FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 Ügyszám: Ügyintéző: FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u : Pf.:246, : (42) , Fax: (42) , ftvkvf_ugyfszolg@ftvktvf.kvvm.hu Internet: Ügyfélfogadás : hétfő és péntek ,szerda és Zöldpont Iroda ügyfélfogadás: hétfő csütörtök és , péntek /2010. Székelyhidi Ferenc/dr. Gyebrószky Szilvia Tárgy: Telefon mellék: 226 Mell.: 10 db. A Nyíregyháza-Oros Térségi Hulladékkezelő Telep egységes környezethasználati engedélye HATÁROZAT A Térségi Hulladék-Gazdálkodási Kft. (4400 Nyíregyháza, Bokréta u. 22.) továbbiakban környezethasználó részére, a Nyíregyháza-Oros Térségi Hulladékkezelő Telep üzemeltetéséhez, felhagyásához az Eco-Men Szolgáltató és Tanácsadó Bt. (4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. VII/707.) által készített teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat alapján EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYT ADOK az alábbiak szerint: 1. A környezethasználó: Neve: Térségi Hulladék-Gazdálkodási Kft. Címe: 4400 Nyíregyháza, Bokréta u. 22. KSH száma: KÜJ száma: A telephely és az engedélyezett tevékenység adatai: 2.1. Tevékenység folytatásának helye: Nyíregyháza, 02350/4, 02350/5, 02350/8, 02350/9, 02358/9, 02358/10, 02358/11 hrsz. alatti terület, amely a Nyíregyháza-Oros, Szállási út 72. szám alatti telephelyen található. A létesítmény KTJ száma: hulladéklerakó begyűjtés telephelye komposztáló 2.2. A telephelyen folytatott tevékenységek megnevezése: Nem veszélyes hulladék gyűjtése (TEÁOR 38.11) Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása (TEÁOR 38.21) Hulladék újrahasznosítása (TEÁOR 38.32) NOSE-P kód:

2 A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerinti besorolás: 5.4. pont: Hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül, vagy tonna teljes befogadó kapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével. A szennyezőforrás jellemző súlyponti EOV koordinátái: X = , Y = Az ellátandó terület: A Magyar Köztársaság közigazgatási területe A tevékenységet jellemző adatok: Hulladéklerakás A hulladéklerakó kategóriája a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 4. -a alapján: Vegyes összetételű (jelentős szerves és szervetlen anyagtartalommal egyaránt rendelkező), nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (B3 alkategória). Az engedélyezett kezelési tevékenység a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. tv. 3. sz. melléklete alapján: D5 (lerakás műszaki védelemmel) A telepen 1985 óta folytatnak hulladéklerakási tevékenységet. A telephely területe közel 34 ha, melyből a hulladék depónia által igénybe vett földterület nagysága 17,54 ha. A meglévő depóniák: Hulladéklerakó I. mező (2003-ban betelt): Egyszeres szigetelésű depónia, területe 11 ha. A depónia felépítése: feltöltési magassága 9 m, 3x3 m vastagságban terített, tömörített hulladék. Szigetelése: - 40 cm bentonit - 30 cm mechanikai védelmet biztosító homok Lerakott hulladék mennyisége: kb m 3 laza hulladék Hulladéklerakó II. mező A ütem: Kettős szigetelésű depónia, területe m 2. Szigetelése: - 25 cm vastag, k=10-4 m/s vízvezető képességű bányahomok réteg. A dréncsöveknél kavics prizmával, mely alá 200 g/m 2 geotextília mechanikai védelem került - 2,0 mm HDPE-geomembrán szigetelő lemez - geoelektromos monitoring rendszer - 30 cm vastagságú épített Consolid szigetelő réteg - tömörített tükör, termett talajból Hulladéklerakó II. mező B ütem: Kettős szigetelésű depónia, területe m 2 Szigetelése: - 25 cm vastag, k=10-4 m/s vízvezető képességű bányahomok réteg. A dréncsöveknél kavics prizmával, mely alá 200 g/m 2 geotextília mechanikai védelem került - 2,0 mm HDPE-geomembrán szigetelő lemez - geoelektromos monitoring rendszer - 30 cm vastagságú épített Consolid szigetelő réteg 2

3 - tömörített tükör, termett talajból A hulladéklerakó regionális jelleggel létesült, a térségben lévő, társult településeken keletkező szilárd kommunális hulladékok ártalmatlanítására. A telephely a /2008., /2008., 410-5/2009. és /2009. számú határozatokkal módosított 358-1/2008. számú egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezett. A lerakó depóniatere műszaki védelemmel ellátott. A hulladéklerakás dombműveléses technológiával történik, rétegenkénti tömörítéssel és a hulladék földtakarásával évben tonna ( m 3 ) hulladék került lerakásra. A lerakó szabad kapacitása december 31-én kb m 3, ennek beteltét követően a II/A és II/B depóniák térfogata m 3 -el növelhető, ahol további m 3 laza hulladék helyezhető el, tömörítve Kapcsolódó hulladékkezelési tevékenységek: - a 2. sz. mellékletbe foglalt hulladékok hasznosítása (kezelés kódja: R5) kapacitás: t/év - szelektíven begyűjtött hulladékok előkezelése (válogatás, bálázás) kapacitás: t/év - növényi eredetű biohulladék komposztálása (kezelés kódja: R3) kapacitás: t/év - nem veszélyes hulladék begyűjtés, szállítás 2.4 Az üzemeltetés során alkalmazott elérhető legjobb technika: A telepre beszállított hulladékok ellenőrzése, nyilvántartása A hulladékok beszállítása speciális céljárművekkel, környezetszennyezést kizáró módon történik. A beérkező szállító jármű mérlegelése, bizonylatolása és a hulladékok nyilvántartása számítógép segítségével a mérlegháznál történik. Ezzel a programmal történik a hulladékok kezelésre történő átvételének számlázása is. Beérkezéskor a jármű tömegével együtt a bruttó tömege, üresen történő kifelé haladáskor a jármű nettó tömege kerül megállapításra a 30 tonnás méréshatárú hitelesített hídmérlegen. A számítógépen külön hulladék nyilvántartási program működik. A mérlegelés minden esetben kötelező. A telepre kerülő hulladékot több lépcsőben ellenőrzik. Az első ellenőrzés a mérlegháznál történik, ahol a mérlegelő adminisztrátor azonosítja a beszállítót, valamint szemrevételezéssel ellenőrzi a hulladékot. A mérlegelésnél rendelkezésre áll egy INFINON típusú kétállásos kamera is, amely egyik állásban a hulladék szállító autó rendszámát mutatja, a másik állásban pedig a kiszállított hulladék összetételére tud fókuszálni. Az ellenőrzés második lépcsője a depónián történik, ahol a bányamester szintén szemrevételezi az ürített hulladékot. Abban az esetben, ha veszélyes hulladékot tartalmaz, értesíti a telepvezetőt, aki intézkedik a hulladék felrakásáról és visszaszállításáról. Az ilyen eseteket jegyzőkönyvezik. 3

4 Szintén a biztonságot szolgálja a telep bejáratánál található jelzőlámpa, csengő valamint sorompó. Az ellenőrzési és megfigyelési eljárások során észlelteket az üzemnaplóban rögzítik. A lerakás technológiája A hulladékdepónia felépítése: a 2.3. pontban meghatározott maximális kapacitás beteltéig, 3 m-es rétegekben, a rétegek között 30 cm földtakarással. A 3 m-es réteg 3 x 1 m-es vastagságban elterített, az 1 m-es rétegek tömörítése kompaktorral történik. A tömörítési arány kb.: 1:3. Hulladékszállító gépjármű közvetlenül a depónia szigetelésére nem hajthat. A hulladékbetöltés megkezdését követően a rámpa irányából a lánctalpas traktor folyamatosan, fokozott óvatossággal tolja be a hulladékot a depóniába. A kompaktor csak abban az esetben hajthat be a depóniára, ha a betöltött hulladék tömörített vastagsága eléri az 1 m-t. Az ily módon történő betöltéskor első lépcsőben félkörszerű hulladékprofilt kell létrehozni, hogy megfelelő sugár elérése után a szállító járművek megfordulása biztosítható legyen. A feljáró rámpát építési törmelékkel, vagy zúzott kővel stabilizálni kell. Az emelkedő hulladékrézsűt folyamatosan földtakarással kell ellátni, gyepesíteni kell. A rézsű hajlásszöge 1:2 arányú, ettől meredekebb rézsűhajlást alkalmazni nem lehet. Az üzemeltetés elengedhetetlen feltétele a betömörített hulladék napi földtakarásának elvégzése és hulladékfogó hálók felállítása. A földtakarás funkciója a szélkihordás minimalizálása és a keletkező csurgalékvíz mennyiségének késleltetése. A földtakarás min. vastagsága 20 cm. A földtakaráshoz szükséges földmennyiségről az üzemeltetőnek kell gondoskodni. A hulladéklerakás mindenkori felületét mobil hulladékfogó hálóval kell körbevenni, hogy a szálló hulladék a lerakó környezetét ne szennyezze. Az intézkedések ellenére mégis elszóródott hulladékot az üzemeltetőnek össze kell gyűjtenie. Géppark: 1 db HANOMAG CL 310 típusú kompaktor 1 db HANOMAG CD 66 típusú kompaktor 1 db TATRA típusú billenő platós tehergépkocsi 1 db ZTS UNK 320 típusú homlokrakodó 1 db ZTS DH 112 forgórakodó Fiat Hitachi W 80 H homlokrakodó gép A telep elhagyásának rendje A telepet elhagyó gépkocsik távozás előtt áthajtanak az abroncsmosó műtárgyon. A kiürített járművek a beszállítási útvonalon távoznak a lerakó területről, majd az üzemi úton keresztül érik el a telep portáját. A szállító gépjármű vezetője a mérlegháznál átveszi a szállítói bizonylatokat, az átvételi elismervényt, illetve az átvétel elutasítására vonatkozó dokumentumokat. A be- és kilépési dokumentumok átvétele után a gépjárművezető a telepről kihajt. 4

5 A lerakó üzemeltetéséhez kapcsolódó egyéb tevékenységek Csurgalékvíz kezelés: A depónián átszivárgó víz dréncső rendszerrel kerül összegyűjtésre. A dréncsövek a lerakóhely területén csatlakoznak az elvezető zárt csatornához, amely vízzáró kivitelben DN200-as acél csőanyag felhasználásával épült ki. A csurgalékvíz befogadója egy két medencerészből álló ülepítő és uszadékfogó funkciót ellátó vasbeton medence. Ide kerül az abroncsmosó műtárgyban összegyűlt szennyvíz is egy átemelőn keresztül. A műtárgyban összegyűlő vizeket átemelő szivattyú továbbítja a kiépített csővezetéken keresztül a depónia prizmák szélébe elhelyezett hidránsokig, ahonnan flexibilis tömlők segítségével szórófejeken keresztül a depóniára locsolják. A hulladéklerakó területéről szennyvízelvezetés nincs. A hulladéklerakó csurgalékvíz gyűjtő rendszerének, berendezéseinek működőképességét rendszeresen ellenőrzik. A csurgalékvíz medence vízszintje naponta ellenőrzésre kerül. Csapadékvíz kezelés: A hulladéklerakó hely környezetéből származó felszíni vizeket övárokkal gyűjtik össze. Az övárok földmederrel épült, fenéklépcsőinél a kimosás ellen előre gyártott mederburkoló lapokkal védve. Az itt összegyülekező vizek a csurgalékvizekhez hasonlóan az ülepítő és uszadékfogó műtárgyba jutnak. Az ülepítő és uszadékfogó műtárgy a nevében foglalt funkción túl a befolyó vizek tározását is megoldja, illetve lehetőséget teremt esetleges beavatkozásra, vegyszeradagolásra. Depóniagáz elvezetés, kezelés: A depóniagáz kitermelése a deponált hulladékba fúrt kutas rendszerrel történik, melyhez 30 db kút került kialakításra a már lezárt I. ütemben illetve további 8 db kút a II/A ütemben. A depónia-gáz tárolására egy 10 m 3 nagyságú föld feletti tartály szolgál. A kitermelt biogázt 1 db 511 kw villamos teljesítményű gázmotor hasznosítja. Ehhez 1 db 6 m magasságú pontforrás csatlakozik az északi épülethomlokzat mellett. A gázmotor működését 2005-ben kezdte meg. A termelt megújuló villamos energiát az E.ON veszi át. A motor hűtővize a telep fűtését biztosítja. Üzemzavar esetén a biogázt fáklyázással elégetik. A gázmotor üzemeltetője az EXIM-INVEST Biogáz Ipari és Szolgáltató Kft. Komposztálás A komposztálás 2004-ben kezdődött a telepen. A szerves hulladék főként a parkfenntartás során keletkezett lombtalanításból, fűnyírásból, magán és közterületeken végzett zöldfelületkezelésből származik, valamint májusától a nyíregyházi háztartásokban megkezdődött lakossági szerves hulladék szelektív gyűjtéséből. A komposztálási technológia: szemipermeábilis membránnal takart zárt, levegőztetett komposztálás. Előkezelés: A helyszínre szállított növényi eredetű biológiailag lebomló szerves hulladék a telepen az előkezelő felületre kerül. Az előkezelés során a zöld hulladékokat aprítógéppel készítik elő és egy homlokrakodó segítségével a komposztáló téren a nyersanyagot prizmákba rakják. Az aprítás előtt a nem növényi eredetű anyagokat a hulladékból kiválogatják. Levegőztetés: A levegőztetés alapvető fontosságú a szerves hulladékok gyors, szagmentes komposztálásához. A komposztálandó nyersanyagok prizmába rakása homlokrakodóval történik. A prizmákat a levegőztető csatornákra rakják fel. A perforáció esetleges 5

6 eltömődésének megakadályozása és az anyag azonnali levegőztetésének érdekében, a levegőztető rendszer a felrakás során folyamatosan bekapcsolt állapotban tartandó. A levegőztető csatorna közelében durvább frakciójú anyag kerül, a nyílások eltömődésének megakadályozására. Ezeken a levegőztető csatornákon keresztül ventillátoros levegőztetéssel juttatják be az oxidációhoz szükséges friss levegőt. A ventillátorok W teljesítményűek, amelyekből 3 db áll rendelkezésre. A szondák elhelyezése: A prizma felrakása után a komposztálási folyamat irányításához hőmérsékletmérő szondákat helyeznek el. A szonda kijelzője, illetve vezérlése a kezelő konténerbe került telepítésre. A prizmák letakarása: A felrakott és szondával ellátott komposzt prizmákat membrántakaróval fedik le. A prizmák takarását, illetve a takaró eltávolítását kézi munkával oldják meg, a membrán burkolaton való rögzítése a helyszínen kiválasztott módszerrel (pl.: gumiabroncsok segítségével) történik. Üzemeltetés: A 4 hetes érési ciklus alatt biztosítják a folyamatban résztvevő mikroorganizmusok életműködéséhez szükséges optimális feltételeket (hőmérséklet, nedvességtartalom, oxigén) és ezeket a megfelelő szondákkal szabályozni tudják. Az érlelési folyamat során vegyszert nem alkalmaznak. A paraméterek regisztrálásával a technológia folyamatosan ellenőrizhető. A mért adatok rögzítésre kerülnek egy számítógépes programban. Az érés alatt bekövetkező anyagveszteség miatt a membrántakarót többször újra feszítik. A prizmák elbontása: A prizmák elbontására a 4 hetes érési ciklus után kerül sor. Első lépésben a takarót távolítják el a prizmáról, majd a szondákat és a levegőztető vezetékeket. Ezután kezdődik a prizma elbontása. A friss komposztot az utóérlelő területére rakják és a komposztot átforgatással homogenizálják. A komposztálást követően eltávolítják a komposztból a nagy darabos idegen anyagokat. A keletkező komposzt saját célra kerül hasznosításra. A komposztáló létesítményei: előkészítő felület gép- és alapanyag tároló színnel, komposztáló felület, levegőztető egységgel, csurgalékvíz elvezetéssel, vezérlő konténer, mely a komposztálási folyamatot ellenőrzi és irányítja, utóérlelő felület. Géppark: 1 db DOPPSTADT TRAC 160 típusú traktor 1 db DOPPSTADT DU 265 Panda típusú traktorra szerelhető prizma átforgató gép, 1 db DOPPSTADT SM 518 Profi típusú rostagép, 1 db DOPPSTADT AK-330 S típusú őrlő. Inert hulladék előkezelés, hasznosítás A telepnek 2008 óta az INERT Kft-vel van szerződése az előkezelésre (Eng. szám: /2008). A Kft. saját gépsorát az előkezelés idejére (negyedévente) szállítja a hulladékkezelő telep területére. Az előkezelés technológiája: aprítás speciális gépsorral, rakodás homlokrakodóval. Géppark: - 1 db POWERCRUSHER PC 10/55 J típusú őrlő 6

7 - 1 db XOMG ZL 50G típusú homlokrakodó A beérkező építési-bontási, inert hulladék egy részét az előkezelést (aprítás, osztályozás) követően a depóniák takarására, a telepen belüli utak építésére használják fel, más részét hasznosításra engedéllyel rendelkező cégnek átadják. Szelektíven begyűjtött hulladékok előkezelése A szelektíven begyűjtött hulladékokat elsősorban a papír (hullám és vegyes papír), az üveg (színes, fehér), és a műanyag csomagolási hulladékok jelentik. Az újrahasznosításra alkalmas elkülönítetten gyűjtött hulladékok válogatása a manipulációs területen és a válogató csarnokban, az anyagfajtánkként kiválogatott hulladék bálázása a válogató- bálázó csarnokban történik. A papírhulladékok finomválogatással hullám- és csomagolópapír, irodai- nyomdai papír, és vegyes papír- újságpapír fajtákra kerülnek szétválogatásra. A beszállított műanyag hulladék frakció a jobb értékesíthetőség érdekében víztiszta, színes, vegyes PET, PE, valamint PP, PVC, HDPE, kompozit csomagolási és fém csomagolási hulladék fajtákra kerül szétválogatásra. Ezt követően a kiválogatott, idegen anyag mentes csomagolási hulladékokat egy homlokrakodó 2 db bálázó gép felhordó szalagjára tolja, ahol a gépek automatikus bálázási folyamatban a hulladékokat a hasznosító által megadott paraméterű (súlyú, méretű) bálákba összetömörítik. A bebálázott hulladéktömörítő gépről történő elszedését, valamint szállítójárműre történő rakodását egy homlokvillás- bálafogós, és egy HELI típusú bálafogós targonca végzi. A bálákba tömörített hulladékok a csarnok készáru tároló részébe kerülnek, ahol a hasznosítóhoz történő elszállításig tárolják. A nem bálázható kemény műanyagok kezelése érdekében tervezett egy műanyag hulladék darálógép alkalmazása. A daráló beöntő garatjáig a hulladék mozgatását felhordó szalag végzi. A gép a bekerült hulladékot teljesen zárt rendszerben darabokra vágja, melyről 2 forgó és 3 állókés gondoskodik. A ledarált hulladék 1-1,5-2 m 3 -es Big- Bag zsákokba kerül, melyeket homlokvillás- bálafogós targonca szállít majd el a csarnok készáru tároló részébe. A telephelyre beérkező üveget válogatás után hasznosításukig külön rekeszekben tárolják. A hulladékszállító járműre történő felrakodását homlokrakodóval végzik. A hulladékok hasznosító cégeknek kerülnek átadásra. Géppark: Avermann AVOS 1410 hulladékbálázó gép felhordó szalaggal Pressona típusú hulladékbálázó gép felhordó szalaggal Fiat Hitachi homlokrakodó Nissan FJO/A/5 típusú homlokvillás targonca HELI típusú bálafogós targonca Tervezett: GETECHA TYP RS 3004-A 1 típusú műanyaghulladék daráló gép A szelektíven beérkező nem veszélyes elektronikai hulladékokat egy kb. 50 m 2 alapterületű zárt, betonozott aljzatú épületben tárolják, majd hasznosító cég részére átadják. A beérkező gumiabroncs tárolása az I. depónia előtt, zúzott köves területen történik. 7

8 Monitoring rendszer Vízminőség-védelmi monitoring rendszer: A hulladékkezelő telep területén folytatott, a felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető, technológiák - elsősorban a depónia környezeti hatásainak megfigyelését jelenleg 7 db monitoring kút szolgálja. A kutak érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek (eng.szám: /2009.) A kutak üzemeltetési szabályzattal rendelkeznek. Geoelektromos mérőrendszer: A szigetelés megfelelőségének ellenőrzésére az ásványi szigetelő rétegbe telepített geoelektromos mérőrendszer szolgál. A fajlagos ellenállás változásának kimérésével a fólia szigetelés hibahelyei dm pontossággal kijelölhetőek. A május 24-én és június 5-én végrehajtott teljes körű vizsgálat eredménye alapján a II. mező A és B ütem szigetelő fóliája sérülésmentes. Begyűjtött veszélyes hulladék gyűjtése üzemi gyűjtőhelyen A beszállított veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló 81 m 2 alapterületű üzemi gyűjtőhely a korábban átmeneti tárolóként funkcionáló épületből került kialakításra, annak kiürítése, mosása, festése után. A gyűjtőhely a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásainak megfelel. A hulladékok legfeljebb 4 hétig tárolhatóak a veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen. A gyűjtést követően elszállításra kerülnek a további kezelés (hasznosítás, ártalmatlanítás) helyére. A veszélyes hulladék begyűjtési, szállítási engedély száma: /2007. A telep személyzete 1 fő hulladékkezelő üzemvezető, veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó 1 fő művezető 1 fő kompaktor kezelő, bányamester 1 fő kompaktor kezelő 3 fő adminisztrátor, mérlegkezelő 6 fő szelektív hulladékkezelő 1 fő veszélyes hulladéktároló kezelő és átvevő 1 fő biohulladék kezelő 1 fő homlokrakodó kezelő, forgórakodó kezelő, veszélyes áru begyűjtő-szállító tgk. vezető 3 fő tehergépkocsi vezető 1 fő portás Egyéb létesítmények: -szociális épület, - porta, - 1 db 10 m3-es konténer jellegű üzemanyagtartály, - kerítés, - mérlegház és műhely, - infrastruktúra A telep szociális vízellátása városi vízműhálózatról biztosított. 8

9 A keletkező szociális szennyvíz vízzáróan kialakított gyűjtőaknába kerül, ahonnan szippantás után a városi szennyvíztisztító telepre szállítják. A Kft. környezetvédelmi megbízottja a 11/1996. (VII.4.) KTM rendeletnek megfelelően felsőfokú műszaki végzettséggel, felsőfokú környezetvédelmi képesítéssel és 3 év környezetvédelem területén szerzett tapasztalattal rendelkezik. A Kft. ügyvezetője pedig a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendeletben szereplő előírásnak megfelelően felsőfokú műszaki végzettséggel rendelkezik. A Kft. tevékenységét az ISO 9001:2000, valamint az ISO 14001:2005. előírásainak megfelelően végzi. 3. A tevékenység végzésének feltételei: 3.1. Általános előírások A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával, a tevékenységet úgy kell végeznie, a berendezéseket és technológiákat úgy kell működtetnie, ellenőriznie, hogy a kibocsátások megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak Az engedélyezéskor alapul vett körülmények jelentős megváltozását, tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást a környezethasználó köteles a felügyelőség felé 15 napon belül bejelenteni. Minden olyan módosítás, amely a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 2. (3) d) pontja szerint jelentős változtatásnak minősül, csak a Felügyelőség engedélyét követően valósítható meg. Az engedélyezést a környezethasználónak kell kezdeményeznie A hulladéklerakó üzemeltetése, a hulladékok kezelése A hulladéklerakón kizárólag az 1. sz. mellékletben foglalt hulladékfajták ártalmatlaníthatók lerakással, valamint a 2. sz. mellékletbe foglalt hulladékok hasznosítása, és a 3. sz. mellékletbe foglalt hulladékok gyűjtése, előkezelése, tárolása engedélyezett A hulladéklerakó üzemeltetését az üzemeltetési terv szerint kell végezni Tilos a hulladék keverése, hígítása abból a célból, hogy az így nyert hulladék megfeleljen a hulladéklerakóban való ártalmatlanítás átvételi követelményeinek Az üzemeltetés során gondoskodni kell a lerakott hulladék felszínének tömörítéséről, takarásáról. A hulladékot a depónián kívüli területekről folyamatosan össze kell gyűjteni és meg kell akadályozni a szél általi elhordását A lerakót úgy kell üzemeltetni, hogy egy időben a lehetőség szerinti legkisebb üzemelő felszínek legyenek kialakítva. Az aktuálisan nem üzemelő felszínek földtakarásáról gondoskodni kell A hulladéklerakás díját az üzemeltetőnek úgy kell megállapítania, hogy az fedezze a hulladéklerakó üzemeltetésének teljes költségét, továbbá a hulladéklerakó lezárásának és utógondozásának legalább 30 évig történő becsült költségét. 9

10 Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak A hulladék átvételi követelményeinek való megfelelés bizonyítása a lerakásra szánt hulladéknak a 20/2006. (IV.15.) KvVM rendelet 2. számú melléklete szerint végrehajtott a) alapjellemzéséből, b) megfelelőségi vizsgálatából, c) helyszíni ellenőrző vizsgálatából áll. A hulladéklerakó üzemeltetője az engedélyében előírt feltételek mellett azt a hulladékot veheti át, amely megfelel az alapjellemzésnek, rendszeresen keletkező hulladék esetén a megfelelőségi vizsgálatnak A hulladéklerakó üzemeltetője a telephelyének beléptető pontján és a lerakás helyén helyszíni ellenőrző vizsgálatot köteles végezni annak megállapítása érdekében, hogy a lerakásra szánt hulladék azonos-e az alapjellemzésben és megfelelőségi vizsgálatban leírt hulladékkal. A vizsgálati eredményeket és a mintákat legalább egy hónapig meg kell őrizni. A helyszíni ellenőrző vizsgálatok - minden egyes hulladékszállítmány esetében - a hulladéklerakó beléptető pontján, illetve a lerakás helyén kiterjednek: a) a kísérő dokumentumok ellenőrzésére, b) a hulladékszállítmány szemrevételezéssel történő ellenőrzésére, c) szükség esetén a hulladék átvétele szempontjából lényeges alapjellemzők gyorsteszttel történő vizsgálatára Ha a hulladéklerakó üzemeltetője egy adott hulladékszállítmányt vagy annak egy részét nem veszi át, akkor azt jegyzőkönyvben köteles rögzíteni, a jegyzőkönyv 1 példányát a felügyelőségnek haladéktalanul meg kell küldenie A lerakott települési hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiségének ellenőrzése érdekében a hulladéklerakó üzemeltetőjének negyedévenként meg kell határoznia a nemzeti szabványban szereplő 13 hulladék összetételi kategória nedves tömegarányát. Részletes összetétel-vizsgálatokat a települési szilárd hulladék 13 kategóriájának összetételére évente egy alkalommal, mindig az őszi időszakban szükséges végezni. A konkrét vizsgálatokat a nemzeti szabványban leírt alkategóriák szerinti bontásban kell elvégezni. Benyújtási határidő: évente, november Az üzemelés során keletkező hulladékok (kommunális hulladék, termelési nem veszélyes hulladék) gyűjtéséről, ártalmatlanításáról/hasznosításáról úgy kell gondoskodni, hogy a környezeti elemek (talaj, levegő, felszíni és felszín alatti vizek) szennyeződése kizárt legyen A szelektíven begyűjtött hulladékok tárolása a telephelyen a környezet veszélyeztetését kizáró módon, a hasznosításra történő elszállítás megkezdéséig, maximum 3 évig történhet A telephelyről hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából elszállított és átadott hulladékok csak az adott hulladékra érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező szerződő félnek adhatók át. 10

11 A hulladéklerakón mindaddig, amíg a keletkező depóniagáz gazdaságosan hasznosítható, gondoskodni kell a gáz felhasználásáról. Ha a hasznosítás nem gazdaságos, akkor gondoskodni kell a gáz biztonságos ártalmatlanításáról (pl. fáklyázással történő elégetéséről) A környezethasználó naprakész nyilvántartást köteles vezetni a tevékenysége során képződő, vagy egyéb módon birtokába jutott, valamint a mástól átvett, és általa kezelt, illetve másnak átadott, a hulladékok jegyzékéről szóló külön jogszabály szerint kódszámmal és megnevezéssel azonosított hulladék mennyiségéről és összetételéről, a 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti adattartalommal, valamint rendszeres adatszolgáltatását a hivatkozott rendelet 2., 4. és 5. számú melléklete szerint köteles teljesíteni. A kezelés során keletkező hulladékokat elkülönítetten, a hulladék termelőjére vonatkozó adattartalommal kell nyilvántartani A hulladéklerakó üzemeltetője köteles ellenőrizni és nyilvántartani az engedélyben és az üzemeltetési tervben foglaltak betartását, továbbá köteles elvégezni a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 3. sz. mellékletében előírt ellenőrzési és megfigyelési programot. A mintavételezéseket és a minták elemzését erre akkreditált laboratórium végezheti. Az ellenőrzési és megfigyelési eljárások során észlelt környezetszennyezésről az üzemeltető köteles a Felügyelőséget 8 napon belül értesíteni A komposztálásra vonatkozó előírások - A hasznosítás kódja: R3 A hasznosítás módja: oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, regenerálása (beleértve a komposztálást és más biológiai átalakítási műveleteket is) - A komposztálni kívánt hulladékok gyűjtésénél el kell kerülni, hogy a hulladék egyéb hulladékkal vagy anyaggal szennyeződjön. - Az érés során biztosítani kell a folyamatban résztvevő mikroorganizmusok életműködéséhez szükséges optimális feltételeket (hőmérséklet, nedvességtartalom, oxigén), a paraméterek regisztrálásával a technológia folyamatos ellenőrzése szükséges. - A biohulladék kezelése során gondoskodni kell az emberre, állatra, valamint kúltúrnövényekre patogén mikroorganizmusok higiénés feltételeket kielégítő mértékű elpusztításáról. - Veszélyes készítménynek minősülő faanyagvédőszerrel kezelt biohulladék komposztálással nem kezelhető. - A kezelt hulladékból történő mintavételezés, elemzés, valamint a kezelt hulladék forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezése a 36/2006. (V.18.) FVM rendelet előírásai alapján történik - A komposztálással hasznosítható hulladékok kódját, megnevezését, mennyiségét a határozat 10. sz. melléklete tartalmazza Vízminőség védelem A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának védelme érdekében a telephelyen folytatott tevékenységeknél, a szennyvíz és csurgalékvíz kezelésénél, elhelyezésénél a módosított 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani. A fenti tevékenységeket a környezet szennyezését és károsítását kizáró módon úgy kell végezni, hogy a talaj, valamint a felszíni és felszín alatti víz ne szennyeződjön, a felszín alatti víz, földtani közeg szennyezettsége a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megállapított (B) szennyezettségi határértékeket ne haladja meg. 11

12 A környezethasználónak meg kell kérnie a meglévő csurgalék- és csapadékvíz elhelyező létesítményekre vonatkozó vízjogi üzemeltetési (fennmaradási) engedélyt a felügyelőségtől. A vízjogi üzemeltetési (fennmaradási) engedélyes tervdokumentációt csak vízilétesítmény vezető tervezői jogosultsággal rendelkező tervező készítheti. A vízjogi üzemeltetési (fennmaradási) engedélyes kérelmet és tervdokumentációt az évi LVII. törvényben, a többször módosított 72/1996.(V. 22.) Korm., valamint a 18/1996.(VI.13.) KHVM rendeletben, a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendeletekben, és az ügyben érintett közműüzemeltetőkkel felvett egyeztetési jegyzőkönyvekben foglaltak figyelembe vételével kell elkészíteni és engedélyezésre hatóságomhoz benyújtani. Határidő: március Monitoring A tevékenység környezetre gyakorolt hatásának figyelemmel kísérése érdekében a telephelyen talajvízfigyelő monitoring rendszert kell üzemeltetni A monitoring kutak kútfejeit a vízminőség védelme érdekében le kell zárni. A kutak karbantartásáról, állagmegóvásáról gondoskodni kell A környezethasználó köteles a 4. sz. mellékletben foglaltaknak megfelelően a talajvíz minőségét rendszeresen ellenőrizni. A vízminták vizsgálatát az engedélyesnek minden évben kétszer el kell végeztetni, majd a vizsgálati eredményeket április 25.-ig, ill. október 25.-ig a felügyelőség részére meg kell küldeni. A vízmintavétellel egyidejűleg a vízszintmérést is el kell végezni. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 47. (3) bekezdése alapján a felszín alatti vizekkel kapcsolatos vizsgálatokat és a mintavételeket akkreditált szervezet (laboratórium) végezheti. A figyelőkutak mintázás előtti tisztító szivattyúzása során kitermelt talajvíz nyílt felszíni befogadóba akkor vezethető, illetve akkor szikkasztható el a területen, ha a vízminőségi paraméter értékek megfelelnek a módosított 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet által előírt és a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben található határértékeknek, valamint az elszikkasztásra használt területen a talajvíz és a földtani közeg szennyezettsége a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megállapított (B) szennyezettségi határértéket nem haladhatja meg Az üzemelő depóniák lezárását követően az utógondozási időszakban a monitoring kutakat továbbra is üzemeltetni kell. A mérések gyakoriságának, a vizsgálandó komponensek körének változtatását, illetve a monitorozás időtartamának meghatározását a felügyelőség a rekultivációs és utógondozási terv engedélyezése során fogja meghatározni A csurgalékvíz vizsgálatát a működés (lerakás) ideje alatt negyedévente kell elvégeztetni a 6. sz. mellékletben meghatározott komponensekre. A vizsgálati eredményeket vizsgálati jegyzőkönyvben kell dokumentáltatni A környezethasználó köteles a mintavételi és vizsgálati pontok biztonságos és állandó elérhetőségét biztosítani A hulladéktestben bekövetkező mechanikai változások káros hatásainak elkerülése érdekében évente rendszeres ellenőrzéseket kell végezni az 7. sz. mellékletben foglaltaknak 12