A Miskolci Fazola Henrik Szakképző Iskola. Pedagógiai Programja

Átírás

1 A Miskolci Fazola Henrik Szakképző Iskola Pedagógiai Programja Petendi György Teterják Virág Viktória Létrehozók Gerőcsné Dudás Judit Szerkesztő 1

2 Tartalom 1 Az iskola nevelési programja A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait Az osztályfőnök feladatai és hatásköre A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A szülők közösségét érintő együttműködési formák A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat célja A vizsgaszabályzat hatálya Az értékelés rendje A vizsgatárgyak részei A felvételi eljárás különös szabályai Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei Az intézmény helyi tanterve A választott kerettanterv megnevezése Rendelkezés a felhasználható órakeret 10%-ról A választott kerettanterv feletti óraszám

3 2.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A NAT és a kerettantervi szabályozás Fejlesztési területek nevelési célok Mindennapos testnevelés A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Választható érettségi vizsgatárgyak, felkészítési kötelezettség Emelt és középszintű érettségi vizsgára való felkészítés A középszintű érettségi vizsga témakörei Az érettségi vizsgára bocsátás feltétele Projektoktatás A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolai beszámoltatás, a számonkérés követelményei és formái Az iskolai beszámoltatás rendje és követelményei Az értékelés fajtái Az ellenőrzés Az írásbeli beszámoltatás korlátai Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az iskola egészségnevelési elvei Az iskola környezeti nevelési elvei A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A magatartásjegy kialakításának elvei A szorgalomjegy kialakításának elvei A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja Pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek együttnevelése A beszédfogyatékos tanulók együttnevelése Szakmai program Bevezetés Szakmai struktúra Moduláris kifutó képzések Az iskolában folyó kifutó szakmai képzések és azok alapdokumentumai Kifutó szakképzési óratervek Kifutó képzések moduljainak megfeleltetése A 2013/2014- es tanévtől felmenő rendszerben érvényes szakképzési óratervek

4 4 Melléklet Eszköz és felszerelés jegyzék Középszintű érettségi vizsga témakörei Interkulturális Pedagógiai Program Záró rendelkezések

5 1 Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Nevelőmunkánk alapelvei, értékei A nevelés legfontosabb feladata hagyományosan az értékek közvetítése és tanulóink értékorientálása. Így legfőbb célunk és egyben feladatunk a morális értékismeret, értékválasztás és normakövetés megalapozása tan - órai, tanórán és iskolán kívülitevékenységek, nevelő hatások integrálásával az alábbi területekre fókuszálva: a tanulás és a munka szeretetének megerősítése a tudás és a műveltség közvetítésével individuális értékek megerősítése, mint kreativitás, tehetség, önállóság, pozitív életcélok kitűzése a demokrácia értékeinek tisztelete, az egyén és közösség érdekeit egyaránt szem előtt tartó magatartás az általános műveltségen alapuló, más népek hagyományait, kultúráját és szokásait ismerő és tiszteletben tartó, egészséges nemzeti öntudat, hazaszeretet, lokálpatriotizmus általános és alapvető erkölcsi normákat, lelkiismereti szabadságot, érzelmi, akarati és viszonyulásbeli jellemvonásokat befogadó beállítódás, melyek nélkül a testileg-szellemileg egészséges, harmonikus személyiség elképzelhetetlen alkotó és kritikus gondolkodás, szakmaiság megerősítése, etikus gazdasági és társadalmi viselkedés módok közvetítése igény az egészséges életvitelre, a testedzésre, környezetünk megóvására és annak szebbé tételére a közösségi értékek, mint a család, szolidaritás, tolerancia, az alkalmazkodóképesség, nemzetiségi és etnikai csoportok elfogadása, az empátia belső igénnyé válása anyanyelvi örökség ismerete és hagyományaink ápolása Mindezek az értékek jelen vannak iskolánk tantervében, követelmény és értékelő rendszerében, tananyagában valamint a tanulók részére biztosított tevékenységformákban. A hiteles értékközvetítés a hiteles, meggyőző tanári magatartáson alapul. Általános pedagógiai célkitűzéseink: az oktatás ember- és személyiség központú szervezése és megvalósítása az oktatás nevelés folyamatos fejlesztése, a változó világ követelményeihez igazítása a humanista, demokratikus értékek közvetítése diákcentrikusság az oktatási nevelési folyamatban a modern természettudományos és humán műveltség hangsúlyozása az oktató-nevelő munkában széleskörű, a piacon jól használható szakmai ismeretek közvetítése a pedagógusok alkotó közösségének döntéseire épített összehangolt pedagógiai munka a magyar állami közoktatási és szakképzési céloknak és a helyi igényeknek való megfelelés Az általános célok eléréséhez rendelt feladataink: A személyiség tehetség-alapú fejlesztése az ismeretek birtoklására való igény kialakítása a diákokban képességfejlesztés, tehetséggondozás az adottságokhoz igazítottan a kreativitás, a gondolkodás fejlesztésén alapuló ismeretszerzés erősítése korszerű alapműveltség, az európai normáknak megfelelő általános műveltség kialakítása tanulási és önművelési technikák elsajátíttatása sikeres kapcsolattartást biztosító kommunikációs készség kialakítása magyar nyelven és idegen nyelveken 5

6 az információ befogadó, rendszerező és értékelő képességek kiépítése A nevelési-oktatási folyamat időszerűségének megtartása a szakképzésnek a munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó rugalmasítása a diákok innovatív képességek erősítése és hasznosítása az oktatási folyamatban a funkcionális tantárgyszemlélet erősítése a pedagógusok körében az európaiság gondolatának szellemiségének megértetése. egészséges lokálpatriotizmus kifejlesztése. A saját és társai életminőségéért felelős emberi szemlélet kialakítása egészséges életszemlélet, életmód, életvitel kialakítása. a környezeti kultúra, a környezetvédelem fontosságának felismertetése a családi életnek, mint harmonikus életlehetőségnek a tudatosítása a hazaszeretet, a modern hazafiság eszményének feltárása a hagyományteremtés, hagyományápolás és hagyománytisztelet kialakítása demokratikus, felelős közösségi magatartás fejlesztése Nevelési eszközök és eljárások Céljaink elérésének érdekében a következő nevelési eszközöket, eljárásokat alkalmazzuk, melyekben a nevelők szakmai autonómiája érvényesül: az ismeretanyag elsajátításában a rendszerességre, alaposságra szoktatás a követelés, a folyamatos ellenőrzés és értékelés révén; a nevelési-oktatási folyamatban a beszélgetés, meggyőzés, a példaadás módszerének alkalmazása; minden tevékenységben a gyakorlás módszere, fontosnak tartjuk a dicséretet, mint az elismerés módszerét, s a büntetést, mint a helyes értékrend ki - alakításának eszközét, a nevelési célból felhasznált tárgy, technikai eszközök megválasztásának is a tanulók sokoldalú fejlesztését kell szolgálniuk. Nincs azonban egyedüli célravezető módszer. Általában nem egy, hanem több módszert, eszközt alkalmazunk egy időben, párhuzamosan, meghatározott összefüggésben mindig szem előtt tartva a gyermekek egyéni képességeit, egyéni személyiségjegyeit. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célunk a gyermekközösségeknek és az egyes tanulók személyiségének fejlesztése. Ehhez olyan iskolai pedagógiai munkára van szükség, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos fóruma is. A személyiségfejlesztés területén célunk kiformálni egy teherbíró, küzdőképes személyiséget, aki alkalmas a társadalom feladatainak maradéktalan teljesítésére, és aki eközben belső harmóniában él önmagával és környezetével. Diákjaink személyiségfejlődése érdekében a következő értékek, motívumok megjelenésére, fejlesztésére fordítunk figyelmet: 6

7 Diákjaink számára olyan körülményeket kell teremteni, amelyben biztosított az egészséges biológiai fejlődésük: megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékok, lehetőség a mozgásra, pihenésre, kellemes hőmérséklet és világítás, tiszta és rendezett környezet, kényelmes berendezés. Helyes egészségügyi szokások kialakítása, mentálhigiénia. Biztonságigény kielégítése - Ennek feltételei: az állandóság (a nevelők személye, napi, heti rend, szokások, szabályok), kiszámíthatóság (kiegyensúlyozott nevelők), a tanulók tájékoztatása mindenről, ami érinti őket. A szeretet szükséglete a valahová tartozás érzése. Törekednünk kell arra, hogy kialakítsuk tanulóinkban az őszinte emberi kapcsolatok iránti igényt. Közeledjünk hozzájuk bizalommal, előítélet mentesen. Célunk az érzelmi gazdagság, érzelmek kifejezése, empátiás készség kialakítása. Érzelmi nevelés, érzelmi intelligencia fejlesztése: érzelmek megnevezése, érzelmeink tudatosítása, kezelése, értelmezése. Az agresszív viselkedés negatív következményeinek tudatosítása. Önbizalom, önértékelés. Figyeljünk neveltjeinkre, az énhatárok tiszteletben tartására. A diákok a kijelölt határokon belül kapjanak önállóságot és szabadságot. Lehetővé tesszük, hogy szabadon döntsenek minden olyan dologban, amelynek felmérésére már képesek, viszont tapasztalják meg döntésük következményeit. Énkép, önismeret. A tudás és megismerés, megértés vágya kognitív funkciók fejlesztése, kreativitás kibontakoztatása, sikerorientált viselkedés. Tanulóinkat arra biztatjuk, hogy maguk próbálják elemezni, összerakni a tényeket, megérteni a világot. A tanulás megtanulása, tanulástechnika, önálló tanulás. Értelmi képességek fejlesztése: érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás, kreativitás. A szépség iránti vágy, a szép, az esztétikum létrehozása, megértése, igénylése és megőrzése. Esztétikai nevelés. A szépség iránti igényt úgy elégítjük ki, hogy igyekszünk a tanulóknak esztétikus, ízléses környezetet biztosítani. Az esztétikai szükséglethez a társadalmilag elfogadott megjelenéssel és viselkedéssel kapcsolatos magatartásminták kapcsolhatók (helyes és szép beszéd, helyes testtartás, érthető magyarázat, esztétikus megjelenés). Az önmegvalósítás igénye. Segítjük tanulóinkat a nekik megfelelő tevékenységi formák megtalálásában, hogy reálisan mérjék fel lehetőségeiket, s a terveiket, vágyaikat ezekhez igazítsák. Támogassuk őket, hogy teljesíthetetlen vágyaikat, törekvéseiket önmaguk és mások számára is értékes cselekvéssé dolgozzák át. Törekszünk a nevelésben arra, hogy neveltjeink igyekezzenek megismerni önmagukat, fejlesszék képességeiket, keressék az önkifejezés, az alkotás számukra legmegfelelőbb formáit. Nagy gondot kell fordítanunk a sikeres pályaválasztás előkészítésére. (kompetens viselkedésre való törekvés, külső, belső kontrollos személyiség) Kommunikációs képességek fejlesztése. Nem tudunk nem kommunikálni, ezért diákjainkat meg kell tanítani a verbális és nonverbális kommunikációs csatornák, jelzések, szimbólumok használatára. Ki kell alakítani az ún. szociális alapkészségeket, a szóbeli és a szavak nélküli kommunikációt, valamint a másik ember érzéseinek, motívumainak, személyiségének észlelését, az ún. szociális percepciót. Törekszünk a kommunikációs gátak leépítésére. Érzelmi intelligencia fejlesztése A szociális kompetencia fejlesztése iskolánkban már évek óta elvárás. Az érzelmi intelligencia jelentősen előmozdítja a tanulás hatékonyságát, a személyes kapcsolatok minőségét, az SNI-s tanulók eredményes szocializációját és iskolai pályafutását, továbbá elősegíti a normál fejlődésmenetű tanulókkal együtt történő oktatását, nevelését. Az innovációt az érzelmi intelligencia területén három fő fejlesztési lehetőség alkalmazásával kívánjuk megvalósítani intézményünkben: vizuális terápia, táblajátékok és drámajátékok által. Mivel úgy gondoljuk, hogy az intelligencia eredményes működéséhez elengedhetetlen az érzelmi intelligencia, ezért célunk elérése érdekében a témát beillesztjük az osztályfőnöki tanmenetekbe. 7

8 Konfliktuskezelés kompromisszumkészség. Az iskola életéből nem küszöbölhetjük ki a konfliktusokat, a nevelés nem képzelhető el konfliktusok nélkül. Pozitív hozzáállással lehetőséget adunk a problémák felszínre kerülésére, megfogalmazására, a helyzet átgondolására, a kapcsolatok új, magasabb szintre emelésére. 1. Szokások kialakítását célzó beidegző módszerek 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása) Közvetlen módszerek - Követelés - Gyakoroltatás - Segítségadás - Ellenőrzés - Ösztönzés - A nevelő személyes példamutatása - Elbeszélés - Tények és jelenségek bemutatása - Műalkotások bemutatása - Magyarázat, beszélgetés - A tanulók önálló elemző munkája Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - Hagyományok kialakítása - Követelés - Ellenőrzés - Ösztönzés - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - Vita 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés iskola feladatai TÉMAKÖRÖK MEGVALÓSÍTÁS SZÍN- TEREI TANÓRÁK 1. Egészségtani alapismeretek Osztályfőnöki óra védőnő, Testnevelés, Biológia 2. Egészséges táplálkozás Osztályfőnöki óra védőnő, Testnevelés, Biológia 3. Mozgás, sport Osztályfőnöki óra, Testnevelés, Biológia 4. Személyi higiénia Osztályfőnöki óra védőnő Testnevelés, Biológia 5. Öltözködés és az egészség Osztályfőnöki óra védőnő Testnevelés, Biológia 6. Fertőző betegségek civilizációs Osztályfőnöki óra védőnő, ártalmak és megelőzésük iskolaorvos, Biológia 7.Az egészségügyi ellátás rendszere, szociálpolitika Magyarorszá- Osztályfőnöki óra Társadalomismeret óra gon 8.Önismeret-fejlesztés, személyiségfejlesztés 9.Problémamegoldó és konfliktuskezelés, készségfejlesztése, Osztályfőnöki óra Osztályfőnöki óra TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉ- GEK Egészség-hét programja Sportkörök, tömegsport, bükki túrák, osztály, illetve tanulmányi kirándulások Önismereti tréning (gyakorlat) Vezeti: védőnő, mentálhigiénikus,iskola pszichológus Egészség-hét programja 9. évfolyam: szituációs játék (gyakorlat) 8

9 kommunikációs technikák elsajátítása, döntéshozatali képesség és kommunikációs készség fejlesztése 10. Stressztűrés, stresszkezelés pozitív életszemlélet elsajátítása 11. Pozitív és negatív érzelmek, hatásuk a testi-lelki egészségre (félelem, szorongás, harag, agresszió esetei és okai) 12. Káros szenvedélyek: alkohol, dohányzás és hatásuk, a kábítószer fogyasztás és következményei tudj nemet mondani! 13. Társválasztás és párválasztás felelőssége, családtervezés 14. Szerelem, partner kapcsolat, szexuális kultúra, szexuálhigiénés ismeretek 15. A szexuális rendellenességek devianciák, homoszexualitás, prostitució 16. A szexuális élet veszélyei születésszabályozás, a nem kívánt terhesség megelőzése 17. Családtípusok, családi nevelés elvei és azok következményei, brutalitás, gyermekbántalmazás 18. Értékek átrendeződése? Értékválság? A felnőtt élet értékei Osztályfőnöki óra Osztályfőnöki óra Osztályfőnöki óra védőnő, Biológia óra Osztályfőnöki óra védőnő, Biológia óra Osztályfőnöki óra védőnő, Biológia óra Osztályfőnöki óra: védőnő, iskolaorvos, Biológia óra Osztályfőnöki óra: védőnő Biológia óra Osztályfőnöki óra Osztályfőnöki óra, Társadalmi ismeretek és etika Egészség-hét programja: évfolyam Beszélgetés gyógyításban résztvevő pszichiáterrel és egy rendőrrel. A-HA Országos Szexuális Mentálhigiénés Felvilágosító Program. 11. évfolyam részére: Szexuális és mentálhigiénés előadások 12. évfolyam részére: Családtervezési ismeretekről előadások Egészség-hét programja: ifjúsági nőgyógyász szakorvos előadása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók: ismerjék meg és fel az elsősegélynyújtás fontosságát, ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, ismerjék fel a vészhelyzeteket, tudják az egyes sérülések élettani hátterét és várható következményeit, sajátítsák el a legalapvetőbb segélynyújtási módokat, ismerjék meg a balesetek típusát, azok háttereit, sajátítsák el: mikor és hogyan kell és lehet mentőt hívni. Cél továbbá, hogy a tanulók készségei az alábbi területeken fejlődjenek: problémafelismerés, gyors és szakszerű cselekvés, embertársaink iránti érzékenység, a bajba jutottakkal szembeni együttérzés. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: az elsősegélynyújtás bemutatása után a gyakoroltatásra kerüljön sor, a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében rendelkezzenek korszerű elsősegély-nyújtási alapismeretekkel. 9

10 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósítása érdekében - az iskola kapcsolatot/együttműködést alakít ki az Országos Mentőszolgálattal, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Országos Katasztrófavédelem helyi szervezetével. Intézményen belüli segítők: iskolaorvos, osztályfőnökök, szaktanárok, védőnő, könyvtáros és az iskola valamennyi dolgozója. Iskolán kívüli segítők: család/szülők, háziorvos, Országos Mentőszolgálat, Magyar Vöröskereszt, az Országos Katasztrófavédelem városi szervezete. Tevékenységformák az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításában: 1. Elsősorban a természettudományos tantárgyakba integrálva tanítva, pl. biológia, testnevelés Biológia évfolyam - Tematikai egység: Szívből szívbe nedvkeringés, belső környezet A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Elsősegélynyújtás és újraélesztésben alapszintű gyakorlottság elérése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Milyen elsősegélynyújtás alkalmazandó vérzések, szívműködési zavarok vagy keringésleállás esetén? A leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek tünetei, kialakulásának okai. Kockázatot jelentő élettani jellemzők. Az érrendszer állapota és az életmód közötti összefüggés. Vérzéstípusok és ellátásuk. A fertőtlenítés fontossága. A szívinfarktus előjelei, teendők a felismerés esetén. Az alapvető újraélesztési protokoll. Fejlesztési követelmények: Elsősegély-nyújtási teendők gyakorlása a vizsgált sérülések és rosszullétek esetében (pl. újraélesztés). Testnevelés - Baleseti veszélyek, kockázatok, balesetvédelem. Tematikai egység: Erő és ügyesség - mozgás és testalkat Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Milyen mozgásszervi sérülések fordulhatnak elő? Hogyan előzhetők meg és milyen elsősegély alkalmazható? Sérülések típusai (rándulás, ficam, szakadás, törés). Alapvető elsősegély-nyújtási ismeretek. Fejlesztési követelmények: Elsősegélynyújtás különböző típusú mozgásszervi sérülések esetén. Osztályfőnöki órákon 10. évfolyamon az alábbi elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítására kerül sor: - teendők közlekedési balesetek esetén pl. segítségnyújtás motoros-, kerékpáros baleseteknél, - szimulációs bemutató, - Elsősegély-filmek elérhetőség pl. elsosegely.hu magyarul, németül, angolul idegen nyelvi tanórákon is alkalmazható. Tanórán kívüli foglalkozás 10

11 Minden bemutatót szervezünk az Országos Mentőszolgálat és/vagy Országos Katasztrófavédelem helyi szervezeteinek bevonásával. Iskolán kívüli rendezvények Kapcsolódás más intézmény, szervezet programjához 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés a közösség önmaga általi fejlesztését jelenti. Ennek két alapértéke: a közösség és az együttműködés. Az oktatási intézményben a közösséget mi abban a hétköznapi jelentésében értelmezzük, ahogyan azt az egészséges nyelvérzékkel rendelkező magyar ember: a közösség az egymással tartósan együttműködő személyek érdek- és értékalapú, belátható méretű csoportja. Az együttműködés pedig rendszeres kommunikációt és sokoldalú interakciót jelent, amely a vitát, konfliktusos viszonyt ugyanúgy magában foglalja, mint az egyetértést, a hatékony kooperációt. Iskolánkban a tanulócsoportok működőképes közösséggé fejlődésében sokrétű feladatot és felelősséget vállalnak a pedagógusok, elsősorban az osztályfőnökök, a nevelési igazgatóhelyettes, a diákönkormányzat működését segítő tanár, s természetesen az ODB (osztály diákbizottság) és az IDB (iskolai diákbizottság) tagjai. Célok: Valódi közösség formálása, amely a közös cél érdekében elfogadja a közös értékrendet, és annak keretén belül viselkedni és dolgozni tud. A közösség mint tevékenységi keret segítse a tanuló fejlődését, képességeinek kibontakozását. A társadalmi beilleszkedés, a majdani munkahelyi, illetve tágabb környezethez való alkalmazkodás, A team formákban történő közös tevékenység, együttműködési képesség, Korunk egyre nagyobb elvárása szerint a konstruktív versengés képességének elsajátítását. A közösségformáló tevékenységnek ki kell terjednie az iskolához való kötődés, a hovatartozás érzésének kialakításához is. Feladatok: A társas viselkedés, együttélés szabályszerűségeinek megismertetése, elsajátítása. Ez alapvető feltétele a közösségben kialakuló harmonikus kapcsolatnak. A másik ember iránti tisztelet, társaikkal szembeni tolerancia, segítőkészség, törődés kialakítása. A kölcsönös egymásra figyelés, az értő figyelem technikájának elsajátítása. Az egyéni és a közösségi érdekek összehangolása. Az emberek egyenjogúságának elismerése, előítéletektől mentes szemlélet kialakítása. Kommunikációs és együttműködési készség és képesség elsajátítása A demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése, jogok, kötelességek tudatosítása A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok A közösségfejlesztés alappillére a jelenlegi iskolarendszerben az osztályközösség. A közösség formálásában kiemelkedő szerepe van az osztályfőnöknek és az ott tanító tanároknak. Bár a tanulók a tanulási idő legnagyobb részét csoportokban töltik (szakmai csoportok, nyelvi csoportok, csoportbontások, órai csoportos tevékenykedtetési formák, testnevelés órán különböző csapatok alakítás, stb.), mégis szükséges, hogy a nagyobb, gondoskodó csoport- az osztály- részének is tekintsék magukat. A közös tevékenység, a közös feladat és a közösen elért siker közelebb hozza a tanulókat egymáshoz, s közben viselkedéskultúrájuk, érzelmi intelligenciájuk, önértékelésük is fejlődik. Ehhez a pedagógusoknak olyan órai munkaformákat kell előkészíteni, alkalmazni, hogy azok megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez tartozás érzését. Ezeken keresztül nevelje a tanulókat egymás segítésére, a közösség, csoport iránti felelősségre, adjon lehetőséget a reális önértékelés fejlesztésére. Fő feladatainknak tartjuk tehát: 11

12 a helyes közösségi cselekvés fejlesztését példamutatással, megfelelő viselkedési módok bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével; a tanulók önállóságának fejlesztése, pl. osztályfórum, döntsön az osztály - bizonyos pedagógiai helyzetekben, hiszen a kezdeményezéstől megfosztott, elszokott osztály, közösség elveszti kreatív képességeit; a tanulók kezdeményezőkészségének erősítése a szorongásmentes, bizalmon alapuló, oldott órai légkör kialakításával, amely megteremti tanár-diák; diák-diák megfelelő munkakapcsolatát; különböző munkaformák alkalmazása: egységes csoportmunka, differenciált csoportmunka, csoportok közti versenyfeladatok, disputa-szituációk, a kerettávolságot szem előtt tartva (ne legyen személyes érintettség játék és játékos között) drámajátékok, amikor a gyermekeket egy döntési helyzetbe, megoldandó szituációba hozzuk, s így élményszerűen, de még tét nélkül tapasztal meg dolgokat; olyan kollektíva kialakítása, amely összehangolt követelményrendszerrel és nevelési elvekkel folyamatosan megerősíti a kialakuló, majd mindinkább szilárddá váló értékrendet Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai Kötetlenebb szinterei a közösségfejlesztésnek, amelyekhez intenzívebb élmény és érzelem kötődhet: az osztályközösségek rendezvényei, a tanár-diák-szülő találkozó, illetve ennek megszervezése a 9. évfolya - mon, 9. osztályosok avatása a 10. évfolyamon, diákigazgató-választás a 11. évfolyamon, szalagavató, ballagás a 12. évfolyamon. Osztály- illetve szakmai kirándulások szervezése, amelynek tervét az osztályfőnök a diákokkal közösen alakítja ki. A szülőket tájékoztatja erről, hozzájárulásukat kéri az ellenőrzőbe való beírás útján, vagy a szülői értekezleten A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztő szerepe: a közösség iránti felelősségtudat kialakítása, fejlesztése, erősítése; a közösség érdekeit szolgáló, aktivitásra ösztönző programok szervezése; a iskola hagyományok tovább éltetése, esetleg új, hagyományteremtő ötletek megvalósítása. A DÖK- gyűlés a tanulók képviselői készüljenek fel a közszereplésre, tudjanak érvelni, kulturáltan vitázni, kiállni közös érdekeikért A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A szabadidős tevékenységek szervezésének feladata olyan kisebb-nagyobb közösségek, csoportok kialakítása, amelyek hatnak az egész személyiség fejlesztésére és a helyes életmód kialakítására. Ennek lehetőségei iskolánkban: szakkörök, fakultatív felkészítő foglalkozások, iskolai vetélkedők, hagyományok, rendezvények, hangverseny- és színházlátogatások. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, 12

13 a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozás célja Tehetséges tanulók időben történő felismerése. Segítse tehetségük kibontakoztatását, életcéljuk elérését. Célunk az is, hogy a gyermek egyedi erősségeire építsen, vegye figyelembe a tanuló egyéni adottságait. 13

14 A tehetséggondozás feladatai A pedagógusok szakmai és módszertani felkészültségének folyamatos fejlesztése. Versenyfelkészítés szervezése. Eredmények folyamatos elemzése, feladatok aktualizálása. A tehetséggondozást tervszerűség jellemezze (munkaterv). A munkaközösségek dolgozzák ki tehetséggondozással kapcsolatos feladattervüket. Tehetségazonosítás formái, megvalósítása és módszertana A kilencedik évfolyamos tanulók bemeneti tudásszint mérése alapján. Az iskolai érdemjegyek, házi versenyek eredményei, otthoni házi dolgozatok értékelése, tanári vélemények alapján. Városi, megyei, országos versenyeredmények alapján. Tanórán kívüli tevékenységek során mutatott teljesítménye alapján. Tehetséggondozás formái: egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, tanulmányi versenyek (iskolai levelező, városi, megyei, országos), ezekre előkészítő foglalkozások, önálló otthoni feladatok (házi dolgozatok), önálló megfigyelések elvégzése, leírásának, magyarázatának elkészítése, művésztanulóknál kiállítások szervezése, Öko-iskola programban való részvétel, tanulmányi kirándulások szervezése, kulturális rendezvények látogatása (mozi, színház, múzeum, karácsonyi koncert), sportversenyeken való részvétel, iskolai könyvtár használatának biztosítása, egyéb szabadidős tevékenységek szervezése. Eszközök, eljárások: lehetőségek biztosítása a tehetséges tanulók számára: versenyfelkészítés, versenyeztetés, pályázatokon való részvétel segítése (a versenyek típusát, idejét az év elején elkészített munkaközösségi programok, illetve az éves munkaterv tartalmazza), iskolai sportkörök működtetése, kulturális rendezvények kínálata: irodalmi, nyelvi, történelmi és természettudományi témájú előadások a terület neves szakértőinek közreműködésével, az iskolai könyvtár, számítógépes szaktanterem valamint más iskolai létesítmények, eszközök egyéni vagy csoportos használata tanári felügyelettel, iskolai színházbérlet, a továbbtanulás, a reális pályaválasztás segítése A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. A különleges bánásmódot igénylő tanulók közül a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelését, oktatását a 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet SNI tanulók iskolai oktatásának irányelveit (2.sz. melléklet) figyelembe véve készült a Pedagógiai Program. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény pontja alapján az intézmény ellátja azt a sajátos nevelési igényű, különleges bánásmódot igénylő tanulót, akit a szakértői bizottság véleménye alapján: érzékszervi, beszédfogyatékos, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, önmagához mért fejlődése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető. A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenő teljesítmény, és viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlődésének következtében alakulnak ki, és gyakran mutatnak az ideg- 14

15 rendszeri folyamatok diszharmonikus szerveződéséből eredő együtt járást. Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, önértékelési zavarok illetve különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. Ezek a sajátosságok az életkor előrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából fokozott veszélyeztetettséget idézhetnek elő. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetében abban is megmutatkozik, hogy a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek, az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra, fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat, valamint a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet A gyenge tanulói teljesítmény a tanulás zavaraira vezethető vissza. Ehhez gyakorta gazdasági és kulturális hátrányok, illetve egyéb életkori sajátosságokból adódó problémák is párosulnak. Tanulási zavarról akkor beszélhetünk, ha az egészségesen fejlődő, rendezett körülmények között élő gyermek egy vagy több képességének hiánya, fejletlensége nem teszi lehetővé, hogy megfelelően teljesítse a tantárgyi követelményeket. Tanulási zavar lehet: dyslexia, dysgráfia; dyscalculia, figyelemzavar; emlékezeti problémák; beszéd- és kommunikációs zavarok; szorongások. Ha e problémákat időben, még az általános iskolában felismerik, következetes fejlesztéssel eredményesen korrigálhatók. A középiskolás korosztály tanulási kudarcai mögött, a képességbeli problémák mellett szerepet játszanak az életkori sajátosságokból - serdülővé, fiatal felnőtté válás - adódó nehézségek is. A hátrányok kompenzálása, a lemorzsolódás veszélyének kitett tanulók felzárkóztatása az osztályfőnök és a szaktanárok közös munkáján alapszik. A hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulóink kiszűrése az év eleji diagnosztikai mérések, és a szaktanárok jelzései alapján történik. Ezt követően felvesszük a kapcsolatot a szülőkkel, és megpróbáljuk a probléma okát közösen feltárni. A tanulási nehézség súlyosságának ismeretében határozzuk meg, hogyan tudunk segíteni a bajon. A felzárkózást segítő tevékenységeink: osztályonként tanulópárok szervezése, differenciált foglalkoztatás a tanórán, felzárkóztató, tanórán kívüli foglalkozások szervezése, indokolt esetben szakszolgálatok segítségének kérése. Az átlagosnál nagyobb figyelmet fordítunk e tanulók tanulmányi előmenetelének figyelemmel kisérésére. Időszakos felmérésekkel ellenőrizzük a program hatékonyságát. Ennek tapasztalatait megbeszéljük a tanulókkal, és a szülőkkel, és az eredményesség tükrében folytatjuk vagy módosítjuk elképzeléseinket. A hátrányos helyzetű tanulók képzésében a következő pedagógiai eszközöket alkalmazzuk: hiányzó alapismeretek pótlása, pályaorientáció, tanulási és munkamotiváció fejlesztése, a személyiség stabilizálása, tanulási képességek, kommunikációs készségek fejlesztése, önálló életre nevelés, szociális és mentálhigiénés gondozás, krízishelyzetek kezelése, 15

16 munkavégző képesség fejlesztése. Célkitűzéseinket felzárkóztatási program keretein belül valósítjuk meg, melynek lehetőségei: felmérés készítése a tanév elején, a tanulás tanítása, alapkészségek gyakoroltatása (írás, értő olvasás, számolás), kommunikáció fejlesztése, tanítási órákon belüli csoport- és differenciált foglalkozások szervezése, a gyengébb képességű tanulók tudatos motiválása az új ismeretek elsajátítására egyéni terhelhetőségük figyelembevételével. A logopédus feladata iskolai szinten, a fejlesztésen kívül Tanulási problémákkal, nehézségekkel küszködő gyerekek kiszűrése iskolai szinten a többi osztályban, előzetes vizsgálatok elvégzése. Az előzetes vizsgálat alapján véleménykérés a Nevelési Tanácsadótól. A Nevelési Tanácsadó javaslatára a gyerek vizsgálatának kérése a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságtól. Diagnózis figyelembevételével terápiába bevonás. Az elvégzett terápia, feladatok adminisztrálása. Felülvizsgálati kérelmek elindítása, megírása. Újabb vélemény alapján a terápia módszerének módosítása. Kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadókkal, Szakszolgálattal. Tanácsadás, segítségnyújtás a szülőknek. Törvényi változatok nyomonkövetése, betartása. Együttműködés, szupervízió a szaktanárokkal. Az SNI-s tanulók személyiségfejlesztésének speciális céljai: Pedagógiai célok: sérülésspecifikus eljárások alkalmazásával fejleszteni a tanulók társas kapcsolatait, a helyes magatar - tási és viselkedési szokások elsajátítását, szabálytudat erősítését az egyéni szükségletek mentén építkezve az énkép, az önértékelés alakítása, az érzelmi egyensúly, a jó iránti fogékonyság megteremtése a konkrét tapasztalatok és élmények feldolgozásával, értelmezésével fejleszteni a szociabilitást, a testi, lelki harmóniát, az egészséges táplálkozás, a ruházat tisztántartásának folyamatait. Feladatok: Erősíteni a terápiás eljárások alkalmazásával az önismeretet, az önelfogadást és az önfejlesztést. Biztosítani a szociális érzékenység légkörét, a konfliktuskezelési eljárások konkrét megoldását, helyzetgyakorlatokon megélt, átélt eseteken keresztül. Tudatosítani az értékek védelmével kapcsolatos feladatokat, keresni a közvetlen környezet humánértékeit. Tapasztalatok gyűjtése a serdülők testi, lelki változásairól, megvitatni a saját élményeket, véleménye - ket. Tanulók felkészítése a pályaválasztásra, a reális életcélok megfogalmazására Tapasztalatok gyűjtése a világról, szakmáról Gyógypedagógiai és fejlesztő pedagógiai célok társítása Egyéni habilitáció és rehabilitáció szervezése és társítása minden érintett tanuló számára A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A középfokú oktatás megvalósítása mellett intézményünk feladatának tartja a tanulási zavaros (diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás) és beilleszkedési, magatartás zavarral küzdő gyermekek integrációját. Feladatválla- 16

17 lásunk a következő alapokon nyugszik: az integráció gondolata a humánus alapértékek elfogadását jelenti, valamint a fogyatékosság, az eltérő, a különleges bánásmódot igénylő fogalmának újragondolását feltételezi. Fontos annak felismerése és a tanulókkal való felismertetése is, hogy átmenetileg vagy tartósan bárki szorulhat speciális segítségre, hogy mindannyian "mások vagyunk", s ez a sokszínűség nem negatívumot, hanem pozitívumokat jelent a közösségek és a társadalom számára. Az integráció pozitív magatartásmintákat közvetít. A speciális szükségletű gyermeket reális önértékelésre, képességei maximális kibontakoztatására serkenti, a tanulótársai pedig megtanulják a hozzájuk való alkalmazkodást, a segítségnyújtást. Ez pedig hosszú távon az előítéletek enyhüléséhez, a "másság" értékeinek társadalmi méretű elismeréséhez vezethet. Intézményünkben sok esetben találkozunk beilleszkedési és magatartási nehézségeket mutató diákkal, és jól nyomon követhető az a tendencia, hogy az elmúlt években ezeknek a diákoknak a számaránya nálunk is jelentős mértékben emelkedik. Az iskolánkban integrált gyermekek tanulási zavarához gyakran társul beilleszkedési és magatartási zavar. Ennek lehet elsődlegesen organikus oka, mint például az idegrendszer gátló és serkentő hatásai egyensúlyának megbomlása miatt létrejövő hiperaktivitás esetében. Leggyakrabban azonban a magatartási és beilleszkedési zavar másodlagosan keletkezik, a részképesség-gyengeségek talaján létrejövő tanulási zavarokra épülve. Gyakran tapasztaljuk, hogy a gyermek problémáinak gyökerét nem ismerik fel időben, sorozatos kudarcok érik az iskolában, s emiatt gyakran otthon is, s végül valóban nem képes sehová sem beilleszkedni, ami súlyos esetben devianciához vezethet. Ezért van kiemelkedően fontos szerepe az iskola által biztosítható segítségnyújtásnak. Tantestületünk arra törekszik, hogy a magatartászavarral, beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermekek számára megtalálja a személyre szabott bánásmódot, az önbizalmat, örömet adó tevékenységet. Minden pedagógusnak tisztában kell lennie azzal, hogy a beilleszkedési és magatartási nehézség megjelenése biztos jele annak, hogy tanítványunk valamiféle részképesség-, vagy tanulási zavarral, társas kapcsolati problémával, szociális, családi bizonytalansággal, életviteli nehézséggel küzd, és ezek az események nyomják rá bélyegüket mindennapi viselkedésükre. A magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő diákok nem tudatosan akarnak nehézségeket okozni maguknak, szüleiknek és tanáraiknak, hanem iskolai, családi és szociális körülményeik vezetnek azokhoz a személyiségükben bekövetkező változásokhoz, amelyek a jelenségeket előidézik. Ezért a beilleszkedési és magatartási nehézségeket mutató tanítványokhoz sohasem haraggal, hanem inkább figyelemmel fordulunk. Biztosítanunk kell számukra a kapaszkodót, hogy problémáikban, a gondjaik megoldási útján megindulhassanak. Ehhez az iskola minden pedagógusának érzékeny odafigyelésére, előítélet-mentes pedagógusi személyiségére szükség van. Nem mellőzhető a felismert esetekben a problémák négyszemközti megbeszélése, az elvárások és a pedagógusi tanácsok világos megfogalmazása. Feltétlenül igénybe vesszük ezekben az esetekben a pedagógiai munkánkat segítő iskolapszichológus és iskolai védőnő szakmai segítségét, valamint szükség esetén az ifjúságvédelmi felelős tanár szakmai támogatását. Intézményünkben heti egyszeri alkalommal iskolapszichológusi munkát végez a helyi Nevelési Tanácsadó egyik pszichológusa. A különböző problémákkal, gondokkal bátran felkereshetik őt diákjaink, lehetőségük nyílik az egyéni, személyes elbeszélgetésre, problémamegoldásra. Az iskolában felmerülő magatartási és beilleszkedési problémák esetén a gyermeket gyakran az osztályközösségben figyeli meg, és azután beszéli meg tapasztalatait a pedagógussal. Szükség esetén az iskolapszichológus akár más szakemberhez, például gyermekideggyógyászhoz is irányítja a segítségre szoruló gyermeket, illetve szülőt. A fejlesztő szakembereink a fejlesztő óráik során a részképesség-zavarok és a tanulási zavarok korrekcióján keresztül igyekeznek jó irányba befolyásolni a magatartászavarokat. A fejlesztő terápia elsősorban nem tantárgyi korrepetálást, hanem a tanulók azon képességeinek célzott fejlesztését jelenti, amelyek a prevenciós és a reedukációs tevékenységgel együttesen az értelmi és magatartási tünetek befolyásolásában, a kedvező motiváció, valamint a helyes önértékelés és önbizalom kialakításában nélkülözhetetlenek. Fejlesztő munkánk során az alábbi elveket tartjuk szem előtt: az életkori sajátosságok maximális figyelembevétele türelmes, szeretetteljes egyéni bánásmód alkalmazása reális célok kitűzése, melyeket kis lépésekben, minél több sikerélménnyel érhetünk el 17

18 A fejlesztés lényege, hogy a tanuló az érési folyamatához igazított, életkori sajátosságait figyelembe vevő támaszt kapjon, hogy legyen képes a közösségben társaival együttműködni, haladni. A fejlesztés/felzárkóztatás színterei: tanórai és tanórán kívüli foglalkozások egyéni fejlesztő foglalkozások, korrepetálások speciális szakember által végzett fejlesztés A korrepetálás célja az alapképességek fejlesztése, és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A tanulási kudarc legfontosabb oka a tanulni tudás hiánya vagy hiányos volta. A nem megfelelően, vagy nem célszerű formában tanuló diákoknak elsősorban a tanuláshoz való viszonyának áthangolásában, illetve a tanulási szokások formálásában, a hatékony tanulási módszerek elsajátításában, megfelelő tanulásmódszertan kialakításában kell segítséget nyújtanunk. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő-fejlesztő pedagógiai tevékenység során a megerősített bázisfunkciók - olvasás-készség, írás-, helyesírás készség, számolás-készség - segítségével az összetettebb működést igénylő területek fejlesztése a feladat: sikerélményhez juttatás segítségével a teljesítmény-motiváció megerősítése reális én-kép kialakítása személyiségépítés, személyiségfejlesztés belső motiváció kialakítása önértékelés fejlesztése Az ifjúságvédelmi tevékenység célja: Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A gyermekek problémáinak minél korábbi szakaszban való felismerése, és minél hatékonyabb kezelése, megelőzve súlyosabbá válásukat. Készségfejlesztő módszerek alkalmazása a tanulók egészséges életmódra nevelésének folyamatában. A tanulók megterhelés- és konfliktustűrő képességének, problémamegoldó kapacitásának növelése. A tanulók egészségmegőrző szokásainak kialakítása, és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása. A célokkal kapcsolatos feladatok: a tanulók problémáinak felismerése, figyelemmel kísérése, a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulókkal való speciális foglalkozás, a tanulók személyi jogainak tiszteletben tartása, kötelességeik betartásához segítség nyújtás, a beilleszkedési-, magatartási zavarokkal küzdő tanulók segítése, a családdal, a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás, a tanulók és a szülők információhoz juttatása, a tanulói szervezet, a diákönkormányzat segítése, egészséges életmódra nevelés, egészségfejlesztés, a kortárssegítő diákok működésének szervezése, támogatása, az egészségfejlesztéshez és drogmegelőzéshez kapcsolódó témáknak a szaktantárgyak témaköreihez kapcsolása, a pályaorientáció segítése. 18

19 A célok megvalósításának intézményi eszközei: Az iskola biztosítja a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeit, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezését. Az iskola orvosi rendelőjében gyermekorvos és védőnő végzi a szűrővizsgálatokat, oltásokat, valamint ellátja a panasszal hozzájuk forduló tanulókat. A tanulók ingyenes fogászati szűrését, és a szükséges fogászati ellátását iskolai fogorvos látja el. A tanulók a balesetek megelőzéséhez szükséges ismereteket a tanév első tanítási óráján sajátíthatják el, (osztályfőnöki, testnevelés, kémia, fizika, szakmai gyakorlat, stb.) illetve a különleges alkalmakhoz kapcsolódóan (osztálykirándulás, üzemlátogatás) a kísérő tanártól kapják meg. Az ifjúságvédelmi munka feladatai: Összegyűjteni, elemezni a gyermekvédelmi munka tapasztalatait, ezeket az iskolai tantestülettel megosztani. Szülői értekezleten, vagy egyéni tanácsadás formájában tájékoztatást adni a támogatások rendszeréről. Nyomon követni a hátrányos és veszélyeztetett körülmények között nevelkedő tanulókat. Figyelemmel kísérni, hogy a tanulók használnak-e egészségre káros anyagokat, szereket. Biztosítani az együttműködést a tanulók érdekében a rendőrséggel, társadalmi szervezetekkel /drog, alkohol, dohányzás, AIDS ellenes mozgalom, bűnmegelőzés stb./. Segíteni a tanulók személyiségi és emberi jogainak tiszteletben tartását. Segíteni az előítélet, és hátrányos megkülönböztetés elleni munkát. Hozzásegíteni a tanulókat, hogy problémáik ellenére tanulmányaikat sikeresen befejezzék. Minden esetben a gyermek érdekeinek képviselete. Gyors és hatékony intézkedéseket hozni a tanulókat veszélyeztető helyzetekben. Módszerek és eljárások a feladatok elvégzéséhez: Az iskola a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát. A gyermek- és ifjúságvédelem területén legfontosabb a prevenció, a megelőzés. Ehhez szükséges a tanulók életkörülményeinek megismerése, nyílt, őszinte kapcsolat kialakítása. A tanárok, különösen az osztályfőnökök feladata, hogy felismerjék a problémákat. Keressék az okokat, és a segítségnyújtás módjait. Szükség esetén forduljanak külső segítő szervezetekhez, intézményekhez. Az osztályfőnökök a probléma feltárása teszteket, kérdőíveket is használhatnak. Az osztályfőnök feladata a diákok családi helyzetét megismerve, a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókról tájékoztassa az iskola vezetését A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az iskola elsődleges feladata a hátrányos helyzetű tanulók felismerése, a segítségnyújtás lehetőségeinek feltérképezése, s erről a tanulók és a szülők folyamatos tájékoztatása. A segítségnyújtás struktúrájában figyelembe vesszük a tanulók összetételét, és a segítségre szorulók arányához és igényéhez hangoljuk a programunkat. Az elsődleges prevenció szempontjait követve keressük a megoldásokat és a segítő partnereket (jogi, egészségügyi, szociális és speciális területek képviselőit). 19

20 Tájékoztatás a jogszabályi lehetőségekről és a helyi szociális rendeletekről A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény végrehajtásáról rendelkező, és módosított rendelkezések szerint a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók megállapításáról és az ahhoz kapcsolódó támogatásokról, pályázati lehetőségekről. A pedagógiai tevékenység feladatai: Közreműködünk a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Biztosítjuk a hátrányos helyzetben lévő tanulók felzárkóztatását. Ellensúlyozzuk a családból hozott negatív nevelési szokásokat ellensúlyozni. Tanár-tanulói empátia erősítése A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek: A tevékenységek területei lehetnek tanórán, tanórán kívüli és egyéb programokkal. Tanulással kapcsolatos hátrányok enyhítése: Felzárkóztató, tehetséggondozó, és verseny-előkészítő programok, órák. Tanáraink mentoráló szerepe. Az iskola alapítványai segítséget, és anyagi támogatást nyújtanak a tanulók tanulmányi versenyeinek költségeihez, és jutalmazásukhoz. Pályaorientációs tevékenység, végzősök számára nyíltnapok, tájékoztatók szervezése. Pályázatok útján elnyerhető tanulmányi, továbbtanulási ösztöndíjak (önkormányzati) elnyerési lehetőségeinek figyelemmel kísérése. Életmóddal kapcsolatos hátrányok enyhítése: Drog és bűnmegelőző programba való bekapcsolódás. Kapcsolattartás segítő szervezetekkel, drogambulanciával, részvétel a továbbképzéseken, kortárs segítő csoportok kialakítása. Az iskola egészségnevelési programjában, prevenciós munkájában kitüntetett figyelmet szánunk a hátrányos helyzetű tanulóknak. Orvosi előadások, videofilmek az egészséges életmódról. (iskolaorvos, védőnő) Szükség esetén kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel. (családsegítő szolgálat, jogsegélyszolgálat, szociális osztály, gyámügyi hivatal) Önismereti csoportok és mentálhigiéniás programok. Felvilágosító munka a szociális juttatásokról, lehetőségekről. (szülői értekezleteken és fogadóórákon) Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. Az iskola által nyújtott szociális szolgáltatások: Diák étkeztetés, menza: Szociális rászorultságtól függően kedvezmények. Tankönyvtámogatás: Ingyenesség a törvényben meghatározott kedvezményezetteknek. A rászorultak könyvtári állományból elégíthetik ki igényeiket Ingyenes iskolaorvosi ellátás, egészségügyi szűrővizsgálat. Az iskola alapítványi támogatásai pályáztatással. A szociális segélyek igényléséhez tájékoztatás, segítségnyújtás a kérdőívek beszerzéséhez, és kitöltéséhez. 20