KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE ÖNKORMÁNYZATI KÖNYVTÁRAINAK ÉVI STATISZTIKÁJA

Átírás

1 A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖNYVTÁROSOK HÍRADÓJA VII. évf. 2. sz április KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE ÖNKORMÁNYZATI KÖNYVTÁRAINAK ÉVI STATISZTIKÁJA

2

3

4

5

6 STATISZTIKA Már mindnyájan úgy gondoltuk, hogy a statisztikai jelentés készítése ezentúl kimarad az életünkbl, de sajnos tévedtünk. Március elején kaptuk meg a jelentlapokat, melyek visszaküldési határideje a hónap vége volt. E rohammunka sikerült, ezért minden könyvtárosnak köszönet, mivel csak gyors és pontos munkájuk tette lehetvé, hogy sikerült a határidt betartanunk. Komárom-Esztergom megyében 93 önkormányzati könyvtár mködik, 1995-ben két könyvtár sznt meg, a kisigmándi, valamint a tatabányai Jászai Mari Színház és Népház Könyvtára. Megsznt a tatabányai iskolák központi ellátása, a Városi Könyvtár 13 iskolai könyvtártól vált meg. A városokban 77, a községekben 13 ffoglalkozású könyvtáros tevékenykedik. Új községi könyvtárosokat is köszönthetünk táborunkban: Bechnanits Józsefnét (Úny), Gyümölcsös Ferencnét (Dág), Haász Évát (Csolnok), Horváth Attilánét (Bajót), Mór Máriát (Aka), Muszeláné Vakán Borbálát (Epöl), Németh Andreát (Naszály), Pordán Jánosnét (Császár), Szalay Zsoltnét (Szomód) és Villand Józsefet (Súr). Jó munkát és sok olvasót kívánunk mindnyájuknak. Megyénkben a beiratkozott olvasók száma összesen , ebbl a városokban , községekben Az olvasók/lakosok százalékos aránya tág intervallumban mozog, 4,5 %-tól 38,9 %-ig. A megyei átlag 9,9 %-a, városokban a lakosság 9,6 %-a, a községekben 10,8 %.a beiratkozott olvasó. Néhány községi könyvtáros csodálatos eredményt ért el az olvasók számának növekedésében. A lakosság több mint 20 %-a a könyvtár beiratkozott olvasója Bakonyszombathelyen, Csépen, Dunaalmáson, Hántán, Keréktelekin, Tardoson és Várgesztesen. A beszerzett könyvek átlagára megyénkben 565,- Ft (1994-ben 430 Ft). Két község nem tudott (vagy talán nem is akart!?) könyvbeszerzésre pénzt fordítani. Olvasóink átlag 25 db könyvet kölcsönöztek ki a múlt évben könyvtárainkból, itt a városok és a községek aránya szinte teljesen megegyezik. Az egyre nehezed körülmények ellenére a városi feladatokon túl ellátó rendszeri (városkörnyéki) feladatai is vannak Kisbér, Oroszlány, Tata és Tatabánya könyvtárosainak. E statisztikai adatok is azt bizonyítják, hogy könyvtárakra, könyvtárosokra igenis szükség van, fontosak vagyunk az olvasni, tanulni vágyóknak. A harcot nem adhatjuk fel, hogy a következ évi (idei) statisztika készítésekor is legalább ennyien maradjunk. Kelecsényi Péterné megyei könyvtár HELYISMERET A Magyar Könyvtárosok Egyesületei Helyismereti Könyvtáros Szekciójáról 1993 szeptemberében a Pest Megyei Könyvtár szervezésében indult a munka. Regionális tanácskozást tartott Gyr, Komárom, Pest, Nógrád és Borsod megye mintegy 80 érintett könyvtárosa. Ennek sikerét látva csatlakoztak az ország minden részében és majd minden könyvtártípusában dolgozó kollégák. Megalakult a szervezet, és július között megrendeztük els országos tanácskozásunkat Vácott. Itt a szakmai programok mellett ideiglenes elnökséget választottunk egy évre. E vezetség: Mándli Gyula elnök (Városi Könyvtár, Vác) Gáncsné Nagy Erzsébet (Megyei Könyvtár, Gyr), Orbánné Horváth Márta (Városi Könyvtár, Gyr), Kiss László (Pest Megyei Könyvtár) és e sorok írója november 29-én az OSZK-ban számolt be az elnökség a tagságnak a szervezet egy évérl. Ezután következett az ugyancsak sikeres soproni második országos tanácskozás (errl részletesen a házigazda Müller Imréné írt a KKK decemberi számában). Itt jelentettük be, hogy július között Tatán találkozunk a harmadik országos tanácskozás keretében. Ennek alapján világos, hogy mködésünkkel sikerült pótolni azt az rt, amely e speciális könyvtári területen dolgozók összefogása híján korábban létezett. Az elmúlt években végbement generációváltás, illetve az e területen jelentkez változások együttesen juttatták arra a következtetésre a szakma képviselit, hogy össze kell fognunk: él, személyes kapcsolatok révén segítsük egymás munkáját, túl az évi, most már - állíthatjuk - bevált tanácskozásokon. A szkebb szakmai mhelykérdések taglalása helyett csak néhány - ma is aktuális és munkánk szempontjából fontos téma, címszavakban, a Vácon napirendre kerültek közül: helytörténeti kutatómunka határainkon innen és túl, tárgyszavazási problémák a kurrens repertorizálásban, a számítógépes feltárás gondjai. Két átfogó, ma is továbbgondolásra késztet eladás: Gyri Erzsébet: A könyvtárak helytörténeti munkája az 1990-es évek elején és Bényei Miklós: A helyismereti dokumentumok gyjtésének lehetségei, forrásai és feltárása. Sopronban a különböz közgyjtemények együttmködése, illetve a gyjtköri kérdések elemzésének tanulságai képezték a fbb témaköröket. A helyismereti dokumentumok gyjtésével, rzésével, feltárásával, a helyismereti információk szolgáltatásával összefügg elméleti és módszertani kérdések gondozása, a szakmai önmvelés természetesen nem korlátozódhat éves tanácskozásokra. Évi több összejövetel keretében találkozunk az éppen aktuális részkérdések megbeszélésére.

7 7 ISKOLAI KÖNYVTÁRAK Az november végén újabb 4 évre megválasztott elnökség január 9-én Tatán kihelyezett értekezlet keretében tekintette át a tatai találkozó elkészítésével kapcsolatos feladatokat. A szervezés elkészületeirl ifj. Gyüszi László adott tájékoztatást. Ennek alapján a konferencia tematikája a millecentenárium gondolatköréhez kapcsolódik. ifj. Horváth Géza megyei könyvtár Helyismereti Könyvtárosok III. Országos Tanácskozása (Tata, július ) Tervezett program július 17., szerda (Helyszín: Tata, Kossuth tér 1. Polgármesteri hivatal /Városháza/) 13 órakor a tanácskozást megnyitja Kerti Katalin, Tata Város Polgármestere, a tanácskozás résztvevit köszönti Dr. Kovács György Zoltán, a Komárom- Esztergom Megyei Közgylés elnöke. ELADÁSOK: meghívott eladók: Szakály Ferenc (Pest megye monográfiájáról), Varga Gyula (Hajdú-Bihar megye településtörténeti monográfiái), Farkas Gábor (Fejér megye monográfiáiról), Körmendi Géza (Komárom-Esztergom megyei monográfiákról), Mácza Mihály (a szlovákiai monográfiákról) órakor indulás autóbusszal MAJK-ra (érk. 18 óra), visszafelé baráti találkozó ("a hagyományok jegyében") Környén július 18., csütörtök (Helyszín: Tata, Tanoda tér 5. József Attila Kollégium /volt Piarista rendház/) 9-12 óráig eladások: A helyismereti és egyéb bibliográfiák, mint a kutatások forrásai. Bényei Miklós (A településtörténeti bibliográfiák készítésének dilemmái), Lisztes László (Kecskemét, MTA RKK Településkutató csoport), Kemecsi Lajos (Tata, Kuny Domokos Múzeum), Taraba Mária (Bp. A mezgazdasági bibliográfiákról) óráig eladások: A személyi bibliográfiák, biográfiák. Dr. Kovács Ilona (a Hungarica gyjtemény személyi bibliográfiái), Laki Lukács László (BAZ megye személyi bibliográfiái), Gyuris György (Szeged, Somogyi Könyvtár), Nagy Éva (Szombathely, A Vasi életrajzi bibliográfiák sorozat szerepe a helytörténeti kutatásban). További eladókat várunk Heves és Fejér megyébl, illetve Tapolcáról óra között városnézés, múzeumlátogatás (a tatai vár, Német Nemzetiségi Múzeum), 16 órakor indulás KOMÁROM-ba autóbusszal. Városnézés, Monostori erd, rév-komáromi kirándulás, múzeum-látogatás (a komáromi kollégák segítségével) július 19., péntek (Helyszín: Tata, József Attila Kollégium /volt Piarista rendház/) 8.30 órától eladások. Felkért eladók: dr. Beké Margit az Érseki Simor Könyvtár díszalbumairól; dr. Ravasz Éva a polgári anyakönyvvezetés bevezetésérl; Frészné Molnár Anikó a megye elemi iskoláinak történeti dokumentumairól, tárgyi emlékeirl; ifj. Horváth Géza a komáromi nyomdászatról az 1850-es évektl 1890-ig; dr. Fülöp Éva Mária az uradalomtörténeti monográfiák histográfiájáról órakor lehetség van hozzászólásokra, beszélgetésekre órakor ZÁRÁS, elnöki összefoglaló. Hírek a Könyvtárostanárok Egyesületének életébl Az MKE Könyvtárostanárok Szervezete országos szakmai programját március 26-án tartotta Budapesten, a Fvárosi Pedagógiai Intézetben. A továbbképzés témája: Partnerkapcsolatok a NA T megvalósításában. Dán Krisztina megnyitója után dr. Szebenyi Péter, a Fvárosi Pedagógiai Intézet igazgatója tartott eladást A NAT-tól a helyi tantervig címmel. Eladásában elmondta, hogy a 78-as tantervbe ugyan már beépítették a könyvtárat, de a f indíték akkor elssorban metodikai volt, az önálló tanulás irányába mutatott, a könyvre, az AV dokumentumokra. A NAT-nál is a f szempont metodikai, de elssorban az információ kezelésére kell tanítani a gyerekeket tl hatalmas információrobbanás történt, különösen fontos szerepet kapott a forrásközpont, a könyvtár. Nem véletlen, hogy a NATban a különböz mveltségterületeken is megjelenik. Szebenyi Péter eladásában arra is rámutatott, hogy az iskola a társadalom legkonzervatívabb intézménye, mégpedig olyan értelemben, hogy a felhalmozott értéket konzerválja. Az iskolának ugyanakkor mindig elre kell tekintenie, ezért az iskola a társadalom legprogresszívabb intézménye is egyben. Ahhoz, hogy az iskolák megfelelen felkészülhessenek a NAT bevezetésére, a megyei pedagógiai intézetek intenzív NAT-felkészít tanfolyamokat fognak szervezni, illetleg különböz kiadókkal együttmködve tantervi útmutatókat jelentetnek meg. A következ eladó dr. Szilágyi Imréné volt, aki Könyvtárhasználatra nevelés a kisiskolás korban cím eladásában arról szólt, hogy milyen nagy szerepe van a könyvtárnak a kisiskolások

8 ISKOLAI KÖNYVTÁRAK személyiségformálásában. A könyvtárban dl el, hogy a gyerek könyvtárhasználó, könyvszeret lesz-e. Ezért nagyon fontos a könyvtár környezete, a béke, a nyugalom megteremetése, a szakképzett könyvtáros, illetve fontos a tanító és a könyvtáros kapcsolata. Kiemelt szerepe van a magyar nyelv- és irodalomnak, ahol fontos az igényes olvasás, a könyvtár megismertetése a kisiskolásokkal, az önálló tanulás képességének fejlesztése, az olvasóvá nevelés. A továbbképzés harmadik eladója Tornyosiné Nagy Éva volt, aki eladásában az iskolavezetés, a helyi pedagógiai program és a könyvtárhasználat tervezésérl beszélt. A rendkívül szuggesztív eladásban elhangzott, hogy az iskolákban minden az igazgatón múlik, így a könyvtár fejlesztése és a helye is az iskola életében. Nagyon fontos az iskolában a küls és bels feltételek megteremtése, megfelel aránya. A könyvtárnak fontos szerepet kell játszania a tehetséggondozásban és a pályaválasztásban, is. Ha a könyvtár nem kap megfelel szerepet az iskola életében, akkor az iskolából kikerül gyerek nem igazodik el a könyvek között, nem érzi a késbbiekben a támaszt a könyvekben, nem talál menedéket a könyvben. Fontos, hogy a tanuló eszközként kezelje a könyvet, szükségletévé váljon. Motiválnunk kell a gyereket, hogy mind a szépirodalom, mind a szakirodalom fontos legyen a számára. Sajnos, alapvet gondok vannak a pedagógusképzésben is, hiszen a pedagógus könyvtáros képzése nem igazán megoldott. Ahhoz, hogy a NAT mveltségterületeiben a könyvtár megfelel súlyt kapjon, megfelel könyvtárakra és könyvtárosokra is szükség van. Tanczerné Jakus Emke listás könyvtári szakért VÁROSI KÖNYVTÁRAK Dorog híres emberei Dorog Város Barátainak Egyesülete és könyvtárunk közs rendezvénysorozatot kíván elindítani "Dorogi hírességek" címmel. Az els vendéget még az ünnepek eltt hívtuk Szöllsi Adrienne mfordító személyében. Adrienne 1965-ben született Dorogon. A gimnázium elvégzése után Budapestre jelentkezett az ELTE német-történelem szakára. Gyerekkora óta érdekldött a skandináv nyelvek iránt, ezért vette fel késbb a történelem helyett a norvég nyelvet. Mfordítóként els munkáját az egykori szépirodalmi Kiadónál végezte, egy norvég költ álnéven írt lélektani krimijét tolmácsolta magyarul. Jelenleg negyedmagával végzi Margit Sandemo Jéghegyek népe cím 47 részes regényfolyamatának fordítását. Az idei év könyvheti sikere is nevéhez fzdik. Miután már 37 nyelvre lefordították, magyarul is megjelent Jostein Gaarder Sofie világa cím regénye a filozófiáról. A könyvnek nagyon jó a fogadtatása, újra kellett nyomni, sok jó kritikát kapott. Középiskolai tankönyvként is ajánlható a m, mert a filozófiáról nem készült még ilyen jól forgatható kiadvány. Az est kötetlen beszélgetés keretében zajlott Kovács Lajos vezetésével. Sok érdekes történetet hallhattunk a norvég nép szokásairól, hétköznapjairól, mentalitásukról. A norvég világ különleges valóságát: a ködöt, az este káprázatos színeit jól érzékeltette egy-egy versrészlet Adrienne tolmácsolásában. Jó volt hallgatni fiatal mfordítónkat, aki mélyátéléssel és lelkesedéssel mesélt errl a számunkra távoli és titokzatos országról. Következ hírességünk Both Lehel zongoramvész. Gurinné Pintér Gabriella Arany János Városi Könyvtár Dorog Szerkesztik: ifj. Gyüszi László, Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár ifj. Horváth Géza, József Attila Megyei Könyvtár Kelecsényi Péterné, József Attila Megyei Könyvtár Takács Anna, Tatabánya, Városi Könyvtár Tanczerné Jakus Emke, Tata, Kkúti Általános Iskola Kiadja a József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, Fö tér 2. Felels kiadó: dr. Monostori Imre igazgató Felels szerkeszt: Schmidt József ISSN Tb.MK.S-16/96