Tárgy: Homokmégy I.-tőzeg védnevű bányatelekre beterjesztett évi kitermelési és bányabezárási MÜT kérelem H A T Á R O Z A T.

Átírás

1 MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG SZBK/42-30/2012. ügyintéző: Szabó Miklós : (06-56) : (06-56) miklos.szabo@mbfh.hu Határozat jogerős: június 12. Tárgy: Homokmégy I.-tőzeg védnevű bányatelekre beterjesztett évi kitermelési és bányabezárási MÜT kérelem NATURA TŐZEGBÁNYA Kft Kecel Öregpolgárdi 348. H A T Á R O Z A T A Szolnoki Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a NATURA TŐZEGBÁ- NYA Kft. (továbbiakban: Bányavállalkozó) Kecel, Öregpolgárdi 348.; Adószám: által benyújtott kérelemre indult eljárásában a Homokmégy I.-tőzeg védnevű bányatelek tekintetében, a tervtérképen lehatárolt bányaüzemre beterjesztett kitermelési és bányabezárási műszaki üzemi terv (MÜT) kérelmét és mellékleteit felülvizsgálta, és a következő feltételekkel: jóváhagyja, 1./ A műszaki üzemi terv teljesítési ideje (hatálya): december / Engedélyezett termelés: 2.1. Kitermelhető ásványi nyersanyag: tőzeg (kód: 611) 2.2. Kitermelésre tervezett ásványi nyersanyag (tőzeg) mennyisége december 31-ig XXXX m 3. Az I-es számú kitermelési hely 2013-ban, a II-es számú kitermelési hely ben, a III-as számú kitermelési hely ben és a IV-es számú kitermelési hely ben lesz lebányászva Szolnok, Hősök tere 6. : (06-56) : 5001 Szolnok, Pf.: 164. : (06-56) szbk@mbfh.hu

2 2.3. A kitermelés befejezésére, a bányabezárásra vonatkozó műszaki üzemi terv végrehajtását, a tájrendezés befejezését a bányavállalkozó 30 napon belül köteles a Bányakapitányságnak bejelenteni, kérve annak elfogadását. 3./ A Bányakapitányság termelvény-veszteséget nem engedélyez. 4./ A kitermelési tevékenységgel a Homokmégy 0848/1, 0846/5, 0840 és 0767 hrsz.-ú területek vehetőek igénybe, a tervtérképen jelölt és jóváhagyott mértékig. 5./ Rendelkezés a biztosítékról: 5.1. Bányakapitányság a Bányavállalkozó által benyújtott tájrendezési költségtervet, az abban szereplő XXXX,- Ft. biztosítéki összeggel elfogadja A Bányakapitányság a Bányavállalkozó biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatát, amely óvadék, elfogadja. Bányavállalkozó a határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 30 napon belül köteles az óvadéki szerződést a bányafelügyelettel megkötni és az óvadéki összeg letétbe helyezését igazoló okiratot a Bányakapitányságnak megküldeni. Ennek elmaradása esetén a Bányakapitányság a biztosíték adási kötelezettség teljesítéséig a bányászati tevékenység folytatását felfüggeszti. 6./ További Bányakapitánysági előírások: 6.1. A Bányavállalkozó köteles a bányatelek sarokpontjait jól látható, maradandó módon megjelölni. 7./ Szakhatósági előírás: 7.1. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága I-F-001/211-7/2012. számon a műszaki üzemi terv jóváhagyásához a következő feltételekkel járult hozzá: A bánya üzemelése, illetve a későbbi bánya bezárása során biztosítani kell, hogy környezeti hatások a környező termőföldek minőségében kárt ne okozzanak Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /2013. számon a műszaki üzemi terv jóváhagyásához a következő feltételekkel járult hozzá: A /2013. számú környezetvédelmi működési engedélyben a felügyelőség által az üzemeltetésre és a felhagyásra (bányabezárásra) vonatkozóan tett előírásokat maradéktalanul be kell tartani Minden lehetséges műszaki eszközzel meg kell akadályozni, hogy a bánya területére illetéktelenek hulladékot vigyenek be, hulladékot helyezzenek el. A bánya területéhez vezető utak mellett jól látható módon a hulladék lerakás tiltására figyelmeztető táblákat kell elhelyezni. Az esetleges illegális lerakást a felügyelőség számára haladéktalanul jelezni kell A bányaművelés alatt rendszeresen tiltás ellenére - illegális módon lerakott hulladék összegyűjtéséről, és elszállításáról haladéktalanul gondoskodni kell. Kom- -2/11-

3 munális hulladék, illetve inert hulladék csak az önkormányzati rendelet figyelembevételével helyezhető el, erre a célra kijelölt, hatóságilag engedélyezett hulladéklerakón A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok gyűjtését a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény előírásai szerint kell végezni. A képződő veszélyes hulladékok, csak környezetvédelmi engedéllyel rendelkező szervezeteknek (szállító, hasznosító) adhatók át. Átadó köteles meggyőződni az átvevő hulladékgazdálkodási engedélyének meglétéről és érvényességéről A tőzegbánya területén gépjavítás, karbantartás (pl. olajcsere, gázolajszűrő csere stb.) nem végezhető A bányaüzem során képződő veszélyes hulladékot (olajos gépruha) környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni, arra rendszeresített gyűjtőedényzetben, kialakított munkahelyi gyűjtőhelyen A kommunális hulladék gyűjtésére legalább egy szabványos hulladékgyűjtő edényzetet kell elhelyezni, az edényzet ürítéséről az önkormányzati rendelet figyelembevételével folyamatosan gondoskodni kell A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII.29.) Korm. rendelet előírásai szerint kell teljesíteni. Abban az esetben, ha tárgyévben a telephelyen keletkezett veszélyes hulladék a 200 kg-ot, vagy a nem veszélyes hulladék mennyisége a 2000 kg-ot, vagy az építési és bontási hulladék mennyisége meghaladja az 5000 kg ot, a tárgyévet követő év március 1- ig, a fenti rendelet formanyomtatványainak kitöltésével rendszeres adatszolgáltatást (Borító lap, HT lapok) kell teljesíteni a felügyelőség felé A diffúz kiporzást a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani Különösen figyelni kell a következőkre: a) A szállítási útvonal megfelelő megválasztása b) A szállítási útvonal locsolása száraz időszakban A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A jogorvoslati eljárásban a jogorvoslat díja a befizetett igazgatási szolgáltatási díj 50 %-a ( Ft). A határozat ellen a közlésétől számított 15 napon belül, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Szolnoki Bányakapitányságnál 2 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja ,- Ft. A díj fizetésének megtörténtét a fellebbezőnek a fellebbezéshez mellékelt postai készpénz-átutalási megbízás igazoló szelvényrészével vagy a bankszámlájának megterhelését tartalmazó napi bankkivonattal (a továbbiakban együtt: befizetési bizonylat) kell igazolnia. A befizetési bizonylaton a határozat iktatószámát és az A053 kódszámot is fel kell tüntetni. -3/11-

4 INDOKOLÁS A Bányavállalkozó január 05-én a Homokmégy I.-tőzeg védnevű bányatelek tekintetében, a tervtérképen lehatárolt bányaüzemre évekre szóló kitermelési műszaki üzemi tervet nyújtott be. A Bányakapitányság a kérelmet a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (Bt.) 27. -a, valamint a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet (Vhr.) 13. és 14. -a alapján megvizsgálta és megállapította, hogy a kérelem hiányos. A Bányakapitányság a hiányok pótlására végzést bocsátott ki. A Bányakapitányság az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /2012. számú levele alapján az eljárást az SZBK/43-23/2012. számú végzésében felfüggesztette a Felügyelőség /2012. számú határozatában előírt környezetvédelmi eljárást lezáró jogerős határozat megküldéséig. A Felügyelőség április 26-án megküldte a jogerős /2013. számú környezetvédelmi működési engedélyt. A Bányavállalkozó a bányakapitányság által előírt hiánypótlásokat teljesítette, így a kérelem bányászati szempontból engedélyezhető volt. A MÜT végrehajtása során igénybevételre tervezett ingatlanok igénybevételi ütemezésével kapcsolatban rendelkezni nem kellett. A Bányakapitányság az eljárásba szakhatóságot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. Korm. rendelet (Rendelet) 4/A. (2) bekezdés 3. számú melléklete szerint vont be. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága (I-F- 001/211-7/2012.) a rendelkező rész pontjában érvényesített állásfoglalását a következőkkel indokolta: A Szolnoki Bányakapitányság fenti hivatkozási számú megkeresésében szakhatósági állásfoglalást kért bányaüzem évekre vonatkozó kitermelési és bányabezárási műszaki üzemi tervére vonatkozóan. A talajvédelmi hatóság a megküldött dokumentációk alapján a műszaki üzemi terv elfogadásához a fenti feltételek betartása mellett hozzájárul. Az önálló jogorvoslati jog kizártságáról a évi CXL. 44. (9) bekezdése rendelkezik. A Kormányhivatal hatáskörét a 328/2010. (XII. 27.) Kormány rendelet 1. (1) bekezdés b) pontja és a 17. (1) bekezdése állapítja meg. A szakhatósági állásfoglalást a évi CXXIX. törvény 43. (1) és (3) bekezdése, a 267/2006. (XII. 20.) Kormány rendelet 4/A. (2) bekezdése a 3. melléklet 4. pont, valamint a évi CXL. törvény 44. alapján adtam ki. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ( /2013.) a rendelkező rész pontjaiban érvényesített állásfoglalását a következőkkel indokolta: A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság a felügyelőségre január 16.-án érkezett SZBK/42-5/2012. számú megkeresésében a felügyelőség szakhatósági állásfoglalását kérte a Natura Tőzegbánya Kft. (6237 Kecel, Öregpolgárdi 348.) bányavállalkozó ügyében a Homokmégy-I. tőzeg bányatelekre évre kidolgozott kitermelési és bányabezárási műszaki üzemi terv engedélyezési eljárásban. A felügyelőség február 2.-án kelt /2012 számú levelében természetvédelmi és vagyonkezelői nyilatkozatot kért a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságtól, majd március 1.-én kelt /2012 számú végzésében Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció -4/11-

5 benyújtására hívta fel az ügyfelet. A hiánypótlás május 3.-án érkezett meg a felügyelőségre. A rendelkezésre álló iratok alapján a felügyelőség az alábbiakat állapította meg: Általánosságban: A Homokmégy-I. tőzeg védnevű bányatelken 1958-ban kezdte meg a tőzegkitermelést a Bács-Kiskun Megyei Tőzegkitermelő és Talajerő Gazdálkodási Vállalat. Ekkor a kitermelést az évi III. törvény, illetve a 9/1961 (III.28.) Korm. rendelet alapján a Járási Tanács Mezőgazdasági Osztálya engedélyezte. Kezdetben a bányatelek megállapítása nélkül üzemeltették a tőzegbányát. A Budapesti Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség én kelt 1232/1972. számú határozatával a Bács-Kiskun Megyei Tőzegkitermelő és Talajerő Gazdálkodási Vállalat részére megállapított Homokmégy-I.-tőzeg védnevű bányatelek jelenleg Homokmégy, 0773, 0771, 0767, 0786, 0787, 0794, 0799, 0800, 0837, 0838, 0841, 0840, 0836, 0839, 0846/4, 0846/5 és a 0848/1 helyrajzi számú ingatlanokon helyezkedik el. A bányatelek megállapítása és a bányászati tevékenység megkezdése az egyes tevékenységek környezeti hatásvizsgálatának átmeneti szabályozásáról szóló 86/1993 (VI.4.) Korm. rendelet hatályba lépését jóval megelőzően történt, ezért a tevékenység megkezdéséhez és folytatásához nem kellett hatásvizsgálatot lefolytatni. A bányát a kecskeméti székhelyű Leveller Kft. (6000 Kecskemét, Mártírok útja 36.) üzemeltette, majd a Szolnoki Bányakapitányság 3276/2/1999 számú május 31.-én kelt határozata alapján a Natura Tőzegbánya Kft. (6237 Kecel, Öregpolgárdi 348.) szerezte meg a bányatelken a bányászati jogot, és azóta végzi rajta a bányászati tevékenységet. A tőzegbánya évi kitermelési műszaki üzemi tervét a Szolnoki Bányakapitányság SZBK/8051/24/2006. számú határozatával hagyta jóvá. Az engedély kiadásához a Déldunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség K6K8129/06 számú szakhatósági állásfoglalásban járult hozzá. Mivel az üzemi tervben tervezett területet a bányavállalkozó nem vette igénybe, így annak kérelmére a bányászati hatóság az engedély érvényességi idejét SZBK/76/4/2010. számú határozatával december 31.-ig meghosszabbította. A bányatelek túlnyomó részét (területének több mint 99 %-át) már lebányászták, az jelenleg egy láp terület több kisebb-nagyobb nyílt vízfelülettel. A bányatelek január 1.-ei és egyben jelenlegi teljes készlete 9083 m 3, mely a korábbiakban vasúti pálya, víztelenítő zsomp és más, a termelést és szállítást biztosító műtárgyak védőpilléreit képező, visszamaradt szigetekben található. A jelen eljárás tárgyát képező évekre vonatkozóan kidolgozott kitermelési és bányabezárási műszaki üzemi terv (MÜT) a bányatelken még foltokban visszamaradt 9083 m 3 tőzeg kitermelését és a bányabezárását tartalmazza. A bányászati technológia: A bányaüzemben külfejtéses technológiával történik a tőzeg kitermelése, részben a víz alól. Az 1,55 m átlagos vastagságú haszonanyagot (tőzeget, illetve lápföldet) meddő nem fedi, azt egy szintben markolóval termelik ki a dózerral vontatott tőzegkombájn rakfelületére. A kitermelt készletet részben a kitermelés helyén deponálják, részben egy olyan út melletti központi telephelyre (Császártöltésre az 54-es út mellé, illetve a Kft. Keceli telephelyére) szállítják, ahol a depóniát a vevők szállítójárművekkel megközelíthetik. A deponálás során a tőzeg a vizet leadja és alkalmassá válik a szállításra. A depóniából homlokrakodóval végzik a szállító járművekre történő rakodást. A tőzeg kitermelését követően a felszín alatti víz a felszínre kerül, nyílt vízfelületek, bányatavak keletkeznek. A tőzegbánya tájrendezési tervét a Bács-Kiskun Megyei Földhivatal 259-2/1976. számú határozatával 1976-ban hagyta jóvá, melyben a lebányászott területek újbóli elláposításában jelölte meg az újrahasznosítás célját. A bányatelek már letermelt területének nagy része visszamocsarosodott. -5/11-

6 A benyújtott kitermelési és bányabezárási műszaki üzemi terv felülvizsgálata kapcsán a felügyelőség megállapította, hogy a tőzegbánya környezetvédelmi engedéllyel nem rendelkezik, valamint a tőzegbánya területe a Császártöltési Vörös-mocsár Természetvédelmi Terület részét képezi, egyidejűleg a Dél-Őrjeg (kódszáma: HUKN20032) elnevezésű Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Terület részeként a Natura 2000 hálózatba tartozik. A kitermeléssel érintett területek a Magyar Állam tulajdonában és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (6000 Kecskemét, Liszt Ferenc u. 19.) továbbiakban: KNPI - vagyonkezelésében és természetvédelmi kezelésében lévő természetvédelmi területek, egyben Natura 2000 területek. A felügyelőség február 2.-án kelt /2012 számú levelében természetvédelmi és vagyonkezelői nyilatkozatot kért a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságtól, majd március 1.-én kelt /2012 számú végzésében Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció benyújtására hívta fel az ügyfelet, mely május 3.-án érkezett meg a felügyelőségre. Ezt követően a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (Ktv.) 74. (2) bekezdése alapján a tőzegbányászati tevékenység a vízre-, a talajra, valamint az élővilágra gyakorolt hatásának feltárása és megismerése, valamint a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés ellenőrzése céljából a felügyelőség május 21.-én kelt /2012 számú határozatával részleges környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére (elvégeztetésére) kötelezte a Natura Tőzegbánya Kft.-t. A kötelezésről a bányászati hatóság is értesült, valamint a kötelezés kiadásával összefüggésben, azzal egyidejűleg a felügyelőség /2012 számú levelében tájékozatta a bányászati hatóságot arról, hogy a évekre vonatkozóan kidolgozott kitermelési és bányabezárási műszaki üzemi terv engedélyezési eljárásának felfüggesztése a részleges környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás lefolytatásáig indokolt. A felügyelőség kezdeményezésére a bányászati hatóság a saját eljárását június 20.-án kelt, a felügyelőségre június 25.-én érkezett SZBK/42-23/2012. számú végzésével a részleges környezetvédelmi felülvizsgálati eljárást lezáró jogerős határozat megküldéséig felfüggesztette. A bányatelek üzemeltetője július 25.-én benyújtotta a felügyelőségre részleges környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt. Időközben a műszaki üzemi tervben eredetileg kitermelésre tervezett öt helyszín (Homokmégy 0848/1a; 0846/5a; 0840/c,f; 0836/c; 0794/c,f hrsz.) négyre módosult, mivel két helyszín kiesett (a Homokmégy, 0836/c, valamint a 0794 c) és f) ingatlanok), viszont a Homokmégy, 0767 helyrajzi számú ingatlanon lehatárolt új helyszínt belevették a tervbe. Tekintettel arra, hogy a tervezett bányászati tevékenység helyszínei változtak, a KNPI-vel mint vagyonkezelővel kötött /2011 számú megállapodás a Homokmégy, 0767 helyrajzi számú ingatlanra nem terjed ki, ezért a felügyelőség a környezetvédelmi működési engedélyben a vagyonkezelői megállapodás aktualizálását előírta az ügyfélnek. A bányatelek üzemeltetője a felügyelőségen a részleges környezetvédelmi felülvizsgálatot lefolytatta, a felügyelőség a műszaki üzemi tervben szereplő kitermelési helyszínekben történt módosulásokat is figyelembe véve a Homokmégy-I. tőzeg védnevű bányatelken a Homokmégy, 0848/1a; 0846/5a; 0840/d és f; 0767/b és c) helyrajzi számú ingatlanokon lehatárolt négy helyszínen történő tőzegbányászati tevékenységre és az ezt követő teljes bányabezárásra a környezetvédelmi működési engedélyt /2013 számon március 31.-ig megadta. A felügyelőség a működési engedélyben a víz és talajvédelmi, valamint természetvédelmi szempontú előírásai megtette. Az engedély április 10.-én jogerőre emelkedett. A jogerős határozatot a felügyelőség a bányászati hatóságnak megküldte. Az előbbiek miatt a felügyelőség megállapította, hogy az eljárás felfüggesztésének indoka megszűnt, ezért a szakhatósági eljárását a felügyelőség tovább folytatta. -6/11-

7 Víz- és talajvédelem A tőzegbánya már letermelt területének egy része, konkrétan a Homokmégy, 0773, 0780, 0771, 0767, 0787, 0786 helyrajzi számú ingatlanok területének egy része a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság /2002. (vksz.: V/964.) számú határozatával kijelölt Császártöltési Vízmű üzemelő ivóvízbázisai hidrogeológiai védőövezete B védőzónájának felszíni vetületén helyezkedik el. A vízbázis védőidom kijelölés kapcsán elvégzett modellezés szerint a hidrogeológiai védőövezet B védőzónája a kiscsalai 4. sz. kút esetében a (-) 110 m (-) 150 m-es mélységközben helyezkedik el. A tőzegbányászati tevékenység vélhetően nem gyakorol mérhető hatást a vízműkutak által beszűrőzött vízadó rétegre. A tőzegbánya területének túlnyomó része és a tervezett bányászati tevékenységgel érintett területrészek is a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területi kategóriába tartozik. A bányatelek vízbázis védőterületén elhelyezkedő déli csücske, melyet már letermeltek, a fokozottan érzékeny területi kategóriába tartozik. A bányatelek alaplapja (a tőzeg feküszintje) 89,90 mbf, a talajvíz átlagos nyugalmi szintje a területen (90,89 mbf). Előbbiek miatt a tőzegkitermelés részben a víz alól történik. A bányászati tevékenység vizet nem igényel, a tevékenység során szennyvíz nem keletkezik. A dolgozók ivóvíz igényét palackos vízzel oldják meg. A bányatelken fúrt kút nincs. A munkagépek dolgozói a bányavállalkozó telephelyén lévő szociális blokkot használják, így a bányatelken kommunális szennyvíz sem keletkezik. A tőzegbányászati tevékenység üzemszerű működés esetén nem jelent veszélyt a felszín alatti vizkészletekre, havária a bányanaplók bejegyzései szerint eddig nem fordult elő. A bányászati tevékenység elsősorban a felszín alatti vizek mennyiségi viszonyaira gyakorol hatást. A bányatelken csapadékvíz elvezető rendszer nincs kiépítve. A tervezett tőzegbányászat során víztelenítéses bányászati technológiát nem alkalmaznak. A bányatelken meglévő vízelvezető csatornák (Csalai-határ, Máriaképi, Markó, Polgárdi) jelenleg a Kecel-Imrehegy-Császártöltés Vízgazdálkodási Társulat kezelésében vannak, aki a csatornákon 1990 óta természetvédelmi indokból vízkormányzást, vízlevezetést vagy csatorna fenntartási munkákat nem végez. A vízgazdálkodási társulat a csatornákon vízállás leolvasásokat nem végez, ezért ilyen jellegű adatok nem állnak rendelkezésre. A bányatelken jelenleg több darabban mintegy 45 ha nyílt vízfelület, tó található, amely a tőzeg kitermelésével felszínre kerülő felszín alatti vizet párologtatja. A korábban letermelt területek nagy része már visszamocsarasodott. A tervezett 9083 m 3 tőzegkészlet kitermelésével mindössze 1,4935 ha új nyílt vízfelület jelenik meg, amely az összterülethez képest a párolgás mértékét csak elenyésző mértékben növeli meg. A bányatelek a Duna-völgyi-főcsatornával párhuzamosan annak közvetlen közelében helyezkedik el, északi része pedig nyugati oldalán határos a vízfolyással. A bányatelek területén a felszín alatti vízkészlet és a Duna-völgyi-főcsatorna egymással kommunikálnak. Ezt alátámasztja, hogy a bányatelken az átlagos nyugalmi talajvízszint (90,89 mbf.) közel azonos a Duna-völgyi-főcsatorna mértékadó belvízszintjével (90,87 mbf.) A nyílt vízfelületek párolgása folytán a bányatelek területén a talajvízszintek csökkenését ellensúlyozza, hogy a Dunavölgyi-főcsatorna érintett szakaszán a vízügyi kezelő az öntözési idényben folyamatos állandó vízszinttartást végez, továbbá csapadékos időszakban a Duna-Tisza-közi Hátság felől érkező utánpótlódása. Összességében megállapítható, hogy a tervezett bányászati tevékenység a felszín alatti vízkészletek mennyiségére és minőségére jelentős hatást nem gyakorol. -7/11-

8 Hulladékgazdálkodás Mivel a haszonanyagot (tőzeget, illetve lápföldet) meddő nem fedi és feltárást sem végeznek, így a bányászati tevékenység során termelési hulladék nem képződik. A felügyelőség a bányászati tevékenység során képződő nem bányászati hulladékok kezelésére a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény alapján előírást tett, a helyszínen a gépkarbantartást, javítást megtiltotta. Levegőtisztaság védelem A bányaüzemben az eddig ki nem termelt tőzeg hasznosítását tervezik. A tőzeget víz alól termelik ki, ezért porkibocsátás nem várható. A kitermelt készletet részben a kitermelés helyén deponálják, részben egy olyan út melletti központi telephelyre (Császártöltésre az 54-es út mellé, illetve a Kft. Keceli telephelyére) szállítják, ahol a depóniát a vevők szállítójárművekkel megközelíthetik. A szállítás során fellépő diffúz porkibocsátás csökkentésére a felügyelőség előírásokat tett. Zaj- és rezgésvédelem A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 4. -a jelöli ki az eljáró környezetvédelmi hatóságot, az első- és másodfokú hatósági jogkört. Üzemelés A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 4. (3) bekezdés a) pontja és az 1. számú melléklet alapján, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) szerinti 08 Egyéb bányászati tevékenység végzése (üzemi zajkibocsátás), a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség hatáskörébe tartozó zaj- és rezgésvédelmi ügy. A felügyelőség a helyszín, a technológia, valamint a benyújtott dokumentáció alapján megállapította, hogy az ingatlanon folytatni kívánt üzemi tevékenység zajkibocsátásával érintett környezet hatásterületén védendő terület, épület, vagy helyiség nem található, ezért a zajkibocsátásra vonatkozóan kikötést nem tett. Természet- és tájvédelem A letermeléssel érintett Homokmégy, 0848/1a, 0846/5a, 0840/d és f, 0767/b és c helyrajzi számú ingatlanok a Császártöltési Vörös-mocsár Természetvédelmi Terület részét képezik, egyidejűleg a Dél-Őrjeg (kódszáma: HUKN20032) elnevezésű Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Terület részeként a Natura 2000 hálózatba is beletartoznak. Fenti érintettség okán a felügyelőség február 2.-án kelt /2012. számú levelével megkereste a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot (a továbbiakban: KNPI), mint természetvédelmi és vagyonkezelőt, hogy nyilatkozzon a tervezett tevékenységgel kapcsolatosan. A KNPI én érkezett 118-5/2012 számú kezelői nyilatkozata az alábbiakat tartalmazza: A Kiskunsági Nemezeti Park Igazgatóság megállapította, hogy a Homokmégy I. tőzeg bányatelek területén a évi kitermelési és bányabezárási műszaki üzemi tervben foglaltak szerint megvalósuló bányászati tevékenység Igazgatóságunk működési területén található természetvédelmi oltalom alatt álló területekre, védett- és fokozottan védett természeti értékekre a jelenleg rendelkezésre álló adatok és a benyújtott tervdokumentáció alapján bizonyíthatóan negatív hatással nem jár, Igazgatóságunk a benyújtott műszaki üzemi tervvel kapcsolatosan kifogást nem emel. Azonban Igazgatóságunk kéri, amennyiben a bányaművelés során védett-, vagy fokozottan védett faj egyede kerül elő, a Bányavállalkozó haladéktalanul jelezze ezt a körülményt a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság számára. A KNPI ez utóbbi előírását a /2013 számú környezetvédelmi működési engedély II.12. pontjában tett előírás tartalmazza, ezért azt jelen szakhatósági állásfoglalásba külön nem építettük be. -8/11-

9 A felügyelőségre benyújtott Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció az alábbiakat állapította meg. A hatásbecslés tételesen felsorolja az érintett Natura 2000 terület jelölő fajait és élőhelyeit. Az egyes helyszínek természeti állapotfelmérése megtörtént, az a következőket állapítja meg. Az egyes helyszínek jellemzően egykor már kibányászott tőzegtavak szegélyében helyezkednek el, néhol erdő szegélyekkel, melyeket viszont a letermelés nem érint. A területek bolygatottak, jellemzően aranyvessző fajokkal domináltak, továbbá egyes helyszínek selyemkóróval és parlagfűvel is fertőzöttek. Több helyszínen égetés nyomai látszottak. A területek bejárása során védett és/vagy jelölő fajok egyedei nem kerültek elő. Fentiek alapján a dokumentáció megállapítja, hogy jelölő fajok és élőhelyek a beavatkozással közvetlen módon nem érintettek, azonban a letermelés eredményeképp csaknem az összes jelölőfaj (kúszó celler Apium repens, lápi póc - Umbra krameri, réti csík Misgurnus fossilis, szivárványos ökle Rhodeus sericeus amarus, vágócsík Cobitis taenia, dunai tarajosgőte Triturus cristatus dobrogicus, vöröshasú unka Bombina bombina, mocsári teknős Emys orbicularis, vidra Lutra lutra) számára alkalmas élőhelyek jönnek létre. Végezetül megállapítja a dokumentáció, hogy a létrejövő nyílt vízfelületek egyéb védett (elsődlegesen madár) fajok számára is potenciális élőhelyként fognak a későbbiekben szolgálni. A felügyelőség a részleges környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás során is megkereste a KNPI-t, mint területileg illetékes természetvédelmi kezelőt, hogy nyilatkozzon a tervezett tevékenységgel kapcsolatosan. A KNPI én érkezett 430/2013. számú levelében a következő nyilatkozatot adta. Az Igazgatóságnak nem áll rendelkezésére olyan információ, amely ellentétes lenne a környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció, illetve a Natura 2000 hatásbecslés megállapításaival, tényközléseivel, és amely az ezekben megfogalmazott javaslatoktól eltérő megállapításokra adna alapot. A felügyelőség a rendelkezésre álló iratanyagok alapján a következőket állapította meg. A szóban forgó bányatelek részét képező ingatlanokon és környezetükben már az 1950-es évek óta tehát jóval a Natura 2000 területek kijelölése előtt tőzeg kitermelés folyt. A bányatelek döntő részén már megtörtént a letermelés, jelenleg gyakorlatilag a visszamaradt zárvány területek letermelésére kerül sor. Emiatt a terület eredeti állapotához képest már jelentősen átalakult, a korábbi vízállásos, lápos területek helyén ma döntően nyílt vízfelszínű tőzegbánya tavak alakultak ki. A területen jelenleg előforduló védett fajok már döntően ezekhez a módosult élőhelyekhez kötődnek. Így az érintett Natura 2000 jelölőfajokra nem gyakorol kedvezőtlen hatást a letermelés, sőt azok közül számos faj tekintetében inkább növekszik a potenciális élettér. A beavatkozási helyszínek alapvetően olyan magasabb térszínű és degradált állapotú területek, melyek éppen fekvésüknek köszönhetően és vegetációjuk alapján klasszikus lápi élőhelynek nem képezik részét. Összességében tehát megállapítható, hogy a tervezett letermelés nem okoz a terület természetbeni állapotában olyan változásokat, melyek alapján tiltani kellene a tevékenységet. Az üzemtervi ciklus végén a bánya bezárásra kerül, a bezárási terv szerint aktív tájrendezésre, rekultivációra nem kell sort keríteni, a területet gyakorlatilag magára hagyják és attól kezdve a természeti folyamatok fogják meghatározni a terület jellegének alakulását, melyet esetlegesen természetvédelmi kezelési célú beavatkozásokkal lehet majd részben irányítani (tájidegen fajok visszaszorítása, kaszálás, legeltetés stb.). Az eljárásban a felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. (Ket.) 45/A (2) bekezdése alapján vizsgálta hatáskörét és illetékességét. A felügyelőség hatáskörét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet eljárás megindításakor hatályos 3. számú melléklet 11. pontja, illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat -9/11-

10 ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet IV. 10. pontja állapítja meg. Az ügyfél a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet (továbbiakban: R.) alapján a , Ft igazgatási szolgáltatási díjat befizetette a felügyelőség számlájára. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a R. 1. számú melléklet VI. fejezet 8.2. pontja, a jogorvoslati eljárási díj mértékét a R. 6/A. (2) bekezdése alapján állapította meg a felügyelőség. A szakhatósági állásfoglalás kérés január 16.-án érkezett a felügyelőségre. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket) 33. (1) bekezdése (Ket.) és a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. (1) bekezdése szerint a felügyelőség ügyintézési határideje a szakhatósági állásfoglalás kialakítására 30 nap, ami február 15.-én járt volna le. A felügyelőség február 27.-én kelt /2012 számú végzésével az ügyintézési határidejét 30 nappal meghosszabbította. A Ket. 33. (3) bek. c) pontja szerint az ügyintézési határidőbe nem számít be a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. A tényállás tisztázását szolgáló kezelői nyilatkozat kérést a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnak február 2.-án postáztuk, és a kezelői nyilatkozat február 15.-én érkezett meg a felügyelőségre. A hiánypótlási és tényállás tisztázási felhívást az ügyfélnek március 1.-én postáztuk és a hiánypótlás május 3.-án érkezett meg a felügyelőségre. A Ket. 33. (3) bek. e) pontja szerint az ügyintézési határidőbe nem számít be az eljárás felfüggesztésének időtartama. A felügyelőség az eljárás felfüggesztését kezdeményező levelét az eljáró bányászati hatóságnak május 22.-én postázta és a szakhatósági eljárás felfüggesztésének indoka a /2013 számú környezetvédelmi működési engedély jogerőre emelkedésének időpontjában április 10.-én szűnt meg. Tehát az ügyintézési határidőbe nem számít be 399 nap. Ezért az ügyintézési határidő lejártának napja: április 19. A felügyelőség szakhatóság állásfoglalását a fenti ügyintézési határidőn belül adta ki, ezért a Ket 33/A (1) bekezdése szerinti díj visszafizetési kötelezettség nem merül fel. A felügyelőség szakhatósági állásfoglalását a Ket. 44. (6) bekezdése, 72. (1) bekezdése alapján hozta meg. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése zárja ki. A felügyelőség a Ket. 78. (1) bekezdésére figyelemmel kéri az érdemi határozat felügyelőségnek történő megküldését. A környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet szerint jelen szakhatósági állásfoglalást a felügyelőség hatósági nyilvántartásba veszi. A Bányakapitányság a rendelkező rész előírásait az alábbiak alapján rendelte el: 1. Vhr. 14. (3) bekezdés alapján, figyelemmel az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /2013. számú működési engedély hatályára. A működési engedély március 31.-ig hatályos. 2. Bt. 27. (4) bekezdés alapján, figyelemmel arra, hogy a környezetvédelmi működési engedélyben között kitermelhető készlet mennyisége XXXX m 3, valamint a Vhr. 22. (4) bekezdés alapján. -10/11-

11 3. Bt. 27. (4) bekezdés alapján, figyelemmel a Vhr. 13. (3) bekezdés hc) pontja szerint a Bányavállalkozó nem tervez termelvény-veszteséget. 4. Bt. 27. (4) bekezdés alapján, figyelemmel a Vhr. 13. (2) bekezdésére, mivel a Bányavállalkozó az ingatlantulajdonossal kötött ügyvéd által ellenjegyzett megállapodást mellékelte A Bányakapitányság a Bt. 41. (7) és Vhr. 25. (5)-(8) bekezdések figyelembevételével döntött /2011. (VIII.18.) NFM rendelet 4. (1) bekezdés alapján. Az igazgatási szolgáltatási díj a Bt. 43. (9c) bekezdése alapján rendezett. A fellebbezési jog a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 98. (1) és 99. (1) bekezdésén alapul. A fellebbezési díj mértékét és teljesítésének módját az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet 4. (1) bekezdése és 2. melléklete állapítja meg. A Bányakapitányság határozatát a Bt. 44. (1) bekezdés a) pontja és a Rendelet 3. (2) és (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében hozta, illetékességét a Rendelet 2. (2) bekezdése és 1. melléklete alapítja meg. Szolnok, május 17. dr. Palicz András bányakapitány -11/11-