Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének december 10-i, rendkívüli ülésére beterjesztett anyagok. I./B kötet

Átírás

1 I/B kötet 1. oldal Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének december 10-i, rendkívüli ülésére beterjesztett anyagok I./B kötet Szakértői vizsgálat eredménye az Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadóban... 2 Hat tanítási napból álló hét megszervezésének jóváhagyása a Varga Tamás Általános Iskolában Az általános iskolai beiskolázási körzetek felülvizsgálata... 62

2 I/B kötet 2. oldal Címzett: 1 db határozati javaslatot tartalmaz Iktatószám: 41- /2009. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Szakértői vizsgálat eredménye az Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadóban Az anyagot készítette: Jogi Iroda Oktatási Csoport Az anyagot látta: dr. Korsós Ágnes Véleményezésre megküldve: Valamennyi bizottságnak Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek: Vámos Éva szakértő

3 I/B kötet 3. oldal Száma: 41- /2009. Tárgy: Szakértői vizsgálat eredménye az Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadóban Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tisztelt Közgyűlés! Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata azzal a feladattal bízta meg a Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézetet, hogy végezze el a fenntartása alatt álló Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó valamennyi intézményegységére kiterjedő teljes körű átvilágítását, átfogó szakmai ellenőrzését és költséghatékonysági vizsgálatát. A megbízás kiterjedt továbbá a fejlesztési és korrekciós javaslatok összeállítása a kihasználatlan erőforrások bevonására, a költségtakarékosabb működtetés megvalósítására, és a fejlesztési lehetőségek realizálására. A szakértői vizsgálat a helyszíni szemléből, a fenntartóval és az intézményben folytatott interjúból és dokumentumelemzésből állt. Az intézmény költséghatékonyabb működtetésére vonatkozóan az alábbi főbb javaslatok fogalmazódtak meg: 1. A Többcélú Kistérségi Társulás átveszi a nevelési, oktatási feladatokat is, vagyis az intézmény működtetését. Az együttműködést indokolná, hogy az intézmény ellát más településről bejáró gyermekeket is, akiket a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján nem lehet integráló intézménybe irányítani. 2. A fenntartó és az intézmény vezetése rendszeresen felméri, hogy hány gyermek beíratására lehet számítani az első évfolyamon. Mivel évről évre nehézségeket okoz a szakértői vélemények kései megérkezése, javasoljuk hogy tegyenek lépéseket a szakértői vizsgálatok előrehozására (óvodák december hónapban adják be kérelmeiket). Mivel a gyermeklétszám csökkenése pedagógus álláshely megszűnést indukál, célszerű munkaerő átcsoportosítási, illetve gazdálkodási tervet készíteni az intézménynek. 3. Fontos a gyermeklétszám növelése érdekében, hogy az intézmény népszerűsítse azokat a tevékenységeket, amelyek vonzóvá teszik az intézményt (óvodát, iskolát, szakszolgálatokat) az intézmény-használók körében. 4. Az országos és a megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok felé a jegyző továbbra is jelentse be az intézmény szolgáltatásait az alapító okirat megküldésével, minden év január 30-ig. A bizottságok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szülők a lakóhelyi korai fejlesztést válasszák a szegedi helyett. 5. Az intézmény óvoda, iskola intézményegysége nem az alapító okirata szerinti, hanem annál szűkebb körben biztosít felvételt. Az ép értelmű SNI gyermekek, tanulók a többségi intézményekbe járnak, az iskola fő profilja jelenleg is az enyhe értelmi fogyatékosok ellátása. Szükségesnek tartjuk az alapító okirat pontosítását, mivel jelen formájában félreértésre adhat okot (tulajdonképpen a szakértői és rehabilitációs bizottságok bármely sajátos nevelési igényű számára kijelölhetik). Javasoljuk az értelmi fogyatékos kifejezés helyett az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos kifejezések használatát. 6. A tanulási és viselkedési zavarok esetében ( megismerő funkciók vagy a viselkedés organikus okokra visszavezethető..) be kell kerüljön az alapító okiratba, hogy a

4 I/B kötet 4. oldal többiekkel együtt nem nevelhető gyermekeket, tanulókat fogad az iskola amennyiben a fenntartónak ez lesz a szándéka (jelenleg ez nem releváns). Ekkor külön e célra működő osztályokat kell kialakítani. 7. A kettős vagy halmozottan sérült (testi- és értelmi fogyatékos), valamint a nyelvi fejlődésben is érintett értelmi fogyatékos gyermekek mozgássérültként, beszédfogyatékosként való szerepeltetését kerülni kell mind az intézményi alapdokumentumokban, mind az intézményi nyilvántartásokban. A Ktv szóhasználata (testi-és enyhe értelmi fogyatékos,.. ) javasolt. Kerülni kell a látszatát is, hogy ép értelmű gyermekek enyhe értelmi fogyatékos gyermekek programja és tanterve szerint haladnak. 8. A jogszabályi előírásokat szem előtt tartva valósuljon meg a Nevelési Tanácsadó intézményegység szakmailag elkülönülő működtetése a kötelező órák elosztásában is. 9. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást a Nevelési Tanácsadó intézményegység nem végezheti, azt le kell választani. Ezt jelen feltételek mellett úgy tehetik meg, - hiszen a fenntartó az egész intézményre vonatkozó engedélyezett státuszt állapított meg, hogy az intézményvezető szabadon gazdálkodhasson a humánerőforrással- hogy a feladatot végző pszichológust a munkaidejét megosztva (pl. 0,5_0,5 álláshely) alkalmazzák az EGYMI és a Nevelési Tanácsadó intézményegységben egyaránt. 10. Az iskolaérettség megállapításához nem kötelező minden gyermek esetében a Nevelési Tanácsadó közreműködését kérni; a helyi igények függvényében lépéseket lehet tenni az ilyen irányú vizsgálatok számának racionalizálására. Ezzel a túlórák is csökkennek. 11. Kevesebb terápiás óra indokolt a Nevelési Tanácsadóban. Az általuk diagnosztizált (BTM) gyermekek fejlesztése ma már elsődlegesen az óvoda és az iskola feladata, azonban a Közoktatási törvény lehetőséget biztosít, hogy a fenntartó az EGYMI feladatkörébe utalja. Javasolt egy kapacitást kímélő forma a már beindított tanulás klinika, amikor 6-12 óra terápia után fejlesztési tervvel átadják a fejlesztést a pedagógusoknak, ez szakmailag is megfelelő és elfogadott. 12. Az intézmény vezetése tegye meg a szükséges lépéseket a gyógypedagógiai végzettséggel nem rendelkezők alkalmazása ügyében. Nem megfelelő végzettségű pedagógusok alkalmazására abban az esetben van lehetőség, ha az a feladatelmaradás elkerülése miatt szükséges. Ilyenkor dokumentáltan bizonyítania kell a munkáltatónak, hogy mindent megtett a gyógypedagógus végzettségű munkavállaló felkutatására. 13. A gyógytestnevelés csak annyiban kapcsolódik az intézmény tevékenységéhez, hogy pedagógiai szakszolgálat. Mivel vannak a nevelő, oktató intézményekben közalkalmazotti jogviszonyban álló gyógytestnevelők, a gyógytestnevelés szakfeladat átadható. A fenntartó erre vonatkozóan a tanév elején felmérést végzett és megállapítást nyert, hogy az iskolákban dolgozó gyógytestnevelők óraszáma nem engedi meg, hogy túlóra terhére végezzék el ezt a szolgáltatást, továbbá nem minden intézmény rendelkezik megfelelő végzettségű szakemberrel. Amennyiben az intézményekben dolgozó szakemberek óraszáma felszabadul és munkaidejük terhére végezhetnék, ez megtakarítást is jelentene. Ezen javaslat a hosszú távú fenntartásban megfontolandó. 14. Az éves beiskolázási tervek jóváhagyásakor kapjanak prioritást a szakszolgálati szakalkalmazottak szakvizsga megszerzésére irányuló tanulmányai. Racionalizálni javasoljuk a pedagógiai szakszolgálatok feladatvállalását:

5 I/B kötet 5. oldal 15. A fenntartó és az intézmény képviselői együttesen, tervezett kommunikációval segítsék a Nevelési Tanácsadó feladatellátásának racionalizálását, a fölösleges vizsgálatok és az átvállalt fejlesztések helyett a minőségi szakvéleményezés és annak végrehajtását segítő ellenőrzés érdekében. 16. Meg kell vizsgálni a vállalt feladatok csökkentésének lehetőségeit a logopédiában, az utazó gyógypedagógiában. A logopédia heti óraszámát limitálni célszerű (180 óra az ajánlásunk), a többlet igényt pedig fenntartói engedélyeztetéshez kötve lehet kielégíteni. 17. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás személyi feltételeit felszabaduló munkaerő bevonásával javítani kell. 18. A fejlesztő felkészítés - amennyiben az ellátottak száma nő és túlóradíjat kell fizetnitöbbletköltséggel fog járni, amennyiben a Társulási megállapodásban szereplő díjat alkalmazzák. Az óradíjat költségszámítás után, csökkentve kell a pedagógusoknak megállapítani, vagy emelni kell a Társulással kötött megállapodásban. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a mellékelt szakértői jelentést megvitatni és elfogadni szíveskedjék. Hódmezővásárhely, december 10. Tisztelettel: Dr. Lázár János Polgármester

6 I/B kötet 6. oldal Száma: 41- /2009. Tárgy: Szakértői vizsgálat eredménye az Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadóban HATÁROZATI JAVASLAT 1./ Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a Közép-Dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet által készített 1. számú mellékletben foglalt Szakértői vélemény a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó átfogó törvényességi és szakmai ellenőrzéséről, költséghatékonysági vizsgálatáról című dokumentációt megtárgyalta és elfogadta. 2. A Közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy a javaslatokban megfogalmazott intézkedéseket megvalósítása érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket. Hódmezővásárhely, december 10. Dr. Lázár János s.k. polgármester országgyűlési képviselő A határozatot kapja: 1./ Dr. Lázár János, polgármester, országgyűlési képviselő 2./ Dr. Korsós Ágnes, jegyző 3./ Oktatási Csoport 5./ Érintett intézmény vezetője 6./ Irattár

7 I/B kötet 7. oldal 1. számú melléklet SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó (OM ) (6800 Hódmezővásárhely, Szék u. 5.) átfogó törvényességi és szakmai ellenőrzéséről, költséghatékonysági vizsgálatáról Készítette: Tóth Margit Kornélia Vámos Éva közoktatási szakértő közoktatási szakértő sz.ig.szám: sz.ig. szám:

8 I/B kötet 8. oldal SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó (OM ) (6800 Hódmezővásárhely, Szék u. 5.) átfogó törvényességi és szakmai ellenőrzéséről, költséghatékonysági vizsgálatáról Készítette: Tóth Margit Kornélia Vámos Éva közoktatási szakértő közoktatási szakértő sz.ig.szám: sz.ig. szám:

9 I/B kötet 9. oldal 1 A szakértői megbízás ismertetése Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata azzal a feladattal bízta meg a Középdunántúli Regionális Pedagógiai Intézetet, hogy végezze el a fenntartása alatt álló Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó valamennyi intézményegységére kiterjedő teljes körű átvilágítását, átfogó szakmai ellenőrzését és költséghatékonysági vizsgálatát. A megbízás része továbbá a fejlesztési és korrekciós javaslatok összeállítása a kihasználatlan erőforrások bevonására, a költségtakarékosabb működtetés megvalósítására, és a fejlesztési lehetőségek realizálására. 2 Vezetői összefoglaló Az átfogó ellenőrzés, elemzés alapján az átszervezésekor a város gyógypedagógusait tömörítő, s így gyógypedagógiai szakmai műhelyként működő nevelő-oktató intézmény megőrzése és egységes gyógypedagógiai módszertani intézménnyé alakítása indokolt volt. Az intézményre szükség van, mivel a városban az egyedüli ellátó hely a többiekkel együtt nem oktatható, nevelhető enyhe értelmi fogyatékos gyermekeknek. A gyógypedagógus szakemberek megőrzése különösen az utazó gyógypedagógus hálózat működtetése- révén teljesül a többségi intézményekbe járó sajátos nevelési igényű gyermek, tanulók rehabilitációja. Az utazó gyógypedagógiai hálózat tevékenységének köszönhetően a pedagógiai értékén túl a fenntartó jelentős normatív bevételekhez is jut. A Nevelési Tanácsadó vizsgálatai és szakvéleményei a fejlesztő foglalkozások pályázat útján lehívható állami támogatását teszik elérhetővé. Elérhetővé vált továbbá mindazon további pedagógiai szakszolgálat a lakosok számára, amelyre szükség lehet. A vizsgált intézmény jól szervezett, szervezeti kultúrája fejlődő. Kiemelést érdemel a vezetői munkamegosztás ésszerűsége és hatékonysága a szakmaiság elvi szándékának gyakorlatban történő megjelenése a tervezés és dokumentálás Tekintettel arra, hogy a környezeti kihívások és várható folyamatok évi szakszerű elemzését követően az átszervezés már megtörtént, s az intézmény az új feladatait is a törvényesség szem előtt tartásával, megfelelő minőségben igyekszik ellátni, elsősorban racionalizálási javaslatokat teszünk. A fenntartó külön kérésére véleményezzük továbbá azt, hogy lehetőség van-e a tanulók integrálására, a korai fejlesztés feladatot indokolt-e ebben az intézményben ellátni, mivel van más kijelölhető intézmény is a városban Erre adott válaszaink a következők: Az integrálás egy gyermek vagy tanuló esetében sem lehetséges, szakértői véleményük ezt nem teszi lehetővé. A város számára elegendő, ha egy intézmény biztosítja a korai fejlesztést. A feladat megtartása mellet szól azonban, hogy: a jelenlegi létszámnál nem igényel jelentős forrást; lehetőséget teremthet arra, hogy folyamatosan biztosítsa az óvodai létszámot, mivel a szülők szívesebben választják a már ismert intézményeket. A Többcélú Kistérségi Társulás felvállalta e feladatot is, ezért esetleges megszüntetése a mindenkori költségvetésről szóló tv. 8. melléklete kikötéseinek szem előtt tartásával történhet. Az intézmény költséghatékonyabb működtetésére az alábbi lehetőségek vannak:

10 I/B kötet 10. oldal 1. A Többcélú Kistérségi Társulás átveszi a nevelési, oktatási feladatokat is, vagyis az intézmény működtetését. Ez esetben figyelembe kell venni, hogy jelenleg tudott, hogy nem kívánja átvenni a működtetést. Az együttműködést indokolná, hogy az intézmény ellát más településről bejáró gyermekeket is, akiket a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján nem lehet integráló intézménybe irányítani. 2. A gyógypedagógiai óvoda (beszédfogyatékosoknak logopédiai csoport, autista csoport, pszichés fejlődés zavarai) és iskola feltöltése (beszédfogyatékosok, autisták, esetleg pszichés fejlődés zavarát mutató gyermekek) szintén lehetséges. Az ezzel kapcsolatos problémákat az elemzésben számba vettük, aggályosnak tartjuk az elsietett megvalósítását. 3. Elemzéseink alapján elsődlegesen az EGYMI feladatellátásnak és ellátotti létszámának racionalizálását, az iskolában felszabaduló pedagógusok ide történő átirányítását javasoljuk. A nevelési tanácsadó ne végezzen többlet feladatot, a fejlesztő felkészítést és korai fejlesztést kis mértékben fel kell futtatni, vagy pedig a megyei szolgáltatást kell igénybe venni. A kistérségi feladatellátás óradíjait és a tovább adott megbízási díjakat hozzávetőlegesen 10 % költségbeszámítással célszerű képezni, amennyiben ez még nem így történik. A jó hozzáállású, felkészült intézményvezetés elő tudja készíteni és végre tudja hajtani a szüksége módosításokat. Javaslatainkból az alábbiakat kiemeljük: 1. A szakszolgálati ellátottak kiemelten a logopédiai ellátottak- létszámát javasoljuk limitálni. 2. A jogszabályi előírásokat szem előtt tartva valósuljon meg a Nevelési Tanácsadó intézményegység szakmailag elkülönülő működtetése a tantárgyfelosztásban is. A Nevelési Tanácsadó szervezeti és szakmai elkülönülése a kiadmányozásban is valósuljon meg. 3. A fenntartó és az intézmény képviselői együttesen, tervezett kommunikációval segítsék a Nevelési Tanácsadó feladatellátásának racionalizálását, hogy az indokolatlanul kért vizsgálatok és az áthárított fejlesztések helyett a minőségi szakvéleményezést és a szakvéleményben foglaltak végrehajtását segítő ellenőrzést végezhessék. Folytatni javasoljuk azokat az intézkedéseket, melyek a középiskolai korosztály indokolatlan felmentési kérelmei számának csökkentésére irányulnak. Mindezzel a túlórák is csökkennének. 4. A logopédiában és nevelési tanácsadásban megtakarított túlórákat részlegesen szakorvos megbízására fordíthatják. 5. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás személyi feltételeit 0,5-1 felszabaduló munkaerő bevonásával javítani kell. 6. Az ellátotti létszám megtartása érdekében a jegyző továbbra is rendszeresen jelentse be az intézmény szolgáltatásait minden év január 30-ig az országos és a megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok felé. A bizottságok ajánlásukkal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szülők az intézményt válasszák. 7. Minden fenntartott intézményben legalább egy munkaszobát fel kell szerelni a logopédiai szakszolgálat számára. 3 A szakértői vizsgálat során alkalmazott módszerek Egyeztetés, megbeszélés a fenntartóval Helyszíni szemle, egyeztetés, konzultáció az intézmény igazgatójával és vezetőivel Dokumentumelemzés

11 I/B kötet 11. oldal Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közoktatási Intézkedési Terve Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Minőségirányítási Programja Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának évi költségvetési rendelete A közoktatási intézmény Alapító Okirata A közoktatási intézmény Pedagógiai Programja, Minőségirányítási Programja. A közoktatási intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, Házirendje A közoktatási intézmény tanügy-igazgatási nyilvántartásai, egyéb dokumentumai, Szakértői és szakvélemények Intézményi statisztikai adatok elemzése Folyamatos kapcsolattartás (telefon, ). 4 Jogszabályi háttér 4.1 Alapdokumentumok Az intézmény minden általunk kért anyagot vagy a helyszíni szemle során, vagy elektronikus úton rendelkezésünkre bocsátott. A tanuló-nyilvántartásokat az osztály és csoportnaplókat, a pedagógiai szakszolgálat nyilvántartásait a helyszínen vizsgáltuk. A szakértői vizsgálat során ellenőriztük, rendelkezik-e az intézmény az előírt dokumentumokkal, megtörtént-e a szükséges legitimáció. Az alábbiakban felsoroljuk a dokumentumokat, jelezve a vonatkozó és az elemzéskor iránymutatónak tekintett jogszabályi előírásokat, illetve az ellenőrzés területeit. Pedagógiai program nevelési terv (program) környezetnevelési program egészségnevelési program helyi tanterv (tantárgyi tantervek) évi LXXIX. törvény a közoktatásról o 44. (1) o 48. (1) (2) (3) (4) (6) o 50. o 51. (1) Szervezeti és működési szabályzat bombariadó terv /teendők bombariadó esetén/ az iskolába hozható használati eszközök bevitelének rendje az évi LXXIX. tv. A közoktatásról az évi XXXIII. tv. A közalkalmazottak jogállásáról a 138/1992 (X.8.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet a nevelő oktatási intézmények működéséről 23/2004 (VIII.27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról)

12 I/B kötet 12. oldal 30/2004. (X.28.) OM rendelet (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról) 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról 17/1994. (VII. 29.) MKM rendelet egyes művelődési és oktatási jogszabályok módosításáról az évi LXXVI. törvény a szakképzésről 45/1999. (XII.13.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről Házirend A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet o 6/A (2) o 4/A (1) o 32. (1) (3) o évi LXXIX. törvény a közoktatásról o 12. (1) o 14. o 40. (7) (8) o 59. (5) o 62. (1) o 66. (8) Intézményi minőségirányítási program o intézmény hosszú távú programja o vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok (int. működés folyamatai) o vezetők és pedagógusok teljesítményértékelése o teljes körű intézményi önértékelés periódusa, módszerei o ÖMIP koherencia o éves értékelések, intézkedési tervek o panaszkezelési szabályzat o A évi LXI törvénnyel módosított évi LXXIX törvény 40. (10) (11) 4.2 Az intézmény működését meghatározó egyéb dokumentumok Tanügyi nyilvántartások o 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. sz. melléklete o 14/1994. MKM rendelet o a tanügyi nyilvántartások felsorolása és kezelési rendje o beírási, felvételi és mulasztási napló o foglalkozási napló o törzslap o bizonyítvány o tantárgyfelosztás és órarend o jegyzőkönyv o az iskolai záradékok és a kötelező nyomtatványok o pedagógiai szakszolgálat nyilvántartásai és naplói Adatkezelési szabályzat o A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény 2. ; 3. ; 7.

13 I/B kötet 13. oldal o évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2. számú melléklete. o 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet a nevelő oktatási intézmények működéséről, 4. számú melléklete o A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 83/B ; D ; 5. számú melléklet Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata o évi LXXIX. törvény a közoktatásról o 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet a nevelő oktatási intézmények működéséről, o Az Intézmény szervezeti és működési szabályzata o Az Intézmény házirendje Esélyegyenlőségi terv o A Magyar Köztársaság Alkotmánya o A Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény 70/A o Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény 8. ; 9. ; 10. ; 11. ; Gyakornoki szabályzat o A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 22. ; 22/A. o A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X.8.) kormányrendelet Ügyviteli és iratkezelési szabályzat o évi LXXIX. törvény a közoktatásról o 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet a nevelő oktatási intézmények működéséről, o A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény Kockázatértékelési szabályzat o A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény 54. o A munkavédelemről szóló évi XI. törvény Közalkalmazotti szabályzat o A Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény 28., 66. ; 70. ; 94/B ; o A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 22. ; 16.. Szülői szervezet működési szabályzata o évi LXXIX. törvény a közoktatásról o 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet a nevelő oktatási intézmények működéséről, o Az intézmény szervezeti és működési szabályzata, mint belső jogi norma Iskolaszék szervezeti és működési szabályzata o évi LXXIX. törvény a közoktatásról o 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet a nevelő oktatási intézmények működéséről, o Az intézmény szervezeti és működési szabályzata, mint belső jogi norma Továbbképzési program o évi LXXIX. törvény a közoktatásról

14 I/B kötet 14. oldal o A pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet o Az Intézmény pedagógiai programja Vezetői szakmai beszámoló /tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet, fenntartói utasítás szerint/ o az éves szakmai tevékenységről szóló beszámoló o statisztikai kimutatás a tanulmányi eredményekről, továbbtanulásról, évfolyamismétlőkről, a lemorzsolódókról o a képességek eltérő fejlettségéből és a szociokulturális tényezőkből fakadó tanulói hátrányok leküzdésére vonatkozó lépések o tendenciák (összehasonlító elemzés az elmúlt évek mutatóihoz) Az intézmény rendelkezik a felsorolt dokumentumokkal. Ahol ez előírt, a legitimáció megtörtént. A dokumentálást naprakészen, áttekinthetően, a jogszabályi előírásoknak eleget téve végzik. A vezetők az adminisztrációt rendszeresen ellenőrzik. 5 Részletes elemzés Az Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó (OM ), a fenntartó, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése által szeptember 03-án elfogadott, módosított Alapító Okirat értelmében többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, melynek intézményegységei az Óvoda és Általános Iskola, a Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (továbbiakban EGYMI), valamint a Nevelési Tanácsadó. A július 01-ével átalakított intézmény ebben a szervezeti formában a 2007/2008. tanévben kezdte meg a feladatellátást. Ezt megelőzően általános iskolaként működött, ahol sajátos nevelési igényű, túlnyomórészt enyhe fokban értelmi fogyatékos tanuló oktatása folyt 1-8. évfolyamon. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése az átszervezést megelőzően szakmai és költséghatékonysági felülvizsgálatot végeztetett az általa fenntartott intézmények vonatkozásában. A vizsgálat célja az volt, hogy a közoktatási intézményrendszert a továbbiakban a leghatékonyabban és a lehető legoptimálisabb kapacitás kihasználtsággal működtessék. Az alapító okirata szerint az Aranyossy Ágoston EGYMI az alábbi alapfeladatokat láthatja el: SNI gyermekek óvodai nevelése SNI tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása, 1-8. évfolyam Pedagógiai szakszolgálatok: logopédia, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés, nevelési tanácsadás, továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás, konduktív pedagógia, utazó gyógypedagógia Pedagógiai szakmai szolgáltatások 5.1 Az Aranyossy Ágoston Óvoda és Általános Iskola intézményegység Az Aranyossy Ágoston Óvoda és Általános Iskola gyermek és tanulólétszámának alakulása, az utóbbi három tanév vonatkozásában Az intézményegység alapító okirata szerint a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók széles spektrumának oktatásával-nevelésével foglalkozik: testi-, értelmi- és beszédfogyatékos,

15 I/B kötet 15. oldal autista, a megismerő funkciók vagy a viselkedés organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége (vagyis ép értelem mellett diszlekszia, diszgráfia, diszkalkulia, kevert típusú tanulási zavar, figyelemzavar hiperaktivitással, elektív mutizmus, egyéb a korábban felsorolt fogyatékosságok körébe nem tartozó gyógypedagógiai ellátást igénylő állapot). Külön kiemeli: értelmileg akadályozott gyermekek integrált nevelése. Jellemzően a Csongrád megyében illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményével érkeznek a gyermekek, tanulók. A jelenleg érvényes szakértői véleménye alapján egyik gyermek, tanuló sem integrálható. Az intézményegység valamennyi ellátottját elkülönülő (szegregált) gyógypedagógiai intézményben, osztályban, csoportban kell nevelni, oktatni. A szúrópróbával kiválasztott szakértői vélemények elemzése alapján az intézmény kijelölésén túl a szakértői vélemények egyértelműen meghatározzák a nevelés, oktatás szegregált formáját is. A szakértői vélemény alapján A többi gyermekkel, tanulóval együtt/integráltan nevelhető, oktatható e célra létrehozott osztályban/intézményben nevelhető, oktatható (vagy az intézmény neve van feltüntetve, un. kijelölés) e célra létrehozott osztályban/intézményben vagy a többi gyermekkel tanulóval együtt egyaránt nevelhető, oktatható Autista (fő) Enyhe fokban értelmi fogyatékos Középsúlyos fokban értelmi fogyatékos Ép értelmű, egyéb fogyatékos (amennyiben van ilyen) (beszédfogyatékos) táblázat: Az óvodába és az iskolába járók száma a szakértői véleményben javasolt forma szerinti megoszlásban Integrálásra csak akkor kerülhet sor, ha a szakértői és rehabilitációs bizottság felülvizsgálata erre a későbbiekben javaslatot tesz. Feltétel tovább, hogy az együttneveléshez rendelkezzen valamely többségi intézmény a feltételekkel, valamint a Bizottság együttnevelésre szóló javaslatát a szülő elfogadja. Az alapító okiratban foglaltakkal szemben valóságban továbbra is az enyhe fokú értelmi fogyatékosok ellátása az iskola fő profilja, ami kiegészül az autisták, középsúlyos értelmi fogyatékkal élők ellátásával. (az ép értelmű SNI tanulók a többségi iskolákba járnak.). Közoktatási rendszerünkben különféle típusú fogyatékosok egy csoportban, osztályban történő oktatása, nevelése nem megengedett. (2) Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény: a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott óvoda, általános iskola,

16 I/B kötet 16. oldal középiskola, speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, előkészítő szakiskola, kollégium. 1. (2) A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot, óvodai tagozatot, illetve a tanulók külön iskolai nevelését és oktatását végző iskolai tagozatot, osztályt, csoportot - a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel [20. (2) bek.] egyezően - a fogyatékosság típusának megfelelően kell létrehozni. 2 A mindennapos gyakorlatban azonban általánosnak mondható egyes középsúlyos értelmi fogyatékosok és autisták együttnevelése az enyhe értelmi fogyatékosokkal, ami az érintett gyermekek érdekeinek is sokszor megfelel. Fontos azonban a pedagógiai program és a helyi tanterv e helyzetre való kimunkálása. Az intézményegység tanulókra vonatkozó adatait az átszervezés óta eltelt, illetve folyamatban levő három tanév vonatkozásában vizsgáltuk. Az első tanévben -2007/2008. tanév- óvodai csoport nem működött az intézményegységben. Óvodáskorú gyermekek nevelése az előző nevelési évben kezdődött. Akkor a csoportban 2 kisgyermek volt, a létszám az idei nevelési évben 6 főre növekedett. A Hétszínvirág csoportba beszédfogyatékos és autista gyermekek járnak. Az általános iskolába járó gyermekek száma folyamatosan csökken az intézményben,. 2007/ / /2010 Óvoda Általános Iskola Csökkenés:: % 7,8 % 2. táblázat: Óvodai és Általános Iskolai létszámok alakulása A következő diagram grafikusan tükrözi a változást. Az óvodás gyermekek és az általános iskolás tanulók létszáma Létszámok / / /2010 Tanévek Óvoda Általános Iskola 1. ábra: Az óvodás gyermekek és az általános iskolás tanulók létszáma LXXIX. törvény a közoktatásról LXXIX. törvény a közoktatásról 30.

17 I/B kötet 17. oldal Mielőtt az Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola intézményegység évfolyamain tanuló gyermekek létszámát vizsgáltuk, megnéztük a két évvel ezelőtt készült szakértői jelentésben a 2004/2005. valamint a 2005/2006. tanév létszámadatait is, évfolyamonként, és összehasonlítottuk a jelenlegi létszámadatokkal. 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Összesen Tanulólétszám Osztályok száma Átlaglétszám 10,8 13,3 12,3 Országos átlaglétszám 18,8 19,7 19,0 Csongrád megyei 20,7 21,6 21,1 Átlaglétszám: 3. táblázat: 2004/2005. tanév csoport- és létszámadatai 3 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Össz. Tanulólétszám Osztályok száma Átlaglétszám: 11,66 14,4 4. táblázat: 2005/2006. tanév csoport és létszámadatai 4 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Össz. Tanulólétszám Osztályok száma Átlaglétszám: 9 13,33 5. táblázat: 2006/2007. tanév csoport és létszámadatai 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Összes 2007/ Osztályok száma Átlaglétszám 12,5 11, / Osztályok száma Átlaglétszám 11,5 10,6 2009/ Osztályok száma Átlaglétszám: 18 10,4 6. táblázat: A legutóbbi három tanév csoport- és létszámadatai 3 Hódmezővásárhely közoktatási rendszerének felülvizsgálata és fejlesztési irányainak meghatározása évi vizsgálat 4 Hódmezővásárhely közoktatási rendszerének felülvizsgálata és fejlesztési irányainak meghatározása évi vizsgálat

18 I/B kötet 18. oldal Az átszervezés utáni első és második tanévben az alsó tagozaton két-két összevont tanulócsoport működött, az idei tanévben azonban összevonásra került az alsó tagozat 1-4. osztálya, ahol a magyar nyelv és irodalom, a matematika és a környezetismeret tantárgyakat csoportbontásban oktatják. A csoportbontást a csoport heterogén összetétele és a létszám (18 fő) indokolja. 2004/ / / / / /2010. Tanulólétszám Osztályok száma: Átlaglétszám: Alsó tagozat: 10,8 11, ,5 11,5 18 Felső tagozat: 13,3 14,4 13,33 11,66 10,6 10,4 7. táblázat: A tanulólétszám változása A 7. számú táblázat szemléletesen tükrözi, az utóbbi hat tanév tanulólétszámának alakulását, és az átlaglétszámok változását. Az alsó tagozaton az összevonások miatt növekedett az átlaglétszám, a felső tagozaton viszont fokozatosan csökken, ahogy a magasabb létszámú korosztályok elhagyják az iskolát. Az iskolai korcsoportok létszámainak alakulása a működés három éve alatt Létszám Korcsoportok 2007/ / / ábra: Az iskolai évfolyamok tanulólétszámának változása A fenti diagram jól tükrözi, hogy a tanulólétszám csökkenése az alsó tagozatos gyermekek körében szembetűnő, így pár éven belül a felső tagozat létszáma is harminc fő alá csökken. Az idei tanévben megy ki az utolsó évfolyam, ahol még két párhuzamos osztályt tudott működtetni az intézmény. A következőkben a finanszírozás szempontjából vizsgáltuk a létszámokat. A központi költségvetés különbséget tesz a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók oktatásáranevelésére biztosított normatív támogatás között. a fogyatékosság típusától függően. Ezt az indokolja, hogy egyes fogyatékosságok kisebb csoport- és osztálylétszámokat indokolnak, mint mások.

19 I/B kötet 19. oldal Az évi LXXIX. törvény.(továbbiakban Ktv.) 3. mellékletének II. fejezete rendelkezései szerint a csoport, osztály létszámának megállapításánál az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulót 2 főként középsúlyos értelmi fogyatékos tanulót 3 főként enyhe fokban értelmi fogyatékos és mozgássérült tanulót 3 főként autista tanulót 3 főként kell figyelembe venni. A következő táblázat tükrözi a valós és a számított tanulólétszámokat az intézményben. Enyhe fokban értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos Enyhe fokban értelmi fogyatékos és mozgássérült Autista csoport Valós létszám Számított létszám Autista csoport összevont tanulócsoport a b Összesen: Arány: 77,14 % 10 % 4,28 % 8,57 % 100 % 222,85% 8. táblázat: Valós és számított tanulólétszám az intézményben Az alábbi diagrammon jól látható a számított létszám valós létszámhoz viszonyított aránya. Valós és számított létszám aránya 30 Tanulók száma autista cs öv. tcs a. 8.b. Tanulócsoport valós létszám számított létszám 3. ábra: Valós és számított létszám aránya

20 I/B kötet 20. oldal Hódmezővásárhely megyei Jogú Város közoktatási intézményei által nyújtott szolgáltatásokat igénybe veszik a környező települések. Így van ez az Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Intézményegység esetében is. A vizsgált három tanév adatait tükrözi a 8. táblázat a bejáró tanulók vonatkozásában. Létszámuk, ahogy a számok is tükrözik, stagnál, de a felsős tanulók száma magasabb, mint az alsós tanulóké. 1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf. 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf. összes 2007/ / / táblázat: bejáró tanulók létszáma évfolyamonként A következő diagram mutatja a három tanévre vonatkoztatott adatokat, szemléletesen tükrözi, hogy a felsős tanulók száma magasabb a bejáró gyermekek között is. Ugyanezt állapíthattuk meg az iskola teljes tanulólétszámával kapcsolatban is. A bejáró tanulók létszámának alakulása korcsoportonként Létszám Korcsoport 2007/ / / ábra: A bejáró tanulók létszámának alakulása A következőkben azt vizsgáltuk, mely településekről járnak be tanulók. 2007/ / /2010. Települések száma: Mindszent Mártély Makó Szentes 1 1 3