Kiegészítés a Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁHOZ

Átírás

1 Kiegészítés a Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁHOZ

2 A hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai: Házi feladat A tanuló részére napi, heti rendszerességgel adunk írásbeli és szóbeli házi feladatot. A házi feladat célja, hogy a tanítási órán elsajátított ismeretek gyakorlására, megszilárdítására alkalmat adjunk. Hétvégére sem adunk több házi feladatot, mint hét közben. -A házi feladat mindig legyen konkrét,pontos, jól körülhatárolt. vegye figyelembe a tanulók képességeit,legyen differenciált. -A házi feladat elkészítésének határideje vegye figyelembe az elkészítéshez szükséges időt. Az elkészített írásbeli házi feladatokat mindig ellenőrizzük, értékeljük, akár szóban, akár írásban, tartalomra, külalakra és helyesírásra egyaránt. -A hosszabb szünetekre (őszi, téli, tavaszi, nyári) adjunk kiegészítő házi feladatokat (kötelező olvasmányokat, erről feljegyzéseket)szorgalmi feladatokat. Az írásbeli munkákban, szóbeli feleletekben a helyesírási, nyelvhelyességi hibákat minden pedagógusnak javítania kell. Törekszünk arra, hogy a szóbeli és írásbeli számonkérés arányainak megállapításánál figyelembe vesszük a tanulók egyéni és életkori sajátosságait, a tantárgy adottságát. Írásbeli beszámoltatás Típusai: o Írásbeli felelet: egy vagy néhány óra anyagának ellenőrzése, értékelése. o Témazáró dolgozat:témakört lezáró, összegző, ellenőrzés, értékelés. Elvei: o A témazáró előtt mindig összefoglaló, rendszerező órát tartunk. o A témazáró dolgozatot bejelentjük a megírásuk előtt két tanítási órával. o A feladatokat mindig előre elkészített feladatlapon vagy dolgozat füzetben íratjuk meg. o Az írásbeli számonkérés kezdetén meghatározzuk a megírásra adott időtartamot és az értékelés szempontjait. o A dolgozatot piros színű tollal javítjuk. A javítás tartalmazza a részpontszámokat, az összes pontszámot,a dolgozatra adott érdemjegyet és a tanár kézjegyét. (Bizonyos tárgyakból pontszámok helyett szöveges értékelést is tartalmazhat.) 2

3 Az intézmény által alkalmazott záradékok: 1. 1/A. 2. Záradék Felvéve [átvéve, a(z)... számú határozattal áthelyezve] a(z) (iskola címe)... iskolába. Az első évfolyam követelményeit nem teljesítette, munkája előkészítőnek minősül, tanulmányait az első évfolyamon folytathatja. A... számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betűvel)... évfolyamon folytatja. Dokumentumok Bn., N., TI., B. Bn., N., Tl., B. Bn., TI. 3. Felvette a(z) (iskola címe)... iskola. Bn., TI., N. 4. Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, illetve osztályozó vizsga letételével folytathatja. Bn., TI., N. 4/A.... tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi. N.,Tl., B. 4/B. Mentesítve... tantárgyból az értékelés és a minősítés alól N.,Tl., B. 4/C tantárgy... évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következők szerint:... Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól az 19.../... tanévben felmentve... miatt. Kiegészülhet: osztályozó vizsgát köteles tenni N.,Tl., B. N., TI., B Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján) magántanulóként folytatja. N., TI. Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve]... tantárgy tanulása alól. Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is. N., TI., B. 8. Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z)... évfolyam tantárgyból osztályozó vizsgát köteles tenni. N., TI A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi idő megrövidítésével teljesítette. A(z)... tantárgy óráinak látogatása alól felmentve... -tól... -ig. Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni. Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet. A nevelőtestület határozata: a (betűvel)... évfolyamba léphet, vagy A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait... évfolyamon folytathatja. N., TI., B. N. N., TI. N., TI., B. 13. A tanuló az... évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig, N., TI.

4 ... hónap alatt teljesítette. 14. A(z)... tantárgyból javítóvizsgát tehet. N., TI., B., /A. 16. A javítóvizsgán... tantárgyból... osztályzatot kapott... évfolyamba léphet. TI., B. A... évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot megismételheti. N., TI., B. Az... évfolyamot a Ktv ának (4) bekezdésében foglaltak alapján megismételte. A javítóvizsgán... tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Évfolyamot ismételni köteles. TI., B. 17. A(z)... tantárgyból... -án osztályozó vizsgát tett. N., TI. 18. Osztályozó vizsgát tett. TI., B. 19. A(z)... tantárgy alól... okból felmentve. TI., B. 20. A(z)... tanóra alól... okból felmentve. TI., B Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga letételére...-ig halasztást kapott. TI., B. Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z)... iskolában független vizsgabizottság előtt tette le. TI., B. 23. A(z)... szakképesítés évfolyamán folytatja tanulmányait. TI., B., N. 24. Tanulmányait... okból megszakította, a tanulói jogviszonya...-ig szünetel. Bn., TI. 25. A tanuló jogviszonya a) kimaradással, b)... óra igazolatlan mulasztás miatt, c) egészségügyi alkalmasság miatt, d) térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt, e)... iskolába való átvétel miatt megszűnt, a létszámból törölve fegyelmező intézkedésben részesült. Bn., TI., B., N. N fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés végrehajtása ig felfüggesztve. Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a)a tanuló... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt felszólítottam. b)a tanuló ismételt... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Az a) pontban foglaltakat nem kell bejegyezni a Bn. és TI. dokumentumokra. 29. Tankötelezettség megszűnt. Bn. Bn., TI., N. 4

5 30. A... szót (szavakat) osztályzato(ka)t...-ra helyesbítettem. TI., B. 31. A bizonyítvány... lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem. B /A Ezt a póttörzslapot a(z)... következtében elvesztett (megsemmisült) eredeti helyett... adatai (adatok) alapján állítottam ki. Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti helyett... adatai (adatok) alapján állítottam ki. A bizonyítványt... kérelmére a... számú bizonyítvány alapján, téves bejegyzés miatt állítottam ki. Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név..., anyja neve...a(z)... iskola... szak (szakmai, speciális osztály, két tanítási nyelvű osztály, tagozat)... évfolyamát a(z)... tanévben eredményesen elvégezte. Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez... vizsga eredményének befejezéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, illetve megfelelően záradékot alakíthat ki. Pót. TI. Pót. TI. Tl., B. Pót. B. 36. Érettségi vizsgát tehet. TI., B. 37. Gyakorlati képzésről mulasztását...-tól...-ig pótolhatja. TI., B., N. 38. Beírtam a... iskola első osztályába. 39. Ezt a haladási naplót... tanítási nappal (órával) lezártam. N. 40. Ezt az osztályozó naplót... azaz... (betűvel) osztályozott tanulóval304 lezártam. N. Alkalmazott rövidítések: Beírási napló Bn. Osztálynapló N. Törzslap TI. Bizonyítvány B. 5

6 Az iskola által alkalmazott, a 11/1994. MKM rendelet mellékletében nem szereplő záradékok 41. Tanulmányait a telephely/székhely.évfolyamán folytatja. Bn; Tl; N 42. Tanulmányait az iskola.osztályában folytatja. Bn; Tl; N 43. Átvéve a..iskolából. Bn; Tl; N 44. Átvéve a osztályból. Bn; Tl; N 45. Szakmai vizsgát tehet. B; Tl; N 46. Tanulói jogviszonya megszűnt, sikeres érettségi/szakmai vizsgát tett. B, Tl; N Tanulmányait befejezte, tanulói jogviszonya megszűnt. (akik utolsó évben pótvizsgán mennek át, vagy nem vizsgázhattak valami miatt) Az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeit nem teljesítette. Tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. B; Tl; N B; Tl; N 6

7 A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA 7

8 FOGALMAK Sajátos nevelési igényű gyermek: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd; 1 Tanulásban akadályozott gyermek: A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. (Mesterházi, 1998, 54.) 2 Tanulási zavarral küzdő gyermek: azt a jelenséget nevezzük, amikor átlagos oktatási körülmények között egy gyerek nem tud megtanulni írni, olvasni vagy számolni, amikor ezeken a területeken iskolai teljesítménye jelentősen elmarad az intelligenciaszintje alapján elvárható teljesítménytől. 3 Diszlexia: olyan tanulási zavar, amely az intelligenciaszint alapján elvárhatónál lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítmény, mely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív tünetegyüttessel. (Zsoldos Sarkady, 1992) 4 A diszlexia definíciója a tudomány mai állása szerint - és még egy jó ideig - empirikus: Abból a tapasztalatból indul ki, hogy egyes, egyébként normál képességű gyermekek az anyanyelvi oktatás során olyan mértékben elmaradnak az olvasás-írás területén társaiktól, hogy az lényegesen nehezíti iskolai beilleszkedésüket, negatívan befolyásolja későbbi pályaválasztásukat, csökkenti esélyeiket a társadalmi érvényesülésben, és közülük egyesek mint funkcionális analfabéták élik le életüket. 5 Diszgráfia: A motoros zavarok miatt nem fejlődő írásképhez társuló helyesírási problémák (szavak, mondatok tagolási, elválasztási, illetve a szabályos-szabálytalan alakok helyes betűzésének zavara) együtt adják a fejlődési diszgráfia néven emlegetett fejlődési zavar jellemzőit. írja Csépe (2005, 238) Közoktatási törvény ( ) 2 Papp Gabriella: A tanulásban akadályozott tanulók és az olvasás In: Könyv és Nevelés XII. évfolyam 2010/1. szám olvasas ( ) 3 Gyarmathy Éva (2009): Tanulási zavarok azonosítása és kezelése az óvodában és az iskolábanin: Új Pedagógiai Szemle novemberhttp:// ( ) 4 Gyüre Zsuzsa: Eséllyel a nyelvoktatásban avagy diszlexiás tanulók idegen nyelvtanításának lehetőségei a logopédia támogatásával In: Gyógypedagógiai Szemle 2009/5 ( ) 5 Meixner Ildikó - Munkásságom tézis-szerű összefoglalásahttp:// ( ) 6 Lőrik József: Az írott nyelv zavarai: diszlexia, diszgráfia ( ) 8

9 Diszkalkulia: a matematikai tanulási nehézség különböző intelligenciaszint mellett a matematika bármely témakörének tanulásakor rendszeresen ismétlődő eredménytelenségekben, vagy tartósan nagyon alacsony szintű teljesítményekben mutatkozik meg. (Mesterházi 1999) 7 Integráció: Tágabb értelmezésben az integráció folyamata minden olyan gyermek beillesztését jelenti, akinek valamilyen nehézsége van, valamiért más, mint a többi, tipikus fejlődésű társa. Szűkebben értelmezve a sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyermekek együttnevelését kell megvalósítanunk az integráció kapcsán. Sajátos nevelési igényűek azok a gyermekek, akiknek a nevelhetősége eltér a többiekétől. Nekik az eredményes nevelésük oktatásuk érdekében a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű pedagógiai/ gyógypedagógiai segítséget kell nyújtani. Állapotukat a szakértői és rehabilitációs, illetve a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok vizsgálják, s szakvéleményben rögzítik. 8 Lokális integráció: közös épületben folyik a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése ép társaikkal, de a gyermekek között nincs kapcsolat (csak külön csoport vagy osztály működik egy egy iskolában, óvodában) 9 Szociális integráció: a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése a tanórákon külön csoportokban folyik, de a tanórákon kívüli időben együtt vannak ép társaikkal (napköziben, szakkörön, étkezésnél, szabadidős és sporttevékenységeknél, stb.) 10 Funkcionális integráció: az együttnevelés, az együtt fejlesztés minden tanórára és foglalkozásra kiterjed (lehet részleges integrációt is szervezni) 11 Részleges integráció: A funkcionális integráció egyszerűbb foka, amikor csak az idő egy részében van a SNI gyermek a többiekkel. A fogyatékosok csoportját a többségi intézményben helyezik el, azaz egyidejűleg lokális, de többnyire szociális integrációról is szó van.( További előfeltételt képez a párhuzamos csoportok/korosztályok tudatosan tervezett órarendje: Pl: testnevelés vagy ábrázolás idejére egyes gyermekek rendszeresen csatlakozhatnak egy többségi óvodai csoporthoz, vagy egy egyébként elkülönített osztályba járó tanuló adott tantárgyat vagy tantárgyakat nem a saját csoportjával, hanem a párhuzamos többségi osztályba tanulja. Az is gyakori eset, hogy a teljes csoport olvad be egy egy foglalkozásra a többségi csoportba.) 12 Inklúzió (befogadás): újra gondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és azokat a feltételeket, amelyekkel valamennyi tanuló haladását biztosítani tudják. 13 Hideg integráció: az akadályozott gyermek a többségi iskolába jár, azonban az iskola külön segítséget, szakembert speciális megsegítést nem biztosít Farkasné Gönczi Rita (2008):Diszkalkulia a gyógypedagógia és határtudományai aspektusábólin: Gyógypedagógiai Szemle 2008/3 ( ) 8 Gyüre Zsuzsa ( 2009): Eséllyel a nyelvoktatásban avagy diszlexiás tanulók idegen nyelvtanításának lehetőségei a logopédia támogatásával In: Gyógypedagógiai Szemle 2009/5 ( ) 9 Balla Miklósné (2009): Az integrált nevelés oktatás bevezetésének feltételeihttp://demoszthenesz.hu/azintegralt-neveles-oktatas-bevezetesenek-feltetelei/ ( ) 10 U.o. 11 U.o. 12 Katona László:Integrált nevelés 6. o. ( ) 13 Balla Miklósné (2009): Az integrált nevelés oktatás bevezetésének feltételei ( ) 9

10 A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓ NEVELÉSÉVEL, OKTATÁSÁVAL KAPCSOLATOS MEGSEGÍTÉSI LEHETŐSÉGEK FORMÁI Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók megsegítését a Marcali Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal együttműködve biztosítja. Mozgó gyógypedagógus koordinálja a helyi fejlesztő pedagógusok és a többségi tanárok munkáját. A szakértői bizottság szakértői véleményében meghatározza, hogy milyen speciális jogosultságokat, többletszolgáltatásokat tart szükségesnek a sajátos nevelési igényű tanuló fejlődésének támogatásához. (A szakértői vélemény tartalmáról, a sajátos nevelés igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokról a Közoktatási törvény 121. (1) bekezdése, a 14/1994 MKM-rendelet 14. (1) bekezdésének. j) pontja, és a 11/1994 MKMrendelet 7. melléklete rendelkezik.) 15 Ezekben az esetekben a pozitív diszkrimináció eszközeit lehet felhasználni arra, hogy a gyermek számára a társadalmi beilleszkedést, az oktatási rendszerben való továbblépést, a továbbtanulásra való felkészítést elősegítsük. A pozitív diszkriminációnak a pszichés fejlődés zavarával küzdő gyermekek esetében megvalósítható formái A tankötelezettség teljesítésének módja A tankötelezettség megkezdésének feltétele, hogy a gyermek elérje az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. Ezt a sajátos nevelési igényű tanulók esetében szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye határozza meg. Iskoláskorú gyermek esetében a szakértői véleményben szerepel, hogy a tanuló tankötelezettségének minden napos iskolába járással vagy csak magántanulóként tehet-e eleget. A szülő joga, hogy a szakértői bizottság által javasolt intézmények közül válasszon. Egy tanévnél hosszabb idő Sajátos nevelési igényű tanuló esetében a helyi tanterv, a szakmai (pedagógiai) program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet. Ebben az esetben a félévi osztályzatot a megnövelt tanítási idő felénél, az év végi osztályzatot a tanítási idő végénél állapítják meg. Egyéni továbbhaladás 14 U.o. 15 Csákvári Judit SüvegesnéRudán Margit (2007):Inkluzív nevelés Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók együttneveléséhez, sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., Budapest 16.o. 10

11 Az első évfolyamra felvett tanuló részére ha ez szükséges az iskola igazgatója a szakértői vélemény alapján az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást (egyéni továbbhaladást) engedélyezhet. Ha a tanulónak egyéni továbbhaladást engedélyeztek, a pedagógus a szakértői vélemény alapján egyéni fejlesztési ütemtervet készít. Az ütemtervben kell meghatározni, hogy a tanulónak az egyes évfolyamok végére milyen követelményeket kell teljesítenie, valamint megjelölni, hogy melyik évfolyam végére kell utolérnie a többi tanulót. Ha a diák az egyéni ütemtervben meghatározott évfolyam utolsó tanítási napjáig nem éri utol a többi tanulót, tanulmányait ennek az évfolyamnak a megismétlésével folytathatja. 16 Egyéni foglalkozás Az általános iskolai oktatás során egyéni 1-3 tanuló számára szervezett foglalkozás szervezését a jogszabályok bizonyos esetekben kötelezővé, más esetekben lehetőséggé teszik. Kötelező egyéni foglalkozást szervezni akkor: Ha az 1 4. évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi; illetve tanulmányi kötelezettségeit nem teljesítette, és ezért évfolyamot ismétel, lehetővé kell tenni számára, hogy hetente legalább két alkalommal egyéni foglalkozáson vehessen részt. Ha a sajátos nevelési igényű tanulót az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól, az iskola egyéni foglalkozást szervez részére. Ennek keretében a pedagógus egyéni fejlesztési terv alapján segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Az egyéni foglalkozás megszervezése az intézmény számára lehetőség, de nem kötelező. Mentesítés a minősítés, értékelés alól Az igazgatónak módja van arra, hogy a sajátos nevelési igényű tanulót a szakértői bizottság javaslata alapján mentesítse tantárgyak minősítése és értékelése alól. Az egyik esetben a sajátos nevelési igényű tanuló mentességet kaphat a készségtárgyak tanulása alól ekkor tudásáról nem is kell számot adnia, a másik esetben az egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése, minősítése alól mentesül. Ebben az esetben a tanuló részére egyéni foglalkozást kell szervezni, amelynek célja, hogy egyéni fejlesztési terv alapján a tanuló felzárkózzon a többiekhez. Egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése, minősítése alól való mentesítés céljából szakértői vizsgálat kezdeményezhető az 1 6. évfolyamon január 31-ig bármikor; magasabb évfolyamokon annak a tanévnek március 31. napjáig, amikor az adott tantárgy tanulását a 16 Csákvári Judit SüvegesnéRudán Margit (2007): Inkluzív nevelés Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók együttneveléséhez, sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., Budapest 17.o 11

12 tanuló megkezdte. Ha a vizsgálatot ezen időpontoknál később indítják, csatolni kell az érintett iskola igazgatójának a vizsgálat szükségességével egyetértő nyilatkozatát, melyhez be kell szerezni a tanuló osztályfőnökének és az adott tantárgyat tanító pedagógusnak a véleményét. Ennek hiányában a szakértői bizottság dönt a vizsgálat szükségességéről vagy elutasításáról. Ha egy tanulót az igazgató mentesített egy tantárgy, tantárgyrész értékelése és minősítése alól, az alapműveltségi és érettségi vizsgán az érintett tárgy helyett a tanuló másik tárgyat választhat. 17 Felmentés A tanuló joga, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését (kiskorú tanuló esetében ehhez írásbeli szülői nyilatkozat is szükséges); amelynek engedélyezéséről az iskola igazgatója dönt. Erre akkor van lehetőség, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi; ekkor az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére részben vagy egészben felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. A pszichés fejlődés zavarával küzdő tanulók esetében a cél nem az, hogy ne vegyenek részt a foglalkozásokon, hanem hogy az oktatás és a számonkérés a nekik megfelelő módon történjen Osztálylétszám A közoktatási törvény meghatározza az egyes intézményekben indítható osztályok átlagos és maximális létszámát, amelyben a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott kettő gyermekként, tanulóként kell számításba venni. A pozitív diszkriminációnak ez a formája lehetővé teszi, hogy a sajátos nevelési igényű tanulókat kisebb létszámú osztályban neveljék, oktassák, s így nagyobb figyelemben, több segítségben részesüljenek Csákvári Judit SüvegesnéRudán Margit (2007): Inkluzív nevelés Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók együttneveléséhez, sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., Budapest 18.o 18 Csákvári Judit SüvegesnéRudán Margit (2007): Inkluzív nevelés Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók együttneveléséhez, sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., Budapest 18.o 12

13 A FEJLESZTÉS SZERVEZETI KERETEI Szervezeti keretek A tanulók egyéni fejlesztésének időbeosztását a gyógypedagógus az intézmény vezetésével és az osztályban tanítókkal konzultálva határozza meg. Fontos szempont, hogy mindig a gyermek egyéni képességeinek, a körvonalazott problémakörnek leginkább megfelelő szervezeti formát válasszuk. Ezek lehetnek: Egyéni fejlesztés: Lényeges, hogy a foglalkozások helye és ideje állandó legyen, így hozzájárulhatunk egy megfelelő napi ritmus kialakításához. Formái: Gyógypedagógiai fejlesztés, logopédia, egyéni tantárgyi korrepetálás, pszichológiai foglalkozások, terápiák. Kiscsoportos fejlesztés: A csoportok megszervezésekor meghatározó szempont, hogy azonos vagy hasonló fejlettségi szinten álló tanulókból, illetve azonos vagy hasonló nehézségekkel küzdő tanulókból szervezzünk homogén csoportokat. Formái: Gyógypedagógiai fejlesztés, logopédia, tantárgyi korrepetálás, mozgásterápia, pszichológiai terápiák. Kéttanáros modell: A tanóra keretein belül a gyógypedagógus részvételével. 19 A pedagógusok alkalmazhatnak olyan, az együttnevelést szolgáló tanulásszervezési módozatokat, tanítási módszereket és kereteket, amelyeket jó gyakorlatnak minősíthetünk, mert a tanulók egyéni sajátosságihoz igazíthatóak, adaptívak. Régi-új módszerek ezek: páros, csoport- és sok egyéni munka tevékenykedtetés többszintű feladatadás, ehhez igazodó feladatlapokkal, kooperatív tanulás a hagyományostól eltérő tanulásszervezési módok: pedagógiai asszisztenssel, gyógypedagógiai asszisztenssel kéttanítós oktatási modell, motiváció szemléltetés többszintű feldolgozást lehetővé tevő több eltérő nehézségi fokozatra kidolgozott feladatlapok a tanuló teljesítményét önmagához viszonyító, a fejlődést figyelembe vevő értékelés. A többségi iskolák pedagógusainak fel kell készülni a sajátos nevelési igényű fogadására, az együttnevelésre. Gyógypedagógiai ismereteket kell szerezniük, tanfolyam, tréning során új kompetenciákat kell elsajátítaniuk, s ezeket érvényesíteni kell napi munkájukban. Azok a pedagógusok, akik megpróbálják átlagos összetételű osztályukban ezeket a régi-új gyakorlatokat követni, tapasztalják, hogy az amúgy nem fogyatékos, de gyengébben 19 Csákvári Judit SüvegesnéRudán Margit (2007): Inkluzív nevelés Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók együttneveléséhez, sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., Budapest 20.o 13

14 teljesítő gyerekek is felbátorodnak, szívesen tanulnak, megerősödnek tudásukban, kevesebb lesz a fegyelmezési probléma. Eltérő szintű tananyagkínálat és követelménytámasztás mellett az enyhe fokban értelmi sérült gyermekek is boldogulhatnak. 20 Egyéni fejlesztés Ha a sajátos nevelési igényű tanulót az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól, az intézmény egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében, egyéni fejlesztési terv alapján segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Az egyéni fejlesztés történhet tanórán vagy tanórán kívül is. Egyéni megsegítést igényelhet a tanuló a tanórákon. Differenciálással és különböző nevelési, módszertani eljárások alkalmazásával az egyéni megsegítés a tanóra szerves részeként, természetes módon valósulhat meg. Egyéni megsegítést nem csak a sajátos nevelési igényű tanuló kaphat. Minden gyermek kerülhet olyan helyzetbe, hogy szüksége lehet a tanár megkülönböztető figyelmére. Egyéni megsegítés történhet korrepetáláson is. Módszereiben ilyenkor nincs különbség a sajátos nevelési igényű és többi tanuló között. A habilitációs-rehabilitációs foglalkozásokon egyénileg vagy kiscsoportban a gyógypedagógus speciális, a sérülésnek megfelelő terápiás tevékenységgel segíti a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődését. Az egyéni fejlesztés leghatékonyabb módja a differenciálás. A differenciálás lényege a tanítási-tanulási folyamat tanulókhoz történő igazítása. A differenciálás szükségességét a tanulók különbözősége indokolja. Különbözőségeik szerint a tanulókat csoportokba lehet sorolni, s ezzel megteremteni a differenciálás alapjait. Differenciált feladatot azonban ne csak a sajátos nevelési igényű tanuló kapjanak. A tanulók értékelése is differenciáltan történjen. Differenciálni lehet a feladatok mennyisége, mélysége, minősége, formája a megoldási stratégiák, elvárt megoldási szintek, stb. szerint. 21 Az egyéni foglalkozás alapelvei Nem korrepetáló jellegűek. Elsődleges célkitűzése az éretlen vagy gyenge képességterületek fejlesztése, a hiányzó képességek kialakítása. Az anyaga nem témaspecifikus. Egyszerre több, a gyermek 20 Vargáné Mező Lilla (2004):Sajátos nevelési igényű tanulók együttneveléséről pedagógusoknak,intézményvezetőknek Budapest ( ) 21 Jenei Andrea (2006): Ajánlások sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Bevezető a szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület ajánlásaihoz, sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Budapest o ( ) 14

15 érettségi szintjének megfelelő témával dolgozhat, amelyek a tananyaggal ritkán kerülnek egyidejűleg fedésbe. A személyiség egészére ható fejlesztés. Elősegíti a reális önértékelés, pozitív énkép kialakulását. A kapcsolat alapköve a bizalom a gyógypedagógus és a gyerek között. Az egyéni fejlesztési tervek folyamatos ellenőrzése, továbbfejlesztése. Az egyéni fejlesztési terv megvalósulásának és folyamatának dokumentuma az egyéni fejlesztési napló, amely naprakészen tartalmazza az elvégzett munkát és a tevékenységek összeállításának szakmai szempontjait Team-munka. Együttműködés a szülőkkel. 22 Csoportos fejlesztés A csoportos foglalkozásokon általában 4-8 fő vesz részt. Ez a forma heterogén csoportok szervezését teszi lehetővé. A kiscsoportos (2-4 fő) foglalkozást általában a probléma szempontjából homogénnek mondható gyerekeknek tartanak. Célja a funkciózavar megszüntetése, vagy csökkentése, a pszichomotoros- és percepciós funkciók korrekciója, fejlesztése, az épen maradt funkciók erősítésével a transzfer hatás tudatos kihasználása. A fejlesztő foglalkozások általában kiscsoportos keretben zajlanak, de szükség szerint egy-egy gyereknél a foglalkozások minden formája előfordulhat. A célzott kiscsoportos fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére irányul. 23 Egyéni és kiscsoportos fejlesztések A gyógypedagógus munkájának célcsoportja a tanuló, de közvetve megjelenik a többi tanuló, esetleg több évfolyamból is. Az együttműködés több pedagógus között zajlik. Az intézményi munka alakulását alig befolyásolja. Fennáll az elkülönülő fejlesztések veszélye. 22 A sajátos nevelési igényű valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő általános iskolai tanulók fejlesztő programja ( ) 23 Sajátos nevelési igényű tanulók oktatásáról A tanulási kudarcban szenvedők felzárkóztatása ( ) 15

16 Fenntartható, ha a fejlesztési tervek, egyéni tanulási tervek beépülnek az intézmény dokumentumai közé. Viszonylag rugalmas. 24 Kéttanáros modell A pedagógus és a gyógypedagógus együttes tanítása. A gyógypedagógus munkájának közvetlen célcsoportja a tanuló. Az együttműködés elsősorban a párok között zajlik. Az intézményi stratégia alakulására alig van befolyása A pedagógusok közötti tudás terjesztésében kis hatásfokú. Hosszú távú fenntarthatóságát a párok közötti érzelmi kötődés befolyásolja. Rugalmatlan és drága A tanulóval foglalkozó partnerek közötti konzultáció Közvetlen célcsoport a pedagógus, közvetett a tanuló, a többi tanuló és a nevelőtestület. Az együttműködés konkrét, a munkaközösség vezetőkkel, a munkaközösségekkel, illetve az ezt igénylő pedagógussal zajlik. A stratégiaalkotásba az intézményvezetés is bevonható. Eredménye lehet együttműködési terv, kidolgozott feladatlapok, egyéni tanulási tervek, értékelési rendszer stb. Hosszú távú fenntarthatóságát az intézményi stratégia átalakítása biztosítja, rugalmas. Befolyása a pedagógusok közötti tudás terjesztésére pozitív, veszélye: az együttműködési kultúra kialakítása a gyógypedagógustól függ. Utazó gyógypedagógus segítségével megvalósuló együttműködés és helyi fejlesztés Célcsoportjai, jellemzői, befolyása megegyeznek az előző pontnál leírtakkal, kiegészítve azzal, hogy az érintett tanuló fejlesztésére is koncentrál, valamint itt az együttműködési kultúra kialakítását segíti az intézmények közötti kooperáció, a célok, elvárások, produktumok, ellenőrzés módjának a rögzítése Kőpatakiné Mészáros Mária: A befogadási gyakorlatban alkalmazott modellek, megosztható tapasztalatok ( ) 25 Kőpatakiné Mészáros Mária: A befogadási gyakorlatban alkalmazott modellek, megosztható tapasztalatok ( ) 16

17 TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT (ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS) TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSE Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók akadályozottsága, személyiségfejlődési zavara, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. A tanulásban akadályozott tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A nevelésükhöz szükséges feltételek: a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta, speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam, kezdő szakasz: 3-4. évfolyam. Ebben a két szakaszban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére a cél. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatásszervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában a tanuló aktuális igényének megfelelően kell módosítani a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegét. A bevezető szakaszban javasolt egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezni. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. E két szakaszban hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam, fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az 17

18 önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is. Megszilárdító szakasz: évfolyam. A cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. A tanulók eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi prognózisa esetén is kiemelt cél, hogy a tanulók a speciális szakiskola, - vagy az integrált keretek között történő - nevelés, oktatás során elsajátítsák azokat az ismereteket és készségeket, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez és megmaradáshoz elengedhetetlenül szükségesek. Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz: évfolyam A speciális szakiskola szakképző évfolyamain szakmai vizsgára történő felkészítés, vagy az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását nyújtó képzés folyik. Az államilag elismert, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítésekre való felkészítés esetén a szakképzési évfolyamok száma az OKJ-ben megjelölt képzési idő, illetve - a közoktatásról szóló törvényben biztosított lehetőség alapján - a sajátos nevelési igény típusához igazodó nyújtott képzési idő szerint történik. Az egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását nyújtó képzés esetében a szakképzési évfolyamok száma kettő: a 11. és a 12. évfolyam. A szakképzési évfolyamokon is kiemelt szerepet kap a tanulók adottságaihoz igazodó készség- és képességfejlesztés, a komplex személyiségfejlesztés. A nevelés, oktatás célja: A korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása. A tanuláshoz, szakmatanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, erősítése. A szakmai vizsgára való felkészítés. Munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók élettervezésének elősegítése, önálló életvezetés megalapozása. Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében a NAT-ban és az Irányelvben leírtakat alkalmazzuk. Tanulásban akadályozott tanulók részére speciális helyi tantervet dolgoztunk ki. Szükség szerint más tankönyvek alkalmazására is lehetőség van. Tanulásban akadályozott tanulóinknál figyelembe vesszük a tanulást, fejlődést nehezítő körülményeket. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködését vesszük igénybe. 18

19 A tanórákon felül a törvényben előírt óraszámban rehabilitációs foglalkozást biztosítunk. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme pedagógiai diagnosztizálás. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is bevonunk a fejlesztő munkába. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció Az oktatás egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további - másodlagos - tünetek megjelenését. A PSZICHÉS FEJLŐDÉS ZAVARA MIATT A NEVELÉSI, TANULÁSI FOLYAMATBAN TARTÓSAN ÉS SÚLYOSAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK JELLEMZŐI, ISKOLAI FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI Főbb sajátosságok A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. Nem határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket; az egyes állapotok a tünetek/tünetegyüttesek komplexitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség-, illetve általános tanulási zavarig terjedhetnek. A percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig. A részképesség zavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) - elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképesség zavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan 19

20 elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibás-hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak. Míg a részképesség zavarok gyakran ép érzékszervek esetén is az érzékszervi fogyatékosság (gyengén látás, enyhe nagyothallás) látszatát kelthetik, addig a hiperaktivitás, a nyugtalanság, a túlmozgások, a figyelemzavar előfordulásakor a tanulók általánosan gyenge képességűnek, értelmi fogyatékosnak tűnhetnek. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak: általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra, fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre, fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat. A fejlesztés alapelvei A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, a kudarctűrő-képesség növelése, az önállóságra nevelés. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai diszlexia, diszgráfia esetén A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A 20