Fejér megye gazdasági értéktára

Átírás

1 Fejér megye gazdasági értéktára A megye legnagyobb vállalkozásai A 2013-As év eredményei AlApján A kiadványa

2 A DENSO 17 éve van jelen Magyarországon. Székesfehérvári üzemünkben az autóipar számára gyártunk üzemanyag-ellátó rendszerelemeket (közös nyomócsöves befecskendezô rendszer diesel common rail injection system), valamint rendszervezérlôegységeket(változtathatóvezérmûtengelyidôzítô -VCT,kipufogógáz-visszaáramoltató szelep -EGRV). Büszkék vagyunk rá, hogy székesfehérvári gyárunkból egyidejûleg közvetlenül képesek vagyunk kiszolgálni mind az olyan neves személyautó gyártókat, mint például a Volkswagen, az Audi, az Opel, a Peugeot, a Toyota, a Nissan és a Suzuki, mind a mezôgazdasági és erôgépek széles választékát gyártó John Deere-t és Perkinst. ADENSO az elmúlt több mint 15 év során a régió legnagyobb munkáltatójává nôtte ki magát. Székesfehérváron jelenleg közel 5000 embert foglalkoztatunk, akiknek a folyamatos képzésére nagy hangsúlyt fektetünk. Úgy gondoljuk, hogy mély gyökereket eresztettünk ebben a térségben és közösen járunk a fejlôdés útján. Mindezt alátámasztva azelmúlt 15évben 150 milliárd forintnyi beruházást hajtottunk végre amegyében, melyet aközeljövôben tovább kívánunk növelni. Amellett,hogyújabbtermékek bevezetésére é kerül sor aszékesfehérvári é gyárban, természetesen nagy hangsúlyt fektetünk ajelenlegi fô termékünk (nagynyomású közös nyomócsöves befecskendezôrendszer, 2000 bar) fejlesztésére is. Ennekeredményeképpen vállalatunk azelkövetkezô két évben újabb 30 milliárd forintnyi beruházást kíván végrehajtani, melynekköszönhetôen a2015-ösévben beindítjuk alegmodernebb közös nyomócsöves befecskendezô rendszer(i-art common rail system, 2500 bar) gyártását, melytermék avolvo személyautókba kerülbeépítésre elsôként. Enneka fejlesztésnek köszönhetôen aszékesfehérvári gyár eladási eredményei várhatóan meghaladják agazdasági válság elôtti, azaz a2007-es szintet. Természetesen ezt a mögöttünk álló stabil és jól képzett beszállítói háttér nélkül nem lennénk képesek elérni, ezért törekszünk arra, hogy beszállítóinkkal való kapcsolatunk kiszámítható és mindkét fél számára jövedelmezô legyen. Rendszeresen megrendezzük a már hagyományossá vált beszállítói konferenciánkat, melynek célja egyrészt a kapcsolatok ápolása, másrészt pedig a DENSO terveinek és elvárásainak megismertetése abeszállítóinkkal. Minden alkalommal ezen a rendezvényen kerül sor azoknak a beszállítóidíjaknak az átadására is,melyekkel partnereinkteljesítményét kívánjuk elismerni. Hosszú távú stratégiánk egyik alapvetô eleme beszállítóink lokalizálása, mely tevékenységünkre évek óta nagy hangsúlyt fektetünk, ezzel is hozzájárulva a megyei gazdaság erôsítéséhez. DENSO Gyártó Magyarország Kft. 8000, Székesfehérvár, Holland fasor 14. tel.: / dmhu@denso.hu Z Tudjon meg többet rólunk:

3 köszöntő Tisztelt Olvasó! sokan emlékeznek még Önök közül azegy emberöltővel ezelőtti időszakra, amikor úgy látszott, hogy arendszerváltás legnagyobb vesztese Fejér megye, és ezen belül isszékesfehérvár gazdasága lesz. Akkoriban sokan illúziónak, lila ábrándos ködnek tartottak volna egy olyan prognózist, miszerint 2014-re Fejér megye gazdasága meghatározó lesz anemzetgazdaság egészét tekintve is. Hosszú és gyakran egyenetlen utat kellett bejárni ehhez, de tény, mára már ambivalens érzésekkel olvassuk, hogy Fejér megye gazdaságát azidei év első félévében ugyan több szempontból is az élénkülés jellemezte, ennek mértéke azonban elmarad amegyére korábban jellemzőtől. Milyen tehát Fejér megye gazdasága 2014-ben? APannon Lapok Társasága kiadásában első alkalommal megjelenő TOP kiadványunkban erre akérdésre keressük aválaszt partnereinkkel, afejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, anemzeti Adó- ésvámhivatal Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóságával, valamint aközponti Statisztikai Hivatal Veszprémi Főosztályával. Természetesen aszámok nyelvén beszélünk, deazérdemi elemzések műfajában. Természetesen cégek teljesítményéről szólunk, de egy pillanatig sem feledkezünk meg azalkotó emberről. Alegnagyobbakról szól akiadvány, ugyanakkor érzékeltetni szeretné, hogy amegye gazdasági életének egyaránt fontos szereplői az exportbevételek döntő hányadát produkáló akár külföldi, akár magyar tulajdonban levő nagyok, a gyakran családi vállalkozásként induló, mára apiac meghatározó szereplőivé vagy megbecsült beszállítókká váló kkv-k, ahomlokzatra csipkét készítő kicsik. Ők mindannyian, együtt jelentik Fejér megye gazdaságát. Közülük kerül kiminden évben atop , amelynek bemutatása reményeink szerint releváns információkat kínál acsúcshoz szokott nagyok, követendő példát atörekvő közepesek ésajövőjüket tudatosan tervező kicsik számára is. Radetzky Jenő elnök Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Elekes András lapigazgató, főszerkesztő UmenhofferFerenc főigazgató Nemzeti Adó- ésvámhivatal Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága impresszum Top Fejérmegye gazdaságiértéktára Lapigazgató, főszerkesztő: Elekes András Tervezőszerkesztő: Krucli Gábor Terjesztési vezető: Major Tamás Hirdetési vezető: Tóthné Horváth Ildikó Készült afejér Megyei Hírlap szerkesztőségében, 8000 Székesfehérvár, Ady utca 15.Telefon: 22/ Hirdetésfelvétel: 8000 Székesfehérvár, Ady utca 15. Telefon: 22/ Kiadja apannon Lapok Társasága Kiadói Kft., Veszprém, Házgyári út12. Központi lapigazgató: Barták Péter Akiadásért felel: Kázmér Judit, Kinde Kálmán, Szabó Miklós ügyvezető igazgatók. Nyomda: Gyomai Kner Nyomda Zrt.. top Fejér megye gazdasága 3

4 NaV elemzés a2013. évi gazdasági folyamatok alakulása a közép-dunántúli régióban és Fejér megyében atársasági adóbevallások tükrében elemzésünk aközép-dunántúli régióban, azon belül Fejér megyében székhellyel rendelkező, naptári évvel megegyező üzleti évet választó kettős könyvvezetésű vállalkozások helyzetét mutatja be a2013. évi társasági adó gyorsjelentés alapján. akomp- lex gazdasági folyamatokat arégiónkban nem számottevő súlyú pénzügyi szektorral együtt vettük figyelembe. avállalko- zások gazdálkodásának bemutatása során afőbb adatok tekintetében kitértünk arégió szempontjából meghatározó nemzetgazdasági ágakra, valamint avagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetet reprezentáló főbb mutatókra is. Bemutatásra kerültek továbbá anettó árbevétel alapján rangsorolt 100 vállalkozás gazdasági tevékenységének fontosabb jellemzői, megyén belül elfoglalt helyük ban 2,2 milliárd Ft-tal lehetett bekerülni a100 adózó közé, ezközel 7%-os árbevétel növekedés abázis évhez képest. a2012. évi top listában szereplő gazdálkodók közül 90 cég helyet kapott a2013-as kiemeltek között is, azaz tíz pozícióban történt csak változás. i. a2013-as év FőBB jellemzői 4 AKözép-dunántúli régió évi gazdasági folyamatait alapvetően meghatározta afőbb gazdasági mutatók tekintetében jellemzően 40% körüli részesedéssel bíró Fejér megye. Tovább szűkítve akört, ugyanez elmondható Fejér megye ésazárbevétel alapján rangsorolt 100 adózó kapcsolatáról is. Általánosságban elmondható, hogy afőbb paraméterek (pl. bevételek, ráfordítások, üzemi eredmény, adófizetési kötelezettség, jegyzett tőke) tekintetében top Fejér megye gazdasága atendenciák iránya arégió, amegye és a TOP 100-as kör esetében is megegyeztek, eltérés csak amértékükben adódott. AKözép-dunántúli régió -ezen belül Fejér megye -adózóinak évi nettó árbevétele kismértékben csökkent, ennek ellenére üzemi eredményük lényeges javulást tükrözött. Köszönhető ez annak, hogy tevékenységüket költségtakarékosabban, ráfordításaik racionalizálásával végezték az elmúlt évben. Apénzügyi eredmény csak Fejér megyében maradt nyereséges, eza régió veszteségét 7,9milliárd Ft-tal csökkentette. Mindez jótékonyan hatott az adózás előtti eredményre is, hiszen aközép-dunántúli vállalkozások 8,5%-os, afejér megyeiek 5%-os adózás előtti nyereségnövekedést könyvelhettek el, szemben az országos 6%- ot meghaladó csökkenéssel. Anyereséges vállalkozások köre országos, régiós és megyei viszonylatban is bővült, ennek hatására aveszteséget kimutatók és anullás eredménnyel zárók súlya -3,6 százalékponttal - 43,6%-ra csökkent Fejér megyében. AKözép-Dunántúlon egyedül Fejér megyében növekedett afoglalkoztatottak száma, melyet abérköltségek nagyobb

5 elemzés NaV A főbb gazdasági mutatók alakulása, változása Megnevezés M. e. Időszak Értékesítés nettó árbevétele ebből export Jegyzett tőke ebből külföldi tulajdon Adózás előtti eredmény Üzemi tevékenység eredménye Mérlegfőösszeg Átlagos állományi létszám Átlagbér 1. sz. táblázat milliárd Ft Ország KDR Fejér megye Top100 Fejér megye részaránya Top100 részaránya =3/2 6=4/ ,3 7005,7 2877,3 2196,2 41,1 76, ,6 6921,2 2761,2 2072,1 39,9 75,0 % 2013/ ,0 98,8 96,0 94, milliárd Ft ,3 3542,0 1222,2 1171,0 34,5 95, ,9 3446,7 1071, ,1 31,1 94,8 % 2013/ ,0 97,3 87,6 86, milliárd Ft ,5 828,6 322,5 220,2 38,9 68, ,0 833,6 325,0 223,0 39,0 68,6 % 2013/ ,6 100,6 100,8 101, milliárd Ft ,1 489,3 182,4 166,9 37,3 91, ,5 490,8 180,8 168,4 36,8 93,1 % 2013/ ,0 100,3 99,1 100, milliárd Ft ,1 231,7 108,5 64,1 46,8 59, ,9 251,5 113,9 62,3 45,3 54,7 % 2013/ ,6 108,5 105,0 97, milliárd Ft ,1 199,9 87,2 57,7 43,6 66, ,4 251,8 114,9 77,6 45,6 67,5 % 2013/ ,1 126,0 131,8 134, milliárd Ft , ,5 2334,1 1518,8 44,8 65, ,5 5406,6 2394,4 1548,5 44,3 64,7 % 2013/ ,2 103,7 102,6 102, fő ,3 50, ,9 51,0 % 2013/ ,8 98,3 102,1 102, ezer Ft/fő % 2013/ ,8 104,1 103,3 102, mértékű emelkedése kísért, így azátlagbér az inflációt meghaladóan nőtt. Fejér megyében amezőgazdaságban, abányászatban, afeldolgozóiparban és azingatlanügyletek területén az országos átlagbéreket meghaladó kifizetések történtek évben alegnagyobb nettó árbevételt kimutató 100 Fejér megyei vállalkozás amegyei árbevétel háromnegyedét realizálta. Akoncentráltság az exportbevételek tekintetében még meghatározóbb, hiszen megközelítette a95%-ot. Eszűkebb kör üzemi nyeresége több mint harmadával nőtt, de ez sem tudta kompenzálni apénzügyi- és rendkívüli tevékenységeik veszteségeit, így adózás előtti pozitív eredményük 2,7%-kal csökkent. Amegyei jegyzett tőke állomány több mint kétharmadát atop 100 vállalkozás birtokolta, ezen belül ismeghatározó akülföldi tulajdon háromnegyedes részesedése óta akormány mintegy 50céggel -köztük három Fejér megyeivel kötött stratégiai megállapodást, melyben fontos szerepet kapott az új munkahelyek létesítése és új beruházások megvalósítása. Emellett akkv szektor számára is bővültek azok alehetőségek (kedvező kamatozású hitelek, uniós pályázatok), amelyek önerő hiányában is megteremtik abővítések feltételeit. Mindezek szerepet játszhattak abban, hogy 2013-ban aberuházók köre és atárgyévben üzembe helyezett beruházások értéke is emelkedett, így régiós szinten 31,3 millió Ft-ot, Fejér megyében 28,1 millió Ft-ot költött fejlesztésre átlagosan egy vállalkozás, ami 31%-os, illetve közel 17%-os növekedést tükrözött. ii. jogszabályi környezet VáltOzása, új előírások Atársasági adót érintő január 1-jétől hatályos -változások, újelőírások a teljesség igénye nélkül: Ajogszabályi feltételeknek megfelelő adózók társasági adó helyett akisválla- top Fejér megye gazdasága 5

6 NaV elemzés lati adó (KIVA), illetve akisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) szabályai szerint is teljesíthetik adófizetési kötelezettségüket. Nemcsakazadózó általmegszerzett jogdíjbevételre jogosító szellemi termék, vagyoni értékű jog minősül bejelentett immateriális jószágnak, hanem az adózó által előállított jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág is, feltéve, hogy azadózó ezt atényt ahasználatba vételt követő 60 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. Új feltétel, hogy csak akkor csökkenthető az adóalap, haabejelentés adóévét megelőző adóévben az adózó nem csökkentette az adózás előtti eredményét azimmateriális jószág értékesítése kapcsán. Azalultőkésítettség meghatározása során akötelezettségek és követelések adóévi napi átlagos állományának meghatározásánál nem kell figyelembe venni az áruszállításból és aszolgáltatásnyújtásból származó kötelezettségeket és követeléseket. Alátvány-csapatsport támogatása kapcsán atámogatást nyújtó adózónak és atámogatott szervezetnek is köztartozásmentesnek kell lennie atámogatási igazolás kiállítására irányuló kérelem benyújtásának időpontjában. Bevezetésre került aszabad vállalkozási zóna fogalma. Fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe aszabad vállalkozási zónák területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházásra, valamint ajelenértéken legalább 100 millió forint értékű külön jogszabályban meghatározott tanúsítvány által igazolt módon energiahatékonyságot szolgáló beruházásra. Az adózó aberuházás üzembe helyezését követően, 90napon belül köteles bejelenteni azadópolitikáért felelős miniszternek aberuházás befejezése napját, aki évente tájékoztatja az adóhatóságot a nyilvántartásba vett fejlesztési adókedvezményekről. lás 1,2 ezerrel kevesebb az előző évinél, országosan 4,3%-os volt acsökkenés. Ennek egyik oka feltételezhetően az új adónemek (KATA, KIVA) bevezetése volt, mely választási lehetőséget teremtett az adózók részére. Arégió megyéi közül abevallások száma Fejér megyében csökkent alegkisebb mértékben, így régión belüli súlyuk 39%-ra erősödött (1. sz. ábra). Abevallások közel 23%-át aközépdunántúli régió kereskedelmi vállalkozásai adták be 2013-ban, majd 11-11% körüli részesedéssel afeldolgozóipar és az építőipar következett. Hasonló arányok jellemezték Fejér megyét is, deatop 100-as körben afeldolgozóipari cégek 47%-os súlya volt ameghatározó, kereskedelemmel 24 cég foglalkozott. AKözép-Dunántúlon, ezen belül Fejér megyében abevallást benyújtók döntő többsége mikro vállalkozásként működött az elmúlt két évben. Fejér megyében súlyuk annak ellenére erősödött 89%-ra, hogy számuk 2%-kal mérséklődött. Az egyéb/nagy vállalkozásoknál kimutatható 14%-os csökkenés hatással volt amegyén belüli részesedésükre is, mely 4%-ra mérséklődött. Afoglalkoztatottak száma alapján vizsgálva régiós és megyei szinten is elmondható, hogy az adózók többsége önfoglalkoztató, illetve 1főt alkalmazó volt években, majd a2-9 fővel működők következtek, azaz avállalkozások több, mint 92%-a 0-9 fővel végezte tevékenységét. Ettől eltérően a100 legnagyobb árbevételt elérő társaságból 76 cégnek 50 főnél több alkalmazottja volt, a10-49 fővel működők pozíciója 15-ről 19-re erősödött. A 2-9 főt foglalkoztató két vállalkozás fele a évinek, három gazdálkodó viszont az elmúlt két évben önfoglalkoztató volt. iv. agazdálkodás FőBB mutatói 1. Bevételek évben aközép-dunántúli régióban avállalkozások által kimutatott öszszes bevétel 7280,1 milliárd Ft-ot tett ki, kismértékű mérséklődés mellett. Azországos növekedés megközelítette a2%-ot, így régiónk súlya 9,7%-ról 9,4%-ra csökkent. Ateljes bevétel 95%-át anettó árbevétel tette ki6921,2 milliárd Ft-tal, ez9,6%-a a nemzetgazdasági értéknek. Bevallások száma ésváltozása (db; előző év=100%) KDR (96,6%) Ország (95,7%) iii. abevallások számának alakulása évben akettős könyvvezetést választó adózók 400,5 ezer társasági adó bevallása került feldolgozásra országosan, ezek 8,7%-át aközép-dunántúli régióba tartozók nyújtották be. A34,8 ezer beval- 1. sz. ábra Fejér megye (97,6%) 6 top Fejér megye gazdasága

7 elemzés NaV évi bevételek alakulása és változása (milliárd Ft; előző év =100%) 2. sz. ábra Fejér megyében abevételek 3%-kal, ezen belül anettó árbevétel 4%-kal csökkent, ennek ellenére arégió teljesítményének 40%-át továbbra isamegye vállalkozásai adták. Amegyei 2761,2 milliárd Ft nettó árbevétel háromnegyedét atop 100-ba került vállalkozások realizálták, a2072,1 milliárd Ft-os árbevételük 5,7%-kal volt kevesebb a2012. évinél (2. sz. ábra). Érdekesség, hogy az első 10 helyen álló vállalkozás amegyei árbevétel felét lefedte ban aközép-dunántúli régióban az egy vállalkozásra jutó nettó árbevétel 198,7 millió Ft volt, azelőző évinél 2,3%-kal több. Nemzetgazdasági összesítésben 180,5 millió Ftárbevételt realizáltak átlagosan atársaságok, mely 6,6%-kal volt magasabb a2012. évinél. AFejér megyében kimutatható öszszeg 3,8 millió Ft-tal haladta meg arégióst, acégenkénti 202,5 millió Ft 1,7%-kal kevesebb abázis évinél. ATOP 100-ba tartozó vállalkozások gazdasági súlyát jól példázza a2013. évi átlagos árbevételük nagysága, mely 20,7 milliárd Ft-ot tett ki, igaz 5,7%- os csökkenés eredményeként (3. sz. ábra). AKözép-Dunántúlon anettó árbevételben közel 50 50%-os arányt képviselt az export ésabelföldi értékesítés az elmúlt két évben, előbbit 2,7%-os csökkenés, utóbbit stagnálás jellemezte (4. sz. ábra). Országosan ahazai eladások voltak ameghatározóak, deakivitel 4%-os növekedése volt erőteljesebb. Azexport orientáltság Komárom-Esztergom megyében a legdominánsabb, az értékesítések 63%-a külföldre irányult. KDR 7280,1 (98,9%) Fejér megye 2925,4 (96,9%) Top ,1 (95,3%) Nettó árbevétel: 6921,2 (98,8%) Egyéb bevétel: 306,3 (96,7%) Aktivált telj. értéke: 52,6 (142,7%) Nettó árbevétel: 2761,2 (96,0%) Egyéb bevétel: 148,7 (120,1%) Aktivált telj. értéke: 15,5 (87,4%) Nettó árbevétel: 2 072,1 (94,3%) Egyéb bevétel: 103,1 (126,7%) Aktivált telj. értéke: 5,9 (53,0%) Fejér megyében akülpiaci értékesítések 12%-ot meghaladóan, 1071 milliárd Ft-ra csökkentek, mely tendenciát egyértelműen atop 100-as kör alakított, hiszen amegyei kivitel 95%-a evállalkozásoknál koncentrálódott. Amegyei belföldi forgalom 35 milliárd Ft-tal 1690,2 milliárd Ft-ra bővült, atöbblet 90%-át a100 adózó érte el. 3. sz. ábra Fejér megye 2012: 206,0 2013: 202,5 (98,3%) KDR 2012: 194,3 2013: 198,7 (102,3%) Egy vállalkozásra jutó nettó árbevétel alakulása és változása (millió Ft; előző év =100%) Régiónkban anettó árbevétel közel 61%-át afeldolgozóipar adta, második helyen akereskedelem állt (20,8%). Legnagyobb növekedést az építőipar (+25%), majd az oktatás (+20,5%) ért el, apénzügyi szektorban ugyanakkor 16%-os volt a csökkenés. Arégiós kivitel 93%-át teljesítő feldolgozóiparban 3,4%-os csökkenés mutatkozott, az energiaiparban és avízellátás ágazatban akülpiaci értékesítések a2012. évi harmadára csökkentek. Abelföldi eladásoknál akereskedelem tovább erősítette vezető szerepét (38%), majd afeldolgozóipar következett 29%-kal. Anettó árbevételnél már említett építőipar jó teljesítményét abelföldi értékesítéseinek dinamikája (+26,6%) generálta, így régiós részesedésük egy százalékponttal 5,3%-ra erősödött. Fejér megyében az árbevétel 81%-át afeldolgozóipar és akereskedelem realizálta, előbbinél az értékesítések több mint kétharmada -14%-os csökkenés mellett -külföldre irányult, utóbbinál ahazai piac 92%-os részesedése volt ameghatározó. ATOP 100-as körben az építőiparban tevékenykedők mutatták ki a legnagyobb, 4,8-szoros árbevétel növekedést, de a28%- os súlyt képviselő kereskedelem is 5%-os Top : : (94,3%) top Fejér megye gazdasága 7

8 NaV elemzés 4. sz. ábra emelkedést ért el. Az árbevétel 63%-át adó feldolgozóiparban egytizedes volt abevétel kiesés, apénzügyi, biztosítási tevékenység esetében 37%-os volt ennek amértéke. 8 A nettó árbevétel értékesítési irányok szerinti megoszlása (%) Export értékesítés Export értékesítés Export értékesítés Országosan valamennyi vállalkozási kategóriában nőttek abevételek, régiós szinten akisvállalkozások emelhetők ki: anettó árbevételük 9%-os emelkedését akivitelük 18,6%-os és abelföldi eladásaik 7,4%-os bővülése indukálta. Arégiós export zöme (84,3%) az egyéb/nagy vállalkozásoknál került kimutatásra, de meghatározó asúlyuk ahazai piacon is (38,6%). Fejér megyében akisvállalkozások által kimutatott 13,4%- os árbevétel emelkedés súlyukat 2százalékponttal 12,6%-ra erősítette. Ekörben az export 45%-kal, abelföldi értékesítés közel egytizeddel haladta meg a2012. évi értékeket. Az egyéb/nagy vállalkozások meghatározó szerepe itt is megfigyelhető, mely a belföldi eladások (52%) terén még meghatározóbb, mint régiós szinten. Afoglalkoztatottak száma szerint országosan a0-1 főt, aközép-dunántúlon az főt alkalmazók nem tudták növelni árbevételeiket. Fejér megyében és atop 100 adózónál isarégióssal egyező tendenciák érvényesültek. 2012: 50,6 2013: 49,8 2012: 42,5 2013: 38,8 2012: 53,3 2013: 49,0 2. Költségekésráfordítások Aközép-dunántúli vállalkozások 2013-ban 7028,4 milliárd Ft költséget és KDR Fejér megye Top100 top Fejér megye gazdasága Belöldi értékesítés Belöldi értékesítés Belöldi értékesítés ráfordítást számoltak el, ez1,8%-kal kevesebb az előző évinél. Országosan azöszszes bevételhez hasonlóan aköltségek is emelkedtek, így régiónk súlya 9,5% lett. Mivel régiós szinten abevételek csökkenését ha kismértékben is, de meghaladta aráfordítások mérséklődése, ezért a költségszint 0,8 százalékponttal 96,5%-ra mérséklődött (az országos 95,4%). 5. sz. ábra Fejér megye 2012: 209,9 2013: 206,1 (98,2%) 2012: 49,4 2013: 50,2 2012: 57,5 2013: 61,2 2012: 46,7 2013: 51,0 KDR 2012: 198,6 2013: 201,7 (101,6%) Egy vállalkozásra jutó költségek alakulása és változása (millió Ft; előző év =100%) AFejér megyei cégeknél keletkezett a térség ráfordításainak 40%-a, akimutatott 2810,6 milliárd Ft 4%-kevesebb a2012. évinél. Amegyében abevételek csökkenését egy százalékponttal meghaladta aköltségek visszaszorítása, így afejér megyei adózók mutatták kialegkedvezőbb költség/ bevétel arányt (96,1%) arégióban, akomárom-esztergom és Veszprém megyei 96,9% körüli volt. ATOP 100-as cégek afejér megyei költségek háromnegyedét lefedték. Ráfordításaik amegyeit is meghaladóan, 5,7%- kal mérséklődtek, itt szintén egy százalékpontos eltérés adódott az összes bevétel változásához viszonyítva. Ez jótékonyan hatott az általuk kimutatott költségszintre, ami 97,5%-ról 96,4%-ra változott. Az egy vállalkozásra vetített ráfordítások összege - 1,6%-os emelkedés után -201,7 millió Ft-ot tett kirégiónkban. Míg 2012-ben még 24,6 millió Ft-tal volt magasabb aközép-dunántúli érték azországosnál, addig tárgyévben akülönbség 17,6 millió Ft-ra csökkent. AFejér megyei 3,8 millió Ft-tal volt alacsonyabb azelőző évinél és 206,1 millió Ft-ot tett ki. ATOP 100 gazdálkodói átlagosan 21 milliárd Ft ráfordítást mutattak ki bevallásaikban, ebben nagy szerepük volt amagas költségigény- Top : : (94,3%)

9 elemzés NaV nyel működő 71 feldolgozóipari éskereskedelmi vállalkozásnak (5. sz. ábra). Aköltségek 81%-át az anyagjellegű ráfordítások tették ki aközép-dunántúli régióban, értéke 2,5%-kal kevesebb abázis évinél. Ezen belül alegnagyobb, 56%- os részarányt az anyagköltség képviselte, országosan azeladott áruk beszerzési értéke volt adomináns. Fejér megyében 2 216,4 milliárd Ftanyagjellegű ráfordítást számoltak el az adózók, ennek háromnegyede a100 legnagyobb árbevételű vállalkozáshoz köthető. Acsökkenő tendencia arégióssal egyezően itt is megfigyelhető (6. sz. ábra). Országosan 7466,2 milliárd Ftszemélyi jellegű ráfordítást számoltak el avállalkozások, ennek közel egytizede aközép- Dunántúlon képződött, azonos dinamika mellett (+2,3%). A719,4 milliárd Ft 69%-át a bérköltség jelentette, mely arány országosan isjellemző volt. Fejér megyében arégiós átlagot meghaladó, 6%-ot közelítő volt anövekedés mind aszemélyi jellegű ráfordítások, mind abérköltség tekintetében, a megyei adózók régiós részesedése mindkét relációban 44%-os volt. ATOP 100 vállalkozás -amegyeivel közel azonos dinamika mellett -206,3 milliárd Ft személyi jellegű ráfordítást, ezen belül 139,4 milliárd Ft bérköltséget számolt el2013. évben. AKözép-dunántúli régióban mind az anyagjellegű-, mind aszemélyi jellegű ráfordítások döntő többsége afeldolgozóiparban koncentrálódott, előbbi 61%-os, utóbbi 51%-os súlyt jelentett. Országosan az anyagjellegű ráfordításoknál kiegyenlítettebb volt amegoszlás, hiszen afeldolgozóipar és akereskedelem megközelítőleg egyharmad-egyharmad arányban osztoztak. Arégiós anyagjellegű költségek az építőiparban emelkedtek leginkább (+24,8%), apénzügyi, biztosítási tevékenységet folytatóknál ugyanilyen mértékű csökkenés volt. Aszemélyi jellegű ráfordítások jellemzően növekedtek vagy bázis szinten maradtak az egyes nemzetgazdasági ágakban, elmaradás csak abányászatban és az előbb említett pénzügyi tevékenységet végzők körében volt, ugyanez elmondható abérköltség esetében is. Fejér megyében az anyagjellegű költségek az oktatásban emelkedtek legintenzívebben, majd az építőipar következett (+19%), amegyei anyagjellegű ráfordítások felét adó feldolgozóiparban 14,4%-os évi költségek, ráfordítások alakulása és változása (milliárd Ft; előző év=100%) 6. sz. ábra Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráf. Egyéb ráfordítások Értékcsökkenés csökkenés mutatkozott. Aszemélyi jellegű ráfordítások három nemzetgazdasági ágban (mezőgazdaság, vízellátás, pénzügyi, biztosítási tevékenység) mérséklődtek, a bérköltség tekintetében negatív irányú elmozdulás már csak azutóbbi kettőnél figyelhető meg. ATOP 100-as körből az építőipar emelhető ki: az anyag- és személyi jellegű ráfordításoknál több, mint négyszeres illetve 2,5-szeres emelkedést mutattak ki, abérköltségük 80,6 millió Ft-ról 223 millió Ft-ra változott. KDR: 7 028,4 (98,2%) 5 699,3 (97,5%) 719,4 (102,3%) 349,5 (97,6%) 260,2 (102,4%) Fejér megye: 2 810,6 (95,9%) 2 216,4 (93,7%) 317,5 (105,8%) 166,5 (106,8%) 110,2 (100,9%) Top 100: 2 103,5 (94,3%) 1 688,2 (91,8%) 206,3 (105,9%) 129,0 (109,1%) 80,0 (100,2%) 3. Afoglalkoztatottak száma és az átlagbérekalakulása 3.1. Afoglalkoztatottak száma Afoglalkoztatottak átlagos állományi létszáma régiósan ésnemzetgazdasági szinten ismérséklődött, a213,3 ezer fő egytizede volt azországosnak. Komárom- Esztergom ésveszprém megyében létszámcsökkenés következett be2013-ban, melyet afejér megyei 1871 fős bővítés Az átlagos állományi létszám alakulása és változása (előző év = 100%) 7. sz. ábra Fejér megye fő (102,1%) Közép-dunántúli régió fő (98,3%) mérsékelt (7. sz. ábra). ATOP 100-as körbe sorolható gazdálkodóknál állt alkalma- Komárom- Esztergom megye fő(94,6%) Veszprém megye fő (96,8%) top Fejér megye gazdasága 9

10 NaV elemzés Az éves átlagbér alakulása Megnevezés KDR Fejér megye Top Index Index Index Bérköltség (milliárd Ft) 486,3 498,0 102,4 207,6 219,0 105,5 132,6 139,4 105,2 Átlagos áll. létszám (ezer fő) 217,0 213,3 98,3 89,6 91,5 102,1 45,6 46,6 102,2 Átlagbér (ezer Ft/fő) , , ,9 2. sz. táblázat zásban a91,5 ezer megyei foglalkoztatott több mint fele, körükben 2,2%-kal emelkedett amunkavállalói létszám. Régiónkban afoglalkoztatottak közel 40%-a afeldolgozóiparban, egyötöde akereskedelemben dolgozott 2013-ban. Legnagyobb mértékű, 9%-os létszámcsökkenés abányászatban volt, ez61fős leépítést jelentett ebben aszektorban. Kismértékű növekedés akereskedelemben és a szállítás, raktározás területén volt kimutatható. Fejér megyében amunkavállalók közel 36%-a afeldolgozóipar cégeinél állt alkalmazásban, akorábbinál 318 fővel több, azaz főt foglalkoztattak. Akereskedelem, gépjárműjavítás volt amegye második legnagyobb foglalkoztatója, azalkalmazottak száma itt több mint ezer fővel emelkedett. A100 legnagyobb árbevételű adózó közül azingatlanügyletekkel, majd a szállítással, raktározással foglalkozók növelték leginkább dolgozóik számát, deaz építőiparban is 8%-os létszámbővítés volt. ATOP 100-ba tartozó 47feldolgozóipari cég amegye feldolgozóiparában dolgozók mintegy 71%-át alkalmazták, a24kereskedelmi vállalkozásnál ez közel 64%, majd a szállítás, raktározás (40%) ésamezőgazdaság következett 22%-kal Átlagbérek Az egy foglalkoztatottra jutó bérköltség 2013-ban 2334 ezer Ft volt arégióban, ez4,1%-os növekedés az előző évhez képest. Országosan ennél 122 ezer Ft-tal volt magasabb az átlagbér 4,8%-os dinamika mellett. Az éves átlagbérek térségünk mindhárom megyéjében -a2013. évi inflációs értéket meghaladóan -emelkedtek, afejér megyei 2394 ezer Ft aközépmezőnyt jelentette 3,3%-os növekedés mellett. A Fejér megyei érték 2012-ben is arégiós átlag felett volt, az akkori 76 ezer Ft-os többlet 2013-ban 60 ezer Ft-ra mérséklődött. A megyei átlagbérek bázis évben 26 ezer Fttal maradtak el az országostól, 2013-ban 62 ezer Ft-ra nőtt akülönbség, melynek oka elsősorban az eltérő létszámváltozás volt. ATOP 100 körben azátlagbérek közel 3%-kal emelkedtek, ami 2990 ezer Ft-ot eredményezett 2013-ban. Ezamegyei átlagnál 596 ezer Ft-tal, arégiósnál 656 ezer Ft-tal magasabb, deazországos szintet is meghaladta 534 ezer Ft-tal (2. sz. táblázat). Régiónkban valamennyi nemzetgazdasági ágban emelkedtek azátlagbérek, országosan avízellátás, szennyvízgyűjtés területén stagnálás volt. AKözép-Dunántúlon legjobban az energiaiparban dolgozók kerestek az elmúlt két évben, legalacsonyabb bérek aszálláshely-szolgáltatást, vendéglátást jellemezték. Fejér megyében 2013-ban az energia szektor ésapénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők nem érték el az előző évi átlagbér szintet évben alegjobban keresők az energiaiparban dolgoztak, majd abányászat következett, ban megfordult asorrend, azegyötödös átlagbér növekedésnek köszönhetően a bányászat került azélre, afeldolgozóipar az elmúlt két évben adobogó 3.fokán állt. Azárbevétel szempontjából kiemelt 100 vállalkozásnál azingatlanügyletekkel foglalkozók kivételével emelkedtek az átlagbérek. Kiemelkedő az építőiparban kimutatott 2,5-szeres növekedés, így az itt dolgozók lettek 2013-ban alegjobban keresők 8578 ezer Ft-tal. Általánosságban elmondható, hogy atop 100 vállalkozás által foglalkoztatottak a mezőgazdaság kivételével valamennyi nemzetgazdasági ágban amegyei átlagok felett kerestek. V. atársas VállalkOzásOk eredményei 1. Az adózás előtti eredmény összetevői évben aközép-dunántúli régióban az üzemi eredmény 251,8 milliárd Ft pozitívumot mutatott, mely egy százalékpontos emelkedés után 7%-át adta azországos eredménynek. A26%-os dinamika mely lényegesen meghaladta az országos emelkedést -azüzemi nyereség 3%-os bővülésének és aveszteség 28,4%-os mérséklődésének volt köszönhető. Az üzemi eredményét Fejér és Komárom-Esztergom megye is régiós átlagot meghaladóan növelte, 46-35%-os súlyt képviselve. Veszprém megye is nyereséggel zárta a2013-as évet, de az 14%-kal csökkent. Fejér megyében a114,9 milliárd Ft-os üzemi eredmény bővülése megközelítette a 32%-ot, ezt anyereség 4%-os emelkedése és elsősorban aveszteség 27%-os csökkenése alakította évben amegyei szinten realizált üzemi eredménykétharmadát a 100 legnagyobb árbevételű vállalkozás tudhatta magáénak, ez arészesedés az üzemi tevékenység eredményének 35%-os növekedése következtében 2013-ban tovább erősödött. Ecégek nyeresége csak 2%-kal emelkedett, deaveszteségeiket közel egyharmaddal mérsékelték (3. sz. táblázat). Fejér megyében az üzemi eredmény 71,4%-a afeldolgozóiparban képződött, a közel 18%-os növekedés anyereség 3%-os emelkedésének és aveszteség egynegyedes csökkenésének az eredménye. Pozícióváltás a kereskedelemben következett be, a2012. évi veszteség után nyereséges ágazat lett ban. Aszálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és apénzügyi, biztosítási tevékenység továbbra is veszteséges maradt (8. sz. ábra). 10 top Fejér megye gazdasága

11 elemzés NaV Az adózás előtti eredmény összetevőinek alakulása (milliárd Ft; %) Megnevezés KDR Fejér megye Top Index Index Index Üzemi eredmény 199,9 251,8 126,0 87,2 114,9 131,8 57,7 77,6 134,5 Pénzügyi eredmény 14,1-13,4-12,5 8,0 64,0 2,6-7,0 - Rendkívüli eredmény 15,8 13,2 83,5 6,9-9,0-3,8-8,3-3. sz. táblázat ATOP 100-as körben a-akereskedelem kivétel valamennyi nemzetgazdasági ág nyereséggel zárta az évet, a77,6milliárd Ft-ból közel 75milliárd Ft afeldolgozóipari vállalkozásoknál koncentrálódott. Arégiós üzemi eredmény növekedéséhez valamennyi vállalkozási kategória hozzájárult arégióban, Fejér megyében csak akisvállalkozások eredménye maradt el az előző évitől. Aközel65%-os emelkedésnek köszönhetően már nem amikrovállalkozások képviselték alegkisebb súlyt amegyében, hanem helyet cseréltek aközépvállalkozásokkal. Afoglalkoztatottak száma szerint vizsgálva, arégióban alegkisebb súllyal bíró 0-1 főt foglalkoztatók üzemi eredménye emelkedett alegdinamikusabban (+89,5%), Fejér megyében 2012-ben ekör még veszteséges volt. A100 legnagyobb árbevételű gazdálkodó közül a2-9 főt foglalkoztatók veszteségesek lettek, a0-1 és a10-49 alkalmazottal működők esetében csökkent anyereség. A250 fő feletti munkáltatók mintegy 47%-kal növelték üzemi eredményüket, a63,2 milliárd Ft-juk szinte 100%- ban lefedte amegyei 250 főfeletti foglalkoztatók eredményét. 8. sz. ábra Apénzügyi műveletek eredménye nemzetgazdasági szinten továbbra is negatív szaldót mutatott, aközép-dunántúlon viszont anyereséges év után lett veszteséges. A13,4 milliárd Ft negatívum a nyereség 26%-os csökkenésének és aveszteség 17,7%-os emelkedésének köszönhető. Apénzügyi eredmény 2012-ben arégió mindhárom megyéjében nyereséges volt, 2013-ban csak Fejér megye adózói tudták megőrizni ezt apozíciót, 36%-os csökkenés mellett. A8milliárd Ft pénzügyi eredmény anyereség 15%-os ésaveszteség 5%-os mérséklődésének tudható be, megjegyezve, hogy Komárom-Esztergom és Veszprém megyében aveszteségtömeg jelentősen emelkedett. AFejér megyei feldolgozóipar pénzügyi nyeresége több mint kétharmaddal visszaesett, veszteségei csak 18%-kal csökkentek, így a2012. évi 2,4 milliárd Ftos negatív eredményüket megháromszorozták 2013-ban. Kedvezőtlen folyamatok zajlottak akereskedelemben is, bázis évi 4,8 milliárd Ft-os nyereségük 3,1 milliárd A Fejér megyei vállalkozások évi üzemi eredménye a főbb nemzetgazdasági ágakban Nyereségesek Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Energiaipar Vízellátás Építőipar Kereskedelem Szállítás, raktározás Ingatlanügyletek Oktatás Veszteségesek Szálláshely-szol. Pénzügyi, bizt. tev. Ft-os veszteségbe fordult át. Az ingatlanügyletekkel foglalkozók nyereségei nagyobb ütemben nőttek, mint veszteségeik, ezek egyenlegeként anyereség 78%-ot meghaladóan emelkedett ésa15,2 milliárd Ft-juk alegeredményesebb ágazattá tette ezt akört megyei szinten. ATOP 100 adózó pénzügyi tevékenysége összességében veszteséges lett 2013-ban, melyhez nagymértékben hozzájárult afeldolgozóipar 5 milliárd Ft-os veszteség növekedése ésa kereskedelmi cégek veszteségessé válása. Arendkívüli eredmény 13,2 milliárd Ft volt aközép-dunántúli régióban, 16,5%- kal kevesebb abázis évinél. Országosan ugyanakkor 50%-os csökkenés következett be, így régiónk súlya 11,8%-ról mintegy 20%-ra erősödött. Arégiós folyamatokra az egyes megyék különbözőképpen hatottak: Fejér ésveszprém megyében a2012. évi nyereség után veszteséget könyvelhettek elazadózók, Komárom-Esztergom megyében viszont 6,5-szeres volt anyereség növekedése. AFejér megyei cégeknél megfigyelhető kedvezőtlen folyamatok abból adódtak, hogy arendkívüli tevékenységhez kapcsolódó veszteségek 5,3-szoros növekedést mutattak, emellett nyereségük is csökkent. Ez azt eredményezte, hogy amegye vállalkozásai aközép-dunántúli régió rendkívüli nyereségéhez a2012. évi 42,6%-kal szemben csak 14,4%-kal járultak hozzá, de arégiós szintű veszteség fele is itt képződött 2013-ban. Azárbevétel szempontjából meghatározó 100 vállalkozásnál is amegyénél leírt tendenciák érvényesültek: az előző évi 3,8 milliárd Ft-os pozitívum váltott 8,3 milliárd Ft-os negatívumra tárgyévben. Fejér megyében azenergiaipar tevékenysége aközel ötszörös növekmény hatására 663,6 millió Ftpozitív rendkívüli eredményt jelentett. Legnagyobb, 5milliárd Ft-os veszteséget avízellátás, szennyvízgyűjtés területe mutatott ki, ez annak tükrében jelentős visszalépés, hogy top Fejér megye gazdasága 11

12 NaV elemzés ben még nyereséges volt az ágazat, mely elmondható afeldolgozóiparról is. Az adózás előtti eredmény (251,5 milliárd Ft) 8,5%-os régiós növekedését az üzemi eredmény erősödése segítette, emellett azadózás előtti nyereség 4%-kal emelkedett, aveszteség viszont 3,7%-kal mérséklődött. Országosan 6,4%-os volt a negatív irányú elmozdulás, ezrégiónk súlyát 9,3%-ra javította. AFejér megyei adózók adózás előtti eredménye 5%-os emelkedés után 113,9 milliárd Ftlett, ez arégiós érték 45%-át lefedte. Komárom-Esztergom megyében a 70%-os eredmény javulás 27%-os súlyukat 42%-ra erősítette.veszprémmegye adózás előtti eredménye anyereség csökkenésének ésaveszteség növekedésének hatására 47%-kal visszaesett. ATOP 100 vállalkozás adózás előtti nyeresége ésvesztesége is csökkent, melyek eredőjeként közel 1,8 milliárd Ft-tal kevesebb eredményt realizáltak, mint 2012-ben. Ez hatással volt a megyei részesedésükre is, mely 59%-ról 54,7%-ra változott (9. sz. ábra). Míg 2012-ben Fejér megyében az energiaipar, akereskedelem és aszálláshely szolgáltatás, vendéglátás zárta negatívummal az adóévet, addig tárgyévben az energiaszektor helyébe avízellátás, szennyvízgyűjtés lépett. Az adózás előtti eredmény 63%-át afeldolgozóipar mutatta ki, majd az ingatlanügyletek következett 18%-os súllyal. Dinamikus növekedés mutatkozott az építőipar és aszállítás, raktározás területén, de megyei részesedésük együtt is alig 6%-os volt. Vállalkozási kategóriánként vizsgálva, a megyei növekedést akkv szektor segítette, az egyéb/nagy vállalkozások 6%-kal kisebb KDR Fejér megye Top sz. ábra adózás előtti eredményt értek el, mint bázis évben. Afoglalkoztatottak számát tekintve eredmény csökkenés a10-49 és a250 fő feletti munkáltatóknál jelentkezett. A100 meghatározó árbevételű gazdálkodó közül afeldolgozóiparban működők 64,5 milliárd Ft adózás előtti eredményt értek el, melyet atöbbi nemzetgazdasági ágba tartozók eredménye 62,3 milliárd Ft-ra csökkentett. Az építőipar eredményének súlya elenyésző a100 vállalkozáson belül, de a2012. évi 642 ezer Ft-os adózás előtti eredménye után a 441,8 millió Ft figyelemre méltó ban avállalkozások 57,6%-a, azaz cégért el nyereséget régiónkban, ez 816 adózóval több a2012. évinél. Ugyanakkor aveszteséget kimutatók száma (12 841) közel egytizeddel és az eredményt el nem érők köre (1 922) 26%-kal szűkült. Arégió Nyereséges és veszteséges vállalkozások aránya KDR Nyereségesek 2012: 53,4% 2013: 57,6% Veszteségesek 2012: 39,4% 2013: 36,9% 10. sz. ábra Fejér megye Nyereségesek 2012: 52,8% 2013: 56,4% Veszteségesek 2012: 40,1% 2013: 37,4% Top100 Nyereségesek 2012: 79,0% 2013: 80,0% Az adózás előtti eredmény alakulása és változása (milliárd Ft; előző év=100%) Veszteségesek 2012: 21,0% 2013: 20,0% Nyereség: 388,9 (103,9%) Veszteség: 137,4 (96,3%) Eredmény: 251,5 (108,5%) Nyereség: 186,3 (101,6%) Veszteség: 72,4 (96,6%) Eredmény: 113,9 (105,0%) Nyereség: 111,6 (95,5%) Veszteség: 49,3 (93,3%) Eredmény: 62,3 (97,2%) megyéiben és országosan is hasonlóan kedvező folyamatok zajlottak. A19,4 millió Ft egy vállalkozásra jutó nyereség arégióban bázis szintű volt. Ez még mindig elmaradt az országos értéktől, de az olló szárai 4 millió Ft-ról 2millió Ft-ra záródtak. Az átlagos veszteség 10 millió Ft-ról 10,7 millió Ft-ra emelkedett arégióban, de ez 3,5 millió Ft-tal kedvezőbb az országos átlagnál. AFejér megyei gazdálkodók 56%-a nyereséges volt 2013-ban, ez 3,6 százalékpontos erősödést jelentett az előző évhez képest. Az egy vállalkozásra jutó 24,2 millió Ft-os nyereség kevesebb, mint abázis évi, de közel egynegyeddel magasabb arégiós értéknél. A2013-as évet 5105 Fejér megyei vállalkozás zárta negatívummal, ez 9%-kal, azaz 502 céggel kevesebb, mint 2012-ben. Mivel aveszteség összegének csökkenése csak 3,4%-os volt, ezért átlagosan 14,2 millió Ft veszteség keletkezett, ami 6%-kal magasabb abázisnál. Anullás eredményt 843 gazdálkodó mutatott ki, 15%-os csökkenés mellett. ATOP 100-as körbe tartozó vállalkozások 62,3 milliárd Ft adózás előtti eredményt értek el, amely 97,3%-a azelőző évinek. Lényeges átrendeződés az elmúlt két évben nem történt, egy 2012-ben még veszteséges vállalkozás nyereséges lett 2013-ban, így 80-20%-os arány jellemezte anyereséges veszteséges adózók megoszlását. Az árbevétel szempontjából kiemelt 100 adózóra jutó 1,4 milliárd Ft átlagos nyereség és 2,5 milliárd Ft veszteség lényegesen magasabb mind amegyei, mind arégiós értéknél (10. sz. ábra). 12 top Fejér megye gazdasága

13 elemzés NaV 2. Az adóalap, adókedvezmény, adófizetési kötelezettség Az adóalapot módosító tételek figyelembe vételével számított pozitív adóalap 304,3 milliárd Ft volt arégióban 1,7%-os növekedés mellett, országosan 4,7%-kal emelkedett. Apozitív adóalap után számított társasági adó 42,5 milliárd Ft-ot tett ki, azaz stagnált. Mivel országosan aszámított adó 3,8%-kal emelkedett, ezért régiónk súlya 9,8%-ra mérséklődött. Aszámított adó 52%-a Fejér megyében, egyharmada Komárom-Esztergom megyében képződött, 9illetve 3%-os növekedési ütem mellett. Veszprém megyében apozitív adóalap 15%- os csökkenését aszámított adó 26%-os mérséklődése kísérte. Amegyei pozitív adóalap 68%-a a100 legnagyobb árbevételű társasághoz köthető, a8,4%- os emelkedését aszámított adó azonos mértékű bővülése kísérte. AKözép-Dunántúlon apozitív adóalap alapján számított 42,5 milliárd Ft társasági adót 15,3 milliárd Ft-tal csökkentették azigénybevett adókedvezmények, amentesség ésavisszatartott adó. Arégiós vállalkozások az országosan összesített adókedvezmények 14,5 százalékát vették igénybe 2013-ban, ez közel 15százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Atérségi csökkenésben szerepet játszott, hogy adomináns fejlesztési adókedvezmény mértéke négytizedet meghaladóan csökkent és a látvány-csapatsport támogatása isbázis szinten maradt. Az adókedvezmény lehetőségével elsősorban afejér megyei vállalkozások tudtak élni, azigénybevett 9,4 milliárd Ft 8%-kal magasabb, mint 2012-ben, ezzel 11. sz. ábra arégiós érték 62%-a ide koncentrálódott. Amásik két megyében mérséklődés mutatkozott, Veszprém megyében több, mint 50%-os. ATOP 100-as kör a megyei adókedvezmények 94,3%-át érvényesítették, ezen belül amegyei fejlesztési adókedvezmény teljes egészében alegnagyobb árbevételű cégekhez köthető. Fejér megyében azadókedvezmények 93%-át afeldolgozóipari vállalkozások vették igénybe, atop 100 esetében még meghatározóbb ezarészesedés (98%). Az adókedvezmények 91%-a az egyéb/nagy vállalkozásokhoz, 88%-a a250 fő feletti munkáltatókhoz köthető. Vállalkozási kategóriánként és foglalkoztatottak számát tekintve legdinamikusabb növekedés amikro vállalkozásoknál és az önfoglalkoztatók, illetve az 1főt alkalmazók körében volt. Aszámított adót mérséklő tényezőket figyelembe véve 2013-ban avállalkozások háromnegyedénél, azaz közép-dunántúli adózónál 27,2 milliárd Ft társasági adó fizetési kötelezettség keletkezett. Ez csak 121 adózóval több abázis évinél, deösszegében 9,2%-os a növekedés. Országosan azegy százalékot elnem érő kötelezettség emelkedést azadózók számának mérséklődése kísérte. Az adókötelezettség 46%-a afejér megyei vállalkozásokhoz kapcsolható 9%-os növekedés mellett, Komárom-Esztergom megyében 17,3%-os volt abővülés, aveszprém megyei vállalkozások kötelezettsége csökkent. ATOP 100-as körbe tartozó cégeknél koncentrálódott amegyei adókötelezettség kétharmada, körükben egytizedes adófizetési kötelezettség növekedés keletkezett. Az átlagos adóterhelés alakulása KDR Fejér megye Top ,3% ,4% ,2% ,0% ,5% ,3% Apozitív adóalap és azadófizetési kötelezettség eltérő mértékű emelkedésének, amérséklődő kedvezmények hatására azátlagos adóterhelés 8,3%-ról 9%-ra emelkedett aközép-dunántúlon, ezzel együtt még mindig alacsonyabb volt az országosnál. Fejér és Veszprém megyében arégiós átlag alatt maradt az adóterhelés, akomárom-esztergom megyei 10,1% volt alegmagasabb (11. sz. ábra). Anemzetgazdasági ágak tekintetében Fejér megyében alegkisebb adóteher abányászatot (4,1%) jellemezte, legmagasabb az ingatlanügyletekkel foglalkozók körében (11%) volt. Vi. mérlegadatok AKözép-dunántúli régió kettős könyvvezetést alkalmazó társaságainak évi mérleg főösszege elérte a 5406,6 milliárd Ft-ot, mely 3,7%-kal több abázis évinél. Országosan 1,2%-os volt a bővülés, régiónk 4,6% körüli részesedése változatlannak tekinthető. Legnagyobb, 6,4%-os növekedés Veszprém megyében mutatkozott, meghatározó súlya (44,3%) továbbra isfejér megyének volt. Amegyei cégek mérlegfőösszegének közel 65%-a a100 legnagyobb árbevételt realizáló vállalkozás könyveiben szerepelt, körükben 2%-os volt anövekedés. 1. Eszközök Az eszközök két nagy csoportja avállalkozási tevékenységet egy éven túl szolgáló befektetett eszközök és amobilabb forgóeszközök, melyek régiónkban közel azonos részesedéssel bírtak avizsgált években. Nemzetgazdasági szinten abefektetett eszközök voltak adominánsabbak, értékük aforgóeszközök 2,6%- os növekedésével szemben stagnált. AKözép-dunántúli régióban abefektetett eszközök 85%-át atárgyi eszközök képviselték, majd a11%-ot közelítő befektetett pénzügyi eszközök következtek (4. sz. táblázat) évben aközép-dunántúli régió forgóeszközeinek 5%-os bővülése közel két százalékponttal meghaladta abefektetett eszközökét, ehhez hozzájárult, hogy az elemei közül csak akészletek értéke mérséklődött kismértékben. Aforgóeszközök több, mint felét kitevő követelések 6,7%-kal nőttek, de pozitívum, hogy ezen top Fejér megye gazdasága 13

14 NaV elemzés Eszközök alakulása Megnevezés KDR Fejér megye Top100 (milliárd Ft; %) Index Index Index Befektetett eszközök 2555,6 2638,4 103,2 1206,2 1241,4 102,9 808,5 821,6 101,6 Forgóeszközök 2559,9 2689,6 105,1 1089,6 1122,1 103,0 690,5 714,8 103,5 Aktív időbeli elhatárolások 97,0 78,6 81,0 38,3 30,9 80,7 19,8 12,1 61,1 Eszközök összesen 5212,5 5406,6 103,7 2334,1 2394,4 102, ,8 1548,5 102,0 4. sz. táblázat belül avevőkövetelések 3,4%-kal mérséklődtek, mert ezutalhat afizetési fegyelem javulására. Azértékpapírok és pénzeszközök együttesen régiós szinten 546,9 milliárd Ft-ot tettek ki 2013-ban. Atérség befektetett eszközeinek 47%- aafejér megyei vállalkozásokhoz kapcsolódott, értékük 1241,4 milliárd Ft-ot tett ki. A3%-os emelkedésükhöz atárgyi eszközök ésbefektetett pénzügyi eszközök is hozzájárultak, ez utóbbi 11%-os dinamikája 7,4százalékponttal magasabb volt a régiósnál. Amegyei vállalkozások forgóeszközeinek változása együtt mozgott a befektetett eszközökével, régión belüli súlyuk megközelítette a42%-ot. Fejér megye befektetett eszközeinek kétharmadát a100 legnagyobb árbevételű vállalkozás birtokolta, értéke 13 milliárd Fttal emelkedett és821,6 milliárd Ft-ot tett ki 2013-ban. A legnagyobb, 83%-os részarányú tárgyi eszközök 2,8%-kal emelkedtek, emellett azimmateriális javak állománya közel 15%-kal csökkent. Aforgóeszközök (714,8 milliárd Ft) 3,5%-os emelkedéséhez akészletek kivételével valamennyi eleme hozzájárult, ezen belül kiemelkedő az értékpapírok 90%-os gyarapodása. 2. Források Aforrás oldal két meghatározó öszszetevője asaját tőke ésakötelezettségek, ez akét elem apasszívák 95%-át jelentették 2013-ban aközép-dunántúli régióban. Asaját tőke súlyának növekedését a 6%-os dinamikának köszönhette, országosan 2,5% volt jellemző. Asaját tőke 42%-át afejér megyei vállalkozások mutatták ki, körükben 5,6%-os emelkedés mutatkozott. Veszprém megye azonos dinamika mellett 22,8%-kal részesedett, Komárom-Esztergom megyében anövekedés megközelítette a7%-ot (5. sz. táblázat). Asaját tőke közel 59%-át atartalékok képezték régiónkban, az1339,9 milliárd Ft 7%-kal volt több a2012. évinél. Országosan 70%-os volt asúlyuk ésabővülés mértéke 5%-ot tett ki. Amérleg szerinti eredmény (109,7 milliárd Ft) másfélszeres növekedése arégió súlyát 10 százalékponttal 22%-ra erősítette. Anyereség 9%-os emelkedése ésaveszteség 12,7%-os csökkenése javította arégió egyenlegét. Országosan anyereség ésveszteség csökkenése a mérleg szerinti eredmény 16,6%-os mérséklődéséhez vezetett. Komárom-Esztergom megyében megduplázódott apozitív eredmény, Veszprém megye viszont négyötödös visszaesést könyvelhetett el. Fejér megyében, és atop 100-as körben isjavult agazdálkodók vagyoni helyzete, mivel asaját tőke növekedett. Fejér megyében apasszívák négytizedét adó saját tőke összege 960,2 milliárd Ft volt, melynek közel 62%-a a100 legnagyobb árbevételt kimutató gazdálkodónál koncentrálódott. Asaját tőke elemei közül a mérleg szerinti eredmény érdemel különös figyelmet, mind megyei szinten, mind atop 100 adózónál. AFejér megyei vállalkozások amérleg szerinti nyereség 14,5%- os emelkedésének ésaveszteség 19%-os csökkenésének eredőjeként a2012. évi 16,8 milliárd Ft-tal szemben 2013-ban 44,6 milliárd Ft-ot mutattak ki. A100 legnagyobb árbevételt elérő cég 27,8milliárd Ft-ra javította eredményét, mely 62,4%-os megyén belüli részesedést jelentett, szemben azelőző évi 16,6%-os súllyal évben azországos jegyzett tőke állomány 7,2%-a, azaz 833,6 milliárd Ft koncentrálódott aközép-dunántúlon, Komárom-Esztergom megyét 44 és Veszprém megyét 17%-os részesedés jellemezte. Egy vállalkozásra átlagosan 29,6 millió Források alakulása (milliárd Ft; %) Megnevezés KDR Fejér megye Top Index Index Index Sajáttőke 2152,5 2282,6 106,0 909,3 960,2 105,6 566,6 592,8 104,6 Céltartalékok 81,7 68,8 84,2 28,6 28,7 100,3 25,9 26,2 101,2 Kötelezettségek 2766,8 2837,2 102,5 1298,4 1311,7 101,0 857,9 869,0 101,3 Passzív időbeli elhatárolások 211,5 218,0 103,1 97,8 93,8 95,9 68,4 60,5 88,5 Források összesen 5212,5 5406,6 103,7 2334,1 2394,4 102,6 1518,8 1548,5 102,0 5. sz. táblázat 14 top Fejér megye gazdasága

15 elemzés NaV Jegyzett tőke évi tulajdonosi szerkezete KDR Külföldi tulajdon: 58,9% Belföldi társaság: 17,4% Belföldi magánsz.: 17,4% Önkormányzati: 3,5% Állami tulajdon: 2,5% Egyéb: 0,3% 12. sz. ábra Ft jutott nemzetgazdasági szinten, 1%-os dinamikája kisebb arégiósnál. AKözépdunántúli 24,6 millió Ft-os átlagos értéknél akomárom-esztergom megyei 35,9 millió Ftvolt magasabb ésa legnagyobb, 4,1%-os növekedés is itt következett be, Veszprém megyében 13,6 millió Ft jegyzett tőke jutott egy vállalkozásra. Ajegyzett tőke állomány 61,7%-a afeldolgozóiparhoz köthető arégióban, dea legmagasabb, 3,7%-os tőkeemelés az ingatlanügyletek területén volt. Országosan nem jellemző atőkeállomány ilyen mértékű koncentrációja, itt ahárom meghatározó súlyú nemzetgazdasági ág(feldolgozóipar, energiaipar, pénzügyi, biztosítási tevékenység) is csak 51%-os részt fedett le. Régiónkban akkv szektor ajegyzett tőke 35%-át birtokolta, ekörben 7,2 milliárd Ft volt a tőkenövekmény. Foglalkoztatottak száma szerint vizsgálva tőkemérséklés a főt alkalmazók esetében volt, a2-9 dolgozóval működőknél ajegyzett tőke állománya kimagaslóan, 21,3%-kal gyarapodott. AKözép-dunántúli régióban ajegyzett tőke 59%-a külföldi befektetőknél koncentrálódott években, majd a belföldi magánszemélyek- és társaságok következtek 17-17%-os részesedéssel. Országosan akülföldi érdekeltség súlya 2,8 százalékponttal 45%-ra emelkedett, majd abelföldi társaságok és magánszemélyek volt asorrend (12. sz. ábra). Fejér megye Ajegyzett tőke állománya aközép-dunántúli régió mindhárom megyéjében bázis szinten maradt, Fejér megyében a325 milliárd Ft39%-a volt arégiós értéknek. A megyében átlagosan 24,5 millió Ftjegyzett tőkével rendelkeztek atársaságok, ez 2,5%-kal több a2012. évinél. Arészesedések arégió megyéiben eltérően alakultak: Fejér megyében akülföldi tulajdon (55,6%) Külföldi tulajdon: 55,6% Belföldi társaság: 23,8% Belföldi magánsz.: 16,6% Önkormányzati: 3,2% Állami tulajdon: 0,7% Egyéb: 0,1% Top100 Külföldi tulajdon: 75,5% Belföldi társaság: 21,6% Belföldi magánsz.: 0,7% Önkormányzati: 1,4% Állami tulajdon: 0,8% Egyéb: után abelföldi társaságok következtek közel 24%-kal. Komárom-Esztergom megyében a78%-os külföldi tulajdon még dominánsabb, Veszprém megyében mindkét évben abelföldi magánszemélyek birtokolták amegyei jegyzett tőke többségét. Fejér megyében akülföldi tulajdon jelenléte a feldolgozóiparban volt meghatározó, majd akereskedelem következett. AFejér megyei társaságok által jegyzett tőke közel 69%-a atop 100 körben koncentrálódott, a223 milliárd Ft 1,3%-kal volt több a2012. évinél. Ekörben akülföldi háromnegyedes súly még meghatározóbb, mint megyei szinten, a168,4 milliárd Ft-juk amegyei külföldi jegyzett tőke 93%-át lefedte. Tőkeemelés (+9,3%) ahazai társaságok tulajdonában álló cégeknél volt, ezzel szemben ajegyzett tőke mérséklődése az állami részesedést egy százalék alá csökkentette atop 100 vállalkozásnál. Akötelezettségek állománya évben 2837,2 milliárd Ft-ot tett ki régiónkban, ez 2,5%-kal több a2012. évinél. Az összes tartozás háromnegyedét kitevő rövid lejáratú kötelezettségek 2%-kal emelkedtek, ezen belül aszállító kötelezettségek 5,3%-kal mérséklődtek. Ahosszú lejáratú kötelezettségek is bővültek régiós szinten, melyhez a Veszprém megyei több, mint egyharmados emelkedés jelentősen hozzájárult. AFejér megyei cégek 1311,6 milliárd Ft-os kötelezettségei arégiós érték 46%- át jelentették, alig 1%-os bővülés mellett. Az összes kötelezettség háromnegyedét az éven belüli tartozások tették ki, összege a évinél 3%-kal több volt. ATOP 100- as körbe tartozó társaságokhoz kötődött a Fejér megyében kimutatott kötelezettségek kétharmada, tartozásaik növekedése 1% körüli volt, melyben szerepe volt ahosszú lejáratú kötelezettségek 7%-os csökkenésének. Vii. BeruházásOk Fejlesztések szempontjából vizsgálva a2013-as évet, biztató kezdet lehet ajövőre nézve. Országos, régiós és megyei szinten egyaránt kedvező tendenciákkal találkozhattunk, amik megmutatkoztak mind a beruházók számában, mind aberuházásra fordított összegekben. Országosan aberuházók számának 3%-os emelkedését atárgyévben üzem- Üzembe helyezett beruházások alakulása és változása (milliárd Ft; előző év=100%) 13. sz. ábra év Ország KDR év Fejér megye 3148,9 3939,6 273,0 107,8 125,1% 134,8% 119,4% 368,1 128,6 top Fejér megye gazdasága 15

16 NaV elemzés be helyezett beruházási érték egynegyedes növekedése kísérte. Aberuházók 9,5%-ának aközép-dunántúli régióban volt aszékhelye, 2,6%-kal több, azaz vállalkozás megvalósított meg fejlesztéseket. Abefektetői bizalom emelkedését mutatja, hogy arégiós beruházások értéke közel 35%-os növekedés után meghaladta a368 milliárd Ft-ot. A 95 milliárd Ft-os növekmény 22%-át a Fejér megyei, mintegy kétharmadát akomárom-esztergom megyei adózók adták (13. sz. ábra). AFejér megyében 4582 adózó 128,6 milliárd Ft-ot költött beruházásokra, eza vállalkozások számában 2,3%-os, beruházási értékében 19,4%-os emelkedés. A pozitív irányú változás jelentőségét növe- Viii. gazdasági mutatószámok Agazdasági mutatószámok alapján történő elemzés akkor mutatna teljes képet, ha atrendek elemzéséhez hosszabb időszakot vizsgálnánk és figyelembe vennénk aterületi, ágazati sajátosságokat is. Így az összesített adatok mellett, Fejér megyében anettó árbevétel több, mint négyötödét bonyolító két legnagyobb nemzetgazdasági ágra -afeldolgozóiparra és akereskedelem, gépjárműjavításra számított és évek közötti változásokat, elmozdulásokat iskiemeljük (6. sz. táblázat). Avagyoni helyzet elemzésével avállalkozások mérlegének struktúráját, az egyes eszköz- ésforrás csoportok arányasabb. Legalacsonyabb arány arégiót jellemezte, ez 6,5 százalékponttal kevesebb az országosnál. Avállalkozások pénzügyi helyzetének megítélésére leggyakrabban alikviditási rátákat használjuk, ami alatt az adózók fizetőképességét értjük. Amutató értékének emelkedéséből javulásra következtethetünk, tehát aközép-dunántúlon és afejér megyei kereskedelmi cégeknél arövid lejáratú kötelezettségek kiegyenlítésére a2012. évit meghaladó fedezet állt rendelkezésre. Országosan és Fejér megyében lényeges változás nem történt, amegyei feldolgozóipari vállalkozásoknál és a100 legnagyobb árbevételű cégnél arövid lejáratú kötelezettségek forgóeszközöket meghaladó dinamikája miatt csökkenés következett be. A gazdasági mutatószámok alakulása Fejér megye Megnevezés KDR Összesen Feldolgozóipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Top Nettó forgótőke (milliárd Ft) 470,4 559,2 134,6 137,2 26,4 19,7 30,9 35,4 58,3 55,6 Eladósodás foka (%) 53,1 52,5 55,6 54,8 57,0 55,9 67,0 65,9 56,5 56,1 Likviditási ráta (%) 122,5 126,2 114,1 113,9 105,1 103,7 119,8 121,9 109,2 108,4 Árbevétel arányos eredmény (%) 3,0 3,2 3,4 3,7 4,0 4, ,6 2,6 6. sz. táblázat li, hafigyelembe vesszük a évi tendenciákat, amikor amegyei beruházók köre és afejlesztésekre fordított összeg is csökkent, ezutóbbi mintegy 31%-kal. Mindezek afolyamatok jótékonyan hatottak atárgyévben üzembe helyezett beruházások átlagos nagyságára. Országosan ésrégiónkban átlagosan közel azonos, 31,6-31,3 millió Ft-ot fordítottak fejlesztésekre avállalkozások, eznemzetgazdasági szinten 21%-os, térségünkben 31%-os emelkedést mutatott. AKomárom-Esztergom megyei adózók 43,5 millió Ft-ja meghaladta arégiós átlagos értéket, melyet a beruházók számának stagnálása mellett és afejlesztések értékének 70%-os növelésével értek el. Fejér megyében a17% körüli bővülés átlagosan 28,1 millió Ft- beruházást eredményezett. it, összetételét és azok változását vizsgáltuk. Aforgóeszközök és arövid lejáratú kötelezettségek különbözeteként adódó nettó forgótőke értéke országosan, arégióban és amegyében ispozitív volt ésnövekedett avizsgált két évben, ami előnyös pénzügyi tartalékokat hordoz, azaz avállalkozások stabilitása erősödött. Akereskedelemben amutató értékének emelkedése szintén azt mutatta, hogy ezen cégek likvid pénzeszközei gyarapodtak. Afeldolgozóiparban és atop 100 körében avállalkozások finanszírozhatósága megoldott, de évhez képest aműködő tőke öszszege csökkent. Az eladósodás foka minden vizsgált kategóriában csökkent, akötelezettségek összes forráson belüli aránya az elmúlt két évben akereskedelemben volt alegmaga- Apiacgazdaság szereplői agazdasági döntéseik során figyelmet fordítanak avállalkozások eredményességére. Ajövedelmi helyzetet vizsgálja az árbevétel arányos eredmény, mely megmutatja, hogy az árbevétel hány százaléka áll avállalkozások rendelkezésére az adózást követően. Ez alapján arégió vállalkozásainak jövedelmi helyzete javult, atop 100-as kört szinten maradás jellemezte. Akereskedelemben években azadózott eredmény negatív volt, alegkedvezőbb árbevétel arányos nyereség afejér megyei feldolgozóipari vállalkozásoknál mutatkozott. Készítette: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Középdunántúli Regionális Adó Főigazgatósága, Tervezési éselemzési Főosztály 16 top Fejér megye gazdasága

17 analysis NaV economic Processes in the Central Transdanubian region and Fejér district in 2013 Introduction Based upon the flash report concerning the 2013 corporate income tax overview, our analysis aims to offer acomprehensive picture ofdouble entry bookkeeping corporations registered inthe Central Transdanubian Region (CTR) with company seats in Fejér District (FD). The review ofcomplex economic processes also extends tothe financial sector of the region despite the fact that it does not play adecisive role. The corner points of our analysis regarding company management issues focus upon criteria such as most important regional industry sectors and indicators regarding assets, finance and profit. Wewill also detail the main economic characteristics of100 most profitable regional corporations with the highest net turnover rate. By comparison with the previous year, only 90companies managed tomaintain their position. I. Main characteristics of 2013 Based onthe most important economic indicators, the overall economic processes of the 2013 CTR are dominated by FD with astaggering 40%. The same is true for the relationship between the district and the TOP 100 most profitable tax contributor companies. Itissafe tosay that considering main parameters such as income, investments, productivity, tax payments and subscribed capital, the tendencies seem to coincide for region, district and the TOP 100. Although the net sales revenue of tax contributors within both the region and the district seems tohave slightly decreased in2013, productivity shows adefinite increase most probably due tomore efficient operating measures and management. However, financially only FDseems tohave maintained profitability which inturn has decreased the regional losses by 7,9billion Ft. This has undoubtedly positively influenced the pre-tax earnings since the central transdanubian companies have managed to obtain an 8,5% and FDcompanies a5%pre-tax profit rise, whereas the national tendency has been anover 6%decrease. Company profitability has however risen onanational level and the same is true for the region and the district and therefore the percentage of zero profit and loss-generating companies have decreased by- 3,6 %totaling -43,6% in FD. Additionally, the numbers indicate arise inemployment rates within the district accompanied at the same time byarise inwages which isespecially prominent within the agricultural, mining, manufacturing and real estate sectors where wages are higher than the national average income. Interesting tonote isthe fact that the TOP 100 companies with the highest net turnover rate constituted three quarters of the total district turnover in This concentration iseven more prolific when itcomes tothe export figures where 95% has been realized by the same companies. Furthermore, three quarters of the total subscribed capital of the district is owned bythe TOP 100 companies. Relevant topresent analysis is the fact that in 2012 the government has signed astrategic partnership agreement with 3 corporations in the district with its main goal being the creation of new jobs and investments and supported SME s with new opportunities like cheaper loans and credits, EUtenders so that previous investments and newly opened facilities have increased in 2013 which translates toarise of31% on aregional level and nearly 17% on adistrict level. II.Changes in legislation,new regulations Taxpayers who meet statutory requirements can choose to substitute corporate tax with Small business tax (KIVA) orsmall taxpayers itemized lump sum tax (KATA) The concept ofintellectual property has been broadened by the addition of the reported immaterial goods for cases when the intellectual property orintangible asset is produced by the taxpayer itself. Indetermining undercapitalization, liabilities and claims arising from the supply ofgoods and provision ofservices are not to be considered Corporations sponsoring sport teams may not have outstanding tax debts Aspecial development tax deduction isapplicable to companies meeting statutory requirements and who are investing over 100 million HUF in free trade zones top Fejér megye gazdasága 17

18 NaV analysis III.Changes in the number of tax declarations Although there has been aregional decrease in corporate tax declarations, this is most likely due to the fact that companies can now choose between KATA and KIVA (see above). Regionally, as per the submitted tax declarations, 23% ofcompanies are active in trading, 11% inmanufacturing and 11% inconstruction. The same can besaid about the district of Fejér, however, 47% of the TOP 100 companies are manufacturing and 24 companies have commerce and trading astheir main activity. Avast majority of companies, namely 89% are SMEs. The number oflarge corporations has decreased by 14% sothat their share is now 4%. As to the number ofemployees, both regional and district data suggests that most tax payers are self-employed orhave 1 employee. More than 92% ofcompanies have 0-9 employees but 76 companies from the TOP 100 employ more than 50and 19 companies between people. IV.Mainindicatorsofeconomy 1. Revenue Total turnover for 2013 within the Central Transdanubian Region (CTR) were in the amount of7.280 billion HUF (slight decrease compared to the previous year), 95% ofwhich was net turnover and 40% of that was realized bycompanies of FD. Not surprisingly, three quarters of FD net turnover has been achieved by the TOP 100 companies, although, compared to 2012, there has been aslight decrease of 5,7 %. As far as net turnover division within CTR isconcerned, there is an equal 50-50% proportion between export rates and local distribution. When it comes tonet turnover distribution between industry branches, regional tendencies show that 61% was achieved by the manufacturing industry, followed by trading with 20,8%. The greatest growth was shown in the construction branch with a+ 25%, education with +20,5 %.The financial sector however has showed a16% fall. On the local market, the trading industry has further consolidated its position achieving 38% share, followed bymanufacturing with 29%. With regards to the TOP 100, the construction industry has shown the greatest growth with a4,8 times increase in revenue. Trading companies closely follow with a5%growth. On anational level, all categories show agrowing tendency which isespecially true for regional small businesses. 2. Costsand Expenditures TDR companies have accounted for atotal of 7.028,4 billion HUF in costs and expenditures for 2013 which shows adecrease of 1,8 %compared to the previous year. Expenditures of FD companies make up 40% ofthe regional total but again, adecrease of 4% was registered here aswell. The TOP 100 companies make up for three quarters of the total FDcosts. Expenditures for individual companies in the region have risen by1,6 %totaling 201,7 million HUF. FDexpenditures have slightly fallen to atotal of 206,1 million HUF whereas the TOP 100 companies account for expenditures totaling 21billion HUF which ismost likely due to the high operating costs of the manufacturing and trading companies. Overall, 81% ofregional expenditures were material in nature. InFD, three quarters of material expenditures were registered bythe TOP 100. Employee wages in the region constitute almost 10% of the national expenditure level. Regionally, 69% falls into this category. The manufacturing industry seems tohave the biggest material and employee expenditures with aproportion of 61 to 51%. Construction also showed adefinite rise inmaterial expenditures, whereas the financial and insurance sectors have seen an equal percentage in decrease. 3. Number of employees andwages 3.1. Number of employees The national and regional tendencies coincide in this matter and show arise inemployment numbers. There has been an increase of1.871 employees regionally and more than half ofthe total number of regional workers were employed by the TOP 100, who in return further increased their employee numbers by 2,2 %.The only sector registering lay-offs was the mining industry. Regional numbers show that 36% of employees are active in the manufacturing industry, followed by trading and car-repair. Data shows that the TOP 100 has increased their work force in the areas of real estate, transportation, logistics and construction Average wages Regional labor costs for an individual employee were totaling thousand HUF which shows a4.1% increase for previous years. Nationally, this number ishigher by122 thousand HUF. Average yearly wages have risen inall 3districts ofctr and FD constitutes middle ground with thousand HUF a3,3 % increase. As far as the TOP 100 companies are concerned, arise of3% has been registered, that isatotal of thousand HUF. This is 596 thousand HUF higher than the district average and 656 thousand HUF higher than the regional and even surpasses the national average by 534 thousand has seen an overall rise inaverage wages onanational level and asfar as CTR isconcerned, data suggests that highest earnings have been achieved by employees working inenergy production and the lowest earners seem to be those active inthe tourism industry. Workers infinancial and insurance industries earn below the average. With reference toemployees working for the TOP 100 companies, data indicates that wages have gradually increased (except certain sectors) and all earn better than the regional average. However, workers in construction seem to lead, earning thousand ayear. V. Joint companyresults 1. Components of pre-taxationresults In 2013 CTR shows an operating profit of251,8 billion HUF and agrowth dynamic of 26 %. Both Fejér and Komárom-Eszter- 18 top Fejér megye gazdasága

19 analysis NaV gom districts have reached operating profits higher than the regional average. FD has achieved anincrease of32%totaling 114,9 billion HUF, three quarters of which can be attributed tothe TOP 100 companies. Percentage-wise, 71% ofoperating profits in FD have been realized by the manufacturing industry. Data also shows that as compared to previous years, commerce has also become profitable again. Operating at aloss continue to be the industrial branches of tourism, finance and insurance. Only small enterprises in the district have not registered an increase, onthe contrary, profits seem to have fallen compared to Considering the number of employees, itseems that the greatest dynamic was registered by companies with 0-1 employees (+89,5 %)whereas those with 2-9 workers have generated losses. From the point of view offinancial indicators, only FD tax contributors have managed tooperate at aprofit, however huge losses have been registered by the manufacturing and trading industries which has greatly impacted the TOP 100. The only growth has been registered bythe real estate industry. Pre-tax operating profits show aregional increase of 8,5 % and 5%in the district, which iscertainly due to the favorable dynamics shown by the SMEs. Overall, the 2013 data shows that 57,6 %ofcompanies operate ataprofit and the percentage of loss-generating enterprises have fallen by one tenth. 2. Rateablevalue,tax relief,tax liability Rateable tax has increased by 1,7 %regionally and 4,7 %nationally. Corporate tax has stagnated at42,5 billion HUF. 52%of the regional total has been calculated infd three quarters of which are related tothe TOP 100 -and one third in the district of Esztergom-Komárom billion HUF have been deducted from the total amount of corporate tax due totax reliefs and withheld taxes. Agreat number ofcompanies within the district have benefited from various tax reliefs and sodid the TOP 100 who instead invested in development. Concerning corporate tax, in2013 there has been anumber of companies in the CTR liable topay 27,2 billion HUF, which isinincrease of9,2 %concerning the previous year. Not surprisingly, two thirds of that are constituted by the TOP 100. VI.Balance sheets Companies applying the principle of double entry bookkeeping within the region, have achieved atotal balance of5.406,6 billion HUF. Although the district of Veszprém has seen the biggest growth, 44,3 %of the total amount has been registered in FD. The TOP 100 has also seen aslight increase of2%. 1. Assets 85 %ofthe investment assets inthe region have been tangible assets and only 11% financial assets. Current assets inthe region have risen by5%and 47% ofthe regional investment assets were linked to companies in FD. Additionally, indicators seem to suggest amore pronounced discipline asfar as outstanding payments go. Further to that, regional current assets seem to move in line with investment assets. Twothirds ofinvestment assets infdare owned bythe TOP 100 and their total value has increased by 13 billion HUF. Important growth has also been shown inthe 90% rise ofsecurities. 2. Liabilities The two most important components are equities and liabilities. Equities have increased byanimportant 6% and 59% of the total isrepresented bysavings. Increase inprivate equities has also been shown tobethe case ofthe TOP 100 due toanincrease of27,8billion HUF. On anational level, 7,2 %ofthe share capital was registered inctr of which 61,7 %isrepresented bythe manufacturing industry. SMEs own the additional 35% which has additionally shown agrowth of7,2 billion HUF. As far as the CTR, 59% of the share capital belongs to foreign investment companies. Onaregional level, share capital has maintained base level but 39% of the total was registered in FD. Foreign companies share capital percentage varies among districts but only manufacturing and trading companies in FD are predominantly foreign investments. Share capital inthe district is owned toa69% degree by the TOP 100. Liabilities have increased by 2,5% regionally but 47% of the total isconcentrated infd. Again, two thirds of liabilities belong to the TOP 100. VII. Investments According toindicators, investments seem have increased on all levels. On anational level, 9,5 %ofinvestments have been made in the CTR and 2,6% ofcompanies have invested in further developments. Regional investments have also grown by35% which undoubtedly reflects anincrease intrust and security as far as companies are concerned. 22% of the 95billion HUF total spent oninvestments have come from FD. The regional numbers for developments largely equal the national tendencies with 31,6-31,3 million HUF, which onaregional level is an increase of31%, 10% more than the national average. VIII.Economicindicators Atruly accurate picture could only been given ifthe tendencies had been examined for anumber ofyears past. It is however safe to ascertain that the most significant branches of FD are the manufacturing, trading and car repair branches. The working capital also shows growing tendencies, inline with the national trend. Outstanding debts have decreased inevery examined category. Liquidity rates have risen inboth CTR and FD. Revenue and tax liability analysis has shown that regional companies have registered bigger profits. The TOP 100 maintain their overall position and the most significant profit increase has been registered by manufacturing companies within FD. Central Transdanubian Regional Tax Directorate of the National Taxand Customs Administration top Fejér megye gazdasága 19

20 ksh elemzés Fejér megye gazdasága 2014.i.félév Fejér megye gazdaságát az idei év első félévében ugyan több szempontból is az élénkülés jellemezte, de ennek mértéke elmarad amegyére korábban jellemzőtől. a2012-ben az elektronikai ágazatban történt jelentős létszámleépítések visszavetették amegye iparát, amelynek teljesítménye 2014-ben már javulásnak indult. az építőipari cégek teljesítménye is meghaladja atavalyit, arendelésállo- mányuk viszont annál jóval kevesebb. ajövőrevonatkozó kedvező folyamatokat előrevetíti aberuházások élénkülése, azonban anövekedés legnagyobb része a feldolgozóiparra, ezen belül pedig agumi-, és műanyagtermékek gyártására koncentrálódik. amegye idegenforgalmát az első kilenc hónap adatai alapján élénkülő forgalom jellemezte. ipar 2014 első félévében afejér megyében telephellyel rendelkező (azaz amegyében termelő tevékenységet folytató) 4főfeletti ipari vállalkozások 1111,4 milliárd, míg a Fejér megyében bejegyzett, legalább 50 fős ipari szervezetek 920,1 milliárd forintnyi termelési értéket állítottak elő. Azipari termelés atelephely szerinti megfigyelés alapján 4,7, aszékhely szerinti megfigyelés szerint 3,3 százalékkal bővült 2013 első 20 top Fejér megye gazdasága félévéhez képest. Ahat hónapos időszak egészét tekintve amegye egy-egy lakosára 2,6 millió forint termelési érték jutott, több mint akétszerese azországos átlagnak második felében hatását tekintve 2013-ra isáthúzódva Fejér megye elektronikai iparában olyan szervezeti változás történt, amely jelentős létszámleépítéssel járt, és visszavetette amegye egészének ipari teljesítményét. Ezért a2014. első félévi adatok egy alacsonyabb bázishoz képest mutatnak javulást. Amegye január-júniusi ipari termelésének növekedése ezzel együtt is kisebb volt, mint az országos átlag; területi bontásban vizsgálva csupán Zala, Jász-Nagykun-Szolnok, Baranya éstolna megyéét előzte meg. Fejér megye első félévi ipari teljesítményének 98 százaléka afeldolgozóiparból, 2százaléka azenergiaiparból származott. Ateljes ipari termelés csaknem háromtizedét afémalapanyagok,