Kulcskérdések: A népsűrűség hasonló az EU-átlaghoz A korösszetétel kedvezőtlen alakulása A belföldi vándorlás elsősorban az elővárosokba irányul

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kulcskérdések: A népsűrűség hasonló az EU-átlaghoz A korösszetétel kedvezőtlen alakulása A belföldi vándorlás elsősorban az elővárosokba irányul"

Átírás

1 I. HELYZETELEMZÉS 1. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETKÉP 1.1. FÖLDRAJZI HELYZET Magyarország közepesen fejlett közép-európai ország, 2000-ben a vásárlóerő paritáson számolt egy főre jutó GDP-je az EU átlag 49,7 %-a, volt. Területe 93 ezer km², Európa területének mintegy 1%-a. Magyarország az Európai Unió területi statisztikai rendszerének megfelelően 7 NUTS 2 szintű tervezési-statisztikai régióra, amelyek mindegyike az 1. célkitűzés hatálya alá tartozik, 19 NUTS 3 szintű megyére (és a fővárosra, Budapestre), 150 NUTS 4 szintű kistérségre és 3135 NUTS 5 szintű településre tagolódik. A városok száma 252, a községeké Magyarország hét országgal határos (az EU tagállam Ausztriával, három tagjelölt országgal: Szlovéniával, Szlovákiával és Romániával, valamint Ukrajnával, Szerbia-Montenegróval és Horvátországgal), a határvonal hossza 2242 km. Központi elhelyezkedése folytán fontos közlekedési útvonalak metszéspontja. Közúti, vasúti, vízi, légi közlekedési, légiforgalomirányítási és hírközlési rendszerei Európa érrendszerének fontos részét képezik, melyek a kontinensen belül minden fő irányban biztosítják a személyek, az áruk, a szolgáltatások és az információ szabad áramlását. Magyarországot (és fővárosát Budapestet) földrajzi helyzete és kedvező adottságai kifejezetten alkalmassá teszik arra, hogy a közeljövőben Délkelet- és Közép-Kelet-Európa regionális pénzügyi-gazdasági központjává váljon, továbbá hogy hídszerepet töltsön be az erőforrások nyugat-keleti irányú áramlásrendszerében DEMOGRÁFIAI HELYZET Kulcskérdések: A népsűrűség hasonló az EU-átlaghoz A korösszetétel kedvezőtlen alakulása A belföldi vándorlás elsősorban az elővárosokba irányul Népsűrűség Az ország lakosainak száma 2001 elején 10,2 millió volt. Népsűrűsége 110 fő/km 2, az Európai Unió átlagánál valamivel alacsonyabb, regionális szinten Közép-Magyarországot leszámítva - viszonylag kiegyenlített. A népesség 17,4%-a a fővárosban, további 47%-a 13

2 egyéb városban és 35,6%-a községekben él. A falusi lakosság több mint egyötöde 1000 főnél kisebb településen lakik Korösszetétel A népesség korösszetétele hasonló az EU átlagához, de mind a 15 év alattiak, mind a 64 éven felüliek aránya valamivel alacsonyabb a közösségi átlagnál (lásd az 1.1 táblázatot). 1.1 táblázat. A népesség korösszetétele, 2001 (%) Magyarország EU év alattiak 16,6 17, év közöttiek 68,2 66,4 64 év felettiek 15,2 16,4 Együtt 100,0 100,0 Forrás: KSH, EUROSTAT Labor Force Survey Magyarország népessége az utóbbi húsz év alatt 500 ezer fővel csökkent. A népesség fogyásának elsődleges okai az alacsony és csökkenő születési arány, valamint az európai átlagot jóval meghaladó halálozási ráta. A születéskor várható élettartam - elsősorban az aktív korú férfiak kiugróan magas halálozása miatt - európai összehasonlításban alacsony. Ez a helyzet egyre nagyobb terhet ró az egészségügyi ellátó rendszerre és a munkában állókra. Az 1960-as években megkezdődött romló tendencia az utóbbi években megtört, a születéskor várható élettartam érzékelhetően növekedett táblázat. Főbb demográfiai jelzőszámok Magyarország EU Születési arány ( ) 11,0 9,5 10,6 Halálozási ráta (( ) 14,2 13,0 9,5 Születéskor várható élettartam, férfi 65,2 68,2 75,3 Születéskor várható élettartam, nő 74,5 76, 5 81,4 Forrás: KSH A születések száma a fővárosban, a nagyobb városokban és az ország fejlettebb közép- és nyugat-dunántúli régióiban elmarad az átlagostól. A halálozás területi különbségei részben a regionális társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket követik, részben pedig a települések nagyságával és az egészségügyi intézményrendszer fejlettségével vannak összefüggésben. A halálozási arány az észak-magyarországi régióban és a kistelepüléseken a legmagasabb. A demográfiai prognózisok szerint az 1980 óta tartó természetes fogyás - a lakosság számának évi ezer fős csökkenését előrevetítve - a következő évtizedekben is folytatódik. 1.3 táblázat Előrejelzés a népesség korösszetételének alakulásáról

3 Forrás: KSH Népesség (ezer fő) 10198,3 9685,3 9372,7 9001, évesek aránya (%) 23,2 21,5 20,7 20, évesek aránya (%) 61,6 63,0 60,9 59,7 >64 évesek aránya (%) 15,2 15,5 18,4 20,0 A népesség fogyása és az alacsony várható élettartam mellett az öregedés és a romló korösszetétel jelenti a legnagyobb demográfiai kihívást. Az EU tagállamok többségéhez hasonlóan Magyarországnak is szembe kell néznie a népesség, s azon belül az aktív korúak öregedésének problémájával. Egyre kisebb létszámú korosztályok lépnek be a munkaerőpiacra, ezzel egyidejűleg az idősebb, éves korcsoport aránya jelentősen nő. Az aktív korú népesség öregedésével párhuzamosan a 64 év felettieknek a munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya is lassan, de stabilan növekszik ben ez a mutató (az időskorúak eltartottsági rátája ) az Unió 24%-os átlagával szemben 22,2% volt, és ig alig emelkedik. Az öregedési folyamat 2010 után azonban felgyorsul, a munkavállalási korúak száma jelentősen csökken, és az időskorúak eltartottsági rátája 2030-ra 31%-ra nő. A népesség elöregedésének következtében nemcsak a nyugdíjkiadások, hanem az egészségügyi ellátás költségei is gyorsan emelkednek. Mindez egyre nagyobb terhet ró a társadalomra, és egyre nagyobb igényeket támaszt az egészségügyi és szociális szolgáltatásokkal szemben. 1.4 táblázat Előrejelzés az aktív korúak összetételének változásáról (%) évesek aránya az aktív népességen belül 21,2 18,1 16, évesek aránya az aktív népességen belül 26,6 29,7 35,0 Eltartottsági ráta 22,2 22,5 30,8 Forrás: KSH Vándorlás A korábbi évtizedekben a belföldi vándorlás még főleg a fejletlenebb térségekből a fejlettebbek felé, illetve a községekből a városokba irányult. A kilencvenes évekre ez a tendencia részben megfordult, a vándorlás legfőbb célterületeivé a városok helyett azok környéke, az agglomerációs, szuburbanizációs övezetek és az ország dinamikusan fejlődő térségei, különösen a közép-magyarországi régió váltak. Így a városok, s mindenekelőtt a főváros vándorlási egyenlege negatívvá, a községeké pedig pozitívvá vált. Az elvándorlás egyre csökkenő mértékben ugyan továbbra is a kevésbé fejlett régiókban, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon a legmagasabb. Összességében véve a legintenzívebb vándorlás a szegényebb térségekből a jobb módú területekre irányul. A belföldi vándorlás nemzetközi összehasonlításban azonban még mindig igen alacsony, és korántsem olyan mértékű, hogy kielégítő egyensúlyt teremthetne a munkaerőpiacon. 15

4 1.5 táblázat Vándorlási különbözet régiónként (fő) Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Forrás: KSH A nemzetközi bevándorlás egyre növekvő jelentőségű. Az 1990-es években évente mintegy ezer külföldi állampolgár vándorolt Magyarországra, míg az országból történő elvándorlás ennél nagyságrenddel alacsonyabb. A nemzetközi migráció pozitív egyenlege számottevően mérsékelte a népesség fogyását MAKROGAZDASÁGI FOLYAMATOK Kulcskérdések: Reál GDP növekedése Infláció Foglalkoztatás, bérek Külső, belső egyensúly Külső környezet a jelenben és a közeljövőben A reál GDP növekedése Az 1990-es években a magánszektor reál GDP-je párhuzamosan mozgott az aggregált reál GDP U-alakú görbéjével (1.1 ábra). Ezzel szemben az 1.2 ábra azt mutatja, hogy ebben az időszakban a magánszektor növekedési rátája átlagosan magasabb, az állami szektor GDP növekedése alacsonyabb volt az aggregált reál GDP növekedésnél. Ez alól kivétel az 1991, 1992 és a 2000-es év. A rendszerváltás első éveiben az aggregált termelés legalább két ok miatt csökkent. A tervutasításos időszakban a kelet-európai országokban a termelő ágazatok aránytalanul több forráshoz jutottak, mint a szolgáltatások (legalábbis a nyugati országokban tapasztalható általános elosztási mintákkal összehasonlítva). A piacgazdaság bevezetése a források átstrukturálását eredményezte, ami egyes ágazatokban a termelés visszaeséséhez vezetett, miközben az egyéb ágazatok sem rendelkeztek elegendő kapacitással a termelés fokozásához. Szintén a korai szakaszban a kereslet hirtelen megváltozott, és a vállalatoknak időre volt szükségük, hogy termelésüket ehhez igazítsák között ezek a változások a termelés jelentős visszaeséséhez vezettek a magánszektorban, ugyanakkor az állami szektor mérete nem csökkent ben a magán és az állami szektor hasonló GDP növekedése a kormány által 1999 óta követett expanzív fiskális politikának köszönhető. Végül az 1.3 ábra mutatja, hogy az állami szektor reál GDP-je 1,18-szor, a magánszektor GDP-je 1,3-szor volt nagyobb 2001-ben, mint 1995-ben. 16

5 1.1 ábra Az aggregált reál GDP szintje és a magánszektor reál GDP-je (md. Ft) Reál GDP A magán szektor reál GDP-je Forrás: KSH 1.2 ábra A reál GDP, a magánszektor reál GDP-jének és az állami szektor reál GDP-jének növekedési rátája 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% Forrás: KSH Reál GDP A magánszektor reál GDP-je Az állami szektor reál GDP-je 1.3 ábra A reál GDP és összetevőinek (magán és állami szektor reál GDP-je) bázis indexe (bázis év 1995) Forrás: KSH Reál GDP A magánszektor reál GDP-je Az állami szektor reál GDP-je 17

6 Külkereskedelem Magyarország egy kicsi és nyitott gazdaság, ezért gazdasági teljesítménye szempontjából a külkereskedelem elsődleges fontosságú óta a termékek exportja és importja is jelentősen megnőtt, ahogy azt az 1.4 ábra is mutatja. Az árukereskedelmi mérleg 1991 és 1992 kivételével negatív volt. 1.4 ábra Az árukereskedelem alakulása (md. Ft) Impor t Expor t Hasonló a kép akkor is, ha a reálváltozásokat tekintjük, és figyelembe vesszük a szolgáltatások kereskedelmét is. Az 1.5 ábra a termékek és szolgáltatások importjának és exportjának növekedési ütemét ábrázolja 1996 és 2001 között után a kereskedelem ugrásszerűen megnőtt. Az export dinamikus fejlődése (15-25%) főképpen a feldolgozóipari multinacionális vállalatok teljesítményének tudható be. Ezek az üzemek nagyrészt külföldi inputra támaszkodtak, ami az import dinamikus növekedését eredményezte szemmel láthatóan rendhagyó év volt, az import növekedése ekkor 5%-kal meghaladta az exportét. A 2000-ben elkezdődött világgazdasági recesszió nyomán 2001-ben a növekedés erősen visszaesett. 1.5 ábra Az áruk és szolgáltatások külkereskedelmének növekedési üteme, Forrás: KSH A folyómérleg kisebb hiányt mutat mint a kereskedelemi mérleg, mivel a szolgáltatások kereskedelmének mérlege pozitív (ld. 1.6 ábra) között a pozitív kereskedelmi 18

7 mérleg annak volt köszönhető, hogy Kelet-Európa egyes országaiban (főleg Oroszországban) az átalakulás egy-két évvel később következett be, ezért a régi export piacok részben még mindig léteztek a korszak első két évében és 1994 komoly kereskedelmi deficit időszaka volt, csak az 1995-ös megszorító intézkedések után enyhült a helyzet ig a termékek és szolgáltatások kereskedelme közel egyensúlyban volt, majd az orosz válság és a megváltozott kormányzati politika miatt jelentős, mintegy évi 200 milliárd Ft-os hiány jelentkezett ben a kereskedelmi mérleg ugyan némileg javult, de 2002-ben a hiány ismét az évek szintjére emelkedett. 1.6 ábra Az áruk és szolgáltatások nettó export volumene (Md. Ft) 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Export Import Külső, belső egyensúly 1995 után a folyó fizetési mérleg hiánya 1-2 milliárd között ingadozott. Ezt a hiányt többségében fedezte a nem adósságot generáló külföldi tőkebeáramlás. Az árukereskedelem növekvő hiányát részben ellensúlyozta a szolgáltató szektor, elsősorban a turizmus növekvő többlete. A folyószámla deficit között a GDP 4%-áról 5%-ra emelkedett, majd re elérte a 6,2%-ot, 2001-ben 3,4%-ot mutatott, 2002-ben pedig ismét meghaladta a 4,1%-ot. Az 1990-es évek alatt az export megnégyszereződött, a devizatartalékok jelentősen megnövekedtek, ami stabil és kiszámítható adósságkezelést tett lehetővé. Az elmúlt évtizedben a nettó külföldi adósság aránya a GDP-hez viszonyítva 50%-kal csökkent (45,5%- ról 23,4%-ra). Ez a csökkenés a GDP gyorsuló növekedése miatt az 1990-es évek végére még jobban felgyorsult. Hasonló tendencia figyelhető meg a GDP-n és az exporton alapuló többi adósság mutató tekintetében is. Az adósságállományhoz kapcsolódó félelmek megszűntek, az ország elkerülte az adósságcsapdát. A nemzetközi hitelminősítő intézetek sorozatban javítottak hitelminősítésünkön. 19

8 Tőke 1.7 ábra Reál-beruházási bázis index (%) Teljes beruházás Külföldi magánbeuhzás Belföldi magánberuházás Állami beuházás Forrás: KSH Az 1.7 ábrából látható, hogy a teljes reálberuházás az időszakban átlagosan növekedett től a beruházás növekedése állandósult. Ez a stabil növekedés a külföldi magánberuházásoknak köszönhető, mivel a hazai magánberuházások megmaradtak az ös szinten. Ebben az időszakban az állami beruházások is növekedtek, de igen nagy ingadozásokkal. Az 1.6 táblázatból kiderül, hogy a beruházások mintegy kétharmada külföldi beruházás. Az utóbbi két évben a makrogazdasági helyzet javulása jelentősen lefékezte az EU-ban tapasztalható negatív tendenciák hatásait. A termelés és a gazdasági növekedés egyik legfontosabb tényezője a termelékenység gyors, évenkénti 3%-os javulása volt. Ez a növekedési ráta magasabb mint az EU átlag. A 90-es évek első felében a hatékonyság javításának elsődleges forrása a vállalatokon belüli túlfoglalkoztatás megszüntetése volt. Ebben az időszakban a munkavállalási korú népesség száma folyamatosan nőtt, míg a foglalkoztatottak és a gazdaságilag aktívak létszáma csökkent. A kilencvenes évek utolsó harmadában azonban már a foglalkoztatottság bővülése is fontos szerepet játszott a GDP növekedésben. A termelékenység javulásában további kulcsfontosságú tényező a tőkefelhalmozás. 1.6 tábla Reálberuházás (md. Ft 1995-ös áron), aggregált beruházás, hazai magánberuházás, külföldi magánberuházás, kormányzati beruházás ITV 1125,4 1200,9 1311,4 1485,7 1573,2 1694,3 1746,3 IHV 281,8 288,3 280,6 259,9 288,3 299,7 260,3 IBV 678,7 770,9 849,0 987,4 1075,2 1128,3 1268,7 IGV 164,8 141,7 181,8 238,4 209,6 266,3 217,4 Forrás: ECOSTAT, MEH A reálberuházások évente átlagosan 8%-kal növekednek. Mivel a reál GDP-növekedés 4-5% körül mozgott, ez azt eredményezte, hogy a reálberuházások a GDP százalékos arányában szintén növekedtek (1.8 ábra). A növekedés 1991-ben 19%-os növekedéssel indult, és 2001-re elérte a 24%-ot. Sokak szerint ezeket a beruházási arányokat nehéz lesz fenntartani, mert a magas beruházási- és növekedési arányok a ciklus végére, a helyreállítás miatt alakultak ki, hasonlóan a második világháborút követő időszakban tapasztalt konjunktúrához. 20

9 1.8 ábra Reálberuházások alakulása a GDP százalékában 26% 25% 24% 23% 22% 21% 20% 19% 18% Forrás: KSH A külföldi beruházások dinamikus növekedése érthető, ha figyelembe vesszük a hosszú távú kamatokat (1.9 ábra), valamint az említett kamatok és a forint külföldi valutákhoz viszonyított leértékelése közötti különbséget. Habár az inflációs (valamint a forint-leértékeléssel kapcsolatos) várakozások 1995 óta folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak, a külföldi befektetők mégis figyelemreméltó, 5-10%-os nominális kamat-nyereséget értek el az első évben. 1.9 ábra Hosszú távú kamatláb alakulása 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Forrás: KSH Foglalkoztatás, bérek Kezdetben, a közép- és kelet-európai országok átalakulásakor a munkanélküliség két ok miatt jelentősen emelkedett. Először, a gazdaság strukturális átalakulása bizonyos típusú munkahelyek megszűnéséhez, illetve más típusú munkahelyek megjelenéséhez vezetett. A munkájukat elvesztett alkalmazottaknak időbe telt, amíg új munkahelyet találtak. Másodszor, ami sokkal fontosabb, a szocialista gazdaságokra jellemező volt a túlfoglalkoztatás, a nemtermelő munkaerő alkalmazása, akik közül az átmenet során sokan vesztették el állásukat. Ez a fajta munkanélküliség nem köthető ágazatokhoz. A munkanélküliség növekedése azonban nem állt arányban a megszűnő munkahelyek számával, mivel sokan inkább a munkaerőpiacról való kivonulást választották. A munkanélküliség csökkenésével párhuzamosan a gazdasági aktivitás is csökkent. 21

10 1997 után a munkanélküliség tovább mérséklődött, de az aktivitás csökkenése megállt, majd növekedésnek indult. Az 1.10 ábra mutatja, hogy a foglalkoztatás a magánszektorban növekedett, míg az állami szektorban továbbra is csökkent. A magánszektor nagyobb foglalkoztatási súlya miatt az aggregált foglalkoztatás szintén nőtt, de a növekedés 1999-ben jelentősen lelassult, és még inkább visszaesett 2000-ben. A munkanélküliség állandó csökkenése nem járt együtt a foglalkoztatás megfelelő növekedésével. Forrás: ECOSTAT, MEH 1.10 ábra A foglalkoztatási index alakulása(%, bázis év 1995) Foglalkoztatás Állami alkalmazottak Foglalkozatottak a magán szektorban Az 1995-ben foganatosított intézkedések a belső fogyasztás visszafogásával stabilizálták a folyó fizetési mérleget és a költségvetést, és a gazdaság elkezdett növekedni. A restrikciós intézkedések miatt ban a reál magán fogyasztás csökkent, rövidesen azonban újra növekedni kezdett, és három éven belül a válság előtti szintet is meghaladta (lásd 1.11 ábra) ábra Magánfogyasztás alakulása,(md Ft) Forrás: ECOSTAT, MEH Infláció Az 1990-es évtized első felében Magyarországot sem kerülték el az átalakuló és felzárkózó gazdaságokra jellemző inflációs folyamatok. Az elmúlt időszakban alkalmazott sikeres dezinflációs politika eredményeként azonban az infláció az 1995-ös 28,2%-ról 2002-re 5,3%- ra mérséklődött. Az utóbbi években a relatív árváltozások alapvető tendenciája az volt, hogy a külkereskedelmi forgalomba kerülő (tradable) árukör áremelkedése alatta maradt a nem- 22

11 külkereskedelmi forgalomba kerülő áruk (non-tradable: jellemzően piaci szolgáltatás és egyes élelmiszerek) áremelkedésének. Ez a folyamat a jövőben is folytatódni fog, mivel hosszabb távon is érvényesül a gyors gazdasági növekedéssel, a felzárkózási folyamattal, a reálgazdasági konvergenciával összefüggő, évi átlagban 2-3%-ra tehető reálfelértékelődési trend. 30% 1.11 ábra Fogyasztói árindex alakulása (éves átlag) 25% 20% 15% 10% 5% Forrás: ECOSTAT, MEH A reálfelértékelődés igen hatékonyan segíti a dezinflációt, hatása a kereskedelmi forgalomban lévő termékeknél és szolgáltatásoknál közvetlenül, a kereskedelmi forgalomba nem kerülő körnél áttételesen, a költségnövekedés és az inflációs várakozások letörése révén érvényesül. Az EU-val való magas fokú gazdasági integrációt tükrözve az árfolyam meghatározására használt valutakosár összetétele január 1-től már csak eurót tartalmaz ben a kormány és az MNB az európai uniós követelményeknek megfelelő új monetáris rendszert alakított ki. A legfontosabb intézkedések közé tartozott az árfolyam ingadozási sávjának ±15%-ra való kiszélesítése, az inflációs célkitűzésre épülő monetáris rendszer működtetése, a forint teljes konvertibilitásának megvalósítása és a csúszó leértékelés megszüntetése. Az intézkedések eredményeként az ERM II-vel teljesen kompatibilis árfolyamrendszert sikerült kialakítani, és reális esély nyílt arra, hogy Magyarország a középtávú gazdasági stratégiájában felvázolt időpontig teljesítse a maastrichti inflációs kritériumokat Útban a maastrichti kritériumok teljesítése felé Magyarország nagy utat tett meg az EMU fiskális és monetáris követelményeinek teljesítése felé. Az állami kiadások GDP-hez viszonyított aránya, valamint a központosított és újraelosztásra kerülő jövedelem aránya a kilencvenes évek második felétől fokozatosan csökkent, a kamatteher kisebb lett. Míg az állami költségvetés nettó kamatkiadásai 1995-ben a GDP 8,5%-át, 2001-ben már kevesebb mint 5%-át tették ki. Ez a trend 2001-ig a kedvezőtlenebb körülmények ellenére sem szakadt meg. Az államadósság 2001-re a GDP 52,1%-ára csökkent, a 10 éves államkötvények kamata 6.5% körül stabilizálódott. Magyarország célja az Előcsatlakozási Gazdasági Program (PEP 2002) szerinti inflációs és költségvetési deficit-előirányzat elérése. A forint árfolyama stabilnak tekinthető, mivel 2001 óta az ERM-II követelményeknek megfelelő árfolyamrendszer intervenciós sávjában maradt. Emellett, mivel a magyar gazdaság már beágyazódott ez EU gazdaságába, az üzleti ciklusok az EU ciklusait követik. Mindezek alapján Magyarország képes arra, hogy a közeljövőben teljesítse az EMU-ba történő belépés további kritériumait. 23

12 Kitekintés 2005-ig A szigorító intézkedések eredményeképpen az 1995-ös 8%-os (GFS módszertan szerinti) GDP-arányos költségvetési deficit fokozatosan csökkent. Ennek, valamint az adósságtörlesztésre fordított privatizációs bevételeknek köszönhetően az államadósság számottevően csökkent, 2000-re jóval a GDP 60% százaléka alá esett. Az egyensúly javulását az évtized második felében a dinamikus gazdasági növekedés és a kisebb adósságteher segítette ben az államháztartási hiány jelentősen, 9,7%-ra emelkedett, ami azonban főleg egyszeri tényezőknek tudható be. 1.7 táblázat Előrejelzés a magyar gazdaság főbb mutatóiról Változás az előző évhez képest (%) GDP 3,3 4-4,5 4,5-5,0 ~ 5,0 Fogyasztói árszínvonal 5,3 ~ 5,0 ~ 4,0 ~ 3,0 Foglalkoztatottak száma 0 0-0,5 0,5-1,0 ~ 1,0 Munka termelékenysége 3,7 3,5-4,0 3,5-4,0 ~ 4,0 Egy keresőre jutó reálbér ~ ~ 3 ~ 3,0 Háztartások fogyasztási kiadása ~ 10 ~ 5 4-4,5 4-4,5 A GDP %-ában Bruttó államadósság ,0 Államháztartás hiánya (ESA 95 szerint) 9,7 ~ 4,5 ~ 3,0 ~2,5 Folyó fizetési mérleg ~ - 5, Beruházási ráta , ,5 23, ,5 Külföldi működőtőke-befektetések (md ) 1,2 1,3-1,5 1,5-1,7 1,5-1,7 Munkanélküliségi ráta (%) 5,8 5,5-6,0,5-6,0,5-6,0 Forrás: Pénzügyminisztérium Az elmúlt évek kedvezőtlen világgazdasági hatásai miatt a kedvező makrogazdasági trendek megtörtek, a növekedés üteme csökkent, megszakadt a GDP export- és beruházás-vezérelt növekedése. A jövőbeli export-versenyképesség fő tényezőjét jelentő feldolgozóipari beruházások stagnáltak, ezzel párhuzamosan a külföldi működő-tőke beruházások is visszaestek. A világgazdaságban tapasztalható gazdasági recesszió globális méretekben is visszafogta a befektetéseket. Mindezek késleltetett hatásaként között az export várhatóan mérsékeltebb ütemben növekszik, így a kereskedelmi és fizetési mérleg romlása valószínűsíthető. A kedvezőtlen tendenciákra a kormányzat a belső kereslet élénkítésével reagált, amivel sikerült ellensúlyozni a dekonjunktúra miatti alacsony beruházási szintet. A reálbérek jelentős emelkedése nyomán a fogyasztás is számottevően növekedett. Ezzel egyidejűleg a versenyképesség olyan tényezői mint a magánberuházások, stagnáltak. A makrogazdasági mutatók romlása mellett a gazdasági növekedés struktúrája is kedvezőtlenebbé vált. A fenntartható növekedési pálya megőrzése érdekében a kormány a kereslet növekedését kordában tartó, szigorú fiskális politikára és óvatos jövedelempolitikára törekszik. 24

13 A negatív trendek megtörése és a fenntartható növekedési pálya érdekében a kormány törekvései elsősorban a fiskális és a monetáris stabilitás megőrzésére, és a versenyképesség fenntartására irányulnak. Ezért a kormány - összhangban a monetáris politikával és a jövedelempolitikai célkitűzésekkel - olyan fiskális politikát követ, melynek a célja az állami szerepvállalás, a költségvetési kiadások korlátok között tartása a makrogazdasági stabilitás fenntartása mellett. A bérpolitika célja, hogy a versenyszférában a termelékenységgel és a jövedelmezőséggel arányosan, a versenyképesség megőrzése és a foglalkoztatás bővítése céljával összhangban növekedjenek a reálbérek. A közszférában, ahol 2002-ben jelentős bérnövekedés valósult meg, a közeljövőben ( ) a versenyszférával azonos mértékű keresetnövekedésre lehet számítani. A monetáris politikát elsősorban a Monetáris Unió (EMU) feltételeinek teljesítése, s ezen belül is az infláció csökkentése határozza meg. Ezért várható, hogy megfelelő külső feltételek esetén a magyar gazdaság növekedése tartósan meghaladja az EU növekedési ütemét. 25

14 2. REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGOK ÉS KÜLÖNBSÉGEK A kilencvenes években a gazdaság fejlődése, a piaci viszonyok kialakulása és megszilárdulása differenciáltan ment végbe az egyes régiókban, aminek következtében növekedtek a területi fejlettségi különbségek. A területi egyenlőtlenségek elsősorban a főváros és vidék, illetve az ország nyugati és keleti része között mutathatók ki. Ugyanakkor az egyes régiókon belül, a kistérségek között is jelentős különbségek vannak. A határmenti térségek északnyugaton dinamikusan fejlődő zónává alakultak, míg délen és keleten továbbra is elmaradottsággal jellemezhetők. Kulcskérdések: A társadalmi-gazdasági fejlettségbeli különbségek főbb okai: a közlekedési lehetőségek és a kommunális infrastruktúra hiányosságai, a humántőke kihasználatlansága. A rossz életkörülmények, a közcélú javak és szolgáltatások hiánya jelentősen rontják számos kistérség gazdasági versenyképességét és vonzerejét. A sűrűbb területi struktúrák kedvező feltételeket biztosítanak a helyi és regionális piacok számára, és elősegítik a kiegyensúlyozottabb gazdasági és regionális fejlődést. Jelentős erőfeszítések a regionális intézményrendszer kialakítására a szubnacionális szintű végrehajtó kapacitások növelése érdekében. Nagy területi különbségek a Strukturális Alapok hatékony felhasználásához és a programok végrehajtásához szükséges erőforrások decentralizációját illetően TERÜLETI FEJLŐDÉS ÉS REGIONÁLIS POLITIKA Magyarország regionális politikáját a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény és a Parlament által 1998-ban elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció alapozza meg. Ezen jogszabályok alapján alakították ki a területfejlesztés négyszintű (országos, regionális, megyei és kistérségi) intézményrendszerét, valamint a hét NUTS 2 szintű tervezési-statisztikai régiót. A Regionális Fejlesztési Tanácsok (RFT) a törvény hatályba lépése után alakultak meg. Az RFT-k tagjai az érintett megyei területfejlesztési tanácsok elnökei, a területfejlesztési kérdésekben érintett minisztériumok, a területileg illetékes Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke és a területfejlesztési önkormányzati társulások megyénként egy képviselője, valamint a megyei jogú városok polgármesterei. Az RFT-k fejlesztési tevékenységüket az általuk alapított munkaszervezeteik, a Regionális Fejlesztési Ügynökségek (RFÜ) segítségével látják el. Az RFÜ-k együttműködnek a regionális fejlesztési koncepciók és programok kidolgozásában, továbbá koordinációs feladatokat látnak el azok megvalósításában. 26

15 2.1 ábra Stat.-i és tervezési régiók Magyarországon Észak-Magyaro. Nyugat- Magyaro. Közép-Dunántúl Közép- Magyaro. Észak- Alföld Dél-Dunántúl Dél-Alföld Az RFT-k megalakulását és működését nagyban elősegítették a területfejlesztési PHARE programok keretében nyújtott EU-s támogatások, valamint az egyre inkább decentralizált területfejlesztést szolgáló állami források tól kezdődően a területfejlesztési PHARE programok a régiókra 1 koncentrálnak. A Végrehajtó Ügynökség a decentralizáció elvének alapján az RFÜ-ket is bevonta a programok végrehajtásába. A területfejlesztési PHARE programot 2002-től országosan egységesen kezelik, minden régió részesülhet támogatásban, a célkitűzésekkel összhangban álló intézkedéseket és program komponenseket két évre előre határozzák meg. A PHARE tartalmában és végrehajtási rendszerében megalapozza a Regionális Operatív Programot, továbbá egyedüli forrásként, országos szinten elősegíti a Strukturális Alapok fogadására történő felkészülést. A kormány 2001-től a PHARE támogatásban nem részesülő négy régióban is kezdeményezte az önálló regionális programok kialakítását és végrehajtását (ún. tükörrégiós programok). A programok végrehajtási alapelvei és módszerei a Strukturális Alapok útmutatásait követték. Ez nagyban elősegítette a regionális fejlesztési tanácsok és ügynökségeik tervezési és végrehajtási kapacitásainak megerősítését. A regionális fejlesztési politika egyik legnagyobb feladata az EU források hatékony felhasználása érdekében a regionális intézményrendszer megerősítése és felkészítése az önálló regionális programok végrehajtására. A közigazgatási reformmal összhangban, ehhez választott testületekkel és önálló költségvetéssel rendelkező régiókra, és a területfejlesztési politikában jártas szakemberek továbbképzésére van szükség. 1 Dél-Dunántúl: 1996, 1997; Észak-Magyaroszág: 1997, , Észak Alföld: 1997, , Dél-Alföld: 1996,

16 A gazdasági-társadalmi fejlettség területi különbségei A gazdasági, társadalmi és infrastrukturális jellemzőkből adódóan jelentős különbségek figyelhetők meg a főváros és az ország többi része, az egyes régiók, a kistérségek, valamint a városok és a falvak között. A főváros és az ország többi része közötti fejlettségbeli különbségek A főváros fejlettsége az ország többi részével összehasonlítva szembetűnő. Budapesten él az ország népességének 17%-a, miközben részesedése az előállított bruttó hazai termékből 35% (2000). Előnye a magas népsűrűségből, üzleti-irányítási központ jellegéből és innovációtranszfer központ szerepköréből (gateway funkció) következik. Jelentős túlsúlya van a korszerű és magas hozzáadott értéket képviselő ágazatokban (üzleti szolgáltatások, kutatásfejlesztés, idegenforgalom). A működő vállalkozások 28%-a, a külföldi érdekeltségű cégeknek több mint fele, a jegyzett tőke 53%-a a fővárosba koncentrálódik. A humántőke koncentrációját mutatja, hogy az egyetemi/főiskolai hallgatók 41%-a, és a K+F kiadások 65%-a itt összpontosul. A főváros meghatározó szerepét centrális földrajzi fekvése és a közlekedési hálózat koncentrált jellege is erősíti. Kiemelkedő gazdasági-társadalmi potenciálja azonban csak az agglomerációra korlátozódik, az ország távolabbi térségeiben már nem érvényesül. Régiók közötti különbségek, nyugat-keleti megosztottság A gazdasági fejlettség, a lakossági jövedelmek és a munkanélküliség jellemzőit nagytérségi szinten vizsgálva a főváros kiugróan kedvező fejlettségi mutatóin túlmenően mindenek előtt a határozott nyugat-keleti megosztottság tűnik szembe. Elsődlegesen az északnyugati és középső országrész sikeres szerkezetváltása és megújulása áll szemben az ország többi részének lassabb ütemű felzárkózásával. Az északnyugati térségek dinamizmusa főként földrajzi fekvésüknek és a gazdasági szerkezetváltásban domináns szerepet játszó nyugati piacokhoz, különösen a szomszédos osztrák tartományokhoz való közelségüknek köszönhető. Közép-Magyarország, Nyugat- és Közép-Dunántúl képzett és az EU átlagához viszonyítva alacsony bérköltségű munkaereje és kedvező közlekedési hálózata elősegítette a külföldi tőke beáramlását, az innováció és az export-orientált iparágak (autógyártás, elektronika) megtelepedését. Az összes külföldi tőke 85%-a e három régióban realizálódott. Ennek következtében itt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, és a jövedelmek is magasabbak az átlagosnál. E régiók kedvező nemzetközi pozíciójának megőrzése érdekében a munkaerőpiaci igényhez illeszkedő rugalmas képzési rendszerre, a vállalkozások közötti együttműködés és az üzleti szolgáltatások fejlesztésére, valamint aktívabb helyi önkormányzati szerepvállalásra van szükség. Régiók 2.1 táblázat Főbb gazdasági mutatók régiók szerint Egy főre jutó GDP Egy főre jutó bruttó jövedelem Egy főre jutó külföldi 1000 lakosra jutó működő váll.-ok sz. tőkebefektetés az országos átlag százalékában Közép-Magyarország 145,6 152,3 120,7 116,3 241,2 243,3 136,5 166,3 Közép-Dunántúl 86,4 100,5 97,7 104,7 73,5 85,0 96,9 94,0 Nyugat-Dunántúl 100,7 113,9 92,1 99,6 83,8 76,2 93,8 100,0 Dél-Dunántúl 84,0 74,8 89,6 90,8 35,3 17,9 112,5 91,6 Észak-Magyarország 69,6 64,6 89,7 86,7 32,4 48,2 63,5 69,9 28

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 0. A FEJLESZTÉSI TERV KIDOLGOZÁSÁNAK FELTÉTELEI...1

TARTALOMJEGYZÉK 0. A FEJLESZTÉSI TERV KIDOLGOZÁSÁNAK FELTÉTELEI...1 TARTALOMJEGYZÉK 0. A FEJLESZTÉSI TERV KIDOLGOZÁSÁNAK FELTÉTELEI...1 0.1. Általános jellemzők...1 0.1.1. A tervezés menete... 1 0.1.2. Az NFT keretei... 2 0.1.3. A Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmi elemei...

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 0. A FEJLESZTÉSI TERV KIDOLGOZÁSÁNAK FELTÉTELEI...1

TARTALOMJEGYZÉK 0. A FEJLESZTÉSI TERV KIDOLGOZÁSÁNAK FELTÉTELEI...1 TARTALOMJEGYZÉK 0. A FEJLESZTÉSI TERV KIDOLGOZÁSÁNAK FELTÉTELEI...1 0.1. Általános jellemzők...1 0.1.1. A tervezés menete... 1 0.1.2. Az NFT keretei... 2 0.1.3. A Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmi elemei...

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban

Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban Az ICEG Európai Központ elemzése szerint előreláthatólag 2002-ben is folytatódik az inflációs ráta csökkenése a kelet-európai gazdaságok zömében. A mérséklődő inflációban

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III.

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III. ÚJ LEHETŐSÉGEK, ÚJ FORRÁSOK A BEFEKTETŐK ELŐTT KONFERENCIA Nagyvárad, 2008. április 4. Magyar tőkekivitel alakulása (millió euró) 1998-2007. 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 582,4 810,1

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Kovács Álmos Pénzügyminisztérium 27. november 6. Államháztartási konszolidáció - gazdaságpolitikai

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Újpest gazdasági szerepe

Újpest gazdasági szerepe 2015. március 5. Újpest gazdasági szerepe 1. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2012-ben, kerületenként, ezer Ft Forrás: TEIR A helyi GNP a vizsgált időszakban 66%-os növekedést mutatott, mely

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Kinél kell gyorsabban futnunk?

Kinél kell gyorsabban futnunk? Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés 2015. december Századvég Gazdaságkutató Zrt. A jelentést Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető szerkesztette. A jelentés

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben