Az utolsó percben Stratégiaalkotás az Erdélyi-Mezőségen

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az utolsó percben Stratégiaalkotás az Erdélyi-Mezőségen"

Átírás

1 Az utolsó percben Stratégiaalkotás az Erdélyi-Mezőségen Stratégiai koncepció Készítette: Ocskay Gyula Grafika: Eck András Ister-Granum Eurorégió Fejlesztési Ügynökség Kht november december

2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 3 1. A projekt rövid bemutatása 3 2. Módszertan 3 I. HELYZETÉRTÉKELÉS 6 1. Az erdélyi Holt-tenger A Mezőség: egy demográfiai szakadék szélén A Mezőség elnéptelenedésének okai A Mezőség térszerkezeti adottságai A mezőségi tájgazdálkodás problémái A Mezőség interetnikus viszonyai 24 II. STRATÉGIAI KONCEPCIÓ Az organikus térségfejlesztés elvi alapjai Az organikus térség sajátosságai Az organikus térségfejlesztés alapelvei Az egyensúly elve A helyi energia elve A komplementaritás elve A területi kiegyenlítés elve A társadalmasítás elve A Mezőség fejlesztésének célrendszere Fejlesztési célkitűzések Javasolt intézkedések Tájközpontú fejlesztés Integrált tervezés-fejlesztés Fejlődő gazdaság Önálló fejlesztési struktúra kialakítása Saját identitás 65 MELLÉKLETEK 68 2

3 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. A projekt rövid bemutatása Az esztergomi Eurohíd Euro-Kisrégiós Fejlődést Elősegítő Alapítvány 2007-ben támogatást nyert el a Szülőföld Alap Önkormányzati Együttműködési, Informatikai és Média Kollégiumától. A pályázat célja egy, az Erdélyi-Mezőség integrált stratégiai fejlesztését lehetővé tévő program elindítása volt. Ennek érdekében került sor egy két hétvégés bentlakásos tréningre a stratégiai tervezés és a pályázatírás témakörében, valamint készült el a jelen stratégiai koncepció, amely a Mezőség mint organikus térség fejlesztését hivatott megalapozni. A tréningen a különböző civil szervezetek képviselői jelentek meg, viszonylag kis számban. A tréning során cégünk képviselője is előadást és foglalkozásokat tartott a stratégiai tervezés témakörében. Ennek keretén belül került sor a résztvevők bevonásával egy stratégiai célrendszer összeállítására, amelyet a jelen koncepció elkészítésekor is felhasználtunk. A térség mélyebb megismerése során munkatársaink egy hetet a helyszínen töltöttek dokumentálással, interjúzással. Ezek eredményeit szintén felhasználtuk a koncepció összeállításánál. 2. Módszertan Mezőség alatt a tanulmányban (a legelterjedtebb lehatárolást követve) a Maros, az Aranyos, a Szamos, a Nagy-Szamos és a Sajó által körbeölelt dombvidéket értjük. Különböző szempontok alapján más lehatárolás is elfogadható, a mi célunk az volt, hogy egy organikusan összetartozó, térségfejlesztési szempontból integráns régiót írjunk körül. A körülhatárolást nehezítette, hogy statisztikai adatok (igen szűken) a községekre állnak rendelkezésre. A községek közigazgatási határai pedig a legtöbbször nem esnek egybe a Mezőség mint természetföldrajzi egység határaival. Ezért a felhasznált statisztikai adatsorok nem pontosan a fent leírt térséget mutatják be, hanem az ebben a térségben érintett községeket. Így kerülhetett be a tanulmányba Kutyfalva és Marosbogát. Ugyancsak ezen az alapon szerepelnek a Marostere tájegységhez tartozó települések is az anyagban. 3

4 1. sz. térkép: Az Erdélyi-Mezőség áttekintő térképe Munkánkat tovább nehezítette, hogy statisztikai adatok csak a 2002-es népszámlálás egyes témáihoz álltak rendelkezésre. Az adatsorok összeállításához Varga E. Árpád kitűnő adatbázisát ( valamint a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének szerverén található Kárpátmedencei Magyar Kutatási Adatbázist ( használtuk. Ezen kívül számos egyéb forrást is igénybe vettünk. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a Mezőség térségfejlesztési kérdéseivel foglalkozó szakirodalmat nem találtunk. Ezen kívül nem állt 4

5 rendelkezésünkre a as időszakra elkészített három megyei fejlesztési stratégia sem, bár a Kolozs megyeibe volt alkalmunk beletekinteni. A fentiek érzékelhetően csökkentik jelen munka értékét. Mindazonáltal arra törekedtünk, hogy a rendelkezésünkre álló szerény eszközökkel hozzájáruljunk ennek a rendkívül mostoha sorsú térségnek a fejlődéséhez. Ehhez meggyőződésünk szerint a Mezőség komplex egészben történő kezelése az első lépés. Ez az alapja egy organikus, integrált regionális fejlesztési stratégia kidolgozásának. Munkánkkal ezen folyamat elindítása a célunk. A stratégiai koncepció vázlatos áttekintést ad a Mezőség jelenlegi helyzetéről, és három fő téma (térszerkezet, tájgazdálkodás, interetnikus viszonyok) köré csoportosítva megkísérli feltárni a régió problémáinak legfontosabb okait. Ezt követően tettünk kísérletet azon kitörési pontok megfogalmazására, amelyek egy organikus térségfejlesztési programnak az alapjai lehetnek. Elsőként az organikus térségfejlesztés alapelveit tisztáztuk, majd felállítottuk a Mezőségre alkalmazható célrendszert. Ennek elkészítésében nagy segítségünkre voltak a képzésen részt vett civil önkéntesek, valamint az interjúalanyok. A célhierarchia összeállítását követően konkrét intézkedésekre is javaslatot tettünk. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a szászrégeni Dió Házat működtető Demeter József lelkész úrnak és feleségének, Máriának, akik a program megvalósításában a legjelentősebb segítséget nyújtották nekünk. Köszönjük Bodó Előd Barnának, a mezőpaniti Pro Pambus Egyesület elnökének a helyi koordinációt, valamint interjúalanyainknak, Horváth Zoltán egyetemi tanárnak, Valer Băţaga ügyvezető igazgató úrnak (Maros Megyei Fejlesztési Ügynökség), Brassai Zsombor, Szabó László református lelkészeknek és Varró Levente polgármester úrnak (Mezőbodon) a gondolatébresztő beszélgetéseket. Mezőségi táj (Harcó) 5

6 II. HELYZETÉRTÉKELÉS 1. Az erdélyi Holt-tenger A Mezőség Magyarországon szinte kizárólag a néprajzi hagyományok kutatói, a népzene és néptánc szakértői előtt ismert. A magyar turisták romániai célterületei elsősorban Kolozsvár és a Székelyföld, valamint a Királyföld és a síközpontok. A Mezőségen odafelé és visszafelé jövet is legfeljebb átsuhan az utazó. De úgy tűnik, hogy a térség állapotai kevés figyelmet kapnak a román államtól is, hiszen a Mezőség népessége a XX. század utolsó harmadában rohamos fogyásnak indult, és ma fennáll a veszélye, hogy Erdély közepén egy-két évtizeden belül egy jelentős kiterjedésű, gyakorlatilag lakatlan terület jöhet létre. Nyilvánvaló, hogy Romániának a bázis és hálózati infrastruktúra terén általánosan tapasztalható elmaradottsága a fejlesztésért felelős döntéshozók figyelmét elsősorban a legsürgősebb feladatok ellátására irányítja. Mint azonban látni fogjuk, a fejlesztéseknél a Mezőség számára inkább hátrányos fejleményekkel számolhatunk, amelyek a térség helyzetének további romlását fogják előidézni. A jelen tanulmány hátteréül szolgáló pályázat címében a halaszthatatlan feladatokra utal. De az utolsó perc helyett (úgy tűnik) az utolsó másodperc megfogalmazás pontosabban írja le a helyzetet. 1.1 A Mezőség: egy demográfiai szakadék szélén Romániában a XX. század utolsó harmada a lakosság számának lendületes bővülését hozta: 1966 és 1992 között több mint 3,5 millióval nőtt az ország lélekszáma. A rendszerváltást követő egy évtized aztán az ezredfordulóig a lassú fogyás időszakát indította el. Utóbbi jelenség az európai társadalmakban általánosnak mondható. A 60-as évektől megfigyelhető népességnövekedés főként állami intézkedéseknek volt köszönhető. Az 1967-ben meghozott rendeletek megtiltották a művi abortuszt, és támogatásokat biztosítottak a gyermekvállaláshoz. Nem véletlen, hogy a 60-as évek közepén megtorpanó népességnövekedés a 70-es években új lendületet kapott, és az ország (Európában egyedülálló módon) éves átlagban 1,1 %-os 6

7 népességnövekedést produkált. Ennek köszönhető, hogy a XI. pártkongresszus az ezredfordulóra 30 milliós Romániával számolt. 1 Ugyanebben az időszakban a Mezőség lélekszáma drasztikus mértékben visszaesett. Különösen megdöbbentő, hogy 1966 és 1992 között nagyobb mértékben (-31 %) csökkent a Mezőség lakossága, mint amilyen mértékben (+19 %) Románia összlakossága nőtt. Az alábbi olló tehát összességében 50 %-os eltérést regisztrál a két adatsor között. Akad olyan község, amely 1966 és 2002 között népességének 2/3-át veszítette el, a teljes térség vesztesége több mint fő. 1. sz. ábra: Románia és a Mezőség lakosságszámának alakulása (1966: 100 %) Románia és a Mezőség lakosságszámának alakulása változás mértéke népszámlálás Románia Mezőség Forrás: Varga, MTAKI Az utolsó évtizedben mért általános fogyás ezzel szemben már kevésbé érintette a Mezőséget: 1992 és 2002 között csak elenyésző mértékben csökkent a lakosságszám, ami főként a részben megfordult vándorlási tendenciának köszönhető: a municipiumok agglomerációjában a kitelepülési hullámnak köszönhetően növekedni kezdett a települések lélekszáma. 2 A Mezőség központi térségében a fogyás nem állt meg (néhány kivételtől eltekintve). Az utolsó 10 év 3 során legnagyobb mértékben a Kolozs megyei, legkevésbé (szinte stagnál) a Maros megyei mezőségi térség lakossága csökkent. Nem ismeretesek mindazonáltal az uniós csatlakozás óta eltelt időszak települési szintű statisztikái. Jelenleg az Unió tagállamaiban 1 Semjén István: Országos és nemzetiségi népességgyarapodás p. 2 Vö. Veres Valér: A romániai magyarság létszámcsökkenésének okai a 20. század utolsó negyedében ábra 3 A 2002-t követő időszakról még nincsenek adataink. 7

8 egyes becslések szerint mintegy 4 millió román állampolgár dolgozik, akiknek megközelítőleg 1/3-a nem kíván visszatérni az anyaországba. Nem kétséges, hogy ezek az adatok a gazdasági-szociális értelemben rendkívül elmaradott Mezőséget is érintik. Ez pedig a térség további elnéptelenedését vetíti előre. Az alábbi táblázatból kiolvasható, hogy az utolsó 3,5 évtized alatt a községeknek mindössze 7,8 %-ában beszélhetünk enyhe népességnövekedésről, azonban ezek az adatok is alátámasztják, hogy a jelenség az agglomeráció bővülésének köszönhető: Kolozsvár és Marosvásárhely legszűkebb vonzáskörzetében tapasztalhatóak ezek a kedvező változások. 1. sz. táblázat: A népességszám változása a Mezőség községeiben 1966 és 2002 között (Nagysármáson kívül) KOLOZS BESZTERCE- ASZÓD MAROS Apahida 15,27359 Szászlekence -8,30142 Nyárádtő 14,3605 Bonchida -10,8888 Árpástó -17,6684 Marosszentkirály 13,51839 Alsódetrehem -14,9143 Galacfalva -23,8066 Marosszentanna 6, Aranyosegerbegy -15,4824 Sajóudvarhely -25,3505 Mezőpanit 0, Mikeháza -21,81 Teke -27,6376 Kerelőszentpál -0,47088 Zsuk -25,055 Apanagyfalu -31,052 Mezőcsávás -13,1153 Bálványosváralja -25,1271 Budatelke -32,8943 Mezőceked -14,2168 Szamosújvárnémeti -28,1058 Szentmáté -34,1608 Beresztelke -15,6895 Ördöngösfüzes -29,1981 Kékes -37,0344 Bátos -18,0318 Szék -29,9949 Mezőszilvás -37,5448 Marossárpatak -18,2285 Magyarfráta -32,6468 Mezőörményes -47,1611 Mezőbánd -20,7996 Pusztakamarás -32,9477 Nagynyulas -52,2804 Mezőzáh -22,0915 Mocs -34,6427 Mezőszentmihály -53,8483 Mezősályi -23,7941 Magyarkályán -35,3563 Mezőkecsed -56,4137 Maroskece -25,1554 Búza -35,9613 Marosbogát -27,7015 Mezőcsán -40,7214 Vajdaszentivány -29,7307 Katona -42,2088 Tekeújfalu -30,191 Kolozs -43,3234 Marosugra -30,9477 Cege -46,7225 Mezőméhes -32,32 Magyarszovát -50,0898 Kutyfalva -36,5446 Gyeke -51,9559 Mezőpagocsa -36,6049 Szépkenyerűszentmárton -54,1053 Mezőgerebenes -37,0157 Magyarpalatka -56,1722 Mezősámsond -39,571 Ploszkos -65,2117 Uzdiszentpéter -39,7766 Mezőrücs -41,7572 Mezőszengyel -42,6954 Faragó -43,146 Mezőtóhát -46,0113 Kisikland -47,9446 Mezőkirályfalva -48,3903 Mezőbodon -50,2456 Bala -61,6525 Kozmatelke -66,7355 Forrás: Varga, MTAKI 8

9 A községek 22,5 %-ában csökkent maximum egy negyedével a lakosság. A Mezőség zömében %-kal csökkent a vizsgált időszak alatt a népesség. Ide sorolható a táblázatban megnevezett községek 55 %-a. 11 olyan települést találunk, amely drámai, az 50 %-ot meghaladó mértékben veszítette el lakóit. Nem tanulság nélkül való megvizsgálni a legválságosabb helyzetbe került települések elhelyezkedését sem. Kolozs megyében találjuk a legtöbb ilyen községet. Ezek esetében Kolozsvár gravitációs ereje egyértelműen megmutatkozik. Beszterce megyében három elzárt település lakosságszáma csökkent a legdrasztikusabb mértékben. A legkedvezőbb helyzetben a Mezőség Maros megyei térsége van, de itt találhatóak a legnagyobb roma közösségek is. Míg a székely Mezőség és az egykori szász települések némelyikében jelentős roma lakossággal számolhatunk (annál inkább elgondolkoztató az ennek ellenére megfigyelhető jelentős fogyás), addig a besztercei és a kolozsi községek nagy részében elhanyagolható vagy ki sem mutatható a cigányság jelenléte. 2. sz. térkép: A mezőségi községek népességfogyása (zöld), ill. gyarapodása (sárga) 9

10 Kolozsvár térségéhez hasonlóan Szászrégen környékén is aggasztó a helyzet: itt több településen is drasztikusan fogyott a népesség. A magyarok és románok egyaránt elhagyják ezt a vidéket, de arányaiban a románok vesztesége a nagyobb. 2. sz. ábra: A magyarok és a románok lélekszámának alakulása (abszolút szám) A Mezőség lakosságszámának alakulása összesen román magyar fő 0 népszámlálás Forrás: Varga, MTAKI A Mezőség központjának számító Nagysármás mutatói valamivel kedvezőbbek az átlagnál. 3. sz. ábra: Nagysármás lakosságszámának alakulása a kérdéses időszakban Nagysármás lakosságszámának alakulása fő összesen román magyar népszámlálás Forrás: Varga, MTAKI 10

11 A település municipiumi rangra emelése minden bizonnyal pozitív irányban befolyásolja a fiatal, kis lélekszámú város demográfiai mutatóit. Az utolsó tíz évben emelkedett a románság s ezáltal a település lélekszáma. A város méretei, Maros megyén belüli periférikus fekvése és jelenlegi szolgáltatási infrastruktúrája ugyanakkor ma nem teszik lehetővé, hogy valódi térségközponti szerepet töltsön be a régióban. A Debrecennél alig valamivel nagyobb lélekszámú Mezőségen összesen közel 300 településen nemcsak a fogyás, hanem az öregedés is nagy mértékű. Az új román oktatási törvény létszámlimitjének csak a nagyobb peremvidéki városok és egy-két község tud megfelelni. A térség nagy részén több település iskoláit kell összevonni a 200 fős létszám biztosításához. 4 Ez a jelenség még súlyosabban érinti az amúgy is alacsonyabb lélekszámú magyarságot: itt az iskolák megmaradása több térségben nagyon komoly áldozatokat követel a gyermekektől és a szülőktől: igen nagy távolságra kellene utaztatni a gyermekeket a jövőben. Az elmúlt évtizedekben több kisebb település, tanya vált elhagyatottá, és a terepbejárás során is találkoztunk olyan településekkel, amelyek néhány éven belül teljesen el fognak néptelenedni. A Mezőbodonhoz tartozó Urszalyafalu alsó tagozatos iskolája 4 Vö. ehhez: Márton János (szerk.): Romániai magyar kistérségi iskolahálózatok. Működés és jövőkép. Erdélyi Kolozsvár, 2007, Műszaki Tudományos Társaság. 11

12 1.2 A Mezőség elnéptelenedésének okai A Mezőség térszerkezeti adottságai A Mezőség mai helyzetére a térség geomorfológiai adottságai sok szempontból magyarázatot nyújtanak. A Mezőség leírását ugyanis éppen azoknak a nagy folyóknak a felsorolásával adhatjuk meg, amelyek a régió belső területeit elkerülik. A Mezőség belsejében csak kis vízhozamú patakok találhatóak, amelyek közül több akár ki is szárad az aszályos nyári hónapok idején. 5 A középkori városalakulásban a folyóvizek közelségének meghatározó szerepe volt. Ez esetben is megfigyelhető, hogy a nagyobb városok (Szászrégentől Marosvásárhelyen át Tordáig, Kolozsvárig, Désig) a nagyobb folyók mentén alakultak ki, míg a Mezőség központi területein ilyen városképződésnek nem lehetünk tanúi. Ezeknek a városoknak önmagukban is jelentős a természetes gravitációs erejük. Ez az erő azonban különösen is megnőtt az 1960-as, 70-es évektől kezdve, amikor a szocialista Románián belül is megindult egy nagy arányú iparosítási-modernizációs folyamat, amely az urbanizáció erősödését hozta magával és 1992 között a Mezőséget körülvevő városok népessége összesen 80 %-kal, ről főre emelkedett. A legnagyobb mértékben (több mint 300 %-kal) Beszterce lakosságszáma nőtt, de Radnóton kívül minden városban igen kiemelkedő növekedést regisztráltak sz. táblázat: A Mezőség peremén elhelyezkedő municipiumok lélekszámának változása (1966: 100 %) és a 2002-es népszámláláskor mért lakosságszám TELEPÜLÉS NEVE 1977/ / / Aranyosgyéres 128,37 167,88 153, Bethlen 118,44 197,58 185, Beszterce 173,75 343,70 318, Dés 119,87 152,74 142, Kolozsvár 141,58 176,99 171, Marosludas 126,99 159,31 148, Marosvásárhely 150,44 190,19 173, Makkai Gergely: Az Erdélyi-mezőség tájökológiája. Tanulmányok. Mentor, Marosvásárhely, 2003, p. 6 Az egyes municipiumok lakosságszámának változásaihoz ld. 1. sz. melléklet! 12

13 Radnót 86,67 83,53 81, Szamosújvár 132,04 197,14 180, Szászrégen 128,37 168,45 155, Torda 122,93 136,06 124, Forrás: Varga, MTAKI A falukról történő elvándorlás az egész országban általános jelenség volt ebben az időszakban. Mint Semjén István írja: [ ] 1973-ban a municípiumok és városok lakosságának közel 60 százaléka nem abban a helységben született, ahol jelenleg él, hanem jobbára falun. 7 A legnagyobb beáramlásra 1968 és 1978 között került sor. A jelzett időszak végén városban élő népességnek mintegy 25 %-a ez alatt a 10 év alatt költözött a municipiumokba. 8 Ez a folyamat (mint föntebb jeleztük) a Mezőség esetében az országos átlagnál is kedvezőtlenebbül alakult: a lakosságnak közel egy harmada hagyta el itteni lakóhelyét. A peremvidéken található városok lélekszámának növekedésében minden bizonnyal meghatározó jelentősége volt a mezőségi kiindulású belső migrációnak. 4. sz. ábra: A Mezőség és a környező municipiumok lélekszámának alakulása 1966 és 2002 között A Mezőség (M) és a környező municipiumok lakosságának alakulása fő összesen román magyar összesen M román M magyar M népszámlálás Forrás: Varga, MTAKI 7 I.m. 45. p. 8 Uo p. 13

14 A fenti ábrából az is leolvasható, hogy ebben az időszakban rohamosan erősödött a városi románság részaránya, miközben a Mezőségről a magyaroknál jóval nagyobb arányban vándoroltak el a románok. Jó okkal tételezhetjük fel, hogy ez a vándorló népesség előnyben részesítette a közeli nagyvárosokat: Kolozsvárt, Marosvásárhelyt, Besztercét és Dést, ahol a belső etnikai arányok megváltoztatásában is meghatározó szerepet játszott. A fenti folyamatok érezhetően megnövelték a felduzzadt városok természetes gravitációs erejét. A természetes gravitáció alatt az adott település lélekszámának vonzerejét értjük. Minél nagyobb egy város, annál nagyobb térséget érint a természetes vonzereje, hiszen a növekvő lélekszámhoz igazodva bővül folyamatosan a különböző szolgáltatások köre. Ahova már csak választások előtt jut a politikusok figyelméből: a kihalás szélén álló Légen boltja Ezt a gravitációs erőt számos tényező módosítja: a megyehatárok, a munkahelyek száma, az oktatási intézmények száma, foka, az egészségügyi ellátó intézmények elhelyezkedése, a közlekedési viszonyok stb. Az így leírható funkcionális-normatív gravitáció már egy módosult képletet ad. A Mezőség esetében ezáltal bemutatható, hogy a legnagyobb elszívó ereje Kolozsvárnak és Marosvásárhelynek van. Ehhez a két város fekvése, megközelíthetősége, fejlettsége egyaránt hozzájárul. A Mezőség keleti és nyugati végpontján található két nagyváros várhatóan a következő években is meghatározó szívóerővel fog rendelkezni, jóllehet az átköltözések célpontja egyre kevésbé lesz a két város, hanem annak közvetlen vonzáskörzete. 14

15 3. sz. térkép: A Mezőségen megfigyelhető természetes gravitációs viszonyok 15

16 4. sz. térkép: A Mezőségen megfigyelhető modifikált (funkcionális-normatív) gravitációs viszonyok Jól megfigyelhető, hogy az utóbbi években Kolozsvár és Marosvásárhely népességszáma helyett inkább Apahidáé és Marosszentkirályé emelkedett. A kolozsvári ipari gyűrű kiépítése ezt az elszívó hatást a sokszorosára fogja emelni. E téren leginkább a zsuki ipari park hatásaival számolhatunk, hiszen itt tízezres nagyságrendben hoznak létre a következő években munkahelyeket. Minthogy a Mezőség nagy részén rendkívül mostohák a közlekedési viszonyok, arra lehet számítani, hogy a térségbe érezhető mértékű áttelepülés indul meg. 16

17 Ugyanez várható a kolozsvári gyűrűtől északra található városok (Szamosújvár, Dés) esetében is, amelyek az említett fejlesztések beszállítói központjaiként funkcionálhatnak a jövőben. Új lakónegyed Marosszentkirályon Marosvásárhely az elmúlt 5 év során szintén látványos fejlődésen ment keresztül, és az itt találkozó tervezett autópályák (az ún. észak-erdélyi A3-as, valamint a Marosvásárhely és Jászvásár közötti) ezt a fejlődési ívet a következő évtizedben erősíteni fogják, várható, hogy Románia egyik legdinamikusabban fejlődő ipari-üzleti központja jön itt létre. 9 Ezek a fejlesztések azonban a Mezőség szempontjából katasztrofális következményekkel fognak járni. Minthogy a Mezőségnek nincs funkcionális fővárosa, ezt az elszívó hatást nem lesz képes ellensúlyozni. Nagysármás a tájrégiónak egyfajta központja, de Maros megyén belül periférikus a helyzete, alacsony a lakosságszáma, és nem rendelkezik azokkal az infrastrukturális adottságokkal, amelyek lehetővé tennék a fenti folyamatok részbeni kiegyenlítését. A fenti ábrák is jól szemléltetik, mennyire súlytalan településről van szó. Ma is megfigyelhető, hogy a Mezőségen belüli mostoha életkörülmények, a munkahelyek hiánya miatt a lakosság fiatal része a városokba áramlik. Ezáltal tovább csökken a gyermeklétszám, és ez a demográfiai spirál lassú, de biztos halálra ítéli a térség településeit. Az új oktatási törvény következtében a mezőségi falvak döntő többségében várhatóan megszűnik az alapfokú oktatás, a megfelelő közlekedési infrastruktúra hiányában pedig a 9 Marosvásárhely regionális központ, ez a központi szerep körülbelül 800 ezer lakosra terjed ki, ebből Maros megye népessége közel 600 ezer fő, de a vonzáskörzethez tartozik Beszterce megye déli és délkeleti része [ ]. Horváth Gyula (szerk.): Székelyföld. MTA RKK Dialóg Campus, 2003, Budapest Pécs, p. 17

18 gyermekek szállítása is több helyütt megoldhatatlanná válik. 10 Mindez a Mezőség torz térszerkezeti adottságainak megerősödéséhez, már középtávon a régió elnéptelenedéséhez fog vezetni. Az alacsony népsűrűség, az elöregedő lakosság ugyanis nem kedvez a munkáskezeket igénylő befektetéseknek, a munkahelyek hiánya pedig további népességcsökkenéshez vezet, és így tovább. A Mezőség versenyképességét kedvezőtlenül érinti az alacsony iskolázottsági szint. A es népszámlálási adatok csak hét mezőségi település esetében állnak rendelkezésünkre, de valószínűsíthető, hogy a helyzet hasonló az egész régióban. A hét település között található két közepes méretű municipium (Marosludas és Szamosújvár), három székely mezőségi község (Mezőbánd, Mezőcsávás és Mezőpanit), valamint egy marosterei (Marossárpatak) és egy Kolozs megyei (Szék) község. Utóbbi az enklávésodó településekre is jó példa. 11 A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya egyik településen se haladja meg a 10 %-ot. Szamosújvár áll ehhez legközelebb 8,9 %-kal. A települések többségében ez az arány 1 % körül mozog, Széken 0,6 %. Az iskolai végzettség nélküliek aránya a vizsgált települések közül Mezőbándon a legnagyobb (ez valószínűleg összefügg az itt található népes roma kolónia létével): 14 % fölötti, de Marossárpatakon is meghaladja ez a mutató a 12 %-ot. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők adják a lakosság túlnyomó részét. Széken ez a réteg összesen közel 89 %-ot tett ki 2002-ben! Kivételt Marosludas képezett, ahol a középiskolások meglepő módon több mint felét adták a teljes 15 éven felüli népességnek. E tekintetben Szamosújváron is a községekhez hasonló a helyzet: 51,5 %-nak csak alapfokú végzettsége van. Feltűnő, hogy ezek a jelenségek nemcsak az idősebb, hanem a fiatalabb korosztályt is jellemzik. A lakosság mobilitása ebben az időben még feltűnően alacsony volt. A lakosság %-a az adott község területén dolgozott, de a további % is a megyén belül talált munkát. Nagyon ritka volt a megyén kívüli munkavállalás. Ez alól éppen Szék volt a kivétel, itt a külföldi (feltehetően magyarországi) munkavállalók összesen több mint 17 %-ot tettek ki (szemben a többi település 1 %-os átlagával). Mindez arra utal, hogy az ezredfordulón a kedvezőtlen infrastrukturális feltételek miatt a térség még befektetők nélkül maradt, és a közlekedési viszonyok sem tették lehetővé az ingázást. Az emberek inkább kaphattak munkát lakóhelyükön (az önkormányzati intézményeknél, helyi szövetkezeteknél stb.), vagy 10 A talán legrosszabb mutatókkal rendelkező Szépkenyerűszentmártonban például összesen 11 gyermek lakik. Ebből 6 magyar. Vö. Márton: i.m p. 11 Ld. ezzel kapcsolatban az fejezetet. 18

19 munkanélküliek lettek. Az átlagban 14 %-os munkanélküliség egyébként nem tekinthető kiugróan magasnak. Az ország uniós csatlakozása óta ezek az adatok minden bizonnyal gyökeresen megváltoztak, hiszen a külföldön munkát vállalók száma radikálisan megnőtt. A kolozsvári iparfejlesztésnek pedig nemcsak a megyehatárokat, hanem ma már az országhatárokat (Moldávia, Bulgária) is átlépő hatásai vannak a munkaerő-migrációt illetően. A térségben rendkívül alacsony a vállalkozói aktivitás. A legtöbb egyéni vállalkozót (szám szerint 204-et) Szamosújváron regisztrálták, de Mezőpaniton csak 41, Marossárpatakon pedig mindössze 21 vállalkozás működött ebben az időben. Mindez tovább erősíti azokat a tendenciákat, amelyek a fiatal lakosság fokozatos elvándorlásához vezetnek és e tekintetben az uniós csatlakozás, a hirtelen meglódult, de területileg rendkívül kiegyensúlyozatlanul fejlődő román gazdaság, az utóbbi évek infrastrukturális fejlesztései e folyamatokat csak tovább katalizálták. Gyors beavatkozás nélkül a Mezőség belső területeire a teljes elnéptelenedés vár A mezőségi tájgazdálkodás problémái A Mezőség tájgazdálkodásával kapcsolatban az elmúlt években Makkai Gergely tollából több cikk, tanulmány is megjelent. Kutatásait Az Erdélyi-mezőség tájökológiája című kötetében összegezte. 12 Az elmúlt években újra előtérbe került a XIX. században kialakult, de később a nemzetkarakterológia és a fajelmélet miatt háttérbe szorult elmélet, amely az adott nép kultúrája és gazdasági teljesítőképessége, illetve az alkalmazott eljárások között összefüggést állapít meg. Makkai Gergely művében is ez az egyik fő vezérfonal, amikor a mai mezőségi táj kialakulásának előfeltételeit vizsgálja, és a különböző felekezetekhez kapcsolható tájgazdálkodási szokásokhoz köti a mezőségi táj változásait. Herman Ottóhoz hasonlóan meghatározó szerepet tulajdonít például a katolikus valláshoz kapcsolódó böjtös étkezésnek. 13 A Mezőség gazdag tórendszere ugyanis jelentős részben a böjti időszakokban felértékelődő halfogyasztás kiszolgálására alakult ki. Egy részük pedig kimondottan kolostori tulajdonban 12 Makkai G.: i.m. A szerző a Babeş-Bolyai Egyetem tanára, egyben RMDSZ-képviselő is. 13 Uo. 23., 31. p. 19

20 volt. A reformáció idején a Mezőségről gyakorlatilag eltűntek a katolikusok, ezzel a tavak funkciója is átalakult, a fő feladatukká a malmok meghajtása vált. 14 A következő nagy kulturális változást a XVII. század fordulóján pusztító háborúk jelentik. Egy 1603-as összeírás tanúsága szerint a középkori eredetű magyar falvak többsége teljesen vagy majdnem teljesen kipusztult. A folyamatos háborúk során elvesztett lakosság helyére a mezőségi földesurak előszeretettel telepítenek román jobbágyokat. 15 A Mezőség ebben az időben válik véglegesen vegyes lakosságúvá. A román jobbágyok pedig magukkal hozzák a juh- és kecsketartást, ami egy teljesen új legeltetési módszert is jelent, és együtt jár a meglévő erdők ritkításával, valamint a mezőségi domboldalak fűállományának letarolásával. Ez pedig elősegítette a talaj lemosódását, a termőterületek szűkülését. Ugyancsak a román népesség megjelenése indítja el a kukoricatermesztés korszakát, amely egyre nagyobb szántóterületeket kívánt a korábbi tórendszer rovására. A XIX. század végére a Mezőség termőterületének két harmadán búza és kukorica található. 16 A mezőségi gazdálkodás tájképi hatása (Mezőpanit) A szerző érzésem szerint ezeknek a jelenségeknek nagyobb jelentőséget tulajdonít, mint a XIX. század közepén megszűnő földesúri szolgáltatásoknak, jóllehet a tavak számában, az 14 Uo. 49. p. 15 A XVII. században egyszerre felszökik a mezőségi jobbágyok közt a Moldvai név arányszáma, de arra is van adatunk, hogy Kővár vidékéről is megindult a románságnak délfelé való özönlése. Makkai László: Észak- Erdély nemzetiségi viszonyainak kialakulása p. 16 Makkai G.: i.m. 43.p. 20

21 erdők kiterjedésében ez az esemény okozta a legnagyobb változást. A közösségi földek magántulajdonba kerülése indítja meg ugyanis azt a gazdálkodási formát, amely a vizenyős területek, tavak lecsapolásával, az erdők kivágásával igyekszik minél nagyobb szántóterületeket kihasítani a mezőségi domboldalakból. 17 Ugyancsak ez az időszak a kezdete az itteni tanyavilág kialakulásának, amelynek épp ma éljük végóráit. A századforduló hozza el a térségbe a vasutat, amely (mint arra Makkai szintén rámutat) értelemszerűen ugyanazon patakvölgyeket veszi igénybe, ahol korábban a tósorozatok voltak. 18 Azoknak a változásoknak a szempontjából tehát, amelyeket Makkai a mezőségi táj kialakulásában meghatározóknak tekint 19, érzésem szerint ez utóbbi fejleményeknek volt a legnagyobb jelentőségük. 5. sz. térkép: A Mezőség erdősültségi állapota a XIV. század elejéig Forrás: Makkai 34. p. 17 Uo. 49. p. 18 Uo. 53. p. 19 Az, ami gyökeres változást idézett elő a Mezőség ökológiai állapotában, nem más, mint az egyre bővülő emberi élettér hatására módosuló másodlagos tájalakító tényezők, éspedig a felszínborítottságot biztosító vízfelszínek és természetes növénytakaró területi arányainak megváltozása. Uo. 64. p. 21

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Kallós Zoltán Alapítvány oktatási tevékenységei

Kallós Zoltán Alapítvány oktatási tevékenységei Kallós Zoltán Alapítvány oktatási tevékenységei A Kallós Zoltán Alapítvány 1992. november 20án alakult. Első tevékenységei között nyári népművészeti táborok szervezése szerepelt. Tábori programjaink minden

Részletesebben

Kallós Zoltán Alapítvány szórványoktatási tevékenységei

Kallós Zoltán Alapítvány szórványoktatási tevékenységei Kallós Zoltán Alapítvány szórványoktatási tevékenységei Az alapítvány eredményei közül egyik legjelentősebb, a magyar tannyelvű óvoda beindítása és a 25 évig szünetelő magyar osztályok újraindítása Válaszúton

Részletesebben

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10. PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA

AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti

Részletesebben

Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős

Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős Magyarország lakossága nyolc év alatt 2%-kal (215 ezer fővel) csökkent a KSH adatai szerint. (Amennyiben hozzávesszük az olyan külföldön élőket vagy

Részletesebben

CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA Összeállította: Erős Péter Dr.

CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA Összeállította: Erős Péter Dr. CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA 1869-1949 Összeállította: Erős Péter Dr. Jankelovics János 2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Abaújszántó... 4 Erdőbénye... 5 Tállya...

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

TÉKA ALAPÍTVÁNY. Szamosújvár

TÉKA ALAPÍTVÁNY. Szamosújvár TÉKA ALAPÍTVÁNY Szamosújvár KÜLDETÉS Alapítványunk küldetése az, hogy civil intézményes kereteket biztosítson és korszerűen megszervezze városunk és régiónk közművelődési és oktatási életét, hozzájáruljon

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE 2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.

Részletesebben

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti

Részletesebben

A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László

A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Amint a legutóbbi, 2001-es ukrajnai népszámlálás is megerősítette,

Részletesebben

Idegen nyelvi mérés 2018/19

Idegen nyelvi mérés 2018/19 Idegen nyelvi mérés 2018/19 A feladatlap Évfolyam Feladatszám Itemszám Összes megszerezhető pont 6. Olvasott szövegértés: 3 Hallott szövegértés: 3 5+5+5 5+5+5 15 15 8. Olvasott szövegértés: 3 Hallott szövegértés:

Részletesebben

ADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN

ADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN ADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN Nagy Zoltán, Péter Zsolt egyetemi adjunktus, egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Miskolci Egyetem Regionális Gazdaságtan

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán Az Erdélyi-medence szívében fekvő Mezőség, talán az egész Kárpát-medence egyik legkarakterisztikusabb

Részletesebben

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban) 199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

LECHNER TUDÁSKÖZPONT

LECHNER TUDÁSKÖZPONT LECHNER TUDÁSKÖZPONT Mit találtam a TeIR-bányában? Térségi tervező az adatok között Devecseri Anikó Vezető térségi tervező Az előadásban egy példa kapcsán azt szeretném bemutatni, hogy mi térségi tervezők,

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889.

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889. 1. térkép: A vizsgált terület települései. 1 = államhatár; 2 = megyehatár Romániában; 3 = folyó; 4 = településhatár; BH = Bihor/Bihar; SM = Satu Mare/Szatmár; MM = Maramureş/Máramaros. A települések számait

Részletesebben

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY Szerkesztette HORVÁTH GYULA Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dialóg Campus Kiadó Pécs-Budapest, 2006 Ábrajegyzék 11 Táblázatok jegyzéke 15 Bevezetés 23 I. FEJEZET

Részletesebben

http://www.mezoseg.com.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=6:oesszefoglalo-az-elsmezsegi-civil-mhelyrl

http://www.mezoseg.com.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=6:oesszefoglalo-az-elsmezsegi-civil-mhelyrl II. Mezıségi civil mőhely Szamosújvár, 2011. április 15 17. Az erdélyi Mezőség egy demográfiai szakadék szélén áll. 1966 óta lakosságának 25 %-át (több mint 110 000 lakos!) veszítette el, több mint 6000

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA

A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TUDÁSKÖZVETÍTÉS ÉS AZ INNOVÁCIÓK ESÉLYEI Czibere Ibolya Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot

2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot GDP, 2007 2017 2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot Az uniós csatlakozás utáni időszakban Románia bruttó hazai összterméke nominális lej értéken megduplázódott.

Részletesebben

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK

A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK KIALAKULÁSA Áldorfainé Czabadai Lilla tanársegéd SZIE-GTK RGVI aldorfaine.czabadai.lilla@gtk.szie.hu FOGALMI HÁTTÉR Területi egyenlőtlenség = regionális egyenlőtlenség? A tér

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005.

KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. február) Budapest, 2005. október 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA

TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

0,94 0,96 0,95 0,01-0,01 0,00 rendelkezők aránya A 25 - X éves népességből felsőfokú végzettségűek 0,95 0,95 0,94 0,00-0,01-0,01

0,94 0,96 0,95 0,01-0,01 0,00 rendelkezők aránya A 25 - X éves népességből felsőfokú végzettségűek 0,95 0,95 0,94 0,00-0,01-0,01 dr. Vécsei Pál Módszertani leírás a településsoros választási adatbázisokhoz illesztett a települések társadalmi státuszát és társadalmi dinamikáját kifejezni hivatott tipológiákhoz A tipológiák "A társadalom

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

A közelmúlt falukutatási eredményei Esettanulmányok Heves megye két hátrányos helyzetű településéről

A közelmúlt falukutatási eredményei Esettanulmányok Heves megye két hátrányos helyzetű településéről A közelmúlt falukutatási eredményei Esettanulmányok Heves megye két hátrányos helyzetű településéről Dr. Kassai Zsuzsanna adjunktus SZIE GTK RGVI A KUTATÁSI TERÜLET Forrás: http://www.egereged.hu/hevesmegye.php

Részletesebben

LENTI ITS WORKSHOP TOP FORRÁSALLOKÁCIÓ TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtart ó településfejleszté s 3. Alacsony

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015

MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015 MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015 dr. Teperics Károly Debreceni Egyetem TTK Földtudományi Tanszékcsoport AZ EURÓPÁBA IRÁNYULÓ ÉS 2015-TŐL FELGYORSULT MIGRÁCIÓ TÉNYEZŐI, IRÁNYAI ÉS KILÁTÁSAI A Magyar Tudományos

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI NÉPSZÁMLÁLÁSOK 2011 9 KISS TAMÁS A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 2011-ben Romániában harmadszorra tartottak népszámlálást. A cenzus politikai tétjei ezúttal többrétűek voltak.

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5.

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5. AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT Szakmai Nap II. (rendezvény) 2015. február 5. (rendezvény dátuma) Orbán Róbert (előadó) Bemeneti mérés - természetismeret

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

Szórvány és tehetséggondozás. Szórvány és tehetség 2011. március 11-12.

Szórvány és tehetséggondozás. Szórvány és tehetség 2011. március 11-12. Szórvány és tehetséggondozás Szórvány és tehetség 2011. március 11-12. A szórványrégióról (Temes megyéről) néhány adatban A régió etnikai térképe (a 2002-es népszámlálási adatok alpján, Sebők L. térképgyűjteményéből)

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK - TÁRSADALMI JÓL-LÉT ÉS BIZTONSÁG - VERSENYKÉPESSÉG ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 C. KUTATÁSI PROJEKT Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit

Részletesebben

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu

Részletesebben

Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről

Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! Az oktatási rendszer

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Féléves hidrometeorológiai értékelés

Féléves hidrometeorológiai értékelés Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le

Részletesebben

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA 4. Az átlagos szülési kor egyenletesen emelkedett a kerületekben az utóbbi 15 évben, mérsékelt különbség növekedés mellett. Hipotézisünk úgy szól, hogy a kerületi átlagos szülési kor párhuzamosan alakul

Részletesebben

Tinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás

Tinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás Tinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás ELEK ZSUZSANNA RÉKA 2017.11.23. A tinédzserkori terhességek lehetséges negatív következményei Anyára Gyakoribb egészségügyi szövődmények Stigma Korai iskolaelhagyás,

Részletesebben

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Rodekné Hederics Erika pályázati csoportvezető Nagykanizsa, 2015. 07. 07. Önkormányzati reform Magyarország helyi

Részletesebben

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Település A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek I. A népmozgalom főeredményei Alsó-Fehér, Belső-Szolnok, Doboka, Kolozs, Torda megyében,

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Az Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése.

Az Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése. Erdély Erdély neve erdőn túli területre utal, a XII. századtól így emlegetik ezt a vidéket, mert hatalmas erdők választották el az Alföldtől. Területe már csak ezért is elkülönült, de meg a XVI. századtól

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

A térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra

A térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra A térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra Pásztor István Zoltán, PhD egyetemi adjunktus DE TTK Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Pénzes

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

Egyházi-világi oktatás a közvélemény tükrében A REPUBLIKON INTÉZET SZAKPOLITIKAI KUTATÁSA

Egyházi-világi oktatás a közvélemény tükrében A REPUBLIKON INTÉZET SZAKPOLITIKAI KUTATÁSA Egyházi-világi oktatás a közvélemény tükrében A REPUBLIKON INTÉZET SZAKPOLITIKAI KUTATÁSA A pártpreferenciát, politikusi népszerűséget vizsgáló kutatásainkon kívül a Republikon Intézet rendszeresen készít

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

T e r ve z ő : A r t V i t a l T e r ve z ő, É p í t ő é s 2017.

T e r ve z ő : A r t V i t a l T e r ve z ő, É p í t ő é s 2017. Kisvárda Város Településfejlesztési koncepciójának készítéséhez Előzetes tájékoztatási dokumentáció Koncepció készítéséről T e r ve z ő : A r t V i t a l T e r ve z ő, É p í t ő é s Kereskedelmi Kft. (C-1-1062)

Részletesebben

Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése alapján Nyugat-Magyarország északi és déli határ menti vidékein

Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése alapján Nyugat-Magyarország északi és déli határ menti vidékein NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM TRANSECONET Határon átnyúló ökológiai hálózatok Közép-Európában www.transeconet.nyme.hu Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

IV. ÖSSZEFOGLALÁS: A DEMOGRÁFIAI KILÁTÁSOKAT MEGHATÁROZÓ KONTEXTUÁLIS TÉNYEZŐK

IV. ÖSSZEFOGLALÁS: A DEMOGRÁFIAI KILÁTÁSOKAT MEGHATÁROZÓ KONTEXTUÁLIS TÉNYEZŐK IV. ÖSSZEFOGLALÁS: A DEMOGRÁFIAI KILÁTÁSOKAT MEGHATÁROZÓ KONTEXTUÁLIS TÉNYEZŐK A népesség általános csökkenése mellett a nagymértékű regionális különbségek érdemelnek figyelmet. Már a megyék szerinti bontásból

Részletesebben

Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből

Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen Általános iskola 8. osztály matematikából és szövegértésből Matematika Szövegértés Iskolánkban Ált. iskolákban Budapesti ált. iskolákban Iskolánkban

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?

Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? A magyar ugaron a XXI. században Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? Kiss János Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Regionális Tudományi Tanszék bacsnyir@vipmail.hu

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben