két mű összehasonlításakor így a mesterek és műhelyek közti kapcsolaton túl, esetleg az oltárok programját megalkotók és a megrendelők közti összefüggések után is eséllyel kutathatunk. Ezen az úton haladva mutatta be Mojzer Miklós Johannes Galer tevékenységét. A krakkói egyetemen baccalaureusi, majd magister artiumi szintre jutott tudós férfi az 1470-es évek végétől a krakkói Mária-templom német prédikátori tisztét is betöltötte. Fontos szerepet játszott a Veit Stoß Mária-oltárának felállítására 1477-től szerveződő nagyszabású vállalkozásban. Tevékenységével több éven keresztül nagy sikerrel járult hozzá az oltár építését támogató adományok gyűjtéséhez. Prédiká- 3. A Selmecbányái óvár keleti homlokzata. (Lux Kálmán rajza). Eastern Front of the Old Castle at Selmecbánya. (Drawing by Kálmán Lux)

7 ciói egy részét valószínűleg a hívők szeme láttára épülő oltár előtt, annak készülő jeleneteihez kapcsolódva tartotta. Mojzer Miklós az oltár programjának kidolgozásában is igen fontos szerepet tulajdonít neki, sőt annak egyik megalkotóját sejti benne. 43 Selmecbányán 1475-től említik prédikátorként, gyakran plébánosként, és ő volt a Szent Katalin-templom főoltárának - amely felépítésében és fennmaradt szekrényszobrainak tanúsága szerint stilárisan is közeli kapcsolatban áll Stoß krakkói oltárával - egyik donátora is. M S mester tábláinak és a krakkói Mária-oltár ábrázolásainak szellemi hasonlósága talán Galer mindkét helyen megbecsült prédikátori működésével is kapcsolatba hozható. Galer legfőbb krakkói pártfogója Thurzó János volt. Thurzó 1477-től krakkói városbíróként tevékenykedett. Tőle függött a német prédikátor kinevezése, nyilvánvalóan ő ajánlotta tehát Galert - akit talán már Selmecbányáról személyesen is ismert - erre a tisztségre. A Mária-oltár egyik Bánkénjeként Thurzó Jánost az oltár építése körül kialakuló vállalkozás egyik fő kezdeményezőjének és mozgatójának tekinthetjük. 44 Thurzó János személye azonban nemcsak Veit Stoß krakkói oltárának megrendelőivel és kivitelezőivel, az ottani egyetem körül kialakult tudós és humanista körökkel teremthet kapcsolatot, hanem a Thurzó-vállalat szerteágazó ipari és kereskedelmi tevékenysége, a Fuggerekkel való üzleti, a későbbiekben családi összefonódottság révén ennél sokkal szélesebb körben is. A vállalat kereskedelmi útvonalai Besztercebányáról kiindulva szinte egész Európát behálózták. A rezet a thüringiai feldolgozás után Frankfurtban és Nürnbergben, vagy Hamburgban és Lüneburgban adták el, de kereskedőik nyugat felé egészen Antwerpenig eljutottak. Az ezüstöt legnagyobb részben Nürnbergben és Velencében értékesítették. A Velencébe vezető útvonal fontos állomása volt Buda is. Krakkón keresztül pedig elsősorban Lengyelországba, Poroszországba és Oroszországba szállították az ércet. 45 Augsburggal, a Fugger-cég központjával is állandó összeköttetésben álltak, sőt a Fuggerek pénzügyi tevékenysége révén a Thurzók Rómával, a pápai kúriával is közvetlen kapcsolatba kerültek. 46 A Thurzó-vállalat tehát közvetlen összeköttetésben állt az igen gazdag és művészeti központként is jelentős Nürnberggel és Velencével, ami nemcsak - a Nürnberg és M S mester esetében sokszor elemzett - művészeti kapcsolatok, művészek, illetve műhelyek közti összeköttetések létrejöttét könnyíthette meg, hanem az ottani vagyonos polgársággal való közvetlen, személyes kapcsolatokat is eredményezhetett. A Thurzó-család kapcsolatainak - a különböző családtagok által betöltött tisztségeket figyelemmel kísérve - még egy fontos, a budai királyi udvarhoz kötődő körét is érdemes közelebbről megvizsgálni. Több adatból ismert, hogy II. Ulászló és Anna királyné számára a Fuggerek gyakran szállítottak fényűzési cikkeket, pazar kelméket, drágaköveket. Kirívó esetként jegyzik fel, hogy Anna királyné 1505-ben egy gyöngyökkel és drágakövekkel ékesített kalapért, melynek értékét 3500 forintra becsülték, az erdélyi huszadot és a nagyszebeni pénzverő jövedelmeit kötötte le Thurzó Jánosnak. 47 Még fontosabbak lehetnek azok a személyes kapcsolatok és tisztségek, melyeket a Thurzó-család különböző tagjai a királyi udvarban, illetve különböző királyi hivatalokban betöltöttek. Igen lényeges szerepet játszott pl. Thurzó János unokaöccse, Thurzó Zsigmond, aki 1500-ban esztergomi olvasókanonok és királyi titkár volt, majd nyitrai, erdélyi, végül 1504-től váradi püspök lett ig, Anna királyné haláláig Magyarország dinasztikus kapcsolatainak legfőbb intézője volt. Fontos szerepet játszott már Ulászló házasságának közvetítésében, a II. Ulászló és XII. Lajos francia király közti szerződés létrehozásában, s tagja volt az Anna királynét 1502-ben Velencéből Budára kísérő királyi küldöttségnek is ban a király követeként tárgyalt I. Miksa császár követével, mely tárgyalások a Habsburg- és Jagelló-házak közti szerződést eredményezték. Thurzó János fiai, János boroszlói és Szaniszló olmützi püspök is igen fontos szerepet játszottak a királyi diplomáciában, sőt országos méltóságokat is betöltöttek, ilyen irányú működésük azonban már 1506 utánra esik. 4,s Idősebb Thurzó János 1496-ban Krakkóból Besztercebányára települt át. Ettől az évtől kezdve ő töltötte be a körmöci főkamaragrófi hivatalt, a legfőbb királyi tisztséget a királynéi birtokok közé tartozó alsó-magyarországi bányavárosokban. A királyi udvarral, elsősorban a királynékkal való kapcsolata, működésének egész ideje alatt közvetlen volt. Személyes befolyása nyilvánvalóan nagyon megnövekedett akkor, amikor 1501-ben kétszázezer arany forintot adott kölcsön a királynak, hogy az utóbbi eleget tehessen Beatrix özvegy királyné anyagi követeléseinek. II. Ulászló ennek fejében elzálogosította Thurzónak az erdélyi huszadot, Zólyom várát és uradalmát, a hét bányavárost, valamint a körmöci pénzverőt. 49 Anna királyné őt nevezte ki kamarásának, és a bányaügyek irányításában is mindenkor követte tanácsait ben szintén az ő közvetlen ajánlására nevezte ki a Selmecbányái jegyzőt, Steck Boldizsárt városi kémlésszé. A Thurzó-család személyes kapcsolatai és az általuk betöltött királyi hivatalok vizsgálata ezen a szálon közvetlenül érintkezik tehát a Selmecbányái városi tisztségviselők, a vagyonos Ringbürgerek körével. Fontos megjegyezni azonban, hogy a selmeci polgárok nemcsak Thurzó János kapcsolatai révén álltak kapcsolatban a királyi udvarral. Elegendő itt a Beatrix királynénak nyújtott többszöri kölcsönökre és hitelekre, valamint Steck Boldizsár hozzá fűződő bizalmas kapcsolatára utalni.

8 JEGYZETEK D DIVALD K.: Felvidéki séták. Budapest 1925,172. A IV Béla által a városnak adott kiváltságlevél elveszett, de szövegének egy részét németre fordítva bedolgozták a 14. század végi városi jogkönyvbe; ennek eleje felmenti a város bányászait és polgárait... az ország nemeseinek és bíráinak hatalma és bíráskodása alól, majd 40 pontban szabályozza a városlakók jogait, s 19 pontban a bányajogot..." GYÖRFFY GY.: AZ Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. III. Budapest 1987, 245. KACHELMANN, J.: Geschichte der ungarischen Bergstädte und ihrer Umgebung. Bd. II. Schemnitz 1885,113.; PAULINYI O.: Tulajdon és társadalom a Garam-vidéki bányavárosokban." in: Történelmi Szemle 4 (1962), 174.; PAULINYI O.: Bányagazdálkodás Magvarországon a fejlett feudalizmus időszakában. II.: Tulajdon és társadalom a Garam-vidéki bányavárosokban. (A német kolonizációs város problematikája.)" in: Történelmi Szeme 22 (1979), 618. PAULINYI O.: /'. m. (3. j. [1962]) 177.; Lux K.: A selmeczbányai óvár. Budapest 1914, HENSZLMANN I.: Jelentés a bányavárosokba tett régészeti kirándulásról. I. Selmecz-Bánya." in: Archaeologiai Közlemények 5 (1868), 153. PAULINYI O.: i. m. (3. j. [1962]) 175.; FEJES B.: Selmecbánya története" in: Selmecbányaiak Emlékkönyve. Budapest 1936,12. PAULINYI O.: i. m. (3. j. [1979]) 619. Hont vármegye és Selmecbánya. (Magyarország vármegyéi és városai. Szerk.: BOROVSZKY S.) Budapest [1906,] 89. A bányamester királyi tisztségviselő volt. PAULINYI O.: A középkori magyar réztermelés gazdasági jelentősége. (Bányaművelés és polgári vagyon Besztercebányán.)" in: Károlyi Árpád Emlékkönyv. Budapest 1933,19. skk. PECH A.: Alsó Magyarország bányamívelésének története. I. Budapest 1884, 75. sk. Az urbura az ezüstnél 8%, az aranynál 10% volt. PAULINYI O.: Die Edelmetallproduktion der niederungarischen Bergstädte, besonders jene von Schemnitz, in der Mitte des 16. Jahrhunderts." in: Nouvelles études historiques publiées à l'occasion du XII e Congrès International des Sciences Historiques par la Comission Nationale des Historiens Hongrois. Budapest 1965,1, PROBSZT, G. Frh. v.: Die niederungarischen Bergstädte. Ihre Entwicklung und wirtschaftliche Bedeutung bis zum Übergang an das Haus Habsburg (1546). München 1966, 63. PECH A.: i. m. (10. j.) 79. JURKOVICH E.: Besztercebánya múltjából. Tárcagyűjtemény. Besztecebánya 1906, JURKOVICH E.: i. m. (15. j.) 13 IPOLYI A.: A besztercebányai egyház műemlékeinek története és helyreállítása. Budapest 1878, 58. sk. PECH A.: i. m. (10. j.) 77, 90.; IPOLYI A.: i. m. (17. j.) 41. Item. Mehr So man ein Taffei auf den hohen Althar in der Kirchen unser liben frauen im Neuensoll machen wirf, bescheid ich darzu florent Tausent..." JURKOVICH E.: /'. m. (15. j.) 16.; PROBSZT, G. FRH. V.: /'. m. (13. j.) Idézi: IPOLYI A.: i. m. (17. j.) 44. Az oltár a templomot pusztító 1761-es tűzvészben semmisült meg. Königsberger különleges gazdagságú és szépségű miseruhákat is csináltatott a templom számára. A Zentner (Centner, latinul centenarius, centenárium) magyarul mázsa. Nagysága területenként és korszakonként nagyon változó volt. Lásd: BOGDÁN I.: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. Budapest 1991, ; A Fuggerek adományára vonatkozóan: PROBSZT, G. FRH. v.: i. m. (13. j.) PECH A.: i. m. (10. j.) 80. Uo., 89. PROBSZT, G. FRH. V.: i. m. (13. j.) BOROVSZKY S.: i. m. (8. j.) 97. WENZEL G.: AZ alsómagi/arországi bányavárosok küzdelmei a Nagy- Lucsei Dóczyakkal Budapest 1876, 51. PECH A.: i. m. (10. j.) 89. Uo., 73/27. KACHELMANN i. m. (3. j.), 129, 131. A városi számadáskönyvek tanúsága alapján azonban az épület bővítése ezután is tovább folytatódik, 1505-ből feltehetően a harangtorony építésével kapcsolatos kiadásokról vannak adatok. MOJZER, M.:»Vir clarissimi ingenii Joannes Galer de Glogovia maiori...«" in: Seminaria Niedzickie-Niedzica Seminars. III. Krakow 1988, 70. BAKÁCS I.: Hont vármegye Mohács előtt. Budapest 1971, MOJZER M.: i. m. (30. j.) 69. HENSZLMANN I.: i. m. (5. j.) 152. KACHELMANN, J.: i. m. (3. j.) 112. Uo., Uo., Uo., 121. MOJZER M.: i. m. (30. j.) 73/25. Uo., 77.; MOJZER 1976, 6. BAKÁCS L: i. m. (31. j.) MOJZER 1980,150. MOJZER M.: i. m. (30. j.) 75. Uo. Uo., 72. PÉCH A.: i. m. (10. j.) ; WENZEL G.: A Fuggerek jelentősége Magyarország történetében. Budapest 1882, A Thurzó-püspökök a Fuggerek római támogatásával, ajánlásával, a Fugger-bankház kötelezettségvállalása mellett válhattak a pápai jövedelmek lengyelországi beszedőivé (collector), míg a Fuggerek az ő támogatásukkal lehettek a Lengyelország és Magvarország, valamint a pápai udvar közti pénzforgalom legfőbb közvetítőivé. Természetes módon a Fugger-bankházat kérték fel így annak az évi dukátnak Magyarországra juttatására is, melyet az 1501-ben kötött szövetség értelmében VI. Sándor pápa II. Ulászló magyar királynak a török elleni harcok céljára utalt át. SCHULTE, A.: Die Fugger in Rom, Bd. I. Altenburg 1904, WENZEL G.: i. m. (45. j.) 22. WENZEL G.: Thurzó Zsigmond, János, Szaniszló és Ferencz. Négy egykorú püspök a Bethlenfalvi Thurzó családból " in: Értekezések a történeti tudományok köréből 7 (1878), 163. PÉCH A.: /'. m. (10. j.) 86. WENZEL G.: i. m. (45. j.) 19.

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

Középkori magyar királyok emlékei kutatási program. Zárójelentés

Középkori magyar királyok emlékei kutatási program. Zárójelentés Középkori magyar királyok emlékei kutatási program Zárójelentés A program célja az volt, hogy a 11 15. századi magyar uralkodók személyes tárgyi és szöveges emlékeit, udvari reprezentációjának kellékeit,

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Déry Attila: Szepességi kéthajós templomok. Szepességi kéthajós templomok

Déry Attila: Szepességi kéthajós templomok. Szepességi kéthajós templomok Déry Attila: Szepességi kéthajós templomok 01 A Szepesség története. Elnevezés, kialakulás, bevándorlás Hospes saxones de Sepces. A bányavárosok. A Szepesség szerepe a magyar városiasodásban. A bányavárosok

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

GLÜCK FRIGYES GYŰJTEMÉNYE.

GLÜCK FRIGYES GYŰJTEMÉNYE. GLÜCK FRIGYES GYŰJTEMÉNYE GLÜCK FRIGYES GYŰJTEMÉNYE. V ^ \ ALAMELY ORSZÁG vagy ^O ^ város gazdagságára és műveltfóy )J s^ meglehetős biztosságere ^*-r gal következtethetünk magángyűjteményeinek számából

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67 kötet, (2004) p. 99-103 S E L M E C I Asz

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Rákosliget építőmesterei

Rákosliget építőmesterei Rákosliget építőmesterei Rákosliget épített környezetét alapvetően a munkáslakás építés tervei határozták meg. Ennek lezárulta után kaptak lehetőséget a különböző egyedi tervek, amelyek a nyaralótelep

Részletesebben

Amagyar üvegipar története alig ismert a külföldi

Amagyar üvegipar története alig ismert a külföldi Az üvegművesség történetének kutatása EREDMÉNYEK ÉS FELADATOK Amagyar üvegipar története alig ismert a külföldi szakemberek előtt. Mint ahogyan a régi nagy jelentőségű üvegmonográfiák szerzői, pl. Schmidt,

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom A templom története: A mai ipolyfödémesi templom 1757-ben épült barokk stílusban torony nélkül (fotó 1934-ből) 1850-60-ban volt felujítva. Egyhajós építmény, melynek

Részletesebben

Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről)

Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről) T a n u l m á n y o k Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről) GAVALLÉR PÁL Nagybánya máig ismert legrégibb pecsétjéről és a hozzá tartozó typariumról, magyarul pecsételőről (1) sokan írtak

Részletesebben

Beépítési és vázlatterv egyéni eredeti jellege és felhasználása

Beépítési és vázlatterv egyéni eredeti jellege és felhasználása A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Beépítési és vázlatterv egyéni eredeti jellege és felhasználása Ügyszám: SZJSZT-03/11. A Fővárosi Bíróság megkeresése A Bíróság által feltett kérdések: 1.)

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/1992.(VII.1.) számú r e n d e l e t e az önkormányzat jelképeinek meghatározásáról (egységes szerkezetben a 17/1993. (V.1.) sz, és a 37/1993. (X.6.) számú

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

érvelésüket, így remélhetőleg a közeljövőben számos olyan munka születik majd, amely kizárólag szigorúan stíluskritikai szempontokat mérlegelve

érvelésüket, így remélhetőleg a közeljövőben számos olyan munka születik majd, amely kizárólag szigorúan stíluskritikai szempontokat mérlegelve Omnis creatura significans Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára / Essays in Honour of Mária Prokopp Szerkesztette és az előszót írta: Tüskés Anna Centrart Egyesület, Bp., 2009. 442 old., 4000

Részletesebben

Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről

Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről A 10/2012. (IV. 26.) önkormányzati rendelet módosításával (*) egységes szerkezetbe

Részletesebben

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL KISS ANDRÁS A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL A Komáromy András által megindított, az egész országra kiterjedő rendszeres boszorkányper-kutatás és ennek eredményeként megjelent forráskiadványát

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2011

Közhasznúsági jelentés 2011 Adószám: 18690431-1-13 Bejegyző szerv: Pest Megyei Bíróság Regisztrációs szám: 4.Pk.60079/2000/4 Gyermekmosoly Közhasznú Alapítvány 2142 Nagytarcsa, Sport utca 6. 2011 Fordulónap: 2011. december 31. Beszámolási

Részletesebben

jegyzője polgármestere ELŐTERJESZTÉS

jegyzője polgármestere ELŐTERJESZTÉS Nagykáta Város Önkormányzata Nagykáta Város Önkormányzata jegyzője polgármestere ELŐTERJESZTÉS Nagykáta Város Önkormányzata 2009. évi többször módosított 1/2009 (II.13.) költségvetési rendeletének végrehajtásáról

Részletesebben

Csengersima, református templom

Csengersima, református templom Szakács Béla Zsolt Csengersima, református templom A Szamos jobb oldalán, az ugocsai főesperességben elterülő falu neve a Simon személynévvel hozható összefüggésbe. 1 Első említése 1327-ből való, amikor

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága

Kulturális Javak Bizottsága KJB / 2015.10.05. Kulturális Javak Bizottsága 2015. október 5-i ülés Az ülés napirendje 1/2 KJB / 2015.10.05. 1) Ferenczy Károly (Bécs, 1862 Budapest, 1917): Virágok parasztkorsóban, 1911 (vászon, olaj,

Részletesebben

A bányaegészségügy kezdetei

A bányaegészségügy kezdetei A bányaegészségügy kezdetei DR. SZALAI LÁSZLÓ okl. bányamérnök, a mûszaki tudomány kandidátusa (Miskolc) A szerzõ tanulmánya az MTA Bányászati Ergonómiai és Bányaegészségügyi Tudományos Bizottsága bányaegészségügy

Részletesebben

Daragó László: Vásár - város - piac - áruház - bevásárlóközpont

Daragó László: Vásár - város - piac - áruház - bevásárlóközpont Daragó László: Vásár - város - piac - áruház - bevásárlóközpont Az egyre elszaporodó gigászi méretű vásárlásra szolgáló helyek láttán az ember eltöpreng, vajon szükségszerű-e létrejöttük, és, ha igen,

Részletesebben

Porta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS

Porta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS KALÁSZ MÁRTON Porta Orientis Két kiállítás Bécsben Bécs Hugo von Hofmannstahl meghatározása szerint mindenkor: Porta Orientis. Hofmannstahl e véleményét gesztusnak szánja szülővárosa iránt; amint mások,

Részletesebben

Helyszíni gyakorlat Középkor

Helyszíni gyakorlat Középkor Helyszíni gyakorlat Középkor Tárgykód BBN-MŰV-310/c Időpont Csütörtök, 16.00 17.30 Helyszín BTK MUK 6-8 I/110 és terep Oktató Kusler Ágnes (agnes.kusler@gmail.com) A szeminárium két részre tagolódik: a

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

M AGYARORSZÁGI BÚTOROK KÉPI ÁBRÁZOLÁSOKON 15.-17. SZÁZAD

M AGYARORSZÁGI BÚTOROK KÉPI ÁBRÁZOLÁSOKON 15.-17. SZÁZAD Ismeretlen osztrák vagy magyar festı: Evagationes spiritus (a lélek tévelygései) c. képe. Esztergomi Keresztény Múzeum 1430. Boroszló (Wroclaw), wielowi oltárok mestere Szent Hedvig oltár 1430-1440 Szent

Részletesebben

KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK. 16 17. század

KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK. 16 17. század KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK 16 17. század Osiris Kiadó Budapest, 2002 TARTALOM ELOSZO JEGYZETEK AZ ELŐSZÓHOZ n 25 SZEPETNEKI GÁSPÁR MESTER, VESZPRÉMI ORKANONOK ÖSSZEÍRÁSA (1554) Szepetneki

Részletesebben

Javaslat a A Szent Imre templom épülete

Javaslat a A Szent Imre templom épülete Javaslat a A Szent Imre templom épülete Készítette: Czöndör Mihályné (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. július 15. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás)

Részletesebben

MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM?

MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM? MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM? Dr. Gács János vezető főtanácsos Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Vállalkozónői Konferencia, 2012. április 26 (A Szellemi Tulajdon világnapja) No mire is..hát arra,

Részletesebben

László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016

László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 Nr. 321/2016. SZENTJOBB EGYHÁZMEGYÉNK ŐSI KEGYHELYE Az Irgalmasság Évében tervezett lelkipásztori programok között, ahogyan azt Főtisztelendő Paptestvéreim

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS PÁPA ÉS KÖRNYÉKE TŰZVÉDELMÉÉRT 105 KÖZALAPÍTVÁNY 8500 PÁPA, MAJOR U. 20. 2011.év A közalapítvány elnevezése: Pápa és Környéke Tűzvédelméért 105 Közalapítvány A közalapítvány címe:

Részletesebben

Tornyospálca, református templom 1

Tornyospálca, református templom 1 Juan Cabello Simon Zoltán Tornyospálca, református templom 1 A falu neve elôször egy Péter nevû ember birtokaként Polcia formában, 1212-ben bukkan fel Zsurk határosaként. 2 Az eredetileg máshol birtokos

Részletesebben

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

A keszegi leányegyház (filia) története

A keszegi leányegyház (filia) története A keszegi leányegyház (filia) története A török hódoltság idején Keszeg lakossága csaknem teljesen kipusztult, a XVIII. szászad elején a település újranépesítésére volt szükség, amely 1716-ban kezdődött

Részletesebben

Sárközújlak, református templom

Sárközújlak, református templom Papp Szilárd Sárközújlak, református templom A Szamos és a Túr közötti síkon, Szatmárnémetitől (Satu Mare) északkeletre, a Sárköz (Livada) nevű faluval ma egybeépült település XIV. századi forrásokban

Részletesebben

4. A gimnázium második ciszterci korszaka (1802-50)

4. A gimnázium második ciszterci korszaka (1802-50) 4. A gimnázium második ciszterci korszaka (1802-50) A gimnázium második ciszterci korszaka (1802-50) Az 1801. aug. 3-i dátummal keltezett, Povolni János építőmester által aláírt tervrajz Ismeretes egy

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2011

Közhasznúsági jelentés 2011 Adószám: 13953757-2-15 Bejegyző szerv: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bíróság Regisztrációs szám: 15-09-071493 Tömöttvár 2007 Közhasznú Nonprofit Kft 4900 Fehérgyarmat, Tömöttvár út 5-7. 2011 Fordulónap:

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Krasznabéltek, római katolikus templom

Krasznabéltek, római katolikus templom Papp Szilárd Krasznabéltek, római katolikus templom A Kraszna egyik jobb oldali mellékpatakjáról elnevezett, a megye déli részén fekvő település a XIV. század végén lett királyi tulajdonból földesúri birtok.

Részletesebben

Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint

Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint A XIX. század végéig az a nézet uralkodott, hogy Egyiptom legrégebbi emlékei a piramisok, melyek az i.e. 2600 2500 körül épültek. Ma már régészeti leletek

Részletesebben

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA

Részletesebben

ELÕZMÉNYEK. 1. Ajtókeret. Kolozsvár. 1514.

ELÕZMÉNYEK. 1. Ajtókeret. Kolozsvár. 1514. ELÕZMÉNYEK Az itáliai reneszánsz mûvészet hatásainak igen korai és az Alpokon innen egészen kivételes jelentkezése Magyarországon kezdetben, az 1476-ot követõ évektõl csupán az uralkodó, Mátyás király

Részletesebben

Oktatási segédanyag. Ha egy üzlet beindul... című előadás anyagához

Oktatási segédanyag. Ha egy üzlet beindul... című előadás anyagához Oktatási segédanyag Ha egy üzlet beindul... című előadás anyagához Téma: a vállalkozások létrehozása kapcsán szükséges teendők, eljárások cégjogi alapismeretek készítette: Dr. Lévai Nóra ügyvéd 1 I. Bevezetés

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

Címerkövek Vác Nagyvázsony Mátyáshoz kötődő gótikus építkezések Székesfehérvár Kolozsvár Okolicsnó. Visegrád, királyi palota

Címerkövek Vác Nagyvázsony Mátyáshoz kötődő gótikus építkezések Székesfehérvár Kolozsvár Okolicsnó. Visegrád, királyi palota , királyi palota Töredékek a visegrádi királyi palota címeres zárterkélyéről, 1477 1478 körül., Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeum Címerfal, 1453 körül. Bécsújhely, vár, Szent György kápolna Niklas

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR, NEMZETI EMLÉKHELY FEJLESZTÉSE ÉPÍTÉSZETI ÖTLETPÁLYÁZAT 2009.

SZÉKESFEHÉRVÁR, NEMZETI EMLÉKHELY FEJLESZTÉSE ÉPÍTÉSZETI ÖTLETPÁLYÁZAT 2009. SZÉKESFEHÉRVÁR, NEMZETI EMLÉKHELY FEJLESZTÉSE ÉPÍTÉSZETI ÖTLETPÁLYÁZAT 2009. Tartalomjegyzék Tervlapok 1/6 BEÉPÍTÉSI ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁSI TERV M=1:250, VÁROSÉPÍTÉSZETI ELEMZÉS M=1:1000 2/6 BEJÁRATI SZINT

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Az átlagember tanítvánnyá tétele

Az átlagember tanítvánnyá tétele február 1 7. Az átlagember tanítvánnyá tétele SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 15:32-39; 16:13-17; Lukács 2:21-28; 12:6-7; 13:1-5; Jakab 2:1-9 Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont

Részletesebben

IRODALOM. emlékei a külföldön és a hazában czímen. A hivatalos jelleg. építési korai czímű. Möller tanulmánya tulajdonképpen nekünk,

IRODALOM. emlékei a külföldön és a hazában czímen. A hivatalos jelleg. építési korai czímű. Möller tanulmánya tulajdonképpen nekünk, IRODALOM Magyarország műemlékei. III. kötet. Szerkeszti báró Forster Gyula. Budapest. Franklin-Társulat. 1913. 4-rétű 314 lap. A Műemlékek Országos Bizottságának ez a kiadványa is rendkívül becses tartalommal

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós Tisztelt Olvasó! Nógrád megyében idén elsõ alkalommal és nem titkolva, hogy hagyományteremtõ szándékkal jelentkezik a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nógrád Megyei Hírlap és az APEH Észak-magyarországi

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2006.

Közhasznúsági jelentés 2006. Adószám: 18951987-1-20 Bejegyző szerv: Zala Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Apk.60.007/1994. 8900 Zalaegerszeg, Apáczai. Cs. J. tér 5/A. 2006. Fordulónap: 2006. december 31. Beszámolási időszak: 2006.

Részletesebben

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 323 Jelentés a Magyar Távközlési Vállalat gazdálkodásáról és privatizációjáról TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1. Összefoglaló megállapítások 2. Következtetések

Részletesebben

VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége. fejezet. 2009. évi költségvetésének. végrehajtása

VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége. fejezet. 2009. évi költségvetésének. végrehajtása A VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége fejezet 2009. évi költségvetésének végrehajtása Budapest, 2010. május hó 1 A Legfőbb Ügyészség irányítása alá az 5 fellebbviteli főügyészség mellett 21 főügyészség

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Tószeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (VI.27.) önkormányzati rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól

Tószeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (VI.27.) önkormányzati rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól 1 Tószeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (VI.27.) önkormányzati rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól Tószeg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.

Részletesebben

BOT TYÁN EQUUS KÖZHASZN Ú ALAPÍTVÁNY

BOT TYÁN EQUUS KÖZHASZN Ú ALAPÍTVÁNY BOTTYÁN EQUUS KÖZHASZNÚ ALAPÍÍTVÁNY Közzhasszznú jjeel leenttééss a 2010.. éévii gazzdál lkodássrról l 2010.. májjuss CHANCE AUDIT KFT Tartalomjegyzék 1./ Számviteli beszámoló 3. oldal 2./ Költségvetési

Részletesebben

150 éves a magyar tőzsde

150 éves a magyar tőzsde 150 éves a magyar tőzsde Jótékonysági árverés (2014. június 17.) Az összeállítás a Sándor Imre PR-díj 2014 zsűrije számára készült. Az eseménnyel kapcsolatos anyagok itt elérhetőek: www.frontpage.hu/bet150-sandorimre

Részletesebben

Pályázati úton elnyert támogatások: 30 247 e Ft

Pályázati úton elnyert támogatások: 30 247 e Ft A FÉSZEK MŰVÉSZKLUB BESZÁMOLÓJA a 2011. évi közhasznú tevékenységéről Összművészeti központként egyesületünk közhasznú tevékenysége változatlanul a kulturális, művészeti programok szervezése és bonyolítása,

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész Készült: Kecskéd község szerkezeti és szabályozási tervének módosításához Megrendelő: REGIOPLAN Kft. Készítette: László János 2011. március

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL Március 14-e és 17-e között iskolánk 7.-es csapata különleges irodalmi és történelmi emlékeket fedezett fel Észak-Erdélyben. A szállásunk és a bázisuk Koltón

Részletesebben

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT.

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május Megbízó: ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Tervező: PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. Ügyvezető igazgató: Felelős tervező:

Részletesebben

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára rendkívül kevés Bereg megyére vonatkozó dokumentumot őriz. Ezért is érdemel ki emelt figyelmet

Részletesebben

AZ I990 - ES ÉVEK ELEJÉN AZ ÁLLAMI tankönyvkiadás monopóliumát gyors ütemben

AZ I990 - ES ÉVEK ELEJÉN AZ ÁLLAMI tankönyvkiadás monopóliumát gyors ütemben TANKÖNYVRENDELÉS AZ I990 - ES ÉVEK ELEJÉN AZ ÁLLAMI tankönyvkiadás monopóliumát gyors ütemben váltotta fel a "kvázi" piaci alapú kiadás és értékesítés (kvázi piac, hiszen nem pusztán az eladó és a fogyasztó,

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások 365 Jelentés az önkormányzatoknak az ÁPV Rt-től járó - a belterületi föld értékének megfelelő - vagyonrészesedések átadási körülményeinek vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől

3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől -1- -2- -3- -4- 3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől Magyarország Alaptörvényének II. Cikke alapvetésként rögzíti, hogy mindenkinek joga van

Részletesebben

Jó gyakorlatok gyűjteménye helyi foglalkoztatási projektekről TÁMOP-2.6.2-12/1-2013-0041 PÁLMAJOR BEVEZETÉS

Jó gyakorlatok gyűjteménye helyi foglalkoztatási projektekről TÁMOP-2.6.2-12/1-2013-0041 PÁLMAJOR BEVEZETÉS PÁLMAJOR BEVEZETÉS Pálmajor község Somogy megyében, Kaposvártól 20 kilométerre található. A kistelepülés 3 kilométer hosszan elnyúló főutcája a 61-es főútról nyílik, jelenlegi 377 lakosának 99%-a roma

Részletesebben

TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése Az elnök-vezérigazgató üzenete Kiemelt adatok Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban

TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése Az elnök-vezérigazgató üzenete Kiemelt adatok Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése 4 Az elnök-vezérigazgató üzenete 5 Kiemelt adatok 7 Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban 8 Üzletági jelentések 11 Vezetôi elemzés 25 AVezetés elemzése

Részletesebben

RENDELET TARTALOM. Kiadások TÁMOGATÁSOK, PÉNZESZKÖZÁTADÁSOK MELLÉKLET DOLOGI KIADÁSOK

RENDELET TARTALOM. Kiadások TÁMOGATÁSOK, PÉNZESZKÖZÁTADÁSOK MELLÉKLET DOLOGI KIADÁSOK RENDELET Biatorbágy Nagyközség Képviselõ-testülete 6/2002. (10. 01.) Ör. számú rendelete Biatorbágy Nagyközség Képviselõ-testülete 2002. évi költségvetésérõl szóló 25/2001. (12. 17.) Ör. sz. rendeletének

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM?

PUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM? PUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM? Dr. Gács János tanácsadó HIPAVILON nonprofit kft. Győr, 2012. október 17. 2 MINDKETTŐ, DE A MEGFELELŐ SORRENDBEN 3 MIRE JÓ A SZELLEMI TULAJDONVÉDELEM? Arra, hogy alkotásának

Részletesebben

Az árfolyamsáv kiszélesítésének hatása az exportáló vállalatok jövedelmezõségére

Az árfolyamsáv kiszélesítésének hatása az exportáló vállalatok jövedelmezõségére MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI KHT Az árfolyamsáv kiszélesítésének hatása az exportáló vállalatok jövedelmezõségére (Az MKIK-GVI és a megyei kamarák kérdõíves vállalati

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Tagok: Dr. Vukov Konstantin 2500 Esztergom, Béke tér 56. Prof. Dr. Hámori József akadémikus JPTE TTK Állattan Tanszék 7624 Pécs, Ifjúság út 6.

Tagok: Dr. Vukov Konstantin 2500 Esztergom, Béke tér 56. Prof. Dr. Hámori József akadémikus JPTE TTK Állattan Tanszék 7624 Pécs, Ifjúság út 6. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 254/1996. (VI.27.) sz. határozata a "Középkori Egyetem" Alapítvány alapító okiratának módosításáról A Közgyűlés 1.) megköszöni Theodor Zensnek a Német

Részletesebben

ROMA OKLEVELEK ÉS KIVÁLTSÁGLEVELEK AZ ESTERHÁZY CSALÁD LEVÉLTÁRÁBAN

ROMA OKLEVELEK ÉS KIVÁLTSÁGLEVELEK AZ ESTERHÁZY CSALÁD LEVÉLTÁRÁBAN NOVAK VERONIKA ROMA OKLEVELEK ÉS KIVÁLTSÁGLEVELEK AZ ESTERHÁZY CSALÁD LEVÉLTÁRÁBAN A kiváltságlevelek az oklevelek jelentős csoportját alkotják. Általában a kiváltságlevél alatt olyan oklevelet értünk,

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat

Részletesebben

A BÁCSKAI ASZTALOSOK

A BÁCSKAI ASZTALOSOK Beszédes Valéria A BÁCSKAI ASZTALOSOK Apám emlékére írásomban rövid áttekintést adok a bácskai falusi asztalosok működéséről a XVIII. század közepétől a nagyüzemi asztalosipar megjelenéséig. Kizárólag

Részletesebben

Javítókulcs 10. évfolyam 1. forduló 2015.01.13.

Javítókulcs 10. évfolyam 1. forduló 2015.01.13. Javítókulcs 10. évfolyam 1. forduló 2015.01.13. A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető részeit, az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük. Az itemek már nem bonthatók fel részteljesítményekre,

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS. 2013. évről. Gyermekeink a jövő Alapítvány 7530 Kadarkút, Fő u.1.

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS. 2013. évről. Gyermekeink a jövő Alapítvány 7530 Kadarkút, Fő u.1. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2013. évről Gyermekeink a jövő Alapítvány 7530 Kadarkút, Fő u.1. Tartalmi beszámoló a Gyermekeink a jövő Alapítvány 2013. évi működéséről A Gyermekeink a jövő Alapítvány 2013-ban

Részletesebben