A hulladékgazdálkodás célrendszere

Átírás

1 Hulladékgazdálkodás 2006/2007. tavaszi félév A hulladékok kezelésének rendszerezése, ipari és kommunális hulladékok jellemzése A TSzH gyűjtése, ártalmatlanítása, szelektív gyűjtése, hasznosítása Buruzs Adrienn PhD hallgató A hulladékgazdálkodás célrendszere Hulladékképződés megelőzése, hulladék veszélyességének csökkentése Újrahasználat, hasznosítás Biztonságos ártalmatlanítás 1

2 Hulladékkezelési tevékenység A hulladék: gyűjtése, begyűjtése, behozatala, kivitele, szállítása előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása. Környezetvédelmi hatósági engedély szükséges! Hulladékkezelési tevékenység A hulladék: gyűjtése, begyűjtése, behozatala, kivitele, szállítása előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása. Környezetvédelmi hatósági engedély szükséges! 2

3 Általános szabályok a hulladék keletkezésének megelőzése a gyártó felelőssége gyártás és felhasználás anyag- és energiaigénye újrahasználat (pl. betétdíjas palackok) hulladékok kezelésének szabályai veszélyes hulladékok: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet; települési hulladék: (213/2001. (X. 29.) Korm. rendelet); ha adott hulladéktípusra (pl. inert hulladék) nincs speciális szabály : a Hgt. általános előírásai Gyűjtés, begyűjtés, szelektív gyűjtés, tárolás Cél, hogy a hulladék további kezelése a legjobb módon megvalósítható legyen Gyűjtés, begyűjtés, hulladékkereskedő A hulladék mindenkori birtokosának alapvető kötelezettsége a hulladékok további kezelésnek, illetve tárolásnak megfelelően elkülönített gyűjtése 3

4 A veszélyes hulladék kezelése Hulladékgazdálkodási törvény: az EU-szabályozásnak megfelelő, szélesebb értelemben használt kezelés fogalma A veszélyes hulladék mindenkori tulajdonosának kötelezettsége: környezetkímélő kezelés/ártalmatlanítás Tilos a veszélyes hulladékot más hulladékkal vagy anyaggal összekeverni Speciális gyűjtőhely, munkahelyi és az üzemi gyűjtőhely fogalma A veszélyes hulladék mindenfajta kezelése engedélyköteles tevékenység Fedezetet biztosítása az okozható károk felszámolására, illetve a veszélyes hulladék ártalmatlanítására A veszélyes hulladék kezelése A veszélyes hulladék birtokosa köteles a veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni A gyűjtés folyamata: a képződés helyén, a képződés telephelyén, a kezelés telephelyén történő gyűjtés, illetve a több telephelyen keletkező, azonos jellegű veszélyes hulladékok összegyűjtése (begyűjtés) A képződés helyén kialakított munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtheti A telephelyén kialakított üzemi gyűjtőhelyen köteles gyűjteni Begyűjtés (>2000 kg/alkalom) Környezetvédelmi hatósági engedély nélkül gyűjthető: az elárusítóhelyeken visszavehető, hulladékká vált termékek (pl. lejárt gyógyszerek, kimerült akkumulátorok) A háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok gyűjtésére: hulladékgyűjtő udvar (max. 500 kg/év keletkező hulladék esetén) 4

5 A veszélyes hulladék kezelése Üzemi gyűjtés Üzemi gyűjtőhely kialakítható nyílt téri vagy fedett módon Biztosítani kell, hogy a gyűjtés időtartama alatt a veszélyes hulladék ne szennyezze a környezetet (műszaki előírások, üzemeltetési szabályzat, intézkedési terv, nyilvántartás) Üzemi gyűjtőhely 5

6 Tároló-előkezelő telep Nem veszélyes hulladékok gyűjtése, begyűjtése, szelektív gyűjtése A hulladékkezelő létesítmények: a hulladékgyűjtő sziget, a hulladékgyűjtő udvar, az átrakóállomás, valamint a válogatómű a közszolgáltatás részeként üzemeltethető úgy, hogy közben a maradék hulladékot egyidejűleg begyűjtik. rendelkezni kell a létesítmény felhagyása utáni esetleges kárelhárításáról és környezeti rehabilitációjáról 6

7 Hulladékgyűjtő udvar és gyűjtősziget Hulladékgyűjtő sziget Hulladékgyűjtő udvar Hulladékgyűjtő udvar Az üzemeltetőnek tájékoztatnia kell (célszerű) a lakosságot: a háztartásokban keletkező hulladékok átlagos mennyisége és összetétele; a hulladékgyűjtő udvarban leadható, illetőleg a gyűjtőszigeten elhelyezhető hulladék fajtái, mennyisége; a létesítmények igénybevételének feltételei (szállítás, nyitvatartás, ingyenesség stb.); használatának előnyei; a káros környezeti hatások megelőzésének módjai; a hasznosítás lehetőségei, azok várható gazdasági hatásai. 7

8 Hulladékgyűjtő udvar Hulladékgyűjtő udvar létesíthető a következő feladatok ellátására: az elkülönítetten (szelektíven) gyűjtött települési szilárd hulladék, valamint a külön jogszabály szerinti veszélyes hulladék átvételére, a begyűjtött hulladék rendszeres elszállításig történő szelektív tárolására, és további kezelésre történő átadására. Hulladékgyűjtő udvar A hulladékgyűjtő udvarban a következő hulladékok gyűjthetők: a települési szilárd hulladék hasznosítható összetevői, nagydarabos hulladék (lom), a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék (max. 100kg), nem lakosságtól származó kis mennyiségű veszélyes hulladékok, valamint a lakosságnál keletkező 1 m3 -t meg nem haladó építési, bontási hulladék. 8

9 Hulladékgyűjtő udvar A hulladékgyűjtő udvar kialakításának, műszaki felszerelésének szabályai Környezetszennyezés kizárása és illetéktelen behatolás megelőzése Szabvényosított gyűjtőedény/konténer (hulladékfajtk egyértelmű feltüntetése) Minimális helyszükséglet: 400 m2 Veszélyes hulladék gyűjtése Hasznosítható hulladékok gyűjtése Nyitvatartás kialakítása Kiszállítás bizonylatolása, nyilvántartás vezetése, adatszolgáltatás teljesítése Települési hulladékgyűjtő és szállító / legalább vegyipari szkamunkás képesítés Kezelőtelepre szállítás Max. 1 évi tárolás, biológiailag lebomló hulladék: max. 1 heti tárolás Hulladékgyűjtő udvar A hulladékgyűjtő udvar kialakításának, műszaki felszerelésének szabályai Környezetszennyezés kizárása és illetéktelen behatolás megelőzése Szabványosított gyűjtőedény/konténer (hulladékfajták egyértelmű feltüntetése) Minimális helyszükséglet: 400 m2 Veszélyes hulladék gyűjtése Hasznosítható hulladékok gyűjtése Nyitvatartás kialakítása Kiszállítás bizonylatolása, nyilvántartás vezetése, adatszolgáltatás teljesítése Települési hulladékgyűjtő és szállító / legalább vegyipari szakamunkás képesítés Kezelőtelepre szállítás Max. 1 évi tárolás, biológiailag lebomló hulladék: max. 1 heti tárolás 9

10 Hulladékgyűjtő sziget A hulladékgyűjtő sziget kialakításakor a következő követelményeknek kell eleget tenni: Szabványos vagy erre a célra gyártott speciális edényzet Minimálisan három hasznosítható hulladékösszetevő elkülönített begyűjtését kell lehetővé tenni. A gyűjtősziget elhelyezése történhet közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy alkalmas legyen a gyalogosan történő megközelítésre. Gyűjtősziget közterület-használati engedély birtokában létesíthető. Gyűjtősziget akkor alakítható ki, ha az ott begyűjtött hulladékok további kezelésre történő átvétele biztosított. Átrakóállomás a települési szilárd hulladék begyűjtésének és szállításának elkülönítésére szolgáló létesítmény, ahol a települési szilárd hulladékot a speciális gyűjtőjárműből zárt rendszerű konténerbe ürítik, és a továbbszállításig ideiglenesen tárolják környezetvédelmi megbízott alkalmazása szükséges 10

11 Átrakóállomás Az átrakóállomás létesítése: az ellátott körzet nagysága, a begyűjtött hulladék összetétele, mennyisége, az átrakóállomás közlekedési kapcsolata, közműigénye, a hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítményekkel való kapcsolat (közlekedési, forgalomtechnikai stb.), gazdaságossági szempontok. Az átrakóállomás legalább a következő technológiai felszerelést, berendezéseket tartalmazza: ürítőhely garattal, tömörítőberendezés, tárolókonténer. Hulladékszállítás országhatáron át csak hasznosítás céljára; a környezet állapotát nem veszélyeztető módon; hatósági engedéllyel; nemzetközi szerződéssel összhangban 11

12 Előkezelés, válogatómű olyan kezelési művelet, amely a hulladékok további kezelését, azaz begyűjtését, szállítását, tárolását, hasznosítását vagy ártalmatlanítását segíti elő, azok biztonságát növeli (fizikai, biológiai, kémiai tulajdonságok megváltoztatása) IPPC irányelvei a kezelés indokolt és elválaszthatatlan része (IPPC irányelv) a települési szilárd hulladék előkezelésére szolgáló létesítmény a válogatómű (nem kezelhető válogatóműben bomló szervesanyag-tartalmú és vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladék) Előkezelés, válogatómű a válogatást szolgáló berendezések elemei lehetnek: gyűjtő- és felhordószalagok, dobrosta, válogatószalag, mágnesszeparátor, válogatókabin munkaállásokkal, porelszívó rendszer, stb. a válogatás történhet: komplex gépi eljárással a fizikai és kémiai tulajdonságok megváltoztatásával csak fizikai jellemzők megváltoztatásával: gépi munkával a szemrevételezéssel el nem különíthető hulladékok - főként a fémek, illetve kézi munkával, a többi összetevő esetében. 12

13 Hasznosítás hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban történő felhasználása szóba jöhető hasznosítási eljárások: fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása oldószerek visszanyerése, regenerálása oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, regenerálása (pl. komposztálás) fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása savak vagy lúgok regenerálása szennyezés csökkentésre használt anyagok összetevőinek visszanyerése katalizátorok összetevőinek visszanyerése olajok újrafinomítása vagy más célra történő újrahasználata talajban történő hasznosítás, amely mezőgazdasági vagy ökológiai szempontból előnyös Hasznosítás a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a felhasználása az iparban vagy a szolgáltatásban előnyben részesítendő az újrafeldolgozás, azaz a hulladék anyagának az ismételt felhasználása (recycling), ennek a lehetőségnek a hiányában a visszanyerés, azaz a hulladék valamely feldolgozható összetevőjének alapanyaggá alakítása (recovery), illetőleg energetikai hasznosítása, azaz a hulladék energiatartalmának kinyerése (energy recovery) végezhető 13

14 Veszélyes hulladék hasznosítása a kezelésnek alávetett veszélyes hulladékot alapanyaggá, illetve primer alapanyagból előállított termékkel egyenértékű termékké alakítják át veszélyes hulladék környezetvédelmi szempontból biztonságosan végzett égetése során keletkezett hő felhasználása is energetikai hasznosítás Ártalmatlanítás: lerakás A hulladék ártalmatlanítása a hulladék környezetveszélyeztető, szennyező vagy károsító hatásának megszüntetése, kizárása, amely megvalósítható a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagyis lerakással. A veszélyes hulladék tulajdonságainak vagy összetételének megváltoztatásán alapuló ártalmatlanítási módszerek: kémiai átalakítással történő eljárások, ezen belül a termikus és a más fiziko-kémiai eljárások, biológiai, biokémiai eljárások. 14

15 Ártalmatlanítás: égetés Az égetés minősülhet ártalmatlanításnak, de hasznosításnak is Veszélytelenebbek és könnyebben kezelhetők Zárt rendszer modellje 15

16 Zárt rendszer modellje A hulladékok csoportosítása Eredet szerint települési (kommunális) és termelési (ipari, beleértve a szolgáltatások és a mezőgazdaság területén keletkezőket) ezen belül: veszélyes és nem veszélyes Halmazállapot alapján szilárd folyékony iszapszerű pasztaszerű gázhalmazállapotú hulladék = légszennyező anyag Környezeti hatás szerint környezetre veszélyes környezetre nem veszélyes 16

17 Települési hulladékok a közvetlen emberi szükségletek kielégítése folytán keletkező nem ipari vagy egyéb tevékenységből származó, túlnyomórészt a háztartásokban keletkező hulladékok ezek a hulladékok: elosztási vagy fogyasztási tevékenységből származnak összetételük és mennyiségük az életszínvonaltól, az életmódtól és ezen belül a fogyasztási szokásoktól erősen függ Települési hulladékok Fizikai jellemzők mennyiség, térfogatsúly: a gyűjtés, szállítás gazdaságos tervezése, a lerakóhelyek, égetőművek tervezése, méretezése ált. súly (kg vagy t) és térfogat (m3) egy évre vonatkoztatva, továbbá: kg/lakos/év, m3/lakos/év Budapest: kb. 1,1-1,2 m3/lakos/év, városok: kb. 0,9-1,2 m3/lakos/év, falvak: kb. 0,6-1,0 m3/lakos/év mennyiség meghatározása: hídmérleggel, gyűjtőjáratok fordulószáma hulladékképződés növekvő tendencia fogyasztási szokások modernizációja és köztisztasági elltások növekedése 17

18 Települési hulladékok mennyiség évszakonkénti ingadozása (évi minimumok és maximumok értéke és helye változó); minimum: február-május, maximum: zöldség- és gyümölcsszezon tömege alig növekszik, térfogata viszont rohamosan nő (fellazulás) papír, műanyag, csomagolóanyagok növekedése, salak, hamu csökkenése összetétel, minőség (hulladékanalízis): nedvességtartalom (ártalmatlanítási módszer megválasztása, értéke évszakonként változik) éghető anyag (szervesanyag-) tartalom (komposztálhatóság, éghetőség) hamutartalom, fűtőérték (eléghetőség legjellemzőbb mutatója) méret szerinti osztályozás (ártalmatlanítási eljárások technológiájának kidolgozása) mechanikai összetétel (ártalmatlanítási/hasznosítási eljárások) Települési hulladékok mennyiség évszakonkénti ingadozása (évi minimumok és maximumok értéke és helye változó); minimum: február-május, maximum: zöldség- és gyümölcsszezon tömege alig növekszik, térfogata viszont rohamosan nő (fellazulás) papír, műanyag, csomagolóanyagok növekedése, salak, hamu csökkenése összetétel, minőség (hulladékanalízis): nedvességtartalom (ártalmatlanítási módszer megválasztása, értéke évszakonként változik) éghető anyag (szervesanyag-) tartalom (komposztálhatóság, éghetőség) hamutartalom, fűtőérték (eléghetőség legjellemzőbb mutatója) méret szerinti osztályozás (ártalmatlanítási eljárások technológiájának kidolgozása) mechanikai összetétel (ártalmatlanítási/hasznosítási eljárások) 18

19 Települési hulladékok szétválasztásra kerülő anyagjellemzők: szervetlen összetevők (vas, fém, üveg, porcelán, stb.) szerves összetevők (műanyag, gumi, textília, papír, stb.) Kémiai jellemzők ph-érték: nyáron enyhén savas, télen enyhén lúgos kémhatású nitrogéntartalom: mezőgazdasági hasznosítás szempontjából C:N arány: komposztálásos ártalmatlanítás alkalmazásakor (megfelelő arányszám: közötti érték) Települési hulladékok Biológiai jellemzők mikroorganizmusok, fertőző betegségeket terjesztő kórokozók (vírusok, baktériumok, féregpeték) bomlás: mikroorganizmusok élettevékenysége hatására törekedni: zárt rendszerű, teljesen gépiesített megoldásokra hőhatás fontos szerepe 19

20 Termelési hulladékok a különböző termelési tevékenységek során keletkeznek, vagyis az ipar, a szolgáltatások és a mezőgazdaság területén ezek fő tevékenységek (kitermelés, feldolgozás és szolgáltatás, fenntartás, szállítás, stb.) szerint lehetnek: technológiai eredetű hulladékok amortizációs hulladékok az egyes ipari hulladékfajták lehetnek: vegyipari gépipari könnyűipari élelmiszeripari, ezen belül húsipari, növényolaj-ipari, stb. hulladékok Termelési hulladékok eredet szerint a következő fő csoportokba sorolható: gyártási tevékenység során az anyag-átalaktíási műveleteknél képződő hulladékok karbantartás, időszakos üzemleállás, termékváltás során szükségszerűen képződő hulladékok a technológiai fegyelem be nem tartása és a berendezések hiányosságai miatt keletkező hulladékok az adminisztratív és a szociális létesítményekből, takarítás során keletkező hulladékok üzemi közterületekről származó hulladékok 20

21 Termelési hulladékok veszélyes hulladékok: mérgező, korrozív, tűz- és robbanásveszélyes, fertőző és radioaktív Hazánkban átlagosan a termelési folyamat során felhasznált nyersanyagok mintegy 40 %-ából hulladék lesz indokolatlanul magas anyag- és energiafelhasználás és a hulladékszegény technológiák hiánya Termelési hulladékok Nem veszélyes termelési hulladékok legnagyobb hulladékkibocsátó: szénbányászat (hulladék=bányameddő) nem veszélyes, de: terülelet foglal, tájképet rontja, diffúz légszennyező forrás villamos energiaipar: salak, mésziszap, pernye (össz. hulladék 20 %-a) textilipar: szálasanyag: 32 ezer tonna papíripar: szennyvizek tisztítása során: papíriszap ( t/év) és mésziszap (8000 t/év) 21

22 Termelési hulladékok bútoripar: 38 ezer t fahulladék és 6 ezer t egyéb hulladék évente élelmiszeripar: kb. fele (53 %) nem veszélyes vagy nagy szervesanyag-tartalmú növényi és állati eredetű anyag építő- és építőanyag-ipar: 28 %-a nem veszélyes, többségében szervetlen hulladék (tégla, betontörmelék, meddő) közlekedés és hírközlés: tönkrement, leselejtezett és elhasznált autóalkatrészek mezőgazdaság: kukorica, szár, szalma potenciális biomassza Termelési hulladékok Veszélyes termelési hulladékok jelentős környezetszennyező hatásuk miatt különleges kezelést igényelnek évente kb. 5 millió t veszélyes hulladék hulladékkezelési sajátosságaik alapján három csoport: nagy tömegben keletkező, különleges kezelés nem igénylő, általában rendezett lerakással elhelyezhető hulladékok (vörösiszap, élelmiszeripari szennyvíziszap, stb.) megfelelő üzemen belüli kezeléssel újrahasznosítható vagy ártalmatlanítható hulladékok (fehérjetartalmú anyagok, stb.) központi kezelőtelepeken komplex feldologzást igénylő veszélyes hulladékok (kőolajmaradék, galvániszap, stb.) 22

23 Termelési hulladékok vegyipar (elsődleges hulladékforrás): kőolajfeldolgozó ipar (olajos emulzió, olajiszap) gyógyszeripar: szennyezett oldószer, gyártási anyalúg szervetlen alapanyag-gyártás: ólom, kadmium, higany, ciánvegyületek gépipar: hűtőemulziók, olajos iszapok, galvániszapok élelmiszeripar: húsipar (bomló és fertőzőképes anyag), szennyvíziszapok, zsírhulladék bőrgyártás: krómos iszapok Termelési hulladékok A veszélyes hulladékok minősége a veszélyesség eldöntése: empirikus besorolás alapján (hulladéklista) laboratóriumi vizsgálatok értékelése alapján A gyakorlatban mindkettő alkalmazott 23

24 A települési szilárd hulladékok gyűjtése és átmeneti tárolása A hulladékkezelési technológiai folyamat első fázisa: a hulladékok összegyűjtése elszállításra alkalmas állapotba hozása átmeneti tárolása. A települési hulladékok szállítása Elhordásos rendszer ürítéses rendszer félpormentes és pormentes változatban cserekonténeres rendszer zsákos rendszer 24

25 A települési hulladékok szállítása Elhordásos rendszer ürítéses rendszer félpormentes és pormentes változatban cserekonténeres rendszer zsákos rendszer A települési szilárd hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának folyamatábrája Hulladék keletkezési helye Vegyes, ömlesztett TH Szelektíven gyűjtött TH Hulladékudvarban és gyűjtőszigeten történő gyűjtés Háztartási hulladék előválogatása VH kivétele és ártalmatlanítása Visszaváltható göngyölegek visszaváltó helyre Visszaváltható üvegek, fémdobozok Maradékanyagok rendezett lerakása Kezelőtelepi utánválogatás és másodnyersanyag kinyerése Közvetett hulladékhasznosítás Papír, karton, műanyag, üveg, vas Komposzt, biogáz, hőés villamosenergia, tüzelőanyag 25

26 A gyűjtésre és átmeneti tárolásra szolgáló eszközök Típusedények: 50 l 90 l 110 l 240 l 660 l 1,1 m3 Konténerek: 1,5, 2,5 és 5 m m3 Műanyag zsákok: l l Rendszeres tisztítás, fertőtlenítés A gyűjtésre és átmeneti tárolásra szolgáló eszközök Típusedények: 50 l 90 l 110 l 240 l 660 l 1,1 m3 Konténerek: 1,5, 2,5 és 5 m m3 Műanyag zsákok: l l Rendszeres tisztítás, fertőtlenítés 26

27 A gyűjtésre és átmeneti tárolásra szolgáló eszközök Típusedények: 50 l 90 l 110 l 240 l 660 l 1,1 m3 Konténerek: 1,5, 2,5 és 5 m m3 Műanyag zsákok: l l Rendszeres tisztítás, fertőtlenítés Ledobó berendezések és alkalmazási feltételeik Ledobó berendezés= ledobó akna + gyűjtőhelyiség Beürítő szerkezet: Típusedényes (egészségügyi intézményekben) Vályús rendszerű (szélesebb körben elterjedt) Gépesített tisztítás jelenleg nem megoldott (csörlő + drótkötél + nehezék) 27

28 Ledobó berendezések és alkalmazási feltételeik Ledobó berendezés= ledobó akna + gyűjtőhelyiség Beürítő szerkezet: Típusedényes (egészségügyi intézményekben) Vályús rendszerű (szélesebb körben elterjedt) Gépesített tisztítás jelenleg nem megoldott (csörlő + drótkötél + nehezék) A telepített tömörítő berendezések és alkalmazási feltételeik Telepített tömörítő berendezések feladata: adott helyen minél nagyobb kapacitás kihasználása javasolt: áruházak, vásárcsarnokok, ipari üzemek, irodaházak esetén hidraulikus rendszerű sajtoló egység + adagológarat + rákapcsolható konténer műszaki követelmények Konténerszállító célgépek: hidraulikus (6-12 m3) és csörlő mechanizmus (12 m3 felett) 28

29 A telepített tömörítő berendezések és alkalmazási feltételeik Telepített tömörítő berendezések feladata: adott helyen minél nagyobb kapacitás kihasználása javasolt: áruházak, vásárcsarnokok, ipari üzemek, irodaházak esetén hidraulikus rendszerű sajtoló egység + adagológarat + rákapcsolható konténer műszaki követelmények Konténerszállító célgépek: hidraulikus (6-12 m3) és csörlő mechanizmus (12 m3 felett) A települési szilárd hulladék elszállításának módszerei és eszközei A hulladékszállító járművek kialakításának általános elvei: gyors, könnyű, szóródásmentes rakodás, zárt elszállítás, gyors kiüríthetőség gyűjtőterületnek megfelelő hasznos terhelés egyszerű, üzembiztos kivitel, zavartalan üzemelés elegendő térfogatú felépítmény kis ívben forduló alváz, gyakori megállásokat figyelembe vevő gyors indítás forgalmi és közlekedésbiztonsági előírásoknak való megfelelés 29

30 A települési szilárd hulladék elszállításának módszerei és eszközei A félpormentes hulladékgyűjtési és szállítási rendszer még elterjedt rendszer billenőplatós tehergépjármű alvázára felszerelt 4-5 m3-es térfogatú tartály ma már nem korszerű eljárás A települési szilárd hulladék elszállításának módszerei és eszközei A pormentes hulladékgyűjtési és szállítási rendszer szállítójármű beürítőszerkezetéhez tervezett szabványos tárolóedény teljesen pormentes munkavégzés MUT típusú gépek: erős műszaki kivitel, tömörítés hatásfoka legkorszerűbb megoldás 30

31 A települési szilárd hulladék elszállításának módszerei és eszközei A cserekonténeres gyűjtési és szállítási rendszer gépei emelődaruval működő speciális járművek billenéssel történő ürítés korszerű, környezetvédelmi szempontból is megfelelő eljárás A települési szilárd hulladék elszállításának módszerei és eszközei A zsákos hulladékgyűjtési és szállítási rendszer papírzsák: 1935-ben Spanyolországban, 60-as évek végétől rohamosan terjedt Európaszerte műanyagzsákok alkalmazása oka: hulladék fellazulása tárolótartályok száma, az ürítéssel járó munka megnövekedett; higiénés szempontok előnyei: elmarad a tartálytisztítás és karbantartás, könnyű, por- és zajmentes szállítás, ingadozó hulladékmennyiséghez rugalmasan alkalmazható hátránya: drága a zsák, folyamatosan biztosítani, üveg, salak gyűjtésére nem alkalmas 31

32 A pneumatikus gyűjtés és szállítás egészségügyi, várostervezési és közlekedéstechnikai szempontból a legkorszerűbb módszer teljesen zárt rendszerű, föld alá telepített csővezeteték korlát: új lakótelepek, városrészek esetén alkalmazható rendszer = ledobó akna + aknaszelep + szállítólevegőszelep + szállítócsövek + gyűjtőállomás a rendszer automatikusan vezérelt magas egyszeri beruházási költségráfordítás, azonban a rendszer gazdasági előnyei jelentősek A kétütemű hulladékgyűjtési és szállítási rendszer Átrakóállomások: tömörítetlen hulladék átrakása közvetlenül a vagonba ürítés tömörített hulladék átrakása tömörítőkonténer átrakása telepített tömörítő berendezések 32

33 Hulladéklerakók lehetséges kialakításai Rendezett lerakó lehetséges modellje 33