Felcseperedett netgeneráció. Fiatalok a munkaerő- piacon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Felcseperedett netgeneráció. Fiatalok a munkaerő- piacon"

Átírás

1 SÁNTHA Ágnes: Felcseperedett netgeneráció. Fiatalok a munkaerő- piacon Bevezetés Tanulmányom központi kérdése a munkaerő- piacra belépő legfiatalabb korosztály, a netgeneráció munkaértékei és munkaattitűdjei. Azt vizsgálom, mennyiben képvisel ez az új generáció egyfajta új munkakultúrát. Tágabb értelemben a következő kérdéseket vetem fel: Hogyan talál(hat)nak egymásra az új ifjúság és a kereső munka világa? Milyen elvárások és előrejelzések születnek a legfiatalabb felnőttek betagozódásáról a munkaerő- piacra? Illetőleg: hogyan alakít(hat)ja át a netgeneráció a munka szervezeti rendszerét és a létező munkáltatói gyakorlatot? Milyen csoportjellemzőkkel írható le az új ifjúság? Melyek e generáció megkülönböztető vonásai az őket megelőző fiatal korosztályokhoz képest? Hogyan látja és láttatja őket a kortárs társadalomtudományos diskurzus? A nyolcvanas évek közepe után született fiatalokat és gyermekeket sokféle gyűjtőnévvel jelölik: ők a netgeneráció (Tapscott 2009), az e- generáció, a digitális generáció (Opaschowski 1999), a digitális bennszülöttek (Prensky 2001), illetve az Ezredforduló Gyermekei ( the Millenials, Howe Strauss 2000). E fiatalok különböző kollektív megnevezései első megközelítésben két jelentős tényre irányítják a figyelmet. Egyrészt arra, hogy számukra a digitális környezet, mindenekelőtt az internet az élet szerves, magától értetődő része, természetes környezetük. Másrészt arra, hogy a náluk idősebbek nem (legalábbis messze nem azonos mértékben) osztoznak azokon a jellemzőkön, amelyek ezt a korosztályt a korábbiaktól megkülönböztetik és a történelemben eddig példa nélkülivé teszik. Elég itt a generációs digitális szakadék problémakörére utalni. Mindez egyidejűleg azt is jelenti, hogy ezeket a fiatal felnőtteket kimondottan és kizárólag rájuk jellemző, az idősebb generációkétól eltérő egyéni és kollektív személyiségvonásokkal ruházza fel a róluk szóló felnőtt diskurzus. A generációk közötti különbségek a megélt szocializációs tapasztalat eltéréseiből fakadnak: a mannheimi értelmezésben a generáció nem más, mint az elhelyezkedésben benne rejlő tendencia (Mannheim 2000: 218). Mivel napjainkban sem csökkennek, sőt egyes nézetek szerint inkább fokozódnak a társadalmi egyenlőtlenségek (Breen 1997, 2005, Blossfeld et al. 2005), aminek következtében a netgeneráció (is) meglehetősen heterogén élethelyzeteket tömörít, mégis, egységes csoportként való vizsgálatukat az indokolja, hogy a sajátosan nemzedéki tapasztalatok nem a társadalmi struktúrában elfoglalt pozícióhoz kapcsolódnak, mint a szocializáció során szerzett tapasztalatok, hanem a társadalmi változások értelmezésének módjához (Mannheim 2000). A mai fiatalok világnézetét meghatározó egyik legfontosabb közös tapasztalat minden bizonnyal a világháló. Azt is látnunk kell, hogy a netgeneráció tagjának lenni nem feltétlenül nemzedéki vagy életkori sajátosság. Ez a nézet a német ifjúságkutatásban jelenik meg: generáció egy élethelyzetet, egy 4

2 létkoncepciót, nem pedig az ifjúkor egy szakaszát jelenti, tehát nem a mai, új fiatalokat jelölő megnevezés (Opaschowski 1999: 20). A továbbiakban a generációs perspektívát követem: elfogadva azt, hogy a netgeneráció nem pusztán életkori, hanem életviteli jellemzők alapján is meghatározható és így idősebbek is tartozhatnak közéjük, mégis azokról a fiatalokról beszélek, akik a nyolcvanas évek közepén és azután, az internet térhódításának idejétől fogva születtek. Kinek a diskurzusa? A ma felnőttkorba lépő gyermekek a történelem leginkább felügyelt fiataljai. A szülői elvárások és az iskolai mércék magasabbak, mint bármely előző generáció számára: a gyermekek ideje erősen strukturált, viselkedésüket árgus szemekkel figyelik (Howe Strauss 2000). Kollektív jellemzőik leírására ellentétes vélemények születnek, melyeket a későbbiekben ismertetek. Előtte azonban, e nézetcsoportok igazságtartalmától függetlenül három jelentős körülményt kell figyelembe vennünk a fiatalokról való gondolkodásban: 1. Médiagyártás és status quo A netgeneráció a médiának nem létrehozója, hanem elsődleges célcsoportja (eltekintve a blogírástól, melyet a leggyakrabban nagyon fiatalok művelnek). A netgeneráció pártfogói (pl. Howe Strauss 2000) szerint ezek a fiatalok jóval kevésbé erőszakosak és vulgárisak, mint az a média, amelyet a felnőtt társadalom gyárt a számukra. A médiatartalmak zömét nem a netgeneráció hozza létre, hiszen ezek a fiatalok még nem érték el azt az életkort, amelyben befolyásos pozíciókat foglalhatnának el a társadalomban, illetve a médiatartalmak létrehozásában. 2. Médiagyártás és gazdasági haszon A gazdasági haszon sem elsősorban a fiataloké. A számítógépes és videojátékokból származó jövedelem nagy része a felnőtt társadalomé, melyet ha a gyermekek és fiatalok javára költenek is el, ezt nem a kamaszok maguk és javarészt semmiképp sem egyedül, szülői felügyelet nélkül teszik. A tizenéveseket érintő szülői kontroll jele (szülői közvetítés, megfigyelés, vétójog, szabályalkotás), hogy szinte kizárólag szülőkkel együtt vásárolják a digitális média fiatalok által legkedveltebb, fogyasztásuk legnagyobb részét jelentő termékeit (Howe Strauss 2000). Az internetes játékok készítői akarva- akaratlanul szerepmodelleket kínálnak, amelyeken a fiatalok viselkedése és énképe alapul(hat). A játékok a függetlenség és a szabadság élményét nyújtják, melyet azonban a felnőtt társadalom közvetít feléjük. A kereskedelmi diskurzus mely azt is meghatározza, hogy éppen mi a cool, nos ez szintén a felnőtt társadalom terméke. 3. Új ifjúság: társadalmi konstrukció Az interneten szocializálódó ifjúság képzete maga is egy konstrukció. Azoké a felnőtteké, akik ezt a jelenséget a maguk perspektívájából látják és láttatják, és ennek megfelelően alakítják a netgenerációról szóló diskurzust. A média termelőinek, szakembereinek, kritikusainak, kutatóinak, nem utolsó sorban a szülőknek a diskurzusa ez. 5

3 A fiatalok maguk még egy kettős szemléletet képviselnek, saját digitális valóságuk mellett tágabb társas környezetük felnőtt perspektíváját is elsajátították. Kettős tudatosság jellemzi őket: ismerik a felnőtt társadalom perspektíváját és az internet uralma miatt kialakult morális pánikot, melyet gyakran elutasítanak (Herring 2008: 84), és igyekeznek összebékíteni egymással a médiadiskurzus főáramát (a felnőtt társadalom aggodalmait) saját és kortársaik túlnyomóan pozitív élményeivel az új médiára vonatkozóan. Susan Herring ilyen értelemben nevezi átmeneti generációnak a ma éveseket, az első olyan korosztályt, amely születésétől fogva az internet közelségében él. Még ezután születik meg a valódi, a szó szoros értelmében vett netgeneráció amely számára már egybeesik a saját és a tágabb környezetének perspektívája. Ők lesznek azok, akik majd radikálisan átalakítják a médiafogyasztási szokásokat (Herring 2008: 72). Milyennek látjuk a mai fiatalokat? Felnőtt diskurzusok a netgenerációról Amíg a médiagyártók a fogyasztókat teszik önmagukért felelőssé (Herring 2007: 74), a média kritikusai számára a netgeneráció áldozat, legalábbis társadalmi odafigyelésre, védelemre, irányításra van szüksége. Az új média ezek szerint fenyegetést jelentene a társadalmi értékekre és érdekekre nézve. Ez a szintén felnőtt perspektíva mintegy morális pánikot kelt a néhány valóban megesett, elsősorban szexuális kizsákmányolási eset alapján, amelynek az idejük java részét számítógép előtt töltő, virtuális kapcsolatokat építő, védtelen fiatalok estek áldozatul. A harmadik típusú felnőtt diskurzus az új média kutatóié. A tudományos beszédmód a netgenerációt egzotikus, a korábbi generációktól radikálisan különböző nemzedéknek láttatja (Herring 2008: 76), mely különbözőség az új technológiai lehetőségek intenzív használatának következménye. A tudományos diskurzus mennyiségileg nagyobb része mindenekelőtt a pszichológia, valamint a szociológia ifjúsággal is foglalkozó ágai: az életmód szociológiája, az értékszociológia, az ifjúságszociológia javarészt negatív színezetű ifjúságképet közvetít. Ilyen látószögből a többfeladatosság (multitasking) és ezzel összefüggésben a figyelemmegosztás képessége problémákat vet fel: a netgeneráció jelentős részére jellemző a személyiségfejlődés két rendellenessége, a figyelemzavar és az identitászavar. Az ingerekben túlburjánzó környezet, a benyomások állandó váltakozása létrehozza a rövidkoncentráció kultúráját (Opaschowksi 1999: 78). Egyéni szintű problémáik mellett e fiataloknak a társas kapcsolatok terén is nehézségeik vannak. A netgenerációt a közvélekedés is hajlamos társadalmilag az eddigi fiatal korosztályoknál közömbösebb, a közélet iránt passzív és még inkább énközpontú tinédzsereknek tekinteni. A gyakran váltakozó társas kapcsolatok mániává, az emberi viszonyok felszínessé válnak (Opaschowski 1999: 79). Egy merőben más összefüggésben, száz évvel ezelőtt, Georg Simmel német klasszikus szociológus a nagyvárosi élet jellemzőiről értekezve beszél hasonlóról: a távolságtartásáról és blazírtságáról, mely éppen a felfokozott idegélet és az ingerek folyamatos áramlásának körülményei között, az ezekre való reakcióként alakul ki és mintegy pszichés védőpajzsként szolgál a nagyvárosi ember számára (Simmel 2001: 226, 229). Hasonló a kép az interneten szocializálódó gyermekekről és fiatalokról. Az érintkezések gyakoriak, de éppen a túl sok társas inger vezet a viszonyok felszínessé válásához, és ilyen körülmények között fokozottan fennáll az elszigetelődés veszélye. 6

4 A felnőtt diskurzus java része is a fiatalok társas viszonyainak felszínessé válását hangsúlyozza. Ennek a retorikának ellentmondanak az értékvizsgálatok és a generációs kapcsolatokat vizsgáló felmérések eredményei, melyek többek között a családi élet reneszánszáról számolnak be. Néhány évtizeddel korábban a társas kapcsolatrendszer szerkezeti változása arra utalt, hogy az egyén társas hálójában a családi viszonyok helyét a választott, baráti kötelékek veszik át ezek az átalakulások (is) álltak az akkortájt megszületett individualizálódási elmélet alapjánál (Beck 2003). A hetvenes- nyolcvanas, de még a kilencvenes évek fiataljai között is kevesebben voltak azok, akik a szüleikkel való jó kapcsolatot nagyon fontosnak tartották, mint éppen a mai tizenévesek és fiatal felnőttek között. Mára a kamaszok és a fiatalok legtöbbje számára a családi intergenerációs kapcsolatok a kortárskapcsolatok mellett újra fontossá váltak (ISSP Kapcsolatok 2001, saját számítás). A szülők perspektívájából hasonló változást látunk: napjainkban nemhogy a generációs kapcsolatok gyengülésének, hanem inkább erősödésének lehetünk tanúi, és a családon belül a vertikális kapcsolatok fontosabbá válnak, mint a horizontálisak (Nave- Herz 1998). Összességében, a szülői életút egészét tekintve a gyermek mint érzelmi társ fontossága megnő, a házastársé- élettársé pedig csökken ehhez vezetnek a növekvő válási arányszámok és a párkapcsolatok fokozódó instabilitása. Az értékrendben is visszarendeződés történt. A fiatalok körében harminc éve vezető posztmateriális értékek (Inglehart 1990, 1997) az önmegvalósítás, a szabadság, a függetlenség, az önkifejezés, az élményekre törekvés nem vesztettek fontosságukból, de felzárkóztak melléjük az épp általuk háttérbe szorított közvetlen társas és kisközösségi értékek, valamint a biztonság és a családiasság értékei (Klages 2001, Hradil 2003). Ilyen megközelítésből azt láthatjuk: a fiatalok az új technológiákat tulajdonképpen régi célra, társas tevékenységekre: kapcsolatépítésre, illetve - fenntartásra használják. A digitális generáció számára az új technológia csupán egy eszköz, melyet saját céljaihoz igazít (Herring 2008: 79). Énképét, identitását nem a technológia terminusaiban fogalmazza meg: ez ugyanis számára magától értetődő, nem külön rácsodálkozás tárgya, hiszen legtöbbjük nem is élt az internetet megelőző időkben. Mindez azt (is) mutatja, hogy a generáció változatos megnevezései valóban egy külső szemléletet képviselnek. Továbbá, sok fiatal számára a digitális média fogyasztása nem az első és legkedveltebb tevékenység. A szabadidő- felhasználás szerkezeti változásai a társas időtöltések nagymértékű visszaszorulására utalnak. Ugyanakkor egy brit tizenévesek körében végzett felmérésből kiderül, hogy többségük szívesebben menne ki barátokkal társaságba vagy moziba, mint internetezne otthon (Livingstone Bovill 2000, Facer at al. 2003, Holloway Valentine 2003). Henry Jenkins egyenesen azt a tézist fogalmazza meg, hogy az otthoni médiafogyasztás a külvilág veszélyessége miatt fejlődött a mai magas szintre, mintegy a hagyományos kinti tevékenységek helyettesítésére szolgál (Jenkins 1998). Kutatások arról számolnak be, hogy a közösségi portálokon való csevegés és kapcsolatépítés illetve - ápolás a hagyományos baráti találkozásokat és közös tekergéseket helyettesíti (Boyd 2008). A netgeneráció a munkaerő- piacon A tudományos diskurzus másik, mennyiségileg kisebb része túlnyomóan pozitívnak látja az új ifjúság kollektív tulajdonságait, forradalmi potenciálját hangsúlyozza és a közeljövő társadalmi változásainak motorját látja benne. Utóbbi nézetet képviseli a netgeneráció teoretikusa, Don Tapscott (2009): Az Új Generáció rendkívül kíváncsi, bízik önmagában, kötözködő, okos, fókuszáló, alkalmazkodó, nagy az önbizalma és globális irányultságú. Howe és Strauss (2000) számára az Ezredforduló Gyermekei 7

5 megnevezés arra utal, amivé ezek a fiatalok válhatnak: a történelem motorjává, jóval fontosabb és ténykedéseikben annál következetesebb erővé, mint azt szüleik, tanáraik és ők maguk ma még gondolni mernék. A mai fiatalokban éppen az eddig példátlan, kizárólag rájuk jellemző médiahasználat során alakul ki az a hozzáállás, amely fő ütőkártyájuk lehet a munkaerő- piacon. A szakirodalom elsősorban az aktivitás- passzivitás dimenziójában emeli ki azt, hogy a tv- generációktól eltérően, melyeket a médiatartalmak passzív fogyasztása jellemez, a netgeneráció viszonyulása a fogyasztott tartalomhoz jellemzően aktív. Nem tartalmat keres, hanem létrehoz, közösségeket épít, együttműködik, hiszen a világháló számára önszerveződési eszköz (Tapscott 2009). Ennek az aktív, alkotó hozzáállásnak a beemelése a munka világába alaposan átalakítja az eddigi alkalmazó- alkalmazott viszonyt. Tapscott a netgeneráció nyolc normáját sorakoztatja fel: szabadság, testreszabás egyéniesítés, alapos kutakodás, integritás, együttműködés, szórakozás, sebesség, innováció (Tapscott 2009: 34-36). Életvezető elveik, készségeik és jártasságaik találkozása a munkaerő- piac új szükségleteivel nagyszerű kilátásokkal kecsegtet: e digitális bennszülöttek a munkaerő- piacon az amúgy is felsejlő változások motorjai lehetnek. Az első netgeneráció hamarosan felnőtté válik, az idősebbek közülük (a 18 és 30 év közöttiek) Amerikában és Nyugat- Európában már be is léptek a munkaerő- piacra. Először fordul elő a történelemben, hogy a legfiatalabbak otthonosabban mozognak és műveltebbek egy olyan technikai újításban, amely központi fontosságú a társadalom számára és a munkavégzés elsődleges közegét jelenti. Tapscott (2009) szerint e fiatalok kultúrája felülemelkedik a korábbi kulturális formákon és átveszi a vezető szerepet, így a netgeneráció a társadalmi változások mozgatórugója lesz. A munkaerő- piac változásairól A posztindusztriális munka világában a legfontosabb változások a munkanélküliség (köztük a pályakezdő munkanélküliség) tartóssá válása, a munkával töltött idő globális csökkenése, valamint a standard munkaviszony eróziója és ezzel párhuzamosan a nem- standard (atipikus) foglalkoztatási formák elterjedése. A standard foglalkoztatás jellemzői: a munkát teljes munkaidőben végzik, a munkáltató székhelyén, a munkáltató irányítása alatt, és a munkaviszony meghatározatlan időre szól (Kalleberg 2000). A részidős munka, a határozott idejű szerződés alapján végzett munka, a távmunka és az alkalmi bedolgozás közös jegye, hogy eltérnek ettől a standard foglalkoztatástól. Ezek egyben nagyobb munkavállalói kockázatvállalással jellemezhető foglalkoztatási formák is. Elterjedésük technikai feltétele a kommunikációban és az információs rendszerekben végbement technológiai fejlődés, társadalmi feltétele a munkaerő összetételének megváltozása a családos nők és az idősebb munkavállalók számának, valamint a felsőoktatásban részt vevő diákok számának növekedése. A posztindusztriális, a szolgáltató szektor túlsúlyával jellemezhető társadalomban a munkaviszony fő jellemzői az individualizálódás, a diszkontinuitás (töredezettség) és a bizonytalanság, következésképp az egyénnel szemben támasztott hangsúlyos követelménnyé a rugalmasság lép elő (időben, térben, szakmában). 8

6 Hogyan viszonyulnak mindehhez a munkaerő- piac legfiatalabbjai? A mai harmincas korosztály a foglalkoztatási bizonytalanság jeleként értelmezi és összességében negatívan viszonyul a határozott időtartamra szóló foglalkoztatáshoz, elsöprő többségük a standard biztos állást részesíti előnyben. A munkával való elégedettség vizsgálata rámutat, hogy azok a magyar fiatalok, akik határozott időtartamú szerződés alapján dolgoznak, nagyobb eséllyel elégedetlenek munkájukkal, mint azok, akik biztosnak tekintett, meghatározatlan időre szóló állásszerződést kötöttek. Önmagában a munkaszerződés időtartama, a munka belső elégedettségkomponensei nélkül is hozzájárul tehát a munkával való elégedettség mértékéhez. Ha elfogadjuk a netgeneráció propagandistáinak álláspontját, akkor azt is látjuk, hogy a mai legfiatalabb korosztályok, a tizenévesek és a nemrég felnőttkorba lépettek egy aktív, lendületes, önszerveződő, saját valóságukat inkább alakító, mint azt adottnak elfogadó mentalitást képviselnek, éppen médiahasználati szokásaik okán (is). Mivel a rugalmasság munkakultúrájuk eleme, valószínű, hogy a rugalmasság iránti munkáltatói követelményt nem bizonytalansági tényezőként értelmezik, hanem éppen ellenkezőleg, mint életmódjukkal, értékrendjükkel összhangban álló tényezőt üdvözlik. Változó munkaértékek? Az alábbiakban a kelet- európai netgeneráció munkaértékeit tanulmányozom. Ehhez a rendelkezésemre álló két nemzetközi adatbázisnak a régióra vonatkozó adatait vetem statisztikai elemzés alá. Az adatállományok a következők: az ISSP ös Munkaattitűdök felmérése (elemszám: 34521), valamint az Európai Társadalomtudományi Elemzések (ESS) változó modulja, 2006 (elemszám: 4211). A munkaértékek relatív fontosságát vizsgálom: a megkérdezettek a szóban forgó munkaértékek szubjektív fontosságát egytől tízig terjedő skálán ítélték meg, ahol az egyes érték a lehető legfontosabb, a tízes érték a lehető legkevésbé fontos minősítésnek felel meg. Minél alacsonyabb tehát egy munkaérték alatt látható szám, annál fontosabb az illető munkaérték a megkérdezettek számára. Az alábbi két táblázatban szereplő értékek csoportátlagokat jelölnek. A variancia- analízis azt hivatott megmutatni, hogy a csoportátlagok közötti különbségek elég nagyok- e ahhoz, hogy azokat szignifikáns eltéréseknek tekinthessük. Célom tehát annak eldöntése, eltérnek- e a netgeneráció munkaértékei a náluk idősebb korosztályokéitól, illetve mely értékek kerültek előkelőbb helyre (esetleg tolódtak hátrébb) a legfiatalabbak számára. Aláhúzással és kiemeléssel jelöltem azokat, amelyek a munkaerő- piacra épp most belépő fiatalok számára szignifikánsan fontosabbak, mint a többi vizsgált korosztály számára. Munkaérték (annál nagyobb a munkaérték fontossága, minél kisebb a feltüntetett átlagérték) Korcsoport Jövedelem Állásbiztonság Társadalmi Előrejutás Siker, Kreativitás hasznosság bizonyítás év 3, 49 1, 51 2, 00 1, 72 4, 26 10, év 3, 44 1, 54 2, 00 1, 78 5, 15 11, év 3, 42 1, 51 2, 01 1, 90 5, 01 12, év 3, 78 1, 50 2, 00 2, 04 5, 35 13, 77 9

7 Munkaérték (annál nagyobb a munkaérték fontossága, minél kisebb a feltüntetett átlagérték) Korcsoport Választási lehetőség Önállóság Feladat érdekessége Rugalmas munkaidő Munkakörök között Munkaadók között Feladatok között év 5, 14 1, 54 2, 24 1, 53 1, 66 1, év 5, 08 1, 52 2, 31 1, 53 1, 58 2, év 5, 17 1, 56 3, 12 1, 51 1, 54 2, év 5, 11 1, 58 3, 11 1, 50 1, 48 2, 23 Láthatjuk, a legtöbb munkaérték relatív fontossága meglehetősen homogén megoszlást mutat (legalábbis 45 éves korig). Négy munkaértéket találtam, amely szingifikánsan fontosabb a legfiatalabbak számára, mint a náluk akár néhány évvel idősebbek számára: a sikeresség/ bizonyítási vágy, a kreativitás, a rugalmas időbeosztás, valamint a munkafeladatok változatossága. A netgeneráció munkakultúrája: új munkakultúra? Hogyan viselkedik munkavállalóként a netgeneráció? Milyen elvárásokkal lép fel a munka világával szemben? A mai fiatalokat érő gyakori kritika, hogy hiányzik a munkaerő- piaci beágyazódáshoz szükséges munkaerkölcsük. Ezt elméleti szinten cáfolva Tapscott (2009) bemutatja az új munkakultúrát, melyet a világhálón felnevelkedett fiatalok képviselnek. Elemei a következőkben foglalhatók össze (Tapscott 2009: ): megkérdőjelezik a hierarchikus szemléletet, a teljesítményelvet támogatják a szenioritás elve helyett, kedvelik az egyéniesítést testre szabást a munkafeladatokban is, továbbá jellemző rájuk az együttműködő szemlélet (ne feledjük: a videojátékok éppen ezt díjazzák), a kreatív problémamegoldás (gyakran próba- szerencse alapon, jelentős kockázatvállalással) és a vállalkozó szellem. Ők maguk gyorsan dolgoznak, ugyanakkor a munkaadótól is sebességet várnak el, azonnali válaszokat, azonnali értékelést követelnek. Lényeges számukra a szervezeti működés átláthatósága, aminek technológiai lehetőségeiknek köszönhetően alaposan utána is járnak. Ez lehet a jövő szervezeti kultúrája. Az új munkakultúra és a jelen gazdasági átalakulásai között egyfajta weberi értelemben vett választó vonzódást tételezünk fel. A fiatalok kompetenciáihoz és preferált munkaértékeihez legjobban illeszkedő szervezet- típus egyrészt a lapos szervezet lehet, melyet a team- munka elterjedt használata és munkaköri csere jellemez, és amelyben hangsúlyos szerephez jut a munkavállalók tanulási- és problémamegoldó képessége, másrészt a tanuló szervezet: erre a munkavállalók nagyfokú autonómiája, tanulási- és problémamegoldó képességük előtérbe helyezése, valamint a munkafeladatok komplexitása jellemző (Makó Illésy Csizmadia 2007). Milyen kompetenciákat hasznosíthatnak a legfiatalabbak a munkafolyamatban? Vizuális irányultság jellemző rájuk, a valamit tenni fontosabb számukra, mint egyszerűen feladatot teljesíteni. Toleránsak a kisebbségekkel szemben, ismerik és az egyéni munkavégzéshez képest előnyben részesítik a csoportmunkát és a csoportban tanulást, kedvelik hiszen hozzászoktak az interaktivitást és a felfedezve tanulást. A netgeneráció két legnagyobb előnye minden eddigi 10

8 korosztályhoz képest a többfeladatosság, mellyel kifejlődött a figyelemmegosztás képessége (Prensky 2001, Tapscott 2009), valamint széles kapcsolathálójuk. A fiatalok ezt a két képességüket beviszik a vállalatok világába, ezáltal a társas hálózatok a piac eszközeivé válnak és ilyen körülmények között abszurdként hat a korábbi munkáltatói gyakorlat, a hálózatépítésre alkalmas weboldalak munkahelyi letiltása. Ezekre a radikálisan új jellemzőkre hivatkozva állítja Tapscott, hogy a munkaerő- piaci újítások legnagyobbika maga a netgeneráció munkába állása lesz. Mindezzel egy merőben új munkaadó- munkavállaló séma létrejöttét helyezi kilátásba mikroszinten, a vállalatok belső életében. Milyen változások várhatók a hagyományos, még ma is javarészt hierarchikus szervezeti struktúrában? Munkavállalóként a netgeneráció kollaboratív módon közelíti meg tevékenységét, megsemmisítve a hierarchiát és arra késztetve a munkaadót, hogy újragondolja rekrutációs, javadalmazási, továbbképzési és ellenőrzési gyakorlatát (Tapscott 2009: ). Munkaerő- toborzás tekintetében ez annyit jelent, hogy a munkáltatónak rekrutáció helyett kezdeményeznie kell: izgalmas weboldalakkal és egyéb multimédia- eszközökkel felhívnia a fiatal figyelmét, átláthatóvá kell tennie a céget, a szervezeti kultúrát és a tehetség iránti igényt a generáció normáinak megfelelően. Képzés és továbbképzés terén a munkaadó jobban teszi, ha betanítás helyett a bevonást választja: a munkavégzés összetevői közül a tanulás az, amelynek fontosságát hangsúlyoznia szükséges, már a próbaidő alatt megteremtve az interaktivitás lehetőségét. Ellenőrzés helyett az együttműködés, az új munkavállalók digitális autoritásának figyelembe vétele kecsegtet haszonnal. Történelmileg példátlan helyzet előtt állunk: éppen a legfiatalabbak ismerik a legbehatóbban a munka szempontjából is kulcsfontosságú technológiákat, és ezáltal minden eddiginél nagyobb esély nyílik egy újfajta meritokrácia kialakítására. Ha véget érne a munkaviszony, marasztalás helyett a kibocsátás bizonyulhat a megfelelő eljárásnak: a szervezetnek jót tehet a további kapcsolattartás a távozó alkalmazottakkal, mintegy alumnus- rendszerben, hiszen a kapcsolati tőke csak növelheti mindkét fél további esélyeit. Fontos mindezt átláthatóvá is tenni, ami presztízsnövekedéssel jár a cég számára. Technológiai determinizmus? Az új médiát és a fiatalok médiafogyasztását feltérképező kutatások közös jegye a technológiai determinizmus, a média emberi viselkedést meghatározó, arra közvetlenül gyakorolt hatásának tételezése. Ez egyik megközelítésből fenyegetést jelent az egészséges személyiségre nézve, elég a figyelemzavar és az identitászavar problémáira utalnunk. A másik perspektíva alapvetően pozitív, de hasonlóan determinisztikus: a netgeneráció azért lesz forradalmian új munkaerő, mert új készségeket halmoz fel az internetes szocializáció során. Általában figyelmen kívül marad a kortárskapcsolatok és egyéb társas viszonyok, jelesül a családon belüli generációs kapcsolatok befolyása, mintegy szűrőként való működése a szocializációban. Amiként a társadalmi egyenlőtlenségek digitális egyenlőtlenségek formájában is megnyilvánulnak, az is valószínű, hogy a digitális médiafogyasztás hatása differenciáltan jelentkezik a különböző társadalmi csoportokban, noha ez a kérdés ez idáig nem került be az egyenlőtlenségvizsgálatok főáramába. A társas környezet szerepe tehát a médiaszocializáció folyamatában sem hagyható figyelmen kívül. A mikrotársadalmi kapcsolatrendszer, elsősorban társadalmi összetételén keresztül, 11

9 mintegy differenciálja a médiafogyasztás közvetlennek vélt hatását a fiatalok különböző csoportjaira: minden valószínűséggel léteznek a médiaerőszaknak (is) fokozottan és közvetlenül kitett gyermekek és fiatalok, de náluk bizonyára sokkal többen vannak azok, akik a médiatartalmakat társas környezetük háttere előtt értelmezik. Hogy csak egy példát hozzak: a politikai preferenciák alakulásának vizsgálata arra mutat rá, hogy a közvetlen hozzátartozók szerepe a véleményformálásban jelentősebb, mint a média közvetlen szerepe (Angelusz 1995). Zárszó Az amerikai és nyugat- európai elméleteket és kutatási eredményeket hazai körülmények között kellő óvatossággal szükséges tárgyalni. A netgeneráció Kelet- Európában minden bizonnyal legalább 10 évvel fiatalabb, mint ott, ahol a róla szóló elméletek születtek. Ha figyelembe vesszük az internethez való hozzáférés területi adatait, azt látjuk, hogy nálunk a mai fiatal felnőttek már legalább tízéves gyermekek, de inkább kamaszkorúak voltak akkor, amikor az általános hálózati lefedettség megvalósult. A netgeneráció fogalmában benne is foglaltatik lényegi ismérve: az tartozik hozzá, aki nem vagy csak alig élt a digitális környezeten kívül, aki számára eszmélésétől fogva természetes az internet közelsége. A jellegzetes kelet- európai netgeneráció nem is feltétlenül írható le valamennyi netgenerációs jellemzővel, hiszen kulturális, társadalmi- gazdasági, értékrendi okok folytán egy- egy korosztályon belül jelentős különbségek vannak az országok, régiók között. Elég csak az önállóságra, a vállalkozó szellemre gondolnunk, amelyet a netgeneráció teoretikusai e fiatalok alapvető jellemzőjeként tartanak számon. Kelet- Európa ez alól jelentős kivétel lehet, hiszen itt ma még a legfiatalabbak körében is szinte elhanyagolható azok aránya, akik vonzónak látják az önálló vállalkozói létformát, egyáltalán a munkavégzés önállóságát nyugat- európai vagy amerikai kortársaikkal ellentétben. Ugyanakkor, a munkaattribútumok szubjektív fontosságát vizsgálva a kelet- európai országokon belül valóban fény derül néhány lényegi különbségre a netgenerációt már némileg megközelítő mai évesek és a náluk idősebbek munkához való viszonyulása között. Láthattuk: a legfiatalabb felnőttek számára nagyobb jelentőségű a kreativitás és a munkafeladatok változatossága ezek összefüggésbe hozhatók a netgeneráció kollektív személyiségvonásaival. Továbbá, fontosabb számukra a munkában való bizonyítás és sikeresség, mint az idősebbek számára. Nem egyértelműek a netgeneráció kollektív tulajdonságai, és a megfelelő történelmi időtáv is hiányzik ahhoz, hogy korrekt megállapításokat tehessünk róla. A fiatalok mindig is megkérdőjelezték a hierarchikus szemléletmódot, a szenioritás elvét, és legalábbis amióta a javuló gazdasági létfeltételeknek és a jólét általánossá válásának köszönhetően az ifjúság önálló életszakasszá vált, a szabadság és a szórakozás a fiatalok értékrendjében előkelő helyen szerepel. Az sem világos tehát, hogy a netgeneráció újszerűsége valóban generációs jellemzőket takar- e vagy a mindenkori fiatalok életkori sajátosságait. Kelet- Európában ennél is bonyolultabb a helyzet, hiszen itt az interneten szocializálódók ma még csak kisgyermekek. Egy évtized múltán egy minden bizonnyal különutas felnőtté váló netgenerációt tanulmányozhatunk. 12

10 Hivatkozások Angelusz Róbert (1995): Kommunikáló társadalom. Budapest: Ferenczy Kiadó Beck, Ulrich (2003[1986]): A kockázat- társadalom. Út egy másik modernitásba. Budapest: Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság Századvég Kiadó. Blossfeld, Hans- Peter Klijzing, Erik Mills, Melinda Kurz, Karin (2005): Globalization, Uncertainty and Youth in Society. London: Routledge Boyd, Danah (2008): Why Youth (Heart) Social Network Sites: The Role of Networked Publics in Teenage Social Life. In: Buckingham, David: Introducing Identity. The John D. and Catherine T. Mac Arthur Foundation. Massachusetts Institute of Technology, Breen, Richard (1997): Risk, Recommodification and Stratification. Sociology, 31(3): Breen, Richard (2005): Foundations of a neo- Weberian Class Analysis. In Wright, Erik Olin (ed.): Approaches to Class Analysis. Cambridge: Cambridge University Press, European Social Survey 2009 Facer, Keri Furlong, Ruth Furlong, John Sutherland, Rosamund (2003): Screenplay: Children and computing in the home. London: Routledge. Herring, Susan C. (2008): Questioning the Generational Divide: Technological Exoticism and Adult Constructions of Online Youth Identity. In: Buckingham, David (ed.): Youth, Identity and Dgital Media. The John D. and Catherine T. Mac Arthur Foundation. Massachusetts Institute of Technology, Holloway, Sarah L. Valentine, Gill (2003): Cyberkids: Children in the Information Age. London: Routledge Falmer Howe, Neil Strauss, William (2000): Millenials Rising. Vintage Books Hradil, Stefan (2003): Die Suche nach Sicherheit und Gemeinschaft in der individualisierten Gesellschaft. In: Hillmann, Karl- Heinz Oesterdiekhoff, Georg W. (Hrsg.): Die Verbesserung des menschlichen Zusammenlebens. Eine Herausforderung für die Soziologie. Opladen: Leske+Budrich, Inglehart, Ronald (1990): Culture Shift in Advanced Industrial Society. Princeton, New Jersey: Princeton Unversity Press Inglehart, Ronald (1997): Modernization and Postmodernization. Cultural, Economic and Political Change in 43 Societies. Princeton, New Jersey: Princeton University Press International Social Survey Program (2001): Social Relations. Jenkins, Henry (1998): Complete freedom of movement: Video games as gendered play spaces. In: Cassell, Justine Jenkins, Henry (eds.): From Barbie to Mortal Kombat: Gender and Computer Games. Cambridge, MA: MIT Press, Kalleberg, Arne L. (2000): Nonstandard Employment Relations: Part- time, Temporary and Contract Work. Annual Review of Sociology, 26:

11 Klages, Helmut (2001): Brauchen wir eine Rückkehr zu traditionellen Werten? Politik und Zeitgeschichte, 29. Bonn: Bundeszentrale für Politische Bildung, Livingstone, Sonia Bovill, Moira (2000): Young people, new media. London School of Economics [online] Makó Csaba Illésy Miklós Csizmadia Péter (2007): A távmunka és egyéb rugalmas munkavégzési eszközök helyzete Magyarországon. Budapest: MTA Szociológiai Kutatóintézet, Szervezet- és Munkaszociológiai Műhely Mannheim Károly (2000[1964]): A nemzedékek problémája. In: Mannheim K.: Tudásszociológiai tanulmányok. Budapest: Osiris, Nave- Herz, Rosemarie (1998): Die These über den Zerfall der Familie. In: Fridrichs, Jürgen Lepsius, M. Rainer Mayer, Karl Ulrich (Hrsg.): Die Diagnosefähifgkeit der Soziologie. Opladen: Westdeutscher Verlag, Opaschowski, Horst W. (1999): Die Medienrevolution entläßt ihre Kinder: Leben im Informationszeitalter. Hamburg: British American Tobacco Palfrey, John Gasser, Urs (2008): Born Digital. Understanding the First Generation of Digital Natives. New York: Basic Books Prensky, Marc (2001): Digital Natives, Digital Immigrants. On the Horizon, 9(5): 1 6. Schulmeister, Rolf (2008): Gibt es eine Net- Generation? Hamburg: Universität Hamburg, Zentrum für Hochschul- und Weiterbildung Simmel, Georg (2001[1957]): A nagyváros és a szellemi élet. In: Simmel, G.: Válogatott társadalomelméleti tanulmányok. Budapest: Novissima Kiadó, Tapscott, Don (2009): Grown Up Digital. How the Net Generation is Changing Your World. New York: Mc Graw Hill 14

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Global HR kompetenciák. Budapest, 2012. május 22. Slide 1

Global HR kompetenciák. Budapest, 2012. május 22. Slide 1 Global HR kompetenciák Budapest, 2012. május 22. Slide 1 Tartalom Kihívások a vállalatvezetés számára Hatása a munkára Új tipusú munkavállalók Tehetségek megtalálása, megtartása HR csapat szerepe Slide

Részletesebben

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Családi vállalkozások, vállalkozó családok 1997-2007

Családi vállalkozások, vállalkozó családok 1997-2007 Családi vállalkozások, vállalkozó családok 1997-2007 Budapest, 2007 május 23. Soltész Anikó Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány 1024 Budapest, Rómer Flóris u. 22-24. Telefon: (1) 212 21 79; Fax: (1)

Részletesebben

Legjobb Munkahely Felmérés 2014. Trendek és tanulságok

Legjobb Munkahely Felmérés 2014. Trendek és tanulságok Legjobb Munkahely Felmérés 2014 Trendek és tanulságok A vállalatokat egyre gyakrabban állítják kihívás elé a következő trendek, amelyek a munkaerőpiac teljes átalakulását eredményezik Idősödő társadalom

Részletesebben

Generációk az információs társadalomban

Generációk az információs társadalomban Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Projekt záró workshop TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 Program 2012. június 21-22. Hely: Szeged,

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

A felnőtté válás Magyarországon

A felnőtté válás Magyarországon A felnőtté válás Magyarországon Murinkó Lívia KSH NKI Helyzetkép 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2014. január 20. Általános megállapítások a felnőtté válással kapcsolatban 1. Kitolódó életesemények,

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben

A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe. Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes

A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe. Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes 1 Magyar Posta aktuális adatai 2 Árbevétel megoszlás 2011 Kb. a tevékenységek 1/5-e ÁFA-köteles Pénzforgalom 13% Egyéb

Részletesebben

Emberi erőforrás fejlesztés, karriertervezés Tanulság A készségek, képességek és a tudás, csak akkor hasznosak, hogyha a megfelelő helyen vagyunk Az emberi képességeket növelő tevékenységek 1. Egészségügyi

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével A bennem rejlő vezető Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével Mit jelent a vezetés? A vezetés azt jelenti, hogy olyan világosan kommunikáljuk

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

A távmunka és a távdolgozók jellemzői

A távmunka és a távdolgozók jellemzői TÁRSADALOM A távmunka és a távdolgozók jellemzői Tárgyszavak: foglalkoztatás; humánerőforrás; információtechnológia; munkahely; távmunka trend. Bevezetés A távmunka képlékeny meghatározása arra enged következtetni,

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN Bányai Edit, PhD Dudás Katalin, PhD III. Felsőoktatási Marketing Konferencia, Pécs, 2010. október

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

Alba Radar. 12. hullám

Alba Radar. 12. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám Fehérvári lakosok tájékozottsága az autizmussal kapcsolatban 2012. április 2. Készítette: Ruff Tamás, Domokos Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Utasi Ágnes: Baráti kapcsolatok

Utasi Ágnes: Baráti kapcsolatok (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Utasi Ágnes (1990): Baráti kapcsolatok in: Társadalmi riport 1990, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.).

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

tükör által homályosan

tükör által homályosan Ságvári Bence Online tükör által homályosan Fogyasztás, idenetás és társadalmi egyenlőtlenségek az online térben Fogyasztás és közösségek szimpózium 2015.11.25. Pécs Rövid (és szubjek0v) visszatekintés

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája, 2008.

Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája, 2008. Agóra projekt Szolnokon, avagy térteremtés a kultúrában és a városfejlesztésben Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája,

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten. Kováts András és Zakariás Ildikó

Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten. Kováts András és Zakariás Ildikó Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten Kováts András és Zakariás Ildikó Az adatok forrása A kutatás: LOCALMULTIDEM - Multicultural Democracy and Immigrants Social Capital in Europe:

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK?

MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK? MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK? IFJÚSÁGÜGY=FIATAL+SZABADIDŐS KÖZEG +SZOLGÁLTATÁSALAPÚ KÖRNYEZET Fiatalok (NIS): intézményes felügyelet nélkül magáért felelősséget vállalótól; másokért is

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei Projektzáró workshop (TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005) Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Az információs társadalom és a digitális

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22.

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. 1.Mi is az a beiskolázási marketingtevékenység? A felsőoktatási

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

EURÓPAI PARLAMENT. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2008/2173(INI) 5.12.2008 MÓDOSÍTÁS 1-28 (PE415.189v01-00) a fogyasztóknak különösen a kiskorúaknak a videojátékok használata

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

GKIeNET T-Home T-Mobile

GKIeNET T-Home T-Mobile GKIeNET T-Home T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés 1/3 Gyorsjelentés az Fókuszban a mobil eszközök és szolgáltatások kutatási anyagból 2009. szeptember 2009 GKIeNET Internetkutató és

Részletesebben

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015.

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. Bemutatkozás REHABJOB - JOBGROUP REHABJOB (www.rehabjob.hu) üzletágunk mellett az alábbi divíziók tartoznak

Részletesebben

Távmunkával kapcsolatos tudnivalók összefoglalása

Távmunkával kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Távmunkával kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Készítette: Korycki Adrienn SALIO Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető, partner adrienn.korycki@salio.hu +36 1 240-4352 Ha valami hatással lesz az életedre,

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

INFORMÁCIÓ, EMBER ÉS TÁRSADALOM - EGY INTERDISZCIPLINÁRIS FELSŐOKTATÁSI TANANYAG TARTALMI ELEMEI

INFORMÁCIÓ, EMBER ÉS TÁRSADALOM - EGY INTERDISZCIPLINÁRIS FELSŐOKTATÁSI TANANYAG TARTALMI ELEMEI INFORMÁCIÓ, EMBER ÉS TÁRSADALOM - EGY INTERDISZCIPLINÁRIS FELSŐOKTATÁSI TANANYAG TARTALMI ELEMEI Összefoglalás Az Információ, ember és társadalom Az információtól az információs társadalomig című kötet

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Kommunikáció. langer.katalin@gtk.szie.hu. Telefon: Személyesen :SZIE GTK Marketing Intézet 2037sz. szoba. E-mail: Honlap:

Kommunikáció. langer.katalin@gtk.szie.hu. Telefon: Személyesen :SZIE GTK Marketing Intézet 2037sz. szoba. E-mail: Honlap: Kommunikáció Telefon: 522 000/ 1989 mellék Mobil: 06 30 297 86 56 E-mail: langer.katalin@gtk.szie.hu Honlap: www.marketing.szie.hu ww.doktori.hu Személyesen :SZIE GTK Marketing Intézet t 2037sz. szoba

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

SZERVEZETI VISELKEDÉS Vezetési stílus

SZERVEZETI VISELKEDÉS Vezetési stílus SZERVEZETI VISELKEDÉS Vezetési stílus Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014 ősz - Vezetési stílus Hogyan lesz Ön hatékony vezető? leadership 27 Mi a vezetési

Részletesebben

Álláskeresés. Aktív. Passzív. Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása

Álláskeresés. Aktív. Passzív. Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása Aktív Passzív Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása Bejelentkeztem a munkanélküli központban szóltam anyámnak Megfelelő állásajánlat Jogi értelmezés

Részletesebben

Kérjük, a választott kategóriát jelölje X-szel, és adjon további információkat a megfelelő oldalakon. Jelölt A díjra jelölt személy vagy szervezet

Kérjük, a választott kategóriát jelölje X-szel, és adjon további információkat a megfelelő oldalakon. Jelölt A díjra jelölt személy vagy szervezet 1. Kategória Kérjük, a választott kategóriát jelölje X-szel, és adjon további információkat a megfelelő oldalakon. 2. Személyes adatok Név / Vállalkozás neve Címe Jelölt A díjra jelölt személy vagy szervezet

Részletesebben

Jabil a sokszínűségért, generációk a munkahelyen

Jabil a sokszínűségért, generációk a munkahelyen ZSKF Diploma és Kompetencia Konferencia Budapest, 2012. május.22. Dankó Viktória, Üzletág koordinátor Jabil Magyarország Jabil világszerte 2000-ben alapították Tiszaújvárosban Két telephely: Tiszaújváros/Szombathely

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31.

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31. Z GENERÁCIÓ: Magyar serdülők életmódja és jellemző trendek az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 1997-2010 közötti adatai alapján Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság

Részletesebben

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország Vasas Szakszervezeti Szövetség Magyarország Ideiglenes foglalkoztatás Az atipikus foglalkoztatás térnyerése folyamatos Európa szerte. Egyre több munkavállaló dolgozik a tipikustól a szerződéses jogviszony

Részletesebben

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA Projekt az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Klasszikus balett tanszak (9-12. életév) Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése

Részletesebben

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés Nemzetközi tanulói képességmérés szövegértés A PIRLS mérés jellemzői Progress in International Reading Literacy Study Mért terület: szövegértés Korosztály: 4. évfolyam Mérési ciklus: 5 évente, 2001 től

Részletesebben

Tantárgy adatlap Szociológiai elméletek I.

Tantárgy adatlap Szociológiai elméletek I. A tantárgy kódja: 7SO30NAKL3M A tantárgy megnevezése (magyarul): A tantárgy neve (angolul): Sociological Theories I. A tanóra száma (Előadás + szeminárium + gyakorlat + egyéb): 2+2 óra előadás hetente

Részletesebben

TANANYAGKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK A DIFFERENCIÁLÁS SZOLGÁLATÁBAN

TANANYAGKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK A DIFFERENCIÁLÁS SZOLGÁLATÁBAN TANANYAGKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK A DIFFERENCIÁLÁS SZOLGÁLATÁBAN Tóth-Mózer Szilvia Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Digitális Pedagógiai Osztály MAGYAR NYELVŰ TARTALMAK ÉS TANANYAGOK A NETEN

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Boldogtalanság miatt válunk. A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak

Boldogtalanság miatt válunk. A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak Boldogtalanság miatt válunk A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak Családon belüli erőszak Állítás: a házasságokban a férfiak úgy

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben