1. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek és azok megítélése az Európai Unióban...6

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek és azok megítélése az Európai Unióban...6"

Átírás

1 Vállalkozók Európában 3 Tartalomjegyzék Bevezető A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek és azok megítélése az Európai Unióban Az Európai Unió veszélyes hulladékokra vonatkozó szabályozása, a főbb követelmények és előírások A keretirányelv A veszélyes hulladékról szóló irányelv Magyarország és az uniós követelmények A hazai szabályozás Változások a veszélyeshulladék-szabályozásban A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek feltételeiről szóló kormányrendelet A veszélyes hulladékokra vonatkozó speciális szabályok A veszélyesség megítélése A veszélyes hulladékok jegyzéke A veszélyes hulladék kezelése A veszélyes hulladék sorsának nyomon követése Magyarország és az EU-követelmények Teendők a teljes megfeleléshez Néhány konklúzió...56 Esettanulmány...57 A hatályos, illetve már kihirdetett EU jogszabályok gyűjteménye...59

2 4 Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek az Európai Unióban és Magyarországon Bevezető A hulladékok különleges csoportját alkotják a veszélyes hulladékok, amelyeknek anyagi tulajdonságai, illetve egyes összetevői külön-külön vagy együttesen a környezetre, a környezet elemeire, az élővilágra és az emberi egészségre potenciálisan károsító hatást fejthetnek ki. A kockázatok minimalizálása, lehetőség szerinti megszüntetése, de legalább a hatások érvényesülési lehetőségének minél teljesebb kizárása különleges figyelmet és kezelési módszereket, speciális biztonsági és ellenőrzési módszereket igényel. A különleges bánásmódot nemcsak a hulladékként jelentkező egyes anyagok veszélyessége indokolja hiszen ebből a szempontból kielégítő szabály- és eszközrendszert ad a veszélyes árukra és a vegyi anyagokra, illetőleg a humán-, a növény- és az állategészségügyre vonatkozó előírások sora, hanem éppenséggel e veszélyes anyagok hulladék volta is. Mivel a hulladék speciális jellemzője az, hogy tudatos termelőtevékenység, fogyasztás során vagy következtében, de spontán módon, mintegy akaratlanul és haszontalanul képződik, termelője igyekszik tőle a legegyszerűbb és legolcsóbb módon megszabadulni. A hulladéktól való megválás vágyát növeli, ha az veszélyes, és emiatt improduktív védelmi intézkedéseket kell tenni. Emellett a hulladékban az eredetileg hasznos anyagok általában keverten, de legalábbis más anyagoktól szennyezetten jelennek meg, amelyeket alap- vagy nyersanyagként már nem lehet felhasználni, illetőleg csak újabb tisztító vagy kinyerő eljárások segítségével lehet legalább egy részüket ismét felhasználhatóvá tenni. A veszélyes hulladék kezelésének különlegességét tehát az adja, hogy egyrészt anyagi tulajdonságai miatt mint veszélyes anyagot, másrészt birtokosának az anyaggal kapcsolatos viszonya miatt mint hulladékot kell kezelni, és ennek megfelelően a két általános szabályrendszer speciális kombinációját együttesen kell alkalmazni. Ezért általános gyakorlat az, hogy a veszélyes hulladékkal kapcsolatos viselkedési normákat önálló szabályozórendszer keretében állapítják meg. A kettős probléma együttes kezelésére születtek meg előbb több fejlett ipari országban az első nemzeti veszélyeshulladék-szabályozások. E szabályozók azonban lényegében csak az országhatáron belüli védelmi intézkedések meghozatalával foglalkoztak, aminek következtében fokozódott a veszélyes hulladékok ezen országokból történő kiszállítása olyan országokba, amelyekben ezek a szabályok még hiányoztak, vagy kevésbé voltak szigorúak. Ez a tendencia vezetett el az Európai Közösségek közös veszélyeshulladékkezelési szabályainak felállításához (78/319/EGK tanácsi irányelv a toxikus és veszélyes hulladékról), majd az OECD-tagországok közötti veszélyeshulladék-forgalom ellenőrzésének szabályaihoz az Európai Tanács C(83)180 határozati ajánlása a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításáról s végül a UNEP égisze alatt a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának és ártalmatlanításának ellenőrzéséről szóló nemzetközi egyezmény (Bázeli Egyezmény, március 22.) létrejöttéhez. A magyar jogrend ezt az önálló szabályrendszert 1981 óta tartalmazza, azt először a veszélyes hulladékokról szóló 56/1981. MT rendeletben foglalták össze. A

3 Vállalkozók Európában 5 hulladékgazdálkodásról szóló, január 1-jén hatályba lépett évi LXIII. törvény is önálló fejezetet szentel a veszélyes hulladékoknak, megállapítva bizonyos általános szabályokat a kezelésükre. A törvény e területre vonatkozó végrehajtási szabályait december 31-ig a veszélyes hulladékokról szóló 102/1996. (VII. 12.) kormányrendelet rögzítette, amelyet január 1-jétől új szabályozó, a 98/2001. (VI. 15.) kormányrendelet (a továbbiakban: R) váltott fel. Az új rendelet zárórendelkezései értelmében azonban a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint a kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) kormányrendeletben megjelent módosítás alapján a nyilvántartási és bejelentési kötelezettségek, valamint a veszélyes hulladék országhatárt átlépő szállításának szabályai a 102/1996. (VII. 12.) kormányrendeletben meghatározottak szerint maradtak érvényben. A kiadvány a Brit-Magyar Akcióterv keretében, az Egyesült Királyság Kormányának Külföldi és Nemzetközösségi Hivatala támogatásával készült. The booklet was published in the framework of the British- Hungarian Action Plan, supported by the Foreign and Commonwealth Office of the United Kingdom Government.

4 6 Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek az Európai Unióban és Magyarországon 1. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek és azok megítélése az Európai Unióban Az Európai Unió (EU) alapelveinek és a közösség alapdokumentumainak számító szerződéseknek megfelelően a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységeket is az áruk szabad mozgását, a vállalkozás szabadságát és a versenysemlegességet biztosító körülmények között lehet végezni. Az egészség és a környezet védelme érdekében azonban e tevékenységek vonatkozásában éppen a bevezetőben említett kettős kockázat mérséklése érdekében e szabadságjogok a közösségi szabályozók folytán egyre korlátozottabb mértékben érvényesülhetnek. Így, bár a veszélyes hulladékkal kapcsolatos előírások belső piaci jogszabályok, a hulladék különleges áruként történő kezelését, a hulladékkal kapcsolatos tevékenységek rendszeres hatósági ellenőrzését, speciális feltételekhez kötött engedélyezési kötelezettségét, a hulladék veszélyessége miatti fokozott felügyeletét teszik lehetővé. E lehetőségek átfogó közösségi kereteit és kötelezően alkalmazandó korlátait a hulladékgazdálkodásra vonatkozó EK-irányelvek határozzák meg, amelyek érvényesítését és konkrét végrehajtási módjait a tagországoknak saját nemzeti szabályozásukban kell megoldaniuk. Az irányelvek lehetőséget adnak arra, hogy a nemzeti szabályozásokban bizonyos dolgokban (pl. kibocsátási határértékek, műszaki biztonsági követelmények) az irányelv előírásainál szigorúbb követelményeket állapítsanak meg, amennyiben azok nem befolyásolják hátrányosan a közösségi verseny- és piaci feltételeket. E megoldás alól a hulladék országhatárt átlépő szállításának szabályai jelentenek kivételt, amelyeket az unió rendeletben állapít meg, és amelyeket a tagországoknak a rendeletben leírtaknak megfelelően, változatlan formában és tartalommal kell végrehajtaniuk. A közösségi szabályozás szerint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységekre is alapvetően az átfogó, minden hulladékra kiterjedő elvek és szabályok érvényesek, amelyeket a közösségi hulladékgazdálkodási stratégiák, az általában öt évre szóló környezetvédelmi akcióprogramok hulladékgazdálkodási részei, illetve jogi formában a hulladékról szóló keretirányelv fogalmaznak meg. Ezen általános megítélés mellett a veszélyes hulladékok veszélyességéből következő nagyobb kockázat mérsékléséhez szükséges különleges intézkedéseket tartalmaznak az akcióprogramok csakúgy, mint a kimondottan a veszélyes hulladék kezelésére vonatkozó szabályok. A még mindig eléggé általános veszélyeshulladék-szabályozáson túl külön speciális szabályok vonatkoznak a valamilyen szempontból kiemelt figyelmet érdemlő, illetve fokozott kockázatot jelentő tevékenységekre, anyagokra, termékekre, illetve hulladékaikra (titán-dioxid-ipar és hulladékai, elemek és akkumulátorok, hulladék olaj, PCB-k és PCT-k, kiselejtezett járművek, elektromos és elektronikai készülékek). Ugyancsak külön szabályozás alá tartoznak az egyes hulladékkezelési módok (lerakás, égetés és tágabb értelemben ideértve a hulladékok határokat átlépő szállítását), amelyekben az általános feltételek meghatározásán kívül mindig megjelennek a veszélyes hulladék kezelésekor alkalmazandó szigorúbb feltételek is. Az általános elveknek és előírásoknak megfelelően tehát a veszélyes hulladék termelőire is vonatkozik a hulladékképződés-megelőzési, mennyiség- és veszélyességcsökkentési kötelezettség, a minél nagyobb arányú hasznosítás, valamint a környezet- és

5 Vállalkozók Európában 7 egészségkímélő ártalmatlanítás. Vonatkozik rájuk a szennyező fizet elv, amely szerint a termelőnek kell elvégeznie vagy megfizetnie a megfelelő ártalmatlanítást. A veszélyes hulladék termelőjének felelősségén kívül a gyártó felelőssége is érvényesíthető, ha a kezelendő hulladék a gyártó termékéből, és nem a termék előállításából ered. Ugyancsak általános kötelezettség a képződő hulladék mennyiségének, fajtáinak nyilvántartása, illetve a hatóságok számára a nyilvántartások ellenőrzésének lehetővé tétele, információigényük teljesítése. Egyébként az általános biztonsági és adminisztrációs szabályok megtartásával szabadon végezhető a hulladékkezelés a termelő telephelyén. A hulladékkezelést tekintve már nem ilyen egséges a megítélés. A hulladéktermelő és - ártalmatlanító vagy -hasznosító között közvetítő tevékenységet végző vállalkozókat (szállító, kereskedő, begyűjtő, ügynök), illetve magát a hasznosítót is általában csak regisztráltatni kell, sőt olykor még ez sem szükséges (bár az ilyen kivételeket be kell jelenteni az EU Bizottságának). Veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenység végzéséhez azonban mindig hatósági engedély szükséges. Ugyanakkor a hasznosítást vagy ártalmatlanítást előkészítő tevékenységek is hasznosításnak vagy ártalmatlanításnak számítanak, ha azok szorosan kapcsolódnak a tényleges hasznosításhoz vagy ártalmatlanításhoz. Egyes speciális esetekben a biztonság növelése érdekében arra is lehetőség van, hogy a veszélyes hulladék kezelésére felhatalmazottakat az állam jelölje ki (pl. hulladék olaj begyűjtése és regenerálása). Ugyancsak állami szintű intézkedésekkel van lehetőség az országos veszélyeshulladék-ártalmatlanító hálózat kialakítására. A veszélyes hulladék ártalmatlanításában egyébként az unió deklarált célja, hogy közösségi méretekben teljesüljön az önellátás elve és megvalósuljon az ehhez szükséges közösségi ártalmatlanító hálózat. (E cél komolyságát mutatja az is, hogy az EK az elsők között ratifikálta a Bázeli Egyezmény azon, még nem hatályos módosítását, amely szerint OECD-tagállamból nem szállítható veszélyes hulladék nem OECD-országba. E döntést rendeletben hirdették ki, így végrehajtása kötelező a tagországok számára.) Az unión belüli veszélyeshulladék-kezelési önellátás mára gyakorlatilag megvalósult, az ehhez szükséges ártalmatlanító létesítmények és kapacitások összességében rendelkezésre állnak, ám területi eloszlásuk, kihasználtságuk és műszaki kialakításuk elég nagy szórást mutat: a legkorszerűbb, de alapanyaghiánnyal küszködő veszélyeshulladék-égetőtől a túlterhelt, környezetszennyező lerakóig lehet példát találni. Az Európai Unió veszélyes hulladékkal kapcsolatos szándékait és felfogását mégis a ma hatályos, illetve a már kihirdetett, de csak később életbe lépő szabályozások mutatják be a legegyértelműbben.

6 8 Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek az Európai Unióban és Magyarországon 2. Az Európai Unió veszélyes hulladékokra vonatkozó szabályozása, a főbb követelmények és előírások Az Európai Unió hulladékokra vonatkozó szabályozórendszerének alapját a hulladékról szóló 75/442/EGK keretirányelv képezi. Az irányelv, illetve módosításai és kiegészítő határozatai szabják meg a minden hulladékra vonatkozó és az összes azzal kapcsolatos tevékenységben uniószerte megtartandó általános követelményeket. Második keretirányelvként fogható fel a veszélyes hulladékról szóló 91/689/EGK irányelv, amely amellett, hogy meghatározza a veszélyes hulladék fogalmát vagy inkább fogalmi rendszerét lényegében a keretirányelv előírásait ülteti át a veszélyes hulladék különleges kezelési biztonsági igényeinek megfelelően. Az átfogó szabályozók közé tartoznak a szakmapolitikai és stratégiai dokumentumok, valamint a különböző végrehajtási beszámolók tartalmi követelményeit megállapító rendelkezések. Az átfogó keretszabályokhoz mintegy végrehajtási szabályként egyrészt hulladékkezelő eljárásokra és létesítményekre vonatkozó szabályozók (települési hulladék égetése, veszélyes hulladék égetése, hulladéklerakás, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása, a hulladékok országhatárt átlépő szállítása), másrészt az egyes anyag- és hulladékáramokra vonatkozó speciális szabályozók (titán-dioxid-ipar hulladékai, csomagolás és hulladékai, hulladék olaj, PCB-k és PCT-k, akkumulátorok és elemek) kapcsolódnak. Ezek mellett léteznek olyan átfogó környezetvédelmi szabályozók is, amelyek előírásait a hulladékgazdálkodásban is érvényesíteni kell: például az integrált szennyezésmegelőzésről és -ellenőrzésről szóló vagy az egyes köz- és magánberuházások környezeti hatásainak vizsgálatáról szóló irányelvek. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos főbb szabályozási elemek a következők: 2.1. A keretirányelv A rendszer alapvető kereteit az Európai Tanács 91/156/EGK irányelvével módosított 75/442/EGK irányelv a hulladékról (a továbbiakban: keretirányelv) határozza meg, amely a közösség szakterületi kerettörvényeként értelmezhető. A minden hulladékra kiterjedő, a hulladékokkal kapcsolatos átfogó feladatokat, azok végrehajtásának általános szabályait, az eljárási és hulladékkezelési normákat meghatározó keretirányelv szolgál iránymutatásul az összes többi hulladékgazdálkodási jogszabály kialakításához és alkalmazásához. A keretirányelv pontosan meghatározza többek között a hulladék, az ártalmatlanítás és a hasznosítás fogalmát, s értelmezésüket és betartásukat az Európai Bíróság igen szigorúan vizsgálja. A definíciókat és az azok tartalmi részletezését szolgáló mellékleteket a magyar hulladékgazdálkodási törvény is átvette, azonban nem haszontalan itt néhányat kiemelni, mivel a későbbiekben többször kell utalni rájuk. hulladék: bármely, az I. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles;

7 Vállalkozók Európában 9 termelő: bárki, akinek tevékenysége hulladékhoz vezet ( eredeti termelő ), és/vagy, aki előkezelést, keverést vagy más olyan tevékenységet végez, amelynek nyomán a hulladék jellege vagy összetétele megváltozik; birtokos: a hulladék termelője vagy az a természetes vagy jogi személy, akinek a hulladék a birtokában van; gazdálkodás: gyűjtés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás, beleértve az ezen eljárások fölötti felügyeletet és a lerakók utógondozását; ártalmatlanítás: a II/A mellékletben felsorolt bármely tevékenység; hasznosítás: a II/B mellékletben felsorolt bármely tevékenység; gyűjtés: a hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében. Az irányelv hatálya a következőkben felsoroltak kivételével minden hulladékra kiterjed. Nem terjed ki a levegőbe kibocsátott anyagokra, valamint amennyiben azokról más jogszabály rendelkezik a radioaktív hulladékra, az ásványi nyersanyagok kitermelése, kinyerése, kezelése és tárolása során keletkező hulladékokra, az állati tetemekre, a trágyára és más természetes, a mezőgazdaságban felhasználható nem veszélyes anyagokra, a szennyvízre és a hatástalanított robbanóanyagokra. Az irányelv hatályának kérdéséhez kapcsolódik a Bizottság 94/3/EK határozata, amely létrehozta a közösségi hulladéklistát (Európai Hulladékkatalógus EWC). A keretirányelv gyakorlatilag a lista alkalmazásával együtt érheti el a célját. A lista természetesen nem teljes körű, és az azon szereplő anyag csak abban az esetben hulladék, ha megfelel a keretirányelv szerinti definíciónak. A listát időszakonként felülvizsgálják, hogy megfeleljen a mindenkori technikai követelményeknek és ismereteknek. Az átalakított listát amely az eddigi első módosítás a szeptember 6-án kihirdetett 2000/532/EK bizottsági határozat tartalmazza, amely január 1-jén lépett életbe, ugyanezen időponttól hatályon kívül helyezve a korábbi EWC-t. A határozat szerinti európai hulladéklistát azóta kétszer módosították (2001/118/EK és 2001/119/EK határozat). Az új lista meghatározza a veszélyes hulladékokat is, így hatálybalépésekor a 94/904/EK tanácsi határozattal kihirdetett veszélyeshulladék-lista is érvényét vesztette. A keretirányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy megfelelő intézkedéseket tegyenek elsősorban a hulladék keletkezésének megelőzésére, a keletkező mennyiség és a veszélyesség csökkentésére; másodsorban a hulladék hasznosítására, annak újrafeldolgozásával, újrahasználatával vagy újra felhasználhatóvá tételével illetve bármely más módon, amellyel nyersanyaggá alakítható vagy energiaforráskénti használatára. A keretirányelv megerősíti, hogy a hulladék hasznosítását és ártalmatlanítását úgy kell végezni, hogy az alkalmazott eljárások ne veszélyeztessék az emberek egészséget és a környezetet, a vizet, a levegőt, a talajt, a növényeket és az állatokat, ne járjanak zavaró zajjal vagy szaggal, ne okozzanak balesetet, és ne legyenek kedvezőtlen hatással a tájra,

8 10 Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek az Európai Unióban és Magyarországon különösen a védett területekre. Ennek megfelelően tilos a hulladékok elhagyása, illegális lerakása vagy ellenőrizetlen kezelése. A keretirányelv azt is előírja, hogy a közösségnek az önellátás elve alapján hulladékártalmatlanító létesítmények hálózatát kell létrehoznia, és az egyes tagországoknak is erre kell törekedniük. Egyik legfontosabb előírása az, hogy a tagországok az irányelv végrehajtására jelöljék ki az illetékes hatóságokat, és azok a közigazgatás minden szintjén készítsenek az illetékességi területükre vonatkozó hulladékgazdálkodási tervet, amely felöleli a keletkező hulladékok teljes körét és azok kezelési módjait. A terveknek tartalmazniuk kell a hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusát, mennyiségét és eredetét, az általános műszaki követelményeket, az egyes hulladékokra vonatkozó esetleges speciális intézkedéseket, a megfelelő kezelőlétesítményeket. A tervek magukban foglalhatják a hulladékkezelésre felhatalmazottak listáját, a hasznosítás, illetve az ártalmatlanítás becsült költségeit, a gyűjtés, válogatás és kezelés racionalizálását segítő intézkedéseket. A terveknek nem megfelelő hulladékforgalmat meg kell akadályozni. Biztosítani kell, hogy a hulladék tulajdonosa magán- vagy közszolgáltató begyűjtőnek, hasznosítónak vagy ártalmatlanítónak átadja, vagy az előírásoknak megfelelően maga hasznosítsa vagy ártalmatlanítsa hulladékát. Az ártalmatlanítást vagy hasznosítást végző vállalkozásnak rendelkeznie kell az illetékes hatóság engedélyével, amely tartalmazza az ártalmatlanítható hulladékok típusát és mennyiségét, a technikai követelményeket, a betartandó biztonsági előírásokat, a kezelés helyét és módját. Az engedély határozott időre adható, megújítható, és feltételekhez köthető. A kérelem elutasítható, ha a javasolt kezelési eljárás a környezet szempontjából elfogadhatatlan. Az olyan vállalkozás, amelyik kizárólag saját hulladékát kezeli a keletkezés helyén veszélyes hulladék kivételével, illetőleg amelyik hasznosítást folytat, mentesíthető az engedélyezés alól. A mentesség csak akkor alkalmazható, ha az illetékes hatóságok megállapították az adott tevékenység folytatásának adott hulladékra vonatkozó általános szabályait és feltételeit, s a hulladék típusa, mennyisége és a kezelési eljárás kizárja a környezet szennyezésének veszélyét. A mentesség alá tartozó vállalkozásokat az illetékes hatóságoknál be kell jegyeztetni. A hulladékok gyűjtésével és fuvarozásával hivatásszerűen foglalkozó vállalkozásokat amennyiben tevékenységük nincs engedélyezéshez kötve szintén be kell jegyeztetni az illetékes hatóságoknál. A gyűjtő, fuvarozó és kezelő vállalkozásokat az illetékes hatóságoknak rendszeresen ellenőrizniük kell. A hulladékkezelőknek nyilván kell tartaniuk a hulladékok mennyiségét, jellemzőit, eredetét, ahol lehetséges, további sorsát, a gyűjtés gyakoriságát, a szállítás és a kezelés módját. Ezen információkat az illetékes hatóságok számára hozzáférhetővé kell tenni. A szennyező fizet elvnek megfelelően a kezelés költségeit a hulladékot kezelésre átadó birtokosnak és/vagy a korábbi birtokosnak kell fedeznie, de magára vállalhatja a hulladékká vált termék gyártója is.

9 Vállalkozók Európában A veszélyes hulladékról szóló irányelv Az Európai Közösség a veszélyes hulladékok kezelését 1978 óta szabályozza. Az első vonatkozó közösségi jogszabály a Tanács március 20-án elfogadott 78/319/EGK irányelve volt a toxikus és veszélyes (dangerous) hulladékról. Ez a veszélyes hulladékok ártalmatlanításának közösségi szabályait rögzítette. Ezt váltotta fel 1991-ben a ma is hatályos 91/689/EGK tanácsi irányelv a veszélyes (hazardous azaz inkább kockázatos ) hulladékról. Az irányelv a hulladékkezelés második EU-keretjogszabályának tekinthető, amely lényegében a keretirányelv általános előírásainak speciális alkalmazási szabályait adja meg a veszélyes hulladékra vonatkoztatva. Az irányelv alkalmazásához nélkülözhetetlen a veszélyes hulladékok listáját megállapító 94/904/EK tanácsi határozat, amely gyakorlatilag meghatározza az alapirányelv hatályát, illetve a veszélyes hulladék fogalmának tartalmát. E lista megszületésének elhúzódása tette szükségessé az irányelv 94/31/EK irányelvvel történő módosítását, amely csak a hatálybalépési határidőt módosította december 12-ről június 27-re. A veszélyeshulladék-jegyzéket január 1-jétől felváltotta a 2000/532/EK bizottsági határozattal kihirdetett új európai hulladéklista, amely csillaggal megkülönböztetve tartalmazza a veszélyes hulladékokat is. A veszélyes hulladék közösségi szabályrendszerét a 96/302/EK bizottsági határozat teszi teljessé, amely meghatározza, hogy milyen információkat milyen formában kell évente megküldeni a Bizottságnak a tagállamokban végzett veszélyeshulladék-kezelésről. A szabályozás célja a keretirányelv előírásainak alkalmazása a veszélyes hulladékra, a tagállamok veszélyeshulladék-gazdálkodásra vonatkozó speciális szabályainak harmonizálása. Ennek megfelelően az előírások legnagyobb részét a keretirányelvre való visszahivatkozás, illetve azok veszélyes hulladékra specializált alkalmazási szabályai teszik ki. Így az alkalmazott alapvető fogalmak is azonosak a kertirányelvben meghatározottakkal (hulladék, termelő, birtokos, gyűjtés, hasznosítás, ártalmatlanítás). A veszélyes hulladék fogalmának meghatározása kissé bonyolult. Veszélyes hulladéknak számít a keretirányelv 18. cikkének megfelelő eljárással az I. és a II. melléklet alapján kialakított listán szereplő hulladék. E hulladéknak rendelkeznie kell a III. mellékletben megadott tulajdonságok legalább egyikével, és a listának figyelembe kell vennie a hulladék eredetét és összetételét, s ahol szükséges, a koncentrációs határértékeket. Az irányelv veszélyes hulladékként értelmezi azt a hulladékot is, amelyikről valamely tagállam kimutatja, hogy rendelkezik a III. melléklet szerinti veszélyeztető tulajdonságok valamelyikével. Az ilyen eseteket be kell jelenteni a Bizottságnak, amely a keretirányelv szerinti eljárással megvizsgáltatja a hulladékot a listára történő felvétel érdekében. A lista megjelenése óta több mint 200 hulladékfajta felvételét javasolták a tagállamok, de a hosszadalmas eljárás miatt évekig egyiket sem vették fel arra. A kertirányelvnél említett új hulladéklista (2000/532/EK) a veszélyeshulladék-listát is kiváltja, és az abban veszélyesként megjelölt hulladékok számos új elemet tartalmaznak a 94/904/EK határozathoz képest. A listának alapvető újdonsága, hogy azok a hulladéktípusok, amelyek változó összetételűek, kettős megjelöléssel szerepelnek (pl. külön tétel a veszélyes összetevőket tartalmazó és az ilyet nem tartalmazó égetési salak).

10 12 Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek az Európai Unióban és Magyarországon Az irányelv rögzíti, hogy az előírások a háztartási hulladékra nem vonatkoznak, azonban utasítja a Bizottságot, hogy 1992 végéig tegyen javaslatot a Tanácsnak ezek speciális szabályozásáról. Az 1990-es évek közepén készült is erre vonatkozóan egy szakmai tervezet, ám a hivatalos javaslat azóta sem született meg. Konkrét előírásként a következőket követeli meg az irányelv a tagállamoktól, azok hatóságaitól, illetve veszélyes hulladékot termelő és kezelő vállalkozásaitól: Minden olyan helyen, ahol veszélyes hulladékot bocsátanak ki (vagy az képződik), azonosítsák és tartsák nyilván azt. A veszélyes hulladékok ártalmatlanításával, hasznosításával, begyűjtésével, szállításával foglalkozó vállalkozások nem keverhetik a különböző kategóriákba tartozó veszélyes hulladékokat, illetve a veszélyes és a nem veszélyes hulladékot. (Ettől eltérni csak ott lehet, ahol a keretdirektíva 4. cikke szerinti biztonsági feltételek teljesülnek, és az a hasznosítás vagy az ártalmatlanítás folyamán a biztonság növelése érdekében történik. Az ilyen célú keverés is hatósági engedélyhez van kötve.) Amennyiben szükséges, s gazdaságilag és technikailag lehetséges, a már összekevert hulladékokat szét kell választani. Anélkül, hogy az irányelv azt külön említené, természetesen a veszélyes hulladékokra is vonatkozik a keretirányelv II. mellékletében meghatározott ártalmatlanítási vagy hasznosítási eljárást alkalmazó vállalkozás engedélykötelezettsége. Ugyanakkor a keretirányelvben adott felmentési lehetőségek közül kizárja azon eseteket, amikor a veszélyes hulladékot annak termelője maga ártalmatlanítja. A veszélyes hulladék hasznosításának engedélyezése alól azonban megtartja a felmentés lehetőségét, amennyiben a nemzeti szabályozás meghatározza a külön engedély nélkül hasznosítható hulladék típusát és mennyiségét, a hasznosítás speciális feltételeit (a veszélyesanyag-tartalom határértékeit, a kibocsátási határértékeket, a hasznosítás módját), és mindezzel garantálja a keretirányelv 4. cikke szerinti biztonsági feltételek teljesülését. Természetesen az ilyen hasznosítást végző vállalkozásokat a hatóságoknak bejelentés alapján nyilván kell tartaniuk. Emellett a kivételre módot adó előírásokat három hónappal a hatálybalépés előtt be kell mutatni a Bizottságnak, amely a tagállamokkal folytatott konzultáció alapján javaslatot tesz a véglegesen elfogadható megoldásra. A veszélyes hulladék kezelését végző vállalkozások tevékenységét a hatóságoknak rendszeresen ellenőrizniük kell. A veszélyes hulladékot termelő, hasznosító, ártalmatlanító és szállító vállalkozásoknak nyilvántartást kell vezetniük, amelynek a keretirányelv I. (hulladékkategóriák) és II. (hasznosítást és ártalmatlanítást szolgáló eljárások) mellékletének megfelelően tartalmaznia kell a hulladék mennyiségét, jellemzőit és eredetét, valamint ha az értelmezhető a célállomást, a begyűjtés gyakoriságát, a szállítás és a kezelés módját. A nyilvántartásban levő információkat a hatóságok számára hozzáférhetővé kell tenni, illetve biztosítani kell, hogy abból az elvégzett kezelések azonosíthatók legyenek. A nyilvántartásokat a szállító vállalkozásoknak legalább egy évig, más vállalkozásoknak legalább három évig meg kell őrizniük.

11 Vállalkozók Európában 13 A begyűjtés, a szállítás, a tárolás során biztosítani kell a csomagolásra és a megjelölésre vonatkozó hatályos nemzetközi és uniós szabályok megtartását. A begyűjtés és a szállítás ellenőrzésekor különleges figyelmet kell fordítani a hulladék eredetére és a célállomásra. A veszélyes hulladék átadás-átvételi ügyleteket a veszélyes hulladék határokat átlépő szállításának előírásai szerinti azonosítási okmányoknak kell kísérniük. Az illetékes hatóságoknak a veszélyes hulladékok kezelésére önálló vagy az általános hulladékgazdálkodási terv részét képező tervet kell készíteniük, amelyet nyilvánosságra kell hozniuk. A terveket a Bizottságnak, illetve kérésre más tagállamoknak is be kell mutatni. A tagállamoknak minden lehetséges lépést meg kell tenniük annak érdekében, hogy a veszélyes hulladék rendkívüli esemény bekövetkeztekor se veszélyeztesse a lakosságot és a környezetet, szükség esetén akár az irányelv előírásaitól átmenetileg eltérő kezeléssel is. Ezekről az eltérésekről tájékoztatni kell a Bizottságot. A tagállamoknak a keretirányelv végrehajtására hozott intézkedéseikről szóló beszámolók részeként a veszélyeshulladék-irányelv végrehajtásáról is háromévenként (első alkalommal április 1-jéig) be kell számolniuk a Bizottságnak. E beszámolók tartalmi követelményeit mindig fél évvel a határidő lejárta előtt teszik közzé. A csatlakozás érdekében az ismertetett dokumentumokat, illetve előírásokat kell a hazai jogszabályokban megfogalmazni és a gyakorlatban alkalmazni.

12 14 Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek az Európai Unióban és Magyarországon 3. Magyarország és az uniós követelmények A veszélyes hulladékokat illetően tehát egyrészt alapvetően az ismertetett jogi normák harmonizációját, másrészt az előírásoknak való megfelelést kell biztosítani az EU-ba való belépésig, illetve a csatlakozási tárgyalásokon elért átmeneti időszakon belül. A közösségi előírásoknak való megfelelés alapja tehát a hazai jogi szabályozás hozzáigazítása az irányelvekhez. E tekintetben Magyarország már a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt is jó helyzetben volt, hiszen az 1981 óta létező szabályozás elveiben és szakmai tartalmában gyakorlatilag megfelelt a közösség szabályozásának. Emellett természetesen voltak lényegi eltérések, elsősorban a szabályozás hatályának meghatározásában, másodsorban hatósági engedélyezésben és ellenőrzésben, illetve az adminisztrációs kötelezettségek szabályozásában. Mára elmondhatjuk, hogy a veszélyeshulladék-szabályozásban lényegében megtörtént a jogharmonizáció, a végrehajtásban azonban még számos teendő van A hazai szabályozás A hulladékgazdálkodásról január 1-jén hatályba lépő évi XLIII. törvény átfogó, egységes szabályozási rendszert vezetett be a hulladékgazdálkodásban, megteremtette az Európai Unióhoz történő csatlakozást előkészítő jogharmonizáció kereteit, egyben külföldi szakértők szerint is megfelelően érvényesítette a közösségi keretirányelv követelményeit. E rendszerbe a veszélyes hulladékokra vonatkozó érvényes szabályozást nem lehetett változatlan formában beilleszteni, a törvény megjelenése előtt hatályba lépő jogszabály nem minden tekintetben felelt meg a közösségi előírásoknak. Bár az unió veszélyes hulladékról szóló 91/689/EGK keretirányelvével a 102/1996. (VII. 12.) kormányrendelet általános előírásai összhangban vannak, a főként a rendelet mellékleteiben meghatározott részletes technikai végrehajtási szabályok már nem elégítik ki az uniónak az utóbbi időben alapvetően megváltozott végrehajtási szabályozásában foglalt elvárásokat. Az ismertetett keretszabályok végrehajtási módjának meghatározására az elmúlt két évben új közösségi szabályozók jelentek meg: a hulladéklerakásról szóló 1999/31/EK irányelv; a hulladékégetésre vonatkozó követelményrendszer 2000/76/EK irányelvvel végrehajtott átfogó rendezése, korszerűsítése; a hulladékok január 1-jétől hatályos, időközben is többször módosított 2000/532/EK határozat szerinti jegyzéke (amely a veszélyes hulladékokat is tartalmazza). Ezek követelményeinek harmonizálása csak a hazai veszélyeshulladék-szabályozás megújításával volt lehetséges. A hulladékgazdálkodási törvény által meghatározott rendszerben a közösségi előírások átvétele is egyszerűbbé válik, mivel az az általános szabályok végrehajtási feltételeit tevékenységi körönként rendeli megállapítani. Ily módon külön rendelet tárgya az adatszolgáltatás és a nyilvántartás, az országhatárt átlépő hulladékszállítás, az alkalmazható bírságok mértéke és kiszabásuk feltételei, a

13 Vállalkozók Európában 15 hulladékégetés, a hulladéklerakás követelményei, valamint a hulladékok jegyzékbe vétele. Mindezek figyelembevétele és érvényre juttatása érdekében hozta meg a kormány 98/2001. (VI. 15.) rendeletét a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről Változások a veszélyeshulladék-szabályozásban A kormány 98/2001. (VI. 15.) rendeletével a veszélyes hulladékokról szóló 102/1996. (VII. 12.) kormányrendeletet január 1-jétől a nyilvántartási és a bejelentési kötelezettség, valamint a veszélyes hulladékok országhatárt átlépő szállításának szabályai kivételével hatályon kívül helyezte, azt a bevezetésben bemutatott szabályozási rendszernek, egyben a közösségi előírásoknak is megfelelő szabályozással váltva fel. Az új szabályozással megszűnik az a gyakorlati szempontból viszonylag kényelmes megoldás, hogy az összes veszélyes hulladékkal kapcsolatos szabály, jog és kötelezettség lényegében függetlenítve minden más szabályozástól egyetlen rendeletben található meg. Az új rendszerben a veszélyes hulladékkal kapcsolatos szabályok egy átfogó, minden hulladékra kiterjedő hulladékgazdálkodási rendszerbe épülnek be, amelyben szervesen kapcsolódnak a más hulladékokra is vonatkozó, és az egyéb környezetvédelmi és gazdasági szabályokat is magában foglaló jogi környezethez. Természetesen a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtási rendeleteinek rendszere az egyes hulladéktípusokra így a veszélyes hulladékokra is vonatkoztatva egységet alkot, amennyiben a rendelkezéseket koordináltan, egy időben léptetik hatályba. A veszélyes hulladékra vonatkozó új rendelet által szabályozott témakörök tehát a következők szerint térnek el a 2002-ig hatályos szabályozástól: megszűnik a veszélyes hulladékok osztályba sorolása, csak veszélyes és nem veszélyes hulladékot különböztetnek meg; a hulladék veszélyességét meghatározó veszélyességi jellemzőket a hulladékgazdálkodási törvény 2. számú melléklete tartalmazza; a veszélyességet okozó összetevőket bizonyítottan mutató hulladékokat felsoroló veszélyeshulladék-jegyzéket a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti hulladékjegyzék foglalja magában (ez a módosított 2000/532/EK határozatnak megfelelő hulladékjegyzék, amely megállapítja az egyes veszélyességi jellemzőkre vonatkoztatott határértékeket is); az előző változások következtében módosul a hulladékminősítés rendszere és szerepe; a veszélyes hulladék képződésével és kezelésével kapcsolatos nyilvántartási és bejelentési kötelezettséget fenntartva a részletes tartalmi és formai követelményeket külön kormányrendelet fogja meghatározni; egyszerűsödik, egyben bővül a sok helyen, kis mennyiségben képződő veszélyes hulladékok begyűjtése;

14 16 Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek az Európai Unióban és Magyarországon külön jogszabály szabályozza részletesen a hulladékok ezen belül a veszélyesek lerakását (22/2001. [X. 16] KöM rendelet); külön jogszabály határozza meg a hulladékok ezeken belül a veszélyesek égetésének részletes szabályait; külön jogszabály állapítja meg a hulladékokkal ezeken belül a veszélyesekkel kapcsolatos kötelezettségek megszegésekor alkalmazandó bírság mértékét A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek feltételeiről szóló kormányrendelet A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) kormányrendelet hatálya a hulladékgazdálkodási törvényben meghatározottak szerinti veszélyes hulladékokra terjed ki. Vagyis minden olyan hulladékra, amely a törvény 2. mellékletében megadott tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkezik, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmaz, s eredete, összetétele, koncentrációja miatt kockázatos az egészségre, a környezetre. A veszélyes hulladékok körének meghatározása alapvető kérdés a hatály tekintetében. Az EK-szabályozás átvételével a veszélyes hulladékok eddigi három veszélyességi osztálya helyett egyetlen kategória marad. A hulladékok más minősítő, besorolási elemei nem változnak. A hulladékjegyzékben veszélyesként feltüntetett hulladékok mellett a jegyzékbe be nem sorolható, de a veszélyességi jellemzők bármelyikével rendelkező hulladék továbbra is veszélyesnek minősül, illetve az elővigyázatosság elvének megfelelően megmarad az új, ismeretlen összetételű hulladékokra vonatkozó veszélyességi vélelem a minősítéssel bizonyított veszélytelenség megállapításáig. Változatlanul kiterjed a lakosságnál képződő veszélyes hulladékokra is, de természetesen bizonyos, az általánostól eltérő kötelezettségekkel. A települési hulladékban megjelenő veszélyes hulladékkal kapcsolatban a gyakorlati végrehajtási feltételek megteremtésével, a települési hulladék kezelésére vonatkozó rendeletekben meghatározott elkülönített begyűjtés rendszerével, a szükséges biztonságot garantáló begyűjtőhelyek és edényzet biztosításával. A begyűjtött veszélyes hulladékok kezeléséről a begyűjtőnek már mint saját hulladékról kell gondoskodnia, az általános szabályok szerint. A lakosságnál képződő veszélyes hulladékokhoz hasonlóan egyes, külön jogszabályokban meghatározott veszélyeshulladék-fajták (pl. szárazelemek, akkumulátorok, olajok, gyógyszerek, nem mentesített elektromos készülékek, gépjárművek stb. hulladékai) begyűjtésekor és feldolgozásakor a külön jogszabályok alapján kell eljárni. A rendelet hatálya természetesen kiterjed minden veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységre, illetőleg az ilyen tevékenységet folytatókra (a lakosságra vonatkozó specialitások figyelembevételével). A rendeletben használt alapvető fogalmakat a hulladékgazdálkodási törvény meghatározza, azonban a szabályozás érdekében további, kiegészítő fogalmak meghatározására volt szükség.

15 Vállalkozók Európában 17 Így a veszélyes hulladékkal kapcsolatban meghatározták a hulladékgyűjtő udvar fogalmát, nem zárva ki, hogy a települési hulladék kezelésében eltérő legyen az értelmezés. Az említett külön szabályok szerint begyűjthető hulladékfajták egyszerűbb kezelhetősége érdekében be kellett vezetni az úgynevezett speciális gyűjtőhely fogalmát. Ennek segítségével a rendelet lehetőséget ad például a lejárt szavatosságú gyógyszerek, kimerült elemek, akkumulátorok visszavételére az elárusítóhelyeken. Emellett az eddigi szabályozás végrehajtási tapasztalatai alapján a veszélyes hulladék képződési helyen való gyűjtése kötelezettségének teljesítéséhez elkülönítették a munkahelyi és az üzemi gyűjtőhelyet. Az előbbi ténylegesen a keletkezés helyén, illetve a keletkezés helyiségében, megfelelő edényzetben történő gyűjtést, az utóbbi az eddigi feltételeknek megfelelően végzett telephelyi gyűjtést szolgálja, azzal a kiegészítéssel, hogy mód van a termelő több telephelyén keletkező veszélyes hulladéknak egy üzemi gyűjtőhelyen történő gyűjtésére, ha ez szállítási szempontból racionálisabb megoldás, mint a közvetlen hasznosítóhoz vagy ártalmatlanítóhoz történő szállítás. Az üzemi gyűjtőhelyen továbbra is csak egy évig tartható veszélyes hulladék. Az eddigi tároló-kezelő telepet változatlan tartalommal tárolótelepként határozták meg. A megfogalmazás továbbra sem zárja ki a telepen a biztonságot szolgáló előkezelés végzését. A tárolás változatlanul legfeljebb három évig lehetséges, az ezt meghaladó tárolás lerakásnak minősül. A veszélyességi osztályok megszűnése, illetve az új hulladéklistán és az ahhoz tartozó határértékrendszeren alapuló besorolás lényegesen megváltoztatja a hulladékminősítés, illetve azt végző Hulladékminősítő Bizottság szerepét: ez a hulladék veszélyességének vagy veszélytelenségének megállapítására korlátozódik. A minősítési eljárás a rendelet szerint alapvetően a hulladékjegyzék által nem tartalmazott, illetve abba be nem sorolható, valamint az ismeretlen összetételű és veszélyességű hulladékokra korlátozódik. A hulladék minősítéséről a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség az előírt vizsgálatok elvégzése nélkül is dönthet, amennyiben a hulladékhoz vezető technológia ismerete és elemzése alapján a képződött hulladék a hulladékjegyzékbe besorolható. Újdonság, hogy a technológia alapján történő, illetve a termelő által elvégzendő besoroláshoz támogatást nyújt az EU veszélyes hulladékra vonatkozó irányelve I. és II. mellékletének beépítése az értékelési szempontok közé. Ezek egyrészt azon tevékenységeket sorolják fel, amelyek következtében veszélyes hulladék képződik, másrészt azon vegyületeket és anyagokat, amelyek összetevőként a hulladékot veszélyessé teszik. Ahol ez a technológiára alapozott minősítés (besorolás) nem lehetséges, ott a hagyományos minősítési eljárás tartalmában gyakorlatilag nem változott, csak néhány technikai jellegű módosítás történt. Például a Bizottság neve Hulladékminősítő Bizottságra változott, a minősítő határozat kiadása pedig nem a miniszter, hanem a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség hatásköre. Az eljárás részletes szabályait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Továbbra is lehetőség van a hulladékkezelő technológiák és berendezések minősíttetésére, amelynek keretében a hulladékminősítő eljáráshoz hasonlóan a főfelügyelőség minősítő határozatot ad ki. A határozat állást foglal a minősített technológia alkalmazhatóságáról, a kezelhető hulladékokról és a kezelés eredményéről,

16 18 Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek az Európai Unióban és Magyarországon illetve a technológia alkalmazásának feltételeiről. A technológiaminősítés részletes szabályait a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. A hulladékkezelés technológiáját a kezelésre vonatkozó engedélyben tulajdonképpen a környezetvédelmi hatóság is minősíti, hiszen az engedély megadása egyben a technológia elfogadását jelenti. A minősítés azonban lehetőséget arra, hogy az adott helyen engedélyezett technológia alkalmazását más felügyelőségek, illetve az egész ország területére is kiterjesszék. A veszélyes hulladékkal járó vagy azzal kapcsolatos tevékenységben megtartandó alapvető követelmények nem változtak. Törekedni kell a hulladék képződésének és veszélyességének megelőzésére és csökkentésére, illetve minél nagyobb arányú hasznosítására. Gondoskodni kell a hulladék sorsának nyomon követhetőségéről, ellenőrizhetőségéről, és meg kell akadályozni a környezet szennyezését, illetve az egészség károsítását. Kiemelt követelmény a leghatékonyabb megoldás, az elérhető legjobb technika alkalmazása, amelyet mind a veszélyes hulladékhoz vezető termelési, szolgáltatási tevékenységek, mind a veszélyes hulladékok kezelése során tekintetbe kell venni. A veszélyes hulladékok és kezelésük nyilvántartása és bejelentése továbbra is a termelő és a kezelő kötelezettsége, amelynek részleteiről külön jogszabály rendelkezik. A rendelet e kötelezettség veszélyes hulladékokra vonatkozó általános kereteit határozza meg, amelynek alapja ezután is az anyagmérleg. A hulladékgazdálkodási törvény által a veszélyes hulladékokra is előírt tervezési kötelezettség két módon valósul meg: a hatóságok által készítendő (országos, területi és helyi hulladékgazdálkodási) tervek részeként, illetve a termelők és a kezelők egyedi terveként. A tervezési kötelezettségek között nevesítik, hogy a helyi terveknek foglalkozniuk kell a települési hulladékokban megjelenő veszélyes hulladékokkal, viszont a termelő és a kezelő eddigi veszélyeshulladék-szabályozás szerinti egyedi tervkészítési kötelezettségét a hulladékgazdálkodási tervezési szabályozás fogja részletezni. A rendelet a veszélyes hulladék kezelésének általános szabályait a külön jogszabályokban megállapítandó részletes rendelkezésekre figyelemmel határozza meg. A kezelés követelményei között elsősorban a veszélyes hulladékokra általános érvényű korlátozások és tilalmak találhatók. Ezek közül a korábbinál részletesebben szabályozták a keverés kérdését, hiszen ez nem egy alkalommal csak a veszélyes anyag hígítással történő látszatkezelése volt. A rendelet ennek elkerülésére állít fel korlátokat, és határozza meg, hogy mely esetekben lehet indokolt a keverési engedély megadása. A veszélyes hulladék kezelése a gyűjtés, a szállítás és a begyűjtés, illetve a képződés helyén történő előkezelés egyes eseteit kivéve engedélyköteles tevékenység maradt. Az engedélyezés eljárásrendje, szabályai gyakorlatilag nem változtak, azonban az eljárások könnyítése érdekében a rendelet 4. melléklete részletesen felsorolja a különféle eljárásokban részt vevő szakhatóságokat. A nem engedélyköteles, de a biztonsági feltételeknek eleget tenni köteles gyűjtés üzemi gyűjtőhelyen történhet, ahol a veszélyes hulladék korlátozott ideig, legfeljebb egy évig tartható. A rendelet az üzemi gyűjtőhelytől megkülönbözteti a munkahelyi gyűjtőhelyet,

17 Vállalkozók Európában 19 amely nem egy telephely összes hulladékát gyűjti, hanem közvetlenül a keletkezési helyhez kötődik. Az üzemi gyűjtőhely speciális megoldása az, ha a termelő több egymáshoz közeli telephelyén keletkező hulladéka gyűjtésére egyetlen telephelyen alakít ki közös gyűjtőhelyet. A begyűjtés a különböző forrásból származó, kis mennyiségben keletkező hulladékok begyűjtőjárattal történő összegyűjtése és eljuttatása a kezelőhöz. Speciális lehetősége a kis mennyiségben keletkező elsősorban, de nem kizárólag lakossági forrásból származó veszélyes hulladék számára gyűjtőudvarok kialakítása, ahol szintén érvényes az üzemi gyűjtőhelyre vonatkozó időkorlátozás. Az üzemi gyűjtést követően amennyiben nem áll a kezelő rendelkezésére az összegyűjtött veszélyes hulladék kezeléséhez szükséges kapacitás a veszélyes hulladék legfeljebb három évig tárolótelepen tartható. A gyűjtő- és tárolólétesítmények kialakítására és működtetésére vonatkozó részletes technikai feltételeket gyakorlatilag az eddigivel azonos módon a rendelet 3. számú mellékletében foglalt szabályzat tartalmazza. A veszélyes hulladék szállítása elsősorban a termelő és a kezelő közötti mozgatást jelenti, és szintén engedélyköteles. Tekintettel arra, hogy a szállításnak a hulladékkezelés más formája nem része, az erre vonatkozó szabályok az engedélyezést is beleértve a veszélyesáru-szállítás szabályozásának felelnek meg. A szállítás folyamán alapvetően nem a szállított veszélyes hulladék hulladék volta, hanem környezeti veszélyessége a meghatározó, ezért a veszélyes hulladék szállításakor is a veszélyes áruk szállítására vonatkozó műszaki előírásokat kell alkalmazni. A szállító felelőssége sem magához a hulladékhoz kapcsolódik, hanem csak a szállítás feltételeinek biztosításához és a lebonyolítás biztonságához. A szállítás sajátossága a hulladék mozgásának megfelelő dokumentálása, amit a rendelet a korábbiakhoz hasonlóan kötelezően alkalmazandó kísérőjegyekkel old meg, az általános esetben és a begyűjtéshez kapcsolódó szállításkor használandó, kissé átalakított formanyomtatványokat alkalmazva. A rendelet 2. számú melléklete szerinti szállítási szabályzat részletesen leírja a kísérőjegyek kitöltésének és használatának módját és elszámolási, bizonylatolási rendjét, amely egyébként tartalmilag nem tér el az eddigi szabályozástól. A szállítással kapcsolatos átadás-átvételi, felelősségi szabályok viszont a mellékletből átkerültek a rendelkező részbe. Ennek lényege az, hogy a szállító mint veszélyeshulladék-fuvarozói tevékenységi engedéllyel rendelkező vállalkozó feladata a szállítmány eljuttatása, átadása az átvevőnek, más kezelési tevékenységet nem végezhet. Ha a szállító saját tevékenységéből származó hulladékot szállít, akkor a jogszabályokban előírt kezelési kötelezettségek és az ezekhez kapcsolódó egyéb előírások (nyilvántartás, adatszolgáltatás stb.) teljesítése is feladata. A szállításhoz hasonlóan az előkezelés sem önálló kezelési tevékenység, csak valamely más kezelés elemeként, illetve annak előkészítéseként értelmezhető, végezhető. A veszélyes hulladék végső elhelyezési lehetőségei közül a hasznosítás prioritást élvez az ártalmatlanítással szemben. A hasznosítás három módja a regenerálás, az alapanyagként vagy termékként való felhasználás, valamint a termikus hasznosítás (a hulladékgazdálkodási törvény terminológiájával élve: a visszanyerés, az újrafeldolgozás, az energetikai hasznosítás). A termikus, tehát az égetéssel együtt járó hő hasznosítására

18 20 Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek az Európai Unióban és Magyarországon irányuló módszer az említett lehetőségek közül kevésbé előnyös, de ez nem jelenti azt, hogy ne tekinthetnénk ezt is a hasznosítás egy fajtájának. Az alapanyagként vagy termékként való hasznosításra csak megfelelő feltételekkel van mód, garantálva a környezet számára kedvezőbb eredmény elérését. Ennek megfelelően a rendelet meghatározza a hasznosítás engedélyezéséhez szükséges feltételek meglétét, különös tekintettel a hasznosított hulladék veszélyességére, a hasznosítási technológia alapján kibocsátott anyagokra, annak eredményességére, a hasznosításból származó hulladékok és termékek minőségére. Tekintettel arra, hogy a hulladékgazdálkodási törvény hulladék behozatalát csak hasznosítás végett engedi meg, a rendelet meghatározza azon speciális feltételeket is, amelyeket veszélyes hulladék hasznosítási célú behozatalának engedélyezésekor egyébként a hazai hulladék hasznosításakor is figyelembe kell venni (környezetszennyezés kizárása, szabad kapacitás megléte, a hasznosításból származó hulladék hazai kezelésének megoldottsága és természetesen a behozni szándékozott hulladékra vonatkozó érvényes hasznosítási engedély). Az ártalmatlanításra vonatkozó átfogó szabályok nem változnak, azonban az égetéssel és a lerakással történő ártalmatlanítás műszaki feltételeit nem a rendelet mellékletei, hanem külön jogszabályok határozzák meg. A veszélyes hulladékkal kapcsolatosan esetleg fellépő veszélyhelyzetben teendő intézkedések és szabályozási rész nem változott a korábbi előírásokhoz képest. A rendelet felmentést ad a hígítás általános tilalma, illetve a keverés engedélyhez kötöttsége alól, ha az közvetlen veszélyhelyzet elhárítása érdekében történik. Az engedélyezés kérdéseivel az eddigi szabályozáshoz hasonlóan külön rész foglalkozik. A rendelet az eddiginél pontosabban és részletesebben határozza meg mind az eljárás kiindulópontját képező engedélykérelem, mind az engedély kötelező tartalmát. Az engedély nem lehet időben korlátlan. A már engedélyezett tevékenységet és ezzel az engedély tartalmát a hatóságnak időszakonként a környezetvédelmi törvény előírásának és az európai szabályozási gyakorlatnak megfelelően háromévenként felül kell vizsgálnia. A felülvizsgálatot azonban úgy kell megvalósítani, hogy az ne vezessen indokolatlan korlátozáshoz. Újdonság, hogy az engedélynek a rendes működéstől eltérő esetekre pontosabban az ilyenek előfordulásakor teendőkre is ki kell térnie. Lehetőséget ad a rendelet a hatóságoknak más, speciális például helyi sajátosságoknak megfelelő feltételek előírására is. Az engedély birtokosa amellett, hogy köteles megtartani a jogszabályokban és az engedélyében meghatározottakat -, köteles tájékoztatni a hatóságot a tevékenységében bekövetkező, a veszélyes hulladékokat érintő változásokról. Az engedéllyel rendelkezőket a hatóság nyilvántartásba veszi. Ez mindenki számára hozzáférhető, tartalma nyilvános közérdekű adatnak minősül. Az engedélyt kiadó hatóság a környezetvédelmi felügyelőség, kivéve a szállítási és begyűjtési tevékenységi engedélyeket, amelyek a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőségtől szerezhetők be. Szorosan összefügg az engedélyezéssel az engedélyezett, illetve más veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek ellenőrzése. A hatóság ellenőrzési jogosítványait a hulladékgazdálkodási törvényben

19 Vállalkozók Európában 21 meghatározottaknak megfelelően a rendelet pontosan rögzíti annak érdekében, hogy azok mind a tevékenységet végző, mind a hatóság, mind a többi érintett számára egyértelműek legyen. Az ellenőrzés következményei között a rendelet felhatalmazást ad a hatóság számára, hogy a tevékenység folytatását szabálytalanságot vagy hiányosságot észlelve addig meg nem határozott feltételektől tegye függővé, a tevékenységet felfüggessze, illetve súlyosabb esetben az engedélyt visszavonja. A tevékenység végzésének feltételei az engedélyezés során játszanak meghatározó szerepet. Egyben tájékoztatják az érdekelteket arról, melyek azok a minimális keretek, amelyek között a tevékenység végzése megnyugtatónak mondható. A feltételek között formai és tartalmi, illetve a szennyező fizet elvnek megfelelően pénzügyi garanciális jellegűek egyaránt vannak. A szabálytalanságok és hiányosságok megszüntetése érdekében a hatóság általános felhatalmazást kap a teljesítésre való kötelezésre, illetve bírság kiszabására. A környezetvédelmi bírság mértékéről és kiszabásának feltételeiről külön jogszabály rendelkezik. A rendelet előírásait a hatálybalépéskor folyamatban levő eljárásokra is alkalmazni kell, tekintettel arra, hogy hasonló szabályok és követelmények már ma is vonatkoznak a veszélyes hulladékokra, így az új szabályozás két tárgykör kivételével nem igényel különösebb felkészülési periódust. A veszélyességi osztályok e rendelet hatálybalépésével megszűntek, továbbá január 1-jétől a hazai veszélyeshulladék-birtokosoknak is az EU-ban hatályos (módosított) hulladékjegyzék alapján kell eljárniuk. Ezért a korábbi hulladékminősítések veszélyességi osztályba sorolási része érvényét vesztette. A meglevő szállítási engedélyek tekintetében az új engedélyezési rend és a bővített műszaki követelményrendszer szükségessé teszi az engedélyezési eljárások ismételt lefolytatását 2002 végéig A veszélyes hulladékokra vonatkozó speciális szabályok A hulladékgazdálkodási törvény kiemeli és pontosítja a korábbi kormányrendelet-szintű szabályozás legalapvetőbb előírásait. A törvény értelmében veszélyes hulladéknak minősül mindazon hulladék, amely a törvény 2. mellékletben felsorolt veszélyességi jellemzők, tulajdonságok legalább egyikével rendelkezik, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmaz, s eredete, összetétele, koncentrációja miatt kockázatos az egészségre, a környezetre. A tulajdonságokat a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény fogalmi rendszerével összhangban határozták, illetve jelölték meg, összhangot teremtve az EU veszélyeshulladék- és vegyianyag-szabályozásával is. Ennek értelmében veszélyes hulladéknak számít minden olyan hulladék, amely: H1 robbanó : folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigén nélkül is gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek meghatározott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak;

20 22 Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek az Európai Unióban és Magyarországon H2 oxidáló : H3-A tűzveszélyes : anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakcióba lépnek; folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek nagyon alacsony a lobbanáspontjuk (beleértve a fokozottan tűzveszélyes anyagokat és készítményeket) anyagok és készítmények, amelyek a levegőn normál hőmérsékleten öngyulladásra képesek szilárd anyagok és készítmények, amelyek gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek vagy bomlanak gáz-halmazállapotú anyagok és készítmények, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve tűzveszélyesek anyagok és készítmények, amelyek vízzel vagy nedves levegővel érintkezve tűzveszélyes gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben; H3-B kevésbé tűzveszélyes : folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek alacsony a lobbanáspontjuk; H4 irritáló vagy izgató : nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, a szemmel vagy a nyálkahártyával történő rövid idejű vagy hosszan tartó, vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okozhatnak; H5 ártalmas : anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak; H6 mérgező: anyagok és készítmények (beleértve a nagyon mérgező anyagokat és készítményeket), amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben is halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak; H7 karcinogén : anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon, bőrön, nyálkahártyán keresztül vagy más úton a szervezetbe jutva daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát növelik; H8 maró (korrozív) : anyagok és készítmények, amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák; H9 fertőző : életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazó anyagok, amelyek ismert módon vagy megalapozott feltételezések szerint betegséget okoznak az emberben vagy más élő szervezetben; H10 a reprodukciót és az utódok fejlődését károsító : anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon, bőrön, nyálkahártyán keresztül vagy más úton a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetőleg az utódokban morfológiai vagy funkciós károsodást okoznak, illetve előfordulásának gyakoriságát növelik;

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

A veszélyes hulladékok kezelése

A veszélyes hulladékok kezelése Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A veszélyes hulladékok kezelése Pataki Ferenc osztályvezető Besorolás (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról) 63. (1) A hulladék

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

Tájékoztatás egyéb illegális hulladékszállításokról. Várszegi Róbert tanácsos

Tájékoztatás egyéb illegális hulladékszállításokról. Várszegi Róbert tanácsos Tájékoztatás egyéb illegális hulladékszállításokról Várszegi Róbert tanácsos Hulladékgazdálkodás irányítása Magyarországon Jogszabályok Hulladékgazdálkodás irányítása Magyarországon 1. 259/93/EGK - az

Részletesebben

Műanyag hulladékok hasznosítása

Műanyag hulladékok hasznosítása Műanyag hulladékok hasznosítása Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő nonprofit Kft. (Vidékfejlesztési Minisztériumban) 2011-ben indult

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól Opten Törvénytár Opten Kft. I. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2010.01.01.

Részletesebben

A hulladékok tételes jegyzékét a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.

A hulladékok tételes jegyzékét a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza. Hulladékok kezelése Mi a hulladék? A 2000. évi XLIII. törvény (Hgtv.) meghatározása, miszerint: A hulladék bármely, a Hgtv. 1.sz. melléklete szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag,

Részletesebben

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19.

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? XVI. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? Gyula, 2014. szeptember 18-19. 2 Az EU szabályozó rendszere Hulladék

Részletesebben

A hulladék termelő nyilvántartásának előírt adattartalma nem veszélyes és veszélyes hulladék esetében

A hulladék termelő nyilvántartásának előírt adattartalma nem veszélyes és veszélyes hulladék esetében NYILVÁNTARTÁS HULLADÉKTERMELŐK RÉSZÉRE a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 1-2. szerint A hulladék termelő nyilvántartásának előírt adattartalma nem veszélyes és veszélyes hulladék esetében

Részletesebben

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban 2010. szeptember 9. Budapest dr. Bérczi Anna - Jövı nemzedékek országgyőlési biztosának irodája Tartalom 1. Az uniós hulladékjog 2. A hulladék fogalmának

Részletesebben

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Miről kívánok szólni? Milyen anyagok tartoznak az állattenyésztési és vágási melléktermékekhez? Melyek a legfontosabb jogszabályok?

Részletesebben

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3..

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3.. Tapsony Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2014.(II.05.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tapsony Községi

Részletesebben

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében dr. Kiss Csaba EMLA EMLA 1992/1994 alapítás Közérdekű környezetvédelmi jogi tanácsadó iroda 600+ peres üggyel Tagja a Justice and Environment és a The

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN

EGYSÉGES SZERKEZETBEN 1 Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testületének 5/2002. /II.21./ rendelete a köztisztaság fenntartásának rendjéről és a hulladékkezelési közszolgáltatásról 1 EGYSÉGES SZERKEZETBEN Sárvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e a települési állati hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról (a módosítással egységes

Részletesebben

Rendelet tervezet. Általános rendelkezések

Rendelet tervezet. Általános rendelkezések Rendelet tervezet Putnok Város Önkormányzat Képviselő-testületének./2014. (II.07.) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladék gyűjtésére, szállítására és elhelyezésére vonatkozó szabályokról

Részletesebben

SIMONTORNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. /2013.( ) önkormányzati rendelete

SIMONTORNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. /2013.( ) önkormányzati rendelete SIMONTORNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2013.( ) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról (t e r v e z e t) Simontornya

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Általános rendelkezések 1..

Általános rendelkezések 1.. Vasszécseny Község Képviselő-testületének 10/2002. (XII.20.) számú rendelete a települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás igénybevételéről Vasszécseny Község Képviselő-testülete a település

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. KE 4.6. / 6 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

ULT Magyarország Zrt.

ULT Magyarország Zrt. ULT Magyarország Zrt. Tisztelt Dohánytermelő! Magyarországon jelenleg közel 300 környezetvédelemhez kapcsolódó jogszabály van érvényben Ezek közül az Alkotmány után a törvények (és azok végrehajtási utasításai)

Részletesebben

PAKSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT KFT. 7030 PAKS DÓZSA GYÖRGY U. 55-61. TEL: 75/830-690. Hulladékszállítási szerződés (közületi közszolgáltatás)

PAKSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT KFT. 7030 PAKS DÓZSA GYÖRGY U. 55-61. TEL: 75/830-690. Hulladékszállítási szerződés (közületi közszolgáltatás) PAKSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT KFT. 7030 PAKS DÓZSA GYÖRGY U. 55-61. TEL: 75/830-690 Ügyfél azonosító szám: (szolgáltató tölti ki) Iktatószám:.../2014. Hulladékszállítási szerződés (közületi közszolgáltatás)

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendelete az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendelete az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendelete az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. (2) bekezdés

Részletesebben

Általános rendelkezések 1.

Általános rendelkezések 1. Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 23/2004. (VII. 1.) önkormányzati rendelete a szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról Módosítva: Kihirdetve:

Részletesebben

Az R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki:

Az R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki: Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 31/2005.(XII.19.) Kt. sz. rendelete Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 35/2004.(XII.3.)

Részletesebben

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Nyári á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Új szervezeteink HU-000016: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. HU-000017:

Részletesebben

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tard község Önkormányzatának 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati

Részletesebben

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben)

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben) Apátistvánfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014.(I.23.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Módosította:

Részletesebben

2. Fogalmi meghatározások

2. Fogalmi meghatározások VILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2015. (II.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS RENDJÉRŐL, A TELEPÜLÉS TISZTASÁG EGYES KÉRDÉSEIRŐL VillányVáros Önkormányzatának

Részletesebben

I. VESZÉLYES HULLADÉKOK

I. VESZÉLYES HULLADÉKOK I. VESZÉLYES HULLADÉKOK I.1. Mit tekintünk veszélyes hulladéknak? - folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek (beleértve a fokozottan tűzveszélyes anyagokat

Részletesebben

(1) A Rendelet a következő 5/ A. -sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

(1) A Rendelet a következő 5/ A. -sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki: Barcs Város Önkormányzatának 7/2014. (VI.19.)önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelésről, a helyi közszolgáltatás kötelező igénybcvétcléri szóló 11/2004. (lil.26.)

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

1. A rendelet hatálya 1..

1. A rendelet hatálya 1.. 1 Jászboldogháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014.(VII. 02.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Jászboldogháza

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Az új hulladék keretirányelv és várható hazai hatásai. 2009. Markó Csaba

Az új hulladék keretirányelv és várható hazai hatásai. 2009. Markó Csaba Az új hulladék keretirányelv és várható hazai hatásai 2009. Markó Csaba Új EU tervek Hulladékmegelőzési és újrafeldolgozási tematikus stratégia: - újrafeldolgozó társadalom (recycling society) - életciklus

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2008. (IV.18.) SZ. RENDELETE A SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL ÉS A KÖZTISZTASÁGRÓL

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2008. (IV.18.) SZ. RENDELETE A SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL ÉS A KÖZTISZTASÁGRÓL SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2008. (IV.18.) SZ. RENDELETE A SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL ÉS A KÖZTISZTASÁGRÓL Sajókápolna Község Önkormányzat Képviselőtestülete az egyes helyi közszolgáltatások

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének 3/1997. (III.25.) Ör. rendelete a települési szippantott szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról Tolna Város

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

A közszolgáltatás tartalma, a közszolgáltatással ellátott terület határai. Közszolgáltató és működési területének határai

A közszolgáltatás tartalma, a közszolgáltatással ellátott terület határai. Közszolgáltató és működési területének határai Balatonakarattya Község Önkormányzat Képviselő-testületének./2015.(III...) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás helyi szabályairól

Részletesebben

Hulladékmenedzsment a fémiparban Chrenkóné Sárközi Erika Hulladékgazdálkodási szakértő, iroda vezető ENCOTECH Kft. A hulladékgazdálkodásban érintettek köre: mindenki A vállalati hulladékmenedzsment feladata:

Részletesebben

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról. I. Fejezet. A törvény célja. A törvény hatálya

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról. I. Fejezet. A törvény célja. A törvény hatálya 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról Az Országgyűlés a környezet védelme érdekében, különös tekintettel a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióval fennálló és más nemzetközi megállapodásokból

Részletesebben

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2006. (XII.19.) számú rendelete

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2006. (XII.19.) számú rendelete Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2006. (XII.19.) számú rendelete /egységes szerkezetben/ A település szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról

Részletesebben

Formanyomtatvány CSOMAGOLÁS termékdíj mentességi kérelemhez egyéni teljesítő részére

Formanyomtatvány CSOMAGOLÁS termékdíj mentességi kérelemhez egyéni teljesítő részére Formanyomtatvány CSOMAGOLÁS termékdíj mentességi kérelemhez egyéni teljesítő részére csomagolás kereskedelmi italcsomagolás H díjtétele, műanyag bevásárló-reklám táska H díjtétele (80 %-os mértékig) A

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

A Kormány. 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e. a környezeti alapnyilvántartásról

A Kormány. 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e. a környezeti alapnyilvántartásról A Kormány 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e a környezeti alapnyilvántartásról A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110.

Részletesebben

FELSŐZSOLCA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (VIII.27.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A RENDELET HATÁLYA

FELSŐZSOLCA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (VIII.27.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A RENDELET HATÁLYA FELSŐZSOLCA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (VIII.27.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL (Az 1/2005. (II.25.)

Részletesebben

PAKSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT KFT. 7030 PAKS DÓZSA GYÖRGY U. 55-61. TEL: 75/830-690. Hulladékszállítási szerződés (közületi közszolgáltatás)

PAKSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT KFT. 7030 PAKS DÓZSA GYÖRGY U. 55-61. TEL: 75/830-690. Hulladékszállítási szerződés (közületi közszolgáltatás) PAKSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT KFT. 7030 PAKS DÓZSA GYÖRGY U. 55-61. TEL: 75/830-690 Ügyfél azonosító szám: (szolgáltató tölti ki) Iktatószám:.../2015. Hulladékszállítási szerződés (közületi közszolgáltatás)

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

Kárelhárítási Terv. A kárelhárítási terv a Martin Metals Kft. 8104 Inota Fehérvári út 26 alatt működő telephelyén végzett tevékenységekre készült.

Kárelhárítási Terv. A kárelhárítási terv a Martin Metals Kft. 8104 Inota Fehérvári út 26 alatt működő telephelyén végzett tevékenységekre készült. Kárelhárítási Terv A kárelhárítási terv a Martin Metals Kft. 8104 Inota Fehérvári út 26 alatt működő telephelyén végzett tevékenységekre készült. A telephelyen a következő tevékenység végzése történik:

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság ELEKTROMOS ÉS ELEKTRONIKAI BERENDEZÉSEK KEZELÉSI ENGEDÉLYKÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Ezúton hívjuk

Részletesebben

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26.

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26. TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA 2013. SZEPTEMBER 26. A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A TERMOLÍZIS EURÓPAI ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYAKORLATA Dr. Farkas Hilda SZIE-GAEK A KUTATÁS CÉLJA A piaci igények

Részletesebben

A hulladékkezelési közszolgáltatásról

A hulladékkezelési közszolgáltatásról Diósviszló község Önkormányzatának 6/2002. (XII. 04.) számú rendelete A hulladékkezelési közszolgáltatásról Diósviszló Községi Önkormányzat Képviselőtestülete az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya Pátka Község Önkormányzata 2/2014 (II.5.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Pátka Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről

98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről OptiJUS Opten Kft. 1 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 2014.1.1. óta hatályos szöveg A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

PAKSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT KFT. 7030 PAKS, DÓZSA GYÖRGY ÚT 55-61. TEL: 75/830-690. Hulladékszállítási szerződés (közületi közszolgáltatás)

PAKSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT KFT. 7030 PAKS, DÓZSA GYÖRGY ÚT 55-61. TEL: 75/830-690. Hulladékszállítási szerződés (közületi közszolgáltatás) PAKSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT KFT. 7030 PAKS, DÓZSA GYÖRGY ÚT 55-61. TEL: 75/830-690 Ügyfél azonosító szám: (szolgáltató tölti ki) Iktatószám: /2014. Hulladékszállítási szerződés (közületi közszolgáltatás)

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.13. C(2014) 1633 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a 2017.

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet. a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről

164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet. a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről A Kormány a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.)

Részletesebben

A 2008. évtől a tárgyévet megelőző év mennyiségének megfelelő hulladékmennyiséget kell a tárgyévben begyűjteni és hasznosítani.

A 2008. évtől a tárgyévet megelőző év mennyiségének megfelelő hulladékmennyiséget kell a tárgyévben begyűjteni és hasznosítani. Formanyomtatvány termékdíj alóli mentességi kérelemhez egyéni teljesítő részére elektromos és elektronikai berendezés, hűtőközeg, gumiabroncs, akkumulátor esetén A csomagolás termékdíjára, valamint a bevásárló-reklámtáska

Részletesebben

164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet. a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről. A rendelet hatálya

164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet. a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről. A rendelet hatálya 164/2003 (X 18) Korm rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről A Kormány a hulladékgazdálkodásról szóló 2000 évi XLIII törvény (a továbbiakban: Hgt) 59 -ának

Részletesebben

A hulladékgazdálkodási törvény módosítása az új keretirányelv tükrében. 2010. Markó Csaba

A hulladékgazdálkodási törvény módosítása az új keretirányelv tükrében. 2010. Markó Csaba A hulladékgazdálkodási törvény módosítása az új keretirányelv tükrében 2010. Markó Csaba Hgt. és keretirányelv Új hulladék keretirányelv (2008/98/EK) Kihirdetés: 2008. nov. 12. Hatálybalépés: 2008. dec.

Részletesebben

2. számú melléklet a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelethez. Szabályzat a veszélyes hulladékok belföldi szállításáról

2. számú melléklet a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelethez. Szabályzat a veszélyes hulladékok belföldi szállításáról 2 számú melléklet a 98/2001 (VI 15) Korm rendelethez Szabályzat a veszélyes hulladékok belföldi szállításáról 1 Általános előírások 11 Az ország területén történő hulladékmozgások követésére a veszélyeshulladék-forgalomban

Részletesebben

Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete. 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L

Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete. 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L A módosításokkal: 14/2004. (VI. 16.) ÖR, 11/2007. (X.

Részletesebben

Á L L Á S F O G L A L Á S T

Á L L Á S F O G L A L Á S T A Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete, mint a hazai hulladékbegyűjtő, -kezelő és -hasznosító vállalatok érdekképviseleti szervezete a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján

Részletesebben

A műszaki vizsgálatról

A műszaki vizsgálatról A műszaki vizsgálatról A Nemzeti Közlekedési Hatóság a kormány kijelölése alapján felelős többek között a közúti járművek műszaki megvizsgálásáért is. A járművek műszaki megvizsgálásáról rendelkező jogszabályok

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság HULLADÉKKÁ VÁLT GÉPJÁRMŰVEK KEZELÉSI ENGEDÉLYKÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Ezúton hívjuk fel figyelmét,

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye HÍRLEVÉL I. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által előírt tájékoztató a társasházi tulajdonosok részére A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési

Részletesebben

RADIOKATÍV SUGÁRFORRÁSOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BIZTONSÁGI FELTÉTELEI

RADIOKATÍV SUGÁRFORRÁSOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BIZTONSÁGI FELTÉTELEI RADIOKATÍV SUGÁRFORRÁSOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BIZTONSÁGI FELTÉTELEI Povázsai Sándor r. alezredes Országos Rendőr-főkapitányság Budapest, 2010. 09. 21-22. Rövid áttekintés Jogi szabályozás helyzete Engedélyezési

Részletesebben

I. FEJEZET Általános rendelkezések

I. FEJEZET Általános rendelkezések Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2012. (IV. 24.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.2.22. COM(2013) 93 final 2013/0055 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról

Részletesebben

Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8/2014.(VI.13.) önkormányzati rendelete. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról

Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8/2014.(VI.13.) önkormányzati rendelete. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014.(VI.13.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékról

Részletesebben

Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában

Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában Palotai Zoltán osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály

Részletesebben

Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai. Fekete Katalin 2009. április 22.

Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai. Fekete Katalin 2009. április 22. Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai Fekete Katalin 2009. április 22. A hulladékkezelési adatszolgáltatás,- és nyilvántartás tapasztalatai a települési szilárd hulladék fogalma TSZH-t érintő

Részletesebben

ŐR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 21./2013.(XII.31) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

ŐR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 21./2013.(XII.31) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE ŐR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 21./2013.(XII.31) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról

Részletesebben

1/2009.(I.26.) számú rendelet

1/2009.(I.26.) számú rendelet 1/2009.(I.26.) számú rendelet a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2009. (IX.10.) számú rendelettel, a 34/2011. (XII.23.)

Részletesebben

164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet. a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről

164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet. a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 1. oldal 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről A Kormány a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Tárgy: A környezetvédelem helyi szabályairól szóló 22/2011. (XII. 12.) önkormányzati rendelet módosítása

Tárgy: A környezetvédelem helyi szabályairól szóló 22/2011. (XII. 12.) önkormányzati rendelet módosítása 2. NAPIREND Ügyiratszám: 14/539-2/2015. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2015. május 8-i rendkívüli nyilvános ülésére Tárgy: A környezetvédelem helyi szabályairól szóló 22/2011. (XII. 12.) önkormányzati

Részletesebben

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012 WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 28-212 Mosonmagyaróvár, 27.november 22. 1. A Kft. általános leírása Neve és címe : WAHL Hungária Finommechanikai Kft. 92 Mosonmagyaróvár Barátság

Részletesebben

1. számú melléklet a 3006/2015. útmutatóhoz

1. számú melléklet a 3006/2015. útmutatóhoz 1. számú melléklet a 3006/2015. útmutatóhoz Haditechnikai termékek Eljárás típusa Igazoláskód Igazolási kód leírása Alkalmazási kör Az MKEH által kibocsátott importengedély a 160/2011. (VIII. 18.) 3173

Részletesebben

Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (IX.19.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról

Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (IX.19.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (IX.19.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról Vecsés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékról szóló

Részletesebben

Az EP és a Tanács 1013/2006/EK rendelete a hulladékszállításról. Kelemen József KvVM Környezetgazdasági F osztály

Az EP és a Tanács 1013/2006/EK rendelete a hulladékszállításról. Kelemen József KvVM Környezetgazdasági F osztály Az EP és a Tanács 1013/2006/EK rendelete a hulladékszállításról József KvVM Környezetgazdasági F osztály Alkalmazandó jogszabályok 1013/2006/EK Új Bizottsági rendelet a 801/2007/EK, legújabb változat.

Részletesebben

1. A betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet módosítása

1. A betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet módosítása A Kormány 368/2014. (XII. 30.) Korm. rendelete egyes kormányrendeleteknek az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság állami feladatellátásának központi költségvetési

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság HULLADÉK ÁRTALMATLANÍTÁSI ENGEDÉLYKÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Ezúton hívjuk fel figyelmét, hogy az

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

1. Általános rendelkezések 1.

1. Általános rendelkezések 1. Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről

Részletesebben

1.. A rendelet hatálya 2.. Fogalmi meghatározások

1.. A rendelet hatálya 2.. Fogalmi meghatározások SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 10/2005./IV.20./ sz. r e n d e l e t e a település FOLYÉKONY HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁVAL, KEZELÉSÉVEL kapcsolatos helyi közszolgáltatásról 22/2006.XII.20./ sz.

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 94. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 94. szám MAGYAR KÖZLÖNY 94. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. június 30., kedd Tartalomjegyzék 2015. évi LXXXIX. törvény A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015 (III.31.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről (kivonat)

Részletesebben

440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről

440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 1 / 10 2013.03.06. 17:00 A A A 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről A Kormány a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény

Részletesebben

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf A sugárvédelmi hatósági feladatok átvételével kapcsolatos feladatok és kihívások Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf Országos Atomenergia Hivatal 2015.04.21. Sugárvédelmi hatósági feladatok átvétele 1 Tartalom

Részletesebben