SZAKSZOLGÁLATI FÜZETEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKSZOLGÁLATI FÜZETEK"

Átírás

1 SZAKSZOLGÁLATI FÜZETEK FODORNÉ FÖLDI RITA Enyhe agysérülés következtében kialakult tanulási zavart okozó funkciózavarok differenciál-diagnosztikája neuropszichológiai eljárások II

2 Készítette: Lektor: Felelõs szerkesztõ: Tervezõszerkesztõ: Fotó: FODORNÉ FÖLDI RITA ELTE Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és Országos Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény NAGYNÉ DR. RÉZ ILONA HIDALMÁSI ANNA DURMITS ILDIKÓ PINTÉR MÁRTA Mozgásjavító Általános Iskola archívumából Kiadja: Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány Felelõs kiadó: Tóth Egon A kiadvány megjelenését az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatta. ISBN

3 FODORNÉ FÖLDI RITA ENYHE AGYSÉRÜLÉS KÖVETKEZTÉBEN KIALAKULT TANULÁSI ZAVART OKOZÓ FUNKCIÓZAVAROK DIFFERENCIÁL- DIAGNOSZTIKÁJA NEUROPSZICHOLÓGIAI ELJÁRÁSOK Budapest, 2007

4 TARTALOM Elméleti bevezetés sz. eset sz. eset sz. eset sz. eset Irodalom

5 ELMÉLETI BEVEZETÉS Az iskolai teljesítményproblémák és a háttérben meghúzódó folyamatok vizsgálata, komoly kihívást jelent a tanulási képességet vizsgáló szakértõi bizottságokban dolgozó szakemberek számára. A probléma nehézsége elsõsorban abból adódik, hogy a tünetek éppúgy, mint a feltételezett kiváltó okok rendkívüli változékonyságot mutatnak. Jóllehet a kiváltó okokat általában organikus és környezeti tényezõk alapján különítjük el, köztudott, hogy ezen nem pusztán a korai idegrendszeri sérüléseket és az idegrendszert érintõ megbetegedéseket értjük, hanem ide soroljuk a genetikai, farmakológiai tényezõket, amelyek hatással vannak az idegrendszer korai szervezõdésére és ezáltal az agyi funkciók alakulására. A fellépõ tünetek csoportosításának hasonló nehézségeivel számolhatunk a vizsgálatok alkalmával, hiszen a funkciók zavarai leginkább az olvasás, írás és számolás elsajátításában okoznak nehézségeket. A pszichodiagnosztikai vizsgálatok azonban arra utalnak, hogy a teljesítményben megjelenõ nehézségek hátterében eltérõ funkciózavarok állhatnak. Olvasási nehézséget (diszlexiát) pl. éppúgy okozhat a fonémaészlelés zavara, mint a szerialitási problémák vagy a vizuális szervezõdés különbözõ eltérései. Éppen ezek a diagnosztikai nehézségek azok, melyek fontossá teszik, hogy a gyermekek érdekében minél pontosabban tudjuk behatárolni a kognitív képességek szintjét, a különbözõ funkciók életkornak megfelelõ mûködését és az egyéni mûködési sajátosságokat. A pontos diagnózis megállapításához hatékony segítséget nyújthatnak azok a neuropszichológiai vizsgálatok, melyek az egyes funkciók szintjét, mûködését állapítják meg, jelzik a normálistól eltérõ mûködést, valamint azokat a kompenzatórikus folyamatokat is, melyek segítik a gyermeket abban, hogy a felmerülõ nehézségek ellenére hatékonyan szervezze az információkat. Az eltérõ mûködési sajátosság nem jelent feltétlen patológiás mûködést, hanem azt mutatja, hogy az agy strukturális szervezõdésének eltérései milyen egyéni mûködésmódot tesznek lehetõvé. Leggyakrabban a korai szervezõdés hiányosságai jelennek meg a funkciók zavaraiban. Ezeknek az organikus alapú zavaroknak a feltárása azért is szükséges, mert a pontos diagnosztika hatékonyan segíti a fejlesztõ és terápiás munkát. A neuropszichológiai módszerek alkalmazása elsõsorban a felnõttkori agysérülések következtében fellépõ funkciózavarok és kiesések vizsgálatában terjedt el, de a fejlõdési dimenzió figyelembevételével jól alkalmazható a gyermekklinikumban is. A neuropszichológiai vizsgálatok lényege a szindrómaelemzés, amely az egyes funkciók mûködése, a funkció alapján létrejövõ teljesítmény értékelése, illetve a megoldás jellegzetes hibaelemzésével valósul meg. A gyermekek esetében azonban mindig figyelembe kell venni, hogy milyen szinten áll az adott funkció szervezõdése életkoronként. Az emlékezeti mûködés pl. függ a figyelmi folyamatoktól, a munkamemória szintjétõl (figyelmi ellenõrzõ rendszer), a kapacitástól és az alkalmazott stratégiától. A funkciók alakulásában az idegrendszeri érésnek és a környezeti tényezõknek is szerepe van. Rossz stratégia vagy a figyelem elterelhetõsége éppen úgy megmutatkozik az emlékezeti teljesítményben, mintha a memóriafunkciók sérülnének. A pontos diagnózishoz elengedhetetlen, hogy valamennyi területet vizsgáljuk, hiszen csak így lehet megállapítani, hogy miért csökkent a teljesítmény az adott területen. Ezt a szemléletet és módszertani megközelítést tükrözik majd azok az esetek, melyeket bemutatunk. 7

6 Mielõtt azonban konkrét eseten keresztül ismertetnénk a funkciózavarok neuropszichológiai vizsgálatának menetét, érdemes áttekinteni a kognitív pszichológia egyik új megközelítését a fenti témával kapcsolatban. A tanulási zavar értelmezésében érdekes, új megközelítést jelent, ha az intelligencia és kognitív folyamatok fejlõdését állítjuk elõtérbe. M. Anderson 1998-ban megjelent munkájának címe: Intelligencia és fejlõdés, melyben a tanulási zavarok újszerû megközelítése kínálkozik. Természetesen, csak azokat vonatkozásokat ismertetjük, melyek a tanulási zavarok szempontjából lényegesek. Az intelligencia különbségeit, egyéni eltéréseit alapvetõen két módon közelítik meg a kutatók. 1. Az egyik elképzelés szerint az intelligencia az idegrendszer mûködési. sajátossága, mely genetikusan öröklõdik, és nem változik a fejlõdéssel. Ezt alacsony szintû megközelítésnek nevezik, mert biológiai korrelátumokhoz kötött. Az alacsony szintû elméletek az intelligencia vizsgálatokban felmerülõ szabályszerûségeket hangsúlyozzák. Az egyik ilyen szabályszerûség, hogy a kognitív képességek az életkor elõrehaladtával javulnak, ami nem igényel külön magyarázatot. A második, hogy az egyéni különbségek állandóak, ez azt jelenti, hogy a gyermekkori mérések eredményei elõre jelzik a késõbbi intelligenciát. (Az intelligens gyerekbõl intelligens felnõtt lesz.) A harmadik szabályszerûség azt állapítja meg, hogy a képességek együtt változnak, azaz a különbözõ képességeink szintje lehet eltérõ, azonban ez az eltérés elenyészõ az egyének közötti különbségekhez mérten. Ha valaki egy speciális feladatban jól teljesít, akkor egy másikban is jól fog teljesíteni, bár önmagához mérten ez képviselhet alacsonyabb szintet. E szabályszerûségekbõl Anderson arra következtet, hogy az intelligencia a kognitív felépítés alapján kialakult gondolkodást jelzi. A biológiai meghatározottság igazolására számos kutatást folytattak, melyek azonban csak részben bizonyítják az elméletek elképzeléseit. A reakcióidõ, a megfigyelési idõ és a kiváltott potenciál vizsgálatok alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy az ingerfeldolgozás sebessége összefüggésbe hozható az intelligenciával. Tehát ezekben az esetekben találtak bizonyos összefüggést, amelyek elsõsorban az információfeldolgozás sebességének szerepét mutatják, vagyis a szinaptikus hatékonyság határozza meg az intelligenciát. Anderson ezt az intelligencia általános részének tartja (g). Az elméletek azonban nem magyarázzák meg a kognitív fejlõdést, valamint a speciális képességeket sem. 2. A másik része az intelligenciának, mely mint késõbb látjuk kiegészíti az alacsony szintû elméleteket, a magas szintû elképzelésekben fogalmazódik meg. A magas szintû elméletek a kulturális tapasztalatokat hangsúlyozzák az intelligencia vonatkozásában. Az intelligenciatesztek alapján a kivételeket hangsúlyozzák. A mérések során tapasztalt kivételekre építve elsõként azt fogalmazzák meg, hogy léteznek speciális kognitív képességek, melyek jelentõs egyéni különbségeket mutatnak. A speciális képességek számáról nem alakult ki egységes álláspont. A kognitív pszichológia, mely a feldolgozás jellegét tekinti meghatározónak, alap- 8

7 vetõen két képességet különít el, a verbális és téri képességeket. A második, kivételt hangsúlyozó megfigyelés, hogy vannak bizonyos speciális képességek, melyekkel a faj minden egyede rendelkezik, és amelyek nem mutatnak egyéni különbségeket. Ilyennek tekintik, pl. a háromdimenziós látást. A specifikus képességek vizsgálatában a neuropszichológia szolgáltat további információkat. Agysérült betegek vizsgálata során olyan speciális funkciókieséseket tapasztalhatunk, melyeknek normális mûködés esetén nincs megfelelõje. A prozopagnózia az arcfelismerés képtelensége, a vizuális agnózia a tárgyak felismerésének képtelensége. Mindkét esetben arról van szó, hogy a beteg látja az arcot, vagy tárgyat, azonban vizuálisan nem képes azonosítani, tapintással vagy hang alapján azonban igen. Ilyen funkciózavar a diszfázia, amikor a szó tartalmi jelentése vész el, de ide sorolhatók az afáziák speciális fajtái is. Ebben a vonatkozásban Anderson megfogalmaz bizonyos kétségeket, melyek a sérülések specifitását és a feldolgozási szinteket érintik. Tehát, hogy mennyire igazolt a specifikus funkciókiesés, és hogy ez a feldolgozás során az információfelvétel vagy -elõhívás folyamatát érinti-e. A gyakorlatban azonban az agysérültek vizsgálata során gyakran találkozunk valóban speciális sérülésekkel, és a neuropszichológiai tesztek, a tesztek megoldási módja többnyire azt is jelzi, hogy milyen feldolgozási szintet érint a probléma. A specifikus képességek és vizsgálatuk ismét a modularitás elméletet hozzák elõtérbe, melyre a téri vizuális információfeldolgozás és téri figyelem esetében már hivatkoztam. Tehát evolúciósan kialakult rendszerekrõl van szó, melyek egy adott funkció szolgálatában állnak, és amelyek egymástól funkcionálisan függetlenek a faj minden egyedénél azonosak. Az információfelvétel így kialakult rendszerét J. Fodor (1983, hiv. Anderson) modulnak nevezi. A modulok sérülésének speciális funkciókiesésben való megnyilvánulására éppen a neuropszichológia szolgáltat bizonyítékokat, mikor a vizuális agnózia, a prozopagnózia vagy diszfázia jellegzetes megnyilvánulásait összegzi. Ma még nem tudjuk bizonyosan, hogy mely pszichés folyamatok azok, amelyek hasonló elvek alapján mûködnek, általában a vizuális észlelést (háromdimenziós térlátás, Marr 1982), a nyelvi képességeket (Chomsky, 1986) és a beszéd észlelést (Fodor, 1983) moduláris alapúnak tekintik. A modulokat azonban nemcsak mint feldolgozási rendszert lehet meghatározni, vannak olyanok is, melyek az átvitelt segítik az aktuális rendszer és a memória között, másokat pedig információ-feldolgozási rutinként, automatizált mûveletként lehet azonosítani. Ezek a gondolkodási folyamatoktól függetlenül mûködnek (Schiffrin és Schneider 1977). A kétféle modul közötti különbség az, hogy míg az információfelvétel moduljai elõre huzalozottak (genetikusak) addig az átvitelt elõsegítõ modulok egyéni stratégia alapján automatizálódnak (kulturális és környezeti hatások). A terápiás vonatkozásra hívom fel a figyelmet, mert amíg az információfelvétel modulja sérülés esetén részlegesen vagy egészében kiesést jelent, a feldolgozási rutinok nagy valószínûséggel kialakíthatók, fejleszthetõk. Ez befolyással lehet a felnõtt neuropszichológiai rehabilitációra és a gyermekkori funkciózavarok terápiájára is. Mielõtt visszatérünk az alacsony és magas szintû elméletekre és kapcsolatukra, meg kell említeni, hogy Anderson kiemel még olyan speciális feldolgozó mechanizmusokat, melyek az információfelvétel sajátosságai szerint szervezõdnek. Az egyik a verbális, idõi 9

8 szekvenciában zajló szukcesszív feldolgozást jelent, a másik egyidejû, szimultán feldolgozás, mely téri reprezentációkat tartalmaz. A hipotézis szerint ez a speciális feldolgozók által megszerezhetõ tudás az, mely az általános intelligencia egyéni különbségeit jelenti. Ezek mûködése nem független az alapvetõ feldolgozó mechanizmus mûködésétõl, mert minél gyorsabb az alapvetõ mechanizmus, annál több mûveletet képes végrehajtani. Ebbõl azt a következtetést vonja le, hogy az alacsonyabb intelligenciaszinteken az alapvetõ mechanizmus sebessége adja az egyéni különbségeket, magasabb szinten pedig a speciális feldolgozók kapacitása a meghatározó. Visszatérve az alacsony és magas szintû megközelítésekhez, Anderson úgy véli, lehetõség van az elméletek integrálására, mert az intelligencia egyrészt függ az alapvetõ feldolgozó mechanizmus sebességétõl (központi idegrendszer), mely meghatározza, befolyásolja a speciális feldolgozók mûködését és az általuk megszerezhetõ tudást, másfelõl a modulok érése új reprezentációs módokat tesz lehetõvé. A modulok érése a biológiai, idegrendszeri éréshez kapcsolódik, így pl. a nyelvi fejlõdést a motoros fejlõdés elõre jelzi. (Egyébként ezt saját vizsgálataink is megerõsítik.) A tanulási zavarok vonatkozásában azért érdekes ez az elképzelés, mert nagyon jól magyarázza, hogy átlagos intelligencia mellett miként lehetnek speciális területen jelentkezõ zavarai a gyermekeknek, de magyarázza azt is, hogy egyébként értelmi fogyatékosok bizonyos képességek tekintetében miért teljesíthetnek kiemelkedõen. Ebbe a felfogásba jól beilleszthetõ az is, hogy a különbözõ típusú tanulási zavarok kialakulásának számos oka lehet, pl. olvasási zavart okozhat a fonémaészlelés zavara, a szintaktikai elemzés problémája, az idõi, verbális feldolgozás gyengesége (szerialitási problémák), de okozhatja a vizuális terület bizonyos zavara is stb. normál intellektus mellett. Az alapvetõ feldolgozó mechanizmus lassúsága is okozhat olvasási problémát, bár ebben az esetben nem feltétlenül korrekt az olvasási zavar kifejezés, hiszen általános tanulási nehézségrõl vagy akadályozottságról van szó. A részfunkciózavarok diagnosztikájában neuropszichológiai tesztek felhasználása különösen indokolt abban az esetben amikor az intelligencia tesztek (Mawi, Mawgyi-R) nem szolgáltatnak kellõ információt arról, hogy a hiperaktív és tanulási zavarral küzdõ gyermeknek pontosan mely funkció területén vannak nehézségei. A Wechsler tesztsorozat verbális része szukcesszív, idõi szekvenciában zajló feldolgozást igényel, míg perfomációs része szimultán csoportosítás, egészleges téri reprezentáció feldolgozáshoz kötött (Das és mtsai 1979). Ez azonban nem elegendõ a funkciózavar pontosabb megállapításához. Hiperaktív, részfunkciózavaros gyermekek (életkor: 8-9 év között) vizsgálata során az volt megállapítható, hogy képességstruktúrájuk sokkal kiegyenlítetlenebb, mint a hasonló életkorú kontrollcsoporté. Az IQ- és PQ-értékben szignifikáns eltérés volt a két csoport között (F. Földi, 2000), a PQ területén jelentkezõ szignifikáns eltérés összhangban van az egyes szubtesztekben megjelenõ különbségekkel, melyek a számolási gondolkodás, a szimbólum, képrendezés és mozaik próbák területén jelentkeztek. Az eltérések azt támasztják alá, hogy a hiperaktív gyerekek különösen azokban a feladatokban teljesítenek gyengébben, melyekben vizuális téri információ feldolgozó folyamatok is részt vesznek. 10

9 A képrendezés, mozaik- és szimbólum-próbákban teljesen egyértelmû a vizuális jelzések szerepe, de a számolási gondolkodás eltérése némi magyarázatot igényel. A magyarázat a funkció alakulásának követésével válik világossá, hiszen a számfogalom kialakulásában elsõsorban a perceptuális jelek (konkrét látvány) játszanak szerepet, ennek alapján elõször megszámlálja a gyermek a tárgyakat, majd egyfajta kategorizáció alapján az elemek számához társítja a szimbólumokat. Ehhez kapcsolódik a késõbbiekben a helyi értékrendszer kialakulása, ami szintén a vizuálisan megjelenõ helyét jelenti az adott számnak. Ennek alapján a számolási gondolkodás alakulásában elsõként a képi reprezentáció játszik szerepet, és csak a késõbbiekben válik hangsúlyossá a propozicionális (fogalmi) gondolkodás. A neuropszichológiai eljárásokkal pontosan meghatározható, hogy mely funkció(k) sérülése okozza a tanulási nehézségeket, és melyek mûködése kompenzálhatja a hiányokat. (Ez természetesen terápiás szempontokat is felvet.) Jól szemlélteti az alábbi eset azt a folyamatot, melyben a neuropszichológiai tesztek és feladatok jellegzetes megoldási módját, hibaelemzést használunk fel a diagnózis megállapításához. 1. SZ. ESET P. P. 15 éves fiú, figyelemzavar/hiperaktivitás diagnózissal került vizsgálatra, melyhez tanulási nehézségek társultak. A zavar elsõsorban a matematikát és ezen belül is a geometriát érintette. Az anamnézisbõl kiemelhetõ, hogy a gyermek veszélyeztetett terhesség után a 37. hétre született, g-mal. A szülés elhúzódó volt, a magzatvíz elszínezõdött, a köldökzsinór a nyakra tekeredett. Nem szopott, fáradékony csecsemõ volt, fokozott alvásigénnyel. Korai fejlõdése problémamentes volt, a mozgásfejlõdés normál idõben, megfelelõ sorrendben zajlott. A beszédfejlõdés késett, és kezdettõl fogva diszláliás (elkent beszéd, artikulációs nehézségek). 2,5 éves korától bölcsõdébe, 4 éves korától óvodába járt, beilleszkedési nehézsége nem volt. Logopédiai osztályba járt. Említést érdemlõ gyermekkori betegsége, kórházi kezelést igénylõ probléma nem merült fel. A vizsgálaton megjelent gyermek testi fejlõdése jelentõs elmaradást mutat korosztályához képest. Kistermetû, fejletlen fiú. Kapcsolatfelvétel jó, kontaktusba könnyen bevonható, enyhén szorong. Beszéde tartalmilag ép, kerek, összefüggõ mondatokat mond. Érzõdik a logopédiai kezelés hatása, enyhe artikulációs eltérések még elõfordulnak (az r hangot túlpörgeti). Önmagára és környezetére nézve tájékozott, a kérdésekre szabatosan válaszol. A gyermeknél 1992-ben vizuomotoros koordinációs elmaradást állapítottak meg, diszlexia, diszgráfia veszélyeztetettség miatt logopédiai osztályban való elhelyezését javasolták ban a periorális mozgások és a motoros koordináció elmaradását állapították meg ben hiperaktivitás figyelemzavarral diagnózist kapott és Ritalinra állították. 11

10 MOZGÁSVIZSGÁLAT Nagymozgásaiban darabosság figyelhetõ meg, célvezérelt mozgásai pontatlanok. Egyensúly éretlen, Romberg- próbában, lábujjon és behunyt szemmel járásban bizonytalan. A testséma nem kellõen automatizált, a jobb és bal oldalt többször téveszti. A mozgások sorrendiségében eltérések vannak, olykor keveri az egymás utáni mozgásokat. Vizsgálatunk alátámasztotta a motoros koordináció éretlenségét, a célvezérelt mozgások pontatlanságát. Megállapítást nyert, hogy a testséma kialakulatlan. Mozgásvégrehajtásnál szerialitási problémák merülnek fel. INTELLIGENCIAVIZSGÁLAT MAWGYI-R tesztben : IQ = 97, VQ = 113, PQ = 74 (!) A szubtesztek közül jó színvonalú a szókincs, az általános megértés és a közös jelentés, gyengén teljesít a mozaik próbában (mentális forgatás gyengesége) és az összeillesztési feladatban (formaészlelés). A számolási gondolkodás próbát sajátosan oldja meg, az egyszerû feladatoknál jól teljesít, a többjegyû (3) számokat tartalmazó feladatokat írásban oldja meg. (Az értékelésnél természetesen ezeket a feladatokat nem számítjuk, de a mûködési mód megértéséhez a feladatmegoldás jellegzetességei is hozzásegítenek.) NEUROPSZICHOLÓGIAI PRÓBÁK Ujjak sorbaérintése: Ujjait behajlítja, és szembefordítja a hüvelykujját, az ujjak alig mozdulnak, a feladatot inkább a hüvelyk mozgatásával oldja meg. Különösen a középsõ három ujj differenciáltsága gyenge, együtt mozog. Mindkét kézen egyforma gyenge a végrehajtás. PRAXIS FELADATOK Reciprok koordináció: A két kéz ellentétes ökölbeszorítását és nyújtását sok tévesztéssel, hibásan oldja meg, néhány mozdulat után szimmetrikus mozgásmintát produkál, nagy figyelemkoncentráció mellett. A váltakozó mozgás folyamatos végrehajtása nehézségekbe ütközik. Reciprok koordináció, nehezített változat (keresztbe tett kézzel): A nehezített változat végrehajtása végig hibás, a mozgáselemek felcserélõdnek, a nyújtás és ökölbeszorítás között szinte alig érzékelhetõ különbség. 12

11 Ököl-tenyér-él: A három mozdulat végrehajtása nagyon lassú, rossz a mozgássorozat, sok tévesztéssel. A mozgások differenciáltsága gyenge, az ujjak végig hajlítva maradnak, alig mutat különbséget az egyes mozdulatok között. A mozgássorozat szétesik, darabos. A praxis feladatok megoldása jelzi, hogy a részmozgások egymásutániságának összehangolása nehézséget okoz a gyermek számára. Ujjazonosítás: A feltûnõen gyenge mozgásdifferenciálás és különösen a középsõ három ujj elkülönítésének nehézsége miatt az asztalra helyezett kézen becsukott szemmel kellett azonosítani a megérintett ujjat. A gyermek a középsõ három ujjon történõ érintést egyáltalán nem volt képes azonosítani! Rajzolás: A kör, háromszög négyzet rajzolásában pontatlan, vonalvezetése változó nyomatékú. A háromdimenziós rajzok kocka, pohár, asztal, ház rendkívül gyengék, perspektívikusan rosszak, a pohár felismerhetetlen (alul széles felfelé keskenyedõ kockára rajzol kört). FIGYELEM Pieron-teszt: 5 perc alatt 12 sort teljesít 5 hibával (240/5). A hibázások száma elfogadható, de a feladatmegoldás rendkívül lassú, folyamatosan ellenõrzi a célingert és összeveti az aktuális elemmel. VIZUÁLIS FELADATOK Képek felismerése: Valamennyi képet felismeri és helyesen nevezi meg, de nem halad sorrendben, a jobb alsó sarokban kezdve balra, majd felfelé halad, innen tovább ismét jobbra. Azonnali felidézésnél a 8 képbõl hatot idéz vissza, a sorrend nem tükröz elõhívási stratégiát. Áthúzott ábrák: Minden ábrát helyesen ismer fel és nevez meg. Poppelreiter ábrák: Az egymásra rajzolt ábrák felismerése jó, de a válaszok ismét kevert sorrendben érkeznek. A megfelelõ sorrend és végrehajtás után zárójelben a gyermek által követett sorrend. körte - pohár - fûrész - bögre: a bögrét egyáltalán nem nevezi meg (3) kancsó - vasaló - kalapács - húsvágó: helyes (4) vödör - olló - kapa - ecset - balta: helyes megoldás ((5) fa - tányér - hal: helyesen ismeri fel (2) cipõ - óra - álarc: helyes felismerés(1 jobb alsó sarok) REY összetett figura és felismerési próba: Másolás: 31 pont idõ: 3,30 perc 50% 13

12 A másolás a vizuális téri figyelem és konstrukciós képesség gyengeségét jelzi. Egyáltalán nem ragad meg sem nagyobb, sem kisebb vizuális egységeket, csak a körvonal egyeztetésével másolja az ábrát. A 18 vizuális egységbõl kettõ teljesen hiányzik, egyet pedig rossz pozícióba rajzol. (Az összérték 36 pont, amelybõl 31 pontot ér el.) Felidézés: 8,5 pont (!) idõ: 1,45 perc 12% A 18 vizuális egységbõl mindössze 4 helyes, egy pedig arányaiban és pozíciójában is rossz! Ami már a másolásban is feltûnõ, hogy az egyes formák nem képeznek egységes egészet. A vonalak szinte külön-külön kerültek megrajzolásra, az ábra körvonalát követve. Az információszervezõdés eleve akadályozza, hogy az inger strukturált formában kerüljön a memóriába! VERBÁLIS PRÓBÁK A verbális területen elvégzett próbák nem mutattak semmilyen funkciókiesést. Csak a teljesség kedvéért említem meg, hogy az alábbi próbákat használtam. Auditív percepció (hangok azonosítása: kulcscsörgés, zippzárhúzás, gyufásdoboz rázás) Fonémaészlelés Rímek azonosítása Szótanulás Szövegemlékezet: meseolvasás, azonnali és késleltetett felidézés Fogalmi kategóriák, fogalmi differenciálás Verbális viszonyfogalmak A vizsgálat alapján valószínûsíthetõ, hogy a vizuális információ feldolgozása területén jelentkezik a tanulási nehézséget elõidézõ részfunkciózavar, melynek pontosabb meghatározására és agyi lokalizációjára a második eset után visszatérek. 2. SZ. ESET V. Sz. 9 éves, 2. osztályos kislány, olvasási nehézség miatt került vizsgálatra, tanulmányi eredménye jó. Testi fejlettsége korának megfelelõ. Viselkedése visszafogott, gátolt, szorongó, beszéde halk, a logopédiai fejlesztés hatása érezhetõ, az r betûket kissé túlpörgeti, egyébként megfelelõ az artikuláció; önmagára és környezetére nézve tájékozott. Az anamnézisbõl kiemelhetõ, hogy a gyermek problémamentes terhesség után idõre született, g-mal. Négy és fél hónapos koráig szopott. Mozgásfejlõdése kissé megkésett volt. 8 hónaposan ült, 9 hónaposan állt, és a kúszás, mászás csak ez után jelent meg. Másfél évesen mondta az elsõ szavakat, kezdettõl fogva diszláliás. A 14

13 beszédfejlõdés kissé megkésett. Három évesen ment óvodába, és ettõl kezdve logopédiai fejlesztésben részesült. Jelenleg az olvasás problémája dominál. MOZGÁSVIZSGÁLAT Nagymozgásai nem kellõen koordináltak, célvezérelt mozgásai pontatlanok, testséma nem kellõen automatizált, egyensúly éretlen. A mozgássorozatok végrehajtása szerialitási problémákat is mutat. NEUROPSZICHOLÓGIAI VIZSGÁLATOK Kinesztetikus próbák: Reciprok koordináció: Egyszerû végrehajtásban lassú, de megfelelõ, keresztbe tett kézzel sokat téveszt. Ököl-tenyér-él: Mindkét kézen hibázásokkal, gyakorlatilag nincs különbség a domináns kéz munkájában. Lateralitási problémákat vet fel. Ujjak sorbaérintése: Többszöri sorrendtévesztéssel, lassú végrehajtás. A gyermek jobb kezes és bal szemes, ami a vizuomotoros koordináció nehézségét veti fel. VIZUÁLIS TERÜLET Képfelismerés: Valamennyi képet megnevezi. Azonnali felidézésnél az elõhívás sorrendjében nem tükrözõdik stratégia. Eltérõ perspektívájú képek (papírtekercs és mellette egy olló): Olló helyett szemüveget mond. Áthúzott ábrák: Kalapács helyett radírt mond. Poppelreiter ábrák: Az egymásra rajzolt ábrák azonosítása gyenge, hiányos, pontatlan megnevezések, pl. tányér helyett kötél. Több ábrát figyelmen kívül hagy. Az alak-háttér elkülönítés a vizuális diszkrimináció gyengeségét mutatja. Rey vizuális téri memória teszt (RCFT): Másolás: Egészen apró részletekbõl nem megragadható formákat másol, a téglalap, négyzetek, háromszög vizuális megragadása hiányzik, a másolási feladat megoldása, a vizuális konstrukció és vizuomotoros integráció patológiás. 15

14 Felidézés: Különálló vizuális egységeket rajzol egymás mellé, az egész megragadása teljességgel hiányzik. Konstruktív apraxia jellegû megoldás. VERBÁLIS TERÜLET Fonémaészlelés: hibátlan felismerés és azonosítás Rímek: 40 feladatból 3 hibás azonosítás Fõfogalom: megfelelõ kategorizáció Fogalmi differenciálás: hibátlan Verbális memória: mese hallás utáni visszamondása, szövegértés jó Olvasás: Inkább kitalálja a szavakat, mint a leírt szöveget olvassa. Betûcserék, eltérõ szavak olvasása jelenik meg. Számolás: A feladatokat hibátlanul megoldja, a szabályokat felismeri és alkalmazza. RAJZVIZSGÁLATOK (FA-, EMBER-, CSALÁDRAJZ) A gyermek rajzai világosan mutatják aktuális problémáját. Iskolai kudarcai nehezítik az önelfogadást, szorongást, énközpontúságot idézve elõ. A vizsgálatok alapján az olvasási nehézség hátterében jelenleg a vizuális észlelés, formaészlelés, vizuális konstrukciós képesség, alak-háttér elkülönítés és vizuális figyelem, letapogatási stratégia, valamint a vizuális memória gyengesége dominál. Az elsõ két vizsgálat arra utal, hogy ezekben az esetekben a gyermekeknél a vizuális szervezõdés problémája okoz tanulási nehézséget. A neuropszichológiai vizsgálatok azonban abban is segítséget nyújtanak, hogy ennél pontosabban lokalizáljuk azt az agyi területet, melyhez az adott funkció kapcsolható, a vizuális információ feldolgozásban részt vevõ területek funkcióelemzésével. A vizuális információ feldolgozásában számos terület vesz részt, mûködését Czigler (1999) foglalja össze. Leírja, hogy a vizuális információ feldolgozására több funkcionális rendszer alakult ki, az egyik az alakészleléssel kapcsolatban a ventrális (elülsõ), a másik a vizuális lokalizációval kapcsolatban a dorzális (hátulsó) rendszer. A vizuális feldolgozásban a vizuális kérgen kívül részt vevõ területek a következõk: kéregelülsõ cinguláris dorsolaterális prefrontális kéreg ventrolaterális prefrontális kéreg posterior parietális kéreg inferotemporális kéreg colliculus superior 16

15 A tárgyak azonosításában a temporális lebeny játszik szerepet, a téri szelekcióban pedig a poszterior parietális kéreg alapvetõ. A poszterior parietális kéreg a dorsolaterális prefrontális kéreggel (munkamemória) és a colliculus superiorral mint a szakkadikus szemmozgásokért felelõs képlettel áll szoros kapcsolatban. A cinguláris kéreg pedig munkamemóriai kontrollt jelent a folyamatban. Ezzel összevetve lehetõség nyílik a funkciózavart okozó agyterület pontosabb behatárolására. A formaazonosítás, tárgyfelismerés a feladatok megoldása alapján nem mutat károsodást, tehát a temporális lebeny sérülése jelen esetben kizárható (képfelismerés, áthúzott ábrák, Poppelreiter ábrák). (Az 1. sz. esetben a gyermeknél a vizuális téri információfelvétel és memória károsodása valószínûsíthetõ /jobb pariatális tünet/, valamint a testséma, ujjazonosítás zavara diszkalkulia és diszgráfia Gerstmann szindrómára utal /bal parietális tünet/.) Viselkedéses jellemzõk: a gyermek a vizsgálat alatt mindvégig motiváltan, megfelelõ feladattartással dolgozott, viselkedésében motoros nyugtalanságra jellemzõ tünetek nem mutatkoztak annak ellenére, hogy a Ritalint nem szedi (a szülõ nem vállalta). Szorongásos tünetek azonban a családrajzban és az emberábrázolásban is rendkívül hangsúlyosak voltak. Természetesen nem vonjuk kétségbe, hogy bizonyos helyzetekben, különösen olyan feladatok esetén melyben a gyermek megéli saját fogyatékosságát (szerkesztési feladatok, geometriai példák megoldása) mutathatja a hiperaktivitás bizonyos jellemzõit, azt gondoljuk azonban, hogy ez elsõdlegesen a szorongás elhárítására szolgál. A két eset jól szemlélteti, hogy azonos típusú funkciózavar eltérõ jellegû tanulási nehézséget okozhat. Az elsõ esetben a matematika területén jelentkezett legszembetûnõbben a probléma, míg a másodikban az olvasás területét érintette. Ebben természetesen az egyéni mûködésnek is kiemelt jelentõsége, van, vagyis, hogy a sajátos szervezõdés milyen jellegû kompenzációt tesz lehetõvé. Sokat számít az is, hogy az elsõ esetben kezdettõl logopédiai fejlesztésben részesült, és logopédiai osztályba járt a gyermek, tehát ennek a területnek az elmaradását a megfelelõ fejlesztés képes volt kompenzálni. A második esetben normál osztályba jár a kislány, ami a logopédiai fejlesztés mellett (heti egy alkalom) sem képes ellensúlyozni a funkciózavar talaján megjelenõ nehézséget az olvasásban. A továbbiakban két olyan esetet kívánok bemutatni, ahol eltérõ a funkciózavar jellege, a tanulási nehézség azonban ugyanazon a területen jelentkezik. 3. SZ. ESET Sz. M. 14 éves, 8. osztályos tanulót, az olvasás területét érintõ probléma miatt vizsgáltam. Az anamnézisbõl kiemelhetõ, hogy a gyermeket szülei 7 hónaposan fogadták örökbe, így a terhesség lefolyásáról és a korai fejlõdésrõl nem áll adat rendelkezésemre. 17

16 A csecsemõkori fejlõdésben a kúszás és mászás 7 hónapos kor körül jelent meg, 13 hónaposan indult el a járás. A beszéd 1 éves kor körül indult. Szülei gondoskodó szeretete megfelelõ környezeti feltételeket teremt az optimális fejlõdéshez. A vizsgálaton megjelent gyermek ápolt, jó megjelenésû, az átlagosnál magasabb, erõs testalkatú. Beszéde alakilag és tartalmilag megfelelõ, önmagára és környezetére nézve térben és idõben tájékozott. Könnyen kapcsolatba lép, kooperábilis. NEUROPSZICHOLÓGIAI VIZSGÁLATOK VIZUÁLIS ÉSZLELÉS Képfelismerés: Valamennyi képet felismeri és helyesen (választékosan) nevezi meg, a 8 képbõl hatot idéz vissza. Áthúzott ábrák: A pillangóra elõször elefántot mond, majd javítja, a többit helyesen ismeri fel. Poppelreiter ábrák: A bal alsó ábrák megnevezésével indít (!), majd a bal felsõ képpel folytatja. Az ábrák megnevezésének sorrendje nem tükröz keresési stratégiát. A vizuális keresés pontatlanságára utal. Az ábrák felismerése csak két esetben okoz problémát, az egymásra rajzolt figurák közül egyet-egyet nem tud elkülöníteni. (Alak-háttér elkülönítés!) Rey téri vizuális konstrukciós képesség és memória teszt ( RCFT): Másolás: A feladatot pontosan oldja meg, de a kivitelezés arra utal, hogy az ábra egészének megragadása nehézségekbe ütközik, szinte a körvonalon haladva kezdi a másolást, nem vizuális egységenként ragadja meg a geometriai formákat. Hiányzik a nagy referencia keret ( téglalap) azonosítása, csak vonalakat és apró egységeket rajzol. Felidézés: A felidézésben jobban tükrözõdnek a nehézségek, 6 vizuális egység teljesen hiányzik a képrõl, 4 egység pedig nem a megfelelõ téri helyen jelenik meg. Összpontszám 20, ami 50%-os teljesítménynek felel meg. A téri figyelem, konstrukciós képesség és memória gyengeségét mutatja. Kinesztetikus próbák: Az ujjak sorbaérintése, a reciprok koordináció és az ököltenyér-él feladatot jól oldja meg, a mozgásszabályozás megfelelõ szintû. VERBÁLIS PRÓBÁK Fonémaészlelés: hibátlan feladatmegoldás Rímek azonosítása: hibátlan 18

17 Megértés: mese hallás utáni visszamondása jó Olvasás: Elfogadható színvonalú, az összetett szavaknál kétszer megakadás tapasztalható, de érthetõ, hangsúlyos. Fogalmi differenciálás: jó SZÁMOLÁS A számolási gondolkodás jó, de a feladatmegoldás többször pontatlan. A mûveletek végrehajtása nehézkes. Gyakran le kell írni a feladatot, elõfordul, hogy összeadáskivonásnál nem a megfelelõ helyre írja a számokat (téri pozíció, térbeli helyzet). INTELLIGENCIATESZT Mawgyi-R: IQ = 108 A verbális próbákat jó színvonalon oldja meg, VQ = 113, általános tájékozottság, megértés, szókincs próbákban jól teljesít. A praktikus feladatok közül a vizuális téri feldolgozást igénylõ feladatok gyengébbek. PQ = 97 különösen az összeillesztés próbában teljesít gyengén, ennek nyerspont értéke mindössze 7. A részek összeillesztése, a formaészlelés problémáját mutatja, megegyezõen a neuropszichológia próbák eredményével. A mozaik próba is gyengébb az átlagosnál, a mintaazonosítás, síkból térbe való átfordítás nehézségét mutatja. RAJZTESZTEK Emberábrázolás: Jelentõs elmaradást mutat kora átlagához képest. Maga az ábrázolás differenciálatlan, nem kellõen kidolgozott, kifejezett szorongást tükröz. Fateszt: Az ábrázolás a korai kötõdés traumáját jelzi (gyökértelen, csonkolt faágak). A törzs megjelenítése azt mutatja, hogy a szeretetteljes gondoskodás ellenére sem sikerült feldolgoznia a kora csecsemõkori traumát. Az én értékelésének zavara jelen élethelyzetben is megtalálható. A vizsgálatok alapján a gyermeknél a vizuális észlelés területén jelentkezõ részfunkciózavar, ami a rész-egész észlelést, az alak-háttér elkülönítés nehézségét tükrözi, a vizuális konstrukciós képességet és téri memória szervezõdését is érinti. Ennek alapján kezdetben az olvasási nehézség (betûfelismerés, szófelismerés) dominált, majd a megfelelõ gyakorlás hatására ez rendezõdni látszik. Jelenleg a matematika területén fellépõ nehézségek okoznak tanulási zavart. 19

18 4. SZ. ESET Sz. M. 10,5 éves, 3. osztályos tanulót, iskolai tanulási nehézségei miatt vizsgáltam, melyek elsõsorban az olvasás és matematika területét érintik. Az anamnézisbõl kiemelhetõ, hogy a gyermeket szülei 11 hónaposan fogadták örökbe, így a terhesség lefolyásáról és a korai fejlõdésrõl nem áll adat rendelkezésemre. A csecsemõkori fejlõdésben a kúszás kimaradt, 14 hónaposan indult el a járás. A beszéd 1 éves kor után indult meg, kb. 15 hónapos kor körül, kezdettõl fogva diszláliás. A korai fejlõdésben többszöri középfülgyulladás miatt halláskárosodás mutatkozott. 5 évesen tubust ültettek be. Szülei gondoskodó szeretete, megfelelõ környezeti feltételeket teremt az optimális fejlõdéshez. A vizsgálaton megjelent gyermek ápolt, jó megjelenésû, átlagos testalkatú. Beszéde alakilag és tartalmilag megfelelõ, kissé lassú tempójú, önmagára és környezetére nézve térben és idõben tájékozott. Könnyen kapcsolatba lép, kooperábilis. A feladatok elvégzésére motivált. NEUROPSZICHOLÓGIAI VIZSGÁLATOK VIZUÁLIS ÉSZLELÉS Képfelismerés: Valamennyi képet felismeri és helyesen nevezi meg, a 8 képbõl hetet idéz vissz, a megnevezés és felidézés sorrendje megfelelõ. Áthúzott ábrák: Valamennyit helyesen ismeri fel. Poppelreiter ábrák: Az ábrák felismerése nem okoz problémát, az egymásra rajzolt figurák közül valamennyit el tudja különíteni. Rey téri vizuális konstrukciós képesség és memória teszt: Másolás: A feladatot pontosan oldja meg, a nagy téglalap alakú referenciakerettel indít. Az ábrát fordított állásban rajzolja le, de kérdésemre azt válaszolja, hogy azért, mert így könnyebb. (Nincs átfordítás, csak stratégiaváltás.) Emlékezeti felidézés: pontos, 90%. Az ábra kicsinyítése teljesítményszorongásra utal. Óra: Az idõt helyesen azonosítja. Téri relációk: valamennyi feladat pontos. Kinesztétikus próbák: Reciprok koordináció: Kissé lassú és néhányszor megakad, szimmetrikus mintát produkál, melyet aztán javít. Nehezített formában, keresztbe tett kezekkel rendkívül lelassul, sokszor téveszt. A feladatot erõs figyelemkoncentrációval végzi. 20

19 Ujjak sorbaérintése: Gyakori megakadás, sorrendtévesztés. Vizuális kontrollal valamivel jobb. Mozgás: Kevés kényszertartás és túlmozgás figyelhetõ meg, az egyensúly kissé éretlen. A testséma kialakult, a szóbeli utasítás mozgásra való átfordítása kissé lassú. VERBÁLIS PRÓBÁK Fonémaészlelés: aaszópárok azonosításában 4 hibát ejt nagy figyelemkoncentráció mellett, ami elfogadható, de jelzi a kapacitásproblémákat. Rímek azonosítása: 3 hibával Megértés: mese hallás utáni visszamondása jó Olvasás: Betûkihagyás és -toldás elõfordul, de nem értelmetlen. Fogalmi differenciálás: jó, fogalmi kategóriák kialakultak Szótanulás: A rövid távú verbális memória gyengeségét mutatja, feltételezhetõen a korai hallásproblémák hatásaként. (A vizuális memória jó színvonalú.) SZÁMOLÁS A rövid távú verbális memória gyengesége miatt a szöveges feladatok megértése problémát okoz, maga a mûveleti végrehajtás jó. Hasonló ok miatt a szorzás és osztás is nehézkes. Hiányzik az automatizmus, ami a gyermeknél nehezebben alakul ki (szorzótábla). A számsorozatok megjegyzése is nehézséget okoz, ebben gyakori a sorrendtévesztés is (szerialitás). ÍRÁS Betûkihagyás és -toldás is elõfordul, ismételni kell a mondatokat. A rövid távú verbális memória gyengesége itt is megjelenik. A figyelmi kapacitás nem elég a túl sok információ feldolgozásához. INTELLIGENCIATESZT Mawgyi-R: IQ = 110 A verbális próbákban megfelelõen teljesít. VQ = 98 a számismétlés próba kivételével, ahol a már leírt rövid távú verbális memória gyengesége és a szerialitás problémája tûnik fel. A praktikus próbákban jó a teljesítmény, PQ = 116, a mozaik próbát átlagon felül oldja meg, és kifejezetten élvezi is a feladatot. 21

20 RAJZTESZTEK Az emberábrázolás megfelelõ, kellõen kidolgozott, differenciált, de szorongást is tükröz. Preferált testrészként kinagyítja a fület, ami saját korábbi problémáját jelzi. Fateszt: Az ábrázolás a korai kötõdés traumáját jelzi (gyökértelen, csupasz ágak). A törzs sérülése itt is jelzi, hogy a szeretetteljes gondoskodás ellenére sem sikerült feldolgoznia a kora csecsemõkori traumát. Összegzés: A gyermeknél a korai hallássérülés következtében a rövid távú verbális memória gyengesége figyelhetõ meg (kompenzálásként valószínûleg a vizuális terület erõsödött), ami miatt a szóbeli tanulás nehezített. A szövegértésben ezt a tartalmi összefüggésekkel pótolja, de a matematika területén erre nem képes. A szöveges feladatok megoldása ezért nehézségekbe ütközik. Az alapmûveletek automatizáltsága sem megfelelõ (szorzótábla). Megjegyzéséként ide kívánkozik, hogy a projektív tesztek közül fontos azoknak a felvétele, melyek a személyiség vizsgálatához nyújtanak segítséget, hiszen jelentõs segítséget nyújtanak a gyermek megismeréséhez, családi, szociális problémáinak megismeréséhez és mutatják, hogy hogyan viszonyul saját magához és hogyan küzd meg problémáival. Gyakori, hogy a terápiás fejlesztés mellett pszichoterápiás segítségre is szükség van. FEJLESZTÉSI ÉS TERÁPIÁS SZEMPONTOK Az ilyen és hasonló esetekben nem lényegtelen, hogy milyen diagnózist állapítunk meg, másrészt milyen terápiát alkalmazunk. A perceptuális tanulás szerint ugyanis a strukturált ingerek alkalmazásával javíthatjuk a hibás mûködést, gyakorlatilag segítjük azt, amit a rendszer önmagában nem képes megoldani, ha azonban a moduláris elméletet fogadjuk el, akkor a kompenzatórikus folyamatok segítése lehet hatékony. További fejlõdési szempontot jelent, hogy az idegrendszer érése milyen hatással van a funkciók alakulására. Az intelligencia fejlõdésére vonatkozó elméletek szerint az alapvetõ feldolgozó mechanizmus mûködése, az ingerületvezetés sebessége, az átvivõ folyamatok gyorsasága genetikus, és nem változik a fejlõdéssel, ezeket a reakcióidõ, megfigyelési idõ és kiváltott potenciál vizsgálatok is alátámasztják. Ha tehát az alapvetõ mechanizmus megfelelõen mûködik, akkor normális intelligenciát mutat az egyén. A kognitív fejlõdés tehát nem ehhez a rendszerhez kötött, véli Anderson, hanem a modulok érésével áll kapcsolatban. Funkcionális zavart okozhat tehát az érési elmaradás vagy az egyes modulok sérülése. Az érési elmaradást számos vizsgálat szerint és az elõzõekben ismertetett esetekben is a motoros fejlõdés szintje is jelzi. A neuropszichológiai vizsgálatok alapján megismert egyéni mûködési sajátosság ahhoz segít hozzá, hogy az összetett funkciók felépítésében meghatározó alapképességek szintjét megismerjük, és ezáltal célzottabb terápiát tudjunk alkalmazni. A tesztek láthatóvá teszik magát a szervezõdést, a funkció épülését. Különösen 22

TANULÁSI ZAVART OKOZÓ FUNKCIÓZAVAROK DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKÁJA, NEUROPSZICHOLÓGIAI ELJÁRÁSOK

TANULÁSI ZAVART OKOZÓ FUNKCIÓZAVAROK DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKÁJA, NEUROPSZICHOLÓGIAI ELJÁRÁSOK www.mentor-konyvesbolt.hu 5 TANULÁSI ZAVART OKOZÓ FUNKCIÓZAVAROK DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKÁJA, NEUROPSZICHOLÓGIAI ELJÁRÁSOK F. FÖLDI RITA Az iskolai teljesítményproblémák és a háttérben meghúzódó folyamatok

Részletesebben

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel 26. Oroszi Zsuzsanna: WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel A Weschler intelligenciatesztek a gyermek és felnőtt-korúak kognitív képességeinek átfogó és megbízható feltárását szolgálják.

Részletesebben

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése

Részletesebben

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényt a megyei szakértői bizottság szakvéleményben állapítja meg. Az Intézményben integráltan

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

avagy nem értem, hogy miért nem értenek

avagy nem értem, hogy miért nem értenek (ne) Szólj szám, nem fáj fejem avagy nem értem, hogy miért nem értenek A MEGKÉSETT BESZÉDFEJLŐDÉS GYERMEKKORBAN A normális beszédfejlődés szakaszai Sírás, kiáltozás Gagyogás Utánzás (0-2 hónap) (3-4 hónap)

Részletesebben

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet Szász Endre Általános Iskola és AMI Schmidt Márta gyógypedagógus martaschmidt67@gmail.com 2015. május 7. - Ha van négy barackod, és adok még egyet, hány barackod

Részletesebben

A szenzomotoros szemléletű TSMT-I-II és HRG-terápiák hatásai Williams-szindrómás gyerekek/fiatalok esetében

A szenzomotoros szemléletű TSMT-I-II és HRG-terápiák hatásai Williams-szindrómás gyerekek/fiatalok esetében A szenzomotoros szemléletű TSMT-I-II és HRG-terápiák hatásai Williams-szindrómás gyerekek/fiatalok esetében Sarvajcz Kinga, Lakatos Katalin Ph.D BHRG Alapítvány Vázlat 1. A szenzomotoros terápiák indikációja

Részletesebben

A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva

A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva Mottó: Teljes birtokában lenni a nyelvnek,melyet a nép beszél: ez az első s elengedhetetlen feltétel

Részletesebben

A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna

A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna FÜGGETLEN ÉLET (önmegvalósítás, önrendelkezés, önállóság) mobilitás kommunikáció

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

- hasonló hangzású hangok, szótagok, szavak hallási felismerésének problémája.

- hasonló hangzású hangok, szótagok, szavak hallási felismerésének problémája. Asperger syndroma: A zavaroknak egy csoportja, amelyet a szociális kapcsolatfelvétel és tartás minőségi mássága jellemzi. A kommunikációs sémák sajátosak ezeknél a gyerekeknél. Általában az érdeklődésük-aktivitásuk

Részletesebben

Magatartás Szorgalom Olvasás írás 1.oszt. Matematika 1.oszt. Környezetismeret 1.osztály 2. oszt. első félév

Magatartás Szorgalom Olvasás írás 1.oszt. Matematika 1.oszt. Környezetismeret 1.osztály 2. oszt. első félév Magatartás Kiegyensúlyozottan változó hangulattal nyugtalanul fegyelmezetlenül viselkedsz az iskolában. Az iskolai szabályokat betartod nem mindig tartod be gyakran megszeged. Olvasás írás 1.oszt. Szóbeli

Részletesebben

Féléves ütemterv. Feladattípusok. (a kiemelt területet fejlesztő. órába építhető feladatok)

Féléves ütemterv. Feladattípusok. (a kiemelt területet fejlesztő. órába építhető feladatok) Féléves ütemterv Pedagógiai megfigyelés, Az átlagos intelligenciaszinttel rendelkező Róbertnél részképesség elmaradások (beszédészlelés, beszédmotorika, vizuomotoros koordináció) voltak láthatók, melyek

Részletesebben

NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK

NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK VÁLTOZZ A VILÁGGAL HEFOP 2.1.6. PROGRAM NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA HEFOP-2.1.6/05/1-2005-08-0062/1.0 NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK Készítette: Abonyi Krisztina

Részletesebben

Az afázia elmélete és terápiás gyakorlatai

Az afázia elmélete és terápiás gyakorlatai Az afázia elmélete és terápiás gyakorlatai 1. Az afázia fogalma Az afázia a beszédértés és / vagy a beszédprodukció egy vagy több összetevőjének az agyféltekék lokális károsodása következtében létrejövő

Részletesebben

Kiskanizsai Általános Iskola 2013.

Kiskanizsai Általános Iskola 2013. 1 Kiskanizsai Általános Iskola Pedagógiai Program a tanulásban akadályozott tanulók számára 2013. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM A tanulási akadályozottság fogalma: A tanulásban akadályozottak csoportját az enyhén

Részletesebben

Bálint Éva - Urbanics Ildikó

Bálint Éva - Urbanics Ildikó Bálint Éva - Urbanics Ildikó Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Koponya-agysérültek Rehabilitációs Osztálya ORFMMT XXXI. Vándorgyűlése 2012. Szombathely Ha nem tudom, hogy nem tudom, azt hiszem, hogy

Részletesebben

II. 4. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA-NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK

II. 4. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA-NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK II.4.1. A sajátos nevelési igényhez igazodó feladatok szervezése Intézményünk a feladatok megszervezését a részben kötelező és nem kötelező órák szervezésével látja el, amelyeken a felzárkóztatás, képességkibontakoztatás

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Egésznapos iskola vagy tanoda?

Egésznapos iskola vagy tanoda? Egésznapos iskola vagy tanoda? A 2013-as tanoda monitoring-program fő eredményeinek továbbgondolása Lannert Judit Országos Neveléstudományi Konferencia, 2014, Debrecen 1 Kérdés: A tanodába járás összefüggésben

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 januárjában végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás. Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011.

A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás. Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011. A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011. Fogalom A koragyermekkori intervenció a 0-5 (6) éves korú eltérő fejlődésű gyermekek tervszerűen

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem. Szombathely

Nyugat-magyarországi Egyetem. Szombathely Nyugat-magyarországi Egyetem REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ és KUTATÓ KÖZPONT Szombathely NEVELÉSI TANÁCSADÓ Nevelési tanácsadó logopédus szabadidő TKVSZRB civil szervezet tehetséggondozás Gyermekjóléti

Részletesebben

Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI

Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Kovácsné Bögödi Beáta 2011. 02.28. EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Szolnok Városi Óvodák

Részletesebben

Csibi Enikő 2012. április 11.

Csibi Enikő 2012. április 11. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a gyermekvédelem intézményeinek együttműködése A speciális szükségletű gyermekek felzárkóztatása érdekében Csibi Enikő 2012. április

Részletesebben

Fejlesztési terv I. Nagycsoportos óvodás gyermek általános, gyógypedagógiai, éves fejlesztési terve

Fejlesztési terv I. Nagycsoportos óvodás gyermek általános, gyógypedagógiai, éves fejlesztési terve A következő sorokban szeretném bemutatni egy olyan gyermek több éves fejlesztési tervét, aki óvódás korában gyógypedagógiai fejlesztést, általános iskolában pedig diszlexia - diszgráfia terápiát igényelt.

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

BMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné

BMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné BMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás Feladata: Komplex koragyermekkori intervenció és prevenció, tanácsadás, a társas,

Részletesebben

DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja

DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program 2. sz. melléklet A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai VUCSKÓ ZSUZSANNA igazgató 2. oldal Tartalom 1. A sajátos nevelési

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

Meixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás

Meixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Meixner módszer Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Témák A módszer bemutatása Alkalmazás, IKT, előkészítő időszak A diszlexia prevenció, reedukáció 4/7/2014 copyright 2006 www.brainybetty.com 2 A Meixner-módszer

Részletesebben

Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok. Budapest, 2008. június 7. Sümeginé Hamvas Enikő

Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok. Budapest, 2008. június 7. Sümeginé Hamvas Enikő Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok Budapest, 2008. június 7. Sümeginé Hamvas Enikő A késleltetett ütemű fejlődés megnyilvánulásai, jelei 1. Orvosi leletek alapján - korai, faros, vákuumos vagy

Részletesebben

Szöveges értékelés 2011/2012-es tanévtől kezdődően

Szöveges értékelés 2011/2012-es tanévtől kezdődően 2-4.. osztály 1. osztály Szöveges értékelés 2011/2012-es tanévtől kezdődően Értékelési rendszer az alsó tagozat első hét félévében Magatartás, szorgalom Tantárgyak Havonta Negyedév Félév Egyéni szokás

Részletesebben

Zeneterápia a gyermek-rehabilitációban

Zeneterápia a gyermek-rehabilitációban Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXVII. Vándorgyűlése Zeneterápia a gyermek-rehabilitációban Forgács Eszter Zeneterapeuta 2008. szeptember 4-6. A Gézengúz Alapítványról

Részletesebben

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához 5. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához I. Igazolom, hogy (Az ápolt személy háziorvosa tölti ki.)

Részletesebben

Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.

Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Képző neve, elvégzett szak Nyelvi játékok a fejlesztés szolgálatában Készítette: Munkácsi Andrea Nyelv és beszédfejlesztő szak levelező tagozat Konzulens:Fehér Éva főiskolai tanársegéd A beszéd maga a

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Aphasia Centrum. Kommunikációs zavarok komplex logopédiai ellátása. Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Dr. Szabó Edina

Aphasia Centrum. Kommunikációs zavarok komplex logopédiai ellátása. Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Dr. Szabó Edina Aphasia Centrum Kommunikációs zavarok komplex logopédiai ellátása Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Dr. Szabó Edina Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXVII. Vándorgyűlése

Részletesebben

DIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA

DIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA A DIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA A Pedagógiai Program 2. számú melléklete 2015. A Sajátos Nevelési Igényű tanulókkal összefüggő

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Tájékoztató az Óvoda-iskola átmenetet segítő program indításáról Mohács, 2013. október 16 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési

Részletesebben

AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA

AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA Befogadást segítő eszközök Jelnyelvi tolmács (leköti a vizuális figyelem nagy részét, speciális ismeret kell hozzá) -a válaszadó siketek

Részletesebben

A NEVELÉSI TANÁCSADÓ SZEREPE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK FOLYAMATÁBAN. 2010. November Nyárs Mária

A NEVELÉSI TANÁCSADÓ SZEREPE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK FOLYAMATÁBAN. 2010. November Nyárs Mária A NEVELÉSI TANÁCSADÓ SZEREPE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK FOLYAMATÁBAN 2010. November Nyárs Mária Korai fejlesztés és gondozás 0-5 éves korig 3 éves kortól csak abban az esetben, ha óvodába

Részletesebben

Az okoskocka eszközökről

Az okoskocka eszközökről Az okoskocka eszközökről Pszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus és tehetségfejlesztő szakemberek dolgozták ki az okoskocka fejlesztő eszközcsaládot azzal a céllal, hogy: az iskolaérettségi szintet

Részletesebben

Anamnézis. I. Terhesség: A terhesség előzményei tervezett véletlen lombik

Anamnézis. I. Terhesség: A terhesség előzményei tervezett véletlen lombik Lakcíme: Születési hely, idő: Anyja neve: Anyja/ gondviselő telefonszáma: Vizsgálat időpontja (Játszoda tölti ki): e-mail cím: Vezető tünet: Anamnézis I. Terhesség: A terhesség előzményei tervezett véletlen

Részletesebben

Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása

Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET! (honlapra) Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása Budapest,

Részletesebben

Kognitív játékok, feladatsorok és kompetenciamérések eredményeinek kapcsolatai

Kognitív játékok, feladatsorok és kompetenciamérések eredményeinek kapcsolatai Pilot kutatás 2016 Kognitív játékok, feladatsorok és kompetenciamérések eredményeinek kapcsolatai Faragó Boglárka Kovács Kristóf Sarkadi-Nagy Szilvia 2016. június 14. Az előadás céljai A Kognitos Kft.

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ és KUTATÓ KÖZPONT Szombathely NEVELÉSI TANÁCSADÓ

Nyugat-magyarországi Egyetem REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ és KUTATÓ KÖZPONT Szombathely NEVELÉSI TANÁCSADÓ Nyugat-magyarországi Egyetem REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ és KUTATÓ KÖZPONT Szombathely NEVELÉSI TANÁCSADÓ Nevelési tanácsadó logopédus szabadidő TKVSZRB civil szervezet tehetséggondozás Gyermekjóléti

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Kötelező ez nekünk? IGEN-NEM (?) Miért használjuk? Szakmai indokok. Oktatásirányítási indokok. Elemenkénti. A teszt egészére vonatkozó, globális

Kötelező ez nekünk? IGEN-NEM (?) Miért használjuk? Szakmai indokok. Oktatásirányítási indokok. Elemenkénti. A teszt egészére vonatkozó, globális DIFER Kötelező ez nekünk? IGEN-NEM (?) Miért használjuk? Szakmai indokok Elemenkénti Készségenkénti A teszt egészére vonatkozó, globális Oktatásirányítási indokok Iskolában bizonyos esetekben kötelező

Részletesebben

SZENZOROS INTEGRÁCIÓS TERÁPIA (SZIT) AYRES TERÁPIA SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉBEN

SZENZOROS INTEGRÁCIÓS TERÁPIA (SZIT) AYRES TERÁPIA SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉBEN SZENZOROS INTEGRÁCIÓS TERÁPIA (SZIT) AYRES TERÁPIA SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉBEN Hiszen ez játék. Az Ayres féle szenzoros integrációs terápia története Jean Ayres az USA-ban az 1970-es

Részletesebben

KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére

KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére KÉRJÜK, SZÍVESKEDJEN NYOMTATOTT BETŰKKEL KITÖLTENI! Az ápolást végző személyre

Részletesebben

A hiperaktivitásról hiperaktivitás fogalmát, ismertető jegyeit, tüneteit hiperaktivitás hiperaktivitás

A hiperaktivitásról hiperaktivitás fogalmát, ismertető jegyeit, tüneteit hiperaktivitás hiperaktivitás A hiperaktivitásról Óvodapedagógusként munkám során nagyon sokféle természetű gyermekkel találkozom. Minden csoportban előfordulnak olyan gyerekek, akikre azt mondják az óvó nénik, hogy ha minden gyerek

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt öt és fél hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt öt és fél hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 január-június között végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

Családban mozdul a szó

Családban mozdul a szó Családban mozdul a szó Készítette: Ácsné Gergely Katalin okl. gyógyped.- logopédus Budapest XVIII. Kerületi Pedagógiai Szakszolgálat 2013. november 6. Kettős értelmezés Családban mozdul a szó A beszédfejlődés

Részletesebben

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás

Részletesebben

A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban

A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban Konzulens: Paróczai Béláné Készítette: Szabóné Mézes Judit Minél többet tud valaki, annál több a tudnivalója. A tudással egyenes arányban nő a

Részletesebben

4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására

4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására 4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok az ápolási díj megállapítására 1. Személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:...

Részletesebben

Greguss Márta. A tanulási zavar fogalomköre

Greguss Márta. A tanulási zavar fogalomköre Greguss Márta pszichopedagógus szakértő E-mail: gmarti@dpg.hu Nevelési Tanácsadó Gyermek- és Ifjúságpszichológiai Központ Győr 2005 A tanulási zavar fogalomköre Az utóbbi években egyre több a tanulási

Részletesebben

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán (klinikai tanulmány terv) Péley Iván, Janszky József PTE KK Neurológiai Klinika Az (emberi) agy egyik meghatározó

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez

Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Inkluzív nevelés Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Szövegértés-szövegalkotás Szerkesztette Jenei Andrea sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési

Részletesebben

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Látos Melinda pszichológus Szegedi Tudományegyetem ÁOK Sebészeti Klinika, Szeged XVIII. Debreceni Nephrologiai Napok 2013. május

Részletesebben

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Sorompó Anett, Dr.Paraicz Éva, Dr.Hegyi Márta, Dr.Hirsch Anikó MRE Bethesda Gyermekkórház, Budapest Kórházi szociális munka

Részletesebben

Zárójelentés. A vizuális figyelmi szelekció plaszticitása Azonosító: K 48949

Zárójelentés. A vizuális figyelmi szelekció plaszticitása Azonosító: K 48949 Zárójelentés A vizuális figyelmi szelekció plaszticitása Azonosító: K 48949 Kutatásaink legfontosabb eredménye, hogy pszichofizikai, eseményhez kötött potenciálok (EKP) és funkcionális mágneses rezonancia

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék

ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék A diszlexiás gyermekek angol nyelvi készségeinek vizsgálata Kormos Judit és Mikó Anna ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék A kutatás háttere Keveset tudunk arról, miben különbözik a diszlexiás és

Részletesebben

PALATIN KRISZTINA A ZENETANULÁS NEHÉZSÉGEI TANULÁSI ZAVARRAL KÜZDŐ GYERMEKEKNÉL

PALATIN KRISZTINA A ZENETANULÁS NEHÉZSÉGEI TANULÁSI ZAVARRAL KÜZDŐ GYERMEKEKNÉL 1 PALATIN KRISZTINA A ZENETANULÁS NEHÉZSÉGEI TANULÁSI ZAVARRAL KÜZDŐ GYERMEKEKNÉL A hazai és nemzetközi pszichológiai, neuropszichológiai kutatásoknak köszönhetően egyre szélesebb ismerettel rendelkezünk

Részletesebben

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A sikeres életvitelhez, a társadalmi folyamatokba való beilleszkedéshez is folyamatosan megújuló tudásra van szükség. Tudásunk egy

Részletesebben

PALATIN KRISZTINA A ZENETANULÁS NEHÉZSÉGEI TANULÁSI ZAVARRAL KÜZDŐ GYERMEKEKNÉL

PALATIN KRISZTINA A ZENETANULÁS NEHÉZSÉGEI TANULÁSI ZAVARRAL KÜZDŐ GYERMEKEKNÉL 1 PALATIN KRISZTINA A ZENETANULÁS NEHÉZSÉGEI TANULÁSI ZAVARRAL KÜZDŐ GYERMEKEKNÉL (www.koloknet.hu) A hazai és nemzetközi pszichológiai, neuropszichológiai kutatásoknak köszönhetően egyre szélesebb ismerettel

Részletesebben

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermekrehabilitációs Osztály A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában Készítette: Magyarné Szabó Tímea 2013. Előadásom fő témája

Részletesebben

Megismerőképességek felnőttkori diszlexiában. Lukács Ágnes és Kas Bence BME Kognitív Tudományi Tanszék alukacs@cogsci.bme.hu

Megismerőképességek felnőttkori diszlexiában. Lukács Ágnes és Kas Bence BME Kognitív Tudományi Tanszék alukacs@cogsci.bme.hu Megismerőképességek felnőttkori diszlexiában Lukács Ágnes és Kas Bence BME Kognitív Tudományi Tanszék alukacs@cogsci.bme.hu Specifikus tanulási zavarok Specifikus olvasászavar (diszlexia) Specifikus helyesírási

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

KÉRELEM ÉS ADATLAP. átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálathoz vagy felülvizsgálathoz (kérjük aláhúzni)

KÉRELEM ÉS ADATLAP. átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálathoz vagy felülvizsgálathoz (kérjük aláhúzni) KÉRELEM ÉS ADATLAP átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálathoz vagy felülvizsgálathoz (kérjük aláhúzni) Rehabilitációs intézményben, vagy rehabilitációs célú lakóotthonban elhelyezésre kerülő, illetve

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Emeljük a szintet Pedagógia és pszichológia a labdarúgásban Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Fózer-Selmeci Barbara sport szakpszichológus +36 20 405 72 77 barbara.selmeci@atwork.hu

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével

Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével Kovács Vivienne Semmelweis Egyetem, ÁOK V. évfolyam Témavezető: Dr. Csukly Gábor Az enyhe kognitív zavar (Mild cognitive impairment=mci)

Részletesebben

Nyelv. Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009. Created by Neevia Personal Converter trial version

Nyelv. Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009. Created by Neevia Personal Converter trial version Nyelv Kéri Szabolcs Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009 Created by Neevia Personal Converter trial version http://www.neevia.com Created by Neevia Personal Converter trial version

Részletesebben

Logopédiai ellátás a Hegyvidéken

Logopédiai ellátás a Hegyvidéken Logopédiai ellátás a Hegyvidéken Kezdetek Törvényi mérföldkövek 1969. Főv. VB. utasítása minden kerületre kiterjedő log. ellátás megszervezése 1972. Miniszteri rendelet szakmai irányelvek a log. csoportok

Részletesebben

KÉPESSÉGFEJLESZTÉS 1-4. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS 1 4. ÉVFOLYAM

KÉPESSÉGFEJLESZTÉS 1-4. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS 1 4. ÉVFOLYAM KÉPESSÉGFEJLESZTÉS 1 4. ÉVFOLYAM 1251 BEVEZETŐ Az iskolába lépő gyermek élete gyökeresen megváltozik- Ideje nagy részét a játék helyett a tanulás tölti ki. Olyan pszichikus funkciók fejlesztése szükségeltetik

Részletesebben

TEMATIKUSTERV MATEMATIKA 2. évfolyam Készítette: Kőkúti Ágnes

TEMATIKUSTERV MATEMATIKA 2. évfolyam Készítette: Kőkúti Ágnes JEWISH COMMUNITY KINDERGARTEN, SCHOOL AND MUSIC SCHOOL ZSIDÓ KÖZÖSSÉGI ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÖZÉP- ISKOLA ÉS Tantárgy: Matematika Évfolyam: 2. A csoport megnevezése: Kulcs osztály Készítette: Kőkúti

Részletesebben

A kompetencia alapú matematika oktatás. tanmenete a 9. osztályban. Készítette Maitz Csaba

A kompetencia alapú matematika oktatás. tanmenete a 9. osztályban. Készítette Maitz Csaba A kompetencia alapú matematika oktatás tanmenete a 9. osztályban Készítette Maitz Csaba Szerkesztési feladatok 1. Síkgeometriai alapfogalmak 2. Egyszerűbb rajzok, szerkesztések körző, vonalzó használata

Részletesebben

Metaforaértés Williams szindrómában: tudatelmélet vagy analógiás illesztés?

Metaforaértés Williams szindrómában: tudatelmélet vagy analógiás illesztés? Metaforaértés Williams szindrómában: tudatelmélet vagy analógiás illesztés? Szamarasz Vera BME Kognitív Tudományi Tanszék vszamarasz@cogsci.bme.hu Babarczy Anna BME Kognitív Tudományi Tanszék babarczy@cogsci.bme.hu

Részletesebben

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ:

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatban Nagy József a személyiség három általános kompetenciájának (alapkompetencia) és egy speciális (felhasználói) kompetenciának egymást

Részletesebben

DR. MOLNÁR ISTVÁN ÓVODA, ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS GYERMEKOTTHON 4220 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, RADNÓTI M. U. 5. TEL.

DR. MOLNÁR ISTVÁN ÓVODA, ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS GYERMEKOTTHON 4220 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, RADNÓTI M. U. 5. TEL. DR. MOLNÁR ISTVÁN ÓVODA, ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS GYERMEKOTTHON 4220 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, RADNÓTI M. U. 5. TEL.: - FAX: 52/561-847, 561-848 E-mail: intezet@ovisk-hboszormeny.sulinet.hu

Részletesebben

Korai fejlesztés és gondozás. Siktárné Aczél Zsuzsanna

Korai fejlesztés és gondozás. Siktárné Aczél Zsuzsanna Korai fejlesztés és gondozás Siktárné Aczél Zsuzsanna A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók OECD kezdeményezésére: A kategória: fogyatékos, B kategória: tanulási, magatartási nehézségeket mutató

Részletesebben

Mentális retardáció BNO 10 (F70-79) BNO-10 BNO-10 BNO-10. Mentális retardáció és pszichopatológia

Mentális retardáció BNO 10 (F70-79) BNO-10 BNO-10 BNO-10. Mentális retardáció és pszichopatológia BNO 10 (F70-79) Mentális retardáció Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Pécs Abbamaradt vagy nem teljes mentális fejlődés, amelyre jellemző a különböző készségek romlása, olyan készségeké amelyek

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28.

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Projekt kidolgozásának ütemterve Helyzetelemzés végzése a programban résztvevő óvodáról. Ismeretszerzés

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05.

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. Jellemzők, rehabilitáció A hallási fogyatékos emberek Halláskárosodás- a populáció 10%-a Hanghullámok gyakorisága, frekvenciája = Hz; Hangerő = db Az emberi fül 20-20 000 Hz-t érzékel, Emberi beszéd kb.

Részletesebben

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén Diagnosztikus mérések fejlesztése (TÁMOP 3.1.9/08/01) Oktatáselméleti

Részletesebben

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely 2011.február Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely Pedagógiai munkát segítık rendszere kulturális intézmények gyermekjóléti szolgálat iskola iskola pszichológus civilek szakszolgálatok tehetséggondozó

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben