Összefoglaló A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat tevékenységeiről a Közös Agrárpolitika társadalmi vitájával kapcsolatban

Átírás

1 Összefoglaló A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat tevékenységeiről a Közös Agrárpolitika társadalmi vitájával kapcsolatban Június

2 A tájékoztatót összeállította: Tóth Péter (MNVH Állandó Titkárság) Közreműködő szakértők: Almási István (Agrár-szabályozási Főosztály), Baksa Adrienn (Mezőgazdasági Főosztály), Bakti Krisztina (Agrárvidékfejlesztési Főosztály), Horváth Anikó Katalin (Agrár-szabályozási Főosztály), Kasnyik Martina Laura (MNVH Titkárság), Kálmán Zoltán (EU Koordinációs és Nemzetközi Főosztály), Kerényi Gyula (VKSZI), Dr. Maácz Miklós (Agrár-vidékfejlesztési Főosztály), Márton András (Stratégiai Főosztály), Szőllősi Csaba (Agrár-piaci Főosztály) 2

3 Bevezető Az Összefoglalót a Magyar Nemzeti Vidéki hálózat Állandó Titkársága készítette. A munkához értékes hozzájárulásokat kaptunk a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium több főosztályától. A Beszámoló célja a Közös Agrárpolitika április 12-én elindult társadalmi vitájához való hozzájárulás. Az Összefoglaló felépítése A Vezetői Összefoglaló a kampány legfontosabb eredményeit mutatja be 3 oldalban. A további fejezetek részletesebben ismertetik a társadalmi vitát és az abban alkalmazott eszközöket, melyek célja az érdekelt feleknek a változó AP-ról való véleményének megismerése volt. A Mellékletek a kérdőívek, a beküldött ek teljes részletességgel való bemutatására, valamint a rendezvényekkel kapcsolatos összefoglaló táblázatok ismertetésére szolgálnak. 3

4 Összefoglaló A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) 2009 óta vesz részt a KAP reform folyamat nyilvánosságának megteremtésében. A rendezvények sorát egy, az MNVH Elnöksége által szervezett 2009 decemberében országos konferencia nyitotta, melynek címe A Közös Agrárpolitika jövője volt. A konferencia célja a KAP-pal kapcsolatos különböző vélekedések megvitatása volt. A KAP jövője a 2010 februárjában tartott MNVH szakterületi képviselők megbeszélésén is fontos téma volt. A találkozó sikeresen hívta fel a figyelmet a KAP változásának folyamatára, továbbá hasznos kezdeti információt is nyújtott a április-májusban szervezett regionális rendezvényekhez. A regionális rendezvényekre hét helyszínen került sor, mintegy 500 résztvevővel. Mindkét említett találkozó két kulcsfontosságú következtetéssel zárult. Az első szerint Magyarország célja kell, hogy legyen a KAP I Pillérének fenntartása az adottságai alapján. Másodsorban, de ugyanolyan fontos, hogy az új Közös Agrárpolitika intézkedései elég széleskörűek legyenek, hogy tükrözzék a vidéki területek változatos sajátosságait. Az Európai Vidéki Hálózatok Koordinációs Bizottsága rendkívüli ülésének (2010. április 14.) célja volt a tagországokban elindítani a társadalmi vitát a vidékfejlesztési politika kapcsán, valamint, hogy a tagországok megvitassák, hogyan járulhatnának hozzá strukturáltan és időben a KAP társadalmi vitájához. A találkozó után az MNVH Állandó Titkárság munkatársai elkészítették a társadalmi vita munkatervét. A szűkös határidő miatt (a beszámoló leadási határideje: június 3.), a kampány elsődlegesen az internetre épült, kiegészülve a regionális és szakterületi találkozókkal. Az internetes kampány tartalmát a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium több főosztályának bevonásával készítettük el. Az MNVH a következő direkt kommunikációs csatornákon tette lehetővé az érdekelt feleknek a KAP-pal kapcsolatos véleményük kinyilvánítását. 1. Központi honlap: 2. Kérdőív: 3. Szavazás a KAP céljaira: 4. Szavazás a KAP céljaira: az MNVH részére a központi honlapról A fenti közvetlen lehetőségeken túl, az MNVH az e-magyarország pontokon tájékoztatta a vidéki szereplőket a KAP társadalmi vitájáról (link: továbbá ben értesítette az MNVH teljes tagságát (7300 tag), az MNVH Tanács tagjait, szakmai szervezeteket, és civil szervezeteket, közöttük való részvételre való felhívást eljuttatta az MNVH Tanács tagjai, az MNVH összes regisztrált tagja, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a Magyar Parasztszövetség, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Magyar Agrárkamara, és a Hangya Szövetkezeti Együttműködés részére.

5 A Helyi Vidékfejlesztési Irodák és a LEADER Akciócsoportok szintén kaptak értesítést a társadalmi vitáról. A kampány eredményeit az alábbiakban foglalhatjuk össze: 1. IPSOS felmérés: 6400 válaszadó 2. Kitöltött kérdőívek: Szavazás a KAP céljaira (összesen): az MNVH Állandó Titkárság részére: Érdekelt felek véleményei Az IPSOS felmérés az ÚMVP Irányító Hatóság megbízásából az ÚMVP időközi jelentés részeként készült. A 6400 ÚMVP kedvezményezett telefonos lekérdezésére alapuló felmérés a KAP-ra vonatkozó kérdéseket is tartalmazott, melyek a jelenlegi KAP-pal kapcsolatos problémákra és a jövőbeni agrár- és vidékfejlesztési politika céljaira vonatkoztak. Az MNVH honlapján kitölthető kérdőívet 283-an töltötték ki. A kérdések az Agrárés Vidékfejlesztési Biztos azon kérdéseire alapultak, melyeket a társadalmi vita indításakor elmondott beszédében tett fel. Miért van szükség Közös Agrárpolitikára? A KAP fenntartásának ésszerűségét tekintve, a válaszadók többségének véleménye szerint ez különösen fontos, főleg a biztonságos és egészséges élelmiszer előállítás szempontjából. Mik a társadalom céljai a mezőgazdasággal kapcsolatosan, figyelemmel annak sokszínűségére? A válaszadók elvárása az EU felé, hogy a KAP intézkedéseken keresztül biztosítsa a biztonságos, egészséges és jó minőségű élelmiszer előállítását, tisztes megélhetést a gazdák részére, a vidék fejlesztését és a vidéki táj megőrzését. A vidékfejlesztés specifikus, 2013 utáni KAP célokra vonatkozóan, a leggyakrabban előforduló témák a helyi termékek támogatása, a fenntartható vízgazdálkodás, és a környezetbarát mezőgazdasági termelés voltak. A KAP 2013 utáni hatásait tekintve, a legerősebb elvárás az importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre az EU minőségi normák alkalmazásával kapcsolatos. A válaszadók láthatóan elvárják az EU-tól, hogy az árak extrém ingadozását mérsékelje a mezőgazdasági termények piacán és erősítse azon intézkedéseket, melyek a gazdák számára megfelelő életszínvonalat biztosítják. A válaszadók 86%-a elismeri annak szükségességét, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem a KAP-on belül helyet kapjon. Miért szükséges a jelenlegi KAP reformja és hogyan hajtható az végre a társadalom elvárásait tekintve? Az eredmények alapján, az emberek úgy vélik, hogy a jelenlegi KAP nem járul hozzá a gazdák megfelelő életszínvonalának biztosításához, miközben sikeresnek ítélik az EU élelmiszerellátásának biztosításában. 5

6 A Jelentős különbségek a régi és új tagállamok támogatásában a jelenlegi KAP-pal kapcsolatos legnagyobb probléma. A KAP hatékonyabbá tételére vonatkozó javaslatok elsősorban a régi és az új tagállamok számára nyújtott támogatás mértékében meglévő különbségek megszüntetésére és a szabályok egyszerűsítésére vonatkoznak. Milyen eszközöket tartalmazzon a holnap Közös Agrárpolitikája? A mezőgazdasági jövedelmek minimális stabilitási szintjének biztosításához (amely kapcsolódik a gazdák életszínvonalának témájához) a jövő Közös Agrárpolitikája tartalmazzon intézkedéseket, melyek a piaci anomáliákat mérséklik és erősítik a gazdák közötti együttműködést. A mezőgazdasági termelők közti gazdasági együttműködés a termelői és értékesítési szervezeteken keresztül szintén hozzájárulhat a jövedelmek kiegyenlítettebb eloszlásához az agrárés élelmiszeripari termékek piacán. A jövőben a gazdákkal kapcsolatos elvárás, hogy fenntartsák a föld termőképességét és egészségesebb élelmiszereket állítsanak elő kevesebb vegyszer használatával a kapott támogatásokért. Végül feltettük a kérdést, hogy egyes vidékfejlesztéssel kapcsolatos kihívásokra elsősorban milyen szinten kellene megoldásokat keresni (európai, nemzeti, regionális, helyi). A klímaváltozás, az élelmiszerellátás és minőség, a gazdák életszínvonala és az élelmiszerárak, valamint a vidéki területek fejlesztése vonatkozásában a helyi szint volt az, amelyet a legkevesebb válaszadó választott. A másik véglet, hogy a megoldásokat elsősorban európai és nemzeti szintről várják. A klímaváltozás egyértelműen egy olyan téma, amelyben európai szintű beavatkozásra és koordinációra van szükség a válaszadók szerint. A teljes kérdőívet az 1. Melléklet tartalmazza. Összesen 271 szavazat érkezett be a 2014 utáni KAP céljaira. A szavazáshoz feltett kérdés a következő volt: Milyen célt szolgáljon a Közös Agrárpolitika 2014-től? A válaszadók kilenc cél közül választhattak. A gazdák megfelelő életszínvonala, munkahelyteremtés a vidéki térségekben, valamint a biztonságos és jó minőségű mezőgazdasági termékek voltak a legfontosabb célok, melyekre együttesen a szavazatok 63%-a érkezett. A szavazásról szóló összefoglaló táblázatot alább közöljük. Milyen célt szolgáljon a Közös Agrárpolitika 2014-től? Összes % en 1 A gazdák tisztes megélhetésének biztosítása 71 26,18% 2 Munkahelyteremtés a vidéki térségekben 65 23,99% 3 Jó minőségű, egészséges és biztonságos élelmiszer 35 12,92% 4 A vidéki gazdaság fejlesztése, a szolgáltatások minőségének fejlesztése a vidéki területeken 29 10,70% 5 Megfizethető élelmiszerárak a fogyasztók számára 21 7,75% 6 A vidéki közösségek erősítése 19 7,01% 7 A vidéki táj és természet megőrzése 15 5,54% 8 A mezőgazdaság modernizációja 9 3,32% 6

7 9 A klímaváltozás kihívásainak kezelése 7 2,58 % ÖSSZESEN ,0 0% Az MNVH címére 17 üzenet érkezett 14 válaszadótól. Ezek teljes szövegét a 4. Melléklet tartalmazza. Az MNVH-hoz érkeztek vélemények szakterületi képviselőktől, a HANGYA Szövetségtől, és a Klíma Önkéntesektől (British Council program) a KAP-ról. Ezeket az 5-7. mellékletekben közöljük. A KAP magyarországi társadalmi vitájának összefoglalásaként elmondható, hogy az általános vélekedés szerint az I. Pillér támogatásaira továbbra is szükség van, a régi és új tagországok közötti különbségek megszüntetésével. Továbbá, a válaszadók nagy többsége elismeri a KAP kiemelkedő szerepét az EU élelmiszerellátásának biztosításában, s emellett fontosnak tartja a KAP lehetséges szerepét a klímaváltozás kihívásainak kezelésében. Tovább javítható a piaci koordináció a gazdák tisztes megélhetésének biztosítása és a megfizethető élelmiszerárak érdekében, a helyi termékek komolyabb támogatása, a vidéki gazdaság diverzifikációja a helyi sajátosságoknak megfelelően (a LEADER megközelítés lehetséges erősítésével), valamint az organikus és természetközeli mezőgazdasági termelés támogatása. A megoldásokat elsősorban a nemzeti és európai szintről várják. 7

8 Tartalom ÖSSZEFOGLALÓ TEVÉKENYSÉGEK EREDMÉNYEK NYILVÁNOS FÓRUMOK FELMÉRÉSEK / KÉRDŐÍVEK...11 IPSOS felmérés...11 A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) online felmérése SZAVAZATOK A KAP PRIORITÁSAIRA ÜZENETEK EGYÉB TOVÁBBI TEVÉKENYSÉGEK MELLÉKLETEK MELLÉKLET 1: KAP KÉRDŐÍV (AZ MNVH HONLAPON KÖZZÉTÉVE, EREDMÉNYEK)...19 MELLÉKLET 2: KAP KÉRDÉSEK AZ IPSOS FELMÉRÉSBEN...27 MELLÉKLET 3: REGIONÁLIS KAP RENDEZVÉNYEK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT...30 MELLÉKLET 4: AZ MNVH-HOZ BEÉRKEZETT E-MAI ÜZENETEK...35 MELLÉKLET 5: A MAGYAR KLÍMA ÖNKÉNTESEK VÉLEMÉNYE...43 MELLÉKLET 6: A HANGYA SZÖVETSÉG VÉLEMÉNYE...45 MELLÉKLET 7: AZ MNVH SZAKTERÜLETEK KÉPVISELŐINEK VÉLEMÉNYEI

9 1. Tevékenységek A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) 2009 óta vesz részt a KAP reform folyamat nyilvánosságának megteremtésében. A rendezvények sorát egy, az MNVH Elnöksége által szervezett 2009 decemberében országos konferencia nyitotta, melynek címe A Közös Agrárpolitika jövője volt. A konferencia célja a KAP-pal kapcsolatos különböző vélekedések megvitatása volt. A KAP jövője a 2010 februárjában tartott MNVH szakterületi képviselők megbeszélésén is fontos téma volt. A találkozó sikeresen hívta fel a figyelmet a KAP változásának folyamatára, továbbá hasznos kezdeti információt is nyújtott a április-májusban szervezett regionális rendezvényekhez. A regionális rendezvényekre hét helyszínen került sor, mintegy 500 résztvevővel. Mindkét említett találkozó két kulcsfontosságú következtetéssel zárult. Az első szerint Magyarország célja kell, hogy legyen a KAP I Pillérének fenntartása az adottságai alapján. Másodsorban, de ugyanolyan fontos, hogy az új Közös Agrárpolitika intézkedései elég széleskörűek legyenek, hogy tükrözzék a vidéki területek változatos sajátosságait. Az MNVH Állandó Titkársága regionális rendezvénysorozatot szervezett az A KAP reform magyar szemszögből címmel. A rendezvényekre április-májusában került sor több mint 400 résztvevővel. A bevezető előadásokat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint az Agrárgazdasági Kutatóintézet munkatársai tartották. Az Európai Vidéki Hálózatok Koordinációs Bizottsága rendkívüli ülésének (2010. április 14.) célja volt a tagországokban elindítani a társadalmi vitát a vidékfejlesztési politika kapcsán, valamint, hogy a tagországok megvitassák hogyan járulhatnának hozzá strukturáltan és időben a KAP társadalmi vitájához. A találkozó után az MNVH Állandó Titkárság munkatársai elkészítették a társadalmi vita munkatervét. A szűkös határidő miatt (a beszámoló leadási határideje: június 3.), a kampány elsődlegesen az internetre épült, kiegészülve a regionális és szakterületi találkozókkal. Az internetes kampány tartalmát a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium több főosztályának bevonásával készítettük el. Az MNVH a következő módokon biztosít lehetőséget az érintett felek számára véleményük kinyilvánítására: 1. Központi tájékoztatást lehetővé tevő honlap: 2. Kérdőív kitöltése: 3. Szavazás a Közös Agrárpolitika céljaira: 4. Szavazás a Közös Agrárpolitika céljaira: küldése az MNVH részére, téma megjelölésével az MNVH honlapjáról. Az MNVH Állandó Titkársága részéről a KAP reform társadalmi vitájában való részvételre való felhívást eljuttatta az e-magyarország pontokon dolgozó összes e- tanácsadó ( aa4ee95c13f8.ivy), az MNVH Tanács tagjai, az MNVH összes regisztrált tagja (7300 tag), valamint civil szervezetek, közöttük a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a 9

10 Magyar Parasztszövetség, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Magyar Agrárkamara, és a Hangya Szövetkezeti Együttműködés részére. A helyi vidékfejlesztési irodák és a Leader helyi akciócsoportok is kaptak tájékoztatást. 2. Eredmények Ez a fejezet összefoglalja mindazokat a KAP reform társadalmi vitájával kapcsolatos eredményeket, melyek a nyilvános fórumokon elhangzottak, az IPSOS telefonos felmérés, az MNVH kérdőív, a beérkezett ek, a két internetes oldalon történő szavazás, a szakterületi képviselők véleménye, továbbá más érintettek véleménye alapján készültek. Mindezek részletesebb kifejtése a kapcsolódó mellékletekben olvasható. 2.1 Nyilvános fórumok A fórumokat összefoglaló táblázat a 3. sz. mellékletben található. Az MNVH Állandó Titkársága útjára indította A KAP reform Magyar szemszögből című rendezvénysorozatot áprilisában. A hét helyszínen megtartott rendezvényeken a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztályának és a Mezőgazdasági Kutató Intézetnek a képviselői tartottak vitaindító előadásokat. A résztvevők száma összességében meghaladta a 400-at. A résztvevők egyetértettek abban, hogy Magyarország számára fontos a KAP rendszer megtartása, benne a KAP I. pillérének fenntartása. A hozzászólások három fő témakörbe csoportosíthatóak. Az első témakörben elhangzottak szerint a közös európai piac fenntartása elengedhetetlen annak érdekében, hogy biztosítva legyen a megfelelő életszínvonal a gazdák részére, valamint az ésszerű élelmiszerárak. Mindez szoros összefüggésben áll a KAP hatékonyságával és a hangsúlyt a KAP szabályok egyszerűsítésére helyeznék, így biztosítva a közös piac hatékonyabb működését. A legtöbb résztvevő abban is egyetértett, hogy ugyanolyan szükség van egy közös stratégiára, amelynek szerves része a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolatának és az élelmezési stratégia fejlesztésének elemzése. Második fő témakör volt a helyi termelés és a helyi piacok, beleértve olyan témákat, mint a kistermelők közötti kooperáció erősítése, a megújuló energia helyi előállítása, az álláshelyek teremtésében a helyi gazdasági szereplőkben meglévő potenciális lehetőségek kiaknázása. A harmadik fontos témakörben a kis és nagygazdaságok támogatásának kiegyensúlyozatlanságával foglalkoztak, a jövedelmek egyenlőtlen és aránytalan eloszlásával, amíg a megtermelt áru a termelőtől eljut a multinacionális vállalatok polcáig. A résztvevők hangsúlyozták az ellenőrzött termék lánc fontosságát, valamint a fentebb jelzett problémák megoldásának szükségességét. A legtöbb rendezvényen abban is egyetértés volt, hogy az állattenyésztés, a növénytermesztés és élelmiszer előállítás kiegyensúlyozatlansága összefügg a 10

11 családi gazdaságok és az állattenyésztés versenyképességének csökkenésével Magyarországon. 2.2 Felmérések / Kérdőívek IPSOS felmérés Az IPSOS felmérés az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Irányító Hatóság megbízásából készült. A felmérést az IPSOS Zrt fős mintán végezte, melyben az ÚMVP 18 intézkedésének kedvezményezetteit is megkérdezték a május közötti időszakban. Alkalmazott módszer: telefonos lekérdezés CATI (Computer Assisted Telephone Interviewing) technikával. A megkérdezettek kiválasztása véletlenszerűen történt az ÚMVP kedvezményezettjét tartalmazó adatbázisból. Fő témakörök voltak: az ÚMVP támogatási intézkedései és ezek menedzsmentje, pályáztatása; a mintákban szereplők gazdasági aktivitása és státusza, vélemények a jelenlegi és jövőbeni Közös Agrárpolitikáról, vélemények az ÚMVP és az MNVH kommunikációjáról. A felmérés a következő KAP-hoz kapcsolódó kérdéseket tartalmazta: 1. Hallott-e Ön arról, hogy az Európai Unió Közös Agrárpolitikájában a től kezdődő időszakban nagymértékű változások várhatók? 2. Az EU KAP-pal kapcsolatos problémák és nehézségek felsorolását tartalmazó listán Kérjük, osztályozza a következő skála szerint: 1= a reform egyáltalán nem fontos, 5= nagyon fontos). 3. Kérjük, rangsorolja a következő az EU KAP-ra vonatkozó) kijelentéseket 1-5 ig. (1= egyáltalán nem fontos, 5= nagyon fontos). A megadott opciók a következők voltak: A mezőgazdasági termékek biztonságának, jó minőségének és egészséges voltának biztosítása; Megfizethető fogyasztói élelmiszerárak; Tisztességes életszínvonal a mezgazdasági termelők számára; A természet védelme és a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentése; A vidéki területek fejlesztése a vidéki táj megőrzése mellett;az EU élelmiszer-önellátásának fenntartása. A kapott válaszok alapján (részletek a 2. Mellékletben), a megkérdezettek 73%-a rendelkezett információval a KAP lehetséges nagymértékű változásáról. A részleteket a 2. Melléklet tartalmazza. A jelenlegi KAP-hoz kapcsolódó problémák és nehézségek miatt a válaszadók A reform nagyon fontos témakörben az alábbi okokat fogalmazták meg: a túlzott bürokrácia csökkentése és az eljárások egyszerűsítése (77%); a kifizetések lassúsága (66%); az EU szabályok alkalmazása bonyolult (58%). Az EU mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikájának célkitűzéseit a válaszadók 70%-a 5 -nek, azaz nagyon fontos -nak jelölte 11

12 A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) online felmérése Az MNVH online kérdőíve közvetlenül elérhető volt az MNVH hivatalos oldaláról az címről, amelyhez linkek vezetettek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program hivatalos oldaláról ( és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapjáról. A felmérés kérdései Dacian Ciolosnak (Agrár és Vidékfejlesztési Biztos) a Közös Agrárpolitika társadalmi vitájának indításakor mondott beszédében elhangzott négy kérdésén alapultak. A kérdőív elkészítéséhez az Eurobarometer KAP felméréséből merítettünk, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium alábbi főosztályainak szakértői közreműködésére támaszkodtunk, úgymint az Agrárvidékfejlesztési Főosztály, Agrárszabályozási Főosztály, Stratégiai Főosztály, Mezőgazdasági Főosztály, Agrár-piaci Főosztály, EU Koordinációs és Nemzetközi Főosztály, valamint az FVM Vidékfejlesztési, Képzési é Szaktanácsadási Intézet szakértői. A felmérés főbb eredményeit alább közöljük. A részletes elemzést az 1. Melléklettartalmazza. Az online kérdőívet 283-an töltötték ki. Miért van szükség Közös Agrárpolitikára? (2 kérdés) 1.Nem mindenki van azonos véleményes a mezőgazdaság és a vidék szerepéről Magyarországon és az EU-ban. Ön szerint ez a téma. A 283 válaszadó közül 249 nagyon fontos -nak tartja a témát, csak 1 válaszadó adta az egyáltalán nem fontos választ. 2.A mezőgazdaság és vidékfejlesztés alábbi funkciói Ön szerint mennyire fontosak? 232 válaszadó szerint a mezőgazdaság különösen fontos az emberek számára a biztonságos mezőgazdasági termékek előállítása és a lakosság élelmiszerellátása szempontjából. Mik a társadalom céljai a mezőgazdasággal kapcsolatosan, figyelemmel annak sokszínűségére? (4 kérdés) 3. Véleménye szerint a következők közül melyek a legfontosabbak az EU mezőgazdasági és vidékfejlesztési célkitűzései közül? A lehetséges értékelések közül, a skála az 1=nagyon fontostól a 4= nem fontosig terjedt 212 válaszadó a mezőgazdasági termékek biztonságának, jó minőségének és egészséges voltának biztosítását jelölte meg célként a nagyon fontos megjelölést választva; mindjárt ezt követi a tisztességes életszínvonal a termelők számára opció megjelölése (176), és a vidéki területek fejlesztése a vidéki táj megőrzése mellett (145). 12

13 4. Melyek legyenek a vidékfejlesztési politika céljai 2013 után? 187 válaszban a nagyon fontos -nak jelölik a helyi termékek előállításának és értékesítésének elősegítését a 2013 utáni KAP-ban. Ezt követi rangsorban a fenntartható vízgazdálkodás és a környezetbarát mezőgazdasági termelés támogatása. 5. Milyen hatást vár a 2013 utáni KAP-tól? Nagyon fontosnak tartja a válaszolók több, mint 70%-a az EU-n kívüli országokból érkező termékek minőségének és előállítási feltételeinek az EU tagországokéval azonos követelmények szerinti megítélését. A válaszokból az is kitűnik, hogy a termelőknek kiszámítható piacokat kívánnakvalamint a termelői árak elviselhetetlen ingadozása elleni közös uniós fellépést (66%). Ehhez szorosan kapcsolódik a gazdálkodók számára tisztes megélhetés biztosításának az elvárása (65% ezt nagyon fontosnak jelölte). 6. Fontosnak tartja-e, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem részét képezze a KAPnak? Az a tény, hogy 86%-a a választ adóknak a rendkívül fontosnak tartom és a fontosnak tartom választ jelölte meg, jelzi, hogy az érintettek felismerték, hogy a KAP-nak foglalkoznia kell a klímaváltozás kihívásaival. Csupán 6 % volt azok aránya, aki szerint más EU szakpolitikának kellene ezzel a kérdéssel foglalkoznia. Miért szükséges a KAP átfogó reformja és hogyan hajható az végre a társadalom elvárásait tekintve? (3 kérdés) 7. Véleménye szerint a KAP jelenleg betölti-e szerepét az alábbi területeken? A válaszadók 74%-a úgy gondolja, hogy a KAP nem járul hozzá a gazdák méltányos életszínvonalának biztosításához, míg 73% -uk úgy gondolja, hogy EU-szinten sikeresen biztosítja az élelmiszerellátást. Az igennel válaszolók között a második helyen állnak azok, akik a KAP eredeti feladatának a vidéki térségek fejlesztése és a vidéki örökség megőrzése lehetőséget választották. Érdemes megjegyezni, hogy közel azonos arányban gondolják úgy a válaszadók, hogy a KAP a fenti cél elérésében nem túl eredményes. 8. Megítélése szerint mi a legnagyobb probléma a jelenlegi KAP-pal? 283 válaszadóból 154 a KAP legnagyobb problémájaként a lényeges különbségek a támogatásokban régi és új tagállamoknak opciót jelölték meg. Ez megtévesztő lehet, azonban a további lehetséges válaszok 6 különböző csoportra oszlanak. A második legnagyobb csoport (50 válaszadó) a KAP sikereinek legnagyobb akadályát a bonyolult eljárásokban látja. Ez a két csoport az összes válaszadó 72%- át jelenti. 13

14 9. Hogyan lehet az Ön véleménye szerint jó irányban megváltoztatni a KAP-ot? (Válassza ki a legfontosabbnak ítélt három lehetőséget, és jelölje ki a rangsorban elfoglalt helyüket 1,2, és 3 jelzéssel!) A válaszadók 9 állítás közül választhattak és fontosságuk szerint osztályozhatták azokat. A legfontosabb elem -ként megjelölt válaszok világosan mutatják, hogy szoros összefüggés van a kérdőív előző kérdésére leadott válaszokkal: a válaszadók 63%-a gondolja úgy, hogy vagy a régi és új tagállamok közötti különbségek megszüntetésével vagy a szabályok és eljárási folyamatok egyszerűsítésével tehető hatékonyabbá a KAP. Érdemes megjegyezni, hogy a kis-és középes méretű családi birtokok támogatásának növelése a második legfontosabb, a válaszadók 26%-a szerint. Milyen eszközöket tartalmazzon a holnap Közös Agrárpolitikája? (4 kérdés) 10. Milyen eszközökkel lehetne a mezőgazdasági jövedelmek minimális stabilitási szintjét megalapozni? (1-4-ig osztályozza, 1 = leginkább alkalmas, 4 = legkevésbé alkalmas) A válaszadók túlnyomó többsége (85%) a legfontosabbnak a a piaci rendellenességek (nagymértékű árzuhanások) kezeléséhez szükséges különleges támogatásokat, tanácsadó szolgáltatásokat, képzéseket és a gazdálkodók közötti együttműködés elősegítését tartják. 11. Hogyan tudnánk kiegyensúlyozni a gazdasági szereplők közötti kapcsolatokat az agrár-élelmiszeripari szektorban? Hogyan lehet megoldani, hogy a fogyasztók megfizethető áron vásárolhassanak, de a gazdálkodók is kellő jövedelemhez jussanak? (Válassza ki a legfontosabbnak ítélt három lehetőséget, és jelölje ki a rangsorban elfoglalt helyüket 1,2, és 3 jelzéssel!) A válaszadók 7 állítás közül választhattak majd rangsorolhattak. A rangsor alapján a három legfontosabb intézkedés melyet a legtöbben választottak a következők: 1) Agrártermelők gazdasági együttműködésének támogatása, és termelői és értékesítő szervezetek alapítása (134) 2) Termelés támogatása és helyi termékek promóciója (94) 3) Fogyasztók és a kis termelők közötti közvetlen kapcsolatok erősítése (87) 12. Mit vár a mezőgazdasági termelőktől a részükre nyújtott támogatásokért cserébe? (Jelölje az adott válasz fontosságát 1-4 skálán: 1 = nagyon fontos, 4 = egyáltalán nem fontos) A válaszadóknak 1-től 4-ig kellett osztályozni a fontos szolgáltatásokat/állításokat (1=nagyon fontos, 4=nem fontos ). a válaszadók 77%-a szerint a legfontosabb a termőföld termelékenységének fenntartása a támogatásért cserébe. Másik 64% szerint nagyon fontos, hogy 14

15 kevesebb vegyszereket használjanak és egészségesebb élelmiszereket állítsanak elő. 13. Az Ön véleménye szerint az alábbi, mezőgazdasághoz és vidékfejlesztéshez kapcsolódó területeket európai, nemzeti, regionális vagy helyi szinten (és ezekből finanszírozott költségvetésből) kellene kezelni? (1-európai, 2-nemzeti, 3-regionális, 4-helyi, önkormányzati) A 13.5 kérdés kivételével a második helyen az európai szint áll. A 13.5 kérdéshez a regionális szint a második és az európai a harmadik. Azonban, az összes állítást tekintve a helyi szintet választották a legkevesebben, mely egyben azt mutatja, hogy a problémák megoldását inkább regionális vagy magasabb szinten várják az érdekeltek. Ez jelzi, hogy a vidéki közösségeket helyi szinten erősíteni kell. Elsősorban az első és második helyen a nemzeti és az európai szint áll. (5 témából 4). 15

16 2.3 Szavazatok a KAP prioritásaira Összesen 271 szavazat érkezett be a KAP 2014 utáni céljaira vonatkozóan. A kérdés, amelyet szavazásra bocsátottunk, a következő volt: Mi legyen a KAP fő célja 2014-től?. Az alábbi kilenc célra lehetett szavazatokat leadni. 1. A mezőgazdaság modernizációja 2. Jó minőségű, egészséges, és biztonságos élelmiszer biztosítása 3. Megfizethető élelmiszerárak a fogyasztók számára 4. Tisztes megélhetés a gazdálkodók számára 5. A vidéki táj és természet megőrzése 6. A klímaváltozás kihívásainak kezelése 7. Munkahelyteremtés a vidéki területeken 8. A vidéki gazdaság fejlesztése, a szolgáltatások minőségének javítása a vidéki területeken 9. A vidéki közösségek erősítése Az alábbi ábra mutatja az egyes célkitűzésekre beérkezett szavazatok arányát: Munkahelyteremtés a vidéki területeken 6% A vidéki gazdaság fejlesztése, a szolgáltatások minőségének javítása a vidéki területeken 3% A vidéki közösségek erősítése 3% A klímaváltozás kihívásainak kezelése 7% A vidéki táj és természet megőrzése 8% A mezőgazdaság modernizációja 25% Tisztes megélhetés a gazdálkodók számára 11% Megfizethető élelmiszerárak a fogyasztók számára 13% Jó minőségű, egészséges, és biztonságos élelmiszer biztosítása 24% A rangsor tetején a Tisztes megélhetés a gazdák számára célkitűzés foglal helyet, 71 szavazattal (26%), míg a rangsor végén a Mezőgazdaság modernizációja (9 szavazat) és a A klímaváltozás kihívásainak kezelése (7 szavazat) található. 16

17 A legfontosabb célkitűzések a gazdák tisztes megélhetésének biztosítása, munkahelyteremtés a vidéki területeken, valamint a biztonságos és jó minőségű mezőgazdasági termékek - összesen a szavazatok 63%-át kapták. Megjegyzendő, hogy csupán a szavazatok 2%-át kapta a Klímaváltozás kihívásainak kezelése, ami jelzi, hogy a szavazásban résztvevők nem tulajdonítanak fontos szerepet a mezőgazdaság és a klímaváltozás közötti kapcsolatnak. A KAP 2014 utáni célkitűzéseire vonatkozó szavazás eredményeit az alábbi táblázat mutatja. Mi legyen a KAP fő célja 2014-től? Szavazatok % száma 1 Tisztes megélhetés a gazdák számára 71 26,18% 2 Munkahelyteremtés a vidéki területeken 65 23,99% 3 Jó minőségű, egészséges, és biztonságos mezőgazdasági termékek 35 12,92% 4 A vidéki gazdaság fejlesztése, a szolgáltatások minőségének javítása a vidéki területeken 29 10,70% 5 Megfizethető élelmiszerárak a fogyasztók számára 21 7,75% 6 A vidéki közösségek erősítése 19 7,01% 7 A vidéki táj és természet megőrzése 15 5,54% 8 A mezőgazdaság modernizációja 9 3,32% 9 A klímaváltozás kihívásainak kezelése 7 2,58% ÖSSZESEN ,00% 2.4 üzenetek Az üzenetek teljes szövegét a 4. Mellékletben közöljük. Összesen 17 üzenet érkezett 14 feladótól a kapreform@mnvh.eu postafiókba. A jelenlegi közpolitika nem fordít figyelmet az olajtartalékok kiaknázása miatt bekövetkező energiaválság lehetséges következményeire és a szénmentes gazdaságra való átállás szükségességére. Ez része kell legyen a változásnak. A KAP reform csak akkor hozhat sikert Magyarországnak, ha az képes a közpolitika változásához egy nemzeti mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégiával és a stratégia végrehajtását támogató szakemberekkel alkalmazkodni. A közvetlen kifizetéseket fenn kell tartani, mivel a piaci ingadozások bebizonyították létjogosultságukat és a piacok szabályozásának szükségességét EU szinten. Fel kell ismerni, hogy a piacoktól való távolság ugyanannyira hátrányos, mint az éghajlati vagy földrajzi sajátosságokból eredő hátrányos helyzet. Ez új piaci intervenciós intézkedéseket eredményezhet. Egy másik fontos, a piacokhoz kapcsolódó igény az élelmiszerek minőségi előírásaihoz kapcsolódik. 17

18 Az EU normákat szigorúan alkalmazni kell minden import termékre és a hatóságoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk az olyan tevékenységekre, mint például az import termékek újracsomagolása és EU címkével való értékesítése. Új rendszereket kell kialakítani a piaci ingadozások és az éghajlatváltozás kockázatainak kezelésére és minimalizálására. A vidékfejlesztést tekintve, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program jelenlegi tengelyeit fenn kell tartani, de egymáshoz viszonyított súlyukat módosítani kell a III- IV Tengely javára. A bürokratikus eljárások egyszerűsítése szintén egy visszatérő téma. A vidéki gazdaság integrált egységként kezelve a kistérség szintjén (beleértve a falusi szolgáltatásokat) fejlesztésében jelentős tartalékok vannak. Ez a fejlesztési irány különböző elemeket tartalmaz az élelmiszerellátástól a helyi piacokig, szociális szolgáltatásokig és a szociális gazdaságban való együttműködésig. A helyi szint további erősítésével több munkahely hozható létre a vidéki területeken. Az ehhez kapcsolódó tevékenységeket a LEADER keretében lehetne kezelni. A KAP agrár-környezetvédelmi intézkedéseit tovább kell fejleszteni az intézkedések egy sokkal szélesebb körét felvonultató rendszerré, amely támogatja a táj megóvásával végzett mezőgazdasági termelést és az ökológiai gazdálkodást. Ennek megvalósításában a tanya-jellegű településeknek fontos szerepe lehet Magyarországon. A vidéki utak építése, a vízgazdálkodás és az öntözési rendszerek, valamint a megújuló energia előállítása a II Pillér intézkedései keretében legyen támogatható. 2.5 Egyéb Az MNVH számos véleményt kapott a szakterületi képviselőktől, a HANGYA Szövetségtől, és a Klímanagykövetektől (British Council finanszírozású program) a KAP-ra vonatkozóan. Ezeket a megfelelő mellékletben közöljük. 3. További tevékenységek Az EU-hoz történő benyújtást követően, a Beszámoló hozzáférhetővé válik a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat honlapján. A fentieken túl, a társadalmi vita eredményeit az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága továbbítja a Minisztérium vezetése, valamint a 2014 utáni magyarországi vidékfejlesztési irányokat kialakító egységek felé a KAP közpolitika vitájával kapcsolatos hivatalos magyar álláspont kialakítását segítendő. 18

19 4. Mellékletek Melléklet 1: KAP kérdőív (az MNVH honlapon közzétéve, eredmények) Miért van szükség európai Közös Agrárpolitikára? (2 kérdés) 1. Nem mindenki van azonos véleményen a mezőgazdaság és a vidék szerepéről Magyarországon és az EU-ban. Ön szerint ez a téma... egyáltalán nem fontos 1 Fontos 31 Kevésbé fontos 2 nagyon fontos A mezőgazdaság és vidékfejlesztés alábbi funkciói Ön szerint mennyire fontosak? Biztonságos mezőgazdasági termékek előállítása és a lakosság élelmiszerellátása Része kultúránknak és történelmünknek Hozzájárul a vidéki táj megőrzéséhez Része a vidék gazdasági életének Hozzájárul a környezet megóvásához Munkahelyeket teremt a vidéki térségekben

20 Mik a társadalom céljai a mezőgazdasággal kapcsolatosan, figyelemmel annak sokszínűségére? (4 kérdés) 3. Véleménye szerint a következők közül melyek a legfontosabbak az EU mezőgazdasági és vidékfejlesztési célkitűzései közül: A mezőgazdasági termékek biztonságának, jó minőségének és egészséges voltának biztosítása Megfizethető fogyasztói élelmiszerárak Tisztességes életszínvonal a mezőgazdasági termelők számára A természet védelme és a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentése A vidéki területek fejlesztése a vidéki táj megőrzése mellett Az EU élelmiszer-önellátásának fenntartása Melyek legyenek a vidékfejlesztési politika céljai 2013 után? Technológiai fejlesztés, modernizáció a mezőgazdaságban A vidéki kis- és középvállalkozások támogatása (falusi turizmus, szolgáltatások, egyéb nem mezőgazdasági vállalkozások) Termelői összefogások támogatása Fiatal gazdák támogatása A környezet szempontjából fenntartható mezőgazdasági termelés támogatása A klímaváltozás kihívásainak kezelése Fenntartható vízgazdálkodás Megújuló energia-előállítás és -hasznosítás A falvak fejlesztése, a vidéki örökség védelme, a vidéken elérhető szolgáltatások minőségnek javítása Helyi termékek előállításának és értékesítésének elősegítése A vidéki közösségek szerepének (LEADER Helyi Akciócsoportok) további erősítése A vidéki szereplők szaktudásának fejlesztése képzéssel és szaktanácsadással Egyéb Left Blank 233 User entered value 50 Average submission length in words (ex blanks) Milyen hatást vár a 2013 utáni KAP-tól? Növényegészségügyi előírások fokozottabb betartatását Állategészségügyi előírások fokozottabb betartatását Az EU-n kívüli országokból érkező termékek minőségének és előállítási feltételeinek az EU tagországokéval azonos követelmények szerinti megítélését Kiszámítható piacokat a termelőknek a termelői árak elviselhetetlen ingadozása elleni közös uniós fellépést Gazdálkodók számára tisztességes jövedelem biztosítását Egyéb Left Blank 240 User entered value 43 20

21 Average submission length in words (ex blanks) Fontosnak tartja-e, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem részét képezze a KAP-nak? Fontosnak tartom. 135 Igen, rendkívül fontosnak tartom. 109 Más szakpolitikának kell ezzel a kérdéssel foglalkoznia., mint például a: 19 Nem tartom fontosnak 18 mint például Left Blank 243 User entered value 40 Average submission length in words (ex blanks)

22 Miért szükséges a jelenlegi KAP reformja és hogyan hajtható az végre a társadalom elvárásait tekintve? (3 kérdés) 7. Véleménye szerint a KAP jelenleg betölti-e szerepét az alábbi területeken? Igen Nem Az EU élelmiszerellátásának biztosítása Annak biztosítása, hogy a mezőgazdasági termékek biztonságosak, jó minőségűek, és egészségesek legyenek A biotermelés módszereinek fokozottabb támogatása Megfizethető fogyasztói élelmiszerárak Tiszteséges életszínvonal a mezőgazdasági termelők számára Természetvédelem, a klímaváltozás negatív hatásai elleni küzdelem A vidéki területek fejlesztése a kultúrtáj megőrzése mellett A vidéki közösségek erősítése és a vidéki örökség megőrzése A vidéki gazdaság fejlesztése, a szolgáltatások minőségének javítása A családi és kisgazdaságok kiemelt támogatása Megítélése szerint mi a legnagyobb probléma a jelenlegi KAP-pal? A nagybirtokok túlzott támogatása 37 A régi és új tagországok közötti, támogatás mértékében jelentkező különbségek 154 Az EU költségvetésén belül túl nagy részt von el más szakpolitikáktól 6 Bonyolult, nehezen teljesíthető feltételek 50 Egyéb... 5 Egyes támogatástípusok piactorzító hatása 29 Egyéb Left Blank 248 User entered value 35 Average submission length in words (ex blanks) Hogyan lehet az Ön véleménye szerint jó irányban megváltoztatni a KAP-ot? (Válassza ki a legfontosabbnak ítélt három lehetőséget, és jelölje ki a rangsorban elfoglalt helyüket 1,2, és 3 jelzéssel!) 9.1 a. A jelenlegi rendszer fenntartása mellett az előírások és eljárások egyszerűsítésével 83 b. A tagországok támogatási szintjei közötti különbségek megszüntetése 98 c. A gazdálkodók közvetlen támogatásának megszüntetésével 4 d. Teljesen új közösségi agrártámogatási rendszer kidolgozásával 28 e. A kis- és közepes méretű családi gazdaságok támogatásának növelésével 45 f. A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklését segítő intézkedések 4 erősítésével a vidékfejlesztés fenntartása mellett g. A vidéki közösségek (LEADER akciócsoportok) támogatásokra vonatkozó döntési 7 szabadságának kiterjesztésével h. Az I. Pillérhez kapcsolódó támogatások csökkentésével, a felszabaduló források 12 vidékfejlesztésben hasznosításával i. Egyéb: a. A jelenlegi rendszer fenntartása mellett az előírások és eljárások egyszerűsítésével 43 b. A tagországok támogatási szintjei közötti különbségek megszüntetése 56 c. A gazdálkodók közvetlen támogatásának megszüntetésével 11 22

23 d. Teljesen új közösségi agrártámogatási rendszer kidolgozásával 30 e. A kis- és közepes méretű családi gazdaságok támogatásának 76 növelésével f. A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklését segítő 22 intézkedések erősítésével a vidékfejlesztés fenntartása mellett g. A vidéki közösségek (LEADER akciócsoportok) támogatásokra 31 vonatkozó döntési szabadságának kiterjesztésével h. Az I. Pillérhez kapcsolódó támogatások csökkentésével, a felszabaduló 13 források vidékfejlesztésben hasznosításával i a. A jelenlegi rendszer fenntartása mellett az előírások és eljárások 55 egyszerűsítésével b. A tagországok támogatási szintjei közötti különbségek megszüntetése 30 c. A gazdálkodók közvetlen támogatásának megszüntetésével 9 d. Teljesen új közösségi agrártámogatási rendszer kidolgozásával 20 e. A kis- és közepes méretű családi gazdaságok támogatásának 52 növelésével f. A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklését segítő 34 intézkedések erősítésével a vidékfejlesztés fenntartása mellett g. A vidéki közösségek (LEADER akciócsoportok) támogatásokra 29 vonatkozó döntési szabadságának kiterjesztésével h. Az I. Pillérhez kapcsolódó támogatások csökkentésével, a felszabaduló 44 források vidékfejlesztésben hasznosításával i 8 Egyéb Left Blank 254 User entered value 29 Average submission length in words (ex blanks)

24 Milyen eszközöket tartalmazzon a holnap Közös Agrárpolitikája? (4 kérdés) 10. Milyen eszközökkel lehetne a mezőgazdasági jövedelmek minimális stabilitási szintjét megalapozni? a, Termeléstől elválasztott, attól független támogatások teljes körű bevezetésével b, Exporttámogatásokkal c, Piaci támogatásokkal (intervenció, magántárolás, stb) d, Különleges, piaci anomáliák (pl. jelentős árcsökkenés) esetén alkalmazandó támogatásokkal e, Időjárási tényezők (fagy, aszály, belvíz, stb.) okozta károk esetén fellépő jövedelemkiesés támogatásának biztosításával (ún. jövedelembiztosítás) f, Szaktanácsadással, képzéssel, és a mezőgazdasági termelők és vidéki szereplők összefogásának támogatásával A következők kombinációjának alkalmazásával (a-e közül) Left Blank 219 User entered value 64 Average submission length in words (ex blanks) Hogyan tudnánk kiegyensúlyozni a gazdasági szereplők közötti kapcsolatokat az agrárélelmiszeripari szektorban? Hogyan lehet megoldani, hogy a fogyasztók megfizethető áron vásárolhassanak, de a gazdálkodók is kellő jövedelemhez jussanak? (Válassza ki a legfontosabbnak ítélt három lehetőséget, és jelölje ki a rangsorban elfoglalt helyüket 1,2, és 3 jelzéssel!) 11.1 a) A mezőgazdasági termelők gazdasági együttműködésének támogatásával, termelői 134 és értékesítő szervezetek létrehozásának további ösztönzésével b) A mezőgazdasági termelőkre egyedi, kedvezőbb versenyszabályok megállapításával 41 c) A fogyasztók folyamatos tájékoztatása a termelői/feldolgozói/kiskereskedelmi árakról 16 (ún. árfigyelő rendszer létrehozása) d) A helyi speciális termékek előállításának és piacra jutásának ösztönzésével 44 e) A fogyasztók és a kistermelők közötti közvetlen kapcsolat támogatásával 41 f) Nem tudom 1 g) Egyéb: a) A mezőgazdasági termelők gazdasági együttműködésének támogatásával, termelői 48 és értékesítő szervezetek létrehozásának további ösztönzésével b) A mezőgazdasági termelőkre egyedi, kedvezőbb versenyszabályok megállapításával 39 c) A fogyasztók folyamatos tájékoztatása a termelői/feldolgozói/kiskereskedelmi árakról 29 (ún. árfigyelő rendszer létrehozása) d) A helyi speciális termékek előállításának és piacra jutásának ösztönzésével 94 e) A fogyasztók és a kistermelők közötti közvetlen kapcsolat támogatásával 72 g) Egyéb: a) A mezőgazdasági termelők gazdasági együttműködésének támogatásával, termelői 56 és értékesítő szervezetek létrehozásának további ösztönzésével b) A mezőgazdasági termelőkre egyedi, kedvezőbb versenyszabályok megállapításával 29 c) A fogyasztók folyamatos tájékoztatása a termelői/feldolgozói/kiskereskedelmi árakról 43 24

25 (ún. árfigyelő rendszer létrehozása) d) A helyi speciális termékek előállításának és piacra jutásának 46 ösztönzésével e) A fogyasztók és a kistermelők közötti közvetlen kapcsolat támogatásával 87 f) Nem tudom 6 g) Egyéb: 16 Egyéb Left Blank 246 User entered value 37 Average submission length in words (ex blanks) Mit vár a mezőgazdasági termelőktől a részükre nyújtott támogatásokért cserébe? Használjanak kevesebb vegyszert egészségesebb élelmiszert termeljenek Az állattartó telepeken biztosítsák az állatjólétet, állatvédelmet Új, víztakarékos öntözési technikákat alkalmazzanak Vegyenek részt a kultúrtáj fenntartásában Agroturisztikai szolgáltatásokat nyújtsanak (pl. állatsimogató helyek, falusi és tanyasi vendégfogadás, falusi vendégasztal, stb.) Megfelelő tájékoztatást, leírást a termék összetevőiről, készítőjéről (címkézés eredet, minőség, összetevők feltüntetésével) A táji és természeti környezet védelmét és a biológiai sokféleség megőrzését Vegyenek részt a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a hatékony alkalmazkodásban Az őshonos állat- és növényfajták megőrzését és fenntartását A termőföld védelmét, termőképességének fenntartását Egyéb Left Blank 256 User entered value 27 Average submission length in words (ex blanks) környezetvédelem és klímaváltozás kezelése 1: európai 237 2: nemzeti 88 3: regionális 39 4: helyi, önkormányzati élelmiszerellátás biztosítása 1: európai 101 2: nemzeti 187 3: regionális 52 4: helyi, önkormányzati az élelmiszerek jó minőségének, egészséges mivoltának és biztonságának biztosítása 1: európai 145 2: nemzeti 177 3: regionális 53 4: helyi, önkormányzati mezőgazdasági tevékenység megfelelő jövedelmezőségének biztosítása 1: európai 160 2: nemzeti 168 3: regionális 54 4: helyi, önkormányzati 30 25

26 13.5 elfogadható, megfelelő fogyasztói árak biztosítása 1: európai 104 2: nemzeti 198 3: regionális 45 4: helyi, önkormányzati vidéki területek fejlesztése a vidéki környezet megóvása mellett 1: európai 107 2: nemzeti 134 3: regionális 120 4: helyi, önkormányzati 89 26

27 Melléklet 2: KAP kérdések az IPSOS felmérésben Hallott-e Ön arról, hogy az Európai Unió Közös Agrárpolitikájában a 2014-től kezdődő időszakban nagymértékű változások várhatók? 27

28 28

29 29

30 Melléklet 3: Regionális KAP rendezvények összefoglaló táblázat Helyszín Időpont Előadók Résztvevő k száma Pásztohy András, MNVH Főtitkára Eperjesi Tamás, igazgató, VKSZI Dr. Wachtler István, általános rektorhelyetres (Károly Róbert Főiskola) Károly Róbert, Főiskola, Gyöngyös Pannon Egyetem, Veszprém Takács Ferenc Képző Központ, Hódmezővásárhely Schütz Nándor, FVM Pásztohy András, MNVH Főtitkára Dr. Nyújtó Ferenc, főosztályvezető, FVM Pásztohy András, MNVH Főtitkára Dr. Nyújtó Ferenc, főosztályvezető, FVM Hozzászólások összefoglalója 55 fő Kulcskérdés a minőségi, versenyképes árutermelés, az egységes EU piac, a méltányos árak és jövedelmek A gazdálkodók együttműködését fékező bizalomhiány A bioenergia helyi előállításának vidékfejlesztési jelentősége Túl bonyolult, nehezen teljesíthető EU szabályok (pl. rovarcsapdák, madárodúk kihelyezésének kötelezettsége a szőlőültetvényekben) Fontos a gazdálkodói együttműködések kialakítása 37 fő Szektor specifikus támogatások valószínű megszűnése A gazdálkodók és más társadalmi rétegek közötti vélt vagy valós ellentét a támogatások okán Probléma a multinacionális láncok nyomott élelmiszerárai, mind élelmiszerbiztonsági, mind pedig a helyi termelők szempontjából 78 fő Fontos a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart együtt vizsgálni a nemzetgazdaságban betöltött szerepük szempontjából A mezőgazdaság és a klímaváltozás 30

31 Helyszín Időpont Előadók Résztvev ők száma Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kar Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet székhelye, Mosonmagyaróvár Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Pásztohy András, MNVH Főtitkára Papp Gergely, osztályvezető, AKI Pásztohy András, MNVH Főtitkára Papp Gergely, osztályvezető, AKI Hozzászólások összefoglalója témakörei közötti kapcsolat erősítése Regionális pozicionálás és a népességmegtartás fontossága Vízgazdálkodás 80 fő Kis- és nagygazdaságok támogatása közötti nagyságrendi különbségek A szaktanácsadás hatékonyabbá tétele a kisgazdaságok számára Az agrár-vidékfejlesztés és a területfejlesztés összehangolása A támogatások fenntartása a vidék érdeke Fontos a termékpályák megszervezése, bizonyos mértékű kontrollja, mivel jelenleg a kereskedelem részesedése túlzott (60-70%) a realizált jövedelmekből Piacszabályozás és a termelők értékesítési biztonsága kiemelt szempont legyen 58 fő Talajtérképek aktualizálása, a termőföld ökológiai adottságainak feltérképezése alapján egy ökológiai régiónként eltérő támogatási rendszer lenne kialakítható Az élelmiszertermelés fontossága 31

32 Helyszín Időpont Előadók Résztvev ők száma Szent István Egyetem, Gödöllő, Páter Károly u Dr. Kozári József, Szaktanácsadási Kutatóközpont Dr. Potori Norbert, Agrárgazdasági Kutatóintézet Dr. Fogarassy Csaba, Klímagazdaságtani Elemző és Kutatóközpont Hozzászólások összefoglalója a mezőgazdasági termelés mellett Az egy gazdálkodóra jutó támogatás felső határának megállapítása Az állattenyésztés, növénytermesztés, élelmiszer előállítás láncának belső egyensúlytalanságai földpolitika, élelmiszerstratégia kialakításának fontossága a mezőgazdasági termelés kettészakadt struktúrája (családi gazdaságok és nagygazdaságok) az utófinanszírozás, mint a támogatási rendszer gyenge pontja Környezettel harmonikus termelés, Minőségi termék előállítás Nyomon követhetőség Pályázati kritériumok felülvizsgálata és a mezőgazdaság társadalmi integrációja, különös tekintettel a klímavédelem új kihívásaira és a mezőgazdaság és egyéb szektorok számára elérhető támogatások közötti különbségekre. 32

33 Helyszín Időpont Előadók Résztvev ők száma KAPosvári Egyetem IV. számú előadóterem Pásztohy András, MNVH Főtitkára Dr. Udovecz Gábor, AKI Hozzászólások összefoglalója 52 fő A résztvevők 8 fő témát vetettek fel. Ezek rövid összegzése az alábbiakban: 1) Növekvő világnépesség lehetséges élelmiszerhiány a WTO nyomásgyakorlása az EUra 2) A lakosság alacsony ismeretszintje a KAP fontosságával kapcsolatban Magyarországon komoly kihívás 3) Egyéb témák: A támogatások megoszlása a földtulajdonosok és a gazdálkodók között: körülbelül 50% jut el a gazdálkodóhoz Adminisztráció és diverzifikáció: a KAP támogatásokra vonatkozó eljárásokat egyíszerűsíteni kell a pénzek felhasználásáról való megfelelő információgyűjtés feláldozása nélkül. Nemzeti támogatás: pl. adókedvezmények a gazdálkodók számára Az intervenció, a 33