VITAANYAG 3. VERZIÓ (A TÁRSADALMI EGYEZTETÉS JÚNIUS 30-ÁN ZÁRUL) ÁPRILIS 26.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VITAANYAG 3. VERZIÓ E-MAIL: TURIZMUSSTRATEGIA@GKM.HU (A TÁRSADALMI EGYEZTETÉS 2004. JÚNIUS 30-ÁN ZÁRUL) 2004. ÁPRILIS 26."

Átírás

1 VITAANYAG 3. VERZIÓ TÁRSADALMI EGYEZTETÉS (A TÁRSADALMI EGYEZTETÉS JÚNIUS 30-ÁN ZÁRUL) ÁPRILIS 26.

2 Készítette az Országos Idegenforgalmi Bizottság Stratégiai Munkacsoportjának felkérésére a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Hivatala és a Magyar Turizmus Rt. munkatársaiból álló munkacsoport. A munkacsoport tagjai: Eőry Edit Fábián Eszter Kovács Balázs Mártonné Máthé Kinga Müller Marianna Soproni Gyula Víg Tamás Záhonyi Tamás Budapest, április

3 Útmutató a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia vitaanyagának harmadik változatához Előzmények A turizmus területén tevékenykedő vállalkozások, a szakmai szervezetek i és a turizmus állami irányítása egyaránt régóta szükségesnek tartja, hogy egy olyan átfogó, iránymutatásul szolgáló turizmusfejlesztési stratégia készüljön, amely hosszabb távra, kormányzati ciklusokat átívelően jelöli ki az ágazat ii fejlesztési irányait. A rendszerváltoztatást követően sokan felismerték a lehetőségét, hogy a piacgazdaság hazai kiépülése megteremtheti a feltételeit annak, hogy a turizmus a világtendenciákhoz igazodva Magyarországon is a gazdaság motorjává váljon. A rendszerváltás éveiben nyilvánvalóvá vált, hogy a korábbi időszak szabályai időközben elévültek, hatályon kívül kerültek, az ágazati szabályozást új alapokra kellett helyezni, amelyhez új szemléletre volt szükség. Ekkoriban a tervgazdaság torzulásaiból adódó kereskedelmi hiányt elsősorban a turizmus volt hivatott ellensúlyozni, szerepét elsősorban fiskális megközelítésből értékelték, devizaforrásnak tekintették. A kilencvenes évtized közepétől, a gazdasági lehetőség bővülésével változott a turizmus szerepének megítélése is, a gazdasági vonatkozások mellett a kulturális, rekreációs, s egyéb szempontok is előtérbe kerültek. A szakmai szervezetek az elmúlt évtized során számtalan fórum alkalmával fogalmazták meg igényüket egy iránymutatásul és vezérfonalként szolgáló turizmusstratégia iránt. A stratégia megvalósítását szorgalmazó viták és fórumok olyan szerves fejlődést indítottak el, amely során az állam egyre nagyobb mértékű támogatásban részesíti az ágazatot. Az ezredforduló éveiben megtöbbszöröződött a turizmus támogatására fordítható célelőirányzat összege. Áttörésként értékelhető, hogy megfigyelhetőek a koncentrált fejlesztés első jelei, a korábbi mindenhová egy kicsit támogatáspolitikával szemben. A látványos és eredményes fejlesztések ellenére ugyanakkor továbbra sem került elfogadásra az ágazat hosszú távú átfogó fejlesztését megalapozó stratégia. Stratégia hiányában pedig a megvalósuló fejlesztések nem minden esetben erősítik egymást, kedvezőtlen példák is akadnak. A bővülő lehetőségek idején az átgondolt fejlesztést lehetővé tevő stratégia elkészítése iránti igény egyre nagyobb. Magyarországnak az egységes európai belső piacba történő teljes bekapcsolódásával egy időben megvalósulhat a másfél évtized óta húzódó feladat elvégzése. Az uniós csatlakozás történelmi esélyt teremt ahhoz, hogy a korábbról felhalmozódott adósságokat pótoljuk, s hogy a hátrányokból előnyt teremtsünk. A csatlakozás, mint történelmi pillanat egybeesik a hazai turizmusban végbemenő fordulattal. Az új évezred elejére ugyanis megkoptak azok a vonzerők, amelyek a legkeletibb nyugati, illetve a legnyugatibb keleti ország vonzerejéből fakadtak, amelyben két világrendszer polgárainak találkozóhelyéül szolgált a Balaton. Mára új utakat jár a világ, új utakon járnak a turisták is. A magyar turizmusban tevékenykedőknek is új kérdéseket kell megválaszolni, s mindezt úgy, hogy nyertesei lehessenek a változásoknak. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia első munkaváltozatát kidolgozók reményei szerint e vitára szánt összeállítás nagyban hozzájárul az életünk részének tekintett turizmus sikeres fejlesztéséhez szükséges döntések meghozatalához, s végsősorban a fő célhoz, a hazánkban élők, s a hozzánk látogatók életminőségének javításához. Ugyanis ha javul az emberek életminősége a turizmus fejlesztése által, akkor az életminőség javulása hozzájárul ahhoz, hogy egyre többen részesülhessenek a turizmus áldásos hatásaiból. A kör így bezárul, a turizmus önmagát erősítő fejlődési pályára kerül: szemléletformálás, szakmai igényesség, motiválás, önfejlődés. A turizmus vonzerejének növekedése az országról kialakult képet is előnyösen formálja. A harmadik évezred elején e megközelítésből készül a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, amelynek vitaanyagként szolgáló, első munkaváltozatát tartja kezében az Olvasó. Az anyag nem marketing stratégia, a turizmusfejlesztést átfogóan, több szinten és területen vizsgálja: a stratégia teszi lehetővé a megalapozott nemzeti szintű marketingterv készítését

4 Összehangolt és fenntartható fejlesztések abban az esetben valósulhatnak meg, amennyiben az országos stratégiához igazodva készülnek el a régiós és kistérségi turisztikai stratégiák, amelyek részletekbe menően, felelősökhöz és határidőkhöz köti a célok elérését. A stratégia készítése A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia kimunkálásával kapcsolatos műhelymunka az elmúlt év tavaszán megkezdődött. E hosszú és összetett feladatnak az első állomásaként a Turisztikai Hivatal és a Magyar Turizmus. Rt. fiatal munkatársaiból álló Operatív Stratégiai Munkacsoport elkészítette a stratégia helyzetelemzéssel foglalkozó fejezetének első munkaváltozatát. Ennek célja, hogy felmérje és összefogott keretek között bemutassa a hazai turizmus állapotát az ezredforduló éveiben, továbbá megfelelő kiindulási pontként szolgáljon a majdani célok és feladatok meghatározásánál. A helyzetelemzés segítségével a későbbiekben objektíven megállapíthatóvá válik, hogy honnan hová jutott a hazai turisztikai ágazat. Az Operatív Munkacsoport által készített helyzetelemzés első változatát az Országos Idegenforgalmi Bizottság (OIB) tavaly októberben megtárgyalta, majd észrevételeit a munkacsoportnak eljutatta. Az Operatív Stratégiai Munkacsoport az OIB felvetéseit részletesen megvizsgálta, s ennek megfelelően a helyzetelemzést kiegészítésekkel ellátta, az OIB felvetéseivel kibővítette. A Nemzeti Fejlesztési Terv és a turizmusfejlesztési stratégia kapcsolata végére Magyarország elkészítette az Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapjaiból elérhető támogatások igénybe vételéhez szükséges stratégiai dokumentumokat, így a Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) és az ehhez kapcsolódó Operatív Programokat. Az NFT hosszú távú célja az életminőség javítása, a közötti tervezési időszak általános célkitűzése pedig a fejlettségbeli hátrányok mérséklése. Amint azt az NFT specifikus céljai is mutatják (versenyképesebb gazdaság, humán erőforrások jobb kihasználása, jobb minőségű környezet és kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés), a turizmusfejlesztési stratégia és az NFT céljai egy irányba mutatnak. Az NFT készítésének időpontjában azonban jelen stratégia még nem állt rendelkezésre, és ez igazodási pont híján az NFT turisztikai intézkedéseinek tervezését megnehezítette. A turizmusfejlesztési stratégia a következő években már alapul kell, hogy szolgáljon a következő NFT, valamint az ország egészére vonatkozó Átfogó Fejlesztési Terv elkészítésénél. Ahhoz, hogy az EU közötti tervezési ciklusára elkészítendő második NFT-vel az összhangot előre biztosítsuk, szükséges az EU társadalmi és gazdasági fejlesztési céljainak ismerete. Az EU háromévente felülvizsgálja a szakpolitikáit, ezen belül is kiemelt jelentőségű a évi, 3. Kohéziós Jelentés, hiszen az új tagországokkal kibővült Unió megújult szervezeti struktúrákat és pénzügyi kereteket is igényel. A jelentés a Bizottság álláspontját mutatja be a regionális politika kérdéseiben, és útjára indította a vitát a közötti tervezési időszak keretfeltételeinek meghatározásához. Három prioritást határoz meg a jelentés a tervezett reform során: Konvergencia és versenyképesség Regionális versenyképesség és foglalkoztatás Európai területi együttműködés - 4 -

5 Ezek a prioritások határokon átnyúló illetve regionális célkitűzéseket, fejlesztési elveket és a pénzügyi keretekre vonatkozó javaslatokat tartalmaznak. A változtatások egy hosszú folyamat során fognak megszületni, melynek időbeni kereteit is bemutatja a Kohéziós Jelentés, az alábbiak szerint: május 10-11: Európai Kohéziós Fórum, Brüsszel vége: a Tanács és az Európai Parlament döntést hoz 2006 folyamán: a ra vonatkozó programok előkészítése Ennek megfelelően az egyeztetési folyamat során hozzáférhető információk alapján, illetve a Tanács döntése alapján válik szükségessé a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia összehangolása az Uniós keretfeltételekkel. Eközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a második NFT készítését mely természetszerűleg a vonatkozó EU-s szabályok figyelembe vételével fog készülni és biztosítani az összhangot a tervezés fázisában. I. fejezet: Helyzetelemzés Így készült el a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia helyzetelemzéssel foglalkozó része, amelynek rövidített változata az I. fejezetben olvasható. A helyzetelemzés teljes változatát mellékletként csatoltuk, ez tartalmazza az interjúkból vett idézeteket is. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia kiindulópontját képező helyzetelemzés tiszta, reális képet kíván a turisztikai szakma elé tárni. A következtetések és a feladatok megfogalmazásához szükséges tények és tendenciák leírására kerül sor e fejezetben. A helyzetelemzés ennek megfelelően nem egy pillanatfelvétel, hanem inkább egy rövidfilm szerepét kívánja betölteni. E film azonban akkor lesz jó, ha szereplői és nézői sok esetben egybeesnek. A hazai turizmus történetében most először készült széleskörű személyes interjúkat is felhasználó, évtizedes kitekintésű helyzetértékelés, amely primer forrásként igyekszik gazdagítani a másodlagos forrásokra is támaszkodó helyzetelemzést. A hazai turizmus állapotáról megbízható, valós és hű kép alkotása érdekében a formálódó Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában a turizmus nem csupán egy ágazatként jelenik meg a sok közül, hanem a mindennapi élet részeként. Ezt a szemlélet igyekszik a helyzetelmés is követni, amikor a demográfiai helyzet alakulásától kezdve az időjárás hatásainak bemutatásán keresztül a terrorizmus jelenségeinek leírásáig terjedő széles mozgástér keretében vizsgálja a hazai turizmus helyzetét egyéb tényezők mellett. A helyzetelemzés elkészítésekor egyaránt meg kellett birkózni az információk bőségével és hiányával. A különböző területekről rendelkezésre álló információtengerből egy körültekintő helyzetelemzésnek csak azokat az idősoros adatokat szabad tartalmaznia, amelyek egy folyamatot, tendenciát szemléltetnek. Ugyanakkor ezen adatok igen szűkösen állnak rendelkezésre, illetve a mindennapi élet részeként tekintett turizmus sok szempontból számszakilag megfoghatatlan, értelmezhetetlen. Ilyenkor hívhatóak segítségül az interjúkban összefoglalt objektíven szubjektív szakértő elemzések, állapotfelmérések. Az összeállítás I. fejezete a turizmus keresleti és kínálati tényezőit körbejárva igyekszik felmérni a turizmus működési környezetét, s ezt elsősorban a versenytársainkhoz viszonyítva teszi. A belföldi kereslettel kapcsolatban az elemzés rámutat olyan kevésbé közismert tényekre, mint például a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött belföldi vendégéjszakák száma az elmúlt évek dinamikus növekedése ellenére még 2002 ben sem érte el az 1990 es szintet. A készített interjúk szinte mindegyikében visszatérő problémaként jelzett általános információhiánnyal szintén foglalkozik az összeállítás, felvázolva a kutatási tevékenység anomáliáit. A hazai turisztikai attrakciók számbavételekor a klasszikus termékek mellett, mint Budapest, Balaton, egészségturizmus, gasztronómia stb., olyan elemek is vizsgálatra kerülnek mint az ember alkotta vonzerők egyediségéből és sokszínűségéből adódó, sajátos hungarikumként jellemezhető misztikum. A helyzetelemzés külön pontban tárgyal olyan kérdéseket, amelyek korábban készült - 5 -

6 hasonló összeállításokban még nem kaptak helyet, mint például a szakma kommunikációs és érdekérvényesítő tevékenysége, a fenntartható fejlesztés kérdésköre, vagy a kormányzati stratégiai dokumentumokhoz való igazodás problémája. II. fejezet: SWOT analízis A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia kidolgozásának következő fázisa, a hazai turizmus erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, valamint az ágazatot fenyegető veszélyek számbavételét szolgáló részletes SWOT elemzés kidolgozása volt. A SWOT elemzés munkaváltozatát a mellékelt összeállítás II. fejezete tartalmazza. Az elemzés célja, hogy az ágazat hosszú távra szóló fejlesztésének megalapozásához segítsen számba venni és egymástól elválasztania a fontos és kevésbé fontos területeket. Nem hanyagolható el ugyanis annak pontos számbavétele, hogy egy ország miben erős, mert az egyik ágazat, vagy azon belül egy terület nagyobb gyarapodást, kedvezőbb fejlődési ugrást ígér, mint a másik. Az idő is fontos tényező, minél előbb kell ugyanis az új és nagy jövő elé néző gazdasági tevékenységet megalapítani egy országban, mert az elsők előnyben vannak a követőkkel szemben. Ebben pedig az államnak lehet döntő szerepe: víziókkal, tervekkel és programokkal segítheti, hogy az ígéretes elsők létrejöjjenek, megerősödhessenek. Az alternatívák közötti eligazodásban éppen ezért elsősorban a lehetőségek és az erősségek által kijelölt irányítótáblák kalauzolják el a fejezet Olvasóit. III. fejezet: Stratégiai célok és feladatok A helyzetelemzésben bemutatott folyamatoknak és tényeknek a lehetőségekkel és erőségekkel való összevetése alapján készült el az összeállítás III. fejezete. Ez az anyagrész 5 területre bontja az elérni kívánt célokat, amelyek mentén a megfogalmazott víziók megvalósítása érdekében feladatokat határoz meg. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia fő céljának, az életminőség javításának elérése érdekében a tervezési időszak végére elvégzendő feladatokat az alábbi stratégai célok mentén felfűzve tárgyalja a III. fejezet: Emberközpontú és hosszú távon is jövedelmező fejlődés Turistafogadás feltételei Attrakciófejlesztés Emberi erőforrás Működési rendszer E stratégai célok mentén felfűzött feladatok megvalósítása biztosítja a hozzánk érkező, illetve a hazai turisták számára, hogy a hazánkban üdülésre, pihenésre fordított idejük a szakma felkészültségének és a szolgáltatások minőségének köszönhetően élmények láncolatává álljon össze. A stratégiai célok közötti láncszerű kapcsolatot ÉLMÉNYLÁNC, az összeállításban részletesen is kifejtett élmény és értékközpontú szemlélet jelenti. A mellékelt összeállítás III. fejezetének alapos kidolgozása és véglegesítése az ez év tavaszától kezdődő társadalmi vita keretében történik meg

7 Társadalmi vita A társadalmi vita célja, hogy kiegészítse, formálja, s végső soron jóváhagyja a turizmusstratégia munkaváltozatát. A stratégia jelen formájában a lehető legtágabb értelmezésben foglalkozik a turizmussal: ahhoz, hogy a stratégia megfelelő alapot képezhessen a fejlesztésekhez, minden olyan területet felölel, amelyet a turizmus érint. A vita folyamata során e nagylátókörben készült anyagból kristályosodnak ki a fejlesztés fő irányai. Az egyeztetési szakasz tovább árnyalja a munkaanyag megállapításait, meghatározza a fő hangsúlyokat és szükség esetén pótolja annak hiányosságait. Ez az együttgondolkodási folyamat lehetővé teszi, hogy a munkaanyagban részletesen ki nem fejtett definíciók, egységes értelmezések is kialakításra, elfogadásra kerüljenek. A társadalmi vita befejezése után alakul át a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia munkaanyaga a szakma egésze által szerethető és iránymutatásul szolgáló fókuszált Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiává. Az elkészült turizmusstratégia parlamenti ciklusokon való átívelhetőségét jelentősen segíti a dokumentum Kormány és/vagy az Országgyűlés által való elfogadása. A fentebb leírtak fényében remélhetőleg a stratégiai kérdéseken túlmutatóan is mindannyiunk életére érvényesek lesznek Ady Endre sorai: Akarom, mert ez bús merészség, Akarom, mert világ csodája: Valaki az Értől indul el S befut a szent, nagy Óceánba. Budapest, április 26. i A turisztikai szakma kifejezés alatt a mindvégig a turizmusban tevékenykedő vállalkozásokat, civil-, regionális- és államigazgatási szervezeteket értjük ii A turizmus különféle gazdasági al-, és szakágazatokat érint, horizontális jellegéből adódóan sem tekinthető egyetlen ágazatnak. A helyes megfogalmazás a turizmus gazdaság kifejezés lenne, azonban a kezelhetőség és közérthetőség kedvéért illetve a kifejezés elterjedtsége miatt jelen anyag ágazatnak nevezi a turizmust

8 Tartalomjegyzék I. HELYZETELEMZÉS BEVEZETÉS IGAZODÁSI PONTOK VERSENYTÁRSAINK A TURIZMUS KÖRNYEZETE AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁS HATÁSA A MAGYAR TURISZTIKAI ÁGAZATRA A TURIZMUS MEGÍTÉLÉSE, JOGI KÖRNYEZETE ADÓRENDSZER REGIONALITÁS A TURIZMUS ÖSZTÖNZŐ RENDSZERE A TURIZMUS KAPCSOLATA MÁS A SZAKMAI TERÜLETEKKEL A TURIZMUS JELENTŐSÉGE FENNTARTHATÓSÁG A TURISZTIKAI VÁLLALKOZÁSOK HELYZETE KERESLET BELFÖLDI TURIZMUS BEUTAZÓ TURIZMUS MARKETING, KOMMUNIKÁCIÓ, INFORMÁCIÓMENEDZSMENT KUTATÁS E-TURIZMUS KÍNÁLAT STRUKTURÁLIS PROBLÉMÁK AZ EMBERI ERŐFORRÁS HELYZETE A TURIZMUSBAN, OKTATÁS KÉPZÉS ÁR-ÉRTÉK ARÁNY TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, KÖZLEKEDÉS VONZERŐK ÉS TERMÉKEK BUDAPEST SZÁLLÁSHELYKÍNÁLAT...23 II. SWOT ANALÍZIS MÓDSZERTAN, BEVEZETÉS ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK...33 III. STRATÉGIAI CÉLOK ÉS FELADATOK BEVEZETÉS EMBERKÖZPONTÚ ÉS HOSSZÚ TÁVON IS JÖVEDELMEZŐ FEJLŐDÉS A TURIZMUS HATÁSAINAK OPTIMALIZÁLÁSA

9 2.1.1 Szakmai innováció Minőség Vállalkozások gazdálkodási környezetének javítása Területi kiegyenlítés Szálláshelykínálat Értékarányos árak A TURIZMUSBARÁT TÁRSADALOM Alulról jövő kezdeményezés és összefogás Fogyatékkal élők Részesedés a turizmus kedvező hatásaiból Létbiztonság és perspektíva Lobby TURISTAFOGADÁS FELTÉTELEI ELÉRHETŐSÉG Közút Autóbuszos turizmus Kerékpárutak Vasúti közlekedés Vízi utak Légi közlekedés KOMFORTÉRZET ATTRAKCIÓFEJLESZTÉS HAGYOMÁNYRA ÉPÜLŐ INNOVÁCIÓ Tájegységek hagyományaira épülő kínálatfejlesztés Természeti adottságokra épülő kínálatfejlesztés Modern technológiák és módszerek MISZTIKUMRA ÉPÜLŐ MARKETING éves hagyományra épülő arculat EMBERI ERŐFORRÁS KÉPZÉSI RENDSZER Piaci igényekhez igazodó képzési és továbbképzési rendszer Gyakorlatias képzés Korszerű tananyag, felkészült oktatók Turizmus alapfokon (NAT) Országos Képzési Jegyzék SZEMLÉLETFORMÁLÁS Turizmusbarát szemléletmód Csoportmunkára nevelés MŰKÖDÉSI RENDSZER ÁTLÁTHATÓ INTÉZMÉNYRENDSZER Horizontális egyeztetés Társadalmi egyeztetés (PPP) Szolgáltató jellegű államigazgatás Marketing szervezet TURIZMUS A RÉGIÓKBAN KUTATÁSI HÁTTÉR TURISZTIKAI FEJLESZTÉS RENDSZERE

10 6.5 TURIZMUST ÉRINTŐ JOGSZABÁLYOK CÉLFOTÓ...72 IV. MELLÉKLETEK

11 I. Helyzetelemzés

12 1 Bevezetés A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia vitaanyagában a turizmus nem csupán egy ágazatként jelenik meg a sok közül, hanem a mindennapi élet részeként. Ezt a szemléletet igyekszik a helyzetelmés is követni, amikor a demográfiai helyzet alakulásától kezdve az időjárás hatásainak bemutatásán keresztül a terrorizmus jelenségeinek leírásáig terjedő széles mozgástér keretében vizsgálja a hazai turizmus helyzetét. A helyzetelemzés teljes változatát a 2. sz. melléklet tartalmazza. 2 Igazodási pontok A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia igyekszik szintetizálni valamennyi korában készült kormányzati műhelymunka eredményét, ugyanakkor általánosságban megállapítható, hogy kifejezetten a turizmusra vonatkozóan kevés kapcsolódási pont található. A vitaanyag elkészítése során igazodási pontként az alábbi kormányzati dokumentumok szolgáltak: Az európai felzárkózás stratégiája 1999 A magyar gazdaságpolitika középtávú prioritásainak Közös Értékelése 2002 Átfogó Fejlesztési Terv Széchenyi Terv 2001 Nemzeti Fejlesztési Terv Előcsatlakozási gazdasági program 2003 A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratéga igazodva a kormányzat hosszabb távú fejlesztéspolitikai irányaihoz az életminőség javítását tűzte ki célul. Ennek értelmében a fejlesztési irányok meghatározását a turizmus számára fontos értékek alapján kívánja felvázolni. Ennek kiindulópontja, hogy a turizmus által nyújtott élmények, illetve a turisták motivációi elsősorban az értékekből épülnek fel. A turizmusstratégia értékközpontúsága azt jelenti, hogy a stratégia használói a bonyolult és összetett kérdésekben való döntéshez az értékeket hívhatják segítségül, több alternatíva esetén az értékek alapján rangsorolhatnak. 2.1 Versenytársaink A vitaanyag helyzetelemzéssel kapcsolatos része a turizmus keresleti és kínálati tényezőit körbejárva igyekszik felmérni a turizmus működési környezetét, s ezt elsősorban a versenytársainkhoz viszonyítva teszi. Magyarország számára elsődleges versenytársak a szomszédos vagy térségbeli országok: Ausztria, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia, Horvátország és Románia. Ugyanakkor a hosszú távú közlekedési költségek csökkenésével, a kiterjedt információs technológiának köszönhetően gyakorlatilag az egész világ versenytársnak tekinthető. További szempont, hogy egyes termékek esetében szintén nemcsak szomszédainkkal versenyzünk, hanem pl. konferenciaturizmusban Budapest Barcelonával is versenyzik. Magyarország jelenlegi turisztikai kínálatával, valamint vendégforgalmával és bevételeivel Európában fokozatosan lemaradó pozíciót tölt be. Az alacsony fajlagos költés valós okairól

13 jelenleg csak részben állnak rendelkezésre információk, amelynek kiegészítése azt követően válik lehetségessé, hogy a KSH évben kezdődő, a Magyarországra látogató külföldieket vizsgáló felmérésnek eredményei rendelkezésre állnak. A lemaradás egyelőre nem behozhatatlan, ugyanakkor a kínálat nemzetközi turisztikai trendeknek való megfeleltetésének, a kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésének elmaradásával Magyarország rövid távon hátrányos helyzetbe kerülhet versenytársaival szemben. A szomszédos, természeti és épített vonzerőállományukat tekintve azonos vagy jobb adottságokkal rendelkező közép-európai országok közül a folyamatosan fejlesztő országok (Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Szlovénia) rendkívül erős versenytársat jelentenek, illetve már jelenleg is komoly keresletelvonó tényezők. Csehország, ezen belül Prága rendkívül erős versenytársat jelent Budapest számára, elsősorban az utóbbi évek jelentős fejlesztéseinek (infrastruktúra, bemutatástechnika, marketing) eredményeként, valamint a klasszikus fürdőhelyei tekintetében. Szlovákia klímája ugyan hazánknál kedvezőtlenebb, de magas hegyei, kulturális öröksége és fürdői komoly vonzerőt jelentenek. Szlovénia és Horvátország természeti adottságaival magas hegyek, illetve tengerpart Magyarország nem versenyképes. Lengyelország természeti és kulturális látnivalói a kedvezőtlenebb klíma ellenére is sok utazót csábítanak. Románia jelenleg kizárólag infrastrukturális elmaradottsága miatt nem igazán vonzó, azonban természeti, kulturális adottsága, fürdői középtávon erős versenytárssá tehetik. 3 A turizmus környezete 3.1 Az Európai Uniós csatlakozás hatása a magyar turisztikai ágazatra Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal Magyarország a világ legnagyobb bár arányaiban csökkenő jelentőségű turisztikai piacának válik részévé. Az ezredforduló első éveit jellemző arányok jól szemléltetik, hogy uniós csatlakozásunk mekkora piacbővülést okoz a turizmusban érintett vállalkozók számára is. Az EU-polgárok kétharmada az unióban tölti el szabadságát, a világturizmusból származó bevételek mintegy 50%-a az EU piacán képződik, és a magyar turisták fele is a tagországokba utazik leginkább. A magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák közel 70%-át ugyancsak az unióból érkező vendégek teszik ki. Egységes európai szintű turizmuspolitika hiányában az idegenforgalmi ágazat szabályozása tagországonként eltérő. A turizmus nemzetgazdasági súlyából, a kormányok fejlesztési stratégiai elképzeléseiből, illetve az egyes tagországok fejlettségi szintjéből és hagyományaiból adódóan a tagállamok különböző elképzelésekkel rendelkeznek az idegenforgalom szabályozásával kapcsolatban. A magyar közigazgatás számára tehát nincs egységes, másolható recept. Taggá válásunk után a turizmus fejlesztése érdekében szövetségesként elsősorban a mediterrán ország-csoport támogatására számíthatunk. A tagállamok e csoportja kevésbé fejlett, és általában turista fogadó térségek. Ezen országok az unió kompetenciájának és tevékenységének fokozását szorgalmazzák a turizmus területén. Infrastrukturális lemaradásuk pótlásához, elmaradott régióik fejlesztéséhez és a turisztikai ágazat fejlesztéséhez, valamint versenyképességük fokozásához forrásokra van szükségük. Az uniós források e célokra a strukturális- és a kohéziós alapok keretében állnak rendelkezésre. A csoport tagjai abban érdekeltek, hogy az említett alapokból kifejezetten a turizmusra célzott módon több támogatást kapjanak

14 A szakmai szabályozás a jogharmonizációnak megfelelően igazodott a vonatkozó uniós normákhoz, továbbá az Európai Unió tagországaiban követett gyakorlathoz. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és utaztatás területén nincsenek olyan speciális Európai Uniós szabályok, amelyek megakadályozhatnák hazánk csatlakozását, vagy a belépés után jelentős hatással lennének a hazai turizmusra. A turisztikai ágazat mindig is a nemzetközi hatásoknak az egyik leginkább kitett gazdasági ágazat volt, s így követnie kellett a nemzetközi irányzatokat. A fogyasztó védelme súlyponti kérdés az unióban, ezért fokozatosan elvonják az államok szuverenitását e kérdéskörben, uniós normákat alkotnak. Szinte a legtöbb, a turizmust is érintő jogszabály fogyasztóvédelmi kötődésű, vagy fogyasztóvédelmi szemlélet áll mögötte. E szemlélet elterjedése következében a fogyasztóvédelemből adódó jogaikkal többnyire tisztában vannak az EU polgárai, s jogaikhoz következetesen ragaszkodnak is. Éppen ezért a hazai vállalkozásoknak számolni kell a jogaival tisztában lévő uniós fogyasztó megjelenésére, amelyre a hazai szolgáltató szektor még nincs igazán felkészülve. 3.2 A turizmus megítélése, jogi környezete A turizmus megítélése Magyarországon a turisztikai szakemberek jelentős részét is beleértve még mindig ellentmondásos. Az emberek többsége nem ismeri fel a turizmus jelentőségét és benne a közvetetten vagy akár közvetlenül rejlő önérdekét: az élet számos területére kihatva hozzájárulhat az országban élő emberek életminőségének (így pl. anyagi, szellemi értékeinek, egészségének) javulásához. A köztudatban a turizmus csupán annyit jelent, hogy emberek utazgatnak, legyen szó magáról a turistáról vagy éppen a turizmusban dolgozóról. Magyarországon a turizmus jelentősége messze alulértékelt, előfordul, hogy a közvélemény feleslegesnek, vagy akár károsnak ítéli meg. A turisztikai szakmunkát végzők presztízse is nagyon alacsony. Ugyanakkor paradox módon a turizmus divatszakma és az ágazatban dolgozó vezetők presztízse magas. Amennyiben alternatív jövedelemszerzésről vagy kitörési pontról esik szó, gyakran a legelső lehetőségként a turizmus kerül említésre. Jelenleg nincsen külön Turizmusról szóló törvény: hiányzik a turizmus jelentőségét megfogalmazó, alapdefiníciókat lefektető, a turizmus működésének struktúráját megállapító szabályozás. Szükségességéről a szakma véleménye megoszlik. A törvény lehetne olyan fundamentum, amelyhez a teljes turizmus szakma igazodhatna, illetve alapot jelentene az érdekérvényesítéshez a politika felé is. A turizmus szakma egyik fő hiányossága a jogszabályok betartatása, illetve a szankciók érvényesítése (pl. a jogosulatlan idegenvezetés ellenőrzése, osztályba sorolás ellenőrzése). 3.3 Adórendszer Magyarországon, más európai országokkal összevetve, a személyi jövedelemadó átlagos mértékű, a társasági adó alacsonyabb, viszont az áfa-kulcsok az unióban szokásosnál magasabbak. Az eltérő adózási struktúrával és a gazdasági helyzettel magyarázza a Pénzügyminisztérium, hogy az uniós csatlakozást követően sem kívánja nagyságrendileg csökkenteni a forgalmi adó mértékét. Helyi adók

15 tekintetében a turisztikai vállalkozások több szempontból is hátrányt szenvednek más ágazatokhoz képest, ami a folyamatosan éleződő piaci körülmények között negatívan befolyásolja versenyképességüket. Összességében a turizmus szakma legtöbb alágazata túladóztatott a nyereséglehetőségek, a munkaerőigényesség és a vállalkozások általános tőkeerejéhez képest. 3.4 Regionalitás A turizmus állami területi irányításának hatékonyabbá tétele érdekében az egész országot lefedő területi intézményrendszer kialakítására volt szükség: a 7 tervezési-statisztikai régió mellett a turizmus sajátosságait figyelembe véve turisztikai régiók alakultak ki. A turizmus és a területfejlesztés intézményrendszere közötti együttműködés jelenleg ugyanakkor csak részlegesen biztosított. A kilenc turisztikai régió lefedi az országot teljes mértékben. Ezek közül hét turisztikai régió határa többnyire követi a megyék közigazgatási határait. Két, úgynevezett tematikus régió is működik, kiemelten a Balaton és a Tisza-tó körül elhelyezkedő településekre vonatkozóan. A régiók arculata kialakulóban van, de komoly problémát jelent, hogy nincsenek regionális termékfejlesztési prioritások, a régiók egyszerre mindent akarnak fejleszteni. A tervezési és a turisztikai régiók párhuzamos működése azonban jelenleg is számos probléma forrása: a tervezésben várhatóan a megvalósításban is valamint szervezeti és stratégiai kérdésekben anomáliákat okoz a két intézményrendszer. Az EU támogatások kedvezményezettje kizárólag tervezési-statisztikai régió lehet, amely a Nemzeti Fejlesztési Terv turisztikai intézkedéseinek összeállítását megnehezítette. 3.5 A turizmus ösztönző rendszere Jelenlegi adórendszerünk nem alkalmas arra, hogy állami ösztönzőnek lehessen tekinteni. A falusi magánszálláshelyek esetében már létezik erre kezdeményezés. Az ágazat számára állami támogatás elsősorban pályázati rendszeren keresztül áll rendelkezésre. Az ezredforduló éveiben kiemelt állami támogatásban részesültek az alábbi területek: egészségturizmus, kongresszusi turizmus, rendezvények, vallási turizmus, kastélyok, várak. A pályázatással kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyes pályázati célok között a nem kellően hatékony forráskoordináció miatt átfedések vannak, miközben bizonyos témákban nincsenek pályázati lehetőségek. A pályázati témák meghatározásakor nem álltak rendelkezésre megalapozott kutatások. A kezdeti gyakran tapasztalatok hiányából fakadó hibákat követően a pályázatok minősége folyamatosan javult. Annak ellenére, hogy a pályázat kiírók úgy gondolják, megfelelő hangsúlyt fektettek a kommunikációra, a pályázók kevés gyakorlati információval rendelkeznek. Különösen az önkormányzatok esetében figyelhető meg, hogy átfogó, hosszabb távú megvalósíthatósági tervek, tanulmányok hiányában a kiírt témákhoz igazodva, ad hoc fejlesztéseket valósítanak meg

16 3.6 A turizmus kapcsolata más a szakmai területekkel A turizmus tipikus ágazatközi-, tárcaközi- és nemzetközi tevékenység. További jellemzője, hogy amíg az ágazatok többsége egy viszonylag szűk területtel, de nagyobb mélységben foglalkozva vertikális jellegű, addig a turizmus horizontális jellegéből adódóan átszövi ezeket a területeket, így több olyan téma van, amelyet csak összkormányzati szemlélettel lehet kezelni. Az egyes szaktárcákkal, hatóságokkal való együttműködések célja kettős, egyrészt a turizmus szempontjainak érvényre juttatása a kormányzati munkában, másrészt a turizmusfejlesztésre rendelkezésre álló források megtöbbszörözése. E célok jelentőségét minden érintett tárca felismerte, ugyanakkor a konkrét megvalósítás nehézségekbe ütközik: az együttműködési megállapodások egyeztetése hosszadalmas, a pályázati rendszerek összehangolása bonyolult, némely társminisztérium nem rendelkezik saját pályázatkezelő szervezettel, így a bírálatra előkészített anyag nehezen áttekinthető. A források biztosításában az együttműködő felek gyakorta nem azonos arányban vesznek részt, így a turizmusfejlesztésre fordítható összegek megtöbbszörözése nem maradéktalanul eredményes. 4 A turizmus jelentősége A turizmus jelentősége nem csak gazdasági területen jelentkezik. A turizmus által termelt devizabevételek fontosak az országnak, azonban a turizmus legfőbb jelentősége társadalmi és természeti hatásaiban van. A turizmus lehetőséget biztosít az emberek rekreációjára, ezáltal hozzájárul az egészséges életmód kialakításához, közvetítő szerepet tölt be a különböző kultúrák között, és erősíti a toleranciát. Elősegítheti a munkahelyteremtést, a regionális kiegyenlítődést, az emberek ismereteinek növekedését. Azonban az egyoldalú gazdasági szemlélet hozzájárul ahhoz, hogy a turizmusban dolgozók nem tudják elfogadtatni az ágazat jelentőségét, és gyakran még a szakma számára sem tisztázott, hogy a turizmus milyen hatásokkal jár. Emellett a gazdasági hatások fontosak, mert jelentős mértékben képesek a fizetési mérleg hiányát fedezni, a turizmus devizaegyenlege hozzájárul a nyersanyagimport fedezéséhez is. Bár a turizmus szakma azt kommunikálja, hogy a GDP 10%-át adja a turizmus, azonban megfelelő és pontos kutatási adatok hiányában ezt az adatot nem fogadják el az államigazgatás más területén. A hazai turizmus kedvező adottságai és a látogatók magas száma ellenére a ágazat számos problémával küzd: Alacsony az egy turistára eső bevétel. Ez a probléma azonban maga is következmény, melynek gyökerét elsősorban a nem megfelelő ár/érték arányú szolgáltatások és a komplex termékek hiánya jelenti. Erős a területi koncentráltság. Budapest és a Balaton térsége képviseli az idegenforgalom teljesítményének közel felét. Erős a szezonális koncentráció. Az országban kevés a szezon meghosszabbítására alkalmas attrakció, így a tényleges főidény nagyon rövid, ami rövid távú profitmaximalizálásra készteti a turisztikai szolgáltatókat. 4.1 Fenntarthatóság Hasonlóan más ágazatokhoz, a turizmusban is megindult a zöldülés. Miközben a fenntartható turizmus kifejezés szakmai körökben kezd elkoptatottá válni, addig a konkrét tartalmával kevesen vannak tisztában. A fenntarthatóságnak azt kell jelentenie, hogy a turizmus alapjául szolgáló

17 erőforrások, valamint a turizmus által érintett személyek a hasznosításon keresztül ne szenvedjenek el olyan hatásokat, amelyek visszafordíthatatlan negatív folyamatokat indítanak el. Turisztikai adottságaink jobb kihasználása a turizmusban csak úgy képzelhető el hatékonyan, ha léteznek olyan rendszerek, amelyek alapján megállapítható az egyes területek teherbíró-képessége. A stratégia megírásakor kijelenthető, hogy Magyarországon a fenntartható turizmus csak elméletben létezik. Vannak különböző kezdeményezések, de nem létezik olyan indikátorrendszer, amely alapján adott fejlesztésről, szolgáltatóról, vagy desztinációról megállapítható lenne, hogy a fenntartathatóság elveit figyelembe véve működik. 4.2 A turisztikai vállalkozások helyzete A turisztikai vállalkozások döntő része kis- és középvállalkozás, ezáltal erős az ágazat vállalkozásokra gyakorolt hatása. E mellett különösen a szállodaiparban jelentős a nagyvállalatok, láncolatok gazdasági szerepe. Az elmúlt évtized a globalizálódás jegyében telt: szállodaláncok, légitársaságok, tour operatorok egyesültek, fuzionáltak, kötöttek lazább-szorosabb szövetségeket. A folyamat óriási, kontinenseket átfogó mamutcégek létrejöttét eredményezte, akik diktálnak a piacon, befolyásolják az árakat, meghatározzák a feltételeket. Ez természetesen a magyar vállalkozásokra is hatással van, amelyek vagy megtalálják a módot az alkalmazkodásra, vagy tönkremennek. A versenyképesség megtartásának két kiemelkedően fontos eszköze lehet az együttműködés, valamint az úgynevezett piaci rések, speciális szegmensek megtalálása. 5 Kereslet 5.1 Belföldi turizmus 1993-tól a belföldi turizmus szinte folyamatos emelkedést mutatott. A mennyiségi javulásnál jelentősebb a minőségi változás, a belföldi vendégek egy része is egyre inkább a magasabb színvonalú szolgáltatásokat keresi. A szállodákban a belföldi vendégek és vendégéjszakák száma 1990-hez képest 2002-re a kétszeresre nőtt. 1 Folyamatosan nő a 3-4 csillagos szállodák belföldi forgalma, és e területen is megfigyelhető a több, rövidebb utazás népszerűségének növekedése. A belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje jelentősen csökkent az elmúlt évtizedben: míg 1990-ben 5,5 napot tett ki, addig 2002-re 2,6 napra esett vissza. Egyre ritkábban fordul elő az a régi gyakorlat, hogy a szolgáltatók nem kezelik a nyugati turistákkal egyenrangúan a belföldi vendégeket. Sokan emiatt döntenek a külföldi nyaralás mellett. Ugyancsak hátráltatta a fejlődést, hogy a belföldi üdülésnek nem volt presztízse az elmúlt években. A lakásépítések, -vásárlások, a tartós fogyasztási cikkek, mint pl. gépkocsi vásárlások sok esetben elvonják a jövedelmet az utazástól. Az üdülési csekk felhasználás a belföldi turizmusban egyre ismertebb és közkedveltebb, gazdasági jelentősége, hogy az értékével kifizetett turisztikai szolgáltatás mellett többletköltést generál. A turizmus érdekeit az szolgálja, ha a vásárolt csekkből a kedvezményezettek minél többet váltanak be. Ennek érdekében a Magyar Turizmus Rt. a Nemzeti Üdülési Szolgálattal közös marketingakciót folytat. AZ Üdülési Csekk széles körű elterjedése javítja a lakosság életminőségét, segíti a rekreációt. 1 Ez az adat torzíthat, mivel a 1990-es évek elején a SZOT üdülők jelentős részét szállodaként üzemelt tovább. Ugyanakkor vitathatatlan a belföldi forgalom dinamikus növekedése a szállodákban: a 90-es évek végi adatokat figyelembe véve, pl. az 1998 as 3,5 millió regisztrált belföldi vendégéjszaka szám 4,3 millió vendégéjszakára növekedett

18 5.2 Beutazó turizmus Magyarország fő küldő területeit három eltérő országcsoport alkotja: Egyrészt a szomszédos országok, amelyeknek elsősorban magyarlakta területeiről nagy számú rokoni, baráti kör látogat hazánkba, amely a turistaforgalom mellett jelentős kirándulóforgalmat is generál. Szomszédos országaink közül kivételt képez Ausztria, amely a vendégéjszakákat tekintve is jelentős helyet foglal el hazánk beutazó forgalmában. Ausztriát ezért a második csoportba soroljuk, amelyet Magyarország hagyományos nagy küldő-országai alkotnak: Németország, Olaszország, a Benelux államok, Lengyelország és az Amerikai Egyesült Államok. Németország számít hazánk hagyományosan, több évtizede legjelentősebb turisztikai küldő-országának. Ennek aránya azonban annyira magas, hogy ez az egy lábon állás kiszolgáltatottságot is jelent, mivel a német gazdaság és kereslet minden változását megérzi turizmusunk. A harmadik csoportot a dinamikusan fejlődő, új küldő területek alkotják, pl. Franciaország, Spanyolország, Portugália, a skandináv országok, Nagy-Britannia, Oroszország, valamint az Európán kívüli területekről Japán, Izrael vagy Kanada. Ezek az országok a kereskedelmi szálláshelyi forgalomból ma még nem rendelkeznek jelentős részesedéssel, de az elmúlt öt év trendjeit figyelembe véve kihasználatlan lehetőségeket rejtenek magukban. 6 Marketing, kommunikáció, információmenedzsment A turizmus negatív megítélésének egyik legfontosabb oka a nem megfelelő kommunikáció. A sajtóban a turizmussal kapcsolatosan is csak a rossz hír a hír, e területen azonban ez sokszoros hatást ér el. A turisztikai szakma nem tud megfelelő hatással lenni a sajtóra azért, hogy a jó hírek is megjelenjenek. A gyenge turisztikai kommunikáció mellett hiányolható a sajtó pozitív hozzáállása is, amely a turizmussal kapcsolatos rossz hírekkel sikeresen rontja az ország imázsát bel- és külföldön. 6.1 Kutatás Jelenleg a turizmus kutatására nem létezik olyan szervezet, amely a nemzeti, regionális és vállalkozói szinten megfogalmazódó igényeket teljes mértékben kielégítő nem csak marketing, hanem a stratégiai tervezést segítő teljes körű kutatásokat végezzen, mindezt több évre előre megtervezve. Nemzeti szinten kizárólag a Magyar Turizmus Rt. foglalkozik turizmus-specifikus kutatásokkal, amely szervezeti, pénzügyi, technikai adottságai miatt elsősorban a saját és esetenként a Turisztikai Államtitkárság turisztikai marketingkutatási igényeit hivatott kielégíteni. A turizmus területén tevékenykedő tanácsadó cégek jelentős számú tanulmányt, kutatást végeznek évről-évre. Ezek eredményeinek hasznosulására nem állnak rendelkezésre adatok, feltételezhető, hogy jelentős részük a fiókban landol. Az elmúlt évtizedekben többször szóba került egy különálló, kutatás irányultságú turisztikai háttérintézmény létrehozása. A statisztikai adatszolgáltatás és az ebből adódó alapsokaság ismerete hiányában az elmúlt évtizedben az utazási szokásokról országos szinten az MT Rt. kutatásokat, a KSH pedig kérdőíves megkérdezéseket végzett a Magyarországra látogató külföldiek és a magyar lakosság körében az utazási szokásokról, ezek azonban az említett hiányosságok miatt korlátozottan felhasználható adatokat szolgáltattak. A központi kutatás eredményei a régiókban folyó munkát nem segítik. Regionális szinten nem állnak rendelkezésre olyan kutatási eredmények, amelyek felhasználásával megalapozott marketingmunkát lehetne végezni ban azonban a KSH két olyan hiánypótló, rendszeresen ismétlődő adatfelvételt kezdett meg, amelyek a magyar háztartások utazási szokásairól

19 negyedévente, a Magyarországra látogató külföldiek utazási szokásairól pedig egész évben, folyamatosan fognak adatokat biztosítani a regionális szintű marketingkutatások, illetve tevékenység végzéséhez is. 6.2 E-turizmus A turizmusban az Internet válik a jövőben a legfőbb értékesítési csatornává, annak ellenére, hogy várhatóan fennmarad a személyes kapcsolatra épülő utazási irodai tevékenység fontossága is. Jelenleg az európai turizmusban működő kis- és középvállalkozások mintegy fele használja az Internetet a mindennapi munkájában. Bár konkrét felmérések csak korlátozottan állnak rendelkezésre, elmondható, hogy Magyarországon ez az arány sokkal kedvezőtlenebb. Az Internet üzleti alkalmazásában az Amerikai Egyesült Államok jár élen, Nyugat-Európa 2-3 év hátrányban van ezen a területen, míg Magyarországnak megközelítőleg 6 évre tehető a lemaradása. Az online információszolgáltatás a turizmus területén hozta a legnagyobb változásokat, mivel az utazási döntés meghozatalához jelentős mennyiségű információra van szükség. Az Internet a turizmus ágazatban többek között lehetővé teszi az információk hatékony eljuttatását, valamint a kis- és középvállalkozások versenyhátrányának csökkentését. 7 Kínálat Nemzeti szintű turizmuspolitika alakításában, illetve a döntéshozatalban részt vevő szervek és szervezetek a következők: A turizmus állami irányítása Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága Országos Idegenforgalmi Bizottság Regionális Idegenforgalmi Bizottságok Magyar Turizmus Részvénytársaság Megyei Turisztikai Hivatalok Tourinform irodák 7.1 Strukturális problémák A turizmus struktúráját jelenleg Magyarországon a nem megfelelő stabilitás, az átláthatatlanság, a nem kellőképpen definiált felelősségi és hatáskörök jellemzik. Az elmúlt évben nem alakult ki egy olyan konzisztens struktúra, amely lehetővé tenné, hogy egyértelműek legyenek a hatáskörök, a források és a felelősség kérdése. Jelenleg a motiváció és a kontrollálhatóság is csorbát szenved, a szakma képviselői nem tudják, hogy bizonyos kérdésekben kihez fordulhatnak, ki a felelős az adott témában. A jogi szabályozás hiányosságai miatt nem működik az alulról építkezés rendszere sem. A települési önkormányzatok jelenleg nem képesek forráshiány, szakértelem hiánya miatt és látszólag nem érdekeltek a turizmus szervezésére és azzal való aktív foglalkozásra

20 A turizmusnak nincs olyan háttérszervezete, amelyek más ágazatok államigazgatás irányítása mellett megtalálhatók és a döntésekhez megfelelő mennyiségű, minőségű és strukturált adatokat bocsát rendelkezésre. Ez a turizmus érdekérvényesítő képességében is jelentkezik, mivel a turizmus irányítása nem képes megfelelő adatokkal alátámasztani az érdekeinek megfelelő kezdeményezéseit. A szakmai szervezetek egyik feladata az általuk képviselt terület, illetve a tagok érdekeinek képviselete, azonban jelenleg a turizmusban tevékenykedő szakmai és civil szervezetek érdekérvényesítő képessége nem kielégítő. Ennek egyik oka, hogy egyes szakmai szervezeteknek gyenge a szervezettsége, tagjaik száma és összetétele nem reprezentálja a képviselni kívánt szakmát, hiszen a tagság nem kötelező. Így azonban kérdésessé válik a valódi érdekképviselet, esetleg egyegy szövetség csupán a tagok szűkebb szakmai érdekeit képviseli, mely a valóságos képet akár torzíthatja is. Hosszabb távon ezek a problémák a valódi gondokat elfedve gátolhatják a szükséges változásokat, előtérbe helyezve bizonyos rétegérdekeket. 7.2 Az emberi erőforrás helyzete a turizmusban, oktatás képzés Az ágazat alapvetően munkaerő-igényes, mind az alacsony, mind a magas szinten képzett munkaerő részére kínál munkaalkalmat. Becslések alapján a közvetlenül és közvetve a turizmusban dolgozók száma elérheti a ezer főt, ami az összes munkavállaló mintegy 6,5 7,7%-a. A turisztikai ágazat fejlesztésének elengedhetetlen tényezője a professzionális és vendég-orientált megközelítés. Jelenleg azonban mind a készségszintek, mind az ügyfélkezelés terén hiányosságok tapasztalhatók. Általánosan jelen levő ellentmondás, hogy a különböző turisztikai képzéssel (is) foglalkozó iskolákból diplomás fiatalok kerülnek ki, ugyanakkor a vállalkozásoknak célzottan képzett és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakmunkaerőre van szükségük. A magyarországi turizmusképzésben egyrészt évről-évre bővülnek az oktatási és képzési lehetőségek, a közép- és felsőoktatásban évek óta elérhetők az idegen nyelvű képzések is. Másrészt a turizmusoktatás piacosodott, ennek következtében bizonyos területeken túlképzés, míg egyes szakágak tekintetében hiány tapasztalható. A turisztikai felsőoktatásban végzettek száma meghaladja a keresletet, amely részben a piaci alapon működő oktatási intézmények érdekeivel és az oktatási szektor rugalmatlanságával magyarázható. Emellett a turizmus még mindig divatszakma: a továbbtanulni vágyó, de konkrét szakmaválasztással nem rendelkező fiataloknál is közkedvelt. Konkrét felmérések híján is feltételezhető, hogy a végzett turisztikai szakemberek jelentős része a szakmán kívül helyezkedik el. Magyarországon az egyetemi szintű alapképzésből hiányzik a turizmusoktatás. Hat intézményben folyik főiskolai szintű alapképzés nappali tagozaton vendéglátó és szálloda, illetve idegenforgalmi és szálloda szakon. Az oktatási rendszer még nem reagált az európai uniós csatlakozással kapcsolatban megjelenő igényekre. A képzések még mindig elsősorban vendéglátás és szálloda centrikusak, a modern, a világ keresleti trendjeivel lépést tartó képzések nem jelentek meg. 7.3 Ár-érték arány Évtizedeken keresztül Magyarország egyik legfőbb vonzereje a nyugat-európai országokból érkezők számára a környező országokkal összehasonlított viszonylag kedvező ár-érték arány volt. Az 1990-es évek óta megszűnt hazánk kivételezett helyzete, a kelet és közép-európai országok határai megnyíltak, felismerték a turizmusban rejlő kedvező lehetőségeket, és hamarosan komoly versenytársakká léptek elő, miközben Magyarország több szempontból is veszített attraktivitásából. A WTTC versenyképességi monitorja alapján a magyar turisztikai szolgáltatások az élmezőnyben találhatók, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a felmérés pillanatnyi állapotot rögzít, ezért arra

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 3. 2004. április 26.

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 3. 2004. április 26. 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: A TURIZMUS FINANSZROZÁSI RENDSZERE... 77 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: HELYZETELEMZÉS TELJES VÁLTOZAT... 79 1 BEVEZETÉS... 79 1.1 IGAZODÁSI PONTOK, GAZDASÁGPOLITIKAI KERETEK... 79 1.2 ÉRTÉKKÖZPONTÚ

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

A lovasturisztikai fejlesztések lehetőségei a 2014-2020-as tervidőszakban

A lovasturisztikai fejlesztések lehetőségei a 2014-2020-as tervidőszakban A lovasturisztikai fejlesztések lehetőségei a 2014-2020-as tervidőszakban Előadó: Lóska János elnök Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség Előadás vázlat I. Az ágazat közelmúltja és jelene II. Kitörési

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

A KKK megbízásából készülő kerékpáros projektek. Mihálffy Krisztina. Projekt Előkészítési Napok, 2013. november 26-27.

A KKK megbízásából készülő kerékpáros projektek. Mihálffy Krisztina. Projekt Előkészítési Napok, 2013. november 26-27. A KKK megbízásából készülő kerékpáros projektek Mihálffy Krisztina Projekt Előkészítési Napok, 2013. november 26-27. Tartalom Előzmények A projekt haladási üteme A projekt részei A projekt tartalma, indokoltsága

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének közgyűlése, 2013. december 3. Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014.

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. Kerékpáros Magyarország Szövetség Alapítva: 2008 Tagjai lehetnek: olyan szervezetek,

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye Reich László (CMC jelölt) Budapest, 2008. március 18. Tartalom Előzmények A közösségi bormarketing program

Részletesebben

A TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE

A TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE A TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE TDM - Vázlat Fogalom meghatározás TDM szükségessége, jellemzői Jelenlegi szervezeti rendszer TDM rendszer felépítése Feladatai Finanszírozása

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Turisztikai vállalkozások mindennapjai, kilátások! Kocsy Béla. Nehéz gazdasági helyzet, fogyatékkal élő munkavállalók! Budapest, 2013. Március 01.

Turisztikai vállalkozások mindennapjai, kilátások! Kocsy Béla. Nehéz gazdasági helyzet, fogyatékkal élő munkavállalók! Budapest, 2013. Március 01. Turisztikai vállalkozások mindennapjai, kilátások! Kocsy Béla Nehéz gazdasági helyzet, fogyatékkal élő munkavállalók! Budapest, 2013. Március 01. Honnan indultunk? Összehasonlító elemzése, az elmúlt időszakról

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÁLLÁSHELY-SZERVEZŐ, MENEDZSELŐ SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az új szállodai beruházást megelőző szakmai előkészítő, információs munkát,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Dr. Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár HTE MediaNet 2013 konferencia 2013. Október 3. Velence Bevezetés Miért volt

Részletesebben

6. modul. Stratégia, marketingtervezés

6. modul. Stratégia, marketingtervezés 6. modul Stratégia, marketingtervezés Készítette: Bokányiné Boda Gyöngyi AZ ISKOLAMARKETING STRATÉGIÁJA Stratégia: adott célok érdekében módszerek és feladatok összehangolása, a megvalósítási út kidolgozása.

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Agenda 1. A múlt elemzése 2. A turizmuspolitikai irányítás megteremtése 3. Új típusú stratégiai

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Budapest turizmusának, szállodai teljesítményének értékelése. Hogyan tovább? A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Dr. Niklai Ákos 2011. május 4. BGF KVIFK Vállalkozásbarát

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben 2 Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/112-11/2012 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest

Részletesebben

Mitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út?

Mitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út? Mitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út? Mártonné Máthé Kinga Magyar Turizmus Zrt. Belföldi igazgató Mitől ÚT? Apró értékek láncra-fűzése Azonos rendezőelv

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Az egészségturizmus munkaerőigénye, az ágazatban dolgozók humán fejlesztése egy országos kutatás eredményei alapján

Az egészségturizmus munkaerőigénye, az ágazatban dolgozók humán fejlesztése egy országos kutatás eredményei alapján Turizmus 2.0 Humán fejlesztések a kiemelt ágazatban BKF, BUDAPEST, 2010. XI. 4. Az egészségturizmus munkaerőigénye, az ágazatban dolgozók humán fejlesztése egy országos kutatás eredményei alapján DR. RUSZINKÓ

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei. 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei. 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály 130 Rekordok és kihívások 125 120 Vendégéjszaka % 115 110 105

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben

Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások

Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége közgyűlése, Debrecen, 2014. november 13. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Kereskedelmi szálláshelyek

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről DECEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése A turisztikai desztináci ció menedzsment rendszer fejlesztése se Magyarországon gon Magyar TDM Szövetség TDM ALAPFOGALMAK Desztináció Földrajzilag meghatározható egység, úti cél, melyben Önkormányzatok

Részletesebben

Balatoni Turizmus Szakmai Nap

Balatoni Turizmus Szakmai Nap Balatoni Turizmus Szakmai Nap A BATUKI előzményei A Turizmus Tanszék kutatásai Dr Raffay Ágnes Turizmus Intézeti Tanszék 1996 óta működik a Pannon (Veszprémi) Egyetemen Turizmus Intézeti Tanszék Oktatás

Részletesebben