ADU VÁLLALKOZÓI SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ADU VÁLLALKOZÓI SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014."

Átírás

1 ADU VÁLLALKOZÓI SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014.

2 Tartalomjegyzék I....N EVELÉSI PROGRAM P edagógiai alapelvek, értékek, célok, feladatok, eszközök, eljárások Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei és értékei A nevelő-oktató munka célja A nevelő-oktató munka feladatai A z iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei és eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés általános céljai A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai tevékenységek A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Á ltalános feladatok A z osztályközösségben megvalósítható feladatok A z egyéb közösségekben megvalósítható feladatok E gészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A z egészségnevelés célja H elyzetelemzés E gészségnevelési céljaink A z egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok A z egészségneveléssel összefüggő tanórán kívüli programok

3 4.6...A z elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terv K örnyezeti nevelési program A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai A nevelőtestület minden tagjának feladata A pedagógusok feladatai A z osztályfőnökök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység S ajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdők segítése A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek I fjúság- és gyermekvédelmi tevékenység A szociális hátrányok enyhítését szolgáló pedagógiai tevékenységek A szülők, a pedagógusok és a tanulók együttműködésének területei A szülők és az iskola együttműködésének formái A tanuló és a pedagógus együttműködésének formái A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A z iskolai és kollégiumi pedagógusok együttműködésének formái P artneri kapcsolataink A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításának szabályai

4 9.1...A vizsgaszabályzat hatálya V izsgák fajtái V izsgaidőpontok A vizsgák előkészítésének és lebonyolításának módja A vizsgák követelményrendszere A tanulók felvételével és átvételével kapcsolatos szabályozás A felvétel feltételei A z átvétel feltételei S zóbeli felvételi vizsga A lkalmassági vizsga J ogorvoslati lehetőségek A z intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje...45 II....H ELYI TANTERV A választott kerettanterv megnevezése A képzés felépítése A választott kerettanterv feletti óraszám A z oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása M indennapos testnevelés V álasztható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

5 8....V álasztható érettségi vizsgatárgyak A középszintű érettségi vizsga témakörei az egyes vizsgatárgyakból A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelési módjai E llenőrzés M érési és értékelési rendszer a tanulási folyamatban A mérés és értékelés célja és feladata A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei P rojektoktatás A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A z iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A z otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának és edzettségének méréséhez szükséges módszerek A z iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei A lapelvek, célok T anulásszervezési és tartalmi keretek M ódszerek T aneszközök I skolai környezet K ommunikáció

6 T ovábbképzés M inőségirányítás A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése...81 Segédanyag az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez...85 Egyéni fejlesztési terv...86 III....S ZAKMAI PROGRAM...88 IV....A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK...88 V....Z ÁRADÉK...90 VI....M ELLÉKLETEK...91 Az intézmény hivatalos neve: Adu Vállalkozói Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium ( napig: Adu Vállalkozói Szakközép- és Szakiskola, Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola és Gimnázium) 5

7 Az intézmény székhelye, telefonszámai: 1211 Budapest, Táncsics Mihály u. 78 Telefon: , fax: Az iskola mottója: Aki hisz a pedagógiában, az csak optimista lehet (Németh László) Az intézmény bemutatása Az Adu Vállalkozói Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium sohasem tekintette magát elit iskolának, a felzárkóztatás, a tehetséggondozás és a képességek kibontakozása midig kiemelt szerepet játszott tevékenységében. Az iskola székhelye a Főváros XXI. kerületében, a régebben munkásnegyedként emlegetett Csepelen helyezkedik el. Tanulóink budapesti és a főváros környéki, elsősorban szakmunkás szülők átlagos képességű gyermekei, szociális hátrányaik a fővárosi átlagot kis mértékben meghaladják. Az iskola profiljának megfelelően a közös műveltségtartalmakat olyan helyi elemek egészítik ki, amelyek a közgazdasági, informatikai és szolgáltatóipari szakmák eredményes tanulását készítik elő. Az iskola általános és szakmai képzést nyújt az általános iskolai végzettségre, és szakmai képzést a középiskolai végzettségre alapozva. Lehetővé válik, hogy az általános iskolai végzettséggel bíró tanulók a szakiskolában szakmai végzettséget szerezzenek, a szakközépiskolában és a gimnáziumban eljussanak az érettségiig, ennek birtokában folytassák tanulmányaikat a középiskolai végzettségre épülő szakképzési évfolyamokon. I. NEVELÉSI PROGRAM 1. Pedagógiai alapelvek, értékek, célok, feladatok, eszközök, eljárások 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei és értékei 6

8 Iskolánk magániskola, nevelőmunkánkat alapvetően a tolerancia jellemzi, amely lehetővé teszi, hogy közösségünk minden tagja a humanizmus keretein belül saját világnézettel, világlátással és szemlélettel rendelkezzen. Életünk és környezetünk folyamatosan, egyre gyorsuló ütemben változik, a jövőkép meghatározója a változás állandósága. A mai társadalmakban a változás útja a tanulás, hiszen a változásokhoz csak a széles általános és szakmai műveltséggel, az állandó tanulás motivációjával és képességével rendelkező ember tud alkalmazkodni. Mindehhez szükséges az egyén részéről az önállóság, a kreativitás és innováció, a teljesítőés cselekvőképesség, hogy megszerzett ismereteit megváltozott körülmények között is képes legyen alkalmazni és kiegészíteni, illetve szükséges még a folyamatos önképzés és szakmai fejlődés igénye, valamint a mobilitás és kockázatvállalás tulajdonságai. Az életen át tartó tanulás önismeretet, önbizalmat, reális jövőképet, a tervezés és rendszerben gondolkodás képességeit igényli. Mindezek függvényében közös alapértéknek tekintjük és egységesen valljuk tehát a következő pedagógiai elveket: becsületesség, őszinteség, megbízhatóság; nyitottság, kíváncsiság, törekvés széles körű általános és szakmai műveltségre; a másik ember tisztelete, tolerancia; kulturált viselkedés, önfegyelem; a szűkebb és tágabb környezet védelme; magyarság- és európaiság-tudat; reális önismeret és erre alapozott döntésképesség; törekvés az egészséges életmódra; felelősségvállalás. Ezeket az alapelveket, értékeket az egyes szaktárgyak oktatásában, az osztályfőnöki órákon és a tanórán kívüli tevékenységekben is igyekszünk érvényre juttatni A nevelő-oktató munka célja Iskolánk nevelő-oktató munkájának elsődleges célja, hogy tanulóink képesek legyenek a társadalomba való beilleszkedésre és a további tanulásra. E célok megvalósítása érdekében az ismeretek átadásán túlmenően a képességek fejlesztésére törekszünk. Célunk humánus értékekkel, általános műveltséggel rendelkező és ezek átadására is képes, testileg-lelkileg egészséges, emberi kapcsolatokban gazdag, toleráns és cselekvő állampolgárrá nevelni a tanulókat. A legfontosabb célkitűzésünk az általános és szakmai alapműveltség biztosítása minden tanulónk számára, az egyetemes emberi és nemzeti értékeket fontosnak tartó személyiség alakítása, aki testi és lelki egészsége érdekében cselekszik, társas kapcsolataiban igényes, és mindennapjaiban a konstruktív életvezetés elveit követi. 7

9 Iskolánkban a közismereti és szakmai oktatás szerves egységet alkot, emellett az egyéni képességek fejlesztésével biztosítja a fiatalok céljainak elérését. Iskolánk a munkaerőpiac igényeinek megfelelő alap- és középfokú végzettséghez kötött szakmákban képez szakembereket, akik alkalmassá válnak a hatékony szakmai munkavégzésre. Kielégítő általános műveltséggel rendelkeznek, képesek írott és szóbeli kommunikációra magyar és idegen nyelven, az információval való bánásmódra, továbbá megértik, elfogadják az egész életén át tartó tanulás fontosságát és szerepét A nevelő-oktató munka feladatai Feladataink pedagógiai elveinkből és céljainkból, valamint a minket körülvevő tágabb és szűkebb környezet változásaiból fakadnak. Mind a tanórai keretek között folyó közismereti és szakmai alapozást szolgáló tanóráknak, mind az osztályfőnöki óráknak, mind a tanórán kívüli tevékenységeknek közös feladata annak segítése, hogy tanulóink egyetemes és nemzeti értékeinket hordozó, a munkaerőpiac elvárásait teljesíteni képes, harmonikus személyiséggé váljanak. Az oktatás szakiskolai, szakközépiskolai, gimnáziumi és szakképző évfolyamokon folyik. Az iskola általános képzési modellje Szakiskolai oktatás, általános műveltséget megalapozó szakasz: A szakiskola 10. osztályában pályaorientáció, illetve szakmai előkészítés, alapozás folyik. A közismereti oktatás során az általános iskolai hiányosságokat pótoljuk, fontos szerep jut a tanulók kommunikációs képességeinek fejlesztésének. (A 2013/14-es tanév végéig kifutó rendszerben.) Szakközépiskolai oktatás magyar nyelven, négy évfolyamon: A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a szakmai ismeretek elsajátítását és a felkészülést az érettségi vizsgákra. A szakközépiskolában az Országos képzési jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga. Szakképzés az 1/9-3/11. évfolyamokon a szakképzés keretében a képzési idő 3 év, amelyből az első év az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülő, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadására fordítható. 8

10 az 1/11-2/12. osztályokban (kifutó rendszerben) a szakmai elméleti oktatás mellett a gazdasági élet szereplőinél tanulószerződéses formában vagy az iskola tulajdonában lévő tanműhelyekben szervezzük a gyakorlati oktatást. A képzés központi programok, szakmai- és vizsgakövetelmények figyelembe vételével zajlik. 1/13-2/14: az érettségi utáni képzés szakasza, a szakképző évfolyamokon közép és emelt szintű szakképzés keretében felkészítjük tanulóinkat a szakmai vizsgára, a szakirányú, graduális felsőfokú oktatásba való bekapcsolódásra. Gimnáziumi oktatás négy évfolyamon A gimnáziumi oktatás célja a tanulók sikeres felkészítése a felsőfokú tanulmányokra, a közép- és emelt szintű érettségire. Az itt töltött négy év során különösen nagy hangsúlyt fektetünk az anyanyelvi és idegen nyelvi képzésekre, valamint az informatikai ismeretek elmélyítésére. Célunk, hogy a tanulók minél nagyobb számban jussanak nyelvvizsgához. Alapvető cél a kompetenciaalapú oktatás megvalósítása Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei és eljárásai Az iskola oktatási-nevelési programjának céljai, megfogalmazott elvárásai csak a mindennapi munkában helyesen megválasztott, következetesen alkalmazott és a célok megvalósítására alkalmas eszközök és módszerek használatával valósíthatók meg. A tananyag feldolgozása, begyakorlása, ismétlése és számonkérése során minden tantárgy saját követelményrendszerével összhangban fejlesztjük a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességeket, az írott, beszélt és képi kommunikáció legfontosabb elemeit, a szabatos és világos érvelést és önkifejezést. Minden tantárgy oktatása során törekszünk a magyar nyelv helyes használatára és a szókincs gazdagítására a nemzeti identitás megteremtése érdekében is. Szorgalmazzuk a tanulói aktivitást, tág teret adunk az egyéni munkamódszereknek és hozzásegítjük a tanulókat egyéni tanulási stratégia kialakításához. A felelősségtudat kialakítása érdekében személyes példamutatással, illetve a tanulói tevékenységek rendszeres és következetes szóbeli és írásbeli értékelésével fegyelmezett, kitartó, önálló munkára, feladataik elvégzésnek megszervezésére és munkájuk ellenőrzésére szoktatjuk a tanulókat akár egyedül, akár csoportban dolgoznak. A felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári létre felkészítés jegyében a természeti és mesterséges környezet felelős használatára, a gyakorlati életben felmerülő kérdések megválaszolására, a különböző élethelyzetekben a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására ösztönözzük tanulóinkat. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.1. A személyiségfejlesztés általános céljai 9

11 Az iskolában folyó valamennyi tanórai és tanórán kívüli tevékenység az oktatás mellett a személyiségformálást szolgálja. Ennek legfontosabb feltétele, hogy ne hagyjuk a tanulókat unatkozni, mert a semmittevés a leghatékonyabb személyiségromboló közeg. Ezért célunk, hogy minél több olyan tevékenységet kínáljunk diákjainknak, amelyben mindenki megtalálhatja a kedvére való elfoglaltságot: szakkörök, sportkörök, kirándulások, gólyabál, farsangi bál stb. Ezek egyben a szociális kötődések kialakításához is lehetőséget adnak. Legfőbb céljaink: a tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése; harmonikus személyiség kialakulásának segítése a kompetenciák fejlesztésével, új tanulásszervezési eljárások alkalmazásával; értékek közvetítése egységes követelményekre épülő, differenciált neveléssel; önismeret, önértékelés, önuralom, szabályismeret, önbizalom, önművelés, akarat fejlesztése; egyéni adottságok, motiváció, önismeret, megismerése és fejlesztése; a társas érintkezés értékeinek (tisztelet, szolidaritás, tolerancia) továbbadása, együttműködési készség fejlesztése; a konstruktív életvezetés képességének kialakítása; a környezeti ártalmak, káros szokások csökkentése; a folyamatos tanulás igényének felébresztése, az élethosszig tartó tanulás megalapozása; az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, az egyetemes és hazai kultúra értékeinek megismertetése A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai A dolgunk nem a személyiségnek egy meghatározott irányba való terelése, hanem mindazon alapok biztosítása, amelyekre egy stabil, harmonikus személyiség felépülhet. Feladatunk a személyiség tulajdonságainak (képességek, irányultság, jellem) fejlesztése. Ezek közül elsősorban a képességek alakítása területén tehetünk a legtöbbet: a megismerésben szerveződő képességek: emlékezés, gondolkodás és intuíció. Ezek fejlesztése elsősorban a tanórák keretében történik; minden tantárgynak egyforma jelentőséget tulajdonítunk a gondolkodás fejlesztésében, mert azok eltérő területen fejtik ki hatásukat. fizikai cselekvésekben szerveződő képességek: ügyesség, állóképesség. Fejlesztésük elsősorban a testnevelés órán történik, de a tanév közben szervezett sporttevékenységek, túrák, valamint a nyári szünetben tartott táborok is hasonló funkcióval bírnak. társas kapcsolatban szerveződő képességek: empátia, tolerancia, kommunikációs képességek. Fejlesztésük egyik terepe a tanóra. Az osztályfőnöki óráknak hangsúlyos részét képezik a társas 10

12 kapcsolatok. A tanórán kívüli tevékenységekben szervezünk olyan diákköröket, melyek a társas kapcsolatokban szerveződő képességeket fejlesztik. A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kap a jogok és kötelességek tudatosítása, az élethosszig tartó tanulás igényének felkeltése, a tanulás tanulásának segítése, a felelősségérzet, az önismeret, az önbizalom, az alkalmazkodóképesség, a kezdeményező és vállalkozói készségek, továbbá a szóbeli és írásbeli kommunikációs képesség fejlesztése. A harmonikus személyiség kialakítása érdekében feladatunk az értelmi, érzelmi és testi nevelés egyensúlyának biztosításával hozzásegíteni tanulóinkat a gondolati, érzelmi és szociális fejlődésre képes, testileg és lelkileg egészséges, emberi kapcsolatokban gazdag, humánus értékeket hordozó és azokat átadni is képes, demokratikus elveket valló állampolgárrá váláshoz. E szemlélet kialakítása a társadalom által elvárt követelményeknek való megfelelést, a változó gazdasági feltételek kihívásaira való felkészülést célozza A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai tevékenységek A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kipróbáló öntapasztalás folyamata, amelyben arra építünk, ami a személyiségben adott. Az ismeretek és értékek közvetítése csak a személyiség kibontakozásával párhuzamosan történhet. E folyamat egyik sarkalatos pontja az értékközvetítés, amely közösségfejlesztő és individuális fejlesztő funkciót tölt be. Ennek megvalósítása érdekében iskolánk: tevékenységek kínálatával, változatos pedagógiai módszereivel kialakítja a konstruktív szokások (olvasás, munka, kulturált szórakozás stb.) rendszerét; vállalja a pedagógus hatékony modellközvetítő szerepét, mint a személyiségformálás egyik legfontosabb eszközét; pedagógiai tevékenységével fejleszti a tanulók motivációját, elősegíti a személyiség jövőképének, pályaorientációjának fejlődését; törekszik a családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlására: a morális magatartási, a társas viselkedési normák elsajátítására, a segítő, karitatív, egymást tisztelő, empátiás magatartás kiépítésére, az illemszabályok betartására; lehetőséget, teret enged a kreatív kezdeményezéseknek (szakkörök, versenyek); hangsúlyt fektet az önismeret-fejlesztésre osztályfőnöki órák, iskolán kívüli lehetőségek formájában; a tanórai tevékenységen túl az intellektuális, esztétikai és érzelmi nevelés fejlesztésére lehetőséget nyújt a különböző szakkörök működtetésével, a színvonalas iskolai ünnepélyekkel; fejleszti a hatékony kommunikációt, a véleményalkotást, a döntéshozatal, a problémamegoldás, a magabiztosság képességeinek gyakorlását; értékóvó magatartásra, a természet, a kulturális értékek megbecsülésére, megvédésére nevel; fejleszti az önkormányzati és közösségi érzést, a sportszellemet; 11

13 pedagógiai módszereivel segíti a személyiségfejlődésben zavart szenvedő tanulókat, szükség esetén a gyermekvédelem lehetőségeivel élve. 3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 3.1. Általános feladatok Az új Nemzeti Alaptanterv szerint az önismeret a társas kapcsolati kultúra alapja, ezért a tanulót hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlesztésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A legalapvetőbb primer közösség a család, amely meghatározza, formálja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell fejleszteni. Így nagyon fontos szerepet kap az iskola, és ezen belül az osztályközösség formálásában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a harmonikus családi minták közvetítését, a családi közösségek megbecsülésének kifejezését az iskolában is. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről, és foglalkoznunk kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. Szándékunk a harmonikus iskolai közösségek megteremtése ez a nevelőtestület, a tanulóközösség és a szülők közös célokért való összehangolt tevékenységét, valamint egészséges, derűs, őszinte iskolai légkör kialakítását jelenti. Mivel a középiskolás korú serdülő korosztály tagjai a biológiai érés és a felnőtté válás miatt hasonló problémákkal küzdenek, e korosztályhoz tartozók úgy vélik, hogy ezek a problémák csoportosan könnyebben megoldhatók. Az életkori sajátosságokkal magyarázható a kortárs csoportok kiemelkedő fontossága a középiskolások életében. A tanulói személyiség optimális fejlesztése mindig egy adott gyermekcsoportban történik. A gyermekközösségek a nevelés és oktatás folyamatának szervezeti keretét adják, ezért fontos nevelési cél a pozitív hatású tanulói közösségek kialakítása Az osztályközösségben megvalósítható feladatok Mivel a tanuló idejének nagyobbik részét tölti az osztályközösségekben, nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása, a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszere. valamennyi tanuló pozitív befolyásolása, az egyéni értékek felismerése, egymás tiszteletben tartása, 12

14 tolerancia gyakorlása, mások gondjainak, nehézségeinek felismerése, egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémák megoldásában. A közösségek kialakítása, fejlesztése a legnehezebb feladataink közé tartozik. Úgy gondoljuk, hogy közösségek valamely közös cél elérésére irányuló tevékenységben jöhetnek létre. A közösségfejlesztés koordinátora az osztályfőnök. A közösség vezetésében, alakításában meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek, aki indirekt és direkt irányítással formálja a közösséget. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok megoldásában. Szervező, irányító szerepet tölt be a tanulók, az osztályban tanító nevelők és a család között. Fontos a szerepe és tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásában, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnöknek kell felismernie a tanuló problémáit, érzékelni az esetleges deviáns eseteket, és meg kell találni a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában segítségére lehetnek. Nevelési helyzet szinte mindig és mindenhol adódik. Minden tanárnak ki kell használnia a tanóráin adódó nevelési lehetőségeket. Az osztályfőnöki órák témáinak megválasztásakor igazodni kell a tanulók életkori sajátosságaihoz és az adott közösség főbb problémáihoz is. A beszélgetések, a színházlátogatások, a közös sporttevékenységek, a kirándulások, a játékok, a közösségben eltöltött tartalmas programok a szabadidő helyes eltöltésének szemléletét formálják, meghatározói lehetnek a későbbi életvitel kialakításának Az egyéb közösségekben megvalósítható feladatok: Az osztályoktól, évfolyamoktól független szakkörök, felzárkóztató foglalkozások, sportközösségek, tanulóközösségek lehetővé teszik, hogy a különböző osztályokba járó tanulók megismerjék egymást, oldják a zárt osztálykeretet, kötetlenségük révén mélyítsék az iskolához való kötődést példát adva a tartalmas szabadidő eltöltésének lehetőségeire. Az iskola vezetése támogatja a tanulók ilyen irányú kezdeményezéseit, tevékenységeit. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Célunk a tanulói önkormányzatiság valós tartalommal való megtöltése: szeretnénk elérni, hogy a diákok a Köznevelési törvényben biztosított lehetőségeikkel élni tudjanak, ki- és felhasználva a demokratikus szabályokat, az érdekérvényesítés eszközeit. A tanulói jogok gyakorlása, az iskolai mindennapi tevékenységének kialakítása igényli a tanulók közös cselekvését. Az önkormányzatiság természetesen nemcsak a közösségfejlesztésben játszik lényeges szerepet, hanem alkalmas terepe a politikai kultúra elsajátításának is. 13

15 A diákönkormányzat az osztályok képviselőivel együtt és az osztály többségi akaratának figyelembe vételével, azzal egyetértésben szervezi az osztályprogramokat (kirándulások, múzeumlátogatások, kiállítások, könyvtárak megtekintése, színházi előadások, mozilátogatások stb.). A DÖK két választott képviselője képviseli az osztályt iskolai diákönkormányzat szintjén. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai Iskolai hagyományok megteremtésének és ápolásának fontos szerepe van a közösségek fejlesztésében. Szeretnénk, ha tanulóink büszkék lennének iskolájukra, ennek érdekében próbálunk létrehozni olyan rendszeresen ismétlődő tevékenységeket, melyek a hagyományok alapját képezhetik. Ide soroljuk: a leendő kilencedikesek számára szerveződő gólyatáborokat, gólyabálokat, diáknapokat, egyéb közös cselekvésre épülő programokat (pl. DÖK-nap, farsangi bál) helyi ünnepélyeket (karácsony, mikulás, szalagavató, ballagás stb.) kulturális feladat megoldása (pl. iskolai ünnepség megszervezése). 4. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 4.1. Az egészségnevelés célja Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. El kell érni, hogy alkalmazzák a tanultakat: tegyenek saját egészségük érdekében. az igényes környezet kialakítására és fenntartására való törekvés erősítése, az egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése, az öltözködési szokások, az ízlés alakítása Helyzetelemzés Napjainkra jellemző, hogy a pubertástól a szociális befolyásolás ereje áthelyeződik a kortárs csoportra, és ezzel együtt a deviáns hatások és a médiumok befolyása is megnő. A zaklatott, túlhajszolt életmód velejárója a rendszertelen táplálkozás. A táplálkozás ahelyett, hogy élvezetes, megtervezett napirendi pont lenne a családok életében, kapkodva végrehajtott kötelező penzum: a kultikus élvezet a könnyen elérhető, kevés idő alatt kevés eszközzel elfogyasztható egyhangú táplálékfelvétellé silányul. A diákok idejük nagy részét falak között élik. Keveset mozognak a természetben, nincs érzékük a természeti szépségek felismerésére, nem veszik észre a természetkárosítás jeleit. Az életkor előrehaladtával ez a helyzet 14

16 romlik: a kisgyerekek még elkísérik szüleiket a családi üdülőbe, hobbytelekre. A nagyobbak már önálló programot szerveznek, többnyire a városban. Az agglomerációból bejáró tanulók, bár sok időt töltenek utazással, természetközeli életet élnek. Ez jótékony hatással van mind az egészségükre, mind a természetről alkotott képükre, ismereteikre Egészségnevelési céljaink 2004 áprilisában a diákok körében végzett kérdőíves felméréssel mértük fel iskolánk egészségi állapotát. A vizsgálatból kiderül, hogy tanulóink az iskolaépületeket rendezettnek, tisztának és karbantartottnak tartják, és úgy gondolják, hogy ez a környezet segíti az egészség megőrzését. Diákjaink többsége úgy gondolja, hogy ezt a kedvező állapotot képesek fenntartani. Ugyanakkor a diákok igénylik azt, hogy környezetük kialakításába több beleszólásuk legyen, hogy az iskolai környezetet tanáraikkal együtt alakíthassák ki. Ennek megfelelően alapvető célunk, hogy a diákokkal együttműködve az iskola tisztaságát, rendezettségét fenntartsuk, illetve fejlesszük. Középtávú célunk, hogy iskolánk környezetét fejlesszük, szebbé tegyük. A budapesti iskolaépületek elé fákat ültettünk, az udvarokat pedig a jelenlegi rendezett állapotában kívánjuk megőrizni. A tanulókat ebbe a munkába is be fogjuk vonni. A kérdőívből az is kiderült, hogy a tanulók úgy látják, hogy szüleiket az iskola nem vonja be megfelelő mértékben az iskolai egészségnevelési tevékenységbe, illetve, hogy az iskola és a szülők között e területen hiányzik az együttműködés. Ezért fontos célunk, hogy az egészségnevelés terén jobban együttműködjünk a szülőkkel. Nagyobb hangsúlyt kívánunk fordítani e területre a szülői értekezleteken, illetve egészségnevelési témájú előadásokat szervezünk, amelyeken a tanulók szüleikkel együtt vehetnek részt Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok Iskolai étkeztetés Hazánkban kiemelkedően magas a keringési és a daganatos betegségek halálozási száma. Ennek nagyfokú javulása volna elérhető a helyes táplálkozással. Az átlagos magyar étkezési szokások miatt sok a túlsúlyos és sajnos egyre több az alultáplált fiatal. Az iskolai étkezés milyensége és mennyisége ezért kiemelt figyelmet kell hogy kapjon. Iskolánkban az étkezést jelenleg az iskolai büfék biztosítják. A büfék üzemeltetőjével tárgyalva, az iskolaorvos szakmai felügyeletével a törvényi előírásokat figyelembe véve igyekszünk úgy kialakítani az ételek és italok kínálatát, hogy azok minél egészségesebb étkezési lehetőséget nyújtsanak a diákoknak. Tanulóink többsége az agglomerációból jár be iskolánkba, számos diákunk pedig az iskolából közvetlenül a délutáni programokra, edzésre indul. Bár a legtöbben hoznak magukkal otthonról tízórait, számukra mégis különösen fontos, hogy az iskolai büfék mellett étkezési lehetőséget biztosítsunk. Éppen ezért rövidtávú célunk, hogy biztosítsuk tanulóink számára az iskolai étkezést is. 15

17 Mindennapos testmozgás Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek lennének. Az elváltozások gyakorisága nem igazolja a testnevelési órák hatékonyságát. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény előírja a mindennapos testnevelés gyakorlatát felmenő rendszerben a 2012/13-as tanévtől kezdődően. A heti öt órából legfeljebb heti két órát iskolai sportkörben, vagy a tanuló kérelme alapján sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel váltunk ki. A tanulóink választhatnak az alábbi lehetőségek közül: röplabda (iskolai sportköri edzés), labdarúgás (iskolai sportköri edzés), asztalitenisz, szabad játék, és az adott lehetőségek és igények szerint egyéb sportágak. A felsorolt lehetőségek biztosításához egyrészt az iskolák udvarait vesszük igénybe, továbbá a Csepel Sport Club, illetve a Csepeli Birkózó Club létesítményeit használjuk. A Dunaújvárosi Tagintézményben ősszel és tavasszal diákjaink a városi Duna parti sportpályákat veszik igénybe. Télen a városi sportuszodához kapcsolódó sporttermeket használhatják, a tornatermi órák a Petőfi Általános Iskola tornatermében valósulnak meg. Mindkét létesítmény elérhető a tanórák közötti szünet időtartama alatt. A testnevelés foglalkozások (órák, sportköri foglalkozások) során különös gondot fordítunk a foglalkozások másodlagos hasznára, hogy a testedzés mellett ezeknek örömforrást biztosító jellege is legyen, hogy tanulóinkban kialakulhasson a rendszeres testmozgás igénye. A testnevelők igyekeznek olyan légkört teremteni az órákon, amely alkalmas a napi szellemi feszültség oldására és sikerélmény szerzésére. Az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció Az országban az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a tiltott szerek, a nem orvosi alkalmazás keretében használt nyugtatók, fájdalomcsillapítók, altatók együttes fogyasztása, de a legális szerek használata sem csökkent. A droghoz kétféle okból nyúlnak az emberek: az egyik a kaland, a kockázatkeresés, azért, hogy jól érezzék magukat, a másik csoport, aki valamilyen lelki bajára keres gyógyírt, ezek az öngyógyítók. Iskolánkban fel kívánjuk mérni a drogokkal kapcsolatos ismereteket, érintettséget a diákok között (attitűdvizsgálat), szorosan együttműködve a diákönkormányzattal. A bővebb ismeretekkel rendelkező, felvilágosult, az egészségről, a szexualitásról, az antihumánus szenvedélyekről nyíltabban beszélő fiatalokra 16

18 megerősítő és kompetencianövelő módszerekkel kell hatni, a negatív hangadókra inkább információ átadó és ártalomcsökkentő módon, a visszafogottabb, gátlásosabb gyerekekre fejlesztő, támogató, státuszteremtő hatást kell gyakorolni. Az elsődleges drogprevenció lényege, hogy a nem drogozó fiatalokat megtartsuk ebben az állapotban. Legfőbb célunk tanulóinkat olyan ismeretekkel, pszichésen megalapozott belső értékké vált normakultúrával felruházni, amelynek segítségével egyértelműen elhárítják a személyiségük integritását veszélyeztető szerek használatát, valamint a társadalmi normákhoz igazodó, életkoruknak, érdeklődésüknek megfelelő szabadidős elfoglaltságok nyújtása. A drogprevenció összetett személyiségfejlesztő munka, ezért abban a nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie, és kiemelten fontos az osztályfőnökök szerepe. Pedagógusainknak tisztában kell lenniük a legális-, illegális drogok fogyasztása mögött meghúzódó okokkal. Közre kell működniük a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Tudniuk kell, mi a teendőjük, kompetenciájuk, ha szembesülnek a kábítószerezés problémájával. A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett megelőző munkában, megfelelő előkészítés és információ-átadás után részvételükkel tudják támogatni az iskola programjait. A szülők körében egyrészt a felvilágosító munka (értekezletek, kiadványok) útján, másrészt a saját gyermekük fejlődéséről, problémáiról szóló négy- és hatszemközti beszélgetések során tudjuk elveinket, az általunk elsőbbséget élvező értékeket közvetíteni. A pubertás kortól kezdve nagyon fontos a kortárs csoport befolyása, amit a drogprevenciós munkában is fel tudunk használni. (DÖK, kortárs segítők.) A drogprevenció lehetséges színterei: Iskolai programok Tanórai foglalkozások Szaktárgyi órák témafeldolgozása (Minden tantárgynak van konkrét csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez és így a drogprevencióhoz.) Osztályfőnöki órák (Konkrét témakörök feldolgozása, ismeretátadás és interaktív gyakorlatok, esetelemzések. Az ismeretátadó órákhoz szükség esetén külső előadókat, szakembereket lehet hívni.) 4.5 Az egészségneveléssel összefüggő tanórán kívüli programok Egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászat, szemészet, hallásvizsgálat, stb.); Egészségügyi felvilágosító előadások; Drogprevencióhoz kapcsolódó rendezvények; Tanórán kívüli foglalkozások délutáni szabadidős foglalkozások (Sportprogramok, számítógépterem-használat, vetélkedők, versenyek, játékos programok, témával kapcsolatos filmvetítések) 17

19 szülői értekezletek (osztály-, évfolyam- vagy iskolaszintű, esetleg külső előadó, pld. orvos, pszichológus, rendőr, volt drogos) értekezletek, esetmegbeszélések, tréningek (Elsősorban a pedagógusok számára, de a DÖK,, illetve a szülők képviselőit is meghívjuk, amikor a program, illetve a téma engedi.) Iskolán kívüli rendezvények drogprevenciós rendezvények; továbbképzések; kortárs-segítő képzés; kirándulások, túrák, sportprogramok, tábor. A drogprevenció lehetséges programformái Klubok: igény esetén egészségügyi segítséggel klubot lehet létrehozni tanárok, diákok vagy szülők számára. Filmvetítés: a szerfogyasztással kapcsolatos filmek vetítése. Kiválasztásnál fejlődés-lélektani szempontokat is érvényesíteni kell. Szakkörök, kortársképzés: egészségügyi szervek, gyermekjóléti szolgálatok, drogkonzultációs központok munkatársai által vezetett szervezett programok a motivált tanulók "gyűjtőhelyei" és a szemléletformálás műhelyei lehetnek. Kiscsoportos beszélgetések: osztálynak vagy kisebb csoportoknak tartott beszélgetéses témafeldolgozások lehetnek megelőző jellegűek, esetleg konkrét problémát feldolgozóak. A beszélgetésre nagyon fel kell készülnie a pedagógusnak. Odaforduló, érzékeny és mégis távolságot engedő attitűddel kell a foglalkozást vezetni. Mindenképpen kerülni kell a moralizálást, a felelősségkutatást, az elijesztést és a megszégyenítést. Sportprogramok, túrák, kirándulások: a szabadidő megfelelő eltöltésének képessége már önmagában is prevenciós eszköz. Tematikus előadások: a tanulók, tanárok korrekt ismeretanyagának kialakításához nélkülözhetetlenek a tematikus előadások, melyek megtartására célszerű külső specialistákat felkérni. Prevenciós hatékonysága önmagában nagyon csekély, de megfelelő tárgyi ismeret nélkül az interaktív módszereket sem lehet eredményesen alkalmazni. Internet: az informatikai világháló és a hazai sulinet információs lehetőség, valamint a kapcsolattartást és programszervezést segítő színtér. Diákönkormányzati programok: minden szakmailag támogatható ötlet kivitelezéséhez nyújtsunk segítséget. Másodlagos drogprevenció 18

20 Célja: a szerfogyasztók ártalomcsökkentő hatású megóvása. Fontos a változtatási törekvés kialakítása, a döntési helyzet egyértelművé tétele. A másodlagos prevenció eszközei, módszerei meghaladják az iskolai lehetőségeket, ezért ezt egészségügyi szakemberekre kell bízni. Az itt felsorolt prevenciós színterek, programok lehetőségek; minden tanévben készül konkrét, a nevelőtestület és a segítő kapcsolatok szakemberei által elfogadott, az adott lehetőségeket figyelembe vevő, módszertani algoritmusokat felsoroló, feladatokat lebontó, határidőket és felelősöket kijelölő célmegfogalmazás, ami egy korrekt állapotfelméréssel kezdődik, és átgondolt kapcsolatépítésen alapul. Megvalósulásához elengedhetetlen az időszaki ellenőrzés, értékelés, a célkitűzés megvalósításának felülvizsgálata. Osztálykirándulások, táborok, erdei iskola, terepgyakorlat; Kreatív, cselekedtető akciók (pl.: szemétszedés, faültetés, stb.); A külső programokhoz kötődően baleset-megelőzési felvilágosító előadások; A külső programokhoz kötött környezetvédelmi előadások, tájékoztatók, gyakorlatok; Évente egy sportnap. Az egészségnevelési program megvalósítása elsősorban a nevelőtestület elkötelezettségén, a személyes példamutatáson és azon múlik, hogy mennyire sikerül a családokat az általunk képviselt értékek és követelmények mellé állítani Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terv Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók vészhelyzetben a lehető legjobb döntést hozzák. Tudjanak szabályosan mentőt hívni, legyenek tisztában a vérzések és csontsérülések alapvető ellátásával, ismerjék az újraélesztés technikáját. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Minden osztályban az első osztályfőnöki órán, illetve a gyakorlati foglalkozások első óráján balesetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi oktatást tartunk minden tanulónak. A baleset- és munkavédelmi oktatáson felhívjuk a tanulók figyelmét az iskolán belüli és iskolán kívüli veszélyhelyzetekre, azok elkerülésének lehetőségeire. A gyakorlati foglalkozások keretében elsősorban a munkaeszközök használati szabályait sajátítják el a tanulók. 19

21 A tűzvédelmi oktatás során a menekülési útirányokat, az esetleges tűz esetén a személyes menekülésen túl egymás segítését, a tanári utasítás teljesítését emeljük ki. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának iskolai programja Az elsősegély-nyújtási alapismeretek a szakkör keretében, a Vöröskereszt képviselőjének és a biológiát tanító kollegáknak a közreműködésével történik. A foglalkozások témái a következők: Az elsősegélynyújtás, sérült vizsgálata A baleseti helyszín Mentőhívás Az eszméletlenség vizsgálata A légzés vizsgálata Keringés vizsgálata Eszméletlen, jól lélegző sérült ellátása Ellátás lépései A mozgás kizáró okai A sérült ellátása kizáró okok esetén Stabil oldalfekvő helyzet kivitelezése Légúti idegen test Tünetei, légúti idegen test eltávolítása Fekvő eszméletlen sérült esetén Kisgyermek esetén Újraélesztés BLS (alapszintű életfenntartás), AED, ALS BLS célja, menete, mellkas-kompresszió, befúvás Sérülések és ellátásuk Sebellátás célja, szabályai Vérzések, fajtái (külső és belső vérzések), tünetei, ellátásuk Szemsérülések Égés Marószer okozta sérülések Ízületek, törések és ellátásuk Rándulás, ficam Zárt törés, nyílt törés tünetei, ellátása Arckoponyacsont-törés Bordatörés Medencecsonttörés Gerinctörés 20

22 Végtagtörés Agyrázkódás, sokk Kiváltó okok Tünetei, ellátása Mérgezések Gyógyszermérgezés Benzinmérgezés Sav-Lúg mérgezés Kimentés gáztérből Sérültek kimentése vészhelyzetekből Kimentés vízből Kimentés áramkörből Rosszullétek és ellátásuk Ájulás Epilepszia Alacsony vércukorszint 5. Környezeti nevelési program A környezeti nevelési programot a helyi tanterv tartalmazza. 6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai 6.1 A nevelőtestület minden tagjának feladata legmagasabb szinten a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk tanulóifjúságát; a NAT, a kerettantervek, a pedagógiai program és a házirend alapelveinek, értékeinek, cél- és feladatrendszerének maradéktalan betartása és teljesítése; szakmailag, pedagógiailag továbbképzés; a városi, iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni. 6.2 A pedagógusok feladatai A pedagógusok általános működési feladatait (ügyeleti rend, ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok stb.) az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben olyan módon 21

23 határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk a tanulók személyiségének optimális fejlődését és az iskola általános működési biztonságát is garantáljuk. Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság. Az iskola vezetője felelős ezért, hogy a mindenkori tanulólétszámnak megfelelően olyan módon hozza létre a pedagógus munkaköröket és az adott munkakörökhöz olyan mértékben határozza meg az oktatási nevelési általános működtetési feladatokat, hogy azok egymással, az otanulólétszámmal egységes arányban legyenek és biztosítsák a meghatározott feladatok minőségi megoldásának lehetőségét. Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. Alapelveink: a tantervek végrehajtása; a pedagógiai etika írott vagy íratlan törvényeinek betartása; a problémák nyílt megbeszélése történjen a megfelelő hangnemben tanulóval - szülővel - kollégával - vezetővel egyaránt; az egészség, testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadása; kulturált viselkedés, öltözködés (ünnepélyeken a közösség íratlan törvényének betartása); A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai: a tanítási órákra való felkészülés, a tanórák lelkiismeretes megtartása; a tanulók munkájának rendszeres ellenőrzése és értékelése; a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése; érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása; kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése; a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok; felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken; iskolai kulturális- és sportprogramok szervezése; osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása; az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása; szülői értekezletek, fogadóórák megtartása; részvétel nevelőtestületi, munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken, a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken; a tanulók felügyelete óraközi szünetekben; 22

24 a balesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységeket megszervezése; a megelőzésével kapcsolatos tevékenységek ellenőrzése; tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, azokon való részvétel; tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés; iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés; 6.3 Az osztályfőnökök feladatai Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki, feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk is tartalmazza. Általános feladatok Alaposan megismeri tanítványai személyiségét, ennek, valamint az iskola pedagógiai elveinek figyelembe vételével neveli őket. Osztályfőnöki nevelőmunkáját tanmenetben megtervezi, és az abban foglaltakat be is tartja. Minden tudásával elősegíti az osztályközösség kialakulását. Összehangolja és segíti az osztályában tanító nevelők munkáját, szükség esetén látogatja, látogathatja óráikat. Észrevételeit, a felmerülő problémákat az érintett nevelőkkel megbeszéli. Az éves munkatervben meghatározottak szerint fogadóórát, osztályszülői értekezletet tart. Indokolt esetben családlátogatást végez. Év elején az első osztályfőnöki órán megismerteti a tanulókkal a házirendet, tűz- és balesetvédelmi oktatást tart, felhívja a figyelmet az esetleges változásokra. Folyamatosan ügyel a házirendben foglaltak betartására. Szülők tájékoztatásával kapcsolatos feladatok Az ellenőrző és amennyiben erre lehetőség nyílik digitális napló útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. A szülőket és tanulókat - az őket érintő kérdésekről - tájékoztatja, a szülőket figyelmezteti, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Együttműködik az osztályközösség kialakítása és fejlesztése érdekében a szülőkkel, szülői munkaközösséggel, segíti őket feladataik végrehajtásában. Osztályfőnöki munkaközösséggel és Diákönkormányzattal kapcsolatos feladatok 23

25 Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, észrevételeivel, javaslataival, valamint a részére kijelölt feladatok teljesítésével elősegíti a közösség tevékenységét. Felkérhet pedagógust az osztályfőnök-helyettesi teendők ellátására. Együttműködik az osztályközösség kialakítása és fejlesztése érdekében a diákönkormányzattal. A diákönkormányzattal való együttműködés kapcsán minden év elején tevékenyen segíti az osztály diákönkormányzati képviselőinek megválasztását, ismerteti a DÖK működési szabályzatát. Az osztály előtt legalább havonta egyszer, de lehetőleg minden iskolai Diáktanács-ülés után beszámoltatja a diákönkormányzati képviselőket. Tanulmányi előmenetellel kapcsolatos feladatok Figyelemmel kíséri tanulói tanulmányi eredményeit, osztálya fegyelmi helyzetének alakulását. Indokolt esetben kezdeményezi a fegyelmi eljárás lefolytatását. A haladási naplót havonként ellenőrzi; a naplóvezetésben található hiányosságok esetén felhívja az osztályban tanító tanárok, illetve szükség esetén az iskolavezetés figyelmét. Az osztályozási naplót és az ellenőrzőt havonként egybeveti, a hiányokat pótolja. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és év vége előtt legalább egy hónappal értesíti a tanévi munkatervnek megfelelően. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Segíti a tanulók pályaorientációját, pályaválasztását, igyekszik ezeket megalapozottá, a realitásokkal összhangban levővé tenni. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, szorosan együttműködik az ifjúságvédelmi felelőssel. Havonta minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát, ezekkel összefüggő észrevételeit, javaslatait kollégái elé terjeszti. Az osztállyal és az osztályban tanító tanárokkal történt megbeszélés után félévkor és év végén értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, fegyelmezésére, kitüntetésére. Szükség esetén kéri ezekhez az osztályközösség véleményét. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, fegyelmezésére, kitüntetésére. Szükség esetén kéri ezekhez az osztályközösség véleményét. Figyelemmel kíséri a tanulók tankönyvellátottságát, segít a felmerülő gondok megoldásában, betartja és betartatja a tankönyvrendeléssel kapcsolatos határidőket. Mulasztásokkal kapcsolatos feladatok Törekszik az indokolatlan mulasztások, késések megelőzésére, visszaszorítására, ennek érdekében él az alapdokumentumokban lefektetett eszközökkel. A tanulók hiányzásait nyomon követi, a mulasztási naplót vezeti, illetve havonként összesíti. 24

26 Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát (tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Tanórán kívüli tevékenységek Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Részt vesz tanulóival az iskolai rendezvényeken, felkészíti őket ezekre, majd ügyel részvételükre, kulturált viselkedésükre. Elvégzi, elvégezteti az iskolavezetés által jóváhagyott felmérések, vizsgálatok osztályszintű lebonyolítását, összesítését. Pénzügyi feladatok Segíti a tanulók iskolai élettel kapcsolatos pénzügyi kötelezettségeinek teljesítését, folyamatosan követi és ellenőrzi azokat (alapítvány, diákkörök, stb.). Koordinálja az iskola-fenntartási hozzájárulási szerződések megkötését, a hozzájárulások megfizetését rendszeresen figyelemmel kíséri. Az iskola-fenntartási hozzájárulással kapcsolatos tanulói kérelmek esetében javaslatot tesz az elbírálásra. Adminisztrációs feladatok Eleget tesz a vonatkozó szabályokban előírt adminisztratív kötelességeknek. Félévenként az osztály előmeneteléről statisztikai adatokat szolgáltat. A félévi és év végi osztályozó értekezleten beszámol az osztály teljesítményéről, a hiányzások mértékéről, a megtett intézkedésekről, az osztály közösségi munkájáról, a tantárgyi és sportversenyeken elért eredményekről, a kimagaslóan, illetve a gyengén teljesítő tanulókról. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat, ideértve a tanügyi dokumentumok naprakész vezetését (törzskönyv, osztálynapló), valamint a továbbtanulással, ifjúságvédelemmel, statisztikák készítésével járó adminisztrációt. Félévi értesítőket, év végi bizonyítványokat kitölti és kiadja. Szükség esetén intézi a tanulók iskolalátogatási igazolási kérelmeit. Pótvizsgákkal, az osztályozó vizsgákkal kapcsolatos adminisztrációt elvégzi. Érettségivel, szakmai vizsgával, szintvizsgával, felvételivel kapcsolatos adminisztrációt végez. Infrastruktúrával kapcsolatos feladatok 25

27 Folyamatosan figyeli az osztálytermek berendezésének állagát, azonnal jelzi az iskolavezetésnek a hiányosságokat, rongálásokat, illetve intézkedik azok megjavításáról, megjavíttatásáról. Folyamatosan figyeli, kezeli, koordinálja tanulói belépőkártyáit. Felhívja a figyelmet a kártyahasználat szükségességére, igazolja a recepción a kártya nélkül belépőket. 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: különleges bánásmódot igénylő tanuló: sajátos nevelési igényű tanuló, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló, kiemelten tehetséges tanuló, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek Iskolánk speciális helyzetéből adódóan az átlagosnál magasabb a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő, és a sajátos nevelési igényű tanulók száma. Fontosnak tarjuk, hogy eredményessé tegyék az intézmények a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében, a tanórák kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében kell megvalósítani a felzárkóztatást. Alapelvek A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a Nat-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat vesszük alapul. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint szervezzük: a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket jelölünk meg ott, ahol erre szükség van; igény szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat, követelményeket kell kialakítani és teljesíttetni; szükség esetén a tanuló számára legmegfelelőbb alternatív kommunikációs módszerek és eszközök, építjük be a nevelés, oktatás folyamatába; az iskolák segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogassák a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve; az egyes fogyatékkal élő tanulókkal összefüggő 26

28 feladatokról a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást. A sajátos nevelési igényű tanuló nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni. A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történjen meg annak érdekében, hogy a gyermekek önállóan meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban. Célok Megteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók az iskolai tanulmányok adott pontján felkészültek legyenek az önálló életvitelre. Ennek érdekében: ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat, növelni a kudarctűrő képességüket, önállóságra nevelni őket. Kiemelt feladatok A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő, integrált oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, önmagához mért fejlődése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: az iskola vezetője támogatja pedagógusai részvételét az integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken; az együttnevelést megvalósító pedagógusok, felkészültek a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására; az együttnevelés megvalósításában a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesül; a módszerek, módszerkombinációk megválasztásában alkalmazkodni kell a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz; a fejlesztés nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai esetenként egészségügyi eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus feladatai: 27

29 a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző módosulásait; egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus együttműködésével, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a tanulói teljesítmények elemzése alapján, szükség esetén megváltoztatja eljárásait; az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus feladatai: segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása); segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, ismerteti ezek használatát, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; együttműködik a pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján a fejlesztést szolgáló órakeretben; segíti a pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához mért fejődésének megítélésében; segíti a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását. Az iskola igénybe veszi az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, a pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait a köznevelésfejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint. 28

30 7.2. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdők segítése Beilleszkedési és magatartási nehézségek A kritikus életkori szakaszok egyike a életév, a középiskolába lépés időpontja, illetve a középiskolás évek. A serdülőkor sokféle lelki zűrzavarát gyakran kísérik hangulatingadozások, depresszív epizódok, dühkitörések, az önértékelés, az identitás zavarai. E nehézségek peremhelyzetet, szociális visszavonultságot, vagy túlzott izgatottságot, agresszivitást, beilleszkedési zavart válthatnak ki. Cél, hogy ezeket a jegyeket az iskola nevelési folyamatában kezelje, és megakadályozza a veszélynek kitett tanulók spontán kirekesztődését vagy túlzottan negatív hangadását. A beilleszkedési nehézségek szűrése, diagnosztizálása pedagógiai tapasztalataink alapján történik. Az említett gyermekek többnyire: a tanulmányi kulturális közösségi feladatrendszerrel kapcsolatban nem álló, feladattal nem rendelkező peremhelyzetű tanulók; interperszonális kapcsolataik szerint gyakran kedvezőtlen szociometriai státuszú tanulók; a családi értékközvetítő sajátosságai szerint problémás fiatalok; a tanulmányi teljesítőképesség szerint egyetlen területen sem kimagasló diákok. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján megállapíthattuk, hogy iskolánkba kerülnek olyan tanulók, akik magatartási gondokkal, beilleszkedési nehézségekkel küzdenek. Összeállítottuk a személyiségjegyeknek azt a rendszerét, amely a nehezen nevelhetőségre utal. Ezek a következők: nyughatatlanság, nyüzsgés, agresszivitás, konokság, csipkelődő hajlam, túlzott gátlásosság, befelé fordulás, álmodozás, állandó bűntudattal küzdés, eltúlzott önértékelés, érzelmi tompultság. Az itt felsorolt személyiségjegyek valamelyikének megléte természetesen még nem jelent feltétlenül magatartási gondot, hiszen lehetséges, hogy csak átmeneti kamaszkori problémával állunk szemben. Ha viszont azt tapasztaljuk, hogy különböző élet- és konfliktushelyzetekre a tanuló rendszeresen inadekvát válaszokat ad, valamint a fent felsorolt jegyek közül egy vagy több tartósan is jellemző, akkor a magatartási zavar egyértelműen megállapítható. Ha a személyiségzavar és az ebből fakadó magatartási, beilleszkedési nehézség bizonyítást nyer, akkor a tanulóval szemben egyéni bánásmódot alakítunk ki. Megpróbáljuk a személyiségzavar okát feltárni, és ha lehetséges (környezettényezők esetén) megszüntetni. Amennyiben az ok felszámolása nem megoldható, úgy 29

31 a tüneteket kell kezelnünk. Ha ez a pedagógusok számára szakmailag megoldhatatlan feladat, akkor szakember segítségét vesszük igénybe a szülővel egyetértésben. Pedagógiai tevékenységek a beilleszkedési és magatartási nehézségek feloldására Az iskola az alábbi megoldásokkal törekszik arra, hogy a problémás tanulók konstruktív tevékenységek, véleménycserék, beszélgetések formájában vegyenek részt a kortárs interakciós folyamatokban: egyéni motivációs bázisuk megismerésére építve igyekszünk sikerélményhez juttatni tanulóinkat; felzárkóztató, pótló foglalkoztatások szervezésével, valamint órakeretben tanulásmódszertani, tanulástechnikai segítség nyújtásával biztosítjuk az előrehaladásban elmaradt tanulók felzárkóztatását; osztályfőnöki órákon fejlesztjük önértékelési, önismereti képességeiket, a szülőknek tájékoztatást tartunk a nevelési problémákról a devianciák veszélyeiről. Beilleszkedési, magatartási gondok esetén a szülővel vagy gondviselővel helyi munkamegosztás alapján rendszeresen tartja a kapcsolatot az osztályfőnök. A beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók általában nehezen nevelhetők, mivel társaikhoz, az iskolai diákközösségekhez és a pedagógusokhoz való kötődésük hiánya éppen a közösségi nevelés és a személyes példaadásra való nevelés ellen hat. Feladatok Az iskola általános légköre, követelményei, szokásrendszere, arculata, hangulata, szabályai mind a tanulói személyiség alakítását kell, hogy szolgálják. Mindezeknek azonban barátságosan, humánusan, és főleg a tanulók számára értelmileg és érzelmileg elfogadhatóan kell működni, ellenkező esetben a tanuló szembefordul az iskola által közvetített értékekkel. A nevelőtestület közösségi jellege, hangulata, stílusa, viszonya a tanulókkal szemben támasztott követelményekkel, pedagógiai egysége és a tanulók irányába történő megnyilvánulása szintén erősítheti vagy gyengítheti az iskolai oktató-nevelő munkát, és ezzel csökkentheti vagy növelheti a nehezen nevelhető tanulók arányát. Az osztályközösségben kialakult szokás- és normarendszerek tartalma, az interperszonális kapcsolatok tartalma és erőssége, az osztály arculatának alakítása és ezek hatásai részletesebben a pedagógia program 3. pontjában szerepelnek. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tennivalók két fő részből állnak: prevenció és korrekció. A prevencióban és a korrekcióban a pedagógusoknak nagyon fontos segítői a külső szakemberek: iskolaorvos, pszichológus, Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, Rendőrség, Gyámhatóság stb. 30

32 A kortárs csoportokkal és segítő szakemberekkel való együttműködés továbbá a speciális programok (pályaorientációs, drog- és alkohol prevenciós foglalkozások) részletesebb kifejtése a pedagógiai program 4. pontjában található A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási kudarc diagnosztizálása Tanulási kudarcnak tekintjük azt, ha a tanulónak a tanulási folyamatban egyáltalán nincs sikerélménye, illetve tartósan több kudarc, mint sikerélmény éri. Nem tanulási, hanem pedagógiai kudarcnak tekintjük azt, ha a tanuló nem képességének megfelelően teljesít, de ezt csak a pedagógus éli meg kudarcként, a tanuló pedig nem. Természetes, hogy ezekben az esetekben is megpróbáljuk a tanulót motiválni, hogy jobb teljesítményeket érjen el. A tanulási kudarc megelőzése és csökkentése érdekében végzett pedagógiai tevékenységek A kudarc okának megtalálása. A nehézségek leküzdésében nélkülözhetetlen a jó tanár-diák kapcsolat, illetve a pedagógus és szülők közötti együttműködés. Abban a kérdésben, hogy a tanuló tanulási nehézséggel küzd-e, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Az okok feltárásában az iskola fejlesztőpedagógusa is segítséget nyújthat. A kezdeti (általános iskolából hozott) tanulási-tudásbeli hátrányok kiszűrése és csökkentése, illetve a tanulási kudarcok kezelése elsősorban az iskola feladata. A tanulási kudarc leggyakoribb okai a következők lehetnek: o magatartási zavar: ebben az esetben a pedagógiai program 7.2. pontjában leírt pedagógiai tevékenységgel segítjük elő a kudarc megszűnését; o túl magas követelményi szint, túlzott elvárások, ez akkor fordul elő, ha egy vagy több tantárgyból olyan teljesítményt vár el a család vagy a pedagógus, melyet a tanuló önhibáján kívül nem tud teljesíteni. Az erősségek tudatosítása, a gyengeségek pótlása, fejlesztése a célunk. Alapvető nevelési elv, hogy sem az ismeretek, sem a követelmények ne haladják meg az adott korban lévő tanuló pszichikai és fizikai adottságait, sajátosságait, fizikai és szellemi erejét, teljesítőképességét. Felzárkózás lehetőségének megadása annak érdekében, hogy el tudják sajátítani azt a tananyagot, amely az érettségi, szakmai vizsga követelményeinek teljesítéséhez szükséges. Tanulási módszerek, technikák megismertetése osztályfőnöki- és a tanórákon. Rendszeres ismétlés, gyakoroltatás, változatos munkaformák is segíthetnek a tanulási motiváció erősítésében. 31

33 A feleletek, illetve dolgozatok értékelésénél nem csak a hibákat emeljük ki, célszerű a tanulók pozitív vonásait hangsúlyozni. Inkább dicsérjünk, mint marasztaljunk! Iskolánkban idegen nyelv és informatika tantárgyakból csoportbontást alkalmazunk. Gyakran tapasztaljuk, hogy a 9. évfolyamra érkező diákok általános iskolai tudása hiányos (esetleg nem is tanulták még a választott idegen nyelvet), ezért az első órákon történő felmérések alapján, a tanórákon folyamatos felzárkóztatást végzünk, próbálunk mindenkit sikerélményhez juttatni. Esetenként élünk a differenciált tanulói munkáltatás lehetőségével. Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia esetén lehetőség van iskolán belüli fejlesztésre fejlesztő pedagógus által. Szükség esetén iskolán kívüli vizsgálatokat, foglalkozásokat javasolunk tanulóinknak a szülőkkel egyeztetve. Ha a tanuló szakvélemény alapján nem osztályozható valamely tárgyból, úgy élünk a jogszabályban biztosított lehetőséggel, és nem osztályozzuk, illetve a számonkérés módját a tanulóhoz igazítjuk. Átjárhatóságot biztosítunk a tagozatok között, lehetőség van szakközépiskolából, illetve gimnáziumból szakiskolába való átirányításra. A felzárkóztatás feladatai Legfontosabb feladatnak tartjuk a szülők tájékoztatását, a velük való folyamatos kapcsolattartást, amíg a tanulási kudarc fennáll. A tanulót tanító szaktanárok és az osztályfőnök aktív kapcsolattartása a probléma kezelésére. A tanulási cél ismeretével és kitűzésével a tanuló motiváltságának növelése. A hátrányok kiküszöbölésére a megfelelő módszer megfogalmazása egyéni foglalkozás vagy egyéb segítségnyújtás révén. A felzárkóztatás lehetséges formái: tanórán belül, tanórán kívül és egyéb módon. Tanórán: a tanórán belüli felzárkóztatás módja: egyéni vagy csoportos foglalkoztatás keretében a tananyag feldolgozás ütemezésének az adott közösség szintjéhez történő igazítása; évfolyamonkénti csoportbontás, ahol lehetséges; a kompetencia alapú oktatási módszerek alkalmazása ahol lehetséges; kooperatív módszerek (csoportmunka) alkalmazása az órákon; differenciált tanulásszervezés; eszközei: jól differenciált feladatok, követelmények, egyéni haladási tempó, egyéni motiválás, sikerélmény biztosítása, megfelelő segítség megszervezése, meglévő képességekre való támaszkodás tanulás-módszertani segítség biztosítása; 32

34 az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák (anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, matematikai, természettudományos kompetenciák, digitális tudás, hatékony, önálló tanulás stb.) fejlesztésével; osztályközösségen belül pl. tanulópárok kialakítása; a tanuláshoz szükséges alapvető készségek elsajátításához alternatív megoldási formák alkalmazása. Tanórán kívül: egyén és csoportos segítő beszélgetések; a évfolyamon az iskola a továbbtanulásra, érettségire való felkészítést segítő felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet a törvényi kereteken belül; magántanulóként a törvényi lehetőségeken belül szakiskolában a évfolyamon, szakközépiskolában a (13.) évfolyamon. csoportos mozi- és színházlátogatás, hangverseny, kiállítások látogatása rendhagyó órák (pl. meghívott előadók, múzeumpedagógiai foglalkozások stb.) sportprogramok, kirándulások; önképző, illetve szakköri csoportok: sakk, vöröskereszt, gitár stb A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Általános pedagógiai elvünk: a képességek kibontakoztatása soha nem mehet a harmonikus személyiségfejlesztés rovására. A kiemelkedő képesség fejlesztendő értéket és egyben a képességeknek megfelelő teljesítés kötelezettségét jelenti a tanár és diák részére, melynek fejlesztése nem választható el a személyiségfejlesztéséről. Tehetségkutatás A tehetség kutatására irányuló tevékenységünk két részéből áll. Egyfelől megpróbáljuk minden tanulóban megtalálni azokat a képességeket, amelyekben a legerősebb, másfelől igyekszünk kiválasztani azokat a tanulókat, akik valamely területen kimagasló tehetséggel bírnak. A tanulóval állandóan kapcsolatban álló pedagógusok (osztályfőnök, osztályban tanító tanárok, stb.) rendszeresen kicserélik egymással tapasztalataikat, kölcsönösen együttműködnek, hogy a tanuló legjobb adottságai, képességei felszínre kerülhessenek. Általános törekvésünk, hogy a kiemelkedően tehetséges tanulókat ha tehetségük minősége, iránya alapján erre lehetőség van versenyeztessük, mivel teljesítményüket a verseny általában növeli. A nem kiemelkedő 33

35 képességű tanulók versenyzését is támogatjuk, de őket felkészítjük az esetleges kudarcok elviselésére is, amely a verseny során érheti őket. Tehetséggondozás A tehetséges tanulók nyomon követése: a tanuló osztályfőnökének és annak a pedagógusnak a feladata, akinek a szakterültéhez a tanuló tehetsége, képességei a legjobban kötődnek. Ha a tanuló képességeinek fejlesztése iskolai keretek között nem oldható meg, külső segítséget ajánlunk számára. Lehetőséget biztosítunk egyéni, illetve 2-3 fős órakereten kívüli foglalkoztatásra is. A tehetség kibontakoztatására irányuló pedagógiai tevékenységek iskolánkban A tananyagon túli képzés igényével tehetségesebb tanulóink érdeklődésétől függően a szakmai munkaközösségek javaslatára iskolánk tehetséggondozó szakköröket szervez. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások a szakkörvezető által összeállított tematika alapján folynak. Diákjaink esélyegyenlőségének biztosítása miatt rendkívül fontosnak tartjuk az informatikai oktatás személyi és tárgyi feltételeinek folyamatos fejlesztését, különös tekintettel az internet etikus használatára és a széleskörűen hozzáférhető információk közötti válogatás fontosságára. Az iskola mérete, nyugodt légköre lehetővé teszi a funkciógazdag iskolát. A főiskolai, egyetemi tanulmányokra való felkészítés mellett a munkavégzésre, a szakmai alapok kialakítására, a korszerű általános műveltség nyújtására, közvetítésére vállalkozunk. Az esélyegyenlőség biztosítása mellett célunk a tehetségfejlesztés, a személyiség és a kreativitás fejlesztése. A fenti célkitűzéseinket valósítása érdekében a szorgalmi időben és a tanulási időn túl különböző lehetőségeket biztosítunk tanulóinknak: tanulási időben: tanulmányi kirándulások, könyvtári órák, tanulás-módszertani órák, differenciált foglalkoztatás, csoportmunka. Ezek a többletszolgáltatások kötelezőek, a tanulmányi kirándulásokért a szülőknek fizetniük kell, hacsak nem sikerül erre anyagi fedezetet biztosítani különböző pályázatokon. tanulási időn kívüli lehetőségek: tömegsport órák, múzeum-, színház-, mozilátogatások, nyári- és sporttáborok, 34

36 tanulmányi versenyek, szakkörök, diákönkormányzat különféle rendezvényei, iskolai rendezvények, Ezek a szolgáltatások nem kötelezőek, de igénybevétel esetén általában térítéskötelesek, melyet a fenntartónak vagy a szülőnek kell fedeznie Ifjúság- és gyermekvédelmi tevékenység Helyzetelemzés Az iskolában nő a szociális, a családi, az egészségügyi vagy egyéb okból fakadó hátrányos tanulók létszáma, ezért folyamatos a hátrányokból fakadó veszélyeztetettség megelőzése. Az iskola gyermekvédelmi munkájának egyik legjellemzőbb feladata: az egyéni problémáját nehezen kezelő, érzékeny, elsősorban lelki gondokkal küzdő diákok segítése. A leggyakrabban előforduló pszichés problémák a következők: szorongások, félelmek, családi problémák, kortárskapcsolati konfliktusok, a serdülőkorral járó mentális gondok, lelki traumák. A társadalomban lezajló változások, az új gazdasági helyzethez való alkalmazkodás, a szembeötlően eltérő anyagi helyzet és gyakorta fellépő családi problémák (válások, különélések, munkanélküliség) árnyalt gyermekvédelmi gondolkodást igényelnek tőlünk. A Gyermekvédelmi törvénnyel összhangban veszélyeztetettnek tekintjük az olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapotot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A gyermek egészséges fejlődését fenyegethetik: biológiai fiziológiai, pszichés és szociális sérülések, amelyek gyakran összefüggnek egymással. A veszélyeztetettség jelei viselkedési és kedélybeli zavarokként jelentkezhetnek: csökkent a teljesítőképesség, nő a kriminális vagy neurotikus irányú fejlődésre való hajlam. Egyre nagyobb azoknak a tanulóknak a száma, kiknek a szeretetigényük kielégítetlen, melyet nyugodt légkör kialakításával személyes odafigyeléssel és kis közösségek megteremtésével próbálunk enyhíteni. Célok 35

37 Mindennapi ifjúságvédelmi tevékenységünkben a tanulók személyiségfejlődésének egészét segítő pedagógiai szemlélet érvényesül. Célja, hogy: megelőzze, elhárítsa, vagy enyhítse a tanulóra ható károsodásokat, amelyek személyiségfejlődését megzavarják vagy gátolják; segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak a tanuló értékes képességeinek kibontakoztatásához és fejlesztéséhez; az iskola hátrányos helyzetű tanulóinak támogatása, a családi vagy egészségi okokból veszélyeztetett tanulók megkülönböztetett figyelemmel kísérése; lemorzsolódásuk megakadályozása; a diákok feszültségének oldása személyes kapcsolatokkal, speciális bánásmóddal; harmonikus beilleszkedésük segítése az osztály és az iskola közösségébe; a tanulás hatékonyságának megalapozása; részvétel a dohányzás, AIDS, drog, és az alkohol elleni küzdelemben; az iskolai prevenció, a felvilágosítás, a megelőzés legfontosabb eszköze; A tanuló problémájának megoldása érdekében legyen megfelelő kapcsolat az ifjúságvédelemmel foglalkozó tanár, az igazgató, a igazgatóhelyettes, az osztályfőnökök, a pedagógus kollégák, a szülők és a diák-önkormányzati vezetők között; a veszélyeztetett tanulók érdekvédelme. Prevenció Iskolánk legfőbb gyermekvédelmi célja, hogy pedagógiai munkájának minden területén a prevenció gyakorlata érvényesüljön, a megelőzés szempontjából fontos az olyan körülmények biztosítása, amelyekben a tanulók jól érzik magukat. A prevenciós munka eredményes, ha a tanuló képessé válik a társadalmilag el nem fogadott jelenségekkel szembeni önvédelemre, a destruktivitás helyett az önfejlesztő, építő magatartást választja. A veszélyeztetett tanulók életét az iskolán kívül is próbáljuk folyamatosan nyomon követni. Ebben a fő feladat az osztályfőnökökre, illetve a gyermekvédelmi felelősre hárul. Pedagógiai tevékenységek Információk nyújtása az iskola ifjúságvédelmi tevékenységéről, lehetőségekről, az iskolán kívüli segítő szervezetekről, ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről: a gyermeknek, a szülőknek, a pedagógusoknak. Folyamatos kapcsolattartás: o az osztályfőnökkel, szaktanárokkal, 36

38 o az iskolaorvossal, o a könyvtárossal, o a diákönkormányzattal, o a külső szervezetekkel (nevelési tanácsadó, önkormányzatok, kollégiumok, gyermekvédelmi szakellátó intézmények) Fogadóórák, személyes beszélgetések révén a szülői támogatás megnyerése; Szűrés, feltárás, megszüntetés: a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók problémáinak felismerése, feltárása, a problémák okainak megkeresése; segítségnyújtás (egyéni beszélgetések, tanórán kívüli foglalkozások, külső segítők bevonása); krízis helyzetek kezelése (mentálhigiénés tanácsadás, iskolaorvos, szakellátó intézmények, gyermekjóléti szolgálatok). személyiségfejlesztés, értékközvetítés, közösségfejlesztés; beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése; szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek (a fenti bekezdések részletezése a pedagógiai program külön fejezeteiben); folyamatos mentálhigiénés tanácsadások megfelelő szakemberek bevonásával; szükség esetén családlátogatás, a család bevonása a probléma megoldásába; a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, tanulás-módszertani ismeretek nyújtása; speciális közösségi foglalkozások; egészségnevelő tevékenységek; felvilágosító, megelőző munka: egészségvédő programok, melyek kiemelten kezelt témái: o szenvedélybetegségek megelőzése (dohányzás, alkohol, drog), o szexuálisan terjedő betegségek és abortusz megelőzés. A juttatások elosztásának alapelvei és eljárási rendje A tankönyvtámogatásnál fő szempont a törvény által előírtakon felül, hogy a lehetőségekhez képest a legtöbb támogatást a tartósan és halmozottan nehéz körülmények között élő diákjaink kapják. A rászorulók normatív (központi költségvetési forrásból származó) támogatásán felül segítünk külső, alapítványi források felkutatásában. 37

39 Iskolánkban iskolaorvos rendel, aki a védőnő segítségével évente rendszeres egészségügyi szűrést végez a tanulók körében. Az iskolaorvos, a védőnő és külső szakemberek bevonásával egészségügyi felvilágosító, valamint szocializációt elősegítő foglalkozásokat tartunk A szociális hátrányok enyhítését szolgáló pedagógiai tevékenységek Hátrányos helyzetű az a tanuló, akiről családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. Halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Az iskola csak korlátozott mértékben képes a tanulók hátrányos helyzetét pozitívan befolyásolni, ezért igyekszik megismerni a tanulók helyzetét és a jogszabályokkal, törvényekkel összhangban a pedagógiai eszközrendszerével igyekszik enyhíteni e szociális hátrányokat. A szociokulturális hátrányok enyhítése érdekében folyó pedagógiai tevékenységek A tanulók hátrányos helyzetének megismerése csakis a nevelő-oktató munka etikai normáinak, továbbá a gyermek személyiségi jogainak figyelembevételével történhet. Ennek a koordinátorai: a tanuló osztályfőnöke és az iskola ifjúságvédelmi felelőse. Az osztályfőnök a tanuló személyi adatainak és személyiségének ismeretében a tanulótól, a tanulótársaktól, a családi háttérből és a nevelőtestületből, illetve az iskolaorvostól származó információk alapján szerez tudomást a tanuló hátrányos helyzetéről. élünk a pozitív motivációval; a kommunikációs képességeket fejlesztjük; az ilyen esetekben rendszerint meglévő tudásbeli hátrányt felzárkóztató foglalkozásokon próbáljuk megszüntetni, enyhíteni; a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése; a szociokulturális hátrányok enyhítése: a szabadidő kulturált eltöltésének biztosításával, tanácsadással, felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezésével, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezésével; felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről; tanulók pályaorientációjának segítése; kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel; 38

40 pályázatok figyelése; ösztönzés a különféle tanulmányi ösztöndíjak elnyerésére; szükség esetén segítségnyújtás a kollégiumi elhelyezésben; személyes beszélgetésekkel a problémamegoldó képességek fejlődésének elősegítése; az érintett tanulók érdek- és esély érvényesülésének elősegítése; a tanulót képessé tenni problémái felismerésére és megoldására. A segítő tevékenység formái és működési rendjük; az anyagi háttér biztosítása Az iskola tanórán kívüli tevékenységének széles köre a szociális hátrányok enyhítését is szolgálja. A tanórán kívüli foglalkozások egyes programjait pedagógusok, a diákönkormányzat és/vagy a tevékenységet segítő pedagógus által elkészített terv alapján az iskola igazgatója hagyja jóvá, a tevékenységet segítő felelős pedagógust szintén az igazgató bízza meg. A tanórán kívüli tevékenységekhez szükséges anyagi hátteret az iskola pedagógiai céljainak és költségvetési lehetőségeinek függvényében az igazgató biztosítja, amennyiben ez lehetséges. Ha a tevékenység anyagi háttere csak részben biztosítható vagy egyáltalán nem biztosítható iskolai keretből, akkor a szükséges anyagi háttér felkutatása és biztosítása (pl. pályázatok révén, szükség estén önköltséges formában) a tevékenységéért felelős pedagógus kezdeményezésére az iskola igazgatójának jóváhagyásával történik. 8. A szülők, a pedagógusok és a tanulók együttműködésének területei Az eredményes nevelő-oktató munka, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház, a tanulói és a pedagógusközösség koordinált, aktív együttműködése. A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai nevelés-tanítás-tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az együttműködés fontos feltétele, hogy a partnerek ismerjék alaposan az iskola nevelési programját, ugyanis ez adhatja meg a tartalmát az együttműködésnek A szülők és az iskola együttműködésének formái Élő munkakapcsolat van a tanári közösség és a szülők között a tanulók fejlődése érdekében a Köznevelési törvény által meghatározottak és az iskola hagyományai szerint. Ez többszintű együttműködést feltételez, amelyet az alábbi tartalommal kell megtölteni: kölcsönös és rendszeres információcsere a középiskola nevelési, oktatási feladatairól; 39

41 a tanulók személyiségfejlesztésének, a családok nevelési feladatainak összehangolása iskolánk hasonló irányú céljaival; együttműködés a szülők és a nevelőtestület között a szociális veszélyeztetettségből és az életkori sajátosságokból eredő nehézségek leküzdésében; a tehetséges, különleges képességű tanulók munkájának közös támogatása, menedzselése (pl. nyelvvizsgák, versenyek, külföldi ösztöndíjak, pályázatok stb.); törekvés a nevelési célokban megfogalmazott erkölcsi normák elfogadtatására, a kulturált viselkedés kialakítására, a deviáns magatartás megelőzésére; az aktív szülői részvétel biztosítása az iskola közösségformáló, nemzeti öntudatra és konstruktív életvezetésre nevelő programjaiban. A szülők közösségének képviseleti szervei: osztály és iskolai SZMK választmányok. A kapcsolattartást, szükség szerint, bármelyik fél kezdeményezheti. Az együttműködés során azokat a kérdéseket is rendezni kell, hogy milyen módon működhet közre, segítheti a szülő az iskolában folyó nevelőmunkát, illetve az iskola milyen módon és formában nyújthat segítséget a szülőnek gyermeke helyes neveléséhez. A kapcsolattartás formája lehet: Szülői értekezlet évfolyamszinten: o A 12. évfolyamos diákok szüleinek az igazgató tájékoztatót tart a kétszintű érettségire való tudnivalókkal, a továbbtanulással kapcsolatban. o Az iskolánk iránt érdeklődő 8. osztályos tanulók szüleinek az igazgató tájékoztatót tart az itt folyó oktatásról, nevelésről, bemutatja az intézményt. Szülői értekezlet osztályszinten Tanévenként két alkalommal az osztályfőnök tájékoztat a tanév feladatairól, a tanulmányi munka értékeléséről, az osztályt, illetve a tanulókat érintő kérdésekről. A szülői munkaközösség választmánya o Az osztályok szülői munkaközösségeivel együtt figyelemmel kíséri az iskolában folyó nevelő-oktató munkát, véleményt nyilvánít. Tagjai az osztályok szülői munkaközösségeinek választott képviselői. Fogadóórák o Tanévenként két alkalommal a pedagógusok egyéni tájékoztatót adnak a tanulókról. Írásbeli tájékoztatás a digitális ellenőrzőben o a tanulmányi előmenetelről és magatartási kérdésekről; o a szülőt is érintő programokról, feladatokról; o a tanulóval kapcsolatos egyéb információkról. 40

42 Egyéni foglakozások személyes beszélgetések, telefonbeszélgetések. A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: aktív részvételt, érdeklődő-segítő hozzáállást, őszinte véleménynyilvánítást és együttműködő magatartást, nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, a szülői munkaközösséggel való együttműködést, esetenként szponzori segítségnyújtást A tanuló és a pedagógus együttműködésének formái kötelező tanítási órák, nem kötelező iskolai órák, szakköri foglalkozások, közös kirándulások, iskolai programok, közösen végzett hasznos munkák (pl. szelektív hulladékgyűjtés stb.), sportversenyek, vetélkedők, diák fórumok, személyes megbeszélések A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanulókat az iskolai diákönkormányzat választott vezetői képviselik. A diákönkormányzatot megbízott pedagógus segíti munkája végzésében. Osztályközösségek és tanulócsoportok o az iskolai életet érintő információk áramlásának biztosítása az osztályfőnök, illetve a szaktanárok segítségével. digitális napló és ellenőrzőn keresztül történő tájékoztatás; hirdetőtáblákon való közzététel, iskolarádió segítségével való közzététel, Diákönkormányzat: A tanulók érdekeit képviseli, véleményt alkot a diákokat érintő kérdésekben. 41

43 Diákközgyűlés: nyilvános tájékoztató fórum, amely tanévenként legalább egy alkalommal hívható össze. Az igazgató és a diákönkormányzat vezetői beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, új javaslatokat tesznek, döntést hoznak Az iskolai és kollégiumi pedagógusok együttműködésének formái Az iskola, illetve a kollégium kölcsönösen tájékoztatja egymást az érintett tanulókkal kapcsolatban. A kollégiumi pedagógusokkal közvetlen kapcsolatot a kollégiumban elhelyezett diákok osztályfőnökei tartanak fenn. A kollégiumi nevelő egyéni tájékoztatást kérhet az osztályfőnökkel előzetesen egyeztetett időpontban. Az osztályozó értekezletet követően a kollégiumi pedagógusok a kollégiumi tanulók érdemjegyeiről a digitális naplóból értesülhetnek. 8.5 Partneri kapcsolataink Az intézmény vállalkozói szolgáltatói jellegéből adódóan gazdasági és társadalmi környezetében mély beágyazottságra törekszik. Közvetlen kapcsolatot tart a vonzáskörzete általános iskoláival, nyílt napjain fogadja és tájékoztatja az érdeklődő szülőket és tanulókat. Napi kapcsolatot tart az önkormányzatokkal, ha szükséges, számukra adatokat szolgáltat. Meghatározó a gazdasági szervezetekkel történő együttműködés. Jó példa erre a Csepeli Vasmű utódvállalataival, a Dunaferr Zrt-vel és a Paksi Atomerőmű Zrt-vel kialakított, immár hosszútávúnak tekinthető együttműködés. A vonzáskörzet állami fenntartású középiskoláival is napi kapcsolatot tartunk, igyekszünk velük együttműködni és nem kívánunk egészségtelen versenyhelyzetet létrehozni. Az intézmény másik törekvése a kulturális kapcsolatok kiépítése. Tanulóink rendszeresen járnak színházba, részt vesznek múzeumpedagógiai foglalkozásokon, kulturális rendezvényeken. Az iskola hitvallása alapján szoros kapcsolatban vagyunk a családsegítő központokkal, nevelési tanácsadó Intézményekkel, pedagógiai segítő szolgálatokkal és a Kormányhivatalok gyámügyi- szociális osztályaival. 42

44 9. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításának helyi szabályai Részletesebben lásd: Tanulmányok alatti vizsgák rendje c. dokumentum A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján állapítjuk meg. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatjuk. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításának helyi szabályai a jogszabályokban előírtakkal összhangban történik A vizsgaszabályzat hatálya Az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, aki számára az igazgató különbözeti vizsgát ír elő akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira Vizsgák fajtái Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha: felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, ha a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, 43

45 a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. A különbözeti vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31- ig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. Alkalmassági vizsga Az alkalmassági vizsgát az egyes szakmákhoz szükséges feltételekről szóló rendeletek szabályozzák. Ez az alkalmasság egészségügyi alkalmasságot jelent, melyet az iskolaorvos utasításai alapján, szakorvosi leletek figyelembe vételével az iskolaorvos ad Vizsgaidőpontok Javítóvizsga: augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban szervezhető, aug. utolsó két hete. Osztályozó és különbözeti vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. Részletesebben lásd: Tanulmányok alatti vizsgák rendje dokumentum 44

46 9.4. A vizsgák előkészítésének és lebonyolításának módja Az igazgató, a vizsgabizottság, a vizsgabizottság elnökének és tagjainak feladatait részletesebben lásd: Tanulmányok alatti vizsgák rendje dokumentumban. A vizsgarészek (írásbeli vizsga, szóbeli vizsga gyakorlati vizsga) lebonyolításának részletes szabályait lásd a Tanulmányok alatti vizsgák rendje c. dokumentumban. A vizsga értékelésének és a szabálytalanságok kezelésének részletes szabályait lásd a Tanulmányok alatti vizsgák rendje c. dokumentumban A vizsgák követelményrendszere A javító, osztályozó és különbözeti vizsgák anyaga lefedi az egész tanév tananyagát, összhangban a helyi tanterv követelményeivel. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskola igazgatójának engedélye szükséges ahhoz, hogy az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket a tanuló az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesíthesse. Az érettségi és szakmai vizsgák rendjéről jogszabály által meghatározott központi szabályzat intézkedik. 45

47 10. A tanulók felvételével és átvételével kapcsolatos szabályozás Tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik, felvétel vagy átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt A felvétel feltételei Iskolánk szóbeli illetve írásbeli felvételi vizsgát nem tart, a nyolcadik évfolyamos tanulók számára az általános iskolából hozott 7. év végi és 8. félévi osztályzatainak átlaga alapján teszünk javaslatot a felvételre. Szakközépiskolai és gimnáziumi képzés esetén a felvétel feltétele az általános iskola 7. év végi és 8. félévi osztályzatainak 3, 5 feletti átlaga. Szakiskolai képzés esetén a felvétel feltétele az általános iskola 7. év végi és 8. félévi osztályzatainak 3, 0 feletti átlaga Az átvétel feltételei Átvétel útján jogviszony létesíthető abban az esetben, ha a kérdéses évfolyam adott osztályában van szabad férőhely, valamint a jelentkező azonos képzésfajtából érkezik. Amennyiben a képzésfajta nem teljesen megegyező, a szükséges tantárgyak vonatkozásában sikeres különbözeti vizsga letétele után vehető át a tanuló. A szakképzés területén átvétel kizárólag azonos szakma tanulása esetén lehetséges, kivételt képez a szakképzés kezdő évfolyamán az az eset, ha a gyakorlati foglalkozások a tanévben még nem haladták meg az éves gyakorlati óraszám 20%-át. Ebben az esetben sikeres különbözeti vizsga, és egészségügyi alkalmassági vizsgálat után átvehető a tanuló Szóbeli felvételi vizsga követelményei Amennyiben az iskola bármely tagozatára szóbeli felvételi vizsgát hirdet, azt a tanév elején elkészített felvételi eljárás rendje c. dokumentumban teszi közzé. Ekkor a szóbeli felvételi vizsga részei és követelménye: Kommunikatív készség Általános iskolai ismeretek (Magyar, matematika természettudományos ismeretek, történelmi kérdések) Szövegértési és logikai készséget vizsgáló feladat 46

48 10.4. Alkalmassági vizsga Az alkalmassági vizsgát az egyes szakmákhoz szükséges feltételekről szóló rendeletek szabályozzák. Ez az alkalmasság egészségügyi alkalmasságot jelent, melyet az iskolaorvos utasításai alapján, szakorvosi leletek figyelembe vételével az iskolaorvos ad. Azoknál a szakmáknál, amelyeknél szakképesítés ráépülésben folyik képzés, a felvétel feltétele a szakképzési kerettantervekben meghatározott szakképesítés Jogorvoslati lehetőségek A jelentkezés elutasítása esetén a szülők a döntés ellen jogorvoslattal élhetnek. 11. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Az intézmény tanulói a törvény adta lehetőségekhez mérten részt vesznek az iskola döntési folyamataiban, ezt diákönkormányzat keretei között tehetik meg. Intézményünkben minden osztály 2-2 tagot delegálhat az iskolai Diákönkormányzatba. Ezek a tagok képviselik az osztályok érdekeit, tájékoztatják társaikat az őket érintő fontos kérdésekről, társaik véleményének kikérése után gyakorolják a véleményezési jogot és vezetőt választanak maguk közül, aki kapcsolatot tart iskolavezetéssel. A Diákönkormányzat évenkénti döntése alapján részt vesz az iskolai programok szervezésében, tervezésében, önálló programokat is szervezhet. A Diákönkormányzat tanévenként egy tanítás nélküli munkanap (Dök-nap) programjáról dönt, amelyről a nevelőtestület az éves program elfogadásakor nyilvánít véleményt. A Diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt felsőfokú végzettséggel rendelkező és pedagógus szakképesítéssel rendelkező személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az igazgató bíz meg öt éves időtartamra. Az iskolai döntéshozatali folyamatban a Diákönkormányzat véleményét minden esetben ki kell kérni: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, ifjúsági célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, 47

49 házirend elfogadása előtt. A tanulók nagyobb közössége a tanulói létszám minimum 25% - a véleményt formálhat az őket érintő kérdésben. Amennyiben egy adott ügy minimum ezt a tanulólétszámot érinti, ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét a döntés előtt. A véleményeket, észrevételeket minden estben a Diákönkormányzat juttatja el az iskolavezetésnek, írott formában a Diákönkormányzat vezetőjének aláírásával. 48

50 II. HELYI TANTERV 1. A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező óraszámait a mellékletben CD-n található táblázatok tartalmazzák. Az oktatás tartalmi szabályozásának dokumentumai, a választott kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény (Nkt.) a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint annak 3., 6., 8., 12. és 13. mellékletei, illetve módosításai A tantárgyi órakeret 10%-ának felhasználása A szakközépiskolai kerettantervekhez képest, tantestületi döntés értelmében az intézmény az egyes tematikai egységek között osztja el a rendelkezésre álló időkeretet az alkalmazható tudás megszerzése és a képességek fejlesztése céljából. 2. A képzés felépítése felmenő rendszerű képzések estében Iskolánk az évi Közoktatásról szóló törvény szerint többcélú intézmény, összetett iskola. Évfolyamok: gimnázium 4 év évfolyamon szakközépiskola 4 év évfolyamon érettségi vizsgával végződő 49

51 szakiskola 2 év 1/11., 2/12. évfolyamon A gimnáziumi képzés jellemzői az évi közoktatásról szóló tv a alapján A gimnáziumnak - a (2) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - négy évfolyama van. A négy évfolyamos gimnáziumban a nevelés és oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik évfolyamon fejeződik be. Gimnáziumi osztályainkban emelt óraszámban tanítjuk az informatikát, valamint az idegen nyelvet. Intézményünkben az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint annak módosításairól szóló rendeletek alapján (23/2013. (III. 29.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról; 6/2014. (I. 29.) számú EMMI rendelet az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról; 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet a köznevelés szabályozására vonatkozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról) tanítjuk az adott tantárgyakat. Gimnázium 2014/2015-es tanévtől Tantárgy Választott kerettanterv 1. Magyar nyelv és irodalom alapváltozat 2. I. idegen nyelv alapváltozat 3. II. idegen nyelv alapváltozat 4. Matematika alapváltozat 5. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek alapváltozat 6. Etika alapváltozat 7. Biológia-egészségtan "A" változat 8. Fizika "B" változat 9. Kémia "A" változat 10. Földrajz alapváltozat 11. Ének-zene "A" változat 50

52 12. Vizuális kultúra alapváltozat 13. Dráma és tánc alapváltozat (csoportbontással) 14. Mozgóképkultúra és médiaismeret alapváltozat(csoportbontással) 15. Informatika alapváltozat 16. Életvitel és gyakorlat alapváltozat 17. Testnevelés és sport alapváltozat 18. Osztályfőnöki helyi tanterv Iskolánk a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő, választható ("A változat" illetve "B változat") kerettanterve közül a fenti tantervek alapján tanít. Ahol nem jelöltünk "A" vagy "B" változatot, ott csak az alapváltozatot lehetett választani. Szakközépiskola 2014/2015-es tanévtől Tantárgy Választott kerettanterv 1. Magyar nyelv és irodalom alapváltozat 2. I. idegen nyelv alapváltozat 3. Matematika alapváltozat 4. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek alapváltozat 5. Etika alapváltozat 6. Biológia-egészségtan alapváltozat 7. Fizika alapváltozat 8. Kémia alapváltozat 9. Földrajz alapváltozat 10. Művészetek alapváltozat 11 Informatika alapváltozat 12. Testnevelés és sport alapváltozat 13. Osztályfőnöki helyi tanterv 14. Szakmai tantárgyak szakképzési kerettantervek 51

53 Iskolánk a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő, választható ("A változat" illetve "B változat") kerettanterve közül a fenti tantervek alapján tanít. Ahol nem jelöltünk "A" vagy "B" változatot, ott csak az alapváltozatot lehetett választani. 3. A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal: További kerettanterv feletti óraszámokat lásd a mellékelt elektronikus óratervekben az adott tantárgyaknál megjegyzésként. A kimenő évfolyamokon a párhuzamosan érvényben lévő, korábbi helyi tanterv szerint folyik a képzés. Képzések óratervei lásd elektronikus mellékletben. 52

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h.

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h. Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Általános iskola intézményegység 1-8. évfolyam ELLENŐRZÉSI TERVE 2010/2011. tanév Az intézményen belül folyó munka eredményeinek

Részletesebben

Az értékelés rendszere

Az értékelés rendszere Az értékelés rendszere Terület, szempont Információforrás Indikátorok Súlyozás. Adminisztráció Elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet. Haladási és értékelő napló vezetése;

Részletesebben

Adu Vállalkozói Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAM

Adu Vállalkozói Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAM Adu Vállalkozói Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 1 I. NEVELÉSI PROGRAM... 5 1. Pedagógiai alapelvek, értékek, célok, feladatok, eszközök, eljárások...5 1.1. Az iskolában

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Abigél Köznevelési Intézmény Debreceni Tagintézmény munkaterve és feladat-ellátási terve a 2013/2014-es tanévre

Abigél Köznevelési Intézmény Debreceni Tagintézmény munkaterve és feladat-ellátási terve a 2013/2014-es tanévre Abigél Köznevelési Intézmény Debreceni Tagintézmény munkaterve és feladat-ellátási terve a 2013/2014-es tanévre Elfogadta az Abigél Középiskola nevelőtestülete: Debrecen, 2013. szeptember 10. Bencze Rita

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

MUNKAKÖRI LEÍRÁS KÖZÉPISKOLAI TANÁR

MUNKAKÖRI LEÍRÁS KÖZÉPISKOLAI TANÁR 3. számú melléklet MUNKAKÖRI LEÍRÁS KÖZÉPISKOLAI TANÁR Az intézmény neve/címe: Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium; Nyíregyháza, Széchenyi u. 29-37. Tanár Név: Születési hely, idő: Anyja neve:

Részletesebben

Belső ellenőrzési terve

Belső ellenőrzési terve Belső ellenőrzési terve A vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus és más munkakörben foglalkoztatottak ellenőrzése, értékelése az éves munkatervben ütemezett módon történik. Az intézmény egy tanévre

Részletesebben

Vezetői ellenőrzési terv

Vezetői ellenőrzési terv Kossuth Lajos Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 3525 Miskolc, Dayka G. u. 4. Tel.: 46/509-120; Tel./fax: 46/345-830 www.eklg-miskolc.sulinet.hu Kossuth Lajos

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok. 2012. augusztus 23.

A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok. 2012. augusztus 23. A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok 2012. augusztus 23. Vonatkozó jogszabályok 2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Miskolci Magister Gimnázium OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 2013/2014-es tanév 11. osztály Készítette : Berecz Mária OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKATERV Az osztályfőnöki órák tematikája illeszkedik iskolánk nevelési koncepciójába

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A Pusztamagyaródi Kenyeres Elemér Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: Kozma Andrea igazgató Módosítás időpontja: 2013.március 31. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ... 5 1.1. PEDAGÓGIAI HITVALLÁSUNK...

Részletesebben

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési

Részletesebben

Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium A 2014/2015-es tanév munkaterve 1 Leviczky Cirill igazgató 1. BEVEZETÉS A 2014/2015-ös tanév munkatervének elkészítése különösen az

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

Különös közzétételi lista 2014.09.01.

Különös közzétételi lista 2014.09.01. Különös közzétételi lista 2014.09.01. 1., A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége Osztály Tantárgy Tanítja Végzettsége Szakképesítése Óvoda Óvodai csoportfoglalkozások Óvoda (Autista) Összevont

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola 1149 Budapest, Egressy út 36.

Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola 1149 Budapest, Egressy út 36. Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola 1149 Budapest, Egressy út 36. A tanévkezdés feladatai: Feladat ellátási terv a 2015/2016-os tanévre Javítóvizsgák:

Részletesebben

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és a 32/2008.

Részletesebben

Szent-Györgyi Albert. Módosítás: 2015. december 21. 2/97

Szent-Györgyi Albert. Módosítás: 2015. december 21. 2/97 Kaposvári SZC Szigeti-Gyula János Egészségügyi Szakképző Iskolája Pedagógiai program 2015. Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése. A pedagógus életpályamodell

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése. A pedagógus életpályamodell A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése A pedagógus életpályamodell 1 A pedagógus életpályamodell 326/2013. (VIII. 30) Korm. rendelet alapján (a pedagógusok előmeneteli rendszeréről

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

Közzétételi lista 2014/2015

Közzétételi lista 2014/2015 Közzétételi lista 2014/2015 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához VÉGZETTSÉG

Részletesebben

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ 2010. A magyar iskolai tehetséggondozásnak jelentős értékei vannak, ezzel Európa élvonalában vagyunk a nemzetközi értékelések alapján, de ahhoz, hogy

Részletesebben

MUNKATERV. Börzsöny Általános Iskola Nagyoroszi 2014/15. tanév. Készítette: Kissné Unatényi Katalin. igazgató

MUNKATERV. Börzsöny Általános Iskola Nagyoroszi 2014/15. tanév. Készítette: Kissné Unatényi Katalin. igazgató MUNKATERV Börzsöny Általános Iskola Nagyoroszi 2014/15. tanév Készítette: Kissné Unatényi Katalin igazgató Bevezető gondolatok Nevelő-oktató munkánkat az iskola alapdokumentumai, valamint az azokban megnevezett

Részletesebben

2015/2016. tanév rendje

2015/2016. tanév rendje 2. sz. melléklet: 2015/2016. tanév rendje 2015/2016. tanév rendje Első tanítási nap: 2015. szeptember 01. (kedd) Utolsó tanítási nap: 2016. június 15. (szerda) SZEPTEMBER 8.00 Ünnepélyes tanévnyitó (szakközépiskola

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Intézkedési terv a minőségirányítási program értékelése alapján 2011/2012-es tanév

Intézkedési terv a minőségirányítási program értékelése alapján 2011/2012-es tanév Gyulaffy László Általános Iskola 8412 Veszprém-Gyulafirátót, Vízi u. 24 OM azonosító: 037040 Intézkedési terv a minőségirányítási program értékelése alapján 2011/2012-es tanév Készítette: Fodorné Szöllősi

Részletesebben

BEISKOLÁZÁS 2014/2015

BEISKOLÁZÁS 2014/2015 BEISKOLÁZÁS 2014/2015 Az iskola jellege, célkitűzése: Gimnáziumunkban az általános műveltséget megalapozó, kétszintű érettségi vizsgára, felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint a munkába állásra

Részletesebben

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Személyi feltételek Pedagógus-munkakörben Sorszám A pedagógus végzettsége, szakképzettsége 1. Magyar-orosz-német szakos tanár Szakvizsgázott pedagógus: közoktatási

Részletesebben

Különös közzétételi lista Mezőszemerei Általános Iskola 3378 Mezőszemere, Szabadság út 127.

Különös közzétételi lista Mezőszemerei Általános Iskola 3378 Mezőszemere, Szabadság út 127. Mezőszemerei Általános Iskola 3378 Mezőszemere, Szabadság út 127. Tel: 06-36-490-005 E-mail: mezisko@gmail.hu Ikt.sz:1074/2013.12.02. Ügyintéző: Bartók István ig. Különös közzétételi lista Mezőszemerei

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

Pedagógiai program. Alcsútdobozi József Nádor Általános Iskola 2014.

Pedagógiai program. Alcsútdobozi József Nádor Általános Iskola 2014. Pedagógiai program Alcsútdobozi József Nádor Általános Iskola 2014. Tartalomjegyzék Előszó... 5 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai,

Részletesebben

A KOLLÉGIUM MUNKATERVE 2014/15. TANÉV

A KOLLÉGIUM MUNKATERVE 2014/15. TANÉV A KOLLÉGIUM MUNKATERVE 2014/15. TANÉV A nevelőtestület összetétele, feladatai A nevelőtestület létszáma 14 fő, csoportok száma 13 Név Szak óraszám feladat Kurinszky László földrajz - népművelő munkaközösség-vezető,

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista i Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2013/2014. tanév Pedagógus végzettsége Pedagógus szakképzettsége

Részletesebben

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 2 1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 3 1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK...

Részletesebben

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola A program megvalósításának helyszíne: Than Károly Ökoiskola Nyelvi előkészítő gimnázium

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 11. évfolyam 2014/2015 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2014. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. intézményvezető helyettes SZEPTEMBER

Részletesebben

Testnevelés és sport munkaközösség munkaterve 2013/2014. tanév

Testnevelés és sport munkaközösség munkaterve 2013/2014. tanév Testnevelés és sport munkaközösség munkaterve 2013/2014. tanév Készítette: Ignácz Krisztina munkaközösség-vezető 2013. szeptember 13. A munkaközösség tagjai: Felső tagozat: Baranyi Katalin Csomor Erika

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

TANÁRMINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSREND

TANÁRMINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSREND 4. számú melléklet ANDRÁSSY GYULA SZAKKÖZÉPISKOLA TANÁRMINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSREND 2013. 2 TANÁRMINŐSÍTÉS Andrássy Gyula Szakközépiskola Iskolahasználói elvárások és minőségpolitikai indikátorok 1. szint: alapvető

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai. A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában

A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai. A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában A HÍD programok bevezetésének célja, előzménye Az EU 2020 szerinti irányelveknek megfelelően a korai

Részletesebben

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki óra az emberi élet olyan területeivel foglalkozik, mint a helyes, erkölcsös magatartás, udvarias viselkedés, konfliktusmegoldás, környezettudatos

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2011/2012.

Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2011. szeptember 30. A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének környezetre gyakorolt hatása 1/a Pedagógusok és diákok környezettudatosságának

Részletesebben

VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZAKKÉPZŐ KÖZPONT PEDAGÓGIAI PROGRAM. Hatályos: 2014. április 1-től

VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZAKKÉPZŐ KÖZPONT PEDAGÓGIAI PROGRAM. Hatályos: 2014. április 1-től PEDAGÓGIAI PROGRAM Hatályos: 2014. április 1-től Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 5 1.1. Az iskola adatai, rövid bemutatása... 5 1.2. Az iskola küldetésnyilatkozata... 5 2. NEVELÉSI PROGRAM... 6 2.1. Az

Részletesebben

A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium MUNKATERVE a 2014/2015. tanévre Készítette: Nagy Györgyné

A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium MUNKATERVE a 2014/2015. tanévre Készítette: Nagy Györgyné A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium MUNKATERVE a 2014/2015. tanévre Készítette: Nagy Györgyné Az éves munkaterv fő részei: I. Iskolai munkaterv 1. A 2014/2015. tanév kiemelt céljai

Részletesebben

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Helyi tanterv 2013/2014 től felmenő rendszerben Testnevelés és sport 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Gyakorlati tudásanyag Az iskolai testnevelés és sport célja, hogy a tanulók életkori sajátosságaihoz,

Részletesebben

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz Közzétételi lista 2014/15-ös tanév Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2010/2011.

Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2010. szeptember 30. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben

Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai

Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai A Pedagógiai Programban foglaltak szerint: 2.11 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Követelmények: Számon

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

A TANÉV FELADATAINAK ÜTEMEZÉSE

A TANÉV FELADATAINAK ÜTEMEZÉSE A TANÉV FELADATAINAK ÜTEMEZÉSE 1. Tanév előkészítése: 2015. augusztus 21-től augusztus 31-ig 2. Alakuló-értekezlet: 2015. augusztus 25. 8.00 óra (kedd) 3. Iskolai javítóvizsgák lebonyolítása 2015. augusztus

Részletesebben

DR. FEJÉRPATAKY LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 2454 Iváncsa, Fő u. 61. HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM

DR. FEJÉRPATAKY LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 2454 Iváncsa, Fő u. 61. HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM Ikt. sz.: 942/2014/PP/12.10. DR. FEJÉRPATAKY LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 2454 Iváncsa, Fő u. 61. HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM Iváncsa, 2014. november 24. Balhegy Gabriella Katalin

Részletesebben

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015)

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015) Szülők és pedagógusok körében végzett vezetői értékelés (2015) A közoktatási intézmények vezetőinek munkáját a megbízatásuk során két alaklommal kell az intézmény pedagógusainak és a tanulók szüleinek

Részletesebben

A SOPRONI GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A SOPRONI GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SOPRONI GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Gárdonyi Géza Általános Iskola 9400 Sopron, Ferenczy János utca 1. Tel.: 99/312-246 E-mail: gardonyi@sopron.hu Honlap: www.gardonyi-sopron.sulinet.hu

Részletesebben

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 5. (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők: d) az iskolai

Részletesebben

ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA

ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 13-19. OM 201558 PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Cseh Gyöngyi megbízott intézményvezető 2013. augusztus 28. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2012/2013.

Ökoiskola munkaterv 2012/2013. Ökoiskola munkaterv 2012/2013. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2012. szeptember 1. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben

ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA

ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 13-19. OM 201558 PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Cseh Gyöngyi 2015. május 1 Tartalomjegyzék I.BEVEZETŐ... 4 1.1 Az iskola

Részletesebben

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Részletesebben

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

GYERMEK- és IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKATERV. 2013/2014 tanév

GYERMEK- és IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKATERV. 2013/2014 tanév GYERMEK- és IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKATERV 2013/2014 tanév Készítette: Kaszáné Szászi Edit Sárbogárdi Mészöly Géza Általános Iskola Szent István Általános Tagiskolájának Gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse Nézz

Részletesebben

4. (13) bekezdés: A közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között

4. (13) bekezdés: A közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között Közösségi szolgálat Jogszabályi háttér: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 40 (13) bek., 97 (2.) bek. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012.

Részletesebben

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma (TISZK) A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében VIII. OTK, 2009. május 29 Hátrányok eredete,

Részletesebben

TANULÓI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

TANULÓI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A KAPOSVÁRI KODÁLY ZOLTÁN KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA Kinizsi Lakótelepi Tagiskola OM 033966 7400 Kapvár, Búzavirág u. 21. TANULÓI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Az intézmény főja: Szabó Zoltánné Kudomrák Zsuzsanna

Részletesebben

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge 9/A 1. Milyen elvárásai vannak iskolánkkal kapcsolatban? Kérjük, állítson fel fontossági sorrendet az 1-5 skála felhasználásával. Vigyázzon arra, hogy az 1. és 2. helyre maximum két területet jelölhet!

Részletesebben

NAPKÖZIS MUNKAKÖZÖSSÉGI MUNKATERV 2012/2013.

NAPKÖZIS MUNKAKÖZÖSSÉGI MUNKATERV 2012/2013. NAPKÖZIS MUNKAKÖZÖSSÉGI MUNKATERV 2012/2013. Munkaközösségünk helyzete: 6 napközis csoport működik délutános műszakban. A napközis nevelők munkájába több osztálytanító is bekapcsolódik. Minden napközis

Részletesebben

A 2015-2016-os TANÉV RENDJE, FELADATAI

A 2015-2016-os TANÉV RENDJE, FELADATAI A 2015-2016-os TANÉV RENDJE, FELADATAI A 28/2015. (V. 28.) EMMI rendelet a 2015/2016. tanév rendjéről alapján. 1. A TANÉV A tanítási év első tanítási napja 2015. szeptember 1. A tanítási év első féléve

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Különös közzétételi lista Kápolnásnyéki Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Verebi Végh János Tagiskolája 2477 Vereb, Berényi u.4.. OM: 030175 2015/2016. tanév 1.

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

KOLOZSVÁR UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA. Programterv 2015/2016-os tanév 1155 BUDAPEST, KOLOZSVÁR U. 1.

KOLOZSVÁR UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA. Programterv 2015/2016-os tanév 1155 BUDAPEST, KOLOZSVÁR U. 1. KOLOZSVÁR UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA 1155 BUDAPEST, KOLOZSVÁR U. 1. Tel./Fax: 419-2413 ; 416-0437 e-mail: titkarsag@kolozsvariskola.hu Programterv 2015/2016-os tanév Szorgalmi idő: 2015. IX. 1.(kedd)- 2016.

Részletesebben

A VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013/2014. TANÉVI MUNKATERVE

A VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013/2014. TANÉVI MUNKATERVE A VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013/2014. TANÉVI MUNKATERVE KIEMELT CÉLKITŰZÉSEINK A NEVELÉS OKTATÁS TERÜLETÉN A 2013/2014. TANÉVBEN 1. A kompetenciaalapú oktatás

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben