A klímaváltozás hatásai és a közegészségügyi szektorban használt alkalmazkodási módszerek Veszprémben, illetve Budapest XIII. kerületében Beszámoló

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A klímaváltozás hatásai és a közegészségügyi szektorban használt alkalmazkodási módszerek Veszprémben, illetve Budapest XIII. kerületében Beszámoló"

Átírás

1 A klímaváltozás hatásai és a közegészségügyi szektorban használt alkalmazkodási módszerek Veszprémben, illetve Budapest XIII. kerületében Beszámoló Dr. Páldy Anna, PhD 1

2 Bevezetés A klímaváltozás a 21. század legnagyobb globális egészségügyi kihívása. Ez az alapgondolata annak a jelentésnek, amely a The Lancet című orvosi hetilap és a University College London (UCL) Globális- Egészségügyi Intézetének (Institute for Global Health) az egy éves, közös munkája nyomán adtak ki ben. A megállapításban szereplő tényt mind a kutatási eredmények, mind a megfigyelések egyre nagyobb valószínűséggel támasztják alá. A globális átlaghőmérséklet 0,76 C- kal nőtt a tizenkilencedik század közepe óta. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPPC) ben kiadott, Negyedik Értékelő Jelentése szerint az 1995 és 2006 közötti tizenkét évből tizenegy az 1850 óta mért legmelegebb 12 év közé tartozik a felszíni megfigyelések alapján. Igencsak valószínű, hogy a huszadik század közepe óta tapasztalt globális átlaghőmérséklet- emelkedés nagymértékben antropogén eredetű, vagyis a légköri üvegházhatású gázok feldúsulásának a következménye amint ezt a modellszámítások eredményei meggyőzően támasztják alá. A klímaváltozás lehetséges alakulását különféle társadalmi- gazdasági fejlődési pályákat figyelembe vevő éghajlatváltozási forgatókönyvek segítségével próbálják megbecsülni (1. ábra). Két szélsőséges esetet vesznek figyelembe: a) a jelenlegi energiafogyasztó társadalom folyamatos gazdasági növekedését ( minden marad a régiben ); b) áttérést a környezetbarát, fenntartható fejlődési pályára. 2

3 Gazdaság-szempontú Globális integráció Régió-szempontú Környezet-szempontú 3

4 Forrás: Az IPPC Negyedik Értékelő Jelentése (4th Assessment Report), ábra: A különböző társadalmi- gazdasági fejlődési pályák és a várható globális felmelegedés GazdaságiRegionálisKörnyezeti Globális A1 forgatókönyv Világ: piacorientált A2 forgatókönyv B1 forgatókönyv B2 forgatókönyv Földi átlagos melegedés a felszínen ( C) A2 A1B B évi állandó koncentrációk 20. század Terményhozam- előrejelzés Csökkenés Növekedés 0,74 C emelkedés az elmúlt 100 évben Emissziós forgatókönyvek Lehetséges maximális eltérés a modellek között a hőmérséklet- emelkedés értékében (kb. 2 C) Növekedésalapú, globalizált világ (*3) Növekedésalapú, lokalizált világ Növekedésalapú, globalizált világ (*2) Környezetbarát, lokalizált világ Növekedésalapú, globalizált világ (*1) Környezetbarát, globalizált világ *1 nem- szénalapú energiaforrások *2 kiegyensúlyozott energiaforrás felhasználás *3 szénalapú energiaforrások 4

5 Mindkét szcenáriópár az A1 és a B1, illetve az A2 és a B2 is a globalizációs folyamatok felgyorsulása, illetve a régiókénti fejlődés mentén prognosztizálják a jövőt. A modellek szerint a földi átlag- hőmérséklet a 21. század végéig előre láthatóan 1,4 5,8 C- kal növekedne. Még a legkedvezőbb emissziós szcenárió megvalósulása esetén (a legalacsonyabb szén- dioxid- kibocsátás mellett) is 2 C körüli hőmérséklet- emelkedéssel kell számolni, sőt a legrosszabb esetben a növekedés meghaladhatja az 5 C- ot is. Az EU Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz című Zöld Könyve szerint Európa legsérülékenyebb területe Dél- Európa és a Földközi- tenger teljes medencéje, ahol a jelentős hőmérséklet- emelkedés, valamint a csökkenő csapadékmennyiség együttes hatása olyan területeken jelentkezik, amelyek már most is vízhiánnyal küzdenek. Magyarország e régió határán van. A fentiek figyelembevétele új, interdiszciplináris és a többi ágazati politikával összehangolt a nemzetközi ügynökségek, az akadémikusok, valamint a nem- kormányzati szervezetek (NGO- k) együttműködésével kidolgozott, illetve gyakorlatba ültetett közegészségügyi politikát igényel mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. Nagy szükség van arra, hogy a klímaváltozás hatásainak megelőzése és enyhítése beépüljön az összes ágazati politikába amint ezt az Európai Unió Horizont 2020 elnevezésű keretprogramja is hirdeti. Ennek a szempontnak kell tükröződnie a tudományos kutatási pályázati felhívásokban, az alapítványok tevékenységében, a tudományos publikációkban és végül, de nem utolsósorban az oktatási kerettantervekben az óvodától a középiskoláig. E folyamatok nyomon követéséhez, valamint az alkalmazott módszerek hatásainak és hatékonyságának az értékeléséhez megfelelő mutatók kidolgozására van szükség. A klímaváltozási mitigáció nemzetközi szinten elsőrendű prioritás; a nemzeti szintű alkalmazkodás ellenben kormányzati szintű támogatást igényel. Ez a két szint természetesen nem választható el egymástól. A különféle intézkedések megtervezésekor figyelembe kell venni a társadalmi- gazdasági helyzetet, és a társadalmi egyenlőtlenségek enyhítésére alkalmas politikai intézkedéseket kell kilátásba helyezni. Ez mind része az alkalmazkodási stratégiák gyakorlatba ültetésének. Nagyon fontos a helyi önkormányzatok, valamint a helyi közösségek támogatása annak érdekében, hogy felfogják az éghajlatváltozás globális és lokális kockázatait, illetve ennek köszönhetően képesek legyenek a környezeti hatások csökkentésére alkalmas helyi intézkedések megtételére. A közegészségügyi szakértők szerepe is fontos ebben a folyamatban; az ő feladatuk a tudatosság növelése, a helyi vezetők, az NGO- k és a jövő nemzedékek képviselőinek a felkészítése. A fenntartható fejlődés elvét országos és helyi szinten egyaránt el kell fogadni. Magyarországon számos eredményt született már ezen a téren: lezajlott az éghajlatváltozás várható egészségi hatásainak a felmérése (például a hőhullámok hatásainak a nyomon követése; az állati hordozók [vektorok], az élelmiszer és a víz útján terjedő betegségeknek; valamint az allergén növények elterjedésének, illetve a virágzási szezonok változásának a vizsgálata stb.) Az utóbbi években tapasztalható időjárási változékonyság ráirányította a figyelmet a hőhullámokkal, a hideg időszakokkal, valamint az árvizekkel kapcsolatos megelőzési tevékenységek és intézkedések fontosságára. 5

6 Mivel a mi régiónkban a klímaváltozás legfontosabb, legnagyobb jelentőségű egészségi következményei a hőhullámok által kiváltott hatások voltak, ezért az alábbiakban ezeket a hatásokat ismertetjük. A klímaváltozás hatása az egészségre Az éghajlatváltozással összefüggésbe lévő egészségi hatásokat illetően négy fő csoportot lehet megkülönböztetni. Az első csoportba olyan direkt, azonnali hatások tartoznak, amelyeket közvetlenül időjárási okokra vezethetünk vissza. Ezek közül a legfontosabbak a hőhullámok és a szélsőséges időjárási események. Indirekt, közvetett hatásoknak számítanak a vektorok és az élelmiszerek hordozta, valamint a levegőben terjedő allergének által kiváltott megbetegedések. Az utóbbi esetekben részben az éghajlatra érzékeny környezeti rendszerek változása idézi elő a különféle betegségek hordozóinak megváltozott térbeli és időbeli eloszlását. Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a klímaváltozás befolyásolja az emberi egészséget, hiszen jelenleg is világszerte hozzájárul a globális betegségteherhez és az idő előtti halálozáshoz. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület Negyedik Értékelő Jelentése szerint az éghajlatváltozás emberek millióinak befolyásolja majd az egészségét, különösen azokét, akik rossz alkalmazkodási képességgel rendelkeznek. A legsúlyosabb globális problémák a következők: az alultápláltság és az abból következő rendellenességek fokozódása, a gyermekek növekedésének és fejlődésének a zavarait is beleértve; növekvő halálozási, megbetegedési és sérülési arány a hőhullámok, az árvizek, a viharok, a tűzesetek és az aszályok következtében; a maláriával kapcsolatos vegyes hatások: egyes övezetekben a betegség földrajzi elterjedése beszűkül, míg máshol kiterjed, illetve meghosszabbodik a betegség terjedésének az időszaka; a hasmenéses megbetegedések fokozódó nehézségei; néhány fertőző betegség hordozóinak (vektorainak) megváltozott térbeli eloszlása; a szív és érrendszeri, valamint a légzőszervi megbetegedések fokozódó gyakorisága az éghajlatváltozással összefüggő magasabb talajszinti ózonkoncentrációk miatt; az allergiát okozó pollen fajták időszakonként változó eloszlása; és a hőhullámok okozta elhalálozások fokozott kockázata. Az Európai Bizottság (EB) a ben megjelent Zöld Könyvben elismeri, továbbá a ben kiadott Fehér Könyvben megerősíti, hogy az éghajlatváltozás káros hatásai gyorsan és veszélyes méretekben erősödnek. Európára vonatkozóan az EB a klímaváltozás okozta magas hőmérsékletek által előidézett, vagyis a hőséghullámokkal kapcsolatos többlethalálozást és megbetegedéseket tekinti a legnagyobb kockázatnak. Hasonlóan jelentős kockázatként tartja számon a vektorok, az ivóvíz és az élelmiszerek által közvetített megbetegedések elterjedésében bekövetkezett változásokat, valamint az eltérő légköri 6

7 viszonyok miatt a levegőben keringő allergének elterjedésében előálló módosulásokat, továbbá az ultraibolya sugárzásból származó kockázatokat, amelyek azért lépnek fel, mert az éghajlatváltozás késlelteti az ózonréteg újjáalakulását a sztratoszférában. 7

8 A test hőháztartása és a hőség okozta betegségek Forrás: Heat- health Action Plan s guidance (Matthies et al, 2008) 2. ábra: Az emberi szervezet hőszabályozását befolyásoló tényezők és a hőséggel összefüggő megbetegedések kockázata Az emberi szervezet hőszabályozását befolyásoló tényezők és a hőséggel összefüggő megbetegedések kockázata A viselkedést érintő tényezők: Fizikális vagy kognitív károsodások Pszichiátriai betegségek Gyermekek Fokozott hőtermelés: Testmozgás Szabadtéri fizikai aktivitás Gyógyszerszedés Keringést befolyásoló befolyásoló tényezők: Szív- és érrendszeri betegségek Gyógyszerszedés 8

9 Vérplazma- csökkentő tényezők Hasmenés Már létező vesebetegségek és anyagcserezavarok Gyógyszerszedés Izzadást befolyásoló tényezők Kiszáradás Idős kor Cukorbetegség, szisztémás sclerosis (scleroderma) Cisztás fibrózis Gyógyszerszedés Viselkedéskontroll Bőr hőmérséklet: C Belső testhőmérséklet 36,3 37,1 C T bőr - T körny Sugárzás Vezetés Áralmás Párolgás (Izzadás) Külső hőmérséklet Az emberi szervezet (36,1 és 37,8 C közötti) normális hőmérsékletét a hipotalamusz tartja fenn, amely folyamatosan szabályozza a hőtermelést és a hőleadást. A környezettel szembeni hőveszteség forrásai: (1) az infravörös sugarak formáját öltő elektromágneses hullámok; (2) a bőrön keresztüláramló víz vagy levegő révén megvalósuló konvektív hőátadás; (3) a bőrrel közvetlenül érintkező hidegebb tárgyak által elvezetett hő és (4) az izzadság elpárologtatása. A hősugárzásnak, a hőáramlásnak, valamint a hő elvezetésének egyaránt feltétele a bőr és a környezet közötti hőmérsékletkülönbség, a párologtatást pedig a vízgőzök nyomásában jelentkező különbség teszi lehetővé. A túlzott hőség komoly megterhelést jelent a szervezet, különösen a szív- és érrendszer számára. Amikor a környezet melege túlterheli a test hőleadó mechanizmusát, a belső testhőmérséklet megemelkedik. A bőr, valamint a mélyebben található szövetek és szervek hőreceptorai már 1 C- os hőmérséklet- emelkedést is azonnal észlelnek. A hőreceptorok továbbítják az információt a hipotalamusz által irányított hőszabályozó központnak, amely a fokozott hőleadás 9

10 érdekében két erőteljes választ vált ki. Egyfelől a bőr vérkeringése, másfelől pedig a szív teljesítménye fokozódik a további fontos szervek működésének a rovására. Amikor a külső hőmérséklet magasabb, mint a bőr hőmérséklete, az egyetlen rendelkezésre álló hőleadási mechanizmus a párologtatás (izzadás). Következésképpen bármilyen párologtatást gátló tényező mint a környezet páratartalma, a légáramlás hiánya (a szélcsend; a túl szűk,testhezálló öltözék) vagy az antikolinergikus hatású (az acetilkolin lebomlását akadályozó) gyógyszerek a testhőmérséklet emelkedését okozzák, ami az érzékeny egyéneknél életveszélyes hőgutához vagy a már meglévő krónikus bántalmak súlyosbodásához vezethet. Az enyhébb és mérsékeltebb túlmelegedések melegkiütéseket, ödémát, ájulást, görcsöket és kimerülést okozhatnak. A klímaváltozás hatása a napi halálozásra Európa legfőbb gondját ebben a tekintetben az évi átlaghőmérséklet emelkedésével és a szélsőségesen magas hőmérsékletekkel kapcsolatos elhalálozások, illetve megbetegedések jelentik, jóllehet e fejleményeket a népesség növekedéséből, valamint elöregedéséből adódó társadalmi- gazdasági változások is befolyásolják (EU Adaptation Strategy, 2013). A becslések szerint az Európai Unió tagállamaiban minden 1 C- os hőmérséklet- emelkedés a halálozási ráta 1 és 4% közötti növekedését eredményezi, ami azt jelenti, hogy a szélsőségesen magas hőmérsékletek miatt bekövetkező halálozások száma ig évente akár rel is megnövekedhet; ez a szám as években pedig és közötti értékre is emelkedhet. A Klímacsapda Projekt az elhalálozások éves növekedését 2035 tájékára (a figyelembe vett forgatókönyv függvényében) 1,25 1,45%- ra becsülte. A tanulmányozott országokban a légzési zavarokkal kapcsolatos kórházi beutalások várható száma az előző mondatban szereplő növekmény részeként ben0,08 0,76%- os többlethalálozást jelent. A környezeti hatásoknak tulajdonítható halálokesetek számos övezetben hangsúlyosan megjelennek. Az időseket, akiknél a testhőmérséklet ellenőrzésének és szabályozásának a képessége lecsökkent, érinti a legnagyobb mértékben a szív és - érrendszeri, a vese- és légzőszervi bántalmak, valamint az anyagcserezavarok, illetve szélsőséges esetekben a hőguta miatt bekövetkező halálnak a kockázata (Matthies et al., 2008). Míg az elhalálozások teljes száma szorosan összefügg a népesség számával, a halálozási ráták változása sokkal magasabb lehet az olyan régiókban, ahol az éghajlati körülmények erőteljesebb felmelegedést eredményeznek. A legtöbb ilyen jellegű elhalálozás Közép- és Dél- Európában várható (D Ippoliti et al., 2010, 1. táblázat). A klímaváltozás várható egészségi hatásainak vizsgálatára egyre nagyobb szükség van a megfelelő környezetpolitikai intézkedések kialakításának az érdekében. A ben kiadott legfrissebb, 14 eredeti közlemény adatai alapján készült szakirodalmi elemzés hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás jelentős mértékben meg fogja növelni a szélsőségesen magas hőmérséklet terhére róható többlethalálozást. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy az éghajlatváltozás terhére róható hatások becsléséhez ismerni kell az adott területre vonatkozóan visszamenőlegesen a hőmérséklet- halálozás összefüggését, a klíma jellegét, a lakosság számbeli és korcsoportos összetételének változását, valamint az adaptációs képességet. Továbbá a társadalmi- gazdasági 10

11 fejlődés, az adaptációs stratégiák, a földhasználat és a légszennyezettség mélyreható elemzése, valamint a halálozások rövid és hosszú távú változási jellemzőinek az ismerete is szükséges ebből a célból (Huang C et al., 2011). A klímaváltozás hatása a napi sürgősségi mentőhívásokra Viszonylag kevés adat jelent meg a hőhullám és a mentőhívások közötti kapcsolatról. Néhány tanulmány az egészségügyi ellátást biztosító intézmények adatait elemzi, főként a sürgősségi kórházakba történő beutalások számát, ami összefüggésben állhat a mentőszolgálatokhoz érkezett hívások számával. A nem fatális megbetegedéseket regisztráló statisztikák igen ritkák. Egy vizsgálat szerint, amelyet az Egyesült Államokban végeztek, a hőhullámok hatására egyértelműen megnövekedett a napi sürgősségi kórházi betegfelvételek száma. Ez az arány az ös chicagói hőhullám idején 11%- kal nőtt a teljes lakosság körében, a 65 évnél idősebbeknél pedig 35%- kal (Semenza et al., 1996). A betegfelvételek 59%- a a hőmérséklettel kapcsolatos kórképek miatt következett be (kiszáradás, hőkimerülés és hőguta) olyan egyéneknél, akik valamilyen krónikus betegségben szenvedtek. A kórházi betegfelvételek számának csekély mértékű növekedéséről számoltak be az os birminghami hőhullám idején is (Ellis et al. 1976). Az ugyancsak évi londoni hőhullám idején viszont nem jegyeztek fel növekedést (Kovats et al., 2004) ban Londonban a sürgősségi kórházba kerülések száma 16%- kal nőtt a 75 év felettiek korcsoportjában (Johnson et al., 2005). Hasonló összefüggésről számoltak be Spanyolországban is (Cajoto et al., 2005): a beutalások 40%- át lehetett a hőmérséklet- növekedéssel magyarázni, habár hőgutát nem diagnosztizáltak. Franciaországban, ahol a legerőteljesebb volt a hőhullám, a kórházak zsúfolásig megteltek, és számos esetben állapítottak meg hőgutát is (Vanhems et al., 2003; Gremy et al., 2004). A napi kinti hőmérséklet és a kórházi betegfelvételek száma közötti összefüggést vizsgáló idősoros elemzések meglepő eredményekhez vezettek. A londoni adatok elemzése csupán bizonyos megbetegedések esetében tudta igazolni a hőmérséklet- növekedéssel kapcsolatos kockázatokat: a krónikus vese- és légzőszervi elégtelenségek miatti beutalások a 75 év felettiek korcsoportjában voltak gyakoribbak (Kovats et al., 2004). Az európai országok adatainak a vizsgálata nem támasztotta alá azt a feltételezést, miszerint a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos kórházba kerülések számának a megnövekedése összefüggene a hőmérséklettel (Kovats et al., 2004; Panagiotakos, 2004), bár az Egyesült Államokban végzett vizsgálatok találtak ilyen összefüggést (Schwartz et al., 2004). Ennek részben az a feltételezés lehet a magyarázata, hogy a kórházba kerülések az egészségügyi rendszerek sajátosságai miatt nem mutatják megbízhatóan a betegségek gyakoriságát; a sürgősségi felvételek küszöbértékei például időben és országonként változhatnak. 11

12 Bármely okból bekövetkezett (természetes) elhalálozások arányszámai Légzőszervi megbetegedések okozta elhalálozások arányszámai Szív- és érrendszeri megbetegedések okozta elhalálozások arányszámai Agyi érrendszer megbetegedései okozta elhalálozások arányszámai város %- os növeked és (90%- os konfidenci a- intervallu m) %- os növeked és (90%- os konfidenci a- intervallu m) %- os növeked és (90%- os konfidenci a- intervallu m) %- os növeked és (90%- os konfidenci a- intervallu m) Athén 21.6 ( ) 34.5 ( ) 28.4 ( ) 33.0 ( ) Barcelo na 15.6 ( ) 41.3 ( ) 21.4 ( ) 25.1 ( ) Budape st 21.1 ( ) 20.6 ( ) 24.1 ( ) 24.6 ( ) London 10.4 ( ) 18.0 ( ) 9.3 ( ) 10.6 ( ) Milánó 33.6 ( ) 92.5 ( ) 39.2 ( ) 49.8 ( ) 12

13 Bármely okból bekövetkezett (természetes) elhalálozások arányszámai Légzőszervi megbetegedések okozta elhalálozások arányszámai Szív- és érrendszeri megbetegedések okozta elhalálozások arányszámai Agyi érrendszer megbetegedései okozta elhalálozások arányszámai város %- os növeked és (90%- os konfidenci a- intervallu m) %- os növeked és (90%- os konfidenci a- intervallu m) %- os növeked és (90%- os konfidenci a- intervallu m) %- os növeked és (90%- os konfidenci a- intervallu m) Münche n 7.6 ( ) 3.9 ( ) 8.2 ( ) 14.7 ( ) Párizs 11.4 ( ) 27.7 ( ) 12.3 ( ) 19.7 ( ) Róma 26.8 ( ) 66.9 ( ) 37.8 ( ) 48.0 ( ) Valencia 8.5 ( ) 32.4 ( ) 20.1 ( ) 1.4 ( ) 1. táblázat: A hőhullámoknak tulajdonítható, város- specifikus többlethalálozások (%- os növekedés és 90%- os konfidencia- intervallum) a 65 év feletti lakosság halálokai szerint Forrás: D Ippoliti D. et al. (2010): The impact of heat waves on mortality in 9 European cities: results from the EuroHEAT project. Environ Health. 9: 37. Az egészségügyi hálózat hőségriadó rendszere fontos szerepet játszhat a hőmérséklet- növekedés veszélyes hatásainak a megelőzésében (Tan et al., 2004; Pascal et al., 2006; Ebi et al., 2004). Az első 13

14 hőségriadó- tervet Lisszabonban dolgozták ki ben, ahol a szóban forgó év júniusában egy 43 C- oscsúcshőmérsékletű hőhullám következtében 1906 személy vesztette életét (többlethalálozás) ben hasonló hőségriadó- terv lépett életbe Philadelphiában (az USA- ban), amikor a hőhullámok gyakoribbá váltak (Smoyer et al 2001, Koppe et al, 2004). A magyarországi hőségriadó rendszert a PHEWE ( Az időjárás egészségügyi hatásainak vizsgálata és a káros hatások megelőzése Európában Prevention of acute health effects of weather conditions in Europe, PHEWE ) program keretében dolgozták ki. Budapest volt az egyike annak az öt városnak, ahol a Birminghami Egyetem Meteorológiai Tanszéke ilyen rendszert alakított ki (Páldy et al., 2006). A hőségriadó rendszert a napi halálozási arányszámokra és a budapesti meteorológiai adatokra alapozták. Mivel a hőhullám fogalmát sem a Meteorológiai Világszervezet, sem az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem határozta meg, a magyar kutatócsoport olyan három fokozatú hőségriadó rendszert dolgozott ki, amely az 1970 és 2000 közötti budapesti adatok idősoros elemzése során meghatározott küszöbértékeken alapul. Elsőfokú hőségriadó (belső használatra): az előrejelzések szerint a napi középhőmérséklet 1 napig meghaladja a 25 o C- ot, ami a halálozás kb. 15%- os növekedését valószínűsíti. Másodfokú hőségriadó: az Országos Meteorológiai Szolgálat által előre jelzett napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri (vagy meghaladja) a 25 o C- ot, (kb. 15%- os növekedés várható a napi halálozásban). Alternatív feltétel: legalább egy napra eléri (vagy meghaladja) a napi középhőmérséklet a 27 o C- ot, ami kb. 30%- os napi halálozás növekedésnek felel meg. Harmadfokú hőségriadó: az Országos Meteorológiai Szolgálat által előre jelzett napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri (vagy meghaladja) a 27 o C- ot, ami napi kb. 30%- os napi halálozás növekedésnek felel meg. A klímaváltozással kapcsolatos kutatások a es évek elején kezdődtek Magyarországon. Megtörtént az éghajlatváltozás várható egészségi hatásainak a felmérése; a hőség/hőhullámok hatásainak valós idejű egészségi adatok alapján történő állandó jellegű nyomon követése pedig azóta is folyik. Továbbá az állati hordozók (vektorok) által terjesztett betegségekkel kapcsolatban is végeztek vizsgálatokat. Az allergén növények elterjedésének és a virágzási szezonok változásának a vizsgálata is fontos közegészségügyi feladat. A szokatlanul nagy mennyiségű csapadék, valamint az egyre gyakrabban előforduló árvizek ráirányították a figyelmet a sérülékeny ivóvízbázisok fokozott védelmére, illetve az árvizekkel kapcsolatos komplex megelőzési és elhárítási tervek kidolgozásának a fontosságára. A 2007 és 2011 között eltelt időszak ráirányította a figyelmet az időjárás és a hőmérséklet fokozott változékonyságára. Még a mérsékelt szárazföldi éghajlatú országokban is, mint amilyen Magyarország, fel kell készülni a jövőben várható szélsőségesen hideg időszakaszokra. A 14

15 felsorolt kutatások eredményei, valamint a nemzetközi tapasztalatok is megerősítik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás szükségességét. A magyarországi vizsgálatok legfontosabb eredményeinek összefoglalása A Nemzeti Környezet- Egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) keretében megállapították, hogy a Kárpát- medencét érintő legsúlyosabb egészségi kockázat a hőmérséklet és a szélsőséges meteorológiai események hatása (Páldy et al., 2004). A részletes elemzések (Páldy et al, 2005) azt is kimutatták, hogy a napi halálozást jelentősen befolyásolja a meteorológiai paraméterektől függő hőmérséklet. Az 1970 és 2000 közötti 31 éves időszak budapesti hőmérsékleti és napi halálozási adatok idősor analízise azt mutatja, hogy a 18 C feletti napi átlaghőmérséklet 5 C- os növekedése következtében 10,6%- kal emelkedik a mortalitási arányszám (95%- os konfidencia- intervallum: 9,7 14,0). Amint az a 3. ábrán látható, 18 C az ideális hőmérséklet, ebben az esetben a legalacsonyabb a napi halálozási arány. Az összes lehetséges okból bekövetkezett halálozás enyhe emelkedése figyelhető meg a C- os küszöbértékig, majd e fölött egy még erősebb növekedés figyelhető meg. Hasonló kapcsolat írható le a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás növekedésében is. 3. ábra: A napi átlaghőmérséklet és a napi összhalálozás kapcsolata nyáron, Budapest A vizsgálat megállapította, hogy a relatív páratartalom növekedése csupán a téli időszakban növeli meg a légzőszervi halálozás kockázatát. A légnyomás emelkedése viszont kedvezőbb, a magasnyomású légtömegek esetén szignifikánsan csökken a halálozás kockázata Budapesten. A hőmérséklet- változásnak a hatása a városi lakosságra jól ismert. A kisebb települések vonatkozásában ellenben kevesebb adatot publikáltak. Egy további idősoros elemzés a hőmérsékletnek a napi halálozásra kifejtett hatását veti össze a fővárosban mért adatok, illetve egy szomszédos megye adatai és egy másik, dél- magyarországi város (Szeged), valamint a hozzátartozó megye (Csongrád- megye) adatai alapján. A napi többlethalálozás 12 16%- kal nőtt azokon a napokon, amelyeken az átlaghőmérséklet 25 o C feletti volt, ez évente 200 esetet jelentett. E vizsgálat a 15

16 budapesti vizsgálat eredményeihez hasonló megállapításokhoz vezetett, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy a hőmérséklettel kapcsolatos többlethalálozások adatai az egész országra vonatkozóan is igen nagy valószínűséggel érvényesek (Bobvos and Páldy, 2009). A nyári hőmérsékleti extrémitások szempontjából a év volt a valaha jegyzett legkiemelkedőbb; három hőhullám is sújtotta Magyarországot. Az első és a harmadik hőhullám alatt a többlethalálozás nem érte el az 5%- ot. Július 16- a és 24- e között, öt napig mértek az országban 30 o C feletti átlaghőmérsékletet. Következtetni lehetett a magas hőmérsékletnek a napi halálozási esetszámra gyakorolt hatására; a meleggel összefüggő többlethalálozás a kórházakban magasabb volt, mint máshol. A második, tíz napos hőhullám idején a többlethalálozások aránya alacsonyabb volt, mint a as franciaországi hőhullám alatt, de az öt legmelegebb napon a többlethalálozás százalékos aránya 57% volt. A Közép- Magyarországi Régió esetében felállított összefüggések alapján a többlethalálozás személyt érinthetett (Páldy Bobvos, 2008). Az 1970 és 2000 között mért adatok idősoros elemzése alapján 30 o C fölötti napi átlaghőmérséklet esetén alacsonyabb többlethalálozási rátát prognosztizáltak, ellenben ez alatt a hőmérséklet alatt magasabb halálozási arányszám volt várható, mint amit ben mértek. Mivel a év és az azt megelőző évek többlethalálozási arányszámainak összehasonlítása érdekében a kutatók néhány alapfeltételezésből indultak ki, az eredményeket óvatosan kell kezelni. Az eredményeknek az egész országra történő extrapolációja hasonló bizonytalanságokkal jár. Az összefüggések minősítéséhez pedig a validált halálozási adatok további értékelésére van szükség. Megállapították, hogy a hőségriadó idején mostanáig alkalmazott módszerek mérsékelni tudják a o C- os átlaghőmérsékletű hőhullámok hatását; a szélsőségesen meleg napokon viszont a többlethalálozások aránya jelentősen nőtt. A es hőhullámok hatását kistérségi napi halálozási adatok segítségével újravizsgálták (NUTS4, Nomenclature of Territorial Unit for Statistics). A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a napi átlagos mortalitási ráta (344 eset országos szinten) a hőhullámok idején jelentősen megnövekedett. Július 20- án 63%- os maximális növekedést mértek (547 esetet). A hőhullámok alatt az országban 1158 többlethalálozás eset történt, ami az egész népességet illetően 36%- os növekedést jelentett (a férfiak esetében 33,2%, a nők esetében pedig 36,4% volt). A fiatalabb korosztálynál (0-64 év) 20,2%, míg az idősebbek esetében (65+ év) 41% növekedést mutattak ki. Kevés adat áll rendelkezésre a társadalmi- gazdasági tényezők és az emberek éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességének az összefüggéséről. Egy további vizsgálat azt kutatta, hogy a hőségnek az halálozásra kifejtett térbeli hatását befolyásolja- e a szegénység, a népsűrűség, valamint az idősebbek aránya. A kockázatelemzést az 50 évesek és az 50 év feletti korosztály tekintetében végezték el, a társadalmi- gazdasági helyzetre és a népsűrűségre vonatkozó adatok figyelembevételével. A hőhullámok hatása a többlethalálozásra (a másik két változót rendre 16

17 kontrollálva) erősebb és szignifikánsabb volt az ország szegényebb területein (77%- os növekedés), mint a legmagasabb életszínvonalú területeken (14%- os növekedés) (Páldy et al., 2011). Az elmúlt években az időjárás változékonyságának a fokozódását tapasztaltuk. Ezért a hőhullámoknak a többlethalálozásra kifejtett hatását 2011 és 2012 között is vizsgálták Magyarország tekintetében, Budapesten és a hét régióban, mint a napi elhalálozások különbségét a 25 o C- nál magasabb hőmérsékletű napokon (másodfokú hőségriadó), valamint a 27 o C- nál magasabb hőmérsékletű napokon (harmadfokú hőségriadó) az átlagos napi halálozásnak a 25 o C- nál alacsonyabb hőmérsékletű napokon a és a év nyári június1- jétől augusztus 31- ig tartó időszakában mért adataival összehasonlítva. Meghatározták a teljes többlethalálozást, illetve a korosztályonkénti, valamint a nők és a férfiak esetében külön- külön mérhető többlethalálozást a másod és harmadfokú hőségriadók időszakában. A év során két alkalommal, ben pedig négy alkalommal került sor hőségriasztásra ben a többlethalálozás országos szinten 5,4%- os volt a másodfokú hőségriadó idején, a harmadfokú hőségriadó alatt pedig 17,4%- os. A legmagasabb többlethalálozást (22%- ot) az Észak- Magyarországi Régióban mérték a másodfokú hőségriadó idején, a Közép- Magyarországi Régióban pedig a harmadfokú hőségriadó alatt 23%- ot. Összesen 593 többlethalálozási esetet jegyeztek fel a es hőségriadók idején ben a fővárosban 33%- kal több haláleset történt a (13 napig tartó) harmadfokú hőségriadó idején, országos szinten a többlet 27% volt. A négy hőségriadó 26 napja alatt összesen tal több haláleset történt. A nők körében bekövezett halálozási arány mindkét évben valamennyivel magasabb volt, mint a férfiak körében, a különbség a harmadfokú hőségriadó idején volt a legnagyobb. Ami a különböző korcsoportokat illeti: a 0 és 64 év, valamint a 65 és 74 év közöttiek halálozási aránya között alig volt eltérés. A legidősebbek korcsoportjában csaknem kétszer annyian haltak meg a hőségriadók idején, mint a fiatalabb korosztályokban. A hőségriadók ellenére a hőhullámok alatt az elmúlt tíz évben mindig jegyeztek fel többlethalálozást: számuk ben volt a legmagasabb (1666 eset). E tények arra utalnak, hogy a jövőben hatékonyabb módszereket kell kidolgozni a hőség okozta többlethalálozások megelőzésének az érdekében (Páldy and Bobvos, 2012). A hőmérséklet és a sürgősségi mentőhívások kapcsolata Magyarországon A budapesti mentőszolgálat napi adatai alapján elemezték a sürgősségi mentőhívások és a napi átlaghőmérséklet összefüggéseit az 1998 és 2004 közötti évek nyári féléveiben (április szeptember). Három korcsoportban 0 14 év, év, illetve 65 év felett vizsgálták az összes hívást, valamint a szív- és érrendszeri betegségek, a hőguta, valamint az általános rosszullétek miatti hívásokat (Páldy et al., 2007). A vizsgált időszakban hívást regisztráltak, ami naponta 217 esetet jelent. A hívások oka az esetek megközelítőleg 30%- nál nem volt pontosítva, viszont a hívások 18,5%- ban szív- és érrendszeri okok, 3,7%- ban légzőszervi problémák, 9,4%- ban pedig általános rosszullét miatt történt. A görbe 17

18 meredekségét minden kiváltó okra és korcsoportra vonatkozóan meghatározták, a viszonylagos kockázatot pedig az adott nap hőmérsékletének (lag0), illetve az előző három nap átlaghőmérsékletének (lag1-3) az összefüggésében is kiszámolták. A napi átlaghőmérséklet 10 o C- os emelkedése szignifikánsan növelte a szív- és érrendszeri megbetegedések miatti hívások számát a középkorúak korcsoportjában (6%- kal), a teljes lakosság körében pedig 2%- kal. A legnagyobb hatást a rosszullétek miatti hívásoknál lehetett kimutatni, minden korcsoportban 30%- os kockázatnövekedés tapasztalható. A mentőhívások esetszámai a napi átlaghőmérséklettel közel lineáris kapcsolatot mutatnak. (4. ábra). Rosszul meghatározott tünetek miatti hívások növekedése (%) ill defined symptoms (%) S0L0 S0L1 S0L2 S0L3 S15L0 S15L1 S15L2 S15L3 S65L0 S65L1 S65L2 S65L3 SL0 SL1 SL2 SL3 4. ábra: A sürgősségi mentőhívások számának növekedése a nyári időszakban Budapesten a napi átlaghőmérséklet 10 o C- os emelkedésének hatására ( ) Az 1998 és 2004 közötti időszakra vonatkozó budapesti vizsgálat során megállapítottuk, hogy a hőmérséklet 10 o C- os növekedése 10,6%- kal emeli a mentőhívások számát. A es adatok országos elemzése 8,9%- os növekedést mutatott (Páldy et al., 2008). Mindkét összefüggés szignifikáns, bár a konfidencia- intervallumok átfedik egymást. Megállapíthatjuk tehát, hogy a két vizsgálat eredményei nem különböznek, így az összefüggés országos szinten is modellezhető. A klímaváltozás várható hatása a napi többlethalálozásra és a sürgősségi mentőhívásokra 2021 és 2050, valamint 2071 és 2100 között Az A1B emissziós forgatókönyvet használó RegCM (Regional Climate Model) regionális klímamodell alapján becsülték a klímaváltozás terhére írható napi többlethalálozás és sürgősségi mentőhívások számának az alakulását. A RegCM modell alapján az éves középhőmérséklet a referencia időszak 10,0 o C- os értékéhez képest 2021 és 2050 között 1,09 o C- kal emelkedik, míg 2071 és 2100 között a növekedés mértéke 3,08 o C értéket érhet el. Az EU által rögzített 2 C- os 18

19 átlaghőmérséklet emelkedés valamikor 2050 és 2070 közé prognosztizálható. A RegCM modell által előre jelzett országos havi átlaghőmérsékletek alapján megállapítható, hogy a közötti időszakban az évi átlagosnál nagyobb felmelegedés az első félévekben (január és június között) jelentkezik. Ehhez az időszakhoz képest 2071 és 2100 között a hőmérséklet emelkedése inkább az évek második felében (július- december) lesz az átlagosnál magasabb. A meteorológiai paraméterek közül nyáron elsősorban a hőmérséklet hatása befolyásolja legnagyobb mértékben a napi halálozást. A napi halálozás jellegzetes mintázatot mutat az év folyamán. Mértéke nyáron az éves átlaghoz képest 10%- kal alacsonyabb, míg télen hasonló értékkel magasabb, ben naponta 344 esetet jegyeztek fel. A hőmérséklet emelkedése miatt várható halálozási többlet meghatározásához egy linearizált összefüggést használtak, amely 4,9%- os halálozás növekedést mutat 1 C- os hőmérséklet emelkedés esetén. A halálozás aránya a kórházban, illetve az otthon történt halálesetek között háromszoros, azonban a hőmérséklettel arányos százalékos növekedés hasonló mértékű. Az éghajlatváltozásnak tulajdonítható többlethalálozás becslése során megállapították, hogy a referencia időszakhoz képest a küszöbérték feletti átlaghőmérsékletű napok aránya (hőségriadó küszöbértékét jelentő) 25 o C- nál magasabb átlaghőmérsékletű napok hányada között 45,5%- kal nőhet, míg között ez a növekedés 373,1%- ra is rúghat. A referencia- időszakban e napok száma 167 volt. Az 25 C feletti átlaghőmérsékletű napoknak tulajdonítható többlethalálozás a napok számának és intenzitásának növekedésével emelkedik. A RegCM modell alapján a referencia időszakban éves szinten átlagosan 121 esetszám között mintegy 121%- kal 267 esetszámra emelkedik, között a növekedés 778%- os szintet ér el, ami évi 1060 esetszámot feltételez. Az éghajlatváltozás sürgősségi mentőhívásokra gyakorolt hatásának a vizsgálata során a növekedés küszöb hőmérsékletét (a nyár eleji időszakra vonatkoztatva) 12 o C napi átlaghőmérsékletnél állapították meg a RegCM klímamodell referencia- időszakának napi görbéje alapján (a modellezésnél ezt az időszakot vették figyelembe). A 12 o C feletti átlaghőmérsékletű napok Celsius- fokonként 1,06%- kal növelik a sürgősségi mentőhívások számát. A 12 o C feletti átlaghőmérsékletű napok aránya a referencia időszakhoz viszonyítva 2021 és 2050 között várhatóan 11%- kal nő, 2071 és 2100 között pedig 24%- kal. Az ilyen napok száma a referencia időszakban, harminc év alatt, 4546 volt. A modell alapján a referencia időszakban éves szinten a 12 C feletti hőmérsékletű napok alatt (nyári időszak) átlagos 295 ezer mentőhívás 2021 és 2050 között mintegy 6,4%- kal (19 ezer többlethívás) 314 ezer esetszámra emelkedik, 2071 és 2100 között a növekedés 9,2%- os (27 ezer többlethívás) szintet ér el, ami évi 322 ezer sürgősségi mentőhívást feltételez. (Páldy és Bobvos, 2011). A korábbi magyarországi tanulmányok összegzése A többlethalálozások és a hőmérséklet összefüggésének hazai vizsgálata az 1970 és 2000 közötti 31 éves időszak budapesti hőmérsékleti és napi halálozási adatok idősor analízisén alapszik. A vizsgálatban megállapították, hogy a relatív páratartalom és a légnyomás nem módosította szignifikáns mértékben a halálozás és a hőmérséklet közötti összefüggést. Az éghajlatváltozás 19

20 hatásvizsgálatát, abból a feltételezésből kiindulva, hogy hőmérséklet hatása hasonlóképpen fog változni 2021 és 2050, illetve 2071 és 2100 között, mint az elmúlt negyven évben, az egész országra kiterjesztették. A két korábbi vizsgálatból azt a következtetést lehetett levonni, hogy a többlethalálozás 20%- a valószínűleg a felnőtt korú, dolgozó lakosságot fogja érinteni. A többlethalálozás döntő hányada várhatóan a 65 éven felüliek körében fog jelentkezni. Az aktív és inaktív dolgozó korú népességen belüli többlethalálozási rátát nem sikerült felmérni, jóllehet ez az arányszám az alkalmazkodást illetően fontos lenne. A szóban forgó adatok magánélet- védelmi okokból nem érhetők el. Ennek ellenére azoknak a betegségeknek az azonosítása, amelyek a hőmérsékletnövekedés esetében magas kockázattal járnak, segíthet a kérdés megválaszolásában. A leginkább veszélyeztetett csoportok a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi megbetegedésekben, az anyagcserezavarokban (elhízásban, diabéteszben), továbbá a mentális zavarokban, illetőleg az önellátás és a mobilitás csökkenésében szenvedők. Magyarországon ben a 60 éven felüliek aránya elérte a 20,4%- ot (vagyis a 2 milliót), 61%- uk pedig nő volt. A 60 éven felülieknek több mint 50%- a 70 évnél is idősebb, 12%- uk pedig fogyatékkal élő (mozgáskorlátozott, látás- és/vagy halláskorlátozott) volt. Az idősek 27%- a egyedül élt, 35%- a egy másik idős személlyel, és csupán fő tartózkodott szociális gondozóintézetben vagy kórházban. A magyar felnőtt népesség 60%- a, illetve a 15 és 20 év közöttiek 20%- a túlsúlyos (KSH2001). Megemlítendő, hogy egyre több adat utal a cukorbetegek és az anyagcserezavarban szenvedők csökkent hő- tűrőképességére (Curtis et al.,2011; Colleen et al., 2009). Ezeknél a betegeknél az alacsony iskolázottsági szint, a szegénység, az elszigeteltség és a városi zöldterületek hiánya is növeli az halálozás kockázatát. A 20 és 69 év közötti cukorbetegek száma ban volt Magyarországon. A betegség gyakoriságának jelentős növekedése várható: ben Magyarországon minden tizedik személyt fogja érinti (Diabetes Atlas, 2006). A hőguta kockázata Magyarországon a dolgozók 27%- át érinti; a csoporton belül a közlekedésben foglalkoztatottak, illetve a postai és távközlési alkalmazottak száma (Molnár, 2002). A bizonytalanság további tényezője a magyarországi népesség számának és korfájának a várható változása. A vizsgálat során feltételezték, hogy ezek a paraméterek nem változnak, habár ez a hipotézis jelentősen befolyásolja az eredményt. A magyarországi népesség korfája már most is az elöregedés jeleit mutatja. A gyermekek hányada folyamatosan csökken: az évi 22,3%- os arány ra 14,7%- ra zuhant, ezzel egy időben 65 évesnél idősebbek aránya ra 15,7%- ra emelkedett az os 12,3%- ról. A 65 évesnél idősebbek hányada ben lépte túl először a gyermekekét, és most már jelentősen magasabb. A születések számának csökkenő arányát figyelembe véve azt feltételezhetjük, hogy ez a kedvezőtlen tendencia tovább folytatódik, vagyis az idősek aránya tovább nő (Páldy et al,. 2011). A sérülékenységet tovább növeli a népességben észlelt alaphalálozási arányszám. Magyarország a nem fertőző betegségek következtében előkelő helyet foglal el az európai országok halálozási rangsorában. A halálesetek több mint 90%- a a halálokok öt legjellemzőbb csoportjára vezethető vissza (szív- és érrendszeri megbetegedések, rosszindulatú daganatok, emésztőrendszeri és légzőszervi bántalmak, valamint külső okok). Noha az öt fő okra visszavezethető halálozás nem nőtt 20

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai

Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai Páldy Anna Fodor József OKK Országos Környezetegészségügyi Intézet Környezetpolitikai fórum: A klímapolitika és a klímaváltozás főbb kérdései,

Részletesebben

halálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava

halálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava Az 1990-es évek elején még kevéssé volt a figyelem előterében a klímaváltozás egészségkárosító hatása. Ezt tükrözte a UN/IPCC (Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközti Testület) első jelentése 1991-

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

A 2007. évi hőhullám expozíció, egészségi hatás és módosító tényezők összefüggésének kistérségi modellezése

A 2007. évi hőhullám expozíció, egészségi hatás és módosító tényezők összefüggésének kistérségi modellezése A 2007. évi hőhullám expozíció, egészségi hatás és módosító tényezők összefüggésének kistérségi modellezése Páldy Anna 1, Juhász Attila 2, Bobvos János 1, Nagy Csilla 2 1 Országos Környzetegészségügyi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

előrejelzések 2050-ig

előrejelzések 2050-ig A klímaváltozás feltételezett egészséghatásai előrejelzések 2050-ig Uzzoli Annamária MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Kecskemét, 2015. augusztus 27. Fogalmak Az előadás vázlata Klímaváltozás és egészség

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok KvVM MTA VAHAVA projekt MTA 2006. november 23. A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok Ifjúsági fórum a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Bartholy Judit felkért hozzászólása Eötvös s Loránd

Részletesebben

Az ÁNTSZ kiemelt szakmai feladatai hőséghullámok esetén

Az ÁNTSZ kiemelt szakmai feladatai hőséghullámok esetén Az ÁNTSZ kiemelt szakmai feladatai hőséghullámok esetén Összeállította: dr Páldy Anna Országos Környezetegészségügyi Intézet 2011. Cél: Klímaváltozás egészségi hatásai megelőzése, az alkalmazkodás elősegítése.

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Wantuchné Dobi Ildikó OMSZ dobi.i@met.hu A klíma és energiatudatos városfejlesztés, mint a városi hősziget csökkentésének

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE Vizi Gergely Klímaváltozásról Magyarországon Építményeket érő hatások

Részletesebben

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar Az elkerülhetetlen fokú éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiai keretrendszere Dr. Pálvölgyi Tamás igazgatóhelyettes Magyar Földtani és Geofizikai intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ Magyarország

Részletesebben

Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek

Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Dr. Páll Gabriella Országos Gyermekegészségügyi Intézet Budapest, 2011. február 6. Vázlat Intikátorokról általában Morbiditási adatforrások

Részletesebben

WP3 Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 2050-ig D3.9 ÖSSZEFOGLALÓ A MODELLEZÉS EREDMÉNYEIRŐL

WP3 Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 2050-ig D3.9 ÖSSZEFOGLALÓ A MODELLEZÉS EREDMÉNYEIRŐL WP3 Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 2050-ig D3.9 ÖSSZEFOGLALÓ A MODELLEZÉS EREDMÉNYEIRŐL MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete 2015 Készítette:

Részletesebben

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter MTA SZTAKI Department of Distributed Systems Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter Nemzeti regiszterek Európában

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár Tudományos háttér ENSZ Éghajlatváltozási

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető! BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22

Részletesebben

Dr. Pintér Ferenc ICI Interaktív Kommunikációs Zrt. ferenc.pinter@icicom.hu

Dr. Pintér Ferenc ICI Interaktív Kommunikációs Zrt. ferenc.pinter@icicom.hu Orientgateproject LOT2 A városi rendszerek sebezhetősége az éghajlatváltozás hatásaival összefüggésben, Budapest XIII. kerületben: a tanulmány eredményei Dr. Pintér Ferenc ICI Interaktív Kommunikációs

Részletesebben

A klímaváltozás és a demográfiai folyamatok kapcsolata Magyarországon járási szintű előrejelzések 2050-ig

A klímaváltozás és a demográfiai folyamatok kapcsolata Magyarországon járási szintű előrejelzések 2050-ig A klímaváltozás és a demográfiai folyamatok kapcsolata Magyarországon járási szintű előrejelzések 2050-ig Uzzoli Annamária Tagai Gergely Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint MTA KRTK Regionális Kutatások

Részletesebben

gy XXI. századi Páldy Anna

gy XXI. századi Páldy Anna A környezetk rnyezet-egészségügy gy XXI. századi zadi új j kihívásai Páldy Anna Fodor József J emlékelőadás, 2006. március m 30. Fodor JózsefJ alapító főszerkesztő írása az Egészség g c. folyóirat legelső

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A 2007. évi hőségriasztás előzményei és tapasztalatai

A 2007. évi hőségriasztás előzményei és tapasztalatai A 07. évi hőségriasztás előzményei és tapasztalatai Előzmények A klímaváltozás hatásai egyre nyilvánvalóbbak. Az egyik legfontosabb hatás, a hőhullámok egyre gyakoribbá válnak: 1992-06 között a hőhullámok

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Klímamodellek a társadalmi alkalmazkodásban A sérülékenységvizsgálatok hazai eredményei és tapasztalatai

Klímamodellek a társadalmi alkalmazkodásban A sérülékenységvizsgálatok hazai eredményei és tapasztalatai Klímamodellek a társadalmi alkalmazkodásban A sérülékenységvizsgálatok hazai eredményei és tapasztalatai Uzzoli Annamária Bevezetés A klímamodellezés eredményeinek gyakorlati felhasználhatósága elsősorban

Részletesebben

OP, KOP A HITELINTÉZETEK MŰKÖDÉSI KOCKÁZATA TŐKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA

OP, KOP A HITELINTÉZETEK MŰKÖDÉSI KOCKÁZATA TŐKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA OP, KOP A HITELINTÉZETEK MŰKÖDÉSI KOCKÁZATA TŐKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA Azonosító Megnevezés HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK OSZLOPOK 1,2,3 Bruttó jövedelem A bruttó jövedelem meghatározását

Részletesebben

Városi hősziget vizsgálatok Budapest

Városi hősziget vizsgálatok Budapest OTKA K 68277 Városi hősziget vizsgálatok Budapest térségében Baranka Györgyi Dobi Ildikó Országos Meteorológiai Szolgálat baranka.gy@met.hu dobi.i@met.hu OTKA K 68277 Vázlat 1. Városklíma OTKA (2007-2011)

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET A százalékok azt mutatják, hányan ismerték fel a logót. 21% 6% 18% A megértés első lépcsője A megértés első lépcsője az észlelés, s mindig azt észleljük, amire amúgy

Részletesebben

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat.

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Tisztelt Látogató! E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Kérjük, hogy a dokumentumra való hivatkozást megelőzően az ÁNTSZ központi (www.antsz.hu),

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Levélcím: 1437 Budapest Pf.: 839 Telefon: (06-1) 476-1100 Fax: (06-1) 215-0148 http://www.oki.antsz.hu/ A PARLAGFŰ (Ambrosia artemisiifolia)

Részletesebben

Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között

Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Az elemzést végezték: a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar munkatársai 1 A

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS Mi az öregedés? Egyrészről az idő múlásával definiálható, a születéstől eltelt idővel mérhető, kronológiai sajátosságú, Másrészről az idő múlásához köthető biológiai,

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza PARLAGFŰ POLLENTERHELÉS ÉRTÉKELÉSE, MAGYARORSZÁG 1992-2010 Az Aerobiológiai Hálózat: Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 1992-ben alakult 3 állomással, folyamatosan bővült 2007-ig (19 mérőállomás: Nyíregyháza,

Részletesebben

Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés

Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés A SEERISK projekt tapasztalatai Székely Miklós, Horváth Anikó; BM OKF Meteorológiai Tudományos Napok, MTA Budapest, 2014. november 21. SEERISK projekt Közös

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Állatokon végzett tanulmányok A CV247 két kutatásban képezte vizsgálat

Részletesebben

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy Food Egészséges Étel

Részletesebben

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20

Részletesebben

A szabadban dolgozók és ennek egészségügyi kockázata

A szabadban dolgozók és ennek egészségügyi kockázata 2010/81 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 81. szám 2010. július 16. A szabadban dolgozók és ennek egészségügyi kockázata A szabadban dolgozók számára nagy és növekvő

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Szendi Gábor Áthidalhatatlan szakadék a hivatalos ajánlások és a tudomány között

Szendi Gábor Áthidalhatatlan szakadék a hivatalos ajánlások és a tudomány között Szendi Gábor Áthidalhatatlan szakadék a hivatalos ajánlások és a tudomány között Kevesebb ajánlásra és több információra volna szükség. Gerald Raeven Egészségkárosító egészségvédelem A közegészségügyi

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Bevásárlóközpontok energiafogyasztási szokásai

Bevásárlóközpontok energiafogyasztási szokásai Bevásárlóközpontok energiafogyasztási szokásai Bessenyei Tamás Power Consult Kft. tamas.bessenyei@powerconsult.hu Bevezetés Az elmúlt években a nagyobb városokban, valamint azok külső részein igen sok

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat. Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban

Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat. Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban Magyar Regionális Tudományos Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27-27 Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban A TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0064

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

Intenzíven terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt

Részletesebben

Elérte hazánkat az influenzajárvány

Elérte hazánkat az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

Az UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői. Dr. Ba ra n ka Györgyi

Az UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői. Dr. Ba ra n ka Györgyi Az UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői Dr. Ba ra n ka Györgyi Országos Meteorológiai Szolgálat baranka.gy@met.hu Vázlat 1. Az UHI projekt bemutatás 2. A Projekt fő célkitűzései 3. Csatlakozott

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Magyarország Feladatai az Éghajlatvédelemben Előadó: Kovács Lajos

Magyarország Feladatai az Éghajlatvédelemben Előadó: Kovács Lajos Magyarország Feladatai az Éghajlatvédelemben Előadó: Kovács Lajos Klímabarát Települések Szövetsége elnök Gyakoribb szélsőségek a változó klímában Hőhullámok, extrém szárazság Szélsőséges csapadékviszonyok,

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

A klímaváltozás egészségi hatásai - az adaptáció fő célkitűzései

A klímaváltozás egészségi hatásai - az adaptáció fő célkitűzései A klímaváltozás egészségi hatásai - az adaptáció fő célkitűzései Páldy Anna, Bobvos János Országos Környezetegészségügyi Intézet Az éghajlatváltozással kapcsolatos fő problémák globális szinten az IPCC

Részletesebben

Alkalmazkodás az éghajlatváltozás okozta hőhullámokhoz, tapasztalatok és tennivalók: hőhullám tervek a közintézményekben

Alkalmazkodás az éghajlatváltozás okozta hőhullámokhoz, tapasztalatok és tennivalók: hőhullám tervek a közintézményekben Alkalmazkodás az éghajlatváltozás okozta hőhullámokhoz, tapasztalatok és tennivalók: hőhullám tervek a közintézményekben Dr. Páldy Anna Főigazgatóhelyettes főorvos Országos Környezetegészségügyi Intézet

Részletesebben

A fotovillamos (és napenergia ) rendszerek egyensúlyának (és potenciálbecslésének) kialakításakor figyelembe veendő klimatikus sajátosságok

A fotovillamos (és napenergia ) rendszerek egyensúlyának (és potenciálbecslésének) kialakításakor figyelembe veendő klimatikus sajátosságok A fotovillamos (és napenergia ) rendszerek egyensúlyának (és potenciálbecslésének) kialakításakor figyelembe veendő klimatikus sajátosságok Varjú Viktor (PhD) Tudományos munkatárs (MTA KRTK Regionális

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA

Részletesebben