A felszín alatti vizek szennyezés elleni védelme

Átírás

1 KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS A felszín alatti vizek védelme Környezetvédelmi követelmények című előadás tananyaga 2008.

2 A felszín alatti vizek szennyezés elleni védelme Az EU-hoz történő csatlakozással összefüggésben számos új követelmény került bele a hazai vízvédelmi joganyagba. Ezek elősegítik a vizek hatékonyabb védelmét, a létesítmények korszerűsítését, a szakszerűség fejlesztését és a tevékenység ellenőrzöttségének növelését. Jellemző, hogy a környezeti követelmények fokozatos szigorodása nemcsak a tisztább környezetet, az emberi egészség megóvását szolgálja, hanem része a gazdasági verseny befolyásolásának is. A követelményeknek való megfelelés nemcsak általános közérdek, hanem a környezethasználó jól felfogott saját bár egyes esetekben csak hosszútávon jelentkező - érdeke is. Jellemző, hogy a zöld szervezetek, a lakosság fokozott figyelemmel kíséri a környezetszennyezőként ismert termelők környezeti magatartását. Másrészről az is tapasztalható, hogy egyre több termelő fordít növekvő figyelmet a környezetvédelmi szempontokra részben a támogatási feltételek előírásai miatt is. A 1782/2003/EK rendelet a kölcsönös megfeleltetés szabályrendszerébe bevonta a felszín alatti vizek egyes veszélyes anyagok okozta szennyezés elleni védelméről szóló 80/68/EGK irányelvet (továbbiakban: irányelv). A vizek védelmére vonatkozó szabályozás már nagy hagyománnyal rendelkezik Magyarországon, így annak alapvető szabályai régóta ismertek a mezőgazdasági termelők számára is. Néhány fogalom Az irányelv megértéséhez szükség van néhány fogalom tisztázására. Az irányelv szennyezésnek tekinti az anyagok vagy energia ember általi közvetlen vagy közvetett bevezetését a felszín alatti vízbe, ha ez veszélyezteti az emberi egészséget vagy a vízellátást, károsítja az élővilágot és a vízi ökológiai rendszereket (ökoszisztémákat), vagy gátolja a vizek másfajta jogos használatát. A hazai szabályozás szerint, ha a szennyezőanyag koncentrációja meghaladja a (B) vagy a bizonyítottan előforduló háttér koncentrációt, akkor a terület szennyezettnek minősül. A szennyezettségi határértékeket a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM- EüM-FVM-KHVM együttes rendelet határozza meg. A felszín alatti vízre vonatkozó határértékek kevés kivételtől eltekintve az ivóvízre vonatkozó értékekkel azonosak az irányelv hatálya alá tartozó szennyező anyagok tekintetében. (A hazai szabályozás több anyagra is, pl. a nitrátra is tartalmaz határértéket, de az a kölcsönös megfeleltetési rendszer szerinti ellenőrzésnek ezen irányelv szerint nem képezi a tárgyát.) Közvetlen bevezetésnek vagy más szóval, közvetlen kibocsátásnak minősül az a tevékenység, művelet, illetve folyamat, amely során a szennyező anyag közvetlenül a felszín alatti vízbe kerül a nélkül, hogy előtte a földtani közegen (talajon, altalajon, kőzeten) átszivárgott volna. Közvetlen bevezetés például a szennyvíz felhagyott ásott kútba történő vezetése, vagy hulladék olyan gödörben történő elhelyezése, melynek az alján ott áll akár 2

3 csak ideiglenesen is - a talajvíz. Sajnos viszonylag gyakori eset az is, amikor a talajvíz szintje alatti tartályok kilukadása miatt az ott tárolt üzemanyag, fűtőanyag közvetlenül a felszín alatti vízbe szivárog. Közvetlen bevezetés történik akkor is, amikor a geotermikus célra kitermelt hévizet lehűtés után a felszíni vizek minőségének, és a felszínalatti vizek mennyiségének védelme érdekében - visszasajtolják ugyan abba a földtani összletbe. Ez utóbbi nem jelent veszélyt a felszín alatti vizekre feltéve, hogy nem tartalmaz a visszatáplálásra kerülő víz emberi eredetű szennyező anyagot. A közvetlen bevezetésnél kisebb veszélyt jelent a közvetett bevezetés, vagy közvetett kibocsátás, vagyis az, amikor a szennyezőanyag a talajon, altalajon történő átszivárgás után jut bele a felszín alatti vízbe. Ilyen esetben a felszín alatti víz veszélyeztetése annál nagyobb, minél kevesebb idő (rövidebb tartózkodási idő) alatt történik meg az átszivárgás. A gyors átszivárgás veszélye nagyobb a jó vízvezető képességű kavicsos, homokos talajokon, altalajokon, valamint a karsztos területeken, mint ott, ahol az agyagos képződmények a jellemzőek. Az átszivárgás sebessége azonban a vízvezető képességen túlmenően még számos más tényezőtől is függ, így pl. a szennyező anyag kémiai tulajdonságaitól, a leszivárgás során bekövetkező lebomlási, átalakulási, megkötődési folyamatoktól. A felszín alatti vízbe történő bejutás veszélye nagyobb, ha a vízszint a felszínhez közel van, mintha mélyen, esetleg több tíz méteres mélységben található. Közvetett bevezetés fordul elő pl. olyankor, amikor a szennyvizet elszikkasztják vagy nyárfás szűrőmezőn helyezik el. A hulladéklerakókból, különféle anyagtárolókból beszivárgó szennyezőanyagok is általában a földtani közegen keresztül szennyezik a felszín alatti vizet. A közvetett bevezetés sajátos, de gyakori esete az, amikor un. időszakos vízfolyásba történik a bevezetés, melynek medréből szivárog be a szennyező anyag a felszín alatti vízbe. Időszakos vízfolyásnak minősül minden olyan állandó vízhozammal, illetve vízborítással nem rendelkező vízfolyás (így különösen: ér, patak, belvízcsatorna), amely időszakosan kiszárad tisztított szennyvíz, illetve használt víz bevezetése nélkül. Hasonlóan veszélyt jelenthet a felszín alatti vizekre nézve az, ha a szennyező anyagot olyan mesterséges tóba vezetik, amelyet a földtani közeg kitermelésével, és ezáltal a felszín alatti víz feltárásával hoztak létre (pl. bányatavak, jóléti tavak). Az irányelv felszín alatti víznek tekint minden, a föld felszíne alatt a telített zónában elhelyezkedő vizet, amely közvetlen érintkezésben van a földtani közeggel. A magyar szóhasználat többféle felszín alatti vizet is megkülönböztet, így pl. beszélünk a vízadó anyagától és mélységi elhelyezkedésétől, nyomásviszonyaitól függően talajvízről, rétegvízről, artézi vízről, parti szűrésű vízről, karsztvízről, valamint a hőmérséklettől függően hidegvizekről és hévizekről. Az irányelv hatálya kiterjed mindezek védelmére. Az irányelv szabályait a mellékletében felsorolt anyagokra, illetve ilyen kémiai anyagokat tartalmazó anyagok bevezetésére kell alkalmazni. A magyar szóhasználat ezeket mint kockázatos anyagokat különbözteti meg, és az irányelvnek megfelelően két csoportba sorolja. A veszélyesebb csoportba, az un. I-es listás vagy K1-es anyagok közé az erősen toxikus, rákkeltő, az élő szervezetekben felhalmozódó, mutagén, teratogén hatású anyagok 3

4 tartoznak. Az ide nem sorolható, de nem veszélytelen anyagok tartoznak a II-es listába, ezek az un. K2-es anyagok. Az indokolatlanul szigorú előírások elkerülése érdekében figyelembe kell venni a felszín alatti vizek sérülékenységét, vagy másképpen fogalmazva a területek szennyezésekkel szembeni érzékenységét. Erre az irányelv ugyan tételesen nem tér ki, de az elővigyázatosság és az arányosság elveinek érvényesítéséhez a korlátozó előírások differenciált alkalmazását, az indokolatlanul szigorú előírásokból származó gazdasági hátrányok elkerülését lehetővé teszi. A hazai szabályozásban a területek érzékenység szerinti megkülönböztetésére három fő kategória lett felállítva: - fokozottan érzékeny terület (pl. ivóvízbázisok védőterületei, nyílt karsztos területek, egyes állóvizek parti sávja, Natura 2000 vizes élőhelyei), - érzékeny terület (pl. a fokozottan érzékeny területek közé nem tartozó karsztos, kavicsos, homokos területek, védett természeti területek), - kevésbé érzékeny terület, azaz minden, az előző két kategóriába nem sorolt terület. Ezek területi megoszlását az alábbi térképvázlat szemlélteti. 4

5 A pontosabb lehatárolás megtekinthető a KvVM honlapján ( valamint beszerezhető a VITUKI Kht.-től (Budapest, IX. Kvassay J. út 1.), illetve a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségektől (továbbiakban: felügyelőségek). Magyarországon jelenleg tíz felügyelőség látja el az első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági feladatokat. Név- és címjegyzéküket a melléklet tartalmazza. A felszín alatti víz folytonosnak tekinthető módon helyezkedik el a kőzetekben, a földtani közeg telített zónájában. Ha egy adott helyen, területen, adott földtani képződményben található felszín alatti vízről beszélünk, akkor értelmezhető a felszín alatti víztest fogalma, mint egy meghatározott mennyiségű felszín alatti víztömeg. A gyakran használatos vízbázis kifejezés a vízkivételi művek által hasznosításra igénybe vett, illetve arra kijelölt területet vagy felszín alatti térrészt és az onnan kitermelhető vízkészletet jelenti a meglévő, illetve a tervezett vízbeszerző létesítményekkel együtt. Az igénybe vett felszín alatti víz fajtájától függően lehet talajvízbázis, rétegvízbázis, karsztvízbázis vagy partiszűrésű vízbázis. A vízbázisok (elsősorban az ivóvízbázisok) fokozott védelmét szolgálják a kijelölt védőterületek, melyek az előírások szigorodásának csökkenése szempontjából a következő rendet követik: belső védőterület, külső védőterület és hidrogeológiai védőterület. A védőterületeket a vízügyi hatóság határozata jelöli ki, és azok bejegyzésre kerülnek az ingatlan nyilvántartásba, és leszámítva a frissítések közben történt néhány változtatást - szerepelnek a mezőgazdasági parcellák MePAR nyilvántartási rendszerében is. A felszín alatti vizek minősége szempontjából nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a vizeket érő terhelések és hatások térben és időben összegződhetnek. Ez a kölcsönös megfeleltetési rendszer keretében végzett ellenőrzések, illetve azok eredményeinek alkalmazása szempontjából is fontos. A felszín alatti vizeknek ezt a sajátosságát figyelembe kell venni a monitoring eredmények értékelése, az ok-okozati összefüggések tisztázása során, egyébként a támogatások méltánytalan csökkentésére vonatkozó határozatok születhetnek. Az irányelv kölcsönös megfeleltetési rendszer szempontjából történő rövid ismertetése Az irányelv célja a felszín alatti vizek kockázatos anyagokkal történő szennyezésének megelőzése, valamint a már bekövetkezett szennyezések káros következményeinek korlátozása, kiküszöbölése. Ez utóbbi feladatokat, melyeket a hazai szabályozás a kármentesítés fogalmába foglalt, az irányelv nem részletezi, és ezeket nem vették bele a kölcsönös megfeleltetési rendszer követelményei közé sem, ezért a jelen anyag sem tér ki ezekre. Az irányelv hatálya a műszaki szempontból pontszerűnek, foltszerűnek tekinthető szennyezőforrásokra terjed ki, illetve a pontszerű potenciális szennyezőforrásokkal szembeni védelemmel kapcsolatban állapít meg szabályokat. Nem terjed ki a hatálya a diffúz terheléseket eredményező tevékenységekre, mint amilyen tipikusan a mezőgazdasági területek trágyázása, vagy pl. a növényvédőszerek termőföldön történő felhasználása. A pontszerű 5

6 tevékenységek vonatkozásában azonban az irányelv tárgyi hatálya rendkívül széles. Kiterjed minden olyan tevékenységre, melynek következtében a mellékletben felsorolt szennyező anyag kerülhet bevezetésre a felszín alatti vízbe. Mindössze néhány tevékenységet vettek ki a hatálya alól. Nem vonatkozik az irányelv - az ivóvízbázisok védőterületén kívül elhelyezkedő, közcsatorna hálózatra nem kötött, különálló lakóépületek házi szennyvizeinek elhelyezésére, továbbá - az olyan szennyvizekre, amelyek a tagállam illetékes hatóságainak megállapítása szerint oly kis mennyiségben és oly alacsony koncentrációban tartalmaznak az I. és II. listában szereplő anyagokat, hogy azok a befogadó felszín alatti víz minőségét sem jelenleg, sem a jövőben nem veszélyeztetik, valamint - a radioaktív anyagokat tartalmazó szennyvizekre. Az irányelv vonatkozik az állattartó telepek trágyatárolására is. A trágyatárolók kialakítására vonatkozó előírásokra a jelen anyag azonban ebben a fejezetben részletesebben nem tér ki. A trágya tárolására vonatkozó előírásokat ugyanis tartalmazza a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni vízvédelmi feladatokról szóló 91/676/EGK irányelv is. A kettősség elkerülése érdekében a követelmények ismertetésére ott kerül sor. Az ott nem tárgyalt kérdések tekintetében azonban a trágyatárolókra is vonatkoznak az itt ismertetett előírások pl. a megfigyelő kutak vonatkozásában. A kölcsönös megfeleltetési rendszer szempontjából az irányelv 4. és 5. cikkelyben található előírásokat kell elsősorban szemügyre venni. Ezek betartását vették ugyanis bele a kifizetések feltételei közé. (Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni az irányelv azon más előírásait sem, melyek közvetlenül a 4. és 5. cikkelyben levő előírások végrehajtását szolgálják.) Az irányelv az I-es listás anyagokat használó tevékenységekre vonatkozóan a 4. cikk - tiltja az anyagok közvetlen bevezetését a felszín alatti vízbe, - előírja, hogy meg kell tenni a szükséges intézkedéseket annak megakadályozására, hogy az anyagok közvetett bevezetés révén a felszín alatti vízbe kerülhessenek, - elrendeli, hogy az anyagok elhelyezését, tárolását csak hatósági engedély alapján lehet végezni, és a hatósági engedély csak elővizsgálat alapján adható ki és csak olyan tevékenységekre (létesítmények, berendezések megépítésére, üzemeltetésére), amelyek során betartanak minden olyan műszaki óvintézkedést, amely szükséges az anyagok bevezetésének megakadályozásához. A teljesség érdekében megjegyzendő, hogy ezen előírások alól az irányelv tartalmaz egy kivételt a már nagyon erősen elszennyeződött, vízhasználatokra tartósan alkalmatlan víztestekbe történő bevezetést illetően. Ez azonban a gyakorlatban a magyarországi viszonyok között a mezőgazdasági üzemek esetében nem fordul elő, ezért ezzel a jelen fejezet részletesebben nem foglalkozik. 6

7 A II-es listás anyagokat használó tevékenységekre vonatkozóan az 5. cikk szerint az engedélyezés előtt elővizsgálatot kell végezni - az anyagok közvetlen bevezetése esetén, hogy korlátozzák az anyagok közvetlen bevezetését, - az anyagok elhelyezése, tárolása esetén, ha az közvetett bevezetést eredményezhet. A tevékenységekre az engedély megadható feltéve, hogy minden olyan műszaki óvintézkedést betartanak, amivel a felszín alatti víz szennyezése megakadályozható. Ezen túlmenően meg kell tenni minden olyan intézkedést, ami szükséges a közvetett bevezetés korlátozására. Ilyen intézkedések lehetnek például a monitoringra, adatszolgáltatásra vonatkozó előírások is. A monitoring kiterjedhet egyrészt a bevezetett, elhelyezett anyag mennyiségének és minőségének mérésére, másrészt az érintett felszín alatti víz állapotának megfigyelésére pl. megfigyelő kút létesítésével és üzemeltetésével. Az I-es és II-es listás anyagok jegyzékét a csatolt összeállítás tartalmazza. Az irányelv előírásait átültető hazai szabályozás és a meg-nem-felelés tipikus példái A jogharmonizációs kötelezettséget Magyarország már az EU-hoz történő csatlakozás előtt teljesítette a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet hatályba léptetésével. Ezt a rendeletet a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) váltotta fel. Jelenleg ezt kell alapul venni az irányelv előírásainak hazai teljesítése szempontjából is. A rendelet természetesen vonatkozik minden mezőgazdasági termelőre is, aki a hatálya alá tartozó tevékenységet végez. A felügyelőségnek a környezetvédelmi és a vízgazdálkodási törvények szerinti ellenőrzések során ezek teljes körű végrehajtását kell ellenőriznie. Ezzel szemben viszont a kölcsönös megfeleltetés rendszere szempontjából csak azoknak az előírásoknak a végrehajtását kell a felügyelőségnek, mint a kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását ellenőrző szervekről szóló 322/2007.(XII.5.) Korm. rendelet szerint hatáskörrel rendelkező hatóságnak figyelembe vennie, illetve ellenőriznie, amelyeket az irányelv 4. és 5. cikkelyének érvényesülése miatt kell betartani. Ez egyes előírások tekintetében enyhébb, illetve kevesebb követelményt jelent, mint amit a hatályos hazai szabályozás tartalmaz. (Az eltérés legfőbb oka az, hogy a hazai szabályozásnak igazodnia kellett az EU-n belüli, az elmúlt 28 évben végbement jogfejlődéshez, a követelmények EU-n belüli szigorodásához, ami elsősorban a 2000/60/EK irányelv, az un. Víz keretirányelv hatályba lépésével következett be, és folytatódott a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006/118/EK irányelv kiadásával.) 7

8 Előírások paragrafusról paragrafusra 1. A R. 10. (1) a) pontja kimondja, hogy a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében a tevékenység végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak műszaki védelemmel folytatható. Ezt a mezőgazdasági termelő akkor sérti meg, ha az irányelv szerinti kockázatos anyagokat megfelelő műszaki védelem nélkül helyezi el, tárolja. Az előírás megsértését jelenti pl., ha az éghető folyadékot tároló tartályból, vezetékekből, vagy azok csatlakozásai mentén a folyadék a talajra, a talajba, a felszín alatti vízbe kerül. Másik gyakori eset, hogy a különféle szennyvizeket kellő előtisztítás nélkül elszivárogtatják. Szintén az elírások megszegésének minősül, ha a növényvédőszereket, egyéb vegyi anyagokat, azok hulladékait nem a kellő szigetelést biztosító helyen és módon tárolják. Az ellenőrzésnek a műszaki védelem meglétére, elégségességére kell irányulnia. Ez helyszíni szemlével, a műszaki védelemre vonatkozó dokumentáció (ha van ilyen) átnézésével történhet. Éghető folyadékok földalatti tároló tartályainak ellenőrzéséhez hozzátartozik a tartályok nyomáspróbájára vonatkozó bizonylatok átnézése is. 2. A R. 10. (1) b) pontja szerint tevékenység végzése során - a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében - a felszín alatti víz, földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotát meg kell őrizni. Ezt a mezőgazdasági termelő a kölcsönös megfeleltetési rendszer szempontjából - akkor sérti meg, ha tevékenysége során az irányelv szerinti I-es listás anyagok kerülnek bele a felszín alatti vízbe közvetett bevezetés révén, és a monitoring a szennyező anyag emelkedő koncentrációját mutatja. Figyelemmel a szennyező anyagok felszín alatti vizekben előforduló akkumulációjára, a különféle terhelések összegződésére ezt az előírást az ok-okozati összefüggések tisztázását követően körültekintően kell alkalmazni a szankciók megállapítása esetén. Amit a kivizsgálásnak tisztáznia kell ilyen esetekben az az, hogy mutat-e, és ha igen, miért emelkedő tendenciát a felszín alatti vízben a (B) szennyezettségi határértéknél alacsonyabb koncentrációban jelen lévő szennyező anyag a felszín alatti vizek minőségét vizsgáló kutak vagy eseti mintavétel eredményei alapján. A mezőgazdasági termelő tevékenysége kifogásolható, ha egyértelműen bizonyítható, hogy az ő tevékenységének következményeként a felszín alatti vízben a (B) szennyezettségi határértéknél alacsonyabb koncentrációban jelen lévő I-s listás anyag koncentrációja emelkedő tendenciát mutat. A kölcsönös megfeleltetési rendszer keretében, a jövőben lefolytatandó ellenőrzések kapcsán a felszín alatti vizek monitoringjára vonatkozóan az alábbiakat célszerű figyelembe venni. 8

9 A R. 10. (7) bekezdése kimondja, hogy a tevékenység engedélyezése során a felügyelőség előírhatja a feltételek teljesülésének ellenőrzését szolgáló monitorozást. A 14. (1) a) pont a 13. (1) bekezdés szerinti engedély köteles tevékenységek folytatásának feltételei között kiutalva az 5. mellékletre - említi a monitoringot is. Az 5. melléklet 3. b) pontja szerint (az engedély és az állásfoglalás tartalma) kiterjed az engedélyköteles tevékenység folytatása során a felszín alatti vízbe, illetve a földtani közegbe kerülő, valamint a térszínen elfolyó vizek rendszeres észlelését, továbbá a felszín alatti víz és a földtani közeg állapotának megfigyelését lehetővé tevő monitoring létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos követelmények re is. Az idézett előírások az irányelv 4. és 5. cikkelyére utaló, az ott megfogalmazottak végrehajtását célzó 8. és 9. cikkelyében a monitoringra vonatkozó előírásokhoz történő jogközelítést szolgálták. A 8. cikkely szerint az engedélyeket a tagállamok illetékes hatóságai nem adhatják ki addig, amíg nem győződtek meg arról, hogy a felszín alatti víz, és különösen annak minőségének ellenőrzése biztosítva van. A 9. cikkely bizonyos tevékenységek esetében a 8. cikkelyben levő általános előírást feloldja a következők szerint: Amikor közvetlen bevezetést.vagy szennyvíz ártalmatlanítást ami elkerülhetetlenül közvetett bevezetéshez vezet engedélyeznek az engedély különösen az alábbiakat tartalmazza:.ha szükséges, a felszín alatti víz és különösen annak minősége folyamatos ellenőrzésére tett intézkedések. A hazai jogszabályi előírás is lehetővé teszi annak mérlegelését, hogy indokolt-e a felszín alatti víz minőségének ellenőrzését lehetővé tevő monitoring kút létesítése. A mérlegelésre azért van szükség, mert a R. hatálya hasonlóan az irányelvéhez rendkívül széles, azaz számos olyan tevékenység is a hatálya alá tartozik, ami méreténél, jellegénél fogva vélelmezhetően nem gyakorol olyan mértékű hatást a felszín alatti víz minőségére, hogy az - a 13. (6) bekezdése szerinti - elővizsgálat alapján a szennyezés veszélye reálisan indokolná a megfigyelő kút elrendelését. Ezért jellemző módon megfigyelő kút, illetve kutak létesítésére olyan esetekben lehet szükség, amikor az elővizsgálat szerint fennállhat a veszélye a felszín alatti víz szennyeződésének vagy a rendeltetésszerű működésből adódóan (pl. üzemi szennyvizek szikkasztása esetén,), vagy az előre nem látható meghibásodásokból adódóan (pl. éghető folyadékok nagy mennyiségű föld alatti tárolása esetén). Ide sorolhatóak az olyan, átmenetileg még tűrt állapotként elfogadott létesítmények hatásának megfigyelése is, melyekből nagy mennyiségű kockázatos anyag juthat ki a felszín alatti környezetbe (pl. vízáteresztő hígtrágya tároló). A kölcsönös megfeleltetési rendszer keretében január 1-je után esedékessé váló ellenőrzések során a monitoring követelményeknek való megfelelést a fentiek szerint javasolt figyelembe venni. Természetesen előfordulhat, hogy történetesen az ellenőrzés során mutatkozik meg a monitoring kút létesítésének és üzemeltetésének szükségessége. Ha az már korábban elő volt írva az ügyfélnek, de az előírást nem teljesítette, akkor az irányelv rendelkezéseinek sem felelt meg. Ha azonban a monitoring kút létesítése az ügyfél számára új követelményként jelenik majd meg az ellenőrzés alapján hozott 9

10 határozatban, akkor a kút hiánya az adott ellenőrzéshez kapcsolódóan nem indokolhatja a mezőgazdasági támogatás kifizetésének csökkentését. 3. A R. 10. (1) c) pontja szerint tevékenység végzése során - a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében - a tevékenység nem eredményezhet kedvezőtlenebb állapotot, mint amit a felszín alatti víz, a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentráció, továbbá az (E) egyedi szennyezettségi határérték, illetve kármentesítés esetében a (D) kármentesítési célállapot határérték jellemez. Ebből a szempontból általában azt kell vizsgálni, hogy a felszín alatti víz valamely I-es vagy II-es listás szennyezőanyagának koncentrációja túllépi-e a megengedett (B) határértéket. Ezt a felszín alatti vizek minőségét vizsgáló kutak eredményei vagy eseti feltárás és mintavétel alapján lehet eldönteni. Részletesebb elemzést kíván a helyzet értékelése, ha olyan, korábbról már szennyezett területről van szó, amelyre (E) egyedi szennyezettségi határérték, illetve kármentesítés esetében a (D) kármentesítési célállapot határérték volt megállapítva. Az ok-okozati összefüggések tisztázására ilyen esetekben különös hangsúlyt kell helyezni. A kölcsönös megfeleltetés szempontjából kifogás akkor merülhet fel, ha egyértelműen bizonyítható, hogy az adott ügyfél tevékenységének következményeként a felszín alatti víz minősége az ún. (B) szennyezettségi határértéket, vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentrációt, vagy az (E) egyedi szennyezettségi határértéket, illetve kármentesítés esetében a (D) kármentesítési célállapot határértéket a határérték medállapítását követően bekövetkezett friss szennyezés miatt meghaladja. 4. A R. 10. (2) a) pontja szerint tilos a R. 1. számú melléklet szerinti szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése. A kölcsönös megfeleltetési rendszer alkalmazása során azt kell vizsgálni, hogy vezetnek-e közvetlenül felszín alatti vízbe I-es listás anyagokat. Remélhetően ilyen eset nem fordul elő. Ha mégis, akkor ilyennek minősül például, ha valaki olajos szennyvizeket, klórozott szénhidrogéneket vagy I-es listás nehézfémeket tartalmazó szennyvizeket vezet felhagyott ásott kútba, vagy pl. ha a talajvíz szintje alatt levő lukas tartályokat használ szénhidrogének, klórozott szénhidrogének tárolására, I-es listás növényvédőszerek bekeverésére stb. A helyszínen vizsgálni kell, hogy van-e egyértelmű jele annak, hogy I-es listás szennyezőanyagot közvetlenül juttatnak a felszín alatti vízbe? (Helyszíni ellenőrzés, tettenérés.) 5. A R. 10. (2) b) pontja szerint tilos szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak a bevezetése mesterséges tóba, c) pontja szerint pedig a felszín alatti vizek állapota 10

11 szempontjából fokozottan érzékeny területeken a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése (beleértve az időszakos vízfolyásba történő bevezetést is). Ezen előírásoknak a kölcsönös megfeleltetési rendszer szempontjából történő alkalmazása során azt kell vizsgálni, hogy vezetnek-e I-es listás anyagokat mesterséges tóba, vagy fokozottan érzékeny területeken időszakos vízfolyásokba. Az ellenőrzés módja a helyszíni ellenőrzés lehet. Elsősorban azt kell vizsgálni, hogy van-e egyértelmű jele annak, hogy I-es listás szennyezőanyagot közvetve juttatnak a felszín alatti vízbe. Közvetve a monitoring eredmények feldolgozása is vezethet erre az eredményre. 6. A R. 13. (1) bekezdése szerint hatósági engedély szükséges a szennyező anyag: a) elhelyezéséhez, b) a földtani közegbe történő közvetlen bevezetéséhez, c) a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetéséhez, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is, d) a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetéséhez. A R. nem határozza meg, hogy melyik hatóság engedélye szükséges az adott tevékenység végzéséhez, létesítmény, berendezés megépítéséhez, használatba vételéhez (üzemeltetéséhez). Erre a hatályos törvények és rendeletek előírásait kell alkalmazni. Az esetek nagy részében építési engedélyre van szükség, de gyakori eset az is, hogy a vízügyi hatóság az illetékes eljáró hatóság. Lehetnek azonban olyan esetek is, amikor más hatóság adja ki az engedélyt. A környezetvédelmi hatóságot minden esetben szakhatóságként kell megkeresni, kivéve, ha nincs az adott tevékenységnek engedélyező hatósága más jogszabály szerint, mert ilyenkor a környezetvédelmi hatóság az eljáró hatóság. Az előírás megsértésének minősül az I-es és II-es listás anyagok engedély nélküli, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő: a) elhelyezése, b) a földtani közegbe történő közvetlen bevezetése, c) a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetését is, d) a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése. Az irányelv alapvető rendelkezése az, hogy a tevékenységeket engedély alapján kell végezni. Az ellenőrzés egyrészt adminisztratív jellegű, ami az engedély meglétére, érvényességére irányul. Helyszíni vizsgálat szükséges viszont annak megállapítására, hogy történik-e az engedélyben foglaltaktól eltérő környezethasználat. Az engedély az ügyfél kérelmére módosítható, ha megváltoznak a tevékenység végzésére vonatkozó feltételek, vagy azt valami más körülmény indokolja. Az engedély módosítása nélkül történt változtatások azonban az engedélytől való eltérésnek minősülnek. 11

12 7. A R sa előírja, hogy felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével járó tevékenységek jellemzőit alap-adatlapon, valamint részletes-adatlapon, valamint éves jelentésben kell benyújtani az engedélyköteles tevékenység helye szerint illetékes felügyelőséghez. Ez az előírás szorosan kapcsolódik az engedélyezési kötelezettséghez. Új tevékenység esetén az alap-adatlapot már az engedélyezés szakaszában be kell nyújtani. A már meglevő, folyamatban levő tevékenységek végzőinek ezt már korábban meg kellett tenniük. Az adatszolgáltatás részletes szabályait, az adatlapokra vonatkozó előírásokat a 18/2007. (V.25.) KvVM rendelet tartalmazza. Az adatlapok letölthetők a KvVM honlapjáról, vagy beszerezhetők a felügyelőségeken. Az adatlapok kitöltési útmutatói is elérhetőek a KvVM honlapján. Az országos nyilvántartás szerint mintegy olyan tevékenységet végeznek Magyarországon, ami az irányelv hatálya alá esik. Ennek jelentős része a mezőgazdasági szférához tartozik. Ebben a számban benne vannak az állattartó telepek trágya tárolói is, mert az alap-adatlapot ezekre is be kell nyújtani a felügyelőségre. Az éves jelentést azonban ezekre vonatkozóan már nem kell teljesíteni, mert azt a Nitrát irányelvhez közelítő hazai szabályozás előírásai szerint kell évente végezni. Az előírás megsértésének minősül a felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével járó tevékenységekkel kapcsolatos bejelentési, illetve adatszolgáltatási tevékenység elmulasztása. Az ellenőrzés részben adminisztratív jellegű, és az adatok számítógépes nyilvántartása folytán viszonylag gyorsan elvégezhető. Az adattartalom helytállóságának ellenőrzése azonban általában helyszíni bejárást igényel. 12

13 1. számú melléklet KOCKÁZATOS ANYAGOK JEGYZÉKEI Az Európai Gazdasági Közösség által kiadott Tanács 80/68 (1979. XII.17.) számú irányelv függeléke Az I. Jegyzék a következőkben felsorolt anyagféleségekhez és csoportokhoz tartozó meghatározott anyagokat tartalmazza azok kivételévek, amelyek toxicitás, lebomlás és a szervezetben való felhalmozódás szempontjából kis kockázatot jelentenek és nem sorolandók az I. Jegyzékbe. Azok az anyagok, amelyek a toxicitás, a lebomlás szempontjából a II. Jegyzéknek felelnek meg, a II. Jegyzékbe sorolandók. I. Jegyzék a veszélyességük alapján K1 minősítésű anyagokra 1./ Szerves halogén vegyületek és olyan anyagok, amelyek a vízi környezetben szerves halogéneket képezhetnek. 2./ Szerves foszfor vegyületek 3./ Szerves ón vegyületek 4./ Olyan anyagok, amelyek a vízi környezetben - vagy ezzel terjedően más szervezetekben - rákkeltő, mutagén vagy teratogén tulajdonságokat hordoznak. 5./ Higany és vegyületei 6./ Kadmium és vegyületei 7./ Ásványolajok és más szénhidrogének 8./ Cianidok II. Jegyzék a veszélyességük alapján K2 minősítésű anyagokra A II. Jegyzék a következőkben felsorolt anyagféleségekhez és csoportokhoz tartozó egyes anyagokat és anyagkategóriákat tartalmazza, amelyek a felszín alatti vízre káros hatást fejthetnek ki. (1) 1./ A következő félfémek és fémek, valamint vegyületeik: 1. Cink 11. Ón 2. Réz 12. Bárium 3. Nikkel 13. Berillium (1) Amennyiben a II. Jegyzékben egyes anyagok rákkeltő mutagén, teratogén tulajdonságokkal rendelkeznek, úgy azokat az I. Jegyzék 4. tétele tartalmazza. 13

14 4. Króm 14. Bór 5. Ólom 15. Urán 6. Szelén 16. Vanádium 7. Arzén 17. Kobalt 8. Antimon 18. Tallium 9. Molibdén 19. Tellur 10. Titán 20. Ezüst 2./ Az I. Jegyzékben nem szereplő biocidek és származékaik. 3./ A felszín alatti víz ízét és/vagy szagát rontó anyagok, valamint olyan vegyületek, amelyek ilyen anyagok képződését okozzák e vizekben, és ezzel a vizet emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszik. 4./ Mérgező vagy bomlásálló szerves szilicium vegyületek, valamint olyan vegyületek, amelyek ilyen anyagok képződését okozzák a vízben, kivéve azokat, amelyek biológiailag ártalmatlanok vagy gyorsan átalakulnak a vízben ártalmatlan anyagokká. 5./ Szervetlen foszforvegyületek, valamint az elemi foszfor. 6./ Fluoridok 7./ Ammónia és nitritek. 14

15 Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 1016 Budapest, Mészáros u. 58/a Budapest, Pf Tel.: 1/ Fax: 1/ Honlap: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 6720 Szeged Felső-Tiszapart u Szeged Pf Telefon: 62/ Fax: 62/ Honlap: Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 7623 Pécs, Papnövelde u Pécs, Pf. 412 Telefon: 72/ Fax: 72/ Honlap: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 9021 Győr Árpád u Győr Pf. 471 Telefon: 96/ Fax: 96/ Honlap: Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 3530 Miskolc, Mindszent tér Miskolc, Pf. 246 Telefon: 46/ Fax: 46/ Honlap: 15

16 Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4400 Nyíregyháza, Kölcsey u Nyíregyháza, Pf. 246 Telefon: 42/ Fax: 42/ Honlap: Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér Székesfehérvár Pf. 137 Telefon: 22/ Fax: 22/ Honlap: Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1077 Budapest, Nagydiófa utca Budapest, Pf. 541 Telefon: Fax: Honlap: Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 5000 Szolnok Ságvári krt Szolnok Pf. 25. Telefon: 56/ Fax: 56/ Honlap: 16

17 Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 9700 Szombathely, Vörösmarty u Szombathely Pf Telefon: 94/ Fax: 94/ Honlap: Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4025 Debrecen, Hatvani u Debrecen Pf. 27 Telefon: 52/ Fax: 52/ Honlap: 17