siket vagy beszédhibás 11% értelmi 10% látásfogyatékos 14% egyéb 19% súlyos halmozott 2% mozgássérült 44% fogyatékkal élő 6%

Átírás

1 Az előadás témája Fogyatékossággal élők társadalmi befogadása Dr. Gortka-Rákó Erzsébet DOTE Adatok a fogyatékossággal élőkről 2.Társadalom és fogyatékosság 3.A fogyatékossággal élőket ellátó intézmények rendszere-szociális szociális intézmények- a lakóotthon- intézményen belüli foglalkoztatás 4.A fogyatékossággal élőket ellátó intézmények rendszere-sni oktatása- pedagógiai rehabilitáció- tanulási zavar Fogyatékkal élők aránya a népességen belül (KSH, 2001.) Fogyatékkal élők aránya a fogyatékosság tipológiája szerint (ksh, 2001) fogyatékkal élő 6% látásfogyatékos 14% siket vagy beszédhibás 11% értelmi 10% nem fogyatékos 94% mozgássérült 44% egyéb 19% súlyos halmozott 2% A 15 éves és idősebb fogyatékos személyek iskolai végzettsége a fogyatékosság típusa szerint (ksh 2001) A fogyatékos személyek gazdasági aktivitása (ksh, 2001) A fogyatékosság típusa össz. Ált. iskola középisk. érettségivel főiskola érett. nélk. egyetem Mozgássérült, testi fogy % 11% 15% 5% Látásfogyatékos % 8,5% 16,7% 6,5% Értelmi fogyatékos % 3% 2,5% 0,6% Hallásfogyatékos % 8% 11,5% 5% Beszédhibás ,3% 12,2% 12,5% 4% Egyéb % 16% 18,7% 6% Összesen: % 10,7% 14,8% 5% Forrás: Népszámlálás Összesen foglalkoztatott munkanélküli inaktív kereső eltartott % 89% 8,9% 2% 76,8% 12,3% Forrás: Népszámlálás 1

2 Demográfiai adatok A fogyatékosok között jelentős számú az időskorú személy, az életkor előrehaladtával betegség vagy baleset következményeként váltak fogyatékossá. 60 évesnél idősebbek aránya 44,8% több mint kétszerese a népesség egészéhez viszonyítva. Családi körülmények: 22,7 %-uk egyedül élt 57 % uk másodmagával 10,5 %-uk három vagy annál nagyobb létszámú háztartásban élt 8%-uk intézetben kapott elhelyezést. A fogyatékkal élők régiónkénti megoszlása nagy eltéréseket mutat: A dél-alföldi és az észak-magyarországi régióban magasabb a fogyatékosok aránya. Településtípus szerinti megoszlást tekintve: Magasabb arányban élnek községekben (40,3 %) Kevésbé jellemzően a fővárosban (14,2%) Más városokban (29,6%) A fogyatékossággal élők társadalomban elfoglalt helye Bánfalvy (1995) szerint a fogyatékosok a társadalomban relatíve zárt szubkultúrát alkotnak. A fogyatékosok biológiai, szocializációs és szociokultúrális eltérések miatt mások, mint az ép társadalom. A másság megjelenik az élet mikroelemeiben: tér, idő észlelése, környezet érzékelése, életmód, életvitel, formái eltérnek. A fogyatékkal élők értékei, attitűdjei világról alkotott képe más. A fogyatékosok ilyen értelemben a fogyatékosság jellegének és mértékének megfelelően egymástól is egyes elemeiben eltérő szubkultúrát alkotnak. Fogyatékosítás-címkézési (labelling) elmélet Goffman szerint a minősítettek stigmát kapnak. Ennek következtében a környezet el is várja tőlük, hogy a címkének megfelelően viselkedjenek Sid Wolinsky és Patricia Kirkpatrick (1995)szerint az alábbi mítoszok alakultak ki a fogyatékos emberekkel kapcsolatban: A fogyatékos emberek nem képesek a társadalom hasznos tagjává válni, ez a tehetetlenség mítosza Az egyes emberek jótékonykodása az, amivel a problémát meg lehet oldani, ez a jótékonyság mítosza A nehéz anyagi helyzetben levő országok nem engedhetik meg maguknak, hogy a fogyatékosok problémáival foglalkozzanak ez a szegénység mítosza. Társadalmi előítéletek (Sík, Babusik) Betegszerep fogalma Valójában nincs túl sok gondozásra szoruló fogyatékos ember, ez a megszámlálhatóság mítosza. A sérültekről kialakított képet a sérültek hozzátartozói és a velük foglalkozó szakemberek is befolyásolják. Bánfalvy Csaba (1995) szerint: A fogyatékos ember helyzetét minden társadalmi formációban az átlagos képességű állampolgár, (akikkel nap mint nap találkozik) fogyatékosokról kialakult képzete határozza meg. A fogyatékosok hozzátartozói valamint a fogyatékosokkal hivatásszerűen foglalkozók csak pozitív vagy negatív irányba befolyásolhatják a képzet kialakulását. A betegszerepet Talcott Parsons írta le. Kiindulópontja: a beteg különleges szerepbe, környezetétől, családjától, orvosától, gondozójától függő viszonyba kerül. Maga a helyzete, betegsége kívánja, hogy, gondját viseljék. Betegnek lenni annyit tesz, hogy meg kell felelni a betegszereppel együtt járó intézményes szerepelvárásoknak és viselkedésmintáknak. Ezek a következők Parsons értelmezésében: A beteg állapota mint betegállapot legitim, de legalább félig, ő a normális szociális kötelezettségek alól fel van mentve (nem mehet el otthonról, pizsamát visel, ágyba kapja az ételt) A beteg ember segítségre, gondozásra, ápolásra szorul A betegnek meg kell gyógyulnia A betegszerep hozzáértő gyógyító segítséget és a felek között kooperációt kívánja meg A fogyaték nem múlik el. A sérült emberekre állapotuk stabilizálódása után is jellemző marad a betegszerepnek megfelelő passzív élet és viselkedésmód. Állapotuk tartós, végleges. 2

3 Fogyatékos szerep A fogyatékos- szerep fogalma Gerald Gordon, M. Siegler és H. Osmond nevéhez fűződik és a betegszerep fogalmának bírálata nyomán született. A kritika alapja az, hogy sok ember képtelen a parsonsi kritérium közül a harmadiknak eleget tenni, mivel helyzetük gyakran végleges, így felgyógyulásukra gyakorlatilag nincs remény. A fogyatékosság nem betegség. Jellemző a túlmedikalizált szemlélet. Normalizáció elve A 60-as években Skandináviában jelent meg a normalizációs mozgalom. Az elmélet atyja Nirje B.(1998), szerint a normalizáció elve azt jelenti, hogy minden értelmileg akadályozott ember számára, olyan életmintát és hétköznapi életfeltételeket teszünk elérhetővé, amelyek a társadalom megszokott feltételeinek a lehető legnagyobb mértékben megfelelnek. Nirje szerint a normalizációs elv gyakorlati érvényesítésnek az alábbi 8 területen kell bekövetkezni, akár családi, akár intézeti körülmények között: 1. Normális napi ritmus: szabályosan tagolt, értelmes tevékenységekkel kitöltött napirend, ami az egyéni szükségletekre épül. 2. Normális heti ritmus: A társadalmi normákhoz igazodó életvitelben természetes, hogy az ember legfontosabb életterei a : Munkahely Iskola Otthon, lakóhely Szabadidő helye fontos, hogy ezek elváljanak egymástól, elkülönítetten valósuljon meg. Ezáltal az otthon bensőséges, személyes térré változik. 3. Normális éves ritmus: lehetőséget kell adni az év ünnepnapjai, a szünidő és az egyének számára jelentős családi ünnepek megtartására, melyek rendszeresen visszatérnek évente. 4. Az életciklus normális tapasztalatai: a normalizáció azt jelenti, hogy adott annak a lehetősége, hogy az élet ciklusai során normális fejlődési tapasztalatokat szerezhessünk. 5. normális tisztelet: a normalizáció elve azt is jelenti, hogy elfogadjuk, elismerjük, tiszteletben tartjuk és figyelembe vesszük az akadályozott emberek döntéseit, kívánságait és kéréseit. Ez olyan alapelv, aminek érvényesülnie kell függetlenül a: Korlátozottság mértékétől A kommunikációs nehézségtől A magatartásbeli sajátosságtól 6. Normális lehetőségek a heteroszexuális világba történő beilleszkedésre: Nem akadályozzuk meg, eleve, hogy a különböző szintű kontaktusok akár párkapcsolat, házasság kialakulását az akadályozott emberek körében. Ezzel segítjük a szociális kompetenciák kialakulását. 7. Normális életszínvonal: a normalizáció elve fellép az ellen, hogy az akadályozott emberek rosszabb körülmények között éljenek, mint az adott társadalom népességének átlaga. A fogyatékkal élőknek joguk van: Különféle állami juttatásokra Megfelelő bérezésre Speciális szolgáltatásokra 8. Normális környezeti feltételek: A normalizáció elve tartalmazza, hogy a különböző intézmények iskolák iskolák, lakóotthonok, lakóközösségek-, színvonalát a társadalom által az átlagpolgár számára biztosított szolgáltatások színvonalához kell mérni. Ugyanolyan színvonalon kell működniük, ugyanolyan sztenderdeknek megfelelően kell kialakítani őket, mint más közintézményeket. A normalizációs elv nem jelenti a fogyatékosság tagadását, de a fogyatékkal élők életkörülményeit a lehető legnormálisabbá teszi. Minden fejlesztés, gondozás célja ugyanis annak megkísérlése, hogy a megfelelő társadalmi beilleszkedést elérjük, ezért a nevelés egyenértékű része a normalizációnak. Korábbi lakóhelyi szegregáció helyett integráció 3

4 Életkor felsőfokú oktatás szakképzés (speciális) család 18 középfokú lakóotthon 16- oktatás iskola pedagógiai otthoni iskolai gyógyped. iskolák szakszolg. ellátás (együtt-) fejlesztő iskolai nevelés oktatás fejlesztő felkészítés 7- (fejl.felk.) (fejl.felk.) 6- szakértő i és rehab. bizottság (vizsgálat) 5- pedagógiai nappali óvoda korai otthoni fejlesztő szakszolg. ellátás intézmény 3 - bölcsőde központok korai fejlesztés szakértő i és rehab. bizottság (vizsgálat) Nemzetközi ápoló- Pető család gondozó Intézet fejlesztés otthon 1- korai (eü.) orvosi vizsg.dg. (neurohabilitáció) sérülés (születés előtt, 0- születés alatt v. után) Intézményrendszer a fogyatékos személyek szolgálatában Forrás: Márkus Eszter (2006): Pedagógiai és szociális rehabilitáció In Huszár-Kullmann-Tringer : A rehabilitáció gyakorlata Medicina, Budapest 31.o. Lakóotthon Fogyatékos személyek lakóotthona Rehabilitációs célú lakóotthon: az helyezhető el, aki : intézményi elhelyezés során felülvizsgálatban részt vett és a felülvizsgálat eredménye alapján indokolt a lakóotthoni elhelyezése családban él és képességei fejlesztése, valamint ellátása lakóotthoni keretek között biztosítható és rehabilitációja családjában nem oldható meg. lakóotthonba kerülése időpontjában a 16. életévét már betöltötte, de a rá irányadó nyugdíjkorhatárt még nem és rendelkezik az új életformához elégséges jövedelemmel. Önellátásra részben képes Szociális intézményen belüli foglalkoztatás A lakóotthon szakmai feladatai: -Lakóhelyi, munkahelyi feladatok, szabadidő eltöltésének szétválasztását lehetőség szerint foglakoztatást, szabadidős tevékenységet ill. azok szervezését. -Az ellátást igénybe vevő életkörülményeivel kapcsolatban problémák önálló megoldását ill. szükség esetén segítséget a döntések meghozatalához -Az ellátást igénybe vevők szükségletei szerinti szolgáltatások elérhetőségének megkönnyítését. Az ellátást igénybe vevő a lakóotthontól a következő szolgáltatásokat igényelheti: étkezést munka jellegű foglalkoztatást pénzkezeléssel kapcsolatos segítésnyújtást egészségügyi mentálhigiénés alapszolgáltatást szabadidős programok szervezését sportszerek használatát Szocioterápiás foglalkozások szervezése A bentlakásos intézmény az ellátottak meglévő képességeinek szinten tartása és fejlesztése érdekében szocioterápiás foglalkozásokat szervez. A szocioterápiás foglalkozások formáit az ellátást igénybe vevő életkorának és egészségi állapotának, képességeinek megfelelően kell megválasztani, az egyéni gondozási, fejlesztési tervben, illetve rehabilitációs programban megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban. A szocioterápiás foglalkozások formái különösen a) a munkaterápia, b) a terápiás és készségfejlesztő foglalkozás, c) a képzési célú foglalkozás A szociális foglalkoztatás: Az intézményi jogviszonyban álló személy intézményen belüli foglalkoztatása. Intézményen belüli: Ettől még a foglalkoztatás helyszíne (fejlesztő- felkészítő foglalkoztatás esetén) lehet az intézmény területén kívül. az intézmény szakmai programja alapján történik a foglalkoztatás, az esetleges külső foglalkoztatóval az intézménynek megállapodást kell kötnie. A szociális foglalkoztatási engedélyt is az intézmény kéri meg, ő alkalmazza a segítőket és a foglalkozási koordinátorokat is. Két fajtáját különböztetjük meg: a munkarehabilitációt és a fejlesztő-felkészítő felkészítő foglalkoztatást. Munkarehabilitáció Célja: az ellátott munkakészségének, testi, szellemi képességének megőrzése továbbá fejlesztő felkészítő foglalkoztatásra való felkészítés A munka-rehabilitációra az ellátott (illetve ha az ellátott cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, akkor a törvényes képviselője), és az intézmény vezetője közötti megállapodás alapján intézményi jogviszony keretében kerül sor. Munka-rehabilitációnak minősül különösen az intézmény környezetében végzett kisegítő, kiegészítő jellegű, karbantartással, a külső-belső környezet rendben tartásával összefüggő feladatok ellátása. 4

5 A munka-rehabilitáció időbeosztása az egyén képességeinek figyelembevételével történik A foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a napi 6 és a heti 30 órát, és el kell érnie a napi 4 és a heti 20 órát. Az ellátott munka-rehabilitációs díjban részesül, aminek összege nem lehet kevesebb a minimálbér 30%-ánál. A fejlesztő-felkészítő felkészítő foglalkoztatás : a megváltozott munkaképességű személyek, továbbá az értelmi fogyatékossággal élő emberek, egyedi, egyéni munkára képzésében, felkészítésében alkalmazott szociális foglalkoztatási forma. keretében biztosítani kell, hogy a megváltozott munkaképességű személyek elsajátíthassák azt a tudást és technikákat, amelyek fejlesztik a munkaerő piaci alkalmasságukat. Foglalkoztatási lehetőségek A fejlesztő-felkészítő felkészítő foglalkoztatás célja az ellátott személy számára munkafolyamatok betanítása és foglalkoztatása révén: Önálló munkavégző képesség kialakítása Védett munkahelyre való felkészítés Felkészítés nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatásra A foglalkoztatás időtartam nem haladhatja meg a napi 8 órát és a heti 40 órát, a foglalkoztatott személy 16. életévét betöltött személy lehet. Szociális intézményben foglalkoztatás Védett munkahelyeken történő foglalkoztatás: speciális munkafeltételek, munkakörülmények biztosítása olyan emberek számára akiknek túl nehéz lenne normál körülmények között dolgozni. Nyílt munka erőpiaci foglalkoztatás Fogyatékosok oktatása Közoktatási tv. Szabályozza évi 79. tv. Minden gyerek tanköteles, a tankötelezettség 18 év, sajátos nevelési igényűeknél 20 évre meghosszabbítható. Kitérünk a fogalomra a pedagógiai rehabilitációról szóló részben. Integráció 1. Lokális vagy fizikai integráció: Az integráció legegyszerűbb formája, a térbeli távolságot csökkenti. Az integráció legalacsonyabb fokú megvalósulása. Jellemző, hogy közös épületben vannak a fogyatékos és nem fogyatékos gyerekek, de nincs közöttük kapcsolat. 2.Szociális integráció A szociális közelítést teszi lehetővé, a foglalkozásokon, tanórán kívüli szociális kapcsolatok kialakítására bátorít. Pl. fogyatékosokat helyeznek el a többségi iskolában és kortársaikkal egyesítik őket a tanórán kívüli időben. 2 módja van: Az együttnevelés csak időszakos és esetlege (kirándulás, rendezvény) A csoportok találkozása folyamatos 3. Funkcionális integráció Együtt fejlesztik az óvodai foglalkozáson és az iskolai tanórán a gyereket és egyben biztosítják a speciális megsegítést is. Két alcsoportja: Részleges: csak az idő egy részében vannak együtt a gyerekek pl. készségtárgyakat együtt tanulnak Teljes: a teljes időt a többségi iskolában, óvodában töltik. 5

6 Befogadás-Inklúzió Fordított integráció: a nem fogyatékos csoportok mennek a speciális intézménybe. Befogadás- inklúzió Célja: valamennyi gyereket a lakóhelyhez közeli intézménybe vegyék fel, amelyek felkészültek a feladatra. Sebba szerint az integráció és az inklúzió között különbség van: Integráció: beolvasztják az iskola meglevő struktúráiba az egyéneket Inklúzió: újragondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és azokat a feltételeket, amikkel valamennyi tanuló haladását biztosítani tudják. Az inklúzió révén megvalósul az iskolarendszer általános fejlesztése, az iskolát úgy lehet megszervezni, hogy valamennyi gyerek szükségleteit kielégítse. Az intézmény befogadó jellege megvalósul: a tanítási program révén, a szervezés, a személyi-tárgyi feltételek biztosítása révén. A gyógypedagógus része a folyamatnak. A pedagógussal közösen oldják meg a felmerülő problémákat. kéttanáros változat két pedagógus vezeti az osztály 1 fő gyógypedagógus, 1 fő osztálytanító Az inklúzió fő jegyei: Egyéni differenciálás iálá Változatos óraszervezés Rugalmas tanterv Változatos értékelési eljárás A pedagógus felelőssége a problémák megoldása A gyógypedagógus, mint partner jelenléte Szülők bevonása Szociális befogadás Az integráció Feuser (1999) szerint a fogyatékos és nem fogyatékos emberek közös élet és tanulási tere, mindannyiunk fejlődési lehetőségeinek kiszélesítése érdekében. Csányi Yvonne (1997) szerint pedagógiai irányzat, amely a fogyatékos gyerek együttes, lakóhelyközeli oktatását jelenti a kortársakkal. Az integráció fokozatai: Asszimiláció: a fogyatékos és a nem fogyatékos közötti differencia tagadása az enyhébb fogyatékosság esetén Akkomodáció: a fogyatékos az adott csoport részeként nyer elismerést, a pozitív énkép fejlesztésének szolgálatában. Adaptáció: sokoldalú figyelem biztosítása fogyatékos és nem fogyatékos szükséglet kielégítésében. Magyarországon a gyerekek 7%-a SNI-s 2008-ban. Nemzetközi kitekintés nehézkes, mert az adatok nem összehasonlíthatók. Az egyes országok mást-mást sorolnak az SNI-sek közé. OECD 2007-ben 3 kategóriát különböztet meg SNI: A. a fogyatékosság orvosilag diagnosztizálható, organikus károsodásra visszavezethető B. magatartási vagy érzelmi rendellenesség és speciális tanulási zavar C hátrányos helyzet szociális, gazdasági és/vagy nyelvi hátrányok A C komponenst nem minden országban így Mo-on on és Angliában sem sorolják az SNI-hez, bár a 3 kategória sokszor nem különül el egymástól.. 6

7 Befogadó intézmények Az intézmények közül az óvoda befogadóbb mert ott még nincs teljesítménykényszer Iskola az alső tagozat követelményei kevésbé jelentenek akadályt az együttnevelés számára. A felső tagozatban a szaktantárgyak miatt nehezebb Középiskolában szintén nehéz 2002/ fő, 2003/2004-ben fő, 2006/2007-ben főt nevelten integráltan az óvodától- a középiskolás korosztályig bezáróan A 2006/2007-es tanévben az óvodáskorú SNI populáció 72,1 %-a járt többségi óvodába. Az iskolás korú SNI-sek 50%-a DE: ezek az adatok túl kedvezőek, mert közöttük diszlexiás 78,5%-a, más részképesség zavaros 67,8%-a, súlyos magatartás zavaros 11,1 % nekik nincs külön iskola így az integráltan neveltek közé sorolják őket. Pedagógiai rehabilitáció A fogyatékos csoportokat áttekintve nőtt az integrált nevelés a gyengén látóknál, a nagyothallóknál, az enyhe értelmi fogyatékosoknál kétszeresére nőtt az arányuk 2004 és 2006 között. Ez még elmarad a külföldi adatoktól. Egyrészt a fogyatékos gyermekek speciális oktatását, gyógypedagógiai nevelését, másrészt a munkaképes korú emberek szakmai képzését, új szakmára átképzését foglalja magába. A közoktatási törvény szerint sajátos nevelési igényű az a gyermek,, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. NEM SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek 7

8 A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő: pedagógiai, g gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást a gyermek életkorától, állapotától függően a szakértői véleményben foglaltak szerint: Korai fejlesztés Óvodai nevelés Iskolai nevelés-oktatás Fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani. Életkor felsőfokú oktatás szakképzés (speciális) család 18 középfokú lakóotthon 16- oktatás iskola pedagógiai otthoni iskolai gyógyped. iskolák szakszolg. ellátás (együtt-) fejlesztő iskolai nevelés oktatás fejlesztő felkészítés 7- (fejl.felk.) (fejl.felk.) 6- szakértő i és rehab. bizottság (vizsgálat) 5- pedagógiai nappali óvoda korai otthoni fejlesztő szakszolg. ellátás intézmény 3 - bölcsőde központok korai fejlesztés szakértő i és rehab. bizottság (vizsgálat) Nemzetközi ápoló- Pető család gondozó Intézet fejlesztés otthon 1- korai (eü.) orvosi vizsg.dg. (neurohabilitáció) sérülés (születés előtt, 0- születés alatt v. után) Intézményrendszer a fogyatékos személyek szolgálatában Forrás: Márkus Eszter (2006): Pedagógiai és szociális rehabilitáció In Huszár-Kullmann-Tringer : A rehabilitáció gyakorlata Medicina, Budapest 31.o. A pedagógiai rehabilitáció intézményei A pedagógiai intézményekbe való bekerüléshez szükséges a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vagy a fogyatékosság típusának megfelelő Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság feladata: A fogyatékosság szűrése Szakértői javaslat a különleges gondozás keretében történő ellátásra, az ellátás módjára, helyére, a különleges gondozáshoz szükséges feltételek meglétét ellenőrzi A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek pedagógiai megsegítésével a Nevelési Tanácsadók foglalkoznak. A Nevelési Tanácsadók feladatai: Szakvélemény készítés A gyermekek fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus, a szülők bevonásával Az iskolai nevelés-oktatás segítése Pedagógiai, pszichológiai támogatás, fejlesztés, terápiás gondozás a gyerekek számára 8

9 A sajátos nevelési igényű gyermek nevelhető, oktatható: Gyógypedagógiai intézményben külön Gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési oktatási intézményben integráltan az ép gyerekekkel együtt. A sérült gyerekek oktatásához, neveléséhez szükséges személyi- tárgyi feltételeket meg kell teremteni az intézményeknek. A sajátos nevelési igényű gyermekek által legkorábban a pedagógiai szakszolgálatok közé tartozó korai fejlesztés vehető igénybe. A korai fejlesztés szolgáltatásai: 0-5 éves korig fejlesztő foglalkozások szervezése a gyerekeknek egyéni és mikrocsoportos formában, a szülő bevonásával Szülőcsoportok szervezése, pszichés segítségnyújtás a szülők számára A 3. életév betöltése után csak akkor részesülhet korai fejlesztésben a gyermek ha nem vesz részt óvodai nevelésben Logopédiai szolgáltatás: a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése, kezelése. Óvodai nevelés: Integrált óvodai nevelést megvalósító intézményben Gyógypedagógiai nevelést biztosító óvodában(a fogyatékosság típusának megfelelő óvodai csoportok) Fejlesztő felkészítés: súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermek attól az évtől kezdve, amelyikben az 5. életévét betölti fejlesztő felkészítésben vesz részt a szülő bevonásával. Iskolai nevelés-oktatás: Speciális iskolák: a fogyatékosság típusának megfelelő profillal működnek pl. siketek és nagyot hallók ált. isk., vakok és gyengénlátók ált. isk., eltérő tantervű ált. iskolák Integrált nevelést-oktatást biztosító általános iskolák egyre gyakoribb a sérült gyermekek épekkel való együttnevelése. A többségi iskolában főként az érzékszervi fogyatékosokat és a mozgáskorlátozottakat fogadják be. Speciális szakiskolák, szakképző intézmények: az egyes szakmák alapjait, betanított vagy segédmunka jellegű tevékenységet sajátíthatnak el elsősorban az értelmi fogyatékosok. A nem értelmi fogyatékosok középiskolában és felsőoktatási intézményekben is továbbtanulhatnak, ahol jogszabályok garantálják számukra a speciális eszközök, módszerek igénybevételét a tanulmányaik elvégzéséhez. Tanulási nehézségek, tanulási zavar Általános,összefoglaló kifejezés. Rendellenességek heterogén csoportjára vonatkozik. A központi idegrendszer nem pontosan megállapítható diszfunkcióinak tulajdonítható. (Cruickshank) Megnyilvánulásai: Korai fejlődés késleltetett volta Az egyes területeken megmutatkozó nehézségek (emlékezet, képzelet, figyelem nem megfelelő, gondolkodás, olvasás, írás, számolás készségének elsajátítása és használata akadályozott, szociális kompetencia -képességdeficitek) 9

10 Elméletek 1. Neuropszichológiai elméletek: a tz. Hátterében minimális organikus sérülés állhat, ami nem vezet mentális retardációhoz, hanem szelektív következményekkel jár. Kirk az agy működésbeli rendellenességeivel magyarázza, mivel ritkán található agyi organikus károsodás Perceptuo-motoros elméletek: Porkolábné vizuális, auditív, kinesztitetikus tapasztalatok, különböző szenzoriális élmények egymással és a mozgással történő megfelelő integrációjára van szükség az írás, olvasás, számolás elsajátításához. Percepciós elméletek Frostig észlelésben mutatkozó deficitekre vezeti vissza Pszicholingvisztikai elméletek: Nyelvi hátrányokkal küzdenek, nem használják a nyelvet szimbolikus folyamatként Behaviorista elméletek: Viselkedésbeli rendellenességnek tekintik és nem foglalkoznak háttértényezőkkel Nem tulajdonítható elsődlegesen vizuális, hallási, motoros sérülésnek, mentális retardációnak, emocionális zavarnak vagy hátrányos környezetnek, de bármelyikkel együtt járhat. A tanulási nehézségek fő tünetei Viselkedés, aktivitás területén mutatkozó zavarok (hiperaktivitás, impulzivitás) Figyelemzavar, figyelemkoncentrációs problémák Alak, háttér fordított érzékelése Téri orientációs problémák (testkép, testséma zavara, iránytévesztés) Nyelvi fejlettség zavara (gyenge a beszédartikuláció, szótalálási nehézségek) Szekunder, másodlagos zavarok kudarcot élnek meg a tanulásban visszahúzódó vagy agresszív lesz. Megelőzésben részt vevő szakemberek és kompetenciák Orvos: van- e szervi oka, neurológiai eltérések,mcd-re re utaló jelek vagy más kóros elváltozás Gyógypedagógus, pszichológus: adatokat gyűjt a gyermek eddigi életéről, iskolai pályafutásáról, valamint a zavar előzményeiről, tesztet vesz föl, az intelligencia mérésére részképesség szintjének megállapítására Szociális szakemberek: föltárja a család gazdasági, szociális helyzetét, tanácsot ad, családot gondoz, szülőket támogat 10

11 Diszlexia: olvasás zavara (Vannak áldiszlexiások is, ez a szociális hátrányok miatt alakulhat ki.) Tünetei: Betűfelismerés zavara, betűtévesztés, lassú olvasási tempó, szótagkihagyás, szókép egybelátásának zavara, olvasott szöveg megértésének zavara, sok a balkezes és az iránytévesztő, nem alakul ki a laterialitás iskoláskorra. Tünetek a beszédben: 50%-uknál később indul a beszédfejlődés, gyenge a hallási figyelmük, kevés a szókincsük, rövidebb, egyszerű mondatokat alkotnak, mint kortársaik(szűk szókészlet, szótalálási nehézség) gyenge a szövegemlékezetük. segítése pedagógiai probléma. A fejlesztő foglalkozás légköre terápiai jellegű. A tanulási nehézség nem függ össze az intelligenciával Tünetek a magatartásban Elsődleges magatartási probléma: a gyermek személyiségéből, esetleg enyhe organikus károsodásából kifolyóan hozza az iskolába Másodlagos zavarok A tanulással kapcsolatos állandósult kudarchelyzet folytán keletkeznek. Hibás kompenzáció: valamivel l kompenzálni akarja a hátrányát. á személyiséget erősen torzító formája a bohóckodás Pszichoszomatikus zavarok: befelé forduló diszlexiás gyermeknél depresszió, és más pszichés tünetek:ágyba vizel, gyomorfájás, hasfájás. Kitérési mechanizmus: iskolakerülő, agresszív, megtagadja a munkát. Kezelése Kifejezett pszichoterápiára ritkán van szükség. A segítés pedagógiai feladat. Gyógyszeres kezelést legfeljebb a figyelem koncentráció javítására ajánlanak a szakemberek Fejlesztő foglalkozások: A fejlesztő foglalkozás légköre terápiai jellegű. Előnye: együtt van más diszlexiás gyerekkel, a pedagógus elfogadó magatartása gyakran elég a másodlagos zavarok oldására. Prevenció Minél korábban kezdeni a fejlesztést annál eredményesebb a munka-diszlexia prevenció Beszédkészség fejlesztése Megelőzni, hogy az írás, olvasás tanulásban hibás technikát alakítsanak ki Megelőzni a másodlagos neurotikus tünetek kialakulását Megfelelő önértékeléshez, örömhöz jutnak, segítjük a szociális beilleszkedést Ha nyelvi lemaradásnak szociokultúrális okai vannak akkor célzott, intenzív óvodai foglalkozások is segíthetnek. Kiszűrt gyerekeknél pszichológiai, orvosi vizsgálat is szükséges lehet (fülész, szemész, neurológus) 11

12 Tanulási zavar-terápiák Iskolában dislexia reedukáció (átnevelés) Elsősorban beszédfejlesztést tartalmaz, alapjaiból újratanítják az írást-olvasást és jó irányba kell terelni a már rossz irányba megindult személyiségfejlődést. Mivel kialakultak a rossz olvasási szokások, továbbá magatartás problémák ezért a velük való foglalkozás hosszabb, mint a prevenció AYRES DELACATO SINDELAR 12