J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés december 9-i közmeghallgatással egybekötött - üléséről.

Átírás

1 1 J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: a december 9-i közmeghallgatással egybekötött - üléséről. Az ülés helye: a Megyeháza Díszterme. Jelen vannak: Borbás Zsolt, Dobos László, Dr. Juhász Enikő, Kovács Sándor, Leel-Őssy György, Molnár Imre, Piroska Miklós, Rózsa Lajos, Sebestyén Ferenc, Sebestyén László, Szórád Róbert Mihály, Balogh Béla Tibor, Dr. Jernei Zoltán, Rózsa Endre, Serfőző István, Tokajiné Demecs Katalin, Soós Antalné Molnár Erzsébet, Soós Antal, Szathmári Norbert és Szecsei Attila, a Közgyűlés tagjai. Dr. Bene Ildikó országgyűlési képviselő, a Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet főigazgatója, Baráth Zsolt országgyűlési képviselő, Dr. Csoór György, a Közgyűlés társadalmi megbízatású alelnöke, Dr. Molnár Zoltán megyei aljegyző, Nagy Tünde Mária könyvvizsgáló, Dr. Horváth László Csaba pályázó, Patocskai László pályázó, Kiss Róbert, a Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának igazgatója, Székely László, a Megyei Agrárkamara titkára, Szabó Endre, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Megyei Kirendeltségének vezetője, a Megyei Önkormányzati Hivatal irodavezetői, közigazgatási szervek megyei vezetői, a sajtó képviselői, meghívottak. Kovács Sándor köszönti a Megyei Közgyűlés tagjait, a meghívott szervezetek képviselőit, a Közgyűlés valamennyi résztvevőjét. A jelenléti ív alapján megállapítja, hogy a Megyei Közgyűlés tagjai határozatképes számban jelen vannak. A munka törvényes feltételei biztosítottak, a Közgyűlés ülését megnyitja. Bejelenti, hogy a Megyei Közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzata értelmében évente legalább egy alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást kell tartani. A jelen közgyűlés közmeghallgatással egybekötött. Ez alkalomból köszönti az ülésen megjelent állampolgárokat, azonban senki sem kíván kérdést, közérdekű bejelentést, felvetést előterjeszteni, így a közmeghallgatást lezárja. Interpelláció, kérdés nem hangzik el. Indítványozza, hogy a Közgyűlés vegye fel napirendjére és elsőként tárgyalja meg a megyei önkormányzatok konszolidációjához kapcsolódó egyes feladatokról szóló előterjesztést, amely elektronikusan kiküldésre, valamint az ülés előtt kiosztásra került. A Közgyűlés a módosított napirendi javaslatot 19 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadja.

2 2 Az ülés napirendje a következő: 1. Előterjesztés a megyei önkormányzatok konszolidációjához kapcsolódó egyes feladatokról Előadó: Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke 2. Beszámoló az átruházott hatáskörben hozott döntésekről és a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Előadó: Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke 3. Előterjesztés a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat évi költségvetésének I- III. negyedéves teljesítéséről Előadó: Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke 4. Előterjesztés a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat évi költségvetési koncepciójára Előadó: Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke 5. Előterjesztés a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat évi belső ellenőrzési tervének jóváhagyására Előadó: Dr. Molnár Zoltán megyei aljegyző 6. Előterjesztés a Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet területén a parkolási rend megállapításáról szóló, többször módosított 6/2004. (II. 23.) KR számú rendelet módosítására Előadó: Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke 7. Előterjesztés a Megyei Múzeumok Igazgatósága igazgatói pályázatának elbírálására Előadó: Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke 8. Előterjesztés a Lábassy János Szakközépiskola és Szakiskola igazgatói pályázatának elbírálására Előadó: Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke 9. Tájékoztató a megye mezőgazdaságának helyzetéről Előadó: Kiss Róbert, a Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának igazgatója, Dr. Kalmár Sándor, a Megyei Agrárkamara alelnöke, Szabó Endre, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Megyei Kirendeltségének vezetője, Borbás Zsolt, a Megyei Közgyűlés alelnöke 10. Előterjesztés a könyvvizsgálói megbízási szerződés megkötésére Előadó: Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke 11. Előterjesztés az INNOHÍD Innovációs Zrt. részvényének értékesítésére Előadó: Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke 12. Előterjesztés a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulásban lévő tagság felmondására Előadó: Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke

3 3 13. Előterjesztés alapítvány támogatására Előadó: Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke 14. Előterjesztés a gazdálkodási folyamatok centralizációjával összefüggő feladatokról, az alapító okiratok és az együttműködési megállapodás jóváhagyásáról Előadó: Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke 15. Előterjesztés a TIOP keretében gyermek- és ifjúságvédelmi bentlakásos intézmények korszerűsítését célzó pályázat támogatására Előadó: Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke 16. Előterjesztés a művese állomás bővítésére Előadó: Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke 17. Előterjesztés a köztisztviselői teljesítménykövetelmények alapját képező évi célok meghatározására Előadó: Dr. Molnár Zoltán megyei aljegyző 18. Előterjesztés a Megyei Közgyűlés évi munkatervére Előadó: Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke Zárt ülés: Előterjesztés a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat kitüntető díjainak adományozására Előadó: Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke 1./ NAPIRENDI PONT: Előterjesztés a megyei önkormányzatok konszolidációjához kapcsolódó egyes feladatokról Előadó: Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke Tokajiné Demecs Katalin a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke elmondja, hogy a Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és elfogadta. Kérdésre tájékoztatást kaptak a Bizottság ülésén a Megyeházának a megyei önkormányzat általi jövőbeli arányos területhasználatáról, - amelyet a Kormányhivatallal történő egyeztetéseket követően a Közgyűlés fog jóváhagyni, - továbbá a dolgozók béréről, a törvényes határidőn belüli kifizetés napjáról. Kovács Sándor elmondja, hogy a kifizetések késésének oka, hogy új típusú hitelszerződést köt az önkormányzat az OTP-vel, melyhez a Közgyűlés mostani döntése szükséges, az előkészített dokumentumok aláírását követően haladéktalanul utalásra kerülnek a bérek. Rózsa Endre örül annak, hogy a Közgyűlés napirendjére tűzte a megyei önkormányzatok konszolidációját. Nehezményezi azt, hogy a megyei elnökök által október elején aláírt megállapodás nem áll rendelkezésre, s ennek előző ülésen történő kérésére is csak egy

4 4 semmitmondó válasz érkezett. Véleménye szerint a Közgyűlés elnökének nem volt joga ezt a megállapodást aláírni. Arról sincs információjuk, hogy mekkora vagyont ad át az államnak a megye, szerintük jóval nagobbat, mint amekkora adósságállománnyal rendelkezik. Frakciójuk ellenzi az intézmények átadását. Úgy gondolja, hogy az intézmények államnak történő átadásával a helyi közösségek nem tudnak ráhatással lenni az iskolák, intézmények fennmaradására, így az átszervezések iskolák bezárásához vezetnek. Sajtóértesülésre hivatkozással elmondja, hogy a helyi önkomrányzati fenntartásban lévő iskolák 2013-tól, a megyei önkormányzati fenntartásban lévők jövő év elejétől kerülnek az államhoz és az önkormányzatok a korábbi hírekkel ellentétben nem kérhetik, hogy egyes intézmények maradjanak a fenntartásukban. Úgy gondolja, a vonatkozó jogszabályok megszületése előtt kellő összefogással, lobbival, egységes megyei fellépéssel el lehetne érni a jogszabályok formálását és ezáltal egyes intézmények megyei fenntartásban működhetnének továbbra is. Kéri, tegyenek meg mindent azért, hogy a megyei intézmények ne kerüljenek állami fenntartásba. Idéz az Elnök 2010 októberi székfoglaló beszédéből, amely a megye fejlesztéséről, ingatlanainak felújításáról, a vagyon gyarapításáról szólt. Véleménye szerint az intézményátadás melletti döntés nem a jó gazda gondosságára vall. Az MSZP frakció továbbra is határozottan ellenzi az intézmények átadását, úgy gondolják, hogy annak beláthatatlan negatív következményei lesznek a megyére vonatkozóan. Szecsei Attila a rendszerváltás időszakáról, annak vívmányairól beszél, ide sorolva a szabad választásokat, az önkormányzatiságot. A Jobbik frakció véleménye szerint a konszolidációs törvény az önkormányzatiság feladását, megszüntetését jelenti, amellyel a demokrácia intézménye sérül. A Jobbik frakció semmiképpen sem tudja elfogadni az említett törvényt, nem hajlandóak ebben a kérdésben kompromisszumot kötni. Tokajiné Demecs Katalin véleménye szerint, ha egy kormány, egy párt a Parlamentben, vagy a Közgyűlésben többséggel rendelkezik, az arra ad felhatalmazást, hogy mindazt megtegye, amit az ország, a megye érdekében szükségesnek tart. Ha azoknak az értékrendeknek a mentén hoz döntést egy megyei közgyűlés, amiket korábban is vallott, akkor az legitimálja az intézkedéseket. Véleménye szerint a jelenlegi kormány és az itt ülő FIDESZ frakció teljesen ellentétes nézeteket vall, mint amit ellenzékként hirdetett. Idéz Gyurcsány Ferenc Balatonöszödi beszédéből. Hangsúlyozza azt a Kormánnyal szembeni elvárást, hogy világos szabályozás szerint történjenek az intézményátadások, az érintettek időbeni pontos tájékoztatása mellett. Az intézkedést a Kormány részéről el tudja fogadni, de saját részéről nem ért vele egyet. Borbás Zsolt adatokat említ az ország 2002-évi és 2008-évi adósságállományával, a megyei önkormányzatok hitelállományával kapcsolatban. Véleménye szerint az MSZP kormányzása alatt felvett jelentős hitelek tették tönkre az országot, melynek helyreállítása sokkal nagyobb feladat, mint bárki gondolná.

5 5 Elismeri, hogy több vagyont ad át a megyei önkormányzat, mint amekkora a hitelállomány, amit adatokkal támaszt alá. Az iskolabezárásokat törvényszerűnek látja a gyermeklétszám folyamatos csökkenése miatt. Sajnálatosnak tartja a születések számának, Magyarország lakosságának csökkenését. Leszögezi, hogy változásokra van szükség. Dr. Jernei Zoltán hivatkozik Borbás Zsolt alelnök álláspontjára, miszerint az államosítási folyamatnak az indoka az óriási államadósság, amely 17 ezer milliárd forintos volt a kormányváltáskor. Tájékoztatja a jelenlévőket, hogy jelenleg ez 21 ezer milliárd forint, holott a Kormány az államadósság radikális csökkentését tervezte. A miniszterelnök által adott televíziós interjúból idéz, amelyben a magyar gazdaság helyzetéről beszélt. Ezt követően retorikai fordulatot hirdetett a Kormány az államadósság ellen, mely alig egy évig tartott. Tudomása szerint a Matolcsy György miniszter által beterjesztett törvényjavaslat alapján elég 2016-ban elkezdeni az államadósság csökkentését. Úgy gondolja a Kormány ezzel feladta a küzdelmet. Beszél a fejlettebb európai országos GDP növekedéséről, szembe állítva azt a Kormány előrejelzésével. Tokajiné Demecs Katalin emlékeztet, hogy 2010-ben 120 milliárd forint hiányzott az önkormányzati rendszer finanszírozásához, a FIDESZ kormányra kerülését követően azonban ez nem került pótlásra, hanem további 86 milliárd forinttal kevesebbet kaptak az önkormányzatok, megnövelve ezzel az adósságállományt. Felhívja a figyelmet a különböző időszakokban végrehajtott intézkedések szükségességére. Molnár Imre álláspontja szerint nem országos szintű dolgokkal kell foglalkozni a Megyei Közgyűlésnek, hanem megyei szintűekkel. Véleménye szerint a baloldal azt a látszatot akarja kelteni, hogy a változások, az intézkedések rosszak, holott még elfogadott törvények sincsenek. A két baloldali hozzászólásra reagálva elmondja, hogy véleménye szerint jó gazdája volt a megyei önkormányzat az intézményeknek, hiszen rengeteg fejlesztés valósult meg. Tokajiné Demecs Katalin Gyurcsány féle idézetét kiegészíti. Emlékeztet a jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnáziummal kapcsolatos bírósági ügyre, annak anyagi következményeire. Balogh Béla Tibor nehezményezi, hogy az előző testületi ülésen feltett kérdésére nem megfelelő írásos választ kapott, és nem is az Elnök, hanem a Főjegyző válaszolt. A konszolidációs törvény 2. -át idézi, amely szerint a törvény alapja a megyei önkormányzatok és a Kormány közötti megállapodás. Továbbra sem érti, hogy mi alapján írhatta alá a nyilatkozatot az Elnök testületi döntés nélkül, mikor és ki adhatott erre felhatalmazást. Úgy gondolja, hogy a jelenlegi intézkedésekkel a magyar demokrácia, az önkormányzatiság elve sérül. Véleménye szerint az előző években jobban gazdálkodott a vezetés, - amelyet a kötvényből megvalósított fejlesztésekkel is alátámaszt -, a jelenlegi ciklusban azonban még nem hozott létre semmit és az intézmények átadását követően már nem is lesz arra lehetősége. Az előterjesztést nem tudja elfogadni és támogatni, erre kéri képviselőtársait is.

6 6 Dobos László véleménye szerint a baloldal nagyon negatívan állítja be a jelenlegi időszakot, mintha az MSZP vezetése alatt minden rendben lett volna. Meggyőződése, hogy az ország nem így gondolta, különben nem kapott volna a FIDESZ 2/3-os támogatottságot. A Kormány él a kapott lehetőséggel, nem visszaél. Beszél a különböző intézkedésekkel kapcsolatos FIDESZ-en belüli vitákról is. Visszafogottságra inti Rózsa Endre frakcióvezetőt. Soós Antal Borbás Zsolt szavaira reagálva elmondja, hogy az 1950-es években a falvak rombolása buldózerekkel folyt, most alattomos törvényekkel. Figyelmeztet, hogy a 2000 fős települések szétzilálása nem vezet jóra, a FIDESZ munkahelyeket ígért, mely nem került betartásra. Úgy véli, a megyében vannak olyan települések, amelyek el lesznek lehetetlenítve, lehetőségük sem lesz a felemelkedésre. A FIDESZ igéreteit - mint például létbiztonság, biztos megélhetés - a nép számon fogja kérni. Nem létbizonytalanságot kellene nyújtani, hanem biztos megélhetést, azonban ha ez nem így történik, majd az igazi jobboldal megpróbálja azt megteremteni. Beszél arról, hogy a Jobbik hogyan küzd a 2000 fős települések megmentéséért. Serfőző István felhívja a figyelmet a kritika tényszerűségére, és arra, hogy a dolgok nem fehérek, vagy feketék, a szürkék különböző árnyalataiból tevődnek össze. Emlékeztet rá, hogy a megyei és települési önkormányzatok az elmúlt években is nehéz helyzetben voltak. Az elmúlt időszakot is a kettősség jellemezte, a megyék mégis tudtak gyarapodni, mert része voltak a gazdaságnak, de a működési költségek finanszírozása nehéz volt, mert nem volt bőkezű az akkori kormányzat. A konszolidációs törvény céljával egyetért, mivel az intézmények működőképességének feltételeire megoldást kell találni, de a végrehajtás eszközét, vagyis az intézmények, a teljes vagyon átadását azonban nem tartja megfelelőnek, árnyaltabban végig kellene gondolni a megoldás módját, így azt nem támogatja. Rózsa Endre véleménye szerint a Kormány elvesztette az államadósság ellen indított szabadságharcot. A demográfiai adatok alapján jelentős a gyermeklétszám csökkenése, de nem akkora, hogy a tervezet szerinti 600 iskola bezárása szükséges lenne. Úgy gondolja, olyan forráskivonást terveznek az oktatásból, amit nem indokol a gyermeklétszám csökkenése. Kéri, hogy személyeskedést ne vigyenek bele a vitába. Pontosítja, hogy nem a múltra, hanem a jövőre vonatkozóan gondolja, hogy nem jó gazdához méltó döntést hoz a Közgyűlés az intézményekkel kapcsolatban. Sebestyén Ferenc az elhangzottakat meddő és értelmetlen vitának tartja. A hiányos történelmi ismeretekre világít rá, az MSZP-SZDSZ önkormányzatok átalakításával kapcsolatos 2002-es kormányprogramjából, majd Lampert Mónikától idéz a regionális önkormányzatokkal kapcsolatosan. Dr. Csoór György felhívja a figyelmet arra, hogy a közel egy órás vitában az előterjesztéshez kapcsolatosan nem hangzott el vélemény. Ez a napirend a megyei intézmények megmentését szolgálja. Közel évtizedes probléma az intézmények finanszírozása. Ez az előterjesztés az elfogadott vagyonátadási törvény végrehajtásaként született, amelyre véleménye szerint csak igennel lehet szavazni.

7 7 Az ellenzék által elhangzott idézetre reagálva elmondja, hogy olyan bukott, büntetőeljárás alatt álló személyektől nem helytálló idézni, akik az országot ilyen helyzetbe juttatták. Balogh Béla Tibor elmondja, hogy kormányzásuk ideje alatt valóban volt elképzelés az önkormányzatiság átalakítására, a régiók megerősítésére, a megyék szerepének csökkentésére, amely a szintek megerősítésével, és nem tönkretételével kezdődött volna. Nem fogadja el azt, hogy leépítik a megyei és helyi önkormányzatokat úgy, hogy nem hoznak létre kistérségeket. Sebestyén László úgy gondolja, azért került ez az előterjesztés elsőként megtárgyalásra, hogy a dolgozók mielőbb megkaphassák a bérüket. Kéri képviselőtársait, hogy csak a napirendi ponthoz kapcsolódó véleményüket mondják el, tanúsítsanak önmérsékletet a vitában. Kovács Sándor elmondja, hogy a szavazást követően szünetet rendel el, mely alatt aláírja az OTP-vel megkötendő szerződést, hogy a dolgozók fizetésének utalása megtörténhessen, de a demokráciát nem kívánta csorbítani a vélemény-nyilvánítások korlátozásával. A hozzászólásokra reagálva elmondja, hogy az intézményátadás, vagyonátadás nem privatizációt jelent, nem veszik el a magyar emberektől, azok az állam kezelésébe, működtetésébe kerülnek. Elmondja, hogy az elmúlt időszakban az önkormányzatok erőn felül fejlesztettek, de mivel a fejlesztésekhez az önerőt a magyar állam nem tudta biztosítani, azok uniós forrásból történtek. A jelenlegi átadás nem a vagyon elherdálását jelenti, az érték nem az iskola, az intézmények, hanem az, hogy a gyermekek tanulnak, a betegek gyógyulnak, az intézményeket működtetni kell. Tokajiné Demecs Katalin idézetére elmondja, hogy ha a FIDESZ-en belül a vezetők közül valaki ilyen kijelentést tett volna, szégyellné magát és nem idézné azt. Dr. Jernei Zoltán hozzászólására reagálva elmondja, hogy az államadósság nagyságát az euro mozgása jelentősen meghatározza. Az MSZP-Kormány a 2008-as válságban euró alapú hitelt vett fel az IMF-től 20 milliárd forint összegben, melynek törlesztése ez évben történik. Balogh Béla Tibor hozzászólására reagálva az önkormányzatiság csökkenésével kapcsolatban elmondja, hogy ha 1990-ben nem történtek volna meg a szükséges változások, nem következett volna be fejlődés az országban. Jelenleg sajnos vannak problémák az önkormányzatisággal, ami ilyen szinten tovább nem tartható fenn. Érdeklődik, hogy a Jobbik mit véd a falvakkal kapcsolatban, hiszen a 2000 fős települések megmaradnak. A polgármesteri funkciót, az önkormányzati pozíciókat, vagy a hivatalokban dolgozók munkáját? mert ezek nem maradnak meg. Ez is fontos dolog, de a településeken élők helyzetét nem változtatja meg. Rózsa Endre hozzászólásához kapcsolódva megállapítja, hosszú idő az, amire a gyermeklétszám csökkenésén lehet változtatni, de kismértékű változás már van a statisztikák alapján a gyermeklétszám növekedésében.

8 8 Egyetért Serfőző István álláspontjával, miszerint együtt kell működni, együtt kell dolgozni a világ jobbítása érdekében. Felhívja Balogh Béla Tibor figyelmét arra, hogy a Megyei Közgyűlés nem a megye, ha attól jogokat vonnak el, azt nem a megye lakosságától vonják el, a lakosok ugyanúgy élnek, mint eddig és a megye erősödni fog. Sebestyén Ferenc úgy gondolja, hogy ha az MSZP kormányzása idején rendelkezett volna 2/3-os többséggel, már régen megszüntette volna a megyéket. Balogh Béla Tibor szerint lehet, hogy megszüntetésre kerültek volna a megyék, de ez rajta nem kérhető számon. A spórolással összefüggésben megemlíti a megyei önkormányzati elnökök Azori szigeteki látogatását. Hozzáteszi, hogy előző hozzászólásában nem a megye leépítéséről, hanem az önkormányzati rendszer, a demokrácia leépítéséről beszélt. Serfőző István úgy gondolja, hogy amikor állami kézben összpontosult minden, nem volt egy szerencsés időszak. Megfontolandónak tartja, jelenleg mi az, ami át kell, hogy kerüljön állami kézbe. Véleménye szerint az intézmények ugyan a megyében maradnak, de az azokkal kapcsolatos döntések joga elkerül. Nem tartja kedvezőnek, ha a helyet, vagy a körülményeket nem ismerő emberek szólnak bele az intézmények jövőbeni sorsába. Megállapítja, hogy az önkormányzatiságnak van értelme, de meg kell húzni a határt az állam és az önkormányzatok szerepvállalása között. Kovács Sándor egyetért Serfőző Istvánnal, miszerint a fontos dolgok megyei szinten, helyben dőljenek el. Ismeretei szerint meg fogja kapni a megye a területfejlesztést, valamint az uniós pályázatokról történő döntés jogát. Balogh Béla Tibornak az egyes megyei elnökök külföldi kiutazásával kapcsolatosan elmondja, hogy az elmúlt két hétben a megyei önkormányzat képviseletében tett látogatást a Kárpátalján, ahol könyvadományt adott át Aknaszlatinában egy iskolának, valamint a Vajdasági Parlamenttel történő megállapodás aláírására utazott ki. Az a véleménye, hogy mindenki vállalja a saját tetteiért a felelősséget. Soós Antal álláspontja szerint a Jobbik törekvései nem hozhatók összefüggésbe az apparátusok megmaradásával, ők a munkahelyek megtartásáért küzdenek. Nem támogatják azonban azt, hogy több állása legyen polgármestereknek, országgyűlési képviselőknek. Érdeklődik - ahhoz képest, hogy az IMF-el nem akartak megállapodni - a FIDESZ Kormány milyen összeget fog kérni az IMF-től. Kovács Sándor nincs olyan helyzetben, hogy bármit is kérjen az IMF-től. A több állásra vonatkozóan elmondja, hogy dolgozzon mindenki amennyit képessége, ideje enged. Nem az a követendő példa, ha valakinek nincs állása. Felhívja a figyelmet az OTP-vel kötendő szerződés aláírásának fontosságára, sürgősségére. Rózsa Endre kérdezi, hogy a megye nyilvánossága, illetve a Közgyűlés mikor juthat hozzá az aláírt megállapodáshoz. Elfogadja, hogy ha nem áll a hivatal rendelkezésére, kéri annak beszerzését és nagyon szeretné, ha ez a dokumentum nyilvánosságra kerülne.

9 9 Kovács Sándor ismételten elmondja, hogy azért nem áll az Önkormányzati Hivatal rendelkezésére a megállapodás, mivel az egy politikai nyilatkozat volt, de be fogja szerezni. Dr. Jernei Zoltán elmondja, hogy a konszolidációs törvényben van olyan megfogalmazás, mely szerint a feladatátadás és jogutódlás alapvető feltételeiről szóló, a megyei önkormányzatok és a kormány közötti megállapodás az irányadó. Amennyiben ez az a nyilatkozat, akkor véleménye szerint nem minősül politikai nyilatkozatnak és arról tájékoztatni kellett volna a testületet. Az adósságállományok megítélésénél javasolja az objektív mércével történő mérést. Tokajiné Demecs Katalin a szándéknyilatkozattal kapcsolatosan érdeklődik, hogy a közgyűlési elnöki politikai tisztség-e, ha nem akkor a megyei közgyűlés elnöke hogyan tehet politikai szándéknyilatkozatot a megyei önkormányzatot illetően. Azonban ha a közgyűlés elnökeként írta azt alá, akkor nem érti, hogy a testület miért nem látta. Kovács Sándor válaszában az emberek különböző pozíciókban történő különböző döntési lehetőségeiről beszél. A vitát követően a Megyei Közgyűlés minősített többséggel - 11 igen és 8 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett a következő határozatot hozza: 175/2011. (XII. 9.) számú határozata a kötvény átalakításáról és a kötvényből eredő adósság állam által történő átvállalásával kapcsolatos intézkedésekről A Megyei Közgyűlés a Megyei Önkormányzatok konszolidációjáról, a Megyei Önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló évi CLIV. törvény 5. (2) bekezdése alapján a Jászkunság Fejlesztéséért elnevezésű, HU kódszámú, CHF összértékű kötvényt kölcsönjogviszonnyá nem kívánja átalakítani, azt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként tartja fenn. A Megyei Közgyűlés felhatalmazza a konszolidációs törvény 5. (1) bekezdése alapján a Megyei Közgyűlés elnökét, valamint a hivatal jogi és pénzügyi ellenjegyzésre jogosult köztisztviselőit, hogy a kötvénylejárat előtti visszaváltásából eredő adósság kötelezettség állam által történő átvállalásával összefüggő jognyilatkozatokat megtegyék és a kapcsolódó szerződéseket aláírják. Határidő: december 30. Felelős: Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke Erről: 1) Megyei Közgyűlés tisztségviselői 2) Dr. Molnár Zoltán megyei aljegyző 3) Hajdúné Gácsi Mária irodavezető 4) Raiffeisen Bank, 1054 Budapest, Akadémia u. 6. sz. értesülnek.

10 10 A Megyei Közgyűlés minősített többséggel - 11 igen és 9 nem szavazattal a következő határozatot hozza: 176/2011. (XII. 9.) számú határozata a fejlesztési célú hitelből eredő adósság átvállalásáról A Megyei Közgyűlés a Megyei Önkormányzatok konszolidációjáról, a Megyei Önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló évi CLIV. törvény 5. (1) bekezdése alapján felhatalmazza a Megyei Közgyűlés elnökét, valamint a hivatal jogi és pénzügyi ellenjegyzésre jogosult köztisztviselőit, hogy az szerződés számú, fejlesztési célú hitelből eredő adósság átvállalással összefüggő jognyilatkozatokat megtegyék és a kapcsolódó szerződést aláírják. Határidő: december 30. Felelős: Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke Erről: 1.) Megyei Közgyűlés tisztségviselői 2.) Dr. Molnár Zoltán megyei aljegyző 3.) Hajdúné Gácsi Mária irodavezető 4.) OTP Bank Nyrt, 1051 Budapest, Nádor u. 16. értesülnek. A Megyei Közgyűlés minősített többséggel - 11 igen és 9 nem szavazattal a következő határozatot hozza: 177/2011. (XII. 9.) számú határozata a folyószámlahitel és a megelőlegezési hitel átalakításáról, valamint az ebből eredő adósság átvállalásáról A Megyei Közgyűlés a Megyei Önkormányzatok konszolidációjáról, a Megyei Önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló évi CLIV. törvény 5. (4) bekezdése alapján felhatalmazza a Megyei Közgyűlés elnökét, valamint a hivatal jogi és pénzügyi ellenjegyzésre jogosult köztisztviselőit, hogy a folyószámlahitel és a megelőlegezési hitel (munkabérhitel) állomány működési hitellé történő átalakításával és az ebből eredő adósság átvállalással összefüggő jognyilatkozatokat megtegyék és a kapcsolódó szerződéseket aláírják. Határidő: azonnal és december 30. Felelős: Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke Erről: 1.) Megyei Közgyűlés tisztségviselői 2.) Dr. Molnár Zoltán megyei aljegyző 3.) Hajdúné Gácsi Mária irodavezető 4.) OTP Bank Nyrt, 1051 Budapest, Nádor u. 16. értesülnek.

11 11 A Megyei Közgyűlés minősített többséggel - 11 igen és 9 nem szavazattal a következő határozatot hozza: 178/2011. (XII. 9.) számú határozata az átadás-átvétel alól kivételt képező vagyonelemek köréről A Megyei Közgyűlés a Megyei Önkormányzatok konszolidációjáról, a Megyei Önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló évi CLIV. törvény 2. (4) bekezdése alapján felhatalmazza a Megyei Közgyűlés elnökét, hogy folytasson tárgyalásokat a melléklet szerint az átadás-átvételi eljárásból kivett ingatlan és a kapcsolódó ingó vagyonról. Határidő: azonnal és december 30. Felelős: Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke Erről: 1.) Megyei Közgyűlés tisztségviselői 2.) Dr. Molnár Zoltán megyei aljegyző 3.) Hajdúné Gácsi Mária irodavezető értesülnek. A Megyei Közgyűlés minősített többséggel - 11 igen és 9 nem szavazattal a következő határozatot hozza: 179/2011. (XII. 09.) számú határozata a Remondis Szolnok Zrt. részvényének értékesítéséről A Megyei Közgyűlés egyetért azzal, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat piaci értéken ajánlja fel vételre részvényét a Remondis Szolnok Zrt. tulajdonosainak. A Megyei Közgyűlés felhatalmazza elnökét a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: december 15., illetve folyamatos Felelős: Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke Erről: 1.) Megyei Közgyűlés tisztségviselő 2.) Dr. Lengyel Györgyi kormánymegbízott, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 3.) REMONDIS Kft Budapest, Szállító utca 6. 4.) Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 5000 Szolnok, Kossuth tér 9. 5.) Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása 5000 Szolnok, Kossuth tér 9. 6.) Dr. Molnár Zoltán megyei aljegyző 7.) Hajdúné Gácsi Mária irodavezető értesülnek. Ezt követően a Megyei Közgyűlés minősített többséggel - 11 igen és 9 nem szavazattal a következő rendeletet alkotja meg:

12 12

13 13 Borbás Zsolt elmondja, hogy még nem érkezett válasz, amennyiben lesz információ, arról a Közgyűlés tájékoztatást fog kapni. A Közgyűlés az írásos előterjesztés alapján 16 igen és 1 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett a következő határozatot hozza: 180/2011. (XII. 9.) számú határozata az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról 1.) A Megyei Közgyűlés jóváhagyja a Megyei Közgyűlés elnökének átruházott hatáskörben hozott következő döntéseit: a /2011. (XI. 02.) számú határozatát a Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézet használatában lévő Szolnok, Dózsa Gy. út 6. I/5. szám alatti lakás öt év határozott időtartamra történő bérbeadásának meghosszabbításáról dr. Apró Dezső részére, 411-7/2011. (XI. 02.) számú határozatát a Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézet gépjárművének bérbeadásáról szóló /2009. (XII. 10.) számú határozata módosításával a KIA K2500 típusú emelőhátfalas gépjármű három év határozott időtartamra történő bérbeadásáról, /2011. (X. 24.) számú határozatát a Tóparti Otthon Fogyatékosok Otthona és Rehabilitációs Intézménye részére használhatatlanná vált, gazdaságosan nem javítható számítástechnikai eszközök, fénymásoló és fax készülék selejtezéséről, 771-3/2011. (XI. 02.) számú határozatát a Hámori András Szakközépiskola és Szakiskola részére használhatatlanná vált, gazdaságosan nem javítható szoftverek, számítástechnikai eszközök, műszaki cikkek és oktatási eszközök selejtezéséről, /2011. (XI. 03.) számú határozatát az Angolkert Idősek Otthona, Pszichiátriai Betegek Otthona és Rehabilitációs Intézménye részére használhatatlanná vált műszaki cikkek, berendezések és kerti traktor pótkocsival történő selejtezéséről, selejtezést követő hulladék anyagként való értékesítéséről, alkatrészként való felhasználásáról, az egyéb eszközök megsemmisítéséről, illetve veszélyes anyagként történő elszállításáról, /2011. (XI. 15.) számú határozatát a Kastély Otthon Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona és Rehabilitációs Intézménye részére Molnár Sándor ,- Ft összegű személyi térítési díj tartozásának leírásáról,

14 /2011. (XI. 16.) számú határozatát a Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat részére Megyaszó Polgármesteri Hivatal ,- Ft összegű, valamint Ricse Polgármesteri Hivatal ,- Ft összegű számla tartozásának leírásáról, /2011. (XI. 16.) számú határozatát a Liska József Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium részére a Budapesti Készenléti Mentők ,- Ft összegű, valamint a Jászberényi Yakuzák SE ,- Ft összegű számla tartozásának leírásáról, a 161/2008. (X. 31.) KH. számú határozattal jóváhagyott, a devizapolitika és likvidpénzeszközök kezeléséről szóló szabályzat V. fejezete alapján a kötvénnyel kapcsolatosan az alábbi átruházott hatáskörben hozott tranzakciókat: rövidlejáratú betétlekötések HUF = , szeptember december 30. = , november december 16. = , november november /2011. számú határozatát a jászapáti Fehér Akác Otthon szakmai programjának és házirendjének jóváhagyásáról, /2011. számú határozatát a törökszentmiklósi Lábassy János Szakközépiskola és Szakiskola házirendjének, /2011. számú határozatát a törökszentmiklósi Lábassy János Szakközépiskola és Szakiskola minőségirányítási programjának, /2011. számú határozatát a törökszentmiklósi Lábassy János Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programjának, /2011. számú határozatát a jászberényi Liska József Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium pedagógiai programjának, /2011. számú határozatát a jászberényi Liska József Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium kollégiumi pedagógiai programjának, /2011. számú határozatát a jászberényi Liska József Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium minőségirányítási programjának, /2011. számú határozatát pedig a jászberényi Liska József Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium házirendjének jóváhagyásáról, a 9 fő esetében megállapított személyi térítési díjat, /2011. számú döntését Jánoshida község Önkormányzatának szociális szolgáltatás-tervezési koncepciójának véleményezéséről, 2163/2011. számú döntését pedig a mezőtúri székhelyű Berettyó-Körös Társulás szociális szolgáltatás-tervezési koncepciójának véleményezéséről.

15 15 A Megyei Közgyűlés Oktatási, Kulturális és Etnikai Bizottsága átruházott hatáskörben hozott döntését a roma származású fiatalok tanulmányi támogatásáról, amely a Megyei Önkormányzat című honlapján megtalálható. 2. A Megyei Közgyűlés a 167/2008. (X.31.), 5/2011. (II.11.), 60/2011. (IV.29.), 101/2011. (VI.24.), 110/2011. (VI.24.), 121/2011. (IX.29.), 130/2011. (IX.29.), 131/2011. (IX.29.), 132/2011. (IX.29.), 139/2011. (IX.29.), 144/2011. (IX.29.), 148/2011. (XI.11), 149/2011. (XI.11), 150/2011. (XI.11), 152/2011. (XI.11), 164/2011. (XI.11), 165/2011. (XI.11), 169/2011. (XI.11), 170/2011. (XI.11), 171/2011. (XI.11), 172/2011. (XI.11), 173/2011. (XI.11), valamint a174/2011.(xi.11) számú határozatokban meghatározott határidős feladatok végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadja. Erről: 1. A Megyei Közgyűlés bizottságainak elnökei 2. A Megyei Önkormányzati Hivatal irodavezetői értesülnek. 3./ NAPIRENDI PONT: Előterjesztés a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat évi költségvetésének I-III. negyedéves teljesítéséről Előadó: Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke Kovács Sándor köszönti az East-Audit Zrt. képviseletében megjelent Nagy Tünde Mária könyvvizsgáló asszonyt. Tokajiné Demecs Katalin a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke elmondja, hogy a Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és 6 igen szavazattal, 1 tartózkodás ellenében elfogadta azt. Szecsei Attila szerint a évi költségvetési koncepció tárgyalása során a Jobbik frakció több ponton jelezte a költségvetés buktatóit. Számukra a mostani előterjesztés azt mutatja, hogy félelmeik, figyelemfelhívásaik jogosak voltak, beigazolódtak aggályaik. Bíznak benne, hogy a következő költségvetés tárgyalásakor, tervezésekor jobban figyelembe veszi majd a Közgyűlés építő észrevételeiket. Kovács Sándor elmondja, hogy figyelembe fogják venni az építő kritikákat, észrevételeket, hiszen közös érdek az önkormányzat működtetése. Borbás Zsolt megköszöni a szakmai irodának a munkáját. Úgy gondolja, hogy ha a költségvetésben nem került volna betervezésre ilyen mértékű illetékbevétel, már akkor működésképtelenné válhatott volna a megyei önkormányzat. A Közgyűlés az írásos előterjesztés alapján 11 igen és 9 nem szavazattal a következő határozatot hozza:

16 16 181/2011. (XII. 9.) számú határozata a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat évi költségvetésének I-III. negyedéves teljesítéséről és a további feladatokról 1. A Megyei Közgyűlés a évi költségvetés I-III. negyedéves teljesítéséről szóló beszámolót megtárgyalta, ezer Ft kiadással és ezer Ft bevétellel, az 1/a., 2/a., 2/b., 2/c., 2/g., 3/a., 3/b., 3/c., 3/d., 3/e., 4/a., 4/b. mellékletek szerint elfogadja. A kiemelt kiadási előirányzatok teljesítését: személyi juttatások ezer Ft munkaadókat terhelő járulékok ezer Ft dologi kiadások ezer Ft támogatásértékű kiadások ezer Ft áht-n kívüli pénzeszköz átadás ezer Ft előző évi maradványok átadása ezer Ft ellátottak juttatásai ezer Ft felújítások ezer Ft fejlesztési kiadások ezer Ft felhalmozási célú kamatkiadás ezer Ft kölcsönök nyújtása ezer Ft hitelek kiadásai ezer Ft összeggel fogadja el. A kiemelt bevételi előirányzatok teljesítését intézményi működési bevételek ezer Ft illetékbevételek ezer Ft átengedett SZJA ezer Ft felhalmozási bevételek ezer Ft központi költségvetési támogatás ezer Ft támogatásértékű bevételek ezer Ft pénzeszközátvételek ezer Ft előző évi maradványok visszatérülése ezer Ft pénzmaradványok felhasználása ezer Ft kölcsönök bevételei ezer Ft hitelek bevételei ezer Ft összegben fogadja el. A Megyei Közgyűlés megköszöni az intézmények vezetőinek és alkalmazottainak, a hivatal dolgozóinak, valamint a közgyűlés bizottságainak a költségvetés időarányos teljesítése érdekében tett intézkedéseiket és tevékenységüket. 2. A Megyei Közgyűlés felhívja az intézmények, a hivatal vezetőinek figyelmét a takarékos gazdálkodásra, a kiadási előirányzatok és a kötelezettségvállalási korlátok betartására a költségvetés végrehajtása során. A pénzügyi feltételek további romlása esetén a pénzügyi egyensúly fenntarthatósága érdekében újabb bevételnövelő és

17 17 kiadáscsökkentő intézkedéseket szükséges előterjeszteni, valamint felül kell vizsgálni a beruházásokat és egyéb kötelezettségeket. A költségvetési rendeletben előírtaknak megfelelően kiemelt figyelmet kell fordítani a szállítói tartozások figyelemmel kísérésére és elemzésére. Határidő: Felelős: december 31. és folyamatos Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke Rentzné Dr. Bezdán Edit megyei főjegyző a Megyei Önkormányzati Hivatal Irodavezetői Intézményvezetők Erről: 1.) Megyei Közgyűlés tisztségviselői 2.) Megyei Önkormányzati Hivatal Irodavezetői 3.) Intézményvezetők értesülnek. 4./ NAPIRENDI PONT: Előterjesztés a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat évi költségvetési koncepciójára Előadó: Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke Tokajiné Demecs Katalin a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke elmondja, hogy a Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és egy nem szavazat ellenében elfogadta azt. Az elhangzott vélemények egymásnak ellentmondóak voltak. Hihetetlenül alacsonynak találták azt a főösszeget, amely a megyei közgyűlések jövő évre várható költségvetését jelzi, mely bizonytalanságot jelent a hivatali dolgozói létszámban is. Dr. Juhász Enikő elmondja, hogy az Egészségügyi és Szociális Bizottság ülésén feltett kérdések túlnyomóan a megyei önkormányzat jövő évi feladataira, az ehhez kapcsolódó finanszírozásra, illetve a szükséges munkahelyekre vonatkoztak, melyekre a bizottsági tagok megfelelő válaszokat kaptak. A kormányzati munkát illető egy órás vita után a Bizottság 4 igen és 2 ellenszavazat mellett a koncepciót elfogadta. Dobos László tájékoztatja a Közgyűlést, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Kulturális és Etnikai Bizottság és azt 7 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta. Molnár Imre tájékoztat, hogy az Ügyrendi Bizottság is megtárgyalta az előterjesztést és egyhangúlag elfogadta azt. Tokajiné Demecs Katalin szól a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság ülésén is felvetődött kérdésről, és érdeklődik, hogy a jelenlegi helyzetben a költségvetési koncepció milyen hatással lesz a hivatali dolgozók sorsára. Balogh Béla Tibor a költségvetési koncepció beajánlását kéri, mivel a beajánlásokból mindig sugárzik az optimizmus.

18 18 Szecsei Attila szerint a konszolidációs törvény következtében teljesen új költségvetésre kell készülni a következő évre. Megszűnnek bizonyos bevételek, normatívák, átengedett jövedelemadó, illetékbevétel, illetve azok a kiadások, amelyek meghatározták a működést. Mivel nincsenek pontos információk a jövőre betöltendő feladatokról, a költségvetési koncepció kevés konkrétumot tartalmaz, ezért a Jobbik az előterjesztést nem tudja támogatni. Rózsa Endre az országos politikai kérdéskör érintését indokoltnak látja, mivel meghatározza a megye működési kereteit, hogy mi történik az országban. Felhívja a figyelmet az előterjesztésben helytelen makrogazdasági adatra. A évi GDP plusz 1,2% volt, mely a Bajnai kormány utolsó negyedévében indult növekedésnek. Tudomása szerint a évre vonatkozó GDP adat sem helytálló, ugyanígy a 2012-re vonatkozó prognózis sem. Az adatok korrigálását kéri. Kovács Sándor kiegészíti a Rózsa Endre képviselő által elmondottakat azzal, hogy az előzőleg recesszióba kormányzott ország - a környező, gazdaságilag erőteljesen fejlődő országok mellett - egy féléves-¾ éves gazdasági növekedést mutatott a Bajnai kormány ideje alatt. Molnár Imre érdeklődéssel várja, hogy a koncepció kapcsán milyen böszmeségekről, országos politikai dolgokról beszél az ellenzék. Felhívja képviselőtársai figyelmét, hogy megyei koncepcióról van szó, és még el nem fogadott törvények hatásairól beszélnek. Egyetért azzal, hogy nem a legmegfelelőbb időszakban készül ez a koncepció, de teljes. A Kormány nagy ütemben vágott bele a törvények átalakításába, de legalább elkezdték, elfogadásra javasolja a koncepciót. Tokajiné Demecs Katalin elmondja, hogy a GDP adatok már nem felelnek meg a jelenlegi állapotoknak. Véleménye szerint már nem helytállóak a koncepcióban foglalt számok. Megállapítja, hogy a jelen helyzetben növekedéssel számolni komolytalan. Emlékeztet arra is, hogy az átszervezések kapcsán történő létszámleépítéseket riogatásnak tartották, most be lehet bizonyítani, hogy ez így van. Rózsa Endre úgy gondolja, hogy ha szerepelnek az anyagban országos adatok, akkor a hozzá kapcsolódó gondolatát mindenki mondhassa el. Úgy gondolja, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni az országos politikai környezetet. Kéri, hogy az ide kötődő országos kérdéseket a jövőben is kapcsolni lehessen a napirendi pontok tárgyalásához. Kovács Sándor ismételten felhívja a képviselők figyelmét arra, hogy a megye nem a megyei önkormányzat, a megyei közgyűlés, a megye ennél sokkal több. Válaszolva Tokajiné Demecs Katalin kérdésére elmondja, hogy a Hivatalban dolgozóknak igyekeznek a továbbiakban is munkalehetőséget biztosítani, de van, akinek nem tudnak. Vannak, akik máshol szeretnének elhelyezkedni, illetve nyugdíjba vonulnak, jelenleg ez 7-8 főt jelent. Elfogadja Szecsei Attila álláspontját. Serfőző István megérti, hogy a koncepció szerény ismeretek birtokában készült, a rendelkezésre álló adatokból ezt lehetett kihozni. Sértőnek tartja Molnár Imre hozzászólását az ellenzék hozzászólásaival kapcsolatban. Kéri, hogy amennyiben úgy érzi, hogy butaságot mondott, akkor világítson arra rá. Megnyugtatásra vonatkozó kijelentése kapcsán elmondja, hogy az nem sikerült, önmagában az, hogy sokat dolgoznak, nem érv.

19 19 Kovács Sándor szerint a megyei önkormányzat feladatainak megváltoztatása, átrendezése hosszú folyamat. Vannak olyan elképzelések, hogy a vagyonhoz kell ragaszkodni, saját álláspontja szerint a feladatokhoz ragaszkodna, a megyei önkormányzatok több feladathoz való jutását kívánná elérni. Örül, hogy a törvénytervezetben a megyei területfejlesztési tanács munkáját a megyei önkormányzat fogja ellátni. Úgy látja, nagyon fontos feladatot kap ezzel az önkormányzat, szakmai döntéseket fog hozni a megyei közgyűlés, így optimista a hozzáállása, mert nagy teher fenntartani úgy intézményrendszert, ha nem áll rendelkezésre hozzá elegendő anyagi eszköz. Balogh Béla Tibor szerint az első napirendi pont kapcsán lezajlott véleménycsere kapcsolódik ehhez a napirendi ponthoz is. Véleménye szerint a pontos ismeretek hiányában szakmai bravúr volt a koncepció elkészítése. Egyetért az Elnökkel abban, hogy a megye nem azonos a megyei közgyűléssel, a kérdés az, hogy mekkora ráhatással van a közgyűlés a megye életére, a megyében lakók életminőségének javítására. Az intézmények átadásával véleménye szerint ez jelentősen szűkül. Fél attól, hogy a jövőben több intézmény, intézményi épület kerül majd értékesítésre. Szeretne az Elnök optimizmusával azonosulni. Ha több konkrétabb feladat lenne, több bevételi lehetőséggel, akkor érdemi koncepcióról lehetne beszélni. Kovács Sándor örül az elismerésnek. Leszögezi, hogy az intézmények továbbra is maradnak a megyében, az intézmények irányítása változik. A jövőbeni döntések fogják megmutatni a közgyűlés hatását a megyére vonatkozóan. A mostani kormányzat koncepciója, hogy ami a közösség érdekeit szolgálja, azt szeretné visszavenni állami tulajdonba. Bízik benne, hogy a magyar állam jó tulajdonos lesz, és ez a vagyon nem csökkenni, hanem növekedni fog. A koncepció a közgyűlés költségeit, a hivatali dolgozók bérét, a rezsiköltségeket tartalmazza, nincsenek benne egyéb bevételek. Jövő év elejére kiderül, hogy mik lesznek a feladatok és ez a pénz a feladatok függvényében mire lesz elég. Molnár Imre böszmeség alatt azt értette, hogy az Elnök többször felhívta a figyelmet arra, hogy több százan, ezren várnak a fizetésükre és itt két órás vitába torkollott az első napirendi pont az államadósság mértékéről. Természetesen mindent meg kell beszélni, de úgy gondolja, hogy nagyon el lett húzva az idő, mivel mindenki más aspektusból közelítette meg a témát. Kovács Sándor elmondja, hogy több, mint 3500 dolgozó várta a mai napon a fizetést, és nem örült annak, hogy a szavazás alkalmával volt olyan, aki nem szavazta meg a határozatot. Tokajiné Demecs Katalin a Sebestyén Ferenc által felolvasott idézetre reagál. Az a FIDESZ akkori álláspontját nem tartalmazta, amikor is a párt az intézmények megmentését szorgalmazta, most pedig ezzel ellentétesen cselekszik. Véleménye szerint 2010-ben az önkormányzati képviselőket más feladatok ellátására választották meg, mint amit a jövőben el fognak látni. Megítélés kérdése, hogy az mennyire lesz komoly feladat. Leszögezi, hogy a dolgozók nem a két órás vita miatt, hanem a kormányzati döntések késlekedése miatt kapták meg később a bérüket. Kovács Sándor szerint, ha sokkal nehezebb lenne a helyzet, mint amikor megválasztották a közgyűlést, akkor sem mondhatnák a képviselők, hogy nem ilyen nehéz feladatra választották meg. Az a véleménye, hogy listás képviselőként bárki visszaadhatja a mandátumát.

20 20 Rózsa Endre kiigazítást tesz Molnár Imre hozzászólásával kapcsolatosan, miszerint az MSZP nem törődik az intézményi dolgozók sorsával - ezt határozottan cáfolja. Sebestyén Ferenc elmondja, hogy valóban nem szavazták meg annak idején a regionális önkormányzatokat. A költségvetési koncepcióhoz elmondja, hogy az MSZP vezetése alatt a FIDESZ kritikáira csak azt a választ kapták, hogy ez csak egy koncepció. Most ő is ezt tudja mondani, és azt, hogy a koncepció a vonatkozó jogszabályoknak, törvényi feltételeknek megfelel. Borbás Zsolt leszögezi, hogy a megyék megerősödtek, politikailag sokkal erősebbek, mint egy évvel ezelőtt voltak. Felháborítónak tartja, hogy voltak, akik nem szavazták meg a dolgozók bérének kifizetését, amelyet felelőtlenségnek tart, pedig csak a hitelszereződés átformálásáról kellett dönteni. A vitát követően a Megyei Közgyűlés 11 igen és 9 nem szavazattal a következő határozatot hozza: 182/2011. (XII. 9.) számú határozata a Megyei Önkormányzat évi költségvetési koncepciójáról 1. A Megyei Közgyűlés a évi költségvetésének elkészítése során célul tűzi ki a működéssel összefüggő kiadások forrásának biztosítását, a kötelező feladatok ellátását és az önként vállalt feladatok pénzügyi lehetőségtől függő biztosítását, amelyek figyelembevételével a évi költségvetéséről szóló rendeletet a évi bevételi források alapján alkotja meg. 2. A költségvetési rendelettervezet előkészítése során biztosítani kell a jogszabályokban előírt fórumokkal történő egyeztetést, valamint a hatályos jogszabályokban előírt feltételrendszert, továbbá kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbi tényezőkre: a jogszabályi változásokkal összhangban felül kell vizsgálni a közgyűlés és a hivatal szervezeti és működési szabályzatát, a kapcsolódó kiadásokat; felül kell vizsgálni a személyi juttatások körében a tiszteletdíjakat, az illetményeket, a béren kívüli juttatásokat; a dologi kiadások csökkentése érdekében felül kell vizsgálni a beszerzési, szolgáltatási szerződéseket, kommunikációs és nemzetközi kiadásokat; felül kell vizsgálni az idegenforgalmi, környezetvédelmi feladatokat, jogi tagsági díjakat, támogatási rendszereket, alapokat; 3. A jogszabályi lehetőségektől függően gondoskodni kell az áthúzódó pályázatok befejezéséről, valamint a megmaradó vagyon működtetéséről. Határidő: Felelős: január 31. és folyamatos Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke Rentzné dr. Bezdán Edit megyei főjegyző Erről: 1. Megyei Közgyűlés tisztségviselői 2. Rentzné Dr. Bezdán Edit megyei főjegyző értesülnek.