Kulcskérdések: A népsűrűség hasonló az EU-átlaghoz A korösszetétel kedvezőtlen alakulása A belföldi vándorlás elsősorban az elővárosokba irányul

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kulcskérdések: A népsűrűség hasonló az EU-átlaghoz A korösszetétel kedvezőtlen alakulása A belföldi vándorlás elsősorban az elővárosokba irányul"

Átírás

1 I. HELYZETELEMZÉS 1. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETKÉP 1.1. FÖLDRAJZI HELYZET Magyarország közepesen fejlett közép-európai ország, 2000-ben a vásárlóerő paritáson számolt egy főre jutó GDP-je az EU átlag 49,7 %-a, volt. Területe 93 ezer km², Európa területének mintegy 1%-a. Magyarország az Európai Unió területi statisztikai rendszerének megfelelően 7 NUTS 2 szintű tervezési-statisztikai régióra, amelyek mindegyike az 1. célkitűzés hatálya alá tartozik, 19 NUTS 3 szintű megyére (és a fővárosra, Budapestre), 150 NUTS 4 szintű kistérségre és 3135 NUTS 5 szintű településre tagolódik. A városok száma 252, a községeké Magyarország hét országgal határos (az EU tagállam Ausztriával, három tagjelölt országgal: Szlovéniával, Szlovákiával és Romániával, valamint Ukrajnával, Szerbia-Montenegróval és Horvátországgal), a határvonal hossza 2242 km. Központi elhelyezkedése folytán fontos közlekedési útvonalak metszéspontja. Közúti, vasúti, vízi, légi közlekedési, légiforgalomirányítási és hírközlési rendszerei Európa érrendszerének fontos részét képezik, melyek a kontinensen belül minden fő irányban biztosítják a személyek, az áruk, a szolgáltatások és az információ szabad áramlását. Magyarországot (és fővárosát Budapestet) földrajzi helyzete és kedvező adottságai kifejezetten alkalmassá teszik arra, hogy a közeljövőben Délkelet- és Közép-Kelet-Európa regionális pénzügyi-gazdasági központjává váljon, továbbá hogy hídszerepet töltsön be az erőforrások nyugat-keleti irányú áramlásrendszerében DEMOGRÁFIAI HELYZET Kulcskérdések: A népsűrűség hasonló az EU-átlaghoz A korösszetétel kedvezőtlen alakulása A belföldi vándorlás elsősorban az elővárosokba irányul Népsűrűség Az ország lakosainak száma 2001 elején 10,2 millió volt. Népsűrűsége 110 fő/km 2, az Európai Unió átlagánál valamivel alacsonyabb, regionális szinten Közép-Magyarországot leszámítva - viszonylag kiegyenlített. A népesség 17,4%-a a fővárosban, további 47%-a 13

2 egyéb városban és 35,6%-a községekben él. A falusi lakosság több mint egyötöde 1000 főnél kisebb településen lakik Korösszetétel A népesség korösszetétele hasonló az EU átlagához, de mind a 15 év alattiak, mind a 64 éven felüliek aránya valamivel alacsonyabb a közösségi átlagnál (lásd az 1.1 táblázatot). 1.1 táblázat. A népesség korösszetétele, 2001 (%) Magyarország EU év alattiak 16,6 17, év közöttiek 68,2 66,4 64 év felettiek 15,2 16,4 Együtt 100,0 100,0 Forrás: KSH, EUROSTAT Labor Force Survey Magyarország népessége az utóbbi húsz év alatt 500 ezer fővel csökkent. A népesség fogyásának elsődleges okai az alacsony és csökkenő születési arány, valamint az európai átlagot jóval meghaladó halálozási ráta. A születéskor várható élettartam - elsősorban az aktív korú férfiak kiugróan magas halálozása miatt - európai összehasonlításban alacsony. Ez a helyzet egyre nagyobb terhet ró az egészségügyi ellátó rendszerre és a munkában állókra. Az 1960-as években megkezdődött romló tendencia az utóbbi években megtört, a születéskor várható élettartam érzékelhetően növekedett táblázat. Főbb demográfiai jelzőszámok Magyarország EU Születési arány ( ) 11,0 9,5 10,6 Halálozási ráta (( ) 14,2 13,0 9,5 Születéskor várható élettartam, férfi 65,2 68,2 75,3 Születéskor várható élettartam, nő 74,5 76, 5 81,4 Forrás: KSH A születések száma a fővárosban, a nagyobb városokban és az ország fejlettebb közép- és nyugat-dunántúli régióiban elmarad az átlagostól. A halálozás területi különbségei részben a regionális társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket követik, részben pedig a települések nagyságával és az egészségügyi intézményrendszer fejlettségével vannak összefüggésben. A halálozási arány az észak-magyarországi régióban és a kistelepüléseken a legmagasabb. A demográfiai prognózisok szerint az 1980 óta tartó természetes fogyás - a lakosság számának évi ezer fős csökkenését előrevetítve - a következő évtizedekben is folytatódik. 1.3 táblázat Előrejelzés a népesség korösszetételének alakulásáról

3 Forrás: KSH Népesség (ezer fő) 10198,3 9685,3 9372,7 9001, évesek aránya (%) 23,2 21,5 20,7 20, évesek aránya (%) 61,6 63,0 60,9 59,7 >64 évesek aránya (%) 15,2 15,5 18,4 20,0 A népesség fogyása és az alacsony várható élettartam mellett az öregedés és a romló korösszetétel jelenti a legnagyobb demográfiai kihívást. Az EU tagállamok többségéhez hasonlóan Magyarországnak is szembe kell néznie a népesség, s azon belül az aktív korúak öregedésének problémájával. Egyre kisebb létszámú korosztályok lépnek be a munkaerőpiacra, ezzel egyidejűleg az idősebb, éves korcsoport aránya jelentősen nő. Az aktív korú népesség öregedésével párhuzamosan a 64 év felettieknek a munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya is lassan, de stabilan növekszik ben ez a mutató (az időskorúak eltartottsági rátája ) az Unió 24%-os átlagával szemben 22,2% volt, és ig alig emelkedik. Az öregedési folyamat 2010 után azonban felgyorsul, a munkavállalási korúak száma jelentősen csökken, és az időskorúak eltartottsági rátája 2030-ra 31%-ra nő. A népesség elöregedésének következtében nemcsak a nyugdíjkiadások, hanem az egészségügyi ellátás költségei is gyorsan emelkednek. Mindez egyre nagyobb terhet ró a társadalomra, és egyre nagyobb igényeket támaszt az egészségügyi és szociális szolgáltatásokkal szemben. 1.4 táblázat Előrejelzés az aktív korúak összetételének változásáról (%) évesek aránya az aktív népességen belül 21,2 18,1 16, évesek aránya az aktív népességen belül 26,6 29,7 35,0 Eltartottsági ráta 22,2 22,5 30,8 Forrás: KSH Vándorlás A korábbi évtizedekben a belföldi vándorlás még főleg a fejletlenebb térségekből a fejlettebbek felé, illetve a községekből a városokba irányult. A kilencvenes évekre ez a tendencia részben megfordult, a vándorlás legfőbb célterületeivé a városok helyett azok környéke, az agglomerációs, szuburbanizációs övezetek és az ország dinamikusan fejlődő térségei, különösen a közép-magyarországi régió váltak. Így a városok, s mindenekelőtt a főváros vándorlási egyenlege negatívvá, a községeké pedig pozitívvá vált. Az elvándorlás egyre csökkenő mértékben ugyan továbbra is a kevésbé fejlett régiókban, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon a legmagasabb. Összességében véve a legintenzívebb vándorlás a szegényebb térségekből a jobb módú területekre irányul. A belföldi vándorlás nemzetközi összehasonlításban azonban még mindig igen alacsony, és korántsem olyan mértékű, hogy kielégítő egyensúlyt teremthetne a munkaerőpiacon. 15

4 1.5 táblázat Vándorlási különbözet régiónként (fő) Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Forrás: KSH A nemzetközi bevándorlás egyre növekvő jelentőségű. Az 1990-es években évente mintegy ezer külföldi állampolgár vándorolt Magyarországra, míg az országból történő elvándorlás ennél nagyságrenddel alacsonyabb. A nemzetközi migráció pozitív egyenlege számottevően mérsékelte a népesség fogyását MAKROGAZDASÁGI FOLYAMATOK Kulcskérdések: Reál GDP növekedése Infláció Foglalkoztatás, bérek Külső, belső egyensúly Külső környezet a jelenben és a közeljövőben A reál GDP növekedése Az 1990-es években a magánszektor reál GDP-je párhuzamosan mozgott az aggregált reál GDP U-alakú görbéjével (1.1 ábra). Ezzel szemben az 1.2 ábra azt mutatja, hogy ebben az időszakban a magánszektor növekedési rátája átlagosan magasabb, az állami szektor GDP növekedése alacsonyabb volt az aggregált reál GDP növekedésnél. Ez alól kivétel az 1991, 1992 és a 2000-es év. A rendszerváltás első éveiben az aggregált termelés legalább két ok miatt csökkent. A tervutasításos időszakban a kelet-európai országokban a termelő ágazatok aránytalanul több forráshoz jutottak, mint a szolgáltatások (legalábbis a nyugati országokban tapasztalható általános elosztási mintákkal összehasonlítva). A piacgazdaság bevezetése a források átstrukturálását eredményezte, ami egyes ágazatokban a termelés visszaeséséhez vezetett, miközben az egyéb ágazatok sem rendelkeztek elegendő kapacitással a termelés fokozásához. Szintén a korai szakaszban a kereslet hirtelen megváltozott, és a vállalatoknak időre volt szükségük, hogy termelésüket ehhez igazítsák között ezek a változások a termelés jelentős visszaeséséhez vezettek a magánszektorban, ugyanakkor az állami szektor mérete nem csökkent ben a magán és az állami szektor hasonló GDP növekedése a kormány által 1999 óta követett expanzív fiskális politikának köszönhető. Végül az 1.3 ábra mutatja, hogy az állami szektor reál GDP-je 1,18-szor, a magánszektor GDP-je 1,3-szor volt nagyobb 2001-ben, mint 1995-ben. 16

5 1.1 ábra Az aggregált reál GDP szintje és a magánszektor reál GDP-je (md. Ft) Reál GDP A magán szektor reál GDP-je Forrás: KSH 1.2 ábra A reál GDP, a magánszektor reál GDP-jének és az állami szektor reál GDP-jének növekedési rátája 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% Forrás: KSH Reál GDP A magánszektor reál GDP-je Az állami szektor reál GDP-je 1.3 ábra A reál GDP és összetevőinek (magán és állami szektor reál GDP-je) bázis indexe (bázis év 1995) Forrás: KSH Reál GDP A magánszektor reál GDP-je Az állami szektor reál GDP-je 17

6 Külkereskedelem Magyarország egy kicsi és nyitott gazdaság, ezért gazdasági teljesítménye szempontjából a külkereskedelem elsődleges fontosságú óta a termékek exportja és importja is jelentősen megnőtt, ahogy azt az 1.4 ábra is mutatja. Az árukereskedelmi mérleg 1991 és 1992 kivételével negatív volt. 1.4 ábra Az árukereskedelem alakulása (md. Ft) Impor t Expor t Hasonló a kép akkor is, ha a reálváltozásokat tekintjük, és figyelembe vesszük a szolgáltatások kereskedelmét is. Az 1.5 ábra a termékek és szolgáltatások importjának és exportjának növekedési ütemét ábrázolja 1996 és 2001 között után a kereskedelem ugrásszerűen megnőtt. Az export dinamikus fejlődése (15-25%) főképpen a feldolgozóipari multinacionális vállalatok teljesítményének tudható be. Ezek az üzemek nagyrészt külföldi inputra támaszkodtak, ami az import dinamikus növekedését eredményezte szemmel láthatóan rendhagyó év volt, az import növekedése ekkor 5%-kal meghaladta az exportét. A 2000-ben elkezdődött világgazdasági recesszió nyomán 2001-ben a növekedés erősen visszaesett. 1.5 ábra Az áruk és szolgáltatások külkereskedelmének növekedési üteme, Forrás: KSH A folyómérleg kisebb hiányt mutat mint a kereskedelemi mérleg, mivel a szolgáltatások kereskedelmének mérlege pozitív (ld. 1.6 ábra) között a pozitív kereskedelmi 18

7 mérleg annak volt köszönhető, hogy Kelet-Európa egyes országaiban (főleg Oroszországban) az átalakulás egy-két évvel később következett be, ezért a régi export piacok részben még mindig léteztek a korszak első két évében és 1994 komoly kereskedelmi deficit időszaka volt, csak az 1995-ös megszorító intézkedések után enyhült a helyzet ig a termékek és szolgáltatások kereskedelme közel egyensúlyban volt, majd az orosz válság és a megváltozott kormányzati politika miatt jelentős, mintegy évi 200 milliárd Ft-os hiány jelentkezett ben a kereskedelmi mérleg ugyan némileg javult, de 2002-ben a hiány ismét az évek szintjére emelkedett. 1.6 ábra Az áruk és szolgáltatások nettó export volumene (Md. Ft) 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Export Import Külső, belső egyensúly 1995 után a folyó fizetési mérleg hiánya 1-2 milliárd között ingadozott. Ezt a hiányt többségében fedezte a nem adósságot generáló külföldi tőkebeáramlás. Az árukereskedelem növekvő hiányát részben ellensúlyozta a szolgáltató szektor, elsősorban a turizmus növekvő többlete. A folyószámla deficit között a GDP 4%-áról 5%-ra emelkedett, majd re elérte a 6,2%-ot, 2001-ben 3,4%-ot mutatott, 2002-ben pedig ismét meghaladta a 4,1%-ot. Az 1990-es évek alatt az export megnégyszereződött, a devizatartalékok jelentősen megnövekedtek, ami stabil és kiszámítható adósságkezelést tett lehetővé. Az elmúlt évtizedben a nettó külföldi adósság aránya a GDP-hez viszonyítva 50%-kal csökkent (45,5%- ról 23,4%-ra). Ez a csökkenés a GDP gyorsuló növekedése miatt az 1990-es évek végére még jobban felgyorsult. Hasonló tendencia figyelhető meg a GDP-n és az exporton alapuló többi adósság mutató tekintetében is. Az adósságállományhoz kapcsolódó félelmek megszűntek, az ország elkerülte az adósságcsapdát. A nemzetközi hitelminősítő intézetek sorozatban javítottak hitelminősítésünkön. 19

8 Tőke 1.7 ábra Reál-beruházási bázis index (%) Teljes beruházás Külföldi magánbeuhzás Belföldi magánberuházás Állami beuházás Forrás: KSH Az 1.7 ábrából látható, hogy a teljes reálberuházás az időszakban átlagosan növekedett től a beruházás növekedése állandósult. Ez a stabil növekedés a külföldi magánberuházásoknak köszönhető, mivel a hazai magánberuházások megmaradtak az ös szinten. Ebben az időszakban az állami beruházások is növekedtek, de igen nagy ingadozásokkal. Az 1.6 táblázatból kiderül, hogy a beruházások mintegy kétharmada külföldi beruházás. Az utóbbi két évben a makrogazdasági helyzet javulása jelentősen lefékezte az EU-ban tapasztalható negatív tendenciák hatásait. A termelés és a gazdasági növekedés egyik legfontosabb tényezője a termelékenység gyors, évenkénti 3%-os javulása volt. Ez a növekedési ráta magasabb mint az EU átlag. A 90-es évek első felében a hatékonyság javításának elsődleges forrása a vállalatokon belüli túlfoglalkoztatás megszüntetése volt. Ebben az időszakban a munkavállalási korú népesség száma folyamatosan nőtt, míg a foglalkoztatottak és a gazdaságilag aktívak létszáma csökkent. A kilencvenes évek utolsó harmadában azonban már a foglalkoztatottság bővülése is fontos szerepet játszott a GDP növekedésben. A termelékenység javulásában további kulcsfontosságú tényező a tőkefelhalmozás. 1.6 tábla Reálberuházás (md. Ft 1995-ös áron), aggregált beruházás, hazai magánberuházás, külföldi magánberuházás, kormányzati beruházás ITV 1125,4 1200,9 1311,4 1485,7 1573,2 1694,3 1746,3 IHV 281,8 288,3 280,6 259,9 288,3 299,7 260,3 IBV 678,7 770,9 849,0 987,4 1075,2 1128,3 1268,7 IGV 164,8 141,7 181,8 238,4 209,6 266,3 217,4 Forrás: ECOSTAT, MEH A reálberuházások évente átlagosan 8%-kal növekednek. Mivel a reál GDP-növekedés 4-5% körül mozgott, ez azt eredményezte, hogy a reálberuházások a GDP százalékos arányában szintén növekedtek (1.8 ábra). A növekedés 1991-ben 19%-os növekedéssel indult, és 2001-re elérte a 24%-ot. Sokak szerint ezeket a beruházási arányokat nehéz lesz fenntartani, mert a magas beruházási- és növekedési arányok a ciklus végére, a helyreállítás miatt alakultak ki, hasonlóan a második világháborút követő időszakban tapasztalt konjunktúrához. 20

9 1.8 ábra Reálberuházások alakulása a GDP százalékában 26% 25% 24% 23% 22% 21% 20% 19% 18% Forrás: KSH A külföldi beruházások dinamikus növekedése érthető, ha figyelembe vesszük a hosszú távú kamatokat (1.9 ábra), valamint az említett kamatok és a forint külföldi valutákhoz viszonyított leértékelése közötti különbséget. Habár az inflációs (valamint a forint-leértékeléssel kapcsolatos) várakozások 1995 óta folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak, a külföldi befektetők mégis figyelemreméltó, 5-10%-os nominális kamat-nyereséget értek el az első évben. 1.9 ábra Hosszú távú kamatláb alakulása 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Forrás: KSH Foglalkoztatás, bérek Kezdetben, a közép- és kelet-európai országok átalakulásakor a munkanélküliség két ok miatt jelentősen emelkedett. Először, a gazdaság strukturális átalakulása bizonyos típusú munkahelyek megszűnéséhez, illetve más típusú munkahelyek megjelenéséhez vezetett. A munkájukat elvesztett alkalmazottaknak időbe telt, amíg új munkahelyet találtak. Másodszor, ami sokkal fontosabb, a szocialista gazdaságokra jellemező volt a túlfoglalkoztatás, a nemtermelő munkaerő alkalmazása, akik közül az átmenet során sokan vesztették el állásukat. Ez a fajta munkanélküliség nem köthető ágazatokhoz. A munkanélküliség növekedése azonban nem állt arányban a megszűnő munkahelyek számával, mivel sokan inkább a munkaerőpiacról való kivonulást választották. A munkanélküliség csökkenésével párhuzamosan a gazdasági aktivitás is csökkent. 21

10 1997 után a munkanélküliség tovább mérséklődött, de az aktivitás csökkenése megállt, majd növekedésnek indult. Az 1.10 ábra mutatja, hogy a foglalkoztatás a magánszektorban növekedett, míg az állami szektorban továbbra is csökkent. A magánszektor nagyobb foglalkoztatási súlya miatt az aggregált foglalkoztatás szintén nőtt, de a növekedés 1999-ben jelentősen lelassult, és még inkább visszaesett 2000-ben. A munkanélküliség állandó csökkenése nem járt együtt a foglalkoztatás megfelelő növekedésével. Forrás: ECOSTAT, MEH 1.10 ábra A foglalkoztatási index alakulása(%, bázis év 1995) Foglalkoztatás Állami alkalmazottak Foglalkozatottak a magán szektorban Az 1995-ben foganatosított intézkedések a belső fogyasztás visszafogásával stabilizálták a folyó fizetési mérleget és a költségvetést, és a gazdaság elkezdett növekedni. A restrikciós intézkedések miatt ban a reál magán fogyasztás csökkent, rövidesen azonban újra növekedni kezdett, és három éven belül a válság előtti szintet is meghaladta (lásd 1.11 ábra) ábra Magánfogyasztás alakulása,(md Ft) Forrás: ECOSTAT, MEH Infláció Az 1990-es évtized első felében Magyarországot sem kerülték el az átalakuló és felzárkózó gazdaságokra jellemző inflációs folyamatok. Az elmúlt időszakban alkalmazott sikeres dezinflációs politika eredményeként azonban az infláció az 1995-ös 28,2%-ról 2002-re 5,3%- ra mérséklődött. Az utóbbi években a relatív árváltozások alapvető tendenciája az volt, hogy a külkereskedelmi forgalomba kerülő (tradable) árukör áremelkedése alatta maradt a nem- 22

11 külkereskedelmi forgalomba kerülő áruk (non-tradable: jellemzően piaci szolgáltatás és egyes élelmiszerek) áremelkedésének. Ez a folyamat a jövőben is folytatódni fog, mivel hosszabb távon is érvényesül a gyors gazdasági növekedéssel, a felzárkózási folyamattal, a reálgazdasági konvergenciával összefüggő, évi átlagban 2-3%-ra tehető reálfelértékelődési trend. 30% 1.11 ábra Fogyasztói árindex alakulása (éves átlag) 25% 20% 15% 10% 5% Forrás: ECOSTAT, MEH A reálfelértékelődés igen hatékonyan segíti a dezinflációt, hatása a kereskedelmi forgalomban lévő termékeknél és szolgáltatásoknál közvetlenül, a kereskedelmi forgalomba nem kerülő körnél áttételesen, a költségnövekedés és az inflációs várakozások letörése révén érvényesül. Az EU-val való magas fokú gazdasági integrációt tükrözve az árfolyam meghatározására használt valutakosár összetétele január 1-től már csak eurót tartalmaz ben a kormány és az MNB az európai uniós követelményeknek megfelelő új monetáris rendszert alakított ki. A legfontosabb intézkedések közé tartozott az árfolyam ingadozási sávjának ±15%-ra való kiszélesítése, az inflációs célkitűzésre épülő monetáris rendszer működtetése, a forint teljes konvertibilitásának megvalósítása és a csúszó leértékelés megszüntetése. Az intézkedések eredményeként az ERM II-vel teljesen kompatibilis árfolyamrendszert sikerült kialakítani, és reális esély nyílt arra, hogy Magyarország a középtávú gazdasági stratégiájában felvázolt időpontig teljesítse a maastrichti inflációs kritériumokat Útban a maastrichti kritériumok teljesítése felé Magyarország nagy utat tett meg az EMU fiskális és monetáris követelményeinek teljesítése felé. Az állami kiadások GDP-hez viszonyított aránya, valamint a központosított és újraelosztásra kerülő jövedelem aránya a kilencvenes évek második felétől fokozatosan csökkent, a kamatteher kisebb lett. Míg az állami költségvetés nettó kamatkiadásai 1995-ben a GDP 8,5%-át, 2001-ben már kevesebb mint 5%-át tették ki. Ez a trend 2001-ig a kedvezőtlenebb körülmények ellenére sem szakadt meg. Az államadósság 2001-re a GDP 52,1%-ára csökkent, a 10 éves államkötvények kamata 6.5% körül stabilizálódott. Magyarország célja az Előcsatlakozási Gazdasági Program (PEP 2002) szerinti inflációs és költségvetési deficit-előirányzat elérése. A forint árfolyama stabilnak tekinthető, mivel 2001 óta az ERM-II követelményeknek megfelelő árfolyamrendszer intervenciós sávjában maradt. Emellett, mivel a magyar gazdaság már beágyazódott ez EU gazdaságába, az üzleti ciklusok az EU ciklusait követik. Mindezek alapján Magyarország képes arra, hogy a közeljövőben teljesítse az EMU-ba történő belépés további kritériumait. 23

12 Kitekintés 2005-ig A szigorító intézkedések eredményeképpen az 1995-ös 8%-os (GFS módszertan szerinti) GDP-arányos költségvetési deficit fokozatosan csökkent. Ennek, valamint az adósságtörlesztésre fordított privatizációs bevételeknek köszönhetően az államadósság számottevően csökkent, 2000-re jóval a GDP 60% százaléka alá esett. Az egyensúly javulását az évtized második felében a dinamikus gazdasági növekedés és a kisebb adósságteher segítette ben az államháztartási hiány jelentősen, 9,7%-ra emelkedett, ami azonban főleg egyszeri tényezőknek tudható be. 1.7 táblázat Előrejelzés a magyar gazdaság főbb mutatóiról Változás az előző évhez képest (%) GDP 3,3 4-4,5 4,5-5,0 ~ 5,0 Fogyasztói árszínvonal 5,3 ~ 5,0 ~ 4,0 ~ 3,0 Foglalkoztatottak száma 0 0-0,5 0,5-1,0 ~ 1,0 Munka termelékenysége 3,7 3,5-4,0 3,5-4,0 ~ 4,0 Egy keresőre jutó reálbér ~ ~ 3 ~ 3,0 Háztartások fogyasztási kiadása ~ 10 ~ 5 4-4,5 4-4,5 A GDP %-ában Bruttó államadósság ,0 Államháztartás hiánya (ESA 95 szerint) 9,7 ~ 4,5 ~ 3,0 ~2,5 Folyó fizetési mérleg ~ - 5, Beruházási ráta , ,5 23, ,5 Külföldi működőtőke-befektetések (md ) 1,2 1,3-1,5 1,5-1,7 1,5-1,7 Munkanélküliségi ráta (%) 5,8 5,5-6,0,5-6,0,5-6,0 Forrás: Pénzügyminisztérium Az elmúlt évek kedvezőtlen világgazdasági hatásai miatt a kedvező makrogazdasági trendek megtörtek, a növekedés üteme csökkent, megszakadt a GDP export- és beruházás-vezérelt növekedése. A jövőbeli export-versenyképesség fő tényezőjét jelentő feldolgozóipari beruházások stagnáltak, ezzel párhuzamosan a külföldi működő-tőke beruházások is visszaestek. A világgazdaságban tapasztalható gazdasági recesszió globális méretekben is visszafogta a befektetéseket. Mindezek késleltetett hatásaként között az export várhatóan mérsékeltebb ütemben növekszik, így a kereskedelmi és fizetési mérleg romlása valószínűsíthető. A kedvezőtlen tendenciákra a kormányzat a belső kereslet élénkítésével reagált, amivel sikerült ellensúlyozni a dekonjunktúra miatti alacsony beruházási szintet. A reálbérek jelentős emelkedése nyomán a fogyasztás is számottevően növekedett. Ezzel egyidejűleg a versenyképesség olyan tényezői mint a magánberuházások, stagnáltak. A makrogazdasági mutatók romlása mellett a gazdasági növekedés struktúrája is kedvezőtlenebbé vált. A fenntartható növekedési pálya megőrzése érdekében a kormány a kereslet növekedését kordában tartó, szigorú fiskális politikára és óvatos jövedelempolitikára törekszik. 24

13 A negatív trendek megtörése és a fenntartható növekedési pálya érdekében a kormány törekvései elsősorban a fiskális és a monetáris stabilitás megőrzésére, és a versenyképesség fenntartására irányulnak. Ezért a kormány - összhangban a monetáris politikával és a jövedelempolitikai célkitűzésekkel - olyan fiskális politikát követ, melynek a célja az állami szerepvállalás, a költségvetési kiadások korlátok között tartása a makrogazdasági stabilitás fenntartása mellett. A bérpolitika célja, hogy a versenyszférában a termelékenységgel és a jövedelmezőséggel arányosan, a versenyképesség megőrzése és a foglalkoztatás bővítése céljával összhangban növekedjenek a reálbérek. A közszférában, ahol 2002-ben jelentős bérnövekedés valósult meg, a közeljövőben ( ) a versenyszférával azonos mértékű keresetnövekedésre lehet számítani. A monetáris politikát elsősorban a Monetáris Unió (EMU) feltételeinek teljesítése, s ezen belül is az infláció csökkentése határozza meg. Ezért várható, hogy megfelelő külső feltételek esetén a magyar gazdaság növekedése tartósan meghaladja az EU növekedési ütemét. 25

14 2. REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGOK ÉS KÜLÖNBSÉGEK A kilencvenes években a gazdaság fejlődése, a piaci viszonyok kialakulása és megszilárdulása differenciáltan ment végbe az egyes régiókban, aminek következtében növekedtek a területi fejlettségi különbségek. A területi egyenlőtlenségek elsősorban a főváros és vidék, illetve az ország nyugati és keleti része között mutathatók ki. Ugyanakkor az egyes régiókon belül, a kistérségek között is jelentős különbségek vannak. A határmenti térségek északnyugaton dinamikusan fejlődő zónává alakultak, míg délen és keleten továbbra is elmaradottsággal jellemezhetők. Kulcskérdések: A társadalmi-gazdasági fejlettségbeli különbségek főbb okai: a közlekedési lehetőségek és a kommunális infrastruktúra hiányosságai, a humántőke kihasználatlansága. A rossz életkörülmények, a közcélú javak és szolgáltatások hiánya jelentősen rontják számos kistérség gazdasági versenyképességét és vonzerejét. A sűrűbb területi struktúrák kedvező feltételeket biztosítanak a helyi és regionális piacok számára, és elősegítik a kiegyensúlyozottabb gazdasági és regionális fejlődést. Jelentős erőfeszítések a regionális intézményrendszer kialakítására a szubnacionális szintű végrehajtó kapacitások növelése érdekében. Nagy területi különbségek a Strukturális Alapok hatékony felhasználásához és a programok végrehajtásához szükséges erőforrások decentralizációját illetően TERÜLETI FEJLŐDÉS ÉS REGIONÁLIS POLITIKA Magyarország regionális politikáját a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény és a Parlament által 1998-ban elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció alapozza meg. Ezen jogszabályok alapján alakították ki a területfejlesztés négyszintű (országos, regionális, megyei és kistérségi) intézményrendszerét, valamint a hét NUTS 2 szintű tervezési-statisztikai régiót. A Regionális Fejlesztési Tanácsok (RFT) a törvény hatályba lépése után alakultak meg. Az RFT-k tagjai az érintett megyei területfejlesztési tanácsok elnökei, a területfejlesztési kérdésekben érintett minisztériumok, a területileg illetékes Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke és a területfejlesztési önkormányzati társulások megyénként egy képviselője, valamint a megyei jogú városok polgármesterei. Az RFT-k fejlesztési tevékenységüket az általuk alapított munkaszervezeteik, a Regionális Fejlesztési Ügynökségek (RFÜ) segítségével látják el. Az RFÜ-k együttműködnek a regionális fejlesztési koncepciók és programok kidolgozásában, továbbá koordinációs feladatokat látnak el azok megvalósításában. 26

15 2.1 ábra Stat.-i és tervezési régiók Magyarországon Észak-Magyaro. Nyugat- Magyaro. Közép-Dunántúl Közép- Magyaro. Észak- Alföld Dél-Dunántúl Dél-Alföld Az RFT-k megalakulását és működését nagyban elősegítették a területfejlesztési PHARE programok keretében nyújtott EU-s támogatások, valamint az egyre inkább decentralizált területfejlesztést szolgáló állami források tól kezdődően a területfejlesztési PHARE programok a régiókra 1 koncentrálnak. A Végrehajtó Ügynökség a decentralizáció elvének alapján az RFÜ-ket is bevonta a programok végrehajtásába. A területfejlesztési PHARE programot 2002-től országosan egységesen kezelik, minden régió részesülhet támogatásban, a célkitűzésekkel összhangban álló intézkedéseket és program komponenseket két évre előre határozzák meg. A PHARE tartalmában és végrehajtási rendszerében megalapozza a Regionális Operatív Programot, továbbá egyedüli forrásként, országos szinten elősegíti a Strukturális Alapok fogadására történő felkészülést. A kormány 2001-től a PHARE támogatásban nem részesülő négy régióban is kezdeményezte az önálló regionális programok kialakítását és végrehajtását (ún. tükörrégiós programok). A programok végrehajtási alapelvei és módszerei a Strukturális Alapok útmutatásait követték. Ez nagyban elősegítette a regionális fejlesztési tanácsok és ügynökségeik tervezési és végrehajtási kapacitásainak megerősítését. A regionális fejlesztési politika egyik legnagyobb feladata az EU források hatékony felhasználása érdekében a regionális intézményrendszer megerősítése és felkészítése az önálló regionális programok végrehajtására. A közigazgatási reformmal összhangban, ehhez választott testületekkel és önálló költségvetéssel rendelkező régiókra, és a területfejlesztési politikában jártas szakemberek továbbképzésére van szükség. 1 Dél-Dunántúl: 1996, 1997; Észak-Magyaroszág: 1997, , Észak Alföld: 1997, , Dél-Alföld: 1996,

16 A gazdasági-társadalmi fejlettség területi különbségei A gazdasági, társadalmi és infrastrukturális jellemzőkből adódóan jelentős különbségek figyelhetők meg a főváros és az ország többi része, az egyes régiók, a kistérségek, valamint a városok és a falvak között. A főváros és az ország többi része közötti fejlettségbeli különbségek A főváros fejlettsége az ország többi részével összehasonlítva szembetűnő. Budapesten él az ország népességének 17%-a, miközben részesedése az előállított bruttó hazai termékből 35% (2000). Előnye a magas népsűrűségből, üzleti-irányítási központ jellegéből és innovációtranszfer központ szerepköréből (gateway funkció) következik. Jelentős túlsúlya van a korszerű és magas hozzáadott értéket képviselő ágazatokban (üzleti szolgáltatások, kutatásfejlesztés, idegenforgalom). A működő vállalkozások 28%-a, a külföldi érdekeltségű cégeknek több mint fele, a jegyzett tőke 53%-a a fővárosba koncentrálódik. A humántőke koncentrációját mutatja, hogy az egyetemi/főiskolai hallgatók 41%-a, és a K+F kiadások 65%-a itt összpontosul. A főváros meghatározó szerepét centrális földrajzi fekvése és a közlekedési hálózat koncentrált jellege is erősíti. Kiemelkedő gazdasági-társadalmi potenciálja azonban csak az agglomerációra korlátozódik, az ország távolabbi térségeiben már nem érvényesül. Régiók közötti különbségek, nyugat-keleti megosztottság A gazdasági fejlettség, a lakossági jövedelmek és a munkanélküliség jellemzőit nagytérségi szinten vizsgálva a főváros kiugróan kedvező fejlettségi mutatóin túlmenően mindenek előtt a határozott nyugat-keleti megosztottság tűnik szembe. Elsődlegesen az északnyugati és középső országrész sikeres szerkezetváltása és megújulása áll szemben az ország többi részének lassabb ütemű felzárkózásával. Az északnyugati térségek dinamizmusa főként földrajzi fekvésüknek és a gazdasági szerkezetváltásban domináns szerepet játszó nyugati piacokhoz, különösen a szomszédos osztrák tartományokhoz való közelségüknek köszönhető. Közép-Magyarország, Nyugat- és Közép-Dunántúl képzett és az EU átlagához viszonyítva alacsony bérköltségű munkaereje és kedvező közlekedési hálózata elősegítette a külföldi tőke beáramlását, az innováció és az export-orientált iparágak (autógyártás, elektronika) megtelepedését. Az összes külföldi tőke 85%-a e három régióban realizálódott. Ennek következtében itt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, és a jövedelmek is magasabbak az átlagosnál. E régiók kedvező nemzetközi pozíciójának megőrzése érdekében a munkaerőpiaci igényhez illeszkedő rugalmas képzési rendszerre, a vállalkozások közötti együttműködés és az üzleti szolgáltatások fejlesztésére, valamint aktívabb helyi önkormányzati szerepvállalásra van szükség. Régiók 2.1 táblázat Főbb gazdasági mutatók régiók szerint Egy főre jutó GDP Egy főre jutó bruttó jövedelem Egy főre jutó külföldi 1000 lakosra jutó működő váll.-ok sz. tőkebefektetés az országos átlag százalékában Közép-Magyarország 145,6 152,3 120,7 116,3 241,2 243,3 136,5 166,3 Közép-Dunántúl 86,4 100,5 97,7 104,7 73,5 85,0 96,9 94,0 Nyugat-Dunántúl 100,7 113,9 92,1 99,6 83,8 76,2 93,8 100,0 Dél-Dunántúl 84,0 74,8 89,6 90,8 35,3 17,9 112,5 91,6 Észak-Magyarország 69,6 64,6 89,7 86,7 32,4 48,2 63,5 69,9 28

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A LEGFRISSEBB GAZDASÁGI STATISZTIKÁK FÉNYÉBEN (2014. II. félév) MIRŐL LESZ SZÓ? Konjunktúra (GDP, beruházások, fogyasztás) Aktivitás, munkanélküliség Gazdasági egyensúly

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13.

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13. A Századvég makro-fiskális modelljével (MFM) készült középtávú előrejelzés* Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető 15. október 13. *A modell kidolgozásában nyújtott segítségért köszönet illeti az OGResearch

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 0. A FEJLESZTÉSI TERV KIDOLGOZÁSÁNAK FELTÉTELEI...1

TARTALOMJEGYZÉK 0. A FEJLESZTÉSI TERV KIDOLGOZÁSÁNAK FELTÉTELEI...1 TARTALOMJEGYZÉK 0. A FEJLESZTÉSI TERV KIDOLGOZÁSÁNAK FELTÉTELEI...1 0.1. Általános jellemzők...1 0.1.1. A tervezés menete... 1 0.1.2. Az NFT keretei... 2 0.1.3. A Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmi elemei...

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás A MAGYAR RÉGIÓK, MEGYÉK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ALAPMUTATÓI ÉS ALAPTÉNYEZİI A téma vázlata Régiók sikerességének tényezıi A magyar régiók, megyék versenyképességének alapmutatói

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

Gazdasági helyzetértékelés évi kilátások

Gazdasági helyzetértékelés évi kilátások Gazdasági helyzetértékelés 2016. évi kilátások Szeged 2016. január 15. Palócz Éva Kopint-Tárki Zrt. palocz@kopint-tarki.hu www.kopint-tarki.hu jan márc júl szept nov jan márc júl szept nov jan márc júl

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 0. A FEJLESZTÉSI TERV KIDOLGOZÁSÁNAK FELTÉTELEI...1

TARTALOMJEGYZÉK 0. A FEJLESZTÉSI TERV KIDOLGOZÁSÁNAK FELTÉTELEI...1 TARTALOMJEGYZÉK 0. A FEJLESZTÉSI TERV KIDOLGOZÁSÁNAK FELTÉTELEI...1 0.1. Általános jellemzők...1 0.1.1. A tervezés menete... 1 0.1.2. Az NFT keretei... 2 0.1.3. A Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmi elemei...

Részletesebben

Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben

Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben A Versenyképességi évkönyv 216 bemutatása Magyar versenyképesség régiós kitekintéssel c. workshop 216. március 29. Udvardi Attila Kutatásvezető GKI

Részletesebben

Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős

Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős Magyarország lakossága nyolc év alatt 2%-kal (215 ezer fővel) csökkent a KSH adatai szerint. (Amennyiben hozzávesszük az olyan külföldön élőket vagy

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

A magyar pénzügyi szektor kihívásai

A magyar pénzügyi szektor kihívásai A magyar pénzügyi szektor kihívásai Előadó: Becsei András 2016. november 10. Átmeneti lassulás után jövőre a 4%-ot közelítheti a növekedés, miközben a fogyasztás bővülése közel lehet az évi 5%-hoz Reál

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Gazdasági és államháztartási folyamatok

Gazdasági és államháztartási folyamatok Gazdasági és államháztartási folyamatok 214 215 A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése a Költségvetési Tanács részére Siba Ignác vezérigazgató Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető Tartalom 1. Makrogazdasági

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

A gazdasági válság földrajza 2011/1

A gazdasági válság földrajza 2011/1 Lőcsei Hajnalka A gazdasági válság földrajza 20/1 Budapest, 20. április Az MKIK Gazdaság- es Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Tájékoztató Somogy megye gazdaságának helyzetéről

Tájékoztató Somogy megye gazdaságának helyzetéről Tájékoztató Somogy megye gazdaságának helyzetéről Somogy megye területe alapján Magyarország 5. legnagyobb megyéje (6036 km 2 ), amely az ország dél-nyugati részén helyezkedik el, Baranya és Tolna megyével

Részletesebben

Újpest gazdasági szerepe

Újpest gazdasági szerepe 2015. március 5. Újpest gazdasági szerepe 1. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2012-ben, kerületenként, ezer Ft Forrás: TEIR A helyi GNP a vizsgált időszakban 66%-os növekedést mutatott, mely

Részletesebben

Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban

Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban Az ICEG Európai Központ elemzése szerint előreláthatólag 2002-ben is folytatódik az inflációs ráta csökkenése a kelet-európai gazdaságok zömében. A mérséklődő inflációban

Részletesebben

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III.

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III. ÚJ LEHETŐSÉGEK, ÚJ FORRÁSOK A BEFEKTETŐK ELŐTT KONFERENCIA Nagyvárad, 2008. április 4. Magyar tőkekivitel alakulása (millió euró) 1998-2007. 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 582,4 810,1

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Társadalmi-gazdasági útkeresés egy észak-nógrádi kistérségben. A szécsényi kistérség.

Társadalmi-gazdasági útkeresés egy észak-nógrádi kistérségben. A szécsényi kistérség. Engelberth István BGE PSZK Társadalmi-gazdasági útkeresés egy észak-nógrádi kistérségben. A szécsényi kistérség. Az önkormányzati gazdálkodás aktuális problémái Kutatói Napok: Alkalmazott tudományok a

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Mikro- és makrogazdasági folyamatok múltban és jelenben Kutatóműhely 3920-1/2016/FEKUT (EMMI) A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Áttekintés

Részletesebben

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Kovács Álmos Pénzügyminisztérium 27. november 6. Államháztartási konszolidáció - gazdaságpolitikai

Részletesebben

OTP Bank évi előzetes eredmények

OTP Bank évi előzetes eredmények OTP Bank 25. évi előzetes eredmények SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Dr. Csányi Sándor, elnök-vezérigazgató Dr. Spéder Zoltán, alelnök, vezérigazgató-helyettes 26. február 14. A 25. év főbb kihívásai 14/2/26 25. január

Részletesebben

NÖVEKEDÉS ÉS BŐVÜLÉS, ÚJ LEHETŐSÉGEK AZ EXPORTFINANSZÍROZÁSBAN. Mizser Zoltán Képviseletvezető (Győr)

NÖVEKEDÉS ÉS BŐVÜLÉS, ÚJ LEHETŐSÉGEK AZ EXPORTFINANSZÍROZÁSBAN. Mizser Zoltán Képviseletvezető (Győr) NÖVEKEDÉS ÉS BŐVÜLÉS, ÚJ LEHETŐSÉGEK AZ EXPORTFINANSZÍROZÁSBAN Mizser Zoltán Képviseletvezető (Győr) CÉLOK a magyar export-szektor, kiemelten a kkv szektor versenyképességének erősítése az exportcélú beruházások,

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható S A J TÓ KÖZ L E M É N Y L o n d o n, 2 0 1 6. m á j u s 1 2. Közép-kelet-európai stratégiai elemzés: Banki tevékenység a közép- és kelet-európai régióban a fenntartható növekedés és az innováció támogatása

Részletesebben

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

A gazdasági növekedés mérése

A gazdasági növekedés mérése A gazdasági növekedés mérése Érték-, volumen- és árindexek 25.) Az alábbi táblázat két egymást követő év termelési mennyiségeit és egységárait mutatja egy olyan gazdaságban, ahol csupán három terméket

Részletesebben