William E. Odom: A NATO kibővítése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "William E. Odom: A NATO kibővítése"

Átírás

1 William E. Odom: A NATO kibővítése A bírálatok bírálata A XX. század előtt a modern nemzetközi rendszereket Európában építették ki, és ezek főként Európára vonatkoztak. Századunkban azonban e konstrukciók Európából indultak ki ugyan, de globálissá váltak, magukba foglalva Észak-Amerikát és Kelet-Ázsiát mint központi térségeket és más térségeket mint perifériákat. Ezen rendszerek lebontása ugyancsak Európában kezdődött el. Nyílt kérdés, hogy Európa jelenleg a konstrukciós vagy a dekonstrukciós fázisban van-e. A trendeket figyelve a hangsúly inkább a dekonstrukción van. Miért? A rövid válasz erre a kérdésre a vezetés, különösképpen az Egyesült Államok általi vezetés problémáiban keresendő. Stabil rendszereket mindig a nagyhatalmak vezetői hoztak létre. A hatalmi felállás ma olyan, hogy csak az Egyesült Államok kezdeményezheti egy új rendszer kiépítését, habár szüksége lenne néhány más kulcsállam együttműködésére is. Hiszen nem elég megfelelő hatalommal rendelkezni. Nem kevésbé kritikus kérdés a határozott célkitűzésekkel rendelkező vezetés és az erőfeszítés, hogy a kijelölt pályán maradjunk. A hatalom és a vezető pozíció abban az esetben sem lesz elegendő, ha a züllesztő erők megszüntetik a lehetőségeket. Ha az Egyesült Államok és Európa elitjeinek nem sikerül megegyezniük egy közös stratégiában, és nem sikerül politikai konszenzusra jutniuk, hogy képviseljék is ezt a stratégiát, a lehetőségek valószínűleg hamarább bezárulnak. Az összehangolt gondolkodásnak és az egyeztetett politikai akcióknak a hiánya a Bush-adminisztráció utolsó két évére volt jellemző, az európai diplomácia történetének talán legjelentősebb eredményét követően: Németország újraegyesítése után a NATO keretein belül, és ami a modern korban példa nélküli, Németország békés beillesztése után Európába. De ez a tett átmeneti győzelemnek bizonyulhat, mivel Bush elnök 1991-ben elmulasztotta aktivizálni a NATO-t Jugoszláviában, és nem tervezte meg Európa keleti felének biztonsági rendezését. A lehetőségek skálája azóta csak szűkült. A hatékony politikai akciók hiánya nem járt együtt a stratégiai gondolkodás hiányával, és kéretlen tanácsokból is volt elég. Elképzelések bőven akadtak, konszenzus viszont alig. A volt amerikai államférfiak, egyetemi oktatók és tudósok hangosak, viszont mélyen megosztottak a boszniai válság és a NATO kibővítésének főbb kérdéseit illetően. A különböző politikai elképzelések túl számosak ahhoz, hogy mindegyiket külön elemezzük, így hát néhány általános elképzelést ismertetek, melyek magukban foglalják a legtöbb variánst. Ezek kritikai szemrevételezése során nem kívánom véka alá rejteni saját politikai preferenciáimat sem. Mindenekelőtt Oroszország" Az elképzelések első csoportja Oroszországnak első számú prioritást biztosít az Egyesült Államok külpolitikájában. A mindenekelőtt Oroszország" elképzelés leghatározottabb képviselője a Bush-adminisztráció idején Richard Nixon elnök volt. A Clintonadminisztráción belül a jelek szerint Strobe Talbott külügyminiszter-helyettes az, aki a leghatározottabban kiáll mellette, de vélekedésével aligha áll egyedül a tisztségviselők körében. Habár Clinton elnök egyetért Talbott nézeteivel, úgy tűnik, hogy 1994 folyamán, amikor a NATO kibővítésének nagyobb figyelmet szentelt, eltávolodott tőlük. Fred Iklé volt védelmi helyettes államtitkár szintén a mindenekelőtt Oroszország" táborba tartozik, és az

2 orosz-amerikai védelmi közösség mellett foglal állást.1 A Nemzetbiztonsági Tanács korábbi tagja, Stephen Sestanovich, a Szovjetunió kiváló ismerője óva int minden olyan amerikai politikától, mely lehetővé tenné az orosz nacionalistáknak és szélsőségeseknek, hogy lerombolják a kezdetleges orosz demokráciát pontosabban arra figyelmeztet, hogy a NATO kiterjesztése és a Moszkva elleni vád, hogy imperialista politikát folytat a Független Államok Közösségén belül, nem járul hozzá a demokrácia megszilárdulásához Oroszországban.2 Nixon, Iklé, Sestanovich, Talbott és Clinton nézeteinek eme nem sok jóval biztató keveréke azt jelzi, hogy ez a tábor meglovagolja a baloldal-jobboldal szembenállást az Egyesült Államok politkájában, de egy alaposabb vizsgálat nyomán felszínre kerülnek saját belső baloldali-jobboldali árnyalatai is. Talbott érvelése, úgy tűnik, a liberális demokráciába történő sikeres oroszországi átmenetre épül. Sestanovich osztja ezt a szemléletet, s ezen felül elutasítja az orosz hegemón szerep visszaállítását a volt Szovjetunió nagy része felett, mivel ez jelentős veszélyt jelentene az orosz demokráciára nézvést. A cél nemes volta vitán felül áll. Az Egyesült Államok és egy demokratikus Oroszország közötti együttműködés révén kidolgozható egy biztonsági rendszer egész Európa számára, és a nyugat-európaiak messzemenően támogatnának egy ilyen együttműködést. Iklé érvelése másrészt kevésbé épít az orosz demokráciára, mint a katonai együttműködésre, s egy biztonsági kondommínium logikája szerint fogalmazódik meg. A demokrácia melletti érvelés problémájának két vonatkozása van. Az egyik, hogy Oroszország demokráciájának sikereket kell elérnie, és ez a fejlemény korántsem bizonyos. A másik, hogy elég rövid időn belül kell sikereket elérnie; másként a felfordulást a Balkánon és az átmenet programjainak kedvezőtlen fordulatait a Varsói Szerződés volt tagállamaiban nem lehet hatékony módon kezelni, hiszen a szükséges moszkvai kooperációra nem lehet majd számítani. Az Oroszország megsértésétől való félelem tulajdonképpen megakadályozza a Nyugatot abban, hogy e problémák megoldása során egyoldalú akciókba kezdjen. Ezek az ellentétes következtetések nem kis fejtörést okoztak a Clinton-adminisztrációnak, és talán így magyarázható az decemberi döntés a NATO kibővítésének szorgalmazásáról. Röviden, az Oroszország mindenekelőtt" stratégia ezen variánsának megvoltak az esélyei, és felszínre kerültek hiányosságai. Feladása azonban nem jelenti azt, hogy lemondunk Oroszországról, vagy elállunk attól, hogy elősegítsük átmenetének sikerét. Sokkal inkább arról van szó, hogy felismertük: Európa biztonságát most kell megteremtenünk, anélkül, hogy megengednénk az orosz vétót; ha lehetséges, orosz együttműködéssel, de ha szükséges, akkor anélkül is. Másként szólva a mindenekelőtt Oroszország" stratégia pozitívumairól nem kell lemondani, annak ellenére, hogy indítványozói következetesen és félrevezető módon lemondanak morális méltóságukról, amikor csendben eltűrik, hogy az oroszok a csecseneket alávetettségbe kényszerítsék. A kooperatív biztonság melletti érvelés problémái nem kevésbé komolyak. Először is az orosz hadsereget a megbukott peresztrojka-reformok és az általános hanyatlás túlságosan legyengítette ahhoz, hogy olyan típusú kapcsolatra legyen képes, amilyent Iklé és mások elképzelnek. Másodszor, az orosz hadsereg annyira belekeveredett a belpolitikába, hogy legalább annyi oka van az Egyesült Államokra mint ellenségre tekinteni, mint partnerre. Minden szilárd partneri viszony megkövetelné az Egyesült Államoktól, hogy implicit, ha nem éppen explicit módon ismételten áldását adja az antidemokratikus orosz viselkedésre, amelyre Csecsenföld csak egy példa. A közép-ázsiai és a transz-kaukázusi orosz politika ugyanilyen morális és politikai terhet jelentene az Egyesült Államok számára, ha belemenne egy közös biztonsági rendezésbe.

3 Hagyjuk Európát, hogy vigyázzon saját magára A nézetek egy másik csoportja lényegében azt tartalmazza, hogy hagyni kell Európát, kövesse saját biztonsági elgondolásait. Ennek a felfogásnak is több változata van, de mindegyik gyökerénél a következő elvárás húzódik meg: az Egyesült Államok ne garantálja többé Európa biztonságát. E nézet több képviselője kiáll ugyan a NATO mellett, de ellenzi kibővítését. Vannak viszont olyanok is, akiket tulajdonképpen nem érdekel, hogy a NATO fennmarad-e vagy sem. Ismét mások e felfogást nem koherens stratégiaként kezelik, hanem pusztán azért hivatkoznak rá, hogy költségvetési prioritásváltoztatásokat igazoljanak az Egyesült Államok belső programjai javára. E nézetrendszer leghangosabb képviselői a libertáriánusok. A CATO Intézet következetes külpolitikai szóvivője, Ted Galen Carpentier a NATO-t drága anakronizmusnak nevezi, de olyannak, amely még határozottan veszélyes is, mert képes arra, hogy az Egyesült Államokat európai háborúkba sodorja. Itt az ideje, mondja, hogy Európa maga szervezze meg saját védelmét, és megfizesse az európai béke árát.3 Owen Harries kevésbé preskriptív nézetet képvisel, de következtetése közel áll a fent említetthez, amikor azt állítja, hogy a Nyugat", ahogyan mi ismerjük a hidegháború időszakából, már nem létezik. Ahelyett, hogy az Atlanti Szövetség megszüntetésére hívna fel, úgy érvel, hogy fenntartásának objektív feltételei megszűntek, és a kibővítésére, valójában pusztán a megmentésére tett erőfeszítések kudarcra vannak ítélve. A szovjet fenyegetés vagy annak megfelelője hiányában az Európán belüli és az Atlanti-óceánt átívelő külpolitikai érdekek túlságosan is ütköznek egymással ahhoz, hogy az Egyesült Államok vezetői összeegyeztethessék őket.4 Három tényező teszi ezt a megközelítést olyanná, hogy nagyobb veszélyt jelenthet, mint amelyet el kíván hárítani. Az első: hogyha az Egyesült Államok teljes egészében az európaiakra hagyná Európa biztonságának garantálását, semmiféle nyugat-európai biztonsági közösség nem lépne helyébe. Az egyetlen állam, mely elég erős ahhoz, hogy egy ilyen közösséget irányítson, Németország. A német irányítást viszont Franciaország és Nagy- Britannia nem fogadná el. De sem Franciaország, sem Nagy-Britannia önmagában nem képes megbirkózni egy ilyen feladattal. A francia-német kooperáció az Európai Unió keretén belül ezt a bizalmatlanságot igyekszik eloszlatni, de annak kilátásai, hogy ez az együttműködés közös európai biztonság- és külpolitikává fejlődjön, csekélyebbek, mint két vagy három évvel ezelőtt. A boszniai kérdés kapcsán fény derült az ún. európai pillér létrehozásának problematikus voltára, amely olyan politikai unióra épült volna, melynek képesnek kellett volna lennie hatékony katonai hadműveletek folytatására egységes vezetés alatt. Az Egyesült Államok passzivitásával szembesülve Franciaország, Nagy-Britannia és Németország gyorsan bebizonyították, hogy távol vannak egy közös külpolitikától, még Európában is. Horvátországnak Németország által történt korai elismerése arra késztette Franciaországot és Nagy-Britanniát, hogy elítéljék Bonnt, és hogy Szerbia oldalára álljanak. Valószínűtlen, hogy a kompetitív diplomáciának ez a régi sémája csak a volt Jugoszláviára szorítkozzék; könnyen átterjedhet Közép- és Kelet-Európára is. A második tényező az orosz külpolitika. Oroszország elveszített egy birodalmat, de birodalmi ambícióit még nem. Amerikai jelenlét nélkül Európában Oroszország sikeresen folytathatja azt a diplomáciai játékot, melyet most játszik vagyis széthúzást kelt az európaiak között, és elidegeníti tőlük az Egyesült Államokat. Egy régi német CDU-vezetőnek, Kurt Biedenkopfnak a volt Politbüró-tag Alexander Jakovlev 1989-ben azt mondta, hogy a

4 hidegháború után az európaiak Moszkva kegyeiért fognak esedezni".5 Karsten Voigt, a német SPD egyik régi vezetője, a Bundestag tagja egy washingtoni audiencián 1993 decemberében hasonlóképpen fogalmazott: ha Németország mint Közép-Európa legkeletebbre fekvő liberális demokráciája magára marad, ez elkerülhetetlenül oda vezet, hogy egyezkedni kényszerül Oroszországgal Közép-Európa többi része felett. Európa számára nem egy új orosz katonai fenyegetés jelent veszélyt, hanem sokkal inkább egy orosz belső felfordulás, főként ha ez összekapcsolódik egy olyan külpolitikával, melynek célja Európa megosztása, miközben mindezt az Egyesült Államok tétlenül szemléli. A harmadik tényező katonai-technikai. Európa számára bonyolult lenne, hogy modern védelmi kapacitást építsen ki, még akkor is, ha hajlandó lenne a megfelelő pénzráfordításra. A katonai fegyverzet természete, a hadiipari bázis, az emberrel szembeni elvárások és a világűr szerepe az utóbbi négy évtizedben oly drámaian megváltoztak, hogy Európa nem képes semmi olyant elérni, ami NATO-n belüli katonai erejéhez lenne mérhető. A változások nem csak a technológiára vonatkoznak, hanem a földrajzi térre is, mely szükséges a kísérletekhez, a felvonulásokhoz és a katonák kiképzéséhez, hogy használni tudják a modern fegyvereket. Európának nincs ilyen területe, Oroszországnak viszont van. Európában közös nyelv sincs, mely szükséges az emberek összetartásához egy modern hadseregben, mint amilyen az Egyesült Államok hadserege. Oroszországban van ilyen nyelv. Az Egyesült Államok hadserege pótolja az európaiak eme hiányosságait.6 Habár szigorú mennyiségi korlátozásoknak voltak alávetve, a NATO katonai egységei manapság elég nagy minőségi előnnyel rendelkeznek bármely potenciális ellenfelükkel szemben. Ezt a minőségi szintet főként az Egyesült Államok hadserege biztosította. Amerikai ösztönzés nélkül az európai katonai berendezkedés nehezen tudott volna lépést tartani a dinamikus technológiai fejlődéssel katonai téren. És fordítva, NATO-kötelezettségek nélkül valószínűleg hasonló stagnálás jellemezné az Egyesült Államok hadseregét. Azok, akik azt szorgalmazzák, hogy az Egyesült Államok bízza Európára saját védelmét, valószínűleg nem értik, miben is áll ez a katonai előny. Ha értenék, az amerikaiak Európából történő kivonulása következményeinek felmérése jobb belátásra bírná őket. Pontosan az amerikai jelenlét Európában a NATO-n keresztül nyújtotta Nyugat- Európának azt, ami a modern korban számára soha nem volt adott, és valószínűtlen, hogy belátható időn belül önmaga erejéből meg tudja szerezni. A szupranacionális politikai és katonai autoritás egyfajta pótlékáról van szó. Ennek eltávolítása egyenlő lenne az európai gazdasági integráció és politikai kooperáció lelassításával, esetleg visszafordításával, nem is szólva a katonai együttműködés kudarcáról. A libertáriánus elképzelések eszerint gazdaságilag stagnáló és katonai szempontból nem biztonságos Európát hoznának létre. Hogy a libertáriánusok hogyan egyeztetnének össze egy ilyen Európát az Egyesült Államok gazdaságára vonatkozó elképzeléseikkel, azt nehéz lenne megmondani. Mindenképpen el kell ismernünk, hogy az Egyesült Államok nem játszhatja tovább régi szerepét Európában, ha az európaiak nem óhajtják. Semmilyen amerikai politika sem bátortalaníthatja el vagy kísérelheti meg megakadályozni az európaiakat azon szándékaikban, hogy maguk vigyázzanak önmagukra". Ellenkezőleg, bátorítani kell őket, hogy ezt az utat járják. De belekényszeríteni őket egy ilyen helyzetbe azelőtt, mielőtt még felkészültek volna rá, és elhatározták volna, hogy felbontják az Atlanti Szövetséget, aligha járul hozzá sikerük biztosításához. Visszatérés az erőegyensúlyhoz

5 A nézetek egy másik csoportja a hagyományos európai erőegyensúlyhoz való visszatérést javasolja. Henry Kissinger és bizonyos fokig Zbigniew Brzezinski, habár mindketten szorgalmazzák a NATO kibővítését, alárendelik azt az erőegyensúlynak.7 E nézetek leghatározottabb képviselői azonban nem szorgalmazzák vagy nem támogatják a NATO további fenntartását. Az európai és az észak-amerikai nagyhatalmak új koncertjének létrehozásával, mely hatalmak egy új kollektív biztonsági rendszer mellett köteleznék el magukat, a NATO lényegében irrelevánssá válna.8 Oroszország, Németország, Nagy- Britannia, Franciaország és az Egyesült Államok megszerveznék Európa biztonságát, úgy kezelve azt, ahogy a nagyhatalmak a XIX. században. Ezen elképzelés néhány híve nem formalizálja ennyire ezt a gondolatmenetet, de egy azzal egybehangzó politika mellett érvel. Owen Harries és Michael Lind jár el így, amikor ellenzi a NATO kibővítését. Nem hiszik, hogy az Egyesült Államok megtarthatja vezető szerepét Európában, s még kevésbé bíznak egy kibővített NATO-ban. Habár ennek az érvelésnek van egy spengleri minősége, Harries nyíltan tagadja, hogy tartható az Egyesült Államok hatalmáról alkotott hanyatlás"-nézet. Inkább arról van szó, hogy Európa gazdaságilag megerősödött, és a politikai unió esélyei jelenleg csökkentek. Az esélyek ismét megnövekednek, mihelyt Európa gazdasági helyzete megváltozik. Lind korholja a brit (pl. Colin Gray) és a kelet-európai emigránsok ( többnyire lengyelek") russzofóbiáját, akik félnek az orosz expanziótól, és óv attól, hogy túl határozottan bíráljuk Oroszországot csecsenföldi akciója miatt. Az etnikai szempontú becsmérlés származhat ugyan egy született amerikaitól, de a többi úgy hangzik, mint egy felhívás a semmittevésre az 1930-as évek Oxfordjából vagy Cambridge-éből. Globális szinten a nagyhatalmi koncert néhány változatának igenis van értelme. Ez a globális rend gyakorlati megközelítésének egyetlen lehetősége. De európai szinten ennek csak részben van jelentése. Európa biztonsági problémái elsősorban a belső instabilitás és a polgárháború problémái, melyeket az erőegyensúly nem fog tudni megoldani. A NATO-nak mint az európai katonai biztonság alappillérének feladása annyit jelentene, hogy azt a fajta diplomáciai versengést elevenítenénk fel, melyet a hagyjuk Európát, hogy vigyázzon saját magára" megközelítés a múltban jelentett. És végül az erőegyensúly-elmélet, ha önmagában szemléljük, nincs összhangban az amerikai politikai értékekkel. A NATO létrehozásának alapján álló amerikai felfogás a régi nyugateurópai Realpolitik-játék visszatérésének megelőzése volt, és habár a szövetség a szovjet erőt ellensúlyozta, az is feladata volt, hogy megoldja Nyugat-Európa problémáit Németországgal. Ez legalább annyira fontos volt, mint a szovjet terjeszkedés megelőzése. Franciaországban és Nyugat-Európa legtöbb kontinentális államában a késő 40-es években a NATO sorsáról szóló vitákban nem a szovjet fenyegetés volt a legfőbb téma. Csak az Egyesült Államok és kisebb mértékben Nagy-Britannia tekintett a Szovjetunióra mint legfőbb problémára. Franciaországban Németország volt a fő kérdés. Jean Monnet és Robert Schuman úgy tekintett a NATO-ra, mint olyan ernyőre, mely alatt a gazdasági kooperáció, amely esetleg a politikai együttműködéshez is elvezethet, lehetségessé válik, hiszen a katonai szövetség megváltoztatja a régi erőegyensúly feltételeit. Konrad Adenauer ugyanezen a nézeten volt, és úgy tekintett a NATO-ra, mint olyan eszközre, mely lehetővé teszi Németország függetlenségének mielőbbi visszaszerzését. A NATO-nak pontosan ezt a nyugat-európai belső misszióját hagyják figyelmen kívül azok, akik a szovjet katonai fenyegetés megszűntével a NATO-t feleslegesnek ítélik.

6 A NATO-korszak jelentős mértékű amerikai idealizmust kölcsönzött Európának a nemzetközi kapcsolatokat illetően. Bizonyos szinten az erőegyensúlyt is létrehozta. Egy másik szinten olyan ideálokat és együttműködési formákat inspirált, melyek addig ismeretlenek voltak a modern Európában. Miért kockáztatnánk ezeket a számottevő eredményeket? Ugyanakkor a kollektív biztonságnak és az erőegyensúlynak csak egy tágabb értelemben vett, az Atlanti óceántól az Uralig terjedő Európában van értelme. Demokratikus béke Az európai biztonságról vallott nézetek egy másik csoportja erőteljesen támaszkodik az Egyesült Államok külpolitikájának idealista komponensére. Bruce Russett álláspontja abból az empirikus tapasztalatból indul ki, hogy a demokráciák nem harcolnak egymás ellen. Mindezt a demokratikus ideálokkal és a politika formálásában történő demokratikus részvétellel magyarázza. Európa biztonsági problémáinak megoldása a több demokrácia, vonja le Russett a következtetést. Ennek a nézetnek a variációi is fellelhetők, és a mindenekelőtt Oroszország"-elképzelés összeegyeztethető vele. Ha Európában az Atlantióceántól az Uralig demokráciák lennének és ezen a területen minden ország demokráciát próbál létrehozni, a biztonsági problémák megoldódnának. Könnyű ezt a nézetet mint túlzottan idealisztikust elutasítani. De az érvelésben van igazság, habár néha oly módon artikulálódik, hogy összekeveredik az ok az okozattal. Nem egyértelmű helyzetekben, amikor különböző országok háborúztak egymással például Amerika Nagy- Britanniával 1812-ben vagy Németország Nagy-Britanniával és Franciaországgal 1914-ben, a háborús cselekményeket kezdeményező államot ez az érvelés úgy tünteti fel, mint nem igazán demokratikust. Ez közel áll ahhoz az érveléshez, hogy egy ország nem demokratikus, ha háborús cselekményeket kezdeményez, és ez olyan standard, amely alapján az Egyesült Államok néhány múltbeli alkalommal nem demokratikusnak minősülne. Vagy úgy is szokás érvelni, hogy ezekben az esetekben egy demokrácia a másik országot nem demokratikusként fogja fel". Bármennyire is érvényes ez az elemzés, a jövőbeni biztonságot erre a változékony felfogás"-ra alapozná. Félretéve a szőrszálhasogatást, el kell ismernünk, hogy a demokráciák abbéli hajlandósága, hogy a vitás kérdéseket háború útján rendezzék, sokkal kisebb, és ez olyan összefüggés, amely túl erős ahhoz, hogy figyelmen kívül lehetne hagyni. Ezen az alapon az Egyesült Államok szövetségi rendszerébe tartozó demokráciák csaknem tökéletesen együttműködtek a háborút követően. A gazdasági összefonódás gyorsan terjedt az ezen rendszerhez tartozó piacgazdaságok között, és nemzetközi szervezetek születtek, hogy elősegítsék a demokratikus államok politikai, gazdasági és katonai együttműködését. Néhány megfigyelő ezt a háború utáni helyzetet amerikai birodalomnak nevezte. Jól ismert Paul Kennedy figyelmeztetése, hogy akárcsak a korábbi birodalmak ez is áldozatául esik majd a birodalmi túlerőltetésnek". Az amerikai libertáriánusok és más hazai csoportosulások gyakran hivatkoznak erre, főként azok, akik a katonai költségvetésből több pénzt akarnak átemelni a szociális programok fejezetbe. Hogy az amerikai rendszer besorolása a birodalom" kategóriába helyes-e vagy sem, az vitatható, de ha helyes, akkor egy új típusú birodalomról van szó. Ahelyett, hogy az Egyesült Államokat komoly katonai kiadásokkal terhelte volna meg, gazdaságos elképzelésnek bizonyult. Az Egyesült Államok katonai kiadásainak tiszta haszna aligha tekinthető deficitnek. Enélkül és a szövetségek nélkül, melyeket fenntartottunk, az észak-amerikai, nyugat-európai és északkelet-ázsiai háromszög virágzó gazdasági régiói nem jöttek volna létre decemberében a Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájában tartott beszédében a kereskedelmi miniszter azt állította, hogy az Egyesült Államok vállalatai Európában évente 850 milliárd USD-t forgalmaznak, és ennek

7 nyeresége 30 milliárd USD. E vállalatok ugyanakkor az Egyesült Államokban 650 milliárdot forgalmaznak javakban és szolgáltatásokban. Az Egyesült Államok 110 milliárd USD-nyit exportál Európába, és az Egyesült Államokban működő európai cégek három millió amerikait alkalmaznak. Ted Galen Carpenter megdöbben azon, hogy az Egyesült Államok védelmi kiadásaiból az európai erők fenntartására 90 milliárd USD-t fordítanak. A valós számok, ha összevetnénk őket azokkal a kiadásokkal, melyek akkor merülnének fel, ha az amerikai csapatok nem lennének Európában, tulajdonképpen jóval alacsonyabbak. Az említett háromszög régiói többségének biztonságáért fizetett ár semmiképpen sem túl magas. Mi több, ha az egymással kereskedő demokráciák e rendszerének ázsiai részét, továbbá az európaikelet-ázsiai kereskedelem hozadékát is beszámítanánk, a haszon sokkal nagyobb lenne. Az Egyesült Államok katonai szövetségeinek ernyője nélkül ez a háború utáni, példa nélkül álló gazdasági virágzás aligha folytatódik. Amint azt a Nobel-díjas közgazdász, Douglass C. North kifejtette, ha a kormányok jogot, rendet és ideológiai konszenzust biztosítanak, a gazdasági vállalkozások tranzakcióinak kiadásai alacsonyabbak lesznek, ami nagyobb növekedést tesz lehetővé. Az Egyesült Államok szövetségi rendszere kiterjesztette és nemzetközi szintre emelte ezt az elvet, és hatékonyan csökkentette a nemzetközi kereskedelem tranzakciós kiadásait a háromszög régióiban. Akik lebontanák a régi biztonsági rendszert, inkább növelnék a kölcsönös gazdasági függőség tranzakciós kiadásait, semmint hogy fenntartanák a jelenlegi konjunktúrát. És az új erőegyensúly-rendszer hívei ennek a rendszernek a katonai kiadásait ugyanakkorának vagy még nagyobbnak találnák, mint a régebbi kiadásokat. Sőt, mi több, a gazdasági tranzakciók költségei az új biztonsági rendszerben, ha az Egyesült Államok hadserege kivonulna Európából és Kelet-Ázsiából, a kereskedelem bizonyos területein bizonyára egyre növekednének. Az állítás érvényes: ez az amerikai birodalom jövedelmező vállalkozás minden tagja számára. És pontosan ez az, amiért kívülálló államok be akarnak kerülni. Mexikó felülkerekedett hagyományos amerikaellenes érzelmein, és kiharcolta magának a bekerülést a NAFTA-ba. Nem csoda, hogy számos közép-európai állam csatlakozni kíván a NATO-hoz és az EU-hoz. Ha tagjai kezdik elhagyni az amerikai birodalmat, tudni fogjuk, hogy a tagság tranzakciós költségei túlságosan megnövekedtek, és a birodalmi túlerőltetés" valós probléma lenne, amennyiben megpróbálnánk megállítani őket. Az amerikai jelenlét Európában több, mint idealizmus; kifizetődik. Kifizetődik részben azért, mert az idealizmus alacsonyabb tranzakciós költségekhez vezet; de ugyanakkor van mindennek egy reális összetevője is. Európa nagyobbik fele még nem demokratikus, és egyes részei, úgy tűnik, képtelenek demokráciát létrehozni. Az erőpolitikán alapuló nézet figyelmen kívül hagyja az idealista komponenst. Russett azon óhaja, hogy ragadjuk meg a demokratikus békét", a figyelmen kívül hagyott problémát veti fel. Közép-Európa mely részei várhatják valójában, hogy a NATO védernyője alá kerüljenek, és hogy ez átsegítse őket a demokráciába és piacgazdaságba történő átmenet fájdalmas folyamatán? Ehhez a kérdéshez kapcsolódik, hogy mi történik a jelenlegi NATO-térséggel és az európai egyesülési erőfeszítésekkel, ha nem teszünk kísérletet a NATO kibővítésére, vagy ha hagyjuk a NATO-t elsorvadni, miközben a Nyugat kénytelen-kelletlen belesodródik egy egész Európára kiterjedő, tisztán az erőegyensúlyon alapuló játékba. Most bővítsük ki a NATO-t! A fenti nézetek mindegyikével nyilván szembeáll az a megfontolás, hogy a NATO-t nemcsak meg kell őrizni, hanem ki is kell bővíteni. Richard Lugar és Mitch McConnell szenátorok,

8 Zbigniew Brzezin-ski, Samuel Huntington és Henry Kissinger a leginkább említésre méltó, de korántsem egyedüli propagátorai a NATO kiterjesztésének. A többi csoporthoz hasonlóan az expanzionisták sincsenek azonos véleményen a megvalósítás részleteit illetően. A véleménykülönbségeket a legjobban a miért, kicsoda, mikor és milyen eszközökkel bővítsük ki a NATO-t kérdésekre adott válaszaikon keresztül érthetjük meg. Miért? Az alapvető különbség a bővítés hívei között abban a hangsúlyeltolódásban áll, melynek során egyesek a biztonságot veszélyeztető külső katonai fenyegetést emelik ki, mások pedig a leendő új tagok belső fejlődési problémáit. A Közép-Európát veszélyeztető új orosz katonai fenyegetés lehetőségét többen különbözőképpen ítélik meg. S még ha Oroszország nem is jelent katonai fenyegetést, félelem uralkodik az új orosz diplomácia közép-európai beavatkozása miatt. Az új katonai fenyegetés különösen gyenge érv, amely alkalmatlan arra, hogy bárkit is meggyőzzön, aki ismeri az orosz hadsereg állapotát és annak ipari bázisát. Habár máris nyilvánvaló jelei vannak az új orosz imperializmusnak Közép- Ázsiában és a transz-kaukázusi területeken, ez a birodalom olyan tehertétel, mely meggátolja az orosz hadsereg komoly modernizációját, ami tulajdonképpen fenyegetést jelenthetne Közép-Európa számára. Sokkal jobb érvet találunk a NATO kibővítése mellett, ha visszanyúlunk a kezdetekhez. A NATO megalkotói Nyugat-Európa belső politikai és gazdasági helyzetéből indultak ki. Miközben nemzeti indítékaik egy másik állam ellen irányultak Németország mihamarább függetlenséget akart, Franciaország elébe akart menni egy új német katonai fenyegetésnek, mindkét ország vezetői megértették, hogy az Egyesült Államok katonai jelenléte egy atlanti szövetségi struktúra keretében létrehozza majd a gazdasági talpraálláshoz és az új államközi kapcsolatok építéséhez szükséges biztonságot és politikai környezetet. Hogy eljátszhassa szerepét, az Egyesült Államoknak nemcsak katonai hegemónnak kellett lennie, hanem politikai ideológiáját is Európába kellett vinnie. A NATO tisztán realista amerikai felfogása bukásra lett volna ítélve. Ha az újonnan csatlakozó közép-európai országok sikeres piacgazdaságot és liberális demokráciákat hoznak létre a NATO-n belül, akkor külpolitikájuk is meg fog változni. Az új közép-európai tagok nem engedhetik meg maguknak, hogy a Németország és Oroszország, a Franciaország és Németország vagy a Nagy-Britannia és Németország közötti kompetitív diplomácia játékszereivé váljanak. És nem térhetnek vissza két világháború közötti irredenta politikájukhoz és az etnikai politika sémáihoz sem. A NATO kibővítése kudarccal végződne, ha nem sikerülne kiiktatni ezeket a régi sémákat. Nyugat-Európában ez sikerült. Elvileg természetesen a külső katonai biztonság garantálása is a kibővített NATO feladatai közé tartozik. De ilyen kihívás ma nem létezik. Első helyen kiemelni ezt annyit jelent, hogy eltorzítjuk a helyzetet, és az amerikai vitát olyan irányba tereljük, amely megalapozatlan félelmeket ébreszt, felidézve az amerikai katona képét, aki meghal Lengyelország keleti határán. A katonai kihívás azonban hosszú távon visszatérhet, ha nem bővítjük ki a NATO-t. Ki? A válaszok köre a három vagy négy közép-európai államtól ezen államok mindegyikéig, majd a balti köztársaságokig, Fehéroroszországig, Ukrajnáig vagy éppen Oroszországig terjed. Ha a NATO elsődleges célja az, hogy kiterjesszen egy ernyőt az új tagok fölé, amely alatt azok gyorsabban alakulnak át Nyugat-Európa belpolitikai és államközi kapcsolatai szerkezetének mintájára, akkor könnyen megállapíthatjuk, mely államok a megfelelő pályázók a tagságra. Lengyelországnak, a Cseh Köztársaságnak és Magyarországnak vannak komoly kilátásai ilyen átmenetre. Szlovákia, melyet gyakran emlegetnek ebben a csoportban,

9 kérdéses, de mivel összefüggő határt biztosítana a jelenlegi NATO-tagok és Magyarország között, végül is számításba kellene venni. Románia és Bulgária belső fejlődése túlságosan problematikus ma ahhoz, hogy a NATO befogadja őket. Ugyanez érvényes Ukrajnára és Fehéroroszországra is. Habár megfelelő érvek szólnak a balti államok felvétele mellett, ki kellene hagyni őket. Úgy tűnik, a legnehezebben elbírálható folyamodványok tulajdonképpen Svédországból és Ausztriából érkeznek. E két országot nehéz elutasítani, mivel mindkettő szilárd demokrácia, és tagja az Európai Uniónak is. Valószínűleg be kellene fogadni őket, habár nem kell sietni korai felvételükkel, hiszen az nem sürgősebb, mint más esetekben, például a balti államokéban. Mi a helyzet Oroszországgal? Kissinger és Brzezinski a tagsága ellen érvelt, lényegében azt állítva, hogy az megszüntetné a szövetség európai jellegét, és meggyengítené belső szerkezetét. Oroszország emellett nem mutat komoly érdeklődést a csatlakozásra. Oroszország beillesztése egy hidegháború utáni biztonsági struktúrába globális feladat, és nem csupán európai biztonsági probléma. E kérdés kapcsán a kollektív biztonság és az új nagyhatalmi koncert hívei érvelnek a legjobban, de az új rendszernek magában kell foglalnia Kelet-Ázsiát és a Közép-Keletet is, nem csak az Uralig terjedő Európát. Globális szinten Oroszországot be lehetne venni a G-7 csoportba, amely ma a liberális, demokratikus, piacgazdasággal rendelkező államok egyetlen globális fóruma. Habár a G-7 azért jött létre, hogy gazdasági kérdésekkel foglalkozzon, egyre több politikai kérdés kerül napirendjére. Ellentétben az ENSZ Biztonsági Tanácsával, ahol az állandó tagok sorába Kína is beletartozik, tehát egy olyan állam, amely nem vallja magáénak a nemzetközi kapcsolatok nyugati elveit oly mértékben, amilyen mértékben azokat a G-7 államai magukénak vallják, és ahonnan az új nagyhatalmak, vagyis Németország és Japán ki vannak zárva, egy G-8 képviselné mindazon nagyhatalmakat, amelyek a liberális demokrácia és a piacgazdaság elkötelezettjei. Oroszország tagságának feltétele a piacgazdaság és a demokrácia felé történő folyamatos fejlődés kellene, hogy legyen. Európai szinten az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretén belül lehetne egy biztonsági tanácsot létrehozni, mely Oroszországból, Németországból, Franciaországból és Nagy-Britanniából állna. Az ezen államok közötti egyetértés, hogy megőrizzék a békét, az európai kollektív biztonság szilárd alapját képezné. Egyetértés hiányában az EBESZ nem tudna cselekedni, és nem is kellene cselekednie. Ilyen körülmények között a NATO a katonai akciók hátterévé válna. Másként szólva egy nagyhatalmi csoport az EBESZ keretein belül az intézményes nyitás révén biztosítaná Oroszország számára, hogy kellő mértékben részt vegyen Európa biztonságának alakításában, és leállítson bármely általa ellenzett EBESZ-akciót. Ez nagyjából minden, amit a következő évtizedben tenni lehet Oroszország helyének megtalálása érdekében. Oroszország azon határozott igénye, hogy a G-7 tagjává váljon, azt jelzi, hogy ha a NATO korlátozott kibővítése összekapcsolódna egyrészt G-7 tagságával, másrészt részvételével az EBESZ biztonsági tanácsában, az orosz vezetőket a NATO-bővítés kevésbé irritálná. És azt sem kellene figyelmen kívül hagyni, hogy néhány orosz demokrata tulajdonképpen helyesli a NATO kibővítését egy közép-európai destabilizáló vákuum kialakulásának megelőzése érdekében. A mindenekelőtt Oroszország" nézet hívei nem értik meg, hogy céljukat, a demokratikus Oroszország létrehozását a bővítsük ki a NATO-t" nézet sokkal inkább szolgálná, mint a sajátjuk. Hozzá kell tennünk, hogy mindhárom megoldás korlátozott NATO-bővítés, egy EBESZ biztonsági tanács és a G-8 javítaná Ukrajna, Fehéroroszország és a balti államok biztonsági

10 környezetét is. A helyzet bizonyára jobb lenne, mint a jelenlegi, mivel Oroszországot arra ösztönözné, hogy a G-8 és az EBESZ biztonsági szabályai szerint viselkedjen. Mikor? A halogatás nem válasz, habár sokan érvelnek mellette. A visegrádi hármakat vagy éppenséggel négyeket az 1993-as NATO-csúcson fel kellett volna venni. Eduard Shevarnadze mondta, hogy a NATO-t könnyebb lesz korábban kibővíteni, mint később. Az orosz keményvonalasok jól tudják ezt, és ez magyarázza fenyegető taktikájukat, vészkiáltásaikat és a nyugati vezetők és tudósok befolyásolására tett erőfeszítéseiket. Ha elég távolra tudják kitolni a bővítés időpontját, nemcsak azt remélhetik, hogy meglesz az az elégtételük, hogy lehetetlenné tették a visegrádiak NATO-csatlakozását, hanem azt is, hogy újra visszahozzák a kompetitív diplomácia régi sémáit Nyugat-Európába. A nyugati hezitálás, mely a Jelcin politikai ellenzékének felbátorításától való félelemre épül, tulajdonképpen erősíti ezt az ellenzéket. Ez, sokkal inkább, mint Jelcin, saját javára fordíthatja a halasztást, és meg is teszi. Milyen kritériumok alapján? Ez a kérdés összekapcsolódik a mikor?" kérdésével. A nyugati katonai szakértők részletesebb kritériumrendszert részesítenek előnyben, de így tesz néhány politikus is a Clinton-adminisztrációból, egyébként éppen azok, akik az Egyesült Államok politikáját a kiterjesztés irányába fordították. Olyan kritériumokat javasolva, melyek jelentős reformokat és a potenciális tagok hadseregének a NATO szintjéhez közelítő minőségét követelik meg, a bővítés elhalasztódik. Ráadásul a közép-európai potenciális új tagok rossz gazdasági helyzetben vannak, a nagyobb katonai terhek vállalása gazdasági reformjaiktól vonja el a forrásokat. Nem olyan nagyon sürgős a lengyel, a cseh és a magyar katonai erők színvonalának radikális növelése, legalábbis nem a NATO-hoz csatlakozó spanyol hadsereg akkori színvonala fölé. Ha 1949-ben ilyen katonai feltételrendszert érvényesítettek volna, a NATO nem jött volna létre. A katonai kritériumok valójában figyelemelterelő kísérletek. A politikai és a gazdasági kritériumokkal más a helyzet. Ezeknek mérlegelés tárgyát kell képezniük, hiszen azt mutatják, hogy milyenek a potenciális tagok kilátásai a reformok folytatására. Ha egy új tag felvétele nem lenne kockázatos, a felvétel mellett szóló érvek gyengébbek lennének. Jelentősen megnövelni annak az esélyét, hogy egy korábbi diktatúra mély demokratikus gyökereket eresszen, és nem várni addig, amíg a demokrácia magától gyökerezik meg, nos, ez volt a cél 1949-ben Nyugat-Európában, és ennek kellene lennie ma Közép-Európában is. A NATO azon szerepének kiemelése, hogy belső reformokat segít elő, nem jelenti azt, hogy a külső biztonsági megfontolásokat el kellene felejteni. A NATO esetleg túl naggyá válik ahhoz, hogy megtarthassa belső katonai koherenciáját. Ha túl sok, a görög-török vitás kérdésekhez hasonló nehéz belső problémát épít magába, az töréshez vezethet a szervezeten belül. Ezért előbb, és valószínűleg kizárólag Közép-Európa felé kellene terjeszkednie, ahol a szövetség hagyományosan a legsebezhetőbbnek bizonyult. Senki sem lehet biztos abban, hogy az oroszországi, ukrajnai és fehéroroszországi események következményeként nem épül esetleg egy új fal Európában. A NATO-nak tehát olyan helyzetbe kell kerülnie, hogy biztosítani tudja: a megosztott Európa nem zárkózik el a kontinens középső régiójától, amelynek a legerősebbek a történelmi kötődései Nyugat-Európához. Fennmaradhat-e a NATO jelenlegi állapotában? Az európai biztonságra vonatkozó különböző nézetek mindegyikében van egy pont, amely közös. Lugar szenátor fogalmazta ezt meg a legtömörebben: a NATO-nak ki kell bővülnie, vagy kivonják a forgalomból". Egyértelmű, hogy a libertáriánusok és a kollektív biztonság

11 hívei készek elfogadni a kivonást a forgalomból. A mindenekelőtt Oroszország" nézetet vallók nem, és legtöbbjük azt hiszi, hogy a NATO életképes maradhat jelenlegi határain belül is. Fred Iklé kivétel, amennyiben úgy véli, hogy akkor vonják ki a forgalomból, ha kibővítik. A bővítés" természetesen nemcsak azt jelenti, hogy a tagok száma növekszik, hanem azt is, hogy a NATO felkészül hadműveletek folytatására hagyományos határain kívül, más céllal is, mint a védekezés egy szovjet támadás ellen. A volt Jugoszlávia a legnagyobb határon túli" kihívás. A boszniai válság még nem terjedt át a volt Jugoszlávia területén túlra, és Owen Harriesnek valószínűleg igaza van, hogy nem is fog, mégha hosszú ideig el is húzódik. Ugyanakkor kiterjedt két nemzetközi dimenzióra is. Először, morálisan egészségtelen légkört teremtett Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban, hiszen a közönség tévén láthatta a mészárlásokat, és megszokta, hogy semmilyen felelősséggel sem tartozik azokért. A NATO és az Egyesült Államok külpolitikájának idealizmusa így nevetség tárgyává vált. Másodszor, megrontotta a diplomáciai kapcsolatokat Nyugat-Európa államai, az Egyesült Államok és Oroszország között. Az új erőegyensúly-stratégia hívei számára Boszniát úgy lehet kezelni, hogy falat vonunk köréje, a libertáriánusok és azok számára, akik szerint hagyni kellene, hogy Európa maga oldja meg problémáit, Bosznia figyelmen kívül hagyható. Minden más megközelítésben sürgősen megoldandó problémáról van szó. Ki lehet-e bővíteni a NATO-t anélkül, hogy érdemben foglalkoznánk Boszniával? A bővítés néhány híve, úgy tűnik, azt hiszi, hogy igen, és a Clinton-kormányzat új politikáját, mely a fokozatos bővítést szorgalmazza, úgy harangozták be, mintha a két kérdés szétválasztható lenne. De ez valószínűleg lehetetlen. A boszniai kérdés megoldását az európaiakra hagyva az Egyesült Államok vezetése hagyta a NATO-t lezülleni, és kitette az európai vezetők eleddig példa nélkül álló bírálatainak és lesújtó véleményének. A szövetség ilyen hangulattal való átitatása sajnálatos módon csökkenti Washington lehetőségeit, hogy meggyőzze az európai NATO-fővárosok mindegyikét a NATO közép-európai kibővítésének szükségességéről. Valójában az Egyesült Államoknak kell határozottságot mutatnia a boszniai kérdés kezelése során azért, hogy visszaszerezze az európaiak bizalmát. Az európaiaknak bízniuk kell abban, hogy Washington tudja, mit tesz, amikor a NATO kibővítését sürgeti. A jugoszláv dezintegráció bármely megoldásának legalább a következő elemeket kell tartalmaznia. Először: a katonai egyensúlyt a helyszínen meg kell változtatni, nemcsak Boszniában, hanem a volt Jugoszlávia más területein is. Ez annyit jelent, hogy megfelelő nagyságú békefenntartó erőt kell telepíteni től emberig, melynek nem több, mint egyharmada amerikai erő. Másodszor: az új katonai egyensúlyt hosszú ideig fenn kell tartani, egy generáción keresztül vagy tovább. Harmadszor: a beavatkozást végző erőknek idővel béketeremtő", valamint békefenntartó" szerepet kell játszaniuk. Negyedszer: a hadműveletek ellenőrzése nem maradhat az Egyesült Államok kezében. Az ellenőrzést teljes egészében a NATO hatáskörébe kell utalni. Ötödször: a nyugati vezetőknek hazai támogatást kell szerezniük e politika számára. A közvéleménykutatások követése nem vezetés. Azok megváltoztatása ellenben igen. A NATO határon túli" hadműveleteinek kérdése természetesen túlmutat Bosznián. A következő évtizedben másutt is igény formálódhat ilyen hadműveletekre. Az Egyesült Államok minden virtuális szerepvállalása során Európában, a mediterrán térségben és a Közép-Keleten a hadműveleteknek sokoldalúaknak kell lenniük, akárcsak az Öböl-háborúban. A modern koalíciós katonai hadműveletek igencsak bonyolultak. Nem lehet őket egyik pillanatról a másikra összetákolni. A NATO kínálja az egyetlen intézményes keretet, ahol a

12 fárasztó, bonyolult és fejlett technikát igénylő részleteket ki lehet dolgozni. A NATO katonai struktúrájának tehát kulcsszerepe van abban, hogy megmaradjon az a kivételes katonai erőfölény, melyet az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak vezetői adottnak tekintenek. Ha a NATO abbahagyja a kemény munkát ezen a technikai feladaton, amelyet soha nem lehet tökéletesen teljesíteni, és amely az új katonai technológiák fényében állandóan változik, a Nyugat katonai ereje jelentős mértékben csökkenni fog. A közvélemény és a média nem veszi majd észre ezt a hanyatlást mindaddig, amíg nem keletkezik válság, és a katonai realitások a felelőtlen katonai válaszlépések következtében az érdeklődés homlokterébe nem kerülnek. Azon kísérlet, hogy a NATO-t többé-kevésbé megőrizzük jelenlegi állapotában, úgy tűnik, kudarcra van ítélve. Korábbi stratégiai környezete alapvető változásokon ment keresztül, és ez alapos változtatásokat tesz szükségessé az atlanti szövetségen belül. Ugyanakkor a politikai, a stratégiai és a haditechnikai folyamatosság megköveteli, hogy ne vigyük túlzásba a változtatásokat. Néhány bíráló, aki új gondolkodásra" szólít fel, úgy érvel, hogy a szovjet hadsereg eltűnése feleslegessé teszi a NATO-t. De új"-e ez a gondolkodás, vagy régi"? A szovjet fenyegetésre való összpontosítás a hidegháborús gondolkodást jellemezte. A valóban új gondolkodás megköveteli, hogy mielőtt lemondunk a NATO-ról, folyamatosan új célokat keressünk számára. Lehetséges-e konszenzus? Az Európára vonatkozó amerikai nézetek skálája olyan széles, hogy a konszenzus nem tűnik lehetségesnek. Számos összeilleszthetetlen pont létezik, és néhány esetben az eltérések alapvetőek. Különösen a hagyjuk Európát, hogy vigyázzon saját magára" iskola különül el mint biztos út az Egyesült Államok izolacionizmusa felé, függetlenül attól, hogy e nézet követői elismerik-e ezt vagy sem. A többi vélemény alaposabb vizsgálata egymást átfedő eszméket és képességeket fog feltárni. Ezen vélemények mindegyike olyan amerikai politikára épít, mely szerepet vállal Európában. A mindenekelőtt Oroszország" stratégia nagyon fontos célt állít előtérbe, melyet támogatni kell. Az erőegyensúly-stratégia egyik változata rámutat az összeurópai szinten adott egyetlen lehetőségre. A demokratikus béke" stratégiája egyforma kényszerítő erővel bír a NATO-államok és más stabil európai demokráciák számára. A most bővítsük ki a NATO-t" stratégia megfelelőbb útnak bizonyulhat az orosz demokrácia bátorítására, mint a mindenekelőtt Oroszország" stratégia, és kombinálja a demokratikus béke" idealizmusát az erőegyensúly" realizmusával. Elvileg tehát a konszenzus alapjai adottak. Elismerve ennek az alapnak a létezését, a konszenzus kialakítása kompromisszumokat követel, melyeket néhány esetben nehéz lesz elérni. A legnehezebb kérdés a megegyezés azok között, akik kitartanak amellett, hogy a NATO-t nem kell kibővíteni, és a szervezetnek nem kell határon túli" hadműveleteket folytatnia, különösen nem a volt Jugoszláviában, valamint akik amellett kardoskodnak, hogy minderre szükség van. Egyesek azt állítják, hogy lehetséges a NATO Közép-Európa irányában történő bővítése úgy is, hogy a boszniai válságot lényegében figyelmen kívül hagyjuk, s így kényszeredetten támogatják az új amerikai kezdeményezést a NATO bővítésére. De ez a vélekedés valószínűleg megdől az európaiaknak az Egyesült Államok Bosznia-politikájával való elégedetlensége miatt. Konszenzust viszont ott kell elérni, ahol lehet, és minél hamarább sikerül, annál hamarább lehet majd közös stratégiai kontextusba helyezni és jobban megérteni a NATO bővítéséről és a jelenlegi területén kívüli hadműveletek folytatásáról szóló vitát.

13 A jelenlegi kihívás figyelemre méltó abból a szempontból, hogy kiderült: a vezetés szinte teljes egészében közösséget vállal az Egyesült Államokkal. Egyetlen európai vezető sem erőszakolhatja Európa politikai integrációját; egyetlen európai vezető sem biztosíthatja e folyamat visszafordíthatatlanságát. Egyetlen európai vezető sem biztosíthatja a demokratikus átmenetet és a piacgazdaságra történő átállást Közép-Európa egészében. S még kevésbé valószínű, hogy Jelcin elnök képes biztosítani az átmenetet Oroszországban. Az Egyesült Államok vezetői ezzel szemben megelőzhetik ezen folyamatok némelyikének visszafordulását, s ha nincs amerikai vezetés, e folyamatok többsége visszafordul majd nem hirtelen, hanem hosszabb távon. A vita, mely arról folyik, hogy mi a szerepe a történelemben a hatalmas személytelen erőnek" (E. H. Carr) és a vezetőnek, régi és többnyire értelmetlen. Mindkettő teszi a magáét, s habár a vezetőket gyakran maguk alá temetik a hatalmas személytelen erők, az erős vezetőnek néha megadatik, hogy uralja az eseményeket. A II. világháború végén Sztálinnak és Trumannak is megadatott ez a lehetőség Európában. Ma csak az Egyesült Államok vezetője van ilyen helyzetben. 1 Fred Iklé: Comrades in Arms, in: The National Interest, 1991/Tél, o.; újabban: How to Ruin NATO, in: The New York Times, jan. 11., 21. o. A mindenekelőtt Oroszország" többi lelkes hívével ellentétben Iklé inkább az orosz hadseregbe szeretett bele, semmint az orosz demokráciába. 2 Stephen Sestanovich: Giving Russia Its Due, in: The National Interest, 1994/Nyár, o. Ld. még ostoba nézeteit az orosz demokrácia kilátásairól: Russia Turns the Corner, in: Foreign Affairs, 1994/Január-Február, o. Ld. Beyond NATO: Staying Out of Europe`s Wars, Washington D. C., CATO Institute, 1994, 1-9. o. 3 Owen Harries: The Collapse of the West, in: Foreign Affairs, 1993/Szeptember-Október, o. Biedenkopf a szerzőnek Washingtonban 1993 decemberében evidenciaként említette ezt, arra az esetre, ha Európa úgy politizálna, hogy a NATO vezetésében az Egyesült Államoknak nem lennének erős pozíciói. Ld. William E. Odom: America`s Military Revolution, Washington D. C., American University Press, 1993, 4. és 6. fejezet, melyek részletesen kifejtik ezt a nézetet. 4 Henry Kissinger: Expand NATO Now, in: Washington Post, dec. 19. és Zbigniew Brzezinski: A Plan for Europe, in: Foreign Affairs, 1995/Január-Február, o. 5 Charles A. és Clifford A. Kuchan: Concerts, Collective Security and the Future of Europe, in: International Security, 1991/Nyár, o. A szerzők megbirkóznak az erőegyensúly-elmélettel, fölhasználva a nemzetközi kapcsolatok elméletét és a kollektív biztonság fogalmát. Elképzelésükben a NATO-nak nem szánnak szerepet. 6 Owen Harries: My So-called Foreign Policy, in: The New Republic, okt. 10., o. és Michael Lind: Let`s Appease Russia, in: The New Republic, jan. 9. és 16., o. Harries érvelésének egyik mellékszála az európai vezetők és közvélemény elerőtlenedésével foglalkozik, amely annak következménye, hogy hagyják az Egyesült Államokat, hogy viselje a felelősséget Európa biztonságáért. Harriesnek igaza van ebben a kérdésben, de az következik-e ebből, hogy hagyjuk Európát diplomáciai káoszba hullani vagy éppenséggel háborúba sodródni azért, hogy leküzdje erőtlenségét? Néhány európai értelmiségi és az elit néhány tagja arra szavazna, hogy vállalni kell ezt a kockázatot, de az európai közönség bizonyára másként érez.

14 7 Roy Willis: France, Germany and the New Europe , Stanford CA, Stanford University Press, Ez a munka betekintést nyújt az európai gondolkodásba a NATO eredeti céljait illetően, melyekről főként Németországban és Franciaországban oly gyakran megfeledkeztek. 8 Bruce Russett: Grasping the Democratic Peace: Principles for a Post-Cold War World, Princeton NJ, Princeton University Press, Ld. John M. Owen érvelését: How Liberalism Produces Democratic Peace, in: International Security, 1994/Ősz, o. Ld.: Structure and Change in Economic History, New York, W. W. Norton, 1981, különösen az 1-4. fejezetek. 9 Szergej Blagovolin: Oroszország kül- és katonapolitikájáról, in: Svobodnaja misl`, 1992/18, o. és Dmitrij Trenin: Akar-e a NATO Kelet felé terjeszkedni?, in: Novoje Vremja, 1993/Október, No. 43, 3-6. o. 10 A liberális reformok Oroszországban soha nem voltak sikeresek a kelet-nyugati enyhülés időszakaiban vagy akkor, amikor a Nyugat békülékenyen viszonyult az orosz autokratikus törekvésekhez s később kommunizmushoz. Az orosz nyugatosok számára csak akkor nyíltak lehetőségek, ha Oroszország katonai vereséget szenvedett. Nagy Péter reformjai egy katonai vereségre adott válaszok voltak, és a jobbágyság eltörlését II. Sándor alatt, valamint az ehhez kapcsolódó reformokat a krími háborúban elszenvedett vereség következményeként kell számon tartanunk. Az 1905-ös októberi manifesztum egy forradalomnak tett széles körű engedmény volt, mely forradalmat a Japánnal szembeni katonai vereség robbantotta ki, és az 1917-es provizórium az I. világháborús vereségekből született. Végül Gorbacsov peresztrojkája válasz volt többek között az afganisztáni vereségre és a minőségi fegyverkezési verseny elvesztésére a Nyugattal szemben. A liberális reform Oroszországban ma biztosan elbukik, ha a Nyugatról jövő folyamatos nyomásgyakorlás hiányzik. Ezeket a történelmi tapasztalatokat a mindenekelőtt Oroszország" hívei teljes egészében figyelmen kívül hagyják. 11 Korábbi írásaimban ről beszéltem. A módosítás volt jugoszláv tisztekkel folytatott megbeszéléseim alapján történt.

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez

A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez 42 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. OKTÓBER Varga Gergely A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez Barack Obama 2009. szeptember 17-én jelentette be hivatalosan, hogy eláll a Közép-Európába tervezett

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM AZ EURÓPAI PARLAMENT POLITIKAALAKÍTÓ SZEREPE, AZ EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSHOZATALÁN BELÜL ELFOGLALT HELYE AZ EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS VIZSGÁLATA ALAPJÁN

Részletesebben

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT 1581 Budapest Pf: 15 Tel: 432-90-92 Fax: 432-90-58 A magyar kül- és biztonságpolitika lehetséges új hangsúlyairól Miért aktuális egy új hangsúlyú magyar külpolitika

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1 A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1986 január 15. M. Gorbacsov szovjet pártfőtitkár országa leszerelési programjáról: A fegyverkezési hajsza megszüntetését és a

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005)

SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005) SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005) A 90-es évek első felében Budapest korrekt, ám ugyanakkor távolságtartó Oroszország-politikája teljes mértékben érthető volt. Egyrészt az

Részletesebben

A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról

A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról 86 A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról A Zrínyi Kiadó a Honvédelmi Minisztérium támogatásával és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szakmai gondozásában

Részletesebben

A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében

A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében Két célt tűztem ki az előadásban. Először, csatlakozva Deák Péter előadásához, szeretném hangsúlyozni, hogy a katonai

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod Ani DiFranco Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ BŐVÍTÉSE: FOLYAMATOSSÁG VAGY MEGTORPANÁS?

AZ EURÓPAI UNIÓ BŐVÍTÉSE: FOLYAMATOSSÁG VAGY MEGTORPANÁS? NYUGAT-BALKÁN ÉS AZ INTEGRÁCIÓ IVO SAMSON AZ EURÓPAI UNIÓ BŐVÍTÉSE: FOLYAMATOSSÁG VAGY MEGTORPANÁS? Az Európai Unió vonzereje A viszonylag mély válság ellenére az Európai Unió nem változtatott a nyitott

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról

I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Babeş Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Kar: Történelem-Filozófia Egyetemi év:ii. Félév:I. I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Tantárgy neve: Nemzetközi

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KATONAI FELDERÍTŐ HIVATAL FELDERÍTŐ SZEMLE BUDAPEST

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KATONAI FELDERÍTŐ HIVATAL FELDERÍTŐ SZEMLE BUDAPEST MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KATONAI FELDERÍTŐ HIVATAL III. évfolyam 2. szám 2004. június FELDERÍTŐ SZEMLE BUDAPEST A Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatal kiadványa Felelős kiadó Morber Ferenc főigazgató

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

Mit ér a diploma, ha magyar?

Mit ér a diploma, ha magyar? 3. szint Április Mit ér a diploma, ha magyar? Az Unióban automatikusan elfogadják majd a magyar oktatást A diploma annyit ér, amennyiért beváltható. Mondjuk fizetésre. Nagy kérdés, hogy a magyar diplomák

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

Az EU választási megfigyelési küldetései: célok, gyakorlati lépések és a jövőbeni kihívások

Az EU választási megfigyelési küldetései: célok, gyakorlati lépések és a jövőbeni kihívások 2009.11.12. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 271 E/31 151. elismeri az európai országoknak a CIA által foglyok szállítására és illegális fogva tartására való állítólagos használatával foglalkozó ideiglenes

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS 5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27.

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. ELŐZMÉNYEK 1795 KANT 1849 VIKTOR HUGO 1930 ORTEGA Y GASSET 1923 COUDENHOVE-CALERGI 1929-1930 BRIAND 1. VILÁGHÁBORÚ NÉPSZÖVETSÉG 1943 CHURCILL 2. VILÁGHÁBORÚ

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4 virtuális tudásközpontoknak közvetlen politikai befolyástól és gazdasági kényszertõl függetlenül kell mûködniük. E célból tanácsos ezeket a központokat legalább a legfontosabbakat virtuális autonóm közigazgatási

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2.

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Helyszín: az Országház 55. sz. tanácsterme. Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Résztvevők: Keresztes Sándor soros elnök Kereszténydemokrata Néppárt Antall József Magyar Demokrata Fórum Balsai

Részletesebben

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 A TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület kiadványa

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

Nukleáris kérdések a NATO chicagói csúcstalálkozóján

Nukleáris kérdések a NATO chicagói csúcstalálkozóján MKI-elemzések E-2012/15 péczeli anna Nukleáris kérdések a NATO chicagói csúcstalálkozóján MKI-ELEMZÉSEK A Magyar Külügyi Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Magyar Külügyi Intézet Felelős szerkesztő és tördelő:

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

A magyar EU-elnökségi várakozásokról

A magyar EU-elnökségi várakozásokról 3 Gazdag Ferenc A magyar EU-elnökségi várakozásokról Minden európai uniós elnökség két dologról szól: az integráció fejlõdésének közvetlen irányairól és az elnöklõ ország aspirációiról. A két elem értelemszerûen

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

EOS Cégcsoport. Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül. Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20.

EOS Cégcsoport. Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül. Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20. EOS Cégcsoport Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20. Tartalomjegyzék Az EOS világszerte Mire van szükségem, ha az export piacra

Részletesebben

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL 7 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL Anélkül, hogy valaki különösebben foglalkozna nemzetközi

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK 11. A környezet állapotának javítását, a humán szféra fejlesztését, a gazdaság korszerûsítését és a feketegazdaság visszaszorítását szolgáló egyéb jogszabályok megalkotása

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

AZ ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓ MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL A BUDAPEST-FOLYAMAT ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN, PRÁGÁBAN, 1997 OKTÓBER 14-ÉN ÉS 15-ÉN TARTOTT MINISZTERI KONFERENCIÁN

AZ ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓ MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL A BUDAPEST-FOLYAMAT ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN, PRÁGÁBAN, 1997 OKTÓBER 14-ÉN ÉS 15-ÉN TARTOTT MINISZTERI KONFERENCIÁN AZ ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓ MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL A BUDAPEST-FOLYAMAT ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN, PRÁGÁBAN, 1997 OKTÓBER 14-ÉN ÉS 15-ÉN TARTOTT MINISZTERI KONFERENCIÁN ELFOGADÁSRA KERÜLT AJÁNLÁSOK Ülésezve Prágában, 1997.

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ*

TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* BESZÉLGETÉS KOVÁCS GÉZÁVAL, A MAGYAR TUDOMÁNYOS JÖVŐKUTATÁSI SZAKOSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉVEL AKADÉMIA KORPA: Egy idézettel kezdeném a beszélgetést: A jövő kritikus elágazási pontjai"

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366)

KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366) KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366) Donald J. Kagay az Albany State University történészprofesszora, szakértője a középkori általános és hadtörténetnek, különös

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS BEVEZETÉS A Gázai övezet története - A blokád bevezetése - Fokozatos elszigetelődés A gázai segélyflottilla-incidens - Mi is történt? - Következmények Törökország és Izrael - Jó gazdasági kapcsolatok -

Részletesebben

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

A társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1

A társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1 JUHÁSZ GÁBOR TALLER ÁGNES A társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1 A tanulmány nyolc új kelet-közép-európai EU-tagállam társadalmi befogadásról szóló nemzeti cselekvési tervein

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív

Részletesebben

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA Szakmai észrevételek a munkaanyag társadalmi egyeztetéséhez a magyarországi történelmi keresztény-keresztyén egyházak részéről 2008. április-május folyamán zajlik a társadalmi

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi kommunikáció szak Üzleti EU szakirány Levelező tagozat Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájakülönös tekintettel Magyarország

Részletesebben

A progresszív gazdaságpolitika alkotóelemei

A progresszív gazdaságpolitika alkotóelemei Matthias Platzeck Elemzés Budapest 2012. január Nagyon kemény időket élünk. A világgazdaság megingott. Teljesen bizonytalan, hogy sikerül-e az USA-nak hosszú távon talpon maradnia. Mindeközben az egyesült

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.6.2013 COM(2013) 401 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A kollektív

Részletesebben

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai.

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. Lakatos Júlia Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. A Nemzeti Hírszerzési Tanács Globális Trendek 2025: Átalakult világ című elemzésének célja a világszintű stratégiai gondolkodás előmozdítása.

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1 A képlékeny félhold A szíriai háború és polgárháború szilánkjai a menekült- és migránsválság képében bizony elérték Európát, ezáltal Magyarországot is; nem beszélve arról, hogy 6000-7000fő európai országok

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

www.hunsor.se/hhrw FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas

www.hunsor.se/hhrw FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas www.hunsor.se/hhrw FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas Az autonómia alapvetõ kérdései Ruth Lapidoth: Autonomy Flexibile Solutions to Ethnic Conflicts United States Institute

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában

A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában Illés Iván, egyetemi tanár, MTA Regionális Kutatások Központja DTI A balkáni országok történetének egyik legmeghatározóbb vonása az volt, hogy ebben

Részletesebben

Alig kezdődött el a NAT, illetve az iskolák által elkészített pedagógiai programok és

Alig kezdődött el a NAT, illetve az iskolák által elkészített pedagógiai programok és Iskolakultúra 2002/10 Liskó Ilona Tantervi reformok a szakképzésben 1998 őszén a magyar közoktatási rendszerbe bevezették a NAT-ot, ami a tananyag átalakításán túl iskolaszerkezeti változásokkal is együtt

Részletesebben

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában,

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, Hóvári János Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, 2012. október 9-én adtam át megbízólevelem Abdullah Gül elnöknek. A magyar török kapcsolatok rendszerében

Részletesebben

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia

P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia Az Európai Parlament 2010. december 16-i állásfoglalása az új afganisztáni stratégiáról (2009/2217(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az

Részletesebben

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.14. COM(2010) 790 végleges 2010/0384 (NLE) Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített

Részletesebben

SAJÁTOS NEMZETKÖZI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁBAN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

SAJÁTOS NEMZETKÖZI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁBAN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG SAJÁTOS NEMZETKÖZI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁBAN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Tóth László Ma Európában a nemzetállami logika és a közös európai fellépés vitája feszül. A kérdések úgy hangzanak, hogy

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

KÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG. Új európai szomszédságpolitika felé

KÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG. Új európai szomszédságpolitika felé EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2015.3.4. JOIN(2015) 6 final KÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG Új európai szomszédságpolitika felé HU HU I. Bevezetés. Egy

Részletesebben

Konstruált identitás egy konstruált makro-régióban. A Duna Stratégia lehetőségei

Konstruált identitás egy konstruált makro-régióban. A Duna Stratégia lehetőségei Koller Boglárka Konstruált identitás egy konstruált makro-régióban A Duna Stratégia lehetőségei (A Zsigmond Király Főiskolán 2009. december 4-én elhangzott előadás) Erre a rövid előadásra készülve, a Korunk

Részletesebben

Hardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 293 o.)

Hardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 293 o.) Tér és Társadalom / Space and Society 27. évf., 3. szám, 2013 Hardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 293 o.) GÁL ZOLTÁN Hardi Tamás könyve az Európai Unió Duna-stratégiája

Részletesebben

Juhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa:

Juhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa: 1 Juhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa: A koszovói konfliktus magyar szemmel (Az előadás 2007. december 14-én hangzott el az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE:

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.27. COM(2013) 321 final A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE: "EREDMÉNYESEK VOLTAK-E A MARCO POLO PROGRAMOK A FORGALOM KÖZUTAKRÓL VALÓ

Részletesebben

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

The Military Balance 2011

The Military Balance 2011 KITEKINTÕ 81 Csiki Tamás The Military Balance 2011 A korábbi évekhez hasonlóan a Nemzet és Biztonság továbbra is kiemelt figyelmet szentel azoknak a meghatározó nemzetközi kiadványoknak, amelyek a katonai

Részletesebben

Európa szocialistái, egyesüljetek!

Európa szocialistái, egyesüljetek! LAURENT FABIUS PIERRE MAUROY MICHEL ROCARD Európa szocialistái, egyesüljetek! Kinyílik a világ, hatalmas gazdasági, kulturális és technológiai robbanásnak vagyunk tanúi, a globalizáció idejét éljük, és

Részletesebben