Egyenlő Bánásmód Hatóság Hírlevél szeptember

Átírás

1 Egyenlő Bánásmód Hatóság Hírlevél szeptember

2 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Tartalom Wéber Andrea: Az egyenlő bánásmóddal és az esélyegyenlőséggel kapcsolatos jogtudatosság mérése a felsőoktatásban résztvevők körében I. A kutatás célja, előzményei 3 II. Gyakorisági megoszlások a kérdőívet kitöltőkről 4 társadalmi távolság-skála 6 védett tulajdonság miatt tapasztalt személyes diszkrimináció 8 a társadalomban érzékelt diszkrimináció 12 az intézmények jelentősége a diszkriminációval kapcsolatban 14 az előnyben részesítéssel kapcsolatos vélemények 14 III. A jogismeretre és a jogtudatosságra vonatkozó adatok 18 Az Egyenlő Bánásmód Hatóság hírlevele szeptember Szerkesztette: Fris E. Kata Címlapfotó: Szakcsi Ákos A hírlevélben illusztrációként használt fotók nyarán készültek az EBH TÁMOP-projekt országos fesztiválokon működtetett információs standjainál. Fotós: Szakcsi Ákos Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

3 Wéber Andrea kutatási koordinátor AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓDDAL ÉS AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGGEL KAPCSOLATOS JOGTUDATOSSÁG MÉRÉSE A FELSŐOKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐK KÖRÉBEN I. A kutatás célja, előzményei A TÁMOP 5.5.5/08/1 projekt utolsó évében a fiatal korosztályra koncentrált. Az iskolai tanmenetekben ma még nem találkozhatunk az egyenlő bánásmód követelményének témakörével, a középfokú és felsőoktatási intézményekben nincs kifejlesztett tananyag és oktatási terv az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos ismeretek átadására vonatkozóan. A 2013 és 2014 szeptembere közötti projektidőszakban 7 alkalommal megrendezett egyetemi workshop célja elsősorban az volt, hogy a felsőoktatásba bevigyük az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos tudástartalmakat és az esélyegyenlőség szemléletét. Az egy napos szakmai programokhoz kapcsolódóan adatgyűjtést végeztünk több hónapon keresztül. Jogtudatosságot mérő kérdőívünket a Neptun rendszeren keresztül 1 juttattuk el minden felsőoktatási intézmény tanárához és diákjához. A diákokat és az oktatókat arra kértük, hogy anonim módon válaszoljanak kérdéseinkre, és működjenek közre abban, hogy felmérjük a leendő döntéshozó, fiatal értelmiségi réteg és tanáraik témánkkal kapcsolatos ismereteit és attitűdjét. A kérdőívet első hullámban 2013 szeptemberében a PPKE BTK hallgatóihoz juttattuk el. Ezt követően minden workshop előtt elküldtük az online kérdőív linkjét az adott egyetem diákjainak, hogy szakmai rendezvényünkön már a saját válaszaikon alapuló adatokat ismertethessük meg velük, így tartva tükröt eléjük és ösztönözve őket az önreflexióra szeptembere és 2014 februárja között 220 diák válaszolt az EBH kérdéseire március elején minden felsőoktatási intézmény rektoránál kezdeményeztük, tegye lehetővé, hogy a diákok és a tanárok is kitölthessék kérdőívünket. (Az oktatási intézmények aktuális listáját az Oktatási Hivatal biztosította számunkra.) Tavasszal ezért a kitöltők száma ugrásszerűen, egy hónapon belül több mint a tízszeresére emelkedett. Az együttműködéssel elértük, hogy az ország felsőoktatási intézményeinek hallgatói és oktatói számára elérhetővé vált az EBH egyenlő bánásmód követelményéhez kapcsolódó tudatosságot és attitűdöt mérő kutatási kérdőíve áprilisában a Semmelweis Egyetem karrier napján résztvevő diákok szintén kitöltötték a kérdőívet és 47 dokumentummal növelték a mintánkat. A kutatási programban összesen egy híján 3500 fő, diák és oktató válaszolt a kérdéseinkre. Jelen összefoglalóban az adatok megoszlását írjuk le és elemezzük. 1 Ezúton is köszönet az intézmények rektorainak és munkatársainak, hogy engedélyezték és hozzájárultak az adatgyűjtés sikerességéhez. 3

4 II. A kérdőívet kitöltőkről gyakorisági megoszlások A kérdőívet kitöltők 93%-a diák, 7%-a oktató. A diákok közül 69% alapképzésben, 17%- uk mesterképzésben vesz részt. A minta 60%-a nő és 40%-a férfi. A lakóhely szerint erősen felülreprezentáltak a városban élők, a kérdezettek csupán egyötöde származik községből. Hallgatott szaktárgyak szempontjából is színes a paletta: megtalálható a mintában például marketinges, ápoló, szociológus, angol tanár, gyógypedagógus, lelki gondozó, színész, és webes programozást tanuló hallgató is. 4

5 Válaszadók intézménybeli státusza A képzésben résztvevő válaszadók megoszlása (%) A válaszolók 2%-ban vallották magukat cigány kisebbséghez tartozónak, a német és szlovák válaszolók aránya volt a nemzetiség szempontjából még mérhető és kevéssel magasabb. A kérdőívet kitöltők 5%-a nyilatkozott úgy, hogy kisebbségi, etnikai hovatartozása nehézséget okoz számára a hétköznapi életben. Míg a fogyatékosságot, mint nehézséget okozó állapotot csak 11,6% jelezte. A válaszok szerint legkevésbé a nemi identitás, fogyatékosság, az anyaság, terhesség, faj, bőrszín, érdekképviselethez való tartozás alapján érte hátrányos megkülönböztetés a kérdőívet kitöltőket. A válaszadók egyharmada inkább, vagy nagyon tart attól, hogy hátrányos megkülönböztetés áldozatává válhat. 5

6 A kitöltők fele volt tanúja annak, hogy valakit roma származása miatt ért hátrány másokkal szemben, továbbá egyharmaduk életkor, illetve fogyatékosság miatt volt már tanúja diszkriminációnak. Társadalmi távolság-skálával mértük a hallgatók toleranciáját. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a megkérdezettek milyen interakciós-kommunikációs közösséget vállalnának egy más nemzetiségű, etnikumú, bőrszínű stb. személlyel. Összekeverve tettünk fel kérdéseket arra vonatkozóan, hogy befogadnának-e fogyatékos, roma, osztrák személyt (kontroll csoportként választva az osztrákokat), településükre, utcájukba, szomszédjuknak, családtagjuknak. A társadalmi távolságot határozza meg az adott csoporthoz kapcsolódó válaszok összessége, amelyet vizsgálva megállapíthatjuk, hogy legkevésbé a romákkal szemben elfogadóak a hallgatók, azonban minden csoporttal szemben elfogadóbbaknak mutatkoznak, mint a társadalom összessége. 2 A válaszadók harmada nem engedne be arra a településre roma származású embert, ahol lakik, fele nem engedné meg, hogy szomszédja lehessen. Fontos megemlíteni azonban, hogy éppen a romákra vonatkozó válaszok nem konzisztensek, családtagként pl. többen elfogadnának romát, mint szomszédnak, azonos utcában lakónak. Az adatokból érzékelhető a fogyatékos személyek iránti általános elfogadottság: ennél a kategóriánál 91-98% a társadalmi távolság szintje a többi csoportot tekintve. Az osztrákok esetében a legkisebb a szórás az adatok között, összesen 0,7%, tehát a minta az osztrákok tekintetében a legelfogadóbb. 2 A Bogardus-skála országos lakossági eredményeit az Egyenlő Bánásmód Hatóság egy másik kutatása elemezte: 10.o. (letöltve: szeptember 20.) 6

7 I. Bogardus skála rotálva EBH-kutatás: felsőoktatásban résztvevők, II. Bogardus skála rotálva EBH, országos kutatás teljes lakosság, % A kérdezettek kb. kétharmada hallott már az Egyenlő Bánásmód Hatóságról (a hatóságot ismerők aránya kb. 14%-kal nagyobb, mint a lakosság körében mért 2013-as országos reprezentatív kutatásunk esetében), legtöbben a TV-ből, internetről, rádióból, újságokból értesültek az EBH-ról. 7

8 87,3%-uk ajánlaná a hatóságot ismerőseinek, barátainak, ha őket hátrányos megkülönböztetés érné, tehát magas a hatóságba vetett bizalom szintje a felsőoktatásban tanulók és a tanárok körében. Hasonlóan az országos kutatási mintának az adataihoz, a hallgatók is leggyakrabban az életkoruk (pl. azért, mert pályakezdőkről van szó) és nemük alapján ismerték fel és tapasztaltak hátrányos megkülönböztetést, majd a társadalmi származás, vagyoni helyzet, politikai nézet védett tulajdonságok alapján. Védett tulajdonság miatt tapasztalt személyes diszkrimináció A felsorolt védett tulajdonságok közül a leggyakrabban a roma származás, női nemhez tartozás, szexuális irányultság alapján tapasztaltak hátrányos megkülönböztetést az elmúlt évben a kutatási kérdőívet kitöltők, majd az életkorhoz, fogyatékossághoz, etnikai származáshoz kapcsolódóan. A személyesen megélt diszkriminációs okok előfordulási gyakorisága (Nagyon ritkán, néha, gyakran, nagyon gyakran válaszok együttes megoszlása) Kérem mondja meg, hogy milyen gyakran érte Önt az élete során hátrányos megkülönböztetés/ diszkrimináció a következő okok miatt Bár a törvény 19+1 védett tulajdonságot határoz meg, amelyekkel kapcsolatban jogi értelemben diszkrimináció követhető el, mi plusz 2 tulajdonságot is felsoroltunk még a kérdőívünkben vidék miatt, ahonnan származik és állampolgárság és ötfokú skálán kérdeztük a válaszadókat arról, hogy milyen gyakran észleltek az adott tulajdonságokra vonatkozóan hátrányos megkülönböztetést. 8

9 Védett tulajdonságok Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény szerint védett tulajdonság: nem, faji hovatartozás, bőrszín, nemzetiség, nemzetiséghez való tartozás, anyanyelv, fogyatékosság, egészségi állapot, vallási vagy világnézeti meggyőződés, politikai vagy más vélemény, családi állapot, anyaság (terhesség) vagy apaság, szexuális irányultság, nemi identitás, életkor, társadalmi származás, vagyoni helyzet, foglalkoztatási jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozás, egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző. A törvény tiltja a védett tulajdonsággal összefüggő hátrányos megkülönböztetést A 22 változóból az azonos értékek alapján képzett index (mutató) fejezi ki azt, hogy ezen védett tulajdonságok alapján összességében milyen gyakran érte a válaszadót észlelése szerint hátrányos megkülönböztetés (soha, nagyon ritkán, néha, gyakran, nagyon gyakran). Diszkrimináció-gyakorisági index (indexértékek megoszlása %-ban) Kérem, mondja meg, hogy milyen gyakran érte Önt az élete során hátrányos megkülönböztetés/diszkrimináció a következő okok miatt...? Az index átlagértéke 9, tehát alacsonynak és ritkának mondható a hallgatók személyes diszkriminációs tapasztalata. A válaszadók 12%-ának véleménye szerint soha nem érte hátrányos megkülönböztetés őket egyik védett tulajdonság miatt sem. A védett tulajdonságok száma (összesen 22 felsorolt sajátság) és a hátrányos megkülönböztetés gyakoriságának összevont átlagát mutatja az alábbi ábra. Látható, hogy az oktatók és a hallgatók között nincsen lényegi különbség. 9

10 Személyes diszkrimináció tapasztalatának gyakorisága (a 22 felsorolt tulajdonságra adott válaszok összesített átlagainak megoszlása) Kérem, mondja meg, hogy milyen gyakran érte Önt az élete során hátrányos megkülönböztetés/diszkrimináció a felsorolt okok miatt...? A válaszadók több mint fele, 54%-a ritka diszkriminációs tapasztalattal rendelkezik, míg 45%-uk közepessel, s csupán 1%-ukra jellemző a gyakori diszkriminációs tapasztalat. Az utóbbiak közül kifejezetten alacsony azoknak az aránya, akik ezt valamilyen módon hivatalosan is jelezték és csupán egyötödük (22%) kezdeményezett az ügy kapcsán valamilyen eljárást. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság országos reprezentatív vizsgálatának eredményeként azt tapasztaltuk 2010-ben, majd 2013-ban is, hogy a diszkriminációs mechanizmusok többnyire rejtve maradnak és jellemzően nem jelennek meg a hivatalos ügyintézések között. 3 Azok körében, akik kezdeményeztek már eljárást, a diszkriminációs tapasztalat 71%-ban közepesnek, és 24%-ban ritkának volt tekinthető. A diákok esetében a tanárokhoz viszonyítva valamivel gyakoribb a diszkriminációs tapasztalat. Ennek oka lehet a diszkrimináció fogalmával kapcsolatos ismeretek különbsége, de a ténylegesen tapasztalt hátrányos megkülönböztetés arányának különbsége is. Amennyiben a 22 változóra adott válaszok összességére tekintünk és így vizsgáljuk a hátrányos megkülönböztetés gyakoriságának átlagát, az látható, hogy a felsorolt tulajdonságok közül átlagosan 16,25 alkalommal válaszoltak úgy, hogy soha nem érte őket hátrány. A nagyon ritkán válaszok átlaga 2,52, a néha válaszoké 1,76, a gyakran válaszoké 0,65 és a nagyon gyakran válaszoké pedig 0, (letöltve: szeptember 30.) 10

11 Védett tulajdonság miatt tapasztalt személyes diszkrimináció (A válaszok arányának átlaga 22 tulajdonság összevonása alapján, 100%= 22) A válaszadók 80%-a fontosnak vagy nagyon fontosnak tartja a diszkrimináció és az egyenlő bánásmód kérdését, azonban a közömbösek aránya, és azoké, akik nem gondolják ezt lényegesnek, picit nagyobb, mint az országos mintában. Ön személyesen mennyire tartja fontosnak a diszkrimináció és az egyenlő bánásmód kérdését? 11

12 A társadalomban érzékelt diszkrimináció A megkérdezettek majdnem fele érzékelt az elmúlt 12 hónapban romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetést. Egyharmaduk a női nemhez való tartozás és az életkor miatt, 30%-uk szexuális irányultság, fogyatékosság, egynegyedük vallási, hitbéli meggyőződés, 15-16%-uk pedig nemi identitás, egyéb ok miatt, 10%-uk pedig azért, mert valaki a férfi nemhez tartozik. Tanúja volt-e annak az elmúlt 12 hónapban, hogy valakit diszkrimináció ért a következő tulajdonságai miatt? ( Igen válaszok aránya, %) 12

13 A felsőoktatásban résztvevők inkább tartanak attól, hogy hátrányos megkülönböztetés éri majd őket a jövőben. A leendő diplomás válaszadók egyharmada nagyon vagy inkább tart a jövőbeni diszkriminációtól. Ez az arány magasabb, mint az országos mintában mért 22%, továbbá azok körében is kevesebb a szélsőséges válaszadó az országos reprezentatív adathoz képest (29%), akik inkább vagy egyáltalán nem tartanak ettől (42%). Tart-e attól, hogy a jövőben diszkrimináció/hátrányos megkülönböztetés áldozatává válhat? A mindennapi életet hátráltató nehézségek szempontjából a hallgatók az országos mintához képest felülreprezentáltak a fogyatékosság és a szexuális irányultság tekintetében. Testi fogyatékossággal rendelkezik a válaszadók 11,3%-a, szemben az országos 9,3%-os aránnyal, míg hallgatók 5%-ának tér el a szexuális irányultsága a többségétől. Nehézségeket okoznak-e Önnek a mindennapi életben a következő jellemzők? (összes megkérdezett, %) 13

14 Az előnyben részesítéssel kapcsolatos vélemények Míg az akadálymentesítés terén az előnyben részesítést szinte kivétel nélkül támogatják a kitöltők, az egyéb előnyben részesítést támogató intézkedések azonban jóval kisebb arányban támogatottak ebben a csoportban, mint a társadalom összességében. A fogyatékos emberekkel kapcsolatos akadálymentesítést mindkét mintában 80% fölött támogatták a válaszadók, az arány e tekintetben hasonló. Azonban az összes többi előnyben részesítésre irányuló javaslatot a felsőoktatásban részt vevő hallgatók kevesebb mint egyharmados arányban támogatták, szemben az országos támogatottsággal, amely 50%-nál magasabb volt mindegyik esetben. Fontos tehát, hogy a leendő értelmiségi réteg megértse, hogy a diszkrimináció törvényi tiltásának betartása nem azonos az esélyek kiegyenlítésével, amelyet az előnyben részesítés támogat és ösztönöz. A két folyamat egymástól független és egymás mellett működően szükségszerű. Egyetért-e Ön azzal, hogy előnyben részesítés/pozitív diszkrimináció? (igen válaszok aránya, %) Az intézmények jelentősége a diszkriminációval kapcsolatban A válaszadókat arról is kérdeztük, szerintük kiknek van a legnagyobb és legfontosabb szerepe a diszkrimináció elleni fellépésben. A szemléletformálás kapcsán a hallgatók az iskoláknak, egyetemeknek, majd a szülőknek, médiának, és a kormánynak (52-44%-os támogatottsággal) tulajdonították a legfontosabb szerepet. Ezt követték 25%-os aránnyal a munkaadó cégek, a parlament, a hatóságok, stb., majd 10-15% közötti támogatottsággal az egyházak, vallási vezetők, nemzetközi intézmények, civil szervezetek, az EU, a pártok és az önkormányzatok. 14

15 I. Véleménye szerint kiknek van a legfontosabb szerepe a diszkrimináció elleni fellépésben? Kérem, jelölje meg a felsoroltak közül a 3 legfontosabbat! (Említések aránya, %) II. Véleménye szerint kiknek van a legfontosabb szerepe a diszkrimináció elleni fellépésben? Kérem, jelölje meg a felsoroltak közül a 3 legfontosabbat! (Említések arányának megoszlása, %) 15

16 Külön vizsgálva az oktatók és a hallgatók válaszait, a következőket tapasztaltuk: a 232 tanár és 3265 diák válasza közel azonos arányban oszlik meg szinte minden esetben. A nemzetközi intézmények esetében a diákok bizalma nagyobb, több felelősséget szavaznak például az Európa Tanácsnak, az ENSZ-nek, stb., ugyanakkor a civil szervezeteknek a tanárok tulajdonítanak nagyobb szerepet. 16

17 Kevesebb, mint a válaszadók fele, 47% mondta azt, hogy véleménye szerint eleget foglalkoznak a diszkrimináció és az egyenlő bánásmód kérdésével Magyarországon. A kérdezettek úgy vélik, hogy bár sokat foglalkozunk ezzel a kérdéssel, de még mindig nem eléggé és kimerítően. A felsőoktatási minta 53%-a azt gondolja, hogy nem elég, ami ezen kérdés kapcsán felmerül. Ez az arány szinte azonos az országos reprezentatív minta adataival (52%). Vagyis nem csak a tapasztalatok, de a vélemények is azt mutatják, hogy erről a témáról a társadalom nem beszél eleget! I. Véleménye szerint foglalkoznak-e eleget a diszkrimináció és az egyenlőbánásmód kérdésével? EBH felsőoktatási minta, II. Véleménye szerint foglalkoznak-e eleget a diszkrimináció és az egyenlőbánásmód kérdésével? EBH országos reprezentatív minta,

18 III. A jogismeret és a jogtudatosság meghatározása, a kialakított mutatók megoszlása A jogismeret meghatározása A törvény ismertsége 13-17%-kal magasabb, mint az a korábban már említett lakossági kutatások 4 országos mintájában. Ezek az adatok is alátámasztják azt az országos tapasztalatot, hogy a magasabb iskolai végzettséggel a törvény ismertsége is növekszik. Ezért tartja a hatóság fontosnak, hogy a leendő értelmiség és döntéshozók képzésébe kerüljön be az összes szükséges ismeret. Ismeretek a diszkrimináció tilalmáról (társadalmi-demográfiai helyzet szerint, %) Magyarországon létezik-e olyan törvény, amely tiltja a diszkriminációt és védi az emberek egyenlő bánásmódhoz való jogát? A jogorvoslati lehetőségek ismeretének mértéke is magasabb mind az öt felsorolt terület esetében az országos adatokhoz képest. A lakhatás területén ismert legkevésbé az országos mintához hasonlóan a jogorvoslati lehetőség az egyenlő bánásmód megsértése esetén (44,7%). 4 (letöltve: szeptember 20.) és (letöltve: szeptember 20.) A két kutatásban egy 500 és egy 1000 fős reprezentatív mintában azonos módon kérdeztük a törvénnyel kapcsolatos ismereteket. Míg az 500 fős mintában 55%-os volt a törvény ismertsége, addig az 1000 fősben 59%. 18

19 Foglalkoztatás tekintetében a válaszadók közel 80%-a ismeri a jogorvoslat lehetőségét, oktatás-képzés területén a válaszadók háromnegyede, hasonló az arány a szociális-, egészségügyi ellátásra vonatkozóan is (73%). Az áruk forgalmazása és a szolgáltatásokat illetően a válaszadók több mint fele tudott arról, hogy van jogorvoslat, ha sérül az egyenlő bánásmód elve. Ismeretek a jogorvoslati lehetőségekről Van-e jogorvoslati lehetőség az egyenlő bánásmód megsértése esetén? A törvény és a különböző jogorvoslati területek ismertségének változóiból egy új, a jogismeret szintjét kifejező indexet alakítottunk ki. (A törvény és a különböző területek/helyzetek esetében a jogorvoslati lehetőségek ismertségét összevontan tekintettük, amikor a jogismeret szintjét állapítottuk meg. Az indexnek 7 értéke lett: 0 a mutató értéke azon válaszadónál, aki egyáltalán nem rendelkezik jogismerettel, vagyis minden kérdésre nemmel válaszolt és 6 a mutató értéke, azon kitöltő esetében, aki a 6 felsorolt jogorvoslati lehetőség mindegyikét ismeri, vagyis minden kérdésre igennel válaszolt.) Ezek mentén a jogismeret megoszlása a következőképpen alakult: A válaszadók 4%-a egyáltalán nem rendelkezik a témával kapcsolatos jogismerettel. 3 jogorvoslati lehetőséget ismer a válaszadók 7%-a, 4-5-öt pedig 11-13%-uk. Mind a hat felsorolt lehetőségről a válaszadók majdnem 60%-a tud. Az index átlaga 5,05, módusza 6. Ha három részre osztjuk az indexet, és új változót képezünk, beszélhetünk alacsony, közepes és magas jogismeretről. Ez alapján a válaszadók 72%-a magas, 22%-a közepes és 6%-a alacsony jogismerettel rendelkezik. A kérdezettek felét tudjuk azonban csak bekategorizálni a jogismeret szempontjából, 49%-uk válaszolt ugyanis mind a hat kérdésre. 19

20 Jogismeret index százalékos hat változó alapján A nemek és a jogismeret vonatkozásában nincs szignifikáns összefüggés. A hallgatók és az oktatók jogismeretét összehasonlítva azt láthatjuk, hogy a tanárok átlagosan picit több esetben válaszoltak igennel a jogorvoslati lehetőségek ismertsége kapcsán. Amíg a diákok átlaga 3,97, addig a tanároké 4,22. Jogismeret a diszkriminációról, jogorvoslati lehetőségekről (Válaszok arányának átlaga hat változó összevonása alapján, 100%= 6) Összességében a diákok és a tanárok átlaga alapján elmondható, hogy a hat kérdésből átlagosan 3,98 esetben válaszoltak igennel, 0,72 esetben nemmel és 1,29 a bizonytalan válaszok arány (nem tudott vagy nem akart a kérdésre válaszolni). 20

21 A jogtudatosságra vonatkozó adatok A jogtudatosságot a válaszadó EBH-hoz és az eljárásokhoz kapcsolódó viszonyával mértük. A kérdezettek kevesebb, mint harmada próbált tájékozódni arról, hogy mit kell tennie, ha diszkrimináció éri. Körülbelül egyharmaduk jelentene jövőbeni diszkriminációs esetet hivatalos szerveknek vagy kezdeményezne jogorvoslati eljárást. A kérdezettek 57%-a nem tudja, hogy bejelentené-e bárhol az esetet, ha a jövőben hátrányos megkülönböztetés érné. A kérdezettek 69%-a inkább vagy egyáltalán nem tart attól, hogy diszkrimináció áldozatává válhat, 7%-a pedig nagyon tart tőle. A kérdezettek 60%-a hallott már az EBH-ról, míg 36%-uk nem. A bizonytalanok aránya e tekintetben alacsony, 4%. Ez az arány jóval kedvezőbb, mint a 2013-ban országos reprezentatív mintában mért adatok, ahol az EBH ismertsége 46%-os volt, a bizonytalanok aránya pedig az 1%-ot sem érte el (0,7%). I. Hallott-e már az Egyenlő Bánásmód Hatóságról? EBH felsőoktatási minta,

22 II. Hallott-e már az Egyenlő Bánásmód Hatóságról? EBH országos reprezentatív minta, 2013 Kereszttábla-elemzéssel megnéztük, hogy azok, akik kezdeményeztek már korábban eljárást a hatóságnál, milyen arányban kezdeményeznének újra hasonló esetben. A reziduális szórás értéke 4,1, elég magasnak tekinthető, még ha az elemszám nem is olyan magas, mert kicsi azok aránya, akik korábban kezdeményeztek eljárást diszkrimináció kapcsán. Mindez azt jelenti, hogy azok, akik kezdeményeztek valamilyen eljárást, nagy valószínűséggel újra megtennék ezt, amennyiben ismét hátrányos megkülönböztetés érné őket. Összességében az adatok alapján megállapítható, hogy a fiatal hallgatók tájékozottsága, elméleti tudása az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód témakörét illetően magasabb, jelentősebb, mint általában a lakosságé. Fontosnak tartják a kérdést, a hatóság tevékenységét pozitívan látják, ugyanakkor az attitűdjüket mérő változók tekintetében a válaszok nem minden esetben konzisztensek. A válaszok érvényessége és megbízhatósága elméletben nem vitatandó, mégis érdekes az eredmények ilyen fajta megoszlása, amely egyrészt utalhat arra is, hogy megtanulták, hogyan illik ilyen és ehhez hasonló kérdésekre válaszolni. Ez azonban még nem jelenti feltétlenül azt, hogy a gyakorlatban ezeket az ismereteket alkalmazzák is. 22

23 MELLÉKLET Jogismeret kérdései: 27. Ön szerint Magyarországon létezik-e olyan törvény, amely védi az embereket a diszkriminációtól, azaz van-e törvény az egyenlő bánásmódról? igen nem nem tudom 28. Ön szerint van-e jogorvoslati lehetőség az egyenlő bánásmód megsértése esetén a következő helyzetekben? nem nem igen nem tudom válaszolok foglalkozásnál a szociális és egészségügyi ellátásban a lakhatásban az oktatás és képzés területén az áruk és szolgáltatások igénybevételénél Jogtudatosságra vonatkozó kérdések: 7. Próbált-e tájékozódni, mit tehet abban az esetben, ha diszkrimináció éri? igen nem 8. Kezdeményezett-e bárhol eljárást, amikor Önt diszkrimináció érte? (Amennyiben több alkalommal is érte diszkrimináció, kérem, gondoljon a legsúlyosabb esetre.) igen nem 9. Tart-e attól, hogy a jövőben diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés áldozatává válhat? nagyon inkább igen inkább nem egyáltalán nem 23

24 10. Ha a jövőben diszkrimináció, jogsérelem érné, bejelentené-e az esetet? igen (A kitöltő továbbítása a következő sorszámú kérdéshez: 12) nem nem tudom 32. Hallott-e már az Egyenlő Bánásmód Hatóságról? igen nem (A kitöltő továbbítása a következő sorszámú kérdéshez: 35) nem tudom (A kitöltő továbbítása a következő sorszámú kérdéshez: 35) TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Egyenlő Bánásmód Hatóság 1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B 24