Komplex természettudományos terület

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Komplex természettudományos terület"

Átírás

1 Komplex kommunikációs és természettudományi csomag Komplex természettudományos terület 11. évfolyam tanulói jegyzet A TISZK rendszer továbbfejlesztése Petrik TISZK TÁMOP /1-2F A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

2 Komplex kommunikációs és természettudományi csomag Komplex természettudományos terület TÁMOP /1-2F Komplex természettudományos terület GLOBÁLIS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS 11. évfolyam tanulói jegyzet

3 A kiadvány a TÁMOP /1-2F azonosító számú projekt keretében jelenik meg. Szerző: Veres Gábor Lektor: Váncsáné Debreceni Katalin Borító és tipográfia: Új Magyarország Fejlesztési Terv Arculati kézikönyv alapján A mű egésze vagy annak részletei az üzletszerű felhasználás eseteit ide nem értve oktatási és tudományos célra korlátozás nélkül, szabadon felhasználhatók. A tananyagfejlesztés módszertani irányítása: Observans Kft. Budapest, Igazgató: Bertalan Tamás Tördelés: Király és Társai Kkt. Cégvezető: Király Ildikó

4 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS...5 AZ ÉGHAJLATI RENDSZER...6 Az éghajlatváltozás problémájának megjelenése...6 Nemzetközi együttműködés, konferenciák...6 Az éghajlatváltozás jelei...9 Gondolatok az éghajlatváltozásról...10 Az éghajlati rendszer elemei Az éghajlati rendszer elemei és kölcsönhatásaik Az éghajlati rendszert jellemző fizikai, kémiai és biológiai folyamatok vizsgálata A Napból a Földre érkező energia sorsa...12 A Föld globális energiaszállító rendszerei...13 A vízpára és az éghajlat...16 A globális klímaváltozás természeti és társadalmi folyamatokkal való kapcsolata Növekvő ipar növekvő szén-dioxid kibocsátás...17 Gazdasági tevékenység és üvegházhatású gázok...19 Élelmiszer-kilométerek...20 AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÁLLAPOTÁNAK LEÍRÁSA, A VÁLTOZÁSOK KÖVETÉSE...22 Az éghajlati rendszer állapotának leírása, tudományos vizsgálati módszerei...22 Hőmérsékletmérés...22 Meteorológiai radar...23 Infravörös távérzékelés...24 Üvegházgázok légköri koncentrációjának mérése Magyarországon...25 Az Országos Meteorológiai szolgálat éghajlatkutató tevékenysége...25 Hőmérsékletmérési gyakorlat üvegházhatás bizonyítása...26 Az éghajlati rendszer már bekövetkezett változása és ennek lehetséges okai...27 Globális szintű változások...27 Regionális szintű változások Európa...28 Az éghajlatváltozás regionális hatásai...30 Már bekövetkezett éghajlati változások Magyarországon...32 Biodiverzitás...32 AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ELŐREJELZÉSE, A CSÖKKENTÉS LEHETŐSÉGEI Éghajlati modellek, forgatókönyvek, a várható jövő előrejelzése Éghajlati modellek...33 Éghajlati forgatókönyvek...34 Az éghajlati modellek fejlődése...35 Megbízhatóak az éghajlati modellek?...36 Mérés és modell...37 Időjárási előrejelzések beválásának vizsgálata...38 Éghajlati előrejelzések a modellek alapján...38 PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F

5

6 BEVEZETÉS Ki ne hallott volna már a globális éghajlatváltozásról? Legyen árvíz, tornádó vagy kánikula, a média szívesen okolja a katasztrófákért a változó éghajlatot. Az oknyomozásban addig is eljuthatunk, hogy mindezért mi magunk vagyunk felelősek. A kőolaj és földgáz túlzott mértékű használata, a pazarló fogyasztás, a közlekedés és szállítás mind felelős az üvegház hatású gázok kibocsátásáért. A változásokból előre jelezhető jövőkép elég vészjósló, de ma még sokat tehetünk az elkerüléséért. Ahhoz azonban, hogy megtervezhessük és megtehessük a szükséges lépéseket, előbb meg kell értenünk magát a folyamatot. Ez a tananyag abban igyekszik segíteni, hogy rendszerként lásd az éghajlat elemeit és ezek kapcsolatait. A feladatok segítségével olyan tudást építhetsz, ami a mélyebb megértés mellett az egyéni és a társadalmi cselekvésben is segít. A tananyagot többféleképpen használhatod. Vannak olyan feladatok, amelyeket egyénileg végezhetsz el a tanórán vagy otthon. A legtöbb esetben azonban társakkal együttműködve lehetsz sikeres. Tanárod utasításait követve fejlesztheted az együttműködési, vállalkozási és kommunikációs készségeidet. A szövegek és ábrák elemzése során is erősítheted a tanuláshoz szükséges képességeidet. A feladatok összeállításakor törekedtünk a legújabb ismeretek felhasználására, de ajánljuk és reméljük, hogy magad is képes leszel önálló információgyűjtésre. Az éghajlatváltozás és a megelőzés, alkalmazkodás teendői növekvő mértékben fognak megjelenni a médiában. A tananyag szeretné felkelteni az érdeklődésed az új ismeretek iránti érdeklődésre és alapot kíván adni azok befogadására. Az általános műveltségen belül a jövőben egyre nagyobb jelentősége lesz a természettudományos műveltségnek. Ez nem a szakemberek sajátos tudása, hanem olyan ismeretek és gondolkodásmódok összessége, amelyek minden ember számára fontosak. A tényeken alapuló értékelések, a modelleken alapuló előrejelzések megbízható tudást jelentenek. A tananyag elsődleges célja nem az ismeretek közlése, hanem a gondolkodás fejlesztése, a tudomány iránti bizalom erősítése. Csak akkor tudunk együtt cselekedni a fenntartható fejlődésért, ha megértjük a követendő célokat és magunk is képessé válunk a változásra, változtatásra. Célok A természettudományos műveltség gyarapítása. Komplex problémák felismerési és megoldási képességének fejlesztése. Rendszerszemlélet, rendszerelemzési képesség kiépítése. Az egyéni életmód és a társadalmi-, gazdasági működés természetre gyakorolt hatásának jobb megértése. A tudományba vetett általános bizalom erősítése. Az éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos előrejelzések megismerése, elfogadása. Az egyéni és közösségi életben az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak megelőzésére, csökkentésére és az alkalmazkodásra irányuló cselekvési képesség kialakítása. Követelmények Legyél képes felsorolni az éghajlati rendszer elemeit és néhány mondatban bemutatni a közöttük lévő kapcsolatot. Értsd meg a napenergia földi rendszerekben való eloszlását, legyél képes magyarázni az egyensúly és a kiegyenlítődés jelenségeit. Legyél képes tematikus térképek, grafikonok és folyamatábrák alapján tények, adatok leszűrésére és következtetések levonására. Legyél képes érvekkel, példákkal alátámasztani az emberi tevékenység és az éghajlatot befolyásoló tényezők közötti összefüggést. Rendelkezz az éghajlatváltozás káros hatásainak megelőzéséhez, mérsékléséhez és az alkalmazkodáshoz szükséges késztetésekkel és cselekvési képességgel. PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F

7 AZ ÉGHAJLATI RENDSZER AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS PROBLÉMÁJÁNAK MEGJELENÉSE Az éghajlatváltozás globális problémaként való felismerése és a kezelés főbb lépéseinek ismerete. Az éghajlatvédelem érdekében kialakított nemzetközi összefogás értékelése. Az éghajlatváltozás problémájának rendszerszemléletű elemzése. Az éghajlati rendszer elemeinek a tanult ismeretek alapján való számbavétele. Az éghajlati rendszer elemei közötti kapcsolatok, kölcsönhatások feltárása. A Föld éghajlatát kialakító energiahatások felvázolása, mennyiségi viszonyok elemzése. Energiamérleg, egyensúly felállítása tényadatok alapján. A globális energiaáramlási rendszerek áttekintése. Nemzetközi együttműködés, konferenciák Amióta létezik a Föld, éghajlata folyamatosan változik, néha gyorsabban, máskor lassabban. A mostani helyzet abban új, hogy az emberi tevékenység nemcsak a mikro- és makroklímát, hanem a globális klímát is befolyásolja. Nemzetközi rendezvények témakörei és állásfoglalásai jelzik, hogy a globális klímaváltozásra felfigyeltek, s a különféle állásfoglalások, ajánlások érzékeltetik a témakör súlyát, komolyságát, valamint széles körű összefüggéseit. ENSZ Konferencia az Emberi Környezetről (Stockholm, 1972) A javaslatokban megjelent a természeti erőforrások fokozódó mértékű felhasználásának az időjárási és éghajlati folyamatokra gyakorolt hatásvizsgálata. Előirányozták az emberi tevékenység által okozott légköri szennyeződések éghajlati következményeinek vizsgálatát. ENSZ Konferencia a Környezetről és a Fejlődésről (Rio de Janeiro, 1992) Aláírásra került az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye, amely 1994-ben lépett érvénybe, és amelyhez valamennyi ENSZ tagállam csatlakozott. A Keretegyezmény kinyilvánította, hogy cselekedni kell az éghajlatváltozás növekvő kockázata miatt, azonban nem adott jogilag kötelező érvényű irányadó számokat és határidőket az egyes országoknak. Környezet és Fejlődés Világbizottsága (Brundtland Bizottság, ) Az ENSZ közgyűlési határozat alapján létrehozott Brundtland Bizottság szerint ok és okozati összefüggés létezik a légkörben lévő üvegházhatású gázok mennyiségének növekedése és a klímaváltozás között. A Bizottság a klímaváltozást a fenntartható fejlődést akadályozó, lassító tényezők közé sorolta. A CO 2 kibocsátás csökkentése nemcsak a légkör védelmét, hanem a véges mennyiségű fosszilis energiahordozók lassított ütemű felhasználását, ezzel a jövő nemzedékek érdekét is szolgálná. A Brundtland Bizottság az alábbi stratégia kialakítását sürgette: A kibontakozó jelenségek intenzitásának megfigyelése és értékelése. A jelenségek eredetének, működésének és hatásainak alaposabb vizsgálata. Az üvegházhatást előidéző gázok csökkentését szolgáló, nemzetközileg egyeztetett irányelvek kialakítása. 6 Komplex természettudományos terület tanulói jegyzet 11. évfolyam

8 Az éghajlatváltozás és az emelkedő tengerszint okozta veszélyek minimalizálását szolgáló stratégiák elfogadása. Éghajlati világkonferenciák (Torontó, 1988 és Genf, 1990) Az itt született állásfoglalások olyan energiapolitikák kidolgozását és megvalósítását szorgalmazták, amelyek csökkentik a légkörbe jutó CO mennyiségét. A döntéshozóknak címzett elővigyázatosság 2 elve szerint nem szabad megvárni a tudományos kételyek eloszlását, hanem kellő időben szükséges meghozni a döntéseket, mert elképzelhető, hogy amikorra minden bizonytalanság megszűnik, már késő lesz. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change IPCC, 1988) Az ENSZ Környezeti Programja és a Meteorológiai Világszervezet 1988-ban közösen hívta életre ezt a szervezetet. Az IPCC keretében tevékenykednek a világ minden tájáról az éghajlatváltozással foglalkozó legkiválóbb szakemberek, több ezer kutató, valamint egyéb szakértő számos tudományterületről. A testület kormányközi jellegű, amelynek dokumentumait a kormányok felhatalmazott képviselői fogadják el konszenzussal a tudósok ajánlásainak figyelembevételével. Az IPCC legfontosabb kiadványai az öt-hatévente kiadott értékelő jelentések, amelyek széleskörűen szintetizálják a globális felmelegedéssel, illetve az éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos ismereteket. E jelentések világszerte irányadóként szolgálnak a témakörben, mind tudományos, mind politikai téren. Az első ilyen jelentés 1990-ben, a második 1996-ban, a harmadik és mindeddig utolsó 2001-ben látott napvilágot (a harmadik jelentés rövid ismertetésére visszatérünk). ENSZ Konferencia a Környezetről és a Fejlődésről (Rio de Janeiro, 1992) A konferencián került aláírásra az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye, amely 1994-ben lépett érvénybe, és amelyhez valamennyi ENSZ tagállam (az Amerikai Egyesült Államok is) csatlakozott. A Keretegyezmény kinyilvánította, hogy cselekedni kell az éghajlatváltozás növekvő kockázata miatt, azonban nem adott jogilag kötelező érvényű irányadó számokat és határidőket az egyes országoknak. Ezen hiányosságok miatt sok bírálat érte a tagállamokat, közöttük is az iparilag legfejlettebbeket. Ezek hatására öt évvel később, 1997-ben Kiotóban találkoztak a szakértők, ahol részleges megállapodás született. A Kiotói Jegyzőkönyv (1997) A Jegyzőkönyv a kibocsátások szabályozását érintő kötelezettségeket rögzített, de ezek kizárólag a fejlett országokra, illetve a piacgazdaságra áttérő, ún. átmeneti gazdaságú közép- és kelet-európai országokra vonatkoztak. A fejlődő országok semmilyen jogilag kötelező korlátozást nem fogadtak el, a saját jólétük kialakításának veszélyeztetése miatt. Az aláírók vállalták, hogy az 1990-es szinthez képest kibocsátásukat átlagosan 5,2%-kal csökkentik a közötti időszak alatt. A kelet-közép-európai országok eltérhettek a viszonyítási szinttől, így Magyarország esetében ez az közötti időszak. Az USA aláírta a jegyzőkönyvet, de az amerikai szenátus nem ratifikálta. Oroszország csak 2004 második felében döntött, hogy csatlakozik a jegyzőkönyvhöz. Ennek következtében a jogilag érvényes kötelezettségvállalást február 16-tól lehet számítani. Bali konferencia (2007) A küldöttek az üvegházhatást okozó gázok hatékony korlátozásáról és a környezetbarát technológiákról tárgyaltak, valamint arról, hogy a legaktívabban szennyező, ám fejlődő országokat milyen módon lehet rábírni a kvóták betartására. A küldöttek igyekeztek felmérni, hogy milyen további lépések szükségesek a 2012-ben lejáró kiotói egyezményt követően. A résztvevőkre jelentős nyomás nehezedett, hogy újabb globális egyezményt hozzanak tető alá az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérsékléséről. PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F

9 A koppenhágai klímakonferencia (2009) előtt A 2009 decemberben megrendezésre kerülő konferencia célja, hogy egy új, világszintű éghajlatváltozási megállapodás szülessen, amely a 2012-ben lejáró Kiotói Jegyzőkönyv helyébe léphet. A fellépés égetően sürgős: az éghajlat destabilizációja már megindult, és ha a megállapodás bármilyen késedelmet szenved, az elkerülhetetlenül hátráltatni fogja a globális fellépést és súlyosbítani az éghajlatváltozás hatásait. Forrás: MTA VAHAVA projekt (2005). Elérhető az interneten: ( ) Az Európai Unió éghajlatváltozással összefüggő lépései Az Európai Éghajlatváltozási Program (ECCP) intézkedései például a következők: az autók üzemanyag-hatékonyságának és az épületek energia-felhasználási hatékonyságának javítása (a jobb hőszigetelés a fűtési költségeket akár 90%-kal is csökkentheti); a megújuló energiaforrások fokozottabb felhasználása, mint például a szél, a napenergia, az árapály energiája, a biomassza (olyan szerves anyagok, mint a fa, a malomipari hulladék, a növények, az állati ürülék stb.) és a geotermikus energia (a meleg vizű források vagy a vulkánok hője); valamint a szemétlerakó helyek metánkibocsátásának csökkentése. Az európai vezetők 2008-ban elfogadtak egy csomagot az éghajlatra és az energiára vonatkozóan, és 2020-ig egy sor célkitűzést határoztak meg. Legalább 20%-kal az 1990-es szintek alá csökkenti az üvegházhatást okozó gázok összesített kibocsátását, valamint ezt a vállalást 30%-ra fokozza, ha más iparosodott országok is vállalják ugyanezt magukra nézve ra 20%-kal növelik az energiahatékonyságot az EU egész területén, 20%-kal növelik a megújuló energia részesedését az energia-felhasználásból, a közlekedés területén 10%-ra emelik a bioüzemanyagok arányát. Forrás: Európai Bizottság, Környezetvédelem Éghajlatváltozás. Elérhető az interneten: climat/campaign/actions/whatiseudoing_hu.htm ( ) 1. feladat 1. Milyen vizsgálatokat irányoztak elő a stockholmi konferencián? 2. Mi volt az előrelépés a riói konferencián? 3. Miért tekinthető ez korlátozott eredménynek? 4. Mely országokra vonatkoznak a kyotói jegyzőkönyv előírásai? 5. Milyen engedményt tett Magyarország számára az egyezmény? 6. Volt-e érdemi eredménye a bali-i konferenciának? 7. Milyen módon kívánják csökkenteni az EU országok a szén-doxid kibocsátást? 8. Készíts időszalagot a nemzetközi összefogás főbb állomásairól! 9. Az időtengelyen helyezd el az eseményeket és írd mellé a hozzájuk kapcsolódó lényeges információkat! Házi feladat: Keress aktuális információkat az interneten az éghajlatváltozási konferenciákkal, akciókkal kapcsolatban! 8 Komplex természettudományos terület tanulói jegyzet 11. évfolyam

10 Az éghajlatváltozás jelei Gleccserek olvadása A tibeti meteorológiai hivatal adatai szerint a területen a kínai átlagnál tízszer gyorsabban emelkedik az átlaghőmérséklet. A melegedő éghajlat miatt egyre többször fordulnak elő olyan természeti katasztrófák, mint a szárazság, földcsuszamlás, hóvihar és tűzvész, és azok hatása is nagyobb áprilisában az olvadó hósapka hatalmas földcsuszamlást okozott Tibet délkeleti részén, és a háromszázmillió köbméternyi föld eltorlaszolt egy folyót. A terület ökoszisztémáját a visszahúzódó hóhatár, a gleccserek olvadása, a pusztuló füves területek és a sivatag terjedése veszélyezteti. A meteorológiai hivatal adatai szerint Tibetben tízévente 0,3 Celsius-fokkal növekszik a hőmérséklet, ami tízszerese a kínai átlagnak. Az elmúlt harminc évben nagyjából 130 négyzetméternyi gleccser tűnt el évente. Ha ez így folytatódik, 2050-re harmadával csökkenhet a tibeti gleccserek területe. (Forrás: Hír Extra, ) 2. feladat 1. Milyen természeti katasztrófák fordulnak elő egyre gyakrabban Tibetben a melegedő éghajlat miatt? 2. Mi utal a cikkben a terület különös veszélyeztetettségére? Mi lehet ennek oka? Trópusi vihar Bangladesi illetékesek szerint akár 10 ezer halálos áldozata is lehet a múlt heti trópusi viharnak. A hivatalos közlemények eddig 3447 ember halálát erősítették meg, de a Vöröskereszt szerint az áldozatok száma elérheti a 10 ezret is. Az ENSZ szerint több millió ember vesztette el otthonát, a természeti csapás következményei csaknem 400 ezer gyermeket sújtanak Bangladesben. A forgószél csütörtök éjjel pusztított Banglades déli részén, a Bengál-öböl partvidékén, az ott élők a világ legszegényebb emberei közé tartoznak. A forgószél idején az összetákolt bádogtetős, bambuszból készült házak a levegőbe repültek, összedőltek. A Bengál-öböl partvidékén található a föld legnagyobb egybefüggő mangrove-mocsárerdeje, és itt él a kihalófélben lévő bengáli tigris is. A Vöröskereszt és helyi városvezetők szerint azért is ilyen sok az áldozat, mert a lakosság nem vette komolyan a figyelmeztetéseket. Az AFP francia hírügynökség úgy tudja, az elmúlt hetekben több téves riasztás volt a térségben, ezért az emberek végül nem mentek el az óvóhelyekre. A bangladesi hadsereg folytatja az utak megtisztítását, hogy eljuttassa a katasztrófa sújtott területekre az állami és külföldi segélyszállítmányokat. (Forrás: Hír Extra, ) 3. feladat 1. Milyen természeti csapás érte Banglades déli részét? 2. Miért okozott ilyen sok áldozatot a vihar? 3. Milyen természeti értékek vannak veszélyben a Bengáli-öbölben? Rendkívüli időjárási helyzetek Magyarországon Az időjárási szélsőségek nem újak, de a különös sorozatuk az mondja Zágoni Miklós fizikus. Ha csak az elmúlt néhány évet tekintem: 1999-ben az addigi nagyon hosszú időszakhoz képest túlzottan is csapadékos és a Tiszán nagy árvizeket hozó évünk volt, 2000 tavaszától három esztendőn át meleg- és szárazságrekordok egész sorozatával járó idők köszöntöttek ránk, 2003 nyarára a Balaton is addig nem látott alacsony szintet ért el a sok meleg, a kevés csapadék és a nagy párolgás miatt. Azután jött egy fordulat tavaly júniusban az emlékezetes két hidegrekorddal és még ugyanabban a hónapban melegrekorddal is, augusztusban pedig azelőtt soha nem látott méretű csapadékkal. Idén tavasszal a Dunán és a Tiszán egyszerre mérték az évezred árvizét, ilyen hazai jelenséget nem őriz az emberemlékezet sem. Azután jött az idei nyár újabb hidegrekorddal, majd hosszú és rekkenő kánikula, a Balaton 30,5 fokos vízhőmérsékleti rekordjával, közben másutt nagy viharokkal, bőséges csapadékkal és jégesőkkel tarkítva. Most meg ez a vihar. Ezek közül önmagában egyik történésszelet sem tekinthető rendkívülinek, csak szokatlannak. Ám, ha összerakom ezeket a szeletekből az egész kígyót, akkor az események sora már mindenképpen rendkívüli. Erre csak azt mondhatom: ilyen állat nincs is! Illetve van: ez az állat szerintem a klímaválto- PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F

11 zás; az éghajlat abnormális viselkedése, amit a globális felmelegedés vadított meg. (Forrás: Vasárnapi Hírek, ) 4. feladat 1. Milyen szélsőséges időjárási helyzetek fordultak elő Magyarországon között? 2. Milyen hatással lehet a Balaton vizére a rendkívüli meleg időszak? 3. Milyen következtetést vont le Zágoni Miklós fizikus az adatokból? Rovar invázió Washington: Ázsiából behurcolt tigrisszúnyogok keserítik meg a washingtoniak életét. A három esztendeje egyre fokozódó rovarinvázió az idén még korábban is kezdődik, a kutatók szerint ugyanis a lárvák annyira fejlettek, hogy a jellegzetes, fekete-fehér csíkos potrohú szúnyogok már május közepén, a szokásosnál két héttel korábban ellepik az amerikai fővárost. A kertészeti boltokban és a virágárusoknál ezért nagy mennyiségben kaphatók különböző spray-k, krémek, különleges gyertyák és lámpák, amelyek vonzzák és megperzselik a szúnyogokat. A rovarinvázió egyre több washingtoni lakost arra késztet, hogy nyaranta a kertből bevonuljon a négy fal közé. Aki mégis a szabadban marad, vagy az egész testét fedő ruházatot visel, vagy vakaródzik. Csapkodhat is, de azzal nem jut semmire, mert a tigrisszúnyogot nem lehet csak úgy összelapítani. (Forrás: Híradó online ) Budapest: Május elején, egy szép meleg hétvégén elszabadult a pokol. Légyszerű, de kisebb méretű rovarok milliószámra lepték el a főváros egyes kerületeit. Az erkélyeken csüngő rajok sok emberben félelmet okoztak. Amint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Entomológiai Laboratóriumának tájékoztatásából kiderült, a gubacsszúnyog szaporodott el, a számára kedvező környezeti hatások miatt. Mivel a gubacsszúnyog nem terjeszt betegséget, a pánikra semmi ok. (Forrás: Lélegzet, május) 5. feladat 1. Miért kezdődik egyre korábban a szúnyoginvázió Washingtonban? 2. Miért szaporodtak el a gubacsszúnyogok? 3. Hogyan védekeztek a lakosok a szúnyogok ellen? Gondolatok az éghajlatváltozásról 6. feladat 1. Az előző feladat újságcikkei és saját tudásod alapján írd le, hogy mi jut eszedbe a globális éghajlatváltozásról! 2. Készítsetek az osztályban fogalomgyűjteményt a csoportok gondolataiból! 3. Alkossatok csoportokat a felírt fogalmakból! 4. Rendezzétek gondolattérképbe a legfontosabb fogalmakat, ebben jelezzétek, hogyan kapcsolódnak egymással! 10 Komplex természettudományos terület tanulói jegyzet 11. évfolyam

12 AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ELEMEI Az éghajlat a Föld egyik legbonyolultabb jelensége. Alakításában részt vesz a légkör, a vízburok, a földkéreg, az élővilág és az emberi tevékenység is. Közöttük sokféle kapcsolat van, melyek alapvetően befolyásolják a Napból a Földre sugárzott energia sorsát. A Föld gömb alakja eltérő felmelegedést idéz elő a sarkoktól az egyenlítőig. A szárazföldek, az óceánok vagy a jégtakaró is más-más mértékben melegszik fel. A rendszerbe jutó energia igyekszik kiegyenlítődni, ami szélrendszerek és óceáni áramlások formájában valósul meg. A légkör ernyőként védelmezi bolygónkat a káros sugárzásoktól, de segít a napsugárzás melegítő hatásának visszatartásában is. Az emberi tevékenység fokozza ezt a hatást, így egyre több energia kerül az éghajlati rendszerbe. Az átlaghőmérséklet emelkedik, a hőmérséklet kiegyenlítődése pedig gyakoribb viharokat, szélsőséges hőmérsékleteket okoz. Az éghajlatváltozás jelenségét csak akkor érthetjük meg, ha minden elemére kiterjedő képet tudunk alkotni az éghajlati rendszer elemeiről és a közöttük végbemenő folyamatokról. Az éghajlati rendszer elemei és kölcsönhatásaik 7. feladat Párosítsd az ábrán látható számokat a felsorolt fogalmakkal! Éghajlati rendszer elem/kölcsönhatás Száma levegő-szárazföld kölcsönhatás levegő-jégfelszín közötti kölcsönhatás óceán-levegő közti kölcsönhatás óceán-jég közti kölcsönhatás szárazföld-légkör közötti kölcsönhatás óceáni áramlások napsugárzás szél vulkáni gázok és hamu emberi tevékenység PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F

13 AZ ÉGHAJLATI RENDSZERT JELLEMZŐ FIZIKAI, KÉMIAI ÉS BIOLÓGIAI FOLYAMATOK VIZSGÁLATA A Napból a Földre érkező energia sorsa A Napból érkező energia egy része viszszaverődik a légköri anyagokról, egy kisebb része pedig a földfelszínről. A légkörben található anyagok egy része pl. ózon, vízgőz elnyeli a napsugárzást, és hősugarakká (infravörös sugarakká) alakítja át egy részét. A földfelszínen a talaj a beérkező napsugaraktól melegszik fel, s az energia egy részét hősugarak formájában sugározza ki a légkörbe. A légkör ettől a sugárzástól melegszik fel alulról felfelé. A légkörben található szén-dioxid (CO 2 ), vízgőz (H 2 O), metán (CH 4 ) és néhány más vegyület nem engedi távozni az infravörös sugarakat, hanem visszaveri ezeket a földfelszín felé. A földfelszínen újra elnyelődő hősugarak egy része ismét melegíti a légkört. Ezt a folyamatot üvegházhatásnak nevezzük. Azokat a gázokat, melyek nem engedik távozni a hősugarakat pedig üvegházhatású gázoknak nevezzük. A légkörből az infravörös sugarak egy része távozik az űrbe. A földfelszínre érkező energia egy része a légköri folyamatok során nyelődik el. Az óceánok vízének párolgása, a növények tápanyagtermelése is napenergiát igényel. 8. feladat 1. Keresd meg a mellékelt ábrán a felsorolt folyamatokat jellemző energiamennyiségeket! 2. Az adatokat írd be az alábbi táblázatba! 3. Mi a következménye energetikai szempontból az üvegház gázok növekvő légköri koncentrációjának? 4. Indokold adatokkal! 5. Miért állítható, hogy a Földnek, mint égitestnek egyensúlyban van az energiamérlege? 6. Hogyan alakul ki a földfelszín energia egyensúlya? 7. Vitassátok meg ezeket a kérdéseket! Energetikai folyamat Energiamennyiség (W/m 2 ) 1. visszaverődés 2. légköri elnyelés 3. felszíni elnyelés 4. üvegház gázok visszasugárzása 5. kisugárzás a világűrbe 6. csapadékképződés 12 Komplex természettudományos terület tanulói jegyzet 11. évfolyam

14 Energetikai folyamat Energiamennyiség (W/m 2 ) Napból érkező sugárzás Házi feladat: Nézzétek meg az alábbi honlapon található (angol nyelvű) animációt! A földi légkör és az üvegházhatás. Elérhető az interneten: earthguide/diagrams/greenhouse/ A Föld globális energiaszállító rendszerei A Napból érkező energia nem egyenletesen melegíti fel a Földet. A melegebb és hidegebb területek között ezért állandó energiaáramlás zajlik, amely igyekszik kiegyenlíteni a hőmérsékleti különbségeket. Ez teljes mértékben nem teljesülhet, mivel a különbség is folytonosan újratermelődik. Az energia mozgó közegek áramlásával terjed, így alakulnak ki a nagy szélrendszerek és a világóceánok összefüggő áramlási rendszerei. Ezek térbeli mintázata és a szállított energia nagyságrendje is módosul a globális éghajlatváltozás folyamatában. Az átrendeződések komoly következményekkel járhatnak egyes régiók éghajlatára, időjárására. a) Óceáni áramlások Az óceáni áramlatok felszíni tengervizet szállítanak a sarki területek felé, ahol az lehűl. A lehűlés hőt szabadít fel, ami felmelegíti a levegőt, a víz pedig hideggé válik, ennek következtében megnő a sűrűsége, és lesüllyed az óceán aljára. Ez eredményezi az új mélytengeri víz kialakulását, ami az Egyenlítő felé tolja a mélyben a víztömeget. A mélytengeri víz ezután dél felé áramlik az óceáni fenék mentén, utat engedve a meleg felszíni víznek. Az Antarktisz körül a tengerjég képződésének köszönhetően alakul ki mélytengeri víz. Ez a jég nagyon kevés sót tartalmaz, és ahogyan a jég képződik, a környező víz egyre sósabbá és sűrűbbé válik. az így kialakult nagyon sűrű víz lesüllyed az antarktiszi kontinens szélén, innen a mélytengeri áramlással az óceáni fenék mentén elérkezik az óceáni hátságokhoz. Ezek az óceánfenéken fekvő hegyvidéki területek a mélytengeri vizet a felszínre emelkedésre kényszerítik. A déli óceánokban a szél is erős keveredést okoz, ami szintén a mélytengeri víz felszínre való jutásához vezet. A globális óceáni áramlási rendszer ( szállítószalag ) A Golf-áramlás meleg trópusi vizet szállít a Karibi tengertől és a Mexikói öbölből az Észak-Atlantióceánon keresztül Észak-Európába. A víz melege felmelegíti a felette lévő levegőt, és ennek a meleg PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F

15 levegőnek a mozgása nagyon fontos módja az észak felé irányuló hőáramlásnak. A hőszállítás eredményeként Észak-Európa sokkal melegebb, mint a hasonló szélességek. Például Észak-Európa átlaghőmérséklete 9 C magasabb a hasonló szélességek átlaghőmérsékletéhez képest. 9. feladat 1. Párosítsd az ábra számait a táblázatban szereplő fogalmakkal: Fogalom Szám Felszíni meleg áramlás Hőátadás a légkörnek Mélységi hideg áramlás 2. Indokold röviden az óceáni áramlások jelentőségét a Föld energiaviszonyainak kiegyenlítődésében! 3. Nevezd meg azt a térséget, amelynek lakosai a legnagyobb mértékben élvezik az óceáni fűtést! b) Globális légköri áramlások Az egyik mód, hogy a légköri hőszállítás az Egyenlítő és a sarkok között megvalósuljon, egy egyszerű áramlási cella lehetne, amiben az Egyenlítőnél feláramlás, a magasban a sarkok felé áramlás, a sarkoknál leáramlás, míg a felszínen az Egyenlítő felé áramlás zárhatná a cellát. Ezt nevezzük az egycellás áramlási modellnek. Ennél azonban a valóságban a légköri áramlás sokkal bonyolultabb. A globális áramlási modellek három cellát tartalmaznak mind az északi, mind a déli féltekén. Ez a három cella a forró övezeti, vagy trópusi cella a mérsékeltövi cella és a sarki cella. Trópusi cella: A levegő az Egyenlítő felé mozog, hogy a felemelkedő, a magasban a sarkok felé mozgó levegőt pótolja. Ez a cella a trópusokon jellemző. Mérsékeltövi cella: A közepes szélességek (30-60 szélességi körök között) légköri áramlási cellája. Ebben a cellában a levegő a felszín közelében a (közelebbi) sarkpont felé mozog, míg magasabb szinteken az Egyenlítő felé. Sarki cella: A levegő felemelkedik, szétáramlik és egy része a sarkok felé tart. A sarkpont felett lesüllyed, a felszínen a lesüllyedő levegő szétáramlik. Ez a háromcellás modell a globális légkörzés leírásában jól használható, de még mindig egészen egyszerű. Forrás: ESPERE Éghajlati enciklopédia. Elérhető az interneten: 7dc323116df36,0/2 raml_si_rendszerek/-_glob_lis_cirkul_ci 27j.html ( ) 14 Komplex természettudományos terület tanulói jegyzet 11. évfolyam

16 10. feladat 1. Keressétek meg a cikkben szereplő áramlási cellákat az alábbi ábrán! 2. Milyen erő okozza az észak-déli irányú légáramlások irányának megváltozását, elhajlását? 3. Nézz utána: miben különbözik a ciklon és az anticiklon! Forrás: Vissy Károly: Az időjárás előrejelzése: jóslás vagy tudomány? Elérhető az interneten: vissy/ vissy5.html ( ) c) Víz a légkörben A légkörben nem csak levegő található, hanem vízgőz is (kb. 0,001%), ami láthatatlan és szagtalan. A párolgás során a víz folyadék állapotból vízgőz állapotba kerül. A felhők a vízgőz cseppekké, vagy jégkristállyá való átváltozásából alakulnak ki, amelyek elég könnyűek ahhoz, hogy lebegjenek a levegőben. Amikor a vízgőzt tartalmazó levegő lehűl a harmatpontig, a vízgőz lecsapódik látható cseppek formájába, amiket már felhőnek nevezünk. Ahhoz, hogy felhők képződjenek, a víz mellett apró részecskékre is szükség van, amikre a vízgőz kicsapódhat, ezeket a részecskéket cseppképző magvaknak vagy kondenzációs magoknak nevezünk. Némely felhőben a kicsi cseppek ütközések révén egyesülnek, és nagyobb cseppet alakítanak ki. Mivel a cseppek egyre nagyobbak lesznek (térfogatuk körülbelül milliószorosra változik), túl nehezek lesznek ahhoz, hogy a levegőben maradjanak, ezért kihullanak, és így keletkezik az eső. Azon felhőknél, ahol a környező levegő hőmérséklete 0 C alatt van, jégkristályok keletkeznek. Amikor a jégkristályok már túl nehezek a lebegéshez, lehullanak a földre. A kristályok hóvá válnak, vagy ha a levegő, amin keresztül hullanak melegebb 0 C-nál, esőcseppek keletkeznek. Bolygónkon a víz folyamatos körfolyamatban van. Amikor a víz elpárolog, a keletkezett vízgőz felemelkedik, lehűl és felhővé alakul. A felhők a felszín fölött mozognak, és csapadékot adnak. A víz kitölti a tavakat, patakokat és folyókat, és végül is visszafolyik az óceánokba, ahol a párolgás újra elkezdi a folyamatot. A víz behatol a talajba is (a víz 11%-a). A növények levelein lezajló párolgás is fontos a vízkörforgásban: a növények a talajból vizet vesznek fel, a víz a gyökerektől a törzsön keresztül a levelekig halad, ahol elpárologhat. Ezt a folyamatot párologtatásnak nevezzük. Forrás: ESPERE Éghajlati enciklopédia 11. feladat 1. Készíts egy vízrészecske mozgását bemutató ábrát, jelöld rajta a halmazállapot-változásokat! 2. Jelöld az ábrán az energiaelnyelő és az energia-felszabadító folyamatokat! d) A jég világa A szárazföldi jég kiterjedése mindig jelentősen befolyásolta a folyókba, illetve a tengerekbe, óceánokba jutó víz mennyiségét. Az olyan folyóknál, mint a Duna, Rajna, Rhone, Pó, a vízjárás jelentősen függ az Alpokban felhalmozódott hó és gleccserjég olvadásának mértékétől. Manapság, amikor a tiszta ivóvíz iránt egyre nagyobb az igény, azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a Föld édesvízkészletének 75%-át a jégtakarók és jégárak zárják magukba. Földünk hatalmas vízkészletének 97%-a a sós víz és csak alig 3%-a az édesvíz, de ennek is döntő része, elsősorban a Déli-sarkvidéken található.a Földön a gleccserek és a jégtakarók együttes területe jelenleg 14,9 millió km 2. Ha ez a PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F

17 jégtömeg elolvadna, a világtenger szintje közel m-t emelkedne. A jégtakarók fontos édesvízforrást jelentenek számos területen és ezek kihasználása már elkezdődött. Vízkészletek megoszlása Víztározó megnevezése 1000 km 3 % Óceánok és tengerek ,61 Sarki, hegyvidéki jég és hó ,08 Felszín alatti vizek ,29 Édesvizű tavak 125 0,009 Sósvizű tavak 104 0,008 Talajnedvesség 67 0,005 Folyóvizek 1.2 0,00009 Vízpára az atmoszférában 14 0,0009 Összesen feladat 1 Hogyan függ össze a szárazföldi jégtakaró és a terület felszíni vizeinek állapota? 2. Készíts kördiagramot a vízkészletek adatai alapján! 3. Milyen veszélyekkel jár a sarki jégtakarók olvadása? A vízpára és az éghajlat A légkör felső rétegeinek vízpáratartalma jelentős szerepet játszik az üvegházhatásban. Az alsó rétegekben feldúsuló párának nincs ilyen hatása, nem befolyásolja a Föld egészének felmelegedését. Alapvetően megváltoztathatja viszont a csapadékeloszlást, a nagy viharok, tájfunok megjelenését, gyakoriságát. A melegebb levegő több vízpárát képes magában tárolni. 1 fokos hőmérsékletemelkedés már 6-7%-kal növeli a légkör vízpáramegtartó képességét. A brit meteorológiai hivatal szerint a légkör alsó rétegeiben évtizedenként átlagosan 0,07 grammal nőtt meg 1 kg levegő vízpáratartalma. Egy amerikai kutatócsoport az óceánok feletti vízpáratartalom változását határozta meg egy műholdnak a mikrohullámú tartományban készített felvételeiből. Ez az adatsor is egyértelműen jelezte a vízpáratartalom megnövekedését a légkör alsó tartományaiban. Az amerikai csoport kimutatta, hogy a napsugárzás erősségének változása a vizsgált időszakban túl kicsi volt ahhoz, hogy előidézhesse a mért páratartalom-változást. Mások a Pinatubo vulkán 1991-es kitörésében keresték a magyarázatot; a vulkán által a légkörbe juttatott anyag kiülepedése után több napfény jutott a légkörbe, de az amerikai csoport elemzése szerint ez a folyamat sem elégséges a tapasztalt változás magyarázatához. A természetes okok kizárása után sokféle modellszámítás alapján mindkét csoport arra a következtetésre jutott, hogy a vízpáratartalom megnövekedése egyetlen okkal magyarázható: az emberi tevékenység eredményeképpen a légkörbe került üvegházhatású gázok okozta felmelegedéssel. Forrás: Origo. Elérhető az interneten: ( ) 16 Komplex természettudományos terület tanulói jegyzet 11. évfolyam

18 13. feladat 1. Mutasd be a táblázat adatai alapján, hogy a melegebb levegő több vízpárát képes tartalmazni! 2. Mivel magyarázható a vízpáratartalom megnövekedése a cikk szerint? 3. Miért okozhatja az üvegházhatás megfutását, a felmelegedés gyorsulását a páratartalom növekedése? Táblázat a páratartalom meghatározásához: t ( C) ρ (g/m 3 ) (t-t`) C-ban a relatív páratartalom %-ban 15 12, , , , , , , , , , , A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS TERMÉSZETI ÉS TÁRSADALMI FOLYAMATOKKAL VALÓ KAPCSOLATA Növekvő ipar növekvő szén-dioxid kibocsátás A jelenkori globális éghajlatváltozás folyamata párhuzamba állítható az ipari tevékenység nagymértékű fokozódásával. A tudósok elegendő bizonyítékot találtak arra, hogy a két folyamat ok-okozati összefüggésben van egymással. Az alábbi szövegek az ipari fejlődés főbb lépéseit mutatják be. Neolitikus forradalom (Kr.e ) Az esemény valahol Délnyugat-Ázsiában kezdődött Kr. e körül és az emberiség egyik legfontosabb változásának tekinthető. A helyben élés a személyes tulajdon elkerítésének és némi birtok hozzácsatolásának lehetőségét nagyban megkönnyítette. A történelem előtti emberek ebben a helyzetben már készleteket tudtak felhalmozni és a felesleget el tudták cserélni egymással. Amint a kereskedelem és a megbízható élelemellátás kiépült, a népesség növekedésnek indult. Ez idő alatt kezdett a tulajdon fontosabbá válni az emberek számára. Forrás: Wikipedia. Elérhető az interneten: ( ) Ipari forradalom ( ) Ipari forradalom a neve annak az átfogó társadalmi, gazdasági és technológiai változásnak, amely nagyjából 1780 és 1850 között először Nagy-Britanniában, majd Európa és Észak-Amerika egyes régióiban PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F

19 zajlott le. Az átalakulás az eleinte szénfűtésű gőzgép feltalálásával és a kezdetben textilüzemekben elindult gépesítéssel kezdődött. Az ipari forradalom technológiai és gazdasági folyamatainak a gőzhajtású hajók, csónakok, és a gőzvasút bevezetése adott újabb lendületet. Az ipari forradalom komplex gazdasági-társadalmi átalakulás. Három lényeges folyamata volt: új anyagok feltűnése, új energia és erőforrások születése, a gépesítés és a munkaszervezés új formái. Forrás: Wikipedia. Elérhető az interneten: ( ) Második ipari forradalom ( ) A második ipari forradalom 1871 és 1914 között új találmányokat hozott a vegyészetben, az elektromosságban, az olajiparban és az acéliparban. Az árucikkek tömegtermelése fejlődésnek indult, az étel, az ital, a ruházat, a közlekedés, a korai rádiók, és gramofonok előállításának gépesítése a lakosság szükségleteit szolgálta, egyúttal egyre több munkahelyet teremtett. A második ipari forradalom a világgazdaság átrendeződésével járt együtt: a Föld új és növekvő súlyú vezető hatalmai Németország és az Egyesült Államok lettek. Az ipari forradalmak magját az energiahordozók és az energia felhasználása képezi: az első ipari forradalom esetében szén és faalapú gőz, a második ipari forradalomban a belsőégésű és elektromos motoros generátorok. Forrás: Wikipedia. Elérhető az interneten: ( ) Tudományos-technikai forradalom (1945 napjainkig) Korunk ipari fejlődését gyakran nevezik tudományos-technikai forradalomnak. Ezen azt értjük, hogy az ipar a tudományos eredmények segítségével termel újat. Nem mindig volt így. Bőrt cserzeni, acélt gyártani és sok mást az emberiség jóval azelőtt tudott, hogy fogalma lett volna a folyamat mibenlétéről. Az ipar a gyakorlat tapasztalatai alapján fejlődött, és csak utána következett a tudományos elmélet kidolgozása. Jellemző példa erre: a 18. században találták fel és vették használatba a gőzgépet. Működésének tanulmányozása révén azonban csak jó száz évvel később született meg a fizika egyik ága, a termodinamika tudománya. Forrás: Szabadváry Ferenc: A kémia művelődéstörténete. Elérhető az interneten: b46/ch01.html ( ) 14. feladat 1. Az olvasott szöveg és saját információid alapján készíts időszalagot, jelöld be rajta az emberiség jelentősebb társadalmi-gazdasági változásait az alábbiak alapján! 2. Válaszd ki a forradalmi változásokból azokat következményeket, amelyek elősegítették a jelenleg zajló klímaváltozás kialakulását! Írd ezeket az időszalag mellé! 3. Tanulmányozd a mellékelt grafikonokat és vesd össze az elkészített időszalaggal! Milyen összefüggések figyelhetők meg a grafikonok és az időszalag között? 18 Komplex természettudományos terület tanulói jegyzet 11. évfolyam

20 Forrás: Wikimedia. Elérhető az interneten: commons.wikimedia.org/wiki/image:carbon_ History_and_Flux-2.png ( ) SUPS, Internet: numbers.html ( ) Gazdasági tevékenység és üvegházhatású gázok A gazdasági tevékenység különféle ágazatai eltérő módon befolyásolják a globális klímaváltozást. Ha megmérjük, hogy az egyes szektorok milyen mértékben részesülnek az üvegházgázok kibocsátásából, akkor egyértelműbbé válik, hogy hol a legaggasztóbb a helyzet. Az alábbi diagram ezt ábrázolja. 15. feladat 1. Mely tevékenységek állnak az élen az üvegházgáz-kibocsátás szempontjából? Írd le sorrendben az első hármat! 2. Melyek azok a területek (körcikkelyek), ahol te is tudnál tenni a kibocsátás csökkentése érdekében? 3. Melyek azok a területek, ahol inkább csak a kormányok és állami vezetők tudnának tenni a kibocsátás csökkentése érdekében? Üvegház gázok kibocsátása a Földön szektoronként Forrás: PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA

Részletesebben

Általános földi vízkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Általános földi vízkörzés. Dr. Lakotár Katalin Általános földi vízkörzés Dr. Lakotár Katalin Óceánok: fontos szerepűek a földi éghajlat irányításában hőszállítás az Egyenlítőtől a sarkok felé hőszállítás nélkül bolygónk legnagyobb része túl hideg lenne

Részletesebben

Háttér jegyzetek a ppt1-hez

Háttér jegyzetek a ppt1-hez Háttér jegyzetek a ppt1-hez 1. dia Éghajlatváltozás A tudományos eredmények meggyőzőek E prezentáció célja, hogy bevezesse a közönséget az éghajlatváltozás témájába, majd (rövid) áttekintést nyújtson a

Részletesebben

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Csapat száma: Elért pontszám: KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Megoldási időtartam: 75 perc Összes pontszám: 40 pont FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI INTÉZET 2006 2007 I. Írjátok

Részletesebben

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A Napból érkező elektromágneses sugárzás Ø Terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre. ØHőenergiává anyagi részecskék jelenlétében alakul pl. a légkörön keresztül haladva. Ø Időben

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE Vizi Gergely Klímaváltozásról Magyarországon Építményeket érő hatások

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Épület termográfia jegyzőkönyv

Épület termográfia jegyzőkönyv Épület termográfia jegyzőkönyv Bevezetés Az infravörös sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés, a termográfia azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (-273,15 C) felett

Részletesebben

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

Ugye Ön is tudta már? Kérdések és válaszok a bázisállomás működése kapcsán

Ugye Ön is tudta már? Kérdések és válaszok a bázisállomás működése kapcsán Ugye Ön is tudta már? Kérdések és válaszok a bázisállomás működése kapcsán Mi az a bázisállomás? Bázisállomásnak hívják azokat az antennákat vagy adótornyokat, amelyek továbbítják a működéshez elengedhetetlen

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

Felkészítés szakmai vizsgára. 1163-06 modulhoz. II/14. évfolyam

Felkészítés szakmai vizsgára. 1163-06 modulhoz. II/14. évfolyam Felkészítés szakmai vizsgára informatika területre Felkészítés szakmai vizsgára informatika területre 1163-06 modulhoz II/14. évfolyam tanári kézikönyv A TISZK rendszer továbbfejlesztése Petrik TISZK TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

Részletesebben

Bevezetés légkör hőmérsékletét napsugárzás csapadék szél DEFINÍCIÓ időjárásnak időjárási elemek

Bevezetés légkör hőmérsékletét napsugárzás csapadék szél DEFINÍCIÓ időjárásnak időjárási elemek Bevezetés Ebben a fejezetben a földfelszínt körülölelő levegőburok, a légkör jelenségeivel ismerkedünk meg. Választ kapunk arra, hogyan keletkeznek a felhők, mikor hullik eső és mikor hó, milyen pusztításokat

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés Általános tudnivalók k az INCA rendszerről és s az INCA pályp lyázatról Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA nowcasting

Részletesebben

A hétvégi vihar ismertetése

A hétvégi vihar ismertetése A hétvégi vihar ismertetése Zivatarlánc Szupercella Dió nagyságú jég Tuba Tornádó Jégeső Villámok Tatabánya Pécs felett Pécs felett Csontváry u. szombat 20:10 Köszönöm a kitartó figyelmet! ;) Készítette:

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI. OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu

A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI. OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu Felhőkeletkezés: Folyamatok, amelyek feláramlásra késztetik a levegőt. - Légtömegen belüli konvekció - Orográfia - Konvergencia

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Wantuchné Dobi Ildikó OMSZ dobi.i@met.hu A klíma és energiatudatos városfejlesztés, mint a városi hősziget csökkentésének

Részletesebben

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Ritvayné Szomolányi Mária Frombach Gabriella VITUKI CONSULT Zrt. A távérzékelés segítségével: különböz6 magasságból, tetsz6leges id6ben és a kívánt hullámhossz tartományokban

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Globális klímaváltozás

Globális klímaváltozás Három hetet meghaladó iskolai projekt Globális klímaváltozás Okok - következmények - megoldások Készítette: H. Fazekas Erika, Kaszt Erika, Lakatos Ferenc, Zalai Edina A három hetet meghaladó iskolai projekt

Részletesebben

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai Bíróné Kircsi Andrea László Elemér Debreceni Egyetem UHI workshop Budapest, 2013.09.24. Mi a városklíma? Mezoléptékű klimatikus jelenség Mérhető,

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KIHÍVÁSAI AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KIHÍVÁSAI AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KIHÍVÁSAI AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Készítette: Légrádi Anikó Budapest, 2003 1 Bevezetés Az éghajlatváltozás

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

Elkészült a szakmai megvalósítás tervezett ütemterve, amely alapján a téglási iskolában megkezdődött a projekt ezen részének megvalósítása.

Elkészült a szakmai megvalósítás tervezett ütemterve, amely alapján a téglási iskolában megkezdődött a projekt ezen részének megvalósítása. Foglalkozás tervezett időpontja 1. tanítási Időtartama Helyszíne, körülményei 1 óra A 11. számú interaktív táblás (TTSZK) 2. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai alapismeretek I 3. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Klímaváltozás az egyén felelőssége és lehetőségei egy magyarországi adatfelvétel tükrében

Klímaváltozás az egyén felelőssége és lehetőségei egy magyarországi adatfelvétel tükrében Klímaváltozás az egyén felelőssége és lehetőségei egy magyarországi adatfelvétel tükrében Baranyai Nóra (PhD) - Varjú Viktor (PhD) Tudományos munkatársak (MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete) E-mail:

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető

2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető . Laboratóriumi gyakorlat A EMISZO. A gyakorlat célja A termisztorok működésének bemutatása, valamint főbb paramétereik meghatározása. Az ellenállás-hőmérséklet = f és feszültség-áram U = f ( I ) jelleggörbék

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Éghajlatváltozás tudhatjuk-e, mi lesz holnapután?

Éghajlatváltozás tudhatjuk-e, mi lesz holnapután? Éghajlatváltozás tudhatjuk-e, mi lesz holnapután? Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező és Éghajlat-dinamikai Osztály TARTALOM 1. Bevezetés 2. Időjárás és éghajlat 3. A

Részletesebben

A Viharvadászok Egyesületének tagi szolgáltatásai

A Viharvadászok Egyesületének tagi szolgáltatásai A Viharvadászok Egyesületének tagi szolgáltatásai Érdekel a viharvadászat? Szeretnéd minél közelebbről és minél eredményesebben megfigyelni a közeledő szupercellákat? Olyan eszközöket szeretnél használni,

Részletesebben

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Napenergia Vízenergia Szélenergia Biomassza SZÉL TERMÉSZETI ELEM Levegő vízszintes irányú mozgása, áramlása Okai: eltérő mértékű felmelegedés

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Mika János 1, Wantuchné Dobi Ildikó 2, Nagy Zoltán 2, Pajtókné Tari Ilona 1 1 Eszterházy Károly Főiskola, 2 Országos Meteorológiai Szolgálat,

Részletesebben

NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer. Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014

NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer. Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014 NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014 ENSZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI KORMÁNYKÖZI TESTÜLET JELENTÉSE Klímaváltozás mérésekkel igazolható 1901

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Katalin

NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Katalin NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL Darvas Katalin AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatára használt

Részletesebben

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok dr. Faragó Tibor, dr. Hasznos Erika sztratoszféra Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felszín

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

TERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Természettudomány középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Természetvédelem

Részletesebben

A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai. Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám

A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai. Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám Tematika Dolgozat célja Szélenergia negatív hatásai Zajmérés Szélenergia pozitív hatásai Összefoglalás

Részletesebben

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit KÖRNYEZETI NEVELÉS EGYESÜLET Budapest, 2008. március 1. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. IPCC jelentés

Részletesebben

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry

Részletesebben

KÁOKSZI VIZSGAFEJLESZTŐ KÖZPONT Földrajz próbafeladatok 2003. Minta

KÁOKSZI VIZSGAFEJLESZTŐ KÖZPONT Földrajz próbafeladatok 2003. Minta 1. FELADAT Földünk és környezetünk Középszintű írásbeli érettségi feladatlap 3. minta 2. rész A feladatlap-rész megoldásához atlasz használható Milyen mozgásokat végez a Nap? Jelölje az állítások előtt

Részletesebben

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár Tudományos háttér ENSZ Éghajlatváltozási

Részletesebben

Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE. Major György 2013. Október

Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE. Major György 2013. Október Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE Major György 2013. Október Vázlat 1. Bevezetés 1.1 A meteorológia szerepe: napsugárzási adatsorok, napsugárzás mérések más meteorológiai

Részletesebben

KÉNYSZER VAGY LEHETŐSÉG?

KÉNYSZER VAGY LEHETŐSÉG? KÉNYSZER VAGY LEHETŐSÉG? Energiatudatos építészet, megvalósult projektek. Kormos Gyula Építész, épületenergetikai szakértő A globális átlaghőmérséklet alakulása 1860 és 2000 között Forrás: Harnos Zs; Gaál

Részletesebben

A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG. KEOP-6.1.0/A/11-2011-0024 1. szemléletformáló nap: 2011. november 8.

A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG. KEOP-6.1.0/A/11-2011-0024 1. szemléletformáló nap: 2011. november 8. A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG A fenntartható fejlődés egyrészt olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező

Részletesebben

Az UHI projekt eredményei. Dr. Ba ra n ka Györgyi

Az UHI projekt eredményei. Dr. Ba ra n ka Györgyi Az UHI projekt eredményei Dr. Ba ra n ka Györgyi Országos Meteorológiai Szolgálat baranka.gy@met.hu Vázlat 1. Az UHI projekt bemutatás 2. Főbb eredmények 3. Döntéstámogató rendszer 4. A hősziget-hatás

Részletesebben

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában Bihari Zita, Kovács Tamás, Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Alapítva:

Részletesebben

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ Érzékeny földünk Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19 ME MFK Digitális Közösségi Központ Földessy János ...ha egy pillangó szárnya rebbenésével megmozdítja a levegőt, mondjuk Pekingben, akkor

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI (fizika munkaközösségi foglalkozás fóliaanyaga, 2009. április 21.) A KÉTSZINTŰ FIZIKAÉRETTSÉGI VIZSGAMODELLJE

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

I. rész Mi az energia?

I. rész Mi az energia? I. rész Mi az energia? Környezetünkben mindig történik valami. Gondoljátok végig, mi minden zajlik körülöttetek! Reggel felébredsz, kimész a fürdőszobába, felkapcsolod a villanyt, megnyitod a csapot és

Részletesebben