Kulcskérdések: A népsűrűség hasonló az EU-átlaghoz A korösszetétel kedvezőtlen alakulása A belföldi vándorlás elsősorban az elővárosokba irányul

Átírás

1 I. HELYZETELEMZÉS 1. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETKÉP 1.1. FÖLDRAJZI HELYZET Magyarország közepesen fejlett közép-európai ország, 2000-ben a vásárlóerő paritáson számolt egy főre jutó GDP-je az EU átlag 49,7 %-a, volt. Területe 93 ezer km², Európa területének mintegy 1%-a. Magyarország az Európai Unió területi statisztikai rendszerének megfelelően 7 NUTS 2 szintű tervezési-statisztikai régióra, amelyek mindegyike az 1. célkitűzés hatálya alá tartozik, 19 NUTS 3 szintű megyére (és a fővárosra, Budapestre), 150 NUTS 4 szintű kistérségre és 3135 NUTS 5 szintű településre tagolódik. A városok száma 252, a községeké Magyarország hét országgal határos (az EU tagállam Ausztriával, három tagjelölt országgal: Szlovéniával, Szlovákiával és Romániával, valamint Ukrajnával, Szerbia-Montenegróval és Horvátországgal), a határvonal hossza 2242 km. Központi elhelyezkedése folytán fontos közlekedési útvonalak metszéspontja. Közúti, vasúti, vízi, légi közlekedési, légiforgalomirányítási és hírközlési rendszerei Európa érrendszerének fontos részét képezik, melyek a kontinensen belül minden fő irányban biztosítják a személyek, az áruk, a szolgáltatások és az információ szabad áramlását. Magyarországot (és fővárosát Budapestet) földrajzi helyzete és kedvező adottságai kifejezetten alkalmassá teszik arra, hogy a közeljövőben Délkelet- és Közép-Kelet-Európa regionális pénzügyi-gazdasági központjává váljon, továbbá hogy hídszerepet töltsön be az erőforrások nyugat-keleti irányú áramlásrendszerében DEMOGRÁFIAI HELYZET Kulcskérdések: A népsűrűség hasonló az EU-átlaghoz A korösszetétel kedvezőtlen alakulása A belföldi vándorlás elsősorban az elővárosokba irányul Népsűrűség Az ország lakosainak száma 2001 elején 10,2 millió volt. Népsűrűsége 110 fő/km 2, az Európai Unió átlagánál valamivel alacsonyabb, regionális szinten Közép-Magyarországot leszámítva - viszonylag kiegyenlített. A népesség 17,4%-a a fővárosban, további 47%-a 13

2 egyéb városban és 35,6%-a községekben él. A falusi lakosság több mint egyötöde 1000 főnél kisebb településen lakik Korösszetétel A népesség korösszetétele hasonló az EU átlagához, de mind a 15 év alattiak, mind a 64 éven felüliek aránya valamivel alacsonyabb a közösségi átlagnál (lásd az 1.1 táblázatot). 1.1 táblázat. A népesség korösszetétele, 2001 (%) Magyarország EU év alattiak 16,6 17, év közöttiek 68,2 66,4 64 év felettiek 15,2 16,4 Együtt 100,0 100,0 Forrás: KSH, EUROSTAT Labor Force Survey Magyarország népessége az utóbbi húsz év alatt 500 ezer fővel csökkent. A népesség fogyásának elsődleges okai az alacsony és csökkenő születési arány, valamint az európai átlagot jóval meghaladó halálozási ráta. A születéskor várható élettartam - elsősorban az aktív korú férfiak kiugróan magas halálozása miatt - európai összehasonlításban alacsony. Ez a helyzet egyre nagyobb terhet ró az egészségügyi ellátó rendszerre és a munkában állókra. Az 1960-as években megkezdődött romló tendencia az utóbbi években megtört, a születéskor várható élettartam érzékelhetően növekedett táblázat. Főbb demográfiai jelzőszámok Magyarország EU Születési arány ( ) 11,0 9,5 10,6 Halálozási ráta (( ) 14,2 13,0 9,5 Születéskor várható élettartam, férfi 65,2 68,2 75,3 Születéskor várható élettartam, nő 74,5 76, 5 81,4 Forrás: KSH A születések száma a fővárosban, a nagyobb városokban és az ország fejlettebb közép- és nyugat-dunántúli régióiban elmarad az átlagostól. A halálozás területi különbségei részben a regionális társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket követik, részben pedig a települések nagyságával és az egészségügyi intézményrendszer fejlettségével vannak összefüggésben. A halálozási arány az észak-magyarországi régióban és a kistelepüléseken a legmagasabb. A demográfiai prognózisok szerint az 1980 óta tartó természetes fogyás - a lakosság számának évi ezer fős csökkenését előrevetítve - a következő évtizedekben is folytatódik. 1.3 táblázat Előrejelzés a népesség korösszetételének alakulásáról

3 Forrás: KSH Népesség (ezer fő) 10198,3 9685,3 9372,7 9001, évesek aránya (%) 23,2 21,5 20,7 20, évesek aránya (%) 61,6 63,0 60,9 59,7 >64 évesek aránya (%) 15,2 15,5 18,4 20,0 A népesség fogyása és az alacsony várható élettartam mellett az öregedés és a romló korösszetétel jelenti a legnagyobb demográfiai kihívást. Az EU tagállamok többségéhez hasonlóan Magyarországnak is szembe kell néznie a népesség, s azon belül az aktív korúak öregedésének problémájával. Egyre kisebb létszámú korosztályok lépnek be a munkaerőpiacra, ezzel egyidejűleg az idősebb, éves korcsoport aránya jelentősen nő. Az aktív korú népesség öregedésével párhuzamosan a 64 év felettieknek a munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya is lassan, de stabilan növekszik ben ez a mutató (az időskorúak eltartottsági rátája ) az Unió 24%-os átlagával szemben 22,2% volt, és ig alig emelkedik. Az öregedési folyamat 2010 után azonban felgyorsul, a munkavállalási korúak száma jelentősen csökken, és az időskorúak eltartottsági rátája 2030-ra 31%-ra nő. A népesség elöregedésének következtében nemcsak a nyugdíjkiadások, hanem az egészségügyi ellátás költségei is gyorsan emelkednek. Mindez egyre nagyobb terhet ró a társadalomra, és egyre nagyobb igényeket támaszt az egészségügyi és szociális szolgáltatásokkal szemben. 1.4 táblázat Előrejelzés az aktív korúak összetételének változásáról (%) évesek aránya az aktív népességen belül 21,2 18,1 16, évesek aránya az aktív népességen belül 26,6 29,7 35,0 Eltartottsági ráta 22,2 22,5 30,8 Forrás: KSH Vándorlás A korábbi évtizedekben a belföldi vándorlás még főleg a fejletlenebb térségekből a fejlettebbek felé, illetve a községekből a városokba irányult. A kilencvenes évekre ez a tendencia részben megfordult, a vándorlás legfőbb célterületeivé a városok helyett azok környéke, az agglomerációs, szuburbanizációs övezetek és az ország dinamikusan fejlődő térségei, különösen a közép-magyarországi régió váltak. Így a városok, s mindenekelőtt a főváros vándorlási egyenlege negatívvá, a községeké pedig pozitívvá vált. Az elvándorlás egyre csökkenő mértékben ugyan továbbra is a kevésbé fejlett régiókban, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon a legmagasabb. Összességében véve a legintenzívebb vándorlás a szegényebb térségekből a jobb módú területekre irányul. A belföldi vándorlás nemzetközi összehasonlításban azonban még mindig igen alacsony, és korántsem olyan mértékű, hogy kielégítő egyensúlyt teremthetne a munkaerőpiacon. 15

4 1.5 táblázat Vándorlási különbözet régiónként (fő) Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Forrás: KSH A nemzetközi bevándorlás egyre növekvő jelentőségű. Az 1990-es években évente mintegy ezer külföldi állampolgár vándorolt Magyarországra, míg az országból történő elvándorlás ennél nagyságrenddel alacsonyabb. A nemzetközi migráció pozitív egyenlege számottevően mérsékelte a népesség fogyását MAKROGAZDASÁGI FOLYAMATOK Kulcskérdések: Reál GDP növekedése Infláció Foglalkoztatás, bérek Külső, belső egyensúly Külső környezet a jelenben és a közeljövőben A reál GDP növekedése Az 1990-es években a magánszektor reál GDP-je párhuzamosan mozgott az aggregált reál GDP U-alakú görbéjével (1.1 ábra). Ezzel szemben az 1.2 ábra azt mutatja, hogy ebben az időszakban a magánszektor növekedési rátája átlagosan magasabb, az állami szektor GDP növekedése alacsonyabb volt az aggregált reál GDP növekedésnél. Ez alól kivétel az 1991, 1992 és a 2000-es év. A rendszerváltás első éveiben az aggregált termelés legalább két ok miatt csökkent. A tervutasításos időszakban a kelet-európai országokban a termelő ágazatok aránytalanul több forráshoz jutottak, mint a szolgáltatások (legalábbis a nyugati országokban tapasztalható általános elosztási mintákkal összehasonlítva). A piacgazdaság bevezetése a források átstrukturálását eredményezte, ami egyes ágazatokban a termelés visszaeséséhez vezetett, miközben az egyéb ágazatok sem rendelkeztek elegendő kapacitással a termelés fokozásához. Szintén a korai szakaszban a kereslet hirtelen megváltozott, és a vállalatoknak időre volt szükségük, hogy termelésüket ehhez igazítsák között ezek a változások a termelés jelentős visszaeséséhez vezettek a magánszektorban, ugyanakkor az állami szektor mérete nem csökkent ben a magán és az állami szektor hasonló GDP növekedése a kormány által 1999 óta követett expanzív fiskális politikának köszönhető. Végül az 1.3 ábra mutatja, hogy az állami szektor reál GDP-je 1,18-szor, a magánszektor GDP-je 1,3-szor volt nagyobb 2001-ben, mint 1995-ben. 16

5 1.1 ábra Az aggregált reál GDP szintje és a magánszektor reál GDP-je (md. Ft) Reál GDP A magán szektor reál GDP-je Forrás: KSH 1.2 ábra A reál GDP, a magánszektor reál GDP-jének és az állami szektor reál GDP-jének növekedési rátája 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% Forrás: KSH Reál GDP A magánszektor reál GDP-je Az állami szektor reál GDP-je 1.3 ábra A reál GDP és összetevőinek (magán és állami szektor reál GDP-je) bázis indexe (bázis év 1995) Forrás: KSH Reál GDP A magánszektor reál GDP-je Az állami szektor reál GDP-je 17

6 Külkereskedelem Magyarország egy kicsi és nyitott gazdaság, ezért gazdasági teljesítménye szempontjából a külkereskedelem elsődleges fontosságú óta a termékek exportja és importja is jelentősen megnőtt, ahogy azt az 1.4 ábra is mutatja. Az árukereskedelmi mérleg 1991 és 1992 kivételével negatív volt. 1.4 ábra Az árukereskedelem alakulása (md. Ft) Impor t Expor t Hasonló a kép akkor is, ha a reálváltozásokat tekintjük, és figyelembe vesszük a szolgáltatások kereskedelmét is. Az 1.5 ábra a termékek és szolgáltatások importjának és exportjának növekedési ütemét ábrázolja 1996 és 2001 között után a kereskedelem ugrásszerűen megnőtt. Az export dinamikus fejlődése (15-25%) főképpen a feldolgozóipari multinacionális vállalatok teljesítményének tudható be. Ezek az üzemek nagyrészt külföldi inputra támaszkodtak, ami az import dinamikus növekedését eredményezte szemmel láthatóan rendhagyó év volt, az import növekedése ekkor 5%-kal meghaladta az exportét. A 2000-ben elkezdődött világgazdasági recesszió nyomán 2001-ben a növekedés erősen visszaesett. 1.5 ábra Az áruk és szolgáltatások külkereskedelmének növekedési üteme, Forrás: KSH A folyómérleg kisebb hiányt mutat mint a kereskedelemi mérleg, mivel a szolgáltatások kereskedelmének mérlege pozitív (ld. 1.6 ábra) között a pozitív kereskedelmi 18

7 mérleg annak volt köszönhető, hogy Kelet-Európa egyes országaiban (főleg Oroszországban) az átalakulás egy-két évvel később következett be, ezért a régi export piacok részben még mindig léteztek a korszak első két évében és 1994 komoly kereskedelmi deficit időszaka volt, csak az 1995-ös megszorító intézkedések után enyhült a helyzet ig a termékek és szolgáltatások kereskedelme közel egyensúlyban volt, majd az orosz válság és a megváltozott kormányzati politika miatt jelentős, mintegy évi 200 milliárd Ft-os hiány jelentkezett ben a kereskedelmi mérleg ugyan némileg javult, de 2002-ben a hiány ismét az évek szintjére emelkedett. 1.6 ábra Az áruk és szolgáltatások nettó export volumene (Md. Ft) 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Export Import Külső, belső egyensúly 1995 után a folyó fizetési mérleg hiánya 1-2 milliárd között ingadozott. Ezt a hiányt többségében fedezte a nem adósságot generáló külföldi tőkebeáramlás. Az árukereskedelem növekvő hiányát részben ellensúlyozta a szolgáltató szektor, elsősorban a turizmus növekvő többlete. A folyószámla deficit között a GDP 4%-áról 5%-ra emelkedett, majd re elérte a 6,2%-ot, 2001-ben 3,4%-ot mutatott, 2002-ben pedig ismét meghaladta a 4,1%-ot. Az 1990-es évek alatt az export megnégyszereződött, a devizatartalékok jelentősen megnövekedtek, ami stabil és kiszámítható adósságkezelést tett lehetővé. Az elmúlt évtizedben a nettó külföldi adósság aránya a GDP-hez viszonyítva 50%-kal csökkent (45,5%- ról 23,4%-ra). Ez a csökkenés a GDP gyorsuló növekedése miatt az 1990-es évek végére még jobban felgyorsult. Hasonló tendencia figyelhető meg a GDP-n és az exporton alapuló többi adósság mutató tekintetében is. Az adósságállományhoz kapcsolódó félelmek megszűntek, az ország elkerülte az adósságcsapdát. A nemzetközi hitelminősítő intézetek sorozatban javítottak hitelminősítésünkön. 19

8 Tőke 1.7 ábra Reál-beruházási bázis index (%) Teljes beruházás Külföldi magánbeuhzás Belföldi magánberuházás Állami beuházás Forrás: KSH Az 1.7 ábrából látható, hogy a teljes reálberuházás az időszakban átlagosan növekedett től a beruházás növekedése állandósult. Ez a stabil növekedés a külföldi magánberuházásoknak köszönhető, mivel a hazai magánberuházások megmaradtak az ös szinten. Ebben az időszakban az állami beruházások is növekedtek, de igen nagy ingadozásokkal. Az 1.6 táblázatból kiderül, hogy a beruházások mintegy kétharmada külföldi beruházás. Az utóbbi két évben a makrogazdasági helyzet javulása jelentősen lefékezte az EU-ban tapasztalható negatív tendenciák hatásait. A termelés és a gazdasági növekedés egyik legfontosabb tényezője a termelékenység gyors, évenkénti 3%-os javulása volt. Ez a növekedési ráta magasabb mint az EU átlag. A 90-es évek első felében a hatékonyság javításának elsődleges forrása a vállalatokon belüli túlfoglalkoztatás megszüntetése volt. Ebben az időszakban a munkavállalási korú népesség száma folyamatosan nőtt, míg a foglalkoztatottak és a gazdaságilag aktívak létszáma csökkent. A kilencvenes évek utolsó harmadában azonban már a foglalkoztatottság bővülése is fontos szerepet játszott a GDP növekedésben. A termelékenység javulásában további kulcsfontosságú tényező a tőkefelhalmozás. 1.6 tábla Reálberuházás (md. Ft 1995-ös áron), aggregált beruházás, hazai magánberuházás, külföldi magánberuházás, kormányzati beruházás ITV 1125,4 1200,9 1311,4 1485,7 1573,2 1694,3 1746,3 IHV 281,8 288,3 280,6 259,9 288,3 299,7 260,3 IBV 678,7 770,9 849,0 987,4 1075,2 1128,3 1268,7 IGV 164,8 141,7 181,8 238,4 209,6 266,3 217,4 Forrás: ECOSTAT, MEH A reálberuházások évente átlagosan 8%-kal növekednek. Mivel a reál GDP-növekedés 4-5% körül mozgott, ez azt eredményezte, hogy a reálberuházások a GDP százalékos arányában szintén növekedtek (1.8 ábra). A növekedés 1991-ben 19%-os növekedéssel indult, és 2001-re elérte a 24%-ot. Sokak szerint ezeket a beruházási arányokat nehéz lesz fenntartani, mert a magas beruházási- és növekedési arányok a ciklus végére, a helyreállítás miatt alakultak ki, hasonlóan a második világháborút követő időszakban tapasztalt konjunktúrához. 20

9 1.8 ábra Reálberuházások alakulása a GDP százalékában 26% 25% 24% 23% 22% 21% 20% 19% 18% Forrás: KSH A külföldi beruházások dinamikus növekedése érthető, ha figyelembe vesszük a hosszú távú kamatokat (1.9 ábra), valamint az említett kamatok és a forint külföldi valutákhoz viszonyított leértékelése közötti különbséget. Habár az inflációs (valamint a forint-leértékeléssel kapcsolatos) várakozások 1995 óta folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak, a külföldi befektetők mégis figyelemreméltó, 5-10%-os nominális kamat-nyereséget értek el az első évben. 1.9 ábra Hosszú távú kamatláb alakulása 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Forrás: KSH Foglalkoztatás, bérek Kezdetben, a közép- és kelet-európai országok átalakulásakor a munkanélküliség két ok miatt jelentősen emelkedett. Először, a gazdaság strukturális átalakulása bizonyos típusú munkahelyek megszűnéséhez, illetve más típusú munkahelyek megjelenéséhez vezetett. A munkájukat elvesztett alkalmazottaknak időbe telt, amíg új munkahelyet találtak. Másodszor, ami sokkal fontosabb, a szocialista gazdaságokra jellemező volt a túlfoglalkoztatás, a nemtermelő munkaerő alkalmazása, akik közül az átmenet során sokan vesztették el állásukat. Ez a fajta munkanélküliség nem köthető ágazatokhoz. A munkanélküliség növekedése azonban nem állt arányban a megszűnő munkahelyek számával, mivel sokan inkább a munkaerőpiacról való kivonulást választották. A munkanélküliség csökkenésével párhuzamosan a gazdasági aktivitás is csökkent. 21

10 1997 után a munkanélküliség tovább mérséklődött, de az aktivitás csökkenése megállt, majd növekedésnek indult. Az 1.10 ábra mutatja, hogy a foglalkoztatás a magánszektorban növekedett, míg az állami szektorban továbbra is csökkent. A magánszektor nagyobb foglalkoztatási súlya miatt az aggregált foglalkoztatás szintén nőtt, de a növekedés 1999-ben jelentősen lelassult, és még inkább visszaesett 2000-ben. A munkanélküliség állandó csökkenése nem járt együtt a foglalkoztatás megfelelő növekedésével. Forrás: ECOSTAT, MEH 1.10 ábra A foglalkoztatási index alakulása(%, bázis év 1995) Foglalkoztatás Állami alkalmazottak Foglalkozatottak a magán szektorban Az 1995-ben foganatosított intézkedések a belső fogyasztás visszafogásával stabilizálták a folyó fizetési mérleget és a költségvetést, és a gazdaság elkezdett növekedni. A restrikciós intézkedések miatt ban a reál magán fogyasztás csökkent, rövidesen azonban újra növekedni kezdett, és három éven belül a válság előtti szintet is meghaladta (lásd 1.11 ábra) ábra Magánfogyasztás alakulása,(md Ft) Forrás: ECOSTAT, MEH Infláció Az 1990-es évtized első felében Magyarországot sem kerülték el az átalakuló és felzárkózó gazdaságokra jellemző inflációs folyamatok. Az elmúlt időszakban alkalmazott sikeres dezinflációs politika eredményeként azonban az infláció az 1995-ös 28,2%-ról 2002-re 5,3%- ra mérséklődött. Az utóbbi években a relatív árváltozások alapvető tendenciája az volt, hogy a külkereskedelmi forgalomba kerülő (tradable) árukör áremelkedése alatta maradt a nem- 22

11 külkereskedelmi forgalomba kerülő áruk (non-tradable: jellemzően piaci szolgáltatás és egyes élelmiszerek) áremelkedésének. Ez a folyamat a jövőben is folytatódni fog, mivel hosszabb távon is érvényesül a gyors gazdasági növekedéssel, a felzárkózási folyamattal, a reálgazdasági konvergenciával összefüggő, évi átlagban 2-3%-ra tehető reálfelértékelődési trend. 30% 1.11 ábra Fogyasztói árindex alakulása (éves átlag) 25% 20% 15% 10% 5% Forrás: ECOSTAT, MEH A reálfelértékelődés igen hatékonyan segíti a dezinflációt, hatása a kereskedelmi forgalomban lévő termékeknél és szolgáltatásoknál közvetlenül, a kereskedelmi forgalomba nem kerülő körnél áttételesen, a költségnövekedés és az inflációs várakozások letörése révén érvényesül. Az EU-val való magas fokú gazdasági integrációt tükrözve az árfolyam meghatározására használt valutakosár összetétele január 1-től már csak eurót tartalmaz ben a kormány és az MNB az európai uniós követelményeknek megfelelő új monetáris rendszert alakított ki. A legfontosabb intézkedések közé tartozott az árfolyam ingadozási sávjának ±15%-ra való kiszélesítése, az inflációs célkitűzésre épülő monetáris rendszer működtetése, a forint teljes konvertibilitásának megvalósítása és a csúszó leértékelés megszüntetése. Az intézkedések eredményeként az ERM II-vel teljesen kompatibilis árfolyamrendszert sikerült kialakítani, és reális esély nyílt arra, hogy Magyarország a középtávú gazdasági stratégiájában felvázolt időpontig teljesítse a maastrichti inflációs kritériumokat Útban a maastrichti kritériumok teljesítése felé Magyarország nagy utat tett meg az EMU fiskális és monetáris követelményeinek teljesítése felé. Az állami kiadások GDP-hez viszonyított aránya, valamint a központosított és újraelosztásra kerülő jövedelem aránya a kilencvenes évek második felétől fokozatosan csökkent, a kamatteher kisebb lett. Míg az állami költségvetés nettó kamatkiadásai 1995-ben a GDP 8,5%-át, 2001-ben már kevesebb mint 5%-át tették ki. Ez a trend 2001-ig a kedvezőtlenebb körülmények ellenére sem szakadt meg. Az államadósság 2001-re a GDP 52,1%-ára csökkent, a 10 éves államkötvények kamata 6.5% körül stabilizálódott. Magyarország célja az Előcsatlakozási Gazdasági Program (PEP 2002) szerinti inflációs és költségvetési deficit-előirányzat elérése. A forint árfolyama stabilnak tekinthető, mivel 2001 óta az ERM-II követelményeknek megfelelő árfolyamrendszer intervenciós sávjában maradt. Emellett, mivel a magyar gazdaság már beágyazódott ez EU gazdaságába, az üzleti ciklusok az EU ciklusait követik. Mindezek alapján Magyarország képes arra, hogy a közeljövőben teljesítse az EMU-ba történő belépés további kritériumait. 23

12 Kitekintés 2005-ig A szigorító intézkedések eredményeképpen az 1995-ös 8%-os (GFS módszertan szerinti) GDP-arányos költségvetési deficit fokozatosan csökkent. Ennek, valamint az adósságtörlesztésre fordított privatizációs bevételeknek köszönhetően az államadósság számottevően csökkent, 2000-re jóval a GDP 60% százaléka alá esett. Az egyensúly javulását az évtized második felében a dinamikus gazdasági növekedés és a kisebb adósságteher segítette ben az államháztartási hiány jelentősen, 9,7%-ra emelkedett, ami azonban főleg egyszeri tényezőknek tudható be. 1.7 táblázat Előrejelzés a magyar gazdaság főbb mutatóiról Változás az előző évhez képest (%) GDP 3,3 4-4,5 4,5-5,0 ~ 5,0 Fogyasztói árszínvonal 5,3 ~ 5,0 ~ 4,0 ~ 3,0 Foglalkoztatottak száma 0 0-0,5 0,5-1,0 ~ 1,0 Munka termelékenysége 3,7 3,5-4,0 3,5-4,0 ~ 4,0 Egy keresőre jutó reálbér ~ ~ 3 ~ 3,0 Háztartások fogyasztási kiadása ~ 10 ~ 5 4-4,5 4-4,5 A GDP %-ában Bruttó államadósság ,0 Államháztartás hiánya (ESA 95 szerint) 9,7 ~ 4,5 ~ 3,0 ~2,5 Folyó fizetési mérleg ~ - 5, Beruházási ráta , ,5 23, ,5 Külföldi működőtőke-befektetések (md ) 1,2 1,3-1,5 1,5-1,7 1,5-1,7 Munkanélküliségi ráta (%) 5,8 5,5-6,0,5-6,0,5-6,0 Forrás: Pénzügyminisztérium Az elmúlt évek kedvezőtlen világgazdasági hatásai miatt a kedvező makrogazdasági trendek megtörtek, a növekedés üteme csökkent, megszakadt a GDP export- és beruházás-vezérelt növekedése. A jövőbeli export-versenyképesség fő tényezőjét jelentő feldolgozóipari beruházások stagnáltak, ezzel párhuzamosan a külföldi működő-tőke beruházások is visszaestek. A világgazdaságban tapasztalható gazdasági recesszió globális méretekben is visszafogta a befektetéseket. Mindezek késleltetett hatásaként között az export várhatóan mérsékeltebb ütemben növekszik, így a kereskedelmi és fizetési mérleg romlása valószínűsíthető. A kedvezőtlen tendenciákra a kormányzat a belső kereslet élénkítésével reagált, amivel sikerült ellensúlyozni a dekonjunktúra miatti alacsony beruházási szintet. A reálbérek jelentős emelkedése nyomán a fogyasztás is számottevően növekedett. Ezzel egyidejűleg a versenyképesség olyan tényezői mint a magánberuházások, stagnáltak. A makrogazdasági mutatók romlása mellett a gazdasági növekedés struktúrája is kedvezőtlenebbé vált. A fenntartható növekedési pálya megőrzése érdekében a kormány a kereslet növekedését kordában tartó, szigorú fiskális politikára és óvatos jövedelempolitikára törekszik. 24

13 A negatív trendek megtörése és a fenntartható növekedési pálya érdekében a kormány törekvései elsősorban a fiskális és a monetáris stabilitás megőrzésére, és a versenyképesség fenntartására irányulnak. Ezért a kormány - összhangban a monetáris politikával és a jövedelempolitikai célkitűzésekkel - olyan fiskális politikát követ, melynek a célja az állami szerepvállalás, a költségvetési kiadások korlátok között tartása a makrogazdasági stabilitás fenntartása mellett. A bérpolitika célja, hogy a versenyszférában a termelékenységgel és a jövedelmezőséggel arányosan, a versenyképesség megőrzése és a foglalkoztatás bővítése céljával összhangban növekedjenek a reálbérek. A közszférában, ahol 2002-ben jelentős bérnövekedés valósult meg, a közeljövőben ( ) a versenyszférával azonos mértékű keresetnövekedésre lehet számítani. A monetáris politikát elsősorban a Monetáris Unió (EMU) feltételeinek teljesítése, s ezen belül is az infláció csökkentése határozza meg. Ezért várható, hogy megfelelő külső feltételek esetén a magyar gazdaság növekedése tartósan meghaladja az EU növekedési ütemét. 25

14 2. REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGOK ÉS KÜLÖNBSÉGEK A kilencvenes években a gazdaság fejlődése, a piaci viszonyok kialakulása és megszilárdulása differenciáltan ment végbe az egyes régiókban, aminek következtében növekedtek a területi fejlettségi különbségek. A területi egyenlőtlenségek elsősorban a főváros és vidék, illetve az ország nyugati és keleti része között mutathatók ki. Ugyanakkor az egyes régiókon belül, a kistérségek között is jelentős különbségek vannak. A határmenti térségek északnyugaton dinamikusan fejlődő zónává alakultak, míg délen és keleten továbbra is elmaradottsággal jellemezhetők. Kulcskérdések: A társadalmi-gazdasági fejlettségbeli különbségek főbb okai: a közlekedési lehetőségek és a kommunális infrastruktúra hiányosságai, a humántőke kihasználatlansága. A rossz életkörülmények, a közcélú javak és szolgáltatások hiánya jelentősen rontják számos kistérség gazdasági versenyképességét és vonzerejét. A sűrűbb területi struktúrák kedvező feltételeket biztosítanak a helyi és regionális piacok számára, és elősegítik a kiegyensúlyozottabb gazdasági és regionális fejlődést. Jelentős erőfeszítések a regionális intézményrendszer kialakítására a szubnacionális szintű végrehajtó kapacitások növelése érdekében. Nagy területi különbségek a Strukturális Alapok hatékony felhasználásához és a programok végrehajtásához szükséges erőforrások decentralizációját illetően TERÜLETI FEJLŐDÉS ÉS REGIONÁLIS POLITIKA Magyarország regionális politikáját a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény és a Parlament által 1998-ban elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció alapozza meg. Ezen jogszabályok alapján alakították ki a területfejlesztés négyszintű (országos, regionális, megyei és kistérségi) intézményrendszerét, valamint a hét NUTS 2 szintű tervezési-statisztikai régiót. A Regionális Fejlesztési Tanácsok (RFT) a törvény hatályba lépése után alakultak meg. Az RFT-k tagjai az érintett megyei területfejlesztési tanácsok elnökei, a területfejlesztési kérdésekben érintett minisztériumok, a területileg illetékes Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke és a területfejlesztési önkormányzati társulások megyénként egy képviselője, valamint a megyei jogú városok polgármesterei. Az RFT-k fejlesztési tevékenységüket az általuk alapított munkaszervezeteik, a Regionális Fejlesztési Ügynökségek (RFÜ) segítségével látják el. Az RFÜ-k együttműködnek a regionális fejlesztési koncepciók és programok kidolgozásában, továbbá koordinációs feladatokat látnak el azok megvalósításában. 26

15 2.1 ábra Stat.-i és tervezési régiók Magyarországon Észak-Magyaro. Nyugat- Magyaro. Közép-Dunántúl Közép- Magyaro. Észak- Alföld Dél-Dunántúl Dél-Alföld Az RFT-k megalakulását és működését nagyban elősegítették a területfejlesztési PHARE programok keretében nyújtott EU-s támogatások, valamint az egyre inkább decentralizált területfejlesztést szolgáló állami források tól kezdődően a területfejlesztési PHARE programok a régiókra 1 koncentrálnak. A Végrehajtó Ügynökség a decentralizáció elvének alapján az RFÜ-ket is bevonta a programok végrehajtásába. A területfejlesztési PHARE programot 2002-től országosan egységesen kezelik, minden régió részesülhet támogatásban, a célkitűzésekkel összhangban álló intézkedéseket és program komponenseket két évre előre határozzák meg. A PHARE tartalmában és végrehajtási rendszerében megalapozza a Regionális Operatív Programot, továbbá egyedüli forrásként, országos szinten elősegíti a Strukturális Alapok fogadására történő felkészülést. A kormány 2001-től a PHARE támogatásban nem részesülő négy régióban is kezdeményezte az önálló regionális programok kialakítását és végrehajtását (ún. tükörrégiós programok). A programok végrehajtási alapelvei és módszerei a Strukturális Alapok útmutatásait követték. Ez nagyban elősegítette a regionális fejlesztési tanácsok és ügynökségeik tervezési és végrehajtási kapacitásainak megerősítését. A regionális fejlesztési politika egyik legnagyobb feladata az EU források hatékony felhasználása érdekében a regionális intézményrendszer megerősítése és felkészítése az önálló regionális programok végrehajtására. A közigazgatási reformmal összhangban, ehhez választott testületekkel és önálló költségvetéssel rendelkező régiókra, és a területfejlesztési politikában jártas szakemberek továbbképzésére van szükség. 1 Dél-Dunántúl: 1996, 1997; Észak-Magyaroszág: 1997, , Észak Alföld: 1997, , Dél-Alföld: 1996,

16 A gazdasági-társadalmi fejlettség területi különbségei A gazdasági, társadalmi és infrastrukturális jellemzőkből adódóan jelentős különbségek figyelhetők meg a főváros és az ország többi része, az egyes régiók, a kistérségek, valamint a városok és a falvak között. A főváros és az ország többi része közötti fejlettségbeli különbségek A főváros fejlettsége az ország többi részével összehasonlítva szembetűnő. Budapesten él az ország népességének 17%-a, miközben részesedése az előállított bruttó hazai termékből 35% (2000). Előnye a magas népsűrűségből, üzleti-irányítási központ jellegéből és innovációtranszfer központ szerepköréből (gateway funkció) következik. Jelentős túlsúlya van a korszerű és magas hozzáadott értéket képviselő ágazatokban (üzleti szolgáltatások, kutatásfejlesztés, idegenforgalom). A működő vállalkozások 28%-a, a külföldi érdekeltségű cégeknek több mint fele, a jegyzett tőke 53%-a a fővárosba koncentrálódik. A humántőke koncentrációját mutatja, hogy az egyetemi/főiskolai hallgatók 41%-a, és a K+F kiadások 65%-a itt összpontosul. A főváros meghatározó szerepét centrális földrajzi fekvése és a közlekedési hálózat koncentrált jellege is erősíti. Kiemelkedő gazdasági-társadalmi potenciálja azonban csak az agglomerációra korlátozódik, az ország távolabbi térségeiben már nem érvényesül. Régiók közötti különbségek, nyugat-keleti megosztottság A gazdasági fejlettség, a lakossági jövedelmek és a munkanélküliség jellemzőit nagytérségi szinten vizsgálva a főváros kiugróan kedvező fejlettségi mutatóin túlmenően mindenek előtt a határozott nyugat-keleti megosztottság tűnik szembe. Elsődlegesen az északnyugati és középső országrész sikeres szerkezetváltása és megújulása áll szemben az ország többi részének lassabb ütemű felzárkózásával. Az északnyugati térségek dinamizmusa főként földrajzi fekvésüknek és a gazdasági szerkezetváltásban domináns szerepet játszó nyugati piacokhoz, különösen a szomszédos osztrák tartományokhoz való közelségüknek köszönhető. Közép-Magyarország, Nyugat- és Közép-Dunántúl képzett és az EU átlagához viszonyítva alacsony bérköltségű munkaereje és kedvező közlekedési hálózata elősegítette a külföldi tőke beáramlását, az innováció és az export-orientált iparágak (autógyártás, elektronika) megtelepedését. Az összes külföldi tőke 85%-a e három régióban realizálódott. Ennek következtében itt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, és a jövedelmek is magasabbak az átlagosnál. E régiók kedvező nemzetközi pozíciójának megőrzése érdekében a munkaerőpiaci igényhez illeszkedő rugalmas képzési rendszerre, a vállalkozások közötti együttműködés és az üzleti szolgáltatások fejlesztésére, valamint aktívabb helyi önkormányzati szerepvállalásra van szükség. Régiók 2.1 táblázat Főbb gazdasági mutatók régiók szerint Egy főre jutó GDP Egy főre jutó bruttó jövedelem Egy főre jutó külföldi 1000 lakosra jutó működő váll.-ok sz. tőkebefektetés az országos átlag százalékában Közép-Magyarország 145,6 152,3 120,7 116,3 241,2 243,3 136,5 166,3 Közép-Dunántúl 86,4 100,5 97,7 104,7 73,5 85,0 96,9 94,0 Nyugat-Dunántúl 100,7 113,9 92,1 99,6 83,8 76,2 93,8 100,0 Dél-Dunántúl 84,0 74,8 89,6 90,8 35,3 17,9 112,5 91,6 Észak-Magyarország 69,6 64,6 89,7 86,7 32,4 48,2 63,5 69,9 28