A magyar TELLUS Program újabb Phare támogatást nyert el a Szövetség. tartalom. A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyar TELLUS Program újabb Phare támogatást nyert el a Szövetség. tartalom. A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja"

Átírás

1 IV. évfolyam negyedik szám A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja A magyar TELLUS Program újabb Phare támogatást nyert el a Szövetség A falusi, vidéki életmód, a mezôgazdasági termelôk, gazdák megítélése, az élelmiszerek minôsége, biztonsága, egészsége mindig is komoly vitára, véleménynyilvánításra okot adó kérdés volt a szélesebb társadalom számára. Az EU csatlakozás után több olyan ügy is sajtó nyilvánosságot kapott, amely szintén erre a területre irányította a közvélemény figyelmét (pirospaprika ügy, marokkói zöldpaprika, szlovák sonka, az EU támogatások kifizetésének késlekedése miatti agrárdemonstráció). Ez a még felfokozottabb figyelem csak számunkra új, hiszen hasonló ügyekkel az EU polgárai már korábban találkozhattak (belga dioxinos csirke, angol kergemarha kór, száj- és körömfájás betegség, fagyállóval feljavított osztrák bor, anti-globalizációs mozgalmak). A jelzett, a nagy nyilvánosságot kapott ügyeken keresztül megítélve torz képet kap(hat) a mezôgazdasággal csak fogyasztóként találkozó átlag polgár. Ehhez még hozzájárul, hogy a mezôgazdaság szereplôinek, a gazdáknak igen alacsony a kommunikációs potenciálja. Manapság már nem elég megtermelni a kiváló minôségû árut, tenni kell azért, hogy arról tudjanak is a fogyasztók, bízzanak a gazdákban, a termelôkben és keressék a jó, garantáltan egészséges árukat. A Program egyik célja tehát az információ átadás, tájékoztatás a mindennapi életbôl ismert mezôgazdasági termékek elôállításáról, az élelmiszer feldolgozás körülményeirôl, a vidéki-mezôgazdasági tartalom A magyar TELLUS Program újabb Phare támogatást nyert el a Szövetség A LEADER program Megújuló energiaforrások Korai nyugdíjazás Szövetségi programok életforma szerepérôl, a mezôgazdaság társadalmi helyérôl, az agrár támogatásokról. Ezen túl a reális, a véleményalkotásra alapot adó információk köre ki kell, hogy terjedjen a gazdálkodás társadalmi, gazdasági, technológiai környezetére, a vidéki életforma valós, nem a szokásos, romantikus elképzelésekre alapozó (ringó búzamezôk, egészséges, pirospozsgás, lehetôleg bajszos férfiak, stb.) bemutatására. Az információ átadásának, a kommunikációs tevékenység, a szemléletformálás eszköze a TELLUS Oktatási Program. A TELLUS Programot a Fiatal Gazdák Európai Tanácsa a CEJA indította el 1999-ben az Európai Unió Bizottsága és több nemzeti intézmény támogatásával. A Program elôkészítéseként végeztek egy európai kiterjedésû kutatást a mezôgazdasági ismeretanyagról az elsôdleges célcsoportot képezô éves korosztályban. A kutatás megerôsítette azt a már közhelyszerû megállapítást, hogy a gyerekek gyakorlatilag nem rendelkeznek valós képpel a mezôgazdaságról. A sokat emlegetett: a tehén lila jelenséget visszaigazolja az, hogy pl. az angol gyerekek 17%-a úgy gondolja, hogy a banán Angliában terem, mivel lehet kapni a boltban. folytatás a 2. oldalon

2 IV. évfolyam negyedik szám 2 A kutatásra alapozva 2002-re készült el a részletes Oktatási Program 6 kötete, a kapcsolódó munkafüzet és a tanári segédlet. Az Oktatási Program 11 európai nyelven elérhetô a internet címen. A Programot valamilyen formában már minden korábbi EU tagállamban elindították. Az AGRYA, mint CEJA tagszervezet kapott felkérést arra, hogy a Programot bevezesse Magyarországon. A Program egyik célcsoportját a éves gyerekek, és rajtuk keresztül tanáraik és szüleik alkotják. Feltételezzük, hogy a már gyermeki kor végén átadott információra alapozva olyan kép, ismeret alakul ki a gyerekekben, hogy késôbbiekben tudatosabb fogyasztói lesznek a mezôgazdasági termékeknek. A Program tehát szemléletformáló szerepet vállal fel, elég korán kezdve azt. A Programnak része, hogy a gyerekek személyesen találkoznak gyakorló gazdákkal, a különbözô ágazatokból (növénytermesztô, állattenyésztô, erdész, stb.), illetve látogatást tesznek mûködô gazdaságokban. A személyes találkozásnak kettôs funkciója van, egyrészrôl gazdák megszemélyesítik mindazt amirôl a tankönyvek szólnak, másrészrôl egy merôben szokatlan helyzetet teremt a gazda számára, hiszen be kell mutatnia a gazdaságát, el kell azt adnia. A Program ezen eleme a gazdának és egy szektoron kívüli szereplônek az együttmûködésén alapul. Mindkét fél számára remélhetôen komoly hozadékot jelent majd az együttes munka, a gazda egy új feladatban próbálhatja ki magát, kommunikátorrá válik, a pedagógus új, a munkája során jól hasznosítható tapasztalatokat szerezhet. A Programban közvetlenül nem vesznek ugyan részt, de a gyerekeken keresztül a szülôk is részesei lesznek annak. Reményeink szerint a Program ráirányítja a figyelmet mezôgazdaságra, annak mindennapjaira. A TELLUS Oktatási Program tehát jóval több egy oktatási programnál, hiszen kísérletet tesz arra, hogy kommunikáljanak egymással olyanok, akiknek erre eddig nem volt intézményesen lehetôségük. Az együtt végzett munka, a közös élmények, sikerek segítenek abban, hogy a terméket elôállító gazda és a fogyasztók között az információs és kommunikációs szakadék megszûnjön. A Program minden országban más és más, ami közös az az írott tananyag. Így a magyar TELLUS a fogyasztóvédelmi orientációjával egy kísérleti Programnak tekinthetô. A Program három régióban, kilenc iskolában tud elindulni. Az ehhez szükséges forrásokat biztosítja a PHARE Program keretében elnyert támogatás. A Program során együttmûködünk a lengyel fiatal gazda szervezetettel, ahol szintén most indul a TELLUS. A Program egyes elemei a következôk. Elôkészítés, résztvevôk kiválasztása A Program sikere nem kis részben azon múlik, hogy milyen partnerekkel indítjuk azt el. A kiválasztott magyar régiókban a Szövetség az átlagosnál intenzívebb aktivitással rendelkezik, a helyi, regionális humán erôforrásaink adottak a projekt sikeres elindításához. A fiatal gazda oldalról tehát különösebb nehézséget nem fog jelenteni a résztvevô gazdák kiválasztása. A regionális koordinátorok feladata lesz régiónként, lehetôleg egy-egy megyén belül kiválasztani 3-3 iskolát, megtalálva a Programban részvételre nyitott pedagógusokat. TELLUS Oktatási Program kiadványainak lefordítása, lektorálása A TELLUS Oktatási Program összességében 6 kötetbôl, munkafüzetbôl és tanári segédanyagból áll. Az írott szöveg hozzávetôleg karaktert tesz ki. Ennek a többek között angol nyelven elérhetô tananyagnak a lefordítása, lektorálása elôfeltétele a Program elindításának. TELLUS Oktatási Program kiadványainak nyomdai elôállítása, interaktív CD-ROM készítése A lefordított tananyagból a tankönyvek esetében 300, a munkafüzetek esetén 600 nyomatatott példányt készítünk. Ezeket ingyenesen a résztvevô iskolák rendelkezésére bocsátjuk. A tanagyagból interaktív CD-ROM is készül példányban, amely elsôsorban arra szolgál, hogy a késôbbiekben érdeklôdô partnerek számára bemutassa a tananyagot, illetve ahol ez technikailag lehetséges klasszikus tananyagként szolgáljon. Közös képzés a Programban résztvevô gazdáknak, pedagógusoknak Az Oktatási Program nem a szokásos iskolai oktatási Program, hiszen a sikerének egyik záloga az, hogy a tanár-diák-gazda résztvevôk megtalálják a közös hangot. Az egymástól gyökeresen eltérô ismeretanyagot és tapasztalatot kell összegyúrni úgy, hogy a végeredmény a diák számára új ismeretek jelentô élményt eredményezzen. A Program során a mezôgazdaság ágazatainak megfelelôen az iskolában találkozhatnak a gyerekek állattenyésztéssel, növénytermesztéssel, kertészettel, erdészettel foglalkozó gazdával, aki közvetlenül, képekkel illusztrált elôadáson keresztül mutatja be tevékenységét. Erre a feladatra fel kell készíteni az ehhez egyáltalán nem szokott gazdákat. A felkészítést természetesen elôre meghatározott, megtervezett módon azok tudják elvégezni, akik a késôbbiekben a partnerei lesznek a gazdáknak az iskolában. A képzés az elsô, igen fontos eleme a késôbbi sikeres együttmûködésnek, hiszen ott jobban megismerhetik egymást a különbözô területrôl érkezô résztvevôk. A résztvevôk jó kiválasztásával már itt ledôlhetnek az adott esetben csak a gondolatokban meglevô gátak, averziók, amelyek akadályozzák a különbözô szereplôk együttmûködését. Régiónként 3 egynapos tréninget tervezünk, összesen 9 tréninget. Szakmai látogatások a gazdáknál a Programban résztvevô gyerekek számára A Programban résztvevô diákok számára látogatásokat szervezünk, amelyeken közvetlen élményeket szerezhetnek a mezôgazdasági üzemek és a gazdák napi életérôl. A látogatások növénytermesztô, állattenyésztô, kertészettel foglalkozó gazdaságokban kerülnek megszervezésre. Adott esetben lehetôség nyílik növényi termékeket vagy tejet feldolgozó üzem meglátogatására is (a húsüzemek talán túl koraiak egy gyerek számára). A farm-látogatásokon keresztül láthatóvá válik a diákok számára, hogy milyen komoly szakmai, technológia háttér szükséges ahhoz, hogy egészséges, biztonságos élelmiszert állítsanak elô a gazdák. A farm látogatások utazási költségeit (buszbérlet) a Program költségvetésébôl fedezzük, az a résztvevô iskoláknál külön költséget nem jelent. Szeminárium a TELLUS Program európai tapasztalatairól A Programot már minden korábbi európai országban elindították a CEJA tagszervezetei. Így az ô tevékenységükön keresztül már értékelhetô gyakorlati tapasztalatok állnak rendelkezésre. A Program magyar és lengyel indulását elôkészítendô kerül sor egy nemzetközi szemináriumra Budapesten. Ezen részt vesznek lengyel, magyar pedagógusok, gazdák, a CEJA részérôl a Program felelôsei, valamint három országból a Programmal foglalkozó személyek. A

3 3 IV. évfolyam negyedik szám szeminárium segítség lehet abban, hogy a Programot mind a lengyel, mind a magyar fél megfelelôen adaptálja. Értékelô konferencia a Program bevezetésérôl, tapasztalatairól A Program zárásaként kerül sor egy értékelô konferenciára, amely a bevezetés tapasztalatait összegzi és kijelöli a további tevékenység irányát. A konferencián a Programba bekapcsolódott intézmények és a gazdák vesznek részt. Szakmai út Lengyelországba A lengyel partner már túl van az elsô, kezdeti lépéseken a Program bevezetésével kapcsolatosan. A tapasztalataik, a választott megoldások helyszíni megismerése céljából a projekt szûk stábja rövid tanulmányútra utazik Lengyelországba. Lengyelek látogatása Magyarországon A projekt második részében, a magyar eredmények tanulmányozására érkezik egy kisebb lengyel csoport Magyarországra. TELLUS szeminárium Brüsszel Azzal, hogy a Program elindul Magyarországon az AGRYA is tagja lett a TELLUS nemzetközi hálózatának. Így a december elején Brüsszelben tartandó következô tanári szemináriumon három magyar pedagógus, régionként egy-egy, valamint egy gazda vehet részt. Regionális szervezôi hálózat felállítása, mûködtetése A Program sikere érdekében minden régióban egy-egy regionális szervezô dolgozik. Ôk már 2004 júliusától ellátják ezt a feladatot, így kellô szervezési gyakorlattal rendelkeznek. Feladatuk a kapcsolattartás a gazdákkal és a pedagógusokkal, a szakmai látogatások, képzések elôkészítése, megszervezése, a gazdák igény szerinti támogatása a Program során, a kapcsolódó kommunikációs és sajtó kapcsolatok ápolása. TELLUS Oktatási Program akkreditációja Az elôzetes szakértôi vélemények alapján a TELLUS Oktatási Program szakmai tartalmát tekintve alkalmas az akkreditációra. A fordítás után a projekt ideje alatt elindítjuk a formális akkreditációt. A Programhoz rendelkezésre áll minden feltétel, koncepció, forrás. A siker igazán csak azon múlik, hogy milyen partnereket találunk ehhez a gazdák és az iskolák között. Az elôzetes jelezések alapján úgy látszik, hogy jelentkezôkben nincs hiány Dr. Mikula Lajos A LEADER program I. Az európai vidékfejlesztési politika fejlôdése A vidékfejlesztési politikák az agrárpolitikák irányváltásainak eredményeként jöttek létre. Az Európai Unióban ez a politikaváltás néhány kulcsszabályzóban és kezdeményezésben kristályosodott ki: A LEADER Kezdeményezés 1991-tôl; A Közös Agrárpolitika felülvizsgálat 1992-ben; A Cork-nyilatkozat a Vidékpolitikáról 1995-ben. Ezek a változások alapvetôen érintették az EU-n belüli fejlesztési politikákat, idôközben az EU 12 tagállama Ausztria, Svédország és Finnország 1995-ös csatlakozásával 15-re bôvült. A Kelet felé irányuló, tervezett bôvülés egy további jelentôs változtatás felé kényszerítette az Uniót, ami megjelent az Agenda 2000-ben, az márciusában tartott berlini konferencia fô stratégiai nyilatkozatában. Az Agenda 2000 széles körben foglalkozik az Unió bôvítésével és az EU pénzügyi alapjainak újrafelosztásával. Az új irányvonalak felölelik a 2000-tôl 2006-ig tartó idôszakot. Itt csak azokra a rendelkezésekre térünk ki, melyek a vidékfejlesztés témaköréhez kapcsolódnak. Röviden összefoglalva ezek a következôk: Az élelmiszertermelést, -feldolgozást és -exportot támogató alapok fokozatos csökkentése A Közös Agrárpolitikán belül egy második pillér megalkotása a vidékfejlesztéshez kapcsolódóan A Vidékfejlesztési Rendelet, mely alapján az EU tagállamok kidolgozzák és végrehajtják a saját vidékfejlesztési programjaikat, ahol az összetevôket a Rendeletben megadott lehetséges tevékenységek listájából választhatják ki. A LEADER+ Kezdeményezés, melynek célja (mint elôdjeinek, a LEADER I-nek és a LEADER II-nek) a helyi partnerségek elômozdítása, az integrált vidékfejlesztésért. A SAPARD program (Special Aid for Pre-accession in Agriculture and Rural Development Különleges támogatás a csatlakozni kívánó államoknak a mezôgazdaság és a vidékfejlesztés területén), melyet az EU a 10 közép-európai országnak köztük Magyarországnak ajánlott fel, melyek akkor még tagjelöltek voltak. A program keretében a kormányok elindították a nemzeti vidékfejlesztési programjaikat. A programok középpontjában fôleg az élelmiszer-feldolgozási és állatjóléti szabályok álltak, az Acquis Communautaire (közösségi joganyag) részeként. Elôretekintés. Most 2005-ben, az Európai Unió figyelmének középpontjában a következô tervezési idôszak áll, ami 2007-tôl 2013-ig tart majd elejétôl már nagy viták voltak az Európai Bizottságban, az Európa Parlamentben és a tagállamokban az Unió jövôbeni stratégiai irányvonaláról, a vonatkozó szabályokról, és az Uniós költségvetés méretérôl és felosztásáról a 2007 utáni idôszakban. A 2007-tôl várhatóan beinduló EAFRD (Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap) három fô cél, avagy Tengely köré van rendezve: A mezôgazdasági szektor versenyképességének növelése a szerkezetátalakítás támogatásán keresztül A környezettudatos gazdálkodás javítása a földterület-kezelés támogatásán keresztül; Az életminôség javítása a vidéki területeken és a gazdasági tevékenységek diverzifikálásának támogatása. A Vidékfejlesztési Rendelet tervezete, ami az EAFRD jogi alapját képezi, elôrevetít egy negyedik, keresztirányú tengelyt is, nevezetesen a LEADER folytatására vagy fôáramba helyezésére, nem egy Közösségi Kezdeményezés formájában (ahogyan eddig volt), hanem a nemzeti vidékprogramok szerves részeként.

4 IV. évfolyam negyedik szám 4 A vidékfejlesztési programoknak az Európai Unió három fô céljához kell hozzájárulniuk: ezek a versenyképesség ( lisszaboni pontok ), a fenntarthatóság ( göteborgi pontok ), és a kohéziós erô, vagyis az Európai Unió régiói közötti jövedelmi és életszínvonalbeli egyenlôtlenségek kiegyenlítése iránti elkötelezettség. A kohéziós erô követelménye különlegesen élesen vetôdött fel az új tagállamok csatlakozásával és az Unió további bôvítésének jövôbeni lehetôségével, amikor a fejletlen piacgazdaságok és a gazdaságilag jelentôsen elmaradott országok csatlakozása várható. A vidékfejlesztés dinamikus megközelítése még az elmaradott vidéki régiókat is képessé teheti arra, hogy Európa erôs gazdaságához kapcsolódjanak, illetve a versenyképesség és fenntarthatóság növeléséhez nagy mértékben hozzá járuljanak. II. Vidéki értékek A vidéki területek fent vázolt szükségletein túl a szabályozás figyelembe veszi azokat az értékeket is, melyek elválaszthatatlanok a vidéki területektôl és az ott élô emberektôl. A vidéki területek jellemzôi. A vidéki területeket jellemzik: a kis méretû, kis lakosságú települések, közösségek és vállalkozások; gyakran rendelkeznek valamiféle sajátossággal, jellegzetességgel az építkezés, gazdálkodás, kézmûvesség, szokások, nyelvhasználat tekintetében; eredeti, magas minôségû természeti környezet. III. A LEADER megközelítés 3. Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek A LEADER irányítási és finanszírozási módszereinek jelentôsége a decentralizált döntéshozásban és a források kiegyensúlyozottabb felhasználásában mutatkozik, ennek eredménye pedig a megélénkülô vidéki gazdasági élet és a munkahelyek számának növekedése. A helyi akciócsoportokban az üzleti élet és a civil társadalom képviselôinek ugyanannyi szavazati joguk van, mint a közszférának. A helyi pénzügyi támogatás és irányítás LEADER- módszere kiegyenlíti a megszilárdult hatalmi pozíciókat és erôsíti a kiegyensúlyozott hatalomelosztást, ezzel megerôsítve a gazdaság fejlesztésében oly hatékony partneri kapcsolatokat. Az önálló pénzügyi felelôsség lehetôvé teszi a helyi bankok, hitelintézmények és vállalkozások jobb bevonását a projektek finanszírozásába. 4. Háromoldalú partnerség A partnerség gondolata központi szerepet tölt be a LEADER programban. A tervezésbe és megvalósításba bevont szereplôk körének kiszélesítése a döntések legitimációjának megerôsítését és az érintett szereplôk támogatásának megszerzését célozza. Az idealizált LEADER partnerség Közszféra Magán szektor A LEADER megközelítés hét alap-pilléren nyugszik. E hét alappillér mindegyike összefügg egymással, és kihatással van a LEADER sajátos köztes és hosszú távú célkitûzéseire. 1. A területalapú megközelítés A LEADER-térség olyan terület, amelynek lakói a helyi identitást (otthon-érzet) közösen élik meg. Magyarországon a kulturálisan, földrajzilag egységnek tekinthetô kistáj fogalma áll ehhez legközelebb. A területnek összefüggônek és megfelelô méretûnek kell lennie ahhoz, hogy biztosítani tudja az életképes fejlesztési stratégia fenntartásához szükséges emberi, pénzügyi és gazdasági erôforrásokat. A területalapú megközelítés révén azok dolgoznak együtt, akik közös otthonuknak érzik az adott térséget, és ez a motiváció hatékonyan mozgósítja és értékesíti a helyi kezdeményezéseket és erôforrásokat. 2. Az alulról építkezô megközelítés Ez a LEADER Program egyik legfontosabb pillére. Az alulról építkezô megközelítés azt jelenti a LEADER módszertanában, hogy a helyi akciócsoportok döntéshozatali felhatalmazással rendelkeznek a helyi fejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása terén, és ezáltal a helyi szereplôk közvetlenül bekapcsolódnak a saját mindennapi életüket meghatározó fejlesztési folyamatokba. Az alulról építkezô tervezéssel és megvalósítással bizonyítottan együtt jár az erôforrások felhasználásának fokozott hatékonysága. Non-profit szektor 5. A tevékenységek újító jellege szinergia, együttmûködés, partnerség A megújulást, új szemléletet, az újítások középpontba helyezését a vidéki emberek sajátos szükségletei indokolják. A mai gazdasági környezetben létkérdés számukra, hogy a mezôgazdaság mellett új vagy kiegészítô megélhetési lehetôségeket találjanak. A LEADER újító jellege a helyi erôforrásokra támaszkodó, új ötleteken alapuló, változatosabb kereskedelem, ipar és szolgáltatások támogatását jelenti. 6. A tevékenységek közötti kapcsolatok integrált, ágazatközi megközelítés Az ágazatközi megközelítés a vidéki gazdaság fejlesztésére irányuló tevékenységek közötti kapcsolatot jelenti. A különbözô ágazatok összekapcsolásának sikeréhez a LEADERben legalább két feltételnek kell teljesülnie: az integrált megközelí-

5 5 IV. évfolyam negyedik szám tést értô irányításnak helyi szinten és a különbözô ágazatok közötti horizontális szakmapolitikai egybehangolásának nemzeti szinten. 7. Hálózatépítés, térségek közötti és nemzetközi együttmûködés A LEADER csoportok közötti hálózatépítés a feltétele annak, hogy a helyben szerzett tapasztalatok és átadható eredmények terjesztése, cseréje, a munkamódszerek és tudás továbbadása megtörténhessen. A helyi akciócsoportok térségek közötti és a nemzetek közötti együttmûködése, továbbá a nemzetközi hálózatokkal, egyetemekkel, kutatással és fejlesztéssel stb. kiépített kapcsolatai sikertörténetként épülnek be az EU regionális politikájába. A LEADER hálózatépítô módszere megfelel a vidéki térségek alapvetô karakterének: fejlesztésük szorosan a kicsihez, a kis mértékûhöz kapcsolódik, de a kis projektek összekapcsolása nagy hálózatot eredményez, versenyképessé válva a nemzetközi gazdaság nagy léptékû gazdasági kezdeményezéseivel szemben úgy, hogy közben a helyi megközelítés elônyei megmaradnak. IV. A magyarországi AVOP LEADER+ Program céljai Átfogó célok Az együttmûködési képesség (partnerség) és a helyi társadalom szervezettségének javítása, életképes vidéki közösségek kialakítása illetve támogatása Új, fenntartható jövedelemszerzési lehetôségek teremtése, a munkalehetôségek javítása munkahelyteremtés, a munkahelyek megôrzése a vidéki térségekben A vidéken élôk életminôségének javítása, a jólét növelése Konkrét célok A vidéki gazdaság sokszínûségének, többlábon állásának megteremtése, Sajátos helyi termékek kifejlesztése illetve a helyi termékek piacképességének javítása A vidéken élôk igényeihez igazodó új vagy magasabb színvonalú szolgáltatások kialakítása, fejlesztése A helyiek részvételének ösztönzése a fejlesztési folyamatokban a helyi kezdeményezések feltárása, kialakítása és megvalósítása érdekében Módszerek átadása és lehetôségek biztosítása a partnerség megerôsítésére és helyi társadalom szervezettségének javítására Gyakorlati célok Helyi közösségek, kistérségi partnerek felkészítése helyi akciócsoportok megalakítására és a LEADER+ megközelítésnek megfelelô mûködtetésére, a LEADER+ programba történô bekapcsolódásra A megfelelôen felkészült helyi akciócsoportok AVOP LEADER+ akciótervének elkészítése és megvalósítása A vidéki térségek egymás közötti hazai és más tagállamok vidéki térségei közötti együttmûködésének fejlesztése Az elért eredmények, tapasztalatok és tudás átadása, információk és következtetések rendelkezésre bocsátása a hálózatépítés segítségével. Az AVOP LEADER+ Program keretében az akciócsoportok által végezhetô támogatható tevékenységek 1. Készségek elsajátítása (az akciócsoportok részére nem elérhetô) Nyílt közbeszerzési eljárás keretén belül kiválasztott képzô konzorcium tart megyei tájékoztató napokat, régiónként képzéseket és biztosít mentorálási lehetôséget a potenciális helyi akciócsoportok képviselôinek. A rendezvények az országos és megyei napilapokban valamint az FVM honlapján kerülnek meghirdetésre. A képzések elvárt eredménye az, hogy az elôpályázat során kiválasztott helyi akciócsoportok képesek legyenek kidolgozni a partnerségen és helyi közösségi részvételen, integrált vidékfejlesztési stratégián alapuló LEADER akciótervet módszertani és adminisztrációs szempontból felkészüljenek a LEADER+ típusú intézkedések tervezésére és végrehajtására. 2. Helyi vidékfejlesztési terv kidolgozása és megvalósítása A tevékenység tartalma: helyi akciócsoportok létrehozásának és mûködésének támogatása a helyi vidékfejlesztési tervek megvalósítására, a rendelkezésre álló támogatás maximum 15%-ig a helyi akciócsoportok által elkészített és jóváhagyott vidékfejlesztési terv megvalósítása helyi szintû pályáztatás útján. A terveket a helyi szereplôk bevonásával, a partnerség elveit figyelembe véve kell elkészíteni, és részvételüket dokumentálni is kell. Tartalmát tekintve a tervnek az adott térség sajátos adottságain kell alapulnia. 3. Térségek egymás közötti és nemzetközi együttmûködésének támogatása Ebben a körben két vagy több térség együttmûködésével kialakított és megvalósított fejlesztések támogatása történhet Magyarországon belül, illetve magyarországi és a különbözô EU tagállamok LEADER térségei között. Saját finanszírozásban olyan vidéki térségek is partnerek lehetnek, amelyek nem kedvezményezettjei a 2. tevékenységnek. Egyszerû információ vagy tapasztalatcsere nem támogatható. Támogathatók az együttmûködés létrehozásának, valamint a közös projekt végrehajtásának költségei. Csak LEADER+ kedvezményezett térség lehet a projekt vezetôje és övé a végrehajtás pénzügyi felelôssége is. Az együttmûködési témák elsôsorban olyanok lehetnek, amelyeket a LEADER+ kedvezményezett térség a helyi fejlesztési tervében rögzített. 4. Kommunikációs hálózatépítés európai, nemzeti és regionális szinten (Az akciócsoportok részére nem elérhetô) A tevékenység keretében nemzeti koordinációs iroda létrehozására kerül sor. Az irodát nyílt közbeszerzéses pályáztatás útján az FVM Irányító Hatósága választja ki. A tevékenység célja a vidéki térségek hálózatba kapcsolása és a hálózat folyamatos és hatékony mûködtetésének biztosítása. A koordinációs iroda biztosítja a nemzeti szint és a helyi akciócsoportok, valamint a helyi akciócsoportok

6 IV. évfolyam negyedik szám 6 egymás közötti információ-, tapasztalat- és tudáscseréjét. Ennek az irodának a feladata a hálózat koordinálása, a jó gyakorlati tapasztalatok azonosítása, elemzése és terjesztése, a tapasztalat- és tudáscsere szervezése a, valamint a technikai segítségnyújtás a helyi és nemzetközi együttmûködések számára. Milyen egy jó LEADER kistérség? A LEADER programban résztvevô településeken élôk szabad elhatározásán alapul az együttmûködésben résztvevô települések kiválasztása, nem feltétel tehát hogy a statisztikai kistérség legyen a LEADER program területe. Fontos feltétel azonban, hogy a helyi akciócsoportok csak földrajzilag összefüggô területen, egymással szomszédos vidéki települések lakóinak összefogásával alakulhatnak meg. Elôfordulhat ugyanakkor, hogy egy összefüggô térség néhány települése nem csatlakozik a többiek kezdeményezéséhez. Ez nem kizáró ok. Feltétel, hogy földrajzi, gazdasági kulturális és társadalmi kapcsolatokon alapuljon a terület kiválasztása. Nálunk leginkább a kistáj fogalma felel meg ennek a megközelítésnek. A helyi akciócsoportok között nem lehet átfedés sem szervezeti, sem személyi, sem területi szinten. Egy település csak egy helyi akciócsoporthoz tartozhat. Az együttmûködô településeken élô lakosság száma fôig terjedhet. Kivétel ez alól Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Gyôr-Moson-Sopron, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megye, ahol az egy akciócsoporthoz tartozó lakosok számának elegendô az fôt elérnie. A LEADER térséghez csak olyan települések csatlakozhatnak, ahol az ott élôk száma fô alatti és/vagy a népsûrûség 120 fô/km 2 alatti. Kikbôl áll a helyi akciócsoport? A helyi akciócsoport döntéshozói legalább 50%-ban a helyi gazdasági és társadalmi partnerek és azok szövetségei. Szükséges a megfelelô helyi vezetôi kapacitás, valamint egy olyan technikai felkészültséggel és képzett munkatársakkal rendelkezô szervezet, amely az akciócsoport munkaszervezetének állandó feladatait képes ellátni. A LEADER+ fejlesztési témái A helyi vidékfejlesztési tervek a következô témákra épülhetnek: A helyi természeti és kulturális örökég értéknövelô hasznosítása A vidéki életminôség javítása Helyi termékek hozzáadott értékének növelése, különös tekintettel a kisméretû termelô egységek termékeinek piacra jutási esélyeit közösségi akciók révén javító intézkedésekre Új eljárások és technológiák használata, a vidéki termékek és szolgáltatások versenyképességének fokozása. Együttmûködés a térségen belül, az egy tagállamon belüli térségek között, valamint különbözô tagállamok helyi akciócsoportjai között. Összeállította: Szász Péter Megújuló energiaforrások A kôkorszak sem azért ért véget, mert elfogyott a kô, az olaj korszaknak sem azért lesz vége, mert elfogy az olaj! Yamani sejk (Szaud-Arábia) A világ energiatermelése területi arányait tekintve egyenetlen, a lakosság huszonöt százaléka termeli meg az összes energia háromnegyed részét. Ugyanez a népesség használja el a megtermelt energia hetvenöt százalékát. Ennek részben a földrajzi adottságok az okai. Bizonyos területeken bôségesen van olaj és szénhidrogén, máshol nincs, ezért az utóbbi területen élôk kiszolgáltatott helyzetben vannak. A hagyományos energiahordozó-készletek végesek, ilyen ütemû fogyasztás mellett becslések szerint csak néhány száz évre elegendôk. Az atomenergia-termelés eddigi tapasztalatai pedig arra engednek következtetni, hogy ezt az energiaforrást még nem tudjuk biztonságosan kezelni. A Föld lakosságának mintegy hatvan százaléka ma sem jut energiához, a világ energiaigénye pedig egyre nô. A megújuló energiaforrások ma még nem képesek teljes mértékben ellátni az egyes területek energiaigényét, de emiatt szerepüket és jelentôségüket hiba lenne alábecsülni. Bizonyos számítások szerint természetesen megfelelô technikai feltételek esetén a Föld összes energiaigényének akár százalékát is képesek lennének biztosítani. Ennek eléréséhez természetesen idô kell, de egyáltalán nem irreális az elképzelés. Földünkön többféle megújuló energia áll rendelkezésre, azt azonban tudni kell, hogy ezek térbeli és idôbeli eloszlása egyenetlen. 1 Megújuló energiaforrások fogalma és fajtái: Megújuló energiaforrások alatt azokat az energiahordozókat értjük, amelyek hasznosítása közben a forrás nem csökken, hanem újratermelôdik, megújul, vagy mód van az adott területrôl ugyanolyan jellegû és mennyiségû energia kitermelésére. A megújuló energiaforrások közé tartozik a napenergia, a szélenergia, a különbözô formában megjelenô biomassza, a geotermikus energia és a vízenergia. A megújuló energiaforrások szélesebb körben való alkalmazásának elônyei: az energiaimport-függôség mérséklôdése, az energiaellátás biztonságának növekedése, a foglalkoztatás növekedésével a vidék népességmegtartó képességének erôsödése, az energiatermelés környezetszennyezésének csökkenése. Az egyes megújuló energiaforrások magyarországi hasznosításának lehetôségei: Jelenleg a megújuló energiaforrások mintegy 3,6 százalékkal részesednek az ország összes energia felhasználásából. Ezek: 78,8%-a tûzifa és egyéb biomassza, 9%-a geotermia, 8,6%-a megújulóból termelt villamos energia, 3,3%-a biogáz és kommunális hulladék égetés, 1 Véghely Tamás: Megújuló energiáink/zöldtech magazin, Megújuló energiaforrásokról mindenkinek;

7 7 IV. évfolyam negyedik szám 0,2% napenergia, 0,1% egyéb. Napenergia: húsz perc alatt a nap annyi energiát sugároz a földre, amennyi az emberiség éves energia-szükséglete, és ez a forrás szinte kimeríthetetlen. Az egyik legjobban kihasználható alternatív energiaforrás a napenergia. A szolárrendszer a ház melegvíz-ellátásában és a fûtés optimalizálásában játszhat egyre növekvôbb szerepet. Innovatív kialakításának köszönhetôen alkalmazásával nem csupán a nyári idôszakban csökkenthetjük az energiaköltségeket. A Kárpát-medencére jellemzô, hogy az év napján napsütéses az idôjárás. Ezeken a napokon a napkollektorok 50 C -os meleg vizet képesek szolgáltatni, függetlenül attól, hogy milyen évszakot írunk, hiszen ezek a berendezések a nap besugárzásának erôsségére érzékenyek, a környezeti hômérséklet csak kis mértékben befolyásolja teljesítményüket. További 100 napon keresztül, a felhôzeten keresztül átszûrôdô fénybôl a napkollektorok annyi energiát képesek hasznosítani, amennyi a víz C -os elômelegítéséhez elegendô. A napkollektorok tehát az év 365 napjából 300 napon keresztül rendkívül jelentôs mennyiségû energiát képesek gyûjteni, és ezzel már tervezhetô olyan berendezés, mely egy háztartás melegvíz igényének százalékát biztosítani tudja. A kollektorok telepítésének ideális helyszíne a családi- és társasházaknál egyaránt a tetô. Itt biztosítható legkönnyebben a megfelelô tájolás és dôlésszög, valamint a tökéletes árnyékmentesség. A szolárrendszer egyszeri beruházást igényel, de segítségével a késôbbiekben szinte ingyen, számottevô üzemeltetési költség nélkül fedezhetjük energiaszükségletünk jelentôs részét. A korszerû napkollektorok élettartama év. A fosszilis tüzelôanyagok elégetése Földünknek egyre hangsúlyozottabb kárt okoz. Ebbôl adódóan a világtendencia az kell legyen, hogy a napenergia mind többünknek álljon rendelkezésre tisztán és környezetkímélôn, széndioxid valamint egyéb károsanyag kibocsátás nélkül. Már most érdemes gondolni a jövôre, hogy szûkebb és tágabb környezetünket megóvjuk a következô generációk számára 2. Szélenergia: a szélerô befogásának hagyományai vannak Magyarországon. Mechanikai munkavégzésre, ôrlésre hasznosították a Kis- és Nagy- Alföld örvénylésmentes síkságain és a Dunántúl síkságfoltjain a szélmalmokban. A szél mozgási energiája sebességfüggô. Legerôsebb a nyílt vidéken, tengerpartokon, lapos dombokon, fennsíkokon. Biztonságos hasznosítása szélmotoros formában az évi lineáris 6 m/s átlagsebesség felett ajánlott. Magyarország adottságai ennél kedvezôtlenebbek. A szélenergia hasznosításának lehetôségét korlátozza az a tény, hogy hazánkra a kis szélsebesség (másodpercenként 2-6 méteres) jellemzô. Szélerômû-láncolat több szélmotoros egység építésére legfeljebb néhány vízparti, tóparti lejtô volna alkalmas, de nagyobb erômû szinte sehol sem lenne gazdaságos. A hazai gyakorlat szerint legfeljebb kisteljesítményû szélmotorok jöhetnek tehát számításba, amelyek hasonló energiahasznosítási nagyságrendet képviselhetnek, mint az egykori szélmalmok az ország jellegzetes szelesebb régióiban 3. Más vélemények szerint ugyanakkor tízezrek áramszükségletét fedezheti a szél Magyarországon. A szél munkába állítása iránt az utóbbi idôben jócskán megnôtt az érdeklôdés. Hazai és külföldi befektetôk közremûködésével végén felépült Várpalota- Inota térségében az elsô nagyobb, 250 kw-os szélerômû. Kulcson adták át a másodikat, amelynek teljesítménye 600 kw, viszont ez volt az elsô, amelyik közvetlenül áramszolgáltatói hálózatra termel. A környezetvédelmi hatóság eddig 600 szélturbina építésére adott elvi létesítési engedélyt az ország területére. Legalább 150 darab kulcsi méretû (600 kw teljesítményû) szélturbina telepítésével lehetne megduplázni a megújuló erôforrásokból termelt villamos energia jelenlegi fél százalékos szintjét. Egyetlen 600 kw-os szélturbina is képes évente mintegy 7,1 tonna kéndioxidtól, 2,8 tonna nitrogénoxidtól, 1114 tonna széndioxidtól, 0,9 tonna szénmonoxidtól és 0,18 tonna portól megkímélni környezetét. Biomassza: A biomassza különbözô formáit (fa, fahulladék, kóró, szárított trágya) az ember ôsidôk óta használja tüzelésre, fûtésre. A fatüzelés lassú reneszánsza mellett napjainkban más biomassza eredetû nyersanyagokat is felhasználnak energianyerésre. Keményítô, fahulladék aerob erjesztésével ún. bioetanolhoz, biometanolhoz, növényi olajok kémiai átalakításával (észteresítés) biodízelhez lehet jutni. Ezek tisztán vagy benzinhez, ill. dízelolajhoz keverve belsôégésû motorok meghajtására alkalmasak. Szennyvíziszapból, hígtrágyából anaerob erjesztéssel biogáz állítható elô, hôés áramtermelés céljára. A biomassza eredetû nyersanyagok azonban táplálkozási hasznosításukon kívül számos más módon is felhasználhatók. A keményítô és a cellulóz (rost) a papír és a textilipar, az alkoholgyártáson át pedig a vegyipar fontos alapanyagai, a növényi olajokat nem nélkülözheti a vegyipar és a kozmetikai ipar sem. E nyersanyagok élelmiszeripari és más iparági feldolgozása során keletkezô szerves melléktermékek, hulladékok szintén értéket képviselnek. A mezôgazdaságnak nemcsak arra kell törekednie, hogy energiaszükségletének minél nagyobb hányadát fedezze saját forrásból, hanem arra is, hogy az ipar számára minél több, a kôolaj alapú nyersanyagok helyébe állítható anyagot termeljen, és hogy a mûködésekor keletkezô másodlagos biomasszát és az elsôdleges biomassza melléktermékeit minél nagyobb mennyiségben vigye vissza a biológiai körforgásba. A szakemberek úgy vélik, hogy Magyarországon az alternatív energiaforrások közül a biomassza-hasznosítás, ezen belül az energetikai növénytermesztés kecsegtet a legnagyobb lehetôségekkel. A biomasszává vált szervesanyag-tömeget alkothatják: az eddig alig kihasznált szerves (növényi, állati eredetû) hulladékok vagy kifejezetten az energiaágazat céljaira termesztett, élô növényi nyersanyagok. Az energetikai célra használható biomassza csoportosítása: Melléktermékek, hulladékok: növénytermesztés (gabonaszalma, kukoricacsutka) állattenyésztés (hígtrágya, almos trágya) kertészet (gyümölcsfa nyesedék, szôlô nyesedék) élelmiszeripar (feldolgozási melléktermékek) erdészet (vágástéri hulladék) elsôdleges faipar (fûrészpor, gyaluforgács) Energetikai célra termelt alapanyagok: fás-szárú és lágy-szárú energetikai ültetvények biodízel alapanyagok (repce, napraforgó) bioetanol alapanyagok (gabonafélék, cukorrépa, burgonya). Felhasználásának széles spektruma a közvetlen eltüzeléstôl a villamosenergia-termelésen át kiterjedhet a különféle könnyebb vagy nehezebb üzemanyagokig. A biomassza energetikai felhasználása 2 Energia a tetôrôl; 3 Horváth János: Megújuló energiák Budaôrs- Güssing;

8 IV. évfolyam negyedik szám 8 CO2-semleges, vagyis elégetésekor csak annyi szén-dioxid termelôdik, amennyit a növényi fotoszintézis felhasznált. A biomassza a szén, kôolaj és a földgáz után a világ negyedik legnagyobb energiaforrása. Világ-viszonylatban a felhasznált energia kb. 14%-át, a fejlôdô országokban mintegy 35%-át képezi 4. Geotermikus energia: a Kárpát-medence, de különösen Magyarország területe alatt a földkéreg az átlagosnál vékonyabb, ezért hazánk geotermikus adottságai igen kedvezôek. A Föld belsejébôl kifelé irányuló hôáram átlagos értéke mw/m 2, ami mintegy kétszerese a kontinentális átlagnak. Az egységnyi mélységnövekedéshez tartozó hômérsékletemelkedést jelentô geotermikus gradiens átlagértéke a Földön általában 0,020-0,033 C/m, nálunk pedig általában 0,042-0,066 C/m. A fenti termikus adottságok miatt nálunk 1000 m mélységben a réteghômérséklet eléri, sôt meg is haladja a 60 C-t. A hômérsékleti izotermák 2000 m mélységben már 100 C feletti hômérsékletû jelentôs mezôket fednek fel. A geotermikus energia hordozóját a Kárpát-medencében döntôen a termálvíz képviseli. A legtöbb hévizet ma a mezôgazdaság használja fel hazánkban. Elsôsorban a növénytermesztô telepek fûtése gazdaságos. A növényházak fajlagos hôigénye meglehetôsen nagy, eléri a W/m2 értéket is, szellôztetés esetén pedig még ennél is több. Az üvegházak légtérfûtésére a C-os hévíz teljes mértékben megfelel, a talajfûtésre elegendô a C-os hévíz is. A fóliaházak esetében pedig amelyek télen nem, hanem csak kora tavasszal és késô ôsszel üzemelnek megfelel az egészen alacsony hômérsékletû (10-30 C-os) hévíz is. A növényházak fajlagosan nagy hôigényûek, ezért belsô fóliatakarással szokták legalább az éjszakai hôveszteséget csökkenteni. Növényház esetén a hévíz alkalmas a légtér fûtésére, vegetációs fûtésre és talajfûtésre is. Az elfolyó és még meleg víz energiáját célszerû hôszivattyúval magasabb hômérsékletszintre emelni és a rendszerben felhasználni. Tipikus megoldás, hogy a növényházi hévizes fûtési rendszert kiegészítik hôszivattyúval és egy csúcskazánnal, így ugyanis gazdaságosan és biztonságosan lehet a hôigényeket kielégíteni. A kettôs burkolatú fóliasátrak 20 C-os, elfolyó hévízzel fûthetôk, a hektáronként szükséges víz mennyisége 1500 liter percenként. A jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy az állattartó telepek szaporító épületei és a fiatal állatok tartására szolgáló épületek fûtési igényének kielégítésére 50 C-nál magasabb hômérsékletû hévízre van szükség. A szarvasmarha-elletô ólak C-ot igényelnek. A legalkalmasabb rendszer ezeknél az építményeknél a padlófûtés, illetve a sima csöves konvekciós fûtés. A mezôgazdaság területén igen jelentôs energiafogyasztók a szárítók. Mivel használatuk a fûtési idényen kívüli idôszakban válik szükségessé, így elôsegítik az éves hô- és vízfelhasználás egyenletessé tételét. A hévízzel azok az alacsonyhômérsékletû szárítók üzemeltethetôk, amelyekkel a vetômagok, szálas takarmányok, gyógynövények és zöldségek felesleg víztartalmát lehet eltávolítani. Az alacsony hômérsékletû szárítás során, ahol 60 C-nál magasabb hômérsékletû hévízre van szükség, a magvak megôrzik csírázó képességüket. Ez a szárítási módszer egyébként jól kombinálható a napenergia felhasználásával. A már említett alkalmazási területeken kívül a hévíz felhasználható az élelmiszeriparban is a különbözô szárítási mûveletekhez. Jelenleg hazánkban több, mint 200 hévízkutat használnak a fürdôk, gyógyfürdôk vízellátására 5. Vízenergia: hazánkban a vízenergia-felhasználás a múlt század végéig az egyik alapvetô energiatermelési mód volt, különösen a malomiparban. Egy évi statisztika szerint Magyarország akkori területén vízkerék és 99 turbina üzemelt, 56 MW teljesítménnyel. Magyarország mûszakilag hasznosítható vízerôpotenciálja kb MW, amely természetesen jóval több a valóban villamosenergia-termelésre hasznosított vagy hasznosítható vízerô-potenciálnál. A teljes hasznosítás esetén kinyerhetô energia PJ, azaz millió kwh évente. Ezzel szemben a valóság az, hogy magyarországi szakaszon a Dunán nincs és várhatóan a közeljövôben nem is lesz villamosenergia termelésre szolgáló létesítmény, a Tiszán a hazai viszonyok között nagynak számító Tiszalöki Vízerômû és, mint legújabb létesítmény, a Kiskörei Vízerômû található 11,5 MW és 28 MW beépített teljesítménnyel, a Dráván jelenleg nincs erômû, a Rábán és a Hernádon, illetve mellékfolyóikon üzemel a hazai kis- és törpe vízerômûvek döntô többsége, egyéb vizeinken mûködô energiatermelô berendezés nincs üzemben. A hazai lehetôségek az esésmagasságokat figyelembe véve folyóink mind kisesésûek, hiszen a létrehozható szintkülönbségek a métert sehol sem haladják meg. Célszerû azonban teljesítôképesség szerint sorolni az erômûveket, illetve a lehetôségeket, és így 3 kategóriát különböztethetünk meg: I. kategóriába sorolhatók az 500 kw fölötti erômûvek, mert ezek teljesítményük miatt országos jelentôségûek. Ilyenek lehetnek a nagyobb hôerômûvekbe (Tisza, Dunamenti, Paks) építhetô rekuperációs turbinák, vagy pl. a Maros vagy a Kôrösök vízkészletét ilyen méretû erômûvekkel lehetne hasznosítani. II. kategóriába sorolhatók a kw teljesítménytartományba esô erômûvek vagy a még kihasználatlan lehetôségek. Ide sorolható a meglévô kisvíz-erômûvek egy része, vagy mint lehetôség, néhány nyugat-dunántúli vízfolyás vagy az alföldi fôcsatornák. III. kategóriába a 100 kw alatti lehetôségeket soroljuk, amelyekre számos példa van a magyar gyakorlatban 6. Megújuló energiahordozókra vonatkozó EU irányelvek: 2001/77/EK irányelv: az EU-ban megújuló energiahordozóval elôállított villamos energia jelenlegi 14%-os részarányát 2010-re 22,1%-ra növelni, Fehér Könyv: a megújuló energiahordozók EU-beli 5,3%-os részarányát 2010-re 12%-ra növelni, 2003/30 EK irányelv a bio motorhajtóanyagokról: a 2005-ös 2%- os arányt 2010-re 5,75%-ra növelni. Európai Uniós elvárások hazánk felé: A jelenlegi 3,6%-os megújuló energiahordozó részarány növelése, A megújulókkal termelt villamos energia 0,8%-os részarányának 3,6 %-ra történô növelése. 4 Stumphauser Tamás, Csiszár Antal: A biomassza energetikai hasznosítása; 5 Stumphauser Tamás, Csiszár Antal: A geotermikus energia hasznosítása; 5 A vízenergia hasznosítása;

9 9 IV. évfolyam negyedik szám A magyar energiapolitika alternatív energiaforrásokat is érintô elvi alapjai és célkitûzései a 1107/1999. (X. 08.) Kormányhatározat alapján a következôek: az energiaellátás biztonságának növelése, az importfüggôség mérséklése, a fenntartható fejlôdés biztosítása, a környezetvédelmi követelmények teljesítése, a korlátozottan rendelkezésre álló hagyományos (fosszilis) energiaforrásokkal való takarékosság. Ezen célok megvalósítása érdekében 2010-ig az energiatakarékossággal és hatékonyságnöveléssel kapcsolatban a Kormány a következô fôbb célokat tûzi ki: a gazdaság fejlôdését reprezentáló hazai össztermék (GDP) hosszabb távú, mintegy 5% évi átlagos növekedési ütemének a biztosításához a gazdaság összenergia-igényének évi 3,5%-kal kell mérséklôdnie. Az energiaigény ilyen mértékû javulása szükséges ahhoz, hogy az energiafelhasználás éves átlagos növekedési üteme ne haladja meg az 1,5%-ot, e követelmény elôsegítéseként el kell érni, hogy a részben államilag támogatott energia megtakarítási tevékenységek révén 2010-re mintegy 75 PJ/év hôértékû (1,8 Mt kôolajjal egyenértékû) energiahordozó megtakarításra, illetve hazai megújuló energiahordozókkal kiváltásra kerüljön, a hagyományos energiahordozókkal való takarékoskodás, valamint a környezeti ártalmak mérséklése érdekében a megújuló energiahordozók jelenlegi 28 PJ/év felhasználását 2010-ig 50 PJ/ évre kell növelni. A megújuló energiaforrások hasznosításának növelésére programot kell kidolgozni. Fel kell mérni az e célra számításba vehetô külföldi pénzügyi forrásokat, valamint támogatási formákat Célkitûzés, hogy a megújuló energiahordozó felhasználás 2010-ig 20 PJ/évvel növekedjen. A megújuló energiahordozók felhasználás növelési programján belül a biomassza, a geotermikus hôenergia és szerves hulladékok hasznosítás bôvítésének kiemelt a támogatása 7. Országgyûlési határozati javaslat a megújuló energiaforrásokról A Magyar Országgyûlés Mezôgazdasági Bizottsága május 11- i ülésén áttekintette az alternatív energiahordozók alkalmazásának helyzetét különös tekintettel a mezôgazdasági eredetû alapanyagokra azok erômûvi, fûtés célú, illetve melegvíz elôállítás hasznosítási lehetôségeire. Az ülés egyhangú szavazással döntött arról, hogy országgyûlési határozati javaslatot készít elô a bioenergetika térnyerésének elôsegítésére. A Bizottság szerint, ahhoz, hogy ez az elsôsorban vidékfejlesztési kérdés megfelelô teret nyerjen, szükséges a jelenlegi jogszabályok felülvizsgálata és a szükséges módosítások elvégzése. A Bizottság a mezôgazdasági szerkezetváltás egyik lehetséges eszközének tekinti a mezôgazdasági alapanyagok energetikai hasznosítását, amely a jelenlegi technikai feltételek között is elvégezhetô, és több százezer hektár terület más célú hasznosítását eredményezheti. A feladat egy komplex vidékfejlesztési rendszer része, amely új megoldásokat jelenthet a vidéki emberek foglalkoztatásában, ezen keresztül a lakosság helyben tartásában. Mezôgazdasági Bizottsága ezt követôen május 17-én határozati javaslatot fogadott el Az alternatív energiahordozók elterjesztésének hatékonyabbá tételérôl címmel, és azt a plenáris ülés elé terjesztette. Ha a plenáris ülés is elfogadja a javaslatot, akkor az alábbi országgyûlési határozat fog életbe lépni: 1. Az Országgyûlés felkéri a Kormányt, hogy készítsen elô egy akadálymentesítô jogszabályi csomagot az alternatív energiaforrások elterjedésének gyorsítása érdekében az alábbiak szerint: A villamos energia elôállításához használt alternatív energetikai beruházások befektetôinek nagyobb biztonsága érdekében a kötelezô áram átvételt és támogatási feltételeit törvényben kell szabályozni. Az alternatív energetikai beruházásokat segítendô a túlbürokratizált környezetvédelmi engedélyezési eljárást egyszerûsíteni kell. A magyar termálkincs jobb kihasználása érdekében felül kell vizsgálni a jelenlegi jogszabályi környezetet, és a szükséges módosításokat el kell végezni. A mezôgazdasági alapanyagból elôállított folyékony energiahordozók térnyerése érdekében az Európai Unió ajánlásait is figyelembe véve kötelezôvé kell tenni azok üzemanyagokba bekeverését, 2007-tôl energiatartalomra vetítve 2%-os, tôl legalább 4%-os mennyiségben. A szabályozásnál kiemelten kell érvényesíteni a hazai alapanyag-termelôk érdekeit. A biogáz termelés fokozását segítendô módosítani kell a gáztörvényt, olyan módon, hogy a megfelelô minôségû biogáz meglévô gázrendszerbe történô bevitele lehetôvé váljon. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az Európai Unió támogatási rendszereivel összhangban alakítson ki energetikai növény, egyéb mezôgazdasági melléktermék támogatási kosarat, ahol vegye figyelembe a mezôgazdasági eredetû energiahordozók hasznosíthatóságának valamennyi formáját. Az energiaültetvények területének növelése érdekében az erdôtörvény módosítását el kell végezni. 2. A Kormány november 30-ig számoljon be az Országgyûlés Mezôgazdasági Bizottságának az elsô pontban meghatározott feladatok teljesítésérôl. 3. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. A határozati javaslatot két másik bizottság véleményezte: a Gazdasági Bizottság egyhangúlag támogatta és általános vitára alkalmasnak tartotta, míg a Környezetvédelmi Bizottság 8 igen és 10 nem szavazattal általános vitára nem tartotta alkalmasnak. Az indítvány parlamenti vitáján Gôgös Zoltán (MSZP), mezôgazdasági bizottság alelnöke a napirendi pont elôadójaként elmondta, hogy a bizottság indítványát a gazdasági bizottság is felkarolta, de a környezetvédelmi bizottság eddig nem ismert okból elutasította. A képviselô kifejtette, hogy kiszámítható szabályozást kívánnak az alternatív energiahordozók területén, amely meggyorsítja az engedélyezéseket. Gôgös Zoltán kiemelte a geotermikus energia fontosságát, amelynek felhasználására Magyarországon Izland után a legtöbb lehetôség kínálkozik. Kitért arra is, hogy a javaslat külön pontban foglalkozik a biogáz-termelés fokozásával, az energetikai növények termesztésének bôvítésével. A kormány támogatja a megújuló energiahordozók elterjesztésének hatékonyabbá tételét célzó határozati javaslatot, és számít a /1999. (X. 8.) Korm. Határozat a 2010-ig terjedô energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési stratégiáról

10 IV. évfolyam negyedik szám 10 témában hatáskörrel rendelkezô tárcák hatékony együttmûködésére mondta a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési tárca államtitkára. Pásztohy András. Kiemelte: az EU-csatlakozás során Magyarország vállalta, hogy 2010-re a villamos energia 3,6 százalékát megújuló energiaforrásból állítja elô. Hozzátette azt is, hogy a kormány határozatot hozott arról, hogy a bioanyagok felhasználásának részaránya 2010-re érje el a két százalékot. Az államtitkár elmondta, hogy a megújuló energiahordozók széleskörû elterjesztése csökkenti a környezetterhelést, diverzifikálja az energiaellátást, az importtól való függést, elôsegíti a mezôgazdasági szerkezetváltást, amivel hozzájárul a vidéki munkalehetôségek megerôsítéséhez. Szerinte az elôterjesztés elfogadása azt is jelenti, hogy a kormány kész cselekedni ebben a nemzetgazdasági, környezetvédelmi és vidékfejlesztési szempontból fontos kérdésben. A fideszes Lengyel Zoltán szerint a kérdés megoldása a magyar mezôgazdaság jelenlegi helyzete miatt is égetôvé vált, a magyar vidéknek alternatíva kell. Kiemelte: a Fidesz támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek a megújuló energiahordozók elter- A támogatás összege a minimálbér százalékában van meghatározva. Az összeg az átadott gazdaság eszközértéke, az átadott földterüjesztésére, a helyben elôállított olcsó energia irányába mutatnak Tóth István (Fidesz) arról beszélt, hogy az elôterjesztés, szándéka ellenére, máris a teljes energialobbi érdeklôdését felkeltette. Hangsúlyozta: a rendszer forrásigényes, és öt év garancia kevés a befektetôi oldalnak, amikor például Németországban 15 éves megtérüléssel dolgoznak, és nyolc eurocentért veszik át a szélenergiát. Úgy vélte, a megújuló energiahordozók ügyének jó részét rendezni lehetne a Ház elôtt lévô földgáztörvény, valamint a villamosenergiatörvény módosításával. Gôgös Zoltán azt mondta, a miniszterelnök megbízásából december óta több száz befektetôvel, az energiaszektor teljes spektrumával tárgyalt, és ezt követôen született meg a javaslat, amely tükrözi, hogy a terület egységes kezelést igényel. A csomag célja, hogy az ügynek legyen olyan összefoglalása és összehangolása, amelyben minden érintett tárca, az FVM, a KVM, a GKM és a PM elvégzi a szükséges jogszabályok elôkészítését - mondta Gôgös Zoltán 8. Összeállította: Dr. Szécsi Kata 8 Zöldtech magazin: Megújuló energiaforrásokról mindenkinek; Korai nyugdíjazás A korai nyugdíjazás a fiatal gazdák számára komoly lehetôséget jelent tevékenységük, gazdaságuk fejlesztésére, növelésére. Így az alábbiakban a várhatóan jövô évtôl elinduló támogatási formával kapcsolatosan készítettünk egy összeállítást. Az ennek alapjául szolgáló FVM rendeletnek még csak a tervezet ismert, így a részlet szabályok elképzelhetô, hogy módosulnak. A mezôgazdasági termelôk nyugdíj elôtti támogatása a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben szereplô intézkedés, amely a fenti dokumentumban az uniós terminológia szerint korai nyugdíj címen került nevesítésre. Az intézkedés, nevével ellentétben támogatás jellegû, nem része magyar nyugdíjrendszernek, a támogatásban részesülôk státusza nem lesz azonos a nyugdíjasokéval. Erre a nyugdíj és a támogatás fogalma közötti egyértelmû megkülönböztetésre utal a megnevezés is a mezôgazdasági termelôk nyugdíj elôtti támogatása. A program egyszerre kínál megoldást a gazdálkodók korösszetételének javítására, a gazdaságos birtokméret kialakítására, valamint a mezôgazdasági és a mûvelés alól kivont területek optimális arányának biztosítására, mindezek együttesen pedig a mezôgazdaság fejlôdését és versenyképességének növekedését eredményezik. A támogatással kapcsolatos törvényt már elfogadta a Országgyûlés, július 4-én, jelen cikk megírásakor az már a köztársaság elnöke aláírására vár jelzéssel szerepel az Országgyûlés weblapján. A törvény a támogatás igénybevételét támogatandó módosítja földtörvény elôvásárlást, elôhaszonbérletet rendezô szabályait, ezeket nem kell alkalmazni a korai nyugdíjazáshoz kapcsolódó gazdaság átvételekkor. Ezen túl illetékmentes lesz a gazdaság átvételekor a termôföld ajándékozása, adásvétele. A személyi jövedelemadóról szóló törvényt is módosítja a jelzett törvény. E szerint a nyugdíj elôtti támogatás minimálbért meg nem haladó része adómentes lesz, illetve a termôföld értékesítésbôl származó jövedelmet pedig nem kell számításba venni a jövedelemnél, nem kell utána adózni. A nyugdíjra vonatkozó törvény módosítása alapján a támogatás után a folyósító szervnek nyugdíjbiztosítási járulékot kell fizetni, egyebekben pedig a támogatás nyugdíjalapot képez a késôbbi öregségi nyugdíj megállapításánál. A támogatási idôszakot mint szolgálati idôt kell figyelembe venni a nyugdíjjogosultság vizsgálatakor. A program keretében az 55 év feletti, de az öregségi nyugdíj korhatárt el nem érô, fôállású mezôgazdasági gazdálkodók számára lehetôség nyílik arra, hogy a tulajdonukban lévô mezôgazdasági földterületet, gazdaságot eladják vagy bérbe adják valamely fiatalabb gazdálkodónak, és az ebbôl származó jövedelmükön felül rendszeres támogatást kapjanak. A mezôgazdasági termelôk nyugdíj elôtti támogatására jogosult az a fôállású, mezôgazdasági árutermelést végzô személy, aki betöltötte 55. életévét és nem részesül a Tny 6. (1) és (4) bekezdése szerinti sajátjogú nyugdíjban, a megváltozott munkaképességû dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. sz. EÜM-PM rendelet szerinti rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban, a foglalkoztatásról szóló évi IV. Törvény szerinti munkanélküli járadékban, álláskeresést ösztönzô juttatásban, keresetpótló juttatásban, nyugdíj elôtti munkanélküli segélyben. A támogatásra való jogosultság további feltétele a támogatás kérelmezését megelôzôen legalább 10 év idôtartamú aktív gazdálkodási tevékenység igazolása, ezen belül gazdaságvezetôként ledolgozott legalább 5 év, az árutermelô mezôgazdasági tevékenység végleges befejezése, az önellátás szintjének megfelelôen megtartható mennyiségen felüli állatállomány és földterület (minimálisan 3 hektár), valamint a termelési kvóták, gépek, eszközök és gazdasági épületek átadása más gazdálkodónak, vagy a Nemzeti Földalapnak. Az átadónak vállalnia kell továbbá, hogy mezôgazdasági tevékenységbôl nem származhat bevétele, kizárólag önellátó gazdálkodási tevékenységet folytathat.

11 11 IV. évfolyam negyedik szám let nagysága és minôsége, a tevékenység jellege, illetve a várható árbevétel nagysága alapján a mindenkori minimálbér legalább 50%-a (3 hektár átadott földterület után), maximálisan a mindenkori minimálbér 200%-a. A támogatási összeg negyedévente kerül kifizetésre, legfeljebb 15 éven keresztül, az érintett 75. éves koráig. Ha támogatási idôszak alatt saját jogú nyugdíjat, vagy más meghatározott juttatást kap a támogatott és ennek összege meghaladja a támogatás összegét, akkor a támogatás megszûnik, ha kapott juttatás kisebb összegû mint a támogatás, akkor támogatásként a továbbiakban a korábbi támogatás és a juttatás különbözetét kapja az érintett. A gazdálkodókon kívül a tevékenységben segítô családtag (házastárs, élettárs) valamint alkalmazott kaphat támogatást. Esetükben feltétel, hogy 55 évnél idôsebb, a nyugdíjkorhatárt még el nem ért személy lehet támogatott. Ezen túl a kérelem benyújtását megelôzô 5 évben legalább 2 évnek megfelelô, teljes munkaidôre számított mezôgazdasági munkát végzett a gazdaságban és a gazdaság átadását megelôzôen legalább 6 hónapig fizette a társadalombiztosítási járulékokat. A támogatás mértéke az átadó által kapott támogatásnál kisebb, annak 50 %-a, a folyósítási idôszak is rövidebb, 10 év, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig. A mezôgazdasági termelôk nyugdíj elôtti támogatásával összefüggésben átadott birtokot átveheti az a magánszemély, aki az átvételekor még nem tölti be a 40. életévét, középfokú mezôgazdasági végzettséggel és két éves mezôgazdasági gyakorlattal, vagy legalább felsôfokú mezôgazdasági végzettséggel és egy éves mezôgazdasági gyakorlattal rendelkezik, legalább öt évig vállalja a gazdálkodást a gazdaság életképességének javításával. Fentieken túl vállalnia kell, hogy legalább 10 évig nem adja át a megvásárolt vagy adományozással kapott föld tulajdonjogát. A mezôgazdasági termelôk nyugdíj elôtti támogatásával összefüggésben átadott birtokot átveheti nem gazdálkodó természetes személy is, ha olyan nem mezôgazdasági tevékenységet tervez végezni, ami megôrzi a tájat, védi a környezetet, illetôleg ha erdôgazdálkodást tervez végezni. A támogatással kapcsolatos kérelmeket az MVH-hoz kell beadni. A kérelmek elbírálása beérkezésük sorrendjében történik. A támogatás megállapítása az adott évre vonatkozó keret terhére lehetséges, a keret kimerülése esetén a következô évre vonatkozó keret terhére lehet kérelmet benyújtani. A mezôgazdasági termelôk nyugdíj elôtti támogatásának finanszírozása % arányban oszlik meg az uniós és a nemzeti forrás között. A magyar mezôgazdasági birtokszerkezet átalakítása, a termelôk kedvezôtlen korösszetételének javítása jelentôs uniós forrás bevonásával valósulhat meg, viszonylag rövid idô alatt. Összeállította: Dr. Mikula Lajos Egyéni gazdálkodók Korcsoport száma, fô megoszlása, % létszámváltozás mértéke, 2000=100% -20 év ,2 0,1 39, év ,3 0,6 36, év ,7 2,3 49, év ,4 4,0 59,2-35 év ,5 7,0 53, év ,7 6,5 67, év ,8 8,8 65, év ,8 13,4 83, év ,4 12,7 97, év ,7 41,5 79, év ,5 12,0 83, év ,8 12,4 91, év ,6 11,0 82,9 71 év ,9 16,1 86,3 56 év ,8 51,5 86,1 Összesen ,0 100,0 79,9 Forrás: Magyarország mezôgazdasága, 2003 (Gazdaságszerkezeti összeírás) Elôzetes adatok. KSH, 2004.

12 Szövetségi programok Elkészült a Szövetség elkövetkezô idôszakra vonatkozó programterve. Az ebben szereplô rendezvényekhez, egy kivételével rendelkezésre állnak a források, így ez lista inkább csak bôvülni fog az elôttünk álló idôszakban július Rally 2005 Skócia a Rural Youth Europe szervezet rendezvénye, Strathallan, Skócia augusztus 6. Elnökségi ülés Budapest szeptember 17. Elnökségi ülés, Budapest szeptember Képzés ifjúsági vezetôknek, projekttervezés, együttmûködés, Lengyelország, Zakopane október CEJA szeminárium, Görögország október Európai Mezôgazdasági Kongresszus, Strasbourg október TELLUS szeminárium, Budapest november 12. TELLUS regionális képzés, Hódmezôvásárhely november 18. Második nyaram az EU-ban regionális fiatal gazda konferencia, Hódmezôvásárhely november közepe Fiatal Gazda Klub, Debrecen, Pápa november Elnökségi ülés, Szegvár december 1-4. Lengyel-magyar-szlovén-cseh-osztrák fiatal gazda szeminárium, Budapest december 4-6. Tellus tanári szeminárium, Brüsszel december 10. TELLUS regionális képzés, Debrecen december 17. Elnökségi ülés, Budapest január 14. TELLUS regionális képzés, Székesfehérvár január Szakmai út Lengyelországba január közepe Fiatal Gazda Klub, Hódmezôvásárhely, Debrecen február Országos Gyûlés, Budapest március közepe Fiatal Gazda Klub, Hódmezôvásárhely, Debrecen, Pápa április-május (elôkészítés alatt, források függvényében Nemzetközi konferencia és CEJA Közgyûlés, Budapest Impresszum A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja Fiatal Gazda Kiadja: Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - AGRYA Cím: 1138 Budapest, Váci út 134/C VI.28. Telefon/ fax: A kiadásért felel: Dr. Mikula Lajos elnök.

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár A vidékfejlesztés aktuális közpolitikai és szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár Paradigmaváltás Vidékfejlesztési Minisztérium: - Agrárium - Vidékfejlesztés - Környezetvédelem

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A

Részletesebben

A Homokhátság Nonprofit Kft a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Homokhátság Nonprofit Kft a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Homokhátság Nonprofit Kft a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER alapelvek: 1. térségi jellegzetességeken alapuló helyi fejlesztési stratégia, 2. a helyi fejlesztési

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Virágzó Vidékünk Európa Nap Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Dr. Weisz Miklós AGRYA társelnök MNVH elnökségi tag Kecskemét, 2014-05-16 2000 2010 Fiatal gazdák (< 35): - 2,1% Gazdák (35 54): - 5,3 % Fiatal

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató

Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató Zöldségtermesztés a homokon szakmai konferencia Nyíradony, 2015.09.25. Tartalom

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05.

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Megújulóenergia Megújulóenergiaforrás: olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régióban Biomass Production and Utilization in the North-Plane Region Dr. Lengyel Antal fdiskolai tanár Nyíregyházi

Részletesebben

Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával

Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával Projekt bemutatása ELSŐ MAGYAR ENERGIATÁROLÁSI KLASZTER NONPROFIT KFT. V e z e t ő p a r t n e r

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

INFORMÁCIÓS NAP Budaörs 2007. április 26. A geotermális és s geotermikus hőszivattyh szivattyús energiahasznosítás s lehetőségei a mezőgazdas gazdaságbangban Szabó Zoltán gépészmérnök, projektvezető A

Részletesebben

Épületek hatékony energiaellátása

Épületek hatékony energiaellátása Épületek hatékony energiaellátása Dr. Büki Gergely Magyar Energetikusok Kerekasztala 2009. február 10. 1. Energiatükör - tanulságok EU 27 Magyarország 1995 2006 1995 2006 Végenergia-felhasználás, F PJ

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési Energiapolitika, energiatakarékoss kosság, megújul juló energia források Bohoczky Ferenc vezető főtan tanácsos Gazdasági és s Közleked K zlekedési Minisztérium Az energiapolitika Ellátásbiztonság, vezérelvei

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül Zöldgazdaság-fejlesztési program 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések 2. prioritás: Vizeink jó kezelése 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése

Részletesebben

Egy energia farm példája

Egy energia farm példája Egy energia farm példája LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE I. Innovatív szervezetek II. Vertikális integráció LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE szervezeti struktúra szervezet értékrendjei szervezet

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Kránitz Lívia Földművelésügyi Minisztérium 2015. N ovember 25. Szeged Az EU-s innovációs politikának a fejlődése

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Dr. Ladányi Richard - Chrabák Péter - Kiss Levente Bay Zoltán Alkalmazott

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie.

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie. SZENT ISTVÁN EGYETEM A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI MTA Budapest, 2011. november 9. GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÖRNYEZETIPARI RENDSZEREK INTÉZET Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 2103 Gödöllő

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A Zala Zöld Szíve HACS által meghatározott LEADER célterületek: A1 Helyi vállalkozások eszköz- és infrastrukturális fejlesztése A2 Helyi

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Jelen és közelmúlt támogatási rendszere 1. ÚMFT-Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 2. Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben