Technológiai leírás. Írta: Horváth Zsolt

Átírás

1 Technológiai leírás Nem veszélyes hulladéklerakók mechanikai védelmének kialakítása, hulladék gumiabroncsok lehelyezése, megfelelőkezelése és az engedélyeztetési eljárás. Írta: Horváth Zsolt

2 Hulladéklerakók építése során általánosan használt mechanikai védelem kialakítása. Hazánkban az egyes hulladéklerakó kategóriákra vonatkozó aljzatszigetelés kialakításának követelményeit a 20/2006. (IV.05.) KvVM rendelet tartalmazza. A nem veszélyes hulladéklerakók kivitelezése során úgy kell kialakítani a lerakó rézsűés meder szigetelési rendszerét, hogy a későbbi használat során a lerakóba kerülőhulladékok esetleges szennyezőanyag tartalmának, oldatainak környezetbe kerülését megakadályozza. Általánosan használatos rétegrendek a kővetkezők: - 1,0 m vastag, k 10-9 m/s szivá rgási tényezőjűtermészetes anyagú ásványi szigetelés. - abban az esetben ha a fenti értéket nem éri el a szivárgási tényező, úgy 1 réteg betonit paplant kell leteríteni - geoelektromos monitoring rendszer g/m2 geotextilia mechanikai védelemként - 2,5 mm vastagságú HDPE fólia - A csurgalékvízgyűjtőréteget 10-3 m/s szivárgási tényezőértékkel bíró, 16/32 szemcseméretű, gömbölyded (koptatott) szemcsealakú, max % mésztartalmú anyaggal kell kialakítani g/m2 geotextilia eltömődés ellen az 1. ütem területén Szintén a 20/2006. (IV.05.) KvVM rendelet szabályozza, hogy szivárgóréteget minden hulladéklerakó esetében létesíteni kell. Ennek szükséges vastagságát a tervezőállapítja meg a hulladéklerakó kategóriájának, valamint helyének hidrogeológiai tulajdonságait figyelembe véve. A csurgalékvízgyűjtő-rendszer a csurgalékvízek gyűjtésére, elvezetésére és ellenőrzésére szolgáló hatékony szivárgórendszer összefoglaló neve. A csurgalékvízgyűjtőréteg vastagsága általában 0,5 méter, amely indokolt esetben legfeljebb 0,3 méter vastagságra csökkenthető Az így kialakított tároló meder már alkalmas a hulladék befogadására, biztonságos tárolására. 6.ábra Azokon a felületeken ahol a lejtési szögek meghaladják (0,3 m kavics vastagságig) a 2/1 arányt, a biztonságos kavics elhelyezés érdekében rögzítőelemek beépítése javasolt. Ezek a felületek általában a rézsűk és a meder alján található szakaszelválasztók ábra Konkrét feladatuk az elemeknek, hogy megakadályozzák a lerakott kavics szemcsék elmozdulását, legördülését a rézsűfelületről. Ezáltal megakadályozva a HDPE fólia esetleges mechanikai sérüléseit, fenntartva a meder biztonságos tároló kapacitását. Napjainkban a leginkább költséghatékony rögzítőelem az elhasznált gumiabroncs. Ennek egyik oka, hogy nagy mennyiségben áll rendelkezésre azoknál a hulladék kezelési engedéllyel rendelkező vállalkozásoknál, akik nap mint nap ennek a hulladéknak a gyűjtésével foglalkoznak. Másik lényeges ok a hasznosítási folyamat igazolása esetén biztosított termékdíjból származó támogatási összeg, mely a költségek egy részét fedezi a kivitelezés, hasznosítás során. A 22/2001.(X.10.) KÖM rendelet alapján használt egész gumiabroncsot július 1-je után, a hulladéklerakó-építés műszaki létesítményeinek céljára használt gumiabroncsok, valamint a kerékpár gumiabroncsok és az 1400 mm külsőátmérőnél nagyobb gumiabroncsok kivételével, továbbá az aprított használt gumiabroncsot július 1-je után tilos elhelyezni. A fenti rendeletet módosította a 20/2006 (IV.05.) KvVM rendelet mely szerint a hulladékká vált gumiabroncsot, a kerékpár-gumiabroncsot és az 1400 mm külsőátmérőnél nagyobb gumiabroncsot, továbbá július 1-je után tilos lerakni az aprított hulladék gumiabroncsot. Az így módosított rendelet a továbbiakban is meghagyta a hulladéklerakó-építés műszaki létesítményeinek céljára használt gumiabroncsok beépítésének lehetőségét. Vállalkozásunk a Recycling T&H Kft. az országban egyedül szerzett környezetvédelmi engedélyt elhasznált gumiabroncs hasznosítására hulladéklerakókban történőmechanikai védelem céljára. Lényeges szempont továbbá, hogy az elhasznált gumiabroncsot hulladéknak kell tekinteni, annak besorolása EWC , ezáltal annak tulajdonlása, kezelése engedélyhez kötött tevékenység. Az általunk biztosított folyamat nem csak a gumiabroncs mennyiségi biztosításában merü l ki, hanem a hulladékkezelés teljes dokumentációjának, nyilvántartásának folyamatát is magába foglalja. Biztosítva ezáltal a kivitelezés során is a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelőséget, a megrendelőjogbiztonságát.

3 Elhasznált gumiabroncs EWC mechanikai védelemre történőfelhasználása, technológiai folyamata Az engedélyes a hulladék termelőitől érvényes nem veszélyes hulladék begyűjtési engedélye birtokában átveszi, telephelyére szállítatja a termelőnél keletkezőhulladékot. Itt történik a szintén engedélyes hulladékkezelés, előkezelés. Előkezelésként a gumiabroncsok válogatása, mechanikai technológiával történővágása értendő. Válogatás: a gumiabroncsok méret szerinti elkülönítését jelenti, melyben kiválasztásra kerülnek azok az abroncsok melyeknek a futófelület szélessége nem haladja meg a kivitelezést felügyelő, irányító ép ítés vezetőáltal meghatározott kavics vastagság 80 %-át. Ezek a méretek általánosan személyautó méretűgumiabroncsokból származó hulladékból kerülnek kiválasztásra. A kiválasztás során további opció a gumiabroncs szerkezetének nagyobb sérülésektől mentes megléte. Mechanikai vágás: a gumiabroncs egyik oldalfalának eltávolítása közvetlen a futófelület szélénél. A vágási eljárás egy egyedi gyártású mobil robbanó motoros meghajtással rendelkezőfélautomata berendez ésen történik. Az eddigi hulladéklerak ók építésénél használatos eljárás során a gumiabroncsokat csak lehelyezték a geomembránra, majd kavicsréteggel betakarták. Óriási hátránya a technológiának, hogy nem vették figyelembe a kavicsterhelési értéket és a gumiabroncsra szórt kavics súlya alatt az egymás fölé helyezett gumiabroncsok kavics által ki nem töltött részei megroppantak. 3. ábra Ennek eredménye, hogy a rézsűn elhelyezett abroncsok egymáshoz viszonyítottan 5-8 cm elmozdultak. Az elmozdulás során rendszeresek voltak a HDPE fólia, geotextilia szakadások melyek a rézsűhossz arányában nem egyszer a cm eltávolodást is eredményezték a rézsűdőlési hosszán. A kivitelezés helyszínén történik az előkezelt hulladék tényleges hasznosítása, melynek elsőlépése a hulladék deponálása. A deponálásnak két lényeges oka van: 1, biztosítja a kivitelezéshez szükséges mennyiséget a helyszínen 2, csökkenti a környezeti terhelést azzal, hogy adott időalatt ne nagy mennyiségű szállítójárműmozogjon azonos útvonalon.

4 A mechanikai védelem biztonságos kialakítását két eljárással végezhetjük el 1, A vágott gumiabroncsok beépítésével A megfelelőengedélyekkel rendelkezőhulladékkezelőtelephelyről a vállalkozás, mint a hulladék tulajdonosa az előkezelt EWC hulladékot hulladékszállítási engedély birtokában tovább szállítja, szállítatja a kivitelezés helyszínére. A következőlépésben, miután a munkaterületet az építésvezetőátadja, az abroncs elhelyezés veszi kezdetét melynek alapfeltétele, hogy a depóniatükörre tervezett kavics terítése már megtörtént a rézsűkezdőhajlatáig. Kézi erővel történik, minden egyes darab elhasznált gumiabroncs lehelyezése az építésvezetőáltal meghatározott felületre. A munkálatok végzése során különös figyelmet kell fordítani a tevékenységet végződolgozók munkavédelmi, balesetvédelmi szabályainak betartására, betartatására. A lehelyezés minden esetben a rézsűfelület és a depóniatükör találkozásánál kezdődik a vágott gumiabroncsok egymáshoz illesztésével, amikor is a gumiabroncsok futófelülete érintkezik mind a mellette, alatta elhelyezkedő abroncs futófelületével. Törekedni kell arra, hogy az abroncsok lehetőség szerint egymás felett, vonalban helyezkedjenek el annak érdekében, hogy a későbbiekben a terhelést egyenes irányban egymásnak továbbadva a depóniatükör kavics rétegéhez vezessék. Az abroncsokat a még meglévőoldalfalukra döntve kell a geomembránra, HDPE fólia lehelyezni. A folyamat mind addig ismétlődig míg az 1.1 pontban meghatározott gumiabroncs darabszám a rézsűhosszban lehelyezésre nem kerül. Az összes vágott gumiabroncs lehelyezését követően a depóniatükör kavics borítása folytatható a rézsűfelületen mind addig míg a kavics borítás el nem éri az utolsó előtti vágott gumiabroncs sort. Továbbiakban egész gumiabroncsok kerülnek lerakásra a rézsűkifutás eléréséig ugyan azzal a feltétellel, hogy a futófelületek egymással érintkezzenek. A lehelyezést követően minden gumiabroncs kaviccsal történőtakarása megtörténhet. 1.1 Az elhelyezés során a következőszempontokat kell figyelembe venni és az alábbi folyamatot kell betartani. - A rézsűfelület dőlési szögének meghatározása, kavics terhelés számítása a geomembrán rézsün mért hosszának megfelelően KN/cm egységben egy gumiabroncsra (átlagosan 52 cm gumiátmérőre) vonatkoztatva. (A gumiabroncsok deformációjának elkerüléséhez.) - A rézsűfelület dőlési irányában mért maximum hossz megállapítása a szükséges vágott gumiabroncs dőlési hosszban történőelhelyezésének számához. 4. ábra 2, Egész gumiabroncsok beépítése mindenhova, kötözéssel. Abban az esetben ha számításba vesszük a kavics terhelést (1.1 szakasz), a rézsűn elhelyezett minden egyes gumiabroncsot megfelelőszakító szilárdságú kötéllel a rézsűkifutáshoz mélyen a földbe beásott beton oszlophoz kell erősíteni. Az eljárás során a kiszámított darabszámú gumiabroncsokat mm átmérőjű, megfelelő szakítószilárdságú és UV stabil polipropilén fonott kötéllel egymáshoz kell kötözni. A kötözést az alábbiak szerint kell elvégezni. A már kaviccsal betakart gumiabroncsoktól kiindulva ez elsőabroncson át kell hurkolni a kötelet. A kötél egyik szabad végének hurkolását a gumiabroncs felni helyén tö rténőáthúzásával indítjuk, majd a szál végét csomóval visszakötjük önmagához a futófelület közepén. A csomóból kiálló véget kábelkötözőbilincsel (gyorskötöző, kábelkötegelő) rögzítjük a kötél rézsűkifutás irányába húzott szálához. A kötés a gumiabroncson minden esetben a rézsűkifutás irányába kell, hogy nézzen. Következőlépésként a kötött abroncs felett elhelyezett abroncs hurkolása következik a kötél szabadon lévővégének áthurkolásával. A kötél gumiabroncson történőhurkolásakor nem megengedett, hogy az abroncsok oldalfalai egymáshoz közel kerüljenek a szoros hurok miatt. Ha az oldalfalak össze vannak szorítva, szinte lehetetlen kitölteni kaviccsal, emiatt nem tudja átvenni a terhelést, a rézsűmegroppanhat. A kötélnek csak a gumiabroncsok egymáshoz képest elfoglalt helyzetében kell feszesnek lennie. Minden esetben a következőgumiabroncshoz vezetőkö télnek a gumiabroncs és a geomembr án kö zött kell elhelyezkednie. Ezt a folyamatot kell végezni minden egyes gumiabronccsal mindaddig, míg el nem érjük a rézsűkifutást. 10% ráhagyással kell a kötél hosszát megállapítani, annak leszabásakor azt be kell tartani, mert a kötözés rézsűhosszán nem szabad a kötélzetet toldani. Általában a kötél hossza a 2-2,2 szerese a rézsűhossz azon részének, ahol a kötözés történik. A rézsűkifutás elérésekor a 4-5 kötél végét egy darab gumiabroncshoz kell hurkolni. Ez az abroncs lesz, amit közvetlenül a földbe ásott beton oszlophoz kell kikötni dupla kötélszál használatával. A betonoszlop: terheléstől függően 15-20, cm keresztmetszetű4 betonacél szállal erősített 2 m hosszú. Az oszlopok beállításakor a mélységet a terhelés határozza meg, átlagosa 1,5 m mélyre. Az oszlopok távolságát a hozzá kötött kötél szálak száma határozza meg. Általában 4 méter a távolság. Rendkívül időigényes, ezáltal költséges eljárás, többek között azért, mert a kötél szabad végét minden egyes gumiabroncson át kell fűzni, majd csomóra kell kötni a futófelületen ahhoz, hogy a következőgumiabroncshoz lehessen hurkolni a kötelet. 5. ábra

5 Ábrák 1. ábra Szakasz elválasztóknál használatos gumielhelyezés. 2. ábra Rézsűfelületek kialakítása gumiabroncs beépítéssel.

6 3. ábra Helytelen kavics kitöltés, teherhordásra alkalmatlan a kitöltetlen részeknél a kavics terhelés miatt megroppan a gumiabroncs szerkezete. 4. ábra Helyes kavics kitöltés, teherhordócellák alakíthatóak ki.

7 5. ábra Gumiabroncsok kötéllel történőrögzítése a rézsűfelületen.

8 6. ábra Gumiabroncsok elhelyezkedése kavics szivárgóréteg alatt