Az utolsó percben Stratégiaalkotás az Erdélyi-Mezőségen

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az utolsó percben Stratégiaalkotás az Erdélyi-Mezőségen"

Átírás

1 Az utolsó percben Stratégiaalkotás az Erdélyi-Mezőségen Stratégiai koncepció Készítette: Ocskay Gyula Grafika: Eck András Ister-Granum Eurorégió Fejlesztési Ügynökség Kht november december

2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 3 1. A projekt rövid bemutatása 3 2. Módszertan 3 I. HELYZETÉRTÉKELÉS 6 1. Az erdélyi Holt-tenger A Mezőség: egy demográfiai szakadék szélén A Mezőség elnéptelenedésének okai A Mezőség térszerkezeti adottságai A mezőségi tájgazdálkodás problémái A Mezőség interetnikus viszonyai 24 II. STRATÉGIAI KONCEPCIÓ Az organikus térségfejlesztés elvi alapjai Az organikus térség sajátosságai Az organikus térségfejlesztés alapelvei Az egyensúly elve A helyi energia elve A komplementaritás elve A területi kiegyenlítés elve A társadalmasítás elve A Mezőség fejlesztésének célrendszere Fejlesztési célkitűzések Javasolt intézkedések Tájközpontú fejlesztés Integrált tervezés-fejlesztés Fejlődő gazdaság Önálló fejlesztési struktúra kialakítása Saját identitás 65 MELLÉKLETEK 68 2

3 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. A projekt rövid bemutatása Az esztergomi Eurohíd Euro-Kisrégiós Fejlődést Elősegítő Alapítvány 2007-ben támogatást nyert el a Szülőföld Alap Önkormányzati Együttműködési, Informatikai és Média Kollégiumától. A pályázat célja egy, az Erdélyi-Mezőség integrált stratégiai fejlesztését lehetővé tévő program elindítása volt. Ennek érdekében került sor egy két hétvégés bentlakásos tréningre a stratégiai tervezés és a pályázatírás témakörében, valamint készült el a jelen stratégiai koncepció, amely a Mezőség mint organikus térség fejlesztését hivatott megalapozni. A tréningen a különböző civil szervezetek képviselői jelentek meg, viszonylag kis számban. A tréning során cégünk képviselője is előadást és foglalkozásokat tartott a stratégiai tervezés témakörében. Ennek keretén belül került sor a résztvevők bevonásával egy stratégiai célrendszer összeállítására, amelyet a jelen koncepció elkészítésekor is felhasználtunk. A térség mélyebb megismerése során munkatársaink egy hetet a helyszínen töltöttek dokumentálással, interjúzással. Ezek eredményeit szintén felhasználtuk a koncepció összeállításánál. 2. Módszertan Mezőség alatt a tanulmányban (a legelterjedtebb lehatárolást követve) a Maros, az Aranyos, a Szamos, a Nagy-Szamos és a Sajó által körbeölelt dombvidéket értjük. Különböző szempontok alapján más lehatárolás is elfogadható, a mi célunk az volt, hogy egy organikusan összetartozó, térségfejlesztési szempontból integráns régiót írjunk körül. A körülhatárolást nehezítette, hogy statisztikai adatok (igen szűken) a községekre állnak rendelkezésre. A községek közigazgatási határai pedig a legtöbbször nem esnek egybe a Mezőség mint természetföldrajzi egység határaival. Ezért a felhasznált statisztikai adatsorok nem pontosan a fent leírt térséget mutatják be, hanem az ebben a térségben érintett községeket. Így kerülhetett be a tanulmányba Kutyfalva és Marosbogát. Ugyancsak ezen az alapon szerepelnek a Marostere tájegységhez tartozó települések is az anyagban. 3

4 1. sz. térkép: Az Erdélyi-Mezőség áttekintő térképe Munkánkat tovább nehezítette, hogy statisztikai adatok csak a 2002-es népszámlálás egyes témáihoz álltak rendelkezésre. Az adatsorok összeállításához Varga E. Árpád kitűnő adatbázisát (http://varga.adatbank.transindex.ro/?pg=3&action=etnik&id=3151), valamint a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének szerverén található Kárpátmedencei Magyar Kutatási Adatbázist (http://gis.geox.hu/nkfp/) használtuk. Ezen kívül számos egyéb forrást is igénybe vettünk. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a Mezőség térségfejlesztési kérdéseivel foglalkozó szakirodalmat nem találtunk. Ezen kívül nem állt 4

5 rendelkezésünkre a as időszakra elkészített három megyei fejlesztési stratégia sem, bár a Kolozs megyeibe volt alkalmunk beletekinteni. A fentiek érzékelhetően csökkentik jelen munka értékét. Mindazonáltal arra törekedtünk, hogy a rendelkezésünkre álló szerény eszközökkel hozzájáruljunk ennek a rendkívül mostoha sorsú térségnek a fejlődéséhez. Ehhez meggyőződésünk szerint a Mezőség komplex egészben történő kezelése az első lépés. Ez az alapja egy organikus, integrált regionális fejlesztési stratégia kidolgozásának. Munkánkkal ezen folyamat elindítása a célunk. A stratégiai koncepció vázlatos áttekintést ad a Mezőség jelenlegi helyzetéről, és három fő téma (térszerkezet, tájgazdálkodás, interetnikus viszonyok) köré csoportosítva megkísérli feltárni a régió problémáinak legfontosabb okait. Ezt követően tettünk kísérletet azon kitörési pontok megfogalmazására, amelyek egy organikus térségfejlesztési programnak az alapjai lehetnek. Elsőként az organikus térségfejlesztés alapelveit tisztáztuk, majd felállítottuk a Mezőségre alkalmazható célrendszert. Ennek elkészítésében nagy segítségünkre voltak a képzésen részt vett civil önkéntesek, valamint az interjúalanyok. A célhierarchia összeállítását követően konkrét intézkedésekre is javaslatot tettünk. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a szászrégeni Dió Házat működtető Demeter József lelkész úrnak és feleségének, Máriának, akik a program megvalósításában a legjelentősebb segítséget nyújtották nekünk. Köszönjük Bodó Előd Barnának, a mezőpaniti Pro Pambus Egyesület elnökének a helyi koordinációt, valamint interjúalanyainknak, Horváth Zoltán egyetemi tanárnak, Valer Băţaga ügyvezető igazgató úrnak (Maros Megyei Fejlesztési Ügynökség), Brassai Zsombor, Szabó László református lelkészeknek és Varró Levente polgármester úrnak (Mezőbodon) a gondolatébresztő beszélgetéseket. Mezőségi táj (Harcó) 5

6 II. HELYZETÉRTÉKELÉS 1. Az erdélyi Holt-tenger A Mezőség Magyarországon szinte kizárólag a néprajzi hagyományok kutatói, a népzene és néptánc szakértői előtt ismert. A magyar turisták romániai célterületei elsősorban Kolozsvár és a Székelyföld, valamint a Királyföld és a síközpontok. A Mezőségen odafelé és visszafelé jövet is legfeljebb átsuhan az utazó. De úgy tűnik, hogy a térség állapotai kevés figyelmet kapnak a román államtól is, hiszen a Mezőség népessége a XX. század utolsó harmadában rohamos fogyásnak indult, és ma fennáll a veszélye, hogy Erdély közepén egy-két évtizeden belül egy jelentős kiterjedésű, gyakorlatilag lakatlan terület jöhet létre. Nyilvánvaló, hogy Romániának a bázis és hálózati infrastruktúra terén általánosan tapasztalható elmaradottsága a fejlesztésért felelős döntéshozók figyelmét elsősorban a legsürgősebb feladatok ellátására irányítja. Mint azonban látni fogjuk, a fejlesztéseknél a Mezőség számára inkább hátrányos fejleményekkel számolhatunk, amelyek a térség helyzetének további romlását fogják előidézni. A jelen tanulmány hátteréül szolgáló pályázat címében a halaszthatatlan feladatokra utal. De az utolsó perc helyett (úgy tűnik) az utolsó másodperc megfogalmazás pontosabban írja le a helyzetet. 1.1 A Mezőség: egy demográfiai szakadék szélén Romániában a XX. század utolsó harmada a lakosság számának lendületes bővülését hozta: 1966 és 1992 között több mint 3,5 millióval nőtt az ország lélekszáma. A rendszerváltást követő egy évtized aztán az ezredfordulóig a lassú fogyás időszakát indította el. Utóbbi jelenség az európai társadalmakban általánosnak mondható. A 60-as évektől megfigyelhető népességnövekedés főként állami intézkedéseknek volt köszönhető. Az 1967-ben meghozott rendeletek megtiltották a művi abortuszt, és támogatásokat biztosítottak a gyermekvállaláshoz. Nem véletlen, hogy a 60-as évek közepén megtorpanó népességnövekedés a 70-es években új lendületet kapott, és az ország (Európában egyedülálló módon) éves átlagban 1,1 %-os 6

7 népességnövekedést produkált. Ennek köszönhető, hogy a XI. pártkongresszus az ezredfordulóra 30 milliós Romániával számolt. 1 Ugyanebben az időszakban a Mezőség lélekszáma drasztikus mértékben visszaesett. Különösen megdöbbentő, hogy 1966 és 1992 között nagyobb mértékben (-31 %) csökkent a Mezőség lakossága, mint amilyen mértékben (+19 %) Románia összlakossága nőtt. Az alábbi olló tehát összességében 50 %-os eltérést regisztrál a két adatsor között. Akad olyan község, amely 1966 és 2002 között népességének 2/3-át veszítette el, a teljes térség vesztesége több mint fő. 1. sz. ábra: Románia és a Mezőség lakosságszámának alakulása (1966: 100 %) Románia és a Mezőség lakosságszámának alakulása változás mértéke népszámlálás Románia Mezőség Forrás: Varga, MTAKI Az utolsó évtizedben mért általános fogyás ezzel szemben már kevésbé érintette a Mezőséget: 1992 és 2002 között csak elenyésző mértékben csökkent a lakosságszám, ami főként a részben megfordult vándorlási tendenciának köszönhető: a municipiumok agglomerációjában a kitelepülési hullámnak köszönhetően növekedni kezdett a települések lélekszáma. 2 A Mezőség központi térségében a fogyás nem állt meg (néhány kivételtől eltekintve). Az utolsó 10 év 3 során legnagyobb mértékben a Kolozs megyei, legkevésbé (szinte stagnál) a Maros megyei mezőségi térség lakossága csökkent. Nem ismeretesek mindazonáltal az uniós csatlakozás óta eltelt időszak települési szintű statisztikái. Jelenleg az Unió tagállamaiban 1 Semjén István: Országos és nemzetiségi népességgyarapodás p. 2 Vö. Veres Valér: A romániai magyarság létszámcsökkenésének okai a 20. század utolsó negyedében. 2. ábra 3 A 2002-t követő időszakról még nincsenek adataink. 7

8 egyes becslések szerint mintegy 4 millió román állampolgár dolgozik, akiknek megközelítőleg 1/3-a nem kíván visszatérni az anyaországba. Nem kétséges, hogy ezek az adatok a gazdasági-szociális értelemben rendkívül elmaradott Mezőséget is érintik. Ez pedig a térség további elnéptelenedését vetíti előre. Az alábbi táblázatból kiolvasható, hogy az utolsó 3,5 évtized alatt a községeknek mindössze 7,8 %-ában beszélhetünk enyhe népességnövekedésről, azonban ezek az adatok is alátámasztják, hogy a jelenség az agglomeráció bővülésének köszönhető: Kolozsvár és Marosvásárhely legszűkebb vonzáskörzetében tapasztalhatóak ezek a kedvező változások. 1. sz. táblázat: A népességszám változása a Mezőség községeiben 1966 és 2002 között (Nagysármáson kívül) KOLOZS BESZTERCE- ASZÓD MAROS Apahida 15,27359 Szászlekence -8,30142 Nyárádtő 14,3605 Bonchida -10,8888 Árpástó -17,6684 Marosszentkirály 13,51839 Alsódetrehem -14,9143 Galacfalva -23,8066 Marosszentanna 6, Aranyosegerbegy -15,4824 Sajóudvarhely -25,3505 Mezőpanit 0, Mikeháza -21,81 Teke -27,6376 Kerelőszentpál -0,47088 Zsuk -25,055 Apanagyfalu -31,052 Mezőcsávás -13,1153 Bálványosváralja -25,1271 Budatelke -32,8943 Mezőceked -14,2168 Szamosújvárnémeti -28,1058 Szentmáté -34,1608 Beresztelke -15,6895 Ördöngösfüzes -29,1981 Kékes -37,0344 Bátos -18,0318 Szék -29,9949 Mezőszilvás -37,5448 Marossárpatak -18,2285 Magyarfráta -32,6468 Mezőörményes -47,1611 Mezőbánd -20,7996 Pusztakamarás -32,9477 Nagynyulas -52,2804 Mezőzáh -22,0915 Mocs -34,6427 Mezőszentmihály -53,8483 Mezősályi -23,7941 Magyarkályán -35,3563 Mezőkecsed -56,4137 Maroskece -25,1554 Búza -35,9613 Marosbogát -27,7015 Mezőcsán -40,7214 Vajdaszentivány -29,7307 Katona -42,2088 Tekeújfalu -30,191 Kolozs -43,3234 Marosugra -30,9477 Cege -46,7225 Mezőméhes -32,32 Magyarszovát -50,0898 Kutyfalva -36,5446 Gyeke -51,9559 Mezőpagocsa -36,6049 Szépkenyerűszentmárton -54,1053 Mezőgerebenes -37,0157 Magyarpalatka -56,1722 Mezősámsond -39,571 Ploszkos -65,2117 Uzdiszentpéter -39,7766 Mezőrücs -41,7572 Mezőszengyel -42,6954 Faragó -43,146 Mezőtóhát -46,0113 Kisikland -47,9446 Mezőkirályfalva -48,3903 Mezőbodon -50,2456 Bala -61,6525 Kozmatelke -66,7355 Forrás: Varga, MTAKI 8

9 A községek 22,5 %-ában csökkent maximum egy negyedével a lakosság. A Mezőség zömében %-kal csökkent a vizsgált időszak alatt a népesség. Ide sorolható a táblázatban megnevezett községek 55 %-a. 11 olyan települést találunk, amely drámai, az 50 %-ot meghaladó mértékben veszítette el lakóit. Nem tanulság nélkül való megvizsgálni a legválságosabb helyzetbe került települések elhelyezkedését sem. Kolozs megyében találjuk a legtöbb ilyen községet. Ezek esetében Kolozsvár gravitációs ereje egyértelműen megmutatkozik. Beszterce megyében három elzárt település lakosságszáma csökkent a legdrasztikusabb mértékben. A legkedvezőbb helyzetben a Mezőség Maros megyei térsége van, de itt találhatóak a legnagyobb roma közösségek is. Míg a székely Mezőség és az egykori szász települések némelyikében jelentős roma lakossággal számolhatunk (annál inkább elgondolkoztató az ennek ellenére megfigyelhető jelentős fogyás), addig a besztercei és a kolozsi községek nagy részében elhanyagolható vagy ki sem mutatható a cigányság jelenléte. 2. sz. térkép: A mezőségi községek népességfogyása (zöld), ill. gyarapodása (sárga) 9

10 Kolozsvár térségéhez hasonlóan Szászrégen környékén is aggasztó a helyzet: itt több településen is drasztikusan fogyott a népesség. A magyarok és románok egyaránt elhagyják ezt a vidéket, de arányaiban a románok vesztesége a nagyobb. 2. sz. ábra: A magyarok és a románok lélekszámának alakulása (abszolút szám) A Mezőség lakosságszámának alakulása összesen román magyar fő 0 népszámlálás Forrás: Varga, MTAKI A Mezőség központjának számító Nagysármás mutatói valamivel kedvezőbbek az átlagnál. 3. sz. ábra: Nagysármás lakosságszámának alakulása a kérdéses időszakban Nagysármás lakosságszámának alakulása fő összesen román magyar népszámlálás Forrás: Varga, MTAKI 10

11 A település municipiumi rangra emelése minden bizonnyal pozitív irányban befolyásolja a fiatal, kis lélekszámú város demográfiai mutatóit. Az utolsó tíz évben emelkedett a románság s ezáltal a település lélekszáma. A város méretei, Maros megyén belüli periférikus fekvése és jelenlegi szolgáltatási infrastruktúrája ugyanakkor ma nem teszik lehetővé, hogy valódi térségközponti szerepet töltsön be a régióban. A Debrecennél alig valamivel nagyobb lélekszámú Mezőségen összesen közel 300 településen nemcsak a fogyás, hanem az öregedés is nagy mértékű. Az új román oktatási törvény létszámlimitjének csak a nagyobb peremvidéki városok és egy-két község tud megfelelni. A térség nagy részén több település iskoláit kell összevonni a 200 fős létszám biztosításához. 4 Ez a jelenség még súlyosabban érinti az amúgy is alacsonyabb lélekszámú magyarságot: itt az iskolák megmaradása több térségben nagyon komoly áldozatokat követel a gyermekektől és a szülőktől: igen nagy távolságra kellene utaztatni a gyermekeket a jövőben. Az elmúlt évtizedekben több kisebb település, tanya vált elhagyatottá, és a terepbejárás során is találkoztunk olyan településekkel, amelyek néhány éven belül teljesen el fognak néptelenedni. A Mezőbodonhoz tartozó Urszalyafalu alsó tagozatos iskolája 4 Vö. ehhez: Márton János (szerk.): Romániai magyar kistérségi iskolahálózatok. Működés és jövőkép. Erdélyi Kolozsvár, 2007, Műszaki Tudományos Társaság. 11

12 1.2 A Mezőség elnéptelenedésének okai A Mezőség térszerkezeti adottságai A Mezőség mai helyzetére a térség geomorfológiai adottságai sok szempontból magyarázatot nyújtanak. A Mezőség leírását ugyanis éppen azoknak a nagy folyóknak a felsorolásával adhatjuk meg, amelyek a régió belső területeit elkerülik. A Mezőség belsejében csak kis vízhozamú patakok találhatóak, amelyek közül több akár ki is szárad az aszályos nyári hónapok idején. 5 A középkori városalakulásban a folyóvizek közelségének meghatározó szerepe volt. Ez esetben is megfigyelhető, hogy a nagyobb városok (Szászrégentől Marosvásárhelyen át Tordáig, Kolozsvárig, Désig) a nagyobb folyók mentén alakultak ki, míg a Mezőség központi területein ilyen városképződésnek nem lehetünk tanúi. Ezeknek a városoknak önmagukban is jelentős a természetes gravitációs erejük. Ez az erő azonban különösen is megnőtt az 1960-as, 70-es évektől kezdve, amikor a szocialista Románián belül is megindult egy nagy arányú iparosítási-modernizációs folyamat, amely az urbanizáció erősödését hozta magával és 1992 között a Mezőséget körülvevő városok népessége összesen 80 %-kal, ről főre emelkedett. A legnagyobb mértékben (több mint 300 %-kal) Beszterce lakosságszáma nőtt, de Radnóton kívül minden városban igen kiemelkedő növekedést regisztráltak sz. táblázat: A Mezőség peremén elhelyezkedő municipiumok lélekszámának változása (1966: 100 %) és a 2002-es népszámláláskor mért lakosságszám TELEPÜLÉS NEVE 1977/ / / Aranyosgyéres 128,37 167,88 153, Bethlen 118,44 197,58 185, Beszterce 173,75 343,70 318, Dés 119,87 152,74 142, Kolozsvár 141,58 176,99 171, Marosludas 126,99 159,31 148, Marosvásárhely 150,44 190,19 173, Makkai Gergely: Az Erdélyi-mezőség tájökológiája. Tanulmányok. Mentor, Marosvásárhely, 2003, p. 6 Az egyes municipiumok lakosságszámának változásaihoz ld. 1. sz. melléklet! 12

13 Radnót 86,67 83,53 81, Szamosújvár 132,04 197,14 180, Szászrégen 128,37 168,45 155, Torda 122,93 136,06 124, Forrás: Varga, MTAKI A falukról történő elvándorlás az egész országban általános jelenség volt ebben az időszakban. Mint Semjén István írja: [ ] 1973-ban a municípiumok és városok lakosságának közel 60 százaléka nem abban a helységben született, ahol jelenleg él, hanem jobbára falun. 7 A legnagyobb beáramlásra 1968 és 1978 között került sor. A jelzett időszak végén városban élő népességnek mintegy 25 %-a ez alatt a 10 év alatt költözött a municipiumokba. 8 Ez a folyamat (mint föntebb jeleztük) a Mezőség esetében az országos átlagnál is kedvezőtlenebbül alakult: a lakosságnak közel egy harmada hagyta el itteni lakóhelyét. A peremvidéken található városok lélekszámának növekedésében minden bizonnyal meghatározó jelentősége volt a mezőségi kiindulású belső migrációnak. 4. sz. ábra: A Mezőség és a környező municipiumok lélekszámának alakulása 1966 és 2002 között A Mezőség (M) és a környező municipiumok lakosságának alakulása fő összesen román magyar összesen M román M magyar M népszámlálás Forrás: Varga, MTAKI 7 I.m. 45. p. 8 Uo p. 13

14 A fenti ábrából az is leolvasható, hogy ebben az időszakban rohamosan erősödött a városi románság részaránya, miközben a Mezőségről a magyaroknál jóval nagyobb arányban vándoroltak el a románok. Jó okkal tételezhetjük fel, hogy ez a vándorló népesség előnyben részesítette a közeli nagyvárosokat: Kolozsvárt, Marosvásárhelyt, Besztercét és Dést, ahol a belső etnikai arányok megváltoztatásában is meghatározó szerepet játszott. A fenti folyamatok érezhetően megnövelték a felduzzadt városok természetes gravitációs erejét. A természetes gravitáció alatt az adott település lélekszámának vonzerejét értjük. Minél nagyobb egy város, annál nagyobb térséget érint a természetes vonzereje, hiszen a növekvő lélekszámhoz igazodva bővül folyamatosan a különböző szolgáltatások köre. Ahova már csak választások előtt jut a politikusok figyelméből: a kihalás szélén álló Légen boltja Ezt a gravitációs erőt számos tényező módosítja: a megyehatárok, a munkahelyek száma, az oktatási intézmények száma, foka, az egészségügyi ellátó intézmények elhelyezkedése, a közlekedési viszonyok stb. Az így leírható funkcionális-normatív gravitáció már egy módosult képletet ad. A Mezőség esetében ezáltal bemutatható, hogy a legnagyobb elszívó ereje Kolozsvárnak és Marosvásárhelynek van. Ehhez a két város fekvése, megközelíthetősége, fejlettsége egyaránt hozzájárul. A Mezőség keleti és nyugati végpontján található két nagyváros várhatóan a következő években is meghatározó szívóerővel fog rendelkezni, jóllehet az átköltözések célpontja egyre kevésbé lesz a két város, hanem annak közvetlen vonzáskörzete. 14

15 3. sz. térkép: A Mezőségen megfigyelhető természetes gravitációs viszonyok 15

16 4. sz. térkép: A Mezőségen megfigyelhető modifikált (funkcionális-normatív) gravitációs viszonyok Jól megfigyelhető, hogy az utóbbi években Kolozsvár és Marosvásárhely népességszáma helyett inkább Apahidáé és Marosszentkirályé emelkedett. A kolozsvári ipari gyűrű kiépítése ezt az elszívó hatást a sokszorosára fogja emelni. E téren leginkább a zsuki ipari park hatásaival számolhatunk, hiszen itt tízezres nagyságrendben hoznak létre a következő években munkahelyeket. Minthogy a Mezőség nagy részén rendkívül mostohák a közlekedési viszonyok, arra lehet számítani, hogy a térségbe érezhető mértékű áttelepülés indul meg. 16

17 Ugyanez várható a kolozsvári gyűrűtől északra található városok (Szamosújvár, Dés) esetében is, amelyek az említett fejlesztések beszállítói központjaiként funkcionálhatnak a jövőben. Új lakónegyed Marosszentkirályon Marosvásárhely az elmúlt 5 év során szintén látványos fejlődésen ment keresztül, és az itt találkozó tervezett autópályák (az ún. észak-erdélyi A3-as, valamint a Marosvásárhely és Jászvásár közötti) ezt a fejlődési ívet a következő évtizedben erősíteni fogják, várható, hogy Románia egyik legdinamikusabban fejlődő ipari-üzleti központja jön itt létre. 9 Ezek a fejlesztések azonban a Mezőség szempontjából katasztrofális következményekkel fognak járni. Minthogy a Mezőségnek nincs funkcionális fővárosa, ezt az elszívó hatást nem lesz képes ellensúlyozni. Nagysármás a tájrégiónak egyfajta központja, de Maros megyén belül periférikus a helyzete, alacsony a lakosságszáma, és nem rendelkezik azokkal az infrastrukturális adottságokkal, amelyek lehetővé tennék a fenti folyamatok részbeni kiegyenlítését. A fenti ábrák is jól szemléltetik, mennyire súlytalan településről van szó. Ma is megfigyelhető, hogy a Mezőségen belüli mostoha életkörülmények, a munkahelyek hiánya miatt a lakosság fiatal része a városokba áramlik. Ezáltal tovább csökken a gyermeklétszám, és ez a demográfiai spirál lassú, de biztos halálra ítéli a térség településeit. Az új oktatási törvény következtében a mezőségi falvak döntő többségében várhatóan megszűnik az alapfokú oktatás, a megfelelő közlekedési infrastruktúra hiányában pedig a 9 Marosvásárhely regionális központ, ez a központi szerep körülbelül 800 ezer lakosra terjed ki, ebből Maros megye népessége közel 600 ezer fő, de a vonzáskörzethez tartozik Beszterce megye déli és délkeleti része [ ]. Horváth Gyula (szerk.): Székelyföld. MTA RKK Dialóg Campus, 2003, Budapest Pécs, p. 17

18 gyermekek szállítása is több helyütt megoldhatatlanná válik. 10 Mindez a Mezőség torz térszerkezeti adottságainak megerősödéséhez, már középtávon a régió elnéptelenedéséhez fog vezetni. Az alacsony népsűrűség, az elöregedő lakosság ugyanis nem kedvez a munkáskezeket igénylő befektetéseknek, a munkahelyek hiánya pedig további népességcsökkenéshez vezet, és így tovább. A Mezőség versenyképességét kedvezőtlenül érinti az alacsony iskolázottsági szint. A es népszámlálási adatok csak hét mezőségi település esetében állnak rendelkezésünkre, de valószínűsíthető, hogy a helyzet hasonló az egész régióban. A hét település között található két közepes méretű municipium (Marosludas és Szamosújvár), három székely mezőségi község (Mezőbánd, Mezőcsávás és Mezőpanit), valamint egy marosterei (Marossárpatak) és egy Kolozs megyei (Szék) község. Utóbbi az enklávésodó településekre is jó példa. 11 A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya egyik településen se haladja meg a 10 %-ot. Szamosújvár áll ehhez legközelebb 8,9 %-kal. A települések többségében ez az arány 1 % körül mozog, Széken 0,6 %. Az iskolai végzettség nélküliek aránya a vizsgált települések közül Mezőbándon a legnagyobb (ez valószínűleg összefügg az itt található népes roma kolónia létével): 14 % fölötti, de Marossárpatakon is meghaladja ez a mutató a 12 %-ot. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők adják a lakosság túlnyomó részét. Széken ez a réteg összesen közel 89 %-ot tett ki 2002-ben! Kivételt Marosludas képezett, ahol a középiskolások meglepő módon több mint felét adták a teljes 15 éven felüli népességnek. E tekintetben Szamosújváron is a községekhez hasonló a helyzet: 51,5 %-nak csak alapfokú végzettsége van. Feltűnő, hogy ezek a jelenségek nemcsak az idősebb, hanem a fiatalabb korosztályt is jellemzik. A lakosság mobilitása ebben az időben még feltűnően alacsony volt. A lakosság %-a az adott község területén dolgozott, de a további % is a megyén belül talált munkát. Nagyon ritka volt a megyén kívüli munkavállalás. Ez alól éppen Szék volt a kivétel, itt a külföldi (feltehetően magyarországi) munkavállalók összesen több mint 17 %-ot tettek ki (szemben a többi település 1 %-os átlagával). Mindez arra utal, hogy az ezredfordulón a kedvezőtlen infrastrukturális feltételek miatt a térség még befektetők nélkül maradt, és a közlekedési viszonyok sem tették lehetővé az ingázást. Az emberek inkább kaphattak munkát lakóhelyükön (az önkormányzati intézményeknél, helyi szövetkezeteknél stb.), vagy 10 A talán legrosszabb mutatókkal rendelkező Szépkenyerűszentmártonban például összesen 11 gyermek lakik. Ebből 6 magyar. Vö. Márton: i.m p. 11 Ld. ezzel kapcsolatban az fejezetet. 18

19 munkanélküliek lettek. Az átlagban 14 %-os munkanélküliség egyébként nem tekinthető kiugróan magasnak. Az ország uniós csatlakozása óta ezek az adatok minden bizonnyal gyökeresen megváltoztak, hiszen a külföldön munkát vállalók száma radikálisan megnőtt. A kolozsvári iparfejlesztésnek pedig nemcsak a megyehatárokat, hanem ma már az országhatárokat (Moldávia, Bulgária) is átlépő hatásai vannak a munkaerő-migrációt illetően. A térségben rendkívül alacsony a vállalkozói aktivitás. A legtöbb egyéni vállalkozót (szám szerint 204-et) Szamosújváron regisztrálták, de Mezőpaniton csak 41, Marossárpatakon pedig mindössze 21 vállalkozás működött ebben az időben. Mindez tovább erősíti azokat a tendenciákat, amelyek a fiatal lakosság fokozatos elvándorlásához vezetnek és e tekintetben az uniós csatlakozás, a hirtelen meglódult, de területileg rendkívül kiegyensúlyozatlanul fejlődő román gazdaság, az utóbbi évek infrastrukturális fejlesztései e folyamatokat csak tovább katalizálták. Gyors beavatkozás nélkül a Mezőség belső területeire a teljes elnéptelenedés vár A mezőségi tájgazdálkodás problémái A Mezőség tájgazdálkodásával kapcsolatban az elmúlt években Makkai Gergely tollából több cikk, tanulmány is megjelent. Kutatásait Az Erdélyi-mezőség tájökológiája című kötetében összegezte. 12 Az elmúlt években újra előtérbe került a XIX. században kialakult, de később a nemzetkarakterológia és a fajelmélet miatt háttérbe szorult elmélet, amely az adott nép kultúrája és gazdasági teljesítőképessége, illetve az alkalmazott eljárások között összefüggést állapít meg. Makkai Gergely művében is ez az egyik fő vezérfonal, amikor a mai mezőségi táj kialakulásának előfeltételeit vizsgálja, és a különböző felekezetekhez kapcsolható tájgazdálkodási szokásokhoz köti a mezőségi táj változásait. Herman Ottóhoz hasonlóan meghatározó szerepet tulajdonít például a katolikus valláshoz kapcsolódó böjtös étkezésnek. 13 A Mezőség gazdag tórendszere ugyanis jelentős részben a böjti időszakokban felértékelődő halfogyasztás kiszolgálására alakult ki. Egy részük pedig kimondottan kolostori tulajdonban 12 Makkai G.: i.m. A szerző a Babeş-Bolyai Egyetem tanára, egyben RMDSZ-képviselő is. 13 Uo. 23., 31. p. 19

20 volt. A reformáció idején a Mezőségről gyakorlatilag eltűntek a katolikusok, ezzel a tavak funkciója is átalakult, a fő feladatukká a malmok meghajtása vált. 14 A következő nagy kulturális változást a XVII. század fordulóján pusztító háborúk jelentik. Egy 1603-as összeírás tanúsága szerint a középkori eredetű magyar falvak többsége teljesen vagy majdnem teljesen kipusztult. A folyamatos háborúk során elvesztett lakosság helyére a mezőségi földesurak előszeretettel telepítenek román jobbágyokat. 15 A Mezőség ebben az időben válik véglegesen vegyes lakosságúvá. A román jobbágyok pedig magukkal hozzák a juh- és kecsketartást, ami egy teljesen új legeltetési módszert is jelent, és együtt jár a meglévő erdők ritkításával, valamint a mezőségi domboldalak fűállományának letarolásával. Ez pedig elősegítette a talaj lemosódását, a termőterületek szűkülését. Ugyancsak a román népesség megjelenése indítja el a kukoricatermesztés korszakát, amely egyre nagyobb szántóterületeket kívánt a korábbi tórendszer rovására. A XIX. század végére a Mezőség termőterületének két harmadán búza és kukorica található. 16 A mezőségi gazdálkodás tájképi hatása (Mezőpanit) A szerző érzésem szerint ezeknek a jelenségeknek nagyobb jelentőséget tulajdonít, mint a XIX. század közepén megszűnő földesúri szolgáltatásoknak, jóllehet a tavak számában, az 14 Uo. 49. p. 15 A XVII. században egyszerre felszökik a mezőségi jobbágyok közt a Moldvai név arányszáma, de arra is van adatunk, hogy Kővár vidékéről is megindult a románságnak délfelé való özönlése. Makkai László: Észak- Erdély nemzetiségi viszonyainak kialakulása p. 16 Makkai G.: i.m. 43.p. 20

21 erdők kiterjedésében ez az esemény okozta a legnagyobb változást. A közösségi földek magántulajdonba kerülése indítja meg ugyanis azt a gazdálkodási formát, amely a vizenyős területek, tavak lecsapolásával, az erdők kivágásával igyekszik minél nagyobb szántóterületeket kihasítani a mezőségi domboldalakból. 17 Ugyancsak ez az időszak a kezdete az itteni tanyavilág kialakulásának, amelynek épp ma éljük végóráit. A századforduló hozza el a térségbe a vasutat, amely (mint arra Makkai szintén rámutat) értelemszerűen ugyanazon patakvölgyeket veszi igénybe, ahol korábban a tósorozatok voltak. 18 Azoknak a változásoknak a szempontjából tehát, amelyeket Makkai a mezőségi táj kialakulásában meghatározóknak tekint 19, érzésem szerint ez utóbbi fejleményeknek volt a legnagyobb jelentőségük. 5. sz. térkép: A Mezőség erdősültségi állapota a XIV. század elejéig Forrás: Makkai 34. p. 17 Uo. 49. p. 18 Uo. 53. p. 19 Az, ami gyökeres változást idézett elő a Mezőség ökológiai állapotában, nem más, mint az egyre bővülő emberi élettér hatására módosuló másodlagos tájalakító tényezők, éspedig a felszínborítottságot biztosító vízfelszínek és természetes növénytakaró területi arányainak megváltozása. Uo. 64. p. 21

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

TÉKA ALAPÍTVÁNY. Szamosújvár

TÉKA ALAPÍTVÁNY. Szamosújvár TÉKA ALAPÍTVÁNY Szamosújvár KÜLDETÉS Alapítványunk küldetése az, hogy civil intézményes kereteket biztosítson és korszerűen megszervezze városunk és régiónk közművelődési és oktatási életét, hozzájáruljon

Részletesebben

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán Az Erdélyi-medence szívében fekvő Mezőség, talán az egész Kárpát-medence egyik legkarakterisztikusabb

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY Szerkesztette HORVÁTH GYULA Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dialóg Campus Kiadó Pécs-Budapest, 2006 Ábrajegyzék 11 Táblázatok jegyzéke 15 Bevezetés 23 I. FEJEZET

Részletesebben

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889.

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889. 1. térkép: A vizsgált terület települései. 1 = államhatár; 2 = megyehatár Romániában; 3 = folyó; 4 = településhatár; BH = Bihor/Bihar; SM = Satu Mare/Szatmár; MM = Maramureş/Máramaros. A települések számait

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti

Részletesebben

http://www.mezoseg.com.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=6:oesszefoglalo-az-elsmezsegi-civil-mhelyrl

http://www.mezoseg.com.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=6:oesszefoglalo-az-elsmezsegi-civil-mhelyrl II. Mezıségi civil mőhely Szamosújvár, 2011. április 15 17. Az erdélyi Mezőség egy demográfiai szakadék szélén áll. 1966 óta lakosságának 25 %-át (több mint 110 000 lakos!) veszítette el, több mint 6000

Részletesebben

A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI NÉPSZÁMLÁLÁSOK 2011 9 KISS TAMÁS A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 2011-ben Romániában harmadszorra tartottak népszámlálást. A cenzus politikai tétjei ezúttal többrétűek voltak.

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Szórvány és tehetséggondozás. Szórvány és tehetség 2011. március 11-12.

Szórvány és tehetséggondozás. Szórvány és tehetség 2011. március 11-12. Szórvány és tehetséggondozás Szórvány és tehetség 2011. március 11-12. A szórványrégióról (Temes megyéről) néhány adatban A régió etnikai térképe (a 2002-es népszámlálási adatok alpján, Sebők L. térképgyűjteményéből)

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

IV. ÖSSZEFOGLALÁS: A DEMOGRÁFIAI KILÁTÁSOKAT MEGHATÁROZÓ KONTEXTUÁLIS TÉNYEZŐK

IV. ÖSSZEFOGLALÁS: A DEMOGRÁFIAI KILÁTÁSOKAT MEGHATÁROZÓ KONTEXTUÁLIS TÉNYEZŐK IV. ÖSSZEFOGLALÁS: A DEMOGRÁFIAI KILÁTÁSOKAT MEGHATÁROZÓ KONTEXTUÁLIS TÉNYEZŐK A népesség általános csökkenése mellett a nagymértékű regionális különbségek érdemelnek figyelmet. Már a megyék szerinti bontásból

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK - TÁRSADALMI JÓL-LÉT ÉS BIZTONSÁG - VERSENYKÉPESSÉG ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 C. KUTATÁSI PROJEKT Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9.

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. A határon túli magyarság demográfiai helyzete Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. Magyarok a Kárpát-medencében a 15. században Magyarok a Kárpát-medencében 2000 körül Magyarok a Kárpát-medencében

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek I. A népmozgalom főeredményei Alsó-Fehér, Belső-Szolnok, Doboka, Kolozs, Torda megyében,

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005.

KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. február) Budapest, 2005. október 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés

Részletesebben

Aprófalvak innovatív fejlesztése

Aprófalvak innovatív fejlesztése Aprófalvak innovatív fejlesztése Gazdaságtudományi Kar 2014. December 16. A helyzet Térszerkezeti jellemzők Településállomány 1/3-a, népesség 3%-a Növekvő szám Régiónként eltérő eloszlás Társadalmi állapot

Részletesebben

Megmaradás, avagy lehetőségek és szándékok a Vajdaságban - etnikai magatartásvizsgálat -

Megmaradás, avagy lehetőségek és szándékok a Vajdaságban - etnikai magatartásvizsgálat - Megmaradás, avagy lehetőségek és szándékok a Vajdaságban - etnikai magatartásvizsgálat - Szerbia etnikai térképe Vajdaság etnikai térképe A vajdasági magyarok területi megoszlása A délvidéki magyarok

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai Kovács András, PhD, főiskolai docens Edutus Főiskola, Tatabánya-Budapest kovacs.andras@edutus.hu MRTT Vándorgyűlés, 2014. november 27-28.

Részletesebben

EURACADEMY OBSERVATORY

EURACADEMY OBSERVATORY EURACADEMY OBSERVATORY AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL TÁMOGATOTT ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS EURÓPAI OBSZERVATÓRIUMA A VIDÉKI EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK, MIKRO KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA WP2: Az

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján Schuchmann Júlia, PhD Tudományos segédmunkatárs MTA KRTK RKI NYUTO MRTT XII. Vándorgyűlés Veszprém, 2014 november

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5.

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5. AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT Szakmai Nap II. (rendezvény) 2015. február 5. (rendezvény dátuma) Orbán Róbert (előadó) Bemeneti mérés - természetismeret

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

1. sz. melléklet Pályázati formanyomtatvány 1. A PÁLYÁZAT ÖSSZEGZŐ ADATAI. 1.1. A pályázat címe:

1. sz. melléklet Pályázati formanyomtatvány 1. A PÁLYÁZAT ÖSSZEGZŐ ADATAI. 1.1. A pályázat címe: 1. sz. melléklet Pályázati formanyomtatvány 1 1. A PÁLYÁZAT ÖSSZEGZŐ ADATAI 1.1. A pályázat címe: 1.2. a.) Pályázó megnevezése: b.) Település(ek): c.) Régió: d.) Megye: e.) Lakosságszám: f.) A falumegújítási

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete Hogyan vizsgálják? írni-olvasni tudás (6, 7 éves v. 10, 15 éves kortól nézik) írni-olvasni

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék Vizsgálati irányok A helyi társadalom rétegződésében

Részletesebben

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím:

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Címlap A pályázat benyújtója A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Esetleg együttműködő községek / kistérség Megye A bemutatásra kerülő falufejlesztési

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben